Pedagógiai program. Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium

Átírás

1 Pedagógiai program 2013 Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium 1

2 Tartalomjegyzék NEVELÉSI PROGRAM Az alapfeladat Az intézményben folyó nevelő-oktató munka Pedagógiai alapelvek Célok Feladatok Eszközök és eljárások A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai és az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tanulói részvétel rendje az intézmény döntési folyamataiban Kapcsolattartás az iskola főbb partnereivel A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A szülők közösségét érintő együttműködési formák A tanulmányok alatti vizsgák Osztályozó vizsga Javítóvizsga Különbözeti vizsga Záróvizsga Az érettségi vizsga és témakörei Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai HELYI TANTERV A tantárgyi struktúra és az óratervi táblák Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és eszközök kiválasztásának elvei A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása A mindennapos testnevelés

3 2.5. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az iskola környezeti nevelési elvei A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A jutalmazás, és az elmarasztalás iskolai elvei Legitimációs záradék

4 A Pedagógiai Program elkészítését meghatározó jogszabályi háttér a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 26. a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról 22/2009 (IV.22.) OKM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002 (V.24) OM rendelet módosításáról 4

5 NEVELÉSI PROGRAM 5

6 1.1. Az alapfeladat A székhelyen : 2151 Fót, Vörösmarty utca 4. TEÁOR 8520 Alapfokú oktatás befejező része nappali munkarend szerint TEÁOR 8531 Általános középfokú oktatás nappali munkarend szerint 1. telephelyen : 2151 Fót, Vörösmarty tér 4. TEÁOR 8520 Alapfokú oktatás bevezető része nappali munkarend szerint 2. telephelyen : 2151 Fót, Béke utca 36. TEÁOR 8520 Alapfokú oktatás befejező része nappali munkarend szerint (5-8. évfolyam) (9-12. évfolyam) (1-4. évfolyam) (1-4. évfolyam) 1.2. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka Pedagógiai alapelvek Az eredményes pedagógiai munka és a gyermekek előmenetele érdekében elengedhetetlenül fontosnak tartjuk az iskola, a szülők és a papok-lelkészek közötti állandó kapcsolatot és együttmunkálkodást. Küldetésünk teljesítése érdekében tisztában kell lennünk azzal, hogy társadalmi szinten és közvetlen környezetünkben, településünkön is kisebbségben kell nevelő-oktató munkánkat folytatni, ami semmiféleképpen nem terelheti negatív irányba a hangulatunkat. Ez a helyzet viszont annál inkább megköveteli - emberi és szakmai szempontból is - a lelkiismeretes és magas színvonalú szakmai munkát és a folyamatos közösség építést. A kereszténységre hivatkozva nem hanyagolhatjuk el, nem szoríthatjuk háttérbe állapotbeli kötelességeinket. Akkor lehetünk büszkék iskolánk világnézetileg elkötelezett voltára, ha családias légkört teremtve, magas színvonalú szakmai munkát végzünk, tanulóink életkori sajátosságainak figyelembevételével. Más szavakkal, nevelésünk legfőbb vezérelő elve: Szeretlek, tehát követelek Célok A magyar és keresztény kultúra hagyományainak, értékeinek közvetítése, tiszteletben tartva a lelkiismereti szabadságot, alkalmazkodva Európa képzésbeli minőségi követelményeihez. Tanulóinkat szeretnénk olyan keresztény emberekké nevelni, akik majd felnőve, a társadalom hasznos tagjaiként élik meg Krisztus-tanítványságukat, hogy az örök bibliai értékek egész életük meghatározó elveivé váljanak. Ezek az értékek a következők: - Isten- és emberszeretet, az emberi élet védelme, igazság és igazságosság, az egyén fizikai és értelmi képességeinek felismerése és fejlesztése 6

7 - az ember közösségi életét szabályozó erkölcsi normák megvalósítására való képesség - az emberi hivatás elkötelezett vállalása a családban, az egyházban és a társadalomban - az evangéliumi normák által szabályozott emberi szabadságjogok védelme és megtartása - hazaszeretet, hagyományok ápolása, megbecsülése, a magyarságtudat erősítése - a társadalom és a népek közti kapcsolatban a szolidaritás és a béke szolgálata - a nemzeti összetartozás tudatának erősítése megfelelő programok szervezésével. Mindezekkel párhuzamosan törekszünk: o a szokásrendszer széleskörű kialakítására és megerősítésére, o a személyiség komplex fejlesztésére, o az egyéni bánásmód maximális érvényesítésére, o az általános viselkedés- és magatartáskultúra fejlesztésére, o a társadalmi normák, értékek elsajátíttatására. o gyermekeink érzelmi-erkölcsi nevelésére, értékközvetítéssel, o pozitív, érzelmekben gazdag légkör biztosítására o a környezeti, és a testi- és lelki egészség nevelésére. A fenti célokat akkor értük el, ha tanítványaink elsajátították mindazon ismereteket, amelyek iskolai előmenetelükhöz elengedhetetlenek, betartják a társadalmi törvényeket leképező iskolai házirendet, a Tízparancsolat irányelvei szerint élnek, gondolkodásuk egészséges (és nem közömbös, vagy szélsőséges) nemzeti öntudatról tanúskodik Feladatok A keresztény iskolának feladata, hogy szintézist teremtsen egyfelől a műveltség és a hit, másfelől a hit és az élet pólusai között. Ez a szintézis a különböző tudományokba rendeződött emberi tudás sokféle tartalmának megismerése által valósulhat meg az evangéliumi üzenet fényében és azoknak az erényeknek kifejlesztésében, amelyek a keresztény embert jellemzik. A megnövekedett létszám és a több helyszínen való munkavégzés okozta nehézségekhez alkalmazkodva, a következő programokat építjük be az éves Munkarendünkbe: a hétkezdő áhítatokat korcsoportonként bontásban tartjuk a vasárnapi felekezeti istentiszteleteken közösen veszünk részt, évente kétszer ballagást csak a tizenkettedik osztályoknak szervezünk, a nyolcadik évfolyamoknak búcsúztató ünnepélyt tartunk valamelyik templomban gólyanapot szervezünk a kilencedik évfolyam számára, amelyen a különböző feladatokat a mindenkori tizedik évfolyamos diákok találják ki, és adják ki végzős gimnazistáinknak szalagavató bált és érettségi bankettet szervezünk a keresztény iskolák közti vers-és prózamondó, valamint a területi bibliamondó versenyek megrendezését, illetve az azokon való részvételt szorgalmazzuk tantárgyi versenyekre, az OKTV-re, a diákpályázatokra különös figyelmet fordítunk ajándék Mikulás műsort adunk városunk nagycsoportos óvodásainak a Mindenki Karácsonya rendezvényen egy-egy osztály műsorával veszünk részt a közös karácsonyi ajándékkészítő délutánokat szervezünk a farsangi bálokat szervezünk tagozatonként a felekezeti óvodásokat meglátogatjuk, illetve vendégül hívjuk az alsó tagozatokra a nyolcadikosok többnapos búcsútáborozását támogatjuk rendszeres színház-, opera- és mozi látogatásokat szorgalmazunk 7

8 a diákok munkájából készült kiállítások, az iskolai jubileumok különös figyelmet kapnak az Ádventi vásárt a szülők segítségével hagyományosan megtartjuk az évkönyv készítése jelesebb jubileumi években szintén fontos feladat és hagyomány naptárakat, képeslapokat, szórólapokat és egyéb kiadványokat készítünk és frissítünk évente évente két csendes nap / lelki nap szervezését tervezzük be családi fehérasztal-találkozókat szervezünk a felsős és a gimnáziumi osztályokban tanulók szüleinek és az ott tanító tanároknak az ünnepélyeket, a versenyek megnyitóit és zárásait templomokban tartjuk A hatékony tanítási, nevelési folyamat érdekében törekszünk, hogy hazánk kulturális örökségével és az egész nemzet hagyományaival alkotó módon megismertessük a tanulókat tanulóinkkal megismertetjük az önálló tanulás és az önképzés hatékony módszereit törekszünk a diákok kreatív, az igazságok felfedezésére irányuló képességeinek kibontakoztatására tanítási módszerünk hozzásegíti a tanulót az életkori sajátosságának megfelelő önálló gondolkodáshoz, tanuláshoz és kritikai képességének kifejlesztéséhez a pedagógusok úgy választják meg módszereiket - figyelemmel az egyes tanulók képességeire, hogy az általuk közvetített tananyagot a diákok el tudják sajátítani az alkalmazási készség szintjén eligazítjuk az iskolát befejező növendékeinket, hogy megismerjék lehetőségeiket, majd választani tudjanak a képességeiknek megfelelő továbbtanulási- és munkalehetőségek között igyekszünk széleskörű általános műveltséget adni diákjainknak egy tartalmas életvitelre való igényt szeretnénk kialakítani tanulóinkban. A szociális nevelés révén szorgalmazzuk a tanulók családjainak együttműködésével az emberi és keresztényi értékek elsajátítását, figyelve a nyílt és kiegyensúlyozott személyiség kialakítására igyekszünk kibontakoztatni bennük a közösségteremtő erőt az emberek és az események megértésének kifejlesztésével gyakoroltatjuk a szolidaritás gondolatát a lemondás és az önzetlen segítségadás alkalmaival különös gondot fordítunk a mások iránti tisztelet és a velük való közreműködési készség kialakítására a dialógus, a szolgálatkészség és a társadalmi érintkezés formáinak gyakorlásával segítséget adunk diákjainknak a társadalmi és gazdasági élet törvényeinek fokozatos megismeréséhez a társadalom különböző rétegeinek hiteles bemutatásával az iskola életében a közéleti felelősségre készítjük fel a tanulókat szakszerű segítséget veszünk igénybe a sérült és a nehezen beilleszkedő tanulók nevelésében. A vallásos és erkölcsi nevelés formái az ökumenikus iskola sajátságos lehetőségei között segítjük, hogy a tanulók biblikus és hitbeli ismeretekhez jussanak a rendszeres és módszeres hétkezdő és napi áhítatokon, csendes napokon, személyes beszélgetések alkalmával megköveteljük, hogy az általános iskolai tanulók rendszeresen vegyenek részt saját felekezetük szerinti hitoktatáson, lehetőleg a lakóhely szerinti gyülekezetben 8

9 gimnáziumi tanulóinknak órarendi órában van kötelező felekezeti hittanóra a szeretet és összetartozás légkörének kialakításán fáradozunk az iskolában a közös alkalmakon kívül személyes, közvetlen kapcsolatokkal és egyéni példamutatással is segítjük a növendékek korának megfelelően a hit kibontakozását, és ezáltal az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakulását fontosnak tartjuk az egyházi ünnepeken való aktív részvételt és azok méltó megünneplésére buzdítjuk diákjainkat megteremtjük a tanítás előtti és utáni imádság alkalmait mindegyik felekezet által elfogadott imával érkezünk/távozunk bármelyik felekezet templomába/templomából rendszeres megbeszélések keretében a lelkészeket bevonjuk az iskola erkölcsi és vallásos szellemiségének alakításába szorgalmazzuk, hogy diákjaink ápolják nagyszüleikkel való kapcsolatukat, hisz gyökereink ápolásával válhatunk termőfává Az egészséges életre nevelés keretében megszerettetjük a tanulókkal a rendszeres testedzést. A mindennapos testedzést a kötelező testnevelés és néptánc órákon túl a délutáni sportszakkörök keretében biztosítjuk, és felvilágosítjuk őket az egészséges táplálkozás szabályairól óvjuk őket a káros szenvedélyek veszélyeitől (alkohol, drog, dohányzás, játékautomaták, számítógép, szerencsejátékok, TV, videó) ellenőrizetlen, mértéktelen használatától felvilágosítjuk őket a felelősségteljes emberi életvitel kialakításáról a keresztény erkölcsi elvek alapján alapvető ismereteket adunk a betegségek megelőzéséről és gyógyításáról, az elsősegélynyújtásról ismertetjük a baleset megelőzés és tűzvédelem szabályait megismertetjük őket a testápolás és a tisztálkodás szükséges és egészséges módjával. Az esztétikai nevelés révén megismertetjük az emberi környezet esztétikumának kialakítását a lakásban, az iskolában, szűkebb és tágabb környezetünkben a szabatos fogalmazásra, az igényes és gondos munkára neveljük növendékeinket felszereléseik, ruházatuk gondozására, rendben tartására és megbecsülésére, az öltözködés és megjelenés gondozottságára, ízléses és egyszerű formáira szoktatjuk diákjainkat a természet és a környezet megbecsülésére és védelmére neveljük tanítványainkat a készségtárgyak óráin egyéni tervezéssel, művészi igényességgel, népművészet szabályaihoz való alkalmazkodással, anyagszerűséggel igyekszünk a diákok szépérzékét, ízlését alakítani ünnepi alkalmakkor az iskola minden tanulójának kötelező a fehér ing ill. egyenblúz és a sötétkék vagy fekete alj vagy nadrág, valamint az iskolai nyakkendő viselete Eszközök és eljárások 9

10 Α felekezetek közös munkáját hangolja össze a helyi ökumené alapvető törekvése, hogy mindenkit - diákot, pedagógust, szülőt - a saját felekezeti önazonosságának erősödésében segítünk. Arra törekszünk, hogy az oktató-nevelő munkánk minden területét áthassa a keresztény erkölcsi értékrend, a krisztusi szeretet, szabadság, öröm. Fellépünk az erőszak és megtorlás mindenféle megnyilvánulása ellen. Az osztályfőnöki órák keretében a rendelkezésre álló szakirodalom felhasználásával prevenciós foglalkozásokat tartunk az áldozattá válás megelőzése érdekében. Úgy neveljük diákjainkat, hogy szükség szerint a közösség érdekeit képesek legyenek egyéni érdekeik elé helyezni. Honismereti oktatással erősítjük a hazaszeretetet, hagyományok ismeretét, magyar népi kultúránk megismerését. Fontosnak tartjuk a természet, a nemzet, a haza, a nép, a család szeretetére való nevelést, melyekre a tanítási órákon kívüli foglalkozásokon és rendezvényeken is hangsúlyt helyezünk. Αz osztálytermeket és az iskolát erkölcsileg és esztétikailag is iskolánk szellemiségéhez méltóan díszítjük. Szilárd szaktárgyi tudás megalapozása mellett szakkörökkel tesszük gazdagabbá tanítási programunkat. Részt veszünk a területi tanulmányi- és sportvetélkedőkön, melyeket megelőznek a házi versenyek. Μinden olyan pályázaton részt veszünk, amely nem ellentétes az iskola szellemiségével, viszont tanulóink hasznára válik, munkakedvét, teljesítményét növeli. Végzős növendékeink középiskolai és felsőfokú továbbtanulását előkészítő foglalkozásokkal segítjük. Felkészítjük a tehetséges tanulókat az országos középiskolai versenyekre. Felzárkóztató és képességfejlesztő feladataink ellátásához korrepetálásokat ill. fejlesztő foglalkozásokat szervezünk. Αz osztályfőnök-helyettesek megjelenésével az osztályoknak nagyobb lehetőséget teremtünk, hogy jó közösséggé váljanak, illetve a pedagógusok terhelését is csökkentjük. Romló tanulmányi eredményű, illetve bukásra álló tanulónak a nem kötelező foglalkozások, szakkörök látogatását nem támogatjuk. Α feszített tantervi követelmények miatt nagyon fontos minden tanítási nap kihasználása, ami pedagógiai szempontból a munkafegyelem területén való példamutatás miatt is lényeges. Ezt szolgálja többek között az is, hogy általános iskolai diákjainktól azt várjuk el, hogy a saját felekezetük szerinti hittanra járjanak, ill. a saját felekezete iskoláinak programjaira, versenyeire küldjük. Lehetőleg nem szervezünk vasárnapi programokat, hogy a diákok és tanárok vasárnapi istentiszteleten és más egyházközségi ill. gyülekezeti programokon való részvételét ne akadályozzuk. A pedagógiai programban megfogalmazott, az iskola sajátos arculatához tartozó célkitűzések megvalósításához az ingyenes szolgáltatások körén túl önköltséges alapon szervezünk programokat az iskolaszék, és az iskolai diákönkormányzat által meghatározott legmagasabb összeghatárig, amelyet az intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. 10

11 1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség az ember sajátos, egyedi lélektani rendszerét jelenti, amely a külvilághoz, ezen belül is különös mértékben az emberi környezethez, a társadalomhoz való adaptációt teszi lehetővé, sajátos ismeretek, készségek, kompetenciák, ügyességek és viselkedéssémák, ill. belső önszabályozási képességek segítségével. (Pedagógia és pszichológia szöveggyűjtemény, Comenius Bt., Pécs, 2001.) A fogalom szintjén A fejlesztés mindig azt jelenti, hogy az átlagos nevelésen, ill. a fejlődés várható ütemén túlmenően képesség gyarapodás, ill. integráció-fokozódás következik be, amely a személyiség fokozott önállóságát és hatékonyságát teszi lehetővé a szociális térben. A pedagógus vonatkozásában ez azt jelenti, hogy az oktató nevelőmunka szokásos hatásánál nagyobb mértékű, meghatározott teljesítményekre vagy lelki rendszerállapotokra vonatkozó fejlődés eltérése esetében beszélhetünk fejlesztésről. A pedagógus szerepe A személyiségfejlesztés minden tantárgy tanításának része, minden tanár a saját szakterületén elsősorban egyéniségével formálja a diákot. A tanár identifikációs modell, mely ritkán hat közvetlenül, ösztönzően, inkább más modellek vonásaival olvad össze a pedagógussal való érzelmi vonás hatására. A tanórán kívüli iskolai tevékenységek szerepe különösen fontos. A szabadidős tevékenységek összehangolása az ezért felelős pedagógus(ok) kiemelt feladata. A kirándulások, osztályprogramok, erdei iskola, osztályversenyek (pl. karácsonyi vásár, papírgyűjtés, sport bajnokságok) mind remek terepei a közös munka megtapasztalásának, kapcsolatok elmélyítésének, az egymás közötti természetes kommunikáció fejlődésének és nem utolsó sorban egymás megismerésének. A gyerek, mint egyén Modern korunk nem kedvez a stabil, kiegyensúlyozott személyiség megőrzésének. Ezért is oly fontos a pedagógus számára, hogy minden tanítványát egyéniségként, szuverén személyiségként kezelje, főképpen a gimnáziumi évek, a kamaszkor idején, a felnőttkor küszöbén. Minden foglalkozás (óra alatti, szakköri, iskolán kívüli, személyes) egyénre szabott legyen. Az órai munkaformának, inkább differenciált, mint frontális munkaformát válasszunk, hogy ezzel is biztosítsuk az egyén képesség gyarapodását. Az életvezetés Diákjainkat mindenekelőtt egy olyan ritmusú életvezetésre kell megtanítanunk, amely testi-, lelki- és szellemi fejlődésüket szolgálja. Az ébredéstől a napi stresszek kivédésén át az elalvásig terjedjenek ezek az ismeretek. A diákok megóvása a veszélyektől Mi jelent veszélyt ma a gyerekeknek? Deviáns kortárs csoporthoz való csatlakozás A személyes kapcsolatok elgépiesedése (modern technikai eszközök) Lelki betegségek kialakulása 11

12 Egészséges családmodell hiánya (felnőttek, akikkel azonosulni tudna) A drogok és a mértéktelen alkoholfogyasztás A korai nemi élet nemi betegségek veszélye Annak érdekében, hogy ne kerülhessenek a diákok veszélyeztetett helyzetbe, elengedhetetlen, hogy a régi, jól bevált családlátogatások módszerével éljünk. A gyermek a viselkedésmintáit nem csupán szüleitől szerzi, de a barátaitól is, s tán ebben a korban ez utóbbi a meghatározóbb. Amennyiben iskolán belüli kötésekről, kapcsolatokról van szó, ez látható. A problémás helyzet akkor állhat elő, ha az iskolán kívüli, úgynevezett deviáns csoportokhoz való tartozás esete áll fenn. Amennyiben külső, veszélyes hatások érik a tanulót (drogok, alkoholizmus stb.), ennek hatásait bármely nyitott szemmel járó kolléga észlelheti az órák alatti viselkedésen, levertségen, hiperaktivitáson, magatartászavaron, stb. A tanár felelőssége, hogy megkülönböztesse az egyedi esetet attól, amikor már egy rossz irányba haladó életformával van dolga, mire felhívni a környezet és a szülők figyelmét már kötelesség. Iskolánkban prevenciós munka folyik a drog, alkohol és az AIDS veszélyeiről a felső tagozatokban illetve a gimnáziumban. Minden évfolyamban több egészségügyi előadást hallgatnak a tanulók a védőnőtől, mely felkészíti őket az egészséges kulturált életmódra. (táplálkozás, serdülőkor, nemi felvilágosítás stb.) A CSÉN (Családi Életre Nevelés) program bevezetésével az osztályfőnöki órákon, interaktív módon kerülnek feldolgozásra a fent említett jelenségek. Valódi értékek közvetítése A gyerekek, ahogy bekerülnek az óvodába, majd az iskolába egyre távolabb kerülnek a szüleiktől, legalábbis soha olyan közel nem lesznek újra, mint 3 éves korukig. A kortárs csoport egyre meghatározóbb lesz számukra. Ahhoz, hogy a diákok megfelelő baráti körre leljenek, máris egyfajta kialakult értékrendet kellene feltételezni bennük. Sajnos, a veszély abban áll, hogy ez még csak most van kialakulóban. A valódi és az álértékek megkülönböztetése igen nehéz, főleg ebben az átalakuló társadalomban, amikor a fogyasztói érdekek nem igyekeznek különbséget tenni az eladhatóság és a profit reményében az értékek között, hiszen nekünk a fontos az lenne inkább, hogy a pénzzel nem mérhető dolgok is fontosak maradjanak, vagy értékessé lehessenek. Konkrét értékrendszert közvetítünk a gyerekek felé, mégpedig a keresztény értékrendszert, hogy társadalmunknak felelősségteljes magyar keresztény felnőttjeivé váljanak, s majdan tovább tudják adni ezeket az értékeket gyermekeiknek, ezzel is építve a társadalom legkisebb elemét a családot. A legtöbb szülő ezért az eltérő értékrendért választja iskolánkat A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán és az egyéb foglalkozásokon minden eszközzel elősegítjük a mikroközösségek létrejöttét, működését (feladatok leosztása, felelősök rendszere, egyéni foglalkozás lehetőségei stb.) a csoportmunkát pedagógiai eszközként általánosan alkalmazzuk rendszeresen értékeljük a közösségi és csoportmunkát (értekezletek, megbeszélések, tanórák, a csoportmunkát végző nevelők kapcsolatainak rendszeres megszervezése) 12

13 az osztályközösségek fejlesztését kiemelt feladatként kezeljük (lásd a személyiségfejlesztési feladatok erre vonatkozó részét, továbbá: rendszeres vezetői felmérés, értékelés, elismerés az igazgatóság részéről; feladatok biztosítása az iskola munkaprogramjában, a tanórán és iskolán kívüli együttlétek elősegítése, pl. kirándulások, táborozások feltételeinek biztosítása; külföldi kapcsolatok feltételeinek biztosítása; kapcsolat a szülőkkel; tudatos pályaorientációs és tehetséggondozó munka, stb.) az iskolai közösségek közötti rendszeres kapcsolattartás és együttműködés szervezése és működtetése a törvényekben és rendeletekben rögzített módon (lásd SzMSz és Házirend). Vezetői és tanári feladat azonban az, hogy a kapcsolattartás és együttműködés ne formális, hanem érdemi legyen, ezért egyrészt a döntési mechanizmus mindig többlépcsős, időt hagy az érdemi véleménycserére; másrészt igazgatósági és nevelői feladat az állandó visszacsatolás, visszajelzés a kivitelezés során a nevelői közösség (nevelőtestület) és közösségek (tagozatok, munkaközösségek, munkacsoportok) tudatos és szervezett működtetése előfeltétele és mintája kell legyen a tanulói közösségek működésének (rendszeresség, szervezettség, illetékesség, megfelelő kommunikáció, ellenőrzés, értékelés) a szülői közösségek rendszeres és érdemi működéséhez minden előfeltételt biztosítani kell őrizni és ápolni kell az iskolai közösség tiszteletreméltó hagyományait szabályozottság (szabályzatok rendszeres karbantartása, kiegészítése) egyéni foglalkozás, tudatos irányítás (foglalkozás a lemaradókkal, tehetséggondozás) egzisztenciális komolyság, felelősség (felelősi rendszer, közösségi rendezvényeink és az ünnepélyeink színvonala, emelkedettsége, formatisztelete), szolidaritás, segítőkészség tanulás és munkaközpontúság az iskola iránti elkötelezettség minél több kapcsolatot kell kiépíteni, illetve működtetni az iskolai közösség, közösségek és a lakóhelyi és egyéb egyházi közösségek között, mindig tekintettel az iskolai és pedagógiai érdekek dominanciájára a partnerek érdekeinek figyelembevétele szempontjából fontos a kapcsolat: o a fenntartóval o az egyházakkal, o az önkormányzattal, o a társintézményekkel, o más iskolákkal (iskolaközi kapcsolatok), o a művelődési házzal, o kulturális és sportegyesületekkel. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diák-önkormányzati munka az osztályokból delegált diák tagok összehangolt tevékenysége, tehát már a lényegénél fogva is a közösségek fejlesztését célozza. Az információ áramlásában és a nagyobb közösség működésében is fontos szerepe van. Az intézmény Pedagógiai Programját, SzMSz-ét, Házirendjét, Munkarendjét a DÖK is elfogadja. Az általános iskolában 5, a gimnáziumban 6 tanítás nélküli munkanap közül az egyik programjáról döntést hoznak. A diák-önkormányzat tagjai vesznek saját tagozatuk programjainak megszervezésében és önálló programokat is szerveznek. Önálló éves munkatervet készítenek, amelynek programjait a vezetőséggel egyeztetik, azokra meghívót, plakátot készítenek és megszervezik. 13

14 A demokrácia szabályait és működését már diákkorban elsajátítják, amikor érdekeket védeni, kompromisszumot meghozni, hivatalos petíciót megfogalmazni, vagy érvelni tanulnak. Szervezett formában véleményt formálnak az iskola oktató-nevelő tevékenységéről. A szervezet saját anyagi forrásokkal nem rendelkezik, de a működéséhez, esetleges továbbképzésekhez szükséges költségeket az iskola biztosítja. A DÖK segítő tanár személye változhat, szerepe viszont fontos a diákság és a pedagógusok közti kommunikációban, ezért a diákok a mindenkori tantestület tagjai közül javaslatot tehetnek a személyét illetően. A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai Osztályfőnökök az osztályaikkal, illetve szakkörvezetők a csoportjaikkal, alkalomszerűen szerveznek szabadidős programokat hétvégeken, vagy tanítási szünetben. Túrákat, múzeumlátogatásokat szervezünk, kiállításokat, hangversenyeket, színházi és más kulturális programokat látogatunk meg. A kirándulásoknak, táboroknak és a különböző programoknak nagy a közösségformáló ereje. Igyekszünk megismertetni a gyerekekkel az életben hátrányos helyzetű emberek sorsát is (betegek, fogyatékosak, elhagyatottak), hogy szociális érzékük fejlődjön, szeretettel és megértéssel forduljanak a rászorulók felé is Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola szerepe A család után az egészségfejlesztés legfontosabb színtere az iskola. Ennek sajnos még megfelelő anyagi és tárgyi erőforrásai hiányosak, de a magunk szerény eszközeivel és lehetőségeivel eddig is tevékenyen részt vállaltunk a gyermekek megfelelő egészségügyi ellátásában, nevelésében. Tevékenységeinket a következőkben foglalhatjuk össze: - Minden rendelkezésre álló eszközzel segítjük a tanulók és az itt dolgozók egészségének védelmét (berendezés, világítás, megfelelő eszközök, munkarend kialakítása) - Együttműködést alakítottunk ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberekkel és a szülőkkel, annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. - Együttműködési megállapodásban rögzített feladatok alapján végzik az egészségügyi szolgáltatásokat az egészségügyi szakemberek (szűrések, vizsgálatok, oltások). Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek. - Oktató-nevelő munkánk szerves része az egészségvédelem. Az egészségnevelés a környezeti neveléshez hasonlóan az iskola minden munkatársának feladata. E tevékenység összefügg a tanári magatartással, vezetői gondossággal, az intézmény szervezettségével, ennek érdekében: - Gondoskodunk az osztálytermek megfelelő belső kialakításáról, az osztálytermek berendezése az egészségügyi előírásoknak megfelelő. A berendezés igazodik a tanulók életkori sajátosságához; 14

15 - Figyelünk a világításra, szellőztetésre, a munka közbeni helyes testtartásra, az ülésrend kialakítására (rövidlátás, termet stb.); - Tájékozódunk diákjaink egészségügyi állapotáról, megszervezzük az egészségügyi ellátást; - A napi munkarend, órarend tervezésénél figyelembe vesszük a mozgásigény kielégítését. Erőforrásaink 1. NEM ANYAGI ERŐFORRÁSAINK - Pedagógusok Feladatuk, hogy személyes életvitelükkel, viselkedéskultúrájukkal példát mutassanak tanulóinknak. - Diákok Minden diák feladata, hogy saját és mások egészségét védje, mindent megtegyen testilelki harmóniája kialakításáért. - Szülők Fontos, hogy az iskolával együttműködve hasson gyermekére, a szülői értekezletek és a fogadóórák alkalmat adnak a résztvevők személyes véleményének megismerésére. Aktív részvételükkel, szakértelmükkel tudják támogatni az egészségfejlesztő programot. - Iskolaorvos, védőnő Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, védőnője, valamint fogorvosa, akik a jogszabályban előírt feladatokat elvégzik: - Tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, krónikus betegségek és elváltozások felismerése, nyilvántartása és gondozása - Elsősegélynyújtás, felkészítés a legszükségesebb ismeretekre - Felkérésre előadások tartása - Prevenció 2. KÜLSŐ ERŐFORRÁSOK - Az ÁNTSZ szakemberei - Rendvédelmi szervek (rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai), akik bűnmegelőzési programokat szerveznek, közlekedési ismeretekről tartanak előadást. 3. ANYAGI TERMÉSZETŰ ERŐFORRÁSOK - Saját erőforrások Az éves költségvetésben a dologi kiadásokból tudjuk azokat az eszközöket, felszereléseket megvásárolni, melyek szükségesek az egészséges életvitelhez. Lehetőségeink meglehetősen korlátozottak. - Pályázatok Részt veszünk a témában kiírt pályázatokon. Az egészségfejlesztés területei 15

16 Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységben alapozódhassanak meg. Tudatosítani kívánjuk diákjainkban, hogy az egészséges életvitel a jövő záloga, fontos az utódokért való felelősség kialakítása. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - Az értékek ismerete - Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - A betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat - A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben - A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete - Az idővel való gazdálkodás szerepe - A rizikóvállalás és határai - A szenvedélybetegségek elkerülése - A tanulási környezet alakítása - A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége - A felnőtté válás testi-lelki folyamata, és ennek nehézségei Az egészségfejlesztés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kezeljük: - Az élet tisztelete, a keresztyén ember felelőssége egészségével szemben - Az egészséges állapot örömteli megélése - A harmonikus életvitel értékként tisztelete - Az egészséges életvitel kialakítása - Konfliktusok kezelésének, feloldásának, technikájának megtanulása - Segítőkész, elfogadó magatartás kialakítása a beteg, sérült emberekkel szemben. Célunk: - Higiéniai kultúra megalapozása - Az egészségügyi kultúra elsajátítása - Az egészséges táplálkozás, kulturált étkezési szokások elsajátítása - Az egészséges életmód igényének kialakítása, ehhez vezető technikák megtanítása - Test és lélek harmóniájának kialakítása, testi-lelki jólét szempontjából fontos készségek és jártasságok kialakítása Kiemelt feladataink: - Az egészség fogalmának tudatosítása - Az egészséges életmód fogalmának tudatosítása, az aktuális társadalmi szokások kritikus átvétele az életvitel kialakításában - Az egészséges táplálkozás szokásainak kialakítása - Környezeti ártalmak felismertetése, a személyes biztonság kialakítása - Kapcsolatépítés, helyes kapcsolatrendszer kialakítása - Egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzése (veszélyes anyagok, dohányzás, alkohol és kábítószer fogyasztás) 16

17 - Felkészítés a családi életre - Egyéni felelősség kialakítása a környezetvédelemre Tanulásszervezési és tartalmi keretek: Tanórai foglalkozások: - Szaktárgyi órák témafeldolgozása - Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Természetesen az adott szaktanár feladata, hogy aktualizálja. - Iskolánk az osztályfőnöki munka témakörei közé építette az egészségfejlesztés tartalmának tanítását. Tanórán kívüli foglalkozások: - Sportprogramok - Kirándulások - Előadások aktuális témakörökből Módszerek: - Kész programok átvétele, megvalósítása - Meghívott előadóval előadások tartása (iskolaorvos, háziorvos, védőnő, rendőr, Timoteus társasággal kapcsolatfelvétel) - Tisztasági versenyek - Vetélkedők - Játékok, szituációs gyakorlatok - Művészi kifejezés Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása elsősorban tanítási órákon belül valósul meg, ahol a balesetek, sérülések különböző fajtáival különböző megközelítésben van lehetőség szót ejteni. Környezetismeret, természetismeret és biológia órákon elsősorban az élettani hatások szempontjából mélyülnek az ismeretek. A testnevelés és technika órán tartott elsősegélynyújtással kapcsolatos tudnivalók már inkább gyakorlati jellegűek, az azonnali cselekvésre koncentrálnak. Osztályfőnöki órák alkalmával pedig az iskolaorvos, illetve a védőnő segítségével az állampolgári kötelesség szemszögéből a szakszerű, de nem túlbuzgó segítségnyújtás elemeit és módját tanulják meg a diákok. A mentőszolgálattal, betegszállítókkal való kapcsolat révén évente szervezhetők ún. egészségnapok, amelyeken a szakemberek megismertetik diákjainkat a mai betegellátás modern eszközeivel, az elsősegély-nyújtás fontosságával. A diákok ki is próbálhatnak olyan eszközöket, amelyek a mentőorvosok munkáját segítik, és a kérdéseikre kapott szakszerű válaszok segítségével tovább mélyíthetik tudásukat a témában. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: minden diák tisztában legyen a baleset okozta sérülések súlyosságával 17

18 minden diák tudja, hogy mik az elsődleges teendők baleset esetén minden diák ismerje a telephelyen található legközelebbi elsősegély felszerelés helyét, illetve az illetékes személyt, akit értesítenie kell minden diák alapszinten képes legyen a sérültek állapotát javítani, enyhíteni, és az újabb balesetveszélyt - lehetőségeihez mérten - elhárítani a szakszerű felnőtt segítség megérkezéséig minden diák - lehetőségeihez és vérmérsékletéhez mérten - kerülje a pánikot Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) elméleti képzés (elsősorban tanítási órákon, előadásokon) b) gyakorlati oktatás (osztályfőnöki órán, egészségnapon, kihelyezett órákon) 1.6. A pedagógusok helyi feladatai és az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, 18

19 szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás és fejlesztés az intézmény egyik legfontosabb pedagógiai célkitűzése. Ennek keretében inspiráljuk és segítjük az általánosan, vagy egy-egy területen kiemelkedő képességeket mutató diákok munkáját, illetve igyekszünk megtalálni minden egyes tanulónál a fejlesztési pontokat és lehetőségeket. Fontos alapelv e vonatkozásban az, hogy elkerüljük a 19

20 tanulók túlterhelését, erre ügyelni az osztályfőnök és szaktanár feladata. Irányításukkal kell a tehetséges tanulók versenyen való részvételét szelektálni, súlypontozni. Lehetőséget teremtünk tanulóinknak, hogy térítésmentesen minél többféle tanórán kívüli foglalkozáson vehessenek részt. A tanulók igényei és az iskolai lehetőségek szerint szakköröket, középiskolai és felsőfokú iskolai előkészítő és fejlesztő foglalkozásokat szervezünk. Igény szerint a Fóti Zeneiskola részére épületeinkben helyet biztosítunk zenei órák megtartására. Célok a.) A diákok tanulmányi szakkörökön bővíthetik tudásukat, készülhetnek fel a tanulmányi versenyekre. A szakkörök számát az igényeknek megfelelően alakítjuk. A kiemelkedően tehetséges tanulókkal egyénileg is foglalkozunk. b.) Az érdeklődők számára informatikai szakköröket szervezünk. c.) A művészetek iránt érdeklődők részére színjátszó kört, énekkart, kézműves szakköröket, fotószakkört, rajzszakkört indítunk, néptánccsoportot szervezünk. Az iskolán kívüli szerepléseken, pályázatokon túl diákjaink alkotásait közös iskolai programokon és iskolai kiállítás keretében mutatjuk be. d.) A sport terén tehetséges tanulók részt vesznek a helyi, területi, megyei és országos versenyeken. e.) Rendszeres nyári iskolai szervezésű programok: testvériskola meglátogatása, ottani diákok és tanárok fogadása. f.) A képességeikben fejlesztésre szoruló tanulókkal egyénileg foglalkozunk. A célok megvalósulásának eszközei legfontosabb eszköz a színvonalas tanítási óra a tanulók ösztönzése versenyzésre, továbbtanulásra, nyelvvizsgák letételére, az emeltszintű érettségire való felkészülés lehetőségeinek igénybevételére a Munkaterv elkészítésekor a tanítók és szaktanárok megtervezik a tantárgyankénti házi versenyeket, és ösztönzik a minél nagyobb arányú tanulói részvételt a versenyeken való tanulói részvételt érdemjeggyel is honorálják a szaktanárok kapcsolat a helyi oktatási intézményekkel és a művelődési házzal eszközként alkalmazzuk e téren a jutalmazás minden formáját, a tanulmányi és versenyeredmények nyilvános dicséretét, jutalmazását (elsősorban a tanévzáró ünnepségen) a helyi üzemek, vállalkozók ösztönzése tanulmányi ösztöndíjak létesítésére a következő évek feladata kidolgozni a tehetséggondozásban kitűnt nevelők esetleges munkaidő-kedvezményeinek, elismerésének intézményi rendszerét. Felzárkóztatás A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program 20