A CURSILLO MOZGALOM ALAPJAI IDEAS FUNDAMENTALES 1983

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A CURSILLO MOZGALOM ALAPJAI IDEAS FUNDAMENTALES 1983"

Átírás

1 1 A CURSILLO MOZGALOM ALAPJAI IDEAS FUNDAMENTALES 1983 A fordítás a német kiadás alapján készült. A német kiadás címe: GRUNDLAGEN DER CURSILLOBEWEGUNG Spanyolból németre fordította és kiadta az ADC és CAD (az ausztriai és németországi cursillo mozgalom egyházmegyei titkárságainak munkaközössége) Perjés Imre németből fordította 1992

2 Az elképzelés 2 A cursillók ( Cursillos de Cristiandad ) a negyvenes évek végén láttak napvilágot Spanyolországban, Mallorca szigetén tól kezdenek teret hódítani más országokban is ban, az I. Világ ultreyán (cursillista csoportok világtalálkozóján) VI. Pál pápa kijelentette: a tapasztalat igazolta, és a gyümölcseik hitelesítették a cursillókat. Immár polgárjogot nyerve léptek rá a világ országútjára. Ma már (1974-ben) a világ öt kontinensén, több mint 50 országban tartanak cursillókat. Becslések szerint több mint kétmillió ember a legkülönbözőbb nemzetiségű, nyelvű, férfi és nő végezte el a cursillót. (A statisztikai adatok rendkívül gyorsan elavulnak, mert a mozgalom lavinaszerűen terjed. Az évi adatok szerint kb. 4,5 millió, ma pedig 6 millió körül van a cursillót végzettek száma.) A cursillók vezetésére egyházmegyei és nemzeti (országos) szinten több mint 600 egyházmegyei titkárság, több mint 30 országos és két kontinentális közösség alakult: az egyik latinamerikai, amely magába foglalja egész Amerikát, a másik az európai. (Az évi adatok 900 titkárságról számolnak be. Megalakult az ázsiai közösség, az angol és a francia nyelvterületen is dolgozik egy-egy munkaközösség. Végül megalakult világszinten is egy közösség.) A cursillo mozgalom felismerte az idők jeleit és három világtalálkozót is szervezett. Továbbá sor került három latinamerikai (beleértve egész Amerikát), és számtalan regionális és egyházmegyei találkozóra is. (Megjegyezzük, hogy több európai találkozó is volt.) A cursillóról napvilágot látott egy gazdag és többnyelvű irodalom is. A cursillo mozgalom novemberében Mallorcán tartotta a 3. Világtalálkozóját. Ezen megállapították a mozgalom világszintű érettségét, és felismerték a sürgető igényt, hogy ki kell adni egy könyvet, amely tartalmazza azokat a legfontosabb jegyeket, amelyek a mozgalmat az egész világon azonossá teszik és jellemzik, amit tudnia kell minden országnak és minden felelősnek, amit szem előtt kell tartaniuk, ha a cursillo mozgalom identitását hűen meg akarja őrizni. Ez a könyv legyen gyakorlati és időszerű. Egyhangú határozat született, hogy elő kell készíteni a könyvet. A munkában vegyen részt mindenki a határozatban megadott szempontok szerint: A mű gyakorlatilag nyolc fejezetet tartalmazzon, Az egyes fejezeteket négy kijelölt személy és négy nemzeti titkárság gyűjtse össze, A végső jóváhagyást hét kijelölt ország végzi, Az egész feladatot egy nemzeti titkárság koordinálja. A megvalósítás lépései: előtervezet (a nyolc fejezet két kötetet tett ki, összesen 391 szabvány, nagyalakú gépelt oldal.), Az előtervezethez fűzött bírálatok és kritikák, Tervezet (a nyolc fejezet második átdolgozása, Bírálat és módosító javaslatok a tervezethez április 15-én a hét ország képviselői, akiket a végső szerkesztésre kiválasztottak, Mallorcán (Hotel Ravenna II) gyűltek össze, hogy a tervezetet végleges formába öntsék. A csoport 14 küldöttből és két koordinátorból állt az alábbi országokból: Ausztria, Brazília, Spanyolország, USA, Mexikó, Nicaragua és Venezuela. A küldöttek valamennyien nagy tapasztalattal rendelkeztek a cursillo mozgalomban és mindannyian azzal a szándékkal jöttek el, hogy a cursillo mozgalommal az egész Egyházat szolgálják.

3 3 A 14 küldött az első perctől kezdve azt a célt tűzte maga elé, hogy az új könyvben tisztázni kell: mi a cursillo mozgalom sajátossága, mi jellemzi a munkamódszerét, és mi adja meg az egységét. Hogy ezt megvalósítsák, megegyeztek abban, hogy figyelembe kell venni a különböző nemzeti, kontinentális és világtalálkozókon kidolgozott, érvényben lévő anyagot. Ezenkívül mindent annyira kell megvitatni és párbeszédben tisztázni, hogy végül lehetőség szerint a csoport egyhangúan döntsön. Ilyen légkörben és ebben a felfogásban dolgoztak a küldöttek 6 napon át, nagyon intenzíven. Elsőként megtárgyalták a szerkesztés kérdését, és az egységes szerkesztés helyett a mozaik stílus mellett döntöttek. A tervezetet különben is ez jellemezte. Ezért különbözik egymástól az egyes fejezetek hangvétele és szerkezete, és vannak átfedések is. A küldöttek véleménye az volt, hogy a mozaik stílus gazdagítja a könyvet és szavatolja mindenkinek a közreműködését. Továbbiakban elhatározták, hogy a nyolc fejezetből kettőt a lényeget, és a célt összevonják. Megállapították, hogy a két tervezet nem csak hasonló, hanem egymásba fonódik. Az első menetben az összes témát átdolgozták oly módon, hogy törölték az ismétléseket, és összegezték a különböző nézőpontokat. Íme itt fekszik előttünk a mallorcai 3. Világtalálkozó határozatának eredménye. A munka nem tökéletes ezen a világon semmi sem tökéletes de a mozgalom úgy véli, az, aminek lennie kell napjainkban, vallásszociológiai és kulturális viszonyaink közepette. Ez persze nem az utolsó szó. Ha az volna, úgy a cursillo halálát jelentené. Egyszerűen, őszintén bevalljuk, tudjuk, hogy a mozgalomnak, mint minden más emberi műnek, folyamatosan ellenőriznie és időszerűvé kell tennie önmagát. Nem utasítjuk vissza a Szentlélek, vagy az egyes emberek kezdeményezését. Minden téma optimizmust, vajúdást, nyitottságot sugároz, de emlékeztetni akar arra is, hogy minden jónak egyetlen ellensége a még jobb A jót igazolják a már megtapasztaltak, a már átéltek, az amit gyümölcsei igazolnak. Erre alapozva - elkerülendő a végleges megcsontosodást - az utolsó napon a tizennégyek csoportja nyilvánosan kimondta, hogy új fejezet kezdődik a cursillók életében, de nem az utolsó. Egyben kérték az országos munkaközösségeket (akik egyedül jogosultak ezt a könyvet Ideas Fundamentales del Movimiento de Cursillos de Cristiandad lefordítani), hogy a fejezeteket ne szóról szóra fordítsák le, hanem törekedjenek arra, hogy lelkületét, szellemiségét tárják fel. Ugyanis ez az erő hordozta a könyvet keletkezésétől fogva. Ez az aggiornamento szelleme, az Egyházzal és pásztoraival, a pápával és a püspökökkel való összhang szelleme. Mallorca, ahol a cursillók megszülettek április 21. A venezuelai nemzeti titkárság A KOORDINÁTOR

4 I. MENTALITÁS (Gondolkodásmód és szemlélet) Miért az a cursillo, ami? 1. TÖRTÉNELMI OKA 4 Minden élet történik. Minden történésnek megvan az oka. Tételezzük most fel, hogy ismerjük a cursillo mozgalom lényegét és célját. Ebben a fejezetben azt próbáljuk meg felvázolni, hogy miért lett a cursillo az, ami lett, miért tűzte ki célul azt, amit kitűzött, és nem valami mást. Megkíséreljük tehát fölfedni létrejöttének történelmi (időbeli) okát, miértjét, történetét. E történetben nem neveket és időpontokat sorolunk fel, hanem inkább felvázoljuk a lelkületet, magatartást, életgyakorlatot és pasztorációs módszereket, amelyek lehetővé tették, sőt megkövetelték, hogy a cursillók éppen ebben a korszakban lépjenek színre. Az egyes korszakok meghatározott kérdéseket vetnek fel. A kérdések megoldására való törekvés vezet el a meghatározott eszközök kiválasztásához. A cursillo mozgalom ebből a szempontból rátalált egy sajátos megoldásra. Az történt, hogy az emberek kis csapata a közös lelkületben egymásra talált. Ez a lelkület, amit a kis csoport együtt élt át mozgalmat szült, amely az idők folyamán megkereste önmaga értelmét (lényegét), irányvonalát (orientált célját) és egyéni útját (módszerét). Amikor most utólag meg akarjuk ismerni a cursillót, utunk természetesen szembefut keletkezési folyamatával. A ma megszokott út az, hogy először elvégezzük a cursillót, azután tanulmányozzuk a szakirodalmat. A bevezető (munkatársi) szemináriumok és a külön munkatársaknak tartott cursillók mélyebb ismereteket közölnek. A cursillo irodalma azonban zavart kelthet, ha előbb nem sajátítjuk el a cursillót hordozó lelkületet, mentalitást. Miként a mag magában hordozza az egész fát, úgy hordozza és hordozta mindig a cursillókat mentalitásuk. A fa a magvában sem látszik, így a cursillóban is rejtve maradt a mentalitás. Már a kezdeteknél ott rejtőzött a növekedését meghatározó elv, amely egyedi gyümölcsöt hozott. Megkülönbözteti minden mástól. Belőle indultak ki a cursillo gyökerei, amelyek táplálva biztosítják növekedését, hordozzák és éltetik. Fontos hát, hogy megismerjük az eszméket, magatartást és elhatározásokat, amelyek előkészítették a cursillókat. Így láthatjuk meg, miért olyan a cursillo, amilyen. Képet kaphatunk arról is: milyen legyen a cursillo, ha hű akar maradni önmagához. A cursillo módszere nem más, mint a cursillo mentalitásának gyakorlati alkalmazása. Eszköz arra, hogy megoldjuk a konkrét problémákat, és elérjük a sajátos célokat. Csak a mentalitás és a szándék egysége teszi lehetővé, hogy azt felhasználjuk a legkülönbözőbb kérdések megoldására anélkül, hogy közben identitását elveszítené. A mentalitás teremti meg az ismérveket (kritériumokat), a módszer (metodika) pedig a szabályokat (normákat). A norma nyitja meg az utat, de alkalomadtán ezt be is szűkítheti. Az ismérvek ezzel szemben szabaddá tesznek. A gondolkodás módja (a mentalitás) termékeny (kreatív). A metodika pedig támasz és segítség, de ez a mankó olykor merevvé is tehet. Ezért a miért, az okok elemzése nem zárható le soha. A dolgok egyre fejlődnek, és ennek is megvan a maga oka. Mivel a történetnek soha nincs vége, ezért nem menthetjük fel magunkat a kötelezettség alól, törekednünk kell a kezdetek megismerésére és értékelésére. Erre a jövőt illetően szükségünk van. Minden mentalitás él, fejlődik, van tehát története. A születőben levő mentalitás egyben ok és forrás is. A mentalitást pedig az a mag hordozza, amelyből végül sajátos léte kisarjad. Természetesen a cursillo mozgalom kezdetén ismereteink és fogalmaink nem voltak olyan világosan meghatározottak (definiáltak) mint ma. A cursillo életében mindig előbb volt az élmény, és ezt csak később követte az elmélet. Az elméletet tehát teljes egészében a gyakorlat szülte és szüli ma is.

5 5 A valóság ismerete volt az, amely a cursillo mozgalom kiindulási pontjául szolgált. A világot a mozgalom kezdeményezői úgy látták, hogy sem Istennel, sem Krisztussal, sem az Egyházzal, sem az egyes emberrel nem törődik. Uralkodott az a szilárd meggyőződés, hogy a világ megszűnt kereszténynek lenni. A keresztény életnek voltak ugyan még külsőséges megnyilvánulásai, ezek azonban erőtlenek és hatástalanok voltak, senkit sem vonzottak. Valószínűleg korábban sem volt több az Isten kegyelmében élő emberek száma, de az élet egészét tekintve az mégis keresztény veretű volt. Talán az emberek nem igazodtak a keresztény normákhoz, de azokat mérceként elfogadták. Azonban hatásuk, még a magukat katolikusoknak nevezők között is olyan gyenge, hogy alig ismerhető fel. A cursillo keletkezése és módszere pedig már ekkor azt állította: Minden apostoli megoldás, amelytől azt várjuk, hogy hatásos legyen, figyelmét az ember életgyakorlatára kell irányítsa.. Az emberi életet újra meg kell keresztelni. Éppen ezért nem elég, ha tevékenységünket csak az egyes személyek megújítására összpontosítjuk, hanem kiindulva a személyiségek megújításából, és azon keresztül arra kell törekednünk, hogy a miliőket megváltoztassuk. Mindent és mindenkit meg kell ragadnunk: Olyan világról van szó, amelyet gyökeresen meg kell újítani: az elvadultnak emberivé, és az emberinek istenivé kell válnia. A sorokat a A cursillo keletkezése és módszeré -ből idéztük, és mintha a cursillo nagy manifesztuma volna. Idővel ebből a kiáltványból nőtt ki a cursillo lényege, célja és módszere. Nos, mire van szüksége a kereszténységtől elszakadt világnak? Arra hogy: 1. A lelkipásztorkodás fő iránya az evangelizáció legyen. Eddig ugyanis a legfőbb gondja a megőrzés volt. 2. Ébresszük fel az Isten utáni vágyat, de ne elégítsük ki. 3. Hirdessük a megtérést, és ennek megfelelő kerygmatikus (üzenetközvetítő) módszert, szemben a tisztán apologetikus (hitvédő), vagy katekétikus (oktató) módszerrel. Ennek immanens része, hogy a kereszténység sajátosságait erőteljesen és örömteli módon hirdessük, tanúságtévő és élő alakban. 4. Minden keresztény emberre úgy nézzünk, mint apostolra. Az apostolkodás nem valami járulék, hanem a keresztény élet követelménye, lényege és következménye. 5. A keresztény Egyház legyen szolgáló (lábat mosó) Egyház, és nem magát mentő intézmény. 6. Ne tartsuk a világot a lélek ellenségének, hanem lelkeknek (személyek közösségének), akik megváltottak, és akiket nekünk kell megmentenünk. Mivel pedig a kezdeményezők a gyakorló kereszténység hiányával találták szembe magukat, amely nem gyakorolt semmiféle hatást az életre, lényeges volt leszögezniük, hogy: 1. A kereszténység élet vagyis világosság, amelynek fényében helyesen szemlélhetjük az életet (az Elmélyülés beszélgetés). Az életet élnünk kell, nem pedig, mint puszta igazságot ismernünk és elfogadnunk. 2. A kereszténység sajátos lényege élmény (nem csak tudás, vagy öntudat). 3. A kereszténység sajátos lényegének élménye át kell hassa a társadalmat. A társadalom szerkezetét és az egyén szűkebb környezetét át kell járnia a keresztény léleknek és ismérveknek. Adjunk gerincet a kereszténységnek. 4. Ne csak az Egyház kebelén belül tevékenykedjünk, hanem a világban is. Keltsük életre ezt a kereszténységet, amely a világban (ahová Isten helyezte) a saját küldetését szabadon teljesítve él (laikusként kinek-kinek meg kell maradnia élete természetes közegében). 5. Nem új kötelezettségekről van szó, hanem új (keresztény) magatartásról, amelyben megvalósítjuk saját, világi kötelezettségünket. Még ha az az eset forog is fenn, hogy a világ és az emberek megszűntek kereszténynek lenni, bár megmaradtak a kereszténység külső kifejezési formái: 1. A cursillo akkor sem szorgalmazza kifejezetten a keresztény cselekvést,

6 6 2. hanem elsősorban a keresztény mivoltot hangsúlyozza. Ha kereszténnyé válik az ember, akkor mindent jobban fog csinálni. Ha anélkül cselekszünk, hogy élnénk, minden csak görögtűz. Vannak emberek, akik tevékenyek, mert élnek, mások azzal tűnnek fel, hogy cselekszenek, sőt, lázasan munkálkodnak, hogy feltűnjenek (Vertebración de Ideas). Csak akkor van az apostolkodásnak értéke, ha az keresztény mivoltunkból fakad. A nem a meggyőződésünk mélyéből eredő cselekvés hatástalan, mert nem hordozza az átélt elkötelezettség csalhatatlan bélyegét. Legfeljebb arra jó, hogy egyesek megnyugtassák magukat, mivel úgy vélik, hogy a tevékenységek meghatározott programjával kötelességüket teljesítették (a Tett beszélgetés első része). Látjuk, hogy a cursillo mozgalom lényege és célja már a kezdeti követelményekben megtalálható. Miután a cél a társadalom kereszténnyé formálása világosan kirajzolódott, felmerült a kérdés, milyen utat keressenek a cél elérésére? 1. Hozzanak-e létre több keresztény szervezetet? 2. Adminisztratívan alakítsák-e át a meglévő szervezeteket? 3. Változtassák-e meg az egyes embert? 4. Formálják-e azok életét kereszténnyé, akik a meglévő struktúrákért felelős személyek? Az alapítók ez utóbbi, negyedik lehetőség mellett döntöttek. A döntés négy pontot foglalt magába: 1. A lelkipásztorkodásban azért szállunk síkra, hogy megváltozzanak a környezetek a gerinccel rendelkező, elkötelezett keresztények közreműködésével. 2. A jelölteket helyesen készítsük fel, és vessük be. 3. Tanulmányozzunk külön és alaposan minden környezetet. (Környezet alatt értjük az embereket és a körülményeket, amelyek meghatározott időben egy meghatározott helyen összetalálkoznak. A személy beágyazottsága.) 4. Ne csak az ügyekkel, hanem elsősorban az emberekkel törődjünk. Hogy Jancsi megtanuljon latinul, nem annyira latinul kell tudnunk, hanem jól kell ismernünk Jancsit. (Chesterton). Csak, ha az emberből indulunk ki amilyen akkor érhetjük el, hogy azzá is váljék, amit elvár tőle az Isten (Bonnin). Miután már határozottan kirajzolódtak a célnak és az útnak a körvonalai, az elkereszténytelenedett világ újabb kérdést vetett fel, amely döntően hatott a cursillo metodikájára és az üzenetközvetítésre. Miért fordított hátat annyi ember a kereszténységnek? Miért nem akarnak keresztények lenni? A válasz: azért, mert számukra túl nagy terhet jelent a törvény, vagyis mert nem ismerik az igaz tanítást! E két okból kiindulva az alapítók úgy döntöttek, hogy újra kereszténnyé teszik az embert úgy, hogy megpróbálnak mélyebben elmerülni az igaz tanításban. A lelkipásztorkodás abban az időben szinte kizárólag arra összpontosított, hogy ismertesse tüzetes aprólékossággal a törvényt, kiemelve mindazt, ami terhet jelent. Ezzel szemben a cursillo talált egy olyan megoldást, amely feltárja a kereszténységben a lényeget, amit újdonságként élhet át az ember. Miután a válság abból adódott, hogy nem ismerték az emberek az igazi keresztény tanítást, a megoldást itt kell keresni. A keresztényi mivolt hiteles összefoglalását kell nekik felkínálni. Isten nagy igazságait kell felmutatni, amelyek kielégíthetik az ember legforróbb vágyait. Az üzenetközvetítés új alakot öltött és lelkessé vált. Abban az időben túlzott hangsúlyt kaptak a kereszténység lényegtelen elemei Az emberek annyira hamis Isten, ember és

7 7 világképpel rendelkeztek, hogy az megbénította az örömhír (evangélium) erejét. Természetesen nem állíthatjuk, hogy akkoriban meghamisították volna az egész igazságot. 1. Az istenkép Ha az emberek saját léptékük szerinti Istent alkotnak és találnak ki, ennek az az oka, hogy nem ismerik Isten méreteit, vagy nem fogadják Őt el. Vannak, akiket annyira fellelkesít mindaz, amit az ember fűzött a valláshoz, hogy teljesen elfelejtik azt, amit Isten oltott a lelkükbe. Elfelejtik magát az Istent, aki saját képét véste beléjük. Ezzel, az emberek által, a minimumra redukált torz Isten-képpel szembehelyezték annak az Istennek a képét, aki él, eleven, aki a személyes lét, aki téged, engem kezdettől fogva elfogadott, aki szeret, és ezért a legjobbat akarja, és aki mindenható! Csak ez a hiteles istenfogalom elégítheti ki maradéktalanul az ember vágyait. 2. Az emberkép A tudományos kutatások a személyre összpontosultak, a teremtés és a történelem középpontjára. Többnyire azonban csak az ember lelke számított értéknek. Pedig az ember, létéből eredően, személy, individuum (egyén) és az élő értékek tartós forrása. Egyedi, megismételhetetlen, fel nem cserélhető, át nem ruházható, élő, tudatos, dinamikus, konkrét. Nyitott a saját és a mások értékeire Kritikai érzékével eredményeiről, kudarcairól stb. számot tud adni. Egyedüli, aki egyedi képességeivel, gondolatokkal, eszmékkel, de korlátokkal is rendelkezik. Olyan gyújtópont, perspektíva és lehetőség, amelyet csak ő egyedül tud teljesen és értelmesen kihasználni, mégpedig olyan mértékben, ahogyan öntudatát, életét szabadon, de felelősséggel átéli. Birtokolja önmagának, életének és felelősségének, feladatának és nagyságának egyszóval rendeltetésének tudatát. Ezt a személyiséget kell az embernek mindenekelőtt tisztelni, figyelembe venni és becsülni. A személyiség látszatra, kívülről soha nem ítélhető meg, mert az ember mindig az, aki lenni akar. Ezt az akarást azonban soha nem fogjuk megismerni, ha a személy, aki azt megtestesíti, és hordozza, nem nyilatkoztatja ki, nem indokolja meg, és nem nyilvánítja ki. A személy önmagában érték. Egyengetnünk kell az utat, hogy minden ember bensőjében találkozzék azzal az igazsággal, hogy öntudattal rendelkező, teremtett lény. A kereszténység olyan mértékben szabadítja fel az embert, amilyen mértékben az elkötelezi magát, de mindenki számára az elkötelezettség csúcspontja a keresztény elhivatottság örömteli teljesítésében található meg. A hit az a magával ragadó áradat, amely a bizalom révén abból forrásozik, hogy Isten valóban rendkívülit tett, hogy közeledjék az emberhez. A vallásosság pedig az, amit az ember tett, hogy közeledjék Istenhez. A hit azonban csak a felebarátokon, a közösségen keresztül valósulhat meg. Az ember tökéletes megvalósulását a reményteljes bizalomnak, a hitnek elnyerése és megtartása eredményezi. A cél folyamatosan ösztönöz, hogy személyekké váljunk, hogy személyiségünket, összes tehetségünkkel együtt kibontakoztassuk. A legmagasabb célok felé törekszünk. A hit szabaddá tesz, mert magában hordozza a folyamatos megtérést, és állandóan arra hív bennünket: higgyünk az igazság hatalmában és erejében. A vallásosság kolonccá is válhat. Az előírások kínos teljesítése oda vezethet, hogy eltávolodunk a gondolkodástól, a megfontolásoktól, a mérlegeléstől, a döntéstől, a vágyaktól és a munkától is. Az ember egy helyben toporog, megáll, mert tévesen úgy érzi, hogy már elért a céljához.

8 3. A világkép 8 Kétségkívül a manicheizmus hatására a világot, mint időben változó valóságot túlságosan negatív színben láttuk, sőt úgy szemléltük, mint már önmagában rosszat. Pedig a keresztény számára a világ feladat. A keresztény ember bátran vállalja az életet. Beilleszkedik az életbe. Elmerül a világban és formálja azt, vele együtt formálódik. Miként az evangélium hirdeti: kovásszá kell válnia a világban! Ide kínálkozik az Anticedentes ideológicos de los Cursillos -ban mondottak szószerinti idézése. A gondolat jellemző jegyeit találjuk benne: Világosan meg kell különböztetnünk azt, amit a cursillo idegének, alapvonásának nevezhetünk, és pontosan erre akartunk rámutatni: a. A harcos katolicizmus dinamikus szemlélete. Ez az apostolkodáson nem többlet teljesítményt ért, hanem életszükségletet. Ezt egy bürokratikus intézményen belül nem lehet megvalósítani, hanem csakis az Isten országáért történő, határozott bevetésben. Ezt az Egyház élő, tevékeny kovásza jeleníti meg. b. A bizakodó és reményteljes kereszténység fogalma. Ez az egyetlen helyes és igaz, amely minden emberi probléma alapvető megoldása, mert szemben áll azzal a bizonyos polgári, konformista és tétlen világnézettel, amely jogtalanul bitorolja a kereszténység nevet. c. A becsületes, töretlen és dinamikus nyugtalanság. Ez minden hatékony tevékenység egyetlen kiindulási pontja. Ebben rejlenek a sokoldalú és a jobb munka lehetőségei. d. A mai ember problémáinak és szorongásainak mély és pontos ismerete. Ez az ismeret származzon élő tapasztalatból, ne statisztikákból vagy egyszerű és gyakorlati kézikönyvekből. Magából az életből szűrjük le a problémákat, az emberekkel való szoros együttélésből. Ezeket az evangélium kovászának kell életre keltenie. e. Annak mélyenszántó felismerése, hogy bizonyos módszerek elengedhetetlenek, mások pedig nem megfelelőek arra, hogy az apostoli tevékenységnek lényeges célját elérjük. Ez azonban olyan felismerés, amely nem elégszik meg a jajveszékeléssel, és nem béníthatja meg az elkerülhetetlen végzet. Ellenkezőleg, növekvő érdeklődéssel kihasznál mindent, ami szolgálhatja az élesztést. Szakadatlanul keresi, kutatja az új, termékeny távlatokat. f. A szilárd meggyőződés: valóban meg van arra a lehetőség, hogy sokan, akik a hit peremén élnek, megkapják a kegyelem indítását. Ezek, még ha még messze is vannak Krisztustól, képesek lehetnek arra, hogy odaadják magukat Neki, ha Krisztust és az Egyházat olyan formában állítjuk eléjük, amilyen az valójában! g. Az erős remény, hogy ez a kísérlet, ha következetesen hajtjuk végre, hasonló eredménnyel járhat, mint Krisztus idejében. A szamariai asszony és a szamariai férfiak, vagy Zakeus, és sokan mások az Úr dinamikus apostolaivá lettek. h. A határozott törekvés, hogy megtaláljuk a gyakorlati módszert. Ez elvezet az apostolok utánzásához, a személyes problémák és egyes emberek konkrét követelményeinek megfelelő és radikális megoldásához. Olyan megoldáshoz, amely Krisztus kegyelmében gyökerezik. Így minden egyes embernek egész életét alapvetően Krisztus és kegyelme fogja irányítani, mint erő és mérték. i. Az a meggyőződés, hogy a megoldás egyszerű, és egyszerűsége miatt általános érvényű. A cursillóban ezért át kell élnünk a hitnek katolikus (egyetemes) HATÉKONYSÁGÁT. Ez vezet el a közös megoldáshoz és a közös környezetek kialakításához. Még akkor is, ha különbözőképpen jelenik is meg az egyes országokban, társadalmi rétegekben és kultúrákban

9 2. MIÉRT ÉPPEN MA? 9 A II. Vatikáni zsinat sok mindent megváltoztatott: eszméket, kifejezési formákat. A jelen helyzetre ezért erősen oda kell figyelnünk. Korunkban megrendült a világ. Szokatlan időket élünk. Az Egyház ugyan mindig úton van, de nem mindig zarándokol hídon, mint most. Csodálatos időket élünk, átmenetet. Az élet fogalma a lényegiből (essentialis), a létezésibe (existentialis) megy át. Az életfelfogás a statikusból átcsapott a dinamikusba, az intézményiből a közösségibe, a normákból a kritériumokba, a kényszerűből a szabadon választottba, az ideológiákból az értékekbe, a biztonságból a keresésbe, az engedelmességből a kreativitásba, az alárendeltségből a felelősségbe, a szociális beilleszkedésből a fennálló rendszer elutasításába, alternatívákba. Tudjuk azonban, hogy Isten a Szentlélek mindenütt jelen van. Megtalálható az impulzusban (ösztönzés, kezdeményezés, indítások, kreativitás), az átmenetben, a csúcsokon, a mélységekben és a bizonyosságban. Kétségtelen, hogy a II. Vatikáni zsinat az Egyházba 1. új fényt hozott, amely új szemléletet is igényel, 2. új levegőt, amely olyan tüdőt kíván, amely elbírja ezt a levegőt, 3. meggyorsult tempót, amely megköveteli az erőteljesebb mozgást, kibontakozást, növekedést és fejlődést. Ebből következik, hogy a cursillo mozgalomnak szüksége van ma egy új szemléletre, éspedig: 1. képi, egzisztenciális, élőbb, emberibb kegyelem-teológiára 2. a remény világosabb és gyakorlatibb teológiájára, amelyben az ember válasza Isten üdvdialógusára elevenebb és felelősségteljesebb lesz (keresztény nagykorúság), 3. üdvösség-teológiára, amely jobban elkötelezi magát az emberi közösség felé, mivel az emberek közösségre hivatottak. Ennek következménye: a. Érettebbé lehet a mentalitás, az eszme képessé válik, hogy önmagához hű maradjon. Ugyanakkor plasztikusabb lehet, alkalmazkodhat az életgyakorlathoz. Ehhez azonban gyökeret kell verjen az életben, vagyis részt kell vennie a változásokban, anélkül, hogy elveszítené önmagát. A cursillo mozgalmon belül a mentalitás a mai embert jellemző magatartásformák elé helyezi a személyt. b. A korszerűsítés motorja az ember. A mentalitás közvetítő vagy teremtő tevékenységével válik a korszerűsítés hajtóerejévé. Ez távolabbra mutat a mentalitás szokásos használatától, nem csak az ellenőrzés (cenzúra) puszta gyakorlása. Amikor pedig megjelennek az elöregedés első jelei, akkor mint reakció, azonnal működni kezd fantáziánk, keresve a megoldást és tervet, amely megfelel az adott, létrejött körülményeknek. Mivel pedig a cursillo mozgalom mindig egy új születését jelenti, nem csak kort, hanem az egyes országok viszonyait is figyelembe kell vennünk, hogy tudjunk alkalmazkodni. c. A pluralitáson belüli egység azt jelenti, hogy a cursillo mozgalom jobban hangsúlyozza a mentalitást és a személyeket, mint a módszert. d. A mentalitás az a meghatározó jegy, amely belülről mozgatja a cursillo mozgalom valóságos érési folyamatát, növekedését és a kommunikációját. Sőt, ez teszi lehetővé az átmenetet az egyik formából a másikba (az újba), anélkül, hogy közben elveszítené a saját identitását. Ezen megkülönböztető jegyek növekedéséhez és éréséhez kellenek a reflexió kovászelemei : szükség van személyekre és csoportokra, akik nem csak kiismerik magukat, hanem állandóan gondolkoznak és békében birtokolják az igazságot, amit úgy élnek meg, mint folyamatos kihívást.

10 10 Számukra értelmetlen az igazság, ha nem található meg a valóságban, és nem terem jó gyümölcsöt. A kereszténység korszerű arculatának felfedezése számunkra elkerülhetetlen feladat. Arról van szó, hogy találjuk meg azokat az utakat, amelyek lehetővé teszik az igazság és a tények egyeztetését, vagyis formáljuk azonossá a személyiséget az evangéliummal. Mivel az ember mindig tévedhet, ezek az emberek a dialógusban, a szembesítés folyamán, és véleményük kipróbálásában, lassan meg fogják találni azt a kezdeményezést, amely valóban értékes, és méltó arra, hogy besoroljuk a közös javak közé. Ehhez az kell, hogy kritikát gyakoroljunk, és ennek folyamán tudatossá váljék, hogy az igazság, amivel foglalkozunk fontosabb, mint az ÉN. Akkor lesz a törekvésünk annyira tiszta, hogy megőrizheti az elért eredményt. Közös meggyőződést csak párbeszéd érlelhet. Csábító a gondolat, hogy bízzuk a megújítás feladatát fizetett szakértőkre. Sajnos a kiagyalt dolgok nem mentenek fel az alól a kötelezettség, személyes felelősség alól, hogy újra ne vegyük az egészet fontolóra. A cursillo mozgalmat, mint valóságot, fertőzéssel kell továbbadnunk. Fontos tehát, hogy akik gondolkodnak, azoknak a gondolatait hassa át a lelkesedésük. Ez a lelkesedés fertőzze meg azokat is, akik nem gondolkodnak. A cursillo nem egy mentalitás, hanem nekünk (nekem) van mentalitásunk (mentalitásom). A cursillónak csak akkor lesz mentalitása, ha az ügyet meghatározó emberek rendelkeznek ezzel a mentalitással. Ez a mentalitás csak közléssel és párbeszéddel adható át. Nemcsak olyan személyekre van szükség, akiknek ez a mentalitásuk és ezt ki is tudják fejteni, hanem olyanokra, akik életükbe ezt a mentalitást be is tudják építeni, és képesek másokat is megfertőzni a tanúságtételükkel. Az eszméikhez ragaszkodó emberek rendelkeznek olyan valamivel, ami vonz másokat. A mentalitás tanítással, (oktatással) nem közölhető, mert az ember, általában, amire tanítják, csak megtanulja, de tudni csak azt fogja, sajátja csak az lesz, amit maga fedez fel. A cursillo mozgalom szilárdan meg van győződve arról, - és ez rendkívül fontos minden probléma egyetlen megoldása Krisztus! Az evangélium gyakorlati megoldás, sőt az egyetlen kulcs életünk értelmezéséhez. A cursillo nem csak kérdésfeltevés, hanem felelet is. A mondottakból következik: 1. hogy az, amit mondunk, annak az evangélium szerinti életté kell válnia, 2. hogy az, amit mondunk, életgyakorlatunkká kell váljék, mert megalapozott. Az ilyen mentalitás pedig, szinte forradalmi kovász!

11 11 II. A CURSILLO MOZGALOM LÉNYEGE ÉS CÉLJA 1. BEVEZETÉS Tapasztalati világunkban azt látjuk, hogy minden létező részben állandóan változik, részben a változások közepette megőrzi identitását. Változik a létezők megjelenési formája, miközben megőrzik azonosságuk belső magvát, amely annak ellenére, hogy mindig ugyanaz, kifelé folyton és ismételten új formában fejeződik ki. Ebből a szempontból a lényeg az, amely a létnek szükségképpeni része, ami létrehozza belülről azt, ami a létező, és meghatározza mibenlétét, mind statikusan, mind dinamikusan. Egy harmadik nézőpontból szemlélve, úgy is tekinthetjük a lényeget, mint minden létezőben meglévő belső természetet, a legfontosabbat, a jellemzőt, a meghatározót, anélkül, hogy viszonyítanánk máshoz, valamilyen többé-kevésbé járulékos különbségtétellel. Kétségkívül megkülönböztethetjük a fekete és a fehér embereket a bőrük színe alapján, de ebben a tényben senki sem fog lényeges különbséget látni az egyes emberben emberi mibenlétét illetően. A cursillo mint tapasztalati világunk összes létezője változik és tökéletesedik, de adott esetben meg is csonkulhat. A cursillónak azonban, mint minden önálló élettel rendelkező létezőnek, van egy belső magja is. Ez mibenlétét meghatározza, azaz azt, ami, ezt pedig megőrzi a változások folyamán. Sőt, létének a belső magja fogja létezésének módját is meghatározni. Irányt szab kibontakozásának, fejlődésének, amit viszont ezer és egy tényező befolyásol, előidézve változásait. Az élet folyamán a cursillók ilyen értelemben alkalmazkodtak. Valóban sok mindent megváltoztattunk. Ennek ellenére tudják a cursillo szakértői, hogy azok hitelesek maradtak, - és mint cursillót élik azt át. Lényegesnek nevezzük azt, ami a lényegtől függ, anélkül, hogy maga a lényeg lenne, és azzal olyan egységet képezne, hogy nélküle a lényeg nem állna fenn. Vagyis az, ami a lényegből kiárad. Valamilyen formában a lényegest szükségesnek (nélkülözhetetlennek) is mondhatnánk, mert nélküle a lényeg sem létezhet. Ebből a szempontból a cursillo miértje (a mentalitása), a mi végre (célja), a hogyanja (a cselekvés módja) és a mivelje (metodikája és belső felépítése, struktúrája), ha nem is a tulajdonképpeni lényege, mégis lényeges eleme, ami nélkül a cursillo nem létezhet. A lényeges elemeket figyelembe véve alábbiak szerint határozhatjuk meg a cursillókat: A cursillo egyházi mozgalom, amely egyéni módszerével lehetővé teszi a kereszténységben a lényeg (alapvető sajátosság) átélését (élményét). Erre az alapra építi fel a magcsoportokat, amelyek a környezetüket áthatják az evangéliummal, és így segítenek társaiknak kellő módon tiszteletben tartva személyiségüket -, hogy felismerjék személyes meghívásukat és elkötelezettségüket. (1) Eszerint a cursillók: 1. mozgalom, 2. egy egyházi mozgalom, 3. egyéni módszere van, 4. lehetővé teszi a kereszténységben a lényeg (alapvető sajátosság) élményét és átélését a közösségben, 5. célja keresztény magcsoportok képzése, amelyek megkovászosítják a környezeteket az evangéliummal. Eközben segítik kellő tisztelettel a személyes meghívás felfedezését és megvalósítását (vagyis gerincet adnak a kereszténységnek).

12 12 1. Mozgalom Mozgalom alatt értjük a magcsoportok egyre bővülő életét. Ők egy lélektől ösztönözve elveket testesítenek meg, amelyeket meghatározott módszer segítségével közölnek, hogy így elérjenek egy kitűzött célt. 2. Egy egyházi mozgalom Ennek nevezhetjük, a. mert végső célja az Egyház, az Isten országának földi terjesztése, b. mert miként az Egyház, papokból, szerzetesekből és világiakból férfiakból és nőkből áll, c. mert küldetése pásztori, és célját lényegéből eredően egyéni módszerével valósítja meg. Amint az Egyház is válasz, amelyben Krisztus szól a világhoz, úgy a cursillónak is célja, hogy az Egyház szava legyen a világhoz. 3. Egyéni módszerrel A metodika, általában, a cselekvés módját és sorrendjét szabja meg, amely beállít és használ bizonyos, meghatározott eszközöket, hogy a kijelölt célt nagyobb valószínűséggel, gyorsabban és tökéletesebben érje el. A cursillo mozgalom metodikája sem más, mint lényegének gyakorlati alkalmazása. Ez azonban nem önkényes, hanem olyan tevékenységek sora, amelyek nagyobb hatékonyság elérését célozzák, és ezért nem mossák el a lényeg szélesebb horizontját, még csak meg sem változtatják, hanem megnyitják a sajátos, hatékony és gyümölcsöző távlatot. 4 Lehetővé teszi a kereszténységben a lényeg (alapvető sajátosság) élményét és átélését a közösségben Nos, ez a mondat megkívánja, hogy először meghatározzuk: mit értünk a kereszténységben a lényeg (alapvető sajátosság) alatt, és mit a kereszténységben a lényeg élményén és átélésén, ill. közösségben történő megélésén. 2. A KERESZTÉNYSÉG LÉNYEGE (alapvető sajátossága) A kereszténységben a lényeg szemléletének helyes megértése megkívánja, hogy elsősorban ismerkedjünk meg azzal a céllal, amelyet az alapítók szem előtt tartottak, amikor meg akarták magyarázni a fogalmat. Nem törekedtek soha arra, hogy összeállítsák az alapvető sajátosságok teológiáját. Inkább keresték saját útjukat úgy a tartalomban, mint a formában is -, hogy átadják három nap alatt, és tegyék élménnyé azt, ami a kereszténység lényegének talán nem teljessége, de tartalmazza a lényeget. Arra összpontosítottak tudatosan, hogy mi az, ami minden keresztényinek az alapja, fundamentuma, előfeltétele és megkülönböztető jegye. Arra, ami elvezeti az egyént a megtéréshez, és ezen át a környezetek és struktúrák átalakításához. A saját Út keresése alkalmazkodva az Egyház életéhez különböző módon láttatta meg a cursillókkal a kereszténységben a lényeg élményét. Tekintsük most vázlatosan át a fejlődést: A cursillónál olykor a kereszténységben a lényeg, mint szemlélet, a hármas szeretetben jelent és jelenik meg (Mt 23,36kk) Az Isten, önmagunk és a felebarát szeretete. Voltaképpen: A kereszténység lényegének élménye az Isten és a felebarát szeretete mindennapi és szüntelen feladat Még a szentség hősi foka is abban áll, hogy hősi fokon szeretjük Istent és felebarátunkat. (2) A kereszténységben végül is a lényeg maga Krisztus, aki a kereszténységben élővé válik a kegyelem útján. Ez a kegyelem az Isten és az embertárs szeretetében fejeződik ki. (3) mert csak a kegyelmi életet, amelyben szeretjük Istent és a

13 13 felebarátunkat, tekinthetjük minden igaz keresztény lét és cselekvés alapjának, gyökerének és okának. (4) Máskor a kereszténységben a lényeget a keresztségben látták és látják, amely átváltoztató és egyesítő erejével Krisztusba oltja a megkereszteltet, és részesíti a hármas küldetésben: papi, prófétai és királyi megbízatásban (vö. LG 31). Voltaképpen amire törekszünk, az a lényeg élménye. A kereszténységben a lényeg az, ami keresztényi létünk alapja, ami kifejezi keresztényi mivoltunkat. Ebben összetalálkozik minden megkeresztelt, jóllehet az Egyházban elfoglalt helyzetük nagyon is sokféle. Végül ez az, ami magából a keresztségből ered, és megadja bennünk mindannak a formáját és értelmét, aminek keresztény szempontból értéke van (5). A kereszténységben tehát a lényeg a keresztség, mint szentségi megtérés, ha a kettő egybeesik, de az akkor is, ha ez nem egy időben következik be. A keresztség, mint szentség beolt minket Krisztusba. A megtérés folyamatában pedig az ember teljes erejéből válaszol Isten Krisztus által történő hívására (6). Olykor a kegyelmi életben látták és látják a kereszténység lényegét, amely bennünk szakadatlanul új egzisztenciát teremt mint új életelvet bennünk és belőlünk mert hiszen részesedés Isten életében. Amikor a kegyelmi életet tekintjük a cursillo és jelenlegi életünk céljának, az nem más, mint alkalmazkodás Isten terveihez. (7) A kereszténységben a lényeg tehát maga az Isten, aki elhatározza, hogy együtt él az emberi személlyel, mint ajándék és kegyelem (8). Néha Krisztus misztikus életének szemléletében, az Egyház átélésében fejeződött és fejeződik ki a kereszténység lényege. A cursillo lényege voltaképpen az, hogy lehetővé teszi a kereszténység átélését. Módot nyújt arra, hogy megtapasztaljuk személyesen, mint élményt a kegyelmi élet nagyszerűségét. A cursillo folyamán az élet közlése a misztikus test valóságának egyik hatása. Mondhatnánk azt is, hogy a cursillo a misztikus test átélése, élménye. (9) Vagyis a cursillo folyamán a tanítás magva nem más, mint Krisztus misztikus testének teológiája, amit a cursillo struktúráját képező tematika közöl. (10) Néhány szerző összefoglalta vagy elegyítette, vagy közlésében egymásra vonatkoztatta a kereszténység lényegének fenti négy szemléletét. Voltaképpen: A cursillo bemutatja, és lehetővé teszi a kereszténység lényegének átélését, azt, ami valamennyiben közös: a. a lelki keresztséget (átéljük a kegyelmet, amikor Istent és az embertársunkat szeretjük) b. mint a misztikus test öntudatra ébredt tagjai a Jézus Krisztus szentségére történő meghívást, amelyben beteljesedik személyes és közösségi egzisztenciánk. (11) Végső soron arra törekszünk: váljék tudatossá bennünk kereszténységünk és éljük azt át teljes egészében. Amikor tehát az Egyház útján a kegyelmet tudatosan és egyre gyarapítva éljük Krisztuskapcsolatunkban, az embertársainkkal folytatott kommunikációban, akkor azt szeretnénk, hogy legyen minden megváltott megkeresztelve, és legyen minden megkeresztelt szent. (12) A cursillo mozgalom, összhangban az Egyházzal, a kereszténység természetét az alábbiakban határozza meg: a. Krisztus Benne nyilatkoztatja ki magát Isten a Teremtő és Megváltó. Benne éli át a személy találkozását az Isten-atyánkkal (Abba). A kereszténység végül is, nem csupán az igazság egyik tana, és nem csak az élet értelmezése. Igaz, az is! De nem ez képezi természetének gyökerét. Gyökere a Názáreti Jézus. Létezése, műve és konkrét rendeltetése (határozmányai), vagyis történeti személyisége. (13) A cursillo elsősorban erőteljes megrázkódtatás, amely széttöri a szívet burkoló jégpáncélt. Eltávolítja a hályogot a szemről. Élesre hangolja a fület. Az ember ráeszmél létének óriási értékére és kiválasztottságára: ti. hogy Istennek gyermeke. Ekkor pedig elárasztja a világosság, fényben fürdik. A kegyelem, mindent elsöprő erővel betör a lélekbe. A szeretet átjárja és kitágítja a szívet. Nos, ekkor találkozik az ember Krisztussal. Szeme előtt megnyílik az új világ. Jézus jelenléte mindennek új jelentőséget, színt és értéket ad. Igazsága átvilágít

14 14 mindent, és megláthatjuk a dolgok igazi mibenlétét, mint Isten teremtményeit. Olyan találkozás ez, amelyben benne rejlik a hiteles kinyilatkoztatás. (14) Ez a találkozás voltaképpen vallásos élmény, és eredetét tekintve krisztológiai élmény. Mivel pedig krisztológiai, ezért szükségképpen trinitás -os (a Szentháromságban gyökerező). (15) b. A kegyelem Itt valóban érintjük a keresztény valóságmegértés magvát (Karl Rahner). A kegyelem ugyanis megtérés, találkozás Istennel, mégpedig a keresztények közösségében. Atyánk ajándéka, amit Krisztus, és az Egyház, mint Krisztus történelmi megtestesítője, közvetít az egész világnak. A keresztény apostolkodás mindig abban áll, hogy felkínáljuk Atyánk szeretetének ajándékát és adományát másoknak, mindenkinek. A kegyelemnek, a keresztény élet hordozó tengelyének, megvannak az egyértelmű és hiteles előzményei. A cursillo érdeme, hogy síkra szállt a kegyelemnek vallásos, intenzív és rendszeres megtapasztalásáért, amely az egész keresztényi lét és cselekvés kiinduló pontja, gyökere és alapvető eszméje. A kegyelem döntő és középponti helyzete lényeges és vitathatatlan követelménye (postulatum) a cursillo egész metodikájának és lelkiségének. (16) c. A hit (A keresztség lelki átélésében, amelyet a kegyelem ösztönöz.) Isten az emberré lett Fiában nyilatkoztatta ki magát az embereknek (Zsid 1,1; Jn 1,14-18; Mt 11,25-27). A kinyilatkoztatás Istennek titka, aki örök Igéjének emberi igéjében (szavában) közeledik az emberhez. Hitnek nevezzük az ember válaszát, amit a magát Krisztusban neki kinyilatkoztató Istennek ad! Ezért a hit is, miként a kinyilatkoztatás is, természetfölötti. A kettő együtt képezi azt a titkot, amelyben Krisztusban találkozik Isten az emberrel. E találkozást, teljes egészében, Isten kezdeményezi. Belső szólításával (sugallatával) képessé teszi az embert, hogy szavát felfogja. Az ember a maga részéről szabadon dönt, hogy kiszolgáltatja-e magát, amint azt az isteni kinyilatkoztatás abszolút igénye kívánja. A modern exegézis (szövegmagyarázat) egyhangúan tanúsítja, hogy a hit magába foglalja: az üdvözítő esemény felismerését, a bizalmat Isten szavában, (reményt), az ember engedelmes alárendeltségét, és személyes önátadását Istennek. Ez egyben életközösséget jelent Krisztussal, és azt az óhajt, hogy a halál után Vele teljesen egyesüljünk. Így a hit: az embernek mindent magába foglaló igenje Isten felé, aki Krisztusban mint Megváltóban nyilatkoztatja ki magát. (17) A cursillo az átélt evangélium valóságának személyes tapasztalatát és élményét keresi. Arról van szó, hogy az élő Istennel személyesen találkozzunk, amelynek kapcsán a hit a személyes meghívásra adott szeretet-válasz. Elköteleződés, amelyben az ima a baráttal történő személyes dialógus (18) d. Az Egyház Az egyetlen hely, ahol Krisztus terve szerint Őt és általa Atyánkat megtaláljuk. Mert egyedül Krisztus a közvetítő és az üdvösség útja. Krisztus pedig számunkra az Ő testében, az Egyházban válik jelenvalóvá. Ő maga világosan megmondta, hogy szükséges a hit és a keresztség (vö. Mk 16,16; Jn 3,5), és ezzel éppen azt is hangsúlyozta, hogy az Egyház is szükséges, hiszen a keresztségben, mint ajtón át az Egyházba lépnek be az emberek. Nem üdvözülhetnek tehát azok, akik nem akarnak belépni az Egyházba, vagy nem akarnak megmaradni benne, noha jól tudják, hogy Isten Jézus Krisztus által, az üdvösség szükséges intézményének alapította meg a katolikus Egyházat. (LG 14) A cursillo azon van, hogy a keresztények, akik az Egyház intézményét alkotják, valóban Egyház legyenek. Ontológiailag a megtérés által, tudatosan a hit révén, és dinamikusan a tanúságtételükkel. Az Egyházat, mint Krisztus misztikus testét átélve, a cursillo vezéreszméje

15 15 újra visszaadja a kereszténynek a személyes Krisztus hiteles dimenzióját. A Krisztussal való személyes és a testvéri, emberközi kapcsolatok következményeként tudja, hogy közösségben és a közösségért élő tag. A cursillo mozgalom az Egyház mozgalma. A különböző szolgálatok, vagy karizmák (pl. a klerikusok és a laikusok) közti haszontalan és bénító feszültségnek itt nincs helye. Ki-ki egyszerűen tudatára ébred igazi küldetésének. Minden keresztény küldetése: szolgálat. (19) e. A szentségek A szentségekben Isten újra világ lesz, hogy találkozzék velünk. Vallásunk szakadatlanul folytatja az emberivé válást, és istenemberi marad. Az Egyház minden ember számára, mint az üdvösség mindent átfogó szentsége, az Újszövetség jelképeiben konkretizálódik. Elsősorban a hét fő szentségben. A szentségek elsősorban az emberi létezés vertikális dimenzióit fejezik ki: utalnak Isten hívására, aki az embert először emberré teszi. Ezen felül azonban utalnak a Krisztustól eredő hit történetének horizontális dimenzióira is, mert az emberi létezés a maga konkrét alakzataival ezen a szinten nyugszik, amit a történelem közvetít. Önmagát csak ebben a történelmi közvetítésben találja meg. Az emberi történelem zűrzavarában a személyt elsősorban a bűn elkerülhetetlenségének béklyóiba kényszeríti. Így jut el az ember annak a személynek a történelmi szerepéhez, aki egyben Isten is volt. Megteremtődik az ember számára a felszabadító egység Isten örök szeretetével, amely ezen a szinten avatkozott be, és ezzel törte meg az ember börtönét. Az ember horizontális lánca tehát, amely köti, Krisztusban mentőkötéllé vált, és Isten örökkévalóságának partjaira húzza. (20) A Szentségekről szóló beszélgetés felvázolja a keresztény élet egzisztenciális magját. Ahogy időpontja a cursillo közepére esik, úgy a szentségek is középpont, amelyben a történeti személy találkozik Istennel, aki történetivé lett Krisztusban A beszélgetést nevezhetjük miként a szentségeket is a keresztény élet testet öltésének és megvalósulásának. Mindaz, amiről már eddig beszéltünk a cursillón, és amit még fontolóra fogunk venni, itt válik életté. A beszélgetés folyamán érezze az összes résztvevő, hogy a szentségek a szeretet találkozása Istennel Krisztusban. A résztvevők által hozzuk létre a keresztény közösséget. (21) 3. A KERESZTÉNYSÉGBEN A LÉNYEG ÁTÉLÉSE P. Haring szerint: Az élmény nem hideg, fogalmi gondolkodás, amely arra irányul, hogy valamit besoroljon a lényeges jegyek és viszonylatok közé. Az élmény semmiképp nem zárja ki a gondolkodást. Ezek a szív gondolatai. Megkülönböztetve az egyszerű gondolkodástól és megismeréstől azt mondhatjuk, hogy az élmény az alany együttrezgő válasza egy értékre. Ehhez a keresztény üzenethez Jungmann még hozzáfűzi, hogy az át kell hassa és meg kell mozgassa az egész embert, létének legmélyéig. (22) A lényeg élményének a kereszténységben két jelentése van. Általánosan elfogadott az a meghatározás: a cursillo a kereszténység meghatározó sajátosságának átélése, élménye : a. a vallásos (hitbéli) keresztény tapasztalat értelmében, vagyis a keresztény hívő mindennapi életének élménye, b. esemény-élmény értelemben, vagyis az Istennel, Krisztussal és az egyházi közösséggel való találkozás megtapasztalásának rendkívüli élménye.

16 16 Az élmény átélése, mint esemény (esemény-élmény) A kereszténységben rejlő alapvető sajátosság ereje és nagyszerűsége misztikusan átélve lenyűgöző élmény kezdetben, vagyis a megtéréskor, az Isten, Krisztus, az evangélium nagyságának váratlan felfedezésekor. A lenyűgöző élmény ilyenkor a meglepetés és a rácsodálkozás vonásait hordozza. Ez sokak számára új. Felfedezést, sőt meglepetést jelent: megtérést. Ezért sokan a kereszténység alapvető lényegét a cursillóban mint esemény-élményt tapasztalják meg. A keresztény élmény értelmezése a keresztény életben A keresztény mivolt élménye alapjába véve nem más, mint a keresztény egzisztencia, a keresztény ember létezésének módja. A hit, a remény és a szeretet által tehát a Szentlélek belénk árasztott ajándékai által a keresztény ember átéli és megtapasztalja Istent, mint okot, és célt! A kinyilatkoztatás örömhíre a szeretet. Atyánk szeret minket, és hogy megváltson, odaadja a Fiát. A Fiú szeret minket, és önmagát adja (áldozatul) oda értünk. Az Atya és a Fiú elküldi a lelket (Pneuma), aki Isten (Atyánk) gyermekeivé tesz bennünket, hogy dicsőíthessük Atyánkat. Ez a hitben átélt agape (szeretetlakoma) titka (misztériuma), amit napról napra él meg a keresztény ember. Pál rámutat arra, hogy van Krisztus-élmény (Krisztussal, érte és benne feltámadunk), és létezik Szentlélek-élmény, aki arra ösztönöz, hogy Isten gyermekei legyünk, és elvezet Isten mélységeihez. Szent János hangsúlyozza, hogy az örök élet a hit által válik jelenvalóvá, és a szeretet révén Isten, lakást vesz bennünk. Ez a transzcendens (érzékfölötti) Istennek olyan közelsége, amire nem is gondolhat önmagától az ember. Ennek az élménynek ismérveit a közösség hordozza. Nem zárja ki az értelmet, és elismeri, hogy a lelki mindenekfölött áll. Miként Danielou bíboros megjegyzi: A kereszténység lényegében életforma, és voltaképpen nem filozófia. Kereszténynek lenni azt jelenti, hogy istenes életet folytatunk. Azt jelenti, hogy lelkünk a kegyelem állapotában van, és részesei vagyunk Isten bizalmának. Ez pedig kétségkívül újdonság. A kegyelem által az élet új mélységet kap (erre törekszik a cursillo). A tevékenység, ami ebből fakad és kisarjad, az ad a keresztényi létezés kifejezésnek értelmet. A hívő nép első és legfontosabb feladata mint a misztikus test szerves tagja, hogy nyíljék meg arra, hogy minden egyes ember lelkében az isteni személy benne lakozhassék, és magával ragadhassa az örökélet áramlása, amelynek forrása itt fakad már a földön. (23) Ezért az élmény, amit a cursillo elő akar idézni, voltaképpen nem pszichológiai élmény. Jóllehet nem zárja ki ezt sem, sőt keresi anélkül, hogy annak meghatározó szerepet tulajdonítana. Elsősorban tehát lelki élmény, mert a lelkünk egységet alkot a Szentlélekkel, (vö. Róm 8,14-17) Ez az oka, hogy a cursillók mindig élményként mutatkoztak meg. Nagyrészt éppen ez az élményszerűség nehezíti meg azt, hogy bármilyen hiteles magyarázatot tudjunk adni a kérdésre: Tulajdonképpen mi is a cursillo? Mit is tartalmaz? Azt már az első évtől kezdve tudtuk, hogy a cursillo célja nem a hit oktatása. Egy ezt megelőző pontból indul ki: annak az üzenetnek a hirdetéséből, amely megvált és felszabadít. Hirdeti az új életet, amely átváltoztat és újjáteremt. Ezért akarja személyesen megtapasztalni a cursillo az átélt evangéliumot. Arról van szó, hogy találkozzunk az élő Istennel. A találkozás alkalmával személyhez szóló ajánlatot kapunk, amelyre a szeretet válasza a hit, ez pedig elkötelez. Az ima nem más, mint személyes párbeszéd a barátunkkal. (24) A cursillo lényege: lehetővé tesszük a keresztény mivolt átélését. Alkalmat adunk arra, hogy ki-ki maga tapasztalja meg a kegyelemben folytatott intenzív élet nagyszerűségét. A cursillókban az életnek effajta közlése, amelyet ott átélünk, a misztikus test életadó

17 17 valóságának következménye. Lehetetlen cursillót tartani anélkül, hogy ennek a misztikus testnek néhány élő, és életet közvetítő tagja papok és világiak feltételezve az isteni közreműködést, ne tennék az őket eltöltő isteni életet, mind önmagukban, mind másokban valósággá. Ez pedig az Egyházban szokásos, hagyományos segítséggel történik: a szentségek, az ima, az áldozat által. Ebből a szempontból azt mondhatjuk, hogy a cursillo abban áll, hogy átéljük a misztikus testet. (25) A kereszténységben a lényegnek ez az élménye a cursillónál négy arculatban konkretizálódik: a. Találkozás Istennel AZ EMBER MEGHÍVÁSA. Az emberré válás legfőbb oka: Az emberi méltóság lényeges alkotó eleme, hogy hivatása van az Istennel való közösségre. Isten már az eredet címén hívja párbeszédre az embert, aki ugyanis csak azért létezhet, mert Isten szeretetből megteremtette és szeretetből folytonosan létben tartja (GS 19) Az emberiség egész története eredetétől kezdve magában hordoz egy beléoltott törvényt, értelmet és célt. Az ember egyszerűen mint Isten közvetlen tulajdona öröklétre teremtetett! (26) ISTEN SZÜNTELEN HÍV. Isten nem bánja meg soha adományát és meghívását. (vö. Róm 11,28-29) ISTEN KRISZTUSBAN HÍVJA MEG AZ EMBERT. Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére (1Tim 2,4). A próféták útján több alkalommal és többféle módon szólt őseinkhez (Zsid 1,1), amikor pedig elérkezett az idők teljessége, elküldte Fiát, a testté lett Igét, a Szentlélek felkentjét, hogy örömhírt vigyen a szegényeknek, meggyógyítsa a megtört szívűeket, testi-lelki orvosuk legyen, és közvetítő Isten és ember között. Üdvösségünk eszköze ugyanis az Ő embersége volt, mely az Ige személyével egyesült. Ezért Krisztusban teljesedett be a tökéletes elégtétel, amelyre szükség volt a mi kiengesztelődésünkhöz, és benne mutathatunk be teljes értékű istentiszteletet. (SC5) Az ember misztériuma csak a megtestesült Ige misztériumában világosodik meg igazán. Ádám, az első ember, ugyanis előképe volt az eljövendőnek, azaz Krisztus Urunknak. Krisztus az új Ádám, az Atya misztériumának és szeretetének kinyilatkoztatásával megmutatja az embernek magát az embert, és feltárja előtte nagyszerű hivatását. (GS 22) ISTEN ÉLETRE KELTI AZ EMBEREK SZABADSÁGÁT. Isten arra hívja az embereket, hogy lélekben és igazságban szolgáljanak neki, tehát lelkiismeretben kötelezi, de nem kényszeríti őket: tekintetbe veszi az általa teremtett személy méltóságát, azt akarva, hogy az embert a saját belátása vezesse, és éljen szabadságával. (DH 11) A HIVATÁSOK KÜLÖNBÖZŐSÉGE. Bár valamennyi hívő az életszentségre hivatott meg, és Isten igazságossága szerint ugyanabban a hitben részesült (vö. LG 32), nem is mindenki jár ugyanazon az úton (LG 32), mert az Egyházban különböző szolgálatok vannak. A lelki adományok különfélék, de a Lélek ugyanaz. A Lélek ajándékait pedig mindenki azért kapja, hogy használjon vele. Egyik ugyanis a Lélektől a bölcsesség adományát kapja, a másik a tudás adományát ugyanattól a Lélektől, a harmadik meg a hitet kapja ugyanabban a Lélekben, ez csodatévő hatalmat, amaz meg a prófétálást, egyik a szellemek elbírálását, másik többféle nyelvet, a harmadik viszont a nyelvek megfejtését. Mindezt azonban egy és ugyanaz a Lélek műveli, tetszés szerint osztva kinek-kinek. (1Kor 11,4-11) (vö. LG 12) A kereszténységben a lényeg élménye az embernek megadja a középpontot, amelyből kiindulva használhatja képességeit. Ebben a személyiség magára ölti a helytálló viselkedést,

18 18 amelynek kapcsán a szellemi és anyagi értékeket hitelesen ítéli meg, és eljut arra a szintre, hogy dönteni tud használja-e vagy sem a tehetségét. (27) A kereszténységben a lényeg élménye akkor kap személyes bélyeget, amikor megnyílik Isten felé. Ekkor válaszol az egyén Isten szólítására, a személyéhez intézett meghívásra a bizalommal, ráhagyatkozással, jóllehet a meghívás voltaképpen egyaránt szól mindenkinek. Isten ugyan felkínálja magát mindenkinek, és bennünket is többes számban szólít meg, de ajánlata és sugallata soha nem szól általában az emberhez, hanem mindig a konkrét személyhez. Mivel minden ember egyszeri és megismételhetetlenül egyedi, ezért Isten meghívása is egyszeri és megismételhetetlen. Ezért a személyesség jegyét és jelét viseli az ember egész fejlődése és tökéletesedése keresztény szempontból is. Ez annyit jelent, hogy figyelembe kell vennünk, és segítenünk kell minden egyes személyt, egyedi meghívást, hogy váljék mind jobban személlyé. Minden erkölcs tehát, amely leértékeli ezt az alapvető szempontot, nem ismeri fel a keresztény dogmát, és az emberből tárgyat, valami idegent csinál. (28) b. Krisztus barátsága A cursillóban az igazságokat a Krisztussal való élet nagy egységében ábrázoljuk. Fő törekvésünk: váljanak az igazságok mindenekelőtt életgyakorlattá, vagyis ki-ki nyerje el a kereszténység igazságának élményét, amely Krisztus. Ő azonban nem csak út, igazság és élet, hanem történeti személy is. A Názáreti Jézus föltámadt és ma is él: testvérünk és barátunk, az Atya szentsége és az egész világtörténelem tengelye. c. Közösség embertársainkkal A keresztény élet mindig együttélés. A keresztény élet mindig együttélés a közösséggel, amikor az apostoli munka során közösen adományokat fogadunk el, feladatokat és felelősséget vállalunk el. Abban fog megmutatkozni, hogy közösen fejezzük ki magunkat olyan formákban, amelyeknek csakis így van értelmük és így hatásosak. (29) Ha a cursillo gyökere a kereszténységben a lényeg átélése, akkor a keresztény élményben is lényeges az együttélés, és ennek következtében a cursillo élményében is. Isten arra szólít fel: alkossunk egy népet. És úgy tetszett Istennek, hogy az embereket nem bárminő kölcsönös kapcsolatoktól függetlenül, csupán külön-külön hívja meg a saját életében való részesedésre, hanem néppé teszi őket: szétszórt gyermekeit e népben gyűjti össze (vö. Jn 11,52). (AG 2) Az üdvösség történetének kezdetétől fogva az emberekre nem csak mint egyénekre esett Isten választása, hanem mint egy bizonyos közösség tagjaira. Ezeket a kiválasztottakat ugyanis népének (Kiv 3,7-12) nevezte Isten, midőn közölte velük szándékát, sőt e népével kötött szövetséget a Sínai hegyen. (GS 32) Mégis, úgy tetszett Istennek, hogy ne külön-külön szentelje meg és üdvözítse az embereket, bárminő kölcsönös kapcsolatuktól függetlenül, hanem néppé tegye őket, néppé, amely őt igazságban elismeri és szentül szolgál neki. (LG 9) Isten mindnyájunk gondviselő Atyja, azt akarta, hogy az emberek egyetlen családot alkossanak, és testvéreknek tekintsék egymást. Hiszen mindannyian Isten képére vannak teremtve, Isten telepítette be az egy őstől származó emberiséggel az egész földet (Ap Csel 17,26), továbbá mindnyájan egy és ugyanazon célra vannak hivatva, és ez maga az Isten. (Gs 24) Az ember, akit személyek egymásra találása szült, nem bontakozhat ki, ha nem lép kapcsolatba másokkal történjék ez akár emberi, akár természetfölötti síkon. A párbeszéd, nyitás mások felé, közösség az egész emberiséggel. A szociális dimenzió, a rokoni és egyéb sok másféle kapcsolat az ember létezése szempontjából mind rendkívül fontos. Hasonló a helyzet, amikor a kereszténységben a lényeget éljük át, mégpedig úgy, hogy: Bár a lélek egy

19 19 és ugyanaz, a hit is azonos, és voltaképpen egyetlen testet alkotunk. Ez a kereszténységünk lényege és alapja. Személyiségét senki nem veszti el az élet legkülönbözőbb jelenségei közepette sem, még ha a személyek egyszerűen egyetlen tömeggé verődnek is össze. Sokkal inkább az a helyzet, hogy mindenki megőrzi saját lényét. Krisztus misztikus testében sokféle tag és hivatal létezik. Miután mindenki egy-egy tag, így személyével hozzájárul a többiek jóllétéhez. Az a tény, hogy mindegyikük keresztény azt jelenti, hogy mindegyikük felelős a többiért. Mindegyikük egyéni sajátosságai révén kész, hogy szolgáljon másokat. Ki-ki a maga módján működik együtt az egész Egyházzal. Minél szorosabban működik együtt egy-egy tag a többivel, annál inkább fokozódik személyiségének kibontakozása és gyarapodása, következésképpen az Egyház növekedése is. De minél több tag húzódik önmagába vissza, anélkül, hogy bármivel is hozzájárulna az Egyházhoz, annál kevésbé használnak az Egyháznak és önmaguknak. (30) EGYSÉG A KÜLÖNBÖZŐSÉGBEN. Egy tehát az Isten választott népe: Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség (Ef 4,5). Egyenlő a tagok méltósága, mert Krisztusban újjászülettek. Közös az istengyermekség kegyelme, közös a hivatásuk a tökéletességre. Egy az üdvösségük, egy a reményük és osztatlan a szeretetük. (LG 32) A keresztény meghívottság élményében két veszélyt kell elkerülnünk: ne túlozzuk el sem a személyeset, sem a közösségit. Isten titka abban rejlik, hogy megkeressük a személy és a közösség egyensúlyát. (31) Arany szabály: Maradjunk tudatában annak, hogy a keresztény élet nem csak az életet és átélést, az élet feláldozását jelenti, hanem az együttélést is. A keresztény megszentelődés mindig közösségben történik. A közösség a keresztény számára az a kulcs, amellyel az evangéliumot egzisztenciálisan kinyitja, megragadja és megvalósíthatja. A közösség az utolsó és végleges lépés, amit a cursillo lehetővé akar tenni. (32) A kereszténység lényege tartalmazza mindenki számára a mércét, ez pedig a személyes meghívás. Ezért a kereszténységben a lényeg megvalósítását nem korlátozhatjuk csupán arra, ami mindenkiben közös. A közösségi tudat párhuzamosan fejlődik annak tudatosulásával, hogy mint személyiség is fejlődünk. Ha tehát a cursillo mozgalom egész lelkiségét kizárólag a keresztségben, a kegyelemben, a misztikus testben vagy esetleg a hármas szeretetben (Isten, felebarát és önmagunk) látnánk, akkor úgy érezhetnénk, mint ha egy formába préseltek volna bennünket. Így talán meg sem érthetnénk, hogy mint személyeknek egyéni küldetésünk is van az Isten népe között és a világban! (33) A cursillo közvetlen célja tehát az, hogy segítse a személyes meghívás felfedezését és megvalósítását, a személyiség teljes tiszteletben tartása mellett.. (34) d. Az apostoli felelősség Az apostoli felelősség az Egyház szentségének valóra váltása és igazolása, amely mint Krisztus megváltásának hatékony jele, evangéliumát és keresztjét az egész világnak felkínálja. Az apostolkodás képezi a kereszténység természetét és lényegét. A nap előbb szűnik meg melegíteni és világítani, mint hogy a keresztény megszűnne, mint fáklya lobogni és a kereszténység fáklyája nem maradhat titokban. A lámpát, amelyik ég, nem szabad véka alá rejteni. (Aranyszájú Szent János). Az apostolkodásra maga az Úr rendeli őket a keresztséggel és a bérmálással. A szentségek azután, különösen az Eucharisztia, közlik és táplálják minden apostolkodás éltető lelkét, a szeretetet Isten és az emberek iránt. (LG 33) A cursillo egész története és teljes irodalma egyhangúan és szakadatlanul ismétli, hogy az apostolkodás minden szempontból a cursillo természetének sajátossága. Aranyszájú Szent János idézete, amit említettünk, a cursillo kedvelt szállóigéje, amikor az apostolkodásról beszélünk. Mindennek összefoglalása: A kegyelmi élet, amelyből a tett fakad, a kereszténységnek gyökere, és ezért a cursillónak is gyökere. (35)

20 20 Azzal a céllal, hogy a keresztényekből magcsoportokat képezzen, melyek a környezeteket megkovászosítják az evangéliummal 4. ADJUNK GERINCET A KERESZTÉNYSÉGNEK Adjunk gerincet a kereszténységnek! ebben a jelszóban találták meg a cursillók a hiteles és pontos kifejeződésüket, konkrét, világos körvonalú szándékukat, tevékenységi területüket és lehetőségüket, hogy valóban hatékonyak legyenek (36) A kereszténység kifejezést minden oldalról bírálják, mert elfelejtették, hogy ez a fogalom nem statikus, hanem teljes egészében dinamikus, és éppen ezért arca felbukkan a legkülönbözőbb területeken. A kereszténység (a spanyol szó Cristiandad nehezen fordítható le magyarra, mert részben kifejezi a kereszténységet, részben a keresztényi mivoltot is) mindig időben lesz megvalósuló, születő. Ennek következtében az adott konkrét időben és adott kornak megfelelően más-más jelentést hordoz. (37) A kereszténység fogalma itt és most fogalom kell legyen, és jelene mindig illeszkedik a korhoz, apostoli szelleme (lelkülete) azonban változatlan, mert krisztus élő valóságát kell szem előtt tartania a keresztények mai közösségében. Így tehát a kereszténységről alkotott elképzelés, amit a cursillo magáénak vall nem a középkori, hanem tulajdonképpen az, amit az első keresztény közösségek vallottak. Ezek bár számbelileg kevesen voltak, legyőzhetetlen lelkülettel rendelkeztek. Keresztény mivoltuk boldogságát és tenni akarását messze kisugározták, hogy így foglalják el a világot Isten számára. (38) A kereszténység fogalmát a cursillo irodalmában sokféleképpen világították meg. Jelenti: a keresztény emberek cselekvési módjának eredményét, akik teljesen az istenit szolgálva áthatják a társadalmat a Szentírás mércéjével (39), tényleges megvalósulását annak, hogy ki-ki a mindenkori helyzetének megfelelően az összes lehetőségét felhasználja környezetének megkovászosítására az evangéliummal (41), a megkereszteltek minden egyes közösségét, amely befogadja Krisztust élő alakban, és tagjai a szentségre törekvésükben kisugározzák környezetükre az evangélium és a keresztény erények lelkületét (42), emberek csoportját, akik közösen testesítik meg a kereszténység lényegét (43), az emberek összességét, akik megtalálták helyüket az Egyházban és a világban is, és megváltoztak Isten kegyelmének hatására. Akik befelé és kifelé egyaránt hatékonyak (44), az élő és hatékony módon történő apostolkodást (45), a kereszténység nem összege meghatározott részeknek, sokkal inkább egyesült egész, amely örül elemeinek sokfélesége miatt. Hogy előidézzük ezt a radikális közösségi érzést, szükség van az indítékok, a szemlélet és az élet egységére. Ez olyan egység, amely az egyetemesség és az állandóság szavatolásával teszi lehetővé a kereszténységben a lényeg megvalósulását, nem csökkentve a dinamikát. (46) A bogotai első latinamerikai találkozó szerint: A kereszténység azon keresztények csoportja, akik mint kovász áthatják környezetüket az evangéliummal, miközben tudatosan és egyre gyarapodva átélik a kegyelmet. (47) A kereszténység hiteles mai jegyeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: Egy csoport, amely nyitott, közösségi, szabad, autentikus és világi, amely szakadatlan dialógust folytat az őt körülvevő földi valósággal. (48) Egy anyagi vagy erkölcsi dolognak gerincet adni etimológiailag ugyanaz, mint azt szilárd és egymásba hatoló elemekkel megszervezni, úgy, hogy stabil és hajlékony legyen. (49) A hasonlat értelmezésénél az emberi gerincet vesszük alapul, mert az hordozza a testet, összeköti, egyesíti, össze is tartja, s emellett hajlékony. (50)

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Pasarét, 2013. június 27. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Alapige: Malakiás 1,6a A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya

Részletesebben

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria

Részletesebben

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája Jézusom, bízom Benned! Az Isteni irgalmasság kilencede valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája 1937. augusztus 10-én mondta az Úr Szent Faustina nővérnek: Azt kívánom,

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

Hírlevél. Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája

Hírlevél. Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája vissza a hírlevélhez Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája A Szent István Társulatnál jelent meg szeptember 28-án Ferenc pápa Laudato si kezdetű enciklikájának magyar

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu EDK -k az EDM -ért Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért LÁTÁS Egyetemekre, Főiskolákra járó diákok evangéliummal való elérése, keresztyén diáktársaik által. Keresztyén diákok aktivizálása,

Részletesebben

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA 1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA A mi Urunk Jézus Krisztus így szól: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28) Tőle kaptuk ezt

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422.

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422. Pinchas Lapide, a jeruzsálemi American College Újszövetség-professzora, a Der Jude Jesus című könyv [1] szerzője, zsidó hitének, zsidó világképének rövid foglalatát a Zsidó hitem lényege című írásában

Részletesebben

Ha aa magasban. Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI.

Ha aa magasban. Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI. Ha aa magasban ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI. OSZTIE ZOLTÁN Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából SZENT ISTVÁNTÁRSULAT az Apostoli

Részletesebben

A tanítványság és az ima

A tanítványság és az ima január 11 17. A tanítványság és az ima SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 9:2-19; Máté 14:22-23; 26:36; János 17:6-26; Zsidók 2:17; 1Péter 4:7 De nemcsak őérettök könyörgök, hanem azokért is,

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

Nick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI. A pápa az élet alapvető kérdéseiről

Nick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI. A pápa az élet alapvető kérdéseiről Nick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI A pápa az élet alapvető kérdéseiről MODERN LELKISÉG II. János Pál pápa a keresztényeket lelki életük megújítására szólította fel. A pápa szerint,

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 25. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli

Részletesebben

formát vett fel, megalázta magát és engedelmes volt a kereszthalálig. De mi a mi szegénységünk? Minden bizonnyal az, hogy kiszakadtunk az Istennel

formát vett fel, megalázta magát és engedelmes volt a kereszthalálig. De mi a mi szegénységünk? Minden bizonnyal az, hogy kiszakadtunk az Istennel Ami mindent felülír Ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét; hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. 2Kor 8,9 Igehirdetés a zsinati választások

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj!

E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj! E L Ő S Z Ó XVI. Benedek pápa a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulója alkalmából a 2012. október 11. és 2013. november 24., Krisztus király ünnepe közötti időszakra meghirdette a hit évét,

Részletesebben

Szent Imre Katolikus Óvoda

Szent Imre Katolikus Óvoda Szent Imre Katolikus Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA DERÜS VAGYOK, LEGYETEK AZOK TI IS! (II. János Pál pápa) 2013 TÖRVÉNYI HÁTTÉR Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Törvények A nemzeti köznevelésről

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

Bérmálási vizsgakérdések

Bérmálási vizsgakérdések 1 Bérmálási vizsgakérdések 1. Miért bérmálkozol? Hogy a Szentlélek ajándékát elnyerjem. 2. Mire képesít a Szentlélek a bérmálkozásban? Hogy felnőtt keresztény legyek, vagyis saját akaratomból Jézus tanítványa

Részletesebben

Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM PÉCS 2011 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ 4. oldal I.1. Az intézmény

Részletesebben

Elöljáróban. 13. hitelv

Elöljáróban. 13. hitelv hit13.qxd 2007.11.06. 21:40 Page 1 A Hetednapi Adventista Egyház hitelvi füzetei 13. hitelv A maradék és küldetése Megharagudott a sárkány az asszonyra, és elment, hogy hadat indítson a többiek ellen,

Részletesebben

Életgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez.

Életgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez. Életgyónáshoz Életrendezés Nemes Ödön jezsuita atya gondolatai Alapelvek A kapcsolataimban, élethelyzeteimben, testi-lelki betegségeimben, kudarcaimban tapasztalt nehézségeimet, ne tekintsem problémának,

Részletesebben

A TÖKÉLETESSÉG ÚTJA. 2012 a Regula éve

A TÖKÉLETESSÉG ÚTJA. 2012 a Regula éve A TÖKÉLETESSÉG ÚTJA 2012 a Regula éve Ferences Világi Rend Szent Maximilian Kolbe Régió 2012 ... részére Tanulmányozzátok, szeressétek és éljétek a Ferences Világi Rend reguláját. (II. János Pál pápa)

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

Vezess úgy, mint Jézus! Dr. Gary L. Johnson

Vezess úgy, mint Jézus! Dr. Gary L. Johnson Vezess úgy, mint Jézus! Dr. Gary L. Johnson A vezetőfejlesztés jézusi módszere 2 Timóteus 2:2 1) Válassz jól Lukács 6:12-16 1 Timóteus 5:22 Elhívás Jellem Képességek 2) Fektess be időt 12 Egy A három Egy

Részletesebben

HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT*

HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* Buji Ferenc HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Lk 20,34 Ha a keresztény ember a házasság és a szerzetesi, papi, valamint evangéliumi indíttatású világi nőtlenség

Részletesebben

MARY WARD (1585-1645)

MARY WARD (1585-1645) MARY WARD (1585-1645) Az Úr mellém állt és erőt adott (2Tim 4,17) Az Úr oltalmaz engem, nem félek. (Zsid 13,6) A szerzetesnı, akit Isten nagy kegyelmekkel és nagy keresztekkel látogatott meg. KISGYERMEKKOR

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

Miért nem m ködik a közösség? Családok Jézusban www.par-beszed.hu

Miért nem m ködik a közösség? Családok Jézusban www.par-beszed.hu Miért nem m ködik a közösség? Családok Jézusban www.par-beszed.hu A technika: Mib l lesz a robot? A biológia: hogyan keletkezik az élet? A közösség növekedése nem más, mint: Azoknak a növekedési automatizmusoknak

Részletesebben

E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj!

E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj! E L Ő S Z Ó XVI. Benedek pápa a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulója alkalmából a 2012. október 11. és 2013. november 24., Krisztus király ünnepe közötti időszakra meghirdette a hit évét,

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Katolikus hittan emelt szint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 22. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

A megerősödött lélek. Sant Rajinder Singh

A megerősödött lélek. Sant Rajinder Singh Sant Rajinder Singh A megerősödött lélek Részlet a Lelkünk megerősítése meditációval című könyvből A bensőnkben található gazdagság nagyobb, mint amekkorát valaha is felhalmozhatnánk a földi életünkben.

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A Cursillo Mozgalom veszélyei

A Cursillo Mozgalom veszélyei A Cursillo Mozgalom veszélyei Mindenekelőtt fontos leszögezni, a Cursillo Mozgalom célja, hogy a barátságon keresztül feltárja Isten szeretetének jó hírét azok számára, akik részt vesznek a Cursillo hétvégéjén.

Részletesebben

Kulcsok a megértéshez

Kulcsok a megértéshez Kulcsok a megértéshez Egyre nagyobb az érdeklődés a spirituális ismeretek, a misztikus kapcsolatok, és a nem tudományos gyógyítás iránt. Ez a tény jelzi, hogy valami történik, s ezt sok ember érzi. Valami

Részletesebben

The Holy See. Üzenet a hivatások 39. világnapjára

The Holy See. Üzenet a hivatások 39. világnapjára The Holy See Üzenet a hivatások 39. világnapjára II. János Pál pápa 2002. április 21. Téma: Az életszentségre szóló meghívás Tisztelendő Püspöktestvéreim, kedves Testvéreim! 1. Mindnyájatoknak, akiket

Részletesebben

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én Az Új Tanítás 2015. június 14-én Biró László Mi az Új? Mikor elhangzott a múlt havi tanítás, megfogalmazódott bennem, hogy most vasárnap hozzak én is egy kibontott sugallatot. Mikor az asztalomnál ültem,

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1.

ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1. ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1. A FIATALOK NEVELÉSE AZ IGAZSÁGOSSÁGRA ÉS A BÉKÉRE 1. Az új év kezdete, amely Isten ajándéka az emberiség számára, arra indít, hogy

Részletesebben

Legyenek eggyé kezedben

Legyenek eggyé kezedben Legyenek eggyé kezedben EGYETEMES IMAHÉT ÖKUMENIKUS ZÁRÓ ALKALMA KITEKINTÉSSEL A BIBLIA ÉVÉRE 2009. január 25. vasárnap - 15. 30 tól a gyülekezés alatt a Miskolc - Belvárosi Evangélikus Egyházközség In

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Életterv az ember szolgálatában

Életterv az ember szolgálatában DON MARIO PICCHI Életterv az ember szolgálatában Négy évvel ezelõtt, 2010 tavaszán hunyt el don Mario Picchi olasz katolikus pap, az Olasz Szolidaritási Központ (Centro Italiano di Solidarietà CeIS) alapítója.

Részletesebben

Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE

Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE 2015. december Gyurkó József: KARÁCSONYVÁRÓ ÜZENETEK Kedves Testvérek, a 2015 év vége felé haladva

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk: Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Az Istentől származó élet

Az Istentől származó élet Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

Függelék. 2. Unitárius hitvallás.

Függelék. 2. Unitárius hitvallás. Függelék. 2. Unitárius hitvallás... Hiszek egy Istenben a világ teremtőjében fenntartójában és az emberiség szeret'ő atyjában;.. Hiszek az ember Jézusban" az ő isteni kulde. tésében az ő tanainak udvözítő

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele 2014. Március 23. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Plébánia hírlevele II/12. szám Jöjjetek, lássátok meg azt az embert, aki megmondott nekem mindent, amit tettem: nem ez-e a Krisztus? Az evangélium

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

NEM MINDENKI. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp.

NEM MINDENKI. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp. NEM MINDENKI Lekció: Mt 7,21 23 Alapige: Mt 7,21 Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az,

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

Használatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem! 1. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2.

Használatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem! 1. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2. Használatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem!. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2. Szövegbe ékelt, szó szerinti idézetre úgynevezett macskakörmöt

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma

Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma Tóth-Simon Károly Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma Bevezetés Különböző hivatalos nyomtatványokon rendszeresen rákérdeznek a családi állapotunkra. Az önéletrajzunkban is hivatkozunk

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

JELLEMZŐ GONDOLKODÁS MÓDOK

JELLEMZŐ GONDOLKODÁS MÓDOK JELLEMZŐ GONDOLKODÁS MÓDOK szegénység evangéliuma bővölködés teológiája sáfárság a nekünk adott javak gonoszok jár nekem felelősséget jelent azért dolgozom szükségek betöltése meggazdagodjak szolgáljam

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett Félreértett rtett tanítások? Ugyanazon alapról eltérő tanítások? Fordítások A Biblia eredeti nyelve nem a magyar Összehasonlító fordítások,

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

Részlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én

Részlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én Részlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én Mielőtt egy gondolat egy mondat formájában a tudatban megjelenik, szónélküli lénye,

Részletesebben

Célok és feladatok. Általános koncepció

Célok és feladatok. Általános koncepció HELYI TANTERV Bibliaismeret -. évfolyam Általános koncepció A bibliaismeret tantárgy tanterve az elsajátítandó ismeretanyagot a () év folyamán koncentrikus körökben dolgozza fel: ugyanazok a témák többször

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15.

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Csütörtök óta, amikoris az Agora című filmet megtekintettem a moziban, le nem lohadó nyugtalanság

Részletesebben

Gyerő Dávid 1. Váltságdíj hitünkért: a csoda művelése

Gyerő Dávid 1. Váltságdíj hitünkért: a csoda művelése Gyerő Dávid 1 Váltságdíj hitünkért: a csoda művelése Ekkor magához hívta a sokaságot tanítványaival együtt, és ezt mondta nekik:»ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét,

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

Üdvözlünk Isten családjában!

Üdvözlünk Isten családjában! Üdvözlünk Isten családjában! Amikor Jézust elfogadod Megváltódnak, Isten családjának tagja leszel. Isten azt akarja, hogy ha az Ő gyermeke lettél, növekedj az Ő megismerésében, és válj minél inkább Jézushoz

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

Létezik-e Antikrisztus?

Létezik-e Antikrisztus? Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:

Részletesebben

Hitünk tökéletesítése

Hitünk tökéletesítése 2. tanulmány Hitünk tökéletesítése október 4 10. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Lukács 12:16-21; 17:5-6; Filippi 3:12-15; Jakab 1:2-3, 19-21; 1Péter 1:6-7 Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégzőjére

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Mi a virtuális valóság?

Mi a virtuális valóság? VIRTUÁLIS VALÓSÁG - KERESZTYÉNYSÉG Kol 2,20-23 Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemei számára, miért terhelitek magatokat olyan kötöttségekkel, amelyek csak az e világ szerint élőkre kötelezők:

Részletesebben

Irgalmasok Háza Pécs, Széchenyi tér 5. Telefon/fax: 72/312-856

Irgalmasok Háza Pécs, Széchenyi tér 5. Telefon/fax: 72/312-856 2008. február Irgalmasok Háza Pécs, Széchenyi tér 5. Telefon/fax: 72/312-856 Február 1, első-péntek. Gyónási alkalom 6 órától 9,30 óráig és délután 16-tól 17,30 óráig. Február 2. Urunk bemutatásának ünnepe(gyertyaszentelő

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Tartalom Pedagógiai alapelvek, értékek, célok, feladatok, eszközök és eljárások... 3 Bevezetés... 3 Erkölcsi (morális, etikai)

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

1. Lecke: Bevezetés és a folyamat. elindítása

1. Lecke: Bevezetés és a folyamat. elindítása 1. Lecke: Bevezetés és a folyamat elindítása 1. Lecke: Bevezetés és a folyamat elindítása Gratulálok a döntésedhez! Kalló Melinda vagyok és üdvözöllek az első leckén! Ez egy kicsit rendhagyó tanítás lesz,

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK. DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM

EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK. DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM AZ ÓSZÖVETSÉG RECEPCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA A ZSIDÓKHOZ ÍRT LEVÉLBEN AZ INTERTEXTUÁLIS

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás)

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) 138 Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) A most következő előadásban két kérdésre keresem a választ. 1. A múltra nézve: Hogyan kezdte ünnepelni a keresztyénség karácsonykor Jézus Krisztus születését?

Részletesebben

yymár meglévő csoport számára:

yymár meglévő csoport számára: 1. HÉT: FILIPPI 1,1 11 Tényleg Krisztushoz tartozom? Kezdjük a beszélgetést azzal, hogy feltesszük valamelyiket a következő kérdések közül a csoportnak: yykezdő csoport számára: Mi indított arra, hogy

Részletesebben

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA Mágikus SZERtartás EGÉSZséges +boldog ÉLETedért! INGYENES EGÉSZséget és boldogságot teremtő IMA Mágikus SZERtartás, amit otthonodban végezhetsz EGÉSZséges +BOLDOG életedért!

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben