Integrációs Fejlesztési Program

Átírás

1 A Nemzeti Stratégiák A Koragyermekkor Integrációs Fejlesztési Program Autizmus spektrummal élő gyermekek támogatása: Útmutatás gyakorlati szakemberek számára a Koragyermekkori Fejlődés Megalapozásában A Gyermekekért, Iskolákért és Családokért felelős Minisztérium

2 Minimális rendszerkövetelmények PC Mac Processzor Pentium III, vagy újabb PowerPC G4(867MHz vagy gyorsabb) RAM 128 MB 512 MB Merevlemez 100 MB szabad hely 100 MB szabad hely CD/DVD-ROM 24 x 24 x meghajtó SVGA kártya 16 bit színes 16 bit színes Képernyőfelbontás 800 x x 600 Hangkártya, 16 bit Szabványos hangszórók, vagy fejhallgató Billentyűzet, egér Igen(Microsoft kompatibilis) Igen Operációs rendszer Windows 2000, vagy újabb Mac OS X, vagy újabb Használati utasítás a lemez indításához Tegye be a DVD-ROM-ot a lemezmeghajtóba. A számítógép automatikusan el fogja indítani a programot, ha be van kapcsolva a gépen Autorun. Ha nem indítja el automatikusan, kövesse a következő lépéseket. Asztali gépek felhasználóinak, dupla kattintás a Sajátgépre, aztán dupla kattintás a lemez ikonra a nyitáshoz. Mac felhasználók részére, dupla kattintás a lemez ikonra az asztalon a nyitáshoz. Dupla kattintás az index.htm fájlra. Az Integrációs Fejlesztési Program egy befogadó program, amely az általános foglalkoztató helyeken levő gyerekek igényeinek kielégítésére összpontosít. A DVD-ROM-on és a füzetben használt fényképeken autizmus spektrummal élő gyermekek és társaik is láthatók, ahogy együtt játszanak, tanulnak. Az a tény, hogy egy adott gyerek szerepel ezeken a képeken nem azt jelenti, hogy feltétlenül autizmus spektrummal él.

3 Integrációs Fejlesztési Program Autizmus spektrummal élő gyermekek támogatása: Útmutató gyakorlati szakemberek számára a Koragyermekkori Fejlődés Megalapozásában Első kiadás: 2009 Ref: BKT-EN

4 Jogi nyilatkozat A Gyermekekért, Iskolákért és Családokért felelős Minisztérium ezúton kívánja kifejezni, hogy a Minisztérium és annak hivatalai nem vállalnak felelősséget a jelen kiadvány információiért, sem nyomtatott, sem az interneten közzétett formában. Jelen anyagban kontextuális és gyakorlati okokból kifolyólag, ikonok, logók, software termékek és weboldalak kerültek felhasználásra. Ezek használata nem tekintendő bizonyos vállalatok vagy azok termékeinek jóváhagyásának. Az anyagban említett weboldalak a nyomtatás idején működőek voltak. Kérjük, hogy gondosan ellenőrizze a weboldalakkal kapcsolatos információkat, hogy változtak-e az óta, és helyettesítse más információkkal azokat, amennyiben szükséges.

5 Tartalom Bevezetés 2 Egy egyedi gyermek 11 Pozitív kapcsolatok 19 Támogató Környezet 30 Fejlődés és Tanulás 41

6 Bevezetés Minden gyermek egyéni igényeinek kielégítése a Koragyermekkori Fejlődés Megalapozásának (EYFS) a lényege. Minden gyermek a lehető legjobb kezdést érdemli az életben és azt a támogatást, amellyel a lehető legjobbat tudja kihozni magából. A koragyermekkori években szerzett tapasztalatoknak óriási hatása van a gyermek jövőjére és esélyeire nézve. Minden koragyermekkori foglalkoztató kell, hogy rendelkezzen és alkalmazzon egy olyan irányelvet, amely biztosítja az esélyegyenlőséget és, amely támogatja a tanulási nehézségekkel és a fogyatékosságokkal küzdő gyermekeket. A gyakorlati szakembereknek nagy hangsúlyt kell fektetniük a gyermekek egyéni tanulási, fejődési és gondozási szükségleteire annak biztosítására, hogy a gyermekek és családok, akikkel együtt dolgoznak, teljesen integrálttá váljanak. Az integráció, amely megteremti az egyenlő esélyeket, nem azt jelenti, hogy minden gyermekkel egyformán kell bánni, hanem, hogy észrevegyék és fejlesszék a gyermekek egyedi képességeit és, hogy az integráció nem opcionális: a gyermekeknek meghatározott jogai vannak ezen a területen, és a foglalkoztatóknak, pedig, jogi felelősségei (EYFS). Mi az Integrációs Fejlesztési Program? Az Integrációs Fejlesztési Program (Inclusion Development Program = IDP) része a Kormány, speciális oktatási igényekkel rendelkező (special educational needs = SEN) gyermekek számára kialakított stratégiai programjának, részletezve a Removing barriers to achievement: the Government s strategy for SEN (A teljesítmény korlátainak ledöntése: A Kormány SEN stratégiája) című kiadványban(dfes 0117/2004). Ez a négy eves program ( ) támogatást nyújt az iskolák és foglalkoztatók vezető csoportjai számára, és szakmai fejlődési anyagot kínál a tanároknak és gyakorlati szakembereknek, akik eltérő speciális oktatási szükségletekkel rendelkező, különböző korú gyermekekkel dolgoznak együtt, a koragyermekkortól kezdve a középiskoláig. Célja: Az iskolák és foglalkoztatók független kapacitásának kiépítése, a tanárokat és a gyakorlati szakembereket segítve, hogy fejlesszék azokat a képességeket, amelyek segítenek a korai felismerésben és a gyakran előforduló igényekkel rendelkező gyermekek támogatásában; A gyakran előforduló igényekkel rendelkező gyermekek integrációjához és eredményességéhez vezető stratégiai és vezetői kapcsolatok megerősítését azzal, hogy iránymutatást és támogatást nyújt speciális oktatási igényeket koordináló szakemberek, tanárok, vezetők és menedzserek számára. Mi áll a Koragyermekkori Integrációs Fejlesztési Programjának a középpontjában? Ebben az évben, a Koragyermekkori Integrációs Fejlesztési Programja az autizmus spektrummal élő gyermekekre összpontosít. Ez minden olyan gyakorlati szakembert, tanárt és vezetőt érint, aki 0-5 éves korú gyermekekkel, a Koragyermekkori Fejlődés Megalapozásával foglalkozik. Bármi is a feladata, ennek a kiadványnak az a célja, hogy rávilágítson a legjobb alkalmazási stratégiákra, amelyeket Ön alkalmazni tud a munkájában, vagy munkaterületein. Az Integrációs Fejlesztési Program első éve a beszéd, nyelv és kommunikációs igényekkel rendelkező gyermekek támogatására összpontosított. Amennyiben szeretne egy másolatot ebből az anyagból, letölthető a következő linken: de nyomtatott formában is megszerezhető a SCSF Publications kiadónál (cím a hátoldalon), referencia szám: BKT- EN. Nagy valószínűséggel találhat ebben az anyagban hasznos részeket az autizmussal élő gyermekekkel való munkájához is. Számos iskola és foglalkoztató élvezi már egy koragyermekkori tanácsadónak (EYAT) és egy speciális oktatási igények koordinátorának (SENCO) támogatását. Néhány helyi hátóságnál ezeket a szerepeket ugyanazon személyek látják el. A Kormány már jelezte az igényt arra, hogy a SENCO feladatkörét összhangba kell hozni a EYAT-éval a minőség fejlesztése érdekében a koragyermekkor foglalkoztatóiban (Sure Start, Early Years and Childcare Grant Letter 07/08/01). Mindez tükrözi annak fontosságát, hogy kifejlesszünk és karbantartsunk egy teljesen integrált gyakorlati módszert, amelyben felismerik és fejlesztik minden egyes gyermek egyedülálló képességét annak részeként, hogy javítják a gyermekek tapasztalat szerzésének minőségét. Az IDP kiegészíti az EYAT-ok és a területi SENCOk munkáját a foglalkoztatók minőségének javítása és az integrált gyakorlati módszerek fenntartása érdekében.

7 Különböző foglalkoztatón dolgozó számos gyakorlati szakember foglalkozik kisgyerekekkel, akiknél autizmust állapítottak meg, vagy akiknek hasonló szükségleteik vannak, de még nem diagnosztizálták. Ez az anyag segít a gyakorlati szakembernek mindkét csoport támogatásában nem szükséges az autizmusról való hivatalos megállapítás ahhoz, hogy az anyagban található tanácsokat és eljárásokat alkalmazzák. Valójában, azok a stratégiák, amelyek az autizmussal élő gyermekeknél beváltak, segítenek minden gyermeknek a korai években, a fejlődésben és tanulásban. Minden EYFS gyakorlati szakember saját felelőssége, hogy felismerje a gyermekek igényeit, és megfelelő támogatással avatkozzon be a lehető leghamarabb, hogy segítsen a gyermekeknek céljaik elérésében (Minden gyermek számít) és, hogy továbbsegítse a korai tanulási célok felé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyakorlati szakember feladata megállapítani az autizmust, mivel ez más szakemberek és specialisták feladata. A diagnózis a gyermek alapos megfigyelésének eredménye, részletes értékelést, a szülőkkel és más szakemberekkel való beszélgetést követően. A EYFS hatékony gyakorlati módszere a gyermekek egyedi igényeire és az integrált helyzet megteremtésére összpontosít, minden gyermek számára. Előfordulhat, hogy a gyakorlati szakemberek foglalkoztatóén nincs olyan gyermek, akinél autizmust vagy autizmussal kapcsolatos rendellenességet állapítottak meg. Ez nem jelenti azt, hogy az IDP nem érinti őket. Az autizmus elismert fogyatékosság, a fogyatékosok diszkriminációja elleni 1995-ös törvény (DDA) szerint. A DDA tartalmazza a "felkészültség kötelezettséget", amely azt jelenti, hogy törvény által előírt módon minden foglalkoztatónak kötelezettsége felkészülni minden olyan fogyatékos gyermek fogadására, aki lehet, hogy később fog jelentkezni oda. Ez azt jelenti, hogy minden koragyermekkori szakembertől elvárt, hogy legalább alapszinten megértse a feltételeket, mint az autizmus és, hogy hogyan elégítsük ki a kisgyermekek szükségleteit magas minőségben, az Integrált Koragyermekkori gyakorlat módszereivel. Ez az anyag ezzel az alaptudással látja el a gyakorlati szakembereket, és utat mutat azoknak a gyakorlati szakembereknek, akik többet szeretnének megtudni erről. A gyakorlati szakembernek minden egyes gyermek egyedi tanulására, fejlődésére és törődési szükségleteire összpontosítani kell, azzal hogy: ledönti, vagy segít felülemelkedni a meglévő korlátokon figyel a korai jelekre, amelyek későbbi nehézségekhez vezethetnek, és hamar reagál azokra bevon egyéb hivatalokat, ha szükséges minden gyerek számára kihívásokat és fejlesztő gyakorlatokat biztosít. Statutory Framework for the Early Years Foundation Stage (EYFS Szabályozási Kerete, 9. oldal) Elkerülhetetlen az ilyen témájú anyagoknál, hogy általánosságban beszéljünk az autizmus spektrummal élő gyermekekről. Tehát, ezen anyag feldolgozása közben fontos, hogy elismerjük, hogy nem minden gyermek ezzel a spektrummal él meg hasonló nehézségeket, vagy rendelkezik ugyanolyan erőségekkel. Ezért, a stratégiák, amelyek az anyagban említettek, nem feltétlenül szükségesek, vagy hatékonyak minden gyermek számára. Egy átfogó értékelés minden spektrummal élő gyermekről viszont szükséges, a pontos igényeik meghatározásához. A foglalkoztatóknak alkalmazniuk kell a EYFS jóléti követelményeit, amelyek jogi előírásokat tartalmaznak, ahogy az a 1996-os Oktatási Törvényben, a SEN Gyakorlati kódexében és a 1995-ös DDA törvényben foglalt. További anyagok a fogyatékosok egyenlőségéről a Fogyatékosok Diszkriminációja Elleni Törvény az Iskolákban és a Koragyermekkorban (DfES DOC-EN), és a Fogyatékosok Egyenlőségéért az Iskolákban találhatók a oldalon; a mellékelt DVD-ROM-on más törvénykezésekről is találhat itt részleteket és útmutatót.

8 Szaknyelv Mint sok más területen, itt is idegen kifejezések lehetnek használatosak, amikor az autizmussal élő gyermekekről beszélünk. Az a kifejezés, hogy autizmus spektrum zavar' (ASD) gyakran olyan gyermekre utal, aki autizmussal él, úgy, mint az ASD-vel élő gyermek kifejezés. Azonban, annak a kifejezésnek, hogy zavar van egy orvosi mellékzöngéje, amelyre néhány ember gondol. Azt alapul véve, hogy az IDP a gyermekek oktatási szükségleteire összpontosít, a Koragyermekkori IDP az autizmus spektrum, vagy autizmussal élő gyermekek kifejezéseket fogja használni ebben az anyagban, mivel ezek a gyakorlati szakemberek által jobban elfogadott szakkifejezések, mint a zavar. Ez nincs hatással arra, hogy az autizmussal élő gyermekeknek kevésbé komoly, vagy komplex szükségletei lennének azoknál, akiknél zavart állapítottak meg. A spektrum szó használata elismeri a tényt, hogy számos kapcsolódó feltétel létezik ezen a területen, amelyek jelen vannak a korai életszakasztól kezdve, beleértve a magasan funkcionáló autizmust és Asperger szindrómát. Ebben az anyagban az autizmus szó használata az autizmus spektrum minden jellemzőjét magában foglalja. Az a kifejezés, hogy autista szintén használható az autizmussal élő gyermekekre, de az emberek egyre inkább hajlanak a gyermek vagy gyermekek szavak hangsúlyozására. Ez annak tudomásul vétele, hogy minden gyermek először is és elsősorban egy egyedi lény és nem jellemezhető az autizmusa által. Az autizmussal élő gyermekek szülei az autizmus különböző kifejezéseivel fognak találkozni. A gyakorlati szakember feladata kitapogatózni és tiszteletben tartani, hogy a szülő melyik kifejezést kívánja használni akkor, amikor a gyermekéről van szó. Ebben az anyagban a szülő kifejezés a szülőre vagy nevelőre vonatkozik. A foglalkoztató kifejezés, mindazon foglalkoztatókra és személyekre vonatkozik, akik megvalósítják az EYFS-t; ezek: iskolák, magán, önkéntes és független nevelők és gyermekgondozók. Amennyiben nem biztos valamely kifejezés jelentésében, a mellékelt DVD-ROM-on található egy szójegyzék.

9 Speciális oktatási igények koordinátorai (SENCOs) Minden az Ofsted -nél (a brit tanügyi felügyeletnél) regisztrált koragyermekkori oktatási és gyermekgondozási foglalkoztatón követelmény a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásáról szóló közoktatási törvényhez (DfES, 2001) való kapcsolódás. Az egyik követelmény, hogy a foglalkoztatónak ki kell jelölnie egy személyt, aki felügyeli az integráció gyakorlati módszereit. Az ő elnevezése legtöbbször SENCO (SEN koordinátor), de néhány foglalkoztatón integrációs koordinátorként' hívják. A csapat minden tagja és nem csak a SENCO, felelős a gyermekek igényeinek kielégítéséért, de a SENCO azért is felelős, hogy biztosítsa a foglalkoztatók SEN politikájának teljes alkalmazását. A SENCO szoros együttműködésben dolgozik kulcsfontosságú emberekkel: szülőkkel, vezetőkkel, menedzserekkel, annak biztosítására, hogy a gyermekek igényei kielégítésre kerüljenek. A helyi hatóságok további támogatást nyújtanak a foglalkoztatók számára a területi SENCO-k csoportja által (ezek a szakemberek néha más elnevezést kapnak, mint integrációs felügyelő, vagy speciális tanár ). Hogyan használjuk ezt az anyagot A füzetet és az interaktív DVD-ROM-ot, melyek tartalma online is elérhető a oldalon, kollegákkal csoportosan érdemes használni a folyamatos szakmai fejlődést (CPD) nyújtó értekezletek alapjának megteremtése érdekében. Egyéni gyakorlati szakemberek szintén használhatják. A DVD-ROM tartalma a füzet anyagát tükrözi, valódi gyakorlatokat és tevékenységeket példázva video filmekkel, amely rávilágítást nyújt és elősegíti a további fejlődést. Ezek az anyagok segítenek a gyermekek ellátásának fejlesztésében és különösen az integráció gyakorlati módszereiben, nyújtanak támogatást, elsősorban az autizmussal kapcsolatos, vagy bármely területen előforduló autizmussal, vagy nehézségekkel élő gyermekek esetében. A vezetők és menedzserek felelőssége saját elkötelezettségük kimutatása az integráció gyakorlati módszerei felé biztosítva, hogy a gyakorlati szakemberek rendelkezésére áll a szükséges idő, amely az anyag csoportos feldolgozásához szükséges és annak lehetősége, hogy a foglalkoztatókon nyomon követő munkát tudjanak végezni. Fontos, hogy a vezetők és a menedzserek is részt vegyenek a CPD üléseken. A gyakorlati szakemberek ezen anyag feldolgozásának együttes munkája folyamán észreveszik azokat a területeket a munkájukban, amelyek kimagaslóan sikeresek és azokat is, amelyek további fejlesztést kívánnak. A gyakorlati szakembereknek szükségük lesz vezetőjük, vagy menedzserük támogatására, a foglalkoztatójukon megtörténő változások megtervezéséhez és végrehajtásához.

10 Azok a gyermekgondozók, akik egyedül dolgoznak, megfontolhatják egy helyi gyermekgondozási hálózathoz való csatlakozást, annak kialakítását, vagy más gyermekgondozókkal ill. a környékbeli koragyermekkori foglalkoztatókkal kapcsolatfelvételt. Nagyon hasznos az anyag csoportos feldolgozása, hogy megoszthassák tapasztalataikat más gyakorlati szakemberrel. A gyermek központok és helyi hatóságok támogató csoportjai szintén segítségül lehetnek a CPD ülések kialakításában. A helyi hatósági képzések és az integráció támogatásának részeként a helyi hatóságok munkatársai, az EYAT szakemberei és a SENCO szakemberek hasznosnak találják majd a kiadványt. Az anyag a koragyermekkori és gyermekgondozási alapképzettséget oktató trénereknek is értékes forrás lesz. Nagyon sok már meglévő információforrás található a koragyermekkori autizmussal élő gyermekekkel való munkáról. Ebben a füzetben és a DVD-ROM-on is találhatók linkek a meglévő anyagokhoz és olyan szervezetekhez, amelyek ezzel kapcsolatos támogatást nyújtanak. Használja bátran ezeket, a tágabb tudás eléréséhez és megértésének elmélyítéséhez. Az EYFS csomagot (füzetek, poszterek, kártyák és CD-ROM-ok, DCSF ) ezzel a kiadvánnyal együtt érdemes használni. A benne lefektetett Elvek és a Hatékony gyakorlati módszerek az alapjai ennek a dokumentumnak és ez az, amire figyelni kell az anyag feldolgozásakor: további bőséges útmutatást kínálnak a hatékony gyakorlati módszerekről. Az EYFS négy Átfogó Elvet alakít ki gondolkodásunk és gyakorlati módszereink számára annak érdekében, hogy minden fiatal gyermeknek megteremtse a jogosultságot a gazdag és izgalmas tanuláshoz. Ezek az anyagok az EYFS négy témája és elve köré csoportosulnak: Egy egyedi gyermek Pozitív kapcsolatok Támogató környezet Fejlődés és tanulás Minden szakasz végén megkérjük, hogy értékelje saját gyakorlati módszereit, mint: gyakorlati szakember; SENCO; vezető, vagy menedzser (ez magában foglal minden felső menedzsment csoportot és menedzsment egyesületet). Néhány esetben lehet, hogy Ön tölti be az összes szerepet. Tehát, mi az autizmus, mennyire gyakori és mi okozza? Az autizmus kifejezés 1940 óta van használatban, egy eltérő fejlődési mintát leírva, amely a korai gyermekkorban alakul ki. Ennek nagy hatása lehet a gyermek tanulási, együttműködési és viselkedési szokásaira. Lényegében, az autizmus egy szociális fogyatékosság: legészrevehetőbb jelei a gyermek másokkal való közreműködésén láthatóak, amely pedig arra van hatással, hogyan tanulnak és használják a nyelvet a kommunikáláshoz, hogyan játszanak és így tovább. A 8 éves kornál fiatalabb gyermekek közül 10,000-ből kb. 60 rendelkezik az autizmus valamely formájával (Medical Research Council, 2001). Az autizmussal élő gyermekek számára három fejlődési területen lehetnek nehézségeik. Ezek, mint autisztikus triász' néven kerülnek leírásra és a kommunikációt, szociális interakciók és a gondolat és viselkedés rugalmasságát foglalja magában. Számos autizmussal élő gyermek máshogy tapasztalja meg a világot az érzékein keresztül: pl. lehetnek túl-, vagy nem eléggé érzékenyek különböző hangokra, szagokra, vagy a vizuális érzékelésre. Az autizmus okai összetettek. Tudjuk, hogy fiúknál gyakoribb, mint lányoknál (néhány aktuális becslés szerint négy fiú jut egy lányra) és, hogy az autizmussal élő gyermekek rokonságában valószínűbb az autizmus előfordulása, mint más gyermekeknél. Ezek által az információk által tudjuk, hogy a gének közreműködése által alakul ki az autizmus de kutatások bizonyítják, hogy nem egyetlen autizmust okozó génről' van szó. Ehelyett, valószínűnek látszik, hogy néhány eltérő gén kombináció okozza a gyermekkori autizmust. Ezek a génfaktorok működhetnek közre a környezeti tényezőkkel, de elég keveset tudunk arról, hogyan jöhet ez létre.

11 Akármi is az ok, az autizmussal élő gyermekek agya alig eltérően működik a tipikus gyermekekétől. Ezek a különbségek kimagaslóbb képességgel láthatják el őket bizonyos területeken, mint pl. a minta felismerés, más dolgok elérését viszont nehezebbé tehetnek. Az autizmus egy életen át tartó állapot. Azonban az autizmussal élő emberek felnőnek és fejlődnek életük folyamán és az autizmussal élő gyermekek segítésének az oktatás a kulcsa, hogy elérjék teljes potenciájukat. Néhány egyéb beavatkozás szintén hasznos lehet, de nem létezik ismert gyógymód az autizmusra. A mellékelt DVD-ROM-on található egy hasznos kvíz az autizmusról szóló igazságokról és hiedelmekről. Az EYFS ás az autizmus Követelmények A gyermekgondozóknak a gyerekek egyéni igényeihez igazítva személyre szabott fejlődési, tanulási lehetőségeket és támogatást kell nyújtaniuk, amely elősegíti a gyermekek ellátásában való fejlődést és megadja nekik a legjobb kezdést az élethez. Minden gyermeknek egyénre szabott támogatásra van szüksége a saját tempója szerint. Azoknak a gyerekeknek, akiknek több támogatás kell képességeik kibontakoztatásához, speciális figyelemre van szükségük. Statutory Framework for the Early Years Foundation Stage (EYFS Szabályozási Kerete, 9. oldal, 1,13) Minden gyermeknevelőnek és gondozónak a koragyermekkorban, törvény általi kötelessége az EYFS fejlődést és tanulást alkalmaznia. A koragyermekkori fejlődés megalapozásában az autizmus valószínűsíthetően a fejlődés és tanulás mind a 6 területére hat. Személyes, társasági és érzelmi fejlődés: Az autizmussal élő gyermekeknek több támogatásra van szükségük annak fejlesztéséhez, hogy megértsék mások igényeit, nézőpontját és érzéseit és, hogy jó kapcsolatokat alakítsanak ki felnőttekkel, szerezzenek barátokat, pajtásokat. Az autizmussal élő gyermekek nehéznek találhatják a koncentrálást és a figyelem fenntartását, az egymás után következőséget és a megosztást. Kommunikáció, nyelv és írás-olvasás: Az autizmussal élő gyermekeknek segítségre van szükségük a másokkal való hatékony együttműködésben, a váltott beszélgetésekben, a viccek és idiómák megértésében (kifejezéseknél, mint pl. "kösd fel a gatyád!"), hogy saját történeteket találjanak ki, vagy annak megjóslásában, hogy mi fog történni a történetben. Néhány gyermeknek szüksége lehet augmentatív kommunikációs eszközökre, mint pl. vizuális támogatásra, pl. gesztusokra, fotókra, vagy szimbólumokra. Probléma megoldás, gondolkodás és számolási képesség: Az alap számolási képesség egy viszonylag erős terület lehet az autizmussal élő gyermekek számára, mivel a számok rendszerezettek, kikövetkeztethetők és a számolásban használt módozatok állandó logikai szabályokat követnek. A probléma megoldás és indoklás inkább lehet nagyobb kihívás a gyermek számára az adott nehézségek miatt a rugalmas gondolkodásban, a szociális megértésben és a szóbeli indoklásban. A világ ismerete és megértése: Az autizmussal élő gyermekeknek szükségük van támogatásra a világ, főleg a társadalmi élet érzékelésében. Bátorításra lehet szükségük az új tárgyak és anyagok felfedezésében és, hogy érzékeiket a leghatékonyabb módon tudják használni. Valószínűleg nehézségeik adódhatnak az ismeretek és koncepciók általánosításában, hogy összekapcsoljanak dolgokat egymással, és összefüggéseket fedezzenek fel. Pl. talán tudja a gyermek, hogy a mosdókagyló a saját családja fürdőszobájában kézmosásra való, de lehet, hogy nem tudatosul benne, hogy más mosdókagylók is ugyanezt a célt szolgálják. Ne felejtsük el, hogy az autizmussal élő gyermekek számára nehézséget jelenthet a dolgok egy más nézőpontból való meglátása, tehát valószínűleg támogatásra van szükségük mások kultúrájának és hitének elismerésében. Fizikai fejlődés: Az autizmussal élő gyermekek számára bátorítás kellhet ahhoz, hogy kipróbáljanak új dolgokat, mivel fizikai fejlődésük nagyrészt olyan testmozgások eredménye lehet, amelyek gyakorlása közben biztosnak érzik magukat, így azokat szívesen ismétlik. Habár néhány autizmussal élő gyermek nagyon agilis is lehet, mások, pedig nem rendelkeznek kellő tudatossággal saját testük fölött, amely nehézségekhez vezet a tárgyak közötti koordinációban és a finom motoros feladatokban, mint pl. a begombolás vagy zipzár felhúzás.

12 Kreatív fejlődés: Néhány autizmussal élő gyermek számára a rajz és a zene viszonylag erősségnek számíthat. Azonban az, hogy sok autizmussal élő gyermek ezeken a területeken kimagaslóan tehetséges, egy hiedelem. Mindegyiküknek támogatásra van szüksége gondolataik, ötleteik és érzéseik kifejezéséhez, képzeletbeli játékokban és más gyerekekkel való szerepjátékokban való részvételhez. Néhány autizmussal élő embernek nagyon fejlett fantáziája van, és hajlamosak történeteket kitalálni egy fantázia világról, de nem rendelkeznek azzal a kreatív és rugalmas szociális képzelettel, amely lehetővé teszi számukra az olyan tevékenységekben való részvételt, mint pl. azt tettetni, hogy ők egy másik ember. A gyermekek támogatásának stratégiái a Fejlődés és Tanulás minden területén, a kézikönyv Fejlődés és Tanulás vizsgálat részében található. Néhány gyermek szükségleteinek első alkalommal való felfedezése történhet a koragyermekkorban egy gyakorlati szakember segítségével. Más gyermekek már megállapított autizmussal találkoznak először a gyakorlati szakemberrel és lehet, hogy más szakemberektől is kapnak segítséget. Fontos, hogy minden résztvevő szorosan együtt dolgozzon, hogy a gyermek és a család számára lehetővé tegyék az állandóságot. A Korai Támogatási Program ( lehetővé teszi az integrált támogatás szolgáltatásának fejlesztését a családok és szakemberek számára. Az EYFS számos részén találhat a Korai Támogatásról szóló anyagot és még több adatot erről ennek a kézkönyvnek a Támogató Környezet részében. Az EYFS Elvekkel és erkölcsi világképével egyvonalban a cél, hogy a tanulást nagymértékben játékos alapokon keresztül érjék el, bár ez nem minden autizmussal élő gyermek számára válhat könnyűvé. A felnőtteknek néha közbe kell avatkozniuk a szabadon választott tevékenységekbe azért, hogy bátorítsák a gyermeket a másokkal való játék közbeni tanulásra. Ha lehetséges, a segítséget egy kis, vagy egész csoportos foglalkozás kereteibe kell integrálni a befogadás és a szociális készségek fejlesztésének elősegítése érdekében. Az IDP inkább a minőségi oktatásra összpontosít (magas színvonalú szolgáltatás minden gyermek számára), mint a speciális ellátásra. Az ismert azonban, hogy időnként az autizmussal élő gyermekeknek intenzívebb behatásra van szükségük, néhányuk, pedig egyéni tanulás alapján ér el sikereket, mivel a csoportban történő tanulás szociális aspektusa még bonyolultabbá teheti a feladatot egy autizmussal élő gyermek számára. A legtöbb autizmussal élő gyermek nagy haladást ér el, egy hatékony foglalkozás keretein belül történő segítséggel. Azonban, mivel az autizmus komplex és életre szóló, majdnem minden gyermeknek szüksége van egy speciális szolgáltatásra, mint a beszéd és nyelv terápia és egy speciális tanárra, vagy SENCO-ra. Ezek a szakemberek segítenek abban, hogy a gyermekeknek a megfelelő tapasztalatot és tevékenységeket kínáljuk, egy magas szintű integrált EYFS környezetben. Ezek szerepéről a Támogató Környezet részben találhat többet. Külső szakemberek segítségével az iskoláknak és foglalkozásoknak ki kell fejleszteniük a saját stratégiájukat az autizmussal élő gyermekek támogatására, az EYFS-szel egyvonalban, amely stratégiát meg kell osztaniuk a szülőkkel. Részletezni kell, hogy a foglalkoztató hogyan fogja segíteni az autizmussal megállapított, vagy az autizmushoz kapcsolódó területeken fennálló nehézségekkel küzdő gyermeket. A vezetőknek és menedzsereknek meg kell bizonyosodnia arról, hogy a stratégia, alkalmazásban áll és felügyelni kell csoportjukat, hogy folyamatos áttekintést és visszajelzést készítsenek a munkájukról.

13 Egy gyakorlati szakember kérdezi: Egy gyermek, aki nemrég kezdte el a foglalkozásokat, nem teremt semmi szemkontaktust velem. A vonat készlettel játszik állandóan és nem veszi észre a többi gyermeket. Ez azt jelenti, hogy autista? Az autizmus bemutatása a TV-ben és a sajtóban egyre nagyobb szerepet kap. Ennek eredménye, hogy az embereknek jobban tudomása van róla, mint korábban. Természetes, hogy az emberek azokra a tényekre alapoznak, amiket hallottak az autizmussal kapcsolatban, és ha munkájuk kapcsán találkoznak egy gyermekkel, akinek láthatóan hasonló nehézségei vannak, elgondolkoznak talán autista?. Nem szokatlan, hogy gyermekek az autizmussal összefüggésbe hozható nehézségekkel küzdenek, de ez nem jelenti azt, hogy autizmus spektrummal bírnak. A gyakorlati szakember feladata, hogy ellenálljanak azon kísértésnek, hogy egy gyermeket autistának nyilvánítsanak. Ehelyett alapos megfigyelés alá kell vetnie a gyermeket, miközben lejegyzi észrevételeit, amelyeket megoszt a szülőkkel, akik véleményét kikérve tisztázódik a gyermek erősségeiről és igényeiről. Egy idő elteltével, a szülőkkel és a foglalkozások szakembereivel való konzultáció alapján a szakembernek képesnek kell jól ismernie és értenie a gyermeket és tisztában lenni a gyermek erősségeivel és igényeivel. Amennyiben a gyermek nem ér el látható haladást az idő elteltével és a szülőkkel való beszélgetések eredményeképpen, külső szakemberek tanácsát kell kérni. Idővel, néhány gyermekről megállapítják az autizmust, míg mások jól haladnak és azok a viselkedési formák, amikkel kapcsolatban a szakember nehézségeket állapított meg csökkennek, vagy teljesen eltűnnek. Addig, amíg a gyakorlati szakember megfelelő segítséget nyújt a megállapított szükségletek és igények kielégítésére, megbeszéli a szülőkkel az aggodalmait, és ahol helyes, segítséget kér más szakemberektől, nincs ok arra irányuló aggodalomra, hogy a gyermek nem lesz diagnosztizálva. Az autizmus megállapítása egy bonyolult és gyakran hosszú folyamat. Az ön szakértői véleménye fontos és, mint hivatalos értékelésként tartják számon, de nem ön az a személy, aki diagnózist állít fel. Milyen hatása van az autizmusnak a gyermekek fejlődésére? Az autizmus gyermekekre gyakorolt hatása változó, a problémák komolyságától függően és kihathat a következő területek közül néhányra, vagy akár mindegyikre: Szociális megértés- az autizmussal élő gyermekek hajlamosak nem tudomást venni mások gondolatairól, érzéseiről és szándékairól. Ez nagyon megnehezíti számukra mások helyébe képzelni magát, vagy arra következtetni, hogy mi fog történni. Pl. ha egy autizmussal élő gyermek elvesz egy játékot egy másik gyermektől, nem érti meg, hogy ezzel haragot, vagy szomorúságot okozhat a másik gyermeknek. Az arra való képtelenség, hogy meglássuk mi fog bekövetkezni, azt jelenti, hogy az új és ismeretlen események és szituációk nagyon lehangolóak lehetnek, és idegességet okozhatnak az autizmussal élő gyermek számára. Szociális fejlődés és együttműködés A legtöbb autizmussal élő gyermek számára nehézséget okoz a más felnőttekkel vagy gyerekekkel való szociális elvegyülés. Egyedül vannak, nem tudomást véve másokról és gyakran úgy jellemzik őket, hogy a saját világukban élnek. Más gyermekek esetében a társakkal való közreműködésre tett próbálkozások naivak és esetlenek lehetnek. Sokuknak kevés ötlete van a játékra, amely azt jelenti, hogy játékuk nagyban ismétlődő és magányos. Nem verbális kommunikáció - az autizmussal élő gyermekeknek nehézséget okoz a nem verbális kommunikáció. Ezt gyakran a hiányos, szokatlan, vagy hiányzó szemkontaktus, a szokványos arckifejezések hiánya és a csökkentett, vagy hiányzó mutogatás jellemzi. Azok a stratégiák, amelyeket arra használunk, hogy jelezzük, figyelünk valakire, mint a másokhoz odafordulás, bólogatás és a váltakozó párbeszéd, nagymértékben hiányos, vagy nem létezik az autizmussal élő gyermekek esetében. Szóbeli kommunikáció - beszéd: Néhány komoly autizmussal élő gyermeknél sosem alakul ki a szokványos beszéd képessége. Ahol kialakul a szóbeli kommunikáció, az sokszor észrevehetően különbözik a tipikusan fejlődő gyermekekétől. Pl. a gyermek megismételheti, amit mások mondtak, de minden értelem nélkül (ez echolália néven ismert); vagy a szövegkörnyezetbe nem illő módon beszél, mint pl. a vonatokról tart előadást, amikor azt kérdezik tőle, mit kér ebédre; vagy szokatlan ritmusban beszél és hanglejtésben, amitől beszédük furcsa lesz. Az autizmussal élő gyermekek kommunikálásának korlátozott számú oka van: hogy megkapják,

14 amit akarnak, de nem az, hogy kimutassanak valamit, figyeljenek másokra, játszanak, vagy megosszanak valamit másokkal. - Megértés: Sok autizmussal élő gyermek számára nehézséget jelent annak megértése mit mondtak nekik. Néhányuknál ez a szókincs és a nyelvtan hiányosságaiból fakad, míg másoknál inkább az emberek szándékainak megértéséhez kapcsolódik, pl. amikor valaki megkérdezi Tudod hány óra?, meglepődik, hogy a válasz Igen. - Érzékszervi rendellenességek számos autizmussal élő gyermek rendelkezik vagy túlfejlett, vagy fejletlen érzékkel, ahol bármely érzék az öt közül lehet sérült látás, hallás, érintés, szaglás, vagy ízlelés. Ez azt jelentheti pl., hogy a gyermek az óra ketyegését elviselhetetlennek tartja, vagy oly mértékben zavarja, hogy minden mást figyelmen kívül hagy, ami körülötte történik, és kizárólag az óra ketyegésére figyel. Egy fejletlen érintési érzékkel bíró gyermek nem érezheti a fájdalmat, ami azt jelenti, hogy teljesen leköti egy nagymértékben veszélyes viselkedés. Sok autizmussal élő gyermek küzd nehézségekkel az egyensúly és test tudatosság terén. - Az EYFS-szel való elkötelezettség a fent említett nehézségek korlátozhatják a koragyermekkori fejlődés megalapozásához való eljutását a gyermekeknek, mivel a Fejlődés és Tanulás területei szociális megértéssel és kommunikációval vannak alátámasztva. A támogatás mértéke, amelyet a gyakorlati szakemberek képesek a gyermekeknek nyújtani határozza meg annak mértékét, mekkora haladást tudnak elérni a gyermekek a Fejlődés és Tanulás területein. - Ne feledjük, hogy az autizmus összetett és életen át tartó és, hogy elengedhetetlen a hatékony korai beavatkozás a gyermekek fejlődéséhez, amely végül egy olyan felnőtt élethez vezet, amely a lehető legnagyobb mértékben független. Hatékony támogatás nélkül a tanulási folyamat alatt, az autizmussal élő gyermekeknél jelentős a kockázat az alulteljesítésre a Minden Gyermek Számít eredményekben. Annak a képességnek hiánya, hogy tudjanak bánni egy ellenségesnek és összezavarónak tűnő világgal, frusztrációhoz és félreértésekhez vezethet. Azzal, hogy korai beavatkozást és magas minőségű szolgáltatást nyújtunk, amely kielégíti a koragyermekkori autizmussal élő gyermekek igényeit, a lehető legjobb kezdést adjuk számukra a tanuláshoz. - További információk arról, hogy az autizmus hogyan hat a gyermekek fejlődésére és, hogy a gyakorlati szakemberek milyen elengedhetetlen beavatkozásokkal tudnak hozzájárulni a nehézségek negatív hatásainak csökkentéséhez, továbbá, hogy hogyan tudják az autizmussal élők a legjobban kihasználni erősségeiket, a további fejezetekben és a mellékelt DVD-ROMon találhatók.

15 Egy egyedi gyermek EYFS Irányelv Minden gyermek születésétől kezdve alkalmas a tanulásra, képes arra, hogy rugalmas, hozzáértő, magabiztos és bizakodó legyen. Kötelezettségvállalás 1.1 Gyermekfejlődés: A kisbabák és a gyermekek egyedi módon és változó mértékben fejlődnek. A fejlődés minden területe testi, megismerő, nyelvi, lelki, szociális és érzelmi egyformán fontos. 1.2 Befogadó gyakorlat: Az egyének és közösségek változatossága értékes és elismert. Nem létezik gyermek, vagy család diszkrimináció. 1.3 Biztonságosnak maradni: A kisgyerekek sebezhetők. Rugalmasságuk akkor fejlődik ki, amikor fizikai és pszichológiai jólétük védett a felnőttek által. 1.4 Egészség és Jólét: A gyermekek egészsége az érzelmi, mentális, szociális, környezeti és lelki jólétük szerves része és az ezekre figyeléssel tudjuk ezt elősegíteni. A Fejlődési Események oszlopok a Gyakorlati Útmutató a Koragyermekkori Fejlődés Megalapozásához meghatározza a fejlődési képességet, készséget, megértés és azt a viselkedést, amire a gyermekeknek szükségük van ahhoz, hogy elérjék a korai tanulási célokat az EYFS végén. A Fejlődés és Tanulás területén végzett munkánál mindig hivatkozni kell erre az oszlopra, ami segít abban, hogy lássuk és vizsgáljuk az autizmus spektrummal élő gyermekek előrehaladását a tanulási folyamataik minden területén: Fontos megjegyezni, hogy a gyermekek nem szükségszerű sorrendben haladnak át a fokokon. Néhány lépést nagyon gyorsan elsajátíthatnak, másokhoz sokkal több idő kell. Ahogy a gyermekek egyik lépésről a következőre mozognak, viszik magukkal azt, amit már elsajátítottak, folytatják azok gyakorlását, finomítanak rajtuk és ráépítik az előzőleg megtanultakra, így tanulnak. Gyakorlati Útmutató a Koragyermekkori Fejlődés Megalapozásához, 11. old. A gyakorlati szakembereknek óvatosnak kell lenniük abban, hogy ne éljenek feltételezésekkel a gyermekek szükségleteit illetően. Az autizmussal élő gyermekek valószínűleg rendelkeznek bizonyos nehézségekkel a személyes, szociális és érzelmi fejlődés aspektusaiban, a kommunikációban, nyelvben és írás-olvasásban, a világról szerzett tudásban és megértésében és a kreatív fejlődésben. Azonban, még a Tanulás és Fejlődés területén is, lehetnek viszonylagos erősségeik. Miben különböznek az autizmussal élő gyermekek társaiktól? Az EYFS Irányelv alapján: Minden gyermek születésétől kezdve alkalmas a tanulásra, képes arra, hogy rugalmas, hozzáértő, magabiztos és bizakodó legyen. Azonban a legtöbb autizmussal élő gyermeknek sok segítségre van szüksége a felnőttektől ahhoz, hogy ezeket a jellemzőiket felszínre hozzák. Időnként nem tűnnek magabiztosnak, vagy bizakodónak, ehelyett frusztráltnak, zavartnak, vagy lehangoltnak látszanak. Amikor ilyen eset áll fenn, szükségük van az érzékeny felnőtt segítségére, aki biztosítja őket arról, hogy segít neki túljutni a nehézségeken. Ahogy azt a EYFS világossá teszi, a gyermekek egyedi módon és változó mértékben fejlődnek. Az a mód, ahogy a legtöbb autizmussal élő gyermek kommunikációja, szociális együttműködése, és szociális megértése fejlődik, különbözhet a legtöbb gyermekétől, mivel ők eltérő fejlődési utat követnek. Mivel minden gyermek egyedi, nem igazán lehetséges a tipikus gyermek meghatározása. Azonban, a tipikus fejlődés fogalma hasznos, amennyiben segít nekünk azoknak a területeknek a meghatározásában, ahol a gyermekeknek további segítségre van szükségük ahhoz, hogy kellő haladást érjenek el és, hogy korai beavatkozást érjünk el.

16 Az autizmussal élő gyermekek társaiktól a következő egy, vagy több módon térhetnek el. - Sokkal kevésbé érthetik meg mások szükségleteit, látásmódját és érzéseit. - Nehezebben barátkozhatnak, teremthetnek kapcsolatot felnőttekkel és társaikkal, és bővebb segítségre lehet szükségük annak megtanulásához, hogy felváltva végezzenek és megosszanak dolgokat. - Több nehézséget jelent számukra a nyelv használata, különösképpen a beszélgetésekbe való becsatlakozás, és - A viccek és a nem szó szerinti viccek megértése. Néhány autizmussal élő gyermek nem beszél, helyette más módon kommunikál, beleértve a viselkedéssel véghezvitt kommunikációt. - Kevésbé valószínű, hogy új elképzeléseket és tárgyakat fedeznek fel, inkább ragaszkodnak ahhoz, amit már tudnak - Sokkal jobban idegesítheti, vagy zavarhatja össze őket a megszokott rutin, vagy környezet megváltozása, vagy új, nem ismerős élmények megélése. - Kevésbé valószínű a fantáziajáték, mint karakterek eljátszása történetekben, és sokkal merevebb módon játszhatnak, ahol a tettek ismétlődnek újra meg újra a kedvenc játékaikkal. A fenti lista nem kimerítő, de magában foglalja a fő módokat, ahogy az autizmussal élő gyermekek különbözhetnek társaiktól. Természetesen időt kell szánnunk arra, hogy megismerjük az egyedi gyermeket annak megértéséhez, hogy pontosan hogy hat az autizmus az egyén fejlődésére. Egy gyakorlati szakember kérdezi: Hány eves korban lehet megállapítani egy gyermekről, hogy autizmusa van? Az autizmust nem lehet születéskor megállapítani, mert a csecsemők szociális viselkedése fokozatosan fejlődik. Néhány tanulmányban az áll, hogy az autizmust már meg lehet állapítani, lehet 6-12 hónapos gyermekeknél, azonban ez az állítás nem széles körben elfogadott. Amiben a szakemberek egyetértenek az, hogy a legtöbb gyermeknél az autizmusnak tapasztalhatók tünetei 2-3 éves korban és, hogy az autizmust ebben a korban már egyre inkább meg lehet állapítani. Néhány szülő azt állítja, hogy a gyermekük másnak tűnt már egész kicsi korban, míg mások azt mondják, hogy gyermekük kezdetben az átlagos módon sajátította el a nyelvet és a szociális készségeket, és aztán elveszítette ezeket, néhány esetben akár egy éjszaka alatt. Számos esetben az egészségügyi szakemberek vesznek észre autizmussal kapcsolatos jeleket a rutin vizsgálatok során, és ezek aztán vezethetnek egy későbbi hivatalos diagnózishoz. Azonban, mivel sok viselkedési forma, amelyet az autizmushoz kapcsolódnak, szintén része más feltételeknek is, az egészségügyi szakemberek különböző teszteket dolgoznak ki az egyéb lehetséges okozók kiszűrésére, mielőtt autizmust állapítanának meg. Ahhoz, hogy hivatalos diagnózist kapjunk az autizmusról, fenn kell állnia az autisztikus triász mindhárom jellemzőjének 36 hónapos korban még akkor is, ha ezeket nem vették észre ebben a korban. Néhány gyermeknél, főleg azoknál, ahol az autizmus korai jelei nem voltak tisztán láthatóak, a diagnózist sokkal később állapítják meg.

17 A gyermek egyéni profilja az erősségeiről és igényeiről az autisztikus triásszal kapcsolatban Fontos, hogy a gyermekek erősségeit felismerjék és azokra építsenek amikor az igényeik kielégítéséről van szó. Mint ahogy minden gyermeknél, azoknál is, akik autizmussal élnek, fontos, hogy minden gyermek egyedi erősségei felismerésre kerüljenek a igényeikkel együtt. Nagyon könnyű a gyermek nehézségeire összpontosítani, különösen amikor fejlődésük összes aspektusát mutatják. Még a nehézségi területeken belül is lehetségesnek kell legyen a relatív erősségek észrevétele. Pl. egy olyan gyermek, aki a szociális kommunikációt a felnőttekkel és társaival nagy kihívásnak érzi, lehet, hogy szoros kapcsolata van a kutyájával; egy gyermek akinek a rutinjába bármi változás áll be és ezt ő nehezményezi, kitörő örömmel fogadhat egy új játékot, vagy szenzoros tevékenységet. Idővel a szakember növekvő hozzáértést alakít ki minden gyermek egyedi erősségeiből és igényeiből, képes lesz részt venni az érdeklődésében és a gyermek erősségeire alapozva megtervezni a igényeinek kielégítését és fejleszteni a készségeket azokon a területeket, ahol nehézségek állnak fenn. Pl. ha egy gyermek, aki újra és újra visszatér a dinoszauruszokkal való játékra, a gyakorlati szakember kitalálhat egy egymást váltó játékot, amely a dinoszauruszokra épül. Ezen a módon a gyermek kedvenc játékát kreatív módon használják, amely inkább fejleszti a szociális együttműködést, mint a problémának láttatást, vagy valami mást, amivel a gyermeket megzavarhatjuk. Fontos nem elfelejteni, hogy a gyermeki viselkedésnek mindig van oka és, hogy minden viselkedés egy célt szolgál. Ez talán nem azonnal nyilvánvaló számunkra, de ne felejtsük el, hogy azok a viselkedések, amelyek előfordulása nem rendszeres és látszólag nem szolgálnak semmilyen hasznos célt, mindig valamilyen oknál fogva történnek. Kezdetben ez nagy nehézséget jelenthet a gyakorlati szakembernek rájönni a gyermek viselkedésének egy bizonyos módjára, de gondos és türelmes megfigyeléssel megértjük mit akar a gyermek közvetíteni felénk. Pl. a kézzel csapkodás gyakran bizarrnak, olykor veszélyesnek tűnhet az olyan gyakorlati szakember számára, aki ezt először látja. Azonban ez a viselkedés számos funkciót szolgál: a gyermek számára megnyugtató lehet, segíthet neki egy fejletlenül működő érzékét stimulálni, vagy vizuális mintázat megalkotására is szolgálhat, a gyermek szeme előtt, amit a gyermek lenyűgözőnek talál. Idővel, gondos odafigyeléssel és a kollégákkal folytatott beszélgetésekkel, a gyakorlati szakember

18 elkezdi megérteni a gyermekek viselkedésének okait és, hogy mik a kiváltó okok. Kevés pozitív viselkedés esetén lehetővé válik a kiváltó okok csökkentése és a viselkedés pozitív irányba terelése. Az autizmusról szóló diagnózis természetesen nem fog minden elmondani a gyermekről, mivel mindegyikük saját személyiséggel, családdal és háttérrel rendelkezik. Az autizmussal élő gyermekeknek ráadásul egyéb szükségleteik is lehetnek, mint pl. egészségügyi nehézségek, tanulási nehézségek; vagy járulékos idegi alapú körülmények, mint a diszlexia, diszpraxia, ADHD, vagy Tourette-szindróma. Mindezek a körülmények gyakrabban fordulnak elő autizmussal élő gyermekeknél, mint a tipikusan fejlődőeknél és meglétük különböző hozzáállást kíván meg. Befogadó gyakorlat: az egyedi igények kielégítésének megtervezése Egy jól megtervezett környezet a koragyermekkorra, amely az EYFS Elvein és gyakorlatán alapul, hosszú utat tesz meg afelé, hogy az autizmussal élő gyermek szükségleteit kielégítsük. A tervezésnek a gyermek érdeklődésénél kell kezdődnie, a tevékenységeknek személyre szabottnak kell lennie és az egyedi igényekhez kell igazodnia. A foglalkoztató SENCO-jának, amennyiben igényeljük, feladata ellátni bennünket ötletekkel ahhoz, hogy megfelelő tevékenységeket tudjunk megtervezni. Egy autizmussal élő gyermek számára készült egyedi mintatervet találhatunk a kézikönyv Fejlődés és Tanulás részében és még több egyedi tervet a DVD-ROM ugyanazon részében. Ideálisan mindkét szülő részt vesz a tervező megbeszéléseken. Azonban, ahol ez nem lehetséges, nagyon fontos, hogy minden tervet megosszunk a szülőkkel, mivel ők kiterjedt tudással rendelkeznek gyermekükről, amely alapján a szakember elindulhat. A gyakorlati szakembernek meg kell bizonyosodnia arról, hogy a szülők a megtervezett folyamat részeivel egyetértenek, hogy megértik a felhasználásra kerülő stratégiákat és a várható hatást. A szülőket bátorítani kell, hogy ugyanezeket a stratégiákat használják otthon is, annak érdekében, hogy biztosítsák és állandósítsák a gyermek tanulását. A gyakorlati szakemberek alkalmazhatnak olyan stratégiákat is, amelyeket a szülők találtak sikeresnek egyedi gyermeküknél. Azonban előfordul, hogy a stratégiák bizonyos feltételek mellett jobban működnek, mint másutt, fontos, hogy a szakemberek és a szülők rendszeresen átbeszéljék a gyermek fejlődését, hogy a tervet módosíthassák, ahol szükséges. Ahol egy bizonyos stratégia nagyobb fokú koncentrációt és szolgálatkészséget igényel a gyermek részéről, nem mindig megfelelő ennek otthoni megismétlése egy fárasztó foglalkoztatón töltött nap után. Egy gyakorlati szakember kérdezi: Igaz az, hogy az autizmussal élő gyermekek tehetségesek bizonyos területeken, mint pl. a zene és matematika? Mint egyedi lények, nem lehetséges az általánosítás az autizmussal élő gyermekek esetében, más szóval mindannyiuknak eltérő fokú igényrendszerük van az autisztikus triász fedte területen. Más területeken az autizmussal élő gyermekek ugyanannyira különbözőek, mint a tipikusan fejlődőek. Kis számuk lehet különösen tehetséges ezeken a területeken, mint a zene és számolás és ezek a példák jól prezentáltak a médiában, talán azt az érzetet keltve, hogy ez gyakoribb, mint a valóságban. Ami biztos, hogy minden autizmussal élő gyermek képes jó haladást elérni a fejlődésben és minél korábban fedezik fel a szükségleteiket, annál valószínűbb, hogy nagy haladást érnek el és meglévő erősségeik annál jobban fejleszthetők. A szakembereknek magas elvárással kell hozzáállniuk a foglalkozásaikon résztvevő gyermekekhez, az autizmussal élőkhöz is, de nem szabad automatikusan elvárni tőlük, hogy bármely területen kiemelkedőek legyenek. Az előrehaladás megfigyelése A gyermekek fejlődését rendszeresen ellenőrizni kell, és ennek alapján lehet megtervezni a további lépéseket. Nem minden stratégia fog működni mindegyik gyermeknél ezért fontos a rugalmasság a tervezésen belül, hogy azok a dolgok, amelyek nem működnek, változtathatók legyenek, ha szükségesek. Természetesen fontos felismerni, hogy eltarthat egy ideig az autizmussal élő gyermekeknél, vagy bármely gyermeknél ezzel a problémával hogy reagáljanak az adott stratégiára és a gyakorlati szakembernek nem szabad elvárnia az alkalmazott stratégia azonnali hatását. A gyermeknek időre van szüksége, míg alkalmazkodik a feladatok új módjához, az új elvárásokhoz és a szakembereknek felkészültnek és következetesnek kell lenni abban,

19 ahogy egy bizonyos stratégiát alkalmaznak. A területi SENCO, vagy más bevont szakember tanáccsal szolgálhat azzal kapcsolatban, hogy mennyi ideig kell kitartónak lenni bizonyos stratégiáknál, és ahol a haladás nagyon megtorpan, mikor lehet kipróbálni valami mást, vagy hogyan lehetne a tevékenységet más módon alkalmazni. A gyakorlati szakembereknek a megfigyelési folyamatot ugyanúgy kell alkalmazniuk az autizmussal élő gyermekeknél, mint ahogy azt teszik a tipikusan fejlődő társaiknál, beleértve az EYFS Profil-t is. Néhány gyermeknél további megfigyelés és adatgyűjtési folyamat javasolható a SENCO, vagy a beszéd és nyelv terapeuta által. Ahol ez az eset áll fenn, ott ezeket a foglalkoztató rendszeres ellenőrzési folyamataival együtt, nem helyett, el lehet végezni. Azonban amennyiben átfedés van, nem szükséges ugyanazt kétszer leírni, vagy megismételni a megfigyelést. A megfigyelésnek és adatgyűjtésnek kezelhetőnek kell lennie és nem szabad, hogy aránytalanul sok időt vegyen el a gyakorlati szakember idejéből. Egy gyakorlati szakember kérdezi: Hallottam, hogy sokkal több autizmussal élő gyermek van manapság, mint pár évvel ezelőtt. Ez igaz? Az igaz, hogy mostanában több gyermekről állapítják meg az autizmust, mint korábban. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az autizmus elterjedtebbé válik, habár ez is lehetséges. Nincs központi nyilvántartás azokról, akik autizmussal élnek, tehát nem lehet pontos számot tudni. Mióta Leo Kanner 50 évvel ezelőtt először írt a klasszikus autizmusról. A kutatások és a klinikai munka az autizmus fogalmának elterjedéséhez vezettek, amely azt jelenti, hogy egyre több gyermek kapja ezt a diagnózist. Az a tény, hogy 1990 óta az autizmusról jelentett esetek száma drámaian megnövekedett, amely a növekvő számú beszámolóknak, a diagnózis kritériumainak változásának, a diagnóziskor betöltött életkornak, a szolgáltatások elérhetőségének és a nyilvánosság növekvő informáltságának is lehet a következménye. Gyermekek, akik az angolt nem első nyelvként beszélik Azoknak a gyerekek, akik az angolt nem első nyelvként beszélik, nincs több, vagy kevesebb esélye az autizmusra, mint azoknak akik csak angolul beszélnek. Azoknál a gyerekeknél, akik koragyermekkorban tanulják az angolt, mint idegen nyelvet, gyakori, hogy átmennek egy időszakon, amikor nagyon keveset beszélnek a foglalkoztatójukon; ez önmagában nem szabad még, hogy a gyakorló szakember számára aggodalmat okozzon, mivel a legtöbb gyermek először átmegy a megfigyelés, hallgatás, elmélyülési szakaszon és elkezdi érteni az új nyelvet, mielőtt kellő magabiztossága lesz ahhoz, hogy angolul beszéljen. Mint mindig, nagyon hasznos, ha a gyakorlati szakember beszél a szülőkkel a gyermek anyanyelvének, vagy anyanyelveinek fejlődéséről.

20 Kulturális szempontok Egy gyakorló szakember kérdezi: Igaz az, hogy az autizmus nem ismert néhány országban? Mondják, hogy néhány országban, vagy kultúrában az autizmust nem ismerik, vagy nem értik. Habár pontosabb, ha úgy fogalmazunk, hogy szélesebb körű az elfogadás és megértés az emberek és kultúrák között az autizmussal kapcsolatban, mint hogy általánosíthatnánk egy egész országra vagy kultúrára vonatkozóan. Elnagyoltan szólva, léteznek földrajzi és kulturális különbségek a másság elfogadásával kapcsolatban és néhány kultúrában még mindig nagyfokú a megbélyegzése bármely fogyatékosságnak, különösen, amik tanulással járnak, nem pedig pusztán testi tünetek. Ezek miatt, egy gyermek autizmusát titokban tarthatják, vagy tagadhatják. Az igaz, hogy nem minden nyelvben létezik az autizmus szó, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy az állapot nem ismert. Azonban fordításokban olvashatnak a problémáról, ha a szülőnek információra van szüksége: pl. ismert, hogy Angliában néhány nem angol nyelvű az autizmusról szóló anyag fordítása igen szegényes, amely szükségtelenül ijeszti meg a szülőket. A szakembereknek tudomásul kell venni, és érzékenyen kell kezelni a szülők érzéseit, nézőpontját és a felfogásukban rejlő különbségeket, kultúrájuktól függetlenül. Ahol a szülők nem beszélik folyékonyan az angolt, előfordulhat, hogy gyermekük autizmusa nem a legprecízebb módon lett elmagyarázva számukra, amely azt eredményezi, hogy nem teljesen vannak tudatában gyermekük szükségleteinek. Amikor egy gyermekről autizmust állapítanak meg, a szakembereknek célul kell kitűzni más hivatalokkal való együttműködést, segítve ezzel a szülőknek megérteni a diagnózis horderejét gyermekük fejlődését nézve és, hogy hogyan tudnak együtt dolgozni más szakemberekkel egy kölcsönösen támogató módon annak biztosítására, hogy a gyermek a lehető legjobb eredményt éri el. A gyakorlati szakembereknek nem szabad feltételezéssel élni a szülők nézőpontját, vagy felfogásuk szintjét tekintve az autizmussal kapcsolatban egy adott kultúrához való tartozás miatt. A gyermekek biztonságának és jólétének biztosítása Azok a gyerekek, akik autizmussal élnek, szociális megértési nehézségekkel küzdenek, amely együtt jár egy befelé figyeléssel, amelyben gyakran nem látják a tágabb képet, így valószínű, hogy jobban ki vannak téve a veszélyforrásoknak. Gyakran mondják, hogy az autizmussal élő gyermekeknek nincs veszélyérzetük és sokuknál valóban ez a helyzet. Amíg minden kisgyereknek meg kell tanítani, hogy a mozgó autók és éles olló veszélyesek, az autizmussal élő gyermekeknél sokkal tovább tarthat ezeknek a veszély helyzeteknek a megértése és jobban ki vannak téve annak, hogy megsérülnek, vagy általában figyelmetlenségből megsértenek másokat. Természetesen a kockázatokat soha nem lehet teljesen kiküszöbölni, de a gyakorlati szakemberek feladata meghatározni az elfogadható veszély szintet a foglalkoztatón belül, figyelembe véve azt, hogy az autizmussal élő gyermekek a kockázat vállalásából nem tanulnak oly módon, mint más gyermekek. A veszélyforrásokat világosan el kell magyarázni a gyermekeknek olyan nyelvet használva, amelyet megértenek. Mondjuk el a gyermekeknek pontosan, hogy hogyan viselkedjenek, amikor egy lehetséges veszélyhelyzettel találkoznak, miért fontos, hogy úgy viselkedjenek és, hogy milyen következményekkel számolhatnak, ha nem azon a módon viselkednek. Maximálisan elengedhetetlen, hogy minden gyermek megkapja a támogatást a személyes, szociális és érzelmi fejlődéséhez (PSED) a koragyermekkori tanulás éveiben és még tovább. Az autizmussal élő gyermekek a PSED-ben felmerülő hiányosságoknak fokozottan ki vannak téve, főleg ahogy idősödnek és jobban tudatában lesznek saját szükségleteiknek és annak, hogy hogyan hatnak ezek a résztvevőképességükre és hovatartozásukra. A koragyermekkorban a szakemberek feladata biztosítani az ellátottságuk szervezettségét a zavarodottság, frusztráció, lehangoltság és konfliktusok csökkentésével. Mint minden gyermeknél, ez legjobban az erősségek egyedi profiljának és az autizmussal élő gyermek igényeinek megértésével, alapos megfigyeléssel és másokkal való megbeszélésekkel érhető el. Ily módon a szakemberek személyessé tudják tenni a tanulási folyamatot a gyermek számára, biztosítva a megfelelő hozzáigazításokat ahol szükséges, mint pl. egy vizuális órarend használata, a kiszámíthatóság növelésére és a zavar és stressz csökkentésére, amelyet az okoz, hogy nem tudja mi fog történni.