XI. MAGYAR AEROSZOL KONFERENCIA. Debrecen október Program és előadáskivonatok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "XI. MAGYAR AEROSZOL KONFERENCIA. Debrecen 2013. október 28-30. Program és előadáskivonatok"

Átírás

1 XI. MAGYAR AEROSZOL KONFERENCIA Debrecen október Program és előadáskivonatok ISBN

2 Szerkesztők: Kertész Zsófia Szikszai Zita Angyal Anikó Furu Enikő Szoboszlai Zoltán Török Zsófia Borítókép: Konyhás István hcwg.hu Kiadó: MTA Atommagkutató Intézet Nyomda: REXPO Kereskedelmi és Számítástechnikai Kft. Debrecen, október

3 Köszöntő A Szervező Bizottság nevében szeretettel köszöntjük a XI. Magyar Aeroszol Konferencia résztvevőit Debrecenben, október között. A Magyar Aeroszol Konferencia a magyar aeroszol kutatói társadalom 2-3 évenként megrendezésre kerülő seregszemléje. Az első Magyar Aeroszol Konferencia 1989-ben volt Veszprémben, amelyet további kilenc konferencia követett. Eddigi konferenciák: 1. Veszprém, október Debrecen, december Budapest, november Veszprém, október Szeged, október Debrecen, október Budapest, szeptember (European Aerosol Conference 2004 keretében) 8. Siófok-Szabadifürdő, május Balatonfüred, április Galyatető, október A konferencia célja, mint ahogy az előző konferenciáké is, hogy fórumot teremtsen a hazai aeroszoltudomány és technológia legújabb eredményeinek áttekintésére, nemzetközi kutatási trendek és lehetséges közös kutatási irányok megvitatására, a különböző hazai tudományos műhelyek közötti multidiszciplináris együttműködések erősítésére, valamint fiatal kutatók szakmai bemutatkozására. A MAero2013 propgramjának összeállításánál követtük az előző konferenciákon megszokott rendszert, azzal a különbséggel, hogy a konferencia időtartama a hagyományos 2 nap helyett ezúttal 3 nap lesz. Így talán kevésbé lesz feszített a tempó, és reméljük, a szünetekben és a kirándulás alatt több lehetőség lesz kötetlen eszemcserékre, baráti beszélgetéskre, új kapcsolatok kialakítására is. A konferencia keretében kerül megrendezésre a TÁMOP /1/KONV Az Atomki tudományos eredményeinek terjeszése és népszerűsítése c. projekt interdiszciplináris workshopja "A Földünk természetes védelmi rendszerei" címmel. Minden résztvevőnek kívánunk eredményes munkát és reméljük, hogy a MAero2013 konferenciát hasznosnak, érdekesnek és eredményesnek találják majd szakmai szempontból, és élvezik a régi és új barátokkal, kollégákkal történő találkozást. Kertész Zsófia A Szervező Bizottság nevében

4 A XI. Magyar Aeroszol Konferencia rendezői: Magyar Aeroszol Társaság MTA Atommagkutató Intézet A konferencia Szervező Bizottsága: Kertész Zsófia Szikszai Zita Molnár Mihály Angyal Anikó Furu Enikő Major István Szoboszlai Zoltán Török Zsófia Király Beáta A konferencia támogatói: Kálmán System Kft Isotoptech ZRT TÁMOP /1/KONV

5 A XI. Magyar Aeroszol Konferencia PROGRAMJA

6 2013. október 28. hétfő Regisztráció A XI. Magyar Aeroszol Konferencia Megnyitója I. szekció Czitrovszky Aladár, Salma Imre, Magyar Aeroszol Társaság Sulik Béla, Atomki, tudományos igazgató helyettes Gelencsér András: Az egészségkárosító hatástól az éghajlatmódosításig Bécsi Zsuzsanna, Molnár Ágnes, Imre Kornélia és Pasi P. Aalto: Újrészecske-keletkezés K-pusztai háttérlevegőben ( ) Salma Imre, Németh Zoltán: A légköri nukleáció jelentőségének minősítése városi környezetekben Németh Zoltán, Gede Mátyás, Salma Imre: A budapesti légköri nukleáció forrásterületeinek vizsgálata Geresdi István, Schmeller Gabriella: A levegő kémiai összetételének hatása a kondenzációs mag tömegének változására Poszterek, kávészünet II. szekció Czitrovszky Aladár, Nagy Attila, Kerekes Attila, Oszetzky Dániel, Veres Miklós, Kugler Szilvia: Bioaerszolok optikai méréstechnikája Ajtai Tibor, Utry Noémi, Pintér Máté, Bozóki Zoltán, Szabó Gábor: Korom aeroszolok szelektív azonosítása négy hullámhosszú fotoakusztikus koromérő rendszerrel Tóth Ádám, Hoffer András, Nyírő-Kósa Ilona, Pósfai Mihály, Gelencsér András: Légköri kátránygömbök: elsődleges eredet? Ajtai Tibor, Utry Noémi, Pintér Máté, Bozóki Zoltán, Szabó Gábor: Légköri korom aeroszolok valós idejű vizsgálata fotoakusztikus módszerrel városi környezetben Ajtai Tibor, Utry Noémi, Pintér Máté, Bozóki Zoltán, Szabó Gábor: Rediszpergált ásványi por összetevők abszorpciós válaszának mérése fotoakusztikus módszerrel Ajtai Tibor, Utry Noémi, Pintér Máté, Bozóki Zoltán, Szabó Gábor: Lézergenerált koromaeroszolok előállítása és karakterizálása Török Zsófia, Angyal Anikó, Furu Enikő, Szoboszlai Zoltán, Kertész Zsófia: Fejlesztések Debrecenben: levegőre kivezetett ionnyalábos mikro- PIXE rendszer aeroszol minták mérésére Fogadás 2

7 2013. október 29. kedd III. szekció Balásházy Imre: Az aeroszolok emberi egészségre gyakorolt hatásának jellemzése Herke Paula, Balásházy Imre, Farkas Árpád, Szigethy Dezső: Inhalációs gyógyszerek alkalmazása a gyakorlatban: a beteg légzési technikájának hatása a várható depozícióra és az optimalizáció lehetőségei Kerekes Attila, Veres Miklós, Nagy Attila, Himics László, Oszetzky Dániel, Kugler Szilvia, Czitrovszky Aladár: Inhalációs készítmények légúti depozíciójának lokális meghatározása in vitor módszerrel Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina, Stelczer Attila: Környezeti levegő szerves alkotóinak és kellemetlen szaganyagainak mintavételi vizsgálati módszereinek fejlesztése Kálmán Csaba, Kálmán István, Sándor Tamás, Csutorás Márton, Bán Sándor, Roman Szabolcs: Diesel motorok levegőhígítás nélküli vizsgálata PM10 PM2,5 PM1,0 korom részecske frakcióra in stack, izokinetikus, realtime gravimetrikus, mintavétel Termékbemutató (Kálmán System, KVI-Plusz) IV. szekció Kávészünet Füri Péter, Balásházy Imre, Czitrovszky Aladár, Nagy Attila, Pándics Tamás, Dura Gyula, Kerényi Tibor, Farkas Árpád, Jókay Ágnes, Madas Balázs, Nikovits Tibor: A vörösiszap por fizikai tulajdonságainak, légúti depozícióeloszlásának és az egészségre gyakorolt hatásának elemzése Jókay Ágnes, Farkas Árpád, Balásházy Imre, Füri Péter: Aeroszol gyógyszerek légúti kiülepedésének numerikus modellezése és optimalizálása Farkas Árpád, Balásházy Imre, Jókay Ágnes, Füri Péter: A légzőrendszer bronchiális régiójában kiülepedett részecskék mukociliáris tisztulásának numerikus modellezése Kozmáné Szirtesi Krisztina, Angyal Anikó, Szoboszlai Zoltán, Furu Enikő, Török Zsófia, Kertész Zsófia: Aeroszol vizsgálatok ócsai passzívház-közeli épületekben Szoboszlai Zoltán, Kertész Zsófia, Szikszai Zita, Angyal Anikó, Furu Enikő, Török Zsófia, Daróczi Lajos, Kiss Árpád Zoltán: Nyomtatott áramkörök hullámforrasztása során keletkezett aeroszolrészecskék azonosítása és kémiai jellemzése Ebédszünet Konferencia kirándulás 3

8 2013. október 30. szerda TÁMOP /1/KONV Földünk természetes védelmi rendszerei workshop V. szekció Varga György, Kovács János, Bradák Balázs, Szeberényi József, Kiss Klaudia: A porviharok és a hullóporos szedimentáció jelentősége a talajképződésben Ferenczi Zita: Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján Újvári Gábor, Németh Tibor, Kovács János, Varga György: Középgrönlandi jégben megőrzött ~20 ezer éves légköri aeroszol eredete: agyagásványtani és Sr, Nd, Pb izotópos bizonyítékok Filep Ágnes, Bozóki Zoltán, Hitzenberger Regina, Szabó Gábor: Széntartalmú részecskék forrásának azonosítása optikai tulajdonságaik és méretük alapján Major István, Bán Sándor, Balogh Csaba, Molnár Mihály: Magas aeroszol koncentrációjú időszakokban gyűjtött minták vizsgálata C-14 módszerrel Poszterek, kávészünet VI. szekció Krassován Krisztina, Kertész Zsófia, Imre Kornélia és Gelencsér András: Másodlagos eredetű foszfor szárazföldi finom aeroszolban Jancsek-Turóczi Beatrix, Hoffer András, Tóth Ádám, Kováts Nóra, Ács András, Gelencsér András: Különböző aeroszolforrás-típusok ökotoxicitása Molnár Mihály, Koltai Gabriella, Major István, Orsovszki Gergely, Siklósy Zoltán, Leél-Őssy Szabolcs, Török Zsófia, Kertész Zsófia, Ivo Svetlík: A Baradla-barlangban a cseppkövekre kirakódott korom vizsgálatának tanulságai Molnár Ágnes, Bécsi Zsuzsanna, Benkő Diána: Az aeroszol részecskék tulajdonságai háttérlevegőben Gácser Vera, Molnár Ágnes: Stabil időjárási helyzetek hatása a budapesti levegőminőségre Furu Enikő, Katona Szabó Ilona, Angyal Anikó, Szoboszlai Zoltán, Török Zsófia és Kertész Zsófia: Aeroszol szennyezettség vizsgálata villamos pályaépítés mentén Debrecenben Angyal Anikó, Kertész Zsófia, Ferenczi Zita, Furu Enikő, Szoboszlai Zoltán, Török Zsófia, Szikszai Zita: Debreceni városi aeroszol forrásai szmog ideje alatt A XI. Magyar Aeroszol Konferencia Zárszava Ebédszünet Laborlátogatás (AMS Labor, Ionnyaláb Alkalmazások Laboratóriuma) 4

9 Poszterek Filep Ágnes, Palágyi Andrea, Kovács Laura, Manczinger László, Vágvölgyi Csaba, Bozóki Zoltán, Szabó Gábor: Légköri aeroszol minták fizikai, kémiai és ökotoxikológiai jellemzése Kohut Attila, Metzinger Anikó, Márton Zsuzsanna, Linus Ludvigsson, Knut Deppert, Galbács Gábor és Geretovszky Zsolt: Szikrakisüléses nanorészecske generátor emissziós spektroszkópiai vizsgálata Cu nanorészecskék előállítása közben Nagy Attila, Czitrovszky Aladár, Kerekes Attila, W.W. Szymanski: Terepi optikai mérések aeroszolok forrásazonosításának céljából Furu Enikő, Kertész Zsófia, Matjaž Kavčič: Klór kémiai állapotának meghatározása aeroszol mintákban nagy feloldású hullámhossz-diszperzív PIXE módszerrel Papp Enikő, Angyal Anikó, Furu Enikő, Szoboszlai Zoltán, Török Zsófia, Kertész Zsófia: Légköri aeroszol vizsgálata tömegközlekedési eszközökön ionnyaláb-analitikai módszerekkel Utry Noémi, Ajtai Tibor, Smausz Tamás, Hopp Béla, Bozóki Zoltán: Lézeres abláció által generált aeroszolok fotoakusztikus vizsgálata 5

10 XI. Magyar Aeroszol Konferencia ELŐADÁSOK 6

11 LÉGKÖRI AEROSZOL: AZ EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ HATÁSTÓL AZ ÉGHAJLATMÓDOSÍTÁSIG Gelencsér András Pannon Egyetem, Környezettudományi Intézet, MTA-PE Levegőkémiai Kutatócsoport 8200 Veszprém, Egyetem utca 10., A XXI. század hajnalán az emberiség a légkörrel kapcsolatban egy új jelenséggel kényszerült megbarátkozni, amit angol nyelven Atmospheric Brown Clouds (ABC) elnevezéssel illetünk. Ez a fogalom döntően széntartalmú aeroszolrészecskékből álló, kontinentális léptékű és tartós levegőszennyezést jelent. A nagyvárosi levegőszennyezésből kinőtt sajátos összetételű fotokémiai szmogtakaró alapjaiban rajzolja át azt a képet, ami a légköri aeroszol éghajlati hatásaival kapcsolatban a tudományos közvéleményben a 20. század végére kialakult. A légköri aeroszol klasszikus hűtő hatását a korom és szerves részecskék egyre növekvő arányával jellemezhető szmog egyre kevésbé képes biztosítani. Az üvegházhatású gázok töretlenül növekvő koncentrációja mellett ez sem jó hír a 21. század várható éghajlati változásait illetően. A jelenség és hatásainak leírását, értelmezését, a jövőbeni változások előrejelzését nagymértékben megnehezíti a széntartalmú légköri aeroszol koncentrációjának, összetételének és tulajdonságainak változékonysága, nevezéktani és méréstechnikai problémák sokaságával súlyosbítva. Például az egyértelműnek tűnő korom fogalma is rendkívül eltérő morfológiájú, méretű, abszorpciós képességű részecskék halmazát takarja, amelynek légköri mérésére a mai napig nem létezik egységes elvű módszer. Hasonlóképpen problémás a korom és a humuszszerű vegyületek kontinuumának megkülönböztetése, a részecskefázisú légköri átalakulások nyomonkövetése, az optikai tulajdonságok számítása, a higroszkópos növekedés és aktiválódás modellezése, a források azonosítása, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Az új fogalom kiváló példa arra, hogyan válik helyi, elsődlegesen az emberek egészségét veszélyeztető levegőszennyezési problémák sokaságából a légköri sugárzásátvitelt és időjárást kontinensnyi léptékben bizonyíthatóan befolyásoló jelenség, ami napjainkra globális éghajlatmódosító tényezővé lépett elő. Köszönetnyilvánítás A kutatás a TÁMOP A/ azonosító számú Nemzeti Kiválósági Program hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Irodalom Ramanathan, V., C. Chung, D. Kim, T. Bettge, L. Buja, J.T. Kiehl, W.M. Washington, Q. Fu, D.R. Sikka, and M. Wild (2005), Atmospheric brown clouds: Impacts on South Asian climate and hydrological cycle, PNAS 15, Engling, G., Gelencsér, A. (2010), Atmospheric Brown Clouds: From local air pollution to climate change, Elements 6, ,

12 AZ AEROSZOLOK EMBERI EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSÁNAK JELLEMZÉSE Balásházy Imre MTA Energiatudományi Kutatóközpont, Környezetfizikai Laboratórium 1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33, Bevezetés Az emberre ható környezeti ártalmak számottevő része aeroszolok belégzéséhez kapcsolódik. Földünkön a gyermekhalál 30%-a, a leggyakoribb fertőző és allergiás betegségek vagy a tüdőrák leginkább aeroszol részecskék inhalációjának következménye. A városi levegő nagy részecskekoncentrációja, az ipari és mezőgazdasági létesítményektől származó mérgező porok, a dohányzás és általában a toxikus, allergén és karcinogén anyagok belégzése, valamint a radioaktív aeroszolok inhalációja a biofizika, a környezetfizika, az egészségvédelem és a sugárvédelem fontos területévé vált. Az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít a légszennyezésből származó káros egészségi hatások kutatására. A gyógyszerek szervezetbe történő gyors és noninvazív bejuttatásának is egy lehetséges módját jelenti az aeroszol formában történő inhaláció, ezért az aeroszol gyógyszerek térhódítása az utóbbi időben igen jelentős volt és e tendencia minden bizonnyal folytatódik. A belélegzett aeroszolok egészségre gyakorolt hatását számos paraméter együttesen határozza meg. A legfontosabb paraméter típusokat az 1. ábra foglalja össze. A BIOLÓGIAI HATÁST BEFOLYÁSOLÓ LEGFONTOSABB TÉNYEZŐK 1. Az aeroszol tulajdonságai. 2. A légzőrendszer jellemzői. 3. A légzés módja. 4. Az egész szervezet sajátosságai. (Egyéni érzékenység, egészségi állapot.) 5. A külső erőterek. 6. A dózis és a dózisintenzitás. (A hatás elemzésének leggyakoribb paraméterei.) 1. ábra. Az aeroszolok egészségre gyakorolt hatásának kulcsparaméterei Az aeroszolok jellemzői közül, az egészségre gyakorolt hatást illetően, a részecskeméret eloszlás, a részecske alak, a részecske dinamika, az oldékonyság és a toxicitás (kémiai-, fizikai-, biológiai- és radio-toxicitás) a legfontosabb tényezők. A biológiai válaszban természetesen szerepe van még a levegő hőmérsékletének, páratartalmának és nyomásának is. Az inhalábilis, azaz a bronchusokig megszokott légzési mód mellett reális valószínűséggel belélegezhető részecskeméret-tartomány az 1 nm-től 10 μm-ig terjedő intervallum. A respirábilis, azaz a légzőhólyagokig, más szóval alveolusokig is lejutó részecskék jellemző mérettartománya 5 nm-től 5 μm átmérőig terjed. Természetesen ezek nem éles határok, és a részecskeméreten kívül számos egyéb paramétertől is függ, hogy egy belélegzett részecske meddig jut el a légzőrendszerben. A 2. ábra a légzőrendszeri aeroszol depozíció karakterisztikus frakcióit írja le a részecskeméret függvényében, felnőtt nő esetében, ülő pozíciónak megfelelő légzési módnál. A számítások a sztochasztikus tüdőmodellünkkel készültek. Mint látható, az orr jóval jobb szűrő, mint a száj, ezért poros levegőben szinte mindig az orrlégzés javasolható. 8

13 TELJES ÉS REGIONÁLIS DEPOZÍCIÓS FRAKCIÓK 2. ábra. Humán légzőrendszeri depozíciós frakciók a részecskeméret függvényében orr- és szájlégzésnél, ülő légzési módnál, felnőtt nő esetében A belélegzett részecskék egy része kiülepszik a légzőrendszerben. Ezek jelentős hányadát valamely tisztulási folyamat eltávolítja a kiülepedés helyétől. A kiülepedett részecskék bekerülhetnek a véráramba, vagy beépülhetnek a tüdőszövetbe. A véráramba került részecskék kinetikája igen változatos lehet. A nanorészecskék szervezeten belüli útvonala még jórészt ismeretlen. A ki nem ülepedett részecskéket előbb-utóbb kilélegezzük. Az 1 nm 100 nm-es részecskék légzőrendszeri kiülepedését alapvetően a diffúzió határozza meg, az 1 μm feletti részecskeátmérőknél általában az impakció, azaz a tehetetlen ütközés a domináns depozíciós mechanizmus, de igen lassú légzésnél a gravitációs ülepedés is lehet az uralkodó kiülepedési folyamat. Időben változó méretű részecskék (párolgó, szublimáló, higroszkopikus, aggregálódó vagy koaguláló részecskék) depozíciója sajátos kiülepedés-eloszlást eredményezhet. Ha a részecskék elektrosztatikusan töltöttek vagy mágnesesek, akkor külső térrel erősen módosítható a légúti viselkedésük. A légzőrendszernek számos betegsége ismert, melyek erősen befolyásolhatják a belélegzett részecskék depozícióeloszlását, tisztulását, valamint a biológiai hatását. Légzőrendszeri allergia esetén ugyanabban a légtérben megfulladhat az egyik ember, míg a másik észre sem veszi a szennyezést. A legismertebb veszélyes aeroszolok a dohányfüst, a radon-leánytermékek, a városi aeroszolok, az azbeszt, a gumipor és a nanoaeroszolok. Mindezek légzőrendszeri depozícióját és tisztulását többféle numerikus modellel számoljuk. Modelljeink Kerekes et al. (2009, 2012) kísérleti berendezésein validálásra kerülnek. Köszönetnyilvánítás A kutatást a KTIA_AIK_ szerződésszámú projekt támogatta. Irodalom Kerekes, A., Nagy, A., Czitrovszky A., Experimental air flow and deposition studies with hollow bronchial airway models. J. Aerosol Med. 22, 2, Kerekes, A., Nagy, A., Czitrovszky A., Theoretical and experimental investigation of aerosol deposition in realistic human airway model. European Aerosol Conference EAC2012, Sept Granada, Spain, A-WG06S1P30, P253,

14 A PORVIHAROK ÉS A HULLÓPOROS SZEDIMENTÁCIÓ JELENTŐSÉGE A PALEOTALAJOK KIALAKULÁSÁBAN AVAGY A LÉGKÖRI POR MENNYISÉGÉNEK VÁLTOZÁSAI A FÖLDTÖRTÉNETI MÚLTBAN Varga György 1, Kovács János 2,3, Bradák Balázs 1, Szeberényi József 1, Kiss Klaudia 1 1 MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajzi Intézet, 1112 Budapest, Budaörsi u. 45., 2 Pécsi Tudományegyetem, Földtani Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság u. 6., 3 Pécsi Tudományegyetem, Szentágothai János Kutatóközpont, Geoanalitikai Kutatócsoport, 7624 Pécs, Ifjúság u. 20. Bevezetés A szél által légkörbe juttatott, majd onnan különböző folyamatok hatására kiülepedett ásványi porral kapcsolatos vizsgálatok a globális éghajlati és egyéb környezeti kutatások homlokterébe kerültek az elmúlt évtizedben. Mindezen kutatások rámutattak és bizonyították, hogy az eolikus eredetű ásványi aeroszol részecskék szerepe Földünk éghajlati rendszerében sokkal többrétűbb, mint korábban gondoltuk (Pósfai és Buseck, 2010). Különösképpen igaz ez egyes földtörténeti periódusokra, amikor a légköri por mennyisége a mainak akár szorosa is lehetett (Kohfeld és Harrison, 2001). A plio-pleisztocén hullóporos eredetű üledékek hazai rétegsorai is egy ilyen jellegzetes klimax állapotot archiváltak számunkra (Varga, 2011). A hazánk területének csaknem felét fedő lösz-paleotalaj sorozatainak elemzésével, kiegészítve a feküjüket képező gyakran szintén hullóporos eredetű vörösagyagok rétegsoraival, a Kárpát-medence elmúlt 3,5 millió évének paleoklimatológiai és őskörnyezeti változásait ismerhetjük meg, valamint információkat szerezhetünk a légköri por mennyiségére vonatkozóan is. Az egynemű fakó sárga lösz alapanyagát a pleisztocén kori intenzív porviharok szállították és ülepítették le. A hideg-száraz éghajlat nem kedvezett a mállási folyamatoknak, így a felhalmozódott poranyagból lösz képződhetett. A meleg-nedves interglaciálisokban a löszréteg felső része talajosodott. Ezek a sötétebb sávok a későbbi glaciálisokban újra eltemetődtek és paleotalajként őrizték meg egykori melegebb klímaszakaszt. Ezt a klasszikus löszrétegtani megközelítést az új kutatási eredmények tükrében kiegészíthetjük a löszöket tagoló paleotalajok akkréciós a porhullással egyidejű, szingenetikus kialakulásának kérdéskörével. Ebben az esetben a talajok nem a fekü képződmény talajosodási folyamatok során történő átalakulásával képződnek, hanem a felmelegedési időszakokban is jelenlévő hullóporos szedimentáció eredményeként alakulnak ki (Varga et al. 2012). Módszerek Az elmúlt évek során a Kárpát-medence legjelentősebb hullóporos eredetű rétegsorait elemeztük, mely során különféle rétegtani, üledékföldtani, geomorfológiai, mikromorfológiai, geokémiai és geofizikai módszereket alkalmaztunk. A vizsgált feltárások és korábbi, publikált eredmények alapján összeállított elvi rétegoszlop egységeit globális referencia görbékkel korreláltuk. A hullóporos szedimentáció mechanizmusának pontosabb megértéséhez a polimodális szemcseeloszlás görbéket matematikai-statisztikai módszerekkel üledékpopulációkra bontottuk, recens porhullásos események granulometriai adatait is figyelembe véve. Így elkülöníthetővé válnak a (1) helyi porviharos epizódokhoz köthető durvább szemcsék, a (2) 10

15 csaknem állandó háttérporból, nagy szállítási távolság után kiülepedő agyag és finom kőzetliszt méretű frakciók, valamint a (3) talajosodási, újratalajosodási folyamatok révén képződött üledékkomponensek. Továbbá azonosíthatóvá válnak a paleotalajok akkréciós eredetének nyomai is. Rövid diszkusszió A hazai vörösagyag-lösz-paleotalaj sorozatok egységes rendszerként történő elemzése révén egy 3,5 millió évre visszamenő hullóporos üledéksor adatira támaszkodhatunk a légköri por mennyiségének rekonstrukciós vizsgálatai során. A löszök feküjében található pliocén és alsó-pleisztocén vörösagyagok eolikus eredetének tisztázása kulcsfontosságú ebben a sorozatban. A vizsgát vörösagyag minták szemcseeloszlási jellemzői az üledékpopulációkra történő felbontás és újabb szempontú értékelés alapján jól beleillenek a hullóporos rendszer jellemzői közé, de jelentősen eltérnek más üledékképződési környezethez (lakusztrikus, fluviális) köthető képződmények granulometriai profiljától. Az elektronmikroszkópos felvételeken szintén jól láthatók a szél általi szállítás során keletkezett ütközési nyomok és rovátkák a szemcséken. A kvarcszemek löszök anyagához hasonló félszögletes (szubanguláris) és szögletes alakja is jól mutatja, hogy szél által szállított anyagról van szó (Kovács, J. 2008; Kovács et al. 2008). A vörösagyagok képződése utáni szárazodás a porhullások intenzitásának növekedéséhez vezetett, és megindult a legidősebb löszeink kialakulása. Az alsó-pleisztocén löszsorozatokat tagoló vörös paleotalajok szemcseeloszlási adataik alapján eltérnek a löszökből talajosodási folyamatok által kialakult paleotalajoktól, illetve nagyfokú hasonlóságot mutatnak a Földközi-tenger térségekben található terra rossákkal (, melyek képződésében domináns szerepet játszott a szaharai por). A fiatalabb (felső-pleisztocén) lösz-paleotalaj sorozatok (pl. Verőce) finomrétegtani és részletes üledékföldtani elemzésével szintén felismerhető a hullópor jelentősége a talajképződésben (Bradák, B. et al. in prep). Irodalom Bradák, B., Kiss, K., Barta, G., Szeberényi, J., Markó, A., Józsa, S., Varga, Gy., Novothny, Á., Kovács, J., Mészáros, E., Szalai, Z. (in prep). Development of parallel palaeoenvironments during the Late Pleistocene identified in Verőce outcrop, Hungary Preliminary results. Quaternary International. Kohfeld, K.E., Harrison, S.P DIRTMAP: the geological record of dust. Earth-Science Reviews 54. (1 3) pp Kovács, J Grain-size analysis of the Neogene red clay formation in the Pannonian Basin. International Journal of Earth Sciences 97. (1) pp Kovács, J., Varga, Gy., Dezső, J Comparative study on the Late Cenozoic red clay deposits from China and Central Europe (Hungary). Geological Quarterly 52. (4) pp Varga, Gy Similarities among the Plio Pleistocene terrestrial aeolian dust deposits in the world and in Hungary. Quaternary International 234. (1 2) pp Varga, Gy., Kovács, J., Újvári, G Late Pleistocene variations of the background aeolian dust concentration in the Carpathian Basin: an estimate using decomposition of grain-size distribution curves of loess deposits. Netherlands Journal of Geosciences Geologie en Mijnbouw 91. (1 2) pp

16 ÚJRÉSZECSKE-KELETKEZÉS K-PUSZTAI HÁTTÉRLEVEGŐBEN ( ) Bécsi Zsuzsanna 1, Molnár Ágnes 2, Imre Kornélia 2 és Pasi P. Aalto 3 1 Föld-és Környezettudományi Intézeti Tanszék, Pannon Egyetem, 8201 Veszprém, Pf. 158, 2 MTA-PE Levegőkémiai Kutatócsoport, Pannon Egyetem, 8201 Veszprém, Pf Department of Physics, University of Helsinki, FI Helsinki, P.O. Box 64 Bevezetés A finom aeroszol részecskék számos légköri folyamatban játszanak fontos szerepet és közismert az éghajlatra és az emberi egészségre gyakorolt hatásuk. Újrészecske-keletkezési események az egész világon megfigyelhetőek mind szennyezett városi, mind tiszta háttérlevegőben. Hasonlóképpen az újrészecskék képződését Magyarországon is megfigyelték szennyezett városokban, mint pl. Budapesten (Salma et al. 2011; Borsós et al. 2012) és háttérlevegőben is pl. K-pusztán (Yli-Juuti et al. 2009; Bécsi et al. 2011; Bécsi et al. 2012). Ahogy korábbi eredményeink is mutatták, K-pusztán újrészecske-keletkezés gyakran előfordul: az esemény típusú napok gyakorisága tavasszal és ősszel (szeptemberben) a legnagyobb (Bécsi et al. 2011; Bécsi et al. 2012). Ebben a munkában a k-pusztai mérőállomáson a november és december közötti időszakban megfigyelt részecskekeletkezéssel kapcsolatos eredményeinket foglaltuk össze. A DMPS a részecskéket elektromos mozgékonyságuk alapján különböző méretosztályokba csoportosítja és a méreteloszlásukat az 1µm alatti átmérő tartományban adja meg. A napi DMPS spektrumok alapján az osztályozást (esemény, nem-esemény, jellegtelen/meghatározatlan típus, hiányzó/rossz adat) a nemzetközi ajánlásoknak (Dal Maso et al. 2005) megfelelően végeztük el, valamint vizsgáltuk a különböző részecskekeletkezési típusok évszakos eloszlását, gyakoriságát is (1. táblázat). 1. táblázat. A részecskekeletkezési események statisztikája (2008. nov dec.), K-puszta A méreteloszlás adatok alapján egyebek mellett vizsgáltuk, hogy a napi maximum számkoncentráció melyik mérettartományban, milyen gyakorisággal volt mérhető (1. ábra). Ennek alapján azt találtuk, hogy míg a nukleációs módus (< 25 nm) gyakorisága tavasszal és nyáron, addig az Aitken módusé ( nm) nyáron volt a legnagyobb. Az akkumulációs módus ( 100 nm) gyakorisága télen volt a legnagyobb, míg tavasszal és nyáron a legkisebb. 12

17 1. ábra. A napi maximum koncentrációk évszakos gyakorisága a különböző mérettartományokban ( ) K-pusztán A frissen képződött részecskék növekedési és keletkezési sebességét a szakirodalomban használt módszerek alapján becsültük (Hirsikko et al. 2005; Yli-Juuti et al. 2009). Eredményeink szerint a k-pusztai levegőben keletkező részecskék növekedési és keletkezési sebessége is változékony. Köszönetnyilvánítás A szerzők köszönetet mondanak a TÁMOP A-11/1/KONV azonosítójú projekt (A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.); valamint az EU FP7-es ACTRIS (No ) projekt támogatásáért. Irodalom Salma, I., Borsós, T., Weidinger, T., Aalto, P., Hussein, T., Dal Maso, M., Kulmala, M., Atmos. Chem. Phys., 11, Borsós, T., Řimnáčová, D., Ždímal, V., Smolík, J., Wagner, Z., Weidinger, T., Burkart, J., Steiner, G., Reischl, G., Hitzenberger, R., Schwarz, J., Salma, I., Sci. Total Environ. 433, Yli-Juuti, T., Riipinen, I., Aalto, P.P., Nieminen, T., Maenhaut, W., Janssens, I.A., Claeys, M., Salma, I., Ocskay, R., Hoffer, A., Imre, K., Kulmala, M., Boreal Env. Res. 14, Bécsi, Zs., Molnár, A., Imre, K., Nieminen, T., Hakala, J., Petäjä, T., Kulmala, M., New aerosol particle formation and event classification in Hungarian background air at K-puszta. EAC 2011, Manchester, 4-9 Sept Bécsi, Zs., Molnár, A., Imre, K., Nieminen, T., Hakala, J., Petäjä, T., Kulmala, M., New particle formation events in Hungarian background air at K-puszta, EAC 2012, Granada, 2-7 Sept Dal Maso, M., Kulmala, M., Riipinen, I., Wagner, R., Hussein, T., Aalto, P.P., Lehtinen, K.E.J., Boreal Env. Res. 10: Hirsikko, A., Laakso, L., Hõrrak, U., Aalto, P., Kerminen, V.-M., Kulmala, M., Boreal Env. Res. 10,

18 Bevezetés A LÉGKÖRI NUKLEÁCIÓ JELENTŐSÉGÉNEK MINŐSÍTÉSE VÁROSI KÖRNYEZETEKBEN Salma Imre, Németh Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A, Az aeroszol részecskék között a 100 nm-nél kisebb átmérőjű, ún. ultrafinom (UF) részecskék találhatóak legnagyobb (80% körüli) arányban a levegőben. Fő keletkezési folyamataik a magashőmérsékletű folyamatok emissziója és a légköri nukleáció. Legfontosabb emissziós források a közúti közlekedés, az égetés, a háztartási fűtés és tüzelés. A nukleáció egy elsőrendű fázisátmenet, amelyben légnemű összetevők keverékében fotokémiai oxidációval új aeroszol részecskék keletkeznek. A nukleáció gyakorisága Budapest belvárosában éves szinten 27%, és az újrészecske-képződés intenzitásának átlagértéke és szórása ( ) cm 3 s 1 (Salma et al., 2011). Városokban az említett képződési folyamatok együttesen jelentkeznek. A részecskék tulajdonságai közötti összefüggések, valamint hatásaik jobb megértése végett szükséges a képződési típusok elkülönítése, és az egyes képződési folyamatok relatív jelentőségének minősítése. Módszerek Kísérleteinket elektromos mozgékonyságon alapuló részecskeméret szeparátorral (DMPS, Differential Mobility Particle Sizer) végeztük. A mérőrendszerrel aeroszol részecskék számának méreteloszlását határoztuk meg nm átmérőtartományban 10 perces időfelbontással. Folyamatos terepi méréseket végeztünk Budapest 4, különböző típusú környezetében: városiközeli-háttérben (KFKI, 2 hónap nyáron), nyitott, belvárosi helyszínen (ELTE Lágymányosi Telephely, 1 év), belvárosi utcakanyonban (ELTE, Rákóczi út 5., 2 hónap tavasszal) és egy közlekedési helyszínen (Várhegy-alagút, 2 hét). A méreteloszlások időváltozásának vizsgálatával a mérési napokat nukleációs és nukleációmentes csoportokba osztályoztuk. A mért adatokból 6 és 100 nm közötti átmérőjű részecskék koncentrációját (N ), valamint a nm átmérőjű részecskék koncentrációját (N ) határoztuk meg. Az előbbi az UF részecskéket fejezi ki, míg utóbbi egy nagyobb térbeli és időbeli (regionális) skálán jellemzi az aeroszolt. A koncentrációkat különböző szempontok szerint átlagoltuk, és elkészítettük az átlagok napi menetét. Eredmények Első alkalommal vezettük be a nukleációs tényezőt (NSF, nucleation strength factor, Salma et al., 2013), amely a nukleáció járulékát fejezi ki az UF részecskék koncentrációjához a regionális aeroszolra vonatkoztatva az összes képződési folyamat hasonló járulékához viszonyítva a következő módon: NSF N N N N nukleációs napok nemnukleációs napok. (1) 14

19 Nucleation strength factor A modell feltételei városokban és hosszabb idejű mérések alkalmával általában teljesülnek. 3.0 background city centre street canyon ábra. A nukleációs tényező (NSF) átlagos napi menete Budapest különböző típusú környezeteiben. A görbék 1 órást símítást mutatnak. A vízszintes vonal azt az értéket jelzi, amelynél a nukleáció relatív járuléka nagyobbá válik, mint az összes többi képződési folyamaté. A nukleációs tényező napi átlagértéke és szórása a városközeli-háttérben, belvárosban és az utcakanyonban rendre , és A nukleáció tehát jelentős mértékű, és járuléka csökken az antropogén hatással. Nyáron a napi átlagos relatív járulék a városközeli-háttérben 42% az összes többi emissziós és képződési folyamattal összehasonlítva, és 9:00 18:00 óra között döntővé válik (1. ábra). Ilyenkor a nukleáció tekinthető az UF részecskék fő képződési folyamatának. A másik két belvárosi helyszínen a napi átlagos relatív járulék rendre 30% és 23%. A járulékok 13 óra körül még a belvárosi helyszíneken is elérik az 50%-ot. Mindez azt mutatja, hogy a légköri nukleáció egészségügyi hatásait is figyelembe kell venni városokban az éghajlati következmények mellett. A nukleáció az átlagos részecskeszám méreteloszlásokat kevésbé befolyásolja, de a medián részecske átmérők változnak a különböző városi környezetekben. Köszönetnyilvánítás A kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatta a K84091 szerződés alapján. Köszönjük Balásházy Imre, KFKI Atomenergia Kutatóintézet, Dezső Tamás és Knipf Erzsébet, ELTE BTK és Ramotsáné Menyhért Ágnes, BFFH támogató segítségét a külső helyszíneken végzett mérések során. Irodalom 00:00 03:00 06:00 09:00 12:00 15:00 18:00 21:00 24:00 Time [hh:mm] Salma, I., Borsós, T., Weidinger, T., Aalto, P., Hussein, T., Dal Maso, M., Kulmala, M., Production, growth and properties of ultrafine atmospheric aerosol particles in an urban environment. Atmos. Chem. Phys. 11, Salma, I., Borsós, T., Németh, Z., Aalto, P., Kulmala, M., Comparative study of ultrafine atmospheric aerosol within a city. Submitted. 15

20 Bevezetés A BUDAPESTI LÉGKÖRI NUKLEÁCIÓ FORRÁSTERÜLETEINEK VIZSGÁLATA Németh Zoltán, Gede Mátyás és Salma Imre Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A, Az ultrafinom aeroszol részecskéknek (d<100 nm) kiemelt szerepük van az éghajlat alakításában, és egészségügyi többletkockázatot jelentenek. A részecskék egyik fő képződési folyamata a légköri nukleáció. Budapest belvárosában éves skálán 27% ban fordul elő új aeroszol részecskék képződése és növekedése. A nukleálódó légtömeg térbeli kiterjedésének és eredetének meghatározása fontos az ultrafinom aeroszol részecskék hatásainak és következményeinek megértése szempontjából (Kristensson et al., 2008). Módszerek Terepi méréseket végeztünk differenciális mozgékonyságon alapuló részecskeméret szeparátorral (DMPS, Differential Mobility Particle Sizer), amellyel aeroszol részecskék méreteloszlását határoztuk meg nm átmérőtartományban 30 csatornában 10 perces időfelbontásban. A méréseket november és november között az ELTE Lágymányosi Telephelyén (belváros), míg2012. január és január között az MTA-CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetben (városközeli háttér) végeztük. Meteorológiai adatokat is regisztráltuk mindkét helyszínen. A mérési napokat nukleációs és nemnukleációs napokra osztályoztuk. A nukleációs napokon meghatároztuk az új aeroszol részecskék keletkezésének legkorábbi(t 1 ) és legkésőbbi időpontját (t 2 ), továbbá a részecskék növekedésének végső időpontját (t end ) az egyes csatornák tartalmának eloszlása alapján. Ezeket az adatokat bemenő paraméterekként használtuk a HYSPLIT számítógépes modell futtatásához (Draxler és Rolph, 2013). A részecskék növekedésének végső időpontjától óránként, visszafelé számolt trajektóriákat határoztunk meg a részecskék keletkezésének kezdetéig 200, 500 és 2300 m es érkező magasságon a két mérési helyszínen. A meteorológiai adatokból a szélsebesség és szélirány eloszlását határoztuk meg nukleációs és nukleációmentes napokra. Eredmények Az ELTE Lágymányosi Telephelyén a nukleációs és nukleációmentes napok esetén a szélsebesség átlaga és szórása rendre (3,1 1,7) m s -1 és (2,8 1,9) m s -1 volt. Városközeli háttér esetén ezek az értékek rendre (0,46 0,58) m s -1 és (0,25 0,43) m s -1 voltak. Az adatok alapján új aeroszol részecskék képződése esetén az átlagos szélsebesség nagyobbnak tűnik, mint nukleációmentes napokon, hasonlóan az átlagos szélsebességekhez [rendre (3,0 1,9) és (0,24 0,43) m s -1 ]. Belvárosi mérési helyszínen nukleáció esetén délkeleti és északnyugati volt az uralkodó szélirány (1. ábra), míg a városközeli háttérben délnyugati és déli szélirány kapcsolható leginkább a nukleációs időszakhoz. A belvárosban nukleációmentes napokon az uralkodó szélirány északkeleti-északi, míg a városközeli háttérben marad a délnyugati irány, azonban jelentőssé válik az északi szél is. 16

21 1. ábra. 2. ábra. Szélirány és szélsebesség nukleációs napokon Budapest belvárosába érkező az ELTE Lágymányosi Telephelyén nukleálódó légtömegek eredete A trajektória-számítás során minden nukleációs napon egy (2n+1) pontból álló területet jelöltünk ki, ahol n a részecskék növekedésének végső időpontja (t end ) és a nukleációs folyamat kezdetének legkésőbbi időpontja (t 2 ) közötti egész órák száma. Ez a forrásterület a legkésőbbi és legkorábbi trajektória végpont-párok által határolt poligon. A területeket térképen ábrázoltuk. Az átfedő trajektóriák színe egyre vörösebb a térképen (2. ábra). Számításaink alapján mindkét helyszín esetén az északnyugati és dél-délkeleti irány köthető leginkább a nukleációs eseményekhez. A trajektóriák azt mutatják, hogy a légtömegek eredete gyakran túlnyúlik a Kárpát-medence térségén, és összhangban vannak a mérési helyszíneken regisztrált meteorológiai adatokkal. Köszönetnyilvánítás A kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatta a K84091 szerződés alapján. Irodalom Draxler, R.R., Rolph, G.D., HYSPLIT Model access via NOAA ARL READY Website (http://ready.arl.noaa.gov/hysplit.php). NOAA Air Resources Laboratory, Silver Spring, MD. Kristensson, A., Dal Maso, M., Swietlicki, E., Hussein, T., Zhou, J., Kerminen, V.-M., Kulmala, M., Tellus 60B,

22 A LEVEGŐ KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA A KONDENZÁCIÓS MAG TÖMEGÉNEK VÁLTOZÁSÁRA Bevezetés Geresdi István 1, Schmeller Gabriella 2 1 Pécsi Tudományegyetem, Földrajzi Intézet 7624 Pécs, Ifjúság útja 6., 2 Pécsi Tudományegyetem, Földrajzi Intézet 7624 Pécs, Ifjúság útja 6., A levegő kémiai összetétele és a vízcseppek kialakulása és növekedése között erős kölcsönhatás van. A vízcseppek kialakuláshoz szükséges kondenzációs magvak a légkörben lejátszódó kémiai folyamatok során alakulnak ki. A kondenzációs magvak leggyakrabban (NH 4 ) 2 SO 4 -ot, NaCl-ot, illetve szerves anyagokat tartalmazó, vízben részben, vagy teljesen oldódó részecskék. Az (NH 4 ) 2 SO 4 a szárazföldek felett SO 2 -ból és NH 3 -ból, az óceánok felett pedig a víz felszínén lebegő növények által termelt dimetil-szulfidból képződik (Geresdi et al., 2006). Mivel az vízben jól oldódó aeroszol részecskék átlagosan ötször vesznek részt felhőképződésben mielőtt a felszínre hullanának, nemcsak az aeroszol részecskék vannak hatással a felhőkben lejátszódó fizikai folyamatokra, de a felhők is befolyásolják ezen részecskék kémiai és fizikai tulajdonságait. A kutatás során azt vizsgáljuk, hogy a levegő kémiai összetétele, hogyan befolyásolja a S(VI) kialakulását, és ezen keresztül a kondenzációs magvak tömegének változását a vízcseppekben. Az oldott kén-dioxid az oldódás hatására az úgynevezett S(IV) formákba (SO 2 (aq), HSO vagy SO 3 ) kerül, az oldat ph-jától függő kémiai összetételben. Az oldódás közben H + -ionok szabadulnak fel. A csapadékvíz átlagos ph-ja 5-6 közötti, ezért a HSO - 3 ion lesz a domináns. Ezek az ionok oxidáló anyagok hatására (pl. O 3, H 2 O 2 ) S(VI)-vá alakulnak. Az - 2- S(VI) forma 6-os oxidációs állapotot jelent, tehát HSO 4 vagy SO 4 ionokat. A további reakciók szempontjából kiemelkedő fontosságú a szulfát-ionok (SO 2-4 ) képződése. A hőmérséklet és a ph változása erőteljesen hat ezen ionos formák előfordulására, illetve koncentrációjára. A vízcseppben jelenlévő kén az ammónia mennyiségének függvényében semlegesítődik, és ammónium-szulfátot vagy ammónium-biszulfátot alkot. A kutatás első fázisában, egy ún. boksz modell segítségével végeztünk számításokat. Feltételezzük, hogy a vízcseppek 0,1 µm átmérőjű ammónium-szulfát részecskén alakultak ki. Két különböző esetre végeztünk számításokat. Az első esetben a vízcseppek sugara 10 µm, a koncentrációja 100 db/cm 3 volt, a második esetben a vízcseppek mérete 100 µm, a koncentrációja 0,1 db/cm 3 volt. A két különböző esettel azt kívánjuk vizsgálni, hogy az oldat kezdeti ph-ja hogyan befolyásolja a vízcseppekben lejátszódó kémiai folyamatokat. Megvizsgáljuk továbbá, hogy a H 2 O 2 és az O 3, mint oxidáló tulajdonságú gázok, a vízcseppekben oldódva milyen mértékben járulnak hozzá az S(IV) S(VI) átalakuláshoz, illetve a ph függvényében milyen hatékonysági eloszlást mutatnak. Megállapítható a kiindulási ammónium-szulfát részecske tömegnövekedése az S(IV) S(VI) átalakulás során. A számítások során állandónak tekintettük a SO 2, az NH 3, a H 2 O 2 és az O 3 keverési arányát, amely rendre 500 ppbv, 200 ppbv, 5 ppbv és 50 ppbv. 18

23 Köszönetnyilvánítás Köszönöm a segítséget Dr. Geresdi Istvánnak. A kutatás a TÁMOP A/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Irodalom Seinfeld, J. H. and Pandis, S. N., 2012: Atmospheric Chemistry and Physics: From Air Pollution to Climate Change Pruppacher, H. R. and Klett, J. D., 2010: Microphysics of clouds and precipitation 19

24 fern spores pollen bacteria fragments protozoa moss spores algae fungal spores viruses brochosomes fragmented biolayer Particle Size, µm Bevezetés A BIOAEROSZOLOK OPTIKAI MÉRÉSTECHNIKÁJA Czitrovszky Aladár, Nagy Attila, Kerekes Attila, Oszetzky Dániel, Veres Miklós, Kugler Szilvia Wigner Fizikai Kutatóközpont, Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet, Envi-Tech Kft Budapest, Konkoly Thege Miklós út A légköri aeroszolok számottevő részét a bioaeroszolok teszik ki ide tartoznak a vírusok, baktériumok, sok féle spórák, pollenek, fragmentált növényi és állati maradványok, algák, egyes szerves, óceáni-, vagy tengeri-eredetű aeroszolok, stb., amelyek mérete a nanométeres tartománytól a milliméteres tartományig terjed (1. ábra). Ezek tanulmányozása azért fontos, mert fokozott, gyakran toxikus hatást fejtenek ki az emberi szervezetre (pl. fertőzés, allergia, légúti megbetegedések); egyesek már igen kis koncentrációban is halálosak (pl. antrax). Az utóbbi években az ilyen aeroszolok detektálása és tanulmányozása aktualizálódott, ugyanakkor még számos olyan lehetőség van, amily sikeresen alkalmazható a bioaeroszolok különböző paramétereinek gyors, pontos meghatározására. 1.00E E E E E E E-3 1. ábra. A bioaeroszolok sokaságának mérettartományai. 20

25 Mivel a bioaeroszolok paraméterei időben változnak, külső behatásokra pedig gyakran módosulnak, itt különösen jól alkalmazhatók az optikai módszerek, amelyeknek a hagyományos módszerekkel szemben számos előnye van - kontaktusmentes mérés, gyors mintavételezés, in situ, on line, valós idejű adatfeldolgozás, több paraméter egyidejű meghatározása, nagy időbeli és térbeli felbontás, stb. Ezek számos új lehetőséget adnak a bioaeroszolok detektálására, identifikálására, összetételük, alakjuk, mozgásuk, átalakulásuk és egyéb paramétereik időbeli és térbeli változásainak tanulmányozására. A kifinomult, precíz optikai módszerek alkalmazása során, ugyanakkor figyelmet kell fordítani egy sor olyan optikai körülményre, amelyek megváltoztathatják a bioaeroszolok tulajdonságait pl. a fény hatására fellépő fotokémiai átalakulásokra, ezért csak meghatározott intenzitás- és hullámhossz-tartományt lehet alkalmazni. A különböző fajta optikai aeroszol-mérő berendezések fejlesztési tapasztalatai alapján [1-3], azokat az általános és specifikus méréstechnikai eljárásokat és módszereket tekintjük át (rugalmas és rugalmatlan fényszórás, optikai spektroszkópia, lézeres Doppler mérések, interferometria, mikroszkópia, fluoreszcencia, stb.), amelyek sikeresen alkalmazhatók a bioaeroszolok mérésére, azok szelektálására, paramétereik meghatározására illetve ezek időbeli változásainak követésére. A méréstechnikai módszerek ismertetésén kívül elemezzük azok előnyeit és hátrányait, valamint alkalmazási lehetőségeit a toxikológiában, a környezet- és egészség-védelemben, a biológiában, valamint az orvostudományban. Mivel a bioaeroszolok által okozott megbetegedések kezelése számottevő gazdasági ráfordítást igényel a társadalomtól, ezek viselkedésének és biológiai hatásának minél részletesebb megismerése, a méréstechnikai módszereik fejlesztése számos országban intenzíven folyik. Köszönetnyílvánitás A szerzők köszönetet mondanak a KTIA_AIK_ , TéT_ és a "Légszennyező forrás analizáló berendezés és Forrás Azonosító és Mérő monitoring Rendszer (FAMÉR) kutatása és fejlesztése" című GOP projektek támogatásáért, amely lehetővé tette a fejlesztések elindítását. Irodalom 1. A. Czitrovszky, P. Jani: New design for a light scattering airborne particle counter and its application, Optical Engineering, vol. 32, No 10, pp , W. Szymanski, A. Nagy, A. Czitrovszky, P. Jani: A new method for the simultaneous measurement of aerosol particle size, complex refractive index and particle density. Measurement Science and Technology, vol. 13, pp A. Nagy, W. W.Szymanski, A. Golczewski, P. Gál, A. Czitrovszky: Numerical and experimental study of the performance of the Dual Wavelength Optical Particle Spectrometer (DWOPS), Journal of Aerosol Science, vol. 38, No. 4. pp ,

26 KOROM AEROSZOLOK SZELEKTÍV AZONOSÍTÁSA NÉGY HULLÁMHOSSZÚ FOTOAKUSZTIKUS KOROMÉRŐ RENDSZERREL Bevezetés Ajtai Tibor 1, Utry Noémi 2, Pintér Máté 2, Bozóki Zoltán 1, Szabó Gábor 1 1 MTA-SZTE, Fotoakusztikus Kutatócsoport, 6720 Szeged, Dóm tér 9 2 SZTE, Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, 6720 Szeged, Dóm tér 9 A légköri aeroszolok, ezen belül is a korom részecskék felelősek a Föld és légkörének sugárzásos egyensúlyának számításakor fellépő bizonytalanságok jelentős részéért. Mindemellett, a korom aeroszolok nem csak klímára, de az emberi egészségre gyakorolt hatásuk miatt is a tudományos érdeklődés homlokterében állnak (T.C.Bond et al., 2013). Valós idejű szelektív azonosításuk így kiemelt jelentőségű tudományos célkitűzés. Az utóbbi időben számos tudományos közlés igazolta, hogy a valós időben is mérhető, jellemzően fizikai aeroszol sajátosságok közül az abszorpciós spektrum az egyetlen, amely hordozhat a kémiai összetételre vonatkozó információt. Fontossága ellenére a légköri aeroszolok abszorpciós adatainak megbízhatósága, részben a gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott mérőmódszerek méréstechnikai és analitikai hibáiból eredeztethetően, erősen korlátozott. A fotoakusztikus spektroszkópia az egyetlen mérőmódszer, amely képes a légköri aeroszolok abszorpciós koefficiensének megbízható, mintavételi hibáktól mentes mérésére (Andreae, M.O., 2005). Az utóbbi időben megjelentek a több hullámhosszú fényforrást alkalmazó fotoakusztikus mérőmódszerek, amelyek újszerű lehetőségeket biztosíthatnak a légköri korom aeroszolok abszorpciós spektrumon keresztüli szelektív azonosítására. Az előadásban ismertetésre kerül az aeroszolfázisú fotoakusztikus mérési elv. Továbbá a mérőmódszer legfontosabb paraméterei összehasonlítva az aeroszolok abszorpciós sajátosságainak mérésére leggyakrabban alkalmazott mérőmódszerek hasonló tulajdonságaival. Bemutatjuk az SZTE fotoakusztikus kutatócsoportjában kifejlesztett - az abszorpciós spektrum finomszerkezetének vizsgálatára jelenleg egyedülálló lehetőséget biztosító - négy hullámhosszú fotoakusztikus korommérő rendszert és a mérőműszerrel eddig elvégzett mérési eredmények alapján a spektrum finomszerkezetének egy lehetséges értelmezését. Ábrák 1.ábra: négy hullámhosszú fotoakusztikus korommérő rendszer 22

27 Köszönetnyilvánítás A mérések a TÁMOP A-11/1/KONV , TÁMOP C- 11/1/KONV és az OTKA K pályázatok támogatásával valósultak meg. Irodalom Bond, T. C. et al., Bounding the role of black carbon in the climate system: A scientific assessment. Journal of Geophysical Research. Atmsophere, Vol. 118 p. 1 to 173. Andreae, M.O., The dark side of the aerosols, Nature 409,

28 LÉGKÖRI KÁTRÁNYGÖMBÖK: ELSŐDLEGES EREDET? Tóth Ádám 1, Hoffer András 2, Nyírő-Kósa Ilona 2, Pósfai Mihály 1 és Gelencsér András 1, 2 Bevezetés 1 Pannon Egyetem, Föld- és Környezettudományi Intézeti Tanszék, 8200 Veszprém, Egyetem utca 10., 2 MTA-PE Levegőkémiai Kutatócsoport, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10., A biomassza égetés (erdő- és bozóttüzek, tarlóégetések, háztartási fatüzelés, stb.) jelentős globális forrása a légköri széntartalmú aeroszolnak. A széntartalmú részecskék speciális csoportját képezik a légköri kátránygömbök (atmospheric tar balls), melyek nagy számban vannak jelen biomassza tüzek viszonylag friss füstjében (Pósfai et al. 2003). A légköri kátránygömbök amorf szerkezetű, nagy széntartalmú, gömb alakú, nm közötti aerodinamikai átmérővel rendelkező részecskék. Alakjuk, szerkezetük és összetételük alapján transzmissziós elektronmikroszkóp (TEM) segítségével könnyen azonosíthatók. Más hasonló, gömb alakú részecskékkel szemben mint például a szulfát részecskék stabilak, nem párolognak el a TEM elektronnyalábja alatt. Jelentősen különböznek a korom részecskéktől is, egyrészt alakjukat tekintve, másrészt hiányzik belőlük az azokra jellemző koncentrikus, grafitos belső héjszerkezet. Egyedi részecskék elemanalízise alapján a légköri kátránygömbök kémiai összetétele nagyrészt szénből, kisebb részben oxigénből áll, ként, káliumot, klórt és szilíciumot csak nyomokban tartalmazhat. Az átlagos szén/oxigén moláris arány hozzávetőlegesen 10 körüli érték (Pósfai et al. 2004). A kátránygömbök optikai tulajdonságaik alapján fontos szerepet tölthetnek be a földi légkör sugárzási mérlegében (Alexander et al. 2008). Korábbi feltételezések alapján a légköri kátránygömbök másodlagos részecskeképződési folyamatok során, biomassza égetésből felszabaduló pirolízis termékekből keletkeznek a légkörben (Pósfai et al. 2004). Mivel a légköri kátránygömbök belső szerkezete homogén, nem tartalmaznak kondenzációs magvat, nem koagulálnak más részecskékkel, valamint aerodinamikai átmérőjük akár 500 nm is lehet, feltételezhetjük, hogy a kátránygömb részecskék elsődleges folyamatokban keletkeznek és cseppek formában kerülnek ki az égő biomassza pórusaiból. Munkánk célja, hogy a légköri kátránygömbök képződési feltételeinek meghatározása érdekében laboratóriumi körülmények között kátránygömböket állítsunk elő. Módszer Kutatásaink során olyan kísérleti rendszert fejlesztettünk ki, melyben a biomassza égése során lejátszódó folyamatokat alapul véve, azonban lángtól és tűztől teljesen elzártan részecskéket állítottunk elő. A zárt rendszerben kátrány-víz emulzió nitrogénnel történt pezsgetésével kátránycseppeket hoztunk létre, majd ezután a cseppeket tartalmazó gázáramot 600 C-ra hevített üvegcsövön vezettük keresztül, az égés során lezajló termikus folyamatokat szimulálva. Ezután a gázáramot tiszta, hideg levegővel hűtöttük és a részecskéket TEM vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mikrostélyra gyűjtöttük. A kátrány-víz emulziót, melyet a részecskék előállításához használtunk, aprított, száraz csertölgy (Quercus cerris) száraz lepárlásával állítottuk elő. 24

29 Eredmények A részecskék morfológiáját és elemi összetételét transzmissziós elektronmikroszkóphoz csatolt energiadiszperzív röntgenspektrométerrel (TEM-EDS) vizsgáltuk. Az általunk előállított részecskékről készített felvételek alapján a részecskék a légköri kátránygömbökhöz hasonlóan gömb alakúak, amorf szerkezetűek, illetve homogének, vagyis nem tartalmaznak belső magot (1.b. ábra). Összetételüket tekintve a laboratóriumban előállított kátránygömbök C/O moláris aránya (9,2) az irodalmi értékekhez hasonló. a.) b.) 1. ábra. Kátránygömbök TEM felvételei. (a.) Szavannatűzből (Mozambik) származó légköri kátránygömbök (Pósfai et al. 2003); (b.) laboratóriumban előállított kátránygömb. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy a szimulált elsődleges képződési mechanizmus egy lehetséges módja lehet a légköri kátránygömbök létrejöttének a biomassza égése során, azonban e következtetés megerősítéséhez további vizsgálatok szükségesek. Köszönetnyilvánítás Munkánk a TÁMOP A-11/1/KONV , Az éghajlatváltozásból eredő időjárási szélsőségek regionális hatásai és a kárenyhítés lehetőségei a következő évtizedekben nevű projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Irodalom Alexander, D. T. L., P. A. Crozier, J. R. Anderson, (2008) Brown carbon spheres in East Asian outflow and their optical properties, Science 321, 833. Pósfai, M., R. Simonics, J. Li, P. V. Hobbs, and P. R. Buseck, (2003) Individual aerosol particles from biomass burning in southern Africa, 1, Compositions and size distributions of carbonaceous particles, J. Geophys. Res. 108, (D13), Pósfai, M., A. Gelencsér, R. Simonics, K. Arató, J. Li, P. V. Hobbs, and P. R. Buseck, (2004) Atmospheric tar balls: Particles from biomass and biofuel burning, J. Geophys. Res. 109, D

30 Bevezetés LÉGKÖRI KOROM AEROSZOLOK VALÓS IDEJŰ VIZSGÁLATA FOTOAKUSZTIKUS MÓDSZERREL VÁROSI KÖRNYEZETBEN Ajtai Tibor 1, Utry Noémi 2, Pintér Máté 2, Bozóki Zoltán 1, Szabó Gábor 1 1 MTA-SZTE, Fotoakusztikus Kutatócsoport, 6720 Szeged, Dóm tér 9 2 SZTE, Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, 6720 Szeged, Dóm tér 9 A légköri szálló por abszorbativ frakciójának valósidejű, összetétel-szelektív vizsgálata napjaink egyik kiemelt jelentőségű tudományos feladata. Számos az utóbbi időben megjelent tudományos eredmény igazolta, hogy a légköri korom aeroszolok abszorpciós spektruma és a kémiai összetétele között van összefüggés (Andreae, M.O., Gelencsér, A., 2006). Az abszorpciós spektrum megbízható, utólagos korrekcióktól mentes mérése nagy kihívás elé állította/állítja a műszerfejlesztőket. Az egyetlen olyan méréstechnikai eljárás, amely képes a légkör aeroszolok abszorpciós koefficiensének szelektív, mintavételi hibáktól mentes meghatározására a fotoakusztikus spektroszkópia (Andreae, M.O., 2005). Az utóbbi időben felfedezett, a fekete korom aeroszolétól jelentősen eltérő spektrális válasszal rendelkező ún. barna korom aeroszolok szelektív azonosítása csak az abszorpciós spektrum széles hullámhossztartományát átölelő UV hullámhosszakat is tartalmazó gerjesztés alkalmazásával lehetséges. Az elmúlt években megjelentek a több hullámhosszú fotoakusztikus aeroszolmérő műszerek, új perspektívát nyitva a korom aeroszolok, valós idejű abszorpciós spektrumának megbízható vizsgálatára. Az SZTE fotoakusztikus kutatócsoportjában kifejlesztett négy hullámhosszú fotoakusztikus mérőműszer az egyetlen, amely képes az abszorpciós spektrum finomszerkezetének mérési hibáktól mentes, pontos vizsgálatára, mind a klímareleváns, mind pedig a fotokémiailag aktív UV tartományban. Az előadásban a fotoakusztikusan mért abszorpciós spektrum, a méreteloszlás és a kémiai összetétel közötti számszerűsített összefüggések kerülnek bemutatásra. Ábrák 1.ábra: Az abszorpciós Angström exponens és a NGMD100/NGMD20 módusarány közötti összefüggés 2.ábra: Az abszorpciós Angström exponens korrelációja a mért LG/TC és a származtatott OC/EC tömegaránnyal 26

31 Köszönetnyilvánítás A mérések a TÁMOP A-11/1/KONV , TÁMOP C- 11/1/KONV és az OTKA K pályázatok támogatásával valósultak meg Irodalom Andreae, M.O., Gelencsér, A., Black carbon or brown carbon? The nature of lightabsorbing carbonaceous aerosols, Atmos. Chem. Phys. 6, Andreae, M.O., The dark side of the aerosols, Nature 409,

32 Bevezetés RE-DISZPERGÁLT ÁSVÁNYI POR ÖSSZETEVŐK ABSZORPCIÓS VÁLASZÁNAK MÉRÉSE FOTOAKUSZTIKUS MÓDSZERREL Ajtai Tibor 1, Utry Noémi 2, Pintér Máté 2, Bozóki Zoltán 1, Szabó Gábor 1 1 MTA-SZTE, Fotoakusztikus Kutatócsoport, 6720 Szeged, Dóm tér 9 2 SZTE, Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, 6720 Szeged, Dóm tér 9 A légkör ásványi összetevőinek vizsgálata elsősorban a Föld és légkörének sugárzásos egyensúlyára gyakorolt hatása miatt van a tudományos érdeklődés homlokterében. Annak ellenére, hogy a légkörbe főként felporzás útján kerülő homokszemcsék tömegre vonatkoztatott abszorpciós koefficiense, más antropogén eredetű abszorptív (korom) aeroszolokéhoz képest elhanyagolható, hatásuk a sugárzásos egyensúlyra, a magas tömegkibocsátásuk miatt mégis jelentős. Mindezek miatt a klímareleváns hullámhossztartományba eső spektrális válaszuk megbízható és pontos vizsgálata kiemelt jelentőségű tudományos célkitűzés, amit részben a megfelelő méréstechnikai eljárások hiánya miatt, főként a tömbi anyagból származtatott optikai tulajdonságokat felhasználva határoznak meg. Az utóbbi időben már megjelentek aeroszol fázisú mérési eredmények is, azonban az ezekben alkalmazott eljárások számos méréstechnikai és analitikai hibával terheltek. Az egyetlen méréstechnikai eljárás, amely képes a légköri aeroszolok abszorpciós koefficiensének, in-situ, mintavételi hibáktól és utólagos korrekcióktól mentes megbízható meghatározására, a fotoakusztikus spektroszkópia (Andreae (2005)). Az előadásban ismertetésre kerül az ásványi porok legfontosabb összetevőinek fotoakusztikusan meghatározott abszorpciós válasza, a részecskeveszteség korrekció szerepe a mért abszorpciós koefficiens adatok értelmezésében és a mérési eredmények modellszámításokkal történő alátámasztása. Ábrák 1.ábra: a montmorillonite fotoakusztikusan mért és modellezett abszorpciós spektruma részecskeveszteség korrekció előtt és után 28

33 Köszönetnyilvánítás A mérések a TÁMOP A-11/1/KONV , TÁMOP C- 11/1/KONV és az OTKA K pályázatok támogatásával valósultak meg. Irodalom Andreae, M.O., The dark side of the aerosols, Nature 409,

34 Bevezetés LÉZERGENERÁLT KOROMAEROSZOLOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS KARAKTERIZÁLÁSA Ajtai Tibor 1, Utry Noémi 2, Pintér Máté 2, Bozóki Zoltán 1, Szabó Gábor 1 1 MTA-SZTE, Fotoakusztikus Kutatócsoport, 6720 Szeged, Dóm tér 9 2 SZTE, Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, 6720 Szeged, Dóm tér 9 Az légköri korom aeroszolok klimatikus hatására vonatkozó legújabb tudományos összegzés szerint a légköri szálló por tömegkoncentrációjában elhanyagolható hányaddal rendelkező korom a második legfontosabb antropogén eredetű üvegházhatású légköri összetevő 1. Egyedül a CO 2 globális, átlagos hőmérsékletemelő hatása nagyobb, mint a korom aeroszolé. Jelentőségüket tovább növeli, hogy ezen összetevők felelősek a sugárzásos egyensúly számolásánál fellépő bizonytalanságok döntő hányadáért 2. A korom aeroszolok sajátos fizikai-kémiai tulajdonságainak jobb megértéséhez, laboratóriumi körülmények közötti standardizált előállításuk kiemelt jelentőségű tudományos célkitűzés. A légkörbe kerülő korom aeroszolok fizikai sajátosságai (spektrálátviteli függvény, méreteloszlása és morfológiája) jelentős mértékben függnek a keletkezésük körülményeitől (C/O arány, hőmérséklet, stb), illetve a keletkezésükkor és a légköri életidejük alatt fennálló meteorológiai és légkörkémiai folyamatoktól. Jelenleg két, a gyakorlatban is alkalmazott, standardizált koromgenerálási eljárást alkalmaznak a légköri koromaeroszolok laboratóriumi modelljéül (szikrakisülésen és szénhidrogének égetésén alapuló), de ezek egyike sem képes a keletkezés vagy a légköri hatásokat befolyásoló paramétereket egymástól függetlenül modellezni. Az előadásban bemutatásra kerül egy a lézeres abláción alapuló koromgenerátor, amely egyedülálló és egymástól független módon képes, különböző égetési hőmérséklethez tartozó, eltérő méreteloszlású és morfológiájú korom aeroszolok előállítására. Ábrák 1.ábra: A mérési elrendezés 2.ábra: Méreteloszlás görbék N 2 áramban és szintetikus levegőben végzett abláláskor, illetve a maximumba eső részecskékről készített TEM képek 30

35 Köszönetnyilvánítás A mérések a TÁMOP A-11/1/KONV , TÁMOP C- 11/1/KONV és az OTKA K pályázatok támogatásával valósultak meg. Irodalom Bond, T. C. et al., Bounding the role of black carbon in the climate system: A scientific assessment. Journal of Geophysical Research. Atmsophere, Vol. 118 p. 1 to

36 FEJLESZTÉSEK DEBRECENBEN: LEVEGŐRE KIVEZETETT IONNYALÁBOS MIKRO-PIXE RENDSZER AEROSZOL MINTÁK MÉRÉSÉRE Török Zsófia 1,2,c, Angyal Anikó 1, Furu Enikő 1,2,a, Szoboszlai Zoltán 1,a, Kertész Zsófia 2,b 1 Debreceni Egyetem, 4032 Debrecen Egyetem tér MTA Atomki, 4026 Debrecen Bem tér 18/c Bevezetés Az újabb nemzetközi trendek az aeroszolkutatásban azt mutatják, hogy a részecskék egyre összetettebb fizikai, kémiai és optikai tulajdonságainak vizsgálata, valamint a transzportfolyamatok meghatározása meteorológiai adatok segítéségével előtérbe kerültek. Debrecenben az Atomki IBA csoportjában évtizedek óta vizsgálunk aeroszol mintákat részecskeindukált röntgenemisszión (PIXE) alapuló módszerrel. Jelenleg is több projekt fut a csoportunkban: szmogos napokon 3 órás feloldással vett minták alapján forrásmeghatározás; beltéri aeroszolterhelés vizsgálata oktatási intézményekben és munkahelyeken; a debreceni 2- es villamos építésének hatása a város légterére; a régió aeroszol szennyezettségének hosszú távú vizsgálata, amelyet a 20 éve heti rendszerességgel történő mintavételezés két méretfrakcióban (PM 2,5 és PM 2,5-10 ) alapozott meg. Az általunk alkalmazott PIXE módszer hátránya, hogy gyorsított ionnyaláb kell hozzá. Az aeroszol források meghatározásához és a gyors időbeli változások nyomon követéséhez nagyszámú minta analízisét kell elvégezni, amihez általában a rendelkezésünkre álló nyalábidő nem elég. Ezért kifejlesztettünk egy új mérőrendszert, amivel rövidül a mérési idő, valamint lehetőségünk lesz a PIXE módszerhez használt polikarbonát szűrőkön kívül teflonra gyűjtött aeroszol részecskék vizsgálatára is. A kihozott nyalábos mérőrendszer Az Atomki 5 MV-os Van de Graaff gyorsítójának 0 -os nyalábcsatornáján található a pásztázó nukleáris mikroszonda, ahol vákuum alatt egyedi aeroszol szemcsék analízisét végeztük. A PIXE módszert kiegészítve az RBS (Rutherford visszaszórásos spektrometria) és STIM (pásztázó transzmissziós ion mikroszkópia) módszerekkel egy olyan komplex analitikai rendszert kapunk, amivel nem csak az elemkoncentrációkat és azok eloszlását, hanem a minták vastagságát is meghatározhatjuk, valamint információ kapunk a tömegsűrűségéről és a morfológiájáról (Kertész et al., 2006). Az elrendezés hátránya, hogy vákuum alatt van a minta, a szigetelő minták könnyen feltöltődnek és fennáll a minta megégetésének veszélye is. Vákuumban a PIXE módszer nehezen alkalmazható a közkedvelt teflon anyagú szűrőkön, mivel a teflon fluor tartalma nagy Compton röntgenhátteret ad a középső elemtartományban. Az előbb említett hátrányok miatt, valamint a mérési idő rövidítésének érdekében kiépítettük a kihozott nyalábos mikro-pixe rendszert. Ez az elrendezés a már meglévő mikroszonda folytatásaként került kialakításra egy kilépő csőrvég segítségével. Az 1. ábrán a rendszer sematikus rajza látható. Az Oxford típusú csőrvéget egy 200 nm vastag Si 3 N 4 fóliával zártuk le. Ennek a fóliának nagy a mechanikai ellenállása, csak 2 kev energiaveszteséget okoz az ionnyaláb energiájában, valamint a nyaláb szóródása is ezen a fólián a legkisebb. Az új SDD (silicon drift detector) detektor alkalmazása lehetővé teszi a könnyű elemek precízebb meghatározását a jobb feloldási ideje (125 ev) és a magas 32

37 beütésszám miatt. A detektort ezen tulajdonságai alkalmassá teszik teflonszűrőre gyűjtött aeroszol minták analízisére is (Lucarelli et al., 2013). 1.ábra: A kihozott nyalábvég sematikus ábrája: (1) tárgyrések, (2) pneumatikus zsilip, (3) kvarc, (4) gyorszsilip, (5) kollimátor rés, (6) pásztázó tekercsek, (7) kvadrupól triplett, (8) vákuumkamra, (9) kilépő csőrvég, (10) SDD röntgendetektor, (11) Si(Li) röntgendetektor, (12) precíziós XYZ mintamozgató A kihozott nyalábos elrendezéssel szintén több módszert is tudunk szimultán alkalmazni, pl. PIXE-PIXE-RBS-PIGE. A könnyű elemek szóródnak a levegő részecskéin, ezért a minta és a kilépő ablak között He áramoltatást alkalmazunk. Ez csökkenti a nyaláb energiaveszteségét és a szóródását is. A 2. ábrán láthatóak az első mérés során kapott elemtérképek. Mivel a levegőre kivezetett nyalábot tudjuk pásztázni a minta felületén, jó képet kaphatunk a részecskék eloszlásáról is. max Köszönetnyilvánítás Fe Ca S min 2. ábra: Aeroszol elemtérképek az új rendszerrel. a) A kutatás a TÁMOP A/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. b) Ez a munka az MTA Bólyai János Kutatási Ösztöndíj keretében és támogatásával készült. c) Ez a munka a TAMOP-4.2.2/B-10/ projekt támogatásával, valamint az Európai Unió és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült. Irodalom Kertész Zs., Borbélyné Kiss I., Dobos E., Simon A., Szíki G., Szikszai Z., Uzonyi I., Fejlesztések a debreceni pásztázó ion mikroszondán: Új lehetőségek a légköri aeroszol kutatásában, VIII. Magyar Aeroszol Konferencia F. Lucarelli, G. Calzonai, M. Chiari, M. Giannoni., D., Mochi, S. Nava, L. Carreresi, The ipgraded external-beam PIXE/PIGE set-up at LABEC for very fast measurements on aerosol samples. Nucl. Instr. Meth.B, (Article in press) 33

38 INHALÁCIÓS GYÓGYSZEREK ALKALMAZÁSA A GYAKORLATBAN: A BETEG LÉGZÉSI TECHNIKÁJÁNAK HATÁSA A VÁRHATÓ DEPOZÍCIÓRA ÉS AZ OPTIMALIZÁCIÓ LEHETŐSÉGEI Herke Paula 1, Balásházy Imre 2, Farkas Árpád 2, Szigethy Dezső 3 1 Szigetszentmiklósi Szakorvosi Rendelőintézet Tüdőgondozója, 2310 Szigetszentmiklós, Viola u. 1, 2 MTA Energiatudományi Kutatóközpont, Környezetfizikai Laboratórium 1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33, 3 Technoorg Linda Kft., 1044 Budapest, Ipari Park utca 10. Bevezetés Aeroszolok légúti kiülepedés-eloszlását elsősorban az aeroszol mérete, az azt belégző ember légzési módja és légúti paraméterei befolyásolják. Igaz ez az inhalációs gyógyszerek esetében is. Nem mindegy, hogy a gyógyszer tüdőbeli eloszlását egészséges emberen, vagy asztmás, illetve COPD-s betegen és ezen belül milyen súlyossági fokon mérik. A gyógyszeraeroszol MMAD-ja mellett mono vagy polidiszperz volta is befolyásolja, hogy az adott szer vagy kombinált készítményeknél: szerek elérik-e, a megcélzott, rájuk specifikus receptorokat (Usmani et al., 2003, Heyder 2004). A légutakban többféle gyógyszer-receptor található. Lokalizációjuk és sűrűségbeli eloszlásuk részben különbözik. Jelenleg a tüdőgyógyászati gyakorlatban használt inhalációs gyógyszerek MMAD-ja 1-5μm közötti mérettartományban van. Általánosságban elmondható, a korábbi hiedelmekkel ellentétben, hogy az 1μm körüli MMAD mellett is jó terápiás effektus érhető el, amit légzésfunkciós vizsgálatok, gyulladásos markerek vagy életminőségi tesztek támasztanak alá. A legoptimálisabb gyógyszerdepozíció érdekében eszköztől, a beteg légzési és légúti paramétereitől, valamint a megcélzott receptor denzitásától függetlenül gyógyszerbevételi légzési protokollként, egy kilégzést követően, lassú maximális belégzést, kb s légzésvisszatartást, és lassú kilégzést javasolnak. A porinhalátoroknál (DPI) a gyógyszer kinyeréséhez legalább 30 l/min belégzési áramlási sebesség szükséges. Felmerült a kérdés, hogy vajon az inhalációs gyógyszerek használata mennyire marad előírásszerű a betanítást követően? A való életben felülírja-e a beteg légzési technikája a gyógyszer-technológiára alapozott depozíciós elvárásokat? Optimalizálható-e a beteg légzése adott inhalációs eszközhöz és választhatunk-e eszközt a beteg légzési mintázata alapján? Kis esetszámú vizsgálatunk és számításaink eredményei egy nagyobb esetszámú vizsgálat szükségességét alapozzák meg. Úgy tűnik, hogy az AEROMEDI optimalizáló szoftver segítségével megvalósítható lesz egy, a gyakorlatban is használható (olcsó, egyszerű és gyors) módszer, ami megkönnyíti a személyre szabott inhalációs eszköz kiválasztását, illetve amivel optimalizálni lehet a beteg gyógyszerbevételi légzési módját és ezzel a gyógyszer légúti kiülepedését. Módszer Betegeinket minden esetben megtanítjuk a kiválasztott inhalációs eszköz használatára és a fent is említett, javasolt gyógyszerbevételi protokoll szerinti légzési technikára. Hét, véletlenszerűen kiválasztott asztma bronchiale miatt gondozott beteg kontroll vizsgálatánál stopperrel mértük a belégzési, benntartási és kilégzési időket, spirometriával (Lungtest2000) a maximális belégzési térfogatot (FVC IN ). Rögzítettük nemüket, életkorukat, a BMI-t és a légzésfunkciós paramétereiket. A nyert adatokat összevetettük az ajánlásokkal. A jelenlegi 34

39 inhalációs gyógyszerek MMAD-jük alapján jó közelítéssel 3 csoportba (1μm, 3μm és 5 μm) sorolhatóak. Így erre a három értékre számoltuk a teljes légzőrendszeri, a felsőlégúti, a bronchiális és az acináris depozíciós frakciókat, majd optimalizáltunk a bronchiális részre mellékhatások figyelembe vételével és anélkül, porinhalátorok (uniform) és hajtógázas aeroszolok (az elején aktív 1s -os bolus) eseteire, mindegyik betegnél és szájlégzésre. Eredmények A légzési szakaszok hossza jelentősen eltér az ajánlásokban szereplőktől és nem mutat összefüggést sem a belégzési térfogattal, sem a BMI-vel. 1. táblázat. A betegeken mért légzési szakaszok hossza és a mért belégzési térfogatok beteg sorszáma T belégzés T benntartás T kilégzés FVC IN (l) (s) (s) (s) 1 1,75 4,40 2,21 2,80 2 1,60 2,36 3,62 1,78 3 1,73 3,91 1,75 3,27 4 1,98 3,98 5,21 2,33 5 1,45 4,73 9,38 4,64 6 1,67 2,02 10,90 2,76 7 4,97 3,08 3,32 2,16 Valamennyi beteg esetében belégzési térfogatuk és légzési mintázatuk alapján jelentősen eltérő és az egyénre jellemző depozíció számolható attól függően, hogy kezelésükre száraz por inhalátort (DPI) vagy hajtógázas aeroszolt (MDI) választunk és ezen belül az alkalmazható gyógyszer MMAD-ja mekkora. 2. táblázat. Az 1. beteg számított kiülepedési adatai DPI esetében, MMAD: 1, 3, és 5 μm bevétel módja d p ( m) teljes depoz. frakció (%) felsőlégúti depoz. frakció (%) bronchiális depoz. frakció (%) acinar depoz. frakció (%) homogén 1 26,0 1,3 2,5 22,2 homogén 3 80,6 29,2 5,4 46,1 homogén 5 95,6 70,0 5,0 20,6 Optimalizálással a beteg légzési korlátait figyelembe véve tudunk ajánlást tenni a választandó inhalációs eszköz típusára, valamint jelentősen növelni tudjuk a célterületi depozíciót és csökkenteni a nem kivánt területeken a kiülepedést. Irodalom Usmani O.S. et al., Effects of bronchodilatator particle size in asthmatic patients using monodisperse aerosols. J. Appl. Physiol. 95, Heyder J., Deposition of inhaled particles in the human respiratory tract and conseqences for regional targeting in respiratory drug delivery. Proc. Am. Thorac. Soc

40 INHALÁCIÓS KÉSZÍTMÉNYEK LÉGÚTI DEPOZÍCIÓJÁNAK LOKÁLIS MEGHATÁROZÁSA IN VITRO MÓDSZERREL Kerekes Attila, Veres Miklós, Nagy Attila, Himics László, Oszetzky Dániel, Kugler Szilvia, Czitrovszky Aladár Bevezetés MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdestfizikai és Optikai Intézet 1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út A légúti megbetegedések évről évre növekvő számának köszönhetően sorra jelennek meg a tüneti kezelésre alkalmas inhalációs készítmények, illetve a különböző formában piacra kerülő hatóanyagokat inhalációs úton a légúti rendszerbe bejuttatni képes eszközök. A különböző gyártók egymáshoz kisebb-nagyobb mértékben hasonló termékei közül kiválasztani azt, amely az esetenként jelentősen eltérő élettani sajátosságokkal, légzésfunkciós paraméterekkel rendelkező betegek egyedi igényeihez leginkább illeszkedik, nem triviális feladat (Herke és Szabó (2012)). Az eszközválasztás hatékonysága az adott szakember tapasztalatának, termékismeretének a függvénye (Müller et al. (2012)).. A megfelelő eszköz alkalmazása sem feltétlenül jelent automatikus sikert, mivel a kívánt hatásfok eléréséhez a paciens aktív szerepvállalása is szükséges, például az inhaláció indítását és a permet befújását szinkronizálni kell. Ha a gyógyszer nem az inspiratorikus légáramba kerül, akkor nagy lesz a szájüregi depozíció. Célkitűzésünk az áramlástani szempontból hatékonyabb, egyénekre szabott terápiás eszközök, módszerek, eljárások kifejlesztése, melyekkel adott paciens esetében jelentősen növelni tudjuk a kívánt célterületre bejuttatott hatóanyagok depozíciós hatásfokát, nem mellesleg egyúttal csökkentjük az esetlegesen fellépő nem kívánt szisztémás hatásokat is. Mivel a kutatásunk alapvetően egy áramlástani kérdéskör minél részletesebb megismerésére irányul, így az egyébként is nehézkesen kivitelezhető in vivo kísérletek elvégzése helyet az in vitro mérésekre és a számítógépes szimulációs módszerekre (Salma et al. (2002); Balásházy et al. (2002); Hegedűs et al. (2004); Balásházy et al. (2007)) esett a választásunk. A kutatási infrastruktúra tervezése (Kerekes et al. (2009)), legyártása és felépítése (Kerekes et al. (2013)) után a beüzemelés tapasztalatai alapján döntünk az esetleges továbbfejlesztésről vagy a konkrét mérések elindításáról. Eredmények A próbamérések során a kiválasztott mérési pontokon a humán légúti modell belső felületére azonos méretű szilícium lapkákat helyeztünk. A hatóanyag bejuttatását követően a lapkák felületén deponálódott hatóanyag mennyiségét Raman-spektroszkópiai módszerrel mértük meg. Az eljárás lényege, hogy a lapkák felületének egyes pontjairól detektált jel intenzitását skálázzuk, majd pásztázva a teljes lapkafelületen elvégezzük a mérést. A kapott eredményekből elkészítjük az adott lapka Raman térképét és meghatározzuk a teljes felületen kiülepedett hatóanyag mennyiségét. 36

41 a, b, 1. ábra. a, mérési pontok; b, adott terület Raman térképe és a róla készült optikai mikroszkópos felvétel Az eljárás alkalmasnak bizonyult arra, hogy segítségével az inhalációs készítmények légúti depozícióját in vitro mérjük, a hatóanyag preparálása, jelző részecske hozzáadása nélkül. Köszönetnyilvánítás A munka a KTIA_AIK_ számú szerződés keretében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kezelésében, a Kutatási és technológiai Innovációs Alap finanszírozásával valósul meg. Irodalom Salma I, Balásházy I, Winkler-Heil R, Hofmann W, Záray Gy; Effect of particle mass size distribution on the deposition of aerosols in the human respiratory system; J AEROSOL SCI; 33: ; (2002) Balásházy I, Farkas Á, Hofmann W, Kurunczi S; Local deposition distributions of inhaled radionuclides in the human tracheobronchial tree. RADIAT PROT DOSIM 99, (2002) Hegedűs Cs, Balásházy I, Farkas Á; Detailed mathematical description of the geometry of airway bifurcations. RESPIR PHYSIOL NEUROBIOL 141, (2004) Farkas Á, Balásházy I, Szőcs K; Characterization of regional and local deposition of inhaled aerosol drugs in the respiratory system by computational fluid and particle dynamics methods. J AEROSOL MED 19, (2006) Imre Balásházy, Bálint Alföldy, Andrea J. Molnár, Werner Hofmann, István Szőke and Erika Kiss; Aerosol Drug Delivery Optimization by Computational Methods for the Caracterization of Total and Regional Deposition of Therapeutic Aerosols in the Respiratory System; Current Computer- Aided Drug Design; 3, 13-32; (2007) A. Kerekes, A. Nagy, A. Czitrovszky, Experimental air flow and deposition studies with hollow bronchial airway models, Journal of Aerosol Medicine and Pulmonary Drug Delivery 22(2)., pp (2009) Müller V, Tamási L, Somfay A, Kovács G, Losonczy G. Az eltérő inhalációs eszközből adagolt azonos hatóanyagú készítmények közötti különbségek, Medicina Thoracalis, 65:5, p (2012) Herke P, Szabó M. Légúti szerepváltások: hangsúly-eltolódás vagy elvi jelentőség? Medicina Thoracalis, 65: (2012) Kerekes Attila, Farkas Árpád, Balásházy Imre, Horváth Alpár, Aeroszol gyógyszerek légzőrendszeri depozícióeloszlásának mérése és numerikus modellezése, Medicina Thoracalis, 66:1, p (2013) 37

42 A VÖRÖSISZAP POR FIZIKAI TULAJDONSÁGAINAK, LÉGÚTI DEPOZÍCIÓ- ELOSZLÁSÁNAK ÉS AZ EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSÁNAK ELEMZÉSE Füri Péter 1, Balásházy Imre 1, Czitrovszky Aladár 2, Nagy Attila 2, Pándics Tamás 3, Dura Gyula 3, Kerényi Tibor 4, Farkas Árpád 1, Jókay Ágnes 1, Madas Balázs 1, Nikovits Tibor 5 1 Magyar Tudományos Akadémia, Energiatudományi Kutatóközpont 1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út , 2 Magyar Tudományos Akadémia, Wigner Fizikai Kutatóközpont 1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út , 3 Országos Környezetegészségügyi Intézet, 1097 Budapest, Gyáli út Semmelweis Egyetem, II. sz. Patológiai Intézet, 1091 Budapest, Üllői út ELTE Informatikai Kar, Információs Rendszerek Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C Bevezetés október 4-én ezer köbméter lúgos kémhatású zagy ömlött ki az Ajkai Timföldgyár tározójából, és az a környező településeket is elöntötte. A katasztrófát követően szálló por mintavételezés történt a környéken, valamint kontrollterületként Ajkán. Vizsgáltuk a por számos tulajdonságát, így méreteloszlását, koncentrációját és elemösszetételét is. Az átlagos PM 10 szennyezettség október április között számos településen több esetben meghaladta a napi 50 g/m 3 -es határértéket. A vörös iszap por nem bizonyult különösen toxikusnak, veszélyességét elsősorban kiporzása, azaz esetleges nagy koncentrációja okozta. Az előadásban az eddig nem publikált eredményekre koncentrálunk. A vörösiszap por részecskeméret eloszlásának meghatározása Az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet Lézeralkalmazási Osztálya mozgó laboratóriumával terepi és laborméréseket végzett, amelyben a részecskeméret és koncentráció eloszlások meghatározása mellett a porminták mikroanalízisére EDAX, SEM, Raman és Fluoreszcencia spektroszkópia módszerekkel került sor. Az 1. ábra bal felső panelje egy Devecseren mért tömegszerinti részecskeméret eloszlást mutat be, ahol a 250 nmtől a 60 m-ig szinte minden részecskeméret szerepel. Az eloszlás hasonlít a városi aeroszolokéra. Légúti depozícióeloszlás számítások Az MTA Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi és Környezetfizikai Laboratóriumában a korábban kifejlesztett aeroszol depozíciós tüdőmodelljeinkkel légúti részecskekiülepedés-eloszlás számításokat végeztünk a mért méreteloszlások és koncentrációk alapján. Az előbb bemutatott eloszlásból számolva az 1. ábra jobb felső panelje a teljes tüdő, azaz a bronchiális és az acináris régiók együttes részecske depozíció terhelését mutatja, g/óra egységben, öt karakterisztikus légzési mód mellett. Természetesen a terhelés abszolút értéke jó közelítéssel lineárisan növekszik a porkoncentrációval. Az egészségre gyakorolt hatás Az Országos Környezetegészségügyi Intézet mérésekkel és statisztikai módszerekkel vizsgálta a heti átlagos szálló por koncentráció (PM 10 ) és a légzőrendszeri betegséggel orvoshoz fordulás heti gyakoriságát hat vörösiszap expozícióval érintett településen, valamint kontrollcsoportként Ajkán. Az 1. ábra bal alsó panelje egy ilyen eredményt szemléltet és erős korreláció mutatható ki a PM 10 és a megbetegedések gyakorisága közt mind a hat településen. 38

43 PM10 ( g/m 3 ) Orvoshoz fordulás (ezrelék) Koncentráció [ m / log D] Tüdőben kiülepedett tömeg / idő ( g/óra) Késői biológiai hatás A Semmelweis Egyetemen patkányok tüdejébe instillált vörösiszap porral (PM 10 ) vizsgálták a belélegzett részecskék késői tüdőszöveti hatását. Az instilláció után a harmadik napon a szövetben gyulladásos folyamat, ödéma és esetenként sokkra utaló tünetek jelentkeztek. Hat hónap után a makrofág tartalmú alveolusok szeptumai fokálisan fibrotikusan kiszélesedtek, feltehetően a fagocitált porszemcsékben EDX analízissel és polarizációs mikroszkóppal kimutatható kettőstörő kvarc irritáló hatására (1. ábra jobb alsó panel). Koncentráció [ m / logd] Részecskék méreteloszlása Devecser október :25 66 g/m 3 koncentráció Tüdőbeli (bronchiális + acináris) kiülepedés öt különböző légzési módnál nehéz fizikai munka, szájlégzés nehéz fizikai munka, orrlégzés könnyű fizikai munka alvó ülő 1 10 Részecske geometriai átmérője ( ( m) m) baloldali tengely jobboldali tengely Az Az elmúlt elmult hetek száma 0 A tüdő szöveti képe 6 hónappal az instilláció után 1. ábra. A vörösiszap porának méreteloszlása (bal felső panel), tüdőbeli kiülepedése (jobb felső panel), egészségre gyakorolt hatása és késői biológiai szövethatása (alsó panelek). Következtetések Korábbi publikációkból ismert, hogy a vörösiszap pora nem radioaktív, lúgossága a tüdő jelentős pufferkapacitása miatt igazi veszélyt nem jelentett. A vörösiszap por és a városi por méreteloszlása hasonló. Toxikus elemek koncentrációja a vörös iszap porában nem több mint a városi aeroszoléban. Nem indokolt tehát a városi aeroszolra vonatkozó egészségügyi határértéktől eltérő szabályozás alkalmazása. Azonban a vörös iszap por lúgos kémhatása és a benne lévő kvarcszemcsék miatt, a belélegzett por mennyiségének minél kisebbre csökkentése indokolt, hiszen 1 g kvarcpor a tüdőben már fibrózist és halált okozhat. Köszönetnyilvánítás A munka az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP A/ azonosító számú kiemelt projekt és a KTIA_AIK_ projekt keretei között valósult meg. 39

44 AEROSZOL GYÓGYSZEREK LÉGÚTI KIÜLEPEDÉSÉNEK NUMERIKUS MODELLEZÉSE ÉS OPTIMALIZÁLÁSA Jókay Ágnes, Farkas Árpád, Balásházy Imre, Füri Péter MTA Energiatudományi Kutatóközpont, Környezetfizikai Laboratórium 1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33, Bevezetés Napjainkban az aeroszol gyógyszerek használata egyre elterjedtebb. Ennek hátterében a légúti betegségek (főleg asztma, COPD) előfordulási gyakoriságának növekedése áll, továbbá az, hogy az elmúlt évtizedek kutatás-fejlesztési munkájának eredményeként tovább fokozódott az inhalációs eszközök hatékonysága. Az aeroszol gyógyszerek elterjedését jelzi, hogy egyre több nem légúti betegségre is alkalmazzák (pl. fájdalomcsillapítás). Mind a betegek, mind a gyógyszergyártó cégek közös érdeke, hogy a megfelelő gyógyszer megfelelő helyre kerüljön, a mellékhatások minimalizálásával, költséghatékony módon. Ennek megfelelően, a fejlesztési irányokat a hatóanyag fejlesztés, az inhalátorok tökéletesítése és a légzőrendszeri kiülepedés optimalizálása (olyan légzési mód és részecske tulajdonságok, amely a gyógyszer célzott területre jutását optimalizálja) határozza meg. Ez utóbbi feladatot vállalták fel a KTIA_AIK_ azonosítószámú pályázat konzorciumi partnerei is. Ennek keretében az Energiatudományi Kutatóközpont számítógépes modellezést végez. A projekt első szakaszának célja, hogy a piacon lévő aeroszol gyógyszerek légúti kiülepedéseloszlását tanulmányozzuk, valamint háromdimenziós légúti geometriákat állítsunk elő CT rétegfelvételekből. Módszer Az aeroszol gyógyszerek légúti kiülepedésének vizsgálatára számítógépes szimulációt alkalmazunk. A gyakorlatban a már meglévő sztochasztikus tüdőmodellt fejlesztjük tovább, hogy az alkalmassá váljék az aeroszol gyógyszerek légúti kiülepedés-eloszlásának minél pontosabb leírására. A numerikus szimuláció alkalmazásával hatékony módon jellemezhetjük mind a regionális, mind pedig a generációszám szerinti gyógyszerkiülepedést. A 3D légúti geometriák előállításához speciális szegmentáló és felületszerkesztő algoritmusokat használunk. A rekonstrukcióhoz a kiindulási adatokat a képalkotó eljárással (CT) felvett kétdimenziós képekből vesszük. A rekonstruált háromdimenziós digitális modellek 3D nyomtatóval fizikai üreges légúti modellekké alakíthatók, amelyekben már kísérletileg tanulmányozható a részecskeáramlás és kiülepedés (Kerekes et al. 2009, 2012). Eredmények Az 1. ábra bal panelje egy CT-s képsorozat alapján numerikusan rekonstruált realisztikus három-dimenziós centrális légúti geometriát mutat. A projekt során ilyen geometriákban kerül majd sor aeroszol gyógyszerek kiülepedés-eloszlásának mérésére. Az aeroszolok légúti depozícióját befolyásoló egyik legfontosabb tényező a részecskeméret. Az 1. ábra jobb paneljén a regionális kiülepedett frakciók láthatók a részecskeméret függvényében. Észrevehető, hogy az 5 mikrométernél nagyobb átmérőjű részecskék jelentős mértékben a felső légutakban ülepednek ki. Ez egybevág azzal a gyógyszeripari tendenciával, mely szerint a gyógyszerméretet néhány mikronra, lehetőleg egy mikrométer körülire csökkentik. Így megnövekszik annak az esélye, hogy a gyógyszer 40

45 lejut a kis légutakba. Az is szembetűnő, hogy e mérettartományban leginkább az acináris kiülepedés nő meg, nem pedig a bronchiális. Ahhoz, hogy ez utóbbi legyen a domináns kiülepedési hely, a részecskeméret további csökkentésére lenne szükség, de a kislégúti depozíció a jelenlegi részecskeméret megtartása mellet a légzési mód optimalizációjával is növelhető lenne. Ezen optimalizáció az elkövetkezendő munkaszakaszok feladata lesz. 1. ábra. CT felvételek alapján rekonstruált számítógépes 3D légúti geometria (bal oldal) és a felső légúti, bronchiális, acináris és teljes légzőrendszeri aeroszol depozíciós frakciók, mint a részecskeméret függvénye közepesen súlyos asztmás felnőtt esetében (jobb oldal) Következtetések A légutakban a kiülepedés hatására kialakuló depozícióeloszlást az átlagos részecskeméret nagymértékben befolyásolja. Az optimális depozíciós hatásfok eléréséhez ezért szükséges az inhalátor készülékek által generált részecskék méreteloszlásának ismerete, azonban az semmiképp nem elégséges. Fontos a légzőrendszeri kiülepedéseloszlást befolyásoló egyéb tényezők (pl. légzési paraméterek) azonosítása és optimalizálása, amely hozzájárulhat egy hatékonyabb és egyénre szabott inhalációs terápiás módszertan kidolgozásához. Köszönetnyilvánítás A munka a KTIA_AIK_ projekt keretei között valósult meg. Irodalom Kerekes, A., Nagy, A., Czitrovszky, A., Experimental air flow and deposition studies with hollow bronchial airway models. Journal of Aerosol Medicine and Pulmonary Drug Delivery, 22, 2, Kerekes, A., Nagy, A., Czitrovszky, A., Theoretical and experimental investigation of aerosol deposition in realistic human airway model. European Aerosol Conference EAC2012, September 2-7, Granada. 41

46 A LÉGZŐRENDSZER BRONCHIÁLIS RÉGIÓJÁBAN KIÜLEPEDETT RÉSZECSKÉK MUKOCILIÁRIS TISZTULÁSÁNAK NUMERIKUS MODELLEZÉSE Farkas Árpád, Balásházy Imre, Jókay Ágnes, Füri Péter MTA Energiatudományi Kutatóközpont, Környezetfizikai Laboratórium 1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33, Bevezetés Az inhalált aeroszolok egészségre gyakorolt hatása nagymértékben függ azok légzőrendszeren belüli eloszlásától. A légutak falán az aeroszolok térbeli és időbeli eloszlása alapvetően a kiülepedéstől és a tisztulástól függ. A bronchiális szakaszban a főbb tisztulási mechanizmusok a mukociliáris tisztulás és a fagocitózis. A csillószőrös tisztulás során a csillószőrök által hajtott és a légutak falát teljesen vagy részlegesen fedő nyákréteg a kitapadt részecskéket a garat irányába mozgatja, ahonnan azok a szabadba vagy az emésztőrendszerbe jutnak. A mukusz (nyák) légutakon belüli eloszlása, valamint annak dinamikai és patofiziológiai tulajdonságai tudományos viták tárgyát képezik. E kérdések mélyreható tanulmányozásának mind etikai, mind pedig technikai akadályai vannak. Az elérhető adatokon alapuló számítógépes modellek hasznos eszközök lehetnek e kutatások során. A jelen munka célja egy numerikus áramlástan alapú modell kifejlesztése és alkalmazása a kiülepedett részecskék csillószőrös (mukociliáris) tisztulásának szimulálására és a kiülepedés-tisztulás következtében kialakuló részecskeeloszlások kiszámítására. Módszer A belélegzett részecskék légutakon belüli tér- és időeloszlásainak meghatározásához egyaránt szükség van azok kiülepedés előtti és utáni dinamikájának ismeretére. Ez a részecskepályák kiszámításával valósítható meg. A részecskék kiülepedés előtti követését és kiülepedésének modellezését több munkánkban is bemutattuk. Jelen modellezés a kiülepedés utáni, vagyis a tisztulás vezérelte részecskemozgás leírását célozza meg. A részecskepályák meghatározása érdekében először a nyákréteg áramlási terét kell kiszámítanunk. A mikrométernél nagyobb részecskék esetében a nyákmozgás teljes mértékben meghatározza a részecskemozgást, mely a nyák sebességterének áramvonalai mentén történik. A mikrométernél kisebb részecskék szabadon diffundálhatnak a nyákban lévő polimerszálak között, ezáltal pályájuk eltér a mukusz áramvonalaitól. Mindkét esetben külön modelleztük a légutak mély régióiból feltisztuló és a célgeometrián (4.-5. generációs légúti elágazás) áthaladó, valamint a célelágazásba kiülepedett és onnan tisztuló részecskéket. A részecskeeloszlások inhomogenitásának kvantifikálására lokális részecskesűrűség-értékeket számítottunk, melyeket az átlagos részecskesűrűséghez viszonyítottunk. Eredmények Számítási eredményeink alapján a nyák sebességtere inhomogén (1. ábra). Az elágazás csúcsában kialakul egy lassú tisztulási zóna. A mélyről feltisztult részecskék elkerülik a zónát, de az ide kiülepedett részecskék csak késleltetve tisztulnak (2. ábra). A kiülepedésből származó részecskeeloszlás inhomogenitásának mértéke a tisztulás hatására egy 4-7 szeres faktorral csökken. A kiülepedéssel ellentétben, 1 mikrométer felett, a részecskék tisztulása 42

47 nem függ a részecskemérettől. A diffúziós képesség részecskeméret függése miatt, a nano és ultrafinom részecskék tisztulási pályái méretfüggők. m/s parent branch parent branch (gen. 4) slow clearance areas daugther daughter branches (gen. (gen. 5) 5) daughter branch 1. ábra. A nyák sebességtere (bal oldal) és az elágazás csúcsában elhelyezkedő, a számítások során figyelembe vett lassú tisztulású zónák (jobb oldal) 2. ábra. Mélyről feltisztult (bal oldal) és a célelágazásba kiülepedett (jobb oldal) 1 m-es részecskék számított tisztulási pályái Következtetések A légutakban a kiülepedés hatására kialakuló részecskeeloszlást a mukociliáris tisztulás nagymértékben módosítja. A tisztulás hatására az inhomogenitás mértéke csökken, de a részecskeeloszlás továbbra is erősen egyenetlen marad, ami összefüggésben állhat a patológiai tanulmányokban kimutatott preferenciális tumorelőfordulással. Köszönetnyilvánítás A munka az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP A/ azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretei között valósult meg. 43

A PORVIHAROK ÉS A HULLÓPOROS SZEDIMENTÁCIÓ JELENTŐSÉGE A TALAJKÉPZŐDÉSBEN

A PORVIHAROK ÉS A HULLÓPOROS SZEDIMENTÁCIÓ JELENTŐSÉGE A TALAJKÉPZŐDÉSBEN A PORVIHAROK ÉS A HULLÓPOROS SZEDIMENTÁCIÓ JELENTŐSÉGE A TALAJKÉPZŐDÉSBEN Varga György 1 Kovács János 2,3 Bradák Balázs 1 Szeberényi József 1 Kiss Klaudia 1 1 MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

Részletesebben

Témavezetők: Dr. Bozóki Zoltán, egyetemi tanár Dr. Ajtai Tibor, tudományos munkatárs

Témavezetők: Dr. Bozóki Zoltán, egyetemi tanár Dr. Ajtai Tibor, tudományos munkatárs Tézisfüzet A légköri aeroszol inherens és látszólagos abszorpciós jellemzőinek és az abszorpciós spektrum jelentéstartalmának fotoakusztikus vizsgálata Utry Noémi Környezettudományi Doktori Iskola Optikai

Részletesebben

A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai

A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai Hoffer András, Gelencsér András, Kováts Nóra, Turóczi Beatrix, Rostási Ágnes, Imre Kornélia, Nyirő-Kósa Ilona,

Részletesebben

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében Imre Kornélia 1, Molnár Ágnes 1, Gelencsér András 2, Dézsi Viktor 3 1 MTA Levegőkémia Kutatócsoport 2 Pannon Egyetem, Föld-

Részletesebben

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-MONOXID MÉRLEGE ÉS TRENDJE EURÓPÁBAN

A LÉGKÖRI SZÉN-MONOXID MÉRLEGE ÉS TRENDJE EURÓPÁBAN A LÉGKÖRI SZÉN-MONOXID MÉRLEGE ÉS TRENDJE EURÓPÁBAN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Mészáros Tamás Témavezetők: Haszpra László főtanácsos, Országos Meteorológiai Szolgálat, Gelencsér András

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Farkas Árpád és Balásházy Imre MTA Energiatudományi Kutatóközpont

Részletesebben

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek

Részletesebben

A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Jancsek-Turóczi Beatrix okleveles környezetkutató Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Témavezető:

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE

LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE Mészáros Róbert 1, Lagzi István László 2, Leelőssy Ádám 1 1 ELTE Meteorológiai Tanszék 2 BMGE Fizika Intézet LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE Meteorológiai Tudományos Napok Budapest,

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről, 2014. április 2-3, Siófok Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton Erőss Anita,

Részletesebben

A hiperspektrális képalkotás elve

A hiperspektrális képalkotás elve Távérzékelési laboratórium A VM MGI Hiperspektrális laborja korszerű hardveres és szoftveres hátterére alapozva biztosítja a távérzékelési technológia megbízható hazai és nemzetközi szolgáltatását. Távérzékelés

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Szoboszlai Zoltán, Furu Enikő, Kertész Zsófia, Angyal Anikó, Török Zsófia

Szoboszlai Zoltán, Furu Enikő, Kertész Zsófia, Angyal Anikó, Török Zsófia Beltéri aeroszol vizsgálata különböző oktatási intézményekben: óvodában, általános-, és középiskolában Szoboszlai Zoltán, Furu Enikő, Kertész Zsófia, Angyal Anikó, Török Zsófia X. Magyar Aeroszol Konferencia

Részletesebben

A FOTOAKUSZTIKUS SPEKTROSZKÓPIA SZÉLESKÖRŰ ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK ALÁTÁMASZTÁSA AZ IPARBAN, A BIOLÓGIÁBAN ÉS A KÖRMYEZETVÉDELEMBEN

A FOTOAKUSZTIKUS SPEKTROSZKÓPIA SZÉLESKÖRŰ ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK ALÁTÁMASZTÁSA AZ IPARBAN, A BIOLÓGIÁBAN ÉS A KÖRMYEZETVÉDELEMBEN A FOTOAKUSZTIKUS SPEKTROSZKÓPIA SZÉLESKÖRŰ ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK ALÁTÁMASZTÁSA AZ IPARBAN, A BIOLÓGIÁBAN ÉS A KÖRMYEZETVÉDELEMBEN Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Hegedis Veres Anikó Témavezetők: Dr. Szabó

Részletesebben

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3 3 Aeroszolnak nevezzük valamely gáznemű közegben finoman eloszlott (diszpergált) szilárd vagy folyadék részecskék együttes rendszerét [Més97]. Ha ez a gáznemű közeg maga a levegő, akkor légköri aeroszolról

Részletesebben

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2011. május 3-5. A munka résztvevői

Részletesebben

MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József

MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson Kató Zoltán, Pálfalvi József Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló 2010 A Matroshka kísérletek: Az Európai Űrügynökség (ESA) dozimetriai programjának

Részletesebben

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

A MÉLYEBB TÜDŐRÉGIÓKBÓL TISZTULÓ RADON- LEÁNYTERMÉKEK DÓZISJÁRULÉKA A CENTRÁLIS LÉGUTAKBAN. Kudela Gábor 1, Balásházy Imre 2

A MÉLYEBB TÜDŐRÉGIÓKBÓL TISZTULÓ RADON- LEÁNYTERMÉKEK DÓZISJÁRULÉKA A CENTRÁLIS LÉGUTAKBAN. Kudela Gábor 1, Balásházy Imre 2 A mélyebb tüdőrégiókból tisztuló radon-leánytermékek dózisjáruléka a centrális légutakban 23 A MÉLYEBB TÜDŐRÉGIÓKBÓL TISZTULÓ RADON- LEÁNYTERMÉKEK DÓZISJÁRULÉKA A CENTRÁLIS LÉGUTAKBAN Kudela Gábor 1, Balásházy

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

SZEZONÁLIS LÉGKÖRI AEROSZOL SZÉNIZOTÓP ÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSOK DEBRECENBEN

SZEZONÁLIS LÉGKÖRI AEROSZOL SZÉNIZOTÓP ÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSOK DEBRECENBEN SZEZONÁLIS LÉGKÖRI AEROSZOL SZÉNIZOTÓP ÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSOK DEBRECENBEN Major István 1, Gyökös Brigitta 1,2, Furu Enikő 1, Futó István 1, Horváth Anikó 1, Kertész Zsófia 1, Molnár Mihály 1 1 MTA Atommagkutató

Részletesebben

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban

Részletesebben

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,

Részletesebben

A jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata

A jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata A jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata Baranka Györgyi b Weidinger Tamás a Bozó László b Balázs Roland b Somfalvi-Tóth Katalin b a Eötvös Loránd Tudomány Egyetem b Országos Meteorológiai

Részletesebben

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

Magyarországi hőerőművek légszennyezőanyag kibocsátása A Vértesi erőműnél tartott mintavételezés

Magyarországi hőerőművek légszennyezőanyag kibocsátása A Vértesi erőműnél tartott mintavételezés Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐI NAPOK Magyarországi hőerőművek légszennyezőanyag kibocsátása A Vértesi erőműnél tartott mintavételezés Kovács

Részletesebben

2. Fotometriás mérések II.

2. Fotometriás mérések II. 2. Fotometriás mérések II. 2008 október 31. 1. Ammónia-nitrogén mérése alacsony mérési tartományban és szabad ammónia becslése 1.1. Háttér A módszer alkalmas kis ammónia-nitrogén koncentrációk meghatározására;

Részletesebben

GÁZTŰZHELYEK HATÁSA A BELSŐ KÖRNYEZETRE Dr. Kajtár László Ph.D. Leitner Anita

GÁZTŰZHELYEK HATÁSA A BELSŐ KÖRNYEZETRE Dr. Kajtár László Ph.D. Leitner Anita GÁZTŰZHELYEK HATÁSA A BELSŐ KÖRNYEZETRE Dr. Kajtár László Ph.D. Leitner Anita Egyetemi Docens okl.gm. Ph.D. hallgató BUDAPESTI MŰSZAKI M ÉS S GAZDASÁGTUDOM GTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÜLETGÉPÉSZETI TANSZÉK Témakörök

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

III. Országos TDK Szakkonferencia Debrecen, 1958. május 3-4.

III. Országos TDK Szakkonferencia Debrecen, 1958. május 3-4. III. Országos TDK Szakkonferencia Debrecen, 1958. május 3-4. Szemelvények az előadáskivonatokból III. Országos TDK Szakkonferencia Debrecen, 1958. május 3. - 4. A kongresszus résztvevőinek egy csoportja

Részletesebben

A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu

A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu Felhőkeletkezés: Folyamatok, amelyek feláramlásra késztetik a levegőt. - Légtömegen belüli konvekció - Orográfia - Konvergencia

Részletesebben

Szakdolgozat, diplomamunka és TDK témák (2008. 09. 01-2012. 01. 04.)

Szakdolgozat, diplomamunka és TDK témák (2008. 09. 01-2012. 01. 04.) Szakdolgozat, diplomamunka és TDK témák (2008. 09. 01-2012. 01. 04.) Felvehető szakdolgozat, diplomamunka és TDK témák (2012. 01. 04.) 1. Vezérlés, számolás és képfeldolgozás FPGA-n és/vagy GPU-val (BsC,

Részletesebben

Térbeli struktúra elemzés szél keltette tavi áramlásokban. Szanyi Sándor szanyi@vit.bme.hu BME VIT. MTA-MMT konferencia Budapest, 2012. június 21.

Térbeli struktúra elemzés szél keltette tavi áramlásokban. Szanyi Sándor szanyi@vit.bme.hu BME VIT. MTA-MMT konferencia Budapest, 2012. június 21. Térbeli struktúra elemzés szél keltette tavi áramlásokban Szanyi Sándor szanyi@vit.bme.hu BME VIT MTA-MMT konferencia Budapest, 2012. június 21. 1 Transzportfolyamatok sekély tavakban Transzportfolyamatok

Részletesebben

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV Budapest, IV. kerület területén végzett levegőterheltségi szint mérés nem fűtési szezonban. (folyamatos vizsgálat környezetvédelmi mobil laboratóriummal) Megbízó: PANNON NATURA KFT.

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL 35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös

Részletesebben

FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS

FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS ÉS GLOBÁLSUGÁRZÁS Major György Horváth László, Pintér Krisztina, Nagy Zoltán (Gödöllı) Haszpra László, Barcza Zoltán, Gelybó Györgyi Globálsugárzás: a 0,29 4 mikrométer

Részletesebben

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2.

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. A konferencia harminchárom előadója a következő intézmények oktatója vagy

Részletesebben

VÍZGŐZKONCENTRÁCIÓ-MÉRÉS DIÓDALÉZERES FOTOAKUSZTIKUS MÓDSZERREL

VÍZGŐZKONCENTRÁCIÓ-MÉRÉS DIÓDALÉZERES FOTOAKUSZTIKUS MÓDSZERREL VÍZGŐZKONCENTRÁCIÓ-MÉRÉS DIÓDALÉZERES FOTOAKUSZTIKUS MÓDSZERREL BOZÓKI ZOLTÁN, MOHÁCSI ÁRPÁD, SZAKÁLL MIKLÓS, FARKAS ZSUZSA, VERES ANIKÓ, SZABÓ GÁBOR, BOR ZSOLT Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantum

Részletesebben

Pulmonológiai Mozaikok 2015

Pulmonológiai Mozaikok 2015 Pulmonológiai Mozaikok 2015 Tüdőgyógyászati Továbbképző Konferencia Miskolctapolca, 2015. október 16-17. 1 tudogyogyaszati_mozaikok.indd 1 14/10/15 12:12 PULMONOLÓGIAI MOZAIKOK 2015. Tüdőgyógyászati Továbbképző

Részletesebben

A DE TTK MTA Atomki Kihelyezett Környezetfizikai Tanszék oktatómunkája oktatónként

A DE TTK MTA Atomki Kihelyezett Környezetfizikai Tanszék oktatómunkája oktatónként A DE TTK MTA Atomki Kihelyezett Környezetfizikai Tanszék oktatómunkája oktatónként 2010-2011. tanév 1. félév: Oktató neve Környezeti informatika (TFME0420) fizikus és fizika tanár 1+2+0 környezettan MSc

Részletesebben

A Kémiai Laboratórium feladata

A Kémiai Laboratórium feladata A Kémiai Laboratórium feladata Az új mérőeszközök felhasználási lehetőségei a gyakorlatban 2. Előadó: Csiki Tímea osztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi és Munkavédelmi Igazgatóság Munkahigiénés

Részletesebben

Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban

Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban Kis Zsolt MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont H-1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33 2015. június 8. Hogyan nyerjünk információt egyes

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

KS - 303.150.10 HORDOZHATÓ KIVITEL

KS - 303.150.10 HORDOZHATÓ KIVITEL KS - 303.150.10 24 ÓRÁS, FOLYAMATOS ÜZEMŰ NAGYTÉRFOGATÁRAMÚ AEROSZOL, SZÁLLÓPOR MINTAVEVŐ KÉSZÜLÉK IMMISSZIÓS, MUNKAHELYI ÉS HÁTTÉRSZENNYEZETTSÉGI VIZSGÁLATOKRA HORDOZHATÓ KIVITEL 1. Rendeltetés A KS-303.150.10

Részletesebben

A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN

A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN Janovics R. 1, Kern Z. 2, L. Wacker 3, Barnabás I. 4, Molnár M. 1 1 MTA-ATOMKI HEKAL, Debrecen janovics@atomki.hu 2 MTA GKI Budapest,

Részletesebben

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó

Részletesebben

A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése

A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése Ács 1 F., Breuer 1 H., Horváth 2 Á., Laza 1 B. and Rajkai 3 K. 1 ELTE, Pázmány Péter sétány 1/A., Budapest 2 OMSz, Vitorlás

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2010. november 10. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth Zoltán Módszerek, amelyek megváltoztatják a világot A számítógépes szimuláció és optimalizáció jelentősége c. előadását hallhatják! 1 Módszerek,

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Dr. Márton László PhD 1022 BUDAPEST, HERMAN O. U. 15. Tel.: 06/30/3418702, E-MAIL: marton@rissac.huc A levegőből

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei. Feczkó Tivadar. Veszprémi Egyetem

Doktori (PhD) értekezés tézisei. Feczkó Tivadar. Veszprémi Egyetem AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK ÉS AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK ÉGHAJLATI HATÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori (PhD) értekezés tézisei Feczkó Tivadar Veszprémi Egyetem 2003 1. Bevezetés $ OpJN UEHQ WDOiOKDWy Q\RPDQ\DJRN MHOHQW

Részletesebben

A DE TTK MTA Atomki Kihelyezett Környezetfizikai Tanszék oktatási tevékenysége oktatónként

A DE TTK MTA Atomki Kihelyezett Környezetfizikai Tanszék oktatási tevékenysége oktatónként A DE TTK MTA Atomki Kihelyezett Környezetfizikai Tanszék oktatási tevékenysége oktatónként 2009-2010. tanév 2. félév: Oktató neve tantárgyfelelős (5 hét) Sugárvédelem és dozimetria (TFBE2503, T_F2418-K3)

Részletesebben

Vörösiszap mérések a katasztrófa helyszínén

Vörösiszap mérések a katasztrófa helyszínén Vörösiszap mérések a katasztrófa helyszínén Czitrovszky Aladár, Nagy Attila, Kerekes Attila, Oszetzky Dániel, Veres Miklós, Koós Margit, Pogány Lajos + A Pannon Egyetem munkatársai SZFKI Szeminárium 2011.04.26.

Részletesebben

. -. - Baris A. - Varga G. - Ratter K. - Radi Zs. K.

. -. - Baris A. - Varga G. - Ratter K. - Radi Zs. K. 2. TEREM KEDD Orbulov Imre 09:00 Bereczki P. -. - Varga R. - Veres A. 09:20 Mucsi A. 09:40 Karacs G. 10:00 Cseh D. Benke M. Mertinger V. 10:20 -. 10:40 14 1. TEREM KEDD Hargitai Hajnalka 11:00 I. 11:20

Részletesebben

Részletes szakmai önéletrajz

Részletes szakmai önéletrajz Részletes szakmai önéletrajz Név: Bozóki Zoltán József Születési hely, idő: Tatabánya, 1965. június 19. Tanulmányok: Középiskola: Eötvös József Gimnázium Tata, 1979-1983. Egyetemi tanulmányok: Eötvös Loránd

Részletesebben

Tudáshálózatok kialakulása és regionális fejlődés egy integrált modell alkalmazásának tapasztalatai a magyar régiók esetében Sebestyén Tamás,

Tudáshálózatok kialakulása és regionális fejlődés egy integrált modell alkalmazásának tapasztalatai a magyar régiók esetében Sebestyén Tamás, Tudáshálózatok kialakulása és regionális fejlődés egy integrált modell alkalmazásának tapasztalatai a magyar régiók esetében Sebestyén Tamás, Hau-Horváth Orsolya, Varga Attila Szerkezet Motiváció Irodalom:

Részletesebben

Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján

Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján Ferenczi Zita XI. Magyar Aeroszol Konferencia Debrecen 2013.10.30. TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0057 Földünk természetes

Részletesebben

Modern fizika laboratórium

Modern fizika laboratórium Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13.

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13. BME -Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Légszennyezés VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELEM 2012 Horváth Adrienn Légkör kialakulása Őslégkör Hidrogén + Hélium Csekély gravitáció Gázok elszöktek Föld légkör nélkül

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Rikker Tamás tudományos igazgató WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. január 17. Kis történelem 1920-as években, a Bell Laboratórium telefonjainak

Részletesebben

Űr-időjárási folyamatok a magnetoszférában

Űr-időjárási folyamatok a magnetoszférában Űr-időjárási folyamatok a magnetoszférában Lichtenberger János és Ferencz Csaba ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoport Kérdések 1. Mi az űr-időjárás? Milyen űr-időjárási folyamatok vannak

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok

A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok Varjú Viktor (PhD) Tudományos munkatárs (MTA KRTK Regionális

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

HULLADÉKCSÖKKENTÉS. EEA Grants Norway Grants. Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása. Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem 2014.10.28.

HULLADÉKCSÖKKENTÉS. EEA Grants Norway Grants. Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása. Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem 2014.10.28. Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants HULLADÉKCSÖKKENTÉS Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem HU09-0015-A1-2013 1 Beruházás oka A vágóhidakról kikerülő baromfi nyesedék

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA FÖLDHASZNOSÍTÁSI-, MŰSZAKI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZET Meteorológiai mérések hasznosítása döntéstámogató rendszerekben Rácz Csaba Nagy János

Részletesebben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok Jankovics M. Éva MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport SZTE ÁGK Vulcano Kutatócsoport Szeged, 2014.10.09. ábrák, adatok forrása: tudományos publikációk

Részletesebben

Műholdképek használata a hazai szinoptikus gyakorlatban

Műholdképek használata a hazai szinoptikus gyakorlatban Műholdképek használata a hazai szinoptikus gyakorlatban Kolláth Kornél Országos Meteorológiai Szolgálat Az előrejelző rendelkezésére álló információtömeg Száramaztatott műholdas produktumok (SAFNWC) Műholdképek

Részletesebben

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt

Részletesebben

KS-306.60-WI ELŐNYPONTOK. Szennyeződésekre gyakorlatilag érzéketlen, nagypontosságú, hosszú élettartamú térfogatáram-mérő.

KS-306.60-WI ELŐNYPONTOK. Szennyeződésekre gyakorlatilag érzéketlen, nagypontosságú, hosszú élettartamú térfogatáram-mérő. K Á L M Á N S Y S T E M K F T H - 1 1 2 5 B U D A P E S T, T R E N C S É N I U 1 6 E-mail : cskalman@kalmankfkiparkhu TELEFON / FAX : 00 36 1 3922260 KS-30660-WI MIKROPROCESSZOR VEZÉRLÉSŰ, FOLYAMATOS ÜZEMŰ,

Részletesebben

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika

Részletesebben

Badari Andrea Cecília

Badari Andrea Cecília Nagy nitrogéntartalmú bio-olajokra jellemző modellvegyületek katalitikus hidrodenitrogénezése Badari Andrea Cecília MTA Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Környezetkémiai

Részletesebben

Hogyan épül fel a sejtmembrán? Egyszerű modellek felépítése és vizsgálata

Hogyan épül fel a sejtmembrán? Egyszerű modellek felépítése és vizsgálata ogyan épül fel a sejtmembrán? Egyszerű modellek felépítése és vizsgálata Foszfolipid kettősréteg a sejtben Foszfolipid kettősréteg felhasználása Liposzóma:gyógyszerek bejuttatása a szervezetbe (pl.: rák

Részletesebben

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december A projekt címe: Egészségre ártalmatlan sterilizáló rendszer kifejlesztése A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december A konzorcium vezetője: A konzorcium tagjai: A

Részletesebben

Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára

Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára Ardó László 1, Rónyai András 1, Feledi Tibor 1, Yin Guojun 2, Neill J. Goosen 3, Lourens de Wet 3, Jeney Galina

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

BELTÉRI LEVEGŐMINŐSÉG AZ ISKOLÁKBAN

BELTÉRI LEVEGŐMINŐSÉG AZ ISKOLÁKBAN BELTÉRI LEVEGŐMINŐSÉG AZ ISKOLÁKBAN KBAN SEARCH program Magyarország SEARCH továbbképzés Budapest, 2008,szeptember 19. Vaskövi Éva, Endrődy Mária, Srauf Zsuzsanna, Udvardy Orsolya Országos Környezetegészségügyi

Részletesebben

XXXIX. TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIÁJÁRA

XXXIX. TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIÁJÁRA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MŰSZAKI ÉS MEZŐGAZDASÁGI KARÁNAK TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI TANÁCSA tisztelettel meghívja Önt a XXXIX. TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIÁJÁRA A konferencia időpontja: 2011. december 07. (szerda)

Részletesebben

FÜSTÖLHET! A FÜST ÖLHET! HŐ ÉS FÜSTELVEZETÉS A GYAKORLATBAN, KÜLÖNÖSEN A MEGLÉVŐ ÉPÜLETEK HIÁNYOSSÁGAIRA, SZÁMÍTÓGÉPES TŰZ- SZIMULÁCIÓVAL

FÜSTÖLHET! A FÜST ÖLHET! HŐ ÉS FÜSTELVEZETÉS A GYAKORLATBAN, KÜLÖNÖSEN A MEGLÉVŐ ÉPÜLETEK HIÁNYOSSÁGAIRA, SZÁMÍTÓGÉPES TŰZ- SZIMULÁCIÓVAL FÜSTÖLHET! A FÜST ÖLHET! HŐ ÉS FÜSTELVEZETÉS A GYAKORLATBAN, KÜLÖNÖSEN A MEGLÉVŐ ÉPÜLETEK HIÁNYOSSÁGAIRA, SZÁMÍTÓGÉPES TŰZ- SZIMULÁCIÓVAL SZIKRA CSABA Okl. épületgépész mérnök, épületgépész tűzvédelmi

Részletesebben

PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AMMÓNIA KONCENTRÁCIÓ- ÉS FLUXUSMÉRŐ MŰSZER FEJLESZTÉSE KÖRNYEZETVÉDELMI KUTATÁSOKHOZ POGÁNY ANDREA

PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AMMÓNIA KONCENTRÁCIÓ- ÉS FLUXUSMÉRŐ MŰSZER FEJLESZTÉSE KÖRNYEZETVÉDELMI KUTATÁSOKHOZ POGÁNY ANDREA PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AMMÓNIA KONCENTRÁCIÓ- ÉS FLUXUSMÉRŐ MŰSZER FEJLESZTÉSE KÖRNYEZETVÉDELMI KUTATÁSOKHOZ POGÁNY ANDREA Témavezetők: DR. MOHÁCSI ÁRPÁD tudományos főmunkatárs DR. BOZÓKI ZOLTÁN tudományos

Részletesebben

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

Nemlineáris és femtoszekundumos optika Szakmai záróbeszámoló OTKA K 47078

Nemlineáris és femtoszekundumos optika Szakmai záróbeszámoló OTKA K 47078 Nemlineáris és femtoszekundumos optika Szakmai záróbeszámoló OTKA K 47078 Az ultrarövid, 100 fs hosszú fényimpulzusokat előállító lézerek 90-es évek elején, a 10 fs és rövidebb impulzusú lézerek a 90-es

Részletesebben

Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával

Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ, ELTE TTK, Budapest 2. Analitikai Kémiai Tanszék, ELTE TTK, Budapest

Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ, ELTE TTK, Budapest 2. Analitikai Kémiai Tanszék, ELTE TTK, Budapest FACULTAS SCI. NAT. * UNIV. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * A BIOMASSZA ÉGETÉS S KÖRNYEZETI K HATÁSAI Lévay Béla 1, Záray Gyula 1,2 1 Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ, ELTE TTK, Budapest 2

Részletesebben

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés

Részletesebben