A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÉGLAÉPÍTÉSZET. 1. Bevezető

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÉGLAÉPÍTÉSZET. 1. Bevezető"

Átírás

1 A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÉGLAÉPÍTÉSZET 1. Bevezető Ha egy turista Hódmezővásárhely utcáit járja, talán feltűnik neki, hogy mennyi tégla veszi is körbe. Ez még ma is így van, noha a járdákat ma már szinte sehol nem tégla alkotja, mint régen. De az épületek homlokzatán még mindig sokat látni, sőt rengeteg olyan középület és lakóház van, amelyek egész homlokzatát tégla burkolja. Ezek az épületek mind a vásárhelyi téglaépítészet hőskorának emlékei, és különleges helyet foglalnak el az ország építészetének történetében is. A hódmezővásárhelyitéglaépítészetet természetesennem lehet önmagában vizsgálni: mint minden, ez is egy tágabb rendszer, az alföldi téglaépítészet része. Az Alföld kőben szegény, ugyanakkor sűrűn lakott területén az építkezésekhez már a kezdetektől fogva téglát használtak. Híres példái ennek a szegedi Dömötör-torony, a gyulai téglavár, városunkból pedig a csomorkányi templomrom. Hogy Vásárhely mégis kiemelkedő a téglaépítészet szempontjából, az nem a középületeknek, hanem a lakóházaknak köszönhető. Nyerstégla homlokzattal ugyanis más városokban is szívesen építettek templomokat, iskolákat, kórházakat, de a lakosság saját házait inkább vakolta és festette. Természetesen nálunk se csak téglahomlokzatú lakóházak épültek, de arányaiban sokkal több van belőle, mint máshol. 1 Hozzá kell tenni azonban, hogy a nyerstéglahomlokzat nem terjedt volna el ilyen szinten a lakosság körében, ha nem épülnek középületek is ilyen megoldással. A XIX. század végén és a XX. század elején két jelentős, országos hírű építész is tevékenykedett városunkban: Sándy Gyula és Borsos József. Nevükhöz ugyan csak hét középület fűződik, de azok máig meghatározzák a városképet. Épületeik egy részét ráadásul a város külső kerületeiben, a lakossághoz közelebb emelték, így jobban is befolyásolták az emberek ízlését: ezek közelében a nyerstégla homlokzatú lakóházak aránya is nagyobb. A vásárhelyi téglaépítészetnek a középületeken és lakóházakon kívül van még egy feltétlen említésre méltó emléke: az árvízvédelmi fal. Ez talán a legszebb kifejezője annak, hogy téglaépítészetünk különleges az országban. Egyedi ez az építmény, árvíz elleni védekezésül tudomásom szerint az országban sehol máshol nem építettek állandó téglafalat. Ugyanakkor roppant mérete jól kifejezi, hogy milyen téglanagyhatalom is voltunk mi egykor. 1 Még 2014-ben is közel háromszáz teljesen nyerstéglával burkolt lakóház volt Hódmezővásárhelyen, ami az 1945 előtt épült és még ma is álló házak tekintélyes része. De ha azokat a régi házakat is tekintetbe vesszük, amelyeken érdekes tégladíszek vannak, akkor ez a szám megközelíti az ötszázat. Feltételezhető, hogy eredetileg még ennél is több téglaház létezett, csak azok közül sokat lebontottak az utóbbi évtizedekben. 1

2 A dolgozatban kronológiai rendben mutatom be a Vásárhelyen épített téglahomlokzatú épületeket. Előbb a középületekre koncentrálok, hiszen általában azok a régebbiek, utána külön mutatom be a fontosabb lakóépületeket. Bizonyos lakóházakon egyébként egyértelműen kimutatható a középületek hatása is, melyekre természetesen a megfelelő helyen kitérek majd. A vásárhelyi téglaépítészet nem jöhetett volna létre, illetve nem jutott volna igazán fontos szerephez a helyi téglagyárak nélkül, ezértezeket is bemutatom, a téglagyártás folyamatának rövid ismertetésével együtt. Mivel pedig az épületek bemutatásához szükség van a különböző téglatípusok ismeretére is, ezért rögtön ezzel kezdem. 2. A téglagyártás és a vásárhelyi téglagyárak A tégla alapanyaga az agyag. Az agyag valójában egy kőzetféleség, azokat az üledékes kőzeteket sorolják ide, melyek szemcséinek mérete nem haladja meg a 0,02 mm-t. 2 Az agyag nagy mennyiségű vizet képes felvenni, aminek következtében jól formázhatóvá válik. Ha kiszárítják, akkor megkeményedik ugyan, de vízzel érintkezve ismét formázható. A szárított agyag, azaz a vályog ezért nem igazán biztonságos építőanyag. A téglagyártás folyamata eltér a vályogétól. A földből kibányászott agyagot először az előkészítőbe viszik, ahol víz adagolása mellett apróra összezúzzák, valamint adalékanyagokat, például fűrészport is kevernek hozzá. Az így előkészített agyagot présgépbe töltik, amiből egy hosszú téglakígyó jön ki. Ezt a kígyót huzalokkal darabokra vágják, így jönnek létre az egyes téglák. Innen a szárítóba kerülnek, ahol a 40 és 100 Celsius-fok közötti hőmérsékletnek köszönhetően a víz nagy része eltávozik az agyagból. Ezután kerül sor az égetésre, amely során létrejön a tégla. Az agyagban ugyanis Celsius-fok felett olyan kémiai folyamatok játszódnak le, amelyek miatt az már nem lesz képes újra vizet felvenni, vagy csak minimális mennyiséget.ezenkívül a hozzáadott fűrészpor elégve apró pórusokat hagy maga után, melyek jó hőszigetelővé teszik a téglát. 3 Levegőn égetve a tégla vörös, levegőtől elzártan égetve kékes árnyalatú lesz. Ugyanakkor a különböző égetési hőfok is más színű, szilárdságú és csengésű téglát eredményez. A mai falazótéglákat 900 Celsius-fokon égetik, melynek következtében maximum 20 tömegszázalék vízfelvevő képességűek lesznek. Speciális téglákat azonban speciális eljárásokkal hoznak létre. Az ún. klinkertéglák maximum 8 tömegszázalék 2 Magyar Nagylexikon. Első kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, o. 3 BOJÁR Iván András et. al.: Téglaépítészet Magyarországon II. Fejezetek a magyar téglaépítészet történetéből a kezdetektől 1989-ig.Vertigo Kiadó, Budapest, o. 2

3 vízfelvevő képességűek és sokkal tömörebbek, szilárdabbak az általános falazótégláknál, így épületek külső homlokzatán vagy térburkolásra előszeretettel alkalmazzákőket. Nevüket arról kapták, hogy kalapáccsal megütve csengő hangot adnak (németül klingen). Ezeket különlegesen válogatott agyagból készítik és 1200 Celsius-fok felett égetik ki, amelynek során az agyagban található szilikátüveg megolvadva mintegy összeragasztja a szemcséket és megszünteti az agyag pórusait. 4 Régebben mésztartalmú és vastartalmú agyagot is használtak klinkertégla gyártásához, előbbiből zöldessárga, utóbbiból barnás fekete tégla keletkezett, ilyeneket gyakran látni még ma is. 5 Hódmezővásárhelyen és környékén rendkívül jó minőségű és hatalmas mennyiségű agyag állt rendelkezésre, a város egyik írója, Fejérváry József ezt sáraranynak nevezte: A vásárhelyi határ őstelevénye alatt pár méter mélységben, 1, 2, sőt 5 méter vastagságbanhúzódik el az agyag, amelynek nagy része olyan, hogy iszapolás nélkül gyúrható a legfinomabb agyagedénnyé. 6 Fejérváry ugyan az országos hírű vásárhelyi fazekasság kapcsán írta ezt, 7 de ugyanerről a tőről fakad a téglagyártás is.városunkban téglaégetőt még a Károlyi-család létesített, ezt 1879-ben vette át a város, neve így egyszerűen Városi Téglagyár lett ig kizárólag a középítkezésekhez gyártott téglát (középületek építése, utcakövezés,gátak erősítése), azt követően már magánszemélyek is vásárolhattak innen saját építkezéseikhez. A város gyárából egyébként az ország távolabbi részeibe és külföldre is szállítottak téglát, az elsődleges vevőkörbe Arad, Nagyvárad és Kolozsvár tartozott. A vásárhelyi tégla jó hírét tovább erősítette, hogy 1892-ben a budapesti agyagipari kiállításon a Városi Téglagyár néhány termékét elismerő oklevéllel jutalmazták ban gőzerővel működő agyagőrlő gépet és téglagyártó berendezést vásároltak, így a folyamatos gépesítésnek köszönhetően a városi gyár 1910-ben már évi kétmillió téglát és háromszázezer cserepet tudott legyártani. Emellett a magántőke is felfedezte, hogy a téglagyártásnak nagy jövője lehet, több magán téglagyár is alakult. 10 Ezek közül a legjelentősebbek a Kovács Testvérek Téglagyára, mely 1870-ben alakult és két telepen működött a Kutasi út két oldalán, melyeket alagút 4 BOJÁR Iván András 2003, 27.o. 5 LUZSA Ferenc: Tégla és tetőcserép gyártás. Németh József Műszaki Könyvkiadó, Budapest, o. 6 FEJÉRVÁRY József: Vásárhely története családok tükrében. Hódmezővásárhely, o. 7 Vásárhelyen a XIX. században több, mint száz fazekasműhely létezett és a kerámiák festése tekintetében három különböző stílus terjedt el (újvárosi, tabáni, csúcsi). Ez az egész országban egyedülálló. 8 KISS Lajos: A szegény emberek élete. Gondolat Kiadó, Budapest, o. 9 SZABÓ Ferenc (szerk.): Hódmezővásárhely története II. A polgári forradalomtól az őszirózsás forradalomig , Hódmezővásárhely, 1993., 635.o. 10 Hódmezővásárhely története, 636.o. 3

4 kötöttössze. 11 Az 1880-as évek közepéig a termelési eredményeket tekintve nagy előnyre tett szert a Városi Téglagyárral szemben, de nem voltak egymás konkurensei, mert a Kovácstestvérek gyára szinte csak a lakosság igényeit szolgálta ki. Nagyon termelékeny volt, től már évi kétmillió téglát gyártott, 12 emiattvolt olyan év, amikor a sok megrendelés miatt kétszáz embert is foglalkoztattak. A magánépítkezések mellett a középítkezésből is kivette részét: az 1870-es évek végén és 1880-as évek elején az árvízvédelmi falat nagyrészt itt gyártott téglákból építették fel, az 1890-es években pedig az új városházát is itteni téglákból építették.az 1885-ös Országos Kiállításon ez a gyár képviselte a vásárhelyi téglagyártást és termékeit kiállítási nagyéremmel is jutalmazták. 13 Fontos magán téglagyár volt még afranciszti és Halmi Tégla- és Cserépgyár (később Szűcs és Franciszti), melynek telepe a Csomorkányi út elején volt és már az 1860-as évektől működött. 14 Ez a gyár a századforduló után már évi ötmillió tégla előállítására is képes volt. 15 A legkésőbbi a Társasági Téglagyár volt, melyet 1888-ban alapítottak. 16 A kései létesítés ellenére ez a gőzgépekkel termelő gyár lett a legnagyobb pár éven belül ben részvénytársasággá alakították Hódmezővásárhely Első Gőztégla- és Cserépgyár RT néven. Az ő üzemük is a Kutasi út mentén működött. Ezeken kívül a Református Egyház is tartott fenn téglagyárat a saját építkezéseire, 1820 körül alapították, de 1924-ben megszűnt. 17 A XIX. század utolsó évtizedében a magángyárak kezdtek komoly konkurenciát jelenteni a Városi Téglagyárnak, a századforduló után pedig teljesen meg is előzték azt a termelés tekintetében. A vásárhelyi téglagyárak nagyon népszerűek lettek, Magyarországon kívül még a Balkánon is rengeteg épületet vásárhelyi téglából építettek. A gyárak összes évi termelése 8-10 millió tégla volt A kezdetektől a XIX. század végéig A fentebb felsorolt téglagyárak a XIX. és a XX. század termékei, korábban nem léteztek. Ettől függetlenül természetesen téglát még égettek az emberek, csak nem ipari méretekben. A középkori téglaégetésről nincsenek információink, csak maguk a téglák 11 KISS Lajos 1981, 225.o. 12 JUHÁSZ István: A hódmezővásárhelyi Kovács Testvérek Téglagyára.In: Jeles téglák, jeles emlékeink. A III. és IV. bélyeges tégla napok előadásai, o. 13 JUHÁSZ István 2010, 109.o. 14 KISS Lajos 1981, 225.o. 15 Hódmezővásárhely története, 636.o. 16 KISS Lajos 1981, 225.o. 17 KISS Lajos 1981, 225.o. 18 Hódmezővásárhely története, 637.o. 4

5 tanúskodnak arról, hogy léteztek téglaégetők. Kellettek is, hiszen más tartós építőanyag nem volt a közelben, építkezésre viszont volt igény. Városunknak egyetlen középkori emléke maradt fenn, a csomorkányi templom rom, 1.kép mely tehát téglából épült. A Tiszától 22 kmre, Hódmezővásárhely központjától 17 km-re keletre ( ), a Békéssámsonra vezető történelmi út ma egy dűlőút kanyarulatában található téglatemplom maradványait a műemléki szakirodalom Csongrád megye egyik legjelentősebb középkori falusi építészeti emlékeként tartja számon. ( ) Megközelítően 2,25 x 2,25 km-es körülötte az a terület, amely bővelkedik felszíni régészeti leletekben, s így az Árpád- és középkori Csomorkány település helyeként határozható meg. 19 A település az 1596-os török és tatár pusztítás után a földdel vált egyenlővé és nem is népesült be újra. A templom két építési fázisát sikerült rekonstruálni, mindkettő kelet-nyugati tájolású volt, ahogyan általában a középkori falusi templomok. 20 A XIV. században épült első templomnakaz alapja cm széles volt, kötésbe rakott, pelyvával soványított, kézzel vetett téglákból készült. Ennek a templomnak csupán a szentélyét és részleteiben az északi hajófalát sikerült feltárni. Apszisa a nyolcszög három oldalával záródott, támpilléreit a későbbi építkezések és bolygatások során kibányászták, vagy az új épülethez használták fel.a templommaradvány hossza 8 és félméter, de az alapjai köré döngölt agyagmaradvány nyomán rekonstruált hossza elérheti a 21 m-t is. 21 A második fázis a XV. század közepén épült, alapfala fél méterrel magasabban isfutott, mint a korábbi templomé és a téglából épített alaptestet vastag agyagrétegbe mélyítették. Feltűnő, hogy a keleti szakaszokon a templom alapját kevés habarccsal kötésbe rakott téglák alkották, nyugaton viszont úsztatott habarcsos megoldást alkalmaztak. Az alaptest belsejében felhasználtak sok töredék építőanyagot, amely az előző épületek bontásából származott. Az alaptestben pelyvás és őröltkerámiás" téglák fordultak elő. 22 A templom felmenő falai csak a nyugati részen maradtak meg, de itt is csak töredékesen. A nyugati rész északi oldalán a fal nagyobb szakasza (11,5 méterhosszan és 5,7 méter magasan) áll, a déli oldala viszont épebb (4,25 méter hosszú és 5,2 méter magas). Ezek a felmenő falak az alapokhoz hasonlóan készültek:kötésbe rakott téglák képezték a falsíkokat, mintegy köpenyt alkotva. Több helyen azonban homokkő kváderek, illetve faragott kőtöredékek ékelődtek a szabályos téglasorokba. 19 BÉRES Mária: A Hódmezővásárhely csomorkányi egyház.in.:kollár Tibor (szerk.): A középkori Dél-Alföld és Szer. Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, o. 20 MAROSI Ernő: Magyar falusi templomok. Corvina Kiadó, Budapest, o. 21 BÉRES Mária 2000, 202.o. 22 BÉRES Mária 2000, 205.o. 5

6 Ez a templom nyújtott félköríves szentélyzáródású volt, az apszis külső falához eredetileg öt támpillért építettek. A szentély északi oldalánál egy torony is csatlakozott a templomhoz, melynek földszintjét sekrestyeként használhatták. A második templom méretei nagyjából megállapíthatók: hossza 27,8 méter, ebből a szentély hossza 8 méter,a szentély szélessége: 7,25 méter, a hajóé pedig 8,8 méter volt. Az alapok és főleg a falak méretei valamint a pillérek kiosztása miatt bizonyos, hogy a hajó boltozatlan volt, csupán fafödém zárta. A torony pedig csak egy szinttel lehetett magasabb a szentélynél. A templomot belülről freskók díszíthették, kívülről pedig szürke vakolat borította, tehát nem téglahomlokzatú épületvolt. 23 Megállapítható tehát, hogy mindkét fázisban a templom elsődleges építőanyaga tégla volt, de nyílásait (ablak, ajtó) faragott homokkő-keretek alkották. A romokon 1892-ben kezdtek ásatásokat, a XX. század elején vasas téglákkal és egy támpillér építésével stabilizálták a megmaradt falakat, de a szakszerű feltárás csak 1991-ben kezdődött. 24 Ekkor az egykori alaprajzokat is az eredetitől elütő színű túlégetett vasas téglával rajzolták ki. Ennek köszönhetően elkülöníthetőek a templom több mint félezer éves téglái az újabbaktól. Városunk ma is álló legrégibb épülete a Református Ótemplom, pontosabban annak tornya. A torony ben, a templomépület ben épült. Ennél korábbi épületünk azért nem maradt fenn, mert a törököktiltották a szilárd anyagokból való építkezést attól tartva, hogy a kő- vagy téglaépületekfegyveres ellenállás helyszínei lehetnek. 25 A török kiűzése után már téglából építették a templom tornyát, majd házát is. Ezeket református szokás szerint fehér vakolattal burkolták kívül-belül ben azonban újabb háborús félelem miatt lőréses védelmi fallal 2.kép vették körül a templomot, amely szintén téglából épült és felülete burkolatlan.sajnos ma már nem láthatjuk az egészet, ugyanis 1890-ben a Református Egyház a nyugati és északi oldalait lebontotta, hogy helyére üzleteket és műhelyeket magába foglaló bazársort építsen ben a déli és nyugati szakasza is veszélybe került a Cseresnyés Kollégium építése miatt, de szerencsére a kollégiumot ezen az oldalon betonpillérekre emelték a műemlékvédelem hathatós közbenjárásának köszönhetően. A fal jelenlegi magassága két méter körül van, 27 tetején befelé enyhén lejtő téglából képzett párkány húzódik. Vastagsága körülbelül fél méter, és nagyjából egy-két méteres térközökkel 23 BÉRES Mária 2000, 214.o. 24 BÉRES Mária 2000, 199.o. 25 DÖMÖTÖR János: Hódmezővásárhely. In: TÓTH Ferenc (szerk.): Csongrád megye építészeti emlékei. Szeged, 2000, 123.o. 26 DÖMÖTÖR János 2000, 123.o. 27 A templom felőli oldalról mérve két méter, a kívülről a bérházak építésekor megemelték a talajszintet, így onnan mérve körülbelül fél méterrel alacsonyabb a fal. 6

7 hirtelen szűkülő, felül szegmensívben záródó lőréseket nyitottak benne.a jelenleg is látható két oldalán összesen harminc lőrés nyílik. Szintén rendszertelen távolságban téglalap alapú hasáb pillérek is erősítik a falat.legszebb része a déli oldal közepén nyíló szegmensíves záródású kapu, melyet kettős párkány határol. Az alsó párkány szegmensíves, tehát követi a kapu vonalát. A felső párkány nyomott csúcsíves, bár csúcsa nincs, lekerekítették azt. A két párkány között így egy kisebb lunetta keletkezett, melyet szintén tégla borít, de eredetileg talán díszíthették valamivel.afal ezen kívül magasabb esztétikaiértékkel nem bír, de az a tény, hogy a város első nyerstégla homlokzatú építménye, különlegessé teszi. 28 A város legnagyobb téglaépítménye is védelmi célokat szolgált, igaz nem az ellenségtől, hanem az árvíztől védett: ez az árvízvédelmi fal. 3.kép Az árvíz és belvíz a Tisza szabályozása előtt és után is nagy gondokat jelentett. A XIX. század elején Hódi Pál bíró egy kisebb töltést emeltetett a Tiszához legközelebb eső Királyszék városrész szélére, ez volt az első árvízvédelmi építmény a városban. 29 A város vezetése 1876-ban vette ismét tervbe az árvízi védekezés azon formáját, hogy töltéssel vegyék körbe a várost. A munkálatok valójában azonban csak 1879-ben indultak el, miután az év tavaszán az árvíz romba döntötte Szegedet. A körtöltést északon kezdték el építeni, mert az árvíz itt jelentett legnagyobb problémát. Azonban oly sürgősen kellett körbevenni a várost töltéssel, hogy a közmunkásokon és az utászkatonaságon kívül még rengeteg kubikust is be kellett vetni. 30 Így az építés költségeire a város forint kölcsönt vett fel. 31 Két év alatt elkészültek a körtöltéssel, déli szakaszán három kilométer hosszan ráadásul téglafalat is emeltek. A fal elsősorban Kovács József téglagyáros érdeme, az ő gyára (Kovács Testvérek Téglagyára) adta ugyanis a falhoz szükséges tégla túlnyomó részét. Akkoriban viccesen Kovács József körfalnak is nevezték. 32 A vásárhelyi köznyelvben csak kőfalnak (illetve időnként körfalnak) 33 nevezett árvízvédelmi fal tehát 1881-ben készült el. A kőfal elnevezés természetesen nem helytálló, hiszen a fal egésze téglából és a kötőanyagnak szánt mészből épült: téglára és Még kevesebb esztétikai értékkel bírnak a város központjában álló törkölyvermek, a Serház alatti hosszú boltozott pince vagy a szintén boltozott, földalatti vízelvezető csatornák, melyeket a városi fantázia egy alagút részeinek hitt. Ez az alagút a hiedelem szerint a Károlyiak tiszttartó házát kötötte össze a Serházzal és a Hajdával. Ezek is a XVIII. századból származnak és a téglaépítészet szempontjából fontosak lehetnek, hiszen meglehetősen nagy mennyiségű téglára volt szükség elkészítésükhöz. A törkölyvermek legutóbbi, 2004-es feltárásakor megállapították, hogy a vermeket Károlyi pecsétes téglák alkották. HERCZEG Mihály: Törkölyvermek Hódmezővásárhelyen. In.:A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve, o. 29 DÖMÖTÖR János 2000, 117.o. 30 Hód-Mező-Vásárhely, május o. 31 Hód-Mező-Vásárhely, augusztus o. 32 FEJÉRVÁRY József1929, 114.o. 33 Főleg az építése idejében nevezték a sajtóban körfalnak, ami valószínűleg összefügg azzal, hogy egy körtöltés része a fal. Pl. Vásárhelyi Közlöny, október o. 7

8 zsák mészre volt szükség a felépítéséhez. 34 Hosszát eredetileg 2600 ölre (kb méter), magasságát pedig 26 lábra (kb. 9 méter) tervezték, de végül három kilométer hosszan épült meg, átlagos magassága pedig ma négy és öt méter között van. Nyomvonalátaz egykori tó partvonala mentén jelölték ki: 35 a Zrínyi utca végétől nagyrészt egyenesen halad keletdélkelet felé, majd a Kaszap utca után észak-északkelet felé fordul, párhuzamosan halad a Kaszap utcával, végül a Bocskai utcánál ismét délkelet felé fordul, párhuzamosan halad azzal és a Toldi utca után ér véget. A fal nem teljesen tömör, hiszen az egykori tói földeket már művelés alá fogták, így muszáj volt átjárót biztosítani rajta. Eredetileg négy kocsi és kilenc gyalogos átjáró nyílt rajta: a kocsik az Ady Endre, a Szőnyi, a Kaszap és a Bocskai utcait használhatták, a gyalogosok ezeken kívül a Száraz, a Királyszék, a Korona, a Csillag, az Árvíz, a Hunyadi, a dr. Imre József, a Rózsa és az Árpád utcai kapukon tudtak közlekedni. 36 A gyalogosátjárók közül csak az Árpád, a Csillag és a Száraz utcai maradt meg eredeti bolthajtásos formájában, a többit kocsi átjáróvá szélesítették, legutóbb a Királyszék utcait 2010-ben. A megmaradtakon látszik, hogy valóban csak gyalogosok számára használhatók, sőt egyszerre csak egy ember fér ki rajta, körülbelül egy méter szélesek és két méter magasak.felül szegmensívben záródnak, belső oldalukban pedig nútot képeztek ki, valószínűleg itt ajtók lehettek.a kocsi lejárók természetesen jóval igényesebb kivitelűek, belső oldalukat trapéz alakú ferde támfalak erősítik, melyeken alacsony, négyszög alaprajzú pillérek állnak. A pilléreket felül két, egymást keresztezőnyeregtető zárja, így a pillér mind a négy oldalán egy-egy timpanon keletkezik.a pillérek tetején eredetileg egy-egy petróleumlámpa is állt. Statikai okokból minden kapu (gyalog- és kocsi lejáró) mellé építettek támfalakat a fal belső oldalára, melyek nemcsak a falat erősítik, hanem a belső oldalon magasabban húzódó talajt is tartják. Az egykori tó medre ugyanis több méterrel alacsonyabban fekszik, mint a város többi területe, így a fal a tó felől olykor öt méter magas, a város felől azonban néha csak egy méteres vagy még annyi sincs. A zökkenésmentes közlekedés érdekében a város felőli oldalon néhány méter széles lejtőt véstek a talajba, melynek oldalait az említett támfalakkal rögzítették.egyébként a falszövet nem teljesen homogén felület, külső oldalán a tetejéhez közel egy párkány húzódik végig, melyet trapéz alakú idomtéglákból állítottak össze. A párkány felső oldala egyenes, alsó oldala azonban lekerekített. A fal belső oldalán ezenkívül 34 FÖLDVÁRI László: A körtöltés építése. In.:Vásárhely és Vidéke, június 8. 3.o. 35 FÖLDVÁRI László 1993, 3.o. 36 DÖMÖTÖR János 2000, 117.o. 8

9 néhány méterenként támpilléreket állítottak, ezek azonban igen alacsonyak, mert mint említettem a fal is alacsony ezen az oldalon. Látható, hogy egy óriási és igen masszív építmény védte a várost az árvíztől, mely mára ugyan funkcióját vesztette, de a városképet olyannyira meghatározza, hogy 1958-ban műemléki védelem alá helyezték. 4. A XIX. század végétől a második világháborúig 4.1. A középítkezések Korai példák Az Ótemplomot körbevevő védelmi fal és a kőfal védelmi funkciója nem indokoltavakolásukat, ezért látható a téglafelületük. A XIX. század első felébena tégla láttatása a köz- és lakóházakon egyaránt elképzelhetetlen volt, mindig vakolták azokat.a nyerstégla homlokzat a védelmi célú építményeket kívül csak a gyárépületeknél jöhetett szóba. Városunkban is főleg a malmok és a téglagyárak épületek téglából. Jó példa erre a ma is álló, távolról is feltűnő Tóth-malom, Újváros szélén. A malmot a szélmalomépítő mester, Tóth Ferenc alapította 1868-ban, eredetileg ez is szélmalomként működött ben teljesen leégett, 1874-ben azonban újjáépítették, immár gőzüzeművé.a malom hatalmas tempóban fejlődött, így az épületet is újabb és újabb egységekkel, szárnyakkal kellett bővíteni ben a Hajdafelőli (a Majolikagyár területe) kétemeletes szárnyát építették, 1902-ben a középső részt magasították kétemeletesre, 1910-ben pedig a négyemeletes jobbszárnyat emelték. Az ötemeletes, ötven tonna búzát befogadni képes magtárat pedig 1923-ban építették Kruzslicz Károly és Szabó Sándor építészek tervei alapján. 37 Legmagasabb része azonban nem ez, hanem a sokszög alaprajzú toronykémény, mely már messziről látható. Az összes épületen jelentős szerepet játszik a tégla, a sokablakos magtár homlokzatát például teljesen az borítja, de a vakolt homlokzatú régebbi épületeket is tégla lizénák tagolják, a többnyire szegmensíves ablakokat pedig téglasávok keretezik. Fontos ipari épület még a Bauer-malom, melynek helyén ma a Mérleggyár áll. Az eredeti malomból nem sok maradt meg, de a magas, sudarasodó toronykéménye igen jellegzetes: törzsét spirálisan tekeredő téglaszalag díszíti. Amúgy a malom helyén épült Mérleggyár is részben téglahomlokzatot kapott.fontos malom állt a Damjanich utca végén is, melyhez még egy fagyár is tartozott. Valójában ez a fakereskedés és fűrészüzem volt a korábbi, 1867-ben alapította Steiner József és Friedlander 37 FEJÉRVÁRY József 1929, 97.o. 9

10 József, a malmot 1871-ben építették hozzá ban Lippai Imre vette meg az üzemet, azóta Lippai-malomnak nevezik. 38 Az üzem épületei itt is téglából épületek, de legjellegzetesebbmindenképpen a magas téglakémény.a nagy malmokon kívül téglából épült még a közvágóhíd néhány épülete (Reich Ede, ), a Majolikagyár és természetesen a téglagyárak tornyai is. Mint említettem, Magyarországon a XIX. század harmadik negyedéig a lakó- és a középületeket is általában vakolták. A XIX. század közepén jelentek meg az első téglahomlokzatok, de ezek inkább elszigetelt példák. A Ludwig Förster tervezte budapesti Dohány utcai zsinagóga ( ) alapvetően mór stílusú épülete, valamint a Hans Petschnig tervezte Budai Császári Királyi Főreáltanoda (ma Toldy Ferenc Gimnázium, ) és a szekszárdi újvárosi római katolikus templom ( ) neogótikus épületei jelentették az ország első téglahomlokzatú épületeit.petschnigépületei főleg az iskola szimmetrikus alaprajzúak, mozgalmas tömegtagolásúak, mely a téglahomlokzattal együtt az északnémet építészettel áll szoros kapcsolatban. 39 Németország északi részein ahogyan az Északi- és a Balti-tenger környékének többi országában is a téglaépítészet évszázados hagyományokra tekint vissza. A magyar építészek elsősorban a német területekkel voltak kapcsolatban (illetve sok német építész is jött Magyarországra, például maga Petschnig is), így a historizmus idején sokukra hatott a német téglagótika- és reneszánsz. Közülük Pecz Samu volt a legfontosabb, ő ugyanis a nyolcvanas évek végétől haláláig kitartott a téglahomlokzat és a középkori stílusok alkalmazása mellett. Pecz Pesten született 1854-ben. Építészeti tanulmányait a budapesti és a stuttgarti műegyetemen, majd a bécsi Képzőművészeti Akadémián végezte. Stuttgartban Theophil Hansen tanítványa volt, aki a kor legnagyobb klasszicista építésze volt. 40 Ettől függetlenül azonban Pecz hamar a középkori stílusok felé fordult, így ismerkedett meg a téglagótikával is. A téglagótika felelevenítésével tervezte például a Budapesti Unitárius Egyházközség templomát és bérházát ( ), a Szilágyi Dezső téri református templomot ( ), a Központi Vásárcsarnokot ( ) vagy a Magyar Nemzeti Levéltár épületét ( ). Építészi tevékenységén kívül 1888-tól 1922-ben bekövetkezett haláláig a Műegyetem nyilvános rendes tanára volt, ahol építészek tömegei kerültek ki kezei alól FEJÉRVÁRY József 1929, 127.o. 39 SISA József: Historizmus. In: SISA József WIEBENSON,Dora(szerk.): Magyarország építészetének története. Vince Kiadó, Budapest, o. 40 SISA József 1998, 208.o. 41 GLATZ Ferenc (szerk.): Magyar Nagylexikon. 14. kötet. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, o. 10

11 Sándy Gyula Pecz Samu egyik legjobb és leghűségesebb tanítványavolt Sándy Gyula.Sándy július 25-én született Eperjesen ban kezdte egyetemi tanulmányait a Magyar Királyi József-Műegyetem építész szakán. 42 Sándy a gyerekkorában látott felvidéki várak hatására kezdett érdeklődni a középkori építészet iránt, 43 de végül Steindl Imre hatására választotta a neogótikus stílust, amely mellett élete végéig többé-kevésbé ki is tartott. Az egyetem elvégzése után Pecz Samu felkérte asszisztensének, így 1891-től 1899-ig a Műegyetem I. Középítéstan tanszékén lett tanársegéd, de mellette Pecz irodájában is dolgozott. 44 Sándy ettől függetlenül önállóan is indult tervpályázatokon, így nyerte el a Hódmezővásárhelyi Református Egyházközség által az új főgimnázium épületére kiírt pályázatot (1896). Városunkban a református egyház óta működtetett gimnáziumot, de állandó téglaépületet csak 1830-ban emeltek e célra a város főterén. A XIX. század második felének felgyorsuló népességnövekedése, polgárosodása és különböző oktatáspolitikai reformok miatt az alig hatvan éves épület szűknek bizonyult. Így új épület emelését határozták el. Az Egyház február 10-én hirdette meg a pályázatot újabb gimnáziumi épületre, a tervek benyújtási határideje május 31-e volt. 45 Ez év szeptember 8-án bírálták el a pályaterveket: mindenben megfelelő terv híján az első 700 forintos díjat nem adták ki, a 300 forintos második díjat a Jó talaj, jó gyümölcs jeligéjű terv készítőjének, Sándy Gyulának adták. A megbízással együtt Sándynak le kellett utaznia az alföldi városba, ahol az Egyháztanács elnökével, Szeremlei Sámuellel vette fel a kapcsolatot. Kiderült, hogy Szeremleit fiatal korában Sárospatakon éppen Sándydéd nagybátyja, Ferenczy József esperes szentelte pappá. 46 Sándy 1896 februárjában kezdte készíteni a kiviteli terveket, az építkezés pedig 1896 nyarán indult meg.az építési munkákat egyébként a szegedi Schaar Ede, Rudó Márk és Gerle Lajos vezette cég végezte. 47 A gimnáziumot június 19-én adták át. 48 Az épület 4.kép a város déli részén, az árvízvédelmi fal előtt helyezkedik el. Keleti végén egy nagyobb épülettömb található,ehhez csatlakozik egy nyugat felé tartó 75 méter hosszú 42 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltára, 105/d (Hallgatói Törzskönyv) B kötet, 50. lap. 43 SÁNDY Gyula: Hogyan lettem és hogyan voltam én templom-építő, -tervező és művezető építész?lapisangularis VI. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Magyar Építészeti Múzeum, Budapest, o. 44 A Magyar Királyi József-műegyetem programmja az 1892/93-ik tanévre. Budapest. Pesti Lloyd-Társulat Könyvnyomdája, 1893, 9.o. 45 Főgymnáziumunk.In.:Hód-Mező-Vásárhely február 10., 2.o. 46 SÁNDY 2005, 180.o. 47 A Hódmezővásárhely-ótemplomi Református Egyházközség Jegyzőkönyve. XVI. kötet ( ), 437.o. 48A Hódmezővásárhely-ótemplomi Református Egyházközség Jegyzőkönyvei. XVII. kötet ( ) 111.o. 11

12 szárny. 49 Az épület négyszintes: pince, földszint és két emelet található benne. A gimnázium telkének északkeleti sarkában áll a téglalap alaprajzú tornacsarnok, 50 a telek északnyugati sarkában pedig a pedellusi lakások kaptak helyet. Ez utóbbi helyen állt Sándy eredeti tervén az igazgatói lakás, mely emeletes, egyik sarkán rondellával erősített épület lett volna. A felépült pedellusi lakások végül csak egy négyzet alaprajzú, egyszintes épületben kaptak helyet. 51 A gimnázium alaprajzában és tömegalakításban is az aszimmetria jut érvényre: a magas, kontyolt nyeregtetővel zártkeleti épülettömb mely a középkori kaputornyokra emlékeztet vertikális irányú, míg a nyugati szárny hosszan elnyúló tömbje a horizontalitást képviseli, így erős feszültség keletkezik az épületben. A téglahomlokzat alaposabb leírását itt mellőzöm, Sándy épületeit összehasonlítva mutatom be a fejezet második felében. A gimnázium kiviteli terveit alig fejezte be, amikor a városi tanács is megbízást adott Sándynak egy kórház megtervezésére. 5.kép Hódmezővásárhelyen ugyan már 1833 óta létezett kórház, azonban a járványosan terjedő trachoma szembetegség miatt az egészségügyi miniszter 1890-ben országos rendeletet adott ki külön szemosztályok létrehozására a fertőzött területek kórházaiban. A városban nem csak külön szemosztályt létesítettek, hanem dr. Imre József főorvos vezetésével szemkórházat is. Az intézmény annyira sikeres lett, hogy hamar felmerült az igény egy önálló épület emelésére, a közgyűlés azonban csak 1896-ban kezdett komolyan foglalkozni az üggyel. Imre József javaslatára az új szemkórház terveit a városi tanács Sándy Gyulával készíttette el. 52 A helyiek is örültek annak, hogy egy hírneves budapesti építész tervezi a kórházat. 53 Az új szemkórházat a volt járásbíróság telkén, az akkori Kapitány (ma dr. Imre József) utcában építették. Az építkezést 1897 tavaszán meg is kezdték, a következő évben pedig már használatba is vették.az épület tömegalakítása a gimnáziumhoz hasonló: keleti vége magas tetőben záródik, ehhezkapcsolódik a hosszanti nyugati szárny.az épületen belül szintén érződik a horizontális vertikális feszültség, bár valamivel kevésbé, hiszen a kórház méretei jóval kisebbek. Szeremlei Sámuel felkérésére Sándy tervezte az újvárosi református templomot is. 6.kép Hódmezővásárhely lakossága döntő részben református volt, azonban a közel 60 ezer 49 Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára. Kiemelt építési tervek gyűjteménye. II 608/1900. (továbbiakban CsML HL) 50 A tornacsarnok helyét az egyháztanács határozta meg. Egyházi jegyzőkönyv XVI. kötet. 381.o. 51 Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Tervtára, ltsz: A változtatást a pénzhiány indokolta. 52 Sándy és a városi tanács között december 2-án született szerződés, melyet a tanácsi ülés 14076/896. számú határozattal hagyott jóvá. A szerződés értelmében Sándy a 26 ezer forint költségvetésű épületért 875 forint tiszteletdíjat kapott. CsML HL. Szemkórház építése. IV. B D. 9500/ Hód-Mező-Vásárhely 1896.október 18.: 3.o., és november 22.: 2.o. 12

13 lakosra korábban csak két református templom jutott. 54 Ráadásul mindkét templom a városközpontban volt, ezért a külső városrészek lakói már régóta tervezték saját templom építését. Legkorábban Újvároson merült fel a templomépítés ötlete: már 1843-ban tervbe vették, 55 azonban pénzügyi okokból csak a század végére tudták megvalósítani.sándy1897 szeptemberében készítette el a terveket. 56 A templom háromhajós, egy nagyon széles főhajóból és két keskeny oldalhajóból áll. A hosszházhoz az Úrasztala vonalában egy-egy háromszögű apszis is csatlakozik, valamint a főhajó végéhez egy-egy poligonális lépcsőház kapcsolódik. A templom tornya a főhajó tengelyében, az épület elején emelkedik, és harminc méter magasra nyúlik fel. Imre József 57 elégedett lehetetta szemkórház épületével, ugyanis a saját háza 7.kép terveit is Sándytólrendelte meg 1899-ben. Ez ugyan magánépítkezés, de mivel ez a lakóház ad otthon a városi múzeumnak 1914 óta, ezért a középületek közé sorolom. Maga Sándy is nagyon szívesen vette a megbízást, valószínűleg jó kapcsolatban lehettek egymással, hiszen önéletrajzában így írta: Legszebb és legkedvesebb feladatom volt Hmvh-en Dr. Imre József saját házának megtervezése és felépítése kiterjedt családja és rokonsága részére, mint emeletes ház, a város előkelő helyén. 58 Ez az előkelő hely az akkori Ferenc József sugárút eleje, ma Dr. Rapcsák András út 16, tehát a Tornyai János Múzeum egyik épülete. A háztömege egyébként egyszerű, nyeregtetővel zárt hasáb, 59 csak az udvari homlokzatból ugrik ki kissé egy lépcsőforduló, az utcai homlokzat emeletén pedig egy hagymakupolás zárt erkély található. Nem tagoltságával, hanem a később bemutatandó díszítettségével hívja fel magára a figyelmet.imre József házának felépülése után közvetlenül egy másik helybeli orvos, dr. Dienes Kálmán is Sándyval terveztette meg saját házát, mely a Kinizsi utca 10 szám 8.kép alatt áll. Ez Imre Józsefénél is egyszerűbb ház: nyeregtetővel záródó hasáb, mely földszintes, bár alatta pince található. 54 A városban egyébként minden történelmi felekezetnek van temploma: ma két katolikus, egy evangélikus, egy ortodox, egy unitárius templom, valamint egy zsinagóga is áll az öt református templom mellett. 55 SZEREMLEI Sámuel: Hódmezővásárhely református templomai. 1914, 14.o. 56 A levéltárban talált terveken ugyan novemberre vannak keltezve, de a Hódmezővásárhely-ótemplomi Református Egyházközség korabeli jegyzőkönyvei szerint Sándy terveit már az szeptember 11-i ülésen beterjesztették az egyháztanács elé. Egyházi jegyzőkönyv XVI. Kötet. 28.o. 57 Imre József 1851-ben született Hódmezővásárhelyen. Középiskolai tanulmányait Debrecenben, az orvosi egyetemet pedig Budapesten végezte ben tért vissza szülővárosába, ahol önálló praxist indított, 1887-ben pedig főorvossá nevezték ki, amely posztot 1909-ig, egyetemi tanárrá való kinevezéséig meg is tartott. Ezután Kolozsvárra költözött, 1921-ben pedig az egyetemmel együtt ő is Szegeden telepedett le ban hunyt el. KOVÁCS István KRUZSLICZ István Gábor SZIGETI János (szerk.): Hódmezővásárhely jeles tudósai. Hódmezővásárhely-Budapest. Máyer Nyomda & Könyvkiadó. 2000, o. 58 SÁNDY 2005, 185.o. 59 CsML HL. Kiemelt építési tervek gyűjteménye. Szántó Kovács János utcai épületek későbbi felmérési terv, leltári szám nélkül. 13

14 Sándy utolsó vásárhelyi épülete az úri kaszinó volt. 9.kép Hódmezővásárhelyen 1845-ben alakult meg az úri kaszinó, melybe a város nagypolgárai voltak hivatalosak. 60 Itt tartották az elit társaság rendezvényeit, és sok vendéget is itt fogadtak. A század végére ez eredeti épület már nagyon lerobbant, ami nem vetett jó fényt a városra, újat kellett építeni. A kaszinó akkori elnöke, dr. Imre József 1897-ben pályázatot írt ki új épület tervezésére. Mivel a pályázaton nyertes terv megvalósítására nem volt elegendő pénz, Imre József pályázat nélkül megbízta Sándy Gyulát tervek készítésével. 61 Sándy egy L-alaprajzú épületet tervezett, ahol a fő szárny a Kossuth térre nézett, míg a mellékszárny a telek belsejében haladt. 62 A két szárny hangsúlybeli különbségét az is mutatja, hogy az északi szárny jóval szélesebb, itt kapott ugyanis helyet a nagyterem, az olvasó, az ebédlő, valamint a társalgó és a könyvtár is. Emelete egyáltalán nincs, a bejárat is egészen jelentéktelen helyen, az északi szárny oldalhomlokzatán nyílik. Sándy vásárhelyi épületei nagyrészt azonos stílusban épületek és természetesen mindegyiken meghatározó a téglahomlokzat.éppen ezért nem külön-külön, hanem egymással összehasonlítva mutatom be őket.sándy alapvetően neogótikus stílusban tervezte épületeit, de felhasználta bennük a századfordulón divatossá váló népművészetet is (népi építészetet és a népviseleteken alkalmazott virágmotívumokat egyaránt).így egy egyéni neogótikus stílust hozott létre, melyhez gyakorlatilag élete végéig ragaszkodott. A neogótikát főleg Steindl Imrétől és Pecz Samutól vette át, de önéletrajzában azt írja, hogy igazi példaképe Johannes Otzen berlini műegyetemi tanár volt. OtzenSándy kortársa volt és számos észak-németországi evangélikus templom tervezése fűződik nevéhez. Sándy vásárhelyi épületein szépen megfigyelhetők egyéni neogótikus stílusának jegyei, amiket a különböző homlokzatalakító elemek összevetésével mutatok be. Az egyik legfontosabb homlokzati elem a kapu, hiszen ezen át lép be az ember az épületbe. A gimnázium, a kórház és Imre József háza is csúcsíves kaput kapott, hiszen ez a neogótika legjellemzőbb jegye. A templom félköríves záródású bélletes főkapuja, mely a torony aljában nyílik, azonban neoromán. A bélletben egyébként kockafejezetes falpillérek sorakoznak (pontosabban inkább csak hasonlítanak a kockafejezethez, hiszen a hasáb alakú téglákból nem lehet tökéletes kockafejezetet készíteni). A neoromán stílus alkalmazásának oka talán az is lehet, hogy példaképe, Johannes Otzen az 1890-es évek közepe után több neoromán épületet is tervezett (wiesbadeniringkirche 1894, wuppertalifriedhofskirche, 1898).Sándyépületein a 60 FEJÉRVÁRY József 1929, 61.o. 61 A kaszinó-építés.in.:hmv Ápr. 27.: 3.o. 62 CsML HL. Kiemelt építési tervek gyűjteménye. II 918/

15 kapunyílásokat általában körbeveszi valamilyen szegély, a gimnáziumon például a kapuk boltívét archivoltkeretezi, amely elüt a homlokzat alapszínétől, jóval világosabb annál.ez az eljárás népszerű lett a városban, sok lakóházon is alkalmazták. Imre József lakóházán pedig a zárt erkély konzoljai veszikkörbe a kapu csúcsívét, hiszen az erkély közvetlenül a bejárat fölött kapott helyet. Az ablakok tekintetében igen változatos formák jellemzik Sándy épületeit, a különböző ablakok keverése jól tükrözi egyéni felfogású neogótikáját. Érdekes módon Sándy nem a gótika legjellegzetesebb ablaktípusát, a csúcsíves ablakokat alkalmazta a legsűrűbben, szívesebben keverte azokat az egyenes záródású, a szegmensíves és félköríves ablakokkal.a szegmensíves ablakokból a gimnáziumon és a szemkórházon találunk sokat. Ez az ablakforma kevéssé jellemző a gótikára, bár az észak-német gótikában előfordul, például a lübecki városházán csak ilyen ablakok nyílnak. A neogótikus épületek közül Pecz Samu budapesti unitárius bérházán is előfordul, amely egyébként több motívumával is megihlette Sándyt.Csúcsíves záródású ablakok a gimnáziumonés a szemkórházon fordulnak elő, de azok tagolatlanok, egyáltalán nincsenek benne kőrácsok, mint a gótikában szokás volt. A csúcsíves ablakokat egyébként gyakran ikerablakká is szervezte Sándy: gimnázium főhomlokzatán és Imre József lakóházának főhomlokzatán is találunk ilyet. Az ikerablakok közül azonban az egyenes záródásúak a leggyakoribbak, majdnem mindegyik épületén találkozunk ezekkel. A gimnáziumon hármas ablakok is előfordulnak, ahol a középső nyílás kiemelkedik a szélsők közül. Ezeknél a nyílásokat egy szegmensíves téglaszalag fogja össze. Sándy egyéni felfogású gótikáját azis jelzi, hogy egy viszonylag szokatlan ablaktípust is alkalmazott. Több korai épületén jelen van egy olyan ablakforma, amely az egyenes záródású és a szegmensíves ablak keveréke. Az egyenes szemöldökkő fölött ugyanis egy téglából álló szegmensív húzódik. Ez olyan hatást kelt, mintha az eredeti szegmensíves ablakba utólag beiktatta volna a szemöldökkövet. A vásárhelyi gimnáziumon már olyan szegmensíves ablakot alkalmazott, amelybe egy rozettákkal díszített szemöldökkövet szúrt be. Ezt az ablaktípust valószínűleg szintén a német építészetből vette át, példáulflensburg városának északi kapuján is megtalálható ugyanez az ablaktípus. Sándy több épületén az ablakokat a szinteken belül is váltakozva helyezte el: talán a homlokzatok nagy tömegét akarta ezzel a játékossággal is oldani. A monotonitást azzal is csökkentette, hogy a téglahomlokzatba, az ablakok köré műkő elemeket is szervezett. A vásárhelyi gimnáziumon például az ablakok lábánál és bolthajtásánál találunk egy-egy faragott követ ez a megoldás néhány lakóházon is feltűnik majd. Az egyenes záródású ablakoknál pedig szinte mindig faragott kőből készült szemöldököt használt. Sándy az 15

16 ablakok kő keretét is különböző faragásokkal látta el: a gimnázium szemöldökköveibe lóhere motívumot vésett, Imre József lakóházán és a kaszinón pedig a rendszerint kopjafákon látható faragást véste a szemöldökkő alsó élébe. A népies fafaragásnál alkalmazott motívumok Sándy épületein igen gyakoriak, és nagyon fantáziadús, sikeres fogásnak tartom, hogy átültette a kőfaragásba is. A legdíszesebb ablakok a kaszinó félköríves ablakai: ívhajlásaikban a kő keret élébe szintén a kopjafáknál látható mintát faragta, ezek mellett pedig apró gyöngyökből álló szegély húzódik. Sándyhistorizáló épületeket tervezett, melyeknek az egyik alapszabálya a homlokzat tagolása lábazatra, törzsre és fejezetre. A homlokzatok különböző szintjeit párkányok választják el, melyek közül a koronázópárkányok a legdíszesebbek és legváltozatosabbak. Némelyik épületén összetettek, és szépen kidolgozottak, másokon azonban roppant egyszerűek. Közös azonban majdnem mindegyikben az élükkel kifelé állított téglákból képzett ún. farkasfog. 63 Ezt a farkasfogas sort a bonyolultabb párkányokon idomtéglákból 64 alkotott díszek tagolják, amelyek a tető szarufáinak 65 végeihez kapcsolódnak. A legszebben a gimnáziumon látható ez: a farkasfogas sort egy-egy lapjával kifelé álló tégla szakítja meg, amihez alulról két-két gömbölyített sarkú ún. bikaorr tégla 66 csatlakozik. Hasonló megoldást alkalmazott a szemkórházon és a paplakon is és néhány lakóházon is látunk majd ilyesmit. Érdekes koronázópárkánya van még Imre József lakóházának is: a párkány alatt, a szarufák között ötszög alakúvakolatmezőkkaptak helyet, bennüksgraffitto virágdíszekkel.az övpárkányok általában a koronázópárkányokhoz hasonló elemekből állnak, azonban jóval egyszerűbbek, legtöbbször csak farkasfogas sorból állnak. Néhány épület falfelületeit a párkányokon kívül más díszek is tagolják, bár ezek is a párkányok közelében vannak. Ilyen például a vakárkád, melynek stilizált változatát láthatjuk a református templomon, a paplakon, valamint a kaszinón.a párkányból cseppszerűen (lefelé lépcsőzetesen keskenyedve) függnek téglákból álló háromszögek és a köztük kialakult íves felület hasonlít a vakárkádra. Ezt a stilizált vakárkádot is viszont látjuk majd néhány lakóházon. 63 Farkasfog: zegzugvonalas építészeti díszítőszalag, háromszög alakú fogak, ill. hegyesszögben egymáshoz illesztett pálcatagok sorából áll. (ZÁDOR Anna: Építészeti szakszótár. Corvina Kiadó, Budapest, 1984, 43.o.) Itt jegyzem meg, hogy létezik egy elnevezésében nagyon hasonló motívum, a fogrovat, melyben a téglák (ill. lemezek) lapjukkal néznek kifelé és mintegy fogsort alkotnak. A fogrovat egyébként a klasszikus görög-római építészet egyik alapvető díszítő eleme, a farkasfogdísz viszont sokkal újabb keletű. 64 Idomtégla: dekoratív rendeltetésű homlokzatburkoló elem. Építészeti tagozatok, részletek kialakítására szolgáló, megfelelő keresztmetszetűre sajtolt, égetett agyagtégla. Építészeti szakszótár, 65.o. 65 Szarufa: a fedélszerkezetnek az ereszekre merőleges, héjazatot tartó gerendája. Építészeti szakszótár, 110.o. 66 Bikaorr tégla: gömbölyített végződésűre sajtolt idomtégla. Díszítésre használják, vagy olyankor, amikor az egyenes élgerinc károsodhatna. CAMPBELL, James W. P.: A tégla világtörténete. Kossuth Kiadó, Budapest, o. 16

17 Az épületek egyik legszembetűnőbb része az oromzat. Sándyépületei közül három bír igen érdekes oromzattal: a paplak, a szemkórház és a kaszinó. A paplak és a kórház oromzata gyakorlatilag ugyanúgy néz ki: háromszögűek,két szélükből és csúcsukból pedig hegyes pillérek nyúlnak felfelé. Ezeknél sokkal érdekesebb a kaszinó véghomlokzatának oromzata: ebben is két falpillér indul felfelé, de hullámzó téglaszalagot is látunk rajta. A falpillérek fejezete emlékeztet a gótizáló romantika falpilléreinek tüskés koronájához (ami például Feszl Frigyes pesti Vigadóján is látható), de egyfajta pártázatként is felfogható. A téglaszalagok pedig talán arról tanúskodnak, hogy Sándyt Lechner Ödön sajátos stílusa is megérintette, ő ugyanis az Állami Földtani Intézeten használt sok téglaszalagot. A kaszinó főhomlokzatának szamárhátíves attikája szintén hasonlóságot mutat Lechner egy másik épületével, az Iparművészeti Múzeum szamárhátíves attikáival. Különbség viszont, hogy a kaszinó attikájában egy háromkaréjos ablaknyílás helyezkedik el, míg az Iparművészeti Múzeum attikáiban az ablakok is szamárhátívesek. Furcsán is hat a gótikus szamárhátívben a román hármas karéj de pontosan ezek az össze nem illő elemek gerjesztik a kaszinó homlokzatának izgalmas összhatását.az oromzatoknál mindenképpen meg kell említeni még a református templom tornyát is, ami két oldalt lépcsős oromzatban végződik. Ez biztosan az észak-német reneszánsz épületek hatását mutatja. Korábban említettem már a flensburgi városkaput is, és ez most is kitűnő példa, ugyanis a templomhoz hasonlóan lépcsős oromzatban végződik. Noha teljesen téglából állnak, a homlokzatok mégsem egyszínűek, Sándy nagyon igényesen alkalmazta a többszínűséget, azaz a polikrómiát. Az épületek nagy részét pirosas tégla burkolja, bizonyos hangsúlyos elemeket (boltívek, ablakkeretek, párkányok) azonban sárga téglából képzett ki. Ötletességét az is jelzi, hogy a homlokzatra még feliratot is rajzolt: a szemkórház rövidebbik végén nyíló egykori főbejárat mellett két oldalt sárga téglákból H betűket rajzolt, ami a kórház nemzetközi jele. Az északi oldalon a földszinten egy újabb H betű, az emeleten pedig négy karika látható sárga téglából rajzolva.ez utóbbi valószínűleg egy négylevelű lóhere stilizált ábrázolása lenne, ez volt ugyanis Sándy kedvenc növénye és nagyon gyakran díszítette vele épületeit. 67 A többszínű téglákkal való díszítés roppant népszerű lett a városban, rengeteg lakóházon is alkalmazták, a formákat pedig tovább is fejlesztették. Bár a téglaépítészethez nem szükségszerűen kötődnek, nem lehet elmenni szó nélkül a Sándy épületein látható népművészeti elemek mellett,művészettörténeti szempontból ugyanis ezek az épületek leghaladóbb elemei. A népművészet felfedezése az 1880-as években 67 SÁNDY 2005, 40.o 17

18 kezdődött Huszka József kutatásai nyomán, 68 majd a népművészet jegyeinek aktív építészeti használata a XIX. század utolsó évtizedében indult. Sándy tehát az elsők között volt, aki népművészeti elemeket alkalmazott épületein. Már a gimnáziumon is meglehetősen sok ilyen elemmel találkozhatunk: az enyhén előreugró oldalrizalitok csonkakontyosfióktetőibeés a tetőablakok deszkaborítású oromzataiba lombfűrészelt díszeket, főleg szívecskéket és faleveleket tervezett Sándy. A református templomon a legszembetűnőbb a toronysisak, mely az erdélyi templomok fiatornyaira emlékeztet, de belső berendezésében(a padozaton és a szószéken)még több és szebb erdélyi fafaragás látható.a paplakonpedig az ablakkötényekben lévő S-alakú intarziás lécek igazán érdekesek.sándy több épületén megjelennek a népművészetből származó növényi díszek is, melyek között igen sok hasonlóság van. A gimnáziumon a kapukat díszítőpilasztereken vannak kereszt alakú vésett virágok és négylevelű lóheréket is láthatunk. A kapuzaton kívül az ablakoknál is alkalmazott ornamentális díszeket: néhány egyenes záródású ablak szemöldökgerendáját rozetták díszítik. Ezenkívül az ablakok sarkainál alkalmazott kövekbe szőlőkacsra emlékeztető motívumokat is vésett. A szemkórházon is az ablakoknál alkalmazott ornamentális díszeket Sándy: magukba az ablakkeretekbe vésetett keskeny kacsokat. Imre József lakóházán az ornamentális díszek ismét kissé jelentéktelenebb helyre kerülnek: a koronapárkányban kialakított ötszög alakú mezőkben kaptak helyet a sgraffitto 69 technikával készült virágok. E virágok egyébként igen csak stilizáltak: alacsony szárukból két-két hosszú és íves levél indul, a szár tetején pedig több sziromból álló virág ül.a legszebb sgraffitto virágok azonban a hódmezővásárhelyi kaszinó homlokzatát díszítik: némelyik egyáltalán nem stilizált, a tulipánok például pontosan felismerhetőek (voltak egykor). 70 A tulipánok közé stilizált rózsákat is helyezett Sándy. A középrizalit szélein magasodó falmezőkben pedig talán mákgubók találhatók Borsos József Sándy vásárhelyi munkásságátközelről ismerhettea helyi születésű építész, Borsos József is. Borsos 1875-ben született építőipari családba, apja ácsmester volt ban szerezte meg építészmérnöki diplomáját a budapesti Királyi Magyar József Műegyetemen. Ezután németországi tanulmányútra indult, majd Münchenben vállalt állást egy építészirodában ban Vásárhely városi főmérnökké nevezték ki, ezt a pozíciót öt évig 68 LŐVEI Pál:Huszka József, a rajzoló gyűjtő.in.:holmi.2006, 8.szám, 1112.o. 69 Sgraffito: a falfelületekre két vagy több, egymásra vékonyan felhordott, különféle színű vakolatrétegekből bizonyos alakban a kívánt szintig lekaparják a fedőréteget. Építészeti szakszótár, 108.o 70 Az archív fotókon tisztán kivehetők ezek az élethű virágok, ezeket azonban már évtizedekkel ezelőtt eltüntették és sokkal stilizáltabb növényeknek adták át a helyüket. 18

19 látta el ban Debrecen főmérnöke lett, így odaköltözött, de a kapcsolatot megtartotta a szülővárosával.vásárhelyre két fontos épületet is tervezett, melyekkel mintha követte volna a Sándy által megnyitott utat: téglahomlokzatot alkalmazott mind a tabáni, mind a susáni templomon. Borsost egyébként a két világháború között éppen a téglaépítészete tette nagyon ismertté és elismertté: épületein már szakít a historizmussal, de nem áll be a feltörekvő modernista építészek közé. Egyfajta átmeneti stílust képvisel, melyet Pamer Nóra a két világháború közötti építészetről szóló könyvében műves konzervatív irányzatnak nevez. 71 Ebben társa volt még (de egyébként nem dolgoztak együtt) többek között Rerrich Béla, a szegedi Dóm tér megalkotója is. Sándy újvárosi temploma nem oldotta meg a templomhiány problémáját, szükség volt Tabánba, Susánba és Tarjánba is református templomokra. Ezek közül elsőként a tabáni épült meg 1905-ben. 10.kép Ennek alaprajza a katolikus templomokéra hasonlít, hiszen latinkereszt alakú, nyugati végén egy toronnyal. Míg azonban a katolikus templomokban a hosszház, a keresztház és a szentély alkotja a keresztet, addig ebben a templomban és ez a homlokzatra nézve azonnal feltűnik nem keresztház és szentély található, hanem három apszis kettő a hosszházra merőlegesen, egy pedig a hosszház tengelyében. A nyolcszög öt oldalával záródó apszisokat és a hosszházat egy hatalmas, közel 12 méteres, bordás csillagboltozattal fedett négyezet fogja össze.természetesen a templom legmagasabb része a torony, mely négyzet alaprajzú és 44 méter magas. Ebből a meredek lejtésű toronysisak 13 métert tesz ki. A sisak nyolcszög alapú gúla és anyaga érdekes módon tégla, cserepet egyedül a tetőkön találni. Az épülettől kissé különálló tornyocskák alsó szintje négyzet, fölső szintje pedig nyolcszög alaprajzú és viszonylag meredek sátortető fedi tömegük így furcsa módon emlékeztet a szegedi Dömötör-toronyra. Természetesen ez csak véletlen lehet, hiszen a Dömötör-tornyot ekkor még nem fedezték fel. Az épülethez L-alaprajzú, földszintes paplakot is tervezett Borsos, az L szárainak találkozásánál magasra nyúló tetőt találunk az ötletet valószínűleg Sándy Gyula vásárhelyi épületeiből (Református Főgimnázium, szemkórház) vette Borsos. A lelkészlaknak a Pálffy utcai homlokzata a főhomlokzat, melynek közepén egy háromszögű oromzatban záródó rizalit kapott helyet. Az utolsó vásárhelyi református templomaz 1909-ben épültsusáni templom, 11.kép melyet szintén Borsos József tervezett. Igény ugyan lett volna Tarjánban is templomra, de a háború és az anyagi nehézségek közbeszóltak, így ott a mai napig sem épült templom.a susáni templom alaprajza újdonságot hozott: centralizáló, ám annak is egy ritka megoldását 71 PAMER Nóra: Magyar építészet a két világháború között. Terc Kiadó, Budapest, o. 19

20 láthatjuk: az alaprajz gyakorlatilag egyszerű négyzet, amiben átlós elrendezés található. Az egyik sarokban helyezkedik el a torony, annak aljában a bejárati csarnokkal, a szemközti sarokban pedig a szószék áll. Az Úrasztala a négyzet közepére került, a padozatok pedig a falakkal párhuzamosan helyezkednek el, a szószék és az Úrasztala felé nézve. Így a lelkész prédikáció közben senkinek sem fordít hátat, hangja kitűnően terjedhet, és az Úrasztalához mindenki viszonylag közel ülhet ezáltal az istentisztelet közvetlenebbé válik. 72 A templom tömegalakítása tükrözi az alaprajzot: külön tömegekben kapott helyet a szószék és az Úrasztala, a padozatok és kórusok, valamint a torony és a bejárat. Az Úrasztalát magában foglaló egységhez melyet meredek hajlásszögű sátortető fed két irányba egy-egy csonkakontyos nyeregtetővel fedett, rövid tömeg (a két hajó) csatlakozik; ezekben találhatók a padozatok és a kórusok. A két hajó között található a torony, melynek nyolcszög alaprajzú tagolatlan törzse felfelé látványosan keskenyedik.ez a historizáló építészetben szokatlan, azonban a századforduló táján több épületen is alkalmazták. Borsos talán a debreceni görög katolikus templomból merítette az ötletet, melyet ifj. Bobula János tervezett, és 1907-ben kezdték építeni. 73 Mivel Borsos 1908 májusában került Debrecenbe, egészen bizonyosan láthatta a templom terveit és azok hatással lehettek rá. A debreceni templom egyébként még nagyrészt téglahomlokzatú is, bár véleményem szerint egyedül a torony hatott Borsosra. Borsos stílusát is a két épület homlokzatalakító elemeinek összevetésével mutatom be, de egyúttal Sándy stílusával is összevetem. A homlokzatalakító tényezőket itt is hasonló sorrendben taglalom. A főbejárat a tabáni templomon a torony aljában nyílik, mely elé egy rövid bejárati csarnokot tervezett Borsos. A bejárat félköríves, a fölötte lévő vimpergát lépcsőzetes stilizált vakárkád díszíti. A susáni templomba ezzel szemben három ajtón keresztül isbejuthatunk: a két nagyobbik a torony földszintjén található nyolcszögű csarnokba vezet, a középső pedig egy kör alaprajzú csigalépcsőházba ezen keresztül jutunk a karzatra. A kapuk bélletesek és félkörívben záródnak, hasonlóak az újvárosi templomhoz, talán onnan vette át Borsos. Az ablakok tekintetében Borsos két temploma már jobban különbözik. A tabánin néhány szűk, csúcsíves záródású ablakot és pár körablakot kivéve csak félköríves záródású ajtó- és ablaknyílások vannak, valamint a torony második és harmadik szintjén ikerablakokat találunk. A templomhoz hasonlóan a paplak ablakai is félkörívesek. A susáni templomon a 72 A centralizáló református templomokra jó példa még a szegedi Kálvin téri (Kakasos) templom, mely Schulek Frigyes tervei szerint épült 1888-ban és a budapesti Szilágyi Dezső téri templom, melyet Pecz Samu tervezett (1895). 73 GERLEJános-KOVÁCSAttila-MAKOVECZ Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó-Bonex, Budapest, o. 20

Szecesszió. Kárpátalján. Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna

Szecesszió. Kárpátalján. Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna Szecesszió Kárpátalján Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna B E R E G S Z Á S Z 2 Egykori úri kaszinó - Arany Páva étterem Az

Részletesebben

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye V.2008.3.1. 1. Ruhásszekrény sifon 2. Fenyőfából készített, gazdagon díszített asztalos munka. A bútor egész felületét beborítják a sárga és a szürkésfehér alapozásra festett növényi indákkal összekötött

Részletesebben

Sárközújlak, református templom

Sárközújlak, református templom Papp Szilárd Sárközújlak, református templom A Szamos és a Túr közötti síkon, Szatmárnémetitől (Satu Mare) északkeletre, a Sárköz (Livada) nevű faluval ma egybeépült település XIV. századi forrásokban

Részletesebben

Krasznabéltek, római katolikus templom

Krasznabéltek, római katolikus templom Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.

Részletesebben

A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója

A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója Az épület a Piráni Építészeti Napokon a Piranesi díj dicséret fokozatát nyerte el 2007-ben. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 1997-ben országos, nyilvános

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015.

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. HV.01 1/1. sz. melléklet Hrsz 1001/2 Utca, házszám Gyár út 9., leromlott állapotban Leírás,

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

Egy főállás keresztmetszete

Egy főállás keresztmetszete Pápai Nagytemplom Pápa város nevezetességei közé tartozik a Szent István Plébánia Templom. A helyiek által katolikus nagytemplom nevezett templomot 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr

Részletesebben

A szentesi Petőfi szálló nyíláskeretekhez kapcsolódó fémszerkezeteinek restaurátori felmérése

A szentesi Petőfi szálló nyíláskeretekhez kapcsolódó fémszerkezeteinek restaurátori felmérése A szentesi Petőfi szálló nyíláskeretekhez kapcsolódó fémszerkezeteinek restaurátori felmérése 2007 Készítette: Csányi Szabolcs, okl. restaurátor, K3_447 A Petőfi szálló ajtó és ablaknyílásaiban, a fa nyílászárók

Részletesebben

HELYILEG VÉDETT ÉPÜLETEK ÉS OBJEKTUMOK 10. számú melléklet, 10/a táblázat Sorsz. Szelvény Védendő épület, építmény címe Hrsz. Besorolás Megjegyzések

HELYILEG VÉDETT ÉPÜLETEK ÉS OBJEKTUMOK 10. számú melléklet, 10/a táblázat Sorsz. Szelvény Védendő épület, építmény címe Hrsz. Besorolás Megjegyzések HELYILEG VÉDETT ÉPÜLETEK ÉS OBJEKTUMOK 10. számú melléklet, 10/a táblázat Sorsz. Szelvény Védendő épület, építmény címe Hrsz. Besorolás Megjegyzések 1. 15 Ady u. 1. 5240/5 H2 Strand, régi bejárati pavilonok,

Részletesebben

Tervező: Kovács Ildikó, okl. építészmérnök É01-4220 Bp. 2012. július hó

Tervező: Kovács Ildikó, okl. építészmérnök É01-4220 Bp. 2012. július hó Budapest, VIII. Horánszky u 9. hrsz: 36617 az UTcai homlokzat felújítása Tornyai János:Felhők az Alföld felett Engedélyezési tervdokumentáció Megbízó: Társasház. Horánszky u. 9. Közös képviselő: Halász

Részletesebben

OSTFFYASSZONYFA KASTÉLYAI.

OSTFFYASSZONYFA KASTÉLYAI. OSTFFYASSZONYFA KASTÉLYAI. Településünk sajátossága, hogy több kastélynak és kúriának ad otthont. Ezen épületek többsége magántulajdonban van, és felújításra várnak. Ennek ellenére, építészeti sajátosságaik

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

ABÁDSZALÓK VÁROS MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLATA

ABÁDSZALÓK VÁROS MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLATA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 ABÁDSZALÓK VÁRS MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLATA Szolnok, 2005. június E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok,

Részletesebben

Szent István körút 10.

Szent István körút 10. Szent István körút 10., Weiss-ház Választott házam a Szent István körút 10-es szám alá esik, a Tátra utca és a körút sarkán, helyrajzi száma: 25105. 1884-től, a körút ezen szakaszán Weiss Manfréd és családja

Részletesebben

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK 1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda

Részletesebben

Kisvárda, Iskola tér 2. Megjegyzés

Kisvárda, Iskola tér 2. Megjegyzés He-e/1. 2683 Iskola tér 2. Bessenyei György Gimnázium és Kollégium épülete Kisvárda város Önkorm. Kisvárda város Önkorm. Oktatási épület 1919 jó szabadon álló F+3 Összetett tetőidom, kontyolt nyeregtető.

Részletesebben

BAKONYOSZLOP TERVPÁLYÁZAT

BAKONYOSZLOP TERVPÁLYÁZAT Szerzõ: Domiporta Építész Stúdió Kft. Farkas Mária okl. építészmérnök, mûemlékvédelmi szakmérnök Józsa Ágota okl. építészmérnök Józsa Dávid okl. építészmérnök BAKONYOSZLOP TERVPÁLYÁZAT MÛLEÍRÁS Az elbûvölõ

Részletesebben

TEMPLOMVÁRAK. és fiatornyos magas sisakkal koronázott tornya. 196

TEMPLOMVÁRAK. és fiatornyos magas sisakkal koronázott tornya. 196 TEMPLOMVÁRAK Erdély kisebb, mezõvárosias vagy falusi településeinek lakói általában a helység központjában emelkedõ templomukat erõdítették az ellenséges támadások ellen, életük és javaik védelmére. Marosvásárhelyen

Részletesebben

Archaeologia - Altum Castrum Online. A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja.

Archaeologia - Altum Castrum Online. A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja. A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Tóth Zsolt Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztály JELENTÉS a pécsi székesegyház nyugati oldala előtt, a

Részletesebben

Budapest XII. kerület, Karthauzi út 6. (hrsz. 9228/2) Társasház, volt Mirabel öröklakásos társasház

Budapest XII. kerület, Karthauzi út 6. (hrsz. 9228/2) Társasház, volt Mirabel öröklakásos társasház Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz Budapest XII. kerület, Karthauzi út 6. (hrsz. 9228/2) Társasház, volt Mirabel öröklakásos társasház Budapest, 2011 EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉK

Részletesebben

KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor

KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor A kerekfüstölő helye: Orosháza határában, a Felső-sós tanya 115. sz. alatt, Fekete Béla bekerített tanyaház portáján, a vásárhelyi Pusztán. A tanyát magát a jelenlegi tulajdonos

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

NAGYPALL HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER

NAGYPALL HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER NAGYPALL HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER PÉCSÉPTERV STUDIÓ VÁROSRENDEZÉS ÉPÍTÉSZET BELSŐÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁS TERVEZÉS LEBONYOLÍTÁS N A G Y P A L L EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉRTÉKVÉDELMI

Részletesebben

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Dömötör Gábor Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Európa nagy építészei közül valaki azt mondta: Ahol a homlokzatokról hullik a vakolat, az utcák pedig elhanyagoltak,

Részletesebben

Református parókia épület utcai homlokzatának felújítása Településképi eljárási tervdokumentáció

Református parókia épület utcai homlokzatának felújítása Településképi eljárási tervdokumentáció Református parókia épület utcai homlokzatának felújítása Településképi eljárási tervdokumentáció Helyszín: Felelős tervező: Szajki Mátyás okleveles építész, eng. szám: É 01-0295 8251 Zánka, Naplemente

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

A vajdahunyadi rom. kath. templom középkori szentélye.

A vajdahunyadi rom. kath. templom középkori szentélye. A vajdahunyadi rom. kath. templom középkori szentélye. Ez év tavaszán Vajdahunyadon * a m. kir. vasgyár támogatásával a régi róm. kath. templom mögött végzett ásatásról 1 fénykép felvétel és 2 rajz melléklettel

Részletesebben

A jelenlegi épületünk elkészülése előtt a Bakáts tér, illetve a Mester utca 23-ban működött iskolánk. Bakáts tér Mester utca 23. Mester utca 56-58.

A jelenlegi épületünk elkészülése előtt a Bakáts tér, illetve a Mester utca 23-ban működött iskolánk. Bakáts tér Mester utca 23. Mester utca 56-58. Az iskolapalota A jelenlegi épületünk elkészülése előtt a Bakáts tér, illetve a Mester utca 23-ban működött iskolánk Bakáts tér Mester utca 23. Mester utca 56-58. A diákok számának növekedése is indokolttá

Részletesebben

Óbudai gázgyár lakótelepe

Óbudai gázgyár lakótelepe Óbudai gázgyár lakótelepe MŰVD-707, BMVD-080.25 Budapest 100 szem és közismereti ea Mai cím (egykori cím): Gázgyár utca, Sujtás utca Mai helyrajzi szám: 19341 és 19333 Épületek funkciója: Lakótelep az

Részletesebben

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve GYÕR BUDAPEST Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve Győr barokk Belvárosának szívében, a Széchenyi főtér keleti oldalán áll a Lloyd Palota. Az ismert nagyváros történelmi belvárosát átszelő,

Részletesebben

ÍRÁSOS MUNKARÉSZ BUDAPEST, VIII., BLÁTHY U. 30. HRSZ.: 38645 LAKÓÉPÜLET KÜLSÖ HOMLOKZAT FELÚJÍTÁSA

ÍRÁSOS MUNKARÉSZ BUDAPEST, VIII., BLÁTHY U. 30. HRSZ.: 38645 LAKÓÉPÜLET KÜLSÖ HOMLOKZAT FELÚJÍTÁSA ÍRÁSOS MUNKARÉSZ BUDAPEST, VIII., BLÁTHY U. 30. HRSZ.: 38645 LAKÓÉPÜLET KÜLSÖ HOMLOKZAT FELÚJÍTÁSA 1. ÉS 2. SZ.LAKÁSHOZ ELŐ TETŐ FELÚJÍTÁSA ÉS BŐ VÍTÉSE TERVDOKUMENTÁCIÓJÁHOZ TARTALOMJEGYZÉK 1. ÉPÍTÉSZETI

Részletesebben

Speciális tetőfedések és ács szerkezetei

Speciális tetőfedések és ács szerkezetei Speciális tetőfedések és ács szerkezetei 57 Hajlatképzés A hajlatképzést többnyire a bádogos szerkezetek kiváltására alkalmazzák. Fő jellemzője, hogy kis méretű palákból jobbos vagy balos fedéssel íves

Részletesebben

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 Wéber Antal Díj 2015 Szuromi Imre Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 1973-ban szereztem diplomát a BME Építész karán. Ezt követően

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVE FÜGGELÉK MÓDOSÍTOTT ÉMOP-3.1.1.-12

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVE FÜGGELÉK MÓDOSÍTOTT ÉMOP-3.1.1.-12 SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVE FÜGGELÉK MÓDOSÍTOTT ÉMOP-3.1.1.-12 2013. március Tartalomjegyzék 1. SZOCIÁLIS AKCIÓTERÜLET... 3 2. TULAJDONVISZONY VIZSGÁLAT...

Részletesebben

Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny 2014/2015 Alkalmazói kategória, I. korcsoport 2. forduló

Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny 2014/2015 Alkalmazói kategória, I. korcsoport 2. forduló Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny 2014/2015 Alkalmazói kategória, I. korcsoport 2. forduló Kedves Versenyző! A feladatsor megoldására 90 perc áll rendelkezésre. A feladatok megoldásához használható

Részletesebben

Celentano András építőmérnök hallgató, BME: A Várkert Bazár északi nagykapuja (2002. május)

Celentano András építőmérnök hallgató, BME: A Várkert Bazár északi nagykapuja (2002. május) Celentano András építőmérnök hallgató, BME: A Várkert Bazár északi nagykapuja (2002. május) Az épület megnevezése, címe Szakvélemény A szakvélemény az Ybl Miklós tér l. szám alatti Várkert Bazár épületének

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. december 3-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. december 3-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből K i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. december 3-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 214/2015. (XII. 3.) határozata

Részletesebben

Nyárád. Református templom

Nyárád. Református templom Nyárád Nyárád Pápától 10 kilométerre dél-nyugatra található. Református templom 1788-ban épült. Késı barokk stílusú. Elıálló középtornya magas, nyúlánk, szemben a református templomok zömök, súlyos tornyával.

Részletesebben

Középszintű Művészettörténet műelemző feladatsor

Középszintű Művészettörténet műelemző feladatsor Középszintű Művészettörténet műelemző feladatsor 1. Az alábbiakban az építészettörténetben használatos fogalmakat olvashat. Határozza meg minél pontosabban a fogalmak jelentését! Egész mondatban válaszoljon,

Részletesebben

Nagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke

Nagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke Nagyszekeres A 4134. sz. úton, amit vasútvonal vág át, előbb Nagyszekeresre térünk. A Szatmárierdőháton, a Gőgö patak partjain fekvő hajdan egyutcás faluban, egy kis szigeten vár ránk a község messze földön

Részletesebben

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1986. 638285 GYULA Műemlékek Gyula Budapesttől 220 km-re az ország délkeleti határszélén fekszik, s a várostól néhány száz méternyire

Részletesebben

LAKÓHÁZ UTCAI HOMLOKZATÁNAK FELÚJÍTÁSA

LAKÓHÁZ UTCAI HOMLOKZATÁNAK FELÚJÍTÁSA 1085 BUDAPEST, HORÁNSZKY U. 7. (Hrsz.:36618) LAKÓHÁZ UTCAI HOMLOKZATÁNAK FELÚJÍTÁSA TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI TERV MŰSZAKI LEÍRÁS Készítette:... Jónás Péter okl. építészmérnök É/2 09-0639 telefon: 06 30

Részletesebben

ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT

ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT 1. sz. melléklet ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT Az Eger, Dobó utca páros és páratlan oldalának (HT) helyi területi védelem alá, valamint a az utca épületeinek (H1; H2) egyedi helyi védelem alá helyezéséhez

Részletesebben

A rendelet célja 1. 2

A rendelet célja 1. 2 Az épített örökség helyi értékeinek védelmével összefüggő szabályokról és önkormányzati támogatásról szóló, többször módosított 55 / 2003. (XI. 28.) Ktr. sz. rendelet Baja Város Képviselő-testülete az

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. november 12-ei rendes, nyílt ülésére. Tisztelt Képviselő-testület!

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. november 12-ei rendes, nyílt ülésére. Tisztelt Képviselő-testület! Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

A manzárdtetőről. 1. ábra Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0a/drawing_in_perspective_ of_gambrel-roofed_building.

A manzárdtetőről. 1. ábra Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0a/drawing_in_perspective_ of_gambrel-roofed_building. A manzárdtetőről Az építőipari tanulók ácsok, magasépítő technikusok részére kötelező gyakorlat a manzárdtetőkkel való foglalkozás. Egy manzárd nyeregtetőt mutat az. ábra.. ábra Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0a/drawing_in_perspective_

Részletesebben

AJTÓ-kép FŐBEJÁRAT SZENT MIHÁLY ARKANGYAL RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM (ÚJVÁROSI TEMPLOM), SZEKSZÁRD

AJTÓ-kép FŐBEJÁRAT SZENT MIHÁLY ARKANGYAL RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM (ÚJVÁROSI TEMPLOM), SZEKSZÁRD FŐBEJÁRAT Pályázatot készítették: Szilágyi Márk és Vörös Viktor Felkészítő tanár: Molnár István 1 TARTALOMJEGYZÉK Címlap Tartalomjegyzék Az épület története Ajtó műszaki leírása, állapota, javaslata felújításra

Részletesebben

Kültéri épületkerámiák restaurátori problémái

Kültéri épületkerámiák restaurátori problémái Kültéri épületkerámiák restaurátori problémái T. Bruder Katalin Mindnyájunk õszinte örömére szolgál, hogy településeink egyre inkább szépülnek, határainkon innen és túl. Mind nagyobb gondot fordítanak

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100

Részletesebben

m e t s z e t Kapy Jenő DLA, YBL díjas építész Botzheim Bálint építész-munkatárs

m e t s z e t Kapy Jenő DLA, YBL díjas építész Botzheim Bálint építész-munkatárs E-3 FŐHOMLOKZAT főhomlokzat Ajánlati vázlatterve 2012. 10. 07 helyszínrajz a l a p r a j z m e t s z e t Kapy Jenő DLA, YBL díjas építész Botzheim Bálint építész-munkatárs oldalhomlokzat hátsóhomlokzat

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz

NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz Gedeon Veronika (Budapest) A javítókulcsban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók. A pontszámok részekre

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Öntöttvas kandallók 2008-as katalógusa

Öntöttvas kandallók 2008-as katalógusa Öntöttvas kandallók 2008-as katalógusa Hesztis Tüze Lakberendezési és Kandalló Szaküzlet 1212 Budapest Maros u. 32 Uwww.angolkandallo.huU 20/9890-781, 20/8041-708 Viktória kandalló keskeny Viktória korabeli

Részletesebben

BOLYAI ÉPÜLET FELÚJÍTÁSA, KORSZERŰSÍTÉSE Szeged, Aradi vértanúk tere 1. Hrsz.: 3728/3

BOLYAI ÉPÜLET FELÚJÍTÁSA, KORSZERŰSÍTÉSE Szeged, Aradi vértanúk tere 1. Hrsz.: 3728/3 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR BOLYAI ÉPÜLET FELÚJÍTÁSA, KORSZERŰSÍTÉSE Szeged, Aradi vértanúk tere 1. Hrsz.: 3728/3 ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ SZEGED, 2011.

Részletesebben

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes HÉ-1 RENDELTETÉS, HSZNÁLT VÉDETTSÉGI KTEGÓRI VÉDETTSÉG INDOKLÁS ÍM Nemesdömölk, Nemesdömölki u. 15. HRSZ. 2 malomépület jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

Részletesebben

Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz

Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz Budapest XII. kerület, Pipiske út 4. = Svájci út 11. (hrsz. 9269/18) Társasház, volt társas szálló Budapest, 2011 EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉK

Részletesebben

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2.

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2. Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012. (I.29.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának történelmi zászlóiról Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

MŰLEÍRÁS HELYSZÍN GONDOLATOK, ELVEK

MŰLEÍRÁS HELYSZÍN GONDOLATOK, ELVEK Pestszentimrei Közösségi Ház felújítása és bővítése Műszaki leírás MŰLEÍRÁS HELYSZÍN Családi házas beépítési szövetben csomóponti sűrűsödés, a Nemes utca és Nagykőrösi út- Vasút utca sarkán kialakuló kereskedelmi-szolgáltató

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS. A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS. A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ 103 5. térkép, Vasas 5.1. Petőfi-akna Toboz utca Búzaberki Fenyő utca V a s a s Szövetkezet utca - t e t ő Parcsin utca köz Liget

Részletesebben

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Helyi értékvédelmi javaslat alátámasztó munkarész készítette : Farkas

Részletesebben

ÉPÍTMÉNYFELÚJÍTÁSOK AZ ERDÉLYI UNITÁRIUS EGYHÁZBAN 1

ÉPÍTMÉNYFELÚJÍTÁSOK AZ ERDÉLYI UNITÁRIUS EGYHÁZBAN 1 173 PA S KUCZ- SZ ATHMÁRY VIOLA ÉPÍTMÉNYFELÚJÍTÁSOK AZ ERDÉLYI UNITÁRIUS EGYHÁZBAN 1 Az építészeti örökség a gazdag és sokszínű kulturális örökség pótolhatatlan megjelenési formája, múltunk felbecsülhetetlen

Részletesebben

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése tanulmányok Készült: a NEA-NO-15-SZ-0262 jelű pályázat támogatásával Möller István Alapítvány A szerzők # # # # # # # # # # # # # #

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR : MATEMATIKA, EMELT SZINT

PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR : MATEMATIKA, EMELT SZINT 1. FELADATSOR Felhasználható idő: 40 perc I. rész 1.1.) Oldja meg grafikusan az alábbi egyenlőtlenséget! x + 1 + 1 x + x + 11 1..) Mekkora legyen az x valós szám értéke, hogy az alábbi három mennyiség

Részletesebben

Nagygéc, volt református templom

Nagygéc, volt református templom Németh Péter Papp Szilárd Nagygéc, volt református templom Géc írásos múltja éppen 730 évre vezethető vissza: 1280- ban említik a magát a faluról Gécinek nevezett Simon fia Miklóst, aki a határ túlsó oldalán

Részletesebben

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története: Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Választási Iroda Vezetőjétől. 6800. Hódmezővásárhely. Kossuth tér. 1. HATÁROZAT

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Választási Iroda Vezetőjétől. 6800. Hódmezővásárhely. Kossuth tér. 1. HATÁROZAT Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Választási Iroda Vezetőjétől 6800. Hódmezővásárhely. Kossuth tér. 1. Iktatószám: 23-2438/2007. Előadó: Daru Frigyes Tárgy: Egyéni választókerületek megosztása. HATÁROZAT

Részletesebben

A Kikládok gyöngye A Rocky Retreat luxusvilla

A Kikládok gyöngye A Rocky Retreat luxusvilla A Kikládok gyöngye A Rocky Retreat luxusvilla Szöveg: Trencséni Dávid / Építész: Ilias Bratopoulos / Fotó: Costas Vergas Két luxusapartman épült Mykonos, azaz Mükéné szigetén hasonló koncepció alapján

Részletesebben

MAGYAREGREGY TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. 3. számú melléklet: Védelemre javasolt művi értékek és a Műemlékek

MAGYAREGREGY TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. 3. számú melléklet: Védelemre javasolt művi értékek és a Műemlékek 3. számú melléklet: Védelemre javasolt művi értékek és a Műemlékek 1 SOR 1. 0196 Külterületen M M 339 50041/1958 Mecsek északkeleti részén, a hegyvonulat kiugró nyúlványán áll. Római és középkori előzmény

Részletesebben

KEZDETBEN VOLT A RÓZSASZÍN

KEZDETBEN VOLT A RÓZSASZÍN KEZDETBEN VOLT A RÓZSASZÍN Történetek és képek a rózsaszínű Zsolnay használati tárgyakról Winkler Barnabás építész szerzői kiadásban megjelent könyvének tézisei, melyet a BME Építőművészeti Szakmai Doktori

Részletesebben

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Molnár István Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról 2014

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Javaslat a [Cserépfalu népi építészete, parasztházak című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a [Cserépfalu népi építészete, parasztházak című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Javaslat a [Cserépfalu népi építészete, parasztházak című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette: Fila József (név).....(aláírás) Cserépfalu,2015

Részletesebben

Négy település példás egysége

Négy település példás egysége Négyéves mandátumuk lejártához közelítve arról érdeklődtünk néhány szegedi önkormányzati képviselőtől, miben fejlődött, változott a körzetük, s milyen tervekkel néznek a jövőbe. Arra ügyeltünk, hogy különböző

Részletesebben

A vidék helyzete. a 168-ból 100 vidékies kistérség, (59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km²(61,9%)

A vidék helyzete. a 168-ból 100 vidékies kistérség, (59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km²(61,9%) A vidék helyzete a 168-ból 100 vidékies kistérség, (59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km²(61,9%) Lakónépességük 3,3 millió(39,7%) Falvaink arculata Hazánk településeinek

Részletesebben

Feladatok a szinusz- és koszinusztétel témaköréhez 11. osztály, középszint

Feladatok a szinusz- és koszinusztétel témaköréhez 11. osztály, középszint TÁMOP-3.1.4-08/-009-0011 A kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése Vas megye közoktatási intézményeiben Feladatok a szinusz- és koszinusztétel témaköréhez 11. osztály, középszint Vasvár, 010.

Részletesebben

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok)

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) RECENZIÓK Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) A Mûemlékvédelmi Hivatal ameddig létezett eléggé hivatalosnak tûnhetett a laikusok számára ahhoz,

Részletesebben

ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT

ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT 1. sz. melléklet ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT Az Eger, Deák Ferenc utca keleti oldalának (HT) területi védelem alá, valamint a villasor épületeinek(h1) helyi egyedi védelem alá helyezéséhez Utcakép Az utcaképet

Részletesebben

ÉPÍTÉSZETI MŰSZAKI LEÍRÁS

ÉPÍTÉSZETI MŰSZAKI LEÍRÁS ÉPÍTÉSZETI MŰSZAKI LEÍRÁS szám alatt található Heim Pál Gyermekkórház A" épület energetikai felújításának Építtető: Heim Pál Gyermekkórház Megbízó: Schöko Bau Kft. 1212 Budapest, Vereckei u. 13. Építési

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

A kertváros a századforduló Budapestjén: A Bírák és Ügyészek Telepe. Kocsis János Balázs

A kertváros a századforduló Budapestjén: A Bírák és Ügyészek Telepe. Kocsis János Balázs A kertváros a századforduló Budapestjén: A Bírák és Ügyészek Telepe A 2004. október 24-i, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszék húsz éves fennállásának alkalmából

Részletesebben

Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz

Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz Budapest XII. kerület, Mátyás király út 8. (hrsz. 9507), Reimann-villa és melléképülete Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata 2011

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:

Részletesebben

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2005. (V.1.) számú R E N D E L E T E

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2005. (V.1.) számú R E N D E L E T E EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 18/2005. (V.1.) számú R E N D E L E T E A BELVÁROS ÉS TÁGABB KÖRNYEZETÉNEK SZABÁLYOZÁSI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA (Módosításokkal egységes szerkezetben.) Edelény

Részletesebben

Főoltár Templomunk legimpozánsabb berendezési tárgya. Süttői vörösmárványból készült, korai empire stílű, valószínűleg a templom építési idejéből származik. A szarkofágalakú stipesen újabb, ércajtóval

Részletesebben

II. A székely Nemzeti Múzeum 1942. évi ásatása.

II. A székely Nemzeti Múzeum 1942. évi ásatása. II. A székely Nemzeti Múzeum 1942. évi ásatása. Komolló község Háromszék vármegye déli részében, Sepsiszentgyörgytől 10 km.-re a Feketeagy jobb partján terül el. A Feketeügy másik partján húzódik a komollói

Részletesebben

GÉCZY NÓRA. Lovardából Mûvészeti Galéria: a fertõdi Esterházy-kastély hercegi lovardájának

GÉCZY NÓRA. Lovardából Mûvészeti Galéria: a fertõdi Esterházy-kastély hercegi lovardájának GÉCZY NÓRA Lovardából Mûvészeti Galéria: a fertõdi Esterházy-kastély hercegi lovardájának rekonstrukciós terve Az ICOMOS, az UNESCO mûemlékvédelmi világszervezete 2001-ben a legjobb nemzetközi diplomáért

Részletesebben

Név Magasság Szintmagasság tető 2,700 koszorú 0,300 térdfal 1,000 födém 0,300 Fsz. alaprajz 2,700 Alap -0,800

Név Magasság Szintmagasság tető 2,700 koszorú 0,300 térdfal 1,000 födém 0,300 Fsz. alaprajz 2,700 Alap -0,800 Építész Informatika Batyu Előveszünk egy Új lapot 1. Szintek beállítása Lenullázzuk!!!!! A táblázat kitöltését az Alap szinten kezdjük az alap alsó síkjának megadásával. (-0,800) Beírni csak a táblázatba

Részletesebben