46 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Átírás

1 46 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

2 TóthV ilmos Bör tön te me tőből nemzeti emlékhely 74 & A címben szereplœ három szám Magyarország alighanem legismertebb temetœi parcelláit jelöli, amelyek 1989-ben e par cel lák kép ze let be li hie rar chiá já ban a legutol só helyekrœl a legel sœkre kerültek, és amelyekrœl mindenki hal lott, aki ér dek lœ dik 20. szá za di tör té nel münk iránt. A Rá kos ke resz tú ri te me tœ észak ke le ti szeg le té nek teljes tör té ne te azon ban mind a mai na pig fel tá rat lan. 74 & A köz hie de lem mel el len tét ben nem a 301-es, ha nem a 300-as par cel lá ban ta lál ha tó Jo vá no vics György al ko tá sa, az 1992-ben felava tott köz pon ti már tír em lék mı vagy tha na top lasz ti ka, amely kor sza kos je len tœ sé gı a mo dern ma gyaror szá gi fu ne rá lis mı vé szet ben. Az em lék mı, amely re még 1989-ben ír ták ki a pá lyá za tot, komp lex szem lé le tı és na gyon sok ré tı al ko tás. Há rom, egyen ként is gaz dag szim bo li ká val ren del ke zœ rész bœl áll: a nyi tott sír ból, a szen tély épü let bœl és a szom szé dos par cel - lá ban nyug vó An gyal Ist ván vég ren de le te nyo mán hí res sé vált rusz ti kus kœbœl...

3 Nemcsak a három parcella törté ne té nek fel tá rá sa, ha nem már a te me tő re le váns meg - nevezése sem könnyű. A szak - irodalomban általában Rákoskeresztú - ri temetőként szerepel, ami nyilvánva - lóan pontatlan, mivel a temető Kőbányán található ( Kőbányai temetőnek azon ban né hány ré gi, ku rió zum ként ke ze len dő új ság cikk ki vé te lé vel se hol sem nevezik). A másik gyakori elneve - zése Új köztemető (a temetkezési inté - zet szóhasználatában Újköztemető ), ami igencsak félrevezető, mivel Budapest legrégebbi folyamatosan működő temetőjéről van szó: 1886-ban nyi tot - ták meg, ko ra alap ján te hát pa ti ná - sabb a Far kas ré ti vagy az Óbu dai te - me tő nél is. Elég azon ban rö vi den kö - rül néz ni a te me tő ben ah hoz, hogy megállapíthassuk: egy sírkertnek nem a ko ra ha tá roz za meg a stá tu sát. Az alábbiakban a Rákoskeresztúri temető elnevezést használjuk. Magyarország legnagyobb területű, kö rül be lül 207 hek tá ros te me tő jé ről ön ál ló kö tet még so ha nem je lent meg. Utol só par cel lá já ról, a 301-es ről szá - mos közlemény napvilágot látott már, hi szen itt ta lál ha tó az 1956 után Bu da - pes ten ki vég zett sza bad ság har co sok többségének sírja. A szomszédos és ve - le szerves egységet alkotó 298-as parcella már jóval ismeretlenebb terület. A 300-as par cel la kü lön bö zik a má sik ket tőtől, mi vel 1989-ben jött lét re, koráb ban egyál ta lán nem hasz nál ták bör tön par cel la ként. A há rom par cel la 2012-ben lett nem ze ti em lék hely a kul - tu rá lis örök ség vé del mé ről szó ló tör - vény módosítása nyomán TŐL 1952-IG A 298-AS A három parcella közül az elsőt, a 298- as parcellát 1944-ben kezdték használ - ni sze gé nyek köz se gé lyes (a te me tői dokumentációban: gratis ) eltemetésé re, va la mint kór há zak ból szár ma zó em be ri ma rad vá nyok el föl de lé sé re. A Rákoskeresztúri temető szá mos más parcellájához hasonlóan tehát koldus - temetőnek szánták, és máig érvényes betemetése ebben a formában kezdő - dött. A kivégzettek és börtönben meg - hal tak ide te me té se 1945-ben in dult meg a parcella másik oldalán (a temetőfalnál), de a közsegélyes temetkezés is folytatódott. A két rész 1952 ele jén ért össze, ek kor telt be a par cel la. A te - rü let na gyobb ré sze a köz se gé lyes el - Ve zér Fe renc újratemetése A kom mu niz mus ide jén le zaj - lott kon cep ciós pe rek szá mos pa pot és szer ze test is érin tet - tek, akik kö zül töb be ket kivé - gez tek. Ez lett a GrŒsz-per kapcsán elítélt pá los ren di szer ze - tes, Vezér Ferenc pálosszentkú - ti perjel osztályrésze is. Vezér Ferenc 1914-ben született a Szat már me gyei Sza nisz ló köz ség ben. Ere de ti ke reszt ne - ve György volt, a Fe renc ne vet a pálos rendbe való 1935-ös belépését követœen vet te fel es fel szen te lé se után elœbb a gellérthegyi sziklatemplomban, majd a ma Pe tœ fi szál lás hoz (Bács-Kis kun me gye) tar to zó Pá losszent kú ton tel je sí tett szol gá la tot. Le tar tóz ta tá sát, megkínzását és elítélését köve - tœen, au gusz tus 3-án halt mártírhalált. Ere de ti sír he lye a Rá kos ke - resztúri temetœ 298-as par cel - lá já nak 17. so rá ban volt, a te - metœi do ku men tá ció ba Va nay Frigyes ál né ven ke rült be jegy - zés re. Re ha bi li tá lá sa 1991-ben történt meg. Földi maradványait az egyértelmı azonosítást követœen áp ri lis 30-án ün - ne pé lye sen új ra te met ték Pá - losszentkúton, a kegytemplom mel lett. Azóta vi se li ne vét a Pe - tœ fi szál lást Pá losszent kút tal összekötœ út is. temetetteké (24 sorból 16, bár vannak átfedések) ben, a parcella rendezésekor az egész te rü le ten egy for ma, kis mé re tű fej fák ke rül tek a sí rok ra, azt a ha mis lát sza tot kelt ve, hogy a tel jes te rü let bör tön par cel la ként mű kö dött. A par - cella rendezésének fő támogatójaként az ak ko ri kis gaz da párt, va la mint egy poszt hun ga ris ta szer ve zet je löl he tő meg. Az 1992-es ava tás ke vés sel a 300- as par cel la em lék mű vé nek felava tá sa előtt tör tént, a ri va li zá lás nyil ván va ló je le ként, hi szen a Jo vá no vics- fé le em - lékmű létrehozásának támogatói az akkor ellenzékben lévő liberálisok voltak. A 298-as par cel la fej fái nak je len tős része emlékjelnek tekinthető, amelyek kö zé va lós sí rok is ke ve red nek. A fő - könyvi adatok alapján a politikai kivég - zettek sírhelyei többnyire azonosíthatók (bár a te me tői dokumentáció egy ré sze hiány zik, így adat hiá nyok is van - nak el ső sor ban 1945-ből, va la mint 1950-ből, 1951-ből és 1952-ből). A par - cella rendezésekor a 24. sor jelöletlen ma radt, máig is az. Mi vel 1945-ben itt kez dő dött el a nép bí ró sá gi pe rek ben ki vég zet tek el te me té se, ok kal fel té te - lezhető, hogy itt van nak az el sőként kivég zett há bo rús bű nö sök sír jai. Tény, hogy Szá la si Fe renc nek még a ne ve sem szerepel a korabeli temetői dokumen tu mok ban, a nyi las mi nisz te rek pe dig nagy részt név vel, de hely adat nél kül van nak be je gyez ve. A par cel lá - val kap cso la tos legis mer tebb szó be - széd sze rint egy Lu kács Fe renc ne vű keretlegény sírja valójában Szálasié len - ne, de ez nem igaz, a sí ron sze rep lő név va lós sze mélyt ta kar. A háborús fő - bűnösök nagy többségének pontos sírhe lye jel te len és a ren del ke zés re ál ló források alapján nem is azonosítható. A par cel la a kom mu nis ta ha ta lom - átvételt kísérő koncepciós perek áldoza tai nak sír jai miatt ke rült be a nem ze - ti em lék he lyek kö zé. Itt te met ték el például 1948-ban Csornoky Viktor kis - gazdapárti politikust (Tildy Zoltán vejét), Sza bó Kor nélt, a Nit ro ké mia ve - zér igaz ga tó ját, va la mint Had vá ry Pál ez re dest; 1950-ben Ro e di ger-sch lu ga Miklós hajózási szakembert; 1951-ben Kozma István altábornagyot és Meloc - co János újságírót; valamint a törvénytelen perek számos további áldozatát 1952-ig. Szin tén itt volt az 1951-ben ki - vég zett Ve zér Fe renc pá los szer ze tes eredeti sírhelye. Kivégzett kommunistákat is temettek ide 1949-ben és 1950-ben (Mar - schall Lász ló és Vil lá nyi And rás rend őr 48 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

4 ezredeseket, valamint Szebenyi Endre belügyi államtitkárt), akiket rehabilitá - lá suk után, még az öt ve nes évek ben ex hu mál tak in nen, és a Far kas ré ti te - me tő ben kap tak új sír he lyet. Ci ni kus mó don a he lyük re 1956 vé gén és ben kivégzett szabadságharcosokat temet tek, ne ve ze te sen Gyön gyö si Mik - lóst (Vil lá nyi he lyé re), Min czér Jó zse - fet (Szebenyi helyére) és Pálházi Ferencet (Mars chall he lyé re). Raj tuk kí vül még két 56-os, Gön czi Fe renc és Preisz Zol tán sír ja is a 298-as par cel lá ban van. (A kivégzett kommunisták többsége pél dául a Rajk-per ál do za tai a re ha - bilitálása előtt sem itt volt el te met ve.) 1952-TŐL 1961-IG A 301-ES A nemzeti emlékhellyé nyilvánított három parcella közül a Rákoskeresztúri temető számsor szerint legutolsó parcellá ja, a 301-es vált iga zán fo ga lom má elejétől, a 298-as parcella beteltétől működött a fővárosban kivégzettek és budapesti börtönökben, valamint a kistarcsai internálótáborban meghaltak temetési helyeként. A legnagyobb csoportot az 1956-os forradalomban való részvétel miatt kivégzettek sírjai alkotják, emiatt az 56-tal fog lal ko zók egy ré - sze régóta bi zony gat ja, hogy a 301-es parcellában kizárólag 56-osok (és legfel jebb még az egyide jű leg ki vég zett köztörvényesek) nyugszanak, valamint hogy a 298-as parcella kialakulása teljesen külön ál ló fo lya mat volt, és a két par - cel la sem mi fé le kap cso lat ban nem áll egymással. Mindez sajnálatos prekon - cep ció, amely egy megelőlegezett állás - pont sze rint pró bál ja átala kí ta ni a vizsgálat tárgyát képező parcellákat. Valójában a temetői dokumentáció alapján tényként állítható, hogy az 56- os kivégzettek eltemetése a 13. sorban kezdő dött, va la mint hogy a 301-es par - cel lát 1952-ben kezd ték hasz nál ni, és az első 12 sor már a for ra da lom előtt betelt, nagyrészt politikai elítéltek, kisebb részben köztörvényesek eltemeté sé vel. Itt te met ték el pél dául ban Háry László ezredest, Legeza János vezérőrnagyot, Pógyor István református if jú sá gi ve ze tőt vagy So mogy vá ry Gyu la írót ben ide te met ték Ká - rolyi Bernát ferences szerzetest, majd 1955-ben Zse dé nyi Bé la jog tu dóst, az Ideiglenes Nemzetgyűlés egykori elnökét. Itt volt eredetileg Czettler Jenő ag - rár köz gaz dász, gaz da ság po li ti kus sír - ja is, akit Tápióságra temettek át. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a 301- es parcella elsősorban ötvenhatos em - lékhelyként lett emblematikus. A par - cellában éveken át zajlott a kivégzettek és börtönben meghaltak sírjainak feltárása, majd az eredetileg brutálisan mél - tatlan körülmények között elhelyezett földi maradványok ünnepélyes újrate - metése. Az események csúcspontja, egyben a korabeli politikai fordulat jelképe Nagy Im re és tár sai gyász szer tar tá sa volt jú nius 16-án a Hősök terén. Ennek az eseménynek a megszervezésében és lebonyolításában a következő évtizedek számos politikusa és közéleti sze rep lő je részt vett. Az 56-osok több sé ge nem szo ro sabb ér te lem ben vett új ra te me tés ben, ha nem vissza te - metésben részesült: az új, méltó sírhelyek kiala kí tá sa ugyanazon a he lyen va - ló sult meg, ahol ad dig a jel te len sí rok A 298-as parcella RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 49

5 A 301-es parcella, elœtérben Mansfeld Péter sírjával 50 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

6 Az első öt venhatos újratemetés A Rákoskeresztúri temetœ 233as és 235-ös parcellájában legalább tizenöt kivégzettet temettek el 1957-ben, köztük az 1956os szabadságharc olyan jelentœs alakjait, mint Dudás József vagy Szabó János óta több exhumálás és áthelyezés történt, elsœsorban a 300-as parcellába, ahová innen került Balázs Ferenc, Batonai László és István, Varga József és Zöld Ádám sírja. A jelenlegi tervek szerint az összes még itt nyugvó kivégzett át fog kerülni ugyanoda, amennyiben sikerül egyértelmıen azonosítani a sírjukat, ami nem lesz egyszerı az elhanyagolt, bozótos, a 301-es parcella 1989 elœtti állapotát idézœ területen. voltak. A feltárás és visszatemetés ebben a parcellában a korábbi, 1956 előtti sírok esetében is lezajlott (a 298-asban nem). A 301-es parcella esete egyedülálló: a temetőn belüli térbeli rangsor tekintetében az utolsó helyről az elsőre került. A sírok és a földi maradványok hiteles azonosításán számos szakember munkálkodott, akik közül mindenekelőtt Susa Éva igazságügyi antropológus említendő. A 301-es parcella rendezése, mai képének kialakítása évekkel megelőzte a 298-asét. A parcellában 301 darab egyedi fejfa található, amelyeket ben az Inconnu Művészcsoport tagjai készítettek és állítottak fel, Koczogh András szobrász közreműködésével. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kivégzett résztvevői közül több százan nyugszanak itt, köztük Angyal István, Brusznyai Árpád, Iván Kovács Az elsœ exhumálás még 1977ben (!) Bóna Zsigmond áthelyezése volt a 233-as parcella 17. sorából. Ez tekinthetœ az elsœ olyan újrate metésnek, amely 1956 után kivégzett szabadságharcost érintett, és pozitív változást jelentett a sír elhelyezkedése szempontjából. Nyilvánvaló, hogy csak azért kerülhe- László, Mansfeld Péter, Mecséri János, Pálinkás Antal, Rémiás Pál, Szirmai Ottó és Tóth Ilona, valamint a 23. sorban Nagy Imre miniszterelnök, akit a család kérésére 1989-ben nem a 300-as parcella újonnan kialakított díszsírhelyei egyikében temettek újra, hanem az eredeti helyen. Az 1958-as kivégzettek többsége egyébként a sorban van eltemetve, Nagy Imre teste azonban 1961-ig a kivégzés helyszínén, a börtönudvaron volt elföldelve, akkor hozták át titokban és álnéven a 301-es parcella éppen használatban lévő, 23. sorába. Akkoriban már egyre több olyan kivégzettet is ide temettek, akinek nem volt köze az 1956-os forradalomhoz, így alakult ki az a sajnálatos helyzet, hogy ma több köztörvényes bűnelkövető nek is Nagy Imre nyugvóhelye közelében van a sírja. Eredetileg Gimes Miklós és Maléter Pál sír- tett rá sor, mert Bó na Zsig mondot eredetileg nem a 301es par cel lá ban te met ték el. Földi maradványai a Rákoskeresztúri temetœbœl elœbb a Farkasréti temetœ egyik kolumbáriumába kerültek, majd 1985ben Jász be rény be, a Fe hér tói te me tœ be, ahol sír ja 2011 óta védelem alatt áll. ja is a 301-es parcella 23. sorában volt, de őket 1989-ben a 300-as parcellában temették újra ban a hatalom számos volt csendőrt is kivégeztetett, nagyrészt tizenöt-húsz évvel korábbi ügyek miatt, de egyúttal annak bizonyítékaként, hogy az 1956-os események az 1945 előtti rendszerhez kapcsolódnak. A kivégzett volt csendőrök közül mintegy harmincan szintén a 301-es parcellában vannak eltemetve, a 21. sortól a 23. sorig, köztük például a Ságvári Endre 1944-es lelövése miatt 1959-ben kivégzett Kristóf László. A 301-es parcellát ma sem ismerjük egészében, teljes névsorának összeállítása a további kutatások legfontosabb feladata. A legtöbb fehér folt az első 12 sorban van. A parcella mindegyik sora 40 sírhelyből áll. A 2. és a 12. sorban eddig csak három nevet sikerült RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 51

7 A 298-as parcella a táb la ügy Egyéb emlékmı vek is van nak a há rom par cel lá ban, pél dául a po li ti kai csa ták ke reszt tü zé be kerülve hírhedtté vált székelyka pu vagy az a külön ál ló em lék - kœ, amely az 1956 után Er dély - ben ki vég zet tek ne vét Œr zi (ez utób bi fel ve ti a kér dést, hogy például a dunántúli kivégzettek nem ér de mel né nek-e ha son ló megem lé ke zést). A leg fon to - sab bak és legis mer teb bek a mai for má juk ban 2009-ben felál lí tott név so ros táb lák, ame lyek nek le cse rélt elœ dei a va la ha volt egyik leg na gyobb ha zai te me tœ ügyi saj tó po lé - miát okozták. A táblacseréhez vezetœ vitát 2007 no vem be ré ben in dí tot ta el Csa po dy Ta más, aki a bo ri mun ka szol gá la to sok kal kap - cso la tos, azóta vas kos kö tet - ben publikált kutatásainak mel - lékszálaként jutott el a 298-as parcellába. A jogosan felvetett prob lé mák kö zül a leg fon to - sabb az volt, hogy a par cel la ré - gi emléktábláin számos kivégzett há bo rús bı nös vér ta nú - ként volt em lít ve ban a Nem ze ti Em lék hely és Ke gye - le ti Bi zott ság ál tal fel kért tör - té né szek (Hor váth Mik lós, M. Kiss Sán dor, Ra i ner M. Já nos, Sza kály Sán dor, Zin ner Ti bor) foglalkoztak a 298-as, valamint bár az ere de ti kez de mé nye - zés ezt nem érin tet te a 301- es par cel la em lék táb lái val. Megállapították, hogy a táblákon olyan sze mé lyek (há bo rús bınösök és köztörvényes elítéltek) ne ve is sze re pelt, akik ar ra nem vol tak mél tóak. En nek nyo mán 2008 jú niu sá ban sor ke rült a ré gi táb lák le vé te lé re, majd a há bo rús bınösök sírjairól eltávolították a nemzeti jel - képeket is. Az 1956 elœtti és utáni politikai elítélteket tömörítœ szervezetek javaslatára mindkét parcellát illetœen új névsorokat kellett összeál lí ta ni. Ez a mun ka me lyet Bank Bar ba ra és Tóth Vil mos vég zett el nem csak a méltatlan nevek kihagyását jelen tet te: a ku ta tá sok so rán számos újabb nevet és sírhelyet sikerült azonosítani, olyanokét, akik az ere de ti em lék táb lá kon még nem sze re pel tek, de az újakra már felkerülhettek. Fon - tos ered mény az is, hogy a 2009-ben felál lí tott új táb lák már nem tartalmazzák a régie - ken ol vas ha tó hi bás ada to kat. A Nemzeti Emlékhely és Kegyele ti Bi zott ság ha tá ro za ta sze - rint a három parcellában egyéni leg azok nak a sze mé lyek nek a sír ja vé dett, akik nek ne ve az új emléktáblákon szerepel. Ma is fennál ló prob lé ma, hogy a 298-as és a 301-es par - cellában a kilencvenes években elhelyezett egyensírkövek je - len tœs ré sze rossz he lyen van, több nél még a sor sem egye zik a tény le ges nyug hellyel. A sír - kövek helyzete a régi, eltávolított emléktáblák hibás adataival függ össze, a ne vek írá sá nál is ugyanazok a hi bák ta pasz tal - ha tók, mint a ré gi kö zös táb lá - kon. Ám míg a táb lá kat kor ri - gál ták, ad dig a sír kö ve ken ma is a ja ví tat lan ne vek sze re pel - nek. To váb bá azok nak az itt nyugvóknak, akiknek a neve az újabb ku ta tá sok ered mé nye - ként kerülhetett fel a táblákra, még nincs sír kö ve, mi vel az egyen sír kö vek felál lí tá sa kor még nem tud tak ró luk. E hely zet ren de zé se és to - váb bi sír he lyek beazo no sí tá sa a Rá kos ke resz tú ri te me tœ ben található nemzeti emlékhellyel kap cso lat ban a leg fon to sabb tennivaló. 52 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

8 azo no sí ta ni, a 10. sor ban csupán ket - tőt (a töb bi sor ese té ben jobb az arány). Az öt ve nes évek el ső felében kivégzett vagy börtönben meghalt politi kai elítél tek egy ré sze ma is is me ret - len helyen nyugszik, így okkal feltételez he tő, hogy itt ke re sen dő a sír juk. Mind a 298-as, mind a 301-es par cel - lá ra ér vé nyes, hogy a sír he lyek egy ré - szé hez a je len leg ren del ke zés re ál ló for rá sok alap ján nem le het ne ve ket ren del ni. Hang sú lyoz ni kell azon ban azt is, hogy sem a nép bí ró sá gi, sem a koncepciós perek időszakában és 1956 után sem te met tek min den ki vég zet - tet és börtönhalottat ezekbe a parcellákba. A Rá kos ke resz tú ri te me tő más ré - szei is bör tön te me tő ként funk cio nál - tak, ezt a ha tal mas, rész ben el ha nya - golt terület lehető vé is tet te től 1956-ig több mint két száz sze mély sír - ja azo no sít ha tó más hol, több sé gé ben a 143-as, a 205-ös, a 206-os, a 220-as, a 221-es, a 222-es és a 294-es par cel lá - ban. Az 1956-os sza bad ság har cot kö - ve tő ki vég zé sek so rán mintegy ti zen - öt te me tés tör tént a 233-as és a 235- ös parcellában. A 298-as és a 301-es par cel lá ban megol dás ra vár nak azok az ese tek is, ahol a rendelkezésre álló dokumentumok sze rint egy hely szám hoz több név tar to zik. A köz se gé lyes te me té sek nél és a kivégzéseknél ez bizonyos mértékig szo kás volt, így az egy sír hely hez rendelhető két-há rom név még hi te les - nek fo gad ha tó el. Ha egy sír hely hez há - rom nál több név tar to zik, ak kor már hibára kell gyanakodni TŐL NAPJAINKIG: A 300-AS A nemzeti emlékhely területi egységé - be tar to zó har ma dik par cel lát, a 300- as számút 1989-ben vették használatba. A június 16-án újratemetettek kö - zül négyen kaptak itt új díszsírhelyet: Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szi lá gyi Jó zsef. Ké sőbb az új ra - te me té sek foly ta tód tak: a 233-as, a 235-ös és a 301-es parcellából, valamint más temetőkből is ke rül tek ide sí rok. Ide he lyez ték át a Rá kos ke resz tú ri te me tő egyik ko lum bá riu má ból Tán - czos Gábor, a Farkasréti temetőből pe - dig Fa ze kas György ham vait ben itt te met ték új ra Kéthly An nát, és ide ke rült a győri színház kivégzett főrendezőjének, Földes Gábornak a sírja is. A 301-es par cel lá val el len tét ben itt nem visszatemetések, hanem valóban újratemetések történtek, az 1989 előtt el huny tak sír jai te hát mind má sod la - gos he lyen van nak. A nemzeti emlékhelyen belül csak a 300-as parcellában van nak ado má nyo zott dísz sír he lyek. A 300-as par cel la 1990-től nap jain - kig folyamatosan helyet ad elsődleges temetéseknek is, itt nyugszik például Hegedűs B. And rás és Ki rály Bé la. Felál - lí tot tak itt több jel ké pes sír kö vet is, egy faj ta 56-os pan teon vagy arc kép - csar nok lét re ho zá sá nak nyil ván va ló szándékával. A koncepció tisztázatlansá gát jel zi azon ban, hogy az 1956-os forradalom számos meghatározó, már el hunyt és más hol el te me tett alak já - nak nincs itteni emlékköve. RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 53