kenyeres zoltán Gyergyai Albert és a Nyugat 5 (tanulmány) sumonyi zoltán Máglya 22 (vers) jolsvai andrás Holnapra jobb lesz 24 (regényrészlet)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "kenyeres zoltán Gyergyai Albert és a Nyugat 5 (tanulmány) sumonyi zoltán Máglya 22 (vers) jolsvai andrás Holnapra jobb lesz 24 (regényrészlet)"

Átírás

1 Ta r t a l o m TekinTeT díjas: Hovanyecz LászLó juhász Ferenc Patakcsobogás 3 (vers) kenyeres zoltán Gyergyai Albert és a Nyugat 5 (tanulmány) sumonyi zoltán Máglya 22 (vers) jolsvai andrás Holnapra jobb lesz 24 (regényrészlet) Tornai józsef Versek 34 szemethy orsi Határsáv 37 (regényrészlet) konczek józsef Vén mozdony Aszód állomáson 46 (vers) Rékasy ildikó Versek 47 Bárdos Pál Színésztörténetek 48

2 Báthori csaba Egyszer járunk a földön 56 (tanulmány Balla Zsófiáról) Balla zsófia Nem istenfélelem 71 (vers) Palettaforradalom kun cecília munkáit 73 bemutatja szemethy imre Poszler György A világirodalom drámája 77 (esszé Szerb Antalról) I. rész Lengyel andrás Ignotus és a zsidó-ügy 91 (dokumentum) Giczy György Talmud 97 (tanulmány) szalay László Pál Angyalok városa 110 (írországi riport) novák Ferenc Foltin Jolán táncvilága 115 agárdi Péter Rondó a vadonban 119 (A Nagy Lajos Társaság antológiájáról) Gyimesi László Eposz-töredékek a mílyfődi 123 baszargánról (Varga Rudolf verseskötetéről) Farkas László Két kincstár 126 (Hovanyecz László és Szakonyi Károly könyvéről)

3 T e k i n T e T d í j / juhász Ferenc PATAKCSOBOGÁS Feledhetetlen Barátom, Hovanyecz László oly tiszta volt és mosolyosan egyszerű, mint a patakcsobogás. Nagy tó mellett nőttem fel. A tavat széles patak kerítette, hogy legyen hol ringjanak a bárkák, amiknek az oldala olyan kerek fénygombokból állt, mint egy repülőgép-ablak, ezek az olajjal bekent bárkák a tavat övező nagy patak vizén. Ezekbe a lukacsos oldalú fekete csónaktestekbe kerültek ősszel, a tó lehalászásakor a halak. A tavat övező patakon úsztatták le a halászok a csónakokat, mint nagy fekete koporsókat a halász-házhoz a cellarácsos vizű pihentetőkbe, onnan vitték aztán a vergődő, halászhálókban rángatódzó és tátogó halakat a biai állomásra, hogy Budapestre vigyék eladni a tó pikkelyes szülötteit. Ámulva néztem gyerekkoromban, mert egy-egy hal akkora volt, mint egy kisebb borjú, a halak a hálóba merülve rángatództak, vibráltak, tátogtak a levegőn fuldokolva a víz angyalai. Egy-egy hal a hatalmas hálószatyorban oly erős és irgalmatlanul szép volt, mint gyerekkoromban kis-misén az oltáriszentség. A lehalászott víziangyalok akkorák voltak, hogy a hálót elöl és hátul vállukra kötözött halászok tántorogtak cipelés közben, mert a nagy víziállatok rángtak, vonaglottak, evickéltek a sokszor földig érő hálóban, amit két ember vitt, s a háló szinte a földig süllyedt súlyuktól és embert-rengető mozgásuktól. Ó, hányszor néztem ezt a munkát a tópart mellett lakó kisfiú mámorral és csodálkozva szépségükön és erejükön. Példáim voltak a megmaradás- 3

4 ban, és élni akarásban. Ó, a patak, amelynek partján mindig a hatalmas zöld békákra vadásztam, hosszú rúdra dróttal kötözött ács-szöges lándzsával. Ez volt gyerekkorom egyik látomás-pillanata. Nem is szólva a kecskebéka-combokról, amit aztán megsütöttem sós zsírba keverve tóparti házunk füves udvarán. Mondhatom nem anyám örömére, aki sose fogadta el a gyermeki kínálatomat. Hovanyecz László lénye oly szelíd és megnyugtató volt, mint a házunk alatt fekvő nagy tó nádasát övező patak vizének csobogása, mert szép volt akkor minden, a lassan habzó és fodrozódó víz, a patakban evickélő tarajos gőte zöld bőrű mosolygása a vízi-rovarok sötétkék páncélos úszása, a vízben a halk csobogásban lobogó fűszálak lengése, és hajladozása a zöldvatta hínárhab tántorgása és vízben csúszása a patak apró zöldpettyes állat-budháinak nagy dülledt szemgolyói, mint zöld hagymafejek aranysarló szája a titokzatos orrlikakkal a nekem szent fejek. Volt egy nagy fehér emberkoponyám, barátomtól a sírásótól kaptam, amit szüleim rettenetére a nagyszoba asztalára tettem, és úgy éreztem magam, kamasz-költőként, mint Johann Wolfgang Goethe, áldottam is zseniális költő szellemét és feledhetetlen gyönyörűségét. 4

5 kenyeres zoltán GYERGYAI ALBERT ÉS A NYUGAT Csak egyszer találkoztam vele, édesanyámat kísértem el Kaesz Gyuláékhoz egy baráti társaságba az 1950-es évek végén, még gimnazista voltam-e, vagy már egyetemi hallgató, arra nem emlékszem pontosan, de arra igen, hogy tudtam, ki ő. Olvastam a zöld Eltűnt idő-sorozatból a háromkötetes Swann első kötetét. És beszéltek róla azokban a körökben, amelyekben szüleim révén felnőttem. Nem voltam tanítványa, nem hallgattam előadásait, nem jártam hozzá szemináriumba, egyetemi éveim elején anglistának készültem, az angol irodalom, kiváltképp a századi angol irodalom bűvöletében éltem, s ennek érdekében még korábbi francia nyelvtanulásomat is felfüggesztettem. Írásaival akkor kezdtem el megismerkedni, amikor évtizedekkel később elhatároztam, hogy feldolgozom legalább a magam hasznára a Nyugat történetét. Jártam az antikváriumokat, amit nem értem el, lemásoltattam, beköttettem, közben megjelent a reprint kiadás 1911-ig. Valami opus magnum sajnos máig nem lett szorgoskodásomból, de írtam egy sor kisebb-nagyobb tanulmányt a folyóirat történetéről, készítettem kétkötetes szövegválogatást a publicisztikai és értekező prózai anyagából, tartottam róla éveken át egyetemi előadásokat, szemináriumokat stb. Ekkor kerültem igazán kapcsolatba Gyergyai Alberttel, akkor tehát, amikor évfolyamról évfolyamra módszeresen olvasni kezdtem a Nyugatot. 5

6 Neve az 1920-as évek elejétől kezdve minden évfolyamban rendszeresen szerepelt, többször is. A megjelenés gyakoriságát és sűrűségét tekintve a belső szerzői körhöz tartozhatott, ha nem is a legelső sorba, de mindenesetre otthon érezhette magát ebben a modern magyar irodalom értékközéppontját teremtő folyóiratban. Kétszer jutalmazták Baumgarten-díjjal, 1933-ban és 1937-ben, egy harmadikat még a háború után, a díj utolsó idejében is kapott, 1946-ban. Sűrű szereplése Babits elhatalmasodó betegségének korszakáig terjedt, mert akkortól megritkult megjelenése, a Nyugatot folytató Magyar Csillag öt évfolyamában (három teljes és két csonka évfolyamában, amelyek polcomon nyolc bekötött kötetet tesznek ki) pedig mindössze négy kis írása látott napvilágot. Elgondolkoztató az is, hogy a sok évfolyamban és sok folyóiratszámban, s ne feledjük, történetének nagy részében a Nyugat nem havi folyóirat volt, hanem kétheti lap, quinzaine, s ebben a sok számban mindössze egyszer írták le a nevét. Babits írta le 1937-ben az Eltűnt idő első két kötetének magyar megjelenése alkalmából, mint fordítót említette írása vége felé, miután a regény angol fordítójáról már mondatokat fogalmazott. Talált ugyan néhány dicsérő szót Gyergyai fordítói stílusára, de mindjárt hozzátette, hogy még nem nézte meg részletesen a magyarítást, nem vetette egybe az eredetivel, többet mondani még nem tud. A megjelenés öröme vezette gyorsan a tollát. Ha Gyergyai Albert irodalmi tanulmányait, kritikáit, ismertetéseit később kiválogató, összegyűjtő köteteit tekintjük, tudós írásainak közel harmada 1921 és 1941 között a Nyugatban jelent meg. Sokat írt a Nyugatba, s írt magáról a Nyugatról is ban a magyar irodalmi tanulmányaiból válogató kötetének is azt a címet adta, hogy A Nyugat árnyékában, s a bevezetőben mindjárt így emlékezett: A Nyugat sokunk számára nemcsak folyóirat volt, hanem otthon, s a kávéházi márványasztal, ahol Osvát hol egyedül, hol Gellért Oszkárral a jobbján, egyforma grandezzával fogadott minden kezdőt és minden hírességet, vagy Babits Reviczky utcai, majd Attila úti lakása, s maga a nyomda vagy a redakció több meleget árasztott ránk, több védelmet biztosított a rossz évek megaláztatásai ellen, mint bármely gőgös intézmény, akármilyen hatalmas érdekszövetség. De nem ezek voltak 6

7 első emlékező szavai a Nyugatról, már 1954-ben, amikor a Nyugat legfeljebb Ady Endre pártolásáért szerepelt jó ponttal a hivatalos irodalmi kánonban, már akkor kiállt a folyóirat egész szellemisége és iránya mellett. Indulatos, vitairat-hangú tanulmányban szólt hozzá 1954-ben egy látszólag folyóirat-történeti részletkérdéshez, de ebben a filológia-cseppben benne tükröződött, túl a Nyugat megítélésén, benne foglaltatott az irodalom hogyanlétéhez fűződő egész korabeli viszony. Hogy megértsük ezt az írását, néhány mondat erejéig kitérőt kell tennünk. Mindenki tudja, hogy a lapot hárman készítették és gondozták: Ignotus, Hatvany Lajos és Osvát Ernő. Ignotus mint a kor legismertebb és legnagyobb hatású újságírója a nevét adta, Hatvany a szervezeti-gazdasági hátteret biztosította, Osvát pedig a szerkesztés éjjel-nappali munkáját végezte. Nem ez volt a valóság, ez így egyáltalán nem is igaz, de mivel szeretjük egyszerűnek látni a képleteket, így ment át a literátus köztudatba. Most, e rövid kitérőben pedig, ne bolygassuk a triász pontos rajzolatát. Annál inkább, mivel a három vezető férfiú között egyáltalán nem volt harmonikusnak nevezhető a kapcsolat, a véleményeltérések, összezördülések néha hangos vitákban törtek ki, veszélyeztetve még a folyóirat túlélését is. Baj volt az Ady után levegőt kérő újakkal; Ady kijelentette, hogy természettudományos alapon sem lehetséges, hogy harminc-negyven éven belül olyan nagy költő szülessék, mint ő: mi szükség a követő hadra? Az 1908-ban megjelenő Holnap antológiát, a következő raj kopogtatását az ajtón gúnyos kacaj fogadta a Nyugat hasábjain, csak Osvát fűzött apró betűkkel néhány sort Kemény Simon fulmináns recenziójához: azt mondta, egyvalakit ki kellett volna emelni a nevetségessé tettek névsorából (köztük volt Juhász Gyula), úgy hívják, Babits Mihály. Hatvany Adyval értett egyet, talán nem kellene minden számban új és új írókat felfedezni, maradjon meg a lap az alapító gárda fórumának. Osvát hevesen tiltakozott ez ellen, és azt mondta, amíg ő él, a Nyugat nyitott lesz a fiatalok és még fiatalabbak előtt, ő csak a tehetséget nézi, számára a tehetség minden egyéb megfontolás előtt áll ben nyílt vita robbant ki közöttük, vitacikkek vitacikkeket követtek, lázban égett a pesti sajtó, logikus szavakkal és 7

8 érvelő mondatokkal már nem is lehetett véget vetni a vitának, csak avval a büszke úri szóval, hogy kard ki kard vízkeresztjén zajlott le a párbaj. Ezután Osvát neve mellől levették a szerkesztői címet, csak 1920-ban kapta vissza. Látszólag Hatvany diadalmaskodott (akiről mára elfeledkezett az utókor, nem a pénzeszsákon ülő mágnás volt, hanem remek író és nagyszerű esszéista). De győzelme puszta látszat maradt, csak a borítólapra terjedt ki, belül továbbra is a rangja fosztott Osvát tartotta kezében az irányítást. Senkinek nem engedett egy jottányit sem, az atyaúristennek sem engedett beleszólást, nem engedett, amíg csak élt, amíg 1929-ben leánya halottas ágyánál főbe nem lőtte magát. Nem tudjuk, mivel érte el személyes hitelét és mágikus tekintélyét zseniális, nagy írók előtt, nem tudjuk, mit mondott, amikor feltolta szemüvegét és a kézirat fölött felnézett a szerzőre. Kassák, aki pedig kemény ember volt, azt írta egyszer, ezért az első elismerő szóért érdemes volt megszületni. A viták persze nemcsak a Világ és nemcsak a Nyugat hasábjain jelentek meg, hanem tovább folytatódtak élénk szóval a kávéházi asztalok mellett, és bekerültek a személyes levelezésekbe is. E levelezésekből adott közre egy válogatást 1953-ban az Irodalomtörténeti Közlemények pontosan filologizáló és emellett határozottan pártot álló tanulmány kíséretében. Pártot álló és véleményt mondó tanulmányt Hatvany mellett és Osvát ellen. Ketten készítették, a kiváló felkészültségű Belia György és Sándor Anna. Mint írták, Hatvanynak volt igaza és ( ) Adyval és barátaival együtt Hatvany képviselte a haladó és az akkori körülmények között talán az egyetlen helyes álláspontot. Ez ellen a sommás vélemény ellen emelt szót Gyergyai Albert 1954-ben. Egész életében mindig csendes, higgadt, világos értelemre és értelmes meggyőzésre törekvő hangon szólt írásaiban, de itt megszólalt benne az indulat is. A meggyőződésnek persze mindig van egy kis támogató indulata, indulat nélkül sápadt lenne és erőtlen, de itt több történt: itt Gyergyai teljes meggyőződésének teljes indulatával kelt Osvát Ernő és Babits Mihály védelmére. Ady érinthetetlen volt abban az időben, nem úgy, mint ma: akkor az őhozzá való viszony vezetett az irodalmi mennyországba, vagy le a pokolba. Ha egyszer 8

9 Hatvany volt az igazi barát, ő képviselte Ady igazi érdekeit, akkor őneki mindenben igaza kellett hogy legyen. Ha a korai viták idején Babits féltékeny rosszindulattal kezelte Adyt, és a Petőfi és Arany című 1910-es esszéje lényegében nem egyéb, mint rejtjeles pamflet Ady ellen, akkor Babitsnak annyi. Gyergyai, a hajdani belső kör tagja, aki még ismerte Osvátot, járt Babitsnál, ezt nem hagyta és nem is hagyhatta szó nélkül. A vitában még egy név hangzott el, Schöpflin Aladáré, akit Gyergyai pályakezdése óta nagy tisztelettel vett körül, többször írt is róla. Ő volt az ItK-ban közreadott levelek címzettje, koronatanú a filológiai tanulmány állításainak igazolására. Ezt kellett cáfolni. Menteni Osvátot, menteni Babitsot s menteni Schöpflin Aladárt is. Álljon itt néhány sor ízelítőül a pamfletből. Az adatközlők a Schöpflinhez írt levelekkel próbálják bizonyítani, hogy a Hatvany Osvát ügyben, vagyis a Nyugat egy hőskori válságának felidézésében minden bűn és felelősség kizárólag az egyik félt, vagyis Osvát Ernőt terheli. ( ) Mindez azonban egyáltalán nem derül ki az itt közölt levelekből, sőt ha Hatvany nyilatkozatát ( ) összevetjük Osvát levelével, lehetetlen nem éreznünk erőfeszítését, amellyel a Nyugat-mozgalom nagy eszményét, az irodalom függetlenségét hangsúlyozza korántsem a társadalomtól, korántsem a forradalmaktól, hiszen ott volt Ady(!) ott volt Móricz(!), hanem az erkölcsi engedményektől, az üzleti megalkuvásoktól való függetlenségét! Mert miről volt szó ebben a vitában? Nemcsak két fiatal literátor egyéni nézeteltéréseiről, nemcsak Ady fenyegetett vagy fenyegetettnek vélt egyeduralmáról, hanem egy olyan irodalmi orgánumnak a fenntartásáról, amely Tisza, majd Horthyék korában ( ) a sajtó, a bankok és a pártok gyönyörű összjátékának légkörében a legmagasabb, legigényesebb, legnemesebb irodalom megteremtését, ápolását és terjesztését tűzte ki célul, a legnagyobbak, vagyis Ady, Móricz és Babits művei körül. Ez nem a filológiai pontoskodás szava volt, hanem a meggyőződés indulatáé 1954-ben. Ezek után kezdjük az elején. Gyergyai Albert tanult az Eötvöskollégiumban, de egy köztes generációhoz tartozott, Laczkóéknál fiatalabb volt, Sőtéréknél idősebb, így nem szerepel sem a Királyhágóban, sem a Fellegjárásban. Az ő Eötvös-kollégiumát 9

10 Szávai János elevenítette fel, ő idézi benne Gyergyai válaszát arra a kérdésre, hogy mit köszönhet a kollégiumnak: mindent mondta. Az első világháborút végig feketekolostorkodta Franciaországban, aztán egy svájci tanulmányút után került haza. Kisvártatva feltűnt neve a Nyugat lapjain, első írása 1921-ben jelent meg, a január 16-ára keltezett számban mutatkozott be. A szám elején Móricz Zsigmond egész lapos fényképe állt, azután Gellért Oszkár ünneplő verse következett, majd Király György adta meg a tiszteletet Móricznak a Légy jó mindhalálig-ról szóló hosszabb tanulmányával. Gyergyai a Figyelő rovatban kapott helyet, amelynek élén megint csak Móricz szerepelt két remek írással, az egyik furfangos gúnyolódásba rejtett felháborodás volt Szekfű Gyula Három nemzedéke ellen, a másik pedig furfangos gúnyolódásba rejtett szeretet Schöpflin Aladár iránt. Ilyen szövegkörnyezetben lépte át a Nyugat küszöbét a huszonnyolc éves, pályakezdőnek már nem is olyan fiatal Gyergyai Albert. A kis írás egy jelentéktelen bécsi könyvecskét ismertetett, egy bécsi kislány érdektelen naplóját, amely iránt talán csak tekintélyes nevű kiadója, a Psychoanalytischer Verlag kelthette fel az érdeklődést. De nem volt szó benne, legalábbis a recenzió szerint, lelki traumákról, anya- vagy apa-konfliktusról, inkább ellenkezőleg, egy problémátlan gyermekkor kék egét festette andalítóan. Vajon hogy került ez a német nyelvű könyv s a róla szóló kurta másfél gépelt oldalnyi szöveg Osvát szerkesztői asztalára, vagy éppen Babits szeme elé, mert 1920 óta ketten szerkesztették a lapot. Mi, kései olvasók inkább a naplóíró kislány későbbi sorsára volnánk kíváncsiak, ha jól számoljuk, az Anschluss idején harmincöt éves lehetett, vajon mi történt vele? Eszébe jutott-e Gyergyainak a későbbi évtizedek során? Az ő következő írása a március 16-ára keltezett 6. számban jelent meg: a száz évvel azelőtt született Bérczy Károlyról emlékezett meg vele a lap, s mindjárt nyitó tanulmányként közölte. Az 1821-ben született s a maga idejében jól ismert, sok könyvű íróról, költőről a mai kor emlékezetében jó ha az Anyegin fordítójaként dereng valami, de a centenárium idején még többet tudtak róla, s Gyergyai a pálya teljes képét felrajzolta. Ám évforduló ide, évfor- 10

11 duló oda, nem volt elragadtatva tőle, egy elegáns beszélyírónak, jól mozgó szalonúriembernek ábrázolta, akit meglehetősen közepes tehetséggel áldott meg az ég. Egyik-másik novelláját el is mesélte írás közben, hangsúlyozva mindig a közepességet. A szerény színvonal nyitját keresve pedig arra a megállapításra jutott, hogy a kor maga volt ilyen közepes, a korai reformkor, amely még korlátozta a vágyakat és hallgatást parancsolt a romantikának: a jól nevelt Bérczy Károly pedig nem lázadni, hanem alkalmazkodni akart kora hangjához és kívánalmaihoz. A szerénység és szemérem vonzó tulajdonságok lehetnek a társas életben, de az irodalomba lépve nem lehet sokra menni velük. Ott inkább korlátokat kell dönteni és lepleket föllebbenteni, abból lesz irodalom. S itt álljunk meg egy pillanatra, ne azt kutassuk, hogy milyen fordítói elveket lehet kiolvasni a tanulmánynak Bérczy Anyeginfordításával foglalkozó soraiból, hanem azt keressük, hogy a tanulmány szerzője milyen irodalmi értékválasztásokat hozott haza a francia ég alatt eltöltött sokéves tartózkodásból. Vajon nem túl merész feltételezés-e felvetni, vagy legalább kérdés formájában megfogalmazni, hogy az érték- és ízlésvilág, amely hangot kapott ebben a gondos filológiai műveltségre valló tanulmányban, az nem lehetett-e, nem lehetett volna-e nyitott saját korának kísérletező, avantgárd művészetére is, talán még inkább, még nyitottabb, mint arra a klasszikus modernségre, arra a kisebb és lassúbb mozdulatokkal dolgozó, érleltebb, átgondoltabb, de kevesebb újító akaratot megszólaltató irodalomra, amely az Ady utáni korszakban a Nyugatot jellemezte? Úgy gondolom, hogy e kezdő hangütésből következhetett volna az is, hogy a későbbiekben, a folytatódó évek során hírnöke lesz idehaza a hazainál merészebb, több korlátot törő francia kísérletező irodalomnak, amellett hogy végigpásztázza az élő klasszikusokat és híveiket. De Gyergyai Albert, mint a maga idejében Bérczy Károly az előreformkor világába, lassan belesimult a Nyugat átlagos, preavantgárd szakmailag persze magasrendű kritikai hangjába. Kassák elég gyakran volt vendége a Nyugatnak, de csak vendége, az osváti és babitsi Nyugat megállt az egymást követő avantgárd irányzatok kapujában, nem lett Kassák szervezkedéseinek idősebb testvére, aki a báty nagyobb 11

12 tapasztalatával mondott volna véleményt. A Les temps perdu volt az elfogadott ízlés felső határa, nem a Le Paysan de Paris és nem az Ulysses. Gyergyai Albert is ebben az ízléskörben fejtette ki munkásságát. Ez az ízléskör a magyar avantgárd-kísérletezések felől nézve amelyeknek legjelesebb feltáró irodalomtörténésze Bori Imre volt a kelleténél és lehetőségeinél óvatosabb vizeken járt, igaz, a maradi olvasói többség felől nézve viszont gyakran még így is túlságosan modern színekbe öltözött áprilisában elhunyt Király György, a magyar ősköltészet és a régi magyar irodalom kutatója, felfedezője, aki a Nyugat főmunkatársai közé tartozott. A sírnál Babits Mihály és Benedek Marcell búcsúztatta, s a szerkesztők a kiváló filológus emlékének szentelték az egész május 16-i számot. Felvonultak benne a legnagyobbak, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Ignotus, Schöpflin Aladár, Szabó Lőrinc stb. Braun Róbert többek között a következőket írta: Király György azoknak egyike volt, akiket a Tanácsköztársaság előbbi állásukénál nagyobb hatáskörrel ruházott föl és akiket az utána következő kormány minden oly hatáskörtől, amelyre a kormánynak egyáltalában befolyása volt, megfosztott. Ez az intézkedés nem csupán a tudomány embereire vonatkozott, hanem a kormányzat összes ágaiban, sőt a gazdasági élet összes oly magánszervezeteiben alkalmazottakra nézve is (hajózási vállalatok stb.), mindenüvé, ahol az államhatalom kellő nyomást volt képes gyakorolni. ( ) Angliában a parlamentarizmus szabálya szerint, ha az egyik párt megbukik és helyét a másik párt foglalja el, az uralomra jutó párt elnöke lesz a miniszterelnök és vele együtt a legfőbb politikai hivatalok gazdát cserélnek. De mindössze is néhányszor tíz hivatalról van szó és egyébként mindenki a helyén marad, minthogy Angliában a köztisztviselő politikailag szigorúan semleges. Azt mondhatni, hogy Angliában a kormányváltozás irányváltozást jelent, minimális személyi változással, holott a kontinensen a kormányváltozás nem mindig jelent irányváltozást, ellenben mindig jelenti a kormányt támogató személyek nagyobb érvényesülését a hivatalokban. ( ) Ebben a rangos, mondhatnánk legrangosabb névsorban szerepelt a folyóiratba alig egy éve belépett Gyergyai Albert. Ő írta a 12

13 legszebb, legpoétikusabb írást, szép kis esszét; nem Király György személyéről írt, aligha ismerhette, hanem a mesterségéről és művészetéről, a filológiáról. Ez is volt a címe: A Filológus. Nagy F- fel, ami persze félreérthetetlenné tette az utalást, Király György mellett mégis benne volt az egész szaktudomány, benne volt ő maga is, aki írta. Elvont értekezés helyett elbeszélő mondatokkal fogalmazott, mintha valamiféle novella részletét közölné, egy nagyon erős szubjektivitással átformált novelláét. Reggel mintha frissebb lett volna; szaporán bandukolt a körúton, hogy mielőbb munkához lásson. Itt-ott zöld foltok a kőtengerben: megint tavasz? Kissé megborzongott. A könyvtárban újraéledt: ez volt választott otthona, ismert itt minden szögletet, minden könyvet és kéziratkincset, szabadon mozgott mindenütt, s az új munka izgalma még lépteit is könnyebbé tette. Jókedvűen billegett a polcok és az asztalok között, gyakorlott kézzel keresgélt a középkori kiadványokban, olykor leült egy asztalvégre, hogy felírjon egy-két szót, egy-egy címet, vagy ötletet, majd a polc alá guggolt, vagy pedig a létrára mászott ( ) Mért választotta ezt a pályát? Azért, mert szereti a könyveket. Azért, mert szereti az emberelmét, az elme műveit és játékait, tornyait és romladékait, dadogását és tévelygéseit. Mi teljesebb és igazabb a tiszta filológiánál? Határtalan, mindenüvé elér, minden kicsi tudomány-ér az ő vizét gazdagítja, s a múlt megértése felé rajta át vezet az út. ( ) Még Király György halálát megelőzően, 1922 januárjában Budapesten járt Thomas Mann, felolvasást tartott a készülő (már 1912 óta készülő) Varázshegyből, a szemfüles Nyugat pedig alighanem Hatvany révén mindjárt a január 16-i számában részletet közölt belőle. A március 1-jei számhoz pedig, még ennél is bravúrosabb fogással, megszerezték egyik legnagyobb és legjelentősebb tanulmányának, a Goethe és Tolsztojnak a kéziratát, és a világon elsőnek adták közre teljes terjedelmében, előbb jelent meg magyarul, mint németül. (A tanulmány itt közölt befejező része nem egyezik meg az 1956-os magyar kiadáséval. Érdemes ezt az eredetit is elolvasni, ha valaki Thomas Mann-nal foglalkozik.) Ezek az események inspirálhatták Gyergyai Albertet, arra, hogy Bérczy 13

14 Károly és Király György után a német íróhoz forduljon, róla szóló írása a június 16-i számban látott napvilágot. Nem adatoló mondatokkal előrehaladó tanulmány ez sem, akárcsak A filológus, hanem esszé, mégpedig szépirodalmi esszé, fiktív levél, amely egy híres irodalmi személyhez címezve készül: Lizavéta Ivanovna a címzettje. A rég halott Lizavéta, akit Raszkolnyikov már mindjárt a regény elején megöl. Nem derül ki, miért épp őt szólítja meg a monológ, Gyergyai el sem árulja a hölgy kilétét, bízik olvasójának tájékozottságában. Aztán az egymás után sorjázó irodalmi utalásokat sem oldja fel, bajba is kerülünk, amikor a világirodalom regényeinek kisgyerekeiről és kutyáiról esik szó. Az kiderül azonban, hogy ki írja a levelet. Ő Thomas Mann. Mindjárt az elején olyanokat ír Lizavétának (Lisawetának), hogy ő már híresség, helyet foglalhat művelt családok asztalánál, a művelt családok valahol a Nobel-díjasok és a komolyabb regénygyárosok között tartják számon, aztán az ifjú Castorp náthalázáról mesél. A fikció kerete végig megmarad a hosszú írás egész terjedelmében, öngyötrő kérdéseket tesz fel arról, mi a művészet, miért választotta ezt az életutat, de bölcselkedései, borongásai, szorongásai között felvázolja, mit vázolja, részletesen elbeszéli írói pályáját, szép sorjában felmondja a pálya állomásait és fordulóit, felkészült tudással, nagy erudicióval sorjáztatja a regényeket, novellákat, még a kevéssé ismert Fiorentára is sorokat szentel. De nem adja fel a levélírói hangot, nem a szorgos filológus beszél benne hosszú oldalakon át, hanem egy gyötrődő író, aki kétségek közt keresi munkája értelmét. Egy helyen még A lélek és a formák címét is beleszövi mondataiba ám ez az esszé-stílus még messze volt a fiatal Lukács György és Balázs Béla mélyen filozofáló szellemtörténeti írásaitól. Végső soron nem jutott tovább annál, hogy álcázó álruhája legyen a leíró filológiának, tiszteletet érdemlő tárgyi tudással, de még távol az értékkülönböztető véleménymondástól ban az előző évben elhunyt Proustról írt ismertető tanulmányt, aztán Flaubert leveleiről értekezett és 1924 is kisebb nagyobb cikkekkel, recenziókkal, ismertetésekkel telt el, átlagosan jól fogalmazott dicsérő szavakat kapott tőle mindenki, aki abban a szerencsében részesült, hogy tolla alá kerüljön. Első vitatkozó 14

15 kedvű írása az 1925-ös évfolyam 8 9-es számában jelent meg Francia hadjárat címmel. Előbb a napisajtóban a francia irodalomról megjelent butaságokat söpörte félre néhány mondattal, szerzőik nevét sem említve, aztán Ignotusszal és Várkonyi Nándorral ütközött össze. Ignotusszal afölött, hogy a mesélőkedv jelenti-e a francia regény lényegét. Ez már a modern irodalom egyik fogas kérdése volt, máig folynak viták arról, hogy a regénynek mesélnie kell-e, vagy más dolga is akad. Gyergyai azt a ma is hangoztatott véleményt fogalmazta meg elsők között, hogy nem a folyamatos történetmondás a regény legfőbb tulajdonsága, legalábbis a modern francia regényé nem. Proustot és Gide-et hozta példának, hogy igazolja ellenvéleményét a mese-központú ízléssel szemben, miszerint már nem a magáért való s folyamatos mesélés kerül középpontba, hanem az elemző, részletező és leíró forma, mely szinte rokonabb a lélektannal, morállal, szatírával. Az Ignotusszal folytatott vitán a nyugodt hangú, érvelő szó uralkodott, melyen csak alig-alig tört át a meggyőződés visszafogott indulata, amikor aztán Várkonyi Nándor került sorra, ott már az indulaté lett a fő hang. Várkonyi, aki később az elsüllyedt kultúrákat búvárolta, (a Sziriat oszlopai még a mi ifjúságunknak is borzongató olvasmánya volt) itt, a húszas évek elején a német kultúra istenségének áldozott, és német templomából nem állított kevesebbet, mint hogy a francia szellem híján van a teremtő élménynek, a misztikának és metafizikának, művészetük csak regula és mértan, nincs benne gátakat törő spontaneitás, csak a hideg arányosságot és értelmet ismeri. Ennyi elfogult ellenszenvre csak hasonló mértékű gúnyos indulattal lehetett válaszolni. Nem kérdem, mit szólna Várkonyi, ha a magyar mentalitást valamelyik mai nagyság, a fényes tollú Milotay vagy a még ragyogóbb Szabó Dezső szerint fejtegetnők, még csak tudomást sem véve a magyar kórus más nagy szólamairól, egy Ambrusról, egy Babitsról, hogy csak az élőknél maradjunk? Várkonyi tanulmánya írta Gyergyai végső franciavédő érvként olyan kútba vet követ, amelyből Dantétól Dosztojevszkijig s Bessenyeitől Adyig nem a legroszszabb magyarok s nem is a legkisebb elmék merítettek. Gyergyai legjobb írásai mindig akkor születtek, amikor a bőségesen áradó tárgyi tudás és filológiai ismeret mögül előtört egy kis szenvedély. 15

16 A meggyőződés indulata persze nem azonos a kihallható jóindulattal és a dicsérő fogalmazás retorikájával ben tanulmányírói pályázatot írt ki a Nyugat, sok pályázat érkezett be, de a bírálóbizottság nem ítélte oda az első díjat, a második díjat megosztva Kardos László és Komlós Aladár nyerte el, Gyergyai Albert dicséretet kapott. Ő Gellért Oszkár költészetét választotta témául, Gellért akkor már régtől a Nyugat intéző-mindenese volt, 1922 júliusától pedig szerkesztőként jegyezhette nevét Osvát és Babits mellett. Gyergyai tanulmányát 1926-ban közölte a folyóirat, a bírálóbizottság véleményét Gellért Oszkár emlékiratából ismerjük. Költői lendületű méltatásnak, finom érzékű esztétamunkának tartották, de hibájául rótták fel, hogy a jelző-káprázatos előadásban kissé elmosódik a költő alakja és a kritikai mondanivaló. Ebben a véleményben olyasvalamit tett szóvá a bírálóbizottság (Osvát, Fenyő, Schöpflin), ami nemcsak Gyergyainak erre az írására volt jellemző, hanem kezdettől átlagos alaphangkén szólt a folyóirat értekező prózájában és kritikai rovataiban. Nem az éles értékmegkülönböztetés, hanem értékmondás jellemezte ezeket a rovatokat, a választás már megtörtént abban az előzetes válogató munkában, amellyel kiválogatásra kerültek az ismertetésre érdemes szerzők, művek és irodalmi kérdések. Ebben a munkában volt megbízható társ már az 1920-as években Gyergyai Albert. A Nyugat a nemrég megszületett városi középpolgárság irodalmi és kulturális véleményformáló orgánumaként lépett porondra, s az maradt mindvégig. Lukács György és Balázs Béla már tizenöt évvel korábban fellázad ez ellen a szerintük túlságosan békés középpolgári szemléletmód ellen, s egy kérlelhetetlen vagy-vagyokra épülő filozófiai kultúra nevében próbáltak tábort szervezni. Nem tudni, mi lett volna ebből, ha a kommün után nem távoznak el az országból, s nem fordulnak a marxizmus felé, ami persze igaz, ami igaz szemléletüknek megfelelően megbékélés nélküli, kizáró jellegű ideológia volt. Folytak viták, disputák, kritikai csatározások a Nyugatban, egész kötetet lehet belőlük összeállítani, mégsem az élükre állított elvi kérdések összeütközésének csattanásai jellemezték alaphangját. A szerkesztők között állandó ellentétek, haragok, 16

17 sértődések, torzsalkodások, tekintélyharcok folytak a színfalak mögött, de kifelé legtöbbször meg tudták őrizni az egységnek legalább a látszatát. A Nyugat nemzetközi irodalmi horizontját tekintve elsősorban európai műveltséget terjesztő folyóiratnak indult, és az is maradt. Ami Európán kívül történt, akár Ázsiában, akár Amerikában, az figyelmének csak a peremén helyezkedett el. Az Európához, sőt Nyugat-Európához tartozás nem távoli vágyakozásként vagy megvalósítandó célként hangzott fel benne, hanem természetesnek vett állapotként szerepelt. Azt próbálta sugalmazni, hogy részese annak, ami franciául, németül, olaszul vagy angolul megfogalmazódott a magyar határtól az Atlanti-óceánig. Az európai bennelét időről időre való ismertetése nem kívánt kritikai távolságokat és irányzatos fenntartásokat. Idetartozó rovatai ezért voltak tele elsősorban méltányló leírásokkal és élménybeszámolókkal. Egy határozott ideológiai vagy művészetfilozófiai elképzeléssel felépített kritikatörténet persze elmarasztalhatja mindezért a Nyugat szerkesztését, de kérdés, hogy az elvi tisztaság szigorú igényét nem írja-e fölül az akkori időszak (és a mai napok) ismeretében a hangoztatott és megvalósított általános Európa-orientáció pozitív jellege. Mi mindent írt Gyergyai Albert ennek jegyében! Ő volt Proust első fordítója, ő írta róla az első nagyobb tanulmányt, de ki mindenkiről írt még: Jacques Riviére, a magyar irodalmat pártoló François Gachot, Benjamin Crémieux, Francis Jammes, Frederic Lefévre, Robert de Traz, Jean Mistler d Auriol, Paul Valery, Robert Curtius, Moissi, François Mauriac, Colette, Lemaître, hogy csak a húszas évekbeli cikkeinek, recenzióinak neveiből idézzek néhányat. Marcel Proust 1922 novemberében hunyt el, s Gyergyai nem sokkal később egy hosszabb, összefoglaló igényű tanulmány írásába kezdett róla. Ez a tanulmány az március 16-i számban jelent meg. A szám élén egy Krúdy-novella állt, ezt Móricznak egy elfeledett mesejátéka követte, a Proustról szóló tanulmány a har- 17

18 madik helyen jött, de még mindig a szám elején, utána pedig két Kosztolányi-vers következett. A kiemelés Proustnak szólt, mintegy tisztelgőn körülvették a Nyugat nagyjai. Gyergyai a szintézis regényének nevezte az Eltűnt időt, s ennek a gondolatnak az alapján elemezte. Proust regénye: szintézis, magába ölel minden vívmányt, amit eddig az irodalmi szépség és az emberi ismeret terén elérhettünk. Semmi sem idegen neki, regénye a kor kaotikus, ezerfelől összehordott műveltséghalmazán épült, s hosszú-hosszú és sokágú mondatrepkényei a legkopárabb ismeret-törmeléken is kivirulnak. Ebben a tág és mégis szerves egységben anyagtalan irodalommá tisztul minden, Freud álomképei éppúgy, mint Bergson emlékezet-elmélete, a mendelizmus törvényei és a mechanika tökéletesítése, a nagy impresszionista festők módszere és az»iparművészet«túltengése, a nemi élet tevékenységei, sőt, egyik bámulója szerint, az einsteini relativitás is (.) Proust épp azért különbözik valamennyi elődjétől, mert mindegyiket magába olvasztotta. Az európai műveltség új kifejezőre talált Proustban, aki ily módon szerves részévé lesz az eljövendő nemzedék műveltségének. Igaz, hogy Proust Európája nem oly erős és harmonikus, mint a régi nagy századoké, s nem is oly harsány és áradozó, mint a romantika korában, ez az Európa zavaros, nyughatatlan, örökké reng, változik, elveit, ízlését, isteneit folyton-folyvást cseréli, hinne, csak nem tudja, miben. ( ) Proust révén újból beszélhetünk az Irodalom immanens szépségéről. Hosszú, nehéz, kockázatos fordítói munkával készült el a regény első részének fordítása, s 1937-ben jelent meg három kötetben. Már a cím is gondot okozott. Az A la recherche du temps perdu tágabb körű gondolati asszociációkat kelt, mint Az eltűnt idő nyomában. Gyergyai magyar címe az emlékek felidézésére veti a hangsúlyt, Proust eredeti címe magára a keresésre vonatkozik, ami az emlékeken túl van. Gyergyai lényegében ezt magyarázta el második terjedelmes Proust-tanulmányával, amely elhatározottan a fordításhoz készült, szinte bevezető gyanánt. Előbb jelent meg a regény magyar kiadásánál, hónapokkal korábban; 1936-ban előkészítette, sőt felkészítette a Nyugat közönségét a regény olvasására. Elöljáró beszéd -nek nevezi, amely a szó közvetlen értelmében valóban bevezetés óhajt lenni a prousti mű világába. Először Proust jelentőségére szeretné felhívni a figyelmet, hogy ily módon igazolja e vállalkozás jogcímét; azután, hogy megkönnyítse a prousti szö- 18

19 veg első olvasását, egyrészt a szöveg szép nehézségeire hívja fel a figyelmet, másrészt arra az élvezetre, amely e nehézségek feloldásával jár; végül pedig magáról a fordításról iparkodik számot adni ( ), aztán arról ír, hogy új stílust, és az új stílussal új lélekelemzést teremt. Legegyszerűbben azt mondhatnók, hogy az egész mű alapjában egy művészi hivatás története, egy nagyvilági élvező önmagát kereső naplója, mindaddig, míg a nagyvilág a lélek belső világává s az élvező alkotóvá válik. ( ) Ebben a távlatban az egész regény egyetlen nagy dráma, a gyönge, érzékeny, kényeztetett, renyhe, hiú, beteges emlékíró, a véges ember szakadatlan küzdelme önnön hajlamai ellen, az élvező birkózása az alkotóval vagy alkotni akaróval, a lírikus érzelgőé a tisztán látó kutatóval, a látszaté a lényeggel, az Időé a múlhatatlansággal s ez az Eltűnt Időnek egyik, de nem egyetlen, irodalomfeletti, ideális jelentősége. Evvel a megállapítással a regény talán legmodernebb elementumára talált rá, arra, hogy a keresés nemcsak emlékek felidézését jelenti, nemcsak önmaga megtalálása az időben, hanem magának a regénynek az írása, a készülés folyamata. Evvel tehetjük hozzá elemzéséhez Proust nemcsak Bergson idő-elgondolását valósította meg, hanem a modern reflexív regény egyik előfutára is volt. Bessenyei óta a francia irodalom értése, ismerete és szeretete nálunk a literátus műveltség egyik tartóoszlopát képezte, a nyugati és európai orientáció nálunk mindig egyet jelentett a francia orientációval. Ennek megértésében és staféta-szerű továbbfolytatásában Gyergyai Albert a nyugatosok élén járt, a modern francia irodalom legértőbb referensének tisztét töltötte be a Nyugat hasábjain. Ez a Bessenyeitől és Csokonaitól a legutóbbi időkig tartó tájékozódási irány napjainkban azonban megváltozni látszik. A második világháború után már kezdett halványodni, az utolsó harminc-harmincöt évben pedig erősen megrendült. A strukturalizmus a társadalomtudományokban és az irodalomtörténet-írásban még francia startindításra jött mozgásba, de aztán a következő szövegértelmezési irányzatok jobbára már német kutatások mögül bújtak elő. Közben pedig összeszűkült a frankofon világ, és az élet egész terepét elöntötte az angol nyelvnek csak a hajdani latinhoz hasonlítható, páratlan és erőszakos terjeszkedése. Ma a könyvesboltok polcainak látható, nagy részét angolból fordított könyvek töltik meg. 19

20 A Nyugat és Gyergyai franciássága, amit valamikor dicsérő szóval franciás műveltségnek neveztek, a múlt finom, szép kellékei közé került. Sajnos. Amikor persze Gyergyai Albertnek a Nyugat folyóirattal való életkapcsolatáról beszélünk, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy állandó és élénk szemű olvasója volt a kortárs magyar irodalomnak is. Sorsa úgy hozta, hogy nagy írók közt élt és nagy írók közt jelentek meg írásai. Irt azokról, akiket mi a mából ítélve a legnagyobbaknak tartunk, írt Babitsról, Kosztolányiról, Móriczról. Többször is. Nagyra tartotta Ambrus Zoltánt, mesterének tekintette Schöpflin Aladárt, akinek regényírói működését is megbecsülte. Szerepelt az decemberi híres Kosztolányi-emlékszámban. Kosztolányi stílusáról és magáról a stílus mibenlétéről értekezett. A Kosztolányi-legendáknak, emberieknek s irodalmiaknak, tudjuk, se szeri, se száma, sőt alig van újabb kori költőnk, akiről többféle jellemzés és meghatározás volna forgalomban. ( ) Kosztolányi sose maradt meg egyetlenegy magatartásnál, viszont sose vetett el véglegesen egyet sem; játszott velük, nem vette eléggé komolyan őket, s talán éppen ebben van, ebben a gyermekin önfeledt és felelőtlen életjátékban Kosztolányi titka és varázsa. ( ) A stílus elsősorban: áldozat, lemondás egyetlen lehetőség végett minden egyéb lehetőségről, határozott egyszerűsítés a gazdag élet sűrűjével szemben, s Kosztolányi sokáig vagy talán sose volt erre hajlandó. Gyergyai írt a Timár Virgil fia francia fordításáról, írt Babits Iphigenia-fordításáról, írt a himnuszfordításairól, az irodalomtörténetéről és írt az Írás és olvasás című kötetéről 1938-ban (6.szám). Mit is jelent nekünk Babits maga tette fel a kérdést ez utóbbiban könyveiben és könyvein túl, költészete, műveltsége szellemvilága javain túl? Stílust; állásfoglalást; formát egy formátlanul széthulló világban. Így fogalmazott, egyes szám első személyben és többes szám első személyben. Általában ilyen hang jellemezte írásait, szerény, csendes szavakkal beszélt, de az Én-t és a Mi-t nemhogy kihagyni nem akarta írásaiból, még arra sem törekedett, hogy a fogalmazás más nyelvtani megszólalásai mögé rejtse. Ki is mondta itt Babitscsal 20

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János. Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa

Részletesebben

Van egy. Géber László

Van egy. Géber László Géber László Van egy Van egy különleges jógagyakorlat, a beszédszünet. Néhány órától egykét napig tarthat, és jelentős idegenergia felhalmozódásával jár. Az utóbbi időben gyakran próbálom alkalmazni, illetve

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM Az osztályozó vizsga követelményei Szakközépiskola IRODALOM Az irodalom tantárgy osztályozó vizsgáján az osztályzat kialakítása az egységes követelmények szerint történik (40%-tól elégséges). Írásbeli

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet)

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet) Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember

Részletesebben

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma.

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 9.évfolyam 1. Mi a Biblia? Két fő része? Ismertessen egy-egy történetet részletesen! 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 3. Homéroszi eposzok:

Részletesebben

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 ŐRZÖM AZ ÁLMODAT 5 AZ IGAZ SZERETET 5 MA EGY VERSEM KAPCSÁN 6 BIZONY! 7 A HÁRSFAILLATÚ ESTÉKEN 7 A MI VERSÜNK

Részletesebben

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011 EÖTVÖS KÁROLY Magyar alakok 2011 A KIS MARISKA (Gróf Széchenyi István nőtlen korából) Széchenyi István Íróasztala fölött díszes aranykeretben fiatal nő arcképe függött a falon. Olajfestmény volt s gyönyörű

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Kós Károly. Kovács László

Kós Károly. Kovács László Kovács László Kós Károly Az a köves hegy, velünk szemben éppen: az a Tâlharu; ez itt a Piatra Calului. Ott messze pedig, a völgyhajlásból szürkén, fátyolosan, ide látszik a vénséges, kopasz Vlegyásza.

Részletesebben

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve Kiss Ottó A nagypapa távcsöve ITT VANNAK A NAGYIÉK Itt vannak a nagyiék, megjöttek! Két hétre. Fogalmam sincs, hogy mit lehet majd velük addig csinálni. 3 A NAGYPAPA UGYANOLYAN A nagypapa ugyanolyan, mint

Részletesebben

Szövegértés. 1. Többszörös választás. Fejezze be a mondatokat!

Szövegértés. 1. Többszörös választás. Fejezze be a mondatokat! Szövegértés 1. Többszörös választás. Fejezze be a mondatokat! 1. Az elbeszélő a. egy régi baráttal szeretne találkozni. b. Istennel szeretne találkozni. c. a nagy szerelmével szeretne találkozni. 2. Az

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

József Attila tizennyolc éves korában, 1923 májusában, Szegeden, Juhász Gyula huszonötéves

József Attila tizennyolc éves korában, 1923 májusában, Szegeden, Juhász Gyula huszonötéves Sipos Lajos hiszen lehetnénk jóbarátok Babits és József Attila találkozásai József Attila és Babits Mihály személyes kapcsolatáról, elgondolt vagy valóságosnak hitt ellenszenvéről sokat és sok helyen lehet

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

KÉT ASSZONY TOLDI ÉVA

KÉT ASSZONY TOLDI ÉVA KÉT ASSZONY TOLDI ÉVA A Hídban az 1960-as években Déry Tibornak több novellája és esszéje jelent meg, s új regényéből, a G A. úrx-ben címűből is küldött részleteket folyóiratunknak. Ezek a szövegek azonban

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

DALA József DALA JÓZSEF (1901-1985) festőművész

DALA József DALA JÓZSEF (1901-1985) festőművész DALA József DALA JÓZSEF (1901-1985) festőművész Sárváron született. A Képzőművészeti Főiskolán 1926-ban végzett. Mezőkövesden a gimnázium rajztanáraként 1927-től élt, tanított, tevékenykedett festőművészként

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL Vita a kritikáról a Revizoron, 4. 2012.09.26. Ha tizenöt éves koromban megkérdezte valaki s naná, hogy meg is kérdezték, mi akarsz lenni, kisfiam, ha nagy leszel, habozás

Részletesebben

Bethlen Gábor második házassága - visszaemlékezések

Bethlen Gábor második házassága - visszaemlékezések Bethlen Gábor második házassága - visszaemlékezések Harc, politika, küzdelem. E három dolog teljesen felőrli minden energiámat. Amellett, hogy a törökök végigpásztázzák az országot, a Habsburg birodalomra

Részletesebben

Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján)

Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) http://centropastudent.org/?typ=sprache&flang=hu&movid=6&nid=43&q=m Óravázlat Korcsoport: 11-12. évfolyam

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

Forrás. Jézus mellénk állt

Forrás. Jézus mellénk állt Forrás a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Jézus mellénk állt 13. évf. 1. szám 2016. január 10. Gárdonyi Géza népszerű karácsonyi énekében jól láttatja az első karácsony valóságát: Nem

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,

Részletesebben

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 (SERBÁN ANDRÁS igaz székely ember emlékének) Karácsonyi történet Mi, gyerekek, nagyon vártuk az első

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

A melléknevek képzése

A melléknevek képzése A melléknevek képzése 1 ) Helyezkedjen el kényelmesen, először mesélni fogunk... Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a magyar nyelv, benne sok szóval, kifejezéssel és szabállyal, amelyeket persze

Részletesebben

KOMÁROMI CSABA Zelk Zoltán hagyatékáról szubjektíven

KOMÁROMI CSABA Zelk Zoltán hagyatékáról szubjektíven KOMÁROMI CSABA Zelk Zoltán hagyatékáról szubjektíven Este jó, este jó este mégis jó. Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó. [ ] Nem félek, de azért sírni akarok, szállok én is mint a füst, mert könnyű

Részletesebben

A dualizmus korának Magyaroszága

A dualizmus korának Magyaroszága A dualizmus korának Magyaroszága 1890-es évektől új problémák Gyakori kormányváltások (agrár kereskedelem) Ellenzék: önálló vámterület, magyar nemzeti bank ötlete O-MM Új ellentétek: (liberálisok, konzervatívok,

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

BÁRÁNYI KÁROLY ÉLETMÜVE

BÁRÁNYI KÁROLY ÉLETMÜVE BÁRÁNYI KÁROLY ÉLETMÜVE A C S JÓZSEF Az ötvenéves munkásságra visszatekintő művész tavaly októberben a párizsi X. Internacionális Szalonban állított ki, és bronzérmet kapott. Ugyancsak tavaly megkapta

Részletesebben

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09.

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE, Lk. 22;19, Azt tapasztalom testvérek, hogy első hallásra nehezen tud az ember megbarátkozni azokkal a szokatlanul új gondolatokkal,

Részletesebben

"Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal

Örömmel ugrok fejest a szakmába - Interjú Őze Áronnal "Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal 2014. október 29. szerda, 08:00 Az idei Vidor fesztiválon Őze Áron és Kedvek Richárd nyerte a legjobb főszereplő párosnak járó Pantalone-díjat az

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó 1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben

MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA

MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA UTASI CSABA A nyolcvanas évek derekán, amikor már csaknem negyven éve a naplófeljegyzések pótolják számára a publicisztikát, a kapcsolatot a mindennapi valósággal, a századunkkal

Részletesebben

MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI

MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI Minden láng fölfelé lobog. Az emberi lélek is láng. Tánczos István igazgató tanító visszaemlékezései a kerekharaszti iskoláról A visszaemlékező 42 évi hivatásszeretettől vezérelt pedagógus

Részletesebben

A barátom azt mondta, hogy azért nem bolond Iglbauer, csak idegbeteg volt. De ha három évig kezelték, gondoltam, akkor mégiscsak bolond lesz.

A barátom azt mondta, hogy azért nem bolond Iglbauer, csak idegbeteg volt. De ha három évig kezelték, gondoltam, akkor mégiscsak bolond lesz. A barátom azt mondta, hogy azért nem bolond Iglbauer, csak idegbeteg volt. De ha három évig kezelték, gondoltam, akkor mégiscsak bolond lesz. Mindenesetre írtam neki egy lapot, s egy szép napon megjelent

Részletesebben

Január hónap kezdetével belépünk

Január hónap kezdetével belépünk XXVI. ÉVFOLYAM, 1. (299.) SZÁM, 2015. JANUÁR EGYHÁZUNK ÉLETE A TE ÉLETED IS! Január hónap kezdetével belépünk egy új esztendőbe, melytől mindenki sok szépet és jót remél. Sokak számára ez az évkezdet hagyományosan

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE BORI IMRE BORI Imre (Bácsföldvár, 1929. dec. 28. Újvidék, 2004. ápr. 22.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Petrovgradban (Zrenjanin), Becsén, Zentán

Részletesebben

Az élet napos oldala

Az élet napos oldala Az élet napos oldala írta Mercz Tamás E-mail: mercz_tomi@hotmail.com Első rész Minden kicsiben kezdődik el A fűnyíró idegesítő berregő motorhangja teljesen betölti szobám zegzugait. Zúg a rikítóan kék

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig

Részletesebben

Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára

Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára Lengyel András A bibliográfus dicsérete Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára 1 Többféle bibliográfia s bibliográfus létezik. Van, aki könyvel, rendszerez, rendet teremt, aki könyvészeti

Részletesebben

Berkesi András BARÁTOK. 1. rész

Berkesi András BARÁTOK. 1. rész Berkesi András BARÁTOK 1. rész 2010 Impresszum Fapadoskonyv.hu Kft. honlap: www.fapadoskonyv.hu e-mail: info@fapadoskonyv.hu megjelent A/5 oldalméretben New Baskerville betűtípusból szedve A könyv az alábbi

Részletesebben

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki

Részletesebben

XVIII. évfolyam XII. szám

XVIII. évfolyam XII. szám XVIII. évfolyam XII. szám Az IPA világszerte a rendvédelmi szervek aktív és nyugalmazott állományából toborozza tagságát, célja a formális, szakmai kereteken túlmutató személyes kapcsolatok kialakítása,

Részletesebben

Joy Adamson: Oroszlánhűség Gondolat Kiadó, Budapest, 1972.

Joy Adamson: Oroszlánhűség Gondolat Kiadó, Budapest, 1972. Joy Adamson: Oroszlánhűség Gondolat Kiadó, Budapest, 1972. Szöveg típusa: elbeszélő Szöveg olvashatósága: közepesen nehéz Kérdések nehézsége: könnyű, közepes, nehéz Javasolt felhasználás: 5 6. évfolyam.

Részletesebben

Kovács Sándor 1. Advent Kolozsváron?

Kovács Sándor 1. Advent Kolozsváron? Kovács Sándor 1 Advent Kolozsváron? De te, Efrata Betlehemje kicsiny vagy ugyan Júda ezrei között; mégis belőled származik majd nekem Izraelnek jövendő uralkodója, származása az ősidőkre nyúlik vissza.

Részletesebben

BABITSszexregény. (Babitsról, Török Sophie-ról, Esztergomról eg yebekről)

BABITSszexregény. (Babitsról, Török Sophie-ról, Esztergomról eg yebekről) Onagy Zoltán BABITSszexregény tavaszi ir amlás ősszel (Babitsról, Török Sophie-ról, Esztergomról eg yebekről) 2011 Az egész sorsában van valamit végtelenül sivár tragikum. A költő nem jobb, mint kora Babits

Részletesebben

Keresztény élmény, magyarság

Keresztény élmény, magyarság Keresztény élmény, magyarság ÚTON BABITSHOZ, KODÁLYHOZ ÉS UTÓDAIKHOZ A humanista nem azért nyúl vissza a régihez, mert sokallja az újat, hanem mert kevesli írta Babits. A mûvészet jelen idejû. Régi és

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

A család kedvencei. Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre

A család kedvencei. Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre A család kedvencei Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre A család kedvencei Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre RACHEL ALLEN Ezt a könyvet férjemnek, Isaac-nak ajánlom akinek szere tete, támogatása

Részletesebben

A HAPPY-hét időpontja: 2014. március 24-28.

A HAPPY-hét időpontja: 2014. március 24-28. 2014. 03.26-án a Zipernowsky Károly Általános Iskola Tematikus Napjainak keretében a felső tagozatos diákok Irodalmi Teadélutánon vettek részt az iskola könyvtárában. A foglalkozás témája az aktuális Happy

Részletesebben

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es

Részletesebben

Aki nélkül nem lehetne Karácsony

Aki nélkül nem lehetne Karácsony III. évf. 4. szám 2014. december A Budapest-Nagytétényi Református Egyházközség időszakos kiadványa Aki nélkül nem lehetne Karácsony Bármikor, bárhol végbemehet egy ilyen kérdezz-felelek: - Mi kell a Karácsonyhoz?

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL Szerb Köztársaság OKTATÁSI, TUDOMÁNYÜGYI ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI MINŐSÉGELLENŐRZŐ INTÉZET VAJDASÁGI PEDAGÓGIAI INTÉZET FELADATOK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁS ÉS NEVELÉS

Részletesebben

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN.

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN. EGYHÁZI IRODALMUNK 1 925-BEN 155 Tanügyi jelentések újra sok kívánalmat tártak fel, minthogy azonban a tanügy helyzete a napi kérdések legégetőbbje, s minthogy e téren elhatározások előtt állunk, e kérdések

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Vári Fábián László. Ereimben az idő

Vári Fábián László. Ereimben az idő Vári Fábián László Ereimben az idő Oly vén vagyok már, mint a tenger. Anyám szikla volt, apám a szél. Ereimben az idő zizeg csak, vésztartalékra hűtve a vér. Anyám elfogyván sivatag lett. Lépkedek rajta,

Részletesebben

UGYE JÓ ITT? Amikor a vér szava helyett a szeretet szava dönt

UGYE JÓ ITT? Amikor a vér szava helyett a szeretet szava dönt 2004 Herbut Anikó UGYE JÓ ITT? 1. díj Amikor a vér szava helyett a szeretet szava dönt Megrázó olvasmányélményt jelentett számomra Micaela von Marcard A rokokó, avagy kísérlet az emberi szíven című alkotásával

Részletesebben

Az egyén méltósága szent és sérthetetlen

Az egyén méltósága szent és sérthetetlen Bét Orim Hírlevél XI. évfolyam 2. szám www.betorim.hu 2015. február Az egyén méltósága szent és sérthetetlen A német alkotmány első s legfontosabb kitétele az, hogy az egyén méltósága szent és sérthetetlen.

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Máglya (50x40 cm, vászon, olaj zsűrizett) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA SZERETET és SZEX Szex nélkül lehet élni, de szeretet nélkül nem. (Dobrosi

Részletesebben

Hitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj

Hitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj 14 tiszatáj TANDORI DEZSÕ Hitman Hitman nincs a szótárban, a szótárban nincs. De hát ember nem ad lónak olyan nevet, hogy Úgy Jól Ötvenen Túl. Nem ad, öreg, lónak ember olyan nevet, hogy... mondom. Mondja

Részletesebben

BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti)

BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti) BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti) A POLGÁRI ÉLETFORMA ARANYKORA A múlt század elején a társadalmi és kulturális élet egyik legfontosabb gyûjtôhelyének a kávéházak számítottak. Akkoriban körülbelül ötszáz

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET gyerekeknek Ferrádi Hádi, a kis versenyautó Ismersz olyan meséket, amiben versenyautók vagy sportkocsik szerepelnek? Ismered például Villám McQueent?

Részletesebben

B. Kiss Andrea S.O.S. ELVÁLTAM!

B. Kiss Andrea S.O.S. ELVÁLTAM! B. Kiss Andrea S.O.S. ELVÁLTAM! Első levél 1999. január 21. Kedves Barátném! Nagyon szégyellem, hogy ilyen régen írtam már neked, pedig annyi minden történt velem az utóbbi másfél évben. Gondoltam, éppen

Részletesebben

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett 2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett... és mi csak vétkeztünk és te szenvedtél egyre, mentünk vakon az ösztöneink után de te felnéztél az égre. mentünk a gyehenna égő szennyhalmazán, égett a testünk,gőzölgött

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Claire Kenneth. Randevú Rómában

Claire Kenneth. Randevú Rómában Claire Kenneth Randevú Rómában CLAIRE KENNETH Randevú Rómában Regény 2010 Fapadoskonyv.hu Kft. honlap: www.fapadoskonyv.hu e-mail: info@fapadoskonyv.hu A könyv az alábbi kiadás alapján készült: Claire

Részletesebben

Én akarom, így akarom, most akarom!

Én akarom, így akarom, most akarom! 2 fotók: Belényesi Tímea (http://timeabelenyesi.blogspot.com) Én akarom, így akarom, most akarom! Kisnémet Mónika Kedves OlvasóIM! Ahogy azt az augusztusi számban ígértem, a szeptemberi megjelenést a dackorszak

Részletesebben

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig.

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig. vezérelve döntöttek így Évezredes, ősi beidegződéseik, mélytudatuk tartalma súgta nekik, hogy a hegyes tű fegyver és nem létezik, hogy segítő szándékot, baráti érzést képvisel. Azt hiszem, az álláspontjuk

Részletesebben

QALFÜZÉR a nép ajka, után egybe gyüjté egy

QALFÜZÉR a nép ajka, után egybe gyüjté egy i ( LEGUJABB QALFÜZÉR a nép ajka, után egybe gyüjté egy 1-= :-: dalkedvelö. :-: 1,,:,1 Megjelent H.-Nl... Vásárhelyen. t Kapható,: Török Pál könyvárusnill "'IL" "Kigyó-u. 2.... ", NYOMATOTT NEMES ÁRMIN

Részletesebben

válni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába

válni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába 2. fejezet Huszonnégy órányi utazás után finoman szólva jólesett feküdnie. A háta hónapok, de talán régebb óta fájt maga sem igazán tudta, mióta. A Kongói Demokratikus Köztársaság Bukavu nevű településén

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21 Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza IZSÁK FELESÉGET KAP Lekció: 1Mózes 24,1-21 Alapige: 1Mózes 24,7 Az Úr, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom

Részletesebben

Villás Lajos: Ali baba egy nagyvárosban 2009. September 17.

Villás Lajos: Ali baba egy nagyvárosban 2009. September 17. Villás Lajos: Ali baba egy nagyvárosban 2009. September 17. C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán! Valami csoda folytán az "Ezeregy éjszaka" birodalmából néhány mesehõs átlépi egy szellem

Részletesebben

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET I. évfolyam 3. szám szeptember, október Akarod hallani a jó hírt? Mindennek Királya Mindennek Királya, az Istennek Fia, égnek, földnek Ura Akinek véd minket a karja tőlünk

Részletesebben