1 of 11 03/19/ :30 AM

Átírás

1 ADATOK A MUDI MAGYAR PÁSZTORKUTYA FAJTA SZÍNÖRÖKLÉSÉHEZ Tudományos Diákköri Dolgozat Készítette: VERES ZSOLT Konzulensek: DR. MIHÓK SÁNDOR egyetemi docens DR. SÁFÁR LÁSZLÓ MJSZ tenyésztésvezető DEBRECEN TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 1. TÉMAFELVETÉS 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. Szőrszínt befolyásoló főbb locusok génjei 2.2. A mudinál előforduló színek genetikája az eddigi kutatások alapján 3.VIZSGÁLATOK ANYAGA ÉS MÓDSZERE 4.VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE 4.1. Fekete mudi almok vizsgálata 4.2. A szürke szín vizsgálata Szürkét örökítő fekete mudik párosítása Szürke és szürkét örökítő fekete mudik keresztezése 4.3. Maszkos fakó szín vizsgálata Maszkos fakót örökítő fekete mudik vizsgálata Maszkos fakó színű mudi párosítása maszkos fakót örökítő fekete mudival 4.4. Fehér és fakó szín vizsgálata Fekete, fehéret és fakót örökítő mudik egymás közötti párosítása Fakót és fehéret örökítő fekete és fakó mudik párosítása A fakót örökítő fehér és fakó mudik párosítása Fehérek egymás közötti párosítása Fakó és homozigóta feketék párosítása Fehér párosítása maszkos fakóval 4.5. Cifra szín vizsgálata 4.6. Barna szín vizsgálata Barnák egymás közötti párosítása Barnák és barnát örökítő mudik párosítása Barnát örökítő mudik párosítása 5. KÖVETKEZTETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁS A SZAKIRODALOM JEGYZÉKE MELLÉKLET BEVEZETÉS Magyar pásztorkutya fajtáink közül a legritkább, már-már a kihalás szélén álló fajta a mudi. Származásáról egymástól eltérő vélemények alakultak ki. ÓCSAG (1987) kialakulását a XIX. századra teszi. SZABÓ (1996) szerint a fajta már a XVIII-XIX. században kialakult. A mai mudit mint kialakult kultúrfajtát FÉNYES (1936) balassagyarmati múzeumigazgató vitte be a köztudatba 1936-ban. Ekkor vált el véglegesen a két rokonfajtától, a pumitól és a pulitól. A mudi a mai napig is kiváló pásztorkutyaként megőrizve munkakészségét, a pásztor segítője. Mint a rokonfajtákra, úgy rá is jellemző az urbanizáció. A pásztoroktól megvásárolt kölykök gyakran kerülnek be a városba, ahol fontos követelménnyé válik a szép küllem és szín. A városi emberhez hasonlóan a pásztor is igen kedveli a sokszínűséget, aminek köszönhetően máig fennmaradhatott a mudira eredetileg jellemző színgazdagság. Remélhetően a sokszínűséget hangsúlyozó törekvéseknek köszönhetően a fajta népszerűsége, amivel talán megállíthatjuk létszámának csökkenését, és segíthetünk megmenteni a fajta genetikai variabilitását. 1. TÉMAFELVETÉS 1988-tól tartom és tenyésztem a mudi fajtát. A nálam született almok sokszínűsége és variabilitása felhívta a figyelmem a színöröklésre. Különösen az keltette fel a figyelmem, hogy ugyanattól az egyedtől és párosításokból más és más színű kölykök születtek. Tapasztaltam, hogy a hiányos nomenklatúra és a hozzá nem értés miatt pontatlanok a színmegnevezések. Kezdőként a maszkos fakó kölyköket én magam is "szürkének" jelöltem. Elhatároztam, hogy feltérképezem a fajtában előforduló színeket, kísérletet teszek öröklésmenetük megértésére. Tenyésztőtársaimtól pontos szín leírást kértem a párosításokról és a született kölykökről. Ez alapján indultam el. Az alábbi kérdésekre kerestem a választ: 1 of 11 03/19/ :30 AM

2 l. Melyek az állományban előforduló színek? 2.Milyenek a dominancia viszonyai a fajtában)? 3. Milyen az állomány színösszetétele %-os megoszlásban? 4.Pontos-e a szín megjelölés? 5.Milyen gének fordulnak elő a fajtában? Az alábbi kérdésekre adott válaszok remélhetően elősegítik a génrezerv fajta értékeinek és sokszínűségének megőrzését. 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS A kutyák színöröklődésének problémája korán felkeltette a kutatók érdeklődését. Mendel kortársa GALTON (1912) tanulmányt írt a basset hund színének öröklődéséről, és genetikusok sora foglalkozott ezzel a témakörrel. Megemlíthető PEARSON (1952), USHER (1956) és CASTLE (1968) neve. Kiemelkedő LITTLE 81934) munkássága, aki behatóan és összehasonlító módszerrel tanulmányozta a ragadozók és rágcsálók színöröklését. Az 1957-ben megjelent "The Inheritancs of Coat Color in Dogs" című könyvében 86 kutyafajta alapos vizsgálata alapján átfogó rendszert ismertet. Azóta is több foglalkozott a kutyák színöröklődésével, így a BURNS és FRASER (1964), SEARLE (1972), akik elfogadták Little munkásságát, kiegészítve és továbbfejlesztve azt. E kutatások során kialakult egy nemzetközileg elfogadott rendszer a kutya színöröklődésének génjeivel kapcsolatban. Megemlíteném SÁFÁR (1976) kutatásait, akinek átfogó munkája alapműként szerepel a kutya színöröklődése hazai szakirodalmában. Munkám során és magam is ezt a művet tekintettem kiindulási alapnál Szőrszínt befolyásoló függ locusok génjei. A pigment alapanyag mennyiségét az ún. albínó sor génjei szabályozzák. A teljes mélységű pigmentáció génje a C domináns a sorozat többi tagjával szemben, a Cr gén lényegesen kevesebb pigmentet állít elő. A C gén, mint a sorozat legritkább tagja a teljes albínóságért felelős ( WHITNEY, 1954). A pigment alapanyagából színelőhívó gének segítségével sötét (eumelanin), vagy világos pigment (feomelanin) képződik. A dominancia sorrendjében a következő gének helyezkednek el a locuson: E és Em sötét színelőhívó gének, amelyek B gén jelenlétében fekete, bb gén mellett barna színt állítanak elő. Az eb gén csíkosságot idéz elő, az ne faktor pedig egyenletesen sárga, vagy vörös színt okoz. Az ún. aguti sorozat génjei a kétféle pigment (eumelanin és feomelanin) eloszlását szabályozzák a szőrtakaróban, esetleg a szőrszálakon belül (BURNS és FRASER, 1966.). A sorozat domináns tagja az A sötét pigment egyenletes eloszlását engedi. Az ag pedig az aguti, vagy vadszínt állít elő. Az at a black and tan vagy brown and tan színekért felelős (SEARLE, 1968). A fehér foltosságért is gének felelősek. A sorozat domináns tagja az S gén nem enged fehér színt a szőrtakaróban, legfeljebb apró foltokat a mellen és a lábujjakon. Az si és sp gének nagy fehér foltokat engednek meg. Az sw pedig majdnem teljesen fehér állatot eredményez, csak a szem körül maradhat pigmentált folt (LITTLE, 1934.). A G locuson egy allélpár található, amelynek hatására a sötét színű kölykök a kor előrehaladtával fokozatosan kiszürkülnek. Mudinál nincs jelen a domináns G gén. A D-d allélpár receszív tagja ún. kék hígítást eredményez, ami mér az újszülött állaton is látható A mudinál előforduló színek genetikája az eddigi kutatások alapján A fekete: Minden fekete fajta homozigóta állapotban hordozza az A,B,C vagy cr, Em vagy E,S és D géneket, és heterozigóta a g gént illetően (SÁFÁR, 1992) A szürke: kétféle szürke szín van. A kor előrehaladtával szürkülő állatok G gént hordoznak. Előfordulása a kerry blue terrier és az uszkárban általános. A kék hígítás génje (d) a kék szín különböző árnyalatait, vagy a szürke színt eredményezi. Ez az uszkárban a chow-chow-ban található meg. A mudinál csak az utóbbi szín dd fordul elő. Hatására kölykök egészen világos ezüstös-szürke színnel születnek, majd a kor előrehaladtával egyre sötétebb tónusúakká válnak. A kék hígítás génjével a gyengébb szőrminőség, hiányos szőrzet, a szürke színre jellemző sárga, vagy csóka szem, és szürke pigmentáció jellemző. A barna: A mudi esetében elfogadott színváltozat, amelyet csokoládé színű pigmentáció és sárga szemek jellemeznek. A barna szőrszínt az A,C,cr,S,D,E, vagy Em domináns, gének mellett a bb homozigóta állapotú recesszív gének okozzák (SÁFÁR,1976.). A fakó és maszkos fakó mudik genetikai alapjai: A sárga színt két recesszív öröklődésű gén okozhatja, aminek következtében a sárgának két alaptípusa jön létre. LITTLE (1957) által cobolyszínűnek (sable) leírt árnyalatot az a gén okozza. Ez alatt egy olyan sárga színt ért, amelyben bizonyos barnás, vagy feketés árnyalat van. Ezek a kutyák születéskor gyakran kormosak. Ilyen szín a puliban és pumiban, a skót juhászban, belga juhászban, cocker spánelben is előfordul. Az e gént képviselő kutyák lehetnek mély mahagóni színűek, mint pl. az ír szetter, máskor őzszínűek, mint a golden retriver, vagy citrom esetleg narancssárgák, mint a pointer és az angol szetter. De minden esetben hiányzik a fekete vagy barna pigment a szőrből. Az e gént homozigóta állapotban képviselő kutya színe a mudinál is fakó. A fentiek alapján az esetek többségében a két típusú sárga könnyen elkülöníthető. Kivételt képez a sárga spániel, amelynél a fenotípus alapján a genotípus nem állapítható meg. A két géntípus külön locuson található, ezért könnyen belátható, hogy két eltérő sárga típusú utódai fekete színűek lehetnek. BURNS (1959.) leír egy kísérletet, amikor egy sárga AA aa labrador kant pároztattak egy cobolyszínű collie szukával ayatee, és az alomban kizárólag fekete kölykök születtek Aay Ee; Aat Ee genotípussal. Nem tisztázott a homozigóta formában előforduló az és e gén egymásra hatása. LITTLE (1957) szerint az ayay ee letális génkombináció. A cobolyszínű alaptípuson belül az ayay EmEm állatok jól elhatárolt csoportot képeznek. Ezeken a kutyákon a sárga szőrtakarón mindenekelőtt a füleket és a pofát borító szőr között fekete jelenik meg. Ez megmaradhat határozott fekete maszkként, máskor felnőttkorban csak néhány fekete szőrszál található az arcorri részen, amely a maszkos fakó jellegre utal. A maszkos sárga szín előfordul a dognál, puminál, pulinál. A fehér: Négy fő típusát különböztetjük meg ennek a színnek. A valódi albínó a c gén homozigóta előfordulása esetén jön létre. Ezekből a kutyákból teljesen hiányzik a pigmentanyag, piros szeműek. Rokontenyésztéssel megnő a valószínűsége az albínó egyedek kihasadásának. Másik típusú fehéret állít elő az extrém foltosság génje, az sw. Lehet teljesen fehér, de gyakori a szem körüli pigmentált folt, ilyen az argentin dog fehérségét okozó gén (LITTLE, 1958.). 2 of 11 03/19/ :30 AM

3 LITTLE (1957) szerint gyakori a harmadik típusú fehér szín is. Ez úgy keletkezhet, hogy az egyébként sárga színt okozó genotípushoz (ee, ayay) a C locusos cr gén társul. Ezáltal a sárgától a fehérig terjedő színskála bármely árnyalata létrejöhet. Ezért LITTLE szerint az ilyen fehér kutyák genetikailag sárgák. SÁFÁR (1976) eredményei azt mutatták, hogy a puli fehér színét valószínűleg az I. domináns gén hatására létrejövő fehér jellemzi (gátolja a világos pigment képződését és a szőrszálba épülését). A cifra: Az utóbbi években újra felfedezett, az állományban lappangó színről van szó. ANGHI (1936) még a leggyakoribb színek egyikének írja le a cifrát. "Világosabb vagy sötétebb szürke alapon fekete foltokkal és pettyekkel tarkázott." A cifra genetikai hátterében a domináns M (merle) gén áll. A merle színű kutyák heterozigóták, azaz Mm génekkel rendelkeznek (SÁFÁR és SZEGVÁRI, 1995.). A homozigóta MM kutyák más fajtákban vakok és süketek, esetleg életképtelenek lehetnek. Mudi esetén nincs ilyen tapasztalat. Ha két merle kutyát pároztatnak, a génpárok szétszakadnak. A született kölykök fele merle lesz, de nagy az esélye a halva született merle színű kiskutyáknak (ZÖLDÁG, 1996.) 3. VIZSGÁLATOK ANYAGA ÉS MÓDSZERE 114 mudi alom 599 kutyájának színadatait dolgoztam fel. Az adatok a tenyésztők által vezetett naplókból és az alombejelentők általuk kiegészített adataiból származtak. Néhány adatot, főleg az igen ritka párosításokból, a pásztoroktól gyűjtöttem be. A kutyákat az adatgyűjtésem során a tenyészet kezdőbetűjelével és a keresztnévvel vezettem. Feljegyeztem az apa és anya színét és a született utódok színét. Az adatokat a párosítás típusa szerint csoportosítottam és összegeztem. Kiszámítottam, hogy az általam feltételezett genotípus, illetve öröklésmenet alapján milyen megoszlási arány várható, és ezt összehasonlítottam a talált színarányokkal. Az illeszkedés megbízhatóságát Chi2 próbával ellenőriztem. Munkám nehezítette az a tény, hogy nincs egységes elnevezése a színeknek. Ezért előfordul, hogy pl. egy maszkos fakó kutyát vaddisznó színűvé vagy ordassá neveznek ki. Általános a fakó kutyák fehér színűnek leírása. 4. A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE 4.1. Fekete mudi almok vizsgálata A mudinál nagyon ritka, hogy egy kan vagy szuka homozigóta fekete legyen. Sajnos a szukánként világra hozott alom még a kanoknál is (max alomról van szó) nem ad teljes áttekintést az egyed genetikai hátteréről. A fekete szülőktől származó almok színmegoszlását az alábbiakban mutatom be. a feltételezhetően homozigóta kutyákat csillaggal (*) jelöltem. Kan Szuka Fekete Összesen *Ny.Hamis Olga 5 5 B.Gy.Mocskos B.Gy.Ibolya Cuki 8 8 Ny.Cudar Legény Ny.Örzse 5 5 Ny.Cudar Legény Ny.Cifra 5 5 *Fürge "B" Ny.Örzse 3 3 *Fürge "B" Ny.Cigány 3 3 P.E.Konok *B.Gy.Kacér 5 5 P.E.Konok *B.Gy.Kacér 7 7 P.E.Konok B.Gy.Gubanc Ny.Cinke Ny.Örzse 7 7 *Ny.Hamis Ny.Örzse 6 6 *Ny.Híres Ny.Borcsa 4 4 P.E.Konok P.E.Kiskökény 6 6 P.E.Konok P.E.Kiskökény 6 6 Sz.Ferkó P.E.Igaz of 11 03/19/ :30 AM

4 P.E.Cimbora Ny.Cigány 1 1 Inas "B" Zsifike "B" 7 7 Vöcsök "B" Zsifike "B" 7 7 Vöcsök "B" Zsifike "B" 1 1 Legény "B" Csinos "B" 7 7 Ny.Pityke *Ny. Ani 3 3 Ny.Pityke * Ny.Csöpi Lédi 5 5 Ny.Pityke * Ny.Hangos 4 4 Ny.Csárdás Ny.Dorka 1 1 Ny.Csárdás Ny.Borcsa 6 6 Ny.Csárdás Ny.Borzas Mackó 6 6 Róka "B" Füstös "B" 6 6 Ny.Ádám Ny.Borzas Mackó 2 2 *Sz.Tabu Legény Ny.Füstös 5 5 Róka "B" Ny.Füstös 6 6 összesen A szürke szín vizsgálata A mudi szürke színéért a kék hígítás génje, a recesszív d gén a felelős. Heterozigóta formában az állomány jelentős része magában hordozza, homozigóta állapotban (dd) való megjelenése ezért gyakori. A mudinál előforduló szürke nem azonos a pulinál előforduló, a kor előrehaladtával erősödő szürkével. A mudinál ez nem ismert, csak a születetten szürke szín. Az ilyen kölykök születésük pillanatában ezüstös színűek, majd a kor előrehaladtával egyre sötétebb tónusúakká válnak Szürkét örökítő fekete mudik párosítása Ivadékok színe ( db) Kan Szuka Fekete Szürke Egyéb Össz. P.E.Konok Cigány Menyus Anna fakó 6 Ny.Üde Ny.Cigány P.E.Huncut Olga "B" Ny.Filkó Sz.Gy.Bársony Legény Csitri Róka Ny.Dorka of 11 03/19/ :30 AM

5 P.E.Apor Ny.Durcás Bogár "B" Olga"B" maszkos f. 2 Ny. Ogur Olga "B" P.E.Konok Kisasszony P.E.Konok Cigány "B" 6-6 P.E.Konok Kisasszony 4-4 P.E.Apor Ny.Cigány 4-4 P.E.Apor Ny.Cigány 4-4 P.E.Konok Szajkó P.E.Konok Szajkó összesen Chi2=0,025 P=95,226 % A Chi2 próba azt mutatta, hogy a megfigyelt eloszlás nem tér el szignifikánsan a várt 3:1 elméleti aránytól Szürke és szürkét örökítő fekete mudik keresztezése A domináns recesszív öröklődés szabálya szerint, mivel a szürke csak homozigóta recesszíven hasadhat ki, az adott esetben, mikor van egy homozigóta szülőnk is, a várható hasadási arány 1:1. Ivadékok színe Kan Szuka Szürke Fekete Egyéb Össz. K.Szutykos (szürke) B.Gy.Kislány (fekete) masz. fakó 7 B.Gy.Öregfiú (szürke) B.Gy.Nárcisz (fekete) Vöcsök "B"(fekete) Szürke (szürke) 2-3 tarka, 2 fakó 7 összesen Chi2= 2,38 P=12,66% A Chi2 próba azt mutatta, hogy a megfigyelt eloszlás nem tér el szignifikánsan a várt 1:1 elméleti aránytól Maszkos fakó szín vizsgálata A maszkos fakó az utóbbi évek divatszíne a rokonfajtákban és várhatóan a mudi fajtában is terjedőben lesz. Egy évi felmérés szerint a maszkos fakó színt az állomány 1,21 %-a képviseli Maszkos fakót örökítő fekete mudik vizsgálata Genotípusuk AayEmEm. 3:1 arányban várható a maszkos fakó ebből a párosítási típusból. Az alábbi párosításból születtek maszkos fakók: 5 of 11 03/19/ :30 AM

6 Kan Szuka Fekete Maszkos f. Egyéb Össz. P.E.Híres Olga "B" P.E.Híres Olga"B" Bogár "B" Olga"B" szürke 2 P.E.Híres Olga"B" P.E.Konok B.Gy.Kislány barna 2 K.Szutykos B.Gy.Kislány szürke 7 K.Szutykos B.Gy.Kislány barna,1 tarka 6 összesen Chi2 = 1,184 P= 23,82% A Chi2 próba azt mutatta, hogy a megfigyelt eloszlás nem tér el szignifikánsan a várt 3:1 elméleti aránytól Maszkos fakó színű mudi párosítása maszkos fakót örökítő fekete mudival. Ezt a párosítást az ayayemem x AayEmEm gének jellemzik. Elméletileg 1:1 arányban várható. Kan Szuka Fekete Maszk.f. Egyéb Össz. Bogár (fekete) K.Orsi (m.fakó) fehér 5 összesen: Maszkos fakók egymás közötti párosítása Ilyen párosításról ismereteim nincsenek. Puliból átvett típus alapján a született kölyköknek 100 %-ban maszkos fakónak kell lenni Fehér és fakó szín vizsgálata A vizsgálatot nehezíti és tévedésre adhat lehetőséget a hibás színmeghatározás. A tenyésztők gyakran, minden szándékosság nélkül fakózott árnyalattal született kölyköket is fehérként könyveltetik Fekete, fehéret és fakót örökítő mudik egymás közötti párosítása Kan Szuka Fekete Fehér Fakó Egyéb Össz. Ny.Ogúr Ny.Máli Ny.Ogúr Ny.Máli B.Gy.Igazi Betyár B.Gy.Jegyes barna 6 Ny.Csárdás Ny.Füstös Ny.Csárdás Ny.Füstös of 11 03/19/ :30 AM

7 Róka Ny.Cigány Menyus "B" Anna"B" szürke 6 Ny.Dacos B.Gy.Juci Pici P.E.Konok B.Gy.Ibolya P.E.Konok Szikra P.E.Konok B.Gy.Ibolya P.E.Konok B.Gy.Nusi P.E-Konok B.Gy.Nusi Róka Ny.Örzse Sz.Ferkó Ny.Fáncsi B.Gy.Igazi Betyár Cigány barna 6 összesen: Chi2 = 0,336 P=62,06% a Chi2 próba azt mutatta, hogy a megfigyelt eloszlás nem tér el szignifikánsan a várt 3:1 elméleti aránytól Fakót és fehéret örökítő fekete és fakó mudik párosítása A fakó homozigóta a fekete heterozigóta formában hordozza a világos szín génjét (e)-t. A várható hasadási arány 1:1. kan szuka fekete fehér fakó összesen B.Gy.Igazi Betyár(fekete) Ny.Őzi(fakó) Ny.Cudar Legény (fakó) Kisasszony (fekete) Peli (fekete) Szutyi (fakó) Podi (fekete) Csöszi (fakó) Vöcsök (fekete) Kislány (fakó) összesen: Chi2= 0,467 P=51,27% A Chi2 próba azt mutatta, hogy a megfigyelt eloszlás nem tér el szignifikánsan a várt 1:1 elméleti aránytól A fakót örökítő fehér és fakó mudik párosítása Kan Szuka Fehér Fakó Összesen Ny.Cudar Legény(fakó) Juci(fehér) összesen: of 11 03/19/ :30 AM

8 A várt és kapott arány 1: Fehérek egymás közötti párosítása SÁFÁR (1976) igazolta a puli fehér színét meghatározó domináns I gén jelenlétét. Ebből Következik, hogy a génre homozigóta I-I kutyák párosításakor a fehér színt 100 %-ban várhatjuk. Kan Szuka Fehér Fakó Egyéb Összesne Fickó Csutak Fickó Csóró összesen: A két alom - valószínűleg hibás színmegjelölés miatt (fehér-fakó) - nem hozta a várt arányt Fakó és homozigóta feketék párosítása Egyértelműen 100 %-os fekete színt várunk a fekete domináns volta miatt. Ezek a fekete egyedek EE allélpárral rendelkeznek. Kan Szuka Fekete Egyéb Összesen K.Gondos (fekete) Sz.B.Aranyos (fakó) 7-7 Ny.Cinke (fekete) B.Gy.Kényes (fakó) 9-9 Délceg (fekete) Szutyi (fakó) 3-3 Ny.Öcskös (fakó) P.E.Igaz (fekete) 6-6 összesen: Fehér párosítása maszkos fakóval Ennél a párosításnál a sárga színt okozó recesszív gének más locuson helyezkednek el, ezért könnyen érthető, hogy fekete kölykök születnek. AA ee x ayay EE AayEe; AayEe fehér maszkos fakó fekete kölykök Ivadékok színe Kan Szuka Fekete Maszk.fakó Össz. Cs. Doromb(fehér) Cs. Borzi(maszkos fakó) Cifra szín vizsgálata A cifra szín a mai napig a pásztorok kezén lévő mudikban lappangott, vagy éppen ilyen színű kutyák is dolgoztak és dolgoznak elvétve. Ezt a színt a domináns M (merle) gén idézi elő az M locuson. A gén heterozigóta állapotban életképes, vagyis a cifra színű kutya Mm heterozigóta. Az M gén domináns volta miatt mm nem merle kutyával pároztatva 50 %-ban hasad ki a merle szín. Az eddig regisztrált 1 alom alapján a fehér és a cifra párosításból 1 fehér alapon cifra és 4 fehér kölyök született Barna szín vizsgálata 8 of 11 03/19/ :30 AM

9 A barna szín mindig vitákra adott okot a mudi terén is. A legutóbbi időkig kiküszöbölendő színként selejtezésre kerül, ezért célpárosítást direkt nem alkalmaztak. A barna színnél sárgás szem és barna pigmentáció öröklődik. Különböző árnyalatokban jelenik meg, a csokoládétól a téglavörösig, amit minden valószínűség szerint a bb génhez hozzákapcsolódó cr gén okozhat Barnák egymás közötti párosítása Ebben az esetben bb gént hordozó kutyákról van szó. Hitelt érdemlő adatok eddig csak egy tenyészpár után született almokból állnak rendelkezésre. Kan Szuka Barna Egyéb Összesen Huncut "B" Rifke"B" 6 2 szürke 8 Huncut "B" Rifke"B" 5 3 szürke 8 Huncut "B" Rifke "B" 7 2 szürke 9 összesen Chi2= 0,093 P=72,90% A Chi2 próba azt mutatta, hogy a megfigyelt eloszlás nem tér el szignifikánsan a várt 3:1 elméleti aránytól. At adatokból arra következtethetünk, hogy az alábbi barna kutyák heterozigóta formában hordozzák a d gént, aminek következtében ivadékaik között szürkék jelennek meg Barnák és barnát örökítő mudik párosítása A várható hasadási arány 1:1. Kan Szuka Barna Egyéb Összesen Legény (fekete) Kicsi (barna) 1 2 fekete 3 Pandúr (fekete) Ircsi (barna) 2 1 fekete, 1 fakó 4 Vöcsök (fekete) Csoda (barna) 3 1 fakó 4 összesen: Chi2= 0,154 P=78,15 % A Chi2 próba azt mutatta, hogy a megfigyelt eloszlás nem tér el szignifikánsan a várt 1:1 elméleti aránytól Barnát örökítő mudik párosítása Kan Szuka Barna Egyéb Össz. Ny.Berci (fakó) Ny.Füstös (fekete) 3 1 feh.+1 fek. 5 Vöcsök (fekete) Bice (fekete) 3 2 fekete 5 P.E.Konok (fekete) B.Gy.Kislány (fekete) 1 1 maszk.fakó 2 K.Szutykos(szürke) Bogár (fekete) 1 2 fekete 3 K.Szutykos(szürke) B.Gy.Kócos (fekete) 2 3 fekete 5 9 of 11 03/19/ :30 AM

10 K.Szutykos(szürke) B.Gy.Ibolya Cuki (fek.) 4 3 fekete 7 K.Szutykos(szürke) B.Gy.Kislány (fekete) 1 2fek.+2maszk.f. 5 K.Szutykos(szürke) B.Gy.Lujza (fajó) 3 4 fekete 7 Ny.Hűhó (fekete) Ny.Kiskökény (fek.) 3 3 fekete 6 Sz.Bence (fekete) P.E.Igaz (fekete) 1 5 fekete 6 Ny.Pityke (fekete) Juci (fehér) 2 1 fekete 3 B.Gy.Igazi Betyár(fekete) Cigány(fekete) 1 4 fekete+1 tejeskávé 6 B.Gy.Igazi Betyár(fekete) Cigány(fekete) 3 5 fekete 8 B.Gy.Igazi Betyár(fekete) P.E.Ilka(fekete) 2 5 fekete 7 B.Gy.Igazi Betyár(fekete) B.Gy.Jegyes(fekete) 1 4 fekete+1 fehér 6 B.Gy.Igazi Betyár(fekete) Cigány(fekete) 1 5 fekete 6 P.E.Konok(fekete) Cigány (fekete) - 6 fekete 6 P.E.Konok(fekete) B.Gy.Ibolya Cuki (fek.) - 3 fek.+2 fakó 5 P.E.Konok(fekete) B.Gy.Ibolya Cuki (fek.) - 6 fek. + 1 feh. 7 összesen: Chi2 = 1,546 P=19,5 % A Chi2 próba azt mutatta, hogy a megfigyelt eloszlás nem tér el szignifikánsan a várt 3:1 elméleti aránytól. 5. Következtetések. 1.A puli színöröklésében szereplő gének a mudiban is megtalálhatók. Ezek közül a recesszív barna - régebben hibának tekintett - gén széles körben elterjedt. A mudinál nem is jön szóba ezzel kapcsolatban az idegen beütés lehetősége ( mint a pulinál a barna uszkár), ezért feltétlenül eredeti színnek kell elfogadnunk. 2.Más magyar fajtában a blue merle gén nem fordul elő, pedig ezt a gént elsősorban pásztorkutyák hordozzák világszerte (collie, kelpie, corgi, stb). Újra felfedezése lehetővé teszi a gén elterjesztését. 3. A pulinál tapasztalt domináns fehér szín öröklődés menete a mudinál is hasonlóképpen alakult. S fehér domináns a fakóval szemben. Mudinál is figyelembe kell venni azt a tényt, hogy "csak az a kutya fehér, amelyik fehérnek születik" (MÉSZÁROS, 1991.) 4 Fontos és a mudinál is kritikus kérdés a pontosan használt színmegjejölés, amit egységes nomenklatúrával lehetne elősegíteni. ÖSSZEFOGLALÁS Dolgozatomat 114 alom 599 kölykének színvizsgálatára terjed ki. Munkám során feltártam az állomány színeit, amelyek a felsorolás szerint a következők: - fekete - barna - szürke - maszkos fakó - fehér - fakó Az 1. ábrán a vizsgált populáció színmegoszlásának %-os összetételét mutatom be. Az ábra tartalmazza a MEOE által között felvételezett adatokat is. A két adatsor összehasonlítása alapján megállapíthatók a következők: 10 of 11 03/19/ :30 AM

11 - a fekete szín az állomány 2/3 nagy részét jellemzi. - A törzskönyvek alapján készült adatokat összehasonlítva a saját gyűjtésemmel - a barna és a maszkos fakó kivételével- nagyfokú egybeesés tapasztalható. Bár a saját megfigyeléseim kevesebb alomra és egyedszámra vonatkoznak, mégis feltételezhető a hibás színmeghatározás az alombejelentőben. Az is lehetséges, hogy a tenyésztők az ilyen színű kölyköket nem törzskönyvezték, ezért azok nyilvántartásba nem kerültek Figyelemreméltó a cifra szín megjelenése, amit a mudinál eredeti színnek tekinthetünk. A fentiekből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a ma már legritkább pásztorkutyafajtánk szerencsére feltűnően sokszínű. Célszerű a sokszínűséget megőrizve, ebből arányt kovácsolva fenntartani és tovább gyarapítani a szép színes egyedeket, ezzel növelve a fajta népszerűségét. A színek ismeretében és az egyes színekért felelős gének alapján a mudi színét kiváltó génkészletet - eddigi ismereteink alapján- a következőkben tudnánk megadni. A B C Em D G S I M ay b cr E d g si I m e sp sw A SZAKIRODALOM JEGYZÉKE ANGHI CS. (1936): A magyar pásztorkutyák és a külföldi rokonfajták. Budapest, 179. p. BURNS, M.-FRASER, M.(1966): Genetics of the Dog CAB Edinborough-London, 2. edit., 230.p. FÉNYES D.(1936): a "hajtókutya" A Kutya, 93/12.26.p. HUTT, F.B.(1964):Animal Genetics New York, 546.p. LITTLE, C.C.(1934): Inheritance in Toy Griffons J.Hered p. LITTLE.C.C.(1957): The Inheritance of Coat Color in Dogs. Cornell Univ. Ithaca, New York, 194.p. LITTLE,C.C. (1958) Coat color enes in rodents and carnivores Quart.Rew.Biol., Baltimore, p. MEOE TENYÉSZTŐI TANÁCS (1992): Konzultáció a mudi fajta helyzetéről A kutya, 1992/5. 16.p. MÉSZÁROS M.(1991): Bővebben a fakó puliról A kutya, 91/ p. MÉSZÁROS M.(1991): Döntés a puli színváltozatairól A kutya, 91/ p. ÓCSAG I. (1986): Magyar kutyafajták Budapest, 72. SÁFÁR L.(1976): A puli színöröklése különös tekintettel a fakó árnyalatokra TDK dolgozat. Gödöllő, ATE, p. SÁFÁR L.(1992): Kutyák szőrszínének öröklődése A kutya, 92/ p. SÁFÁR L.(1992): Kutyák szőrszínének öröklődése A kutya, 92/ p. SÁFÁR L.-SZEGVÁRI K. (1995): a "cifra" magyar mudi A kutya, 95/8. 14.p. SEARLE, A.G. (1968): Comparative Genetics of Coat Colour in Mammals Logos, New York-London, 308.p. SVÁB J.(1973): Biometriai módszerek a kutatásban Budapest, 2. kiadás, 517.p. SZABÓ ZS. (1994): Eleven néprajzi relikvia: A mudi A kutya, 94/ p. SZABÓ ZS.(1996): Mudi In. Kutyatár, Puli-Pumi-Mudi, Szerk.Mészáros M WHITNEY,L.F. (1954): How to breed dogs New York, 3. edit., 418.p. ZÖLDÁG L. (1996): Kutyagenetika és örökletes betegségek Budapest, 49. p.; p.; 88.p.; 93.p. Bronzfokozatú mudi tenyész-szuka BkHCH BÖRZSÖNYHEGYI-FEKETE ALIZ CSUTKA STP, FDB Kölykei: 1. HCH, HJCH Kormosvári-Hajtó Burkus (BkHCH Csodabogár Hékás) - 2xCACIB 2. HCH, HJCH Kormosvári-Hajtó Cirip (BkHCH Csodabogár Hékás) - 4xCACIB Copyright 2000 Hungária Puli-Pumi-Mudi Klub. Minden jog fenntartva. Készítette: Länger Tamara 11 of 11 03/19/ :30 AM