Cégünk élete Bagi kantelep

Átírás

1 A Z AG R O F E E D K F T. S E R T É S H Í R L E V E L E Cégünk élete Bagi kantelep negyedéves szám Örömmel tettem eleget a feladatnak, hogy beszámoljak a immár felügyeletünk alatt álló Bagi Mesterséges Termékenyítő Állomáson bekövetkezett változásokról és a távlati tervekről. Mint ismeretes az AGROFEED Kft. a telep teljes szakmai irányítását átvette. Ez érinti a telep menedzsmentbeli, genetikai és az ezzel kapcsolatos tervezési feladatait, mind pedig a spermavételt, -feldolgozást, -tárolást és a disztribúció területét. Nem tévedek, ha azt állítom volt tennivaló bőven, hiszen sajnálatos módon a Sui-Anivet felszámolásával párhuzamosan a telep megítélése is rossz irányba fordult az elmúlt időszakban. Csizmazia Tibor kollégánk kapta a kantelep irányításával kapcsolatos feladatokat, jómagam pedig a szakmai munka irányítását. Első tennivalónk a telep teljes átvilágítása volt, mely után olyan intézkedési és eszközbeszerzési terv összeállítása volt a feladat, amellyel a következő célkitűzéseket lehet elérni: darab, a legmagasabb genetikai értéket és állategészségügyi státuszt képviselő, különböző fajtájú és hibrid kan beszerzése és tartása a telepen Kiváló minőségű termékenyítő anyag előállítása, értékelése, feldolgozása és kiadása a partnereknek Nyomon követhető (VISSZAKERESHETŐ), pontos adatgyűjtés és mintaellenőrzés MINDEN ejakulátum esetében 4. A labor munkafolyamatok korszerűsítése, gépesítése és a legmodernebb eljárások alkalmazása a sperma feldolgozása folyamán 5. 3 napos spermavétel és kiszállítás logisztikai megoldása Azt hiszem a fentiek végrehajtása és azok szükségessége nem is kérdéses, de mindezt mihamarabb elvégezni nem volt egyszerű feladat. A következőkben röviden összefoglalnám, hogy az egyes pontokkal kapcsolatosan milyen változtatásokat végeztünk (végzünk). Hol tartunk ma és melyek a távlati célkitűzéseink. 1. Első feladat volt a telepen bennálló kanok szelekciója: Kor, genotípus, tenyész-érték, valamint aktuális küllembírálat alapján Spermatermelés és annak minősége alapján, különös tekintettel a morfológiai és eltarthatósági vizsgálatokra Ezen szempontokat figyelembe véve a telepen végül 70 darab kant tartottunk bent egyed pedig selejtezésre került. Ezután a beszállító genetikai cégekkel ültünk le tárgyalni. A jövőben előreláthatóan a következő genotípusokkal foglalkozunk majd Bagon: TOPIGS terminál vonalak (Talent, Tempo) Seghers dédszülő GGP, nagyszülő GP és terminál vonalak (NF, L, DULA, Maximus, Optimus) Szabadon értékesíthető MINDEN vonal! PIC nagyszülő GP és terminál vonalak (426, 337, 410)

2 Osztrák szuper szapora NF vonalak (Francia Hiperproliferatív vonalak) Osztrák Lapály vonalak DANBRED duroc terminál kanok Minden kant a tenyésztő szervezetekkel egyeztetve, a legjobb sajátteljesítményű és tenyész-értékű egyedek közül kérjük leszállítani. Nagyszülő és dédszülő oldalon ismerve a magyarországi helyzetet csak JAVÍTÓ hatású kanokat vásárolunk. A beszállító telepek eredményeit előre lekérjük a tenyésztő szervezetektől. A fenti tenyésztőcégek kanjai magyar körülmények Kan száma: /15 Csecspár 8;8 BLUP anyai index 108 Tesztelt egyedek száma 3 Teszt alatti testtömeg-gyarapodás 956g/nap Teszt alatti takarmányértékesítés 2,6 kg/kg Színhús% 56,9 Intramuszkuláris zsírtartalom 1,8% Törzshossz 102,7 Átlagos éve-születés/alom 13,5 Átlagos választott malac/alom 13 Halotán teszt NN Összegezve tehát a fenti vonalak, fajták a legmagasabb szintű elvárásoknak is megfelelnek, kiválóan adaptálhatóak a hazai tenyészetek genetikai struktúrájába. A jövőben egy sertéstelep tartási körülményeinek áttekintése és állományának genetika elemzése után akár fajtát is tudunk javasolni részükre. Szükség esetén tenyésztési tervet is elkészítünk azon partnereinknek, akik hosszútávon szeretnének együttműködni velünk. Kan száma: /73 Csecspár: 8;8 BLUP anyai index: 125 Tesztelt egyedek száma: 93 Teszt alatti testtömeg-gyarapodás: 880g/nap Teszt alatti takarmányértékesítés: 2,71kg/kg Színhús%: 56,3 Intramuszkuláris zsírtartalom: 1,63% Törzshossz: 102,5 Átlagos éve-születés/alom: 13,0 Átlagos választott malac/alom 12,8 Halotán teszt NN között hagyományos sertéstelepen nehezen tarthatóak és nehezen adaptálódnak. A kantelepen a magas állategészségügyi státusz és a kiváló tartáskörülmények (légkondicionált tartás, egyedi szalmás almos rendszer, legmagasabb minőségű takarmány alapanyagok és kiegészítők használata, állandó állatorvosi felügyelet és kezelés) miatt jól adaptálódnak és kiváló spermaminőséget adnak. A következőkben bemutatnánk néhány Ausztriából legutóbb általunk válogatott és behozott, rendkívül stabil lábszerkezetű és szilárd szervezetű, jelenleg már termelésben lévő nagyfehér kan teljesítményét: Kan száma: /18 Csecspár: 7;8 BLUP anyai index: 108 Tesztelt egyedek száma: 3 Teszt alatti testtömeg-gyarapodás: 956g/nap Teszt alatti takarmányértékesítés: 2,6 kg/kg Színhús%: 56,9 Intramuszkuláris zsírtartalom: 1,8% Törzshossz: 102,7 Átlagos éve-születés/alom: 13,5 Átlagos választott malac/alom 13 Halotán teszt NN (függetlenül attól, hogy mind a morfológia mind az abszorbancia miatt magasabb mennyiségben is kiadható lenne az ejakulátum). sabb minőségi elvárásoknak is maradéktalanul megfelelni! Speciális 2 fázisos hígítást használunk (35,25) melyek pontos technológia szerinti időpontban és hőmérsékleten végzünk és ehhez a legmodernebb kalibrált mérleggel és temperált keverővel rendelkező eszközöket szereztük be. A legmagasabb elvárásoknak (Type 1,2) megfelelő Reverz ozmózison és UV sterilizáláson alapuló rendszert üzemeltünk be a biztonságos és megfelelő kapacitású hígító előállításához. Ezzel a rendszerrel 1 mikrosiemens vezetőképességet tudunk produkálni. melynek nagy szerepe van megfelelő eltarthatóság biztosításában (a hígítónál fontosabb paraméter!) Minden hígítási eljárás előtt ezt az értéket saját vezetőképesség mérővel ellenőrizzük A kiváló minőségű szaporítóanyag alapvető elvárás egy magas szintű termékenyítő állomással szemben. Ezt, mint tudjuk az elmúlt évben a SUI-ANIVET kantelepe már nem tudta biztosítani partnerei részére. Kézen fekvő volt tehát, hogy a termelés egészét áttekintve a szükséges lépéseket meg kell tenni ahhoz, hogy a legmagasabb minőségi elvárásoknak is megfeleljen a kantelep. Ehhez a következő változtatásokat eszközöltük a telepen: Digitális ugratási naplót vezettünk be minden telepi kan részére, melyet hetente egy alkalommal teljes egészében részletesen áttekintek. Az ugratási gyakoriság 5 napos. Ezért Januártól heti 3 alkalommal lesz spermavétel és kiszállítás partnereink részére. Hétfő, Szerda, Pénteki alkalmakkal. A spektrofotométert az AOTE CASA technológiájával kalibráltattuk és Excelben a minta morfológiai eredményeit is fegyelembe vevő spermaadag kalkulátort készítettünk, melybe csak az ejakulátum mennyiségét és az abszorpciós értéket kell bevinni. Ez megbízhatóvá és gyorssá teszi ezt a munkafolyamatot. Mindemellett a Magyarországon megszokott 2,4 milliárd spermium/adag mennyiségről visszaálltunk a 3 milliárd/ adag sűrűségre, mellyel egyedülállóak vagyunk a piacon. Mindemellett maximalizáltuk az 1 ejakulátumból készíthető adagok számát 70-re Minden kannak az ejakulátuma a spermavételi nap után 2 x 24 órán keresztül motilitás vizsgálatra kerül. Csak olyan kan spermája adható ki mely: Motilitása frissen legalább 80%-os Eltarthatósága a 3. napra legalább 60%-os Morfológiája maximum 30% (gyakorlatban ilyen nincsen, az átlagos eredmény 2-10% közötti) 3 milliárd spermium/adag koncentráció Agglutinációja minimális, idegensejt tartalma minimális A fentiek nagyon magas elvárások, de szeretnénk az elmúlt időszak problémáitól végleg megszabadulni és a piacon a legmaga- Vadonatúj spermaadagoló és csomagolórendszert állítottunk üzembe, mely a partnereknek mostantól a pontos spermavétel dátumát és a szavatolt eltarthatóságot is megmutatja (3 napra vállaljuk a kiszállított spermaadagok minőségbiztosítását és ezt in vitro a laborban mi is nyomon követjük és jegyzőkönyvezzük. A vizsgálathoz megfelelő tárgylemez előmelegítő lapokkal ellátott mikroszkópos munkaállomást alakítottunk ki. Minden adatot digitálisan a kan számával ellátott naplóban rögzítünk, melyre az állatorvosi kezelések is rávezetésre kerülnek. Minden helyiségben minimum-maximum hőmérő kerül alkalmazásra, melyet naponta leolvasunk és szintén digitálisan rögzítünk dátumozva. A kiszállító kocsikba digitális termométer kerül, mely induláskor és visszaérkezéskor kerül leolvasásra és tárolásra. A spermatároló és elosztó klimatizált helyiségében is elhelyeztük a szükséges termométereket. 3

3 5. Jelenleg 2 db saját klimatizált kisbusz áll rendelkezésre a hét két napján a kiszállításra Emellett a H24 futárszolgálat végzi a kiszállítást. A jövőben átállunk a heti 3 spermavétel és szállítás rendszerére, ha lehetséges szeretnénk a teljes kiszállítandó mennyiséget mi magunk kiszállítani, ezzel is csökkentve a kiszállítási anomáliák számát. Ez esetben literes spermahűtő boxok kerülnek majd alkalmazásra a jelenlegi 2 termo dobozos kocsi mellett. A fentiekben röviden megpróbáltam összefoglalni azokat a változtatásokat, melyet végrehajtottunk a Bagi termékenyítő központtal kapcsolatban. Nem titkolt szándékunk Magyarország legmegbízhatóbb és legtöbb csúcsgenetikáját képviselő kantelepévé válni. Mindemellett a legszigorúbb nyomon követési és nyilvántartási rendszert fenntartani, hogy a problémás ügyeket minimálisra csökkentsük és az esetleges problémákat pedig megnyugtatóan és gyorsan orvosolni tudjuk. A továbbiakban állunk rendelkezésükre minden további kérdésben, kérem, keressenek bizalommal engem vagy kollégáimat. Fülöp Vazul Új generációs Takarmány adalék: AVIPLUS S Az Agrofeed Kft. sikereinek egyik fő eleme, hogy partnereink számára olyan szakmai tudást, újításokat és termékeket teszünk elérhetővé, amelyekkel, a termelési eredmények hatékonyságának növelése mellett a pénzügyi eredményesség is jelentősen javul! Hosszú évek óta dolgozunk együtt az olasz Vetagro céggel, amelynek már harminc éves tapasztalata van a különböző mikrokapszulázott termékek fejlesztésében, gyártásában. A Tetracid S terméket például (ami az AviPlus S fejlesztésének alapköve) már nagyon sok termelőnk ismeri és használja. Ebben a cikkben az AviPlus S termékre szeretnénk felhívni a partnereink figyelmét, ami egyedülálló a piacon. A takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az Európai Unióban szabályozza az adalékanyagok, takarmányokban történő felhasználásának engedélyezését, az engedély megadásának feltételeit és az engedélyezési eljárásokat, valamint a különböző kategóriákat. Az AviPlus S termék az európai bizottság 1117/2010/EU rendeletével megkapta: az állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok kategóriájában az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) engedélyét. Funkcionális csoport: állattenyésztésben alkalmazott egyéb adalékanyagok, a teljesítmény-paraméterek javulása ( EFSA Journal (2010); 8(6):1633.). Az AviPlus S több éves termékfejlesztési és regisztrációs munkája, José Manuel Barroso elnök úr aláírásával ért véget. A partnereinknek történő bemutatását és a gyakorlati alkalmazását elkezdhetjük. Az ebben a cikkben szereplő teljesítményfokozó hatás állítások alapjául, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) AviPlus S (reg.sz. 4d 3) termékről kiadott tudományos véleménye szolgál, ami letölthető az internetről is: europa.eu/en/efsajournal/doc/1633.pdf Az AviPlus S: citromsavat (25%), szorbinsavat (16,7%), timolt (1,7%) és vanillint (1%) mikrokapszulázot védett formában tartalmazó készítmény. Védettek a takarmánygyártás során fellépő hő és mechanikus hatásoktól, valamint a gyomron át jutva a belekben lévő gyors lebomlási folyamatoktól és a ph-tól, így az aktív összetevők lassan felszabadulva tudják kifejteni hatásukat a béltraktus teljes hosszában. Nagyon fontos, hogy a sertések emésztési sajátosságait (takarmányoknak az emésztőcsövön való áthaladási idejét) figyelembe véve készül ez a lassan lebomló mátrix, amelyben egyaránt megtalálhatóak a szerves savak és a természetazonos molekulák. A szerves savak (pl. szorbinsav) baktericid hatásúak, a természetazonos molekulák (pl. timol) szintén erős antimikrobiális tulajdonsággal rendelkeznek, közöttük egymást erősítő (szinergista) hatás érvényesül. A mikrokapszulázás során ezeket a tulajdonságokat védjük meg, és szállítjuk célzottan a belek azon szakaszaiba ahol a bélmikroflóra, az állatok számára előnyös módon befolyásolható, és ezen keresztül a teljesítmény paraméterek javíthatóak! A szerves savak és természetazonos molekulák egymást erősítő (szinergista) hatása (1-es ábra). Az AviPlus S, és összetevőinek részletes működési mechanizmusába nem kívánjuk itt bevezetni az olvasót, személyes konzultációk lehetőséget fognak biztosítani erre, most az AviPlus S gyakorlati jelentőségét szeretnénk inkább fókuszba helyezni! Van egy nagyon fontos mondat az szeptember 22-i, 1831/2003/ EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben amely a AviPlus S-re mint takarmány adalékanyagra is vonatkozik: Állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok: minden adalékanyag, amelyet a jó egészségi állapotú állatok teljesítményére vagy a környezetre kifejtett kedvező hatás érdekében alkalmaznak! Ennek értelmében, a bemutatott kísérleteket, JÓ egészségi állapotú állatokon végezték, az üzemi körülmények, az állatlétszámok, a kórokozók jelenléte, a telepeken meglévő technológiai berendezések kora és állapota stb. következtében ettől eltérőek. Az egészséges állatokon, mindig nehezebb bármilyen teljesítményjavulást felmutatni, hiszen, ha minden rendben van, feltételezhetjük, hogy a termelési eredmények a maximálisan elérhetőekhez közelítenek! Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos véleménye, megállapítja, hogy az AviPlus S a legkisebb alkalmazható adagban képes a testtömeg gyarapodás növelésére és a fajlagos takarmány hasznosítás javítására! A legkisebb dózissal (1kg/ 1 tonna késztakarmány) végzett kísérletek (főleg egyetemi kutató központokban), Meta analízissel (Meta analízis: Különböző vizsgálatok eredményeit szisztematikusan összegyűjtő, összesítő és elemző eljárás) végzett számolások alapján az EFSA megállapítja, hogy a testtömeg-gyarapodás növekedése és a fajlagos takarmány felhasználás javulása szignifikáns eredmény hozott. Kontrol 1 AviPlu s*-s T1 T2 SEMI P Testsúly (kg), 14 nap Testsúly (Kg), 42 nap 23.27b 23.81a g Napi ttgy. (g/nap), 1-14 nap Tak. felvétel (g/nap), 1-14 nap Fajlagos Tak. felh. (g/g) 1-14 nap Napi ttgy. (g/nap) nap 438.5y 452.4x Tak. felvétel (g/nap), nap FajlagosTak, felh. (g/g), nap 1.81b 1.72a Napi ttgy. (g/nap), 1-42 nap 331.2b 392.1a % Tak. felvétel (g/nap ),l-42nap FajlagosTak, felh. (g/g), 1-42 nap 1.71b 1.63a % Összefoglaló táblázat 2. A hiányzó láncszem avagy melyik genetika, milyen végtermék vonalát válasszam? A központi kantelepek megjelenésével a telepi szakemberek nagy részének lekerülhet a válláról a telepi kantartás és az esetlegesen rosszul megválasztott genetika terhe. Szabadabban lehet kipróbálni a különböző genetikákban rejlő potenciált anélkül, hogy komoly pénzösszegeken megvásárolnánk, karanténoznánk és az első ugratásokig némi félelemmel a gyomrunkban várnánk az eredményeket. A felsoroltakon kívül a másik fontos tényező az idő kérdése. A vásárolt sperma esetében a termékenyítéstől számított kb. 10 hónapon belül, már a kiválasztott végtermék genetika utódait értékesíteni tudjuk. A telepi kanok esetén ez a kan vásárlásától számított több mint 1 év után lehetséges. A Bagi központi kantelep szakemberei számára a legfontosabb feladatok között szerepel, hogy a mai kor követelményeinek legjobban megfelelő terminál kanokat szerezze be és a tőlük nyert örökítő anyagot a partnerei számára a lehető legjobb minőségben eljuttassa. Rendelkezésre áll tehát a kiváló minőség és a választás szabadsága az 1SEM= Standard Error átlag. A küllönbözö jelzések a sorok között mutatják a szignifikáns különbségeket (a-b P 0.05). A statisztikailag szignifikáns különbségek félkövéren kiemelve. Az AviPlus S malacoknál 35 kg-os korig alkalmazható, 1-3 kg / 1 tonna késztakarmány adagban. A teljesítményfokozó hatását az EFSA, kísérleteken alapuló tudományos véleménye és regisztrációja igazolja! A hatékonyság növelése mindig fontos, de a mai magas takarmányárak mellett elengedhetetlen! A szaktanácsadó kollégáink, szívesen állnak rendelkezésükre a telepekre szabott etetési javaslatok kialakításához! egyes telepek számára. Felmerül tehát a melyiket válasszam (?) kérdése. Ennek a kérdésnek a megválaszolása előtt érdemes néhány alapvető szempont szerint mérlegelni a döntésünket. A döntés meghozatala előtt számba kell venni az állattartó telep technológiai lehetőségeit, takarmányozási szisztémáit (beleértve a rendelkezésre álló alapanyagbázist is). Az sem elhanyagolható kérdés, hogy az elkészült hízókat saját vagy nem saját vágóhídra értékesítjük. A technológia esetében az épülteken belüli klimatikus viszonyok, az etető itató berendezések és a padozat minősége lehet kulcskérdés. Azon telepek ahol ezeken a terülteken jelentős fejlesztési igény lép fel, ott az érzékenyebb (pietrain és pietrain keresztezett) vonalak használata esetében az eredmények lényegesen elmaradhatnak az elvárt, a genetikában rejlő potenciáltól, amely jelentős árbevétel elmaradást és többlet költséget eredményezhet. Ilyen esetekben a technológia hiányosságokra kevésbé érzékeny, nagymértékben duroc vérhányaddal rendelkező végtermék utódok, jelenthetnek megoldást. A telepi takarmányozási költség a jelenlegi magas beszerzési árak miatt a teljes költségszerkezet akár 70 % - a is lehet. Számos esetben még ennél is magasabb ez a szám. A takarmányozási költségen belül a hízlalás 4 5

4 költsége ismét 70%, tehát a teljes költségvetésen belül a hízlalás közel 50%- os költséggel bír, - tehát a költségeink minden második forintja a hízlalási fázis takarmányozására megy el. Nem lehet kérdés egyetlen telep életében sem ennek a költségnek a folyamatos optimalizálása. Nem szabad azonban a költségcsökkentést általános módon kezelni. Az egyes genetikai cégek megadják a legtöbb esetben a maximális hízlalási eredmények eléréséhez szükséges táplálóanyag beltartalmakat, de arról igen ritkán esik szó, hogy ezeket milyen alapanyagokból lehet összállítani. A legtöbb hibát pedig itt lehet elkövetni. Azzal már szinte minden szakember tisztában van, hogy a főbb paraméterek esetében (zsír, rost, fehérje) melyek lehetne a genetika által elvárt értékek, de ezek tényleges emészthetőségével, az étvággyal, a napi takarmányfelvétellel már nem minden esetben foglalkoznak megfelelő hangsúllyal. A fehérjehordozó és energiahordózó takarmány alapanyagok magas beszerzési árai miatt, egyre nagyobb mértékben terjed a melléktermékek felhasználása. Jogos elvárás alkalmazásukkal a takarmányozási költségek csökkentése. A késztakarmány ára csökkenni is fog, de a hízlalás költségei nem minden esetben. Sok telepen a testtömeg-gyarapodás romlása, az elkészülési idő emelkedése és a megnövekedett fajlagos takarmányhasznosítás összességében többlet veszteséget okoz, mint a takarmány árának csökkenésével járó haszon. A genetika megválasztásának itt van talán a legfontosabb szerepe. A genetikai cégek már jó néhány évvel ezelőtt megkezdték az étkességre, étvágyra való szelekciót. Ennek köszönhetően mára már elérhetővé váltak azok a hibridek, fajták Magyarországon is, amiket választva a melléktermékek felhasználása sem okoz teljesítmény A cink-oxid gyógyszerezés és speciális formulázás malac startertápokban A 80% cinktartalmú cink-oxid, mint takarmányadalék gyógyszer hatóanyag szinten történő alkalmazása elterjedt a malactápokban. Állatorvosi vényre hivatalosan maximum 14 napig lehet használni a választás utáni hasmenés megelőzésére. A 3100 mg/kg cink-oxid használata (megfelel 2500mg/kg cinknek) bevett gyakorlat számos piacon. Noha nagyon népszerű és költség hatékony módszer a malacok hasmenésének megelőzésére, vannak hátrányai is: A magas cink szint és ennek későbbi lecsökkentése negatívan befolyásolja a malac teljesítményét Környezetszennyező anyag Ha árban versenyképes, akkor alternatív megoldást jelenthet a kapszulázott cink-oxid (alacsony dózisú, védett forma), bár véleményünk szerint ez nem minden telepi körülmény között jelent megnyugtató megoldást. visszaesést. Konkrét példa a repcedara és a hidegen sajtolt repcepogácsa használata a receptúrákban. Hagyományos genetika használata esetén az extrahált szójadaránk csak %-a váltható ki velük, míg a fent említett szelekciót alkalmazó genetikák esetében % is lehet ez az érték. Itt is ki kell emelni a duroc vérhányadú végtermék vonalakat. Ezen genetikák esetében a korábban alkalmazott, főleg nyersfehérje alapú optimalizálást is át kell értékelni. A megfelelő aminosav és energia arány kap hangsúlyozottabb szerepet a takarmányok elkészítésekor. A melléktermékek használatakor pedig a többlet rost segíti az optimális emésztést és elkerülhető a jelentős kiesést okozó gyomorfekély is. A szelekcióval ezen hibridek, fajták esetében az emésztőtraktus kapacitása is értelemszerűen nagyobb lett. Így az értékesítés során figyelembe kell venni, hogy a hasított tömeg vagy az élőtömeg az alapja az átvételi árnak. A saját tulajdonú vágóhíd esetében célszerűbb alkalmazni a hasított tömeg alapú elszámolást. Ez esetben a korábban kiemelt duroc végtermékeknél nagyobb a különbség, mint a pietrain vérhányadú utódoknál. Ráadásul a pietrain fajlagos takarmányértékesítése a legjobb, de magasabb testtömegre való hízlalása esetében ez a paraméter már lényegesen romlik. Ahogy a fent említett kérdésekből is látszik, a döntés nem egyszerű, de dönteni kell, ha tartani akarjuk a lépést a nyugat európai sertéstartó gazdaságokkal, akinek számos szereplője már itt Magyarországon is megtalálható. Az általuk elért eredmények, sok telep számára jelenthetnek motivációt. Az alkalmazott genetikáik pedig már hazánkban (Bagi központi kantelep) is rendelkezésre állnak. A cink, a fitát molekula, és a fitáz enzim kapcsolata Mint azt a legutóbbi Panadditív Kft. (Danisco Animal Nutrition magyarországi forgalmazója) álltal szervezett rendezvényén is hallhattuk a fitát antinutritív hatása ma már túlnyúlik azon, hogy a foszfor és a kalcium elérhetősége egyszerűen rosszabb lesz. A fitát negatív hatást gyakorol a fehérjekötésre, befolyásolja az endogén tápanyag-veszteséget, valamint az energia- és aminosav-hasznosítást is. A választás utáni hasmenés visszaszorítása érdekében malactápokban alkalmazott nagy mennyiségű cink (2400mg/kg felett) veszélyezteti bármilyen eredetű fitáz enzim hatékony működését, ha azt a hagyományos dózisban (azaz 500FTU/kg késztáp) használjuk. Ennek legfőbb oka, hogy a cink és a fitát molekula összekapcsolódik. In vitro végzett kisérletek szerint a cink hozzá tud kapcsolódni a fitát molekulához, ami miatt az kevésbé hozzáférhetővé válik a fitáz enzim számára (Maenz és mtrsai, 1999). Bizonyos idő elteltével egy cink ion össze is tud kapcsolódni két fitát molekulával, létrehozva ezzel egy elég stabil komplex vegyületet, ami csapadék formájában kiválhat az oldatból (Champagne & Fisher, 1990). In vivo kisérletekben is megerősítették azt, hogy a választás után etetett tápokban használt magas cink kiegészítés rontja a fitáz enzim biohatékonyságát ha azt a hagyományos, FTU/kg mennyiségben adjuk (Lizardo és mtsa 2004, ill Augspurger és mtsai 2004.) 1000U/kg Phyzyme XP fitáz enzim használata pozitív tömeggyarapodási és takarmány hasznosulási eredményt adott magas mennyiségű cink-oxidot (2500mg/kg) tartalmazó malac táp etetésekor. Magas cink-oxid kiegészítést ( mg/kg) tartalmazó malactakarmányok tehát speciálisan kezelendők, ha a jobb tápanyag hasznosulás érdekében fitáz kiegészítést alkalmazunk. Magas cink szint csökkenti a fitáz enzim hatékonyságát (4,6 kg-ai választott malacok teljesítménye a választás után 33 nappal) 344 a Total P % Cink 1 Fitáz 2 Vit-min premix 437 a 1.28 c 175 b a b 1.58a 443 a 1.28 c 198 b 274 b 1.40 b Daily weight gain (g) Daily feed intake (g) FCR T1: 0.75% T2: 0.43% T3: 0.43% T4: 0.43% 2590 mg/kg 2590 mg/kg 270 mg/kg 2590 mg/kg 0 FTU 500 FTU/kg késztáp 500 FTU/kg késztáp 500 FTU/kg késztáp 1 hozzáadott cink oxid (80%): T1, T2 & T4 2 meg nem nevezett forrás Lizardo ef al (2004) Ezeket a tényeket felismerve az Agrofeed Kft. egy új malactáp koncepción dolgozik, amelynek részeként számos kísérletet futtatunk a lovászpatonai kísérleti telepen. A fenti kérdéskörre irányuló - kísérleteknél a starter malactakarmányokat egységesen 2800mg/kg cink kiegészítéssel láttuk el. A speciális formulázásnak köszönhetően úgy tűnik a kísérleti takarmányokkal két egymást követő teremnél is sikerült a cinkoxid negatív hatását pozitív eredményre váltani. Lovászpatona, 3. battériás terem Kísérleti Kontroll Létszám (db) Életkor (életnap) Kísérlet kezdete Össz súly induló (kg) Kezdő átlag súly (kg/db) 9,44 9,45 Elfogyasztott takarmány (kg) Kísérlet vége Kísérleti takarmányozás ideje (nap) Takarmányozási napok Össz zárósúly (kg) Végső átlagsúly (kg/db) 22,95 22,36 Extra gyarapodás (kg/malac) 0,59 Extra érték (Ft/malac) - 600HUF/kg 351,4 Ráhizlalt összsúly (kg) 1040,00 880,55 Ráhizlalt súly (kg/db) 13,51 12,91 Napi takarmány felvétel (kg/malac) 0,816 0,805 Napi testtömeg gyarapodás (g/nap) 0,466 0,436 Fajlagos takarmány felhasználás (kg/kg) 1,69 1,82 Elhullás (db) 0 2 Extra takarmány költség (Ft/kg) 0,4 Extra takarmány költség (Ft/malac) 9,1 Záró létszám (db) Lovászpatona, 5. battériás terem Kísérleti Kontroll Létszám (db) Életkor (életnap) Kísérlet kezdete Össz súly induló (kg) Kezdő átlag súly (kg/db) 11,86 11,88 Elfogyasztott takarmány (kg) Kísérlet vége Kísérleti takarmányozás ideje (nap) Takarmányozási napok Össz zárósúly (kg) Végső átlagsúly (kg/db) 25,64 24,55 Extra gyarapodás (kg/malac) 1,08 Extra érték (Ft/malac) - 600HUF/kg 650,2 Ráhizlalt összsúly (kg) 1061,00 963,00 Ráhizlalt súly (kg/db) 13,78 12,67 Napi takarmány felvétel (kg/malac) 1,016 1,030 Napi testtömeg gyarapodás (g/nap) 0,599 0,551 Fajlagos takarmány felhasználás (kg/kg) 1,70 1,87 Elhullás (db) 0 0 Extra takarmány költség (Ft/kg) 0,4 Extra takarmány költség (Ft/malac) 9,4 Záró létszám (db) Szalmás Béla, Danisco Animal Nutrition, DuPont Industrial Bioscience Alpár Botond, Agrofeed Kft. 6 7

5 A torzító orrgyulladás jelentősége és gazdasági kártétele a sertéstermelésben A torzító orrgyulladás gazdasági jelentőségét az elmúlt évtizedekben számos gazdaságban megtapasztalták, melyet a sikeres gyógykezelési és vakcinázási stratégiáknak köszönhetően hatékonyan orvosolni lehetett. Ugyanakkor az elmúlt időszakban újra egyre több helyen bukkannak fel a betegség tipikus elváltozási, melyek egy része új keletű fertőzésből származik, másik része pedig sajnos a hatékony védekezési stratégiák elmaradásának köszönhető. Az utóbbi időben kialakult közgazdasági helyzet miatt sok telepen arra kényszerülnek, hogy csökkentsék a kiadásokat, melyeket főként azokon a területeken tesznek meg, melyeknek súlyos, főként elhullásban jelentkező klinikai hatásait nem tapasztalják. Természetesen ez nem csak az állategészségügyi kiadásokra vonatkozik, hanem gyakran a takarmány költségekre is, melyek közvetve szintén befolyásolják az állatok egészségügy állapotát, így hatékonyan közre működhetnek a torzító orrgyulladás tüneteinek súlyosbításában is. Mindehhez hozzá járul az is, hogy az utóbbi időben a divatos és szintén nagy gazdasági kárt okozó betegségek mellett sajnos ritkán esik szó olyanokról, mint a torzító orrgyulladás. A betegség klinikai szempontból az orrnyálkahártya gyulladásával, az orrkagyló sorvadásával, az orrsövény elferdülésével és fej arcorri részének eltorzulásával járó betegség. Gazdasági jelentősége az előbbi tünetekből adódó takarmány-értékesülés jelentős romlása és a hosszabb elkészülési idő. Amennyiben az érintett telepen gyakoriak a másodlagos fertőzések és a Mycoplasma hyopneumoniae sincs megfelelően kontrol alatt tartva, úgy a gazdasági kártétel hatványozottan jelentkezhet, melynek részét képezi az elhullás emelkedéséből adódó kiesés. A kórokozók telepre való bekerülése után a fertőzöttség rendszerint állandósul, endémiássá válik, így kártétele folyamatosan akár tünetekben jelentkező, akár tünetekben nem jelentkező formában (szubklinikai állapot), de jelen lesz a telepen. Ez utóbbit gyakran csak a vágóhídon, a sertések orrüregének vizsgálata során vagy a telepi kórboncolások során elfűrészelt orrüreg megtekintésével ismerjük fel. A betegséget toxintermelő Bordetella bronchiseptica és Pateurella multocida törzsek okozzák, de a lefolyását hajlamosító hatások is nagy mértében befolyásolják. A zsúfolt tartás, magas páratartalom, a gyengén szellőztetett istállók, az egyszerre való ürítés és betelepítés, valamint takarítás hiánya, poros, száraz takarmány etetése, így a légutak terhelése egyaránt súlyosbítják. A malacok szopós korban aerogén úton fertőződnek a kocától, majd később az utónevelőben egymástól. Fontos szerepet játszik a fertőzöttség megjelenésében a telep tenyészállományának korbeli eloszlása. Az idősebb kocákban immunitás alakul ki a kórokozókkal szemben, így ezek malacai ritkábban és enyhébben betegszenek meg. Ehhez járul hozzá az a tény is, hogy a hatékony kolosztrális védelem átadása mellett az idősebb állatok orrüregéből gyakran eltűnnek kórokozók. A klinikai tünetekben jelentkező kórkép tömeges fellobbanását elősegíti a folyamatos állománymozgás, így az eltérő immunállapotú állatok keveredése. A klinikai tünetek megjelenéséhez rendszerint az élet első 6-8 hetéig bekövetkezett fertőzés vezet, a életkor előre haladtával a malacok érzékenysége jelentősen csökken a kórokozók, főként a Bordetella bronchiseptica iránt. Ugyanakkor a típusos tünetek kialakulásához dermonecrotoxikus toxint termelő Pasteurella multocida törzsekre is elengedhetetlen szükség van. A toxint nem termelő Pasteurella multocida törzsekkel ezek az elváltozások nem idézhetők elő. Ez alapján a betegségnek két típusa különböztethető meg: a csak a toxikus Bordetella bronchiseptica által okozott, orrelferdüléssel nem járó enyhe forma (Non Progressive Atrophic Rhinitis NPAR ) és a mindkét kórkozó toxintermelő törzsei által okozott és tipikus elváltozásokal járó súlyos forma (Progressive Atriphc Rhinitis PAR). A betegség súlyos formájának kialakulásában alapvetően fontos ismerni azt a tényt, hogy a Pasteurella multocida nyálkahártyán való megtelepedése normál funkció esetén ritkán történik meg, ugyanakkor a Bordetella bronchiseptica vagy egyéb, a légutakat irritáló anyagok (ammónia, egyéb kórokozók) okozta nyálkahártya sérülés kiváló alapot képez a kórokozó megtelepedéséhez és elszaporodásához. Az orr nyálkahártyáján megtelepedő Bordetella bronchiseptica következtében a nyálkahártya gyulladásba kerül, melynek következménye tüsszögés, savós-nyálkás, néha vércsíkokat is tartalmazó orrfolyás is jelentkezik. A betegségre gyakran a nyálkahártya sérülésből és gyakori tüsszögésből adódó orrvérzés hívja fel a figyelmet. Az ezt követően megtelepedő Pasteurella multocida baktériumok dermonecrotoxikus toxinja pedig fokozza az orrnyálkahártya gyulladását, majd a folyamat rövidesen ráterjed az orrkagylók és orrsövény porcos vázára, valamint a rosta csontokra. A csontképződés károsításával a csontos váz szerkezetének degenerációja indul meg, melynek következtében a csontok sorvadnak és az orrsövény elferdül. Az orrüreget határoló csontok dystrophyiája miatt az arcorri rész eltorzul és az elváltozás függvényében az orr hossztengelye a beteg oldal felé hajlik el. A csontosodási zavar miatt a könnycsatorna is károsodik, elzáródik, a belső szemzugban könnycsorgók jelennek meg, mely por hozzákeveredésével sötét színűvé válik. Az orrkagylósorvadás következtében a por és a mikroorganizmusok tömege képes bejutni a mélyebb légutakba, melyek így további légzőszervi problémákat okoznak vagy súlyosbítják a már meglévő folyamatokat. A Pasteurella multocida által termelt toxinok továbbá az egész szervezetre hatással vannak, a parenchimás szervek (tüdő, máj, vese) károsítása mellett általános szervezeti immunszupresszió kialakulásáért is felelősek lehetnek. Szintén a toxikus törzsek felelősek a súlyos fokú növekedési veszteségekért, jellemzően a csont deformitások miatt a takarmányfelvétel fájdalmassá és nehézkessé válik. Kórbonctani vizsgálat során az orrüregbeli elváltozások akkor láthatók a legjobban, ha az arcorri részt az első premolaris fogak mögött harántirányban elfűrészeljük. Jellemző elváltozások az orrüreg nyálkahártyájának haragos vörös elszíneződése, mely a megmaradt porcoknak csak egy részét fedi, valamint az orrkagylók sorvadása, részleges vagy teljes felszívódása, az orrsövény elferdülése. A sorvadás rendszerint az alsó orrkagylókban kezdődik, előrehaladott esetben pedig mindegyik orrkagyló eltűnik. Kórjelzés A klinikai tünetek megjelenése egyértelműen jelzi, hogy a betegség kialakításáért felelős kórokozók jelen vannak a telepen. Nehezebb feladat a szubklinikai esetek megállapítása és a telepi fertőzöttségi szint valós megítélése. Ez utóbbi esetben nagy jelentőséget kapnak a vágóhídi vizsgálatok, ahol a harántirányban átmetszett arcorri rész orrkagylóinak sorvadása egyértelműen látható és akár számszerűsíthető is. A telepi fertőzöttség alátámasztásra és folyamatos kontrolljára szükséges a beteg sertésekből vett orrtampon mintákból vagy mandulákból a Bordetella bronchiseptica és Pasteurella multocida törzsek kitenyésztése, virulencia faktoraik és toxintermelésük meghatározása. A vizsgálatok értelmezése során azonban azt is figyelembe kell venni, hogy önmagában a baktériumok orrüregben való jelenlétének nincs diagnosztikai értéke. Az állomány szintű kontroll további vizsgálatára lehetőség van a Pasteurella multocida által termelt toxinok ellen termelt ellenanyagok kimutatására ELISA teszt segítségével, illetve a kártételt meghatározó, toxintermelésért felelős gén PCR vizsgálatára is. Annak igazolására, hogy egy telep PAR + vagy PAR, azaz mentes vagy sem, mind a bakteriológiai mind a szerológia vizsgálatok elvégzésére szükség van. Prevenció és gyógykezelés A gyógykezelés alapja egyrészt a kórokozók kártételének megszüntetése az állományban, valamint a klinikai tünetek súlyosbításában hatékonya szerepet játszó hajlamosító tényezők csökkentése. Bár az állomány korösszetételén nem lehet egyik pillanatról a másikra változtatni, önmagában már a tenyészállomány mozgatásának mérséklésével és az újonnan vásárolt tenyészállatok megfelelő profilaktikus kezelésével vagy vakcinázásával is jó eredmények érhetők el. Miután a kórokozók szinte az összes fertőtlenítő szerre érzékenyek, így a higiénia és fertőtlenítés, valamint az all in all out rendszer szigorú betartása tovább segíti a betegség megszüntetésére irányuló intézkedéseinket. A hatékony gyógyítás alapja a fertőzéses nyomás minimalizálása és a szopós malacok fertőzöttségi szintjének csökkentése a kocák vakcinázásával, súlyos esetben a kocatakarmány medikálásával, valamint a malacoknál hatékony antibiotikum készítmény használatával. Az utónevelőben célunk szintén a fertőzés terjedésének és a klinikai tünetek megjelenésének megakadályozása, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a hatékony vakcinázással az antibiotikumos prevenció és gyógykezelés ideális esetben a minimálisra szorítható. Gyógykezelés tekintetében az antibiotikumok széles tárára érzékenyek a kórokozók. Jól használhatók a szulfonamidok, tetraciklinek, penicillin származékok, sztreptomicin, tilozin, tiamulin, linkomicin (akár kombinálva spektinomicinnel), kinolon származékok és cefalosporinok is. A leggyakrabban használt csoport a tetraciklinek és szulfonamidok közül terül ki. A vakcinák a virulens toxintermelő Bordetella bronchiseptica és Pasteurella multocida D törzsek elölt tenyészeteit tartalmazzák az inaktivált toxinokkal együtt. A süldőknek és kocáknak adott vakcina képes megvédeni a malacokat az élet első néhány hetében a virulens törzsek megtelepedésétől, így biztosítható, a hogy fiatal kori fertőződésre jellemző típusos elváltozások ne jelenjenek meg a növendékeken. A malacokban megjelenő ellenanyagok ugyanakkor csak az orrkagyló sorvadásától képesek megvédeni az állatot, a fertőzés megeredésétől nem. Meghatározó tényező tehát a folyamatban, hogy a vakcinázott kocák malacainál a Bordetella bronchiseptica intenzív megeredése csak hetes korra tehető, szemben a nem vakcinázott állatok két hetes életkorával. Ritkán súlyos fokú fertőzések enyhítésére a malacok vakcinázása is szóba kerülhet, ugyanakkor a technológia és menedzsment javítása és hatékony gyógykezelés bevetése az eredményeket szignifikánsan javítja, mely egy időben nem csak a torzó orrgyulladás, hanem egyéb légzőszervi betegségek jelenléte esetén is javulást eredményez. Számos vizsgálattal igazolták, és a köztudatban is elterjedt az az állítás, hogy az 5 évig tartó folyamatos vakcinázással a toxikus Pasteurella multocida törzsek eliminálhatók az állományból. Az állítás önmagában ugyan igaz lehet egy megfelelően kialakított állomány utánpótlási stratégiát alkalmazva, ugyanakkor számos egyéb fontos tényezőnek is teljesülnie kell. Egyrészt ezalatt az idő alatt a telepre érkező állatok csak mentes állományból származhatnak, a karanténból pedig csak vakcinázás után vihetők be a telepre. Másrészt a vakcinázást mindaddig nem szabad abbahagyni, amíg a vakcinázás elkezdésénél jelen lévő kocák mindegyike ki nem került a telepről, ami így általában 5 évet jelent. A vakcinázás abbahagyását mindemellett nehezíti, hogy a süldők mindaddig nem kerülhetnek kapcsolatba a toxikus törzseket hordozó kocákkal, amíg hatékony (legalább kétszeri) vakcinás védelemben nem részesültek. Ez azt jelenti, hogy a süldőket a kocáktól teljesen elkülönítve kell tartani, ami gyakorlati körülmények és a hazai viszonyok 8 9

6 közt sokszor nehezen kivitelezhető. Azokban az országokban, ahol a tenyészutánpótlást teljes egészében külső forrásból oldják meg a folyamat valóban biztosabban tervezhető. Emellett további problémát jelenthet, hogy azokon a telepeken, ahol hízlalás is folyik, a hizlaldától való teljes elkülönülést is biztosítani kell, hogy a kórokozó véletlenül se tudjon a hizlaldából a tenyésztelepre visszakerülni. Gyakori problémát jelent a kórokozó terjedésének hatékony megfékezésében az utónevelőben zajló állománymozgások, leválogatások, a különböző életkorú és immunológia állapotú malacok folyamatos vagy időszakos keveredése. Nem kihagyva az emberi tényezőt sem, további veszélyforrást jelentenek a telepi dolgozók is. De Jong dán állatorvos vizsgálatai (2011) alapján a telepeken dolgozók kb. 30%- a szenved valamilyen krónikus légzőszervi betegségben, ami további rizikót jelent a toxintermelő P. multocida állományba való újbóli bekerülésére. Miután a zuhanyzás nem túl hatékony a légzőszervi problémák távol tartásában, így javaslata egyértelműen olyan szájmaszk használata, amely mind a be mind a kilélegzett levegőt képes szűrni. Miután a vakcinázás önállóan első sorban csak az utónevelői gazdasági kártétel megelőzésére szolgál, a fertőzéses nyomás további csökkentésére a kocák és malacok gyógykezelésére si szükség lehet. Bár a mai társadalom egyértelműen az antibiotikumok használatának mérséklése irányába tette le voksát, korábbi vizsgálatok alapján a vemhesség utolsó hónapjától a választásig használt valamilyen tetraciklin csoportba tartozó gyógyszer használata hatékonyan nyújt segítséget a betegség gyors feltartóztatására. Gazdasági kártétel Miután a betegségre az elhullás nem jellemző, így a gazdasági kártételt a fejlődésben való visszamaradás és az ebből adódód selejtezés, valamint az orrüreg szűrő hatásának elmaradása miatti másodlagos kórokozók megjelenése és következményes tüdőgyulladás okozzák. Az elmúlt időszak egyik nagy kihívása volt az orrüregi elváltozások számszerűsítése és az abból való gazdasági kártétel kiszámítása. Donkó Tamás és munkatársainak a torzító orrgyulladás súlygyarapodásra gyakorolt hatásáról írt cikkében a vágóhídi vizsgálatok és telepen tapasztalt tünetek alapján kerestek választ a kérdésre. A vágóhídon post mortem értékelték az orrelváltozások súlyosságát és a tüdők gyulladásos elváltozásainak kiterjedését. Vizsgálataik alapján összefüggés mutatkozott a vágási és születési súly közözött, azaz a vágáskor súlyos orrelváltozással rendelkező állatok kisebb súllyal születtek. Ez továbbá arra enged következtetni, hogy a kisebb súllyal született malacok fogékonyabbak a TO kialakulására. Jellemzően már az utónevelés időszakában tapasztalható volt a torzító orrgyulladás okozta súlygyarapodás csökkenés, ami a vágási kor eléréséig meg is maradt. 0 pont az orr nem érintett, az orrkagylók sértetlenek 3 pont az orrkagylók szövetének közepes mértékű felszívódása Fotó: Lankó ferenc A betegség súlyosságát tehát az orrkagylók sorvadásának mértékével jellemezhetjük. Már az enyhe eseteknél is kimutatható termelés csökkenés, míg a súlyosabb elváltozásokhoz nagyjából kétszer akkora súlygyarapodás csökkenés társult vágáskor. Az utónevelés folyamán a közepesen súlyos és súlyos orrelváltozások átlagosan 9,9%-al maradnak el egészséges társaikhoz képest. A hizlalási időszak végére az enyhe elváltozok esetén 4,2% míg a súlyosak esetén 9,5%-os lemadarással számolhatunk. Kristjansson and Gwatkin egy régebbi, 1955-ben, telepi körülmények közt végzett vizsgálata alapján 56 napos életkorig átlag 24%-os napi súlygyarapodás csökkenéssel lehet számolni. Összességében tehát kijelenthető, hogy a torzító orrgyulladás valós és komoly fenyegetést jelent az sertésállományok egészségügyi állapotára, valamint gazdasági helyzetére is. Fertőzött állományokban a vakcinázás hozzásegít minket a tünetek és fertőzéses nyomás megszüntetéséhez, az okosan megválasztott és felépített antibiotikum terápia pedig szerepet játszik a kórokozó gyérítésében. Azokban a torzító orrgyulladás kórokozóival fertőzött állományokban, ahol a sertés légzőszervi betegség komplexe súlyos szereppel bír mind az állategészségügyi, mind a közgazdasági paraméterekben a betegség megelőzésére kiemelt figyelmet kell szentelni. Melléklet, pontozás 0 - normális 1 - enyhe szimmetrikus eltérés 2 - enyhe orrkagyló sorvadás 3 - közepesen súlyos orrkagyló sorvadás 4-5 súlyos mértékű orrkagyló sorvadás és az arcorri rész deformitása Forrás: Dr. Gombos László, állatorvos kritérium a szója optimális használatához malactakarmányokban ( forrás: WAT TAgNet. com, szeptember - Ioannis Mavromichalis, PhD) A szója kézenfekvő alapanyaga a malactakarmányoknak. Kismalacoknak receptezni vele azonban speciális körültekintést igényel. Bármennyire megdrágulhatnak a takarmány alapanyagok, a szója mindig gazdaságos fehérjeforrás marad a sertéstakarmányokban. A szóját magas olajtartalma, a benne lévő fehérje jó minősége miatt kedvelik, és mivel jól kiegészíti a szemestermények fehérjetartamát keverékük ideális sertéstakarmány lett világszerte. Mint megannyi takarmány összetevő a szója alkalmazása sem problémamentes. A szójababban lévő antinutritív anyagok még felnőtt sertéseknél is rontják az emészthetőséget, ezáltal elmaradást okoznak a növekedésben, hozamokban és jövedelmezőségben. Ezeket az antinutritív anyagokat nem könnyű hatástalanítani, hacsak nincsenek tökéletes hőkezelésnek alávetve. Az esetleges túlfőzés a hasznos fehérjék denaturációját okozhatja, mely által a hőkezelés eredeti célja értelmét veszti. Tehát teljesen optimális kezelési feltételeket kell biztosítani ahhoz, hogy a fehérjeminőség ne sérüljön és közben az antinutritív anyagok koncentrációja is a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen. Ezeknek az emésztést gátló faktoroknak van ugyanis a legnagyobb jelentősége kismalacoknál, különösen a választás körüli időszakban. Amennyiben eltávolításuk kevésbé volt hatékony akkor az amúgy hasznos szójafehérjék allergiás reakciót fognak kiváltani, melyre a bél immunrendszere úgy reagál mintha patogén mikroorganizmusok támadták volna meg. Ez a negatív immunválasz gyulladásos folyamatokhoz majd hasmenéshez vezet. Nagyon gyakran a gyulladás károsítja a bélhámot, mely megkönnyíti a kórokozók megtapadását és exotoxinjaik felszívódását. Bár a hatás nem tart tovább egy hétnél ennyi időre van szüksége ugyanis az immunrendszernek az immunitás kialakításához de a károsodás hosszútávú és komplex amennyiben bakteriális fertőzés is követi, mint ahogy az esetek többségében ez a jellemző. Kétféle irányzat A probléma leküzdésére kétféle irányzat fejlődött ki. Az egyik amellett foglal állást, hogy a szójafehérjét közvetlenül választás után fel kell kínálni (feltételezve, hogy a malacok egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben fogyasztottak választás előtt baby- v. prestarter takarmányt). Annak ellenére, hogy a szójafehérje bevezetése fokozatos átmenettel javasolt, ez a módszer megköveteli a minimum 10% extrahált szójadara alkalmazását a választás utáni első fázisban, és ezt minél előbb 15%-os szintre javasolja emelni a következő takarmányban. Ennél a megközelítésnél a problémák elkerüléséhez feltétel a magas önkéntes takarmány-felvétel, mert a szójafehérje negatív hatása könnyen sérülékennyé teszi a malacot abban az esetben, ha a takarmány fogyasztás a létfenntartó szükségletek alá csökken. Ennek a programnak az előnyei: 1.) az alacsony formula-költség, 2.) gyors lehet az adaptáció a szójafehérjéhez, 3.) minimalizálva vannak a takarmányváltások. Ezzel szemben negatívuma, hogy nagyobb a hasmenés kialakulásának az esélye, főleg alacsonyabb állategészségügyi státuszú telepek esetében mely inkább jellemző világviszonylatban. Fokozatos adaptáció Ugyanazon probléma megoldására óvatosabb megoldást jelent a bármilyen szójaszármazék nélküli választó takarmány, melyet egy olyan takarmány fázis követ amelyben csak finomított szójafehérje termékek (pl. szójafehérje izolátum mely elvileg antinutritív anyagoktól mentes) szerepelnek alacsony szinten. Itt is a fokozatos átmenet a kulcsszó, de a fő különbség a választáskori stressz és a szójafehérje terhelés elkülönítése. Elég gyakran ez a két problémaforrás egyként van kezelve, de nyilvánvalóan érdemes kettéválasztani őket bármennyire is közel állnak egymáshoz. Ez a második módszer gyengébb állategészségügyi státuszú telepek számára nyújt megoldást, de a jóval magasabb takarmányozási költségei miatt piaci szempontból kevésbé vonzó. Természetesen a két extrém módszer között nagyon sok variáció kialakítására van lehetőség, melyek sikere is változó. A szerző véleménye és szakmai tapasztalata szerint a középútnak számos előnye van és pontosan be nem azonosított állategészségügyi státuszú telepek esetében többféle alapanyag használatára ad lehetőséget. Összegezve a gyakorlati munkám során az alábbi 6 pont megvalósítása eredményezte a legjobb teljesítményeket. 1. Valamilyen formáját a szójafehérjének mindenképpen érdemes szerepeltetni a választó takarmányban (és a babytakarmányban). Erre a célra optimális az extrudált full-fat szója, de meglehetősen nehéz kifogástalan minőségű extrudált szóját találni. Ha a tripszin inhibitor aktivitás mint legjobb index a szója értékelésére malactakarmányok esetében szintje 10 mg/gramm alatt van, akkor akár 10% szóját is lehet alkalmazni probléma nélkül. Kivételes esetekben, ha a tripszin inhibitor aktivitás 5 mg/gramm alatt van és a fehérje sincs elégetve akkor akár 20%-ig is el lehet menni. Előfordult, hogy 30% extrudált szója arányig is elment a szerző receptkészítés során, de ilyen magas bekeverésre normál esetben nincs szükség, ha elérhető halliszt vagy hasonló kiváló minőségű fehérje. 2. Amikor extrudált szója nem elérhető vagy nincs kellően alacsony tripszin inhibitor aktivitása akkor a következő alkalmas és gazdaságos szója fehérje forrás a szójafehérje koncentrátum (vagy izolátum, attól függően, hogy fajlagosan melyik kedvezőbb árban egységnyi fehérjére vetítve). Ez az alapanyag általában nagyon finomra őrölt és a magasabb költségek ellenére akár 20%-ig problémamentesen alkalmazható malactakarmányokban. 3. A választás utáni első takarmányban az extrudált szójából ill. szójafehérje izolátumból származó fehérje összességében nem haladhatja meg a 10%-ot (a szerző által használt aranyaszabály). Ez a mennyiség elegendő ahhoz, hogy az immunrendszer aktiválódjon, ugyanakkor ne legyen túlterhelve se szójafehérje antigénekkel

7 4. Az allergiás reakció minimalizálása érdekében a takarmánynak minél ízletesebbnek és minél könnyebben emészthetőnek kell lennie. Az immunglobulinok (plazmából ill. tojásból származó), a halliszt és feltárt gabonák hozzájárulnak a korai takarmány-felvételhez. Ezenkívül a a malactakarmányok mindig tartalmazzanak valamilyen hatékony anti-mikrobiális hatóanyagot (nem feltétlenül u.n. antibiotikumokat melyek sok országban be vannak tiltva). 5. A választás utáni második fázisnak körülbelül fele mennyiségben kell tartalmaznia azokat az extra alapanyagokat melyek szerepeltek az első fázis receptjében. A különbséget a szójadara mennyiségével kell kompenzálni (a 48% fehérjetartalmú hipro szója működik a legjobban mert kevesebb rostot tartalmaz mint pl. a 44%-os fehérjetartalmú). Tíz százalék körüli szójadara az a mennyiség amely kielégíti a malac szójafehérje igényét. Ilyen szint közelében a választás utáni takarmányban párhuzamosan emeljük az antinutritív faktorokat azzal, ahogy az emésztőrendszer fejlődik, ugyanakkor elegendő időt hagyunk az immunrendszernek is, hogy megbirkózzon az allergiás reakciókkal. 6. A harmadik fázisban már csak szójadarát érdemes használni a fehérje bevitelre a költségek minimalizálása érdekében. Ha a fenti javaslatokat betartják, és kellően magas a takarmány-felvétel akkor az allergiás reakció majdnem észrevétlenül lezajlik, a malacok így nem szenvednek sokat az antinutritív anyagoktól életük legérzékenyebb időszakában sem. 1. ábra: A szójával felvett Tripszin Inhibitor Aktivitás hatása a malacok növekedésére Ha a tripszin inhibitor aktivitás TIA felvétel (g/nap) szintje 10 mg/gramm alatt van, akkor akár 10% szóját is lehet alkalmazni probléma nélkül. Eddig a cikk. a 4. ponthoz kapcsolódóan két figyelemfelkeltő megjegyzést szeretnénk tenni. Az Agrofeed Kft. malactakarmányokba két alapanyagot is javasol. Az egyik egy kiválóan emészthető fehérjeforrás az FMR Ω 3 hallisztpótló, a másik egy speciális anti-mikrobiális hatású mikrokapszulázott takarmány adalék az Aviplus S. Ime ezekről egy-két információ. Napi súlygyarapodás (g) FMR Ω 3 hallisztpótló Az FMR Ω 3 egy speciális hallisztpótló, melyet malacok és baromfiak takarmányozásához fejlesztettek ki. Kiválóan emészthető, 100%-ban növényi eredetű és feldolgozott fehérjéket, szintetikus aminosavakat és halolajat tartalmaz. Az FMR Ω 3 egy stabil termék, mely bakteriológiailag biztonságos. Glutamint is tartalmaz, mely elősegíti a bélbolyhok optimális fejlődését, ezáltal az egészséges emésztést. Főbb beltartalmi paraméterek DEs MJ/kg 13,28 Lizin % 4,22 MEs MJ/kg 12,74 Metionin % 1,57 NEs MJ/kg 9,43 M+C % 2,57 Nyers fehérje % 58,00 Ca % 0,21 Nyers zsír % 6.00 P % 0,43 Nyers rost % 3,20 Na % 0,05 Előnyei Optimális halliszt helyettesítő Jó étrendi hatású, izeletes Javítja a malacok és a csirkék takarmányának emészthetőségét Az omega 3 zsírsavaknak (EPA, DHA) köszönhetően javul a gyulladásokra adott immunválasz Nő a fiatal állatok teljesítménye Olyan keverőben is használható, amelyben kérődzőknek is kevernek FMR Ω 3 Felhasználási javaslat Malacok vagy baromfiak takarmányába 1,5-10% arányban. A receptúra kialakításához kérjük vegye igénybe szakembereink segítségét. A KONDA IPSOS az Agrofeed Kft. lapja, készült 500 példányban Felelős szerkesztő: Alpár Botond Felelős kiadó: Szekeres István Szerkesztőség: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) , fax: (96) , premix@agrofeed.hu, Tipográfia: Arttitude Design Kft. Központ: Agrofeed Kft Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) Fax: (96) Ügyfélszolgálat: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) (30) Üzem: 6086 Szalkszentmárton, Vadas 7. Tel.: (76) Fax: (76)