- PDF Free Download

Átírás

1 ő} ffiim orszagos EGYEsÜLETEINEK szovetsége t<t NolŐc tnt rolyól RnrR ffi r ffi. ( )_ (^,JŐL r'ler,llil7 -, É l\ ll,y' t\ J T\I \J ---\J \/El-r-)r ly ( t)-l '//\ -l ÍJl F;\-fABEr,]U-fl\ Ő: EHilGA$tJFBÁSffiKeJWw

2 INTÉZET sz EMKK VADVILAGMEGŐRZÉS címűrendezvény A..Nagyragadozókéspásztorkutyák,aYagya Fórum mege evenedik'' ötletét az adta,hog}'a nasytestűpásztorkutyák gazdáine csak virtuálisan,azírott fórum kereténbelül, hanemegy élő,szakmainaponvehessenekrészt,éssajátszeretett faj bemutatása meg gyérítésüket. Csak ígykerülhetjük el az ember vagy milyen hitek szerintj ésa ragadozó fajok között szinte természetesmódon tévhitekvannak je en a köztudatban, mind a pásztorkialakuló konf iktusokat,és kerülhetjüke az ebbő fakutyák, mind pedig a nagyragadozókesetében? ésbeavatkozásokat.jó Vadvé eményeket Egyetem kadó szé sőséges gödö ői Szent stván A szakmai nap a kepé daerre, hogyamígúgyá ta ábanmindenkifontosnak nagyle kűsegítségéve vi ágmegőrzésiintézetének addig bizony a farkas, a rü t megrendezésre,ők adtak nekünk otthont. Ezért tartja a természetvéde mét, hazai megje enését aranysaká és éppen az Sándor igazgató medve, vagy Dr. Csányi köszönette tartozunk indu atok kísérik. Dr. He tai Mik ós igazgatóhe yettesuraknak,akik e- bizony é esviták és szé sőséges hetővétették,hogy a rendezvényenmindazmege eve- Ennek e sőd egesoka az ősidőktő be énkivódó fé enedjen, amirő eddig többségébencsak a virtuá is em, és az e fajok á ta okozott, ho vé t,ho va ós he yetttudamegnyi vánu ások károk. A szé sőséges fórumon beszé gettünk. tosságra lenne szükségünk.e tudatosságegyik ehetősége, hogy ott aho a farkas, YagY az aranysaká Dr. HeItai Miklós habi itá t egyetemi docens, panaszkodnak, Intézet: rendszeres megje enésére kárcételére, Vadvi!ág Megőrzési igazgatóhelyettes,,a Szent lstván EgyetemVadvi ágmegőrzési ntézeté- panaszkodásontú va amittegyenek is. Es hogy mit lehet tenni, annak, aki nem vadászhat,vagy abban az ben évtizedekóta fo ynakkutatások a hazánkbane őa vizsgálati ha a kárt okozó nem vadászhatól oseink tudkapcsolatban. esetben, fordu ó emlős ragadozókkal tú,a ták, a hegyekbené őpásztornépekma is tudják.kutyát irányok e$/-egyfaj miné jobb megismerésén 32 x{x*sx 2Ül 3, november* <"conrlai<utya

3 kel tartani, o yan kutyát, ami nemcsak tere i, hanem őrzi is a nyáiat. ígyta á hategymásra a ragadozókért do gozó kutató, a pásztorember és a Pásztorkutyás. Mert, ha nem panaszkodunk, ha nem kiirtaniakarunk va amit,de meg akarjukvédenitu ajdonunkag ugyanúgy, ahogy természetiértékeinket, akkor ez a mego dás. Hogy egyen nagyragadozó, egyen pásztorkutya és legyennyáj is.'' ink jó esetben csak visszaverhetik,meghiúsíthatják e ragadozók támadását,a pásztor segítségét sem né kü. lözve. E mondta azt is, hogy tapaszta ataiksorán a farkas nem mutatcaaz,,ö ésikényszer''hatása a attá ó, vérszomjasragadozó képét.természeteskörnyezetében a fa kamege égszik egy e ejtettprédáva,s annak e fogyasztísáva, szemben a zárt térbe,ako okbazsúfo t jószág közt véghezvitt pusztításhozképest. yenesetekben va ószínű eg a megvá tozottkörü ményekmiatt, a kétségbeesve menekü nipróbá ó, de nem képesál atoká ta kivá tottzsákmányszerző ösztön miatt e ragadozók bizony több á atot is zsákmányui ejtenek, megsebeznek,mint amit elfogyasztan i képesek. Az esztenákfehérkiráiya: A KUVASZ Puskás Ferenc a,,kuvaszokésnagyragadozóktermészetvéde m i Program''képvise etében ismertette munká ukat. Bemutatta ezen ősi fajtánkat, eredetét, kia aku ását. Szót ejtett a hagyományosan'nyájakme. ett végzettmunkájukró,a védendő haszoná atokra ősi e lenségként ese kedőfarkasokró és medvékről, em ítést tett a napjainkban, hazánkbanis újramegje enq s egyre gyarapodó aranysaká okró.em ítésre kerü ta - napjainkra assana fe edéshomá yábavesző - kuvasz vadászkutyaként va ó a ka mazása bizonyos esetekben, a pásztorkutyaszerepkör mellett. A Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvéde mi Programcé ja, hogy kuvaszunkatvisszahelyezzeeredeti feladatkörébe, ezá ta is biztosíwaa fajta eredeti értékmérő tu ajdonságainak fennmaradását,amire napjaink kiá ítási eredményeket szem előtt tartó tepusztán nyésztése me ettsajnos nincsen mód. Mivel je en eg hazánkban az é etformamegvá tozásáva,a nagyragadozók e tűnéséve e fajta eredeti kenyerétvesztette, ígya határon tú ifarkasésmedvejártafe vidéki, erdé yi terü etekre he yezte( s he yeznekki kiskutyákat nyájak me é, aho azoknak lehetőségükadódik bizonyítanirátermettségüketeredeti szerepkörükben is. A program úgytűnik sikeres, az utóbbi évszázados nagyragadozó-mentes időszak ésa hagyományosridegtartású ege tetőé etformaháttérbeszorulásae enére is akad nem egy kuvasz kö yök, ame ysikeresen megá jahelyéta határokon tú i,eredeti é etformájukban is. Biztosíwaegy o yanfe növekvő geneníciógme ymagában hordozza a pásztorebeket hagyományosanje emző tu ajdonságokat,bizonyíwaa hazai tenyésztők á dozatkészmunkáját,akik eddig is támogatták a programot a kihe yezetttő Ük származó kutyáikka.s késztetve őket, hogy a továbbiakban is o yan kutyákat nemesítsenek,me yekképesek- eredeti fe adatkörükben - mé tóe enfe ei lenni a nagyragadozóknak, a nyájak ésaz emberijavakvéde mében. ffi$-"affitéffií"éiőhajftaiffi.oóiüfr iiaii=ff *-ét. egybenpásztorkutyáiiiknyájakmellötti munkájasorán fel épőegyikpotenciá ise lenfe ét, egy ötven ki ós,kézhez szoktatott,feltéte ezhetően timber éskárpátifarkas a fajhibrid szemé yében. Az e őadó mesé taz á ta ukfa kákbantartott farkasok é etérő, a közöttük fenná óhierarchikusviszonyokró, az ezze kapcso atos tapasztalataikró.lehetőségvo t megcsodá nitestköze bő ezt a nemes,az emberek álta o y sokszor fé reismert,s néholkihalásraíté tragadozót,ami nem kevés,,fejtörést''okoz kutyáinknak a nyájak véde me során. Dóri a fe merü őkérdésekrevá aszo vavetette össze sajáttapaszta ataikat ésa nemzetkozi szakirodalombanis sokszor egymásnake entmondóvéleményeket.ez utóbbi e entmondások annaka következményei is ehetnek,hogy évtizedekenkeresztü csakfogságban tartott farkasok,emberek á ta mesterségesenkia akított fa káinakvise kedésébő vontak e sokszor hibás következtetéseketa vadon, családiköte ékbené őfa kákra. Azokra a fa kákra,ame yektermészeteskörü. ményekközött a szaporodó alfahímbőlésnősténybő, ésa ve ük együtté ő idősebb ésfiata abbkö ykeikbő á nak a egújabb kutatások szerint. Dóri a fe merülő kérdésekrevá aszu összehason ítottae nyers, ízigvérigvadá atot,a farkastésa domesztikáció során kia aku tutódaikat, a házi kutyákat mind fizikai, mind pszichikaiképességeik a ap án. Összességében kijeienthetjük,hogy a nyá4akvéde mére rende tpásztorkutyá- s e maii:meceszerk@-online,hu winr,n;"l<ennclciub,hu s{xxrye33

4 Sarplaninac Az autentikus nyomában.koszovó, Sar.hegység,,Karaker, karakter, karakter" A harmadike őadástcsapó Zso t ésbodnár Gyu atartotta a sarp aninacfaitáró 'Az e őadó és- a fajtairánt szinténrajongó - néhánytársa több esetbentettek áa sárhegyiőshazájában. togatást a vo t Jugosz áviában, á tmegismernia kutyákateredeti körszándékukban nyezetükben,feladatkörükben,é őben átvamindazt, amit addigcsaka Iegendáktáv atábólismerhettekmeg. fotóva ésvideóva Zso tékútjaikatkomo ymennyiségű egy részét be is mutatdokumentá ták,me yfe véte ek ták e őadásuksorán. az egykori Nis-i, Többek között áthattunkfe vételeket börszámára objektumőrzésre, a hadsereg kifejezetten tönőrzési és határőrzésife adatokramunkakutyatefog a kozó katonai isko a á ományárő. nyésztésse Szemtanúi ehettünk,hogy ezen egyedekbenmi yentűz sugárzikfe énk, ésmagabiztosság ég,mi yenbüszkeség amint a videón fe vezettékőket. ahonnana egtöbbiegenaz e őadókjártakreste icán, dás sárhegyiszármazik,ésamit nyugodtannevezhetünk a fajtamekkájánakis, mive itt egykoron több mint A nyájakat 200 ezer birka vo t,80 csa ádtu ajdonában. riztették. 4-6 kutyáva ő A nyá akme ettdo gozó kutyák nem ehetnekaz eme ég,ha veszé yesek, berekke szembentú agresszívek, pusztán az idegentje zik,távo tartiák a nyájtó. De mindezek me etta egfontosabbe várása kutyákka szemben,mint ahogyaz egyiksikeres,de hagyományos értékeketszem előtt tartó juhos gazda,s egybensarp aninactartó éstenyésztővá aszo taa neki szegezett karakter,karakter''.azt hiszem, kérdésre:,,karakter, s mottókéntszo gá e szavakönmagukértbeszé nek, hatnaka pásztorebekeredeti értékeitszem e őtt tartó tenyésztőkszámára,hogy megőrizhessenekva amitaz tartó e sődiegesnek utókornak e kutyáinkbó,a kü csínt szemben. napjainkmodern e várásaiva AZ EMBERFARKASA képvise. CzéherGyörgy a Porta CarpathicaEgyesÜ et etébentartotta előadását,me yegyesü eto yankutyás embereket tömörít, akik e hivatottságotérezneka hagyörgy gyományos pásztorku túramegmentéséért. több, a Gyimesekbeszervezettkorábbi expedíciótagja, társaiva cé u tűztékki a he yi me yutazásoka ka máva a kalibázó ál attartás csángó kisebbségé etvite ének,

5 je egzetességeinek, a juhászoká ta haszná tpásztorkutyáinak,akárpáti ka iba <utya megismerését. Az egyesü et komo y figyelmet szente a kutyák néprajzi, életmódbe i hátterénekmegismerésére, fe ismerveazt, hogyezek azá ato <önmagukban, kieme veaz őket étrehozó, eredeti környezetükbő te jeségükben nem, eset egfélreismerhetők.györgy nem a már többek á ta ismert e őadás anyagáthozta, nem szorítkozott kifejezettena ka ibakutyákbemutatására. Égyszé esebb megvi ágításban próbálta bemutatniaz autentikusá atéskutyatartástegészena kutyaháziasítási fo yamataitó kezdve.az e őadássorán diavetítésse alátámasztvabeszé ta kutya domesztikációs folyamatairó,az ősrő, a farkasról, a ehetőségként szóba jövő aranysaká ró. Szem é tette a kutyafé ék rokoni kapcso atait,a kü önbözi köze i fajok hibridjeiá ta bizonyítvaa genetíkai ehetőségéta farkastó e ütő fajok izerepének az egyes fajtákkia aku ásában. Beszé ta SuIimov-kutyákró, ame yek kifejezettenreptéria ka mazásra szánt, cé zottan robbanószer fe kutatásrakitenyésztettkutya és saká hibridek. Klim SuIimovaz Aerof ot számáraa akította ki hibridjeit,mive kísérletei során a étezőkutyafajták ésa vadon é őkuryafé ék közü Úgy ta á ta, az aranysaká rende kezika legkifinomu tabb szaglássa. Ezért 975 óta egy cé zottprogram keretében apppásztorkutya, husky, szamojéd,jávorkutya,foxterrier és aranysaká keresztezéséve á ítottáke ő a hibridet. kihívásokka teli úton,éventeoda-visszamegtett vándor ó juhászati egeltetési rnódot. Az i yen,nyájakatkísérő kutyákat és az azokra váró megpróbá tatásokat. Az itt hagyományosanjeien évő gergetii,tény egesen a nyájak kíséretére a ka maskönnyebb juhászkutyatípust,ésa termetesebb,robosztusabbgarbániitípust. Ez utóbbiak méreteikés fe építésük folytán kevésbé vo takalka masaka vándor ó nyájakkíséretére, sokkal inkább a he yhezkötött véde emre, az au okban, akok. ban,fa vakbantörténő őrző munkára. Hason ó módon Róberték bemutatták Közép-Ázsia egyesországainakhagyományos- a modern fajtákhoz szokott szemnek heterogénképetmutató _ csobán kutyákat,az azokbó kia akítottmodern formák ehetséges étrejöttét.három csoportra osztva méreteik, fe építésük a apjánaz eredendően itt ta á hatónagy testű,nyáj-,karavánkísérő, őrző, s eset egesennagyvad vadászatokon,korábban hadikutyakéntis haszná tkutyákat,mint Közép-Ázsia juhászkutya,dog és masztiff típusúkutyáit. osszességében, az e őadásoktükrébeneimondható, hogyösszehason ítvaa kü ön böző területek,,aborigen'' pásztorkutyaá ományát,s az azokbó tudatosankia akított fajtákat,az e őbbi sokka heterogénebbképet mutat. trvendetes tényvolt átni,hogy vannakmégemberek, akiknekfontos az eredetiértékek ehetőségek szerinti,,e ső he yen_ az akaraterő és a munkabírásá '' megőrzése. Időt, energiát nem sajná va fáradoznak A KaukázusésKözép.Ázsia azon, hogy kedvenc fajtáikró,azok hagyományosélet és munkakörülményeirő miné több ismeretetmegaborigen pásztork Utyái szerezzenek,s az ígymegszerzettismeretanyagbirtoaz ötödik e őadásunkatbudai F óriánésstrobán Rókában fajtáikból minéltöbbet megőrizzenek az utókor bert toimácsolásábanvo t szerencsénkmegha gatni. számára. Ézazértis fontos' mert bár sok he yütt az F óriánékszinténaz eredeti,kaukázusbanés Középé etforma megváltozásáva, a ragadozók korábbi Ázsiában kia aku tcsobán kutyákat,és a napjainkban e tűnéséve e kutyák kenyerüketvesztették,de bizosokak á ta közismert, kaukázusiés <özép-ázsiai juhász- nyos terü etekena védettnagyragadozókörvendetes kutyafajtáthason ítottákössze. Az e őadás céljavo t újbó imegte epedéséve, azok a haszoná atoktó kubemutatniazt, hogy a modern kaukázusíjuhászkutya tyákka va ó távo tartásáva kor átozható a gazdák ésa mi yen,a sztá iniidőkbe visszanyú ó e képze ések, sze- ragadozók közti konf iktus,e kerü hetőaz utóbbiak e Iekciós éstenyésztési fo yamatokeredményeként jött Pusztításárairányuló szándék.sok területen _ pl. étre,s hogy ez á ta milyen kü önbségeketmutat a KaEszak-Amerikában, Afri kábana ege tetőá lattaruísthaukázusbaneredetiiegkia aku t, nyájakmeliettszo gá ó, gyományosan nem kísértea nyájak pásztorkutyákka eredendőensokka heterogénebb képetmutató Pász- történő védelme.a gazdák azá atá ományukban esett torkutya á ományhozképest.a nyájakme lettdolgozó kárt Űgy próbá ták mérséke ni, hogy a ragadoző á okutyák,mivelgyakranember aktate epü éseken ke a mányt ritkították,irtották. Ezek a sok esetben veszényájakatkeresztü kísérniük,nem mutathatnakaz ide yeztetett ragadozőfajok á o mányának csö kke ntésé re genekke szemben agressziót,a tú vad kutyákat nem tett épések e kerü hetőek,ha a haszoná atok véde tűrtékmeg az á atokme ett.ezze szembena napja- mében pásztorebeket a ka mazunk,amelyek távo inkbansokunk á ta ismert modern kaukázusijuhász- tartva a ragadozókat, kedvét szegik a könnyű zsákkutya fajtát kifejezettena fegrveres erők objektumainak mányról ábrándozőknak, visszatérítveazokat a vavéde mére, az emberre szemben fogósabb ebeket donba prédaután kutatni. tenyésztették tovább. Az e őadók bemutatták a Kazbek-hegyés Dagesztán GunicsZoltón; PhD. Dr. Heltoi Miklós;Kiss Krisztlno sztyeppéiközt húzódó, több mint 400 ki ométeres. Fotók o szerzőktői. *$* l^nali: www,l(cnn*lclub,hu ni***s;*rkffi-*nlinc.hr: *ewwwffi 35