TERHELÉS-, ÉS TELJESÍTMÉNY-ÉLETTANI MUTATÓK VIZSGÁLATA A MAGYAR HONVÉDSÉG ÉS A CIVIL SZFÉRA HADRAFOGHATÓSÁG SZEMPONTJÁBÓL ÉRINTETT TERÜLETEIN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TERHELÉS-, ÉS TELJESÍTMÉNY-ÉLETTANI MUTATÓK VIZSGÁLATA A MAGYAR HONVÉDSÉG ÉS A CIVIL SZFÉRA HADRAFOGHATÓSÁG SZEMPONTJÁBÓL ÉRINTETT TERÜLETEIN"

Átírás

1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA TERHELÉS-, ÉS TELJESÍTMÉNY-ÉLETTANI MUTATÓK VIZSGÁLATA A MAGYAR HONVÉDSÉG ÉS A CIVIL SZFÉRA HADRAFOGHATÓSÁG SZEMPONTJÁBÓL ÉRINTETT TERÜLETEIN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Kovács Péter őrnagy Tudományos témavezető: Dr. Farkas József nyá. orvos vezérőrnagy egyetemi magántanár, a MTA doktora BUDAPEST

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA... 4 KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK... 5 KUTATÁSI MÓDSZEREK A KUTATÁSI TÉMA ÉRTELMEZÉSE A KUTATÁSI TÉMA ALAPFOGALMAI A VÁLASZTOTT TÉMA TUDOMÁNY-RENDSZERTANI ÉRTELMEZÉSE A TÉMA HELYE A MAGYAR HONVÉDSÉG EGÉSZSÉGÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERÉBEN KÖVETKEZTETÉSEK A FIZIKAI TERHELÉS ÉS TELJESÍTMÉNY SZEREPE TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A FIZIKAI TERHELÉS ÉS TELJESÍTMÉNY ÉLETTANÁNAK VIZSGÁLATA A JELEN KORBAN Irodalmi áttekintés Felmérési metodikák áttekintése egyes NATO országok hadseregeiben Fizikai alkalmasság-vizsgáló eljárások a Magyar Honvédségben 1997 és 2004 között A FIZIKAI TERHELÉS- ÉS TELJESÍTMÉNY VIZSGÁLATÁNAK LEHETSÉGES HELYE A JÖVŐBEN KÖVETKEZTETÉSEK TERHELÉS- ÉS TELJESÍTMÉNY-ÉLETTANI MUTATÓK VIZSGÁLATA A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN VIZSGÁLATI MÓDSZEREK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ÉS TAPASZTALATOK Általános jellemzés Antropometria Kardiorespiratórikus állóképesség Erő-állóképesség Következtetések A MAGYAR HONVÉDSÉG FIZIKAI ALKALMASSÁG-VIZSGÁLATI RENDSZERÉNEK TOVÁBBFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A FIZIKAI ALKALMASSÁG TÉNYEZŐI A FIZIKAI ALKALMASSÁG-VIZSGÁLATI RENDSZER TOVÁBBFEJLESZTÉSE

3 4.3 KÖVETKEZTETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁS AZ ELVÉGZETT TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG ÖSSZEGZÉSE TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK AZ ÉRTEKEZÉS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI FELHASZNÁLHATÓSÁGA, AJÁNLÁSOK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS MELLÉKLETEK FELHASZNÁLT IRODALOM PUBLIKÁCIÓK HIVATKOZÁSI JEGYZÉK

4 Bevezetés A témaválasztás indoklása Az emberi történelem folyamán az aktív testmozgás és a hozzá kapcsolódó fizikai kondíció alapvető jelentőséggel bírt, amely a létfenntartásban és a kommunikációban egyaránt megnyilvánult. A jó fizikai kondíció olyan értéket képvisel, amelynek birtokában javul az életminőség és növekszik a várható élettartam. A technikai forradalom és az urbanizáció a természetes testmozgások háttérbe szorulását, az ülő életmód elterjedését, és az un. hipokinetikus syndróma 1 incidenciájának növekedését eredményezték. A jelentős fizikai aktivitással járó létfenntartást napjainkra a fizikai inaktivitás váltotta fel (1. ábra). Jelenünk modernizált és civilizált társadalmaiban elsősorban a sport- és néhány kevésbé gépesített munkatevékenység jelenheti az egészségünk megőrzéséhez szükséges fizikai igénybevételt 2. A civilizáció térhódításával nincs összhangban életmódkultúránk fejlődése, amelyet szomorú egészségügyi statisztikák igazolnak 3. A civilizált társadalmakban a csökkent munkavégző képesség leggyakoribb okaként a szív és keringésrendszeri, valamint a mozgásszervi megbetegedések szerepelnek (2. ábra). Ezek egyik legfőbb kiváltó oka a mozgásszegény életmód % Egyéb emberi munka % gépi munka % 10% 6% Mozgásszerv és gerinc Szív és ér kerinkés rendszer Egészséges 20 69% ábra (balra): Az emberi munka részesedése az ipar és a mezőgazdaság energiaszükségletének előállításából a fejlett ipari társadalmakban 4, 2. ábra (jobbra): A külföldi katonai szolgálatról hazatértek leggyakoribb megbetegedései 5 Az egészséges életmód egyik nélkülözhetetlen alapeleme a megfelelő terhelési mutatókkal végzett rendszeres testmozgás, amelynek pozitív hatása az emberi szervezet egészségi állapotára közismert 6,7. Egy egészséges ember funkcionálisan ép szervrendszerekből álló szervezetének karbantartása igen sok szakértelmet és egyéni bánásmódot igényel. A megfelelő eljárások hiányában az életminőség romlik, a munkavégző képesség és a várható átlagéletkor csökken. A FIMS XXVII. Sportorvos Világkongresszus 2002-ben a fizikai inaktívitást a XXI. század egyik legnagyobb népegészségügyi problémájaként említi egyetértési nyilatkozatában 8. A nyugat-európai országok és az Európai Unió népegészségügyi stratégiájához hasonlóan a Magyar Köztársaság is fokozott figyelmet szentel az egészséges életmód kialakításának. A magyar népegészségügyi stratégia része a védelmi szféra társadalmi rétegének szervezett keretek között történő életmódreformja, amely példa értékű lehet a civil populáció irányában 9. A honvédelmi szférát is jellemzik azok a modernizáció következtében fellépő problémák, amelyekkel maga az egész társadalom, sőt a civilizált emberiség is küzd. 4

5 A problémakör minél alaposabb és több szempontból történő megismeréséhez célirányos vizsgálatok alkalmazására van szükség. A terhelés és teljesítmény-élettani vizsgálatok a népegészségügyi, a sportegészségügyi és a munkaegészségügyi ellátásban, valamint a Magyar Honvédség Egészségügyi Szolgálatának prevenciós feladatai között igen fontos szerepet töltenek be 10,11,12,13. A Magyar Honvédség fizikai alkalmasság-vizsgálati és fizikai felkészülési rendszerének továbbfejlesztése az elmúlt évek tapasztalatai alapján időszerű. A vizsgálati tapasztalatokon alapuló, gyakorlatban is hasznosítható megoldási lehetőségek feltérképezése a jelen problémakör megoldásához vezető út egyik alapköve, esszenciális részfeladata a haderő minőségi átalakításának. A Magyar Honvédségben 1998 óta beszélhetünk az egész állományt érintő fizikai alkalmasság vizsgálatokról. A terhelés- és teljesítmény-élettani vizsgálatok végrehajtásáért a MH Egészségvédelmi Intézet Fizikai Alkalmasság-vizsgáló Osztálya felel, amely 1997-ben alakult meg. Az osztály munkájában csaknem megalakulása óta részt veszek. Jelenlegi munkakörömben elsősorban a fizikai alkalmasság vizsgálatával és időszakos ellenőrzésével, foglalkozom. Az MH Egészségvédelmi Intézet Fizikai Alkalmasság-vizsgáló Osztály teljesítmény-, és terhelés-élettani laboratóriuma a hivatásos és szerződéses katonai pályára jelentkezők, valamint a már állományban lévő hivatásos és szerződéses katonák körében végzi vizsgálatait. Az elvégzett vizsgálatok eredményei mintát adnak mind a honvédelem által érintett polgári szféra, mind pedig a Magyar Honvédség kondícionális állapotáról. Az önkéntes haderőre történő átállást megelőzően a sorállomány, majd az önkéntes haderőben a szerződéses állományba jelentkezők fizikai alkalmassága jól tükrözi a civil szektor hadrafoghatóság szempontjából érintett területeinek edzettségi állapotát, ami fontos népegészségügyi mutató. A hivatásos és szerződéses katonák fizikai alkalmassága és edzettségi állapota a harcérték egyik érzékeny mutatója. A nem megfelelő fizikai teherbíró képesség és teljesítőképesség hátterében elsősorban a hibás életmód áll. A fegyveres testületekben fokozott figyelmet kíván az állomány életmódkultúrájának javítása, ugyanis a szolgálati feladatok ellátása nagy fizikai és szellemi megterheléssel járó rizikófaktorként jelentkezik. Ennek következtében nemcsak az egyén terhelés- és teljesítmény-élettani mutatói romolhatnak, hanem számos esetben egészségkárosodás is bekövetkezhet. A honvédelmi feladatok ellátásánál különösen fontos a megfelelő egészségi állapot és az arra épülő jó fizikai kondíció. Tudományos munkámban olyan szakterületet kerestem és választottam, amelynek kutatása, véleményem szerint, aktuális és számottevő gyakorlati jelentőséggel bír. Meggyőződésem, hogy a védelmi szférában dolgozó testnevelő tanári, illetve sportvégzettséggel rendelkező szakemberek véleménye is csak akkor érvényesülhet, hogy ha az kellőképpen megalapozott és eleget tesz a kor követelményeinek. A hadtudomány, az orvostudomány, a testnevelés és sporttudomány határmezsgyéjén lévő interdiszciplinális kutatási terület kiválasztásánál nagy kihívást jelentett számomra a megjelölt kutatási terület fiatal mivolta, megismerésének és továbbfejelődésének lehetőségei. Kutatási célkitűzések A versenysportban és az egészségsportban a felkészülés első lépéseként meghatározó jelentőséggel bír a felkészülési terv kidolgozása. Ennek alapvető része a felkészülési célok pontos meghatározása. A tudományos munka és a sportbeli felkészülés ebben a vonatkozásban igen sok hasonlóságot mutat. Az eredményes kutatómunka záloga a reális és értékes eredményekkel kecsegtető kutatási célok meghatározása. 5

6 Az általam választott interdiszciplinális kutatási terület rengeteg specifikummal és egyéni sajátossággal bír. A tudományos terület fiatal mivoltából fakadóan számos elméleti és gyakorlati kérdés merül fel. A megjelenő problémák megismerése, elemzése és a megoldási lehetőségek felkutatása kutatási célként is értelmezhető. Ezek meghatározásánál fontos szempont volt a reális, gyakorlatban is jól hasznosítható eredmények elérésének szándéka. Az ismert elméleti és gyakorlati tényezők figyelembe vételével az alábbi kutatási célokat határoztam meg: 1. A Magyar Honvédségben alkalmazott terhelés- és teljesítmény-élettani vizsgálatok kutatási témakörként történő értelmezése. A témakör tudomány-rendszertani elemzése és legfontosabb alapfogalmainak rendszerezése. A vizsgált terület helyének és szerepének megismerése és pontos meghatározása a Magyar Honvédségben. 2. A fizikai terhelés- és teljesítmény-elemzés szerepének vizsgálata. A fizikai alkalmasság megállapítására alkalmazott módszerek megismerése a hazai és nemzetközi szférában. Különös tekintettel a civil szféra, az egyes NATO tagállamok hadseregei, valamint a Magyar Honvédség és között alkalmazott vizsgálati eljárásaira. 3. A fizikai alkalmasságot befolyásoló tényezők megismerése és rendszerezése. 4. Egyes terhelés- és teljesítmény-élettani, valamint egyes antropometriai mutatók vizsgálata, megismerése, valamint értékelése a Magyar Honvédség és a civil szféra hadrafoghatóság szempontjából érintett területein. 5. A magyar hadsereg fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszerének vizsgálata és elemzése. A továbbfejlesztés lehetőségeinek feltárása. Javaslattétel. Kutatási módszerek Kutatómunkám előkészítését a tanulmányi és kutatási terv elkészítésével kezdtem. A terv szerinti végrehajtást a doktori iskola előírásainak megfelelően szemeszterenként ellenőriztem és értékeltem. Munkámat a kutatóhelyek számbavételével és a forráslehetőségek felmérésével folytattam. Ennek során elsődleges szempont volt, hogy a választott kutatóhelyek és forráslehetőségek elérhetőek legyenek számomra, és minél pontosabb információkat és adatokat eredményezhessenek munkámhoz. A források osztályozása és rangsorolása után megkezdtem az adatgyűjtést. A szakirodalom gyűjtésének első lépéseként az egyetemi tanulmányaim során feldolgozott, és látókörömbe került szakirodalmakat rendszereztem és dolgoztam fel. Felkerestem azokat a szakkönyvtárakat, amelyekben a választott témakör feldolgozásához szükséges források megtalálhatóak. A tudományos képzés ideje alatt folyamatosan és aktívan vettem részt a választott témát érintő konferenciákon és egyéb szakmai rendezvényeken. Folyamatosan gyűjtöm, rendszerezem és tanulmányozom a témát érintő és rendelkezésre álló legfrissebb hazai és nemzetközi forrásokat. Munkámban segítettek az idősebb és nagyobb tapasztalattal rendelkező szakemberek. A kutatási téma interdiszciplináris jellegéből és specifikumából adódóan a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola keretein belül folytatott 6

7 tudományos képzés során engedéllyel áthallgattam a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kar Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskolába terhelésélettan és edzettség élettana témakörökben. A dolgozat fejlődéstörténeti részének elkészítéséhez történeti kutatási módszerek alkalmazására volt szükség. A témával kapcsolatos kérdésekben folyamatosan konzultáltam a rendelkezésre álló szakértőkkel. A kutatási témával kapcsolatosan gyűjtött adatok elemzése, rendszerezése, összevetése és értékelése folyamatos. Kutatói gyakorlatomat a főként Fizikai Alkalmasság-vizsgáló Osztály terhelés-élettani és teljesítmény-élettani laboratóriumaiban szereztem, ahol egyszerű és összetett terhelés- és teljesítmény-élettani, valamint antropometriai vizsgáló eljárásokat alkalmaztam 14. Munkám során elemeztem és értékeltem az elmúlt évek statisztikai adatait és vizsgálati tapasztalatait, valamint elvégeztem a témával kapcsolatosan látókörömbe került nemzetközi és hazai szakirodalmak összehasonlító elemezését. Az érvényben lévő fizikai alkalmassági vizsgálati rendszer követelményrendszerét kidolgozó munkacsoport vezetőjeként részletes tanulmányokat folytattam a témakörben. A jelenleg hatályos jogszabályban leírt metodika továbbfejlesztésében is aktívan részt veszek, az Egészségügyi Parancsnokság kijelölt munkacsoportjának témakörért felelős szakembereként. A munkám során rendszeresen levont következtetések alapján, több megbeszélésre, értekezésre és vitára került sor a kutatási témában, hivatalos és tudományos fórumokon. A felmerült hiányosságok és problémák megvitatása és kijavítása folyamatos. Rendszerszemléletű értelmezés és megfelelő visszacsatolások alapján a dolgozat különböző részei többször kerültek értelmezésre, és szükség szerint átdolgozásra. A kutatási célok eléréséhez szükséges ismeretanyag feldolgozása után került sor az eredmények rendszerezésére és összefoglalására, majd az értekezés elkészítésére. 1 A kutatási téma értelmezése 1.1 A kutatási téma alapfogalmai A fizikai alkalmasságot befolyásoló tényezők kutatása és elemzése egységes terminológiát kíván, így a téma tudományos igényű vizsgálata szükségessé teszi a legfontosabb alapfogalmak értelmezését. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint az alkalmas szó jelentése valamire megfelelő, felhasználható, az alkalmasság szóé pedig valakinek, valaminek az a tulajdonsága, hogy alkalmas valamire 15. Béleczki Lajos a következőket írja le: Munkaköri alkalmasság vizsgálat annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben, munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent, és annak képes-e megfelelni 16. A fizikai alkalmasságot az érvényben lévő 4/2003. (I. 31.) HM rendelet a 2. (1) pontban a következőképpen határozza meg: Hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra (a továbbiakban együtt: hivatásos katonai szolgálat) egészségileg, pszichikailag és fizikailag azok alkalmasak, akiknek nincs olyan fizikai vagy pszichikai elváltozásuk, betegségük vagy fogyatékosságuk, amely a katonai szolgálat teljesítését nem teszi lehetővé, illetve annak során egészségi állapotuk jelentős rosszabbodásának veszélye nem várható. A fent leírtak szerint adott munkakör betöltésére fizikailag az a személy alkalmas, aki egy adott munkafeladat elvégzéséhez szükséges egészségi, pszichikai és terhelés-élettani követelményeknek megfelel. A Magyar Honvédség Egészségvédelmi Intézet Fizikai Alkalmasság-vizsgáló Osztály megalakulása (1997) óta alkalmazott gyakorlat alapján 7

8 igazolásra került, hogy a fizikai alkalmasság és vizsgálatának fogalma csak a háromirányú egészségi, pszichikai és terhelés-élettani vizsgálatok egységében értelmezhető. A fenti meghatározások és a gyakorlati tapasztalatok alapján, a fizikai alkalmasság vizsgálat olyan egészségi, pszichológiai, teljesítmény-élettani vizsgáló eljárások összességeként értelmezhető, amelyek egy adott munkakör betöltéséhez, illetve adott munkafeladatok elvégzéséhez szükséges adottságok és képességek meglétét (pályaalkalmasság) vizsgálják. Végrehajtására csak a fizikai alkalmasság vizsgálat elvégzésére létrehozott egészségügyi intézmény keretein belül kerülhet sor (MH Egészségvédelmi Intézet Alkalmasság-vizsgáló Osztályok, Kecskeméti Repülőkórház). A Fizikai Alkalmasság-vizsgáló egészségügyi szerv által végezhető vizsgálat során fizikailag alkalmas illetve fizikailag alkalmatlan minősítés adható. A fizikai alkalmasságot érintő legfontosabb fogalmak között szerepel a kondíció, az edzettség és a sportforma. A kondíció szó jelentése a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint testi, egészségi állapot, a sportban pedig erőnlét, amit a küzdő és teljesítőképesség állapotaként definiál. 17 Nádori László az erőnléten a sportoló edzettségének fizikai-pszichikai összetevőjét érti, sportformán pedig az edzettség aktuális megjelenését 18. Dr. Frenkl Róbert az edzettséget a következőképpen definiálja: az edzettség a szervezet olyan pszichofiziológiai harmóniája, amely egyidejűleg jelenti az ember optimális teljesítőképességét (sport), szilárd egészségi egyensúlyát (prevenció) és lelki, szellemi teherbírását (mentális hatás) 19. Dr. Malomsoki Jenő 20 és Dr. Pucsok József 21 az erőkifejtés hatására a szervezetben kialakult adaptációt értelmezi edzettségként. Ezen meghatározások alapján az edzettség az erőkifejtés hatására fiziológiai és pszichológiai szinten bekövetkező adaptációként értelmezhető. Ennek megfelelően a fizikai kondíció a teljesítmény összetevőkön (teljesítőképesség és teljesítőkészség) 22 keresztül megnyilvánuló edzettségi állapot, amelyet a funkcionális szervek és szervrendszerek működésének (terhelésre adott élettani válasz) adott tevékenységbeli színvonala (aktuális forma) jellemez. A teljesítményt a Magyar Értelmező Kéziszótár valamely tevékenység eredményének, és az egységnyi idő alatt elvégzett munkaként határozza meg 23. Fizikai értelemben a teljesítménnyel a munkavégzés sebességének adunk kifejezést. Jele a P és mértékegysége a watt, amely az a mértékegység, amelyet 1 joule munka 1 másodperc alatt létrehoz, tehát P = W / t 24. A terhelés a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint szerkezetre, felületre ható mechanikai erők összessége 25. A munkát a Magyar Értelmező Kéziszótár erőkifejtésként illetve fizikai értelemben az erőhatással közölt energia mennyiségeként értelmezi 26. A biomechanika 27 a munkát az erő és az elmozdulásának az erő irányába eső összetevőjének szorzataként tárgyalja. Jele a W, SI mértékegysége a joule. Az élettan a Magyar Értelmező Kéziszótárban a biológiának az életműködéssel foglalkozó ágaként kerül meghatározásra 28. A testnevelést Bátori 29 olyan céltudatos, tervszerűen irányított nevelési folyamatnak nevezi, amely sajátos művelődéstartalmával a sokoldalúan képzett személyiség kialakítására irányul, előre meghatározott társadalmi célok alapján. A Sportot Makszin I. Takács F. után a testi képességek fejlesztését és versenyszerű összemérését szolgáló tevékenységként értelmezi, és a testkultúra legfontosabb elemeként tárgyalja az egészség és a testnevelés mellett 30. A fenti meghatározások alapján a gyakorlatban a terhelés-élettan, a teljesítményélettan, a munkaélettan és a sportélettan elnevezések helyenként vitatottak, azonban egyaránt elterjedtek 31,32. 8

9 A fizikai alkalmasság időszakos ellenőrzése a fizikai állapotfelmérés, amelynek fogalmát a mindennapi gyakorlat alapján célszerű pontosan meghatározni. A fizikai állapotfelmérés olyan vizsgáló eljárások összessége, amelynek célja az adott munkakör betöltésére alkalmas katona aktuális edzettségi állapotának meghatározása. A megfelelő színvonalú edzettségi állapot a fizikai felkészülés és kiképzés folyamatának eredménye, amely jelentősen befolyásolja a munkaköri feladat végrehajtását és annak minőségét. A fizikai állapot megfelelő színvonalának meglétét az arra kijelölt Fizikai Állapotfelmérő Bizottságok az állományba kerülés után évente ellenőrzik. A fizikai alkalmasság megállapításának folyamata (3. ábra) indokolja a szorosan egymáshoz kapcsolódó két fogalom differenciált meghatározását. Fizikai alkalmasság-vizsgálat Fizikailag alkalmas Fizikailag alkalmatlan A fizikai alkalmasság felülvizsgálata katonai szolgálatra alkalmatlan Korlátozással alkalmas Javasolt: fizikai állapota megfelelő kifejezés fizikai terhelhetősége jelenleg nem megfelelő hat hónapon belül ismételt állapotfelmérése szükséges Időszakos fizikai állapot felmérés első fok Időszakos fizikai állapot felmérés másodfok Fizikailag alkalmatlan, javasolt: fizikai állapota nem megfelelő kifejezés 3. ábra: A Fizikai alkalmasság-vizsgálat folyamata a Magyar Honvédségben 1.2 A választott téma tudomány-rendszertani értelmezése A fizikai alkalmasság-vizsgálat témakörének megismerésekor kiemelt szerepet kap a téma tudomány-rendszertani elemzése, illetve értelmezése. Az UNESCO 1980-as ajánlása, a felsőoktatásról szóló évi LXXX. Törvény, az 1997-ben az ENSZ által közé tett tudományok fája és a 169/2000. (IX.29.) Kormány rendelet megjelölt tudományterületei a tudományok rendszertani értelmezésében nem képviselnek egységes álláspontot. A rendszertani elemzésnél igen fontos szempont, hogy a tudományok struktúrája nem állandó, a tudományos életben jelenleg is tartanak a diszciplínákról folyó viták 33. Rendszerszemléletű és fejlődéstörténeti megközelítés alapján célszerű tanulmányozni az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágak, valamint a művészeti ágak besorolásáról szóló 169/2000. (IX.29.) Kormány rendeletet, valamint a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi struktúráját, 34 és ennek alapján elvégezni a téma tudomány-rendszertani meghatározását. A 169/2000. (IX.29.) Kormány rendeletet melléklete jól tükrözi a kutatási téma interdiszciplinális jellegét. Ez alapján dominánsan jelenik meg a társadalomtudományok területéről a hadtudomány, az orvostudományok, valamint a bölcsészettudományok területéről a nevelés- és sporttudományok. 9

10 MTA 4 tudományterület alapján 9 tudományos osztályt működtet, amelyek a fő tudományos diszciplínáknak felelnek meg. Az osztályokon belül tudományos bizottságok, mint szubdiszciplínák végzik tevékenységüket, amelyekhez különböző interdiszciplínák tartoznak. A feltáró szándékkal elvégzett kutatómunka és a jelenlegi MTA struktúra alapján a kutatási témát interdiszciplínaként lehet értelmezni, hiszen többek között a hadtudomány, a testnevelés és sporttudomány, valamint orvostudomány egyes kérdéseivel egyaránt foglalkozik, és több irányból megközelíthető, illetve értelmezhető. A leírtaknak megfelelően a fizikai alkalmasság-vizsgálat témaköre a társadalomtudományok és az élettudományok területi halmazának közös részén helyezkedik el. Jelen felosztás alapján a társadalmi tudományok területén belül a jogi és gazdasági fődiszciplína, azon belül a hadtudomány szubdiszciplína dominál. A hadtudományi köztestületi tagok legutóbbi 35 állásfoglalása alapján a téma a katonaorvosi kutatásokhoz kapcsolódik. Az élettudományok területén belül az orvostudományi fődiszciplína, ezen belül a testnevelés és sporttudományos terület érvényesül hangsúlyosan. A megnevezett tudományos területek közös halmazában helyezkedik el az alkalmasság vizsgálat, mint tudományszak, és ezen belül a fizikai alkalmasság-vizsgálat témacsoport (4. ábra). A hatályos Kormány rendelet és a MTA jelenlegi struktúrájának eltérései ellenére a kutatási témában a hadtudomány, az orvostudományok, valamint a nevelés- és sporttudományok dominanciája figyelhető meg. A fejlődésből adódó változásból kiindulva nem szabad figyelmen kívül hagyni a tudomány fejlődésének törvényszerűségeit, amelyek az önállóság, a folytonosság, a fokozatosság, és a kritika szabadsága. Mindezek mellett a fejlődés mai jelenségeiként értelmezhetőek a differenciálódás, az integrálódás, az ipari jelleg erősödése és a tudományok fejlődésének felgyorsulása, amelyek egyaránt megjelennek a témában 36. Természettudományok területe Élettudományok területe Orvostudományág Testnevelés és Sporttudomány ágazat Gazdaság és jogtudományi ág Társadalomtudományok területe KSZTFAV témacsoport Alkalmasság vizsgálat tudományszak Hadtudomány ágazat 4. ábra: A katonai szolgálatra történő fizikai alkalmasság-vizsgálat (az ábrán rövidítve: KSZTFAV) kutatási témakör interdiszciplináris helye a MTA jelenlegi struktúrája alapján 10

11 1.3 A téma helye a Magyar Honvédség egészségügyi támogatási rendszerében A témakör gyakorlati alapokon történő vizsgálatához elengedhetetlen a fizikai alkalmasság-vizsgálat helyének meghatározása a Magyar Honvédség egészségügyi támogatási rendszerében. Az Egészségügyi Parancsnokság a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar közvetlen alárendeltségében helyezkedik el 37. Egészségügyi Parancsnokság irányításával a központi és a csapattagozatban valósulnak meg a NATO katona-egészségügyi alapelveinek megfelelően az egészségügyi ellátás szintjei (ROLE 1-4). A központi tagozatban a költségvetési intézetek és az OEP által finanszírozott intézetek végzik működésüket (ROLE 3-4). A csapattagozatban az egészségügyi főnökök irányításával a dandár egészségügyi szolgálatok alárendeltségében a segélyhelyek látják el feladataikat (ROLE 1-2) (1. sz. táblázat). Az Egészségügyi Szolgálat fő feladataiként jelennek meg a prevenció, a gyógyítás, a kiürítés, valamint a kutatás és fejlesztés. A kiemelt prevenciós feladatok között szerepel az egészségügyi alkalmasság meghatározása a személyi állomány hadműveleti alkalmazhatóságára 38. A prevenciós tevékenység hármas tagozódása alapján 39 elsődleges prevencióként értelmezem a megfelelő kondíció megszerzésére és fenntartására irányuló tevékenységet. Szekunder prevencióként értelmezem a háromirányú alkalmassági vizsgálat részeként történő terhelés- és teljesítmény-élettani vizsgálatokat. A harmadlagos prevenció a felülvizsgálati (FÜV) rendszerben valósul meg. A prevenciós feladatok végrehajtásáért az Egészségügyi Parancsnokság alárendeltségében az Egészségvédelmi Intézet a felelős. Az Egészségvédelmi Intézet Alkalmasság-vizsgáló Osztályai végzik az állományba jelentkezők és a hivatásos, valamint szerződéses katonák háromirányú, összetett pályaalkalmassági vizsgálatát. Az Egészségi Alkalmasság-vizsgáló Osztály, a Pszichológiai Alkalmasság-vizsgáló Osztály és a Fizikai Alkalmasság-vizsgáló Osztály vizsgálatainak eredményei alapján történik a pályaalkalmasság elbírálása. A fizikai alkalmasság elbírálása egyszerű és összetett teljesítmény-élettani vizsgáló eljárásokkal történik a Fizikai Alkalmasságot-vizsgáló Osztály teljesítmény és terhelésélettani laboratóriumaiban. Az osztály további fő feladatai a Magyar Honvédség testneveléssel foglalkozó területeinek sportegészségügyi és egészségvédelmi szakmai felügyelete, valamint a témakört érintő tudományos kutatómunka. 1.4 Következtetések A témával foglalkozó szakemberek kommunikációját, ezen keresztül mindennapi munkáját elősegíti az alapfogalmak rendszerezése, az egységes terminológia érintett részeinek kidolgozása, meghatározása. A fizikai alkalmasság-vizsgálat és a fizikai állapot-felmérés fogalmak specializáció alapján történő differenciált meghatározása nélkülözhetetlen a fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszer tovább fejlesztéséhez. Azt tapasztaltam, hogy a vizsgált téma interdiszciplináris jelleggel bír, így dominánsan jelenik meg a társadalomtudományok területéről a hadtudomány, az orvostudományok, valamint a bölcsészettudományok területéről a nevelés- és sporttudományok. A fizikai alkalmasság-vizsgálat és a fizikai állapotfelmérés jelenleg a honvéd egészségügy kiemelt prevenciós feladatai között szerepel az egészségügyi alkalmasság meghatározásának részeként a személyi állomány hadműveleti alkalmazhatóságára. 11

12 Alkalmazási tagozat csapattagozat központi tagozat harcászati tagozat hadműveleti tagozat központi tagozat Katonai egység zászlóalj ezred (dandár) hadműveleti és hadszíntéri központi tagozat parancsnokság ROLE-1 ROLE-2 ROLE-3 ROLE-4 Egészségügyi szervezet Munkaélettani kategória Fizikai követelményszint A fizikai alkalmasságvizsgálat szerepe egészségügyi központ egészségügyi szakaszokkal sebesültszállító raj, gyógyító részleg, kiürítő raj közepes és nehéz fizikai munkavégzés (jele: T3-T4) egészségügyi központ egészségügyi század gyógyító szakasz, egészségvédelmi szakasz, Eü logisztikai szakasz közepes és nehéz fizikai munkavégzés (jele: T3-T4) emelt és fokozott szintű emelt és fokozott szintű edzettségi állapot edzettségi állapot hadszíntéri egészségügyi szakcsoportok gyógyító osztályok, szakcsoport, gyógyszertár, diagnosztikai osztályok, kiszállító szervek, sebesült szállító rajok, biztosító alegységek közepes és nehéz fizikai munkavégzés (jele: T3-T4) emelt és fokozott szintű edzettségi állapot közvetett - fizikai alkalmasság-vizsgálat, közvetlen - fizikai alkalmasság időszakos ellenőrzése (fizikai állapot felmérés) végleges és rehabilitációs ellátást biztosító intézetek vezető szervek, megelőző eü szerv, kik.felkész.szerv, gyógyító, megelőző ellátó szervek, krónikus ellátó szerv, rehabilitációs szerv ülő és könnyű fizikai munkavégzés (jele: T1-T2) alap és közepes szintű edzettségi állapot közvetlen - fizikai alkalmasság-vizsgálat 1. táblázat: A fizikai alkalmasság-vizsgálat helye a Magyar Honvédség egészségügyi biztosítási rendszerében (Svéd László orvos vezérőrnagy nyomán) 40 12

13 2 A fizikai terhelés és teljesítmény szerepe 2.1 Történeti áttekintés 41 Az emberi történelem folyamán az aktív testmozgás és a hozzá kapcsolódó fizikai kondíció alapvető jelentőséggel bírt. Az avatási, a kiválasztó és ellenőrző próbák szertartásai óta hosszú évszázadok teltek el, amíg az orvostudomány, a sporttudomány, a hadtudomány, valamint az egyéb érintett diszciplínák fejlődésének eredményeként kialakult a napjainkban használatos fizikai alkalmasság-vizsgálati protokoll. Az őskorban a mozgás a természettel, az állatokkal, valamint az embercsoportok között vívott küzdelemben az életben maradás egyik legfontosabb eszközeként jelent meg. A testmozgás a kezdetleges kultúra és az ősi vallások kommunikációs kifejezőeszköze is volt. A sport, a sportorvosi, sportélettani tevékenység egyidős az emberiséggel 42.Az emberiség története a kezdetektől fogva elválaszthatatlan a testmozgástól, amely szorosan összefonódik a hadviselés és az egészségügy területeivel. Az avatási, a kiválasztó, és az ellenőrző próbákat az értekezésben tárgyalt témakör legrégebbre visszanyúló gyökereként értelmezem. Ezek súlypontja fokozatosan a harc mozgásanyagára koncentrálódott. A harci előképzés eredményként a katonai demokrácia viszonyai között elkülönült harcos rétegek követelmény normái megnehezedtek és egyben látványosabbak lettek, amelyek a nemzetségi és törzsvezér kiválasztó és ellenőrző próbák bonyolult szertartásrendjének kialakulásához vezettek. Az intézményesített felkészítési és kiválasztási normák, a társadalmi alárendelés eszközeivé váltak 43. A testmozgás és az egészség szoros kapcsolatát támasztják alá azok a régészeti leletek, amelyek szerint a vándorló törzsek tagjai meglepően egészségesek voltak, magasak, és jó fogazattal rendelkeztek, míg a letelepedettek élettartalma, valamint átlagos testmagasságuk idővel csökkent 44. Az ókori görög kultúra a tudatos mozgás és testedzés fénykora volt, hiszen a nagy csatákon és az olimpiákon túl a kalokagathiában a testi és szellemi képességek egyaránt magas színvonala nyilvánult meg. A városiasodás, a munkamegosztás, majd a társadalmi differenciálódás szükségleteinek megfelelően átalakult társadalmi viszonyokkal együtt megváltozott és differenciálódott a különböző embercsoportok életmódja is. Az egyes harcosok izomereje, állóképessége, ügyessége, begyakorlottsága és akarati-erkölcsi helytállása döntően befolyásolta az ókori csaták kimenetelét, amelyet a csapatok vonalas hadrendje és egyszerű manőverek sorozata jellemzett. Az ókori olimpiák felkészítési módszereinek és versenyszámainak stílusát a korabeli haditechnika sajátosságai, misztifikált személyre szóló fizikai teljesítmény-törekvések orientálták. Később a testgyakorló hagyományok elhaltak vagy a kiképzés alapelemeiként átkerültek a katonai táborokba 45. A fizikai aktivitás és egészség kapcsolatára vonatkozóan nagy hatással volt szemléletünkre az ókori görög és római orvoslás. Az ép testben ép lélek mondás jól tükrözi a kor filozófiáját 46. A középkor 47 a bűnös testiség dogmája és a testét sanyargató aszkéta embereszmény mellett ugyancsak megőrizte a tudatos aktív testmozgás erényeit, hiszen a lovagi értékrend igen fontos része volt a jó fizikai kondíció, amely ebben a korban nemcsak a harchoz, de a kényszerű fizikai munkákhoz is elengedhetetlen volt. A lovagi intézmények testnevelés normáit a kor harcászatához szükséges magas fokú fizikai követelmények határozták meg. 13

14 A Reneszánsz során újra felszínre került a fizikai teljesítmény iránti becsvágy, valamint az egészség megőrzésének eredményes módjai: a helyes táplálkozás és a megfelelő testgyakorlatok folytatása. A humanisták a testről, mint a lélek börtönéről való felfogást elvetették és felélesztették, valamint elterjesztették az ókori testnevelési módszerek tapasztalatait. Tevékenységük nyomán ismét polgárjogot kapott a harmonikusan fejlett ember esztétikai ideálja és a testnevelés egészségügyi szerepe. Felismerték a testi és szellemi erőfeszítések közötti összefüggéseket, az életkori sajátosságokat, és hogy az egyes szakmák egészségre károsító hatása időben és megfelelő módszerekkel kompenzálható. Johannes Amos Comenius ( ) megfogalmazta a munka és pihenés ritmusát. Az újkorba való átmenet időszakában a Nyugat-Európában létrejött viszonyok és intézmények lehetővé tették a korszerű egészségügy, az iskolai testnevelés és a teljesítménysport kialakulását. John Locke ( ) elsősorban a testi egészség megőrzését, a rendszeres testápolást, a szervezet fizikai edzését szorgalmazta. A francia barokk, majd rokokó rizsporos, parókás, fűzős etikett világa eljutott arra a fokra, ahol az igazi előkelők számára nemcsak a munka, hanem egy gyorsabb mozdulat, hosszabb gyaloglás is lenézetté vált. Ez alól a katonatisztképző akadémiák, valamint a különcnek számító orvosok és világfiak jelentettek kivételt. Jean Jacques Rousseau az Émile vagy a nevelésről című művében élesen szembeállította egymással korának elpuhult, elkényeztetett, jellemgyenge arisztokrata fiataljait a vad, érintetlen, nyers, egészséges természeti népekkel. ( ) A filantropisták felhasználták koruk orvostudományának eredményeit is. Ennek megfelelően arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a gimnasztikai gyakorlatokat élettani alapon, az egyének szervezete szerint kell összeállítani. A gimnasztika oktatója ne csak általában ismerje az emberi szervezet működését: legyen tisztában az egyes gyakorlatok hatásával is 48. Az újkort 49 a nemzeti tornamozgalmak fellendülésén túl a technikai fejlődés is jellemezte, amely az urbanizációval egyetemben előrevetítette a mozgásban szegényebb életmód kialakítását. A sportélettannak, mint tudományágnak a kibontakozása is erre az időszakra tehető 50. Ekkor bontakozott ki az intézményes testnevelés megvalósítása, amely Európa-szerte társadalmi üggyé vált. A manufaktúra, majd a gépi nagyipar kezdetleges formái felszínre vetették a különböző munkakörökkel járó egészségkárosodást és kompenzálásának lehetőségeit. Az európai kontinens haditechnikájának és harcászatának gyökeres átalakítása kapcsán a porosz mintájú hadseregszervezés és kiképzés vált az európai stratégiák példaképévé. A termelés fejlődése lehetővé tette a sorozáson alapuló nagy létszámú nemzeti hadsereg létrehozását. A harcosok egyéni kezdeményezőkészségét háttérbe szorította az együttes cselekvésre dresszírozott, gépies vezényletre mozgó katonai egységek zárt arcvonala és össztüze. A napóleoni háborúk tapasztalatai azt mutatták, hogy a harcászat új tömegméreteihez szükséges emberanyagot a korábbi kiképzési gyakorlattal ellentétben nem lehet 6-10 évnyi időszakra kivonni a termelőmunkából. A szolgálati időt lerövidítették, és intenzívebbé tették. Felszínre került az ifjúság katonai előképzése. Az iskolai tornamozgalom bevezetése és a tornamozgalmak megteremtése mögött az egész XIX. század folyamán ott találjuk a katonai köröket. Az egyén életműködésével összehangolt tornarendszer alapjait Európában először Per Henrik Ling ( ) rakta le. Élettani alapon rendszerezte a testgyakorlatokat. Koncepciója azon alapult, hogy kizárólag csak olyan ismeretekre lehet építeni, amelyek igazát az anatómia és az élettan már bizonyította. A gimnasztikát pedagógiai, katonai, orvosi és esztétikai csoportokra osztotta. Nagy jelentőséggel bírtak a katonai kiképzésben bevezetett újítások, valamint az orvosi és 14

15 pedagógiai felvilágosító munka. A történészek és katonai teoretikusok jó része a porosz győzelmeket a széleskörű német tornamozgalommal hozta összefüggésbe. Miután a szabad versenyen alapuló kapitalista fejlődés átlépett a monopolista szakaszba a torna testgyakorlatanyaga egymagában mind kevésbé felelt meg a munka és harci felkészítés megváltozott mozgásszükségleteinek. Az egyre tökéletesedő fegyverekkel végrehajtott harcászat pedig összehasonlíthatatlanul fejlettebb manőverezési készséget kívánt, mint a korábbi idők háborúi. Az angolszász közvéleményt a búr háború ( ) fizikai kudarcai döbbentették rá a testnevelés kérdésének megoldatlanságára. Az Egyesült Államokban a századforduló idején megjelent a testnevelés egészségügyi irányzata, amelynek feladatai középpontjában egészségvédelmi normák álltak. A piacokért, a nyersanyagokért folyó harc kiéleződése következtében a világ újrafelosztására törekedő országok kormányai mindinkább a szakszerűség igényeinek megfelelő szinten kezdtek foglalkozni a sorkötelessé váló fiatalok fizikai felkészítésével. A rekreációs mozgalmak megteremtése összefonódott az egészségüggyel és a sorkötelesek kondícióban tartásával, amelynek kapcsán megjelentek a félkatonai ifjúsági szervezetek, amelyek az iskoláskor és a katonai szolgálat közötti életkorban lévőknek katonai előképzést és fizikai edzettséget nyújtottak. Az I. világháború előtt szinte valamennyi országban folyt nyílt katonai előképzés. Az első világháború lövészárkaiban a kibontakozó haditechnikai fejlesztések ellenére a katonák nagy fizikai és pszichikai terhelésnek voltak kitéve, szélsőséges időjárási körülmények között. Nem volt ez máshogyan a második világháború idején sem, ahol a rohamosan fejlődő haditechnológia mellett is igen nagy szerepet kapott a különböző időjárási körülmények között harcoló személyi állomány egészsége, fizikai kondíciója és kiképzettsége. A két világháborút követő hidegháborús időszakban 51 sem csökkent a jó fizikai kondíció jelentősége, sőt az egymással szembenálló katonai tömbök rivalizálásában a sport igen előkelő szerepet kapott. A legújabb korban a nemzetközi sportmozgalmak megerősödésével párhuzamosan a technikai fejlődés és az urbanizáció következményeként világméretű problémává nőtte ki magát az inaktív, ülő életmód és az annak következtében fellépő egészségkárosodás. A sport társadalmi fontosságát az Európa tanács elismeri, és a XX. század meghatározó szociális jelenségeként említi 52. A fizikai aktivitás népegészségügyi jelentősége egyre markánsabban körvonalazódott. A nehéz fizikai munka megszűnése, ugyanakkor a fizikai aktivitás általános háttérbe szorulása a civilizált társadalomban azzal a veszéllyel jár, hogy az oxigén felvételét, szállítását és felhasználását biztosító létfontosságú szervek, szervrendszerek, mechanizmusok, - légzés, keringés, sejtanyagcsere - nem kapják meg azt a terhelést, azt az ingert, amely ideális fejlődésükhöz, működésükhöz szükséges. Az izomzat alulterhelése a szervezet alulterheléséhez vezet. Mindez megbontja a szervezet természetes egyensúlyát és megteremti a táptalaját a későbbi életévek keringési, légzési és anyagcsere-betegségeinek. A megfelelő fizikai aktivitás a társadalomban a sport révén biztosítható. Napjainkban a civilizált társadalmakban a fizikai aktivitás azonosul a sporttal, illetve sporttevékenységekkel és a fizikai munkával 53. A jó fizikai kondíció igen fontos, hiszen a funkcionális szervrendszerek épségének megőrzését szolgálja. A felgyorsult tudományos fejlődés részeként megjelenő teljesítménydiagnosztikai eljárások lehetővé tették az egyszerű, majd az összetett 54, 55, teljesítmény-élettani vizsgáló eljárások kialakulását és egyre szélesebb körű elterjedését

16 2.2 A fizikai terhelés és teljesítmény élettanának vizsgálata a jelen korban Irodalmi áttekintés A tudományos forradalom lehetővé tette az emberi szervezet működésének még pontosabb megismerését. A megismert folyamatok és összefüggések alapján különböző vizsgálati módszerekkel lehetővé vált az emberi szervezet működésének vizsgálata illetve mérése. A fizikai terhelés és teljesítmény a jelen korban a sportban és a fizikai munkavégzésben nyilvánul meg. A sportolók esetében adott versenyszámban a minél jobb sportteljesítmény elérése és a győzelem, míg a fizikai munkások esetében a folyamatos, magas szintű munkavégzés a fő cél. Ángyán 57 a sportélettani vizsgálatok célját az alábbiak szerint határozza meg: sportági kiválasztás elősegítése, az edzés optimalizálása és hatékonyságának ellenőrzése, a kóros elváltozások felismerése és megelőzése, rehabilitációs programok kidolgozása és ellenőrzése, tudományos kutatások. A terhelés-élettani vizsgálatok célja a munkavégzés, illetve teljesítményt jellemző élettani mutatók vizsgálata és értékelése. A különböző sportágak, illetve munkakörök sajátos terhelésprofillal bírnak, amelynek figyelembevétele a célirányos vizsgálatok során elengedhetetlen. A fizikai teljesítmény létrejöttéért az emberi szervezet érintett szervrendszerei más és más arányban, azonban közösen felelősek. A különböző funkcionális szervrendszerek működésének pontosabb megismerése kapcsán lehetővé vált a munkavégzés élettani hátterét vizsgáló eljárások kidolgozása és alkalmazása, valamint folyamatos továbbfejlődése. A lehetséges (sport) teljesítmény-meghatározó összetevőkkel, valamint az azokhoz kapcsolódó teljesítőképességet meghatározó eljárásokkal foglalkozik Starischka 1981-ben 58. A sportteljesítmény meghatározó összetevőkhöz sorolja a külső teljesítmény-összetevők mellett az alkati, a koordinációs és a kondicionális összetevőket, valamint a pszichikai összetevőket, és a taktikai magatartást. Ezen összetevők vizsgálatára a biomechanikai, a sportorvosi, a biokémiai vizsgálatokat, valamint a sportmotorikus és sportpszichológiai teszteket és a standardizált edzés és/vagy versenymegfigyeléseket határozza meg. Martin Carl Lehnetz után módosítva Harsányi a sportteljesítmény összetevőit külső és belső feltételekre osztva tárgyalta 59. A belső feltételeket közvetlen (kondíció, mozgástechnika, taktika), és közvetett (szervrendszerek, pszichikai állapot) teljesítmény-meghatározó tényezőkre bontja. A külső feltételeket szociális és tárgyi feltételekre osztja. A terhelés-élettani vizsgálatok során, napjainkban a szív- és keringési rendszer, a légzőrendszer, az idegrendszer és az anyagcsere élettani változóinak vizsgálata a legelterjedtebb. A szív keringésrendszer vizsgálatát szolgálja többek között a vérnyomás, a pulzusszám, valamint a nyugalmi és a terheléses EKG megfigyelése. A légzőrendszer leggyakrabban megfigyelt változói a vitálkapacitás, a maximális akaratlagos- és percventilláció, az oxigénpulzus, valamint a gázcsere oxigén és széndioxid mutatói és hányadosa. A sav-bázis háztartás alapvető paramétereinek (vértejsav szint, ph, bikarbonát, buffer bázis) vizsgálata napjaink teljesítmény-élettani vizsgálatainak során rutinszerűvé vált. Több laboratóriumban vizsgálják a terhelések során a reakcióidő változásait, valamint elterjedt a terhelést követő protenuria vizsgálat is 60, 61. A felsorolt változók nyugalmi, terheléses és maximális, valamint megnyugvási értékeinek változását és törvényszerűségeit követi nyomon a terhelésélettan. A funkcionális szervrendszerek működése az ismert élettani változók nyomon követése kapcsán megfigyelhető és véleményezhető 62. A terhelés, illetve munkavégzés során lezajló alapvető élettani folyamatok összefüggéseit Wasserman 63 összefoglaló fogaskerék modellje jól szemlélteti (5. sz. ábra). 16

17 5. ábra: Az légzés-, a szív- és keringési rendszer, valamint az izomrendszer működésének alapvető összefüggései fizikai terhelés közben (Wasserman) 64 Malomsoki 65 a munka fizikai értelmezése mellett, élettanilag dinamikus és statikus munkavégzést különböztet meg. Jákó 66 és Jánosi 67 izotóniás, 68 dinamikus és izometriás, 69 statikus terhelésekre osztva tárgyalja a munkavégzéshez szükséges erőkifejtést. Miltényi 70 az izmok működését izotóniás, izometriás és auxotóniás 71 kontrakcióra osztva rendszerezi. Dr. Lőrinczi 72 az izomműködést mechanikai szempontból passzív (hosszirányban történő nyúlás) és aktív (izomkontrakció) működésre osztva tárgyalja. Az izomkontrakció külső feltételei alapján izometriás, izotóniás, auxotóniás és izokinetikus 73 kontrakciót különböztet meg. Az izotóniás kontrakciókat koncentrikus (az izom valamilyen külső terhelés ellen közelítő jellegű elmozdulást eredményez) és excentrikus (az izom egy külső erő ellenében fékezve kontrolláltan nyúlik) működésre osztva tárgyalja. Rácz leírja 74, hogy amikor az aktív izom a külső erővel tart egyensúlyt, akkor izometriás kontrakcióról beszélünk. Amennyiben a külső erőnél nagyobb az izomfeszülés, az izomerő legyőzi az ellenállást, az eredési és tapadási pont közeledésével rövidül, ezt koncentrikus kontrakciónak nevezzük. Amikor a pillanatnyi feszülésnél nagyobb erő hat, az izom eredési és tapadási helye távolodik, az izom megnyúlik, miközben feszülése növekszik, ilyenkor excentrikus kontrakcióról beszélünk. Mozgásaink során a fent említett kontrakció típusok egymással kombinálva fordulnak elő. Komi, Bosco és Norman munkáira hivatkozva Rácz leírja, hogy az izomműködés az excentrikus és koncentrikus kontrakciók szerves egységének tekinthető, amelyet nyújtásos rövidüléses ciklusnak neveznek. 6. ábra: Az anyagcsere vázlatos áttekintése (Lehninger) 75 17

18 Az emberi szervezet munkavégzéséhez energia szükséges. A különböző szervrendszerek adaptációs sajátosságai mellett elengedhetetlen az anyag és energiaforgalom vizsgálata(6. ábra). A munkavégzést az elegendő oxigén rendelkezésre állása esetén az aerob, míg annak hiányában az anaerob energianyerési utak teszik lehetővé. Malomsoki 76 szerint a különböző intenzitású erőkifejtéseket vizsgáló eljárások megfelelő értelmezésére csak az energiaszolgáltató folyamatok megfelelő ismeretével nyílik lehetőség. Ennek megfelelően tekinti át az energiaszolgáltató folyamatokat: A munka megkezdésekor az izomsejtben tartalékolt nagyenergiájú foszforvegyületek (ATP és kreatinfoszfát) csak rövid ideig tartó erőkifejtést tesznek lehetővé. A további energiát elsősorban a szénhidrát és a zsír lebontása biztosítja. A jól ismert Szent-Györgyi-Krebs ciklusban a szénhidrát lebontását vizsgálva azt látjuk, hogy a hat szénatomos glükózból (illetve polimerjéből a glikogénből) 2 ATP molekula energiájának segítségével 2 molekula 3 szénatomos piroszőlősav keletkezik. Ezután a folyamat a rendelkezésére álló oxigén mennyiségétől függően kétfelé válik. Elegendő oxigén jelenlétében a piroszőlősavból és a koenzim-a-ból acetil koenzim-a képződik. Mivel acetil koenzim-a képződik a zsírsav béta oxidációja során is, a szénhidrát és a zsír anyagcseréje az acetil-koenzim-a-ban találkozik. Ezután a citrát-körben 2 molekula széndioxid és 8 atom hidrogén szabadul fel. A képződött széndioxid a tüdőn keresztül távozik a szervezetből, míg a hidrogén a citokróm rendszeren keresztül a terminális oxidációba kerül, ahol a további energiafelszabadulás végbemegy. Ez az aerob-energianyerés útja. ( ) Amennyiben elegendő oxigén nem áll rendelkezésre (anaerob út) a szénhidrát lebontása során keletkezett piroszőlősav tejsavvá alakul. A tejsav még aránylag nagy energiatartalmú vegyület. Képződése során a felszabaduló energia mennyisége az aerob úton felszabaduló energiához képest kevés. Míg aerob úton 1 molekula glükózból 38 ATP molekula képződik, addig 1 molekula glükóz tejsavvá alakulása során csak 2 ATP molekula keletkezik.( ) Az erőkifejtés megkezdésekor főleg az anaerob mód uralkodik. A szükséges energiát az izomsejtben lévő tartalék ATP és kreatinfoszfát, valamint a glükóz tejsavvá alakulása biztosítja. Ilyenkor amíg a légzés az aerob energianyeréshez szükséges fokozott oxigénfelvételt nem tudja biztosítani a keletkezett tejsavval és piroszőlősavval, valamint a felhasznált tartalékokkal egyenértékű oxigénhiány keletkezik. Az oxigénhiányt, azaz az ilyen módon nyert energiát, a munka befejezése után a szervezetnek aerob úton kell visszafizetnie. ( ) A keletkezett oxigénhiánynak egy része tehát laktacid jellegű (tejsav képződéséhez vezető), másik része viszont amely ATP-ből és kreatinfoszfátból keletkezett alaktacid, nem jár tejsavképződéssel. A folyamat gyakorlatilag megismétlődik a terhelés során is, valahányszor a terhelés intenzitását jelentősen emeljük.( ) A továbbiakban a munkavégzés megkezdése után amennyiben az erőkifejtés mérsékelt marad, a teljesítéséhez szükséges energiát a szénhidrátból és a zsírból keletkezett acetil-kohenzim-a aerob lebomlása huzamosabb ideig is képes biztosítani. Ha azonban az erőkifejtés intenzitása miatt az aerob úton nyert energia a folyamatos izomösszehúzódáshoz nem elegendő, akkor a tejsav felszaporodása és a vér-ph savas irányú eltolódása ismét az anaerob energianyerés előtérbe kerülését bizonyítja 77. Malomsoki szerint az energiaszolgáltatás megfigyelésére kétféleképpen nyílik lehetőség, egyrészt a légzésfunkció és a gázcsere mérésével, míg a másik a sav-bázis háztartás paramétereinek a meghatározásával

19 A két energianyerési út részesedését a teljesítményben és a hozzájuk kapcsolódó gyakran használt edzésélettani mutatók összefüggéseit a 7. ábra foglalja össze. 7. ábra : Az aerob és anaerob energia részesedés, és a hozzájuk kapcsolódó egyes élettani mutatók változása a különböző intenzitású terhelések során 79 Az emberi szervezet számára energiaként szolgáló tápanyagok égetéséhez oxigénre van szükség (2. sz. táblázat) Az oxigén kalória egyenérték felhasználásával lehetőség nyílik az anyagcsere, illetve az energiaforgalom indirekt mérésére 80. Tápanyag 1 g égéskor termelt kcal/g 1 g égése során O 2 fogyasztás ml/g Fehérjék 4, ,8 Zsírok 9, ,7 Szénhidrátok 4, táblázat: A tápanyagok légzési hányadosai, energiatartalma, elbontáshoz szükséges oxigén és energia ekvivalensei 81 Az oxigénfogyasztás és a munkavégző képesség alapvető összefüggésének ismerete lehetővé teszi az emberi munkavégzés, ill. munkateljesítmény kategorizálását. Az alapanyagcsere az a legkisebb energiatermelés, amely az ébren lévő ember életfolyamatainak fenntartásához szükséges 82.Lineáris összefüggést mutat a testfelülettel 83, és ebből adódóan életkori és nemi differencia jellemzi (8. és 9.ábra). Kiszámításához a vizsgált személy neme, életkora és testtömege szükséges 84.A környezeti hőmérséklet, a testhőmérséklet és a táplálkozás, valamint az izomtevékenység befolyásolja, amelynek alapján a munkaélettanban könnyű, közepes és nehéz munkát különböztetnek meg 85. A felnőtt egészséges ember átlagos nyugalmi energiatermelésének, azaz oxigénfogyasztásának maximum kétszeres értéke RQ 19

20 a könnyű munka, a kettő négyszerese a közepes munka, míg a négy-nyolcszorosa a nehéz fizikai munka kategóriába sorolható (3. táblázat). A napi energiaszükséglet kiszámítható az alap-anyagcsere, az aktivitást jellemző empirikus faktor (MET) és az aktivitás időtartamának szorzataként 86. A nemzetközi gyakorlatban egyéb egyszerűsített képletek is használatosak. 8. ábra (balra): A testtömeghez viszonyított maximális oxigénfelvétel férfiaknál és nőknél (Astrand nyomán Kereszty 1967) ábra (jobbra): Az életkor és az aerob kapacitás (VO 2 max) összefüggése nőkön és férfiakon (Hollmann) 88 (Megjegyzés: a mai vizsgálatok alapján ezek az értékek minősített sportolóknál nem megfelelőek. Egy átlagos 76 kg-os magyar férfinél ez kb. 46 ml/kg/perc értéket jelent) Izommunka foka Oxigénfogyasztás (liter/perc) Energiatermelés kcal/óra Foglalkozás példa (civil és katonai) Nyugalom 0,25 75 irodai ülőmunka, katonai igazgatási főtiszt Könnyű 0,5 150 műszerész, térképész tiszthelyettes Közepes 0, rakodó, lövész tiszt Nehéz bányász, felderítő tisztes 3. táblázat: Munkaélettani kategóriák Frenkl 89 négy nagy erőteljességi övezetet különböztet meg a sportban. A mérsékelt, nagy, szubmaximális és maximális erőteljességi övezeteket az oxigénszükségletből és oxigénfelvételből mért oxigénadósság alapján differenciálja. Ennek megfelelően a mérsékelt erőteljességi övezetet valódi egyensúlyi állapotként (steady state), a nagy és szubmaximális erőteljességi övezeteket látszólagos egyensúlyi állapotként, míg a maximális erőteljességi övezetet anaerob szakaszként jellemzi. A munka intenzitását a maximális oxigénfelvevő képesség százalékában fejezi ki. A nyugalmi anyagcsere és oxigénfelvétel mérése alapján lehetőség nyílik a szubmaximális és maximális oxigénfelvétel becslésére. Ez az eljárás a műszeres vizsgálatoknál pontatlanabb, azonban egyszerűbb végrehajtani, és viszonylag megbízható értékeket eredményez. Ezek közül legismertebbek Cooper 90 eljárásai, és az Astrand-Rhymingnomogram 91, amelyek a különböző intenzitású terhelések oxigénfelvételének becslésén 20

GONDOLATOK A MAGYAR HONVÉDSÉG FIZIKAI ALKALMASSÁG-VIZSGÁLATI RENDSZERÉNEK KUTATÁSI TÉMAKÖRKÉNT TÖRTÉNŐ ÉRTELMEZÉSÉHEZ

GONDOLATOK A MAGYAR HONVÉDSÉG FIZIKAI ALKALMASSÁG-VIZSGÁLATI RENDSZERÉNEK KUTATÁSI TÉMAKÖRKÉNT TÖRTÉNŐ ÉRTELMEZÉSÉHEZ ÁLTALÁNOS KOVÁCS PÉTER GONDOLATOK A MAGYAR HONVÉDSÉG FIZIKAI ALKALMASSÁG-VIZSGÁLATI RENDSZERÉNEK KUTATÁSI TÉMAKÖRKÉNT TÖRTÉNŐ ÉRTELMEZÉSÉHEZ Az emberi történelem folyamán az aktív testmozgás és a hozzá

Részletesebben

című doktori (PhD) értekezés szerzői ismertető

című doktori (PhD) értekezés szerzői ismertető ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Kovács Péter őrnagy TERHELÉS-, ÉS TELJESÍTMÉNY-ÉLETTANI MUTATÓK VIZSGÁLATA A MAGYAR HONVÉDSÉG ÉS A CIVIL SZFÉRA HADRAFOGHATÓSÁG SZEMPONTJÁBÓL

Részletesebben

Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu

Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu A MAGYAR HONVÉDSÉG KÜLSZOLGÁLATRA JELENTKEZŐ ÁLOMÁNYANAK VIZSGÁLATA A VÁLASZTOTT MOZGÁSFORMÁK,

Részletesebben

Juhász Zsolt őrnagy. Preventív Igazgatóság, Alkalmasság-vizsgáló Intézet, Mályi, 2010. május 14.

Juhász Zsolt őrnagy. Preventív Igazgatóság, Alkalmasság-vizsgáló Intézet, Mályi, 2010. május 14. A fizikai alkalmasság-vizsgálati és állapotfelmérési rendszer aktuális változásai és tapasztalatai Juhász Zsolt őrnagy MH Honvéd Egészségügyi é Központ, Preventív Igazgatóság, Alkalmasság-vizsgáló Intézet,

Részletesebben

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF Saját gondolataim tapasztalataim a labdarúgó sportoló állóképességének fejlesztéséről: Kondicionális

Részletesebben

TÓTH JÁNOS A FIZIKAI FELKÉSZÍTÉS HATÉKONYSÁGÁT NÖVELŐ MÓDSZEREK ALKALMAZHATÓSÁGA A KATONÁK KONDICIONÁLIS FELKÉSZÍTÉSÉBEN

TÓTH JÁNOS A FIZIKAI FELKÉSZÍTÉS HATÉKONYSÁGÁT NÖVELŐ MÓDSZEREK ALKALMAZHATÓSÁGA A KATONÁK KONDICIONÁLIS FELKÉSZÍTÉSÉBEN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Hadtudományi Doktori Iskola TÓTH JÁNOS A FIZIKAI FELKÉSZÍTÉS HATÉKONYSÁGÁT NÖVELŐ MÓDSZEREK ALKALMAZHATÓSÁGA A KATONÁK KONDICIONÁLIS FELKÉSZÍTÉSÉBEN

Részletesebben

A katonák fizikai alkalmasságvizsgálatának

A katonák fizikai alkalmasságvizsgálatának KARD ÉS TOLL 2006/1 A katonák fizikai alkalmasságvizsgálatának tapasztalatai Juhász Zsolt õrnagy A szerzõ által 2004. november 1-je és 2005. július 31-e között elvégzett vizsgálat célja a külföldi katonai

Részletesebben

Biomechanikai vizsgálatok lehetősége a TF-en: Témavezető: Rácz Levente tudományos kutató TF Biomechanika Tanszék Új épület III. em. Tel: 487-92 92-62 MUSCLE LAB MOBIL LABOR Az emberi felső végtag mozgásmintáinak

Részletesebben

teljesítmény diagnosztikai és biomechanikai szolgáltatás elvégzése

teljesítmény diagnosztikai és biomechanikai szolgáltatás elvégzése teljesítmény diagnosztikai és biomechanikai szolgáltatás elvégzése Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/86 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Hirdetmény típusa: Módosítás/helyesbítés/visszavonás/2015

Részletesebben

A FIZIKAI ALKALMASSÁG IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI 1 AZ ÖNKÉNTES HADERŐRE TÖRTÉNŐ ÁTTÉRÉS KÜSZÖBÉN

A FIZIKAI ALKALMASSÁG IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI 1 AZ ÖNKÉNTES HADERŐRE TÖRTÉNŐ ÁTTÉRÉS KÜSZÖBÉN NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK KOVÁCS PÉTER A FIZIKAI ALKALMASSÁG IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI 1 AZ ÖNKÉNTES HADERŐRE TÖRTÉNŐ ÁTTÉRÉS KÜSZÖBÉN A civilizáció térhódításával nincs összhangban életmódkultúránk fejlődése,

Részletesebben

TÁJ-BB-11 KR-2 Tom 2005.05. 30.

TÁJ-BB-11 KR-2 Tom 2005.05. 30. A professzionális haderõbe katonai szolgálatra jelentkezõk alkalmasságának vizsgálata humánbiológiai módszerekkel, a monitorozás lehetõségének kidolgozása PROF. DR. GYENIS GYULA ELTE Embertani Tanszék

Részletesebben

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata.

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata. 1. Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei. Ókori és újkori olimpiák. Magyarok az olimpiai versenyeken. Olimpiai szimbólumok. 2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi

Részletesebben

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat Dr. Szőrös Gabriella NRSZH Előadás kivonat Alkalmassági vizsgálatok Rehabilitációs alkalmasság Motivációs vizsgálatok Gépjárművezetői alkalmasság Munkaszimulátoros vizsgálatok Jogszabályi változás Mkcs

Részletesebben

(Decimus Junius Juvenalis)

(Decimus Junius Juvenalis) A szakszerű edzés, az edzéstervezés alapjai Juhász Zsolt alezredes MH HEK Preventív Igazgatóság Alkalmasság-vizsgáló Intézet Katonai Fizikai Alkalmasság-vizsgáló Osztály Mályi, 2011. március 16. Sit mens

Részletesebben

A MUNKAÉLETTAN AL A AP A J P AI A

A MUNKAÉLETTAN AL A AP A J P AI A A MUNKAÉLETTAN ALAPJAI A munka felosztása Fizikai munka Könnyő Közepes Nehéz Szellemi munka: Idegi szellemi tevékenység útján jön létre Megismerés folyamatai Érzelmi folyamtok Akarati folyamatok Fizikai

Részletesebben

A tudomány, mint rendszer

A tudomány, mint rendszer A tudomány, mint rendszer TEVÉKENYSÉGI EREDMÉNY- ISMERET- SZOCIOLÓGIAI INTÉZMÉNY- TEVÉKENYSÉGI Tervezett és SZOCIOLÓGIAI rendszerezett megismerési, alkalmazási és elôrelátási mozzanatok összessége. EREDMÉNY-

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

UEFA A KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN

UEFA A KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN A kondicionális képességek fejlesztése állandó vita témát szolgáltat a csapatok felkészítése során. Van, aki a tiszta futásokkal kialakított,

Részletesebben

HONVÉD TESTALAKATI PROGRAM (HTP)

HONVÉD TESTALAKATI PROGRAM (HTP) HONVÉD TESTALAKATI PROGRAM (HTP) MH EK VEI KJSZ Egészségfejlesztési Osztály Dr. Juhász Zsolt alezredes programvezető Pápa, 2015. november 12. Az előadás vázlata I. Jogszabályi háttér (10/2015. (VII. 30.)

Részletesebben

FIZIKAI ALKALMASSÁG-VIZSGÁLAT AZ ÚJJÁSZERVEZETT, ÖNKÉNTES HADERŐ LOGISZTIKAI RENDSZERÉBEN

FIZIKAI ALKALMASSÁG-VIZSGÁLAT AZ ÚJJÁSZERVEZETT, ÖNKÉNTES HADERŐ LOGISZTIKAI RENDSZERÉBEN III. Évfolyam 2. szám - 2008. június Juhász Zsolt Magyar Honvédség, Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu FIZIKAI ALKALMASSÁG-VIZSGÁLAT AZ ÚJJÁSZERVEZETT, ÖNKÉNTES HADERŐ LOGISZTIKAI RENDSZERÉBEN

Részletesebben

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február) Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és ennek adaptációs, illetve hasznosítási lehetőségei a magyar

Részletesebben

KONDÍCIÓ A FUTBALLBAN FITNESS IN FOOTBALL. Mérkőzés követelmények 2013.10.02. Alapfogalmak

KONDÍCIÓ A FUTBALLBAN FITNESS IN FOOTBALL. Mérkőzés követelmények 2013.10.02. Alapfogalmak KONDÍCIÓ A FUTBALLBAN FITNESS IN FOOTBALL Alapfogalmak KONDÍCIÓ A FUTBALLBAN FITNESS IN FOOTBALL Kondíció /fitness/ Edzettség Erőnlét Fizikai képességek Forma Kondíció (feltétel) Koordináció játékkészség

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Általános bemelegítés

Általános bemelegítés Általános bemelegítés Összefoglalás A test tengelyei és síkjai a szaknyelv kialakításának az alapja. Test és szer viszonya a test szélességifőtengelyének viszonya alapján állapítható meg. Az álló helyzetek

Részletesebben

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány

Részletesebben

ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAM LABDÁS- ÉS LABDA NÉLKÜLI GYAKORLATOKKAL

ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAM LABDÁS- ÉS LABDA NÉLKÜLI GYAKORLATOKKAL ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAM LABDÁS- ÉS LABDA NÉLKÜLI GYAKORLATOKKAL (általános alapismeretek) Állóképesség: A szervezet azon képessége, amely lehetővé teszi a sportmozgás hosszú ideig, a teljesítmény

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ - INFORMÁCIÓ

TÁJÉKOZTATÓ - INFORMÁCIÓ TÁJÉKOZTATÓ - INFORMÁCIÓ MILYEN KONDICIONÁLÓ ESZKÖZÖK ALKALMASAK A MEGÚJULÓ HADSEREG FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSÁRA? Kovács Péter 42 A honvédelmi feladatok ellátásánál különösen fontos a megfelelő egészségi

Részletesebben

Vitorlázás 12. évfolyam

Vitorlázás 12. évfolyam A vitorlás sport tanításának céljai a on: A megszerzett állóképesség továbbfejlesztése; Korosztályos válogatottak képzése; A tantárgyhoz fűződő pozitív érzelem fenntartása; Az edzéshatások növelése (terjedelem,

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

Cukorbetegek kezelésének alapelvei

Cukorbetegek kezelésének alapelvei Diabétesz 2007. Életmód és kezelés Budapest, 2007. június 2. Mozgásterápia cukorbetegségben Lelovics Zsuzsanna dietetikus, humánkineziológus, szakedző Egészséges Magyarországért Egyesület Cukorbetegek

Részletesebben

Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál

Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál 1., AZ ALAKULAT BEMUTATÁSA A honvédelmi miniszter 34/2007 (HK) 4 HM számú határozata költségvetési szerv alapításáról szóló határozata alapján:

Részletesebben

Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert. Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei

Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert. Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság XXXI. Kongresszusa 2011.10.06. 08. Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei Rehabilitációfogalma A WHO szerinti

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés. 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15

MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés. 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15 MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15 Munkacsoportok A Magyar Honvédség légiforgalom-szervezésének korszerűsítéséről szóló 40/2004.

Részletesebben

alapértéke Játékos-társas vízi gyakorlatok, és gyógyúszás asztmás gyermekek számára Dr. Gunda András

alapértéke Játékos-társas vízi gyakorlatok, és gyógyúszás asztmás gyermekek számára Dr. Gunda András A gyógytestnevelés a testnevelés alapértéke Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Játékos-társas vízi gyakorlatok, és gyógyúszás asztmás gyermekek számára Dr. Gunda András Szakvezető tanár,

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Testnevelés és sport 3. Sportélettani alapismeretek

Testnevelés és sport 3. Sportélettani alapismeretek Testnevelés és sport 3 Sportélettani alapismeretek A félév végi jegy kialakítása: A gyakorlati jegy és az elméleti dolgozat érdemjegyének átlaga adja a félév végi osztályzatot. A félévi eredmény elégtelen,

Részletesebben

Fogalmi meghatározás

Fogalmi meghatározás A terhelés összetevıi Készítette: Gondi Noémi Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusk gusképzı Kar 2007.10.04. Fogalmi meghatározás A terhelés az az alkalmazkodás érdekében szervezetre gyakorolt

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A karate edzés során fellépő terheléspihenés összefüggésének elméleti ismertetése, Elfáradási tünetek jellemzői és ennek használata az edzői munkában

A karate edzés során fellépő terheléspihenés összefüggésének elméleti ismertetése, Elfáradási tünetek jellemzői és ennek használata az edzői munkában Vincze Virgil A karate edzés során fellépő terheléspihenés összefüggésének elméleti ismertetése, Elfáradási tünetek jellemzői és ennek használata az edzői munkában Az Edzés mint alapfogalom: Az edzés a

Részletesebben

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea. A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezõk komplex egészségi és pszichés alkalmasság-vizsgálatának elméleti alapjai

Az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezõk komplex egészségi és pszichés alkalmasság-vizsgálatának elméleti alapjai Az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezõk komplex egészségi és pszichés alkalmasság-vizsgálatának elméleti alapjai ANDÓ SÁNDOR alezredes, pszichológus DR. FERENCZY ÁDÁM orvos ezredes DR. VENDREI GÁBOR

Részletesebben

Vitorlázás 10. évfolyam

Vitorlázás 10. évfolyam A vitorlás sport tanításának céljai a on: A sportági tevékenységekhez szükséges akarat, aktivitás ébrentartása; Korosztályos válogatottak képzése; Az sportág mozgásformáinak, alapismereteinek továbbfejlesztése;

Részletesebben

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Emeljük a szintet Pedagógia és pszichológia a labdarúgásban Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Fózer-Selmeci Barbara sport szakpszichológus +36 20 405 72 77 barbara.selmeci@atwork.hu

Részletesebben

Test-elemzés. Ezzel 100%-os lefedettséget ér el. TANITA digitális mérleg. Rendkívül gyors elemzést tesz lehetővé.

Test-elemzés. Ezzel 100%-os lefedettséget ér el. TANITA digitális mérleg. Rendkívül gyors elemzést tesz lehetővé. Test-elemzés Bioelektromos impedancia mérés 5 különböző pályán kerül mérésre (lábtól-lábig, kéztől-kézig, bal kéztől a jobb lábig, jobb kéztől a bal lábig, bal kéztől a bal lábig). Ezzel 100%-os lefedettséget

Részletesebben

Vitorlázás 9. évfolyam

Vitorlázás 9. évfolyam A vitorlás sport tanításának céljai a on: A sportági tevékenységekhez szükséges akarat, aktivitás ébrentartása; Korosztályos válogatottak képzése; Az sportág mozgásformáinak, továbbfejlesztése; Országos

Részletesebben

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS STRESSZ ÉS FELTÖLTŐDÉS - ÁTTEKINTÉS 1 (2) Mérési információk: Életkor (év) 41 Nyugalmi pulzusszám 66 Testmagasság (cm) 170 Maximális pulzusszám 183 Testsúly (kg) 82 Body Mass

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

UEFA B licencmegújító továbbképzés. A gyorsaságfejlesztés alapjai. Siófok 2014. 12. 02.

UEFA B licencmegújító továbbképzés. A gyorsaságfejlesztés alapjai. Siófok 2014. 12. 02. UEFA B licencmegújító továbbképzés A gyorsaságfejlesztés alapjai Siófok 2014. 12. 02. Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció Ügyesség r=0,565 Gyorsaság Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció

Részletesebben

Dr. Kanyó Ferenc, Bauer Márton. A tűzoltók fizikai állapotfelmérések új alapjai

Dr. Kanyó Ferenc, Bauer Márton. A tűzoltók fizikai állapotfelmérések új alapjai Dr. Kanyó Ferenc, Bauer Márton A tűzoltók fizikai állapotfelmérések új alapjai A tűzoltók fizikai állapotfelmérésének helyzetét napjainkban az teszi kivételesen aktuálissá, hogy jelenleg is folyik az előkészítése

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

3. Heti (félévi) vagy összes óraszám (előadás+tantermi gyakorlat+laboratóriumi gyakorlat bontásban): 1 félév, összóraszám min. 6

3. Heti (félévi) vagy összes óraszám (előadás+tantermi gyakorlat+laboratóriumi gyakorlat bontásban): 1 félév, összóraszám min. 6 1. A tantárgy neve: Élettan I. ALE 2. Kódja (szakonként): 3. Heti (félévi) vagy összes óraszám (előadás+tantermi gyakorlat+laboratóriumi gyakorlat bontásban): 1 félév, összóraszám min. 6 4. Kreditértéke:

Részletesebben

Utánpótlás-nevelés: nevelés: az egészséges fejlesztés gyógytornász szakmai szempontjai Moldvay Ildikó Sportági jellemzők Mozgató szervrendszer Axiális aszimmetrikus terhelés Erőközpont: medence Medence

Részletesebben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben XI. HONVÉDELMI MINŐSÉGTALÁLKOZÓ A HADIK TERV A MINŐSÉG FÓKUSZÁBAN Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet Minőségirányítási, Kodifikációs

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG JELENLEGI FIZIKAI ÁLLAPOTFELMÉRÉSÉNEK GYAKORLATA

A MAGYAR HONVÉDSÉG JELENLEGI FIZIKAI ÁLLAPOTFELMÉRÉSÉNEK GYAKORLATA Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@gmail.hu A MAGYAR HONVÉDSÉG JELENLEGI FIZIKAI ÁLLAPOTFELMÉRÉSÉNEK GYAKORLATA ABSZTRAKT A szerző a Magyar

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

A Védelem Egészségügyi Laboratóriumi Intézet tevékenységének a bemutatása

A Védelem Egészségügyi Laboratóriumi Intézet tevékenységének a bemutatása A Védelem Egészségügyi Laboratóriumi Intézet tevékenységének a bemutatása Veress Enikő őrnagy főtiszt, minőségirányítási megbízott Mályi, 2014.Október 02. Előadás tematika 1. Az MH EK szervezetének bemutatása

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

2007. október 17. A terhelés összetevıi:

2007. október 17. A terhelés összetevıi: A terhelés összetevıi 2007. október 17. Készítette: Hajdu Botond Bence testnevelés-rekre rekreáció III. évfolyam Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusk gusképzı Kar Testnevelési si és s Sporttudományi

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

Testnevelő-edző BSc 2014.

Testnevelő-edző BSc 2014. ZÁRÓVIZSGA TEMATIKA/TÉTELEK Testnevelő-edző BSc 2014. A tétel témakörei 1. A testkultúra értelmezése, helye és szerepe az általános műveltségben (kultúra, testkultúra fogalma, értelmezése; a testkultúrális

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. Kanyó Ferenc tűzoltó őrnagy A TŰZOLTÓK FIZIKAI ALKALMASSÁGÁNAK FELMÉRÉSE AZ ÚJ ÉVEZREDBEN

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. Kanyó Ferenc tűzoltó őrnagy A TŰZOLTÓK FIZIKAI ALKALMASSÁGÁNAK FELMÉRÉSE AZ ÚJ ÉVEZREDBEN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Kanyó Ferenc tűzoltó őrnagy A TŰZOLTÓK FIZIKAI ALKALMASSÁGÁNAK FELMÉRÉSE AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Laboratóriumi és pályavizsgáló teljesítménydiagnosztikai eljárások alkalmazási

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Zakariás Géza: Wellness, fittness Hitek és tévhitek az egészséges életmódról

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Zakariás Géza: Wellness, fittness Hitek és tévhitek az egészséges életmódról 2011. április 6. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Zakariás Géza: Wellness, fittness Hitek és tévhitek az egészséges életmódról előadását hallhatják! Wellness, fittness Hitek és tévhitek az egészséges

Részletesebben

Sportolók maximális és szubmaximális spiroergometriás terhelése Dr. Komka Zsolt

Sportolók maximális és szubmaximális spiroergometriás terhelése Dr. Komka Zsolt Sportolók maximális és szubmaximális spiroergometriás terhelése Dr. Komka Zsolt Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar,Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék Semmelweis Egyetem Kardiológiai

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁS ÉS ÉLELMEZÉS

TÁPLÁLKOZÁS ÉS ÉLELMEZÉS -egészséges táplálkozáshoz való jog (!?) TÁPLÁLKOZÁS ÉS ÉLELMEZÉS -százmilliók éheznek, milliárdok táplálkoznak egészségtelenül -a helytelen táplálkozás kockázata: hiánybetegségek, szív-érrendszeri betegségek,

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓ

TÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓ TÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓ A KATONAI EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG Varga István 1 Bevezető gondolatok A modern emberréválás történelmi folyamatának mai ismeretében megalapozottan gondolhatjuk, hogy valamely emberi

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Ennek kapcsán 1992. november 24 én megalakult az Országos Baleset megelőzési Bizottság, majd sora egymás után a megyei és

Ennek kapcsán 1992. november 24 én megalakult az Országos Baleset megelőzési Bizottság, majd sora egymás után a megyei és Veszprém, 2013. április 17. Gradvolt Szilveszter r. őrnagy Pécs VBB. Titkára I. Pécs Városi Baleset megelőzési Bizottság bemutatása Aközlekedésről szóló 1988. évi I. tv. a közlekedési propaganda tevékenységet

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Versenyzés és az edzés. Általános Edzéselmélet 2010 Készítette: Dr. Géczi Gábor

Versenyzés és az edzés. Általános Edzéselmélet 2010 Készítette: Dr. Géczi Gábor Versenyzés és az edzés Általános Edzéselmélet 2010 Készítette: Dr. Géczi Gábor VERSENY Fogalma Harsányi (2001) szerint: Sportolók, csapatok azonos feltételekkel történő, meghatározott sportági szabályok

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja

Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja ADEP 2003-2009 / Kántor Emília, Dr. Sonkodi Balázs 2009.02.27.Dátum 1 Összegzés 6 fıs munkacsoport koordinálja a projektet a menedzsment saját

Részletesebben

A sportolói táplálkozás elmélete, A versenyzéssel kapcsolatos táplálkozás kérdések karatéban. Vincze Virgil

A sportolói táplálkozás elmélete, A versenyzéssel kapcsolatos táplálkozás kérdések karatéban. Vincze Virgil A sportolói táplálkozás elmélete, A versenyzéssel kapcsolatos táplálkozás kérdések karatéban Vincze Virgil Az vagy amit megeszel. /Görög mondás/ Az Izomműködés Energetikai háttere Az izomműködés alapmolekulája

Részletesebben

Teljesítményértékelési szabályzat

Teljesítményértékelési szabályzat MTA Agrártudományi Kutatóközpont Teljesítményértékelési szabályzat Martonvásár, 2013. május 22. Bedő Zoltán főigazgató 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA Jelen teljesítményértékelési szabályzat célja a Kutatóközpont

Részletesebben

ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOKNAK MEGFELELŐ KÉPZÉS 8-14 ÉVES KORBAN

ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOKNAK MEGFELELŐ KÉPZÉS 8-14 ÉVES KORBAN MAGYAR KAJAK-KENU SZÖVETSÉG 2014. ÉVI SZAKMAI KONFERENCIA ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOKNAK MEGFELELŐ KÉPZÉS 8-14 ÉVES KORBAN Készítette: Dr. Bartha Csaba egyetemi docens TF Sportigazgató-helyettes MOB Az élsport

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS ELŐTANULMÁNYI RENDJE. Általános iskolai testnevelő gyógytestnevelő-egészségfejlesztő tanár (4+1 tanév)

OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS ELŐTANULMÁNYI RENDJE. Általános iskolai testnevelő gyógytestnevelő-egészségfejlesztő tanár (4+1 tanév) OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS ELŐTANULMÁNYI RENDJE Általános iskolai testnevelő gyógytestnevelő-egészségfejlesztő tanár (4+1 tanév) Tantárgyak A tantárgy felvételének féléve A tantárgy felvételének előfeltétele

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben