a Magyar Edzôk Társasága

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "a Magyar Edzôk Társasága"

Átírás

1

2 66 Tartalomjegyzék Dr. Ormai László Tíz éves a Magyar Edzôk Társasága Molnár Zoltán Nyitó gondolatok Köpf Károly Stratégiai ágazatunk az utánpótlás-nevelés Nádori László Az állóképesség fejlesztésének alapelvei serdülôkorú sportolók esetében... 8 Kiss László éves korú úszók állóképességének fejlesztése Babinyecz József A futó-állóképesség fejlesztése utánpótlás korban Weisz Róbert Kajak-kenu utánpótlás korú versenyzôk állóképességének fejlesztése Fülöp Tibor Hazai György Az utánpótláskorú kerékpárosok állóképességi edzése Lénárt Ágota Az állóképesség fejlesztésének pszichológiai vonatkozásai Bicskei Bertalan Utánpótláskorú labdarúgók állóképességnek fejlesztése Varga Mátyás Sportágspecifikus szempontok az utánpótláskorú játékosok felkészítésében Petrekanits Máté Az állóképességi teljesítmény korszerû követése Zakariás Géza A telemetrikus pulzus-kontroll jelentôsége az optimális edzésterhelés kialakításábanutánpótláskorú sportolóknál Ormai László Azonosságok és különbségek Gallov Rezsô Kemény-hitvallás Németh Lajos Edzéshatás ellenôrzés a labdarúgásban Szabó S. András Vegetáriánus sportolók táplálkozása Balássa Bernadett Mikrokutatás a doppingszerek használatáról amatôr testépítôk körében Tóth Viktor Xterra versenyek és felkészülés bemutatása Gallov Rezsô Hozzáértô kezekben a sport (Füleky András a sportügyek helyettes államtitkára) Köszöntjük az új mesteredzôket Bemutatjuk a Mesteredzôi Kollégium új tagjait Megrendülve búcsúzik Papp Lászlótól a magyar edzôk társadalma Arday Andor Görög-magyar sportkapcsolatok Farkas János Edzés, pihenés, regeneráció, Viofor Szabó S. András A súlyemelô sport jövôjét illetô néhány javaslat Vasvári Ferenc Megalakult a MAgyar Kerékpáros Edzôk Társasága (MAKET) Köszöntjük a 80 éves Török Bódogot SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR TF TOVÁBBKÉPZÔ INTÉZET 1123 BUDAPEST, ALKOTÁS U. 44. TEL.: FAX: MAGYAR EDZÔ Hungarian Coach 6. évf Megjelenik negyedévenként Elôfizethetô a szerkesztôségnél kapható csekken Éves elôfizetési díj: 1 500,- Ft Felelôs szerkesztô dr. Mónus András Szerkesztô Gallov Rezsô Olvasószerkesztô Bendiner Nóra Dr. Gombocz János Szerkesztô kollégium dr. Harsányi László elnök dr. Bakanek György Egervári Sándor Haász Sándor Köpf Károly Medvegy Iván dr. Szabó S. András dr. Szabó Tamás dr. Tihanyi József Kiadja a Magyar Edzôk Társasága Elnök dr. Ormai László Fôtitkár dr. Tamás István Titkárság és szerkesztôség 1143 Budapest Dózsa György út 1-3. Tel/fax: (36-1) Hirdetésfelvétel a szerkesztôség címén Borító, lapterv és tipográfia Somogyi György Nyomdai munkálatok PENTI Nyomda, Budapest ISSN Támogatók Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Magyar Olimpiai Bizottság Nemzeti Sportszövetség Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány

3 2003/3 MAGYAR EDZŐ 3 Tíz éves a Magyar Edzôk Társasága A történelem gyorsan gördülô idôtengelyén 10 év szinte észrevehetetlenül rövid idô. Egy szervezet életében azonban fôleg ha az elsô 10 évrôl van szó egy jelentôs állomás és jó alkalom arra, hogy számvetést készítsünk, visszatekintsünk a megtett útra, értékeljük mit sikerült megvalósítani az eredeti célkitûzésekbôl. Az szeptember 1-ei alapításkor a legfôbb célunk az volt, hogy a Társaság az edzôk szakmai érdekérvényesítésének, érdekképviseletének meghatározó fóruma legyen, továbbá hogy az államilag kötelezô továbbképzési rendszer megszûnésével keletkezett hiányt áthidalja, a sportszakemberek képzési rendszerének, a képzés tartalmának kialakításában részt vállaljon, így segítse elô az edzôk eredményes tevékenységét. Visszagondolva az elsô évekre bár az idô szépít az indulás nem volt könnyû. Az alakuláskori 51 fôs, meglehetôsen alacsony alapítói taglétszám és a lassú létszámnövekedés sokáig akadálya volt a Társaság hivatalos pénzosztó - szervezetek általi elfogadtatásának. Az anyagi források hiánya nehezítette a kommunikációt, az edzôkkel való közvetlen kapcsolat kialakítását, hiányoztak a személyi, tárgyi feltételek a növekedéshez. Ugyanakkor igaz az is, hogy az edzôtársadalom maga az említettek miatt szintén csak lassan ismerte fel a szervezetben, illetve a szervezet mûködésében rejlô lehetôségeket, azokat az elônyöket, amelyet egy ilyen típusú szakmai, érdekvédelmi fórum nyújthat számára. A Társaság elnöksége a róka fogta csuka csapdájába került. Nem voltak meg az anyagi forrásai a tagtoborzáshoz, olyan rendezvények megszervezéséhez, amelyek ezt elôsegítették volna, a taglétszám növelése nélkül viszont nem számíthattunk jelentôsebb anyagi támogatásra. Ezzel az ellentmondással küszködtünk éveken keresztül, ez nehezítette, lassította munkánk és fejlôdésünk ütemét, eredményességét. A nehézségek ellenére, ha várakozásainknál szerényebb léptekkel is, de haladtunk azért elôre, egyre többen szereztek tudomást a Társaságról, növekedett a taglétszám. Az igazi áttörés 2002-ben következett be. Az elmúlt év második felében megkétszerezôdött a taglétszám. Ez év végére pedig már megközelíti az ezer fôt. Köszönhetô ez elsôsorban annak, hogy legfontosabb partnereinkkel: elôbb az ISM-mel, majd GYISM-mel, a MOB-bal, a TFTI-vel, a Magyar Sporttudományi Társasággal, valamint a Nemzeti Sportszövetséggel gyümölcsözô, szoros kapcsolat alakult ki. Támogatásukkal mind hatékonyabbá vált a mûködésünk: a./ a MOB edzôtovábbképzô programja keretében sorozatban olyan konferenciákat tudtunk szervezni, amelyek tárgykörüket, színvonalukat tekintve jelentôs érdeklôdést váltottak ki az edzôk körében. Nagyszerû és sikeres edzôket, tudományos kutatókat sikerült megnyerni elôadónak, akik vonzották a hallgatókat. Mindezek eredményeképpen az elmúlt évben megtartott konferenciákon a résztvevôk száma átlagosan fô között mozgott. b./ Sikerült újjászervezni és rendszeres megjelenését biztosítani a Társaság sajtóorgánumának. A formájában, tartalmában, megjelenési gyakoriságában meglehetôsen szerény Mester-Edzô címen megjelenô lapot többszöri átalakítás, változtatás után felváltotta egy formájában, tartalmában megújult korszerû kiadvány, a színes borítójú Magyar Edzô. A negyedévévenként megjelenô folyóiratban következetesen közreadtuk a Társaság által megrendezett konferenciák anyagait is. c./ A Mesteredzôi díjra vonatkozóan javaslattevô jogosítvánnyal felruházott Mesteredzôi Kollégiumot, amely kezdetben a sporthivatalt, sportminisztériumot vezetô államtitkár, miniszter tanácsadó szervezeteként mûködött, a Társaság új alapszabálya a Társaság kötelékébe vonta. Ezzel folytatódott az a folyamat, amely még ben indult el, és amelynek célja az volt, hogy a legmagasabb adományozható szakmai edzôi minôsítés, a mesteredzôi cím semmiképpen se kötôdhessen a politikához, attól teljesen független legyen. A mindenkori sportvezetés dicséretére legyen mondva, hogy a Mesteredzôi Kollégium személyekre vonatkozó javaslatait a Kollégium mûködésének több mint 10 éve alatt mindig változtatás nélkül fogadták el. Azok kaptak mesteredzôi díjat, akiket erre a Kollégium javasolt. A Társaság és a Mesteredzôi Kollégium sikerének lehet elkönyvelni, hogy a díjátadás a kezdeti zártkörûség után, a díjat leginkább megilletô helyen nagy nyilvánosságot biztosítva a TFen történik. A sikeres konferenciák, díjátadások, a lap rendszeres megjelenése, jelentôsen hozzájárultak a taglétszám elôbbiekben említett hirtelen növekedéséhez. A tagság így érezhette jogosan hogy a Társaság érte van, érte tevékenykedik. Ehhez a közérzethez természetesen hozzájárultak olyan eredményes kezdeményezéseink is, mint a MOB-bal közösen készített, az olimpián érmet szerzett versenyzôk edzôi életjáradékának kiterjesztésére vonatkozó javaslat. Hasonlóan eredményes volt a közremûködés a Mesteredzôi díj vonatkozásában is. Gallov Rezsô sporthivatali elnöksége idején 1992-ben szabályoztuk az addig meglehetôsen rugalmasan kezelt Mesteredzôi díj adományozását, évi 10 fôben meghatározva annak számát, ,- Ft-tal jutalmazva a kitüntetetteket. Ezt változtatta meg ben a kitüntetésekre vonatkozó új jogszabály, amely létrehozta a Bay Béla díjat azzal a szándékkal, hogy ez legyen a Mesteredzôi díj. Hosszas tárgyalások után sikerült elérni, hogy megmaradt az eredeti szándéknak megfelelô díj, de évente csak 5 fônek volt adható, és nem járt hozzá pénzjutalom. Ez utóbbit az idén a MOB és a GYISM segítségével végül is sikerült áthidalnunk. A módosított sporttörvényben remélhetôleg 5-nél több adható díj és lényegesen magasabb összegû juttatás szerepel majd. Az évforduló kapcsán ezúttal, természetesen, elsôsorban az eredményeket igyekeztem számba venni. Az is igaz, szerencsére volt mit. Mégis van hiányérzetem, nem is kevés. Néhány évvel ezelôtt az ezres taglétszámot tûztük ki célul, ma viszont, amikor lényegében elértük, már kevésnek érzem. Ezért is indítottunk el egy új fejlesztési programot, a szakmai és területi szervezetek életre keltésével. Örömmel vettük, hogy a MET elsô szakmai tagszervezeteként megalakult a Magyar Kerékpáros Edzôk Társasága (MAKET), és megalakulását tervezi (mire a lap az olvasókhoz kerül, talán már meg is alakult) a MET Baranya megyei területi szervezete a Pécsi Tudományegyetem Testnevelés- és Sporttudományi Intézet szakmai támogatásával. Reméljük mindkettônek hamarosan követôi is lesznek. A jövôre vonatkozóan - a Társaság mûködési területeinek bôvítése, az edzôképzés és továbbképzés szervezetére, tartalmára irányuló tevékenységünk mellett - az eddigieknél nyomatékosabb súlyt kell helyezni az edzôk szakmai és etikai érdekeinek védelmére. Ezt indokolja az edzôi presztízs ingatag volta, az alacsony jövedelemszint, az anyagi és erkölcsi védtelenség. Az edzôkkel akkor tudjuk majd igazán elfogadtatni, hogy a szervezethez való tartozás minden sportoktatónak és edzônek elemi érdeke, ha azt tapasztalják, hogy a Társaság e tekintetben is hatékony, ha az edzôk helyzetének javításában, elismertségük növelésében kézzelfogható eredményeket tudunk felmutatni. Dr. Ormai László elnök

4 4 MAGYAR EDZŐ 2003/3 UTÁNPÓTLÁSKORÚAK ÁLLÓKÉPESSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE A Magyar Olimpiai Bizottság Továbbképzô Konferenciája Budapest, június 3. (kedd) 10-14h. TF Aula Program Regisztráció Kiegészítô program: mûszerbemutató (Polar), szakkönyv, -folyóirat vásár Konferencia I. rész üléselnök: dr. Szabó Tamás NUPI fôigazgató Megnyitó: Molnár Zoltán MOB ügyvezetô igazgató, házigazda Köpf Károly: Stratégiai ágazatunk az utánpótlás-nevelés Dr. Nádori László: Az állóképesség fejlesztésének alapelvei Kiss László: éves korú úszók állóképességének fejlesztése Babinyecz József: A futó-állóképesség fejlesztése utánpótláskorban Weisz Róbert: Kajak-kenu utánpótlás-versenyzôk állóképességének fejlesztése Hazai György: Utánpótláskorú kerékpárosok állóképességi edzése Kávészünet (A szünetben: számítógépes ellenôrzô program bemutatása egyéni- és csapatsportágak részére Polar) Konferencia II. rész üléselnök: dr. Szabó Tamás Dr. Lénárt Ágota: Az állóképesség fejlesztésének pszichológiai vonatkozásai Mocsai Lajos: Állóképesség-fejlesztés a kritikus korcsoportban kézilabdázóknál Bicskei Bertalan: Utánpótláskorú labdarúgók állóképességének fejlesztése Varga Mátyás: Sportágspecifikus szempontok az utánpótláskorú kosárlabda játékosok felkészítésében Dr. Petrekanits Máté: Az állóképességi teljesítmény korszerû követése Zakariás Géza: A telemetrikus pulzuskontroll jelentôsége az optimális edzésterhelés kialakításában utánpótláskorú sportolóknál Kérdések, hozzászólások (felkért hozzászólók): Kovács János, Dornbach Ildikó, Kiricsi János, Verrasztó Gabriella, Göltl Béla Dr. Ormai László: Zárszó Polar órák sorsolása! Büfé-ebéd. A kongresszus házigazdái és szervezôi ezúton is kifejezik köszönetüket minden résztvevônek és közremûködônek!

5 2003/3 MAGYAR EDZŐ 5 Szeretnék néhány szót szólni arról, hogy végül is mi ennek a konferenciasorozatnak a célja. Mi volt a Magyar Olimpiai Bizottság szándéka akkor, amikor elhatározta, hogy a magyar sporttudomány képviselôivel, munkatársainak segítségével megszervezte ezt a konferenciasorozatot, aminek nem tudom, hogy most az elején vagy a végén, de inkább azt gondolom, hogy az elején állunk, mert remélem, hogy soha nem fogjuk abbahagyni, legfeljebb minél többet és minél rendszeresebben fogunk találkozni. Azt is remélem, hogy eljutunk oda, amikor már nem kötelezô jelleggel történik a részvétel. Ha már a kötelezô jellegrôl van szó. Most éppen az a probléma, hogy 1991-ben megszûnt az edzôtovábbképzés kötelezô jellege. Mi úgy látjuk az eltelt idôszakban, hogy ezt a megszüntetést, ennek a jogosságát, nem igazolta semmi. Sôt, azt gondolom, hogy az edzôi munkának a presztízse oldaláról közelítjük meg ezt az intézkedést, akkor felháborodottan tiltakozhatunk is, hiszen sokkal fontosabb a társadalom számára az a szakma, az a tevékenység, amit önök folytatnak, például a nevelésben pedagógiai tevékenységként, hogyha más értéket nem is nézünk. Ha csak ezt az egy értéket nézzük, minthogy azt mondanánk, mondván, nem szükséges további ismeretek elsajátítása, elég az amit a diploma megszerzéséig adtak, mondjuk, a Testnevelési Fôiskolán vagy más felsôoktatási intézményben. Szinte minden fontos társadalmi tevékenységnél az állam kötelezôvé teszi a továbbképzést, hiszen az ismeretek elsajátítása, az eredményes munkavégzésnek, azt gondolom, alapvetô kelléke. Nyitó gondolatok Molnár Zoltán Magyar Olimpiai Bizottság, Budapest Ez a konferenciasorozat nyilvánvalóan azt a rendszeres és folyamatos, és államilag szervezett és támogatott képzést, ami régen a továbbképzési rendszer volt, ezt nem pótolhatja. Egyfajta figyelemfelkeltésnek is szántuk. Másfelôl pedig azt gondoljuk, ha megnézzük a mai téma fontosságát, akkor, azt hiszem, egyiküknek sem lesz végül is haszontalan dolog végighallgatni ezeket az elôadásokat, amelyeket az utánpótláskorúak állóképessége fejlesztése témakörben írtunk ki. Miért pont az utánpótlás került most, persze mindig is kerülhetett volna, hiszen, azt gondolom, hogy a magyar sport szempontjából alapvetôen fontos jelenleg is, és fontos lesz mindig, hogy hogyan és miképpen bánunk az utánpótlással. Mindannyian tudjuk, és évtizedek óta tapasztaljuk, hogy a magyar sport, különösen, ha az állóképességi sportokat vizsgáljuk, utánpótláskori eredményekben igen-igen gazdag. Nem tudom, hogy végzett-e valaki, vagy végeztek-e valakik olyan vizsgálatot, hogy vajon ezekkel a fényes eredményekkel, illetve azokkal a versenyzôkkel, akik elérik ezeket a fényes eredményeket, vajon mi történik felnôttkorban. Mindannyian tudjuk, hogy lemorzsolódás van. Okait különbözôképpen lehet megállapítani. Ha elindul egy komoly feltáró munka, akkor sokféle indokot lehet találni, hogy miért nem tudjuk az ifjú tehetségeket átvinni felnôttkorba. Egy biztos, hogy azért elôfordulhat az, hogy ezen a területen, különösen az állóképességi edzésre gondolok, nem mindig a legszakszerûbben adagoljuk a terheléseket, s meglehet, hogy azok a korai eredmények nem is céltudatos, szakszerû munkának a következményei, hanem éppen ellenkezôleg. Lehet, hogy különbözô hatások miatt, itt most a környezetre is gondolok, ne adj isten, éppen szakszerûtlen és túlhajszolt, és talán nem az optimális terhelésnek köszönhetôen jönnek ezek a fiatalkori eredmények. Érdemes lenne errôl valamilyen vizsgálatot végezni. De egy biztos, hogy ez a jelenség megfigyelhetô. Nyilvánvalóan közrejátszik ebben az utánpótlás területen dolgozó edzôk helyzete is. Általában az a jellemzô, sajnos, hogy ha lehet mondani, itt van, ezen a területen látjuk az utóbbi évtizedekben az egyik legnagyobb értékvesztést, nagyon sokan fordítanak hátat a pályának. Nem véletlen. Hiszen a megbecsülés, itt gondolok anyagilag és erkölcsileg is, talán legkevésbé érezhetô az utánpótlással foglalkozó edzôk megítélésében. Ezen mindenképpen változtatni kell. Én nagyon biztatónak látom a jelenleg készülô sportstratégiának azt a fejezetét, ami a 6/A címet viseli. Ha megengedik, fel is olvasnám, mert szeretnék biztató gondolatokat is mondani. Úgy szól, hogy feladatok, intézkedések: a versenysport eredményességének javításához tehetséges és motivált, anyagilag és erkölcsileg megfelelôen elismert, megfelelô számú edzôre van szükség. Javítani szükséges a kiválasztás, a képzés, a szakképzés rendszerét. Az edzôképzésben, a jövôben csak akkreditált és megfelelô minôségirányítási követelményeket teljesítô képzés alapján lehessen edzôi képesítést, licencet szerezni. A képzési formákat, szinteket az értelmiséggé válás, a fejlesztés miatti követelmények és nemzetközi elôírások figyelembevételével össze kell hangolni. Én remélem, hogy mindannyian arra fogunk törekedni, különösen, akiknek valami felelôsségük van ezen feladatok és intézkedések megvalósításában, hogy ebbôl valami megvalósul. Ha ebbôl a szándékból valami megvalósul, akkor azt kell, hogy önök is érezzék. Végezetül, nem tudom látták-e tegnap este a televízióban azt a vitát, amely a labdarúgópályákon mostanában erôteljesen eluralkodott állapotokat mutatták be, illetve errôl az állapotról vitáztak. Ott az egyik sporttudós úgy fogalmazott, hogy, sajnos, a magyar sportban van a legtöbb képzetlen sportvezetô. Nos, szeretnék innen üzenni neki, hogy nem így gondolom. Azt gondolom, hogy a magyar sport a magyar társadalomnak még mindig egy sikerágazata. Elsôsorban az, hogy még a magyar társadalomban van egy sikerágazat, az elsôsorban azoknak a sportszakembereknek, edzôknek, önöknek köszönhetô, akik most is itt vannak. És most is azért vannak itt, hogy ismereteket sajátítsanak el, azért vannak itt, hogy képezzék magukat. Szeretnék ezért köszönetet mondani önöknek. Szeretnék köszönetet mondani a konferencia szervezôinek, a Magyar Edzôk Társaságának, a Magyar Sporttudományi Társaságnak és természetesen, rektor úr itt már bevezette, hogy úgy érzi, hogy a Magyar Testnevelési Egyetemnek, a TFnek is jelentôs szerepe van. Természetes, hogy az elôadók közül mindenki ebben az intézményben szerezte meg az ismereteit, a tudását. Szeretnék nekik is köszönetet mondani. Önöknek pedig szeretnék jó munkát kívánni..

6 6 MAGYAR EDZŐ 2003/3 Stratégiai ágazatunk az utánpótlás-nevelés Köpf Károly Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest Nem véletlen a cím, hogy Stratégiai ágazatunk az utánpótlás-nevelés. Készülôben van a nemzeti sportstratégia. Úgy gondoljuk, hogy ennek egy nagyon jelentôs része az utánpótlás-neveléssel foglalkozó rész. Éppen ezért abból szeretnék idézni, ami a nemzeti sport-stratégiában az utánpótlás-neveléssel kapcsolatban van. Úgy gondolom, hogy nagyon lényeges dolog az, hogy azokat a meglévô utánpótlás-nevelési maradványokat, kezdeményezéseket, ami a régi idôkbôl megmaradt, sportiskolák, táborok, egyebek, egységes rendszerbe foglaljuk össze. Az idôsebbek, a korosabbak emlékeznek még a hatvanas években született, Az utánpótlás-nevelés egységes rendszere címû rendszerre, aminek a keretében megalakultak a sportiskolák, az egyesületi sportiskolák, a városi sportiskolák. Közel két évtizeden keresztül szinte ontották a tehetségeket. Nos, valami ilyen szervezett, egymásra épülô utánpótlás-nevelést szeretnénk felépíteni, és ezt tükrözi a készülô, illetve most már kész, és rövidesen társadalmi vitára bocsátott nemzeti sportstratégiának az utánpótlással kapcsolatos része. Nagyon lényeges itt a tervszerûség és a tudományosság, hiszen éppen ez a mai konferencia is ezt szolgálja, a szakmai koordináció. Nagyon fontos a regionális elhelyezkedés, függetlenül attól, hogy végül is mi lesz a közigazgatási reform. Tehát lesznek régiók, nem lesznek régiók. Gondolom, hogy érdemes régiókban gondolkozni a sport szervezése területén. Hiszen az ország annyira nem gazdag, hogy nagyon sok utánpótlásközpontot létesítsünk, de mindenképpen regionálisan, figyelembe véve az egyes régióknak a sportági tradícióit, lehetôségeit, létesítménystruktúráját, mindenféleképpen ki kell alakítani. A NOB egyébként erôteljesen dolgozik egy olyan sporttérképen, amire ezt a régiós elhelyezkedést építeni lehet. Végül pedig azoknak az utánpótlás-programoknak a folytatása és kiszélesítése, amelyet az elôdeink indítottak el, de mivel ezek nagyszerû kezdeményezések voltak, mi is folytatjuk, sôt, ahogy itt van, szeretnénk ezeket kiszélesíteni, fejleszteni. A nemzeti sportstratégiával párhuzamosan készül a sporttörvény módosítása. Ha minden igaz, akkor szeptember végén kívánjuk a kormány elé vinni, utána a parlament elé kerül a módosítás. Ennek természetesen csak egy szelete az utánpótlás-nevelésre vonatkozó rész, hiszen számtalan helyen a mostani törvény módosításra szorul. Ez a módosítás a törvény kb. 30 százalékát fogja érinteni. Nem lesz új törvény, de lényegi változásokat vezet be. Az utánpótlásra vonatkozó legfontosabb változások, amit régóta sürgetnek már, a sportiskolákra és a diáksportkörökre kiterjeszteni a sportszervezetek fogalmát. Tehát alanyi jogon vehessenek részt ezek a sportiskolák, diáksportkörök a szövetségi versenyrendszerben is. Természetesen itt a fenntartó jogi személy, az iskolafenntartó, vagy a sportiskolát fenntartó jogi személy anyagi felelôssége mellett történik ezeknek a beemelése a sportszervezetek közé. A zászlóshajója az utánpótlásprogramnak, lehet így mondani, a Héraklész program, amely két évvel ez elôtt indult, korábban 13 sportágra terjedt ki, az idén hat új sportág csatlakozott hozzá. A kétéves költségvetés nélküli gazdálkodás után, hiszen ismert, hogy ben kétéves költségvetése volt az országnak, s mivel ez a program 2001 elején indult, nem került be, nem tervezte az ISM a költségvetésbe, innen-onnan szedegették össze a pénzt. Tavaly májusban-júniusban, amikor az új minisztérium felállt, akkor éppen teljesen üres kasszával mûködött. Tavaly sikerült 500 milliós gyorssegéllyel az általános tartalékból a programot megmenteni, továbbfolytatni. Az idén pedig már beterveztük a hivatalos állami költségvetésbe. 910 millió forinttal mûködik a program. Ebben természetesen benne van a KSI költségvetése is. Ez tette lehetôvé a programnak a bôvítését. Úgy gondolom, hogy evvel a bôvítéssel a program most már gyakorlatilag kiterjed azoknak a sportágaknak a körére, amelyektôl a hagyományok alapján is, a jövôben az olimpiai eredményességet várjuk gyerek, 75 edzô. Úgy gondolom, akik emlékeznek még a régi nyári serdülô központi táborokra, valamiféle hasonló gondolat van mö-

7 2003/3 MAGYAR EDZŐ 7 götte. Tehát a legjobbaknak olyan felkészülési lehetôséget biztosítani, az utánpótlás korosztály legjobbjainak, ami végül is segíti ôket beemelni a nemzetközi mezônybe. A Nemzeti Atlétikai Program (NAP) 250 millió forintos támogatással mûködik. Itt vannak azok a célok, amelyeket a program megvalósít. Hozzátenném, hogy az idén a program jelentôs módosításon ment át, aminek az volt a lényege, hogy kétéves mûködés után a program mûködése nem jelentkezett az atlétika színvonalának, a leigazolt atléták számának a növekedésében. Éppen ezért a program áttekintette a saját mûködését, és ésszerûsítéseket vezetett be, amelynek a lényege az, hogy azokat az iskolákat kell elsôsorban támogatni, ahol megvan a megfelelô szakosztályi háttér, az onnan kikerülô gyerekek felvételére. Illetve meg kell próbálni a jól mûködô iskolák körzetében, ha nincs, akkor új atlétikai szakosztályt létrehozni, nyilván megfelelô önkormányzati támogatással és segítséggel. Tehát az iskolai program és az egyesületi program közel kerüljön egymáshoz, és egymásra épüljön. A kosárlabda fejlesztési-program 80 millió forinttal mûködik az idén. Gyakorlatilag látható, hogy az iskola mindenütt megjelenik ezekben a programokban. Mivel az ars poétikánk szerint a gyerekek hat-hétéves kórtól 18 éves korig kötelezôen iskolában vannak. Itt különösen a hattól éves korosztály az, amely rendkívül fogékony. Ezeket kell megfogni. Tudjuk azt, hogy minden sportág ezekre a gyerekekre igyekszik rácsapni. A labdarúgók mondják, hogy ôk most már 80 ezer gyereket leigazoltak, a NATprogramban is több ezer gyereket mozgatunk. Lehet, hogy sok az átfedés, hogy ugyanaz a gyerek részt vesz ebben is, abban is, nem baj, hiszen az a jó, ha a gyerek minél többet mozog. Az a lényeg, hogy végül is megtalálja az érdeklôdésének, tehetségének legjobban megfelelô helyet. Éppen ezért ezeket a programokat mi, azon túl, hogy egy-egy sportághoz kötôdnek, tehát atlétikai program, kosárlabdaprogram, foci-program, ilyen általános mozgás-programként kezeljük, aminek az a lényege, hogy minél több gyerek mozogjon az iskolában, és onnan a tehetségesek az adottságuknak, érdeklôdési körüknek megfelelôen kerüljenek át az egyesületekbe. Az a bizonyos Bozsik-program, ami a totójáték adójából származó minisztériumi bevételbôl mûködik, ez évente durván millió forint. Ennek hosszú története van. Elindult egy egységes programként, aztán egy 2001-es kormányhatározat, fôként személyi okok miatt kettészakította, Bozsik-1, Bozsik-2, tehát iskolai és egyesületi program. Van némi nézetkülönbség az MLSZ és a minisztériumi vezetés között abban, hogy vajon 6-tól 10 éves korig a fô helyszínnek, az iskolának kell-e lenni vagy az egyesületnek. Nekünk az a véleményünk, hogy legalábbis 6-tól 8 éves korig a természetes színtere a játéknak az iskola, onnan kell a tehetségeket kiválasztani és elvinni az egyesületekbe. Nem szólva arról, hogy a mai labdarúgó egyesületek zöme alkalmatlan arra, hogy 6-tól 10 éves gyerekeknek rendszeres foglalkoztatást nyújtson. Ha ebben megegyezünk, akkor újra lehet egységes programot készíteni, s azt hiszem, ha a magyar labdarúgásba valahová érdemes pénzt adni, akkor ide érdemes. Ezen belül van egy 4,2 milliárd forintos létesítmény-fejlesztési program. Mûfüves, villanyvilágításos labdarúgópályaként indult, de ezt mi kiszélesítettük. Lehet nemzetközi méretû, félpálya méretû, lehet 40x20 méteres multifunkcionális kispályákra pályázni. Emellett lesz egy olyan rész, ami egyéb labdarúgáshoz fûzôdô létesítmény-felújítás: öltözô, vizes blokk, füves pálya felújítás. Szeretnénk ebbôl a pénzbôl pályázati alapon minél több helyre juttatni pénzt, hogy az utánpótlás-nevelésre rendelkezésre álló létesítmények színvonala jelentôsen emelkedjen, illetve a pályák száma növekedjen. Idén indult el a tenisz-program, ezzel a céllal, 50 millió forintos támogatással. Itt kettôs cél volt. Egyrészt, mivel a tenisz nagyon népszerû játék, tehát szeretnénk azt, ha az iskolák is bekapcsolódnának ebbe a programba. A másik pedig, ennek van országimázs szempontból olyan szerepe, hogy ha netán egy magyar játékos egyszer bekerülne az elsô tíz játékos közé, akkor, azt hiszem, elég jelentôs publicitást kapna a sajtóban, televízióban, rádióban, mindenütt. Úgy gondolom, és ismét azt szeretném hangsúlyozni, hogy ne csodálkozzon senki azon, hogy olyan programokkal találkozott, amiket nem mi találtunk ki, hiszen bolond ember az, aki, ha valami jó, azt nem teszi magáévá, és nem folytatja tovább, így gondolkoztunk mi is, nyilván jelentôsen átgondolva ezeket a programokat, észszerû átalakításokat végezve rajta. Szeretnénk ezt a sportágfejlesztési programot tovább bôvíteni. A kézilabdások már elkészítették a Cséfai Sándor utánpótlás-nevelô programjukat. Jövô évi költségvetésünkbe ezt már tervezzük, de szeretnénk a szervezeti kereteit már ôsszel felállítani, hogy január elsejétôl ez zökkenômentesen mûködjön tovább. Nyilvánvaló, ahogy az utánpótlásra fordított pénzek, lehetôségek bôvülnek, szeretnénk ezeket a fejlesztési programokat tovább bôvíteni, tovább kiterjeszteni. Mindenütt nyilván egy nagyon átgondolt, alapos és ellenôrzött programot szeretnénk mögötte látni.

8 8 MAGYAR EDZŐ 2003/3 Az állóképesség fejlesztésének alapelvei serdülôkorú sportolók esetében Nádori László Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest Meghatározás: Állóképességnek nevezzük a szervezet fáradással szembeni ellenálló képességét sportbeli erôkifejtéseknél, amely: = tartós fizikai-szellemi terhelést tesz lehetôvé edzésen, versenyen = teljesítményt befolyásoló szerepe van az aciklikus, és = teljesítményt meghatározó szerepe van a ciklikus sportágakban (1.2.3.) Megjegyzés = kulcsfeladat az általános és sportági (speciális) állóképesség-fejlesztés összhangjának megteremtése (mindig valamiben akarunk állóképesnek lenni) = edzés hatására valamennyi élettani jellemzô tekintetében tapasztalható fejlôdés = serdülôk relatív teljesítôképessége és kipihenô képessége megegyezik a felnôttekével = az intenzív edzés lányoknál 13, fiúknál 14 éves korban kezdhetô = a fejlôdési (fejlesztési) optimum lányoknál 16-18, fiúknál éves korra tehetô (4) =utánpótlás korúaknál a versenyen mutatott sportforma ne legyen meghatározó mércéje a terhelésnek = az alapállóképesség fejlesztése többletalkalmazkodást eredményez (5) Utánpótláskorú sportolóknál az állóképesség fejlesztés programját kiemelten befolyásolják a következô tényezôk: = a mozgásmód (ciklikus, aciklikus) = a mozgásciklus idôtartama =az aktív és a passzív mozgásfázisok viszonya = az izomösszehúzódás módja (dinamikus, statikus stb) = az aktív izomtömeg nagysága = az ellenállás nagysága = a mozgásfrekvencia sûrûsége = a küzdelem (verseny, mérkôzés) összideje = az energia mozgósítás és felhasználás hatékonysága = a mozgások gazdaságossága = a csúcsra járatott koordináció (technika) és az ellazulás viszonya = magatartás a küzdelemben (taktika) (6) Utánpótláskorú sportolóknál állóképesség hatására: = ciklikus sportágakban: nô az átlagos haladási sebesség, ugyanakkor nem csökken a teljesítôképesség (7) = küzdôsportokban: magas iram érhetô el a küzdelemben, csökken a technikai hibák, rossz megoldások száma, javul a taktika sikeres alkalmazásának lehetôsége, az egyén önállósága = koordinációs sportokban: javul a tanultak végrehajtásának állandósága, szilárdsága, a figyelemösszpontosítás feltételei = valamennyi sportágban: javulnak a terhelhetôség növelésének feltételei, nô a gyakorlás terjedelme, nôhet az intenzív elemek száma, mérséklôdik a technikai hibák száma, elôfordulásuk esélye, javul az egyén kipihenô képessége, megszilárdul az egészség, javul az életminôség (6) Mérések, edzéstervezés Az állóképesség szintjére utaló szabadtéri és laboratóriumi tesztek, próbák fontos szerepet játszanak az utánpótláskorúak edzésének tervezésében fôként a terhelhetôség alakulásában. Tapasztalat szerint a Cooper-teszt laboratóriumi tesztek összesített eredményei jó összefüggést mutatnak. A kapott adatok természetesen tájékoztató jellegûek. Tapasztalataink szerint még a válogatott fiatal sportolók

9 2003/3 MAGYAR EDZŐ 9 esetében sincs rendszeres mérés. Ezen a gyakorlaton, a feltételek javításával változtatnunk kell. Fejlesztési módszerek Ismeretek találhatók az edzéselméleti tankönyvekben ( ) tanulmányokban, cikkekben. A különbözô sportágak ifjúsági szakirodalma nem kielégítô. Kivételek azért vannak: úszás, atlétika, judo, kajak-kenu, labdarúgás, kézilabda, tájfutás, triatlon, öttusa sportágakban elérhetôk a jó szakismeretek. (9) Kiegészítô megjegyzések: A nemek közötti különbség az állóképességi teljesítményekben év között kezd jelentkezni. A teljesítôképességbeli különbségek módszertani következményeivel számolnunk kell, ami az edzésprogramok fokozatos differenciálásában jut kifejezésre. Az állóképességi edzés különösen hatásos a pubertáskorban. Az állóképesség fejlesztését az érés befejezôdése elôtt valamennyi sportágban edzésprogramba kell iktatni. A pubertáskor elsô fázisában éves korban lányoknál, éves korban fiúknál labilis vegetatív szabályozási viszonyok léphetnek fel. Ezt a körülményt az edzésterhelés kiszabásánál különös gonddal kell figyelembe venni, Ajánlott módszer: fokozatos terhelésemelés, jó bemelegítés. (1) A serdülôkorban megfigyelhetô hormonális mûködésektôl függô teljesítménycsökkenést korai állóképességi edzéssel ki lehet küszöbölni, a teljesítôképesség jobban stabilizálódik. A gyermekek vegetatív labilitása a felnôttekénél nagyobb fokú. Állóképességi alapjaik sem szilárdak, ebbôl következik az edzettségük és versenyteljesítményük közti gyakran feltûnôen nagy különbség. A tartós teljesítményhatár elôzetes, alapos bemelegítést követôen magasabb, mint a hirtelen, átmenet nélküli terheléseknél. Ez a tény aláhúzza a verseny elôtti alapos fizikai, pszichikai elôkészítés fontosságát. Ugyanez vonatkozik a teljesítménypróbákra, különösen a közép- és hosszú távú versenyekre. A gyermekek és ifjúságiak kötôszövete az érési folyamatok következtében kevésbé erôs, túledzés, túlterhelés esetén könnyen megsérülhetnek a tartó, támasztó szervek. Megfelelô edzésterheléssel ezek a veszélyek elkerülhetôk. Az intenzív állóképességi edzés lényeges feltétele, hogy kellô információkkal rendelkezzünk a fiatal sportolókról, az egyéni terhelés az állóképességi edzés elsô számú követelménye. A csoportos edzést azonban nem lehet teljesen kiiktatni, mert kitûnô nevelési alkalmat nyújt. A csoportos edzésen belül a szükséges és lehetséges módon határozzuk meg az egyének feladatait. Irodalom 1. Nádori L.: (2001) Sportelmélet és módszertan, PTE TK ( ) 2. Rigler E.: (2000) Az általános edzéselmélet és módszertan alapjai ( ) 3. Nöcker, J.: (1969) Physiologie der Leibesübungen, Verlag Eszke, Stuttgart 4. Hollmann, W.-Liesen, H (1973) Die Beurteiling der Lauf-Ausdauer-leistungsfähigkeit im Labor, Leistungsport 5. ( PP) 5. Israel, S (1988) Elôadás a szöuli tudományos kongresszuson 6. Schnabel, G.-Harre, D.-Borde, A: (1997) Trainingswissenschaft Sportverlag, Berlin ( PP) 7. Keul, J. : (1982) Zur Belastbarkeit des kinderlichen Organismus, in: Howald, H.-Hahn, E: Kinder im Leistungsport, Dirkhäuser Verlag, Basel, Boston Stuttgart (31-58 PP) 8. Harsányi, L : (2000, 2001) Edzéstudomány I-II. Dialog Compus, Pécs 9. Koltai, J.-Nádori L.: (1973) Sportképességek fejlesztése, sport, Budapest. 10. Tóth Ákos: (2002) Úszás oktatás, S.E.T.S.K. Budapest 11. Farmosi István : (1999) Mozgásfejlôdés, Dialóg Campus Bp. Pécs

10 10 MAGYAR EDZŐ 2003/ éves korú úszók állóképességének fejlesztése Kiss László Magyar Úszó Szövetség, Budapest Miért fontos ez a kor? Azért a éves kor, mert az úszósportban ezen idô talán a legmeghatározóbb az úszóvá válás szempontjából. Sportágunkban a felépítés a következô: 4 és 6 éves kor az úszásnemek megtanulása, 6-12-ig pedig a négy úszásnem technikájának magas szintû megtanulása, valamint a cardiovasculáris alapok megteremtése. A 12-tôl 14 éves korig az elsô nagy minôségi ugrás következik. Maga a ciklus 18 éves korig változik, vagyis 18 éves korig tart. A éves kor jelenti a mennyiségi munka idôbeni megközelítését, melynek a minôsége az extenzívtôl az intenzív felé halad. Ezen idôszak fô feladata az állóképesség kialakítása. Ezt az idôszakot azért tartjuk jelentôsnek, mert az úszó ezen idôben teszi le a hosszú távú bázis elsô alapjait. A modern tudományok szerint miután a keringés fejlesztésének lehetôsége a lányoknál már 14-15, a fiúknál éves korban lezajlik, ezért ezen idôszak alatt kell kialakítanunk az izmokban a magas fokú kapillarizációt, mert ezt már késôbb idôsebb korban nem fejleszthetjük, csak szinten tarthatjuk. Az idôszak jellemzôje, hogy vegyes úszásra készítjük elsôsorban versenyzônket, ezért nem szabad megengedni a korai szakosodást, mert csak a következô évek fogják eldönteni, hogy kibôl mi lesz? Sprinter, közép- vagy hosszútávúszó. A éves korban elvégzett állóképességi munkát - legyen az alapállóképességi, vagy gyorsasági állóképességi - a négy úszásnemre kell, hogy alapozzuk, tudva azt, hogy a négy úszásnem egymásra komoly kölcsönhatással van. Ezért mindig a komplex edzésmódszerekre kell törekednünk. Ez alatt a két év alatt kell kialakítani azt a nagy terjedelmû állóképességi munkát, amit különben is befolyásol az iskolai elfoglaltság a pálya- és uszodai lehetôségek. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen idôszak alatt a versenyzôk 14 éves korukra el kell, végezzék napi két edzésen a 4-4,5 óra vízimunkát ez heti 10 edzés jelent és heti 4 alkalommal az 1-1,5 órás szárazföldi speciális erôfejlesztést, valamint ezen belül el kell sajátítsák a lazítás magas szintû elvégzését. Az összterjedelem fenntartása mellett egyre jobban a minôségi változás kell elôtérbe kerüljön, ez pedig a gyorsasági állóképességi munka felé vezet. Az úszóknál általánosan elfogadott sportkarrier-tervezésben - de az edzéselméleti szakkönyvek is ezt támasztják alá - a 6 éves edzésmunkát tartanak jónak az összterhelés növekedése szempontjából. Ezt a minôségi változást döntôen befolyásolja a biológiai életkor, ezért fontos ennek meghatározása 12 éves korban, hogy az edzô és a versenyzô egyaránt tisztában legyen, hogy ezt a minôségi változást jó idôben kezdjék. Ezért kell a carpal-index meghatározás ebben az idôszakban. Az úszást nem csak állóképességi sportágnak, hanem keringési sportágnak is nevezzük. A éves korban kell a hipoxiás edzés alapjait letenni, mert ezek eltûrése és adaptálása versenyzôink teljesítményének legnagyobb zálogai. Az úszásban alapszabályként kell tudomásul venni, hogy a karmunka az állóképességet, míg a lábmunka a gyorsaságot adja kivéve a mellúszásban. Tehát ezek specifikus fejlesztésénél és az ennek megfelelô arányokra a tervezésnél nagyon oda kell figyelni, mind a szárazföldi, mind a vízimunkánál egyaránt. Az úszásban a három makrociklusos rendszer szerint való felkészülés ma már teljesen bevezetett. Az állóképesség fejlesztése szempontjából az elsô makrociklus fô feladata az alapállóképesség fejlesztése szárazon és vízben. A második makrociklusban a gyorsasági állóképesség fejlesztése különös tekintettel a külön kéz és külön láb munka szempontjából. A harmadik makrociklusban a gyorsasági állóképességi munkát az együtt úszás jelenti. Mind a három makrociklusra jellemzô kell, hogy legyen a hipoxiás edzésmunka, melyet az úszásban ajánlatos gyorsúszásban elvégeztetni, és ez a levegô megkötéssel és az intenzitással tudjuk színesíteni. Szintén a három ciklusnak jellemzôje kell, hogy legyen a verseny-állóképesség kialakítása. Ez elsôsorban a több számra való készülést és indulást jelenti a versenyeztetésnél. Az úszóedzônek a carper-indexen kívül a vertikális ugrás (vertical-jump) adhat nagy segítséget, mert ez a helybôl való felugrás megmutathatja, ki milyen munkára predesztinált gyorsasági vagy állóképességi rostokkal rendelkezik-é? Az edzônek azzal is tisztában kell lennie, hogy versenyzôje ilyen értelemben is alakítható, mert hiszen a cél, hogy egyszerre legyen gyors és állóképes a tanítvány. A világversenyek, valamint az ifi Eb-k azt igazolják, hogy egyre több versenyzô képes a táv nagy részét aerob-anaerob feltételek mellett teljesíteni, így egyre nagyobb sebességgel úsznak az adott távon (lásd az ifi Eb eredményeinek állandó javulását). Ehhez rendkívüli állóképességgel bírnak, óriási az oxigénhiányt bíró képességük, melyet az úgynevezett hipoxiás edzésekkel segítenek elô. Ez az úgynevezett levegômegkötéses módszer, amely gyorsúszásban es levegôt, míg pillangóúszásban es levegôvel való úszást jelenti. Ezzel a módszerrel nagyon óvatosan, lépésrôl-lépésre kell haladjunk, de akárcsak az intervall módszer + hipoxiás módszer fejleszti legmagasabb szintre az oxigénhiányt tûrô képességünket, azaz a legmagasabb szintû állóképességet adja. Magas szintû állóképesség szárazföldi és vízimunkában A tervezésnél sose felejtkezzünk meg, hogy versenyzôink testét nekünk kell felépítenünk, hogy a különbözô úszásnemekhez sokszor abnormális testfelépítésû és állóképességû versenyzôket kell nevelnünk. Az szinte biztos, hogy a versenyben a táv végén, a hajrában csak az tud nyerni, akinek magasabb oxigénhiányt tûrô képessége és állóképessége van. Természetesen a képzést alá kell vetni az életkori sajátosságoknak, mert a évesek alapállóképességét vízben a hosszú többlettávos módszerekkel tudjuk a legjobban fejleszteni pl: 4x1500m, 6x800m, 2x300m, 10x400m, egyóra méterre. Ezeknek a távoknak a leúszása többségében gyorsúszásban javasolt, mert a többi úszásnem-

11 2003/3 MAGYAR EDZŐ 11 Egerszegi Krisztina már 14 éves korában extraklasszis volt ben a technika rovására mehet. Ezt lehet színesíteni, különbözô tenyérellenállások használatával. A többlettáv + tört széria, mint már említettük az úszásban a tört széria + interval fejleszti legjobban a capilláris rendszert és ez az edzésmód szinte egész évben jellemzô. A távok nagyságát, valamint a pihenôidôt alapjában véve az idôszak határozza meg. (Lásd táblázat) Szárazföldi munka Súlyzók: a súlyzós gyakorlatok az úszóknál a legnagyobb óvatosságra intik az edzôt. A súlyzó ugyan jó erôfejlesztô, de a gyakorlatokat úgy kell összeállítani, hogy mindig megfelelô lazítóprogramot is kell közben végezni. Általában 10-tôl 25 kg-os szériagyakorlatokat szoktunk végeztetni az állóképesség fejlesztése érdekében 10-tôl 30-as ismétlésszám mellett. Míg a gyorsasági erôfejlesztés kevesebb ismétlésszám 1-5 között ennél nagyobb súlyokkal történik. Lehetôleg az alkarerôsítô gyakorlatokat helyezzük 1x3000m 40 percre indulással, 15x100m 1,30 mp-re indulással 4x800m 10 percre indulással 8x100m 1,15 mp-re indulással 4x200m 3,30 mp-re indulással 8x100m 1,45 mp-re indulással 1x200m 4 percre indulással 4x50m 1 percre indulással elônybe, és az úszást szimuláló mozdulatokkal gyakoroltassuk. A súlyzós gyakorlatok elkezdése 14 éves kornál elôbb egyáltalán nem ajánlott! Gumikötél: a gumikötél az úszók legfontosabb szárazföldi szere. A gumikötél szimulálja legjobban az úszásban jól végrehajtott dinamikus karmunkát. Nagyon fontos, hogy mindig függôlegesen végeztessük, és így a gumikötél természeténél fogva egy fokozatosan erôsödô mozgásra, kényszeríti az úszót. Kilopoundmérô, amellyel le tudjuk mérni, és fokozni tudjuk a terhelést. Tempószám meghatározás például egy perc alatt hány tempót képes a versenyzônk szabályosan végrehajtani. Mini-gym/swimbanch: a gumikötélhez hasonló szériák elvégzésére ad lehetôséget intermediális izom-erôfejlesztô. A szárazföldi munkájához hozzátartozik az úszóknak a különbözô láberôfejfeszítô gyakorlatok, különbözô úszásnemek láberôsítô gyakorlatai, a felugrások különbözô magasságukba, ugrókötél, medicinlabda-gyakorlatok (páros-egyéni), hasizomgyakorlatok, stb. 15x100m 1,30 mp-re indulás 1x1500m 20 percre indulás 8x200m 2,30 mp-re indulással 8x100m 1,30 mp-re indulással 4x100m 1,30 mp-re indulással 1x400m 6 percre indulással 2x50m 50 mp-re indulással 1x100m 2,45 mp-re indulással Aranyszabály, hogy minden erôfejlesztés vége lazítás Konklúziók 1. A éves versenyzôknél az összterjedelem növelés az eredmények javulásának legbiztosabb módszere. Ajánlott méterszám napi átlag: 12 éves korban napi kétszer 5000m, heti 9 edzés. 13 évesen napi kétszer 6000m, heti 10 edzés, 14 évesen napi kétszer 6500m, heti 10 edzés. A szárazföldi edzésmunkát éves korban a gimnasztikától a speciális erôfejlesztés irányában heti 4 alkalommal. 2. Állóképesség növelés fenntartása mellett a minôségi változás kell, hogy fokozatosan elôtérbe kerüljön a pihenô idôk folyamatos csökkentése, a hipoxiás edzés alapjainak elrakása. 3. A tervezésnél vegyük figyelembe, hogy egy inger beépüléséhez minimum 3 hónap szükséges. 4. Az állóképesség megszerzése és megtartása nagyon törékeny dolog, ez különösen fontos a csúcsforma kialakításának szempontjából, de ez már egy másik kategória, amit mi formába hozásnak nevezünk. 5. Az úszásban már vannak extra 14 éves korú versenyzôteljesítmények, de ez elsôsorban a hölgyúszóknál fordul elô, lásd, pl. Egerszegi Krisztina. A férfiúszóknál is lehetnek extra képességû úszók, mint például Gyurta Dániel.

12 12 MAGYAR EDZŐ 2003/3 A futó-állóképesség fejlesztése utánpótláskorban Babinyecz József Bevezetésképpen Molnár Zoltán felvetésére szeretnék reagálni, mint a témához tartozó kérdésre: nos a kérdés úgy hangzott, hogy mi lehet az oka annak, hogy állóképességi sportágakban (is) nemzetközi viszonylatban is jó eredményeket érnek el magyar sportolók, ám felnôttkorban már nem tudjuk tartani a lépést a világgal, néhány kivételtôl eltekintve. Véleményem a teljesség igénye nélkül: Az alapvetô okot abban látom, hogy a profizmus ismérvei fiatalkorban még nem jelentkeznek olyan súllyal, mint a késôbbiekben. Magyarország és a magyar sport valljuk be, tetszik, nem tetszik -, nem profi! A nemzetközi porondon nagy presztizst jelentô, ezáltal nagy konkurenciával bíró sportágakban csak egy-egy, a jóértelemben vett profizmus feltételeit megteremteni képes mûhely (versenyzôk, edzôk, kisegítô személyzet) lehet sikeres, némi szerencsével, függetlenül a központi vezetéstôl! Természetesen edzésmódszertani okai is lehetnek, ám ennél bôvebben ebben az anyagban nem szeretnék foglalkozni ezzel a kérdéssel. A korlátozottan rendelkezésre álló idô miatt elôször néhány alapkérdésre szeretném ráirányítani a figyelmet, anélkül, hogy mélyebben belemennék azok tisztázásába: 1. Milyen sportágakra, és pontosan milyen életkorúakra vonatkoznak az elhangzottak, hiszen utánpótlásnak tekinthetô a 12 éves és a 20 éves sportoló is. Rövid válasz: az atlétikára alapozva ki-ki a saját sportágára vonatkoztathat, meríthet. Az életkor vonatkozásában azt kell figyelembe venni, hogy egy több éves folyamatról van szó, ahol az adott életkornak megfelelô, egymásra épülô módszereket célszerû alkalmazni. 2. Aerob- vagy anaerob állóképességrôl beszélünk? Válasz: természetesen az edzéselméleti és élettani ismeretekre alapozva a speciális, a versenyszám sikeres ûzéséhez szükséges, tudatosan felépítendô, speciális állóképesség feltételrendszerének megalapozásáról van szó! Az egész elôadás lényegi mondanivalója egy mondatban kissé leegyszerûsítve így hangzik: Utánpótláskorban a terhelhetôség figyelembevételével alapvetôen aerob jellegû ingereket kell biztosítani, de bizonyos formában az anaerob ingerek is megjelenhetnek, ám kerülni kell ezek gyakori alkalmazását, illetve egy edzésen belül a magasabb tejsavértékkel járó, jelentôs idôtartamú terheléseket! Mielôtt tovább mennénk, nézzük, mit jelent ez: Elsôsorban a különféle intervallumos különösképpen az ún. rövid szakaszos tejsavtûrôképesség fejlesztésére irányuló ingereket kell kerülni, ahol magas tejsavértékkel járó ismétlések viszonylag rövid pihenôvel történô lefutása mellett nem lehet elégséges a laktátelimináció! Ez folyamatosan gátolja az állóképesség fejlesztését (mást is!). Egy-egy magas tejsavértékkel járó futás (lehet az verseny is pl m) nem káros, sôt hasznos lehet, hiszen az anaerob kapacitás is fejleszthetô ebben a korban, azonban nem mellékesek a felhasznált eszközök. Természetesen nem mellékes ezek gyakorisága és más edzésekkel történô keverése, de ez nem ezen elôadás témája. A továbbiakban nézzünk kicsit a részletekbe: 1. Ma már elfogadott, hogy az állóképesség is nagyrészt, %-ban öröklés által meghatározott tulajdonság, ahol a teljesítmény alsó és felsô határa és a fejlôdés üteme a genetikai kódtól függ. A határt sok esetben a mozgásapparátus terhelhetôsége szabja meg. 2. Az állóképességi teljesítmények javulásával arányosan a fejlesztéshez felhasznált eszközök, módszerek száma is növekedett (konkrétan a futásban lévô edzéseszközök számában, de az ún. cross-training esetében is, pl. vízifutás, magaslati edzések, stb). 3. Futás formájában a különféle ritmusú folyamatos futások jelentik az utánpótlás korcsoportban a futó-állóképesség fejlesztésének alapvetô eszközeit. Ez azt jelenti, hogy a végsô cél, a speciális állóképesség magas szintû megteremtéséhez elôször a feltételrendszert biztosítjuk! Alacsony pulzusszámmal ( ) végrehajtott könnyû iramú futásokkal alapvetôen a vérutakat teremthetjük meg. A magasabb pulzusszámmal történô futások élettani hatásai ismeretesek, így érthetô, hogy utánpótláskorban csak az évek múlásával, az alapfeladatok megoldása után végeztethetünk ilyen irányú munkát, jellemzôen az utánpótláskor végén. Az ilyen típusú edzések gyakorisága és a terhelés pontos, egyénre szabott meghatározása azonban rendkívül fontos. Nem részletezem, csupán jelzem, hogy az egyéb képességek fejlesztésével párhuzamosan történik a futó-állóképesség fejlesztése, hiszen ezek egymásra gyakorolt hatása jól tervezett edzésmunka mellett az összes képesség, így a futó-állóképesség fejlesztését is elôsegíti!

13 2003/3 MAGYAR EDZŐ A hosszú intervall edzés nem alkalmas az állóképesség továbbfejlesztésének megalapozására (az aláhúzást eredetileg nem terveztem, ám az elôadás utáni szünetben hozzám forduló kolléga felvetésére most megteszem és fenntartom)! E 3 perces, vagy ennél kissé hosszabb terheléseket kell érteni szubmaximális körüli intenzitás és viszonylag rövid pihenôk mellett. Ilyen típusú munkánál a terhelés túl hosszú ahhoz, hogy megfelelô ingert jelentsen a szívizomzat edzéséhez, ahhoz viszont túl rövid, hogy az izomzatban olyan alkalmazkodást váltson ki, ami a tartós módszerekkel elérhetô. Ugyanakkor ezzel a módszerrel fiatal korban átmeneti teljesítményjavulást lehet elérni, az így elért teljesítményszint viszont nem fejleszthetô tovább az aerob kapacitás hiányosságai miatt. Az átmeneti javulás fiúknál maximum 16-18, lányoknál éves korig tart, és inkább a biológiai érésbôl, fejlôdésbôl fakad, nem a célszerû munkától. Fénymásolható 5. Gyermekek, serdülôk saját iramú állóképessége igen magas, az aerob módszerekkel folytatott edzés javasolható, nem okoz károkat egészségükben. 6. Az anaerob laktacid állóképesség fejlesztése is megkezdhetô gyermekkorban, a fejlesztés módszere azonban a sokmozgásos játék (anaerob laktacid elemek is megjelennek!) és egy-egy szabálytalan szakaszos futóedzés. Mint kezdetben jeleztem, ez nem jelenti a meghatározott tartalmú (táv, iram, pihenô) szakaszos edzéseket. 7. Végezetül megjegyzem, hogy gyermek- illetve serdülôkorban az aerob állóképesség fejlesztése, komplex, sokoldalú módszerek alkalmazásával a korábbi tévhitekkel ellentétben nincs negatív hatással a gyorsaság fejlôdésére, ellenkezôleg, a helyesen végzett aerob edzések javítják az izmok elasztikusságát, javítják az izomkoordinációt, miáltal javulnak a gyorsaság fejlesztésének lehetôségei is. Másrészt, az aerob energiabiztosítás pozitív hatású az alkalmazkodási folyamatokra. Magyar Edzôk Társasága (MET) 1143 Budapest, Dózsa György út 1-3. Tel/fax: , BELÉPÉSI NYILATKOZAT A Magyar Edzôk Társaságának tagja kívánok lenni. Az éves tagdíjat befizetem. Végezetül, három kedvenc, ám szükségesnek ítélt megjegyzésem: 1. Pernye András: A jazz címû könyvébôl:...az elutasítás is csak akkor lehet hiteles, ha bizonyos ismeretanyagon alapul, ellenkezô esetben nem egyéb akadékoskodásnál. 2. Fenti kitételek a manipulációmentes felkészülésre vonatkoznak. A manipulált felkészítés, túl azon, hogy nagyrészt nem a versenyzô tehetsége, az edzô tudása, illetve az edzéselméleti és élettani törvényszerûségek határozzák meg a teljesítményt, az olvasó illetve a hallgató cinikus semmibevevése, becsapása! 3. Az EAA egyik edzôi konferenciáján, annak befejezésekor hallottam a következô költôi kérdést egy megfigyelôi minôségben jelenlevô amerikai edzôtôl:,,jó, jó uraim, ez mind szép és jó, de mi történjék akkor, ha az edzô talál egy világklasszis tehetséget?! Nos a kérdést én sem válaszolom meg, ítélje meg mindenki belátása szerint! Név:.... Szül.hely:... Szül.dátum:..... Legmagasabb edzôi végzettsége/minôsítése (sportoktató, sportedzô, szakedzô, mesteredzô) sportág és évszám megjelölésével:...,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,, Levelezési cím (irányítószámmal): Telefon: Fax: Munkahely:... Munkahelyi beosztás:... Edzôi munkahely: Edzôi beosztás:... Legmagasabb iskolai végzettség:.nyelvismeret:... Sportszakmai érdeklôdési köre:.. Kelt:.... aláírás Tájékoztató: A tagdíjat MET sárga csekken vagy közvetlen átutalással a társaság sz. számlájára kérjük befizetni. Minden esetben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizette.

14 14 MAGYAR EDZŐ 2003/3 Kajak-kenu utánpótlás korú versenyzôk állóképességének fejlesztése Weisz Róbert Nemzeti Utánpótlásnevelési Intézet, Budapest A sportágak versenyrendszerének meghatározó szerepe van az edzésrendszerekre. Ezért egy sportági szakszövetségnek nagy a felelôssége abban, hogyan alakítja ki versenyrendszerét, hiszen egyes képességek csak bizonyos életkori periódusokban fejleszthetôk megfelelô hatásfokkal, így amennyiben lehetséges, olyan versenytávokat kell alkalmazni, amelyek nem generálják valamely képességek idô elôtti, nem az életkori sajátosságoknak megfelelô fejlesztését. Ilyen például a túlzottan korai erôfejlesztés. A kajak-kenu sportágban a versenytávokból adódóan meghatározó az állóképesség szerepe, ugyanis a klasszikus síkvízi versenyszámok, az 1000, az 500 és a 200 méter a közép, illetve rövidtávú állóképességi övezetekbe tartoznak, így a teljesítményt az erô és gyorsasági állóképességek szintje határozza meg alapvetôen. Ennek ellenére 14 éves korig csak 2000 méteres, vagy annál hosszabb versenyek vannak, amik klasszikusan hosszú távú (alap) állóképességi versenyszámok, idôtartamuk 10 perc feletti. A versenyrendszer meghatározza a képzési rendszert, az egyes korosztályoknál alkalmazott versenytávok pedig a képzés irányát: 10 éves kor alatt nincs versenylehetôség éves korban csak hosszútáv, 2000 méter és az feletti távok (alap-állóképesség) éves kor között 2000, 1000 és 500 méter (erô és gyorsasági állóképesség) 18 év felett méter, 18 év alatti még felnevezve sem indulhat 200 méteren (gyorsaság) A kajak-kenuban, illetve véleményem szerint a ciklikus állóképességi sportágakban a képzési rendszer 3 fô állomásra osztható. A képzési rendszer állomásai 1. beiskolázási szakasz (10-11 éves kor) 2. alapképzés (12-14 éves kor) 3. versenytáv specifikus képzés (15- éves kortól) 1. Beiskolázási szakasz (10-11 éves kor) a két alapsportág (úszás, futás) és a kajak-kenu mozgásanyagának készség szintû elsajátítása, a helyes technika kialakítása (aerob) Itt teremtjük meg a késôbbi állóképesség fejlesztés optimális lehetôségeit, ugyanis csak a megfelelô technika mellett tudunk a késôbbiekben az adott területen képességet fejleszteni. játékos, sokoldalú képzés. Fontos, hogy a gyerekek megszeressék a sportágat, mellette pedig olyan mozgáskultúra alakuljon ki, melynek birtokában a sportági technikát kiváló szinten tudják elsajátítani. Sportágunkban ebben, valamint az ezt követô idôszakban nagy szerepe van a különbözô egy, vagy többnapos vízitúráknak, kirándulásoknak, téli hegyi táboroknak, játékos vízi- és szárazföldi vetélkedôknek, amelynek amellett, hogy a gyerekeket a szakosztályokhoz kötik, komoly alap-állóképesség fejlesztô szerepük is van. 2. Alapképzés (12-14 éves kor) Az állóképesség fejlesztésének intenzív szakasza (aerob túlsúly, de anaerob szakaszokkal), legfôbb cél az alap-állóképesség megtartása mellett az iramsebesség fokozatos növelése, a hatékony technika megôrzése, rögzítése. Tehát az intenzitás növekedése ne okozza a technika eltorzulását. téli idôszakban heti 2x futás (egyenletes iramú, alkalmanként 4-8 km, Cooper futás, 1200 méterek 1-2x úszás (technikai jellegû + egyenletes iramú, változó úszásnem alkalmanként méter 1-2x tanmedence (egyenletes evezés, technika elsajátítása, javítása, a speciális izomzat állóképességének fejlesztése) 1-2x erôfejlesztés (kizárólag saját testsúllyal) tornatermi foglalkozások keretében. Vezetett gimnasztika fontossága! vízi idôszakban heti 5-7x vízi edzés (egyenletes iramok, egyéni és irányított fartlek, ellen-

15 2003/3 MAGYAR EDZŐ 15 ôrzô idôre evezések (5000 és 2000 méter) Az állóképesség fejlesztésénél meghatározó az intenzitás, valamint a terhelési és pihenési szakaszok idôtartamának megválasztása. Ebben a képzési idôszakban ezek adagolásának egyik legjobb lehetôsége a fartlek edzés, ahol annak irányított változatánál jól adagolhatók ezek a paraméterek. A megfelelô intenzitás adagolására és az edzésmunka ellenôrzésére, kiválóan alkalmasak a pulzusmérô órák, valamint a sebességmérô GPS mûszerek. Sajnos ezek jelenleg még csak korlátozott számban állnak rendelkezésre. 2x kiegészítô szárazföldi edzések (heti 2x futás és 2x erôfejlesztés a teljes versenyidôszak illetve vízi idôszak alatt) A korosztályra jellemzô felmérési eredmények: Cooper futás: m Úszás 300 m: Húzódzkodás nyújtón 30mp: db 3. Versenytáv specifikus képzés (15 éves kortól) Az egyenletes iramú és fartlek edzések mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a versenytáv specifikus edzések. Mivel a kajak-kenuban (ebben az életkorban) az 1000 méter 4, az 500 méter pedig 2 körüli idôtartamú, így az edzéseken is ezek jellemzôek, különbözô ismétlésszámokkal, illetve intervallumokra, szakaszokra bontva. Ebben az idôszakban már jellemzô a mindennapi délutáni, illetve heti 2-3- szori reggeli edzés az iskolai idôszakban, szünetekben pedig a napi 2 edzés. Az edzések meghatározó részében továbbra is az erô-állóképesség és a gyorsasági állóképesség fejlesztés folyik. téli alapozó idôszakban heti 2-3x futás (egyenletes iramú, versenytáv specifikus 1200m, 600m,) 3x úszás ( m, intenzív intervall jelleggel 300 méter és 150 méterek ismételve illetve felbontva, alkalmanként az edzésen belül hypoxiás részekkel) 3x erôfejlesztés, meghatározó a köredzés saját súly + súlyzóval kg, (állva nem!) össz idôtartam: perc 1x tanmedence (speciális erôfejlesztô jelleggel, folyamatos, vagy versenytávnak megfelelô idôtartamokkal. vízi idôszakban heti A vízi edzések elemzése elôtt érdemes megállapítani, hogy az eredményes versenyzôk egyértelmû erénye a nagyon magas intenzitású, de egyenletes versenyiram. Tehát a leghatékonyabb az a kajakos illetve kenus, aki magas intenzitással 1000 és 500 méteren is azonos 250 métereket tud menni, ezért az edzéseken is a gyorsasági -illetve erô-állóképességi mutatók fejlesztésére kell a hangsúlyt helyezni, természetesen megtartva a hosszú távú egyenletes edzésmunkát is. 7-9x evezés, az állóképesség fejlesztésére alkalmazott edzésmódszerek: egyenletes iram km irányított vagy spontán fartlek km versenytávok ismétléssel többlettáv, intervall (lassú és gyors szakaszos) km ellenôrzô idôre evezések 2000, 1000 és 500 méterek 2-6x kiegészítô szárazföldi edzések (heti 2x futás és 2x erôfejlesztés a teljes versenyidôszak illetve vízi idôszak alatt) A korosztályra jellemzô felmérési eredmények: Cooper futás: m Úszás 300 m: Fekvenyomás kg/1 : db Végül nem feledkezhetünk meg a pszichológiai tényezôk szerepérôl az állóképesség vonatkozásában, ugyanis hiába rendelkezik versenyzônk a megfelelô kondicionális és koordinációs szintekkel, ha azokat nem képes az adott pillanatban mozgósítani. Az állóképességnél különösen fontos a kitartás, akaraterô szerepe, melyekkel a versenyzô akár szerényebb fizikai adottságait is képes ellensúlyozni, újabb rejtett energiaforrásokat mozgósítani. Pszichikai tulajdonságok szerepe az állóképességben céltudatosság akaraterô motiváltság

16 16 MAGYAR EDZŐ 2003/3 Az utánpótláskorú kerékpárosok állóképességi edzése Fülöp Tibor - Hazai György Magyar Kerékpáros Edzôk Társasága (MAKET), Budapest Bevezetô Aligha akad olyan sportszeretô ember, aki ne hallott volna a három híres országúti kerékpáros körverseny - Tour de France, Giro dí Italia, Vuelta a España - valamelyikérôl. És 2002 óta már mi magyarok sem csak a tájak szépsége miatt nézzük Földünk harmadik legjelentôsebb sporteseményét, a Francia Körversenyt: a mezônyben ott található Bodrogi László is. Ô az, akinek sikerült valóra váltania minden kerékpáros álmát, és olyan elit társaságba felküzdenie magát, amely a legtehetségesebbek közül is csak az egészen kiválóaknak adatik meg. A versenyeket nézve a legtöbb ember elborzad és nem érti, hogyan lehet ilyen szédületes tempóban akár három hetet is kerékpározni, hágókra felkapaszkodni, majd a túloldalon ôrületes sebességgel leszáguldani a kanyarokkal teletûzdelt szerpentinen. Hidegben, melegben, esôben és szélben, havas-jeges vagy sáros, helyenként macskaköves úton halad a kerékpárosok karavánja, hogy a gyakran hat órán át tartó verseny végén még egy hatalmas sprintben döntsék el: ki az elsô az egyformán nagy hôsök közül? Ahhoz, hogy Bodrogi Lacinak követôi legyenek, még nagyon sok mindennek meg kell változnia hazánk kerékpársportjában. A sokat emlegetett utánpótlás-nevelés sanyarú helyzetének gyökeres megreformálása, a tehetségek menedzselése és idô elôtti lemorzsolódásuk megakadályozása napjaink legégetôbb problémája. Új szemléletre van szükség az edzéstervezésben, a hosszútávon gondolkodás ezen a téren is elkerülhetetlen. Csak az éveken át fokozatosan felépített edzésmunka és a versenyterhelés tervszerû adagolása vezet a csúcsteljesítmények eléréséhez. Ha képesek vagyunk ezen az úton megfelelô irányban elindulni, akkor lesz rá esély, hogy a jövôben több magyar kerékpáros is a nemzetközi élmezôny tagja legyen. Ehhez a folyamathoz szeretnénk a magunk munkájával is hozzájárulni. Mert ahol akarat van, ott út is van. Helyzetelemzés Röviden tekintsük át a magyar kerékpársport mérsékelt eredményességének okait. Ha e témában felmérést végeznénk, a legtöbb ember rögtön ezt válaszolná: a fô ok az, hogy nincs pénz. Érdemes azonban elgondolkodni a kiváló olasz szakember, Roberto Damiani szavain. Véleménye szerint a kerékpársporthoz három dolog kell: koncepció, versenyzô és pénz. Ha bármelyik tényezôvel probléma van, akkor a rendszer már nem muködik eredményesen. A pénz sem jön magától, a sportkoncepció mellett marketing és pénzügyi koncepcióra is szükség van. Természetesen egyik alkotóelem vonzza a másikat. A mérsékelt eredményességbôl fakadó csekély vonzerô alacsony versenyzôi létszámot generál, ami a lehetséges szponzorokat nem éppen az aktív szerepvállalásra serkenti. Azonban léteznek dolgok, amelyekhez nem pénzre, hanem sok munkára van szükség. Ilyen például az edzés. Az az edzés, amely a közutak rossz állapota, zsúfoltsága és a közlekedési morálból adódó veszélyhelyzetek miatt nyugodtan kijelenthetjük, hogy életveszélyes. De ha mégis találunk olyan utat, ahol viszonylag kis forgalom mellett biztonságosan végezhetjük edzéseinket, akkor felmerül a következô kérdés: mit csináljunk az elôttünk álló két-három órában? A felhasználható magyar nyelvû szakirodalom hiánya és az edzôképzés nem kielégítô színvonala miatt olyan szemlélet uralkodik, amely a sporttudományos és edzéselméleti ismereteket háttérbe szorítja. Roppant veszélyes az a fajta edzôi hozzáállás, amely arra hivatkozik, hogy én már harminc éve csinálom, én már mindent tudok. A jó edzô a folyamatos önképzés révén el kell jusson oda, hogy így fogalmazzon: én már harminc éve csinálom, és már tudom, hogy mit nem tudok. Mert a sporttudomány a kerékpársportban is évrôl-évre komoly fejlôdésen megy át. Aki megközelítôleg naprakész szeretne maradni, annak állandóan figyelemmel kell kísérnie a külföldi szakirodalmat és szaksajtót. Ellenkezô esetben a világ elmegy mellette, versenyzôjét nem fogja tudni a nemzetközi mércével mért eredményes szintre juttatni, és még az is

17 2003/3 MAGYAR EDZŐ 17 megeshet vele, hogy a nyelveket beszélô, a szakirodalmat érdeklôdve tanulmányozó és ebbôl adódóan magasabb szintû ismeretek birtokában lévô sportolója elôtt hiteltelenné válik. Az anyagi és tárgyi feltételek alacsony színvonala és leromlott állapota található a lista végén. Sportlétesítmények tekintetében sem állunk túl jól, elég csak megnézni a 107 éves Millenáris vagy a Tamásiban található kerékpárospálya állapotát. A kör pedig itt bezárul. Mert ameddig alig néhány sportoló és ennek is köszönhetôen igen csekély létszámú szurkoló jelenik meg ezekben a létesítményekben az év néhány napján, addig ne is várjuk, hogy bárkinek is érdekében lesz felújításukra pénzt áldozni. A teljesítmény összetevôi Azokat a tényezôket, amelyek a kerékpársportban a teljesítôképességet meghatározzák, teljesítményfaktoroknak nevezzük (1. ábra). Most a fizikai faktorokat, azon belül is az állóképességet tanulmányozzuk egy kicsit részletesebben. Állóképesség alatt a szervezetnek azt a képességét értjük, hogy egy meghatározott fizikai és pszichikai terhelést hosszú ideig tartó erôkifejtés során a teljesítmény jelentôs csökkenése nélkül tud fenntartani, és a terhelés befejeztével gyorsan képes regenerálódni. Röviden kifejezve: 2. ábra. Az állóképesség mérhetô paraméterei Állóképesség = fáradással szembeni ellenállóképesség + gyors regenerálódás képessége. A kerékpársportban az állóképességnek következô fajtáit különböztetjük meg: alapállóképesség versenyspecifikus állóképesség erôállóképesség gyorsasági állóképesség Az alapállóképesség szintje határozza meg a többi fejlettségét és fejleszthetôségét. Az anyagcserefolyamatok egymásra épülése és a hosszú távú teljesítményfelépítés miatt a kerékpárosok éves edzésterjedelmének %-át az állóképességi munka teszi ki. Az alapállóképesség fejlesztése aerob tartományban, elsôsorban a zsíranyagcsere révén történô energianyeréssel valósul meg, az aerob küszöböt nem átlépve. A versenyspecifikus állóképesség a versenyterhelés által megkövetelt fizikai képesség, amely az energianyerési módok sajátos együttesének az adott terhelés elviseléséhez szükséges szintjét jelenti. Az aerob - anaerob átmenet tartományában, illetve az anaerob küszöbön végzett erôkifejtés során zsíranyagcsere mellett a szénhidrát anyagcsere bevonásával elégíti ki a sportoló szervezete az energiaszükségletét. Ide tartoznak azok az edzésfajták, amelyek során versenyáttétellel és a versenyen használt pedálfordulattal versenytempóban, teljes versenyfelszereléssel végezzük a munkát, illetve ide sorolhatjuk az edzésversenyeket is. Az erôállóképesség és a gyorsasági állóképesség két másik fontos alapképesség, az erô és gyorsaság meghatározott ideig tartó terhelés alatti magasszintû fenntarthatóságát jelenti, de ezekkel terjedelmi okok miatt most nem foglalkozunk részletesebben. Az állóképességi teljesítmény méréséhez és ellenôrzéséhez elengedhetetlen néhány paraméter regisztrálása és analizálása (2. ábra). A mérésnek megbízhatónak, egyszerûen kivitelezhetônek kell lennie, a folyamatos adattárolás utáni számítógépes kiértékelés pedig lehetôvé teszi a gyors és pontos elemzést. Ezeknek a követelményeknek tökéletesen megfelelnek a finn POLAR cég kimondottan kerékpárosoknak kifejlesztett pulzusmérô órái, nélkülük a kor által diktált magasszintû követelményeknek megfelelô edzésmunka precíz végrehajtása gyakorlatilag kivitelezhetetlen. 15 éves kortól be kell vezetni a mindennapos használatát. Versenyszámok és állóképesség A kerékpársport minden ága az állóképességi sportok kategóriájába tartozik, ha azt a besorolást vesszük figye-

18 18 MAGYAR EDZŐ 2003/3 lembe, amely a terhelés idôtartama szerint különbözteti meg az állóképesség fajtáit. Ha azonban az aerob komponens arányát vesszük figyelembe az egyes versenyszámoknál, akkor a pályaszámok közül a férfi és nôi sprintet külön kell választanunk a többitôl, mert ezeknél egyértelmûen az anaerob komponens - gyorsasági állóképesség - a jellemzô (3.ábra). Az állóképességi teljesítményt meghatározó tényezôk 1. szív és keringési rendszer állapota (,,sportszív ; kapillarizáció) 2. FT és ST izomrostok aránya 3. relatív aerob kapacitás (VO2 max. ml/min/ttkg) 4. testösszetétel (testzsír %) 5. glikogénraktárak mérete (szénhidrát telítettség) 6.anyagcserefolyamatok minôsége (zsíranyagcsere aktivitása) 7. aerob küszöbhöz tartozó teljesítmény (utazósebesség) 8. anaerob küszöb (VO2 max. %-a) 9. hosszú távú teljesítményfelépítés (életkori sajátosságok szerint) 10. terhelés - pihenés egyensúlya (optimális edzésterv) Érdekes és tanulságos az a táblázat, amely egy 19 éves magyar válogatott sportoló élettani paramétereit hasonlítja össze a nemzetközi élvonal képviselôinek adataival (4. ábra). A táblázat rámutat az anaerob küszöbön nyújtott teljesítmény magas szintjének fontosságára. Az állóképességi edzés módszerei Az alapállóképesség fejlesztését leginkább a tartós módszerrel végzett edzések segítik elô. Három változata van: folyamatos, variált és az iramjáték. Folyamatos tartós módszer esetén az intenzitás (pulzusszám vagy sebesség) egyenletes marad. Az alapállóképesség fejlesztésénél ezt a módszert alkalmazzuk leginkább, mert a terhelés jól és ellenôrzötten szabályozható. Két fajtája van, az extenzív és az intenzív. Ide tartozik a gazdaságossági alapállóképességi edzés (extenzív) és a felépítô alapállóképességi edzés (intenzív). Variált tartós módszer alkalmazásakor az intenzitást tervszerûen változtatjuk, elôre meghatározott szakaszokon akár az anaerob küszöbig is növeljük a terhelést. Ilyen edzés a hegyi alapállóképességi edzés (GA/KA). Az iramjáték módszerét elsôsorban a éves korúak edzésénél használjuk, de a késôbbiek során is alkalmazhatjuk a monotónia megtörése miatt. Ebben az esetben a sportolók a terep- és szélviszonyok, vagy éppen szubjektív megérzéseik alapján tervszeruség nélkül változtatják az intenzitást az alacsonytól a maximálisig (sétatempó - sprint). Az erôállóképesség edzésének eszköze az ismétléses módszer, míg a gyorsasági állóképességet intervall módszerrel fejleszthetjük. A versenymódszer a versenyspecifikus állóképesség edzését és a sportoló tesztelését segíti, tulajdonképpen az edzésversenyek és a pályatesztek sorolhatóak ide. Intenzitászónák és edzéstartományok A kerékpárspecifikus edzésben különféle intenzitászónákat határozhatunk meg. Ezeknek az edzéstervezésben és a terhelésszabályozásban van jelentôségük. Az egyes intenzitászónák részei az edzéstartományok, amelyek egy jól meghatározott fizikai képesség fejlesztésének érdekében lettek definiálva terjedelmi, minôségi és edzésmódszertani mutatókkal. A modern edzéstudomány többféle iskolát ismer némiképpen eltérô edzéstartományokkal, de az intenzitászónák meghatározása alapvetô része az olasz, a német vagy bármely más rendszernek. Mi a német módszerre építjük munkánkat, és az egyes edzéstartományoknál meghagytuk az eredeti német rövidítéseket, két okból: 1. pl. a GA1 edzés definíciója szerint a gazdaságossági alapállóképességi edzést jelenti (GA = Grundlagenausdauer), és könnyebb kimondani, mint azt, hogy AÁK; 2. mivel ez a rendszer német találmány, az adott edzésfajtának ez a hivatalos neve, így hívják mindenhol. Az intenzitászónák meghatározása a teljesítménydiagnosztikai laborban végzett rendszeres terheléses vizsgálatokon történik. A kerékpárergométeren elvégzett spiroergometriás lépcsôteszt során kapott adatok és laktátgörbe (5. ábra) segítségével állapítjuk meg az illetô sportoló saját intenzitászónáit, és ennek alkalmazásával válik az edzés személyre szabottá. A sokféle létezô laktátküszöb-koncepció közül a kerékpársportban az alábbi elvet követhetjük: az aerob tartomány a 3 mmol/l-es laktátszintnél fixált aerob küszöbig terjed, majd az aerob - anaerob átmeneti tartomány következik a 6 mmol/l-nél megállapított anaerob küszöbig. Az anaerob küszöb felett található az anaerob tartomány. Természetesen ezek az értékek nem minden esetben helytállóak, de a laktátgörbe elhajlási pontjai alapján hasonlóképpen meg lehet határozni az individuális küszöböket. A következô intenzitászónákat ismerjük: 1. Kompenzációs zóna (KB) - aerob, 2 mmol/l laktátig 2. Alapállóképességi zóna (GA) - aerob, 3 mmol/l laktátig 3. Fejlesztési zóna (EB) - aerob-anaerob átmenet, 3-6 mmol/l laktát 4. Csúcsterhelési zóna (SB) - anaerob, 6 mmol/l laktát felett 5. Gyorserô zóna (K1-K2) - anaerob alaktacid

19 2003/3 MAGYAR EDZŐ Erôállóképességi zóna (K3-K4-K5) - aerob-anaerob átmenet 7. Versenyterhelési zóna (WSA) Az alapállóképességi edzéstartományokat a 6. ábra szemlélteti. A GA1 edzés feladata a szervezet zsíranyagcsere útján történô energianyerési mechanizmusainak serkentése. Az aerob küszöbhöz tartozó utazósebesség növelését a GA2 edzések során érhetjük el. Jó példa erre, hogy amíg az elôkészítô periódusban egyik sportolónk a 140 kilométeres edzését a számára elôírt GA2 pulzustartományban 28 km/órás átlaggal teljesítette, a versenyszezonban ugyanezen az útvonalon már 36 km/órát teljesített. Hosszú távú teljesítményfelépítés A volt NDK-ban dolgozták ki az utánpótlás-nevelés olyan útját, amely a sporttehetségek szûréssel kezdôdô kiválasztási folyamatát egy lépcsôzetesen és szisztematikusan felépített edzési és versenyeztetési rendszerben valósította meg. Az egyes korosztályok életkori sajátosságait és a motoros képességek fejlôdésének szenzitív szakaszait figyelembe véve tervezték meg a teljesítôképesség és teljesítôkészség maximális kibontakoztatását az egészség megóvása mellett megcélzó edzésprogramot. Ez a tehetséggondozás leghasznosabb módja, amelynek az a célja, hogy a sportoló majd a csúcsteljesítmény edzés idôszakában nyújtsa élete legjobb formáját, és ne idô elôtt hagyja abba a versenysportot. Az alábbiakban röviden tekintsük át az egyes korosztályok képzési feladatait. Az elôkészítô edzés (7-9 év) idôszakában célunk a sokirányú általános képzés. Az alapozó edzés (10-14 év) idôszakának feladata a kerékpáros technika elsajátítása, kiemelten a helyes hajtástechnika beidegzése mellett a sokoldalú általános és speciális képzés. Az állóképességi edzések során el kell sajátíttatni a 100-as pedálfordulatot. Ezt követi a felépítô edzés (15-16 év) idôszaka. Ekkor történik a magasszintû állóképesség alapjainak lerakása, a pulzusmérô óra használatának bevezetése. A motorika fejlesztésében a 110-es pedálfordulatra való koncentrálás jelent elôrelépést. A csatlakozó edzés (17-18 év) idôszakának fô feladata a szakági specializálódás (országút - pálya sprintszám - pálya állóképességi szám - terep), míg a teljesítmény edzés (19-22 év) a versenyszámra koncentrált specializálódás idôszaka. Ekkor jelenik meg igazából az eredménykényszer, itt már a cél egyértelmûen a nemzetközi versenyeken való sikeres szereplés. Az alapállóképesség fejlesztése minden korcsoportnál kiemelt jelentôséggel bír, de az általános és speciális edzéseszközök alkalmazásának aránya megváltozik. Az egyes korosztályok éves edzésmunkájának állóképességi terhelési paramétereit a 7. ábra szemlélteti. A 8. ábra megmutatja az egyes korosztályoknál az edzés- és versenytávok maximalizálását. Összefoglalás Megpróbáltuk bemutatni a kerékpársport hazai állapotát és a kerékpárversenyek által támasztott követelményeket. Fel kívántuk hívni a figyelmet az utánpótlás-nevelés fontosságára és a korszerû edzésmódszerek alkalmazásának jelentôségére. Természetesen mindenre nem térhettünk ki részletesen, de talán sikerült néhány fontos kérdésre rávilágítanunk és a gyakorlati munkában is alkalmazható gondolatokat megfogalmaznunk. Mert ha a szakma egy nyelvet beszélve összefog, akkor a 24. órán is túl van még remény arra, hogy végre jó irányban tudjuk elindítani sportágunk szekerét. Kulcsszavak: kerékpársport, állóképesség, utánpótlás, pulzusmérés

20 20 MAGYAR EDZŐ 2003/3 Irodalom Ampler,K. (1991):Entwicklungsbestimmende Schwerpunkte des Trainingskonzepts Straflenradsport. In: M. Reifl-U. Pfeiffer (Hrsg.): Leistungsreserven im Ausdauertraining. Berlin,Sportverlag. Armstrong,L.(2001): Bicikli életre-halálra.budapest,bastei. Armstrong,L.-CARMICHAEL,CH.- NYE,P.J.(2001): Das Lance-Armstrong- Trainings-Programm.Bergisch Gladbach,Ehrenwirth Verlag. Baranyai, L.(Szerk.)(1995): Triatlon!.Budapest,Magánkiadás. Bartoli,.-Fagioli,F.(1998): Entrenamiento de pretemporada.bilbao,dorleta. Bathe, P.(1995): Wie Kinder und Jugendliche ihre Leistung steigern.tour 1995/ Clasing, D.-Weicker, H.-Böning, D.(Hrsg.)(1994): Stellenwert der Laktatbestimmung in der Leistungsdiagnostik.Stuttgart,Gustav Fischer Verlag. Edwards,S.(1999): Leitfaden zur Trainingskontrolle.Aachen,Meyer&Meyer. Engelhardt, M.(1996): A sikeres triatlonedzés.budapest,subrosa. Ernst, M.-Hefller, H.-Stifel, U.-Zollfrank, B.(1992):Radsport in Schule und Verein. Aachen,Meyer&Meyer. Farmosi, I.(1999): Mozgásfejlôdés.Budapest-Pécs,Dialóg Campus. Fülöp, T.(2003): Kerékpáros Utánpótlás Központ szakmai terve.kézirat. Gässler, B.(1994): Perfekt Radfahren.Stuttgart,Pietsch Verlag. Geiger, L.(1996): Ausdauertraining.München,Copress Verlag. Gorrotxategi, A.-Algarra, J. L.(2000): Entrenar con pulsometro.bilbao,dorleta. Gregor, R. J.-CONCONI,F.(2000): Road Cycling.Oxford,Blackwell Science. Grosser, M.-Starischka, S.(1998): Das neue Konditionstraining.München,BLV. Harsányi, L.(1992): Az edzés egy éven belüli szakaszai.budapest,otsh. Harsányi, L.(1999): A csúcsteljesítmény edzés.magyar Edzô 1999/ Harsányi, L.(2000): Edzéstudomány I.Budapest-Pécs,Dialóg Campus. Harsányi, L.(2001): Edzéstudomány II.Budapest-Pécs,Dialóg Campus. Harsányi, L.(2001): A terhelésadagolás alapjai.magyar Edzô 2001/ Hottenrott, K.(1996): Duathlontraining.Aachen,Meyer&Meyer. Hottenrott, K.(1998): Ausdauertraining.Lüneburg,Wehdemeier&Pusch. Hottenrott, K.(2002): Duathlontraining.Aachen,Meyer&Meyer. Hottenrott, K.-ZÜLCH,M.(1997): Ausdauertrainer Mountainbiking.Reinbek,Rowohlt. Hottenrott, K.-ZÜLCH,M.(2000): Ausdauertrainer Radsport.Reinbek,Rowohlt. Janssen, P. G. J. M.(1996): Ausdauertraining.Balingen,Perimed-Spitta. Janssen, P. G. J. M.(2001): Lactate Threshold Training.Champaign,Human Kinetics. Jákó, P.(Szerk.)(1998): A sportorvoslás alapjai.sárbogárd,print City Kiadó és Nyomda Kft. Kettmann, S.(1991): Leistungsstruktur und Trainingsstrategie in den Radsportdisziplinen. In:M.Reifl-U.PFEIFFER (Hrsg.): Leistungsreserven im Ausdauertraining.Berlin,Sportverlag Kettmann, S.-Huber, G.(1994): Laktatleistungskurven beim Straflenradsport. In:D. CLASING-H.Weicker-D. Böning (Hrsg.):Stellenwert der Laktatbestimmung in der Leistungsdiagnostik. Stuttgart,Gustav Fischer Verlag Knechtle, B.(2002): Aktuelle Sportphysiologie.Basel,Karger. Knöller, R.(1997): Trainingsanalyse im Ausdauersport.Hamburg,Czwalina. Konopka, P.(1987): Richtig rennradfahren.münchen,blv. Konopka, P.(1994): Radsport.München, BLV. Konopka, P.(2000): Radsport.München,BLV. Letzelter, M.(1978): Trainingsgrundlagen.Reinbek,Rowohlt. Lindner, W.(1993): Erfolgreiches Radsporttraining.München,BLV. Lindner, W.(2000): Radsporttraining. München,BLV. Listmann, CH.(2003): Mountainbike Marathon.Bielefeld,Delius Klasing. Lychatz, S.(1999): Wettkampfvorbereitung und Wettkämpfe im Radsport. In:G.THIEfl-P.Tschiene(Hrsg.):Wettkampflehre. Aachen,Meyer&Meyer Malomsokii, J.-Martos, É.(1994): OSEI 15.módszertani levél: Teljesítményélettani vizsgáló eljárások.budapest,osei. Martin, D.-Carl, K.-Lehnertz, K.(2001): Handbuch Trainingslehre.Schorndorf, Hofmann Verlag. Martin, D.-Nicolaus, J.-OstrowskiI, CH.-Rost, K.(1999): Handbuch Kinderund Jugendtraining.Schorndorf,Hofmann Verlag. Mättner, U.(1987): Lactat in der Sportmedizin.Mannheim,Boehringer Mannheim. Merkl, CH.(1997): Vorsicht Kinder.Tour 1997/ Moll, S.(1997): Planwirtschaft.Tour 1997/ Moll, S.(2002): Die nächste Generation.Tour 2002/ Müller, D.: Trainingsplanung im Radsport.Internet,http://www.msporting.com/planung/. Nádori, L.(1976): Edzéselmélet és módszertan.budapest,otsh. Nádori, L.(1991): Az edzés elmélete és módszertana.budapest,tf. Nádori, L.(1995): Állóképesség-fejlesztés a ciklikus sportágakban. Mester-edzô 1995/1. különszám Nádori, L.(1995): Az alkalmazkodás sajátosságai.mester-edzô szám /1.külön- Neumann, G.(1993): Radsport. In:R. J. Shephard-P. O. Astrand(Hrsg.): Ausdauer im Sport.Köln,Deutscher ƒrzte-verlag Neumann, G.-Pfützner, A.-Berbalk, A.(1999): Optimiertes Ausdauertraining.Aachen, Meyer&Meyer. Neumann, G.-Pfützner, A.-Hottenrott, K.(2000): Alles unter Kontrolle. Aachen, Meyer&Meyer. Rottiers, W.(1993): Radsport. München, Copress Verlag. Schmidt, A.(1994): Handbuch für Radsport.Aachen,Meyer&Meyer. Schmidt, A.(1999): Mountainbiketraining.Aachen,Meyer&Meyer. Schmidt, A.(2003): Tipps für Radsport.Aachen,Meyer&Meyer. Schnabel, G.-Harre, D.-Borde, A. (Hrsg.)(1997):Trainingswissenschaft. Berlin, Sportverlag. Sleamaker, R.(1996): Systematisches Leistungstraining.Aachen,Meyer&Meyer. Spanaus, W.(2002): Herzfrequenzkontrolle im Ausdauersport.Aachen,Meyer&Meyer. Stockhausen, W.-Maier, J.-Tinsel, J.- Deus, U.-Lychatz, S.-Keul, J. (1994): Laktatkinetik und Leistungsdiagnostik im Radsport. In: D. Clasing-H. Weicker-D. Böning (Hrsg.): Stellenwert der Laktatbestimmung in der Leistungsdiagnostik. Stuttgart,Gustav Fischer Verlag Szôts, G. (2001): Sportolók anyagcseréjének energetikai alapjai. Magyar Sporttudományi Szemle 2001/ Thiefl, G.-Tschiene, P.(Hrsg.)(1999): Wettkampflehre.Aachen,Meyer&Meyer. Thomas, S.-Searle, B.-Smith, D.(2002): Das grosse Rennradbuch. Kiel, Moby Dick Verlag. Tihanyi, J.-Harsányi, L.(1994): Az izomrostösszetétel becslése.mester-edzô 1994/ Tonkáné, S. M.-Szabó, T.(Szerk.): Utánpótlás-nevelési konferencia Budapest, OTSH. Tschiene, P.(1993): Biológiai alkalmazkodás-modelledzés.mester-edzô 1993/ Weineck, J.(2002): Optimales Training.Erlangen,Spitta Verlag. Weifl, CH.(2001): Fahrtechnik Strassenrad.München,BLV. Weifl, CH.(Fachred.)(1996): Handbuch Radsport.München,BLV. Westell, F.-Evans, K.(1993): Radrennsport.Bielefeld,bielefelder Verlagsanstalt. Zakariás, G.(Ford.)(1998): Aerob edzéspulzusmérôvel.duatlon-triatlon 1998/ Zakariás, G.(2003): Méréstechnikák a XXI.-sz kerékpársportjában.duatlon-triatlon 2003/ Zintl, F.(1997): Ausdauertraining. München,BLV. Zorn, H.(1990): Radsport.Reinbek,Rowohlt.

Fogalmi meghatározás

Fogalmi meghatározás A terhelés összetevıi Készítette: Gondi Noémi Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusk gusképzı Kar 2007.10.04. Fogalmi meghatározás A terhelés az az alkalmazkodás érdekében szervezetre gyakorolt

Részletesebben

2007. október 17. A terhelés összetevıi:

2007. október 17. A terhelés összetevıi: A terhelés összetevıi 2007. október 17. Készítette: Hajdu Botond Bence testnevelés-rekre rekreáció III. évfolyam Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusk gusképzı Kar Testnevelési si és s Sporttudományi

Részletesebben

UEFA A KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN

UEFA A KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN A kondicionális képességek fejlesztése állandó vita témát szolgáltat a csapatok felkészítése során. Van, aki a tiszta futásokkal kialakított,

Részletesebben

ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAM LABDÁS- ÉS LABDA NÉLKÜLI GYAKORLATOKKAL

ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAM LABDÁS- ÉS LABDA NÉLKÜLI GYAKORLATOKKAL ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAM LABDÁS- ÉS LABDA NÉLKÜLI GYAKORLATOKKAL (általános alapismeretek) Állóképesség: A szervezet azon képessége, amely lehetővé teszi a sportmozgás hosszú ideig, a teljesítmény

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA Hatályos: 2015február 01 napjától TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETŐ 3 I FEJEZET 4 A KIEMELT EDZŐ PROGRAM CÉLJA, HATÁLYA 4 II FEJEZET

Részletesebben

Utánpótlás-nevelés: nevelés: az egészséges fejlesztés gyógytornász szakmai szempontjai Moldvay Ildikó Sportági jellemzők Mozgató szervrendszer Axiális aszimmetrikus terhelés Erőközpont: medence Medence

Részletesebben

Versenyzés és az edzés. Általános Edzéselmélet 2010 Készítette: Dr. Géczi Gábor

Versenyzés és az edzés. Általános Edzéselmélet 2010 Készítette: Dr. Géczi Gábor Versenyzés és az edzés Általános Edzéselmélet 2010 Készítette: Dr. Géczi Gábor VERSENY Fogalma Harsányi (2001) szerint: Sportolók, csapatok azonos feltételekkel történő, meghatározott sportági szabályok

Részletesebben

Vitorlázás 12. évfolyam

Vitorlázás 12. évfolyam A vitorlás sport tanításának céljai a on: A megszerzett állóképesség továbbfejlesztése; Korosztályos válogatottak képzése; A tantárgyhoz fűződő pozitív érzelem fenntartása; Az edzéshatások növelése (terjedelem,

Részletesebben

MAGYAR EDZŐK TÁRSASÁGA

MAGYAR EDZŐK TÁRSASÁGA Az edzők helyzete, edzőképzés és továbbképzés egy kérdőíves felmérés alapján KÖPF KÁROLY FŐTITKÁR 1993-ban alakult, néhány tucat taggal Ma 1200 tagja van Korábban csak olimpiai sportágak, ma szabadidősport,

Részletesebben

Magyar Úszó Szövetség. Képesítési Szabályzat

Magyar Úszó Szövetség. Képesítési Szabályzat Magyar Úszó Szövetség Képesítési Szabályzat A Magyar Úszó Szövetség (a továbbiakban: Szakszövetség) elnöksége a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. (1) bekezdésének f) pontja, a 77. p) pontja, a sport

Részletesebben

Weisz Róbert szakmai igazgató

Weisz Róbert szakmai igazgató AZ UTÁNPÓTLÁS-NEVELŐ Á NEVELŐ Ő PROGRAMOK ÉS VÁLOGATOTT KERETEK RENDSZERE KAJAK-KENUKENU SPORTÁGBAN Weisz Róbert szakmai igazgató Magyar Olimpiai Bizottság NEFMI Sport Szakállamtitkárság Nemzeti Sport

Részletesebben

Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit!

Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit! Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit! A sport nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is az egyik legerőteljesebb nevelőeszköze. /Szent-Györgyi Albert/ AZ EGRI VÁROSI

Részletesebben

Héraklész programba kinevezett, U23 korcsoportú versenyzők felkészülési terve. 2012. év. Készítette: Bökfi János Szűcs Endre Likercz Attila

Héraklész programba kinevezett, U23 korcsoportú versenyzők felkészülési terve. 2012. év. Készítette: Bökfi János Szűcs Endre Likercz Attila Héraklész programba kinevezett, U23 korcsoportú versenyzők felkészülési terve 2012. év Készítette: Bökfi János Szűcs Endre Likercz Attila Az U23 korú válogatott: Név, születési év Magát Krisztina 1989.

Részletesebben

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT 2014 A Magyar Triatlon Szövetség KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 1 A Magyar Triatlon Szövetség (a továbbiakban: MTSZ) elnöksége a sportról szóló 2004. évi I. törvény a továbbiakban Stv.- 23.

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben

Vitorlázás 10. évfolyam

Vitorlázás 10. évfolyam A vitorlás sport tanításának céljai a on: A sportági tevékenységekhez szükséges akarat, aktivitás ébrentartása; Korosztályos válogatottak képzése; Az sportág mozgásformáinak, alapismereteinek továbbfejlesztése;

Részletesebben

ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOKNAK MEGFELELŐ KÉPZÉS 8-14 ÉVES KORBAN

ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOKNAK MEGFELELŐ KÉPZÉS 8-14 ÉVES KORBAN MAGYAR KAJAK-KENU SZÖVETSÉG 2014. ÉVI SZAKMAI KONFERENCIA ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOKNAK MEGFELELŐ KÉPZÉS 8-14 ÉVES KORBAN Készítette: Dr. Bartha Csaba egyetemi docens TF Sportigazgató-helyettes MOB Az élsport

Részletesebben

AZ EDZŐKÉPZÉS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TENDENCIÁI

AZ EDZŐKÉPZÉS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TENDENCIÁI AZ EDZŐKÉPZÉS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TENDENCIÁI Bicskei Bertalan MLSZ FKI Edzőképzés Vezetője A Magyar Edzők Társasága Elnökségének tagja A Mesteredzői Kollégium tagja 1. EDZŐKÉPZÉS EURÓPÁBAN, RÉGEN SZOCIALISTA

Részletesebben

KONDÍCIÓ A FUTBALLBAN FITNESS IN FOOTBALL. Mérkőzés követelmények 2013.10.02. Alapfogalmak

KONDÍCIÓ A FUTBALLBAN FITNESS IN FOOTBALL. Mérkőzés követelmények 2013.10.02. Alapfogalmak KONDÍCIÓ A FUTBALLBAN FITNESS IN FOOTBALL Alapfogalmak KONDÍCIÓ A FUTBALLBAN FITNESS IN FOOTBALL Kondíció /fitness/ Edzettség Erőnlét Fizikai képességek Forma Kondíció (feltétel) Koordináció játékkészség

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1)

Részletesebben

Vitorlázás 9. évfolyam

Vitorlázás 9. évfolyam A vitorlás sport tanításának céljai a on: A sportági tevékenységekhez szükséges akarat, aktivitás ébrentartása; Korosztályos válogatottak képzése; Az sportág mozgásformáinak, továbbfejlesztése; Országos

Részletesebben

JUDO. SPORTÁGI VEZETŐ: Dr. Hetényi Antal. Előadó: Preiszler Gábor Junior válogatott edző. Magyar Edzőt Társasága 2011. június 9.

JUDO. SPORTÁGI VEZETŐ: Dr. Hetényi Antal. Előadó: Preiszler Gábor Junior válogatott edző. Magyar Edzőt Társasága 2011. június 9. JUDO SPORTÁGI VEZETŐ: Dr. Hetényi Antal Előadó: Preiszler Gábor Junior válogatott edző Magyar Edzőt Társasága 2011. június 9. BEVEZETŐ Mi a judo: egy sajátos etikai, nevelési, testnevelési és harcművészeti

Részletesebben

A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG (MOB) AZ EDZŐKÉRT DR. BARTHA CSABA SPORTIGAZGATÓ-HELYETTES

A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG (MOB) AZ EDZŐKÉRT DR. BARTHA CSABA SPORTIGAZGATÓ-HELYETTES A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG (MOB) AZ EDZŐKÉRT DR. BARTHA CSABA SPORTIGAZGATÓ-HELYETTES A XXX. nyári Olimpiai Játékok nemzetek közötti összesített éremtáblázata LONDON 2012 / Éremtáblázat Aranyérem Ezüstérem

Részletesebben

Sportiskolai Kerettanterv Vízimentés Sportágra

Sportiskolai Kerettanterv Vízimentés Sportágra Sportiskolai Kerettanterv Vízimentés Sportágra Készítette: Csaba László nyugalmazott egyetemi Docens és ILS vízimentő oktató Endlein Viktória testnevelő és egészségtan tanár, ILS vízimentő a Csepeli Öttusa

Részletesebben

Az edzés tervezése. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógus Képzı Kar. Készítette: Hódi Anikó. Fogalmi áttekintés

Az edzés tervezése. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógus Képzı Kar. Készítette: Hódi Anikó. Fogalmi áttekintés Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógus Képzı Kar Az edzés tervezése Készítette: Hódi Anikó Tanító-testnevelés IV. évfolyam Szeged, 2007.nov. 29. Edzés: A testnevelés órán és a sportolók felkészítése

Részletesebben

KÉZILABDÁZÁS AZ ISKOLÁBAN. Juhász István MKSZ szakmai igazgató európai mesteredző, főiskolai docens

KÉZILABDÁZÁS AZ ISKOLÁBAN. Juhász István MKSZ szakmai igazgató európai mesteredző, főiskolai docens KÉZILABDÁZÁS AZ ISKOLÁBAN Juhász István MKSZ szakmai igazgató európai mesteredző, főiskolai docens A program beindításának indoklása Egy gyermek élete olyan, mint egy papírlap. Minden arra járó nyomot

Részletesebben

UEFA B licencmegújító továbbképzés. A gyorsaságfejlesztés alapjai. Siófok 2014. 12. 02.

UEFA B licencmegújító továbbképzés. A gyorsaságfejlesztés alapjai. Siófok 2014. 12. 02. UEFA B licencmegújító továbbképzés A gyorsaságfejlesztés alapjai Siófok 2014. 12. 02. Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció Ügyesség r=0,565 Gyorsaság Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció

Részletesebben

A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG

A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 2011. A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 1. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. p) pontjának, valamint a sport területén képesítéshez

Részletesebben

Velenczei Attila. velenczei.attila@nupi.com. 2009. október 20.

Velenczei Attila. velenczei.attila@nupi.com. 2009. október 20. Velenczei Attila velenczei.attila@nupi.com 2009. október 20. Bemelegítő kérdések 1) Hogyan nevezték az 1999-ben létrejött sportminisztériumot? 2) Ma hogy hívják a legfelsőbb állami sportirányító szervezetet?

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása A székesfehérvári sportélet kiemelt területei Iskolai sport Szabadidősport Fogyatékkal élők sportja Idősek sportja Utánpótlás-nevelés Verseny-

Részletesebben

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Mönks tehetségmodellje Kreativitás ISKOLA TÁRSAK Feladat iránti elkötelezettség Átlagon felüli képességek CSALÁD Játékossá válás GENETIKA EDZŐ KÉPZÉS CSALÁD

Részletesebben

UEFA A. SK STURM GRAZ KLUBLÁTOGATÁS 2010. május Készítette: Artner Tamás

UEFA A. SK STURM GRAZ KLUBLÁTOGATÁS 2010. május Készítette: Artner Tamás SK STURM GRAZ KLUBLÁTOGATÁS 2010. május Készítette: Artner Tamás A SZAKMAI MUNKA ELKÜLÖNÜLÉSE EGY BAJNOKI ÉVBEN 1. Felkészülési időszak 2. Versenyidőszak 3. Téli szünet 4. Átmeneti időszak 5. Versenyidőszak

Részletesebben

Tájékoztató. ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára

Tájékoztató. ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára Tájékoztató ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára Szakirányú továbbképzési program megnevezése: Iskolai sportkör tartására képzett szakember szakirányú

Részletesebben

A foglalkozás feladatai:

A foglalkozás feladatai: Adminisztráció A foglalkozás feladatai: a játék érthetővé tétele a technikai kivitelezés és pontosságának tanítása figyelem és koncentráció fejlesztés csapat, csapatrészek feladatainak oktatása a játék

Részletesebben

Sportágfejlesztési Program ismertetése. Budapest, 2013. október 31.

Sportágfejlesztési Program ismertetése. Budapest, 2013. október 31. Magyar Birkózó Szövetség Sportágfejlesztési Program ismertetése Budapest, 2013. október 31. A sportágfejlesztési program céljai Igazolt versenyzői létszám növelése Egyesületi rendszer megerősítése, minőségi

Részletesebben

TAKSONY SE szakmai beszámolója

TAKSONY SE szakmai beszámolója Nemzeti Sport Intézet részére 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tárgy: Szakmai beszámoló 2012/2013 IDŐSZAK TAKSONY SE szakmai beszámolója Egyesületünk sportfejlesztési programját a MAGYAR LABDARÚGÓ Szövetség

Részletesebben

Feladatkörök az OTP Bank Bozsik - programban

Feladatkörök az OTP Bank Bozsik - programban Feladatkörök az OTP Bank Bozsik - programban A megyei szakmai igazgatóval szembeni elvárások: Megyei Szakmai Igazgató min. érvényes UEFA A licence B kategóriás jogosítvány jó kapcsolattartó és együttműködési

Részletesebben

"Emeljük a szintet 2. Képzési Nap. Labdarúgók állóképességének fejlesztése gyakorlati teszteken keresztül, a továbblépés.

Emeljük a szintet 2. Képzési Nap. Labdarúgók állóképességének fejlesztése gyakorlati teszteken keresztül, a továbblépés. "Emeljük a szintet 2. Képzési Nap Labdarúgók állóképességének fejlesztése gyakorlati teszteken keresztül, a továbblépés Sáfár Sándor Szakaszos Tartós Ciklikus mozgás. 140-160 ütés/perc munkapulzus. Állóképességi

Részletesebben

Vitorlázás 6. évfolyam

Vitorlázás 6. évfolyam A vitorlás sport tanításának céljai a on: Vízbiztonság továbbfejlesztése; A sportág mozgásformáinak, továbbfejlesztése; A serdülőkori fiziológiás elváltozások (végtaghossz-, testmagasság növekedés) miatt

Részletesebben

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2010. szeptember 15-től Kelt: Budapest, 2010. szeptember 15-én Lázár Vilmos elnök A MAGYAR LOVASSPORT SZÖVETSÉG (a továbbiakban: Szövetség) elnöksége a sportról szóló 2004.

Részletesebben

Általános bemelegítés

Általános bemelegítés Általános bemelegítés Összefoglalás A test tengelyei és síkjai a szaknyelv kialakításának az alapja. Test és szer viszonya a test szélességifőtengelyének viszonya alapján állapítható meg. Az álló helyzetek

Részletesebben

Az A z ran a y n y Já J n á o n s o s Gi G mná n zi á u zi m u és é Álta t l a án á o n s o s Isk s o k l o a a, Diák á o k t o tth t o h n o n és é

Az A z ran a y n y Já J n á o n s o s Gi G mná n zi á u zi m u és é Álta t l a án á o n s o s Isk s o k l o a a, Diák á o k t o tth t o h n o n és é 2011.11.15. 1 Az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Mottó: Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megtanulja

Részletesebben

Edzésterv fizikai tesztek teljesítéséhez

Edzésterv fizikai tesztek teljesítéséhez Tisztelt Sporttársak! Az alábbi edzésterv olyan céllal készült, hogy útmutatást adjon Nektek az MKSZ JAB és a BKSZ JAB követelmény rendszerében előírt fizikai felmérési szint teljesítéséhez szükséges felkészüléshez.

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. 3. A Vajda Péter DSE-vel közösen az alábbi rendezvényeket szerveztük a sportiskolás tanulóknak:

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. 3. A Vajda Péter DSE-vel közösen az alábbi rendezvényeket szerveztük a sportiskolás tanulóknak: SPORTISKOLAI SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2012. SZEPTEMBER 1-DECEMBER 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1. Az iskola folyamatos kapcsolatot tart a MOB Sportiskolai Program Pedagógiai Munkacsoportjával illetve a sportiskolai

Részletesebben

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata.

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata. 1. Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei. Ókori és újkori olimpiák. Magyarok az olimpiai versenyeken. Olimpiai szimbólumok. 2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi

Részletesebben

Pedagógiai Csoport. VI. Országos Sporttudományi 1

Pedagógiai Csoport. VI. Országos Sporttudományi 1 A SPORTISKOLAI RENDSZER FEJLESZTÉSÉNEK AKCIÓKUTATÁSSOROZATA Pedagógiai Csoport 1 Szakmai vezető: DR. SZABÓ TAMÁS utánpótlás-nevelési nevelési igazgató Programvezető: LEHMANN LÁSZLÓ pedagógiai csoportvezető

Részletesebben

Magyar Kajak-Kenu Szövetség

Magyar Kajak-Kenu Szövetség Magyar Kajak-Kenu Szövetség KAJAK-KENU SPORT SZAKMAI DOKUMENTUMAI Programok felelősei és a dokumentumok készítői: OLIMPIAI CIKLUS: 2012-2016 Rio TERVEZÉSI ÉV: 2014 Moszkva PROGRAMTERVEK BESZÁMOLÓK TÉMA

Részletesebben

EMELJÜK A SZINTET 3 Felkészülés, tervezés a 2.osztályban. Mihalecz István FC Ajka UEFA Pro

EMELJÜK A SZINTET 3 Felkészülés, tervezés a 2.osztályban. Mihalecz István FC Ajka UEFA Pro EMELJÜK A SZINTET 3 Felkészülés, tervezés a 2.osztályban Mihalecz István FC Ajka UEFA Pro Mit akarsz játszatni!? Minél többet birtokolni a labdát Oda korcsolyázom ahol a korong lesz és nem oda ahol éppen

Részletesebben

alapértéke Játékos-társas vízi gyakorlatok, és gyógyúszás asztmás gyermekek számára Dr. Gunda András

alapértéke Játékos-társas vízi gyakorlatok, és gyógyúszás asztmás gyermekek számára Dr. Gunda András A gyógytestnevelés a testnevelés alapértéke Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Játékos-társas vízi gyakorlatok, és gyógyúszás asztmás gyermekek számára Dr. Gunda András Szakvezető tanár,

Részletesebben

Rétság Városi Sport Egyesület

Rétság Városi Sport Egyesület - Rétság Városi Sport Egyesület - Részlet az alapszabályból: A Rétság Városi Sport Egyesület az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján önállóan m köd társadalmi szervezet. Az egyesület a

Részletesebben

Világjátékok 2013 Cali

Világjátékok 2013 Cali Világjátékok 2013 Cali Bevezető: A Világjátékokat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert szervezet, a Világjátékok Nemzetközi Szövetségének (IWGA) égisze alatt rendezik. Ez a szervezet tömöríti

Részletesebben

DocuCom PDF Trial. www.pdfwizard.com. Zeon PDF Driver Trial. www.zeon.com.tw. Magyar BMX Cross-Triál Szövetség 2008. ÉVI PEKINGI OLIMPIA

DocuCom PDF Trial. www.pdfwizard.com. Zeon PDF Driver Trial. www.zeon.com.tw. Magyar BMX Cross-Triál Szövetség 2008. ÉVI PEKINGI OLIMPIA Magyar BMX Cross-Triál Szövetség 2008. ÉVI PEKINGI OLIMPIA SZEMPONTOK AZ OLIMPIAI JÁTÉKOK FELKÉSZÜLÉSI PROGRAMJÁHOZ I. Olimpiai célkitűzések: A Magyar BMX Cross szövetség a BMX cross kerékpáros versenyeken

Részletesebben

Új kihívások, régi válaszok a magyar versenysport utánpótlás nevelésben

Új kihívások, régi válaszok a magyar versenysport utánpótlás nevelésben Új kihívások, régi válaszok a magyar versenysport utánpótlás nevelésben Velenczei Attila Kutatóhely: Nemzeti Sport Intézt és SE-TSK, Társadalomtudományi Tanszék Témavezető: Földesiné Dr. Szabó Gyöngyi

Részletesebben

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF Saját gondolataim tapasztalataim a labdarúgó sportoló állóképességének fejlesztéséről: Kondicionális

Részletesebben

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 1/5 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club (a továbbiakban: sportegyesület) az

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. 3. A Vajda Péter DSE-vel közösen iskolai sportnapot szerveztünk a sportiskolás tanulóknak.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. 3. A Vajda Péter DSE-vel közösen iskolai sportnapot szerveztünk a sportiskolás tanulóknak. SPORTISKOLAI SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2013. JANUÁR 1-ÁPRILIS 30. SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1. Az iskola folyamatos kapcsolatot tart a MOB Sportiskolai Program Pedagógiai Munkacsoportjával illetve a sportiskolai módszertani

Részletesebben

A Petőházi Sportegyesület szakmai beszámolója

A Petőházi Sportegyesület szakmai beszámolója Nemzeti Sport Intézet részére 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tárgy: Szakmai beszámoló 1 (Beadási határidő: 2013. július 30.) A Petőházi Sportegyesület szakmai beszámolója Egyesületünk sportfejlesztési

Részletesebben

Nemzetközi Erőnléti Edző Sporttudományos Konferencia International Strength & Conditioning Sport Science Conference

Nemzetközi Erőnléti Edző Sporttudományos Konferencia International Strength & Conditioning Sport Science Conference Nemzetközi Erőnléti Edző Sporttudományos Konferencia International Strength & Conditioning Sport Science Conference "Integrált edzésmódszerek az erőnléti edzésben és a korrektív sportrehabilitációban"

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Versenykiírás. Általános rendelkezések

Versenykiírás. Általános rendelkezések Versenykiírás Általános rendelkezések 1. A Campus Olimpia bemutatása A Campus Olimpia 2010. július 20-22 között megrendezendő sportrendezvény a magyarországi és a határon túli felsőoktatási intézmények

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Szakmai vezető: DR. SZABÓ TAMÁS utánpótlás-nevelési igazgató. Sportiskolai programvezető: LEHMANN LÁSZLÓ pedagógiai csoportvezető

Szakmai vezető: DR. SZABÓ TAMÁS utánpótlás-nevelési igazgató. Sportiskolai programvezető: LEHMANN LÁSZLÓ pedagógiai csoportvezető A KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI KERETTANTERV Szakmai vezető: DR. SZABÓ TAMÁS utánpótlás-nevelési igazgató Sportiskolai programvezető: LEHMANN LÁSZLÓ pedagógiai csoportvezető Koordinátor: FARKAS MÁRTA

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

Vitorlásiskolák akkreditációja A versenysport legfontosabb szegmense az utánpótlás felkutatása, - képzése, - nevelése

Vitorlásiskolák akkreditációja A versenysport legfontosabb szegmense az utánpótlás felkutatása, - képzése, - nevelése Vitorlásiskolák akkreditációja A versenysport legfontosabb szegmense az utánpótlás felkutatása, - képzése, - nevelése A folyamat célja: A magyarországi képző helyek klaszterének összeállítása A képző helyek

Részletesebben

A Kölyökatlétika értékei, céljai és lehet ségei a közoktatásban. Dornbach Ildikó KA szakmai program vezet

A Kölyökatlétika értékei, céljai és lehet ségei a közoktatásban. Dornbach Ildikó KA szakmai program vezet A Kölyökatlétika értékei, céljai és lehet ségei a közoktatásban Dornbach Ildikó KA szakmai program vezet KIDS Athletics? Kölyökatlétika? IAAF Egy speciális program a 6-12 éves gyermekek számára A világ

Részletesebben

Hosszú távú edzéstervezés az evezés versenysport célú felkészítésében

Hosszú távú edzéstervezés az evezés versenysport célú felkészítésében Országos evezős edzőtovábbképzés Hosszú távú edzéstervezés az evezés versenysport célú felkészítésében Edzéstervezési stratégiák kialakítása a kezdő szinttől, az olimpiai bajnok felkészítéséig Dubecz József

Részletesebben

Testnevelés és sport munkaközösség munkaterve 2013/2014. tanév

Testnevelés és sport munkaközösség munkaterve 2013/2014. tanév Testnevelés és sport munkaközösség munkaterve 2013/2014. tanév Készítette: Ignácz Krisztina munkaközösség-vezető 2013. szeptember 13. A munkaközösség tagjai: Felső tagozat: Baranyi Katalin Csomor Erika

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. NOVEMBER 27-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. NOVEMBER 27-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. NOVEMBER 27-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1189-20/2008. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat felülvizsgált és módosított testnevelési-

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

ASCENDE, SUPERIUS A DUNAKESZI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLA BEMUTATÁSA

ASCENDE, SUPERIUS A DUNAKESZI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLA BEMUTATÁSA ASCENDE, SUPERIUS A DUNAKESZI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLA BEMUTATÁSA Sportiskolai kontrolling 2014. április 2. STATISZTIKÁINK 46,5 fő pedagógus, 1 fő adminisztratív

Részletesebben

KAJAK PÓLÓ FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM 2015

KAJAK PÓLÓ FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM 2015 PROGRAMTERVEK Magyar Kajak-Kenu Szövetség KAJAK PÓLÓ FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM 2015 KAJAK-KENU SPORT SZAKMAI DOKUMENTUMAI Programok felelősei és a dokumentumok készítői: OLIMPIAI CIKLUS: 2012-2016 Rio TERVEZÉSI

Részletesebben

SÁRKÁNYHAJÓ HAZAI VERSENYRENDSZER 2015

SÁRKÁNYHAJÓ HAZAI VERSENYRENDSZER 2015 PROGRAMTERVEK Magyar Kajak-Kenu Szövetség SÁRKÁNYHAJÓ HAZAI VERSENYRENDSZER 2015 KAJAK-KENU SPORT SZAKMAI DOKUMENTUMAI Programok felelősei és a dokumentumok készítői: OLIMPIAI CIKLUS: 2012-2016 Rio TERVEZÉSI

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Jegyzőkönyv. a Magyar Olimpiai Bizottság 2014. szeptember 23 i Elnökségi üléséről

Jegyzőkönyv. a Magyar Olimpiai Bizottság 2014. szeptember 23 i Elnökségi üléséről Jegyzőkönyv a Magyar Olimpiai Bizottság 2014. szeptember 23 i Elnökségi üléséről Készült: a Magyar Olimpiai Bizottság Elnökségének 2014. szeptember 23. napján 9:00 órakor, a Magyar Olimpiai Bizottság (1124

Részletesebben

Tanulmányi szabályzat: a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának tanulmányi és vizsgaszabályzatát tekinti irányadónak.

Tanulmányi szabályzat: a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának tanulmányi és vizsgaszabályzatát tekinti irányadónak. MVLSZ Edzőképzés a vízilabda sportágban Tanulmányi szabályzat: a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának tanulmányi és vizsgaszabályzatát tekinti irányadónak. A képzés elnevezése: MVLSZ

Részletesebben

Agilis vezető, eredményes csapat. 2015. április 16.

Agilis vezető, eredményes csapat. 2015. április 16. MEGHÍVÓ LEAN Office Konferencia Agilis vezető, eredményes csapat 2015. április 16. MEGHÍVÓ Vezetőként az a legfőbb dolgom, hogy a csapatban mindenkit jobbá tegyek. (Kemény Dénes) A vállalat, akár az emberi

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI ÉS SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Magyar Edzők Társasága 2014. évi tevékenységéről

KÖZHASZNÚSÁGI ÉS SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Magyar Edzők Társasága 2014. évi tevékenységéről KÖZHASZNÚSÁGI ÉS SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Magyar Edzők Társasága 2014. évi tevékenységéről A MET fennállásának 21. évét kezdte meg 2014-ben. Mint azt a 2013. évi jubileumi közgyűlésünkön is kifejtettük, továbbra

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

Ifjúsági- Junior - Felnőtt Uszonyosúszó. Nyílt Országos Bajnokság 2014. évi VERSENYKIÍRÁSA Hód Kupa Béka, Cápa, Gyermek Találkozó

Ifjúsági- Junior - Felnőtt Uszonyosúszó. Nyílt Országos Bajnokság 2014. évi VERSENYKIÍRÁSA Hód Kupa Béka, Cápa, Gyermek Találkozó Ifjúsági- Junior - Felnőtt Uszonyosúszó Nyílt Országos Bajnokság 2014. évi VERSENYKIÍRÁSA Hód Kupa Béka, Cápa, Gyermek Találkozó 1. Célja: A 2014. év uszonyosúszó ifjúsági, junior és felnőtt korcsoport

Részletesebben

FITNESS A fitness kifejezés szótári jelentése:

FITNESS A fitness kifejezés szótári jelentése: FITNESS A fitness kifejezés szótári jelentése: 1. Alkalmasság LABDA NÉLKÜLI KOORDINÁCIÓ 2. Megfelelés 3. Rátermettség 4. Állóképesség A körülmény, amikor valaki fizikailag erős és egészséges (Oxford Dictionary)

Részletesebben

SPORTSZAKMAI GYAKORLAT

SPORTSZAKMAI GYAKORLAT Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Testnevelési- és Sporttudományi Intézet SPORTSZAKMAI GYAKORLAT Testnevelő Edző Bsc Nappali tagozat TEMATIKA DOKUMENTUMOK ÜGYMENET Testnevelő Edző Bsc Nappali

Részletesebben

2008/2009. TANÉVI ÚSZÁS DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ II. korcsoport. 2009. február 07. Székesfehérvár, Csitáry G. Emil Fedettuszoda

2008/2009. TANÉVI ÚSZÁS DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ II. korcsoport. 2009. február 07. Székesfehérvár, Csitáry G. Emil Fedettuszoda 2008/2009. TANÉVI ÚSZÁS DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ II. korcsoport 2009. február 07. Székesfehérvár, Csitáry G. Emil Fedettuszoda Fővédnökök: Dr. Gyenesei István Önkormányzati Minisztérium miniszter Dr.

Részletesebben

Önéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet

Önéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Önéletrajz Személyes információk: Név: Munkahely: Beosztás: E-mail: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Főiskolai docens revesz.laszlo@ektf.hu Tudományos fokozat: PhD.

Részletesebben

MAGYAR RÖGBI SZÖVETSÉG

MAGYAR RÖGBI SZÖVETSÉG 1 A MAGYAR RÖGBI SZÖVETSÉG KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 2005. 2 A MAGYAR RÖGBI SZÖVETSÉG KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 1. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. p) pontjának, valamint a sport területén képesítéshez

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Copyright, Sáfár Sándor Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottság

Copyright, Sáfár Sándor Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottság KÖZPONTI EDZÉS Copyright, Sáfár Sándor Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottság JANUÁR, 0 H K Sze Cs P Szo V 6 7 8 9 0 6 7 8 9 0 6 A további edzésprogram sikeres végrehajtásához és a kitűzött

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Fiedler Ottó Sportegyesület 2014 évi tevékenységéről. Ó z d, 2015. február 19. Fiedler Ottó Sportegyesület Elnöke

TÁJÉKOZTATÓ. a Fiedler Ottó Sportegyesület 2014 évi tevékenységéről. Ó z d, 2015. február 19. Fiedler Ottó Sportegyesület Elnöke TÁJÉKOZTATÓ a Fiedler Ottó Sportegyesület 2014 évi tevékenységéről Ó z d, 2015. február 19. Előterjesztő: Fiedler Ottó Sportegyesület Elnöke Egyesületünk rövid bemutatása: 1906-ban Ózdon épült fel Közép-Európa

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

2013. SPECIÁLIS SZAKISKOLÁK ORSZÁGOS SPORTFESZTIVÁLJA. Bajai Közoktatási Intézmény és Gyermekotthon. 2013. Április 25-26-27.

2013. SPECIÁLIS SZAKISKOLÁK ORSZÁGOS SPORTFESZTIVÁLJA. Bajai Közoktatási Intézmény és Gyermekotthon. 2013. Április 25-26-27. 2013. SPECIÁLIS SZAKISKOLÁK ORSZÁGOS SPORTFESZTIVÁLJA 2013. Április 25-26-27. Bajai Közoktatási Intézmény és Gyermekotthon VERSENYKIÍRÁS Sportosan Könnyebb! Speciális Szakiskolák Országos Sportfesztiválja

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ AZ ÁLLAMI SPORT CÉLÚ TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSA SORÁN IRÁNYADÓ BENCHMARK-RENDSZERRŐL

TÁJÉKOZTATÓ AZ ÁLLAMI SPORT CÉLÚ TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSA SORÁN IRÁNYADÓ BENCHMARK-RENDSZERRŐL TÁJÉKOZTATÓ AZ ÁLLAMI SPORT CÉLÚ TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSA SORÁN IRÁNYADÓ BENCHMARK-RENDSZERRŐL Tájékoztatjuk, hogy a lenti felsorolás nem teljes körű. Az összefoglalóban, illetve a táblázatban nem szerepeltetett,

Részletesebben

TRIATLON SPORTÁGI FELMÉRÉSEK (Az olimpiai keret és a korosztályos válogatottak részére)

TRIATLON SPORTÁGI FELMÉRÉSEK (Az olimpiai keret és a korosztályos válogatottak részére) TRIATLON SPORTÁGI FELMÉRÉSEK (Az olimpiai keret a korosztályos válogatottak rzére) dr. Szakály Zsolt Kzítette: Dr. Szakály Zsolt A vizsgálatokhoz szükséges tárgyi feltételek: Nyugat-Magyarországi Egyetem

Részletesebben

SPORTÁGAK ÉS VILÁGVERSENYEK DEBRECENBEN

SPORTÁGAK ÉS VILÁGVERSENYEK DEBRECENBEN SPORTÁGAK ÉS VILÁGVERSENYEK DEBRECENBEN 1. Atlétika 2. Torna 3. Sportaerobic 4. Jégkorong 5. Kézilabda 6. Duatlon 7. Cselgáncs 8. Úszás 9. Kosárlabda 10. Vívás 11. RG 12. Kendó 13. Öttusa Sportágak Esemény

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

- a hallgató ismerje meg a sportág jellegzetességeit, szabályait, eszközeit, játékterületét,

- a hallgató ismerje meg a sportág jellegzetességeit, szabályait, eszközeit, játékterületét, Union Sportcentrum, Székesfehérvár, Király sor 17. Tantárgy neve és kódja: TESTNEVELÉS - FALLABDÁZÁS Kreditérték: 0 Nappali tagozat 013/014. tanév 1. félév Sportközponti gyakorlat: 14.30 K ép.34. Oktatási

Részletesebben

Labdarúgó Akadémia 2009.

Labdarúgó Akadémia 2009. Labdarúgó Akadémia 2009. Stratégia Filozófia Felépítés Infrastruktúra Tehetségek Kiválasztása Tehetségek Képzése Versenyeztetés Szervezés Felépítés Az ETO, ami nem csak egy ETO sport- szórakoztatóés Szabadidı

Részletesebben

A kondicionális felkészítés jelentősége az U9-es korosztályban

A kondicionális felkészítés jelentősége az U9-es korosztályban A kondicionális felkészítés jelentősége az U9-es korosztályban Dr. Sáfár Sándor PhD. Sporttudományi szakember MLSZ, Erőnléti - Rehabilitációs és Módszertani Központ Kondicionális Emocionális Koordinációs

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az Ózdi Kézilabda Club tevékenységéről

TÁJÉKOZTATÓ az Ózdi Kézilabda Club tevékenységéről TÁJÉKOZTATÓ az Ózdi Kézilabda Club tevékenységéről Ó z d, 2014. június 26. Előterjesztő: Ózdi Kézilabda Club Elnöke Az Ózdi Kézilabda Club nevében szeretnénk Önöket tájékoztatni egyesületünk működéséről.

Részletesebben