Közel az Istenhez, közel az emberhez

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közel az Istenhez, közel az emberhez"

Átírás

1 SÚLYPONT: PASSAUI LELKIPÁSZTORI MUNKATERV Melyik egyházmegye vezetését ne foglalkoztatná a korszerű lelkipásztorkodás kérdése? A német Passaui Egyházmegye püspöke, Franz Xaver Eder, úgy döntött, hogy az egyházmegye papjaival és híveivel közösen dolgoznak ki egy lelkipásztor munkatervet, amelynek elkészítésben valóban több ezren vettek részt. Szerkesztőségünk két részben közli a terjedelmes és figyelemre méltó dokumentumot, amelynek egyetlen nagy hiányossága van: nem ültették át a gyakorlatba. Az egyházmegye újonnan kinevezett püspöke ugyanis gyakorlatilag hatályon kívül helyezte az elődje által jóváhagyott munkatervet. Pedig így is lehetne! A szerk. Közel az Istenhez, közel az emberhez Lelkipásztori munkaterv /6 Tartalom Bevezetés 1. rész: Isten és ember közelében Isten közelében 1. projekt: Isten titkában lakozva 2. projekt: Isten nyilvános megvallása Közel az emberhez 3. projekt: Otthont adni 4. projekt: Szeretetben szolgálni 5. projekt: Legyen időnk! 2. rész : Személyek támogatása, struktúrák kiépítése Személyek ösztönzése, támogatása 6. projekt: Tiszteletbeli alkalmazottak támogatása 7. projekt: Főállásúak képzése és pallérozása Struktúrák kiépítése 8. projekt: A lelkipásztorkodás struktúráinak továbbfejlesztése 9. projekt: Jelenlét a politikában és a kultúrában! A célkitűzések megvalósítása és a megvalósításban való részvétel Ajánlás Bevezetés A Passaui Püspökségben, mindenféle egyházi és társadalmi változás mellett is, sokszínű életnek lehetünk tanúi. Mindama tevékenység, amely a papok és az egyház elkötelezett tagjai, asszonyok és férfiak, főfoglalkozásúak és társadalmi munkát végzők révén az egyházközségekben, a szerzetesrendekben, a felnőttek és fiatalok közösségeiben zajlik, becses az egyháznak a tartomány életében játszott szerepe szempontjából. Ilyenformán Passauban a katolikus egyház például óvodákban és iskolákban, a szentségek ünnepein és a szeretetszolgálat során hirdeti az evangéliumot. A keresztényi élet szempontjából az egyházközségek alapvető szerepet töltenek be. Ezen elevenség egyik jele, hogy a püspökség további tervszerű fejlesztésre szánja el magát. Az új évezred küszöbén a passaui egyházmegye közöség építés útjára lépett. Ezzel a II. Vatikáni zsinat ama törekvését követi, hogy vizsgálja, és az evangélium fényénél értelmezi az idők jeleit (Gaudium et spes 4). E zsinat szellemében a Passaui Püspökség már 1977-ben maga kidolgozta a Tanítványi közösség felé című Lelkipásztori munkatervet. Céljai közül számosat sikerült megvalósítani, így például: A községek élete és tevékenysége megerősödött; különösen a laikusokat nőket és férfiakat egyaránt sikerült fokozottabb mértékben bevonni a munkába. Sok mindent tettünk annak érdekében, hogy erősítsük az egyház tagjainak személyes hitét és lelki elhivatottságát; e tekintetben a közösségi hit című alaptanfolyam fontos eseménnyé lett egyházközségünkben. Felállítottunk egy községi tanácsadó szervet, mely hasznos segítséget nyújt a püspökségünkhöz tartozó egyházközségeknek és létesítményeknek. Főállású és tiszteletbeli munkatársakat támogattunk, kísértünk figyelemmel, és segítettünk az egyház számára végzett tevékenységükben. A igeliturgia jól képzett vezetői az utóbbi években sokrétű tehetségükkel szerves részévé lettek püspökségünknek. Húsz év múltán, 1997 őszén indítottam útjára Passau püspökeként a Lelkipásztori továbbképzés folyamatát, melynek az volt a feladata, hogy a lelkészi tevékenység olyan vezérfonala legyen püspökségünkben, melynek megalkotásában lehetőleg minél többen vesznek részt. Több mint 7000 ember haladt velünk püspökségünkből ezen az úton, és adta értésünkre számos templomi beszélgetés és tanácskozás során, mennyire a maguk ügyének érzik egyházukat, mennyire közös tulajdonuknak tudják azt. A sok tanácskozás eredménye ez a Lelkipásztori munkaterv. A Passaui Püspökség számára e tervezet fog a következő évek útmutató előírásaként szolgálni. A Lelkipásztori munkaterv az eszménykép és a projektek metszéspontjában helyezkedik el: a minta vagy előkép rögzíti az egyházi tevékenység céljait az egyházmegyén belül. A projektek a megadott irányba tett ellenőrzött lépéseket jelentik. Olyan korlátozott célkitűzések ezek, melyek meghatározott idő alatt ellenőrizhető eredményekhez vezetnek. A projektek gyakorlatba való átültetéséhez rendelkezésre bocsátják a szükséges személyi és pénzügyi eszközöket. 3

2 SÚLYPONT: PASSAUI LELKIPÁSZTORI MUNKATERV A Lelkipásztori munkatervben csak nagy vonalakban vázoljuk fel a tervezett intézkedéseket. Pontosabb leírásukra a projektcsoportok megvalósításakor kerül sor. Ezeknél figyelembe veszik a tanácskozások és a templomi beszélgetések alkalmával kapott számos javaslatot és ötletet, melyek e tervezet létrejöttéhez vezettek. A passaui egyház fejlesztése során épít az Isten népéhez tartozó nők és férfiak talentumaira. A nőknek ugyanolyan megbecsülés jut, mint a férfiaknak. Az egyházi hivatallal való együttes munkálkodás során sok keresztény éveken keresztül vett részt az egyház életében, és tapasztalta meg ezalatt, hogy az egyház: ők maguk. Ezért a beleszólás joga és a részvétel tartósan meghatározza majd a lelkipásztorkodás formáját. Ezen alapelvek nélkül a Lelkipásztori munkatervet sem lehet megvalósítani. Mivel a munkatervet egyes körülhatárolt projektekben valósítják meg, így az nem tud és nem is akar az egyházmegye valamennyi lelkipásztori létesítményének és tevékenységének felsorolása lenni. Sokkal inkább abban bízik, hogy céljainak elérése érdekében lehetőleg minél több létesítmény és csoport dolgozik együtt. A Lelkipásztori munkaterv Passau helyi egyházának felelősségi körére korlátozódik. Mindazt, amit a püspökségben egyetemes egyházi okokból eredően nem lehet megváltoztatni, külön gyűjtöttük össze, hogy megfelelő módon tárgyalják meg a püspökök a legfelsőbb egyházi vezetéssel. Sokan neveztek meg olyan témákat, melyek aggodalommal töltik el őket, s melyek az utóbbi években erőteljes visszhangra találtak a társadalmi nyilvánosságban: a paphiány és a vele összefüggő papi cölibátus, a nők kizárása diakónusi vagy a papi tevékenységből, az egyházon belüli demokratizálási folyamat nem kielégítő mértéke, a válás és az újranősülés kérdéseivel szembeni beállítódás, valamint olyan nemi erkölcs hirdetése, mely nem felel meg a modern ember sajátosságainak. Valahányszor mód volt arra, hogy az egyház általunk örökölt formái okozta szenvedésből fakadó erőt a passaui egyházmegye számára hasznos előrevivő energiává alakítsuk át, megtettük ezt ebben a Lelkipásztori munkatervben. Az egyetemes egyházban végbemenő változások sok türelmet követlenek meg a helyi egyházak részéről. Kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy a passaui Lelkipásztori munkaterv című dokumentumban csakis olyan témák szerepelnek, melyek ama fejlesztésekre összpontosítanak, amelyeket a Passaui Püspökségben meg lehet valósítani. A katolikus egyház nem az egyedüli közösség, mely a maga területén az evangéliumról tanúbizonyságot tesz. Mindenekelőtt az evangélikus-lutheránus egyházzal vannak régóta sokrétű kapcsolataink. Ugyanakkor közel érezzük magunkat ama vallási közösségekhez, amelyek az egy Istent hiszik, rajtuk kívül pedig sok olyanhoz, kik függetlenül attól, hogy tudják-e vagy sem Isten titkát az élet titkaként keresik. Az ökumenizmus mindinkább az egész egyházi élet alapvető szívügyévé válik pünkösdjének ünnepével kezdetét veszi egyházmegyénk jelmondatának: Közel Istenhez, közel az emberhez gyakorlatba való átültetése. A passaui Lelkipásztori munkaterv Isten népének részvételén, tanácsainak és tanácskozó grémiumainak jóváhagyásán, valamint a püspökség vezetésén nyugszik. A Lelkipásztori munkatervnek a szentévnek nyilvánított évben való ünnepélyes hatályba léptetésével az egész egyházmegye ama küldetést kapta, hogy mind befelé, mind kifelé az Istenhez és az emberhez való közelségről tanúskodjék, és nagy igyekezettel tovább munkálkodjék azon. Máriának, az egyház édesanyjának tanácsa számunkra is érvényes: Tegyetek meg mindent, amit csak mond! (Jn 2,5) Jézus, az egyház ura áldja meg célkitűzéseinket lelkének erejével! 1. rész Isten és ember közelében Dr. Franz Xaver Eder, Passau püspöke Egy írástudó is hallgatta a vitát. Amikor látta, milyen találóan megfelelt nekik, megkérdezte tőle: Melyik az első a parancsok közül? Jézus így válaszolt: Ez az első: Halld, Izrael: Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! A második így szól: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat! Ezeknél nincs nagyobb parancs. Az írástudó helyeselte: Valóban jól mondtad, Mester, hogy Ő az egyetlen (Isten), és hogy rajta kívül nincs más. Meg hogy Őt teljes szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből szeretni, felebarátunkat pedig úgy szeretni, mint saját magunkat, többet ér minden égő vagy bármi más áldozatnál Jézus az okos beszéd hallatára megdicsérte: Nem jársz messze az Isten országától mondta neki. (Mk 12,28-34) A keresztény hit középpontjában a szeretet áll. Aki hagyja, hogy szeresse az Isten, és viszonozza ezt a szeretetet, közelebb kerül Isten országához. Ez megváltoztatja az illető embert, ezzel viszont az egész kozmoszt is. Csak e szeretetben lesz a természetből Isten teremtése, és csak így lesz a világból az egyetemes szolidaritás helye. Ezért az egyes keresztényeket, valamint az egyházat mint egészet is a szeretet mércéjén kell megítélni. Az egyház egész tevékenysége a szeretet szolgálatában áll. E szeretetet nem lehet határok közé szorítani. A szeretet a békéért viselt egyetemes ( katolikus ) felelősséggé lesz, amely az igazságosságból és a teremtéssel való gondos bánásmód követelményéből fakad. Az egyház Isten ember iránti szeretetét és az isteni teremtést szolgálja. E szeretetében az egyház egészen közel jár Isten titkához, ugyanakkor pedig közel van az emberhez, akinek örömében és reménységében, gyászában és félelmében osztozik. Közel Istenhez, közel az emberhez tehát azon eszménykép, mely a passaui egyházat cselekedeteiben vezeti, és amelyhez képest megítélhető. Így teljesül be Jézus Miatyánk-béli könyörgése: Jöjjön el a Te országod. Minden nagy értékű dolognak szüksége van valamilyen tartóedényre, minden drágakőnek valamely foglalatra. Ilyenformán ama egyháznak, amely Istenhez és emberhez /6

3 SÚLYPONT: PASSAUI LELKIPÁSZTORI MUNKATERV közeli kíván lenni, olyan személyekre van szüksége, akik megfelelő struktúrákban képesek megtestesíteni az Istenhez és emberhez való közelséget. Mindebből az adódik, hogy a passaui Lelkipásztori munkaterv két részre tagolódik: Istenhez és emberhez való közelség, valamint személyek és struktúrák. Közel az Istenhez Sokan évtizedekig úgy gondolták, hogy a modern ember Isten nélkül is elboldogul. Úgy vélték, a vallás el fog tűnni, a keresztény hit el fog illanni. Isten egyre inkább feledésbe merült, az egyház pedig egyre idegenebbé lett az emberek számára. Isten eltűnése ürességet hagy maga után. Az így keletkező vákuumba új üdvtanok és vallási mozgalmak nyomulnak. Ez az állapot megrázza és nyomasztja az egyházat, amely szenved társadalmi 2006/6 Közel Istenhez az ima csöndjében jelentőségének és vallási tekintélyének elvesztésétől. Ugyanakkor vannak olyanok, akik veszteségként élik meg az egyházi életről való lemondást. Ők szeretnék, ha legalább gyermekeiknek részük lehetne alapvető értékekben, és otthonra lelhetnének a vallásosságban. Az istenfeledéssel párhuzamosan egyre nő az Isten iránti éhség: nő továbbá az éhség az evangélium iránt, egy nyitott egyházzal való találkozás iránt. Sok ember hordoz magában rejtett vágyakozást Isten titka iránt. A Passauban az egyház a maga területén kérdezett rá az emberekben rejlő spirituális éhségre. Sokan azok közül, akik részt vettek ebben a párbeszédben, azt várták el az egyháztól, hogy ismét az evangéliumot tegye az első helyre. Ha életünk középpontjában Isten áll, akkor van jövőnk. Ezért aztán az egyház életében több teret kell adni Istennek. Az egyházban olyan közösséget szerettek volna látni, mely az eleven Istent keresi. Első kézből való istenélmény iránt mutatkozott érdeklődés. Az egyházra akkor van szükség, amikor kereső emberek meg szeretnék érteni az Ó- és Újtestamentum Szentírását, és eközben megtapasztalják, hogy egy váratlan Istennel való találkozásra kell felkészülniük, aki nem illeszkedik a mi kívánságainkhoz. Az olyan egyház, amelyik küzd Isten igéjéért, arra lesz figyelmes, hogy Jézusnak nem csupán a vigasztaló szavait kell elfogadnunk, hanem azokat is, amelyek szigorúan szólnak, és éltünk megváltoztatását követelik tőlünk. Az egyháznak ezért olyan kipróbált hívő emberekre van szüksége, kik melléje állnak annak, akik meg akarják vizsgálni életüket, hogy nyomára bukkanjanak Istennek saját életükben, a másokkal való együttélésben, valamint a teremtésben. Az egyháznak olyan hellyé kell lennie, mely nyitva tartja az eget az emberek számára. (Vö: ApCsel 7,56) 1. projekt: Isten titkában lakozva Értékelés A modern életet sokan szabadelvűnek és sokszínűnek, ugyanakkor nyugtalannak és hontalannak élik meg. Szeretetre áhítoznak, vágyakoznak egy védett fészek után, egy olyan lak után, ahol teljességgel önmaguk lehetnek. Az egyház magában hordja ezt a vágyakozást, és benne Isten szeretetének nyomát látja. Isten mélységében minden egyes ember titok, amelyet az isteni Lélek érintett, és amely az eleven Isten megtapasztalására sóvárog. Jézus felnyitja erre a szemünket és a maga módján arra hív meg bennünket, hogy Isten titkában lakozzunk (vö. Jn 1,39). Erre áhítozik az a sok ember is, akik a passaui Lelkipásztori munkaterv kidolgozásában részt vettek. Keresik, miként tapasztalhatják meg Istent: az emberekkel való találkozás során, a teremtés mindennapi csodáiban, a mindennapokban, miként az imában és az egyházi istentiszteleteken. Mindenekelőtt Isten szavára van szükségük és az eucharisztiára, mert ezek az emberre erőteljesen hatnak, és Isten jelenléteként tárják fel az ember mindennapjait. A világot ezzel Isten szándékának megfelelően változtatják át, és az egyház Isten népeként alakul meg: mint olyan test, melyet mindenkiért adtak oda, tehát olyan testvéri közösség, mely szolgálatot végez. Az eucharisztia-ünnepnek tehát embert megváltoztató ereje van, amennyiben isteni és élményszerű is egyben. Az isteni azt jelenti: az istentiszteleteket mély áhitat kell, hogy kísérje, a szent előtt érzett hódolat, spirituális telítettség, nyugalom, hallgatás és eszmélődés, valamint készenlét, hogy úgy adjuk át magunkat Istennek, hogy képes legyen minket, énközpontú és társadalmilag elszigetelt egyeseket egy testté változtatni. Az élményszerű viszont azt fejezi ki: a vasárnapi istentiszteleteknek hívogatónak kell lenniük, lehetőleg minél többen vegyenek részt rajtuk, különösen családok, gyermekek és fiatalok. A vasárnapi istentiszteletek szépek, az érzékekhez és a kedélyhez szólnak, ugyanakkor változatosak és vonzóak. Mindenekelőtt életközeliek azáltal, hogy időszerű témákat hoznak szóba. Az általunk elérni kívánt célok Passauban az egyház átfogóan felülvizsgálja ama módot, ahogyan ő maga Isten titkában lakozik. Rákérdez, mi az, amit alkotó módon tehet annak érdekében, hogy a mai idők emberei felfedezzék önnön mélységüket, és eljussanak a hithez. Ennek során az egyház olyan utakon jár, melyeken Isten igéje meghallgatásra talál, szertartásai és szentségei üdvözítővé, ezáltal pedig istenivé és élményszerűvé lesznek. Ehhez az 5

4 SÚLYPONT: PASSAUI LELKIPÁSZTORI MUNKATERV egyház olyan kompetens személyeket keres és támogat, akik képesek a többieket keresésük során úgy végigkísérni, hogy Isten titka megnyíljék számukra. Intézkedések, melyek elvezetnek minket e célokhoz Megnyílni Istennek az imádságban Az imádság új módjai inspirálják és határozzák meg az egész egyházi tevékenységet a Passaui Püspökségben. Ehhez olyan nyitva álló helyiségekre és időpontokra van szükség, ahol és amikor az imádság van az első helyen, ahol egyszerűen hallgatók lehetünk, vagy együtt imádkozhatunk, valamint olyan tapasztalt személyekre, akik otthonosak az imádkozás kultúrájában. Hasznosítjuk a fiatalok, valamint más kultúrák spirituális tapasztalatait egyházunk lelkipásztorkodása számára. A kolostori közösségek a szerzetesi élet új formáit formálják ki, például kis közösségeket alakítanak ki az emberek között, hogy másokat is tartósan bevonjanak saját spirituális életstílusukba. Saját életünk titokként való megélése Az emberek sokféleképpen gyakorolják, miként tekinthetnének más, új módon saját életükre, és miképp pillanthatnák meg életük mélyén ama titkot, amelyet ez egyház Istennek hív. Lelkigyakorlatok (a mindennapokban) és hittantanfolyamok különféle formáit kell kiépíteni, olyanokat, amelyek egészen életünk mélyére hatolnak. A Biblia iskolájában olyan alakzatok és képek tárulnak fel, melyek Istennek az emberekkel együtt megtett útját sokrétűen és kimeríthetetlen gazdagságban mutatják be. Ezek napjaink Istentől távoli világában újfajta Istenhez való közelséget eredményeznek. A Bibliával való foglalatoskodást püspökségünkben éppen ezért minden szinten élénkítjük, a vallásoktatás terén pedig különösen. Tapasztalt és gyakorlott személyeket, köztük a szerzetesek köréből valókat, nyerünk meg egy olyan szellemiség begyakoroltatásához, mely elemi szinten nyitja fel Isten titkát. E szellemiség olyan jellegű, hogy részét képezi a betegség állapotának, az öregedés és a halál elfogadásának, a jelenkori élettapasztalatokat integrálja, például az igazság utáni vágyakozást vagy az isteni teremtés iránt érzett aggodalmat. Az egyháztól idegen és kudarcot vallott emberekkel közösen vizsgáljuk az élet nehéz átmeneti időszakait. A mai fiatalok többsége már alig kerül érintkezésbe az egyház hagyományainak különféle formáival és életismeretével, bölcsességével. Ezért velük közösen, alapszinten kell eléjük tárni az egyház szentségeit, életük szimbólumai gyanánt. Ehhez jó szolgálatot tesznek azok a gazdag élmények, melyeket a hitátadás egésze során szereztek az óvodában, a hittanórán, a különböző munkaközösségében, valamint a községi és családi katekézis során. Az olyan, kritikus átmeneti életszakaszokkal való megbirkózáshoz, mint például a szakítás vagy a válás, az embereknek olyan hasznos rituálékra van szükségük, melyekben az isteni vigasztalást élhetik meg. Erre szolgálnak a tanácsadó szolgálatok, valamint a püspökség kórházi és telefonos lelkipásztori szolgálata által szerzett tapasztalatok. A lelkipásztori tevékenység általában mélységében és szellemiségében gazdagodik azáltal, hogy a találkozások és Katekézis felszabadultan. az együttműködés során befogadja e tapasztalatokat és tanul belőlük. Szeretettel tartani meg az istentisztelet Mindenkinek, aki az istentiszteletet megünnepli, tovább kívánjuk fejleszteni ezzel kapcsolatos képességeit, hogy egyre finomabb érzékre tegyenek szert a liturgia üdvözítő ereje iránt: ilyen például a szent helyen, az Ige és a szertartás iránt érzett alázat érzése, valamint a megfelelő testtartások, a hallgatás és a zene, a művészet és a költészet iránti érzék. Az eucharisztia ünneplése mellett az igeliturgiát is művelni kell, a reggeli és esti hálaadás liturgiájában is. Az egyházi muzsika sokféle formáját is pártoljuk, különösen az új egyházi éneket. Sokféle és különféle életkorú csoportok lelik meg helyüket az istentiszteleteken és az egyházközségekben, és valamennyien a maguk módján járulnak Isten elé (gyermekek, fiatalok, családok, nők, férfiak, idősek). Az istentiszteletre szolgáló helyiségeket olyan felfogásban kell kialakítani, mely lehetővé teszi az Istenhez méltó és élményszerű liturgiát. Biztosítani kell az eucharisztia vasárnapi ünneplését. Az elkövetkező években a passaui egyházmegyében fokozódni fog a paphiány. Komoly erőfeszítésekre és sok bátorságra van szükség ahhoz, hogy merjünk új utakra lépni: A híveknek joguk van hozzá, hogy az egyház lelki javaiból, különösen Isten igéjéből és a szentségekből, különféle formájú segítséget kapjanak a lelkipásztoroktól (c. 213 CIC Corpus Iuris Canonici). Annak érdekében, hogy a jövőben is megfelelő számban ajándékozzanak papokat az egyház számára, az egyháznak Jézus követésének szellemiségére van szüksége mindenekelőtt hivatalos reprezentánsaiban, az egyházközségekben, iskoláiban és a családokban. Ennek része az is, hogy közösségi szinten hallgassunk Isten hívására, valamint a személyes készenlét, hogy elfogadjuk a szolgálatot Isten országának eljöveteléért, szolidaritást vállaljunk a szegényekkel, valamint része a házasság nélküli életformában való önátadás. A papokért az erő, a szeretet és a józanság lelkéért mondott imával viselünk gondot (2 Tim 1,7). A legfőbb mérce az emberek üdve marad (c 1752 CIC). A papokért mondott /6

5 imádság magában foglalja ama intenciót is, hogy a papi hivatalhoz való hozzáféréshez további utakat kell nyitni. 2. projekt: Isten nyilvános megvallása Értékelés Istenről szólani, őróla tanúságot tenni és Isten igéjét hirdetni, az egyház, az egyház minden egyes tagja, minden egyes hivatalt viselő legbensőbb feladatai közé tartozik. Az egyház életén belül nem némulhat el Isten szava. A Passaui Püspökségben sokféleképpen teszünk tanúságot Istenről: például a vallásoktatásban, a katekézisben, az óvodákban, a bibliakörökben és a hitről folytatott beszélgetésekben. A Passaui Püspökségben igen sok hívő embernek komoly igényei vannak az istentiszteleteken elhangzó prédikációra. Elvárják, hogy tömör, épületes, a mindennapokhoz közeli, bizakodó, saját gondolkodásra indító legyen. Az igehirdetés bizonyosfajta új kultúrájára van igény. Ennek kialakításában mindenkinek részt kell vennie: azoknak is, akik hirdetik, azoknak is, akik hallgatják. Ugyanakkor minden egyházi létesítményben és a megfelelő közintézményekben az Istenről való bizonyságtétel magas színvonalára van szükség. Az általunk elérni kívánt cél A Passaui Püspökségben az Istenről való bizonyságtétel minőségét valamennyi szinten előremozdítjuk, és közös (hálózatban történő) együttműködéssel fejlesztjük tovább. Intézkedések, melyek elvezetnek e célhoz Biztosítani kell a prédikációk minőségét Aki igehirdetői szolgálatot lát el, lehetőséget kap rá, hogy intenzív tanfolyamokat látogasson igehirdetői módszereinek továbbfejlesztése érdekében. E tanfolyamokon egyebek között azt is begyakorolják, hogy együttesen készítsék elő a prédikációt (az egyházközség valamely bibliakörében, a plébánosi munkaközösség kebelében, az esperesi kerületben), és hogy visszajelzést kérjenek mindazoktól, akik a prédikációt hallgatták. A saját igehirdetői tevékenységet is a helyszínen követik végig szakszerűen, és személyre szólóan támogatják. Gondoskodnak róla, hogy az igehirdetők az adott év folyamán cserélődhessenek a községek között. Tovább kell fejleszteni a hitoktatást és az iskolai lelkipásztorkodást. A hitoktatás minőségének fejlesztése érdekében minőségi ismérveket tartalmazó katalógust Hajléktalan kihez kötődhetne? SÚLYPONT: PASSAUI LELKIPÁSZTORI MUNKATERV dolgozunk ki, amelyet rendszeresen tovább írunk. A papokat és hitoktatókat minden iskolatípusból rendszeresen tovább képezik, és esperesi kerületi szinten alapos tanácsadásban részesítik. Ebben a tanácsadásban az illetékes tudományok és szakakadémiák is közreműködnek. Mindeme tevékenység során a spirituális elmélyülés éppoly fontos szerepet játszik, mint a szakmai képzés. Az iskolai lelkipásztorkodás fejlesztése érdekében a szükséges személyi képzésen túlmenően például meditációs helyiségek és társalgószobák kialakítására is törekszünk. Közösséget kell alkotni, hogy jobb legyen az Istenről való tanúságtétel Az Istenről való tanúságtétel, ahogy a családi katekézisben, az óvodában, a hittanórán, a fiatalok közösségeiben történik, önmagában véve értékes, csakhogy ezek egymással alig-alig vannak összekapcsolva. E tanúságtétel minősége emelkedni fog, ha együttműködés és csere révén megteremtjük az igehirdetés hálózatát. Ennek érdekében az igehirdetéssel kapcsolatos képzéseket és továbbképzéseket minden téren, püspökségünk egész területén a lehető legszorosabban összekapcsoljuk egymással. Közel az emberhez Az emberközeliség az emberhez való közelséget jelenti, az ember konkrét élethelyzetében, örömben és reményben, gyászban és szorongásban (Gaudium et spes 1). Az olyan egyház, mely önmaga körül forog, és eközben megfeledkezik Istenről, érzéketlenné válik a szenvedés iránt. Ellenben aki Istenben merül el, az embernél fog felbukkanni. Ugyanakkor a másik irányba is vezethet az út: aki az emberrel találkozik, Istent is megtalálja benne (vö. Mt 25). A fiatalság az egyház és a társadalom jövője. Ezért a passaui egyház egyik feladatának tekinti, hogy pártolja a fiatalokat, és hogy otthont adjon nekik. Kezdettől fogva különleges figyelem jár a szenvedőknek. Mert hiszen maga Isten adja tudtul: Igen, ismerem szenvedését (Kiv 3,7). Az olyan egyház, mely befogadja és szereti Istent, azt is megtanulja tőle, hogy ekként szóljon: Igen, ismerem szenvedését. Így a felebaráti szeretet, amely az emberközelség ősi megnevezése, az emberek szenvedéstörténete iránti figyelemnél kezdődik. Az olyan egyház, mely nem szolgál, nem is szolgál semmire sem. A mai emberek szenvedésének sokféle formája megérint és megindít minket mint egyházat: Ilyen például a hajléktalansággal járó szenvedés, amely a lakással nem rendelkezőket, az otthonukból elűzötteket, a szegénység elől menekülőket, a menedékjogot kérőket 2006/6 7

6 SÚLYPONT: PASSAUI LELKIPÁSZTORI MUNKATERV sújtja. Ehhez járul még a pszichikai hajléktalanság okozta szenvedés. Valamennyiünknek szüksége van rá, hogy ne csak tető legyen a fejünk felett, hanem úgyszólván a lelkünk felett is tető legyen. Efféle lelki hajlékot találunk itteni életünk ideiglenes tartamában és így a családban, a partnerkapcsolatban, a barátságokban és a hasonló gondolkodásúak társaságában; végérvényesen azonban csak Istenben. Nem kevesen kénytelenek megélni, hogy terveik meghiúsulnak: elveszítik testi vagy lelki egészségüket; elveszítik munkájukat, mely keresetüket adta, ezzel pedig a feladatot, az elismerést és az élet értelmét. Gyakran előfordul, hogy a halál egy hozzájuk közel álló személyt ragad el tőlük; zátonyra fut a házasságuk, vagy egyéb életközösségük minden ezzel járó következménnyel az érintettekre és gyermekeikre nézve. Az élet sokféle sebből vérzik, csak úgy kiált a gyógyulásért. Erős vágyakozás él az emberekben a béke, a teljes egészség, a boldog élet iránt. Egyre többeket fenyeget a fölöslegessé válás veszélye. Manapság könnyen fölöslegessé válnak mindazok, akik nem dolgoznak, nem vásárolnak, nem halmozzák az élményeket. A fölöslegessé válás örvényének szorításában ott vannak az idősek, a segítségre szorulók, a haldoklók, a fogyatékosok, azok, akiknek nincs munkahelyük, gyermekek, kik zavarnak, fiatalok, kik nem találnak helyet az életben, szegények, és akiket szegénnyé tettek. Mind többen kerülnek a szegénységi küszöb közelébe, vagy alája: gyermeküket egyedül nevelő apák és anyák, több gyermeket nevelő szülők. Válasz erre a sokunkat fenyegető veszélyre az új típusú szolidaritás utáni óhaj: a nemek, a nemzedékek, a modernség fejleményeinek nyertesei és vesztesei, a Föld szegény és gazdag nemzetei közötti szolidaritás. Ahhoz, hogy felébreszthessük e szolidaritást a gazdag és a szegény nemzetek között, fel kell ismerni az igazságtalanság okait. Óriási szenvedés jut osztályrészéül azoknak, akik nemi vagy háborús erőszak áldozatává válnak: gyermekeknek, nőknek, idős embereknek, etnikai csoportoknak. A mi egyházunk, amely az erőszakmentesség elkötelezettjének tudja magát, kihívásnak veszi mindezt az erőszakmentes ellenállásra. párok tartoznak, sokakban ébreszthetjük fel a egyházközséghez való tartozás érzését. Ezenkívül ily módon lehetőségeket nyitunk meg a házasság végigkísérésére, például beszélgetőcsoportokban és a házastársi szerepre felkészítő tanfolyamokon, melyek a pároknak (tekintettel a válások magas számára) orientációt és támaszt nyújthatnak. Az egyházközséget úgy kell kialakítani, hogy olyan élettér legyen, melyben pontosan a kisgyermekes családok érezhetik otthonosan magukat. Ilyenformán felfrissülésre találnak, terhet veszünk le a vállukról, és az elismerés érzését kapják. A szülők kisgyermekeikkel együtt vesznek részt a liturgia megrendezésében (családi istentiszteletek), hitéletükhöz támogatásra lelnek (családi katekézisek), és így maguk is rányomják bélyegüket az egyház arculatára. Az egyház (élet)tereket nyit meg a fiatalok előtt egy számukra kritikus életkorban; olyan emberekkel találkozhatnak itt, kik iránymutatást adnak nekik életükhöz és hitükhöz. A plébánia mellett a szerzetesi közösségek és a képzést szolgáló házak is nyitva állnak bizonyosfajta élethelyzetekben lévő emberek előtt: olyanok előtt, akik magukba kívánnak szállni, szellemi elmélyülésre vágynak, vagy valamilyen különleges közösségi élményre áhítoznak. Azon egyházi helyiségek, melyekben emberek gyűlnek össze, hívogató és barátságos kialakítást kapnak. Elősegítjük a minden egyéb szándéktól mentes, spontán vendéglátási formákat, olyanok számára is, akik messziről jönnek: bevándorlóknak, emigránsoknak, külföldi munkavállalóknak és családjuknak, menekülteknek és menedékjogot kérőknek. Egyházunkban mindig van hely olyanoknak, akik a múltban társadalmi vagy egyházi szempontból hátrányt szenvedtek, vagy még ma is szenvednek, például gyermeküket egyedül nevelők, elváltak, újraházasodottak, és olyanok is, akik azonos nemű partnert szeretnek. A különféle egyházi csoportok, egyesületek, létesítmények és házak tevékenységükben ügyelnek ama szempontokra, melyek a másikkal való találkozás és az otthont kínálás tekintetében lényegesek. 3. projekt: Otthont adni Értékelés Az emberek otthonosság iránti vágyakozása formáló hatással van a passaui egyház tevékenységére. Csoportjainak, közösségeinek és helyiségeinek kitárásával az egyház lehetőséget nyit a találkozásra, és ápolja a vendégszeretet szokását emberközelisége és a felebaráti szeretet jeléül. A vendégszeretet, akárcsak a korai egyházban a keresztény élet alapvető ismertetőjegyévé lesz. A vendéglátás nyitott légkörben történik, mely eközben a vendéglátás ideiglenes és átmeneti voltára is ügyel. A cél, amelyet el kívánunk érni A passaui egyház közösségei és helyiségei ideiglenesen otthont nyújtva nyitva állnak az emberek előtt. Intézkedések, melyek elvezetnek minket e célhoz Azáltal, hogy a házassági előkészítést lehetőleg ahhoz a közösséghez közeli szellemben és színten tartjuk, ahová a 4. projekt: Szeretetben szolgálni Értékelés Minden olyan esemény ellen, amikor emberek fölöslegessé válnak, amikor peremre szorítják őket, a passaui egyház felemeli a szavát. Szeretetszolgálati tevékenysége során nem csak az áldozatokkal törődik, hanem politikai fellépésével azon fáradozik, hogy a jövőben ne forduljanak elő efféle áldozatok. A gondviselő, törődő beállítódás kihalásának fenyegető rémségére a megélt szolidáris szeretet a legjobb válasz, amely ama népeket és kontinenseket is magába foglalja, melyek az igazságtalan politikai, gazdasági struktúrák miatt szenvednek és a globális fejlődés áldozatai. A cél, amelyet elérni kívánunk Nem csak az egyház segítő és politikai diakóniájának kiépítésébe invesztálunk közös és egyetlen világunk horizontján, hanem fokozottabban dolgozunk a egyházközség és a szeretetszolgálat összekapcsolásán is /6

7 SÚLYPONT: PASSAUI LELKIPÁSZTORI MUNKATERV Intézkedések, melyek a célhoz vezetnek Hálózatokat kell kiépíteni a szeretetszolgálat munkatársai és az egyházközség között. Nagyon sok tekintetben közös továbbképzést vezetünk be. Az egyház kiáll a családok, a gyermekek és a fiatalok mellett. E tekintetben egyebek mellett a következő társadalompolitikai feladatok várnak ránk: a keresőtevékenységnek és az otthoni munkának, valamint az iskolai életnek olyan viszonyban kell lennie egymással, hogy az a családok számára elviselhető legyen; el kell érnünk, hogy a több gyereket nevelő családokat ne fenyegesse szegénység; hogy a családok támogatásra találjanak, ha idős, ápolásra szoruló és haldokló hozzátartozó otthoni ápolását végzik mindezt ambuláns hospice-szolgálatnak kell figyelemmel kísérnie; el kell érni, hogy a fiatalok hozzájuthassanak kereső tevékenységhez. Annak érdekében, hogy idős korban is megőrizzük az emberi méltóságot, javítani kell az idősekkel való munka és az idősek lelki gondozása feltételeit. A passaui egyház ügyel rá, hogy épületei a fogyatékosok igényeinek megfelelő kialakításúak legyenek, és az erősödőben lévő ellentétes áramlattal szemben azért lép fel a társadalomban, hogy a fogyatékos emberek is megkapják a jogot életük kiteljesítéséhez és az élhetően kialakított terekhez. Az egyház világszerte átülteti a gyakorlatba is a szegények melletti állásfoglalását, azáltal hogy rámutat az igazságtalan (politikai, gazdasági) struktúrákra, követeli az adósságok elengedését, és információval, pénzügyi eszközökkel támogatja a segélyszolgálatokat. Célzottan támogatja az olyan intézkedéseket, melyek a hátrányos helyzetű régiók lakossága számára hatékony segítséget jelentenek. A plébániák és az egyesületek partneri kapcsolatokat tartanak fenn déli és keleti országok személyeivel és csoportjaival. A mindennapi lelkigyakorlatokra támaszkodva kidolgozzuk a szolidaritás lelki gyakorlatait. Ezek során mindenekelőtt meg kell próbálni belehelyezkedni a másik fél helyzetébe: az, aki beleéli magát az érintettek gondjaiba, eközben tiszteletben tartva annak egyéni felelősségét, abban erős, szolidáris szeretet ébred. 5. projekt: Legyen időnk! Értékelés Az idő a modern kultúrák legértékesebb javai közé tartozik. Valakire időt szánni, valakinek időt ajándékozni: ez a szeretet legelemibb történései közé tartozik. Az olyan lelki gondozás, mely az emberhez való közelségből fakad, a szakmai hozzáértésen kívül időt is igényel. Lelkipásztori szükségállapot keletkezik akkor, ha a lelkipásztoroknak nincs már idejük, és nem szakítanak többé időt a hírekre. A lelki gondozáshoz azért van szükség ilyen sok időre, mert az emberek arra áhítoznak, hogy kérdéseiket meghallgassák, s hogy mind fájdalmas tapasztalataikkal, mind pedig boldog élményeikkel együtt mint személyt vegyék észre őket. Nehéz élethelyzetekben támogatást várnak, amikor pedig keresésre indulnak, fel akarják fedezni az életük értelmét és a megpróbáltatások jelentését. Ily módon az embert elkísérő lelki gondozás segít abban, hogy ismét érintkezésbe kerüljünk saját benső erőnkkel, megszabaduljunk az önmagunkért érzett romboló szorongástól, mindez pedig gyógyítólag hat testre és lélekre egyaránt. Az elérni kívánt cél A lelki gondozásra fordítandó idő növelése mindenféle egyházi ténykedés kiemelt fejlesztési célja lesz. Intézkedések, melyek e célhoz elvezetnek Biztosítani kell a lelkészek (nem csak technikai értelemben lehetővé tett) elérhetőségét. A lelkészség az élet színhelyeit keresi fel: az óvodákat, iskolákat, fiatalok találkozó helyeit, lakásokat, gyárakat és műhelyeket, kórházakat, idősek otthonát, szanatóriumokat, börtönöket, menedékkérők és menekültek lakhelyeit. Társadalmi munkában működtetett látogató-szolgálatokat építünk ki lehetőleg a tanácsadó szolgálatok szakmai támogatásával. Képezzük őket, és figyelemmel kísérjük munkájukat. A gyász, veszteség, szakítás és válás olykor életveszélyes, máskor viszont felszabadító folyamata olyan lelki gondozást követel meg, mely kellően érzékeny az életben bekövetkező törésekre és kudarcokra. Az ilyen lelki gondozás tanácsokkal áll az érintett emberek mellé és gyógyító hatása van. Az elvált és válás után újraházasodott embereknek nem csupán az egyház javaira van szüksége (c. 213 CIC), hanem tetterős segítségre is, amennyiben belső vagy külső nehézségek miatt szorongatott helyzetbe kerülnek. A válás és az újraházasodás nem csupán az egyház szentségekkel kapcsolatos gyakorlata számára jelent kihívást, hanem először is, és mindenekelőtt az egyházi diakónia számára. Munkanélküliek reménytelenül fölöslegesek? (Következik: Személyek támogatása, struktúrák kiépítése) 2006/6 9

8 TEOLÓGIA A teremtéstörténet és az ókori Kelet 1. A Bibliában A héber Biblia egy magasztos kozmológiai beszámolóval kezdődik az univerzum geneziséről. Az 1Móz 1,1-2,4a szerint 1 Isten hat nap alatt teremtette a világot, és megpihent a hetedik napon. A bárá szó használata a teremtéstörténet legelső mondatában nem vonatkozik ahogy a legtöbb hagyományos kommentátor hitte a creatio ex nihilo-ra, arra a koncepcióra, mely először a 2Mak 7,28-ban 2 jelenik meg, hanem a Biblia egészében egy sajátosan isteni tevékenységet jelent. A történet nyitó mondata sok kommentátor szerint 3 egy időre vonatkozó kitétellel kezdődik: Amikor Isten elkezdte teremteni az eget és a földet (1,1), és egy, a körülményekre vonatkozó kitétellel folytatódik, mely elmondja a sötétség és az üresség létezését (1,2), majd két fő bekezdésben (1,3) elmeséli az első aktust, mellyel Isten, az isteni fiat -on keresztül, megteremtette a kozmikus rendet az ősi káoszból: Isten mondta: Legyen világosság! és lett világosság. A teremtés hat napja két szimmetrikus formára oszlik. Mindegyik három napból áll, melyben a világosság, a nappal és az éjszaka teremtése az első napra, az égé a másodikra, a szárazföld, a tengerek és a növényzet teremtése a harmadik napra esik, és ezt kiegészíti a világító égitestek teremtése a negyedik napon, a tengerben és az égben élő élőlényeké az ötödiken, valamint a szárazföldi állatok és az ember teremtése a hatodik napon. A refrén, És Isten látta, hogy ez jó, és este lett és reggel, rendszerint követi minden napnak a tevékenységét. A teremtés végső aktusát, az ember teremtését, egy, a mennyei tanácsban elhangzó, ünnepélyes deklaráció előzi meg a célról: Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá (1,26). Ezután Isten megáldja az embert: Légy termékeny és növekedjél, töltsd meg a földet és uralkodj rajta!, és miután Isten felruházta az embert a tengerek halai, az ég madarai, és minden, a földön mászó élőlény feletti uralommal (1,28), látta, hogy minden, amit teremtett nagyon jó volt, nem folytatta a teremtést tovább, és megáldotta és megszentelte a hetedik napot (2,2). A teremtés egy másik története (1Móz 2,4b-24 4 ) egy sokkal inkább antropocentrikus verziót ír le az élet eredetéről a földön. A földet először egy földalatti áramlat öntözi meg; az első embert a föld sarából formálják, és az orrába lehelt lehelettel keltik életre; az első nőt a férfi bordájából teremtik; majd mindkettőjüket az Édenkertbe helyezik. A két elbeszélés közötti fő differenciák, melyek forrásai különböző epikus tradíciókat tükröznek, a következők: 1) Az istenség nevei: 1Móz 1. fej.: Elóhím; 1Móz 2. fej.: J(od)H(é)V(áv)H(é); 2) Az első elbeszélésben a növények teremtése (1Móz 1,11skk a harmadik napon) megelőzi az emberét (1Móz 1,26 a hatodik napon), de a másodikban az ember előtt nem volt bokor a mezőn, és a magok még nem szöktek szárba (1Móz 2,5-7), a fákat csak az ember teremtése után teremtették (1Móz 2,8-9); 3) Az 1Móz 1, ben az állatokat az ember előtt teremtették, az 1Móz 2,19-ben viszont az ember után; 4) A férfi teremtését megismétli a második elbeszélés, de amíg az 1Móz 1,27-ben a férfi és a nő egyszerre teremtetik, addig az 1Móz 2,21skk-ban a nőt a férfi bordájából alakítják ki. A második elbeszélés nem említi a nappal és az éjszaka, a tengerek, a világító égitestek, a tengeri élet teremtését, hanem azonnal az embernek a föld porából való teremtésével kezdődik. 2. Az Isten-fogalom Bár az első elbeszélés stílusa sokkal himnikusabb és fennköltebb, mint a másodiké, mégsem tükröz ahogy azt rendszerint gondolják egy teljesen absztrakt, transzcendentális istenfelfogást. Egyrészről, az isteni fiat kapcsolatban áll ugyan a fénnyel (1,3), a firmamentummal (1,6), a vizek egy helyre terelésével, a szárazföldek feltűnésével (1,9), a növényzettel (1,11), a világító égitestekkel (1,14), a tengeri élőlényekkel és madarakkal (1,20), állatokkal (1,24), ugyanakkor azonban utalás történik a firmamentum (1,7: vájáász), a világító égitestek (1,16: vájáász), a tengeri szörnyek, a halak és a madarak (1,21: vájivrá), a szárazföldi állatok tényleges megteremtésére (1,25: vájáász), és legfőképp pedig a teremtés csúcsának, az embernek a létrehozására (1,26skk: náásze). Ezen túlmenően, az isteni fiat által való teremtés nem egy absztrakció, melyet a Papi irat beszámolójának szerzője gondolt ki először, hanem már megtalálható korábbi egyiptomi 5 és babiloni kozmogóniákban is. 1 Az ún. P-forrás (=Papi irat). Lásd J. Wellhausen, Die Composition des Hexateuchs und der historischen Bücher des Alten Testament, W. de Gruyter, Berlin, (eredetileg 1876). 2 2Mak 7,28: Kérlek, fiam! Tekints az égre, a földre és mindenre, ami bennük van, és értsd meg, hogy mindezt, valamint az emberi nemet is a semmiből teremtette Isten. 3 U. Cassuto, Commentary on the Book of Genesis, Magnes Press Hebrew University, Jerusalem, 1961, old. 4 Az ún. J-forrás (=Jahvista irat) beszámolója szerint. Lásd J. Wellhausen, i. m. 5 J. B. Pritchard, Ancient Near Eastern Texts Relating to the Old Testament, Princeton University Press, Princeton, 19693, 5. old /6

9 TEOLÓGIA A második elbeszélésben azt, hogy az ember az isteni lények képére és hasonlatosságára lett teremtve (1Móz 1,26) sok modern magyarázó fizikai értelemben interpretálja, bár a kifejezések a bibliai kontextusban valószínűleg elvesztették eredeti értelmüket. 6 Az istenség képmásfogalmáról több bibliai szöveg is tanúskodik. 7 Az itt használt terminológiának közel-keleti prototípusai vannak: az egyiptomi irodalomban, különösen kozmogóniai kontextusban, az ember úgy van leírva, mint teremtő istenének képmása; a mezopotámiai irodalomban a királyt néha az ő istensége képmásának, vagy hasonlatosságának (akkád: salmu; héber: celem), illetve az istenség hasonmás -ának (akkád: mussulu; héber: démut) nevezik. 8 Izraelben a demokratizálás abban ment végbe, hogy nemcsak a királyt, hanem az egész emberiséget is úgy fogták fel, mint ami isteni képmásra teremtetett. Amennyiben ez az elképzelés királyi ideológiára vezethető vissza, ez további magyarázatul szolgál az ember egyedülálló feladatát illetően a földön. Ahogy Mezopotámia királya isteni képmás, és ez felhatalmazás arra, hogy népének uralkodója legyen, úgy kap az emberiség megbízatást arra, hogy uralkodjon a tengerek halain, az ég madarain, és minden, a földön mászó élőlényen (1Móz 1,28). Végül, a többes számú ige (náásze csináljunk ) és a többes számú főnevek (becálménu a mi képünkre ; kidemuténu hasonlatosságunk szerint : 1Móz 1,26) utalhat az isteni tanácsra, mellyel Isten konzultál, mielőtt az ember teremtésének fontos lépését megteszi Mezopotámiai prototípusok A teremtéstörténet két verzióját gyakran hasonlították mezopotámiai prototípusokhoz. Az 1Móz 1,1skk. és 2,4bskk.- ban lévő szövegforma az amikor akkor analóg a mezopotámiai epika bevezetési stílusával. A világmindenség teremtése témájának felbukkanása még az olyan művekben is megtalálható, mint amilyen pl. a Ráolvasás a fogfájásra 10, és az olyan nagyszabású kompozícióban is fellelhető, mint a Sumér királyok listája 11 ahol a történelem az özönvíz előtti dinasztiákkal kezdődik. 4. Enuma Elis A specifikus kozmogóniai részletek miatt a mezopotámiai irodalom legfontosabb darabja a teremtés babilóniai elbeszélő története, az Enuma Elis. 12 Itt ugyanúgy, mint a Genezis-ben a víz elsőbbsége magától értetődő, ugyanis az ősi káosz egy vizes mélységből állt. Ennek a vizes mélységnek a neve melynek egy részét Tiamat istennő 13 személyesítette meg a héber tehóm (1Móz 1,2) etimológiai megfelelője, egy valóságos névé, amely mindig megjelenik a Bibliában. Amíg azonban a Tiamat egy elsődlegesen generatív (nemző) erő neve, a tehóm pusztán egy élettelen víztömeg költői neve. Mindkét helyen, a Genezisben (1,6 7) és az Enuma Elisben (4, ), a menny és a föld teremtése a vizek és a firmamentum elválasztásának az eredménye. A nappal és az éjszaka létezése megelőzi a világító égitestek teremtését (1Móz 1, skk.; Enuma Elis 1,38). A világító égitestek szerepe az, hogy fényt adjanak, és szabályozzák az időt (1Móz 1,14; Enuma Elis 5,12-13). Az ember a teremtés végső aktusa az Enuma Elisben (6,4) is elmondják az istenekről, hogy teremtése előtt tanácsot tartottak, ezután az isteni pihenés következik. Ezen túlmenően, teljesen megegyező sorrendje is van az eseményeknek: a firmamentum, a szárazföld, a világító égitestek, az ember teremtése és az isteni pihenés. Ezért tehát úgy tűnik, hogy legalábbis az ún. Papi irat beszámolója a teremtéstörténetnek ezt a korai mezopotámiai változatát visszhangozza. 6 U. Cassuto, i. m. 56. old. 7 Az istenség képmására vonatkozóan lásd 2Móz 24,10 és 33,20 23; Iz 6,1; Ez 1,26. 8 lásd J. B. Pritchard, i. m. 9 Az isteni tanácsra vonatkozó egyéb referenciák tekintetében lásd: 1Móz 3,22 és 11,7; 1Kir 22,19skk.; Iz 6,2skk.; Jób 1 2; Dán 7,10. Arra, hogy az istenségek tanácsot ülnek az ember teremtése előtt lásd: Enuma Elis 6,4 in. J. B. Pritchard, i. m., 68. old. 10 Uo old. 11 Uo old. 12 Uo old. Az Enuma Elis a teremtésről szóló költemény. Marduk volt az egyetlen az istenek között, aki föl merte venni a harcot Tiamattal, a káosz megtestesítőjével, és győzött felette. A főhatalommal együtt Enlil címét (bélu) is megkapta. Ez nem sokkal később annyira jellemezte, hogy sokszor egyszerűen Bélnek nevezték (vö. Iz 46,; Jer 50,2 és 51,44; Bír 6,40; Dán 14,1 22). Legfőbb temploma Bábelben az E-szag-ila ( ház, fölemelt fejjel ) volt. Ehhez tartozott a híres torony, az E- temen-an-ki ( ház, amely alapja az égnek és a földnek ; bábeli torony), és a keleti oldalánál lévő kapu, amelyet befalaztak, s csak a 6. hónapban nyitottak ki néhány napra, hogy a Marduk és a Nabu tiszteletére tartott körmenet átvonulhasson rajta (vö. Ez 44,1 3: analóg eset). Marduk legnagyobb ünnepe az újév volt, amelyet tavasszal ültek meg (Niszán hónapban). Fénypontját a körmenet jelentette (Bár 6,3), amely a városon kívül eső ünnepi csarnokig vezetett. Az Enuma Elis -t recitálva ünnepelték Marduknak mint a mindenség teremtőjének és királyának a trónra lépését, és hitték, hogy Marduk ezen a napon az elkövetkező évre eldöntötte az emberek és az istenek sorsát. 13 A babilóniai kozmogóniában Tiamat, az őssárkány (a sós vizű óceán), adja Apszuval (az édes vizű óceán) az isteneknek az életet. Mivel az istenek és szülőik között viszály támadt, Marduk kettéválasztotta Tiamatot. Az egyik feléből lett az ég. Az ún. ősvíz nem vezethető le a Tiamatból, így legfeljebb egy közös szemita tővel lehet számolni. Az 1Móz 1,6skk. szerint Isten az égboltozattal az ősvizeket kettéválasztotta a boltozat alatti és a boltozat feletti vizekre. A felső vizekre a Biblia néha a mabbul ( az ég óceánja ) kifejezéssel utal, a tehómmal azonban soha; e kettő összefolyása idézte elő a vízözönt (1Móz 6,17 és 7,6; Zsolt 29,10). 2006/6 11

10 TEOLÓGIA Egy nagyon ősi tradícióra utaló másik reflexió található az 1Móz 1,21-ben. Mivel az egész teremtéstörténet kizárólag csak a növények és az állatok általános kategóriáira utal, tehát egyetlen individuális fajra sem, ezért élesen szembetűnő a nagy tengeri szörny speciális említése, a minden élő minden fajta teremtmény kitétellel egy időben, sőt azt megelőzően. Nagyon valószínű, hogy ez része volt annak a biblikus polémiának, mely a teremtő istenek és a káoszt megszemélyesítő tengeri szörny között dúló ősi küzdelem politeista verziója ellen folyt. A Genezisben ez a történet csak a tengeri szörnyek demitologizált említésében jelenik meg, melyek maguk is Isten, és nem a rivális istenek teremtményei voltak. A második teremtéstörténetnek is vannak közel-keleti prototípusai. Az ember teremtése a föld porából (1Móz 2,7) analóg az ember agyagból való teremtése elképzeléssel, azzal a motívummal, mely gyakran megtalálható a mezopotámiai irodalomban (pl. a Gilgames eposzban). A felszín alatti folyam, mely megöntözte az Édenkertet, héber neve éd (1Móz 2,6). Ez vagy az akkád edu szóval rokon, vagy a sumér íd ( folyó ) szóval áll kapcsolatban. A nő bordából való teremtése pedig sumér motívumot tükröz Különbségek a Genezis és az Enuma Elis között Mindazonáltal, a bibliai és a mezopotámiai beszámolók közötti különbségek sokkal szembetűnőbbek, mint hasonlóságaik; mindegyikük saját civilizációja világszemléletét testesíti meg. A Genezisben az összes mitológia teljes elutasítását találjuk. Egy egyedüli, mindenható Teremtő mindent átfogó koncepciója uralkodik benne. Itt a kozmogónia nem kapcsolódik a teogóniához. Isten elsődleges létezése feltételezett nincs hozzákapcsolva az univerzum geneziséhez. Nincs utalás semmiféle elsődlegesen ősi harcra, vagy pusztító háborúra, mely végül is az univerzum megteremtéséhez vezetett volna. Az egy Isten az egész természet felett van, melyet Ő teremtett, saját abszolút akaratából. Az ősi víz, a föld, és a világító égitestek nincsenek istenségekként, vagy testetlen istenségek különböző részeiként bemutatva, hanem mindannyian részei a Teremtő sokoldalú művének. Az ember nem utógondolatként van tekintve, mint az Enuma Elisben, hanem ő a teremtés csúcspontja. Az ember az állati és a növényi birodalmak kinevezett uralkodója, nem pusztán az istenségek szolgája, mint pl. az Enuma Elisben. A Genezis története legnagyobbrészt politikamentes, ellentétben az Enuma Elis-szel, ami Marduknak, valamint Babilonnak és templomainak amolyan emlékműve. A Genezis nem tartalmaz kitételt Izraelre, Jeruzsálemre, vagy a Templomra vonatkozóan. Ezen túlmenően, a bibliai történet nem kultikus, mint az Enuma Elis, amely felolvasásra került a babilóniai Új Esztendő ünnepségeinek negyedik napján. A Genezis ezzel szemben nem játszik semmiféle rituális szerepet Izrael vallásában. 6. Egyiptomi analógiák A mezopotámiai anyag mellett számos egyiptomi analógia is található a teremtés történeteihez, mint pl. az ősi víz megléte és annak felosztása, vagy az élet leheletének az ember orrlyukaiba történő fúvása, valamint az embernek a teremtő Isten képmására való alakítása, a növények, az állatok, a madarak és a halak, illetve a napvilág megteremtése Egyéb bibliai tradíciók A Genezisen kívül számos utalás történik arra, hogy J(od)H(é)V(áv)H(é) legyőzi a nagy tengeri szörnyet és kegyenceit. Ugyanakkor annak a hitnek némely nyoma is megtalálható, hogy ezen cselekvés kapcsolatban állt a világ teremtésével. A harc bibliai verziójában amit Mezopotámiából (Marduk- Tiamat) és Ugaritból (Baal-Jam) ismerünk a Jam, Nahar, Leviatan, Rahab vagy Tannin néven ismert vizes káosz erőit Isten elpusztítja, vagy megzabolázza (Iz 27,1 és 51,9-10; Jer 5,22; Hab 3,8; Zsolt 74,13-14; 89,10-11; 104,6-9; Péld 8,27-29; Jób 7,12; 9,13; 26,10-13; 38,8-11). A Genezis történetei gondosan elkerülik a legendaszerű anyagokat, még az olyan metaforikus beszédfordulatokat is, melyek mitológiai konfliktusokon alapulnak. A teremtés egy másik költői változata tükröződik a Péld 8,1-31-ben, ahol a Bölcsesség beszámol arról, hogyan állt Isten mellett a teremtés folyamán. A Genezis első fejezetében található négy mitológiai motívum 1. az ősi anyag létezése (1,2); 2. Isten munkálkodása és megpihenése; 3. az istenek tanácsa (1,26); és az embernek Isten képmására történő teremtése (1,26-27) az ún. Deutero-Izaiás kozmogóniai doxológiájában elutasítást nyer (Iz 42,5; 44,24; 45, ) 16. Szécsi József S. N. Kramer, Sumerian Mythology, Harper, New York, 1961; Uő., History Beginns at Sumer, Doubleday, Garden City (NY) 1959, Berlin, J. B. Pritchard, i. m., 417. old. 16 Iz 42,5: Ezt mondja az Isten, az Úr, aki az eget teremtette és kifeszítette, aki megszilárdította a földet, és ami belőle sarjad; aki leheletet ad a rajta levő népnek, és lelket a rajta járóknak. Iz 44,24: Így szól az Úr, a te megváltód, aki formált téged az anyaméhtől fogva: Én vagyok az Úr, aki alkottam mindent, aki egyedül feszítettem ki az eget, és szilárdítottam meg a földet; ki volt velem? Iz 45,7: Én alkotok világosságot, és teremtek sötétséget, én szerzek jólétet, és teremtek bajt; én, az Úr, cselekszem mindezeket. Iz 45,12: Én alkottam a földet, és az embert rajta én teremtettem; az én kezem feszítette ki az eget, és minden seregének én parancsoltam. Iz 45,18: Mert így szól az Úr, aki az eget teremtette, ő, az Isten, aki a földet formálta és megalkotta, ő, aki megalapozta, és nem pusztaságnak teremtette, hanem azért formálta, hogy lakjanak rajta: Én vagyok az Úr, és nincs más. 17 ORZSE-MTA Zsidó Vallástudományi Kutatócsoport /6

11 EGYHÁZ ÉS TÁRSADALOM Hány Magyarország? 1. Vitatott: mikor s hogyan jöttek a magyarok Magyarországba? Valószínűen nem Árpád csoportja volt az első, csak a legnépesebb, legismertebb, főleg: a legmaradandóbb hatású. Nem lehetetlen, hogy már előbb is jöttek egyes csoportok a mai Magyarországba. 2. Nem Verecke híres útján, hanem a Kárpátok keleti és déli szorosain, a besenyők elől menekülve özönlötték el a Kárpát-medencének délkeleti részeit. Többféle csoport, törzsszövetség, vegyes alakulatok alkothatták ezeket a honfoglalókat. Legismertebb és leginkább emlegetett a Hét magyar szövetség. Árpád nem szerepel a hét törzs névsorában. Különben is Géza fejedelem feloszlatta a Hét magyarok szövetségét. Az első Magyarország valahol a Maros-Tisza-Temes- Körös területén lehetett. Erdély is mindig külön szerepel. A Hét magyar a Dunántúlt és az északi részeket szállta meg. Itt székel később a király is. (Székesfehérvár, Veszprém, Tétény). 3. A marosi Magyarország erősen pogány és bizánci beállítottságú; Ajtonyt is Bulcsút is ott keresztelik meg. A kereszténység jobbára politika lehetett. Mintha Szent István belső harcai (Ajtony, Koppány) belső, dinasztiai harcok, különböző törzsek, népcsoportok versengései lettek volna. Erdélyben, a Maros mentén a Gyulák voltak az urak. Géza felesége, Sarolt, István édesanyja is Gyula-ivadék. István győzelmével a nyugati (római) és keresztény irány kerekedett felül. 4. Ajtony legyőzése, halála (Csanád) után megkezdődhet a marosi ország elnyugatosítása és a nyugati (római) kereszténység megerősítése. Mi az oka annak, hogy Imre nevelője, István jobbkeze, Gellért nem a királyok mellett (Székesfehérvár, Veszprém) kap küldetést, hanem a távoli István Koppány ellen testvérharc a hatalomért. 2006/6 és veszélyes, pogány Maros-melléken, Csanádban? A terület fontossága miatt Szent István terveiben. S Gellért beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A remeteségre való hajlamossága ellenére kitűnő szervezőnek és nagyszerű lelkipásztornak bizonyul, bár tudós természet volt. Idegen volta, a nyelv nem ismerete se volt akadály: sikerült megnyerni a nép bizalmát és tiszteletét. Igaz, megvolt benne az alkalmazkodás, az inkulturáció képessége, mint azt a kézi malmán őrlő magyar asszony legendája is bizonyítja. Gellért szívesen hallgatta a magyarul éneklő nő dalait, még meg is jutalmazta érte. 16 éves püspöksége alatt Gellért maradandó benyomást tett a magyar népre ( ). 5. Ő írta volna az Intelmek -et? A főgondolatok biztos Istvántól valók. Több példáját is találjuk az ilyen intelmeknek Európában. Jobbára bencés szerzetesek alkotásai. Szent István a soknyelvű országot jobbnak tartja, mint az egy-nyelvűt. Nem hiszem, hogy a németre vagy franciára, olaszra gondolt volna elsősorban. Legfeljebb a német és latin jön számításba, de egyik se úgy, mint az ország nyelve. Vagy inkább a rokonnépek, -törzsek nyelvét kell ez alatt a kifejezés alatt értenünk (finnugor magyar, bolgár-török, besenyő, hun, kun nyelveket)? Nagyon valószínű, hogy a honfoglaló magyarság nem volt szigorú értelemben egy-nyelvű. Fajilag is nagy árnyalatokat találunk köztük. A többség valószínűleg magyar volt és magyarul beszélt. Meglepő azonban, hogy nem a magyar nyelv szívódott fel a számtalan egyéb nyelvben, hanem fordítva; a török-bolgárok, kunok, besenyők stb. magyarosodtak el, tanulták meg a magyar nyelvet. 6. Az Árpádok alatt lesz a magyar egy-nyelvű, egy vallású a kereszténység hatása alatt. Ebben István királynak, mint államalkotónak, oroszlánrésze lehet, bár ő a több- 13

12 EGYHÁZ ÉS TÁRSADALOM nyelvű országot hangsúlyozza. A kunokkal, besenyőkkel való együtt-lét, harcok, valamint a (kényszerű vagy békés) tatár-török kapcsolatok is hozzájárulnak a magyar nép kialakulásához. 7. Az Árpádok után a század átmenetet képez (Nagy Lajos, Zsigmond, Hunyadiak, Mátyás király). Ők az Árpádok alkotta Magyarországból élnek. A Habsburgok egészen új állapotot teremtenek a magyar történelemben. Ehhez járul a reformáció és a török hódítás: új irány, új világ. Törést, fordulatot jelent a magyar történelemben. Egészen más irányba tolódik el a nép, az ország fejlődése (vagy hanyatlása): zűrzavar, megosztottság, gyűlölet, bizonytalanság. Olyan lesz Magyarország, mint egy szekér, amelyet három-négy ló is húz, de mind más irányba. 8. Lech-mezőt könnyen kiheverte az akkori magyarság; Muhit (tatárok) is feltűnően jól vészelte át az ország, hisz alig néhány évtized, s máris erős a haza. Nem így Mohács: mindmáig trauma, akárcsak a két világháború, Trianon és Ezekhez képest Majtény és Arad kisebb epizódok. A 20. század amolyan nemzeti Csernobil: még mindig tartó mérges kisugárzással. A kommunizmus szinte állandósította ezt a kisugárzást (besúgók, ügynökök, árulkodás, ellenségeskedés, megosztottság). Jelenleg ebben az állapotban van az ország. 9. Új honfoglalás -ra, új hazára, mindenek előtt új nemzeti öntudatra lenne szükség. S mindenek előtt új Istvánra, Gellértre, új IV. Bélára. Ma is legalább három-négy Magyarország van: Budapest; az elcsatolt magyarság (főleg Erdély); és az a sok millió, akiknek mindegy a nemzet is, kereszténység is, csak a haszon számít vagy a politika, esetleg a New Age, a kapitalizmus és a globalizáció szellemében. Még ez az utolsó a legkevésbé Magyarország. Valószínűen Erdélyben (Délvidék, Szlovákia) inkább megvan Magyarország, mint itthon, ha a nemzeti öntudatot tekintjük. Az igazi nemzet, Magyarország független az önkényes határoktól és politikától. De míg ez a politika, csernobili kisugárzás tart és hat, nehéz hazáról, nemzetről beszélni. Régen a besenyőktől s egyéb népektől űzve keresett magának hazát a magyar. Ma a maradék szintén hazát keres. De hol? Nagyobb ellenségek űzik, tépik, mint a honfoglaláskor. Az akkori ideiglenes ellenségek jó része beolvadt; ma fordított a veszély: minket olvasztanak be a hamis, ál-vezetők. 10. Szent István előre látta, mi vár a magyarra, az országra halála után. Ezért ajánlotta fel az országot (koronát) a Szűzanyának. Kérhetett volna segítséget apósától, a német császártól is, vagy a bizánci udvartól, hiszen jó összeköttetései voltak azzal is. De nem akarta az ország függetlenségét kockáztatni. Még csak nem is a pápához fordult, mert az is lehetett egy szellemi-lelki függés az ország számára. Tehát csak Istenben bízva, Máriának ajánlotta fel koronáját. Ezzel példát mutatott a jövőre. Sajnos, nem mindig követték őt ebben: hol a német, hol a lengyel, olasz stb. uraságoknak adták a magyar koronát a gyenge királyok vagy széthúzó, önző nagyurak egész Kossuthig, aki magának az orosz cárnak kínálta fel Szent István koronáját. Ma New York és Moszkva között folyik a játszma. 11. István, IV. Béla, leánya Margit, Pázmány, Apor Vilmos, Márton Áron, Bálint Sándor: íme néhány példa. Ők nem csalnak meg az irány megválasztásában. Veres Péter még 1956 nyarán mondta egy, az ifjúságnak tartott beszédében: Két ének (azaz annak szelleme) tartotta meg ezt az országot, a Tebenned bíztunk eleitől fogva (zsoltár) és a Boldogasszony Anyánk. Nem a Marseillaise, se nem a diszkók idegen áriái. 12. Pontosan meg kellene határozni, mit jelentenek ezek a szavak: ország, állam, nemzet, nép, haza. Nem ártana tanulmányozni pl. az amerikai, francia, japán, izraeli felfogást és gyakorlatot e tekintetben, nehogy politikai demagógiába torkolljon a beszélgetés. S nem ártana régi klasszikus íróinkat felidézni: Balassi Bálint, Pázmány, Arany, legszebb népdalainkat. Náluk senki se tételezi fel se a nacionalizmus manipulált jelenlétét, se az antiszemitizmust. Egy nemzetet nemcsak Mohács és Trianon képes megbénítani. Politikailag manipulált demagógia is képes, mégpedig eredményesebben és gyorsabban is, tönkretenni. Most ilyen elnyomatás, népirtás fenyegeti a kis nemzeteket, minket magyarokat is (kívülről csakúgy, mint belülről). A mohácsi csata nemzetalakító tragédia. Béky Gellért S.J /6

13 EGYHÁZ ÉS TÁRSADALOM Egyház és politika Válogatás az Egyházfórum honlapján közzétett hozzászólásokból Lelkipásztorként teljesen egyetértek M.P.-né-vel és Kárpáti Attilával: templomban nincs helye a pártpolitizálásnak, és az is furcsa, ha egy pap olyan demonstráción vesz részt, ami konkrétan egy adott politikai tömörülés, ráadásul nem is éppen békés megoldásra törekvő céljait szolgálja. Ez persze nem menti fel a túlzásba vitt rendőri erőszak elkövetőit, amely ellen az emberi jogok védelmében tiltakozni kell, akár felszentelt pap, akár más ember alapvető jogait éri sérelem! Véleményem szerint az egyház küldetésének van ugyan társadalmi és ebben az értelemben bizonyos politikai vonatkozása, de semmiképpen sem pártpolitikai! Ezzel kapcsolatban érdemes lenne újra elolvasni Doromby Károlynak a Vigilia még 1972/1. számában megjelent tanulmányát: A keresztény pártok mint az evangéliumi üdvösségüzenet félreértésének termékei címmel. Tanulságos /6 H.J. Kedves H.J.! Végtelenül boldoggá tett, hogy lelkipásztor létére nem a mundér becsületét védte holmi laikusokkal szemben... Köszönöm, sokat enyhített aggódásunkon, ami vérmérsékletünk és élettapasztalatunk függvényében olykor elragadja tollunkat. Nagyon bízom, hogy aki e néha indulatosabb szavakat olvassa, tudja, hogy nem Rád haragszom, hanem Érted, és íróját az aggódás, a szeretet indulata vezérli. Milyen hatalmas felháborodás kísérte, amikor Jézus a kufárokkal összeütközésbe került! (...) Keresztény pártok? Ha a ma magát elnevezésében kereszténynek nevező párt megnyilvánulásait hallgatom, pirulnom kell. Ilyen szavak jutnak eszembe: tanuságtétel... Igen, bíráljon, de ne kötekedjen, és minden esetben tartsa tiszteletben a személyt, akivel vitája van. Amikor pedig a tévé-néző előtt, és rá való tekintettel mimikával még hangsúlyozni óhajtja megvetését, az már a komikum határát súrolja. Nagyon halkan merem csak megjegyezni: A világ előtt Egyházam bizony pártként jelenik meg! Nagy súllyal nehezedik ez rám. Ilyen alkalmakkor mindig egy szellemi tornamutatványnyal vígasztalom magam: nem ez az Egyház! Mert az tulajdonképpen Jézus Krisztus misztikus teste. Csak megnyilvánulásában túl sok a szeplő, a ránc (amelyben nekem is szerepem van). Még az is a gondom, hogy divatos manapság különösen, ha pénzről (finanszirozásról) van szó az egyház üldözéséről beszélni. Vajon ez amnézia, önbecsapás, - vagy minek nevezzem? Inkább gyerekes sértődés. Ha ez egyházüldözés, akkor minek nevezzük azt a bizonyos negyven évet? (...) M.Pné Kedves olvasók, tisztelt MSZP-barát keresztények! Évek óta tűnődöm, hogy miért is kötődnek az MSZP-hez jóra való, tisztességes emberek, akiket sem karriervágy, sem egzisztenciális függőség nem hajt. A válasz bizonyára több oldalú. S még több lesz, ha ráadásul keresztény identitású emberek esetében keressük a választ. Mert itt már nem elég hivatkozni egy ingyen lakásra, ami már 20 éve amortizálódott, s a fogyasztási hitelekért cserébe hamarosan ráteszi kezét a tőke. A baloldal nem nyújt a létbiztonsághoz szakszervezeti védőhálót, mert az ellenérdekűek térnyerését támogatja -saját személyes érdekében. A magasabb jövedelmek reménye is csak kampány-fogás (Júdás pénz?), hisz napjainkban bizonyosodik be, hogy ez is része a csődhelyzetnek. És hát ugyanazon párt tette, amit tett 89- előtt, s pártolja ma a szélső liberális ateizmust, kísérli meg gyengíteni a társadalom velük szenben álló intézményeit fondorlatos módon stb. Miért is méltatlankodik a balos hívő egyházaink jobboldaliságáért? Bizony az idézőjelet nem véletlenül tettem ki. Kitehetném a baloldalhoz is, hisz:...a szavak értelmüket vesztik, semmi nem az, aminek mondják... És mégis! A hazugság relativizálódik, keresi a visszamutogatást, holott bagoly mondja verébnek..., hiszen nagyságrendi különbség van a hitelesség terén. Hát miért is van az, hogy egyházaink mindegyike konzervatív? Hadd ne magyarázzam azt, ami a világon mindenütt természetes. Hogy vannak szélsőséges esetek? Attól függ, honnan nézzük. Minél inkább a túloldalról, annál inkább távol, a másik oldal szélére kerül! S ezek az elhelyezkedések pedig sajnos a kézi vezérelt médiák által sugallt következtetésekből származnak. Plusz az egyén lelki életét frusztráló események, s máris elfelejti a jóember a fa gyümölcseit megvizsgálni. (Elhiszi, amit a mezőőr mond neki ). Pedig Jézusunk egyértelmű és mélységes, fájóan valós törvényeket tanított! Elhiszem, hogy van, kinek ez túl nagy teher. Adjon Isten neki megvilágosodást! Szeretlek benneteket velem együtt tévelygő testvéreim: Eszt.I. Bár nem vagyok MSZP-barát keresztény, megszólítva érzem magam annyiban, hogy a jobboldal egy jelentős hányadának egyházamhoz fűződő számomra perdöntő kapcsolatával vitázom, lehetőség hiányában csak ehelyütt. (Bár egy egyházi kezdeményezésű levelezőlista mára már hallgatag résztvevőjeként már nem is meglepődve olvashatom a feltett Bitót Gyurcsánynak c. küldeményt.) Lehet, hogy inkább baloldali gondolkozásúnak gondol közülünk néhányat? 15

14 EGYHÁZ ÉS TÁRSADALOM Ha már a felütés pártszimpátiát tételez fel, akkor így folytatom... Előre bocsátom: idős korom lehetővé teszi, hogy nemcsak kézivezérelt médiákból szerezzem tájékozottságomat, hanem saját múltbeli tapasztalataimból is. Talán azért, mert a háború után megjártam a börtönt, és az Andrássy utat is ismerem belülről... Emiatt továbbtanulásom szóba sem kerülhetett. Származásom miatt a helyi pártvezetés vetélkedésének függvényében igen gyakran kényszerültem munkahelyváltásra. Mindezek következményeként nyugdíjam segélyekkel kiegészítve is igen szűkösen biztosítja (?) megélhetésemet. Ennek ellenére gondolataimat nem a múlt felhánytorgatása tölti ki... Aki az eke szarvára teszi a kezét... nem méltó! Háború előtti budai középosztálybeli katolikus neveltetésem akkor a katolikus tanítás ellenkezőjével szembesült: magyar embereket más magyar emberek hajtottak most már tudom a haláltáborokba. (Apám élete kockáztatásával ezen a vonalon sokat segített.) Akkor egyházam nem tiltakozott, sőt, egy főrendiházi tagsággal rendelkező főpap egy beszélgetésünk alkalmával ezzel egyetértett. A háború előtt az évekig tartó változó térnyerésük, mellőzésük után végül is az árpádsávosok kerültek hatalomra. Nyilvános megjelenésükkel most, kb. 12 éve találkoztam újra, amikor egy állami ünnepen tüntettek, és az akkori belügyminiszter nem lépett fel ellenük. Ma már ott tartunk, hogy elképzelhetetlen nélkülük egy jobboldali pártnak, vagy az egyháznak utcai megjelenése (ld. pl. finanszírozási tüntetések, Spányi beszéd). Elhatárolódást nem tapasztaltam. Ma is tagadhatatlan van antiszemitizmus, bár olykor csak idegenszívűeknek stb. nevezik őket. Számos a múltól ismert hívó szót hallhatok e témában prominens pártemberektől, sőt papoktól, ami sokaknál talál egyetértésre. Egyházi iskolában nyíltan történik. Amit jelen esetben jobboldal -ként jelölök, az deklaráltan az egyház egyetértésére apellál. A vágatlan, egyenes adású viták alkalmával igen-igen árulkodó, sokszor annak is szánt megvető arckifejezés, egy emberi személy ( képére és hasonlatosságára teremtett ) minden vonalon történő degradálása, olykor megalázása irtózattal tölt el. Mindezek nyomaival szinte naponta találkozhatom szentbeszédekben, de egy-egy jobboldali szlogen reminiszcenciájával püspöki körlevélben is M.P.-né Kérem, milyen gyűlülködő hangnem uralkodik ezen a fórumon?! Sajnos nagyon távol áll a keresztény szellemtől. Az Egyházfórumot eddig járattam (kíváncsi voltam, mik az egyházból kiábrándult lehetséges szekta-mag slágertémái), de soha többet nem vásárolok belőle, ezt a hangnemet semmilyen szinten nem érdemes támogatni Tükör Kedves Tükör! A kritikus hangra mindig szükség van. Jó, ha időnként egy internetes fórum oldalán megjelenő, olykor esetleg valóban vehemensebb hangvételű írások szerzői elé is tükröt tartanak, a szeretet szellemében intve őket. Ugyanakkor véleményem szerint egy tükör soha nem torzíthat, és mindent meg kell mutatnia! Az a kérdés még nem vetődött fel Önben, hogy az vajon menynyire keresztény szellemű, ha egy magát kereszténynek nevező párt (ami szerintem Jézus tanítása és ennek nyomán a keresztény hit teológiai önfelfogása fényében önmagában is nonszensz, de ezt most hagyjuk!) prominens személyiségei durva módon sértegetik a bizonyos kérdésekben másként gondolkodókat, eltérő világnézetet vallókat, vagy más életformát követőket, politikai ellenfeleiket pedig ellenségnek, a haza árulóinak tekintik? Vagy hogy egy magát szintén keresztény szellemiségűnek definiáló párt elnöke, 16 évvel a renszerváltás után nyíltan lekommunistázza politikai ellenfeleit, köztük olyan politikusokat, akik a diktatúra éveiben még nem is éltek, vagy gyermekek voltak? Vagy éppenséggel az akkori demokratikus ellenzék tagjai! Vagy talán az a hangnem áll közel a kereszténységhez, amelyet az elmúlt hetekben a budapesti Kossuth téren hallhattunk, és amely szerint keresztény magyar hazánk minden bajának legfőbb forrása a zsidóság nemzetünk testén való élősködése? Arról mi a véleménye, hogy törvénytelenül tüntető, a rendőröket provokáló emberek, amikor már kellően felhergelik a törvényes kötelességét teljesítő hatóság képviselőit, mielőtt azok támadásba lendülnének, gyorsan imádkozni kezdenek, utána pedig világgá kürtölik a sajtóban és a médiában, hogy lám, milyen csodálatos ereje van a hitből fakadó imádságnak...? Véleményem szerint ez nemcsak visszaélés azzal, amit én hívő emberként a keresztény imáról gondolok, de az egész kereszténység perverz megcsúfolása! (Itt most nem akarok kitérni az olykor valóban brutálissá vált, emberi jogokat sértő rendőri magatartás kérdésére, amit egy demokratikus jogállamban természetesen én sem tartok helyesnek és mélyen elítélek! Nem célom a jelenleg kormányzó politikai elit védelmezése sem, akikre morális és sok más szempontból én is kritikusan tekintek!) Ami pedig gondolatainak második részét illeti: az Egyházfórumban megjelenő írások nem az Egyházból való kiábrándultság szüleményei, hanem olyan valós kérdések és problémák, amelyeket 40 évvel a II. Vatikáni Zsinat után nem lehet többé a szőnyeg alá söpörni. Az Egyházfórumot nem kötelező megvásárolni, sem elolvasni, de ettől függetlenül a benne felvetett gondolatok egyre több hívő katolikus ember véleményével egyeznek, akik nem egy új szekta magját kívánják alkotni, hanem tevékeny részvételükkel szeretnének hozzájárulni egy olyan megújult egyház ( kisded nyáj ) kialakulásához, amely békét és kiengesztelődést hirdet e széthúzó világban, és amely a jézusi örömhír szellemében már itt a földön a gyógyulás otthona lehet az édes igára és könnyű teherre vágyó emberek sokaságának. A megbocsátásra kész, gyűlölettől mentes keresztényi szeretet szellemében: H.J /6

15 EURÓPAI ÚNIÓ Létezik-e vallásszabadság Törökországban? Az Európai Uniónak (EU) mindenki számára biztosítani kell a teljes vallásszabadságot. Ez az uniós tagság ügyében a közelmúltban Törökországgal megkezdett tárgyalások legalapvetőbb követelése. Az oslói Forum 18 News Service-nek adott személyes értékelésében ily módon érvel Otmar Oehring a németországi katolikus karitatív szervezet, a Missio részéről. Dr. Oehring felhívással fordul mind Törökországban, mind másutt mindazokhoz, akik hisznek a vallásszabadságban, hogy nyíltan és őszintén vessék fel a törökországi muzulmán, keresztény és más vallású közösségek vallásgyakorlását érő folyamatos obstrukciók kérdését. Ha bármelyik törökországi mecsetbe vagy templomba betérünk, ott imádkozó embereket látunk. Valamilyen formában tehát létezik vallásszabadság. Vannak azonban megoldásra váró súlyos problémák. A vallási közösségek nem szerveződhetnek saját szándékaik szerint. Az egyén vallásszabadsága pedig csak bizonyos határokon belül létezik. A törvény például mindenkit feljogosít arra, hogy áttérjen más vallásra, és ezt a változást a személyi okmányaiba is bevezettesse. Akik azonban ezt megtették, azok polgártársaik gyűlölködésével szembesültek. Amint egy vallási közösség elkezd megalakulni, azonnal problémákkal szembesül. Ez egyaránt igaz muzulmán és más vallású közösségek esetében is. Noha sok török nem kedveli az iszlám állam kifejezést, meg kell állapítanunk, hogy az iszlámot az állam szervezi. A szunniták, akik számára ez elfogadhatatlan, nem alakíthatnak közösséget. Bár szufi szerzetesrendek léteznek köztük néhányan magas létszámmal működésüket, 1920 óta, hivatalosan ellehetetlenítették és betiltották. A vallási közösségek a legfőbb problémát abban látják, hogy mint közösségek nem rendelkeznek törvényes státussal. A késői Oszmán Birodalom idején elismertek ugyan néhány vallási kisebbséget az ún. millet rendszer keretében 1, de az iszlám közösség nem kapott külön jogi státust, mivel az iszlám volt magának az államnak a vallása. A Török Köztársaság megalakulásával azonban minden ilyen státus megszűnt. Néhány muzulmán közösség foglalkozik ezzel a jogi hiányossággal, különösen a domináns szunnita többségen belül kisebbségben lévők, illetve az alevik, a síiták és a szufi Dr. Otmar Oehring a kritikus szemlélő. rendek. Csak kevés iszlám hívő kész azonban nyíltan hangot adni a törvényes státusra vonatkozó követeléseinek, mert félnek a bebörtönzéstől, habár az alevik egyre bátrabban hallatták hangjukat az utóbbi években. Ennek köszönhető, hogy társaságként már egyre inkább elismerik őket; vallásos testületként azonban még mindig nem. Az engedéllyel nem rendelkező vallásos összejövetelek és istentiszteletek illegálisak, bár törvényileg továbbra sem tisztázott, hogy miben áll a legális, illetve az illegális istentisztelet. Az oszmán millet-rendszer annak idején elismert néhány vallási kisebbséget, az 1923-as Lausanne-i Egyezmény pedig homályos utalást is tesz a vallási kisebbségek jogaira, ellenben név szerint nem nevezi meg azokat. A török kormány ezt úgy értelmezi, hogy kizárhat olyan közösségeket, mint a római katolikusok, a szír ortodoxok, vagy az evangélikusok, bár ezek a közösségek megtalálták a módját, hogy tovább működhessenek. A nem vallási rendeltetésszerű épületekben visszafogottan működő keresztény protestáns egyházakat megtűrik, de ha muzulmánok egy bejegyzett mecset előtt gyülekeznek, azt az államra nézve fenyegetésnek tekintik, és rajtuk üt a rendőrség. Törvényes keretek A jelenleg hatályos török törvények miatt a legtöbb keresztény protestáns egyház nem tudja magát egyházként elismertetni. Csak egy furcsa esetben jegyeztek be egy német protestáns egyházat Antaljában, de csak azért mert magát imaház -nak és nem egyház -nak nevezte. A legtöbb protestáns evangelikál egyház Törökországban nem magánházaknál jön össze, hanem bérelt helyiségekben, például irodaházakban, és más nem lakáscélú épületekben. Ezek az épületek némely esetben elég nagyok is lehetnek. Az 1983 októberében elfogadott társasági törvény (No. 2908) nem engedélyezte vallásos célú társaságok alapítását. Azaz egy vallási vitafórum, vagy akár egy vallásszabadságért küzdő világi csoport alakítása sem volt lehetséges társaságként. A törvényt négyszer módosították a török uniós csatlakozás jogharmonizációs törekvéseinek következtében, 1 A különböző kulturális csoportok önálló kormányzattal rendelkező millet-eket alkottak (a ford.). 2006/6 17

16 EURÓPAI ÚNIÓ de nem változtattak a vallási társaságok tiltásán. Mivel az Európai Bizottság nem volt elégedett a törvénymódosítással, a parlament 2004 júliusában új társasági törvényt fogadott el (No. 5231). Ez a törvény ellentétben az előzővel nem sorolja fel azokat a célokat, amelyekre társaságot nem lehet alapítani, mintegy azt a benyomást keltve, hogy engedélyezett a vallási társaságok létrehozása. A török bíróságok azonban mégis meg tudják akadályozni a vallási célú társaságok alapítását. Döntésüket törökországi ügyvédek és emberjogi aktivisták megfigyelése szerint a török alkotmányba beépített szekularizmus elvére alapozzák. Egyetlen vallási csoport sem kapta meg az engedélyt, hogy vallási társaságként bejegyezzék pedig számos protestáns egyház kérte ezt. Néhány szufi rend és új iszlám mozgalom ellenben vállalkozásként nyilvántartásba kerülhetett annak ellenére is, hogy vallásra utaló névvel kérték a bejegyzésüket. A kormány módosította az építés-tervezési törvényt is : a mecset szót az istentisztelet helye kifejezéssel helyettesítették. A kormány a protestáns egyházak felé jelezte, hogy természetes személyek nem kérhetik épületek istentiszteleti hellyé történő minősítését, ellenben az egyes gyülekezetek megkísérelhetik, hogy először jogi személyként ismertessék el magukat (mint Dernek vagy társaság), utána pedig kérhetik, hogy minősítsék istentiszteleti hellyé azt az épületet, ahol összejönnek. A legutolsó értesülések szerint két protestáns egyház kísérletezik azzal, hogy végigjárja ezt az utat. A török állam jelenleg két protestáns egyházat ismer el törvényesen. Ezek közül az egyik Isztambulban működik. Ezt a közösséget évekkel ezelőtt hosszas bírósági eljárás után jegyezték be mint Vakf (vagyis jótékonysági alapítvány). Ennek köszönhetően lett jogi személy, aminek eredményeképpen az épületet is átminősíthették. A második példa egy diyarbakiri protestáns egyház, amelyet a Művelődési Minisztérium mint a nemzeti örökség részét törvényesen is az istentisztelet házaként ismert el. Nevelés oktatás A vallásos nevelést továbbra is szigorú ellenőrzés alatt tartják. A törvény szerint az oktatási feladatot az állam látja el, bár a gyakorlatban a keresztény egyházak az Örmény Apostoli Egyház, az ortodox, a katolikus és a protestáns egyházak tarthatnak katekézist gyermekeiknek a saját épületeikben. Az állam valójában szemet huny felette. A Korán oktatásának helyzete azonban ettől eltérő. Hivatalosan csak az állam felügyelheti a kurzusokat, ennek ellenére kb titokban megtartott kurzusról hallani. Sok köztisztviselő és rendőrtiszt jó kapcsolatban áll ezekkel a csoportokkal, a magasabb beosztású tisztviselők közül többen is olyan szufi rendek tagjai, amelyek hivatalosan nem léteznek, vagy be vannak tiltva. Felsőoktatási intézményeket a muzulmánok, a keresztények vagy mások számára általában lehetetlen létrehozni. Az Örmény Apostoli Egyház és a Görög Ortodox Egyház szemináriumait a hetvenes években bezárták, és az állam azóta sem engedélyezi, hogy újra működhessenek. A protestánsok rendszerint nem alapíthatnak Biblia-iskolákat. Működik Szufi vallásosság Istenre irányul. ugyan egy evangélikus Biblia-iskola Selcukban, de azt az állam nem ismerte el, és nem is akkreditálta. Ennek ellenére itt már évek óta teológiai képzést folytatnak. A keresztény papok és lelkipásztorok többnyire külföldön tanulnak. Az alevi muzulmánok nem kérnek ilyen jellegű felsőoktatást, mert vezetőik nem imámok, hanem az ún. vének, akiket más vének avattak be. Istentisztelet és hitélet A 2003 júliusában életbe lépett építési törvény lehetővé teszi istentiszteleti helyek alapítását. Azt azonban minden bizonnyal szándékosan nem pontosítja, hogy ez építést, bérlést, vagy vásárlást jelent. A protestáns egyházaknak nehézségekkel kell számolni, ha építkezni szeretnének. Ha egy közösség hivatalosan kíván istentiszteleti helyet építeni, megteheti egy olyan helyen, ahol a követőinek száma elér egy minimumot ellenben az állam dönti el, hogy a közösségnek van-e elég követője, hogy megkaphassa a földet, amire szüksége van. A törvénynek nincs irányadó értelmezése. Az igazságügyi miniszter nemrégiben [2005-ben] azt nyilatkozta, hogy a vallási közösségeknek pályázniuk kellene, ha istentiszteleti helyet akarnak építeni, de hogyan pályázhatnának, ha hivatalosan nem is létezhetnek? A kormány tisztviselői nem akarják elismerni, hogy az alevi muzulmánok hivatalosan nem alapíthatnak istentiszteleti helyet. A kormány sok alevi faluban épít ugyan szunnita mecsetet, de az alevik oda nem fognak járni. Inkább a cemevikben (összejöveteli házaikban) tartják nyilvános istentiszteleteiket nem csak Közép-Anatóliában, hanem Isztambulban is. A kormány 2004-ben parlamenti nyilatkozatot tett közzé arról, hogy ezeket az alevi cemeviket nem tekinti istentiszteleti helyeknek. Bár többségük továbbra is akadálytalanul működik, az utóbbi években néhányat bezártak közülük. A személyi státusról szóló törvény alapján a hívők még az iszlámról is áttérhetnek más hitre, bár ateistának vagy agnosztikusnak hivatalosan senkit sem lehet bejegyezni. Ha valaki az iszlámról más hitre tér át, rávezethetik ugyan a személyazonossági dokumentumaira, ellenben ha valaki a papírjai szerint muzulmán, annak azért könnyebb a minden /6

17 EURÓPAI ÚNIÓ napi élete. A keresztények, a Baha i hívők, a Jehova tanúi számára gyakorta lehetetlen munkát találni, különösen a vidéki falvakban. Emiatt sok volt iszlámhívő a személyi dokumentumokon inkább változatlanul hagyja vallási hovatartozását. A vallási ügyekkel megbízott államtitkártól 2005 őszén kapott információ szerint az utóbbi tíz évben kevesebb mint 400-an tértek át hivatalosan a kereszténységre, és mindössze tízen a zsidó vallásra. Az iszlámot a Vallási Ügyek Elnöki Hivatala (a Diyanet) felügyeli, ami közvetlenül a miniszterelnök hivatala alá tartozik. Szándékosan nem kormányzati minisztériumként hozták létre, mivel Törökország önmagát szekuláris államnak tekinti. Egyes muzulmán közösségek különösen az újabban alakult csoportok, mint amilyen például a Nurcu mozgalom, a Suleymanci, a Fethullah Gulen követői és a szufi rendek tagjai közül is sokan kifogásolják ezt az állami felügyeletet. Néhány vallási közösség vallási célból hivatalosan hívhat külföldről munkatársakat. A katolikusok az 1923-as Lausannei Egyezmény alapján korlátozott számban kérhetnek külföldi papokat. Ezt azonban a kormány megnehezíti, mondván, hogy mivel olyan kevés a katolikus, miért kell akkor annyi pap? A protestánsok helyzete még nehezebb, mivel hivatalosan nem is ismerik el őket vallási közösségekként. Azok a külföldiek, akik vallási céllal, de leplezve érkeznek az országba, problémákkal szembesülhetnek, ha az állam felfedi ott tartózkodásuk valódi célját. Amennyiben az államnak nem kell tudni a tevékenységükről, szabadon működhetnek, de abban az esetben, ha az állam kénytelen hivatalosan is tudomást szerezni róluk, akkor nehézségekkel kell szembe nézniük. A kormány tud a legtöbb protestáns misszionáriusról, valószínű mindannyiukról, mivel ők tudatosan a nyílt tevékenykedés mellett döntöttek. Időnként akadnak problémáik, de a legtöbb esetben az állam csupán információt gyűjt a tevékenységükről, és nem zavarja a működésüket. Az összes vallási közösség állami felügyelet alatt áll, és különös figyelemmel ellenőrzik a vallási kisebbségeket. A keresztény vezetők tudják, hogy lehallgatják őket, és telefonbeszélgetéseiket rögzítik. Az ökumenikus pátriárka szerint a falnak is füle van, még saját patriarchátusában is, Isztambul feneri kerületében. A rendőrség rendszeresen megjelenik az egyes keresztény templomokban, kérdezősködnek, hogy ki jár oda, mely külföldiek, miről beszélgettek. Különösen az érdekli őket, hogy a török állampolgárok közül ki jár oda. Ezeket a látogatásokat vajon fenyegetésnek kell-e tekinteni, vagy pusztán a titkosszolgálatok szereznek ily módon információt a helyi egyházakról? Amikor Ankarában a rendőrség megjelenik a katolikus szertartásokon, azt mondják, hogy mindezt a keresztények védelmében teszik. A templomokban, a hívekkel történt beszélgetéseim alapján azonban biztos vagyok benne, hogy ez nem igaz. Amikor meghirdették a szekularizmust, mint az állam vezérlő elvét, összhangban a francia laicitás elvével, azt komolyan is gondolták. Kemal Atatürk és követői szét akarták rombolni az iszlámot. Később azonban a vezetők megértették, hogy a társadalom nem akarja ezt az utat járni. Az iszlám lassan-lassan visszatért az iskolákba és az élet más területeire. Törökország most szunnita muzulmán állam. Akinek török az anyanyelve és szunnita muzulmán, az töröknek számít. Az alevik, kurdok, 2006/6 keresztények és más kisebbségek nem számítanak töröknek őket a külföldiek közé sorolják. A fejkendő mint szimbólum A fejkendő a hívő muzulmán nők által őszintén vállalt viselet körül kialakult dühödt vita alkalmat adott arra, hogy az iszlamista pártok politikai kérdést kovácsoljanak belőle. Ezzel is tanúsítani kívánták szembenállásukat a katonai hatalommal, amely az 1980-as puccs után betiltotta az iszlám viseletet. Ha nem tiltották volna be a fejkendő viseletét, nem származott volna belőle probléma. A kérdést jól példázza Leyla Sahin, egy nem politizáló hívő muzulmán nő esete. Sahin ötödéves orvostanhallgató volt, amikor az isztambuli egyetemen eltiltották a fejkendő viselésétől. Ezt követően tanulmányait a bécsi egyetemen fejezte be sikerrel. Ez a nyugtalanító tilalom jogerősen tiltja ki a hívő muzulmán nőket az egyetemekről, ezért a tilalommal kapcsolatban vizsgálatot indított az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagy Kamarája (Grand Chamber of the European Court of Human Rights, EHCR). Vidéken, szunnita területeken, a nők mindig hordtak fejkendőt bár nem azt a fajtát, mint amit az iráni, vagy a szaúdarábiai nők és néhány városi nő is próbálkozott a fejkendő viselésével. Előfordult, hogy a Refah (Jólét) párt támogatói és mások fizettek a nőknek, hogy viseljék a fejkendőt. Még néhány nacionalista politikus is azt mondja, ha a nők szabadságában állna választani, hogy hordják-e a fejkendőt, vagy sem, akkor azok többsége, akik addig politikai megfontolásból hordták, már nem kívánnák tovább viselni a kendőt. Kereszténynek lenni A különféle kisebbségekkel szemben tanúsított társadalmi szembenállás hatással van a vallásszabadságra is. Ez a társadalmi nyomás legélesebben a szegények körében érezhető. Ha valaki a városi középosztályból az iszlámról más hitre tér, szabadon gyakorolhatja azt a vallást. Izmirben például van egy keresztény templom, ahová sok fiatal, egyetemet végzett megtérő jár háborítatlanul. Szegényebb környezetben azonban nyíl- A modern Törökország Lausanne-ban született. 19

18 EURÓPAI ÚNIÓ tan áttérni és az iszlámtól különböző hitet gyakorolni többnyire lehetetlen. Anatólia hajdan örmények lakta területein ahol szír származású népesség is található sok család a személyazonosság megállapításakor formálisan muzulmánnak vallotta ugyan magát, de valójában a régi hitüket gyakorolják. A keresztény hit gyakorlása azonban nagy nehézségekbe ütközik, hacsak nem költöznek Isztambulba, vagy Ankarába. Szülővárosaikban, falvaikban nincsenek keresztény templomok, így ha azért akarnak összejönni, hogy keresztény istentisztelet tartsanak, könnyen előfordulhat, hogy a rendőrség elhurcolja, és tettlegesen is bántalmazza őket. Egy korábbi belügyminiszter azt nyilatkozta, hogy keresztényeknek csak keresztény származásúak körében kellene missziós tevékenységet folytatni. A keresztény gyökerű népesség számát nyolcszázezer és három millió között becsülte meg. Nagy bátorság kell ahhoz, hogy vidéken, távolabb eső helyeken protestáns gyülekezetet hozzunk létre, állapítja meg Ahmet Guvener, diyarbakiri lelkipásztor. Nehézséget jelenthetnek a szomszédok és a hatóságok is. Még ha nem is játszanak össze a hatósággal, az ott lakók egyformán ellenségesek a protestánsokkal szemben. Nem értik, miért térne át bárki is a keresztény hitre. Az embereket nem zaklatja föl a régi keresztény templomok látványa szír ortodox és más keresztény felekezeti templomok mindig voltak Anatóliában, de egy új protestáns templom különösen, ha egy üzletben, vagy magánlakásban működik felszítja a gyűlölködést. A tisztviselők sem gondolkodnak egységesen. A kemalista bürokrácia Kemal Atatürk szekularizációs elképzeléseit viszi tovább, és ellenez mindent, ami vallásos. Van egy nacionalista, soviniszta oldal a kormányhivatalnokok között, akik szerint minden, ami nem török, fenyegetést jelent, és küzdeni kell ellene. Az állambiztonság és a hírszerzés emberei, valamint a nagy hatalommal bíró katonaság egyszerre kemalista és nacionalista is. Aki nem török vagy szunnita muzulmán, nehezen boldogul. Még a szunnita muzulmán kurdokat is kizárják, az alevi kurdok pedig még rosszabbnak számítanak. Nehéz elképzelni, hogy a következő évtizedben a török társadalmi folyamatok lehetővé teszik majd a teljes vallásszabadságot. Csak egyetlen dolgot vegyünk figyelembe: amennyiben az általános és középiskolai oktatás soviniszta tartalma Atatürk, Törökország és a török vonatkozású dolgok folytonos dicsérete nem változik, az maga teszi lehetetlenné a társadalmi változást. Ha ez nem történik meg, nehéz elképzelni, hogy Törökország nyitott társadalommá alakul, amely valóban készen áll arra, hogy elfogadja az Európai Unió emberi jogi követelményeit. A török társadalom nyitottságának hiányát jól illusztrálja egy nem vallási vonatkozású tény. Majdhogynem lehetetlen ugyanis szabadon beszélgetni arról a népirtásról, ami az Oszmán Birodalom utolsó éveiben történt, és aminek másfél millió örmény és asszír lakos esett áldozatul. A hivatalos álláspont változatlanul állítja, hogy ilyen népirtás nem történt. EU a valóságban A keresztény egyházak örömmel vették Törökország lehetséges uniós csatlakozásának hírét, többnyire közösségeik saját tapasztalatai és reményei miatt. Ha a tárgyalások még jó néhány évig eltartanak, a vallási kisebbségek helyzetében, köztük az iszlám kisebbségek helyzetében is, bekövetkezhet némi javulás. Sajnos úgy tűnik azonban, hogy az EU tagországok Ankarába kiküldött diplomatái vagy az őket küldő külügyminisztériumok nem eléggé Musztafa Kemal Atatürk ( ) érdekeltek a török vallásszabadság a modern Törökország megteremtője. előmozdításában. Az EU rábírta a török kormányt, hogy változtasson az alapítványi törvényen. Többek között ez a törvény szabályozza a közösségi alapítványokat (cemaat vakflar), amelyek az örmény, bolgár, görög és zsidó ingatlanok tulajdonosaiként működnek. Ezeket a népcsoportokat, a Lausanne-i Egyezmény alapján, a kormány kisebbségként kezeli. Ugyancsak közösségi alapítványok a tulajdonosai egyes káldeus katolikus, szír katolikus és szír ortodox keresztény ingatlan vagyonnak is. Ezeket a népcsoportokat a kormány nem kezeli kisebbségként. Azonban a törvénymódosításnál sokkal mélyrehatóbb reformokra van szükség ahhoz, hogy Törökország megfeleljen az EU által meghatározott koppenhágai kritériumoknak, miszerint egy stabil demokráciában tiszteletben tartják az emberi jogokat, a jog uralmát, és a kisebbségek védelmét. Az Európai Unió követelménye olyan alapvető követelmény, amely kivétel nélkül mindenkire vonatkozik. Ily módon tartalmazza tehát a muzulmánokra is érvényes vallásszabadság biztosításának szükségességét. Amennyiben azonban megvalósul a teljes vallásszabadság, az egyben azt is jelenti, hogy megnövekszik az iszlám befolyása is, ami egyes vélemények szerint veszélyeztetné Törökország Nyugat felé fordulását. Talán ez az egyik oka annak, amiért az EU nem lép fel határozottabban a törökországi vallásszabadság érdekében. Minden esetre nem lenne bölcs dolog Törökország és Európa kapcsolatát pusztán a terrorizmus elleni küzdelem szemüvegén keresztül látni. Az ország jövője szempontjából létfontosságú, hogy a teljes vallásszabadság az egyik legalapvetőbb követelés legyen, hiszen csak így erősödhet meg annyira a török demokrácia, hogy az egyes iszlám csoportok ellenségeskedésével demokratikus úton tudjon megküzdeni /6

19 EURÓPAI ÚNIÓ Mivel az EU nyilvánvalóan csak csekély mértékben foglalkozik a teljes vallásszabadság ügyével, a helyi, törökországi vallási közösségeknek kell kézbe venniük a kezdeményezést. Egyre többször tesznek panaszt bíróság előtt a jogaik el nem ismerése miatt. A protestánsok már tíz éve járják ezt az utat, általában sikerrel. Az ökumenikus pátriárka az ankarai Legfelsőbb Bíróságnál tett kísérletet arra, hogy visszakapjon egy árvaházat egy szigeten, nem messze Isztambultól. Nem járt sikerrel, ezért Strasbourgba viszi az ügyet, mivel Törökország tagja az Európa Tanácsnak, tehát ilyen ügyekben alá kell vetnie magát az Emberi Jogok Európai Bírósága (EHCR) döntésének. Úgy vélem, ez a helyes módja annak, hogy az ilyen közösségek megvédhessék a jogaikat, és már más közösségek is kezdik követni a példájukat. Az alevi muzulmánok felszólították a kormányt, hogy ha gyermekeiknek az állami iskolákban továbbra sem engedélyezik a saját tanaik szerinti hitoktatását, akkor ők is a Strasbourgi Bírósághoz fordulnak. A vallási közösségek jogi státusának megtagadása ügyében szintén a Strasbourgi Bírósághoz lehet fordulni. A legfontosabb azonban, hogy a vallásszabadság kérdése mindig napirenden legyen, és a problémákat nyíltan meg lehessen vitatni a helyzet komplexitásának részletes és teljes ismeretében. Vallásszabadság és demokrácia Fontos lenne a vallásszabadságot korlátozó intézkedései miatt kérdőre vonni Törökországot az Európai Konvenció 9. cikkelye alapján, amely az emberi jogokról szól. A Konvenciót 1954-ben Törökország is aláírta. Ez a cikkely garantálja a gondolkodás, a lelkiismeret és a vallás szabadságát; az embernek joga van szabadon megváltoztatni a vallását vagy hitét, és hogy akár egyedül, akár másokkal közösségben, nyilvánosan vagy magánéletében vallásáról, hitéről, istentiszteletben, tanításban, hitének gyakorlásában, a vallási előírások megtartásában hitéről tanúbizonyságot tegyen. Minden vallásszabadságról folytatott tárgyalásnak ezt kellene alapul vennie, nem pedig az 1923-as Lausanne-i Egyezményt, amely rendkívüli módon leszűkítve közelíti meg a kérdést. A török vallási közösségeknek a külvilág felé még inkább hangsúlyozni kell a vallásszabadság fontosságát, azonban bölcsen meg kell fontolni, hogy ezt mi módon tegyék. A vallási kisebbségek vezetői nehéz helyzetben vannak. Úgy vélik, hogy az uniós tagsággal összefüggő tárgyalások folytatása mellett kell állást foglalniuk, még akkor is, ha nincsenek meggyőződve róla, hogy a török társadalom készen áll megtenni a szükséges lépéseket a változások felé. A külföldi egyházak és vallási közösségek feladata lenne, hogy közvetítsenek anyaországaik kormányai felé, érjék el, hogy azok segítsék a vallásszabadság előmozdítását Törökországban. Meg kell győzni a kormányokat arról, hogy nem egyszerűen a saját vallásuk jogainak kiterjesztéséért emelik föl a szavukat, hanem a valóban mindenkire, a muzulmánokra is kiterjedő vallásszabadságért járnak közben. Továbbra is nagy kérdés azonban, hogy a török kormány és a lakosság akarja-e, hogy engedélyezzék a mindenkire kiterjedő vallásszabadságot? A török média úgy vélekedik, hogy a jelenlegi [2005-ös] kormány talán nem is támogatja annyira az uniós tagságot, hanem csupán kihasználja azt, hogy belföldi fejlesztésekbe kezdhessen iszlamista céljainak eléréséhez. A médiában körvonalazott gondolatmenet szerint, ha erősödik a demokrácia, a katonaság nem tudja átvenni a hatalmat, és így semmi nem áll az iszlamisták útjába, hogy elérjék céljaikat. A média spekulációja akár tükrözi a valóságot, akár nem, mindazoknak, akik az ország határain innen és túl hisznek a törökországi vallásszabadságban, a kérdést mindenképpen napirenden kell tartani belföldön és nemzetközi szinten egyaránt, és őszintén fel kell tárni a törökországi muzulmán, keresztény és más vallású közösségek vallásos életét érő folytonos korlátozásokat. Otmar Oehring 2 Báránybőrben Iskolafojtás - folytatás Előző számunkban nyilvánosságra hoztuk egy szülő levelét, amelyben a pécsi Szent Mór katolikus iskola helyzetéről számolt be, amelyért a fenntartót, Mayer Mihály megyéspüspököt és a püspökség gazdasági igazgatóját, Wolf Gyulát tette felelőssé (Egyházfórum 2006/5, 29-30). Karácsony előtt a püspök közölte az iskola vezetőségével, hogy felhalmozott adóssága miatt megszünteti az intézmény gazdasági önállóságát, az igazgatónőt, Uzsalyné dr. Pécsi Ritát, pedig meneszteni kívánja. Egy tv-nyilatkozatában a püspök azt állította, hogy a fenntartó a gazdasági háttér kézbentartása miatt, hogy az iskola megmaradjon és működhessen, 36 millió forint adósságot egyenlített ki, és ezért a saját kezébe vette a pénzügyek ellenőrzését. Az igazgatónő szerint viszont az iskolának semmi felhalmozott tartozása sincs, bizonyos számlákat csupán azért nem tudtak kifizetni, mert a püspökség nem, illetve rendszeresen késedelmesen utalta át az egyébként rendelkezésre álló állami támogatást. Uzsalyné dr. Pécsi Rita a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia gazdasági bizottságától kérte az iskola gazdálkodásának átvilágítását. Szerkesztőségünk értesülése szerint ehhez Mayer Mihály nem járul hozzá, ő a vizsgálat vezetésével Wolf Gyulát bízta meg. 2 Dr. Otmar Oehring, a Missio (Aachen) Emberjogi Hivatalának irodavezetője. A cikk az F18News gondozásában jelent meg október 12-én (www.forum18.org/archive.php?article_id=670). 2006/6 21

20 FÓRUM Az Egyházfórum és a Párbeszéd munkacsoport által egy évvel ezelőtt feltett négy kérdésre komoly és továbbgondolandó válaszokat kaptunk mind a honlap látogatóitól, mind pedig a folyóirat olvasóitól. Az alábbiakban kísérletet teszek arra, hogy összefoglaljam, milyen véleményeket fogalmaztak és osztottak meg velünk együttműködésre kész katolikus, protestáns, zsidó és vallási közösséghez nem tartozó hozzászólóink. Körkérdések válaszok Összegzés Első kérdésünk azt firtatta, hogy az olvasó/látogató véleménye szerint vane számottevő előrelépés a keresztény ökumené dolgában, az elmúlt néhány évtizedben közeledett-e egymáshoz a különféle keresztény csoportok tanítása, liturgiája és a vallás hétköznapi megélésének módja. A válaszadók között vannak optimisták. Egy vegyes házasságban élő háromgyermekes édesanya például fontosnak tartja megjegyezni, hogy ma már nem divat egymás ellen prédikálni, egymás tanításából, szokásaiból gúnyt űzni, és ez jó. Mások úgy vélik, hogy vannak értékelhető kezdeményezések mind a laikus hívek között, akik igyekeznek kapcsolatot találni és tanulni egymástól/egymásról, mind pedig felsőbb szinten, de nem megfelelő a kommunikáció: a püspökök és a teológiai professzorok nem értesülnek arról, mi folyik odalent, a mezei egyháztagoknak pedig senki sem mondja meg, hogy odafönt a hivatalosok hány pozitív lépést tettek már egymás felé. Nagyon kevesen ismerik pl. a néhány évvel ezelőtt aláírt Augsburgi dokumentum szövegét, amely leszögezi, hogy a hitről, a kegyelemről és a megigazulásról szóló tanítás a katolikus és a lutheránus egyházban lényegében nem különbözik. Ezt az anyagot noha magyarul is megjelent papjaink, lelkészeink többsége a hozzászólók szerint nem olvasta, tehát népszerűsíteni sem tudja. De ugyanez a helyzet a Charta Oecumenica c. dokumentummal, valamint az ökumenikus házasságkötési liturgiával, ami sok, házasságra készülő magyar fiatalnak könnyíthetné meg az életét. Mindent egybevetve a nyitás mértékét az optimisták is kevésnek, a haladás tempóját pedig lassúnak találják. Véleményük szerint ennek oka a többoldali bizalmatlanság: a klerikusok nem bíznak a laikusokban, a katolikusok a protestánsokban, az idősek a fiatalokban és viszont. Egy jól informált hölgy mindenkinek azt ajánlja, hogy ismeretanyagért forduljon a Világhálóhoz így gyorsabban kerülhet képbe, mintha a hagyományos forrásokra támaszkodik. A hozzászólók többsége ugyanakkor az eddig ismertetett véleményeknél borúlátóbb álláspontot képvisel. Szerintük Nyugat-Európában talán van e tárgyban mérhető előrelépés, de nálunk aligha illetve ha mégis, az csak az emberi kapcsolatok szintjén érzékelhető, olyan gesztusokban, mint amilyen pl. a közös templomhasználat. A felső egyházi vezetés hazánkban nem keresi a párbeszéd lehetőségét a többi keresztény egyházzal, így azután az alulról jövő kezdeményezőkészség is elbizonytalanodik. Egyik protestáns hozzászólónk pl. nehezményezi, hogy a Katolikus Püspöki Kar úgy hirdette meg a nemzeti imaévet, hogy sem a magyar ortodoxokat, sem a magyar protestánsokat, sem a magyar zsidókat nem jutott eszébe felhívni a csatlakozásra mintha a magyar nemzethez kizárólag katolikusok tartoznának. Többen fájlalják azt is felekezeti hovatartozástól függetlenül, hogy nálunk ma az ökumené kimerül az állami támogatásért való közös versenyfutásban, amelynek során pénzt talán lehet kaszálni, alulról jövő támogatottságot azonban annál kevésbé. Több levélíró azt is szóvá tette, hogy a hagyományos keresztény egyházak egységesen elköteleződtek a politikai jobboldal mellett, ami csökkenti bennük az önkritikára való hajlamot, viszont tágabb teret biztosít a hagyományos keresztény antijudaizmus számára. Ebben az összefüggésben az a vélemény is megfogalmazódik, hogy a keresztények megosztottsága a választott nép elutasításának következménye. A hozzászóló nem tartja elégségesnek a különféle bocsánatkérő gesztusokat szerinte nem kerülhető meg a keresztény világnak a múlttal való komoly szembenézése és bűnbánata mindazért, amit a zsidósággal szemben elkövetett. Egy katolikus egyháztanácstag és jegyespárokkal foglalkozó hitoktató úgy látja, hogy az egyházakban az ökumenével kapcsolatban minden szinten érdektelenség uralkodik. A vezető teológusok tárgyalgatnak, találkozgatnak, de a munkájuknak már régóta nincs gyakorlati hatása. A templomi hitoktatás négyéves anyagában összesen két óra szól az ökumenéről, ami a semminél is kevesebb. Ha pedig egy pap tenni, vagy mondani szeretne valamit a januári egyhetes kötelező penzumon túl, aligha van erre ideje és módja a kritikus méretű paphiány miatt. Többen mind katolikus, mind pedig protestáns részről elmarasztalják a közelmúltban napvilágot látott Dominus Jesus kezdetű enciklikát. Szerintük ez óriási visszalépés a II. Vatikáni Zsinat Nostra Aetate című dokumentumához képest. Második kérdésünk arra vonatkozott, hogy olvasóink, látogatóink szükségesnek tartják-e mai világunkban a keresztény missziót. Hozzászólóink ebben a kérdésben egységesebb állásponton vannak, mint a keresztény-keresztyén párbeszéd dolgában. A többség úgy gondolja a világnak szüksége van a keresztény értékrendre, és ha erről nem beszélünk a kívülállók számára nem lesz világos, mit miért teszünk, mondunk, gondolunk /6

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13

Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13 Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13 Számomra mindig jelzés értékű az, ha valamilyen formában megrezdül a lelkem, megérinti valami. Ilyenkor az jut az eszembe, hogy ott még feladatom, tanulni valóm van. Üzenni

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1.

ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1. ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1. A FIATALOK NEVELÉSE AZ IGAZSÁGOSSÁGRA ÉS A BÉKÉRE 1. Az új év kezdete, amely Isten ajándéka az emberiség számára, arra indít, hogy

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában

A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában Európa egy földrész, ahol 50 ország vagy független állam található, amelynek a területe 10,2 millió km2, népessége 740 millió fő, több, mint

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA 1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA A mi Urunk Jézus Krisztus így szól: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28) Tőle kaptuk ezt

Részletesebben

BIBLIAI TEREMTÉSTÖRTÉNET

BIBLIAI TEREMTÉSTÖRTÉNET A világ teremtése BIBLIAI TEREMTÉSTÖRTÉNET MÓZES ELSŐ KÖNYVE A teremtésről 1. Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. 2. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

Szent Imre Katolikus Óvoda

Szent Imre Katolikus Óvoda Szent Imre Katolikus Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA DERÜS VAGYOK, LEGYETEK AZOK TI IS! (II. János Pál pápa) 2013 TÖRVÉNYI HÁTTÉR Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Törvények A nemzeti köznevelésről

Részletesebben

Létezik-e Antikrisztus?

Létezik-e Antikrisztus? Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

MARY WARD (1585-1645)

MARY WARD (1585-1645) MARY WARD (1585-1645) Az Úr mellém állt és erőt adott (2Tim 4,17) Az Úr oltalmaz engem, nem félek. (Zsid 13,6) A szerzetesnı, akit Isten nagy kegyelmekkel és nagy keresztekkel látogatott meg. KISGYERMEKKOR

Részletesebben

Jézus az ég és a föld Teremtője

Jézus az ég és a föld Teremtője 1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté

Részletesebben

HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT*

HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* Buji Ferenc HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Lk 20,34 Ha a keresztény ember a házasság és a szerzetesi, papi, valamint evangéliumi indíttatású világi nőtlenség

Részletesebben

Estomihi (Ötvened) vasárnap 2011. március 6.

Estomihi (Ötvened) vasárnap 2011. március 6. Estomihi (Ötvened) vasárnap 2011. március 6. A vasárnapról: a Húsvét előtti ötvenedik nap (a latin nyelvhez igazodva) Quinquagesima lenne, de ezt már általában Estomihi vasárnapnak hívják. Tehát ez az

Részletesebben

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL 2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL PREAMBULUM A szeretetszolgálat az anyaszentegyháznak, a hitre jutott emberek önkéntes közösségének hálaáldozata (Róm 12,1;

Részletesebben

Szent László Óvoda Kisvárda

Szent László Óvoda Kisvárda MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Szent László Óvoda Kisvárda TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA... 5 3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA... 8 4. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK HOSSZÚTÁVRA SZÓLÓ ELVEI...

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája Jézusom, bízom Benned! Az Isteni irgalmasság kilencede valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája 1937. augusztus 10-én mondta az Úr Szent Faustina nővérnek: Azt kívánom,

Részletesebben

Bérmálási vizsgakérdések

Bérmálási vizsgakérdések 1 Bérmálási vizsgakérdések 1. Miért bérmálkozol? Hogy a Szentlélek ajándékát elnyerjem. 2. Mire képesít a Szentlélek a bérmálkozásban? Hogy felnőtt keresztény legyek, vagyis saját akaratomból Jézus tanítványa

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM PÉCS 2011 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ 4. oldal I.1. Az intézmény

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁS

PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁS Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda Általános Iskola és Gimnázium 6300.Kalocsa Asztrik tér 1. Tel:(78) 462-380 Mellék:252,253 Fax:(78)466-950 E-mail cím: nagyasszonyunkovi@gmail.com OM azonosító:027743 PEDAGÓGIAI

Részletesebben

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/ Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni /Véghelyi Balázs/ 1 Az óvoda hivatalos elnevezése: BALATONVILÁGOSI SZIVÁRVÁNY ÓVODA Az óvoda pontos

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Intézmény neve : Szent Család Katolikus Óvoda. Intézmény címe : 2600 Vác, Bauer Mihály út 22-24. OM azonosító : 032735

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Intézmény neve : Szent Család Katolikus Óvoda. Intézmény címe : 2600 Vác, Bauer Mihály út 22-24. OM azonosító : 032735 PEDAGÓGIAI PROGRAM Intézmény neve : Szent Család Katolikus Óvoda Intézmény címe : 2600 Vác, Bauer Mihály út 22-24. OM azonosító : 032735 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Törvényi háttér... 4 Az óvoda

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Élet - Halál (90x70 cm, vászon, olaj) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉLET és HALÁL Az élet a halál kistestvére. (Dobrosi Andrea) Az életre

Részletesebben

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk A helyreállítás lelki ajándékai Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk 0. Áttekintés Vezetés és szervezés ; Lelkek megkülönböztetése Démonok kiűzése Gyógyítás Hit 1. A vezetés / szervezés ajándéka

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben

Oltár az ismeretlen istennek

Oltár az ismeretlen istennek 1 Textus: Ap.Csel. 17, 16-23. Bevezetés: 1. ATHÉN: Pál korában ünnepelte fennállásának 1000 éves évfordulóját. A demokrácia miatt roppant büszke volt. Még a rómaiak is meghagyták a függetlenségét. A kultúra

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,

Részletesebben

Hamis és igaz békesség

Hamis és igaz békesség Hamis és igaz békesség Lectio: Jer 1,1-15 Textus: Jer 1,14 A lelkipásztor így szólt egy asszonyhoz: - Asszonyom, szokta önt kínozni a Sátán? - Engem? Soha! - No, akkor ez annak a jele, hogy ön még a Sátáné,

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09.

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE, Lk. 22;19, Azt tapasztalom testvérek, hogy első hallásra nehezen tud az ember megbarátkozni azokkal a szokatlanul új gondolatokkal,

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Iz 55,10-11; Róm 8,18-23; Mt 13,1-23 A Lélek csíráit bensőnkben hordozzuk.

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Iz 55,10-11; Róm 8,18-23; Mt 13,1-23 A Lélek csíráit bensőnkben hordozzuk. 2014. Július 13. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Szent András Plébánia hírlevele II/28. szám Iz 55,10-11; Róm 8,18-23; Mt 13,1-23 A Lélek csíráit bensőnkben hordozzuk. A mai vasárnap olvasmányai

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/1. A fejlődni szó szerint annyit jelent, mint kibontani egy tekercset, vagyis olyan, mintha egy könyvet olvasnánk. A természetnek, mint könyvnek

Részletesebben

A HITOKTATÁSRÓL. Jézus ezt mondta: Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa.

A HITOKTATÁSRÓL. Jézus ezt mondta: Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa. A HITOKTATÁSRÓL Jézus ezt mondta: Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa. (Mt 19,14) HIT ÉS ERKÖLCSTAN VAGY ERKÖLCSTAN? Az általános iskolai

Részletesebben

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett 2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett... és mi csak vétkeztünk és te szenvedtél egyre, mentünk vakon az ösztöneink után de te felnéztél az égre. mentünk a gyehenna égő szennyhalmazán, égett a testünk,gőzölgött

Részletesebben

2. Ismerkedés a hittannal, a gyülekezettel, a templommal, 6 óra. 3. A világ, ami körülvesz bennünket, Isten teremtett világa, 10 óra.

2. Ismerkedés a hittannal, a gyülekezettel, a templommal, 6 óra. 3. A világ, ami körülvesz bennünket, Isten teremtett világa, 10 óra. Hittan kerettanterv. Általános iskola 1. osztály Téma: 1. Ismerkedés egymással, 2 óra. 1.hét: Gyerekek játékos ismerkedése egymással. 2. Ismerkedés a hittannal, a gyülekezettel, a templommal, 6 óra. 2.hét:

Részletesebben

VIII. Parancs Ne hazudj! Mások becsületében kárt ne tégy! Fegyver a lelketlen hamisság és hazugságok ellen Igen az igazságra

VIII. Parancs Ne hazudj! Mások becsületében kárt ne tégy! Fegyver a lelketlen hamisság és hazugságok ellen Igen az igazságra Felnőtt Katekézis VIII. Parancs Ne hazudj! Mások becsületében kárt ne tégy! Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. május 04. Fegyver a lelketlen hamisság és hazugságok ellen Igen az igazságra

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele 2014. Március 23. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Plébánia hírlevele II/12. szám Jöjjetek, lássátok meg azt az embert, aki megmondott nekem mindent, amit tettem: nem ez-e a Krisztus? Az evangélium

Részletesebben

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA Pedagógiai Programja 2015 BEVEZETÉS... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. 1. Az iskola rövid története... 4 1. 2. Nevelési alapcélok,

Részletesebben

CORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P R O G R A M

CORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P R O G R A M CORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P E D A G Ó G I A I P R O G R A M 1 1. Bevezető A Corvina Általános Iskola az alábbi intézményegységekből épül fel: Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája

Részletesebben

Az Istentől származó élet

Az Istentől származó élet Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ

Részletesebben

21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában

21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában 21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában A beavatás szerepe az emberi élet alakulásában nagyon fontos momentum. Péley Bernadett ennek egy hosszú tanulmányt

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ 2 SZENT BERNÁT

Részletesebben

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS A szeretet mindenkié Előszó Szavakkal lefesteni a láthatatlant, megformálni az érinthetetlent A szó fogyatékos eszköz. Ahogy az öt emberi érzékszerv is. Kétséges, hogy

Részletesebben

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. szeptember 1. 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2015. augusztus 24. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

H I T T A N. 7-8. é v f o l y a m

H I T T A N. 7-8. é v f o l y a m Hittan H I T T A N 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével) bemutatjuk, hogy a Krisztus előtti zsidóság

Részletesebben

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Magunkról A Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Árpád fejedelem évének Fergeteg havában, 2007 januárjában alakult. Szándékunk az

Részletesebben

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én Az Új Tanítás 2015. június 14-én Biró László Mi az Új? Mikor elhangzott a múlt havi tanítás, megfogalmazódott bennem, hogy most vasárnap hozzak én is egy kibontott sugallatot. Mikor az asztalomnál ültem,

Részletesebben

formát vett fel, megalázta magát és engedelmes volt a kereszthalálig. De mi a mi szegénységünk? Minden bizonnyal az, hogy kiszakadtunk az Istennel

formát vett fel, megalázta magát és engedelmes volt a kereszthalálig. De mi a mi szegénységünk? Minden bizonnyal az, hogy kiszakadtunk az Istennel Ami mindent felülír Ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét; hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. 2Kor 8,9 Igehirdetés a zsinati választások

Részletesebben

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK 1 Szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

HITÉLETI ESEMÉNYNAPTÁR

HITÉLETI ESEMÉNYNAPTÁR HITÉLETI ESEMÉNYNAPTÁR Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Szeresd felebarátodat, mint magadat. (Máté 22, 37.39) Ebben a tanévben is kérjük Isten segítségét,

Részletesebben

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek SZÓKINCSEM füzetek A SZÓKINCSEM füzetek szókincs fejlesztő füzetek A szókincs azt jelenti, hogy hány szót ismerünk és tudunk jól használni Minél több szót ismersz és tudod a jelentésüket, annál nagyobb

Részletesebben

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére Bibliaismeret Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére A tantárgy órakerete: Évfolyam Hetek száma Heti órakeret Évi órakeret 9. 36 1 36 10. 36 1 36 11. 36 1 36 12. 32 1

Részletesebben

Legyenek eggyé kezedben

Legyenek eggyé kezedben Legyenek eggyé kezedben EGYETEMES IMAHÉT ÖKUMENIKUS ZÁRÓ ALKALMA KITEKINTÉSSEL A BIBLIA ÉVÉRE 2009. január 25. vasárnap - 15. 30 tól a gyülekezés alatt a Miskolc - Belvárosi Evangélikus Egyházközség In

Részletesebben

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG Szentírás Szövetség A mû eredeti címe: Following Jesus Pathway Bible Guides: Luke 9 12 Szerzô: Gordon Cheng Originally published by Matthias

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

25. alkalom 2012. június 21. Keresztelő János születése Lk 1,57-66. 80 Irgalmas volt az Úr Erzsébethez. Együtt örült vele mindenki.

25. alkalom 2012. június 21. Keresztelő János születése Lk 1,57-66. 80 Irgalmas volt az Úr Erzsébethez. Együtt örült vele mindenki. Biblia-kor 2011-2012 1 BB 25. alkalom 2012. június 21. Keresztelő János születése Lk 1,57-66. 80 Átismételni mindazt, amit János családjáról tudunk. LÁSD Biblia-kör 3. Jegyzet. A megjelölt szakasz elemzése

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Az olvasóhoz

TARTALOMJEGYZÉK. Az olvasóhoz TARTALOMJEGYZÉK Az olvasóhoz 1. Lásd és csodáld Isten dicsőségét: Jézus Krisztus végső célja 2. Jézus, Isten dicsősége: Jézus Krisztus isteni volta 3. Az oroszlán és a bárány: Jézus Krisztus kiválósága

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

MELEG PARÁDÉ- AHOGY ISTEN SZÁNTA A VÉGIDÕK JELÉÜL (Hungarian: GAY PRIDE) Harold Camping. Family Stations, Inc. Oakland, California 94621

MELEG PARÁDÉ- AHOGY ISTEN SZÁNTA A VÉGIDÕK JELÉÜL (Hungarian: GAY PRIDE) Harold Camping. Family Stations, Inc. Oakland, California 94621 MELEG PARÁDÉ- AHOGY ISTEN SZÁNTA A VÉGIDÕK JELÉÜL (Hungarian: GAY PRIDE) Harold Camping Family Stations, Inc. Oakland, California 94621 Internet: www.familyradio.com E-mail: international@familyradio.com

Részletesebben

MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM

MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM KŐBÁNYAI MOCORGÓ ÓVODA 1101. Budapest, Kőbányai út 30. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető 1 II. Gyermekkép, óvodakép 4 II. 1 Gyermekkép 4 II. 2 Óvodakép 5 II.2.1.

Részletesebben

Jellege: 8 osztályos általános iskola. órakeret órakeret 5. 2 72 64 8 6. 2 72 64 8 7. 2 72 65 7 8. 2 72 58 14

Jellege: 8 osztályos általános iskola. órakeret órakeret 5. 2 72 64 8 6. 2 72 64 8 7. 2 72 65 7 8. 2 72 58 14 A hit- és erkölcstan tantárgy helyi tanterve (5-8. évfolyam) Tánc és dráma kapcsolópontokkal KÓD: ÁLT04. Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc Általános Iskola Jellege: 8 osztályos általános iskola

Részletesebben

Mit keresitek az élőt a holtak között

Mit keresitek az élőt a holtak között Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni

Részletesebben

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422.

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422. Pinchas Lapide, a jeruzsálemi American College Újszövetség-professzora, a Der Jude Jesus című könyv [1] szerzője, zsidó hitének, zsidó világképének rövid foglalatát a Zsidó hitem lényege című írásában

Részletesebben

Hírlevél. Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája

Hírlevél. Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája vissza a hírlevélhez Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája A Szent István Társulatnál jelent meg szeptember 28-án Ferenc pápa Laudato si kezdetű enciklikájának magyar

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA Mágikus SZERtartás EGÉSZséges +boldog ÉLETedért! INGYENES EGÉSZséget és boldogságot teremtő IMA Mágikus SZERtartás, amit otthonodban végezhetsz EGÉSZséges +BOLDOG életedért!

Részletesebben

Óvodai Pedagógiai Program

Óvodai Pedagógiai Program 2013. Óvodai Pedagógiai Program Balmazújvárosi Református Általános Iskola és Óvoda - Óvoda Tagintézménye Tartalomjegyzék 1. Óvodánk adatai, helyzetkép... 4 1.1 Óvodánk adatai... 4 1.2 Helyzetkép... 5

Részletesebben

Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14.

Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14. Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14. Most akkor a korinthusiak úrvacsoráznak, vagy nem úrvacsoráznak? Összegyűlnek, az Úr vacsorájára, de Pál mégis azt mondja:

Részletesebben

Aki gyõz, azt oszloppá teszem az Isten templomában Jel. 3,12

Aki gyõz, azt oszloppá teszem az Isten templomában Jel. 3,12 2004/2 Aki gyõz, azt oszloppá teszem az Isten templomában Jel. 3,12 Szivárványívemet helyezem a felhõkre, az lesz a jele a szövetségnek, melyet én a világgal kötök. 1Móz 9,13 A Gyülekezeti hétvégérõl 2.

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. (Részlet)

DOKUMENTUMOK. (Részlet) DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben