Jó Tehetségsegítő Programok- Vikár Sándor Zeneiskola és AMI 1. A programalkotás körülményei A zeneoktatás a közoktatási rendszer része.

Átírás

1 Jó Tehetségsegítő Programok- Vikár Sándor Zeneiskola és AMI 1. A programalkotás körülményei A zeneoktatás a közoktatási rendszer része. A művészeti nevelés a közoktatásban két részre oszlik. Egyrészt az óvodai, illetve általános iskolai órákon a gyermekek kötelező művészeti tartalmakat hordozó órákon vesznek rész (énekóra, rajzóra) másrészt lehetőségük nyílik Alapfokú Művészetoktatási Intézményben államilag támogatott térítési díj ellenében oktatásban részesülni. Az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények felölelik a teljes művészeti ágak skáláját. A szülő és gyermek szabadon választhatja meg, melyik intézményben és mit szeretne tanulni. A zeneoktatás zeneiskolai szegmense nem tartozik a tankötelezettség hatálya alá. Ez egy olyan versenyhelyzetet eredményez, mely folyamatosan arra inspirálja az iskolánkat, hogy a legmagasabb szakmai színvonalon és a lehető legnagyobb szeretettel foglalkozzunk a minket választó gyerekekkel. A kialakuló személyes kapcsolatok és a speciális egyéni órák, differenciált csoportos foglalkozások olyan mély és emberei értékekkel gazdagítják a gyermekeket, amelyet a szívükben hordoznak egész életük folyamán. A zeneiskola programalkotása az Szervezési és Működési Szabályzatból, amely a szervezet struktúráját és működését (dinamikáját) írja le, helyi Pedagógiai Programból és egyéni tanmenetekből és a differenciált fejlesztési terveket, amelyet a főtárgy naplóban vezetünk összefogó órahálóból áll. Iskolánkban a 6-22 éves tanulók közül elsősorban az általános iskoláskorú gyermekekkel foglalkozunk. A kezdő tanulók többségét a kíváncsiság a zene szeretete és a szülők pozitív hozzáállás motiválja. Bizonyos társadalmi rétegek, fontosnak tartják, hogy gyermekük művelt, kulturált személyiséggé fejlődjön. A gyermekeket lehet a zenén keresztül motiválni, és elérni azt, hogy az élet többi területén kamatoztassák a zeneiskolában elsajátított tudást. Ha növendékeink egy része komolyzenét szerető, koncertlátogató felnőtté válik, akkor már a zenét oktató pedagógusok elérték a kitűzött céljuk nagy részét. A kultúra csíráját már kisgyermekkorban el kell vetni ahhoz, hogy felnőtt korra egészséges lelkű, kiegyensúlyozott, kultúrára fogékony ember váljék belőle. A kultúra pedig nem más, mint az anyagi javak, a normák és értékek együttese. Mivel a mai gyermekek sokkal több szabadidős tevékenység közül választhatnak, mit korábban, fontos, hogy a zene szerepére felhívjuk a figyelmüket. Ezért a gyermekekhez helybe megyünk. Az óvodáskorú gyermeknek szervezett Kakaó bérlettel, valamint az alsó tagozatos iskolásoknak tartott hangszerbemutatókkal felkeltjük érdeklődésüket. A modern pedagógiai módszerek nagy segítséget jelentenek a szülőkkel való együttműködés kialakításában is. Fontos a gyermekközpontú, élményt nyújtó oktatás, amely a hagyományos értékeket is megőrzi, miközben partnerként kezeli a gyermeket és a szülőt egyaránt. Így már óvodás korban megismertetjük a gyerekekkel a különböző hangszereket. A korai életkornak megfelelően nagy jelentőséget kapnak a játékos foglalkozások, a zenei írás-olvasás alapjainak játékos megismertetése és a képességfejlesztés játékos formái. Ezek a tevékenységek a gyermek szellemi képességeit és készségeit úgy fejlesztik, hogy a feladatmegoldáshoz merev szervezeti és gyakoroltatási kereteket kellene alkalmazni. A zeneiség növeli a gyermek kreativitását, kombinatív készségét, észrevétlenül fejleszti memóriáját. A tempó és ritmusérzék kialakítása a későbbi iskolai teljesítményekre is kihatással van Tanszakonként más- más körülmények között folyik a tehetséges gyermekek felkutatása, és iskolai programokba való beválogatása. A pedagógus célja a hangszer megszerettetése, a hangszeren való játékmód ismereteinek átadása és a kamarazenélés kialakítása, megkedveltetése a diákokkal. A hangszertanulás egyéni foglalkozásokon zajlik, melyen a tanár-diák közötti közvetlen kontaktus kialakításával a tanulás játékosan történik. Az otthoni önálló gyakorlás módjának elsajátítása a tananyag részét képzi. Fafúvós tanszakon 1

2 az un. rövid és hosszú tanszakok különíthetők el, ahol a hangszer elsajátításához szükséges speciális adottságok eltérő életkorban alakulnak ki. A szaktanár hangszer specifikus metodikai ismereteire alapozva méri fel a gyermek egyedi képességeinek, testi fejlettségének megfelelő fokát a választott hangszerhez viszonyítva. A zeneoktatás egyéni és csoportos órái a differenciálás és adaptivitás gyakorlati alkalmazásaira adnak lehetőséget. A zenélés során az adaptív oktatás azt jelenti, hogy teljes mértékben igazodunk a gyermek képességeihez, adottságaihoz, haladási tempójához és a pedagógiai módszereket a didaktikai célok elérése végett a gyermek személységéhez igazítjuk. A tanulók, szüleik és pedagógusok céljainak egyeztetése, integrációja, az elvárások kölcsönös tisztázása és elfogadása az adaptív oktatásban, a pedagógus, a tanulók és a szülők együttműködésének eredményeként valósul meg. Az oktatási tartalomnak csak egy kis része elméleti jellegű, amely a továbbhaladáshoz szükséges. A többi a jártasságok, készségek megtanulásában, a képességek fejlesztésének eszköze skála, etűd, előadási darab -, amelyek elsajátítása a cselekvésbe ágyazott tanulás útján zajlik. A zeneoktatásban a muzikalitás fejlődése és az érzetek (ujjérzet, karsúly- érzet, etc.) egymással karöltve járnak, így az esztétikai nevelés és az oktatási tartalmak, egységes órán, mindig jelen vannak. 2. A tehetségsegítési terület jellemzése Zenei területen a tehetségazonosítás hagyományos módszerei egy általános és egy hangszer specifikus szegmensből állnak. Az általános zenei képességeket auditív módon vizsgáljuk, amely a hangszín, ritmus, intonáció és zenei memória részterületeire fókuszálnak pl., énekeld és tapsold vissza feladatokkal. A tehetség tanácsadás során a hangszer specifikus adottságok alapján irányítjuk a gyermeket a számára legmegfelelőbb irányba, hangszer felé. Fafúvós tanszakon a nádas hangszereknél, különösen a fagott és oboa estében fontos a megfelelő fizikai állóképesség elérése, amelyben a testalkat is szerepet játszik, illetve az anzac (szájtartás) kialakításához szükséges fogsor épsége (pl., fogszabályzó akadály). A blocklöte fiatalabb korban is elkezdhető. Minden esetben egyénenként szaktanár méri fel, hogy a növendék milyen kondíciókkal bír. Elengedhetetlen a hosszú távú, eredményes munka szempontjából a szülők támogatása és a gyermek motiváltsága is. Többek között az oboa tanszakra való beiratkozás motivációi: az oboa, mint hangszer nem igazán ismert és elterjedt a gyerekek körében. Hogy mégis jelentkeznek erre a hangszerre, annak inspiráló tényezői a következőkben fedezhetők föl: Amikor hangszert választanak: a szülő már kapcsolatba került valamilyen formában ezzel a hangszerrel: maga is tanult ezen a hangszeren; ismeretségi körében van ilyen hangszeres, esetleg a gyerek barátja is ezt tanulja; hangversenyen hallotta nagyon jó előadásban a hangszert. Amikor nem hangszert, hanem tanárt választanak: a szülő ismeri a tanárt, annak személyiségét, ezáltal ragaszkodik hozzá így választja azt a hangszert, amelyet a tanár tanít. A beiratkozottak létszáma évenként változó függ attól, hogy van-e a tanszakon kiemelkedő képességű növendék, akinek kisugárzása egy-egy hangverseny, bemutatkozás alkalmával átragad a hallgatóságra, a többi gyerekre. A különböző versenyeken elért 2

3 helyezései, díjai ugyanígy hozzájárulnak a hangszer népszerűségi indexének emelkedéséhez. Ezért tartjuk kiemelten fontos feladatunknak, hogy a tehetséges növendékeinket minél szélesebb körben megismertessük, szereplési lehetőséghez juttassuk. A jelentkezők nemenkénti megoszlása tekintetében a lányok térnyerését kell látnunk, bár a hangszer megszólaltatásához szükséges fizikális-mentális képességeknek inkább a fiúk vannak birtokában. A hangszer tanulásának speciális feltételei a zenei képességek megléte esetén: Fizikai fejlettség, ép fogsor, laza izomzat. Minimum életév, amikor a tüdő kapacitása már elbírja a hangszer levegővezetéséhez megszólaltatásához szükséges terhelést. A száj körüli un. mosolygó izomzat alkalmassága. Az ujjak koordinációs képessége. Az ujjérzet taktilis ingerek hangszer specifikus feltételeit az adott hangszert oktató szaktanár méri fel. A fagott hangszert választó gyerekek az oboához hasonló szempontok alapján döntenek. Fuvola hangszernél speciális adottságok is szerepet játszanak pl., a gyermek megfelelő alkatú állgödre, ahová a fuvola fel tud támaszkodni. Fontos az arcizmok általános épsége. Ha ezek láthatóan rendben vannak, akkor a fuvolafejet előzetes instrukciók adása alapján megfújatjuk, majd a fuvola tartását megpróbáljuk megtalálni a gyerekkel. A furulya (blockflöte) rendkívül népszerű és ismert hangszer, így évről-évre sokan jelentkeznek rá. Fiatalon elkezdhető. A legfontosabb szempontok a gyermekek hangszertanulása szempontjából, a fogsor épsége és a szenzomotorikus készségek megfelelő fejlettségi szintje. A népzene alapfokú oktatási követelményei a magyar nyelvterület dialektusterületeinek stílusismeretét, valamint azon belül az egyes műfajok elsajátítását határozza meg. A népdaléneklés esetében az egyéni órák teljese mértékben igazodik a gyermek zenei készségeihez, életkorához, érdeklődéséhez. A megtanulandó zenei szemelvények a tanulók hangadottságaihoz igazodva sajátíthatók el, hiszen a népdaloknak nincs állandó abszolút hangrendszere. A legoptimálisabb hangfekvésben megszólaltatott dalokat örömmel kísérik hangszeres növendékeink is. A népi hangszerek sajátosságából adódóan, többféle alaphangú népi- furulya, és citera szolgálja a hangszeres kíséretet. Az oktatási segédanyagként rendelkezésére álló gazdag népzenei hagyományok oktató CD- ROM formában is elérhetők, illetve az interneten a zenetudományi intézet honlapján meghallgathatók, letölthetők. További jelentős zenei anyag színesíti oktatásunkat a szintén interneten elérhető Kallós archívum által. A tanulók örömmel használják az internetet, egyéni gyűjtőmunkákat is szívesen végeznek, mely tanóránkon szerzett ismeretek bővítését szolgálja. 3

4 A tehetségazonosítást a tehetségdiagnosztika eszközrendszerével bővítjük. Dr. Mező Ferenc munkái alapján összeállítottunk egy zenei képességmérő teszt-rendszert. Ezt a személyiségjegyeket is több szempontból vizsgálva pszichológus bevonásával tettük komplexebbé. Célunk, hogy még árnyaltabb képet kapjunk a gyermekekről és így az oktatásunkat még inkább testre tudjuk szabni (adaptivitás). A tehetségtanácsadás szerves részét képezi iskolánk életének. A hangszeres tanárok és a szolfézs tanárok is rendszeresen konzultálnak a szülőkkel. Így olyan bizalmi kapcsolat alakul ki, ahol a tehetségtanácsadás a mindennapi informális kommunikáció része. Új elemként kívánjuk a jövőben bevezetni, hogy a leginkább furcsa növendékeinkről, ha a szülő kéri egy pszichológus képesség- profilt, vesz fel. Örömmel tapasztaljuk, hogy a változásokra a szülők nyitottan reagálnak és örülnek, hogy a véleményüket és a gyermek személységét is igyekszünk minél több irányból megragadni. Az azonosított tehetségígéretek a zeneiskola tanulóiként mindennapi kapcsolatba kerülnek a zenével. A tehetséggondozás a tanórákon és rajtuk kívül olyan szoros interperszonális kapcsolatot feltételez a tanár és a diák között, ahol egyenrangú félként vesznek részt a zenéhez kapcsolódó sokrétű gyakran szünidőben zajló alkalmakon, pl., húsvéti kantáta előadása, zenei táborok. A zene iránti szenvedélyes mozgalom az alapja a belső energiák mozgósításának - (Dr. Balogh László) - amely inspirálás és kialakítása, megőrzése a pedagógus személységén áll. Fontos ezért, hogy ne csak a gyermek, hanem a pedagógus is folyamatos önfejlesztéssel ápolja nemcsak szakmai, de lelki életét is. A rendszeresen gyakorló és fellépő, harmonikus kisugárzású pedagógus a személysége által is nevel, és külön figyel arra, hogy önálló gyakorlásra nevelje növendékét. Ezért kollégáink nagy része nemcsak tanít, de előadóművészi tevékenységet is folytat, hol professzionális szinten, hol a növendékekkel együtt. A tanév során felmerülő hangversenyeken tanár és diák együtt is fellép, míg a tanári kamaracsoportok, illetve a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar önálló koncertjein törekszünk hangverseny látogató közönséggé nevelni dákjainkat. Végezetül a mindennapi élet során előre nem tervezhető, de felmerülő kérdésekben, feladatokban kollégáink többsége készségesen áll a növendékei rendelkezésére. Ez egy olyan körül nem határolható, személyes kapcsolat megnyilvánulása, amelyet talán a tehetségsegítés szóval foglalhatnánk össze. 3. A program célkitűzései Programunk célja a tehetséges gyermekek felkutatása és képességeik kibontakozásának családdal együtt történő elősegítése. Szoros, személyes kapcsolatra építünk. Ez a gyermek életében zenei téren: zenekar, kamarazene által valósul meg, ahol a játék örömén túl, a közösséghez való tartozás élményével is gazdagodik (szocializáció). A problémamegoldó képesség, a kreativitás és érzelmi intelligencia egységét törekszünk kialakítani. A célunk elérésének több lépcsőfoka van. A program folyamán a zenetanulás módszerének elsajátítása valósul meg. A reális önértékelés kialakítása, a lámpaláz, szorongás, teljesítménykényszer kezelésének megtanítása is szerepet kap munkánkban. A zenetanulás olyan cselekvésbe ágyazott tanulási módszert követ ahol az elmélet és gyakorlat, a képességből készséggé szinte feltételes reflexé váló kompetenciák folyamatos kontroll alatt fejlődnek. Célunk egy olyan feladattudattal bíró személység kialakítása, aki a gyakorlás (tanulás) stratégiáit a leghatékonyabban és legszínesebben választja meg, miközben kialakul egy önkontroll saját tevékenységére reflektálva. Nemcsak az intellektuális képességekre, de az érzelmi életre is jótékony hatással bír a muzsikálás, hiszen általa megvalósul a belső feszültségek elaborációja, a stressz oldás, akár zenehallgatás (passzív), akár aktív zenélés útján (a zene biokémiai hatásai). 4

5 Programunk első lépcsőjeként igyekszünk minél szélesebb körben felkutatni a tehetségígéreteket. Tehetséges gyermeknek azt tekintjük, aki kellően motivált, általában véve átlagos, míg zenei téren, átlagon felüli képességekkel rendelkezik, kreatív (Renzulli- modell), és a családi háttér is inger gazdag környezetet biztosít számára. A program célja a tehetségígéretek felkutatása, a szunnyadó tehetségek megtalálása, az alulteljesítő tehetségek felkarolása, továbbá a személyre szabott adaptív oktatással annak kiküszöbölése, hogy alulellátott tehetségek legyenek intézményünkben. Előfordulhat, hogy a tehetség fogalmának, kritériumrendszerének nem mindenben felel meg a gyermek, azonban ilyenkor is bevonva a programba igyekszünk előmozdítani fejlődését. A következő lépcső, amikor a kellő motivációval bíró gyermekek képességeit törekszünk feltárni, majd hatékony pedagógiai eszközökkel intenzíven fejleszteni, zenei készséggé formálni azokat. A zene, mint az aktív személyiség fejlesztés eszköze a gyermekek alkalmazkodó- és koncentrációképességére jótékony hatással van, amit a szocializáció során kortársakkal való közös zenélés öröme komplex módon sajátít el a gyermek. A program célcsoportja többrétű. A legfiatalabbak azok az óvodáskorú gyerekek, akik a motorikus és szenzomotorikus fejlődésükben a megfelelő érettséggel rendelkeznek, érdekli őket a zene, valamint a szüleik is támogatják zenetanulásukat. Az ő számukra a dalosjáték elnevezésű foglalkozásokat tartunk, ahol játszva tanulhatnak. Énekelnek, mondókáznak, játszanak, táncolnak és verselnek. Saját kortársaikkal, örömmel vannak együtt. Az általános iskola alsó tagozatában, előképzős csoportokban foglalkozunk a gyermekekkel. Az életkoruknak megfelelően játékos formában, de már egy kis elméletet belecsempészve a tananyagba. Ekkor már az úgynevezett hosszú tanszakok hangszereit is elkezdhetik tanulni a gyerekek, amelyről az érintett hangszertanárral való személyes konzultáción egyeztetnek a gyerekek és a szülők. Felső tagozatban lépnek be a körbe az úgynevezett rövid tanszakok hangszerei, amelyek új kalandot ígérnek. Előfordul, hogy valaki túlkorosként kezd el zeneiskolába járni, hiszen nálunk nincs tankötelezettség. Az idősebb kezdő diákoknak külön ifjúsági csoportban oktatjuk a szolfézst. Mivel egyéni főtárgy órák vannak, így értelemszerűen itt nem kerülnek hátrányba. Végezetül néhány tanszak még később jut szerepre, pl., a magánénak a mutálás után. Ez teljesen az egyéni érettségtől függ, de a kamasz/ifjúkorú növendékeink is pozitívan értékelik, hogy számukra megfelelő órákra és csoportokba járhatnak tanulni. A program egészében a tehetségtanácsadás fontos szerepet játszik. A kisgyermekek szenzomotorikus képességeinek fejlettségi szintjétől, a magánénekesek mutálásproblematikájáig a kollégáink konzultálnak a szülővel/érintettekkel és közösen megbeszélik a lehető legjobb zenei utakat. A szülők eddigi tapasztalataink szerint többnyire komolyan veszi iránymutatásainkat, és bizalommal fordulnak hozzánk. 5

6 A program céljainak megvalósítása közben az adaptív oktatás alapelvire is figyelünk. Általános célkitűzéseink a következők: A tanulók legyenek képesek együtt játszani társaikkal egy közös zenemű előadása érdekében, sőt örömmel vegyenek rész az alkotói folyamatban. Legyen lehetőségük bebizonyítani, hogy a maguk módján ők is kompetensek ebben, azaz képesek megoldani a vállalt feladatokat. Ismeretek bővítése, koncentráció, megosztott figyelem fejlesztése A kézügyesség, finommotorika fejlesztése. A fantázia, képzelet fejlesztése. A kreativitás fejlesztése. A zenei kifejezőkészség fejlesztése. A beszédkultúra fejlesztése, szocializáció. Egymás elfogadására nevelés, empátia, tolerancia kialakítása, fejlesztése. Közösségépítés Élményszerzés 6

7 Közművelődési területen kitűzött céljaink: iskolánk pedagógiai programjában is kiemelt szerep jut a hangverseny látogató közönség nevelésében, s ennek a célunknak egy fontos állomása lehet ez a hangverseny sorozat, melyre évente 1000 gyermek látogat el. Célunk tehát egyben az is, hogy iskolánkat széles körben megismertethessük, s újabb leendő növendékeket üdvözölhessünk a hangversenyünkre látogató csoportokban. A beiskolázás sikerességét további szervezési feladatokkal valósítjuk meg. Kapcsolattartás a hangversenyünkre érkező óvodákkal, iskolákkal, személyesen az egyes pedagógusokkal, és általuk pedig a szülőkkel (tehetségígéretek felkutatása). Kompetenciák fejlesztése: a sokoldalú felkészülés egyaránt biztosítja az effektív és kognitív tulajdonságok fejlesztését is. A kamaramuzsika magas szintű megszólaltatása mellett az egyéni órák magányosságát kívánjuk oldani, a társas kapcsolatok, kortárs csoportok kulturált szerveződését segíteni hangversenysorozat létrehozásával. Gyakran a csoport, ösztönző ereje által teljesít átlagon felül valamely növendék, aki egyébként az egyéni teljesítménye alapján koncertezésre nem eléggé felkészült. Szakmai feladatunk a kulturális elemek közötti kapcsolatok felkutatása, megjelenítse, a koncertbe való beépítése. Széleskörű tájékozódás és ezt követő alkotó munka a művészeti korszakok tekintetében. A közművelődés terén a Kakaó - bérlet és a Hangszövő Műhely koncepciója sajátos módon színesíti iskolánk arculatát. Folyamatosan tanórán kívüli sokoldalú képzési lehetőséget nyújtunk diákjaink számára, valamint e műhelymunka eredménye az interaktív hangversenysorozat megvalósítása, melyre városunk óvodái, iskolái 5-10 éves tanulói érkeznek közönségnek. A Kakaó - bérlet névre keresztelt hangversenysorozatunk gazdag, színes programja többrétű célokat fogalmaz meg, oktatási, nevelési, közművelődési területeken. A hangversenyen közreműködő tanulóink számára a cél, hogy a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja. Mindezek megteremtéséhez növendékeinknek játékos hangversenyen biztosítunk szereplési lehetőséget, ezzel a szerepléssel járó izgalmakat, feszültséget oldjuk, s a későbbiekben remélhetőleg a hangverseny kellemes tapasztalatai további hangversenyezésre készteti őket. Az interaktív hangversenyhez szükséges felkészülés biztosítása, többrétű, gazdag készségfejlesztéssel, ismeretátadással történik. Ennek keretei a tanórán kívüli tevékenységben, a hangszövő műhely munkája során valósul meg. A Hangszövő Műhely Hangképesztő részében a zene, képi megjelenítését célzó foglalkozást tartunk. Zene és vizualizáció összekapcsolódása minden kulturális hagyományban jellemző. Már az ösztönös kifejezőkészséget tekintve is igazolható az auditív és vizuális megnyilvánulások keltette élmények együtt-járása és kölcsönhatása. A foglalkozás lehetőséget teremt arra, hogy a két területnek megfelelő kifejezésmódok konkrét formában kerüljenek a felszínre. Az alkalmazott módszerek az analógiás gondolkodás finomodására, valamint a megértési képesség fejlesztésére irányulnak. Mesekuckó : a mesemondás és mesehallgatás egyedülálló közösségi élmény, amelyen belül minden művészeti ág integrálódik. Nagy szerepe van az érzelmi, morális, szociális kompetenciák kialakításában, miközben közvetlen módon bővíti a gyermekek szókincsét és tárgyi ismereteit. A zenei tevékenységek felől megközelítve a színpadi létet könnyíti meg, hiszen egy attól eltérő oldalról a mese világának megteremtésével idéz elő a koncerthelyzetnek megfelelő, de sok szempontból oldottabb állapotot. Mindemellett a program az egyéni megjelenés, megszólalás technikai problémáinak megoldására kínál gyakorlati tapasztalatot. 7

8 Hangár : a zenei hang létrejöttének és jelentésének felfedeztetése. A résztvevőkkel a hangszerek által előidézhető hangokat, megszólalási módokat figyeltetjük meg, és jelentéstulajdonításra késztetjük őket (pl., nevezzék meg, hogy mit idéz föl a klarinét, vagy egyéb effektek). Egy további lépésben tapasztalják meg, hogy az elektronikus zenei eszközök hogyan árnyalják a jelentések és megnyilvánulások formáit, és tartalmát. A program a későbbiek során konkrét példák alapján mutatna rá arra, hogy miként valósulnak meg a megismert és jelentéstulajdonított eszközök a zenében, konkrét helyzetben. Arra szeretnénk ráirányítani a figyelmet, hogy a zenei kifejezési formák miként érvényesülnek, és hogyan telítődnek meg tartalommal. Itt a mimetikus szintről, a jelenségek visszatükrözésének szintjéről haladunk az összetettebb formák és az elvont fogalmi gondolkodás zenei struktúrákban való összeszerveződése felé. Nagy szerepe van az illusztrációnak, és a zenében megjelenő szövegnek. A program részei: énekelt verssel való ismerkedés, improvizáció, zenedráma: mese ábrázolása és bemutatása a zene segítségével. Topogó : a zene és tánc elválaszthatatlan. Egy komplex művészeti programban, mely a zenét helyezi origójába, a táncművészet a legszervesebben kapcsolható terület. Ehhez képest mégis a klasszikus zene és a zeneiskolák világában a régi korok táncairól meglévő ismeretek hiányosak, ha nem teljesen hiányoznak. Pedig az eljátszott tánctételek előadásmódjában, megfogalmazásában döntő jelentőségű lehet, ha van valami testközeli élménye az előadóknak a zenéhez kapcsolódó mozgásról. Ebben szeretne segítséget nyújtani programunknak ez a területe, mely olyan fajta tudás és élmény felé irányítaná a résztvevőket, amelynek nem csak a zenei tevékenység, hanem általános testi-lelki kondíciók fejlődését közvetlenül segítené. Az elemi táncélmény mellett a zenei tanulmányok folytatásához különlegesen értékes adalékokból is részesülhetnek. Korszakalkotó : Amíg a tánc a zenéről alkotott ismeretek alapvetően mozgásos bővítését eredményezi, addig a Korszakalkotó program-elem az adott zenemű történelmitársadalmi-kulturális összefüggéseire irányítja a figyelmet. Végezetül: évekig nyomon követjük a gyermekek életútját. Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy nemcsak, a zenésznek tanuló volt növendékek adnak hangversenyt, vagy jönnek vissza tanítani felnőtt fejjel, hanem más egyetem, főiskola végzése mellet is visszajárnak zenekarjainkba játszani. 4. A programba való beválogatás módszere A programba való beválogatás elsősorban május- június, illetve szeptember hónapokban történik, alkalmazkodva az iskolarendszerhez, de rugalmasan beléphetnek máskor is a programunkban azok, akik ezt kívánják. A szaktanár kollégák a gyermek képességeit auditív tesztekkel mérik, és a szülővel konzultálva ismerkednek a gyermekkel. A gyermekek kis, de igen tehetséges része konkrét elképzelésekkel érkezik tekintetben, hogy milyen hangszeren szeretne tanulni, és ha szükséges akár éveket is vár, hogy hozzánőjön a hangszerhez. (Rövid tanszakokon, elég nagynak és erősnek kell lennie fizikai értelemben is, pl., orgona, fagott, harsona). Másoknak nincs ilyen orientációjuk, ők sok (akár féle) hangszert is kipróbálnak, és ezután döntenek. A zenei képességek felismerése céljából nyitottak vagyunk a gyerekek irányában, és az aktív zenélés alatt félév, egy év alatt kiderül, milyen speciális képességek bontakoznak ki. Amennyiben másban kiemelkedőbb eredményeket kevesebb tanulással ér el, a szülővel megbeszéljük, és reális énképet próbálunk kiépíteni a gyermekben. 8

9 A programba való beválogatás klasszikus szempontjai közül a legfontosabbak a következők: a növendék pozitív hozzáállása a hangszerhez: érdeklődés, megfelelő szorgalom, kitartás, kommunikatív képesség: legyen partner, a tanári irányítás mellett rendelkezzen önálló véleménnyel, elképzeléssel, a szülő pozitív hozzáállása: a nyugodt háttér megteremtése, azaz az iskolába járás feltételeinek biztosítása, az otthoni gyakorláshoz szükséges idő megteremtése, biztatás, az esetleges hibák, kudarcok elfogadása, a tanárral való szoros együttműködés. A tehetségígértek folyamatos keresése az óvodás korosztálynak szánt interaktívkreatív koncertsorozattal kezdődik (Kakaó-bérlet), alsó és felső tagozatban pedig hangszerbemutató foglalkozásokkal folyatódik. A programokat a város számos iskolájával együttműködve a diákok, szülők jelenlétében, a gyerekek iskolájában tartjuk. A tantestület egésze közreműködik akképpen, hogy minden hangszercsalád-bemutatását szaktanár végzi, játékos, korosztályhoz mért összekötő-foglalkozások után, az érdeklődő és kíváncsi gyerekek kipróbálhatják a hangszereket, és bekapcsolódhatnak a programba, ami a zeneiskolai órákon való kedvformáló részvétel-lehetőségét jelenti. Már eközben a korosztályhoz mért játékos cselekvésbe ágyazott tanulás zajlik, amiben örömét leli a gyermek. A gyermek viselkedése, érdeklődése, attitűdje alapján a következő lépés a hangszerek kipróbálás, választási lehetőséget kínálva a gyermeknek. A hangszertanár felméri eközben a gyermek adottságait és máris a tehetségtanácsadás első megnyilvánulására nyílik lehetősége. Bíztatja a választott hangszeren való tanulásra, vagy egy másik hangszerre irányítja a gyermek érdeklődését. Ha motivált és kíváncsi a következő lépés: beszélgetés a gyermekkel, szülővel, esetleg tanítóóvó nénivel. Majd zenei képesség mérése auditív tesztekkel. Az adaptív oktatás megvalósítása érdekében elengedhetetlen a változatos tanulásszervezés, de ehhez a következő tanulói sajátosságokat meg kell ismerni. A pszichológiai vizsgálat alanya az iskoláskorú diák, aki részt kíván venni a diagnosztikában. A tehetségdiagnosztikában vizsgált szempontjaink: a tanuló tudása, a tanuló aktivitása, fejlettség az egyéni munkavégzés/gyakorlás terén, fejlettség az együttműködés tekintetében, a tanuló társas helyzetének jellemzői. A tehetségazonosítás eszközei tehát a következők: órai munka, hangversenyeken való fellépések, szülőkkel való elbeszélgetések, egyéb pedagógusoktól, szakemberektől való visszajelzések, tesztek. A beválogatás a tesztek és a többi azonosítási eszköz figyelembevételével történik. A hatásvizsgálat eszközei a hangszeres vizsgákon, fellépéseken, illetve csoportos órákon nyújtott kép, valamint 2 évente utánkövetéses tesztek kitöltetése. Opcionálisan a megyei/országos/nemzetközi versenyeken való részvétel. Azonban pusztán a színpadi játék sikeressége nem tekinthető a program komplexitásának mérőeszközének! A tanévtől standardizált zenei képességmérő és pszichológiai tesztek segítségével is törekszünk a növendékek közül a tehetségígéretek felkutatására. Reprezentatív 9

10 mintával, szakembert bevonva vizsgáljuk az önként jelentkező gyermekeket. Így reményeink szerint néhány év alatt olyan visszajelzést kaphatunk a tesztek kiértékeléséből és összevetéséből, amely segíthet hatékonyabbá tenni munkánkat. A tesztek vizsgálati tárgyát az alábbi irányadó szempontok alapján választottuk ki: Átlag feletti általános képességek Analóg gondolkodás Szabályok, törvényszerűségek felismerése, alkalmazása Problémamegoldó gondolkodás: konvergens/divergens stratégia Analízis-szintézis- összehasonlítás A figyelem tartóssága, intenzitása Megosztott figyelem Tanulási stílus: alkalmazkodó/divergens/konvergens/asszimiláló Átlagot meghaladó speciális képességek (szolfézs órai dolgozat) Kreativitás Akusztikus figyelem tartóssága, intenzitása- diktálás A zenei memória terjedelme- zenefelismerés Rendezés, mint gondolkodási művelet Ritmusérzék, tempótartás- ritmusdiktálás Intonáció-készség vizsgálata (éneklés) Gördülékeny, rugalmas és eredeti gondolkodás, Ötletgazdagság, szokatlan feladat - és helyzetmegoldások, Az új, különös, akár irracionális gondolatok, alkotások, tevékenységek iránti fogékonyság, Kíváncsiság, merészség, szellemi játékosság, kockázatvállalás, Nonkonformizmus, A bizonytalan helyzetek toleranciája, humorérzék. A feladat iránti elkötelezettség (önbevallásos teszt) A tehetségígéret környezetének objektív hatása (pozitív/negatív): Szülők hozzáállása Osztálytársak hozzáállása Barátok hozzáállása A tehetségígéretet befolyásoló szubjektív hatások Motiváció Lámpaláz, stresszhelyzet kezelése Egyéb, pl., iskolán kívüli tevékenységek Személység jegyek vizsgálata 10

11 A tesztek értékelését szakemberek- pszichológus, illetve zenetanárok- végzik. Az eredmények százalékban mérhetők. Tehetséges az a diák, aki 80%, a képességek fejlesztése érdekében beválogatható, aki 60% feletti eredményt ért el. A 60% vagy az alatt mért gyermeket igény szerint tanácsadással segítjük. Az átlagos intelligencia szintet vélelmezzük. Intelligencia vizsgálatot egyes esetekben, amikor pl., a kimagasló zenei teljesítmény rossz tanulmányi eredménnyel társul (kreativitás gyanús esetekben), a szülőkkel egyeztetve kezdeményezünk. Szintén pszichológus segítségével néhány tehetséges gyermek képesség profilját is felvesszük. A tesztek folyamatos fejlesztését tervezzük, a fenti szempontok minél adekvátabb megjelenése érdekében. A még számunkra újszerű tehetségdiagnosztika megfelelő szakmaisággal folytatott gyakorlatának kialakítását kollégáink szakirányú beiskolázásával is biztosítani kívánjuk. Szeretnénk megőrizni eddigi gyakorlatunkat is, amely jól működött és működik. Az új mérések csak még színesebbé teszik a most ismertetésre kerülő módszereket, gyakorlatokat. A főtárgy tanár ajánlásával a szaktanárok meghallgatás után véleményezik és javasolják a tehetséggondozás fejlesztésére és B tagozatra. Szempontjai: muzikalitás, hangszer érzet, memória biztonság, hangszerkezelés, intonáció, állóképesség, pódium biztonság, hangszertechnikai megoldások. Zongora tanszakon, a beválogatás folyamán vizsgált a hangszer specifikus adottságok közül a kézalkat, amely meghatározó. A közös munka folyamán a kiemelkedő teljesítményt nyújtó növendékek szüleinek magasabb óraszámú és több foglakozást kínálunk fel (tehetségtanácsadás). A magasabb óraszámú hangszeres oktatásról és más választható tárgyak tekintetében egy szakmai bizottság meghallgatás (tantermi vizsga) dönt. A programba való beválogatást több szakember végzi. A szolfézstanárok az általános zenei képességekre, míg a főtárgy- tanárok a hangszer specifikus adottságra figyelnek től a tanuló személység jegyeire pszichológus szakember is reflektál, ha probléma merül fel. A szakmai kompetenciájával és módszertani felkészültség mellett, meghatározó jelentőségű az a képesség, készség, amelynek birtokában a tanár meg tudja teremteni a tanulás inspiratív, fejlesztő hatású pszichológiai környezetét: a kedvező légkört. Mindez nem választható el szakmaszeretetétől, elhivatottságától, általános emberi tulajdonságaitól, személyiségétől. Az adaptív oktatáshoz a szakmai hozzáértésnek a következő területei a fontosak: széleskörű, biztos, továbbépíthető szakterületi tudás, a gyerekek adaptív oktatás szempontjából fontos sajátosságainak ismerete, a tanulók számára leginkább kedvező tanulási körülmények megteremtésében való gyakorlottság. A programba való beválogatást végző szakemberek kompetenciái a következők: A tanuló személység fejlesztésére való folyamatos törekvés. A személyiségközi kapcsolatok kialakulásának legfontosabb részfolyamatai: az első benyomások kialakulása (lényege a tulajdonságok együtt járásába vetett hit), a kategorizáció, az attribúció, az előfeltevések megfogalmazása, a rokon- és ellenszenvek megjelenése. 11

12 A tanuló ismereteinek, tudásának, zenei téren szerzett jártasságának elmélyítése. Közös aktív zenélés tanár-diák és diák- diák folyamán a diákok szociális, érzelmi attitűdjének és megosztott figyelmének erősítése. Változatos módszerek kompetitív és nem kompetitív szemléletű értékelések a gyermek adottságaihoz, teljesítményéhez igazodó alkalmazása. A kommunikációs csatornák felhasználása a gyermekkel, szülővel és kollégákkal való együttműködés közben. Támogató, inspiráló alkotói légkör megteremtése a növendék aktív, partneri bevonásával. Nyitott, érdeklődő, figyelmes hozzáállás a mindennapi élet rutinfeladataiban is. Önművelődésre, élethosszig tartó tanulásra való belső igény. 5. A tehetségsegítő programjainkban alkalmazott tevékenységek A zenei téren történő tehetségsegítés egy olyan interperszonális folyamat, ahol a gyermek képességeit készség szintre emeljük. Ezt egyéni foglalkozásokon, adaptív módon, és differenciált csoportos zeneórákon tesszük meg. Az alkalmazott módszerek a növendékek képességeinek és készségeinek megtalálására és magasabb szintre emelése céljából kerülnek növendékre szabva rugalmasan, alkalmazásra (adaptív oktatás). A módszerek és készségek sokszínűsége és adaptivitása színes és egyénre szabott pedagógiai munkát tesz lehetővé, amely örömmel tölti el a növendéket és a tanárt egyaránt. A kompetenciák irányából szemlélve az alábbi módszerekkel tanítunk-nevelünk. Szenzomotorikus készségfejlesztés: hangszeren való játék, amely során a taktilis érzet, az auditív és vizuális ingerek cselekvésbe ágyazott egysége valósul meg. A kottakép hangszeren való megszólaltatása a kottakép és a hallott hangok egybevetése miközben érzeteket finomítunk egy rendkívül összetett folyamat. Hozzávetőleg 10 éves korig az emberi elme könnyen ráhangolódik, és ha addig sikerül olyan bal- és jobbágyféltekés idegpályák közti kapcsolatokat létrehoznunk a gyakorlás folyamán, amelyek sokszor ismétlődnek a képesség feltételes reflex szinten rögzül és később is fejleszthető. Idősebb korban ez lényegesen nehezebb. A gyakorlás folyamán a zenei memória is bővül, hiszen egyszerre kell emlékeznie az elhangzott hangok struktúrájára, amihez képest megszólaltatja a következő hangot múlt és jelen pillanat miközben már a következő frázisra is oda kell figyelnie. Ezt frazeálásnak hívjuk, amire a gyermekek ösztönösen ráéreznek. A hallásfejlesztés során Kodály-módszert alkalmazzuk. A relatív szolmizáció által az intonáció és a belső hallás fejlesztése történik. A zenei tér valósággá válik a kézjelek által és ismét megjelenik a cselekvésbe ágyazott tanulási folyamat. Az abszolút viszonyítást adó ABC-és nevekkel való gondolkodás, amely a hangszeres játékhoz szükséges a hangszeren kifogva és megszólaltatva a hangokat, egy másik rendszert alkot. A két séma egységének megteremtése a szolfézsórán történik, így egymást erősítve segítik az asszociációs fogast használó gyereket. Az önkifejezés és a színpadi játék a hangversenyen való szereplés, közös játékok, beszélgetések alakalmain kap szerepet. Fiatalon még a teljesítménykényszer nem jellemzi a gyermekek többségét, ám miután az iskolarendszer a teljesítményértékelést erőteljesen hangsúlyozza, 10 éves kor után a lámpaláz kezelése komoly kihívást jelent néhány tanulónak. 12

13 Fafúvós tanszakon pl., fagott, ilyenkor egy irányított légzéstechnikával oldjuk a feszültséget, lassítjuk a pulzust. A szabad játékok a tehetségterülettől függetlenül érintik a növendéket, mert az újszerű élmények, közvetlenül is visszahathatnak a tehetségterületen nyújtott teljesítményre (Mednick-féle távoli asszociáció elmélet). Erre a Hangszövő Műhely ad tanévben egy szervezett, de tanórán kívüli keretet nyújt. Kreatív alkotásokra azok képesek, akik egymástól távoli dolgok között képesek kapcsolatot teremteni. A játékok célja új ingerekkel gazdagítani a gyermekeket, új kompetenciák megszerzése, motiváció, közösségbe szerveződés lehetőségének megteremtése. Mélylégzés kialakításának fontossága a fúvósoknál: alkalmazott mélylégzés a hangszeres játékhoz elengedhetetlen a stressz oldásban is fontos szerepet tölt be. Az oxigén dússá váló vér segíti a koncentrációt. A légzéstechnika érzetének elsajátítása egyszerre rendkívül egyszerű, és bonyolult folyamat. A zeneművek megtanulásának lépései: A művek kiválasztása: A tanár a növendék véleményét is figyelembe véve, velük közösen választ. A növendékek is javasolhatnak, kereshetnek műveket (pl., interneten, iskolánk zenei könyvtárának anyagára támaszkodva). A tanár irányítása elsősorban a hangszer specifikus metodikára és a gyermek képességeire fókuszálva a növendék személységére figyelemmel történik. A kreatív gyermekek sajátos választásokkal lepik meg a pedagógust. Közös zenehallgatás. A zeneszerzők és művek helye a zeneirodalomban, kultúrtörténeti ismeretek. A művek megtanulása: a tanár bemutatja a zeneművet. Fontos, hogy magas színvonalon interpretálja a darabot, amit a gyermek meghallgat. Ezután a kottaképpel összevetve a belső hallására támaszkodva elképzeli a darabot. A megszólaltatásnak sok változatos lépcsője van. A lassú tempóban van idő egyszerre több dologra figyelnie a gyermeknek (ritmus, hangok, előjegyzés, karakter), majd részletekben, azokat összekötve és folyamatosan gyorsítva gyakoroljuk a darabot. A hangszeren mindig együtt kezdünk gyakorolni a növendékkel, így a megtanult módon a gyermek otthon is képes önálló munkára. Meg kell említenünk a néma gyakorlás lehetőségét, amely a belső hallásra támaszkodva olyan intenzív figyelmet kíván, hogy a haladó növendékeknél hatékony és érdekes játék. Kezdőknél a tudatosság erősítése a legfontosabb az ABC- és nevek kőkemény kikérdezése, hogy az érzet tudatosan rögzüljön, nehogy mechanikusan jegyezzék meg a darabot. Az alapozás a főtárgy és szolfézsórákon történik. Az elemi zenei kompetenciák elsajátításának üteme egyénenként igen nagy eltéréseket mutat, ezért, amikor a szükséges szintet elérik növendékeink, újabb inspiráló lehetőségeket nyitunk meg előttük. Az önálló munkavégzési szint/gyakorlás fontossága egy olyan oktatási gyakorlatban, amelyben a tevékenység/tevékenykedtetés, a munkáltatás szorgalmazása mind a jó minőségű elsajátítás, mind a hatékony képességfejlesztés érdekében központi jelentőségű (M. Nádasi Mária: Adaptivitás az oktatásban c. könyve alapján). Az önálló gyakorlás elsajátítása az órán folyó közös munka eredménye, amikor a pedagógus részekre bontja és elmagyarázza, majd bemutatja (eljátssza) szempontjait. Az egyértelmű, és jól meghatározható irányok elérése érdekében a növendékkel megismerteti a gyakorlás részmozzanatait, fajtáit, menetét. Részletes útmutatást ad az otthoni munkavégzés feladataira. A diákok közül van, aki önálló, 13

14 egyéni munkára képes, van, aki az önálló, egyéni munkában alkalmanként segítséget igénylő, és van, aki az önálló, egyéni munkában rendszeres segítségre szoruló tanuló. Erre különösen odafigyelünk. A segítség mértékének meghatározásában az alábbi szempontokra fókuszálunk: milyen szintű a tanulók önálló feladatmegoldó képessége (önállóan, segítséggel), törekszik-e a gyerek a javasolt gyakorlási lépések betartására, mit tesz, ha nehézségbe ütközik, mennyire terhelhető, mi jellemzi a figyelmét, milyen a munkatempója, milyen a gyakorláshoz való viszonya, milyen az ízlésvilága. A tanítási órán gyűjtött tapasztalatok alapján prioritásként kezeljük az alábbi pontokat: az órai munka hatékonysága, következetessége, a megfelelő, a hangszerhez szükséges rekeszlégzés megéreztetése, készségszintre emelése (fúvós hangszerek esetében), hangképzés az igényes, szép hang kialakításának elősegítése, a hang lebegésének megelőzése (fúvós hangszerek levegővezetése). az igényes, szép hang kialakításának elősegítése, a hang lebegésének megelőzése (vonóvezetés: vonós hangszereknélhangképzés). igényes billentéskultúra kialakítása (billentyűs, vonós hangszerek, gitár, valamint fafúvós hangszerek). skála az egyenletes játékmód elérése, lazítás, a görcsök kialakulásának megelőzése, etűd a minél magasabb technikai szintre emelés előadási darab a zenemű igényes, szép, élvezhető interpretálása folyamatos figyelem a tiszta intonációra szempontok az otthoni, egyéni gyakorláshoz Törekszünk arra, hogy az óra menetének időbeosztása mindig illeszkedjen a fejlesztendő terület igényeihez, de ne ragadjon le egy problémánál, mindig juttassa sikerélményhez a növendéket. Óratervezésnél az előzetes tudás, az aktivizálhatóság, az egyéni gyakorlásra való képesség mérlegelendő együtt. irányítás: direkt és indirekt is lehet; természetesen az indirekt irányítás dominál (a gyermeknek lehetőség szerint hagyjuk meg a felfedezés élményét, vagyis ő jöjjön rá a dolgokra) folyamatos kontroll és önkontrollra nevelés (szabályozás): folyamatos és rendszeres minden tanuló esetében a visszacsatolás értékelés: formáló segítő, a pedagógus és az eszköz is biztosítja, a cél és az egyes tanulói teljesítmények összevetésével valósul meg Bemutató órák, továbbképzések szervezése: mennyire tud együtt dolgozni egy másik tanárral, akivel nem találkozik nap-mint nap, aki más metódussal tanítja a hangszert, a zeneműveket. 14

15 Megfigyelés: hangversenyeken, bemutatókon, országos versenyeken mutatott kép, azt nyújtotta, amit vártunk; teljesítménye több volt a vártnál vagy éppen kevesebb, a lámpaláz kezelése a szereplés izgalma segítette vagy gátolta a produkciót. Az oktatás szervezeti és munkaformái azt a célt szolgálják, hogy a gyermek szemszögéből az óra spontán folyamatnak tűnjön. Idősebb korban ébredjen rá, a folyamat összefüggéseire pl., a-moll skála után a-moll etűd következik. A tanár irányító munkája az oktatásban azt jelenti, hogy segítjük a növendéket a tanulásban, azaz végigvezetjük a tanulási folyamaton. Ehhez különféle módszereket alkalmazunk, hogy színes, hatékony és eredményes legyen a közös munka. A sikerhez bizonyos alapvető feltételek, megfelelő körülmények is szükségesek, amelyeket a tanár szervező munkája teremt meg. Ennek a munkának az egyik része abból áll, hogy gondoskodunk a didaktikai feladatok gördülékeny egymásra következéséről, hogy a szükséges tárgyak, eszközök megfelelő időben rendelkezésre álljanak. A szervezőmunka fontos része az is, hogy megteremtjük a növendékek munkájának kereteit, azaz a módszerek megválasztásával párhuzamosan megtervezzük és megvalósítjuk a közös munka legoptimálisabb formáit. Az oktatás szervezése közben figyelemmel kell lenni az alábbiakra (Dr. Tóth László: Pszichológia a tanításban c. könyve alapján): A tanulás motiválására rövid, közép és hosszútávon. Differenciálás. Egyéni tanulási módszerek és fejlesztésük (tanulási stratégiák, stílusok, módszerek; a tanulás alapját képező pszichológiai folyamatok; a fejlesztés lehetőségeire, a tanulás megtanítására cselekvésbe ágyazott képességfejlesztés közben). Tantermi kommunikáció, irányítási technikák (a kommunikáció pszichológiai alapjai, az óra irányítása, az irányítással összefüggő tanári jellemzők, én-üzenetek és a vereségmentes módszer). Dr. Kovács Géza: Zenei munkaképesség-gondozás célja a zenélő ember szolgálata, alkalmassá tevése hivatásbeli és mindennapi feladataira fizikailag, szellemileg, lelkileg. Nyesténé Raizer Márta a módszert Dr. Pásztor Zsuzsa továbbképzésén ismerte meg. Azóta eredményesen használja a tanításában. A módszer alkalmazásának célja, hogy a foglalkozási ártalmak megelőzése érdekében a terhelés és a teherbírás egyensúlyban legyen. Ehhez a tanárnak ismernie kell növendékének idegi, fizikai állapotát, ezáltal pontosan meg tudja határozni az optimális munkaterhelést. A jó munkaképesség nem tartozéka a tehetségnek, de a kifejlődés elengedhetetlen feltétele. A terhelés meghatározásánál mindkettőt figyelembe kell venni. 15

16 A filozófiánk az, hogy akkor biztosítjuk az esélyegyenlőséget a gyermeknek, ha mindenkit a képességeihez mérten oktatunk és nevelünk. Az eltérő adottságokkal és környezetből érkező gyermekekkel való más módon való foglalkozás nem szegregáció. Sőt, a differenciált csoportos oktatással biztosítjuk az egyéni képességek kibontakoztatásának egyenlő lehetőségét. Differenciált csoportokat hozunk létre az alábbi szempontok szerint: a tanuló képességei a tanuló életkora a feladatmegoldás tempója a tevékenység eltérő típusa, eltérő hangszerek, kamarazene, zenekar a tevékenységhez szükséges tudás minősége 16

17 Differenciált csoportjaink didaktikai szempontból az alábbi képességfejlesztést szolgálják: A kamarazenélés során kortársaikkal újfajta, közös zenei tevékenységre lelhetnek. Nemcsak zenei készségeik és figyelmük, hanem szociális érzékenységük is fejlődik, miközben barátokra lelhetnek. Iskolánk gyermekzenekarában a vonós diákok rendkívül korán találkoznak a szólampróbák és a zenekari játék élményével, míg a Piccoli Archi ifjúsági vonószenekarban csodálatos közösség részesévé válhatnak. Ennek a legfőbb bizonyítéka, hogy sokan nem zenei téren történő tovább tanulásuk ellenére is egyetemistaként visszajárnak e zenekarba játszani. Iskolánk fúvószenekara a diákok másik részét öleli fel. Az ide be nem jutó fuvolistákat pedig tanárnőik fuvolazenekarrá szervezték, amely zenekar játéka a növendékek és a közönség tetszését is elnyerte. A gitárzenekarunk is 2007 óta eredményesen működik, amely a Canto Guitarras kamarazenekar nevet viseli. Tagjai főleg középiskolás növendékek, de részt vettek a zenekar munkájában főiskolások is. A kamarazenekar a zeneiskola képzési struktúrájában-óratervben szerepel, mint gyakorlati kötelezően választható tárgy. Így egy zeneiskolás 2. ill. 3. alapfokú évfolyam osztályában választhatja a főtárgy mellett a kamarazenét heti 1x45 vagy 2x45 percben. A gitár sajátosságának köszönhető hogy önállóan és csoportban is megállja helyét. Egy szál magában több szólamban is megszólalhat, nem ritka hogy zenekari átiratokat hallhatunk rajta. Viszont egy zenekarban csak valamelyik szólam erősítésére szolgál. A kamarazenekarok fő célja a közös muzsikálás élményeinek megtapasztalása. A zenekar tagjai különböző adottságú, képességű és készségű gyerekek, de a végeredmény mégis egységes. A csoport tagjai egy közös célért dolgoznak, közös a motiváció. A munka során érdeklődést mutatnak a darabok iránt, a megismerés és megvalósításra való törekvés hajtja őket a próbák alatt. Így felébreszti bennük a tanulási kedvet, fejleszti és mozgósítja őket. Ha a munkának megvan az eredménye, és a hangversenyen tökéletesen megszólal a mű, a gyerekek érdeklődését hosszútávon fönn lehet tartani, ami a legnehezebb feladat a tanári munkában. A siker megtapasztalása egy közös öröm, aminek egyaránt örül minden zenekari tag. A csoportmunka előnyei: közösen kell gondolkodni, ez együttműködésre, egymásra figyelésre, egymás elfogadására, önértékelésre készteti a zenekari tagokat. Növekszik az empátiás képességük, szociális kompetenciájuk, együttműködési készségük. Új kapcsolatok alakulnak ki közöttük, a közös munka hozzájárul önértékelésük alakulásához. Fejleszti a gyerek integratív" nézőpontját: affektív dimenzió, vagyis az emberekhez való tartozás, azonosulás és hasonulás, kognitív dimenzió, vagyis a feladathoz való viszonyulás, tudásvágy, aktivitás öröme, effektív dimenzió, vagyis önmagához való viszonya, lelkiismeret, megbecsülés vágya (Dr. Tóth László Pszichológia a tanításban 171 o.). 17

18 Felmerül a kérdés: a zongorista növendékeknek milyen lehetőségeket adunk? Nos, ők négykezes műveket adhatnak elő, illetve kamarazenei formációkban kapnak helyt. Sőt alkalomszerűen, ha igény van rá újabb, és újabb együttesek alakulnak egy- egy zenemű megszólaltatására. Nyíregyháza városa híres kimagasló kóruskultúrájáról. Sok növendékünk tagja a Cantemus kóruscsaládnak, de akik a sok próbát, ami ezzel jár, nem tudják vállalni iskolánk énekkarában is, énekelhetnek. A paletta széles és eddigi tapasztalataink alapján a tehetséges növendékek megtalálták valamelyik együttesben a helyüket. Nemcsak a hangszeres játékuk fejlődik, de magát az együttest, illetve az iskolát is sajátjuknak érzik. Differenciálás más szempontok alapján: Életkor: Az életkor alapján az óvodáskorú gyermekeknek dalosjáték néven játékos zenei foglalkozást tartunk. Az általános iskola 1. és 2. osztályába járóknak előképző 1. és 2. évfolyamon játékos elemekkel átszőtt zenei készségeket fejlesztő foglalkozásokat nyújtunk. A szolfézs 1-6. osztályában, a tantervben meghatározott elméleti és gyakorlati oktatásra kerül sor. Zenei előképzettség: A dalosjáték- előképző osztályban már tanult gyermekeket, úgyszintén a zenetagozatos általános iskolában tanuló növendékeknek külön szolfézscsoportot alakítunk ki. A csoportok átjárhatóak, és bármelyik gyermek kérelmezheti azt, hogy azonos évfolyamon más csoportba járjon, így a szegregációt elkerüljük. Erre ritkán kerül sor. Pályaorientáció: A pályára készülőknek felkészítő jelleggel alacsonyabb csoportlétszámú ugyanakkor magasabb szintű B - szolfézscsoportot hozunk létre. Szintén a pályára készülőknek, illetve a kimagasló képességű növendékeink az alábbi opcionális foglalkozások közül választhatnak: Zongorakötelező: heti 30 perc zongoratanulás, amely a hangszeres játékon túl a zeneelmélet tárgynak az előkészítése is egyben. Zeneirodalom: zenetörténet, zenehallgatás színes, kultúrtörténeti ismeretekbe ágyazva. Zeneirodalmi szolfézs: Az előzőhöz hasonló, de elméletközpontú tárgy. Gyakorlati szolfézsnak is nevezhetnénk, hiszen a zenetörténet remekműveinek elemzése által ébrednek rá a tanulók a zene törvényeire és alkalmazásukra. Az elemzés harmóniai, formatani, hangszerelése, történeti és más szempontok alapján folyik. Második tanszakként egy másik főtárgytól különböző hangszer tanulása, amelyről pedagógus bizottság dönt. Összhangzattan: a zene matematikája olyan törvényszerűségeket és szabályokat tartalmazó elméleti és gyakorlati tárgy, amely segítségével a műveket alaposabban megismerhetik a gyerekek, sőt később harmonizálhatnak is. 18

19 Gazdagítás, dúsítás Kamarazenei összeállítások: a főtárgy- tanárok hasonló képességű gyerekekből hoznak létre formációkat. A kamarazene általában a főtárgytanár személyéhez kapcsolódik. Ez egy összekötőkapocs is egyben a differenciált csoportos és az adaptív egyéni foglalkozásokra járó gyermekek között. Az együtt zenélés élménye csodálatos és újszerű élmény a gyermekeknek. A megfelelő hangszerjáték- jártassággal bíró növendékek másfajta megosztott figyelemmel tanulnak egymástól és a tanártól egyaránt. Gyakran saját maguk is összejönnek összejátszani, és tényleg játszanak, együttműködnek, segítik, és építő kritikával figyelik magukat, egymást. Ez az érzelmi életükre, a közösséghez tartozás- érzésére is pozitívan hat. Vonós, fúvós, gitár, fuvolazenekar: Hangszer specifikus differenciálás, amely az identitástudatot és a szocializációt is erősíti. A teljesítménykényszertől szenvedő gyermekek különösen élvezik, ha nagyobb közösséggel együtt szerepelhetnek. Itt a kamarazenével hasonló pozitív hatások mellett a közösség még nagyobb szerephez jut. B- tagozat: Egy hangszer specifikus pedagógusokból álló bizottság, előre meghatározott szempontok alapján dönt a magasabb óraszámú hangszeres óráról a legtehetségesebb gyermek tekintetében Olyan tanulási tapasztalatok megszerzése, melyek a gondolkodásnak és a kreativitásnak az átlagosnál magasabb szintjét igénylik, illetve fejlesztik. Hagyományos tanulási tapasztalatok bővítése, kiegészítése, mely különös figyelmet fordít arra, hogy mindez ne legyen megterhelő, többletmunka. A produktív, célorientált, kreatív, komplexitást igénylő gondolkodási színterek megteremtése, zenei és képzőművészeti alkotó folyamatokkal. Specifikus fogalmak és általánosítások megismerése és alkalmazása Műhelymunkánk lehetővé teszi a mélységében történő gazdagítást, tartalmi gazdagítást, feldolgozási képességek gazdagítását, a tempóban történő gazdagítást. Mivel ahány tanár és ahány növendék, annyiféle közös út létezik egy interperszonális kapcsolat tanórán kívüli gazdagítására, így a teljesség igénye nélkül egy példát mutatnánk be részletesen. Nemcsak a gazdagítás, dúsítás, de a versenyeken való részvétel, a hatásvizsgálat, a más művészeti ágakkal való kapcsolat erősítése és még számos más mester tanítvány viszonyra jellemző attitűd, gyakorlati megjelenésének formája bontakozik ki kronologikus sorrendben előttünk. A zeneiskolában a tanórán kívüli tevékenységek körébe tartozik a tehetséggondozás, a zenehallgatás, a kulturált szabadidős tevékenységek iránti igény felkeltése, a lehetőségek megismertetése, a zeneiskolai közösségek fejlesztése. 19

20 Ilyen jellegű foglalkozások lehetnek: a tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások, bemutató tanítások, versenyeken való szereplések, nyári zenei táborok, koncertek, operalátogatás, alkalmi kamarazenei foglalkozások. A különböző szereplések, hangversenyek részei az iskola Pedagógiai Programjának. A Vikár Sándor Zeneiskola által szervezett hangversenyeken a gitár tanszak növendékei előzetes egyeztetés után, szaktanári javaslat alapján léphetnek fel. A nem zeneiskolai szervezésű rendezvényeken a tanulók jelentkezésük alapján szerepelhetnek, azonban a műsorválasztást kötelesek egyeztetni a főtárgy tanárukkal, és az iskola vezetőségével. A nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola hagyományos, minden évben megtartott osztályhangversenyein és a nagyszabású gálahangversenyén számos növendékem szerepelt. Lipcsei Bence növendékem március 12-én elnyerte a zsűri által kiadható Nagydíjat. A Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum és iskolánk közös rendezvénye a Nyíregyházi Művészeti Hetek nyitóhangversenye, melyen iskolánk tanárai a rendezvény főszereplői március 18-án tanárkollégáimmal, egy kamaraprodukcióval vettünk részt a hangversenyen. A Megyei Pedagógiai Napok nyitóhangversenyén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézettel közösen a megye zeneiskoláinak hangversenyét hallhattak az érdeklődők március 26-án Béres Enikő és Béres Mariann gitárduója is elhangzott a hangversenyen. Iskolánk gitár tanszakának szervezésében immár harmadik alkalommal került megrendezésre a Gitár Kamarazenei Hangverseny melyre a megye zeneiskoláiból érkeztek gitárzenekarok április 22-én a balmazújvárosi Veres Péter Művelődési Központ és Alapfokú Művészeti Iskola, a hajdúböszörményi Bartók Béla Zeneiskola, a debreceni MEA Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és iskolánk Canto Guitarras gitárzenekarainak hangversenyét hallhatták az érdeklődők. A tehetséges tanulóink megyei és országos versenyeken is bemutatkoznak. A 11. Országos Alba Regia Kamarazenei Versenyen Székesfehérvárott április án iskolánkat duó-trió kategóriában Béres Enikő és Béres Mariann képviselte, produkciójukat a szakmai zsűri Ezüstminősítéssel jutalmazta. Végezetül ide tartoznak azok a külső felkéréseket képtármegnyitás, városi ünnepségek stb. ahol iskolánk eleget téve a felkéréseknek, zenei produkciókkal emelni tudja a rendezvény kulturális színvonalát. Ilyen jellegű rendezvényeken is több alkalommal szerepeltem gitártanszakos növendékeimmel, szóló, duó, trió és zenekari produkciókkal egyaránt. Czakó Erika Iskolánk kürt tanára Nagy Dávid Tamperében a Pirkanmaan Ammattikorkeakoulu zeneművészeti karán is tanult. Nemzetközi tapasztalatait adaptálni kívánja a helyi viszonyokhoz, amely a tanóra felépítésének és az alkalmazott módszerek átértékelésének szükségességét veti fel. Fiatal gyerekektől nem várhatjuk el, hogy bonyolult fiziológiai feladatokat vagy zenei gondolatokat értsen meg és alkalmazzon, ezért egyszerűbb, célravezetőbb, eljátszani és utánzásra kérni a növendéket. Másrészt ezzel a módszerrel közvetlenebbül és hatékonyan lehet megalapozni a helyes, hangszerre jellemző játékmódot. A 20