szálló por csökkenése, globális klímaváltozást mérséklő hatások) és a dugók
|
|
- Dóra Orbánné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÚJRAHASZNOSÍTOTT VÁROSOK A VELO-CITY konferencia a világ legnagyobb kerékpáros konferenciája, amelyet kétévente rendeznek meg májusában Brüsszel adott otthont a kerékpáros közlekedésért dolgozó önkormányzatok, tervezők, politikusok és civilek látogatta eseménynek, amelyről a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) műhelybeszélgetésén a Magyar Kerékpárosklub (MK) aktivistái tartottak beszámolót. Az idei konferencia címe egy nehezen fordítható angol szójáték, a re-cycling cities volt, ami egyszerre jelent újrakerékpárosítást és újrahasznosítást is a városban. A konferencia a nagyvárosokban egyre nagyobb szerephez jutó városi kerékpározás és annak infrastrukturális kérdéseire fókuszált. A városi kerékpározás nem pusztán útépítési kérdés László János, az MK elnöke előadásban a 2007-es müncheni tapasztalatokról is szót ejtett, aminek a legfontosabb konklúziója az ő olvasatában az volt, hogy aki ma városi kerékpározást kíván meghonosítani, annak nem a kerékpározásról, hanem, irányzott kampányokról, meggyőzési stratégiákról, közlekedésről és az urbanisztikáról kell beszélnie. Ott mondatott ki az is először, hogy az infrastrukturális beruházások önmagukban nem alkalmasak a modal split (a kerékpárosok részarányának) javítására, a szemléletváltást indukáló kampányok ennél sokkal fontosabbak. Az idei konferencia ennek folytatásaként az új típusú városi gondolkodást és a tervezői-szakpolitikai attitűdöt elválasztó erős falak lebontására fókuszált. Hogy ezek a falak idehaza mennyire létezőek, arra bizonyíték, hogy míg az 50 ország 1000 részvevője által meglátogatott 2009-es brüsszeli konferencián nagyon sok ország igen magas politikai szinteken képviseltette magát, addig Magyarországról csak a Magyar Kerékpárosklub és egy tervező vállalat 5 tervezője vett részt az eseményen. Egyetlen magyar szakpolitikus sem látogatott el a rendezvényre, aminek rangját az is jelzi, hogy a zárónapra a brüsszeli Európa Parlament plenáris üléstermében került sor. A hiányos magyar részvétel ahhoz képest is eléggé rosszul hangzik, hogy az Európai Bizottság az idén azért adta Budapestnek az Európai Mobilitás Díjat, mert az állítólag nagyon hatékonynak bizonyult a kerékpáros közlekedés népszerűsítésében. Köszönd Pascalnak De nem csak Magyarországon van probléma a falakkal : a konferencián nagyon sok előadás szólt erről és ennek lebontási módszereiről. Nagyjából három stratégiát lehet ebben elkülöníteni világszerte. Az első csoportot azok a városok, tartományok, országok alkotják, ahol egyetlen karizmatikus vezető játssza a faltörő kos szerepét, mint amilyen Bogotában Enrique Penalosa, Londonban Boris Johnson, vagy éppen a most kerékpárosuló Brüsszelben Pascal Smet, aki a régió közlekedési minisztere. Olyannyira, hogy ha az ember ma rákérdez arra, hogy tulajdonképpen kinek-minek köszönhető az ott tapasztalható irányváltás, ami az utca keresztmetszetének újraelosztását, a közlekedési szabályok kerékpárbaráttá tételét jelenti, akkor mindenre az a rövid felelet: Thanks to Pascal.
2 A második csoportot azok a városok jelentik, ahol egy civil erő indítja meg a folyamatot. Ilyen példa volt a konferencián Santiago de Chile, ahol a Chiudad Viva (Élő Város) nevű szervezet tiltakozására hiúsult meg egy városon átmenő autópálya létesítése. A civil munka azonban nem merült ki a tiltakozásban, együttműködés alakult ki a várospolitika és a civil szervezet között, amely a kerékpáros várossá válás irányába mutat. A harmadik csoportját a leomló falaknak azok az esetek jelentik, amikor egy nagyon erős esemény (például Párizsban a tömegközlekedési dolgozók több hónapos sztrájkja) vezetett el odáig hogy a városi kerékpározás, mint alternatíva megerősödött. Egy új kerékpáros milliós érték a városnak Németh Ders közgazdász (MK) munkára fogta a műhelybeszélgetés résztvevőit, és kihúzta belőlük, ami a bringázásról eszükbe jut: egészséges, környezetkímélő, helytakarékos, gyors, csöndes, terület-hatékony, barátságos és olcsó. Szerinte ezek olyan agyonismételt érvek, amelyek - bár mindenki számára magától értetődők - valamiért a konkrét döntéseknél mégsem veszik figyelembe őket. A probléma szerinte abból fakad, hogy amíg nem kezdjük el őket számszerűsíteni, azaz a pénz nyelvén leírni, addig nem lehet áttörést elérni. Ugyanezt gondolta a Velocity konferencián az angol Cycling England szervezet is, amely kísérletet tett arra, hogy kiszámolja, pontosan mennyi társadalmi hasznot jelent egy új kerékpáros. Az angol számításnak három fő (pénzesített) pillére van: az egészségügyi előnyök (korai halálozás csökkenés, megtakarított egészségügyi költségek, kieső termelés csökkenés), a légszennyezés csökkenésből származó előnyök (mikroszkopikus szálló por csökkenése, globális klímaváltozást mérséklő hatások) és a dugók
3 csökkenéséből származó előnyök (időpazarlás, stressz) pénzértékének meghatározása. A tanulmány szerint összesítve az angol városokban egy új kerékpáros évente 111 ezer forint, az angol vidéken pedig 70 ezer forint hasznot hoz. Német Ders az angol számítási metodika alapján végzett számításai alapján Budapesten 104 ezer, vidéken pedig 21 ezer forintra becsli ugyanezt a társadalmi hasznot, amit egy új kerékpáros évente a közösségnek jelent. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a magyarországi alapadatok jóval rendezetlenebbek és hiányosabbak, mint az angliaiak, ezért a pontos magyarországi érték meghatározásához jó monitoringra és további kutatásra lenne szükség. Németh szót ejtett még ennek kapcsán a több éve zajló Bringázz a munkába! kampányról, ahol az az idei kampányban regisztráltak adatait alapul véve szintén elvégezte ugyanezt a számítást. A számítás végeredménye, hogy a kampány ideje alatt az egészségügyi megtakarítás 60,4 millió Ft-ra, a légszennyezési megtakarítás 7,1 millió forintra, a dugók csökkenése miatti megtakarítás 39,2 millió Ft-ra tehető, azaz az összesen 107 millió forintot termelt a kampány a társadalomnak 10 millió Ft-os kampánybefektetéssel, ami 10-szeres hasznot jelent, ami meglehetősen elgondolkodtató. Ahogyan az is, hogy Erhart Szilárd 2007-es tanulmánya 1 szerint a fővárosi közlekedés üzemanyag- és időköltsége együttesen a fővárosi GDP 3,8 százalékát tette ki 2005-ben. Erhart azt is kimutatta, hogy ha a sebesség a fővárosban 1 kilométer/órával csökken, akkor az autóbuszok és gépkocsik együttes utazási költsége megközelítőleg milliárd forinttal emelkedik éves szinten. Mindebben pedig a fent is taglalt externális költségek 2 nincsenek benne. Bringával Brüsszelben Bence-Kovács Virág építőmérnök (MK) előadásában a brüsszeli gyakorlati tapasztalatokat osztotta meg a hallgatósággal. Brüsszelben a kerékpárhasználat az utóbbi tíz év alatt ugyanazon a mérőponton 47,8 fő/óráról 148,8 fő/órára változott. (Megjegyzendő: ott félévente végeznek kerékpáros forgalomszámlálást, Budapesten az utolsó hiteles adat több mint 10 éves.) A konferencián Benoit Dupriez, a Belga Közlekedésbiztonsági Intézet munkatársa beszélt az egyirányú utcákban történő ellenirányú kerékpározás biztosításáról és annak tapasztalatairól. Bár a belga KRESZ 1991-től biztosítja ennek lehetőségét, 1998-ig kevés város élt ezzel ban aztán egy miniszteri körlevél irányította rá a figyelmet, majd július 1-től általánosan, rendeletben tette kötelezővé az alkalmazását és ezzel indult be a robbanásszerű változás. A rendelet a 2,6 m forgalmi sávszélesség alatt tiltja, e fölött 3 m sávszélességig ajánlja, és 3 m sávszélesség fölött kötelezővé teszi az alkalmazását egyirányú városi utcák esetében. Ezzel együtt rendelkezik a csomópontok megfelelő kialakításáról is, amelyhez tervezési segédletet dolgoztak ki a közlekedésmérnökök számára. Az ellenirányú kerékpározás kialakítására nagy variabilitást biztosít úttípustól 1 Erhart Szilárd: A budapesti közlekedési dugók okai és következményei, Közgazdasági Szemle, LIV. évf., május ( o.) 2 Mónigl és szerzőtársai szerint a budapesti közlekedés teljes költségét a város GDP-jének 13%-ra (!) taksálták 1999-ben az externáliákkal együtt.
4 függően a segédlet. Többsávos út, nagy teherforgalom, 50 km/h sebességnél, vagy fő kerékpáros hálózati elem esetén előírja külön kerékpársáv kialakítását, a kisebb utakon viszont felfestéssel jelzi a kerékpáros használatot, esetenként a vegyes használatot. Brüsszelben az egyirányú utak részaránya 15,5 %, ezért ezeken a hálózati elemeken a kerékpározás ellenirányú megengedése nem ki fegyvertény volt a városi kerékpáros hálózat bővítése szempontjából. Érdekes adat ezzel kapcsolatban a kerékpáros baleseti statisztika alakulása a rendeletet követően. Ezek szerint között a 165 kerékpáros balesetnek mindössze 9,7 %-a történt egyirányú utcákban, és pusztán a balesetek 1.8 %-ára volt jellemző, hogy a szereplők között ellenirányban közlekedő kerékpáros részt vett volna. (A balesetek 4,8 %-a olyan egyirányú utcában történt, ahol nem megengedett az ellenirányú kerékpáros közlekedés). Ezek mellett az is kiderül a belga baleseti statisztikákból, hogy az intézkedés nem növelte, hanem csökkentette a kerékpáros balesetek számát. A brüsszeli forgalomtechnikai megoldások azonban itt nem érnek véget. Frederic Depoortere, a brüsszeli régió kerékpáros referense a városnak azt az elképzelését ismertette, miszerint minden út kerékpározható legyen. Ez az a bizonyos share the road koncepció, amit a hazai Critical Mass aktivisták minden út bringaút szlogennel fordítottak le. Ennek a koncepciónak az eszközei az előretolt kerékpáros felállóhelyek a kereszteződésekben, a kerékpározható buszsáv, a villamospálya kerékpáros használata és az Ariadné fonalá -nak keresztelt kerékpáros piktogramok alkalmazása az útburkolaton. Depoortere felhívta rá a figyelmet, hogy a festék önmagában nem elég, de ez az első nagy lépés a közterületek újraosztása felé. Mindezeket még kerékpáros-barát jogi szabályozókkal is megtámogatták. Ezek közül egyik elem az egyirányú utcák kerékpáros használatára vonatkozó rendelet, ezek mellett a személygépjárművek kötelező biztosítását is úgy alakították át, hogy az a gyengébb közlekedő védelmét szolgálja: a kerékpáros balesetekben automatikusan fizet az autós biztosítója, és egyben lepontozza, ráterheli a kárt az ügyfelére. Ez az új szabály ösztönzi az autósokat a fokozottabb figyelemre. Ezek mellett a busztársaságok sofőrjeinek utasításba adták a kerékpáros közlekedők segítését. Új tömegközlekedési eszköz: a közbicikli Dalos Péter (COWI Magyarország Kft.) előadásában a Közösségi Kerékpáros Közlekedési Rendszerekről (KKKR) beszélt. A közbringa hálózat, olyan közlekedési csomópontokban elérhető, bárki számára ingyen vagy minimális díjért igénybe vehető sűrű hálózati lefedettségű tömegközlekedési eszköz, ami most robbanásszerűen terjed Európa, újabban pedig Észak-Amerika és Kelet-Ázsia szerte. A punk verziót 3, amit manapság első generációs rendszernek kereszteltek, még a 60-as években telepítették Amszterdamban. A városszerte falnak támasztott fehérre mázolt tanyabájk -ról azt gondolták, hogy akinek kell, az használja, majd a városban ismét letámasztja valahová. Nem jött be: szétlopták. A második generáció (hol máshol?) Koppenhágában debütált, ami már rendelkezett zárszerkezettel, kijelölt gyűjtőhellyel és minimális kaucióval, amiért a használó megkapta a kulcsokat. A harmadik generáció (modern fizető-, zár-, regisztrációs- és járműkövető rendszerek) első prototípusát egyesek szerint az angliai Portsmouth, mások szerint a francia Rennes (a két nációt ismerve az elsőbbség kérdése soha nem fog eldőlni, de ez a közbringák szempontjából mindegy is) alkalmazta. Később Lyon (Velo v) majd Párizs (Vélib) volt az első igazi nagyvárosi rendszer kiépítője és innentől datálódik a közbringák robbanásszerű elterjedése. A KKKR abban különbözik a kerékpárkölcsönzőktől, hogy a bringa nem feltétlenül ugyanabba a dokkolóba kerül vissza, mint amelyikből regisztráció, kaució, díj ellenében kikölcsönözték. Célja a rövid idejű városi távolságok dinamikus áthidalása, a néhány perces (maximum néhány órás) használat és a mindennapi igénybevétel. Célcsoportját a belvárosban közlekedő év közötti személyek jelentik. Alternatívát kínál a belvárosi utazásokra, idő-, és költségmegtakarítás mellett a környezetterhelést is csökkenti. Robusztus kerékpár 3 Az ötletgazda Luud Schimmelpennink, aki később több kiforrott rendszerben is szakértőként dolgozott.
5 újraelosztó és napi szervízhálózat tartozik hozzá, amelyet központi költségvetésből, vagy a rendszerbe integrált reklámbevételekből tartanak fenn. Újabban kialakulóban van a 4. generációs közbringa hálózat is, amit Montrealban kezdenek bevezetni. E rendszerben már a terminálok nem igényelnek közmű kapcsolatot (napelemről üzemelnek) és ennek következtében moduláris rendszerűek: az egész egység dokkolóstul áttelepíthető, illetőleg bővíthető magasabb költségigény (közterület átalakítás) nélkül. A COWI dolgozta ki Budapest számára azt a megvalósíthatósági hatástanulmányt, amely a főváros EU-s pályázatának alapját jelenti. Budapest ugyanis be szeretne lépni a közbringát üzemeltető városok egyre bővülő körébe. A statisztikai és a tömegközlekedési adatokat felhasználva a COWI a budapesti közbringa hálózat első ütemét egy 9,8 km2-es területre lőtte be, amely nagyjából a Nagykörúton belüli pesti oldalt, a teljes VI. és VII. kerületet, Újlipótváros déli részét és Rózsadomb és a Duna közé ékelődő II. kerületi részeket fedi le. 73 gyűjtőállomást és 1009 db kerékpárt terveztek a rendszerbe, a terminálok méterenként lennének telepítve. A főváros benyújtotta Brüsszel felé pályázatát, eredmény még nincs. A hálózat üzemeltetőjét közbeszerzéses eljárás keretében választaná ki. Bardóczi Sándor
Milliós érték a társadalomnak egy új
1 Milliós érték a társadalomnak egy új kerékpáros A kerékpározás társadalmi és gazdasági Magyar Kerékpárosklub 2009. 06. 29. 2 Kerékpározás elınyei Ki tudja? 3 De hogyan döntünk?!? 4 Tartalom 1. A számolás
RészletesebbenKerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszerek
Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszerek Dalos Péter www.communities.canada.com COWI Magyarország Tanácsadó és Tervező Kft. 1 Bubi Szakmai Fórum 2011.szeptember 20. Témák Mi az a Kerékpáros Közösségi
RészletesebbenCélegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.
Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések
RészletesebbenBudapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001
Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001 Támogatási Szerződés ünnepélyes aláírása 2011. szeptember 22. Támogatási Szerződés ünnepélyes aláírása 2011.
RészletesebbenCélegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi
Célegyenesben a Bubi 1 Közlekedés Koordinációs Központ Kerékpáros Konferencia 2013. szeptember 19. A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések
RészletesebbenBudapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001. BuBi SZAKMAI FÓRUM 2011. szeptember 20.
Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001 BuBi SZAKMAI FÓRUM 2011. szeptember 20. BuBi Szakmai Fórum 2011. szeptember 20. A BuBi szerepe Budapest közösségi
Részletesebbenwww.kerekparosklub.hu
Magyar Kerékpárosklub www.kerekparosklub.hu EPOMM PLUS Közbinga fórum EPOM PLUS -Környezettudományi Központ: Közösségi kerékpár kölcsönző rendszerek és mobilitás-szervezés tanácskozás 2011. február 18.
RészletesebbenA BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK
TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS
RészletesebbenKerékpárosbarát közlekedésfejlesztés tervezési eszköztára
Kerékpárosbarát közlekedésfejlesztés tervezési eszköztára tervezőmérnök Csomóponti átvezetések, Kereszteződések Elemváltások Kezdet- és végződés kialakítása tervezőmérnök Edelényi Béla 1 Békéscsaba 2014.
RészletesebbenSzegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor
Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor 1 Előzmények A lehetőség: KRESZ (2010.01.01) A módosítás előtt: (3) Ha az Egyirányú forgalmú út jelzőtáblák (104. és 105.
RészletesebbenKerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer KKKR. Magyarországon egy új elektromos közbringa rendszer. Public Bike System Hungary Kft.
KKKR Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer Magyarországon egy új elektromos közbringa rendszer Public Bike System Hungary Kft. KKKR bemutatása Alternatív megoldás a közösségi közlekedés kiegészítésére
RészletesebbenVidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése
Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése Kaposvár Tóth István Alpolgármester Csomóponti átvezetések, Kereszteződések Elemváltások Kezdet- és végződés kialakítása Dalos Péter tervezőmérnök
RészletesebbenKerékpározást ösztönző kampányok. Tata, 2013. október 29. Dormán Emese Kilián Zsolt
Kerékpározást ösztönző kampányok Tata, 2013. október 29. Dormán Emese Kilián Zsolt Alapfogalmak Nem elég az út (autó)kapacitása? Nincs elég (autó)parkolóhely? Honnan ez a sok bringás? Kommunikáció: Szemléletváltás
RészletesebbenKerékpárforgalmi létesítmények
Mobile 2020 Kerékpárosbarát közlekedés és infrastruktúra 2013.05.09. REC Szentendre Kerékpárforgalmi létesítmények Sztaniszláv Tamás nyugalmazott építőmérnök A kerékpáros közlekedés előnye a települések
RészletesebbenKERÉKPÁROSBARÁT FEJLESZTÉSEK ÉS TAPASZTALATOK BUDAPESTEN. Bereczky Ákos, építőmérnök, projektmenedzser, BKK BRINGAEXPO, Budapest, március 4.
KERÉKPÁROSBARÁT FEJLESZTÉSEK ÉS TAPASZTALATOK BUDAPESTEN Bereczky Ákos, építőmérnök, projektmenedzser, BKK BRINGAEXPO, Budapest, 2016. március 4. Városi kerékpározás mi a titka? gyors hatékony rugalmas
RészletesebbenA BuBi hatásterületének kerékpárosbarát átalakítása
BuBi Szakmai Fórum 2011. szeptember 20. A BuBi hatásterületének kerékpárosbarát átalakítása Budapest belső városrészének komplex kerékpárosbarát fejlesztése Kerékpáros fejlesztések összefoglalója A Budapest
RészletesebbenKörnyezetbarát közlekedési fejlesztések Budapesten és környékén
Környezetbarát közlekedési fejlesztések Budapesten és környékén Dr. Schneller Domonkos Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár 2018. november 26.
RészletesebbenA kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei
A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei A kutatás a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kerékpáros Magyarország program 2007 keretében készül dr. Makó Emese Széchenyi István Egyetem
RészletesebbenÚJSZERŰ, NEM MOTORIZÁLT KÖZLEKEDÉSI MEGOLDÁSOK
ÚJSZERŰ, NEM MOTORIZÁLT KÖZLEKEDÉSI MEGOLDÁSOK Közlekedéstudományi Konferencia Győr Előadó: Mátrai Tamás 2015.03.27. Tartalom 1. A téma fontossága 2. Definíció 3. Meglévő rendszerek 4. Közlekedési módok
RészletesebbenGyőr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező
, mint kerékpárosbarát település Kóródi Csilla stratégiai tervező Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály csilla.korodi@gyor-ph.hu. Kerékpáros fejlesztések ben Kerékpáros
RészletesebbenElektromos közösségi kerékpáros közlekedési rendszerek telepítése
Elektromos közösségi kerékpáros közlekedési rendszerek telepítése ekkkr koncepció A városi koncepció Alternatív megoldás a közösségi közlekedés kiegészítésére Közterületen, bárki számára elérhető Hálózat
RészletesebbenA Magyar Kerékpárosklub. A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság
A Magyar Kerékpárosklub A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság A szervezet A Magyar Kerékpárosklub a critical mass mozgalom szakmai szervezete A szervezet Kik vagyunk? A Magyar Kerékpároskub
RészletesebbenLesz-e Tarlós-bringa Budapesten?
Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten? Október vége van, 2013 októberéé, és jövő tavasszal, ha igaz, Budapesten is beindul a közbicikli rendszer, BUBI néven. Tud róla? Tudja, hogy mi is ez? Érdekli? Szeretné
RészletesebbenOlcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30.
Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés Mihálffy Krisztina Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. KERÉKPÁR 2 Mit értünk kerékpározás alatt? Közlekedési eszköz Sporteszköz Kikapcsolódási forma
Részletesebbenmindennapi közlekedési mód népszerűsítése
Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:
RészletesebbenKerékpáros Magyarország Program és a kerékpáros infrastruktúra hálózat kiépítésének lehetőségei
Kerékpáros Magyarország Program és a kerékpáros infrastruktúra hálózat kiépítésének lehetőségei Bodor Ádám a Gazdasági és Közlekedési Miniszter kerékpáros ügyekért felelős megbízottja Budapest, 2007.12.06
RészletesebbenKövetendő külföldi példák a városi közlekedésben
Követendő külföldi példák a városi közlekedésben Lukács András elnök Levegő Munkacsoport Budapest, 2011. szeptember 20. Az idő előtti halálozások száma 38 európai országban a PM10-szennyezés következtében
RészletesebbenBudapesti csillagok A STARS projekt eredményei és folytatása
Budapesti csillagok A STARS projekt eredményei és folytatása Bereczky Ákos, építőmérnök, projektmenedzser, BKK Közlekedésfejlesztés Magyarországon Konferencia Balatonföldvár, 2016. május 11. 1. KÖZLEKEDÉSI
RészletesebbenMagyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
RészletesebbenKözlekedés környezeti hatásai. 2016/2017 I. félév
Közlekedés környezeti hatásai 2016/2017 I. félév A kerékpáros közlekedés integrációja a városi, térségi közlekedésben bike sharing, kerékpáros közösségi közlekedés Területhasználati aspektusok Kerékpáros
RészletesebbenA kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram
Gégény István ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram Közlekedésbiztonsági konferencia Békés, 2011. július 22. A kerékpározás
RészletesebbenKerékpárbarát szolgáltatások - követendő példák
Kerékpárbarát szolgáltatások - követendő példák Mobile2020 képzés, Tata, 2013. október 29. Szőllőssy Balázs Kerékpáros Magyarország Szövetség Kerékpárosbarát szolgáltatások Tájékoztatás Kerékpározás és
RészletesebbenA kerékpár szerepe az élhetı városok fejlesztési politikájában. Kerék-pár a várospolitikában Konferencia, Gyır
A kerékpár szerepe az élhetı városok fejlesztési politikájában Kerék-pár a várospolitikában Konferencia, Gyır Tartalom Településfejlesztés Probléma Megoldás Településfejlesztés Közlekedési problémák kezelésekor
RészletesebbenBRINGÁS TUDÁSTÁR HASZNOS TANÁCSOK AUTÓVEZETŐKNEK IS
BRINGÁS TUDÁSTÁR HASZNOS TANÁCSOK AUTÓVEZETŐKNEK IS BIZTONSÁGOS KÖZLEKEDÉS KERÉKPÁRRAL, MOL BUBIVAL Budapest számára kiemelten fontos a környezetkímélő közlekedés fejlesztése, melynek célja, hogy a város
RészletesebbenKOMPLEX SZEMLÉLETŰ KERÉKPÁROSBARÁT FEJLESZTÉS TAPASZTALATAI BUDAPESTEN
KOMPLEX SZEMLÉLETŰ KERÉKPÁROSBARÁT FEJLESZTÉS TAPASZTALATAI BUDAPESTEN Bencze-Kovács Virág kerékpáros stratégiai koordinátor, Budapesti Közlekedési Központ 2014. december 2. Célok, Átnézeti térkép A folyamat,
Részletesebbenkerékpáros nyom (pl: Iszák utca) kerékpáros nyom (pl: Sportcsarnok))
2012. 12.10. A biztonságos közlekedésért I. - Hol szabad kerékpározni? Kaposváron elkészült 7 kilométer hosszú kerékpárforgalmi úthálózat. Mivel a városban közlekedőknek több, Kaposváron eddig ismeretlen
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSI MOBILITÁS- FEJLESZTÉS ÉS KERÉKPÁROZÁS BUDAPESTEN
INTEGRÁLT VÁROSI MOBILITÁS- FEJLESZTÉS ÉS KERÉKPÁROZÁS BUDAPESTEN Kerényi László Sándor közlekedésstratégiai vezető Budapesti Közlekedési Központ 2014. december 2. Integrált közlekedésszervező: BKK Balázs
RészletesebbenKERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS
KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS A kerékpározás hatásai nem igényel fosszilis energiát externáliák nem szennyezi a levegőt, nincs széndioxid kibocsátása nem okoz zajt kevés helyet foglal infrastruktúra igénye alacsony
RészletesebbenA kerékpárforgalmi hálózatfejlesztés lépései
TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu Mobile2020- Kerékpárbarát közlekedéstervezés
RészletesebbenÖSSZKÖZLEKEDÉS MIÉRT KELL ERRŐL BESZÉLNI? Kerékpárosbarát közlekedéstervezés
ÖSSZKÖZLEKEDÉS MMK kötelező szakmai képzés Budapest, 2017. március 21. Mihálffy Krisztina. MIÉRT KELL ERRŐL BESZÉLNI? 1 Mit jelent? 16. Veszélyt jelző táblák Kerékpárosok (95/b. ábra); A tábla azt jelzi,
RészletesebbenLÉTESÍTMÉNYTÍPUSOK ALAPELVEK. Kerékpárosbarát közlekedéstervezés
LÉTESÍTMÉNYTÍPUSOK 1 ALAPELVEK Kerékpárforgalmi hálózat: minden felület, ahol nem tilos kerékpározni Ezen belül: kerékpárforgalmi létesítmények Beavatkozás sorrendje: 2. Konfliktuspontok kezelése 4. Elválasztott
RészletesebbenA MOL Bubi tapasztalatai, kiterjesztése
A MOL Bubi tapasztalatai, kiterjesztése Dalos Péter Bubi Termékmenedzser 2017 szeptember 7. XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései c. konferencia Grafika: Fabian Todorovic Közterületigény vs. Modal
RészletesebbenA közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.
A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési
RészletesebbenNagyvárosi forgalomszervezés és KRESZ, figyelemmel a kerékpáros és közösségi közlekedésre
Nagyvárosi forgalomszervezés és KRESZ, figyelemmel a kerékpáros és közösségi közlekedésre KRESZ-módosítási javaslatok a városi közútkezelő szempontjából Lendvai Gábor Forgalomtechnikai munkatárs Budapesti
RészletesebbenKerékpárforgalmi Hálózati Terv
Kerékpárforgalmi Hálózati Terv Berencsi Miklós MMK Budapest, 2017. március 21. miklos.berencsi@nfm.gov.hu Mikor kell készíteni? TOP -1.3.1 Gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló
RészletesebbenKerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra
Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra Kovács Gergely - Vincze Tibor TRENECON COWI Kft. 2 Kerékpárút Elválasztott megelőzi a nagy sebesség-különbségből, rossz látási
RészletesebbenA budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei
CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2012. november 23. A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei Bencze-Kovács Virág kerékpáros stratégiai koordinátor Budapesti Közlekedési
RészletesebbenIskolai szemléletformálás
Iskolai szemléletformálás Bereczky Ákos, építőmérnök, projektmenedzser, BKK KKK Bringázni élmény! projektzáró konferencia Budapest, 2015. november 26. A BKK szerepvállalása a szemléletformálásban BUDAPEST
RészletesebbenElektromos kerékpáros közösségi közlekedési rendszerek
Elektromos kerékpáros közösségi közlekedési rendszerek ekkkr koncepció Alternatív megoldás a közösségi közlekedés kiegészítésére közös használaton alapuló igény szerinti hozzáférést biztosító rendszerek
RészletesebbenKerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések. László János Magyar Kerékpárosklub
Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések László János Magyar Kerékpárosklub Kiindulás Országos és Budapesti adatok Tanulságok és feladatok Kiindulás Közös nevező Adatok korlátai
RészletesebbenMit tehet az ÖnkorMányzat a kerékpáros közlekedés segítése érdekében?
Új lehetőségek a KRESZ módosítása alapján Mit tehet az ÖnkorMányzat a kerékpáros közlekedés segítése érdekében? A 2010 januárjában életbe lépett KRESZ-módosítás számos olyan eszköz használatát teszi lehetővé,
RészletesebbenAutonóm járművek megjelenésének társadalmi hatásai, várható következményei
Autonóm járművek megjelenésének társadalmi hatásai, várható következményei Közlekedési balesetek és a közlekedő ember Szeminárium, workshop és tudományos ülés 2017. október 14. Apatóczky Tamás KTE Forgalombiztonsági
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A 2012. ÉVRŐL
BESZÁMOLÓ A 2012. ÉVRŐL Szakmai beszámoló Az egyesület életében a 2012-es volt az első tényleges működési év. Eredménynek tekintjük, hogy megalakulásunk óta sikerült kialakítani az egyesület működésének
RészletesebbenKerékpárosbarát Település
Kerékpárosbarát Település Válasz ID 287 1. A pályázó adatai 1.1 Település neve. 1.2 Lakosságszám 2014. 01. 01-én 1.3 Települési kategória 1.4 Kapcsolattartó A kerékpáros ügyekért felelős neve, végzettsége,
RészletesebbenA közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel Kerényi László Sándor Ügyosztályvezető Budapest Fővárosi Önkormányzat
RészletesebbenKerékpározás Budapesten. Biztonságosan
Kerékpározás Budapesten Biztonságosan 2011.02.24. Pásti Imre Főpolgármesteri Hivatal A kerékpár közlekedés forgalomtechnikai kérdései a fővárosban a 2010-es KRESZ módosítás tapasztalatai alapján Eldöntendő:
RészletesebbenA kerékpáros közlekedés javítása a Kerepesi út-veres Péter út - Szabadföld út tengelyen
A kerékpáros közlekedés javítása a Kerepesi út-veres Péter út - Szabadföld út tengelyen A XVI. kerület legfontosabb közlekedési folyosója a Kerepesi út-veres Péter út, hiszen ez a legrövidebb, ezáltal
RészletesebbenIntelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása
Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető
RészletesebbenBuBi A FŐVÁROSI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÚJ SZEREPLŐJE 2011 02-18 EPOMM PLUS KKKR WORKSHOP, ARANYTÍZ KULTÚRHÁZ
BuBi A FŐVÁROSI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÚJ SZEREPLŐJE 2011 02-18 EPOMM PLUS KKKR WORKSHOP, ARANYTÍZ KULTÚRHÁZ MI A BUBI? BUDAPESTI KERÉKPÁROS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI RENDSZER EU FINANSZÍROZÁS, KÖZSZOLGÁLTATÁSI
RészletesebbenKÖZOP Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése a V0 Budapestet délről elkerülő vasútvonal kialakítására
KÖZOP-2.5.0-09-2010-0005 Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése a V0 Budapestet délről elkerülő vasútvonal kialakítására Megbízó: Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége V0 Magyarország
RészletesebbenA fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten. Kangyerka Ádám
Mozdulj a jó irányba! Fenntartható Városi Közlekedési Tervek XI. Európai Mobilitási Hét előkészítő Kecskemét, 2012. május 24-25. A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten Kangyerka
RészletesebbenRónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.
ITS fejlesztés Budapesten Rónai Gergely fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. A fővárosi ITS kezdetei Nemzeti Közlekedési Napok 2013 - ITS fejlesztés Budapesten 2 ITS fejlesztések szervezeti háttere Budapest
RészletesebbenAZ INCLUSION PROJEKT BIZTONSÁGGAL A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS RENDSZERÉBEN. Kerényi László Sándor Mobilitásstratégia vezető BKK Zrt. Stratégia és Innováció
AZ INCLUSION PROJEKT BIZTONSÁGGAL A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS RENDSZERÉBEN Kerényi László Sándor Mobilitásstratégia vezető BKK Zrt. Stratégia és Innováció 2019. március 19. KTI, Budapest A BKK KUTATÁS-FEJLESZTÉSI
RészletesebbenHivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004
Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004 Berencsi Miklós Keszthely, 2014. október 21. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés Felmérés InformaFka
Részletesebbenwww.starseurope.org Az Európai Unió Intelligens energia Európa programja által társfinanszírozott projekt
www.starseurope.org Az Európai Unió Intelligens energia Európa programja által társfinanszírozott projekt Várható eredmények Kilenc város részvétele a STARS programban Legalább 180 általános iskola részvétele
RészletesebbenA közlekedésbiztonság az egészségügy szemszögéből nemzetközi kitekintés
TÖBBMILLIÓ ÉLET MEGMENTÉSE A közlekedésbiztonság az egészségügy szemszögéből nemzetközi kitekintés CSELEKVÉSEK ÉVTIZEDE A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGÉRT 2011-2020 Dr. Pusztai Zsófia WHO Magyarországi Iroda 2015.
RészletesebbenLEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák
LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák Autópálya Autópálya Autópálya. kilométerre...km...km...km Autóút Autóút. Kilométerre Autóút Autóút. Kilométerre Elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák
RészletesebbenVÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, szeptember Kérdőívek eredményei
VÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, 2015. szeptember 10-11. Kérdőívek eredményei Mi az első szó, ami eszébe jut a Fenntartható közlekedés fogalmához kapcsolódóan? Környezet, környezetszennyezés,
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A 2014. ÉVRŐL
BESZÁMOLÓ A 2014. ÉVRŐL Szakmai beszámoló 1. Általános Folytattuk az egyesület internetes jelenlétének fejlesztését, elindítottunk több új szolgáltatást: a sargafestek.hu tematikus honlapot, melybe bárki
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Gorzsás Anita ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-3.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati
RészletesebbenBerencsi Miklós MTÜ Kerékpáros Konferencia, szeptember 5., Tiszafüred
Hogyan lesz kerékpárosbarát közlekedés Magyarországon? Berencsi Miklós MTÜ Kerékpáros Konferencia, 2016. szeptember 5., Tiszafüred Tartalom Hazai kerékpáros helyzetkép Definíció Infrastruktúra Szolgáltatások
RészletesebbenKerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása
Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Berencsi Miklós osztályvezető KKK Budapest, 2014. december 2. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés KENYI Döntéselőkészítés EuroVelo 6 (Rajka-Bp.
RészletesebbenGyőr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető
és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu
RészletesebbenGyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1
Gyır MJV Kerékpáros Hálózatfejlesztési Koncepciója és Tanulmányterve 2010.11.22. 1 Tervezı konzorcium bemutatása: K o n z o r c i u m v e z e t õ : J E L - K Ö Z M é r n ö k i Ir o d a K ft. U N IV E R
RészletesebbenA TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai
A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.
Részletesebben2015.04.28. TATABÁNYA KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONZORCIUM
1 2015.04.28. TATABÁNYA KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONZORCIUM A forgalomcsillapítás jelentősége és kerékpárosbarát alkalmazása Megközelítési módok közlekedési hálózatok kialakításánál Cél Jellemző feladatok
RészletesebbenMAGYAR KERÉKPÁROSKLUB www.kerekparosklub.hu
MAGYAR KERÉKPÁROSKLUB www.kerekparosklub.hu ÉRDEKVÉDELEM KÉPVISELET JOGSEGÉLY- SZOLGÁLAT BIZTOSÍTÁS KERÉKÁROS INFORMÁCIÓK Cím: BFFF Közlekedési Ügyosztály részére V. kerület, VII. kerület és XIII. kerület
RészletesebbenA mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.
A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki
RészletesebbenKerékpáros szemléletformálási kalauz helyi önkormányzatok számára Időpont: 2013. november 29. Helyszín: Szeged
A kerékpáros turizmus fejlesztése az EuroVelo13 Vasfüggöny kerékpárút mentén Kerékpáros szemléletformálási kalauz helyi önkormányzatok számára Időpont: 2013. november 29. Helyszín: Szeged Szakmai munkacsoport
RészletesebbenInfrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés
Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi
RészletesebbenCar-sharing rendszerek üzemeltetési jellemzői
0,75-1 Futásidő [óra/nap] 6-8 Car-sharing rendszerek üzemeltetési jellemzői 1. Bevezetés 2. A car sharing általános jellemzői 3. A telematikai rendszer szerkezete és működése a hozzáférés fontosabb mint
RészletesebbenPROBLÉMÁK Dugók a városközpontban. A 3 km-re lévő lakóparkból 20 perc bejutni a városközpontba a reggeli dugó miatt.
PROBLÉMÁK Dugók a városközpontban. A 3 km-re lévő lakóparkból 20 perc bejutni a városközpontba a reggeli dugó miatt. A zebrák nem töltik be a funkciójukat, mert nem adják meg az elsőbbséget a gyalogosoknak.
RészletesebbenKerékpáros önkormányzati fejlesztések tapasztalatai
Kerékpáros önkormányzati fejlesztések tapasztalatai II. Magyar Közlekedési Konferencia Dr. Makó Emese egyetemi docens Közlekedésépítési Tanszék Széchenyi István Egyetem 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
RészletesebbenA (közösségi) közlekedés biztonsága érdekében
Általános Közlekedési Tagozat, Közlekedésjogi és Igazgatási Szakosztály Szakmai találkozó Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2019. február 19. A (közösségi) közlekedés biztonsága érdekében Autóbuszok közlekedése
RészletesebbenGyőr Biztonságban az iskolák környékén
Győr Biztonságban az iskolák környékén Komplex probléma komplex megoldás keresés Statisztikai adatok megvizsgálása Kerekasztal beszélgetések releváns szakemberekkel Kérdőíves információgyűjtés Infrastruktúra,
RészletesebbenKözösségi Kerékpár Kölcsönző Rendszerek
Közösségi Kerékpár Kölcsönző Rendszerek Tárgy: Közúti Informatika BSc Előadó: Mátrai Tamás BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK Tartalom 1. Rendszerekről
RészletesebbenKÖZÖSSÉGI KERÉKPÁRKÖLCSÖNZŐ RENDSZEREK ÉRTÉKELŐ ELEMZÉSE
KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁRKÖLCSÖNZŐ RENDSZEREK ÉRTÉKELŐ ELEMZÉSE XVI. VÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, 2016.09.09. Előadó: Mátrai Tamás A téma fontossága A városokban élők részaránya régiónként
RészletesebbenMEPS 2015. Middle European Planning Seminar. HAJDÚSZOBOSZLÓ, Hungary. 4. számú projekt: Dózsa György úti kerékpárút BESZÁMOLÓ
Middle European Planning Seminar HAJDÚSZOBOSZLÓ, Hungary 4. számú projekt: Dózsa György úti kerékpárút BESZÁMOLÓ Pedro BATISTA Nikoletta VARGA University of Debrecen Budapest University of Technology and
RészletesebbenII. Békési Kerékpáros fesztivál Kerékpáros szakmai nap a közlekedésbiztonság jegyében Békés 2011.07.22.
II. Békési Kerékpáros fesztivál Kerékpáros szakmai nap a közlekedésbiztonság jegyében Békés 2011.07.22. Infrastruktúra fejlesztés és közlekedésbiztonság Sztaniszláv Tamás főtanácsos KKK Hálózatfejlesztési-
RészletesebbenA második közbringa-hullám a 2000-es évekre tehető: számos európai nagyváros állított fel saját közbringahálózatot:
KKKR közbringa Közbringa versus kerékpárkölcsönzés áttekintés Közbringa általában speciális kerékpárok a városi közlekedés egyik alágazata felvevő- és leadópont különbözik ingyenesség vagy kedvező, majd
RészletesebbenFenntartható Városi Mobilitás Tervezése (ENDURANCE projekt)
Fenntartható Városi Mobilitás Tervezése (ENDURANCE projekt) BMGE 2015.02.23 Sztaniszláv Tamás főtitkár ENDURANCE (maradandóság, állóképesség) SUMP Sustainable Urban Mobility Plans (Fenntartható Városi
RészletesebbenFenntartható közlekedés élhető település
Fenntartható közlekedés élhető település Szakmai vitafórum az Európai Mobilitási Héthez kapcsolódva Hevesvezekény, Civil Ház 2015. szeptember 18. Európai Mobilitási Hét 2002 óta autó nélkül a városban
RészletesebbenKerékpáros szemléletformálási kalauz helyi önkormányzatok számára Időpont: 2014. február 26. Helyszín: Békéscsaba
A kerékpárosbarát városfejlesztés és promóció Kerékpáros szemléletformálási kalauz helyi önkormányzatok számára Időpont: 2014. február 26. Helyszín: Békéscsaba Miért fontos a kerékpározás népszerűsítése?
RészletesebbenKözösségi közlekedéssel a zöldebb környezetért. vezérigazgató
Közösségi közlekedéssel a zöldebb környezetért. KTE Konferencia Debrecen, 2017.03.23. Előadó: Nagy Attila vezérigazgató Tartalom: 1. Kihívások a nagyvárosok közlekedése előtt. 2. Környezetbarát és Smart
Részletesebben2013.04.23. Kaposvár Megyei Jogú Város a DDOP-5.1.1-11-2011-0002 azonosító számú Kaposvár kerékpárforgalmi hálózatának fejlesztése című projektjének keretében, európai uniós támogatással mintegy hét kilométerrel
RészletesebbenGÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület szeptember 20-i ülésére
GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2018. szeptember 20-i ülésére Tárgy: Javaslat Kerékpárutak létesítésének, felújításának és korszerűsítésének támogatása Pest megye területén"
RészletesebbenKÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség
KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.
RészletesebbenVEKOP finanszírozású, fenntartható közlekedést támogató projektek bemutatása
VEKOP finanszírozású, fenntartható közlekedést támogató projektek bemutatása Bereczky Ákos, innovációs főmunkatárs, BKK FLOW Workshop Kerékpározás és Forgalmi Modellezés 2017. augusztus 7. TARTALOM Általános
RészletesebbenA city-logisztika fontossága és egyes kérdései. BESTUFS II szeminárium, február 11. Dr. Monigl János. Egyetemi magántanár. TRANSMAN Kft.
A city-logisztika fontossága és egyes kérdései BESTUFS II szeminárium, 2008. február 11. Dr. Monigl János Egyetemi magántanár TRANSMAN Kft. www.transman.hu / transman@transman.hu 2008.02.15. 2008.02.15.
RészletesebbenForgalomtechnikai tervezés Újszerű megoldások Budapesti példák
Forgalomtechnikai tervezés Újszerű megoldások Budapesti példák Bereczky Ákos, innovációs főmunkatárs, BKK 2017. március 21. MMK Szakmai továbbképzés TARTALOM Budapesti pillanatképek a múltból Kerékpárbarát
Részletesebben