AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA"

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA SZERZŐ: KONZULENS: SIVÁK BABETT DR. NAGY ANITA EGYETEMI DOCENS 1

2 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF CRIMINAL PROCEDURE THE EDUCATE, THE EMPLOYMENT AND THE RELIGION OF THE CONVICTED AUTHOR: SIVÁK BABETT CONSULTANT: DR. NAGY ANITA University docent 2

3 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. Nagy Anita egyetemi docensnek, aki vállalta a konzulens szerepét, illetve aki észrevételeivel és tanácsaival segítette és alapos odafigyeléssel ellenőrizte munkámat. 3

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS A DOLGOZAT TÁRGYA, CÉLJA... 5 I. A SZABADSÁGVESZTÉS- BÜNTETÉS ÉS VÉGREHAJTÁS TÖRTÉNETE A FEUDALIZMUS SZABADSÁGBÜNTETÉSEI A REFORMKOR ÉS A POLGÁRI KORSZAK A CSEMEGI KÓDEXET KÖVETŐ ÉVEK A RENDSZERVÁLTÁSIG A RENDSZERVÁLTÁS KÖVETŐ IDŐSZAK II. AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA ALAPVETÉS Szocializáció Deviancia AZ ELÍTÉLTEK RESZOCIALIZÁCIÓJÁT ELŐSEGÍTŐ 4 PILLÉR MEGHATÁROZÁS Az elítéltek nevelése Az elítéltek oktatásának kulcskérdései Az elítéltek foglalkoztatására ható tényezők Az elítéltek vallásgyakorlásának lehetőségei BŰNÖZÉS HAZAI VISZONYLATBAN Bűnözés a számok tükrében Bűnözési helyzetkép országosan, régiónként A MAGYAR BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS III. ÖSSZEGZÉS MELLÉKLET HIVATKOZOTT IRODALOM FELHASZNÁLT IRODALOM INTERNETES IRODALOMJEGYZÉK: FÜGGELÉK

5 Bevezetés A dolgozat tárgya, célja A magyar jogirodalomban számos olyan munka született már, amelyek a büntetések és börtönviszonyok, valamint az elítéltek börtönön belüli létével, helyzetével foglalkozik. Napjaink hazai nagy pönológusai, Vókó György, Mezey Barna, Lőrincz József, Huszár László, Ruzsonyi Péter, Kerezsi Klára és Gönczöl Katalin, akik elsősorban a büntetéstan és a börtönügy tudományos vizsgálatával foglalkoznak. A pönológia egy olyan multidiszciplináris tudomány, amelynek célja a büntető szankciók alkalmazásának vizsgálata és tanulmányozása. Leginkább a büntetőintézetek létének indokoltságát, karakterisztikáját és hatékonyságát helyezi a központba. 1 A pönológia nem csupán a jogtudomány és jogelmélet eredményeit használja fel, hanem alkalmazza a filozófia, a pszichológia, a földrajz, a történettudomány, a szociológia, a szociálpolitika és a kriminológia alapfogalmait, illetve eredményeit is. Az említett tudományterületek egyáltalán nem idegenek a jogelmélettől, továbbá, hogy a büntetéstan nem jelenti csupán a hatályos vagy hatályát veszett büntető anyagi, eljárásjogi vagy végrehajtási jogszabályok értelmezését. A pönológusokat a büntetés fejlődése is érdekli, ugyanakkor a büntetés gazdasági és politikai vonulatait is vizsgálják. 2 A börtöntudomány témakörében készült művek áttanulmányozása korántsem egyszerű feladat. A szakdolgozatomhoz a Börtönügyi Szemlében - mely a büntetés-végrehajtás tudományos és szakmai folyóirata - megjelenő publikációkon kívül az interneten elérhető műveket használtam fel. Ugyanakkor munkám során lehetőségem volt monográfiák felhasználására is. A dolgozatom célja egyfajta tartalomelemzés, az alkalmazott kutatási technika pedig leíró, elemző. Kísérletet tettem arra, hogy a fent említett témakörben született publikációk áttanulmányozását követően általános érvényű megállapításokat tegyek az elítéltek 1 Scott, David G.: Penology. London, Sage Publications, o. 2 Fliegauf Gergely: Mivel foglalkozik a börtöntudomány? David Gordon Scott pönológiai alaptémái és néhány kritikai, illetve elméleti megfontolás. In: Börtönügyi Szemle 2011/4. 13.o. 5

6 nevelésére, oktatására és vallásgyakorlására vonatkozóan. (Ami a vonatkozó szakirodalom számát tekintve nem is olyan egyszerű. A dolgozat felépítését tekintve 3 fejezetből áll. Az első részben röviden ismertetem a szabadvesztés-büntetések fejlődését az egyes korokban. A második részben a hipotézisem megértéséhez szükséges fogalmak meghatározására kerül sor, majd elemzem a hazai büntetés végrehajtási rendszerben alkalmazott, az elítéltek nevelésével, oktatásával, vallásgyakorlásával kapcsolatos elméleteket, végül a harmadik részben a magyar büntetés végrehajtás szervezeti felépítésére, statisztikai kimutatásokra, illetve összegzésre kerül sor. Hipotézisem az, hogy a szocializációs folyamat sikertelensége nagymértékben hozzájárul a bűnözői magatartás (deviáns viselkedéstípusok) kialakulásához. A fogvatartottak többségénél ugyanis a szocializációs folyamatok nem a normális, megszokott mértékben, vagy minőségben történtek meg. Ezt támasztja alá az alacsony iskolai végzettségük is. Ebből egyértelműen az következik, hogy oktatásukkal, foglalkoztatásukkal a hiányzó műveltséget pótolni lehet, ami hozzájárulhat a sikeresen társadalmi beilleszkedéshez. A dolgozó elítéltek sokkal kevesebb fegyelmi vétséget követnek el. Az oktatással egybekötött munkáltatásból tehát profitálhatnak, mert egy szakmával a kezükben, némi munkatapasztalattal a hátuk mögött a szabadulás után is nagyobb eséllyel tudnak beilleszkedni a társadalomba, visszatérni a munkaerőpiacra. 3 3 Gyimóthy Éva: Börtönmunka: szabadság és munkadíj jár (megtekintés időpontja: ) 6

7 I. A szabadságvesztés- büntetés és végrehajtás története Amióta a társadalomban kisebb-nagyobb közösségekben él az ember, kénytelen tekintettel lenni másokra. Alkalmazkodnia kell másokhoz; ezt várják tőle embertársai. Ezek a várakozások az idők folyamán megszilárdultak, szabályokba rögzültek. E normák lényegében az emberek viselkedésére vonatkoznak, ezért ezeket viselkedési szabályoknak nevezzük. Kezdetben e viselkedési szabályok csak az emberek tudatában éltek. A társadalom egyes tagjai tisztában voltak azzal, mit várnak tőlük a többiek. Ha nem aszerint viselkedtek, helytelenítették magatartásukat, megvetették, esetleg ki is közösítették őket. 4 A büntetés az emberiség történelmének kezdeteitől létezik. Az első törzsi csoportokban a közösség vállalta fel mindazon dolgok büntetését, amelyeket ők maguk bűnnek ítéltek meg. Miközben az emberek fokozatosan áttértek a letelepedett életmódra, kialakult az a vallási és világi elit, amely létrehozta a viselkedésre vonatkozó erkölcsi és társadalmi törvénytárakat, és ezáltal a büntetéseket is, ezen szabályok megszegőire. A nagy és összetettebb emberi társadalmak megjelenése előtt még feltehetőleg nem létezett merev társadalmi hierarchia. A viselkedési normákat és az erkölcsi értékeket nemzedékről nemzedékre adták tovább, annak függvényében, hogy melyek voltak a törzs szempontjából a legelőnyösebb szabályok. Ezekben az egyre összetettebb közösségekben megjelent az igény a politikai és jogi szervezetek létrehozására, és az állam fokozatosan magára vállalta a büntetés, vagy legalábbis az ítélkezés szerepét. 5 A büntetések a jogalkotó rendelkezésére álló kriminális szankciók, melyek lényege valamiféle érték megvonása. A bűn kezelésére született meg, így rendeltetése direkt vagy indirekt módon mindig a társadalmi köznyugalom fenntartása volt. A büntetések arzenálja az emberiség története során alig változott, az elrabolható értékek köre az emberi nem fejlődése során nem módosult. Az élet, a test, a szabadság, a vagyon és a környezet megbecsülése az a kör, melyben a büntetendő személy támadható. 6 4 Földvári József: Magyar büntetıjog. Általános rész. Osiris Kiadó, Budapest, 1997, 19. old. 5 Lyons, Lewis: A büntetés története. Magyar Könyvklub Kiadó, Budapest, 2005, 11. old. 6 Dr. Kabódi Csaba - Dr. Mezey Barna - Dr. Lőrincz József: A büntetéstan elméleti és történeti alapjai Budapest, (megtekintés időpontja: ) 7

8 A büntetések és a büntetés-végrehajtás minden korban szorosan összefügg az általános társadalom felfogással, valamint a mindennapi élet körülményeivel is. A közösség nyugalmának záloga volt a normarend stabilitása és a szabályok érvényesülésének kikényszerítése. A bűnt elkövető (tehát szabályt szegő) tettes nemcsak egyenes formában, tehát a társadalom legközvetlenebb érdekeit és életét zavarja meg, hanem a szabályok biztonságába vetett hitet is. Sőt, tette alkalmas arra is, hogy megingassa a közösségek, a társadalom vezetői, állami szervek, hatóságok tekintélyét, melyek helyreállításának többek között a látványos, következetes büntetés is eszköze lett. 7 Jövőnk választását a múltnak jelenben folyó megértése lényegesen befolyásolja. A büntetés-végrehajtás megismerésében is igaz, hogy a jövő tervezése a történelmi múlt ismeretét igényli, mert csak annak tudományos elemzése alapján hagyományozhatók át értékek. A büntetés-végrehajtás fejlődésének történetéről az elmélet és a gyakorlat kölcsönhatására figyelemmel a hazai és egyetemes múltba elhelyezéssel kaphatunk teljesebb képet. 8 Vókó György fent említett szavainak megfelelően röviden ismertetném a szabadságvesztés büntetés fejlődését az egyes korokban. Röviden kitérek az ókor, majd a feudalizmus szabadságvesztéseinek ismertetésére, majd részletezem a magyar börtönügy alakulását. 1. A feudalizmus szabadságbüntetései A börtönügy és a büntetés-végrehajtási jog harmonizációjáról elsősorban attól a kortól érdemes beszélni, amikor a modern börtönök és a büntetés végrehajtására vonatkozó polgári szellemű jog kialakulása megtörténik. Ennek ellenére köztudott, hogy a börtön intézményének meggyökeresedése nem a legújabb korok eredménye. A középkor évszázadaiban az államhatalom, az uralkodó elit meglehetősen híján volt az információkat áramoltató csatornáknak. A nép nevelésének, a jogkövetésre szoktatásnak, a bűnözéstől való visszatartásnak aligha akadt lehetősége. Kézenfekvő és hatásos eszközökhöz nyúl tehát az igazságszolgáltatás: a büntetések végrehajtásának nyilvánosságához. A kivégzések során órákig tortúráztatott elítélt szenvedése a rossz, a bűn és a büntetés elmúlhatatlan 7 Dr. Kabódi - Dr. Mezey - Dr. Lőrincz: i.m. 8 Vókó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, o. 8

9 szoros kapcsolatának példázata. A börtön a maga elszigetelt világával nem szolgálta ezt a célt. 9 A feudalizmus korában a büntetés végrehajtásának változó társadalmi megítélését a liberalizmus fogházjavító mozgalma sem tudta teljesen kiiktatni. A börtönügy modernizálásának akadályozása nagymértékben bizonyította azt, hogy minden társadalomban csakis olyan szankció nemek alakulhatnak ki, melyek megfelelnek a kor szemléleti feltételeinek, gazdasági lehetőségeinek és értékfelfogásának. 10 A magyar börtönügynek a polgári átalakulást megelőző történetében a kormányzat egy ízben kísérletezett központi fegyintézet felállításával: 1772-ben Szempcen megnyitottak egy javítóházat (Domus Correctoriát) gróf Esterházy Ferenc egykori kastélyában. A később Tallósra (1785), majd a szegedi vár kazamatáiban (1831) helyezett intézetek több felvilágosodott törekvés otthonává váltak. Emberibb körülmények, tisztességes élelmezés, javító munka : ezekkel próbálkozott az államhatalom. Az igyekezet nem tartott sokáig, bebizonyosodott, hogy a felvilágosult börtönügy jelentős költségvetési tételt képez. Így a modern magyar börtönügy és büntetés-végrehajtási jogharmonizáció kezdetét Mária Terézia és II. József büntető törvényeitől számoljuk. 11 Ezidőtájt a fiatalkorúak büntető rendszere nem is merült fel, mint kérdés. Az ifjak bűneit legtöbbször az erkölcstelenség, szüleikkel szembeni tiszteletlenség formájában rögzítik a korabeli dokumentumok A reformkor és a polgári korszak A XIX. század 30-as és 40-es éveiben a társadalmi haladásért vívott harc egyik kulcskérdése Magyarországon is az igazságszolgáltatás reformja volt. Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Széchenyi István, Szalai László és sokan mások felkeltették az érdeklődést a magyar büntetési rendszer megreformálása iránt. Az évi kodifikációs kísérlet volt az első lépés Magyarországon egy korszerű büntető törvénykönyv és büntetési rendszer megalkotására. A reformkor fellángoló politikai 9 Mezey Barna: Középkori tömlöctől a modern büntetés-végrehajtási intézetekig. ELTE,Budapest,2000,11.o. 10 Mezey Barna: Büntetés-végrehajtás a feudalizmusban. ELTE, Budapest, 1999, 155. old. 11 Mezey Barna: Középkori tömlöctől a modern büntetés-végrehajtási intézetekig. Tanulmány, ELTE, 2000, 16. old. 12 Domokos Andrea: Büntetőjogi szabályok az erdélyi törvénykönyvekből ( ). In: Jogtudományi Közlöny, LIV. évfolyam, november, 472. old. 9

10 küzdelmeiben megvilágításra kerültek a magyar feudális börtönállapotok. Így és között elkészült egy börtönügyi törvényjavaslat is, amely a halálbüntetést valamennyi bűncselekményre nézve kiiktatta, és a szabadságvesztés-büntetés került a központi helyre. 13 A magyar börtönügy fejlődése szempontjából végtelen kár, hogy ezt a kitűnő munkálatot, mely a magyar börtönügyet egy csapásra Európa egyik legjelesebben kiépített rendszerére emelte volna, a bécsi Udvari Kancellária szűkkeblűsége nem engedte törvényerőre jutni. 14 A javaslat előirányozta a törvényhatósági (megyei, városi) fogházak és börtönök, valamint kerületi, azaz országos börtönök építését. A szabadságharc leverését követően Magyarország kénytelen volt elfogadni az osztrák polgárosítás részeként az 1852-től hatályba léptetett osztrák birodalmi büntető törvénykönyvet. A Habsburg kormányzat ezáltal azonban pótolni kényszerült a rendszer működtetéséhez szükséges feltételeket és létrehozni a magyar fegyintézetek hálózatát és 1858 között Magyarországon hat országos fegyház nyitotta meg kapuit (Illaván, Lipótváron, Vácott, Munkácson, Mária-Nosztrán és Nagyenyeden). A nagy reformmunkálatok a kiegyezés második liberális generációjára maradtak és gyors ütemben megindult a polgári jellegű állam aparátus és jogrend kiépítése. Egy hosszadalmas reform előkészítése után megszületett az évi V. törvény, amelyet a szakirodalom kodifikátora után, Csemegi Kódexként tart számon. A Csemegi Kódex döntő változást hozott a szabadságvesztés büntetés szerkezetében. Bevezette az Európában akkor már elfogadott fokozatos rendszert, a magánrendszer helyett. A szabadságvesztés több nemét (fegyház, börtön, államfogház, fogház és elzárás) állapította meg és létrehozott több új intézményt (magánzárkás intézeteket, börtön, közvetítő- és javító intézeteket). A századfordulót követő évtizedekben a veszteglésre kényszerült gazdaság nyomokat hagyott a börtönök helyzetén is, és kiütköztek a szervi hibák. Az igazságügyi kormányzat évtől azt a felfogást képviselte, hogy a büntetés nem lehet az állam számára veszteséges, ezért az elítélteket inkább állami vállalatoknál foglalkoztatták Dr. Hodosy: i.m. 14 Finkey Ferenc: A magyar büntetőper jogi tudomány háromszázados fejlődéstörténete ; (Sárospatak, 1948), A Jogászok a Kultúráért Alapítvány, 2000, 31. old. 15 Lőrincz József Nagy, Ferenc: Börtönügy Magyarországon. BVOP, Budapest, 1997, 33. old. 16 Dr. Hodosy: i.m. 8.o. 10

11 3. A Csemegi kódexet követő évek a rendszerváltásig 17 Az 1950-es évektől a sztálini büntetőpolitika kezdett egyre inkább teret hódítani, és az évi II. törvény bevezetése eltörölte az addig érvényesülő Csemegi Kódexet. Az elítéltek tömegesen kerültek börtönbe, ami szükségessé tette az intézményi rendszer gyors bővítését. Az 50-es évek második felétől egyre inkább konszolidáltabbá vált a büntetésvégrehajtás A növekvő bűnözéssel szembeni türelmetlen büntetőpolitika terméke volt a Büntető Törvénykönyv évi novellája, amely a halálbüntetés mellé visszaállította az életfogytig tartó szabadságvesztést, így év január 1-től fegyházban, szigorított börtönben, börtönben és fogházban hajtották végre a szabadságvesztés-büntetéseket. A nehézségek ellenére a 70-es évek közepétől megindult egyfajta humanizációs folyamat a magyar börtönviszonyokban. Mindezt elősegítette a kriminálpszichológia ismeretanyagának gyarapodása is. Előkerültek azok a felfogások, melyek a büntetőintézeti körülmények elkerülhetetlen személyiségkárosító hatásának mérséklését tűzték ki célul. Mindezen tapasztalatokat felhasználták a büntetés-végrehajtás kodifikációs munkálataiban is, amelynek eredményeként kibocsátásra került az évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és intézkedések végrehajtásáról. Majd a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvénnyel hatályba lépett, ma is hatályos Büntető Törvénykönyv, mely lecsökkentette a szabadságvesztés végrehajtásának fokozatait háromra: fegyházra, börtönre, fogházra. Ez a törvénykönyv először szabályozta Magyarországon átfogóan, kódexszerűen a büntetéseket és intézkedéseket. A 80-as évek gazdasági nehézségei megnehezítették a kódexben deklarált elvek és intézmények megvalósítását. 4. A rendszerváltás követő időszak A rendszerváltozást követően Magyarországon a bűnözés robbanásszerű növekedése volt tapasztalható. Az 1990-ben ismertté vált közvádas bűncselekmények abszolút száma az 17 Dr. Hodosy: i.m o. 11

12 1989. évihez képest 51,3%-al, az ismertté vált bűnelkövetőké pedig 26,2%-al emelkedett. Leginkább a vagyon elleni bűncselekmények száma nőtt, mint-egy 65,5%-kal, az általuk okozott kár 154%-kal volt magasabb, mint 1989-ben. 18 A büntető igazságszolgáltatás területén a korábbi autokratikus rendszer tagadásaként egy emberjogi aspektusú liberalizációs folyamat zajlott le. 19 Az ítélkezési gyakorlat enyhülésére erőteljesen hatottak a Btk.-nak olyan módosításai, mint a büntetési rendszer átalakítása, így a halálbüntetés eltörlése, vagy a szabadságjogok és az emberi jogok tiszteletének szem előtt tartásával a szigorított őrizetnek, az alkoholisták munkaterápiás intézeti kezelésének, a szigorított javító-nevelőmunkának a kiiktatása. 20 Az Európa Tanácsba belépéssel összhangban a figyelem központjába került, hogy a hazai börtönügyi normák megfeleljenek az Emberi Jogok Európai Egyezménye előírásainak. Sor került az elítéltek emberi és állampolgári jogainak pontos meghatározására és érvényesítésük garanciáinak meghatározására. A szakmában egyértelmű volt az is, hogy a humanizáció a börtönben nem a büntető visszatartó hatás felszámolását jelentette, hanem a káros, ésszerűtlen hatásoknak kiiktatását célozta. Mindezeket tartalmazta az évi XXXII. tv., mely megfogalmazta az európai börtönmodellekre jellemző alapelveket. Nevezetesen a normalizálás, a nyitottság és a felelősség elveit. 21 A normalizálás elve szerint a szabadságvesztés végrehajtási körülményeit, az elítéltek életmódját, a fogvatartás anyagi, infrastrukturális feltételeit, valamint az elítéltek jogi helyzetét a lehető legjobban közelíteni kell a szabad élet általános feltételeihez, illetve a civil, állampolgári jogi helyzethez. 22 A nyitottság elvén az elítéltek szellemi és fizikai izolációját a lehetőségig oldó törekvést értjük. Ez egyfelől szélesíteni igyekszik a fogvatartott kapcsolatát a külvilággal, másfelől növeli a börtön és a társadalmi környezet közötti interakciót a külsőerőforrások, 18 Tájékoztató a bűnözésről, év. Budapest, BM Adatfeldolgozó Szolgálat és Ügyészségi Információs Központ, oldal 19 Kerezsi Klára Dér Mária: Mennyibe kerül a büntető igazságszolgáltatás, avagy az alternatív szankciók költsége. Kriminológiai Tanulmányok, XXXV. Budapest, OKKrI, oldal 20 Lőrincz József: Börtönügyünk a rendszerváltozás időszakában. In: Börtönügyi Szemle 2011/2., 67.o. 21 Rendészeti Szakvizsga Büntetés-végrehajtás igazgatás ( ) 22 Lőrincz: i.m. 72.o. 12

13 szolgáltatások igénybevételével, a közvélemény, a média rendszeres, hiteles tájékoztatásával. 23 A felelősség elvén a büntetés-végrehajtásnak azt a törekvését értjük, amely az elítéltek felelősségérzetének, önbecsülésének és önállóságának fejlesztésére irányul. Ez alapelv az elítélt döntési felelősségét hangsúlyozva a végrehajtási folyamat alanyává, közreműködőjévé avatja az elítéltet, a börtön szerepe a társadalmilag elfogadható életvezetés kialakításához való segítségnyújtás. 24 Ami a gazdasági feltételeket illeti, a rendszerváltozást követőévekben romlottak a büntetésvégrehajtás feltételei. A tulajdonviszonyok és a gazdaság egész struktúrájának átalakításából fakadó átmeneti költségvetési nehézségek miatt kritikussá vált a hagyományosan maradékelven finanszírozott büntetés-végrehajtás helyzete. 25 Egyfelől a költségvetési korlátokból fakadó takarékosság, másfelől a hatékony büntetésvégrehajtás fenntartása vetette fel 1991-ben a szervezet átalakításának, racionalizálásának igényét. A politikai és gazdasági rendszer változása 1989-ben új reményeket ébresztett a büntetés-végrehajtás szakmai köreiben. A hazai büntető igazságszolgáltatásban egy európai orientációjú liberalizációs folyamat kezdődött, amelynek következtében a 90-es évek közepéig csökkent a fogvatartotti ráta Lőrincz: i.m. 73.o 24 Lőrincz: i.m. 74.o 25 Lőrincz: i.m. 76.o 26 Lőrincz: i.m. 78.o 13

14 II. Az elítéltek nevelése, foglalkoztatása, vallásgyakorlása 1. Alapvetés Hipotézisem az, hogy a szocializációs folyamat sikertelensége nagymértékben hozzájárul a bűnözői magatartás (deviáns viselkedéstípusok) kialakulásához. Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mit értünk szocializáció és deviáns viselkedés alatt, szükség van a fogalmak konkrét meghatározásához. Elsőként a szocializáció fogalmának meghatározására kerül sor. Az ember társas életét normák vagy szabályok irányítják. Káosz veszélye fenyegetne, ha nem ragaszkodnánk bizonyos szabályokhoz, melyek előírják, mely viselkedésformák a megfelelőek az adott helyzetben. A normák révén tudhatjuk, hogy mikor mire számíthatunk. Minden társadalmi norma együtt jár bizonyos szankciókkal, amelyek elősegítik a konformitást, és védelmet nyújtanak a nonkonformitással szemben. A szankciók lehetnek pozitívak és negatívak, egyben formálisak és informálisak. Formális szankcióról akkor beszélünk, ha létezik egy meghatározott testület vagy szerv, amelynek az a feladata, hogy biztosítsa bizonyos normák megtartását. 27 A modern társadalmakban a formális szankciók fő típusai a bíróságok és börtönök által megtestesített büntetési rendszerhez kapcsolódnak. A jogszabályok a kormányzatok által elvként meghatározott normák, melyeket az állampolgároknak kötelességük követni, s amelyek megszegőit a hatóságok formális szankciókkal büntetik. Ahol léteznek jogszabályok, ott léteznek bűncselekmények is, hiszen a bűncselekményt legegyszerűbben úgy definiálhatjuk, mint jogsértő magatartást. 28 Többnyire azért követjük a társadalmi szabályokat és normákat, mert a szocializáció során megszoktuk, hogy így viselkedünk Szocializáció A szocializáció kifejezést a társadalomtudományok a 19. század végétől használják. Elsőként E.A. Ross a szociális ellenőrzés folyamatát jelölte ezzel a szakkifejezéssel, illetve 27 A. Giddens: i.m. 138.o. 28 A. Giddens: i.m. 140.o. 29 A. Giddens: i.m. 139.o. 14

15 azt, hogy az egyének a csoport szükségleteinek megfelelően formálják érzéseiket és vágyaikat. 30 Fogalmát tekintve azt az életen áthúzódó folyamatot, amely során az egyén társadalmi lénnyé válik, beépül a társadalomba, miközben társas viszonyokkal gazdagodik személyisége, valamint alkalmazkodik a társadalmi erőkhöz és a kulturális jelenség rendszerekhez szocializációnak nevezzük. 31 A társadalomkutatás szocializációnak nevezi azt a folyamatot, miközben a gyermekek megtanulják, hogyan kell a társadalomban élni, azaz elsajátítják az adott társadalom kultúráját, normáit, értékeit. Másrészt az a folyamat, mely során a gyermek magáévá teszi azon szerepeket, melyeket életében be kell töltenie. A szerepet viselkedésminta, jogkör és kötelesség kíséri. Ezek státuszfüggőek, azaz az egyén különböző státuszaiban, a társadalomban elért pozícióiban eltérő szerepeket tölthet be. 32 Auguste Comte 33 a szocializációt három szakaszra szűkítette le: A teológiai szakasz, amikor a gyermek ismerkedik a dolgok belsőtermészetével. A metafizikai szakasz során a serdülők az evilági dolgok felé fordulnak, de keresik az élet értelmét, célját is. Végül a pozitív szakasz folyamán az érett ember értelmezi a világot. 34 Valamennyi kultúrában a család a legfontosabb szocializációs közeg, de a folyamat egyéb tényezői közé tartoznak a kortárscsoportok, az iskolák és a tömegkommunikációs eszközök is. A családok a különböző kultúrákban más-más helyet foglalnak el a társadalom intézményei között. A legtöbb tradicionális társadalomban az a család, amelybe az egyén beleszületik, nagyrészt meghatározza a társadalmi helyzetét egész életére. 35 A sikertelen szocializáció okozza az eltévelyedést (devianciát), az egyén képtelenségét, hogy a társadalmi normákat és az értékrendet elfogadja, élje. Ebben az esetben szükséges az ismételt szocializáció, illetve reszocializáció Geulen David: Die historische Entwicklung sozialisationstheoretischer Paradigmen. K. Hurrelmann D. Ulich (Hrsg.): Handbuch der Sozialisationsforschung. Weinheim, Basel, Dr. Teleki Béla PhD: Szocializáció, Erkölcsi, társadalmi és családi élet alapjai, Sopron o. (megtekintés időpontja: ) 32 Dr Teleki: i.m. 3.o. 33 francia filozófus, a szociológia atyja: három stádium törvénye 34 August Comte: A pozitív szellem. Bp. Helikon-Európa A. Giddens: i.m., 102.o. 36 Dr Teleki: i.m. 2.o. 15

16 Bizonyos esetekben felnőtt emberek reszocializáción mennek keresztül, azaz a korábban követett értékektől és viselkedésformáktól jelentősen eltérő mintákat kell elsajátítaniuk. Az ilyen esetek egyik típusa az, amikor az egyén karcerszervezetbe kerül (elmegyógyintézet, börtön), vagy más olyan intézménybe, ahol elszigetelik a külvilágtól, és szigorú új rendszabályokat és követelményeket állítanak elé. Az egyén gondolkodásmódjában és személyiségében ily módon bekövetkező változások egészen drámaiak lehetnek. 37 A szocializáció fogalmán kívül a deviancia fogalmát is tisztázni szükséges. 1.2 Deviancia Az értékrend, normák, viselkedési szabályok megtartása lényeges feltétele a társadalom egyensúlyának és a polgárok társadalmi együttélésének. Mégis előfordul, hogy egyes személyek megszegik az értékrendet. Ezt nevezzük eltévelyedésnek (devianciának). Az eltévelyedett (deviáns), normaszegő viselkedés az a magatartásforma, amely eltér az adott családban, illetve társadalomban elfogadott értékkövetéstől. 38 A deviancia más szóval olyan, az uralkodó normáktól, az elvárt és a még tolerált magatartási formáktól eltérő, ön- és közveszélyes viselkedések halmaza, amelyek éppen e minőségük miatt, az adott társadalmi viszonyok között intézményes reakciókat váltanak ki. Az intézményes reakciók a szaktudományok lehetőségeinek megfelelően lehetnek gyógyító, kezelő, nevelő és büntető jellegűek Az eltévelyedés (deviancia) formái, okai 40 Az eltévelyedés (deviancia) gyakori formái az öngyilkosság, bűnözés, alkohol-, valamint kábítószer-fogyasztás betegség. A deviáns viselkedések közül szakdolgozatom kiemelten a bűnözés kérdéskörével foglalkozik, mely a dolgozat témájának a teljesség igénye nélküli kidolgozásához elengedhetetlen. 37 A. Giddens: i.m., o. 38 Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris, Bp., o. 39 Gönczöl Katalin: Devianciák,bűnözés és a megelőzési stratégia (megtekintés időpontja: ) 40 Andorka R.: i.m o. 16

17 A bűnözés szociológiai értelemben heterogén társadalmi jelenség, magában foglalja a legdurvább erőszakos, a vagyon elleni, a közlekedési, a politikai és a gazdasági bűncselekményeket is. Közös vonásuk, hogy megvalósításukat az adott társadalom az adott viszonyok között büntetőjogi tilalom alá helyezi és az elkövetőkkel szemben büntetőjogi szankciókat alkalmaz. 41 A bűnözés okai: - Anómiás állapot (szegénység, munkanélküliség, a családi élet ziláltsága, a kábítószer-kereskedelem, az erőszakkultúra stb.) 42 - Családi légkör, szocializáció és nevelés (két vagy több deviáns viselkedésforma megjelenése a családban már deviánssá teheti a gyermekeket) 43 - Család hiány: A család nélkül nevelkedett fiatalok hajlamosabbak a bűnözésre. Részben a szeretethiány, másrészt a nagy megrázkódtatás, a szülők rossz példája, elhanyagoltság, az utca hatása miatt Erőszakkultúra: Újabban a média terjeszti az erőszakot. Agresszivitást sugall. A deviáns viselkedési formák nem egyformán érintik a társadalmi rétegeket, megoszlásuk általában egyenetlen. A társadalmi periférián a deviáns magatartások szinte minden formája halmozottan fordul elő. 45 A deviáns viselkedéseket nem lehet megszüntetni, meg kell tanulnunk együtt élni velük, miközben mindent el kell követni, hogy gyakoriságukat az elviselhetőség határain belül tartsuk. A deviáns jelenségek, bár megjelenési formájukban eltérőek lehetnek, mégis összefüggenek, és manifesztálódásuk hátterében azonos kulturális-gazdasági gyökerek igazolhatók Gönczöl K.: i.m. 1.o. 42 Merton R.K.: Társadalomelmélet és társadalmistruktúra. Gondolat, Bp., Elekes Zsuzsanna Paksi Borbála: Drogok és fiatalok. ISM, Bp., o. 44 Zsidai Zoltán: Hagyjuk sorsára? Magatartászavar fiatalkorban. Nemzeti Tkk, Bp., o. 45 Gönczöl Katalin: Bűnös szegények, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest,1991. III. fejezet. 46 Münnich Iván Maksony Ferenc: Devianciák Magyarországon. Közélet, Bp., o. 17

18 2. Az elítéltek reszocializációját elősegítő 4 pillér meghatározás 2.1 Az elítéltek nevelése A nevelés mint a társadalomba való visszahelyezés és a bűnismétlés esélye csökkentésének eszköze tudatos, tervszerű tevékenység, amelynek általános célján túl feladata, hogy egyénileg alakítsa helyes irányba a személyiség antiszociális irányultságát, megváltoztassa a magatartás hibás motivációját, indítékrendszerét. 47 A nevelés tehát a pozitív irányú befolyásolás gyűjtőfogalma a magyar büntetésvégrehajtásban, amelybe beletartozik az elítélt megismerése, foglalkoztatása, önképzése, rehabilitációs és szabadidős tevékenységének szervezése, jutalmazása, fegyelmi felelősségre vonása, a családi és társadalmi kapcsolatok támogatása. 48 Az elmúlt évek folyamán számos szakember feltette már a börtönneveléssel kapcsolatos paradox kérdéseket: kompenzálhatja-e egy büntetés-végrehajtási intézet környezete a korábbi hiányokat? Kifejleszthet-e olyan tulajdonságokat, amelyek nélkül lényegében elképzelhetetlen a társadalom által elfogadható életmód? Elláthatja-e ezeket a szociális feladatokat a büntetés-végrehajtás, azaz rendelkezik-e a büntetés-végrehajtás szocializációs eszközökkel? V annak-e egyáltalán speciális rabnevelési módszerek? 49 Egyértelmű, hogy a fogva tartott neveltek egészen különleges élethelyzetben vannak. Személyiségük, jelenlétük, aktivitásuk az átlagos pedagógiai helyzetekhez képest rendhagyó. A fogvatartottak helyzete azért is speciális, mivel életük a rács mögött egymásra épülő követelmények láncolatából áll, mindent utasításra végeznek, minden tevékenységre felszólítják őket; nemcsak azzal kapcsolatosan fogalmaz meg az intézet elvárásokat, hogy mit cselekedjenek, hanem azt is megmondja, hogy hogyan tegyék. 50 A pedagógiai folyamatban mindig szükséges figyelembe venni a célcsoport sajátos szociológiai és pszichológiai, valamint andragógiai jellemzőit, az így keletkező előnyöket felerősíteni, kiaknázni, a hátrányokat pedig lehetőség szerint közömbösíteni. A büntetés- 47 Czenczer Orsolya: Az oktatás mint reszocializácis eszköz a fitalakorúak büntetés-végrehajtási intézeteiben. In: Börtönügyi Szemle 2008/3. 1.o. 48 Kőszegi Szilvia: A fogvatartottak oktatása és képzése In: Börtönügyi Szemle 2010/3. 55.o. 49 Czenczer: i.m., 2.o. 50 Czenczer: i.m., 2.o. 18

19 végrehajtási intézetekben levő fogvatartottak esetén ezek a jellemzők nagymértékben eltérhetnek az átlag felnőtt populáció jellemzőitől. 51 A fogvatartottak nevelésnek kerete a börtönrezsim. A börtönrezsim a szabadságvesztésbüntetés végrehajtásának módját jelenti, amely magába foglalja a fogvatartott életmódjának, életrendjének, a bánásmódnak, a jogok és kötelezettségek terjedelmének és gyakorlatának milyenségét. Az európai gyakorlatokat tekintve alapvetően négyféle börtönrezsim különíthető el: szigorúan őrzött, magas biztonsági fokozatú, illetve közepes biztonsági fokozatú zárt rezsim; valamint félig nyitott és teljesen nyitott rezsim. A börtönrezsimek fizikai elkülönítése megvalósulhat az intézetek illetve egyazon intézet egymástól elválasztható részei között. 52 A rezsimrendszer mellett a nevelés másik sarkalatos kérdése a fegyelmezés. A magánelzárás Európa-szerte elfogadott, ám feltételesen alkalmazható szankciófajta. Kiszabása előtt az orvos írásban igazolja, hogy az általa lefolytatott vizsgálat alapján az elítélt fizikailag és pszichikailag egyaránt alkalmas a büntetés kiállására, 53 továbbá napi rendszerességgel ellenőrzi a fogvatartott fizikai, szellemi állapotát, és amennyiben azt szükségesnek találja, javasolnia kell a börtönigazgatónak a büntetés befejezését, illetve megváltoztatását. 54 Ehhez képest a Bv. tvr. 42. (9) szűkszavúan csak annyit mond, hogy ha az orvos az elítélt egészségi állapota miatt magánelzárás végrehajtásának folytatását nem javasolja, a magánelzárás végrehajtását félbe kell szakítani Az elítéltek oktatásának kulcskérdései Nem csak magyarországi tapasztalat, hogy a szabadságvesztés-büntetésre ítéltek iskolai végzettsége, képzettsége alacsonyabb az adott ország lakosainak átlagos képzettségi szintjénél. A fogvatartottak többségénél a szocializációs folyamatok nem a normális mértékben, vagy minőségben történtek meg, ezt jelzi alacsonyabb képzettségi szintjük is. 51 Kassai Attila: A szakképzés speciális pedagógiai kérdései börtönkörülmények között., In: Börtönügyi Szemle 2008/3. 27.o. 52 Börtönszabályok, Szabály. 53 Börtönszabályok, Szabály 54 Börtönszabályok, Szabály 55 Börtönügyi Szemle 2011/2. 19

20 Ebből egyértelműen következik, hogy oktatásukkal, a hiányzó műveltség pótlásával lehet elősegíteni többek között társadalmi beilleszkedésüket. 56 Kontinensünkön jelenleg a tanárok börtöntanárokként történő alkalmazásának több típusa működik párhuzamosan: az önellátó modell szerint a tanárok a büntetés-végrehajtás állományába tartoznak; az import modell szerint a külsős iskolák oktatói párhuzamosan tanítanak a börtönben és a kinti társadalomban is; a szerződéses modellben a külsős tanárok kizárólag a börtönben tanítanak) míg a vegyes modell az egyes intézetek saját iskolát üzemeltetnek saját tanári karral, ezzel párhuzamosan más helyeken a külső iskolák oktatóit veszik igénybe. 57 A társadalomba való sikeres visszailleszkedésük egyik alapvető feltétele a megfelelő iskolai végzettség, illetve szakképzettség megszerzése. A fogvatartottak iskolázottság szerinti összetétele arányaiban nem változott az elmúlt évekhez képest, azonban a büntetésvégrehajtás feladatai között egyre erőteljesebben jelentkezőigény, hogy az általános iskolai oktatás és a szakképzés biztosítása mellett a középiskolai végzettség megszerzésére is legyen lehetőség. 58 A december 31-ei adatok alapján az elítéltek végzettség szerinti megoszlása a következőképpen alakult 1. ábra: Az elítéltek iskolai végzettség szerinti megoszlása 2011 Megnevezés Fő % Analfabéta Ált. iskola 8 osztály ,4 Szakmunkásképző iskola ,4 Szakközépiskola 757 4,3 Gimnázium 588 3,4 Főiskola 275 1,6 Egyetem 163 0,9 Egyéb Összesen Forrás: Büntetés-végrehajtási szervezet Évkönyv Kőszegi: i.m. 55.o. 57 Giordmaina, J. Raundrup, K. Ruzsonyi, P.: Initial and in-service teacher training. Elhangzott a Pathways to Inclusion Strengthening European Cooperation in Prison Education and Training című konferencián, Budapest, február Maurer Péter: Az oktatás helyzete a büntetés-végrehajtási intézetekben a katedra két oldalán állók szemszögéből. In: Börtönügyi Szemle 2011/2. 30.o. 59 megtekintés időpontja:

21 A táblázatból kitűnik az általános iskolai végzettséggel bíró, de szakmát nem tanult elítéltek magas száma, akiknek nagy segítséget jelent a büntetési időhöz idomuló, rövid időtartamú tanfolyamokon és a hosszabb, iskolarendszerű oktatásban való részvétel lehetősége ben 20 OKJ-s végzettséget adó képzésre 367 fogvatartottat iskoláztak be, míg az értékelt időszakban 24 féle szakmai oktatásban 400 fő részesült. 60 Az oktatásban, képzésben való részvételre sarkall, hogy a 6/1996. (VII.12.) IM rendelet a szerint: Az alapfokú oktatásban, a szakképzésben vagy továbbképzésben részt vevőelítéltet ha nem állították munkába a képzés ideje alatt az alap-munkadíj egyharmadának megfelelő pénzbeli térítés illeti meg. Ez az ösztöndíjnak is nevezett illetmény jelenleg Ft. Az általános iskolai képzés esetében sajnos a jelentkezést sok esetben csak az ösztöndíj indokolja, azaz a képzésre jelentkezők egy részét többnyire csak ez készteti arra, hogy elkezdje, vagy befejezze általános iskolai tanulmányait. Az ösztöndíjat a tanulmányi eredményekhez lehetne kötni, ezzel sarkallva a fogvatartottat a képzésben való tudatos részvételre. 61 A büntetés-végrehajtásban folyó fogvatartotti oktatás, képzés típusai közé tartoznak az általános iskola, a középiskola, az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés és a felsőfokú tanulmányok. Az elmúlt, közel egy évtizednyi időszak oktatási adatait az alábbi táblázat szemlélteti: 2. ábra: Az elítéltek oktatására vonatkozó adatok Tanév Általános iskola Középiskola Szakképzés Összesen 2001/ / / / / / / / / Forrás: Kőszegi Szilvia: A fogvatartottak oktatása és képzése 60 Büntetés-végrehajtási szervezet Évkönyv Kőszegi: i.m. 55.o 21

22 Az évek folyamán jól megszervezett és valamennyi letöltő házban elérhető oktatási gyakorlatnak köszönhetően folyamatosan emelkedik a középfokú oktatás iránti érdeklődés. A 2010/2011-es tanévben 878 fogvatartott jelentkezett, akik közül 858 fő elvégezte a megkezdett évfolyamot. A 2011/2012-es tanévet 920 fő kezdte meg. 62 A fogvatartottak szabadulás utáni, munkaerőpiacon való elhelyezkedésére ma már döntően valamilyen szakképzettség birtokában van esély. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a felnőttoktatás keretében megvalósuló, iskolarendszeren kívüli szakképzések megszervezésére, biztosítására /2010-ben indított szakképzéseket az alábbi táblázat szemlélteti: 3. ábra: A 2009/2010-ben indított szakképzések Képzés Intézet Fő Befejezés ECDL Tiszalöki Országos Bv. Intézet augusztus Élelmiszer-eladó Váci Fegyház és Börtön június Emelőgép-kezelő Tiszalöki Országos Bv. Intézet április Gyorséttermi eladó Kalocsai Fegyház és Börtön június Pálhalmai Országos Bv. Intézet június Pálhalmai Országos Bv. Intézet június Pálhalmai Országos Bv. Intézet június Hegesztő Szegedi Fegyház és Börtön április Állampusztai Országos Bv. Intézet május Szegedi Fegyház és Börtön (Nagyfa) augusztus Raktárkezelő Győr-Moson-Sopron Megyei Bv. Intézet június Váci Fegyház és Börtön június Szalmafonó Tiszalöki Országos Bv. Intézet április Számítógép-kezelő Szegedi Fegyház és Börtön (Nagyfa) április Szobafestő Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön augusztus Szegedi Fegyház és Börtön július Takarító Szegedi Fegyház és Börtön (Nagyfa) augusztus Település-karbantartó Baranya Megyei Bv. Intézet augusztus Térburkoló Pálhalmai Országos Bv. Intézet augusztus Pálhalmai Országos Bv. Intézet június Pálhalmai Országos Bv. Intézet december Forrás: Kőszegi Szilvia: A fogvatartottak oktatása és képzése 62 Büntetés-végrehajtási szervezet Évkönyv Maurer Péter:i.m., 32.o. 22

23 A folyamatos oktatás, képzés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a munkaadók és a munkavállalók lépést tudjanak tartani a fejlődő technikai-technológiai folyamatokkal. A büntetés-végrehajtási intézetekben szabadságvesztésüket töltő fogvatartottak ebből a szempontból többszörösen hátrányos helyzetben vannak. Egyrészt a hosszú tartamú szabadságvesztést töltő, vagy a többszörösen visszaeső fogvatartottak esetében sok esetben előfordul, hogy elhalt szakmával rendelkeznek. A rendszerváltás előtt nagy létszámmal oktatott szakmák mint a vájár, vasbetonszerelő stb. mára már kevésbé, vagy egyáltalán nem keresettek a munkaerőpiacon. Másrészt a fogvatartottak egyik leggyakoribb kulcsproblémája, hogy már gyerekkorukban, kamaszkorukban a közoktatási rendszerből kiestek, iskoláikat nem, vagy nem jó eredménnyel fejezték be. 64 Az intézetek oktatási rendszereit vizsgálva az is egyértelmű, hogy az oktatás képzés sarkalatos pontja a hazai börtönügynek. Az oktatási programok, célok az elmúlt években jelentősen átalakultak, ez a börtönökben folyó tanításra is igaz. A kinti, civil életben elterjedt képzési formák, szakmák, munkalehetőségek betörtek a börtönökbe is, az intézetek pedig nyitottá váltak az új lehetőségekre. Itt elsősorban az idegen nyelvű képzéseket és az informatikai (számítás-technikai) kabineteket kell megemlíteni, melyek által a fogvatartottak elsajátíthatnak egy nyelvet, illetve megismerhetik a számítógépes munkát, az interneten való eligazodást, a szövegszerkesztést. Bár elvárás lenne és több intézet meg is próbálkozott vele, az idegen nyelvű képzés szinte azonnal megbukott. Az intézetek szerint a fiatalok döntő többségének a magyar nyelv írás olvasásával is komoly nehézségei vannak. Ami a számítógép-kezelési programokat illeti, meg kell jegyezni, hogy biztonsági okokból egyetlen intézet sem engedélyezte az internet használatához való korlátlan és felügyelet nélküli hozzáférést. A mai világban a számítógép, internet adta lehetőségek és érdekességek kétség nem fér hozzá vonzanák a fiatalok figyelmét, hiszen azt tapasztalhatjuk, hogy a számítógépes játékok hihetetlen népszerűségnek örvendenek a fiatal fogvatartottak körében Kassai Attila: i.m., 26.o. 65 Czenczer: i.m., 7.o. 23

24 2.3 Az elítéltek foglalkoztatására ható tényezők A nevelés másik kiemelkedően fontos területe a foglalkoztatás. Ebbe a fogalomba nem csak a munkáltatás tartozik, hanem a terápiás foglalkoztatás, a művelődési, szabadidős, sport-, személyiségfejlesztő, gyógyító, rehabilitációs programokon való részvétel is. A foglalkoztatás a testi és mentális egészség fenntartásán túl a kinti társadalomban is felhasználható alap- és szaktudás megszerzését is biztosítja, normális életvitelhez szoktat, segít elkerülni a kényszerű semmittevés okozta agressziót vagy depressziót. 66 A Börtönszabályok nem határozta meg, hogy mekkora az az időtartam, amelyet a fogvatartottaknak szabadidős tevékenységgel kellene eltölteniük, ugyanakkor a CPT napi 6-8 óra, zárkán kívüli értelmes elfoglaltságot tart megfelelőnek. 67 A magyar bv. intézetekben folytatott vizsgálatok tapasztalatai szerint a CPT ajánlásának ezen elvárása a fogvatartottak jelentős részének esetében nem érvényesül megfelelően, a zárkákban biztosított tv-nézési lehetőséggel mindez nem pótolható. A fogvatartottak zárkán kívüli programokon és egyéb elfoglaltságokon való részvétele különösen a hétvégi és a munkaszüneti napokon korlátozott. Ennek legfőbb oka az, hogy a bv. intézetek ezeken a napokon nem tudnak a jelenleginél több program szervezéséhez elegendő létszámú személyzetet szolgálatba állítani, a szabályozás pedig nem célorientált, hiszen a Bv. tvr a (1) a különböző szabadidős tevékenységeket a bv intézet lehetőségeihez köti. 68 Bár a bv. szakemberek közül többen szorgalmazzák a napi 1 órás testmozgás kötelezővé tételét, erre vonatkozóan nincs semmiféle európai szintű elvárás. 69 A szabadidős tevékenységekkel kapcsolatban külön kiemelendő még, hogy a Börtönszabályok kívánatosnak tartja, hogy ezeket a programokat ne csupán az intézet nevelésért felelős alkalmazottai, hanem maguk a fogvatartottak is szervezhessék, vagyis a büntetés-végrehajtás adjon minél nagyobb teret az öntevékenységnek. 70 A személyiségfejlesztő, gyógyító és rehabilitációs programokon a felnőtt férfi elítéltek közül 208 fő (1,8%), a felnőtt női elítéltek közül 72 fő (10%), a fiatalkorú férfi elítéltek 66 Kőszegi: i.m. 55.o. 67 Csordás Sándor Vokó György: A fogvatartottakkal való bánásmód elvei és gyakorlata. Börtönügyi Szemle, old. 68 Aleku Mónika Csordás Sándor Pacsek József: A fogvatartottak foglalkoztatásának és programlehetőségeinek jelenlegi helyzete. Börtönügyi Szemle, old. 69 Börtönügyi Szemle 2011/ old. 70 Börtönszabályok, Szabály. 24

25 közül 109 fő (35,2%), a felnőtt férfi előzetesen letartóztatottak közül 229 fő (6,5%), a felnőtt női előzetesen letartóztatottak közül 40 fő (17%), a fiatalkorú férfi előzetesen letartóztatottak közül 39 fő (25,2%) vett részt. Személyiségfejlesztő, gyógyító és rehabilitációs programokat 17 bv. intézetben szerveztek. Például a Fővárosi Bv. Intézetben a bv. intézet pszichológusai heti 2 óra időtartamban 10 fő férfi elítélt, 25 fő férfi előzetesen letartóztatott, 12 fő női elítélt és 25 fő női előzetesen letartóztatott részére tartottak személyiségfejlesztő tréningeket. E programokon a felmérések szerint a fogvatartottak havi óra közötti időt, naponta átlagosan 0,5-1 órát töltöttek el ábra Forrás: A művelődési és szabadidős programok keretében rendszeres foglalkozásokra amelyeken nagyjából állandó létszám és a személyi összetétel, valamint ad hoc jellegű programokra kerül sor. Művelődési és szabadidős programokon a felnőtt férfi elítéltek közül 2909 fő (25,62%), a felnőtt női elítéltek közül 465 fő (64,5%), a fiatalkorú férfi elítéltek közül 137 fő (44,2%), a felnőtt férfi előzetesen letartóztatottak közül 857 fő (24,3%), a felnőtt női előzetesen letartóztatottak közül 127 fő (54%), a fiatalkorú férfi előzetesen letartóztatottak közül 63 fő (40,6%) vett részt. 71 Aleku Mónika Csordás Sándor Pacsek József: A fogvartartottak foglalkoztatásának és programlehetőségeinek jelenlegi helyzete 25

26 A rendszeres programokat általában szakkörök formájában szervezik, melyeket a bv. intézetek szakemberei vagy külső szakemberek vezetik. Például a Budapesti Fegyház és Börtönben a következő szakkörök működtek: zene-szakkör 10 elítélt részvételével, hetente 2 alkalommal 1-1 óra időtartamban, angol nyelvi szakkör 15 elítélt részvételével heti 2 óra időtartamban, képzőművészeti szakkör 7 elítélt részvételével heti 4 óra időtartamban, roma folklór szakkör 15 elítélt részvételével heti 1 óra időtartamban, művészettörténeti szakkör 8 elítélt részvételével, heti 1 óra időtartamban, akvarisztikai szakkör 10 fő részvételével, heti 5 óra időtartamban. A művelődési és szabadidős programokon a fogvatartottak havi óra időt töltöttek el. Néhány bv. intézetben a rendszeres programok mellett időnként nagyobb rendezvények megtartására is sor került. 5. ábra Forrás: A fogvatartottak a bv. intézetek lehetőségeihez képest sportolhatnak, ezek a lehetőségek azonban intézetenként differenciáltan állnak rendelkezésre. Sportprogramokon és egyéb sportolási lehetőségeken a felnőtt férfi elítéltek közül 3904 fő (34,38%), a felnőtt női elítéltek közül 38 fő (5,3%), a fiatalkorú férfi elítéltek közül 310 fő (100%), a felnőtt férfi előzetesen letartóztatottak közül 1036 fő (29,4%), a felnőtt női előzetesen letartóztatottak közül 49 fő (20,85%), a fiatalkorú férfi előzetesen letartóztatottak közül 115 fő (74,2%) vett részt. Sportolással a fogvatartottak havi átlagban óra közötti időt töltöttek el, ami naponta átlagosan 3/4 óra elfoglaltságot jelentett. 26

27 A fogvatartottak a szabadidős és sport programokat nagyobb választékban és lényegesen több időtartamban igényelnék, a bv. intézetekben azonban erre a célra nagyon szűkösek a lehetőségek. Nincsenek megfelelő helyiségek, illetve udvarok, nincs megfelelő és elegendő felszerelés, valamint a programok szervezéséhez és lebonyolításához nélkülözhetetlen szakemberek sem állnak rendelkezésre megfelelő létszámban. A szabadidős, a sport, a kulturális és közművelődési programok szervezésére a Bv. tvr a és a R a szerint az elítéltek öntevékeny szervezetei működhetnek. A vizsgálat tapasztalatai szerint a bv. intézetekben nem gyakorlat az öntevékeny szervezetek működése. Ehelyett a nevelők inkább megbíznak néhány elítéltet a programok szervezésében való közreműködéssel ábra Forrás: Az elítéltek foglalkoztatása elsősorban a büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok keretében történik. A társaságok 100 % tulajdonú állami Kft-k, közülük négy mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, 8 ipari termelést folytat. Az ipari Kft-k termelése rendkívül széles tevékenységet ölel fel. Konfekcióipari, varrodai tevékenységtől (ágynemű, ruházati termékek varrása) a seprű és kefegyártástól az épület asztalosipari termékek gyártásán, az irodabútorokon keresztül a cipőgyártásig és a háztartási papíripari termékek gyártásáig terjed. Foglalkoznak sportszerek, fűrészáruk, valamint radiátorok, kazánok, fém épületelemek és sok más termék gyártásával és forgalmazásával. 72 Aleku Mónika Csordás Sándor Pacsek József: A fogvatartottak foglalkoztatásának és programlehetőségeinek jelenlegi helyzete 27

28 A négy mezőgazdasági Kft. állattenyésztéssel (baromfi, sertés, szarvasmarha, juh, ló, kecske), gabonatermesztéssel, vetési célú magfeldolgozással, gyümölcs, zöldségfélék termelésével, feldolgozásával, húsfeldolgozással, dísznövénytermesztéssel, stb. foglalkozik. A gazdasági társaságok által végzett elítélt foglakoztatás fontos szerepet kap a büntetésvégrehajtás reszocializációs tevékenységében. A korábbi évek gyakorlata alapján a társaságok átlagban fő fogvatartottat foglalkoztatnak, alapvetően piaci körülmények között ábra Forrás: Tóth László: A gazdasági társaságok jelene, a gazdasági működés jövőbeni tervei A diagramot megtekintve tapasztalható, hogy a piaci nehézségek hatása az ipari társaságok foglalkoztatására negatívan hatott. A termelés csökkenése a foglalkoztatott létszámot is visszavetette. A tavalyi évben valamennyi társaság foglalkoztatását kedvezőtlenül érintette az utolsó negyedévben bekövetkezett gazdasági válság. 74 A gazdasági társaságok és tevékenységi körük leírása az 1. számú mellékletben található. 73 Tóth László: A gazdasági társaságok jelene, a gazdasági működés jövőbeni tervei. In: Börtönügyi Szemle 2009/2. 1.o. 74 Tóth László: i.m. 6.o. 28

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA

AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA SZERZŐ: SZABÓ NIKOLETTA KONZULENS: DR. NAGY ANITA EGYETEMI DOCENS 1 UNIVERSITY

Részletesebben

Dr. Lajtár István, PhD

Dr. Lajtár István, PhD Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens

Részletesebben

A fogvatartottak foglalkoztatásának és programlehetõségeinek jelenlegi helyzete

A fogvatartottak foglalkoztatásának és programlehetõségeinek jelenlegi helyzete Aleku Mónika Csordás Sándor Pacsek József A fogvatartottak foglalkoztatásának és programlehetõségeinek jelenlegi helyzete A Legfõbb Ügyészség 2005. évi munkaterve alapján a fõügyészségek büntetés-végrehajtási

Részletesebben

AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA

AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA SZERZŐ: SUHAJ PETRA KONZULENS: DR. NAGY ANITA EGYETEMI DOCENS 1 UNIVERSITY

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2006 Nyíregyháza, 2007-04-02 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei

büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei 2.94.5. KERETTANTERV (a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ) alapján Fegyveres szervek és vagyonvédelmi ismeretek 9 12. középiskolai évfolyamokra szóló tananyagának büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei

Részletesebben

A közérdekű munka büntetés végrehajtását nehezítő tényezők, fejlesztési elképzelések, jó gyakorlatok

A közérdekű munka büntetés végrehajtását nehezítő tényezők, fejlesztési elképzelések, jó gyakorlatok A közérdekű munka büntetés végrehajtását nehezítő tényezők, fejlesztési elképzelések, jó gyakorlatok Kóta Tünde (igazgató, KIMISZ Pártfogó Felügyeleti Igazgatóság) TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt KIMISZ nyitókonferencia

Részletesebben

A fogvatartottak oktatása és képzése

A fogvatartottak oktatása és képzése A fogvatartottak oktatása és képzése I. A büntetés-végrehajtás keretei között folyó nevelés alapvető célja az elítéltek sikeres visszavezetése a társadalomba. A ma uralkodó szemlélet szerint nem a fogvatartottak

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Budai István: A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben alkalmazott reintegrációs módszerek az intézményi együttműködések tükrében.

Budai István: A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben alkalmazott reintegrációs módszerek az intézményi együttműködések tükrében. Budai István: A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben alkalmazott reintegrációs módszerek az intézményi együttműködések tükrében. A büntetés-végrehajtási tevékenység végső célja a szabadulást követő időszakra,

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

Deviancia és medikalizáció

Deviancia és medikalizáció Deviancia és medikalizáció A deviáns viselkedés az általánosan elfogadott normák megszegését jelenti. A norma megszegését szankció követi, amely elősegíti a konformitást. Különböző országokban és korokban

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása

Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi- és Büntetés- végrehajtási Jogi Tanszék Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása Szerző: Károlyi László Konzulens:

Részletesebben

Szinergia és jövőkép: a projekt kapcsolódásai, kimenete és a tapasztalatok hasznosítása

Szinergia és jövőkép: a projekt kapcsolódásai, kimenete és a tapasztalatok hasznosítása Szinergia és jövőkép: a projekt kapcsolódásai, kimenete és a tapasztalatok hasznosítása Tett - Program az áldozatokért és tettesekért 2011. március 2. Siófok Lénárd Krisztina Projekt szakmai koordinátor

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Különböző fejlesztési modulok

Különböző fejlesztési modulok Szakmai program Különböző fejlesztési modulok 1. Megvalósítók felkészítése 2. Toborzás, tájékoztatás, egyéni fejlesztési tervek, csoportba vonás 3. Szociális készségek fejlesztése 4. Közösségi fejlesztések,

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

Meghívó A KONFERENCIA CÉLJA:

Meghívó A KONFERENCIA CÉLJA: Meghívó Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézetén belül működő Kriminál- és börtönpedagógiai Szakmai Műhely és a tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007

Közhasznúsági jelentés 2007 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007 Nyíregyháza, 2008-05-26 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949)

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) Raktári helye: Mester utca, földszint, 43. állvány, 2. polc-44. állvány, 6. polc Rövid történeti áttekintés a büntetőintézetekről:

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders)

(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders) Dr. Kerezsi Klára igazgatóhelyettes habilitált egyetemi docens Országos Kriminológiai Intézet A hazai fiatalkorú bűnelkövetés jellemzői, a témához kapcsolódó kutatások (Trends and researches in Hungary

Részletesebben

Barabás E. Tünde (2004): Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternatív szankciók Európában. Budapest, KJK-Kerszöv.

Barabás E. Tünde (2004): Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternatív szankciók Európában. Budapest, KJK-Kerszöv. SZAKIRODALOM BÜNTETŐJOGI MEDIÁCIÓ BARABÁS A. Tünde WINDT Szandra (2004): Elterelés vagy elzárás? In. Irk Ferenc (szerk.) Kriminológiai Tanulmányok, 41. kötet. Budapest. Országos Kriminológiai Intézet.

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Jelenlegi és korábbi munkahelyei: Jelenleg: NKE RTK Magatartástudományi Tanszék; főiskolai

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Sári Szilvia A kriminál andragógia másoddiplomás szakképzés elindítása a bajai Eötvös József Főiskola Neveléstudományi Karán

Sári Szilvia A kriminál andragógia másoddiplomás szakképzés elindítása a bajai Eötvös József Főiskola Neveléstudományi Karán Sári Szilvia A kriminál andragógia másoddiplomás szakképzés elindítása a bajai Eötvös József Főiskola Neveléstudományi Karán A 80-as években, a politikai rendszerváltozásnak köszönhetően a hazai börtönügyi

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Dr. Bartal Anna Mária egyetemi docens 11/24/10 1 11/24/10 2 Tananyag, követelmények kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.2006. Osiris kiadó Vizsga: 50

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

Felvételi tájékoztató

Felvételi tájékoztató Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Felvételi tájékoztató 2014/2015. tanév Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola 7632 Pécs, Melinda u. 23. OM azonosító: 201190 Igazgató: Németh

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Új szolgáltatások-fiatalok foglalkoztatása regionális munkaerő-piaci program KOMPLEX BÖRTÖNPROGRAM MODELL

Új szolgáltatások-fiatalok foglalkoztatása regionális munkaerő-piaci program KOMPLEX BÖRTÖNPROGRAM MODELL Új szolgáltatások-fiatalok foglalkoztatása regionális munkaerő-piaci program KOMPLEX BÖRTÖNPROGRAM MODELL SZOLGÁLTATÁSÁNAK BEMUTATÁSA, EREDMÉNYEI, HATÁSA A SZERVEZET MŰKÖDÉSÉRE ÉS KÖRNYEZETÉRE Előzmények

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. HATÁLYBA LÉPÉS: - 2012. 09. 01. - 2013. 01. 01. - 2013. 09. 01. -2014. 09. 01. 2016. 01. 01. TANKÖTELEZETTSÉG az óvoda 3

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

PÉCSI JÓZSEF NÁDOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA

PÉCSI JÓZSEF NÁDOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA PÉCSI JÓZSEF NÁDOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA (7632 Pécs, Melinda utca 23.) ALAPÍTÓ OKIRATA (A 2009. március 19.-ei módosítással vastag, dőlt betűk - egybeszerkesztett változat) Pécsi József Nádor Gimnázium

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége

Részletesebben

Prof. Dr. RUZSONYI Péter tanszékvezető egyetemi tanár head of Department of Corrections

Prof. Dr. RUZSONYI Péter tanszékvezető egyetemi tanár head of Department of Corrections BÜNTETÉS VÉGREHAJTÁS A konferencia főbb következtetései Main conclusions from the conference Prof. Dr. RUZSONYI Péter tanszékvezető egyetemi tanár head of Department of Corrections Mediáció és resztoratív

Részletesebben

AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA

AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA SZERZŐ: KISS ALEXANDRA KONZULENS: DR. NAGY ANITA EGYETEMI DOCENS UNIVERSITY

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Beszámoló a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/468-1/2011/I. Üi.: Dr. Debrey Attila/Kovács Gábor Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Tárgy: A gyermekek védelmére

Részletesebben

TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt, nyitókonferencia Siófok, 2011. március 1.

TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt, nyitókonferencia Siófok, 2011. március 1. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata A pártfogó felügyelői alaptevékenységek és a TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt kapcsolódási pontjainak a bemutatása Kóta Tünde, igazgató (KIMISZ

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

2.94.5. KERETTANTERV részlet a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ

2.94.5. KERETTANTERV részlet a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ 2.94.5. KERETTANTERV részlet a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ A kerettanterv a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalommal a Rendészet ágazatra egységesen vonatkozik: Megnevezés: Fegyveres szervek

Részletesebben

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK 1. A tantárgy megnevezése: OKTATÁSTAN I. 2. Az évfolyam megnevezése: Okl. mérnöktanár, mérnöktanár szak nappali tagozat II. évf. 2. félév, II. évf. 1. félév Műszaki szakoktató szak II. évfolyam 1. félév

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a 32/2008.

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT

AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT 2015. A közösségi szolgálatra vonatkozó jogszabályok Nkt. 4. (15) közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Ügyelet: a célcsoport folyamatos fogadása és szükségletfelmérés. Hátrányok leküzdését célzó tevékenységek

Ügyelet: a célcsoport folyamatos fogadása és szükségletfelmérés. Hátrányok leküzdését célzó tevékenységek A partnerszervezetek nevei és rövidítése: Belvárosi Tanoda Alapítvány - BTA Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola Leo Amici 2002 Addiktológiai

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Resztoratív gyakorlatok a büntetésdr. Fellegi Borbála, igazgató, Foresee Kutatócsoport

Resztoratív gyakorlatok a büntetésdr. Fellegi Borbála, igazgató, Foresee Kutatócsoport Meglátni az Meglátni embert az embert Resztoratív gyakorlatok a büntetés-végrehajtásban Resztoratív gyakorlatok a büntetésdr. Fellegi Borbála, igazgató, Foresee Kutatócsoport végrehajtásban Dr. Fellegi

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS

TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (továbbiakban: OFI) a TÁMOP-3.1.5/12 Pedagógusképzés

Részletesebben

INTEGRÁCIÓ ÉS SZAKKÉPZÉS A BÖRTÖNBEN

INTEGRÁCIÓ ÉS SZAKKÉPZÉS A BÖRTÖNBEN INTEGRÁCIÓ ÉS SZAKKÉPZÉS A BÖRTÖNBEN Somogyvári Mihály, somogyvari.mihaly@gmail.com BVOP A szabadságvesztés büntetésének az elzáráson kívül az a célja hogy elősegítse az elítéltnek a szabadulása utáni

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben