BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A MAGYAR KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK NEMZETKÖZIESÍTÉSE- A SPANYOL KAMARÁKNÁL MŰKÖDŐ PIPE PROGRAM MAGYARORSZÁGI BEVEZETÉSE Készítette: Bolbás Gyöngyi Budapest 2007.

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés...4 II. A magyar gazdaság helyzete 1. A gazdaság általános jellemzése Munkaerőpiac helyzete, megtakarítások Külkereskedelem Makrogazdasági mutatók előrejelzés...9 III. A spanyol gazdaság helyzete 1. A spanyol gazdaság helyzete Munkaerőpiac helyzete, megtakarítások Külkereskedelem...13 IV. A magyar és a spanyol gazdaság összehasonlítása...16 V. A magyar kis-és közepes vállalkozások helyzete 1. Átfogó bemutatás A vállalatok csoportosítása Általános szempontok alapján Gazdasági forma szerinti megoszlás A kkv-k szerepe a foglalkoztatásban évi adatok a kis-és közepes vállalkozások helyzetéről Kapacitáskihasználás szintje Export tevékenység Rendelésállomány Termelési szint és üzleti helyzet Üzleti várakozások A létszám és a beruházások várható alakulása Árak alakulása Gazdaságfejlesztési pályázatok...30 VI. A spanyol kis-és közepes vállalkozások helyzete 1. Átfogó bemutatás A vállaltok csoportosítása A vállalatok szektor szerinti megoszlása Gazdasági forma szerinti megoszlás A vállaltok terület szerinti megoszlása A kkv-k szerepe a foglalkoztatásban Export tevékenység...35 VII.A magyar és spanyol kis-és közepes vállalkozások helyzetének összehasonlítása..36 VIII. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 1. Bemutatás Külgazdasági tevékenység...38 IX. A Spanyol Kereskedelmi Kamara 1. Bemutatás...41 X. A magyar és a spanyol kereskedelmi kamara összehasonlítása...43 XI. A magyar kereskedelmi és iparkamarák szolgáltatásai...45 XII. A spanyol kereskedelmi kamarák szolgáltatásai Hazai területen Innocamaras Incyde alap Egyablakos vállalat-létrehozási rendszer

3 1.4. PAEM Családi kis-és közepes vállalkozások SCOP SIAP Helyi irodák a kis-és közepes vállalkozások szolgálatában Camerfirma Camerpyme NexoPyme Választott bírósági eljárás Nemzetközi területen C@sce C@bi Nemzetköziesítést támogató on-line útmutatók Subcontex...52 XIII. A PIPE program bemutatása Résztvevők A vállalatok jellemzői A program működése A fázisok bemutatása A program előnyei A program finanszírozása Statisztikai adatok évből...58 XIV. A PIPE-hez hasonló program bevezetésében rejlő lehetőségek Magyarországon.60 XV. Összegzés...64 XVI. Felhasznált irodalom...65 XVII. Ábrák jegyzéke...67 XVIII. Mellékletek

4 I. Bevezetés A szakdolgozatom témájának a spanyol kamarai PIPE program bemutatását, valamint ez alapján a magyar kis-és középvállalkozások nemzetköziesítési lehetőségének bemutatását választottam. A dolgozatom egy összehasonlító, elemző tanulmány, amelyben a magyar és a spanyol gazdaságot, a kis- és középvállalkozások helyzetét, valamint a két ország kamarai rendszerét, és azok szolgáltatásait hasonlítom össze. Ezt követően felvázolom a Spanyolországban rendkívül sikeresen működő PIPE (Plan de Iniciación de Promoción Exterior) elnevezésű programot, mely a vállalatok export tevékenységének támogatására irányul. Azért választottam ezt a felépítést, hogy megalapozott háttér információra építhessem a dolgozatom gyakorlati részét. A Spanyolországban jól bevált program magyarországi bevezetéshez alapvető fontosságú a két ország gazdasága, kamarai rendszere közötti különbségek, és hasonlóságok ismerete. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetközi Igazgatóságán töltött gyakorlatom során lehetőségem nyílt ezzel a témával mélyebben foglalkozni. A gyakorlatom ideje alatt sor került a magyar kamara részéről egy tanulmányútra a Spanyol Kamarához, melynek köszönhetően közelebbi információkra tehettem szert a programról, és megbizonyosodtam ennek kiemelkedő jelentőségéről. A dolgozatom végső célja, hogy a feltárt adatok alapján bemutassam, hogy Magyarországon is sikeres lehetne egy hasonló program elindítása. A magyar vállalkozásoknak is szükségük van erre a támogatásra, és alkalmasak egy ilyen program befogadására. Remélem, hogy nem csak elmélet marad ennek a programnak a magyarországi megvalósulása, hanem át lehet ültetni a hazai közegbe a Spanyolországban bevált gyakorlatot. 4

5 II. A magyar gazdaság helyzete 1. A gazdaság általános jellemzése A évi 3,9%-os bővülés után első negyedévében a GDP 2,7%-kal nőtt az előző év azonos negyedévéhez képest. Viszont a magyar és az -zóna GDP-jének növekedése közti eltérés 1,5%-pont, ami az újonnan csatlakozott országokhoz viszonyítva nagyon kevésnek mondható. A növekedés meghatározó tényezője az áru- és szolgáltatásexport dinamikus, (16%-os) bővülése. A GDP-felhasználási oldalán a magánfogyasztás a 2006-os év folyamán egyre lassuló ütemben nőtt: összességében 1,5%-os magánfogyasztás-növekedés volt tapasztalható. A GDP növekedése Magyarországon 1.sz ábra Forrás: Konjunktúrajelentés 2006/4 A beruházások teljesítménye jócskán elmaradt a korábbi évekétől: a legnagyobb súlyt képviselő s a korábbi időszakban közel 40%-os növekedést felmutató szállítás, raktározás, posta, távközlés ágban mindössze 13,5%-kal bővültek a beruházások, amelyhez az út- és autópálya-építések mellett a hídépítések is számottevően hozzájárultak. Különösen kedvezőtlennek értékelhető a feldolgozóipari beruházások 6%-os csökkenése, mivel hosszú távon már veszélyezteti az ipari és exportteljesítmény alakulásában is meghatározó potenciális növekedést. A GDP termelési oldalán az árutermelő ágazatok 4,5%-os bővülése jelentette a növekedés húzóerejét. A szolgáltatások lassú bővülésén érhető tetten a kiigazító csomag növekedés- 5

6 mérséklő hatása első negyedévében a szektor teljesítménye mindössze 0,2%- kal emelkedett az előző év első negyedévéhez képest, ami az elmúlt 10 év legalacsonyabb értéke. Az államilag finanszírozott szolgáltatások volumene 2-3%-kal zsugorodott. A hazai agrárpiaci folyamatokat igen erősen befolyásolják a világpiaci hatások, mindenekelőtt a 2006/2007 fordulóján kibontakozott és tartósnak mutatkozó agrár- és élelmiszeráremelkedés. Idén a belföldi élelmiszerpiac a mérsékelt vásárlóerő miatt kis mértékben zsugorodik. Jelentős lehet viszont az agrárexport-többlet növekedése. Az ipari termelés növekedése a tavalyi és az idei év eleji szárnyalás után változatlanul magas, de az ütem csökkenő. A termelés egyedüli húzóereje továbbra is az export. Gondot jelent azonban a rendelésállomány alacsony szintje, különösen néhány húzóágazatban. A mérsékeltebb optimizmusra okot adó tendenciák láttán az idei termelésbővülésre vonatkozó prognózist 8,5%-ra csökkentették. Az építőipar továbbra is gyengélkedik. A jelenlegi szerződésállomány alakulása építőipari dekonjunktúrát jelez előre. A nemzetgazdaság pénzügyi egyensúlya 2007 első negyedévében jelentősen javult az előző évihez képest. Viszont kedvezőtlen jelenség, hogy folytatódott a háztartások finanszírozási képességének 2005 vége óta tartó romlása: az akkori, a GDP 4%-át kitevő nettó pénzügyi megtakarítási arány március végén csupán 1,4% volt. Az államháztartás pozíciója az év első öt hónapjában a törvényben előírtnál is nagyobb mértékben javult. A TB- alapok többlettel zártak, nem csak a növekvő bevételek, hanem a csökkenő egészségügyi kiadások miatt. Az év hátralévő részében az egészségügyi kiadások némi növekedésére számítanak. A nyugdíjkiadások továbbra is számottevően emelkednek. A pénzügyi kormány legújabb előrejelzését, amely az önkormányzatok nélküli hiányt a GDP 6%-ára teszi, reálisnak tartják. Az első félévi 8,6%-os infláció meghaladta korábbi előrejelzéseket, ezen belül is különösen a második negyedévi áremelkedés. A vártnál magasabb infláció elsősorban az élelmiszerárak magas indexeinek a következménye, amit elsősorban az emelkedő világpiaci agrárárak, valamint a belföldi időjárási viszonyok magyaráznak Ennek ellenére az idei inflációs prognózist a korábbi 6,8%-ról 7,5 ±0,2%-ra emelték fel. A kedvező nemzetközi pénzpiaci környezetben újabb pozitív negyedévet zárt a magyar pénzés tőkepiac. Az elmúlt hónapokban a forint árfolyama a még jól tolerálható Ft/ sávban mozgott, az állampapírok hozama csökkent, a tőzsde szárnyalt: közel 5000 ponttal nőtt 3 hónap alatt. 6

7 2. Munkaerőpiac helyzete, megtakarítások A munkaerőpiacon tapasztalt lassú javulás 2007 elején megállt, de nem járt együtt a munkanélküli létszám emelkedésével. A munkanélküli ráta lényegében változatlan, az amúgy is alacsony foglalkoztatottsági ráta és a munkaerő-piaci részvételi arány visszaesett az egy évvel korábbi szintre, ami különösen azért kedvezőtlen, mert a foglalkoztatottsági és az aktivitási ráta emelése az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek is kiemelt gazdasági célja. A foglalkoztatottság visszaesésének a forrása egyrészt a költségvetésben foglalkoztatottak egy éve tartós és folyamatos létszámvesztése, ami ez év elején további radikális leépítések hatására tovább csökkent, különösen a közigazgatás, a védelem és a kötelező társadalombiztosítás területén de az egészségügyi elbocsátások is érzékeltetik hatásukat. A versenyszférában is csökken a foglalkoztatottság, főleg az alacsonybérű ágazatokban első harmadában drasztikusan visszaestek a nettó reálkeresetek (különösen a költségvetési szférában), a magas kimutatott nominális bruttó béremelkedés ellenére. A háztartások fogyasztása viszont csak csekély mértékben csökkent, tehát a háztartások igyekeznek lehetőség szerint szinten tartani fogyasztásukat a csökkenő jövedelem ellenére. Ennek megfelelően a háztartások pénzügyi megtakarításai gyengén alakultak az idei első negyedévben, ráadásul a lakossági hitelfelvételi aktivitás továbbra is erős. A háztartások nettó pénzügyi megtakarításainak értéke az első negyedévben nem érte el a GDP 1%-át. Az előttünk álló szigorítások a kedvezőtlen trend folytatódását, a foglalkoztatottság hosszabb időn át tartó stagnálását valószínűsítik. Ennek következtében az amúgy is kellemetlenül magas (ráadásul immár az új EU tagállamok többségéhez viszonyítva is magas) munkanélküliségi ráta tovább nő. Foglalkoztatottság, munkanélküliség és aktivitás sz. ábra Forrás: Konjunktúrajelentés 2006/4 7

8 3. Külkereskedelem A külkereskedelemi termékforgalom dinamikus növekedése, egyenlegének javulása 2007 első harmadában folytatódott, az export volumene 17,9%-kal, az importé 15%-kal volt magasabb a január-áprilisinál. A teljesítmény a növekedési ütemet tekintve az EU27 átlagánál jobb. A jelentős ütemkülönbségnek tudható be, hogy az árukereskedelmi mérleg hiánya csökkent, és gyorsult a külkereskedelem növekedése, mind export mind import oldalon, ami a világkereskedelem gyorsulásával is összhangban van. Ez a gyorsulás meghatározó részben a régi EU tagországokkal folytatott kereskedelemben következett be. Mivel az export értéke az importénál gyorsabban nőtt, az első négyhavi deficit egy év alatt durván a felére csökkent. A cserearányok nem változtak, ami pozitív fejlemény. A folyó fizetési mérleg hiánya 2007 első negyedévében a GDP 4,8%-ára csökkent. A GDP-arányos külső pénzügyi mutatók egy év alatt jelentősen javultak: 2006 első negyedévében a folyó mérleg deficitje a GDP 7,5%-a, a nettó finanszírozási képesség hiánya 6,9%-a volt. A hiányunk teljes egészében az EU25-n kívüli országokkal képződik: főleg az Ázsiával folytatott kereskedelemben, s kisebb részben a nem EU- tag európai országokkal bonyolított forgalomban. Az iparcikkek exportja a növekedéshordozó, elsősorban a gépeké és szállítóeszközöké, s részben az egyéb feldolgozott termékeké. Az energiahordozók kivitele csökken, miközben az élelmiszerek, italok és dohánytermékek, valamint a nyersanyagok exportja bővül. Az importban az iparcikkek forgalma 12-13%-kal bővült, s ehhez hasonló mértékű volt az élelmiszerek, italok és dohányféleségek behozatalának fejlődése is ban az áruforgalmi mérleg hiánya 2,3-2,4 milliárd eurót tett ki. Külker termékforgalom 3.sz.ábra 8

9 Külkereskedelmi áruforgalom alakulása 4.sz. ábra 4.Makrogazdasági mutatók, előrejelzések 5.sz ábra Előrejelzés re 2008-ra 2006.okt dec ápr júl ápr júl. GDP összesen 3,9 2,8 2,8 2,8 2,7 3,2 3,2 Belföldi 0,5-0,6-1,5-0,4-0,4 0,7 0,7 felhasználás Magánfogyasztás 1,2-0,7-0,7-0,5-0,6 0,0 0,0 Közösségi -5,5-5,0-7,0-7,0-7,0-5,0-5,0 fogyasztás Bruttó állóeszköz -1,8 2,5 1,0 2,0 2,0 3,0 3,0 felhasználás Export 18,0 9,9 10,5 13,5 14,0 11,0 11,0 Import 12,6 6,5 6,2 9,5 10,0 8,5 8,5 Ipari termelés 10,1 6,5 7,0 9,0 8,5 7,0 7,0 Fogyasztói 3,9 5,8 6,4 6,8 7,5 3,5 3,5 árindex Munkanélküliségi 7,5 8,0 8,0 7,8 7,5 7,5 7,5 ráta Nettó 3,5-3,0-3,5-3,2-3,8 0,5 0,5 reálkeresetek Megtakarítási ráta 2,9 4,7 5,0 2,9 2,5 3,3 3,0 9

10 Külkereskedelmi -2,0-1,0-1,0-1,0-1,0-1,0-1,0 mérleg Mrd Folyó fizetési -4,5-4,5-4,1-4,1-3,9-3,9 mérleg Mrd A GDP %-ában -5,0-4,6-4,6-4,0-3,9-3,6-3,6 Forrás: Konjunktúrajelentés 2006/4. 10

11 III. A spanyol gazdaság helyzete 1. A gazdaság általános jellemzése Spanyolország az Európai Unió 5., a világgazdaság 8. legnagyobb gazdaságává vált. Az előrelépést a spanyol gazdaság évek óta tartó expanziója alapozta meg, mivel a GDP átlagosan 3,4%-os növekedési értéket ért el az előző évihez képest. Ez továbbra is nagymértékben a jelentős építőipari beruházásoknak és a belföldi kereslet növekvő dinamizmusának, a lakossági fogyasztás és a bruttó felhalmozás, azon belül is a bruttó állóeszköz felhalmozásnak köszönhető. A magánszféra fogyasztásának növekedése - a nagyszámú új munkahely-teremtéssel összefüggésben - 4,2% volt. Az ipari termelés 3,5 százalékkal, a gépek és berendezések kibocsátása 7,3 százalékkal, a fogyasztási cikkeké 1,5 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termelés 0,5 százalékkal nőtt (csökkent a növénytermesztés, nőtt az állattenyésztés teljesítménye). A Spanyolországba látogató külföldi turisták száma 4,6 százalékkal emelkedett. Ez a jelentős gazdasági fejlődés két okra vezethető vissza: a munkaerőpiac kedvező alakulására, illetve, hogy a költségvetés a GDP 1,1%-nak megfelelő többletet produkált. Vannak viszont gyenge pontok is: Az infláció növekedése A termelékenység növekedési rátájának csökkenése A gazdaság külkereskedelmi hiánya, amely jelenleg eléri a GDP 8,7%-át A kormány több intézkedést is hozott a gazdaság egyensúlyi és versenyképességi problémáinak megoldása érdekében: A 35 százalékos társasági adókulcsot 2007-től évente 1 százalékponttal, 2011 végéig 30 százalékra csökkentik. (A mikro- és kisvállalatok esetében 30 százalékról 25 százalékra.). A távközlésben, valamint az energia szektorban átlátható tarifarendszer bevezetését, a független szabályozó hatóságok jogosítványainak megerősítését, az engedélyezés rugalmasabbá tételét határozta el a kormány. A verseny feltételeinek megteremtését kívánják elérni a vasúti árufuvarozásban, a repülőtéri és kikötői szolgáltatásokban is Állami eszközökkel segítik a digitalizációt, a digitális televíziózás beindítását és a kis-és középvállalkozói szektor bevonását az információ technológiába. 11

12 2. Munkaerőpiac helyzete, megtakarítások A munkaerőpiac kedvező fejlődése; a hatalmas mértékű munkahelyteremtés jelentős mértékű munkanélküliségi ráta csökkenéssel járt együtt. A foglalkoztatottak száma 2001-ben 15,9 millió fő volt, míg ez az érték 2006-ban 19,9 millió főt tett ki. 5 év alatt 4 millió munkahelyet hoztak létre. Viszont a munkanélküliségi ráta 2006-ban még mindig 8,15%-on állt. Ez a jelentős mértékű növekedése a foglalkoztatottaknak a spanyol lakosság létszámának növekedésére vezethető vissza ben a lakosság létszámának évi emelkedési üteme elérte a 2,1%-ot, ami minden korábbi előrejelzést túlszárnyalt. A lakosság növekedése nagy részben a bevándorlóknak köszönhető, ami 1998 óta megfigyelhető jelenség. Az új állapot új foglalkoztatási és szociális politika kialakítására is kényszeríti az országot, mivel a bevándorlók a teljes lakosság 8,7%-át alkotják. A foglalkoztatási ráta 66,1%-ot mutatott 2006-ban. Ez az aktivitási ráta emelkedésének, valamint a munkanélküliségi ráta csökkenésének tudható be. Az aktivitási ráta esetében a nők munkaerő-piaci bevonása, és a bevándorlók belépése játszott kulcsszerepet. A munkanélküliségi ráta esetében van okuk optimistának lenni, mivel előrejelzések szerint ez a csökkenés tartós marad. Viszont a lisszaboni célkitűzések teljesítésének érdekében még mindig javulniuk kell, mind a foglalkoztatottsági arány, mind a nők foglalkoztatottsága területén. A szezonális foglalkoztatottsági mutatók duplái az uniós átlagnak (2005-ben 33,3%). Spanyolország gazdasági mutatói 6.sz. ábra MEGNEVEZÉS ÉRTÉK A GDP értéke folyóáron Mrd EUR 679,8 729,0 780,5 837,3 904,3 975,1 A GDP növekedése változatlan 2,8 2,2 3,4 % 3,0 3,1 áron 3,8 Az egy főre jutó GDP folyó áron Ezer 19,4 20,5 23,0 21,5 22,2 EUR/fő 21,8 Az infláció % 2,7 4,0 2,6 3,2 3,7 3,6 Munkanélküliségi ráta % 13,0 11,5 11,2 10,9 9,7 8,6 Az export értéke Mrd EUR 129,8 133,3 138,1 146,9 153,5 153,5 Az import értéke Mrd EUR 173,2 175,3 185,1 208,4 231,4 231,4 A folyó fizetési mérleg - 26,3-23,8-60,7 Mrd EUR - 27,9-44,5 egyenlege - 72,5 12

13 Közvetlen működő tőke import Mrd EUR 26,7 27,3 14,8 8,2 21,5 21,5 Közvetlen működő tőke export Mrd EUR 40,5 27,6 19,9 18,7 50,6 50,6 A költségvetés egyenlege a GDP %- - 0,2-0,3 1,1-0,0-0,1 a 1,8 Forrás: OECD, World Bank, Economist Intelligence Unit Makrogazdasági mutatók (%) 7.sz.ábra Év Reál GDP 3,4 3,3 3,3 Magán fogyasztás 3,4 3,3 3,3 Közösségi fogyasztás 4,6 4,8 Fogyasztási árak 2,4 2,6 Munkanélküliségi ráta 8,1 7,8 Nemzeti kereslet 4,3 4,1 4,0 Export 6,1 5,6 5,8 Import 7,9 6,8 6,7 Folyó fizetési mérleg -9,1-9,7 Külkereskedelmi -0,9-0,8-0,7 egyenleg Forrás: Comercio exterior informe anual Külkereskedelem Az export és az import változása 8.sz. ábra Az export értéke Mrd 133,3 138,1 146,9 153,5 168,6 Az import értéke Mrd 175,3 185,1 208,4 231,4 259,1 Forrás: Instituto Nacional de Estadísticas (INE) Az utóbbi években az import az exportnál lényegesen gyorsabb ütemben növekedett. A behozatal 60,8%-a, a kivitel 72,1%-a EU tagországokkal bonyolódik le. 13

14 Az export főbb tételei: gépek és berendezések, autóipari termékek, élelmiszerek, gyógyszerek, és egyéb fogyasztási cikkek. A fontosabb exportpiacok: Franciaország, Németország, Portugália, az Egyesült Királyság, Olaszország és az Egyesült Államok. Az import főbb tételei: gépi berendezések, orvosi és gyógyszeripari műszerek, üzemanyagok, vegyi termékek, félkész termékek, élelmiszer és egyéb fogyasztási cikkek. A fontosabb beszerzési piacok: Németország, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Kína. A spanyol külkereskedelmi vállalatok száma folyamatosan emelkedik. Valamint emelkedik az átlagos forgalmuk is. Az exportáló vállalatok száma elérte a at, és az átlagos éves exportértékük az évi 2 millió -t. Nem mondható, hogy magas fokú koncentráció létezne az export vállalatoknál, mivel az export 9,3% át 4 cég adta, 16,1%-át pedig a 10 legnagyobb vállalat. A kereskedelmi kamarák vállalati kilátásokat vizsgáló felmérése szerint a spanyol exportáló vállalatok kilátásai kedvezőek: 91%-uk tudja majd növelni vagy fenntartani a jelenlegi export mennyiségét, és csak 9%-uk vélte úgy, h csökkeni fog az exportjának a mértéke. Ezek az arányok hasonlóak az előző évi értékekhez. A spanyol vállalatokat a külkereskedelmi forgalmuk alapján értékelő felmérés 2007-ben azt mutatta, hogy egy kicsivel jobb helyzetben vannak az európai átlagnál. Ez viszonylag kedvező a többi változóra nézve is: üzletkötések száma, foglalkoztatottság, befektetés, nemzeti eladások. Viszont a közeljövőben a vállaltok 23% a szerint csökkeni fognak a megrendeléseik. A év végén készült, az exportáló tevékenység stabilitási szintjét vizsgáló felmérés adatai szerint a megkérdezett vállalatok 45% átlagosnak, 37%-uk magasnak, 18%-uk alacsonynak értékelte a stabilitási szintet. Az árstabilitást tekintve 58%-uk emelkedést, 24%- uk stagnálást, 17%-uk csökkenést észlelt, az előző év azonos időszakához képest. A spanyol export fejlődése 9.sz. ábra 14

15 Éves kereskedelmi egyenlegek (millió ) 10.sz. ábra Forrás: Comercio exterior informe anual 2006 Spanyolország külkereskedelme sz. ábra Millió EU 25 -zóna Nem zóna 3. országok Spanyolország összesen Export Összes %-a 70,3 56,2 14,1 29, /05 (%) 8,0 7,8 8,6 17,5 10,6 Import Összes %-a 58,4 48,8 9, /05 (%) 7,8 7,5 9,5 19,0 12,2 Fedezeti ráta 78,8 75,4 96,1 46,7 65,4 Kereskedelmi egyenleg Összes %-a 35,9 34,8 1,1 64, /05 (%) 7,2 6,5 38,1 20,3 15,3 Forrás: Comercio exterior informe anual 2006 CRECIMIENTOS RAMAS DE ACTIVIDAD 15

16 IV. A magyar- spanyol gazdaság összehasonlítása A hasonlítást két téma köré szeretném csoportosítani: a gazdaság helyzete általánosságban, és a két ország külkereskedelme. Szeretném felvázolni az erősségeiket, gyengébb területeiket, hol nyújtanak kiemelkedő teljesítményt, és mely területeken lehetne javítani. 1. Gazdaság Az első jelentős különbséget rögtön a legfontosabb gazdasági mutató, a GDP fejlődésénél tapasztalhatjuk. Míg a spanyol gazdaság az elmúlt években jelentős GDP növekedést tudott felmutatni, addig a magyar gazdaság egyre gyengébb mutatókat produkál. Ez azért nagyon negatív a számunkra, mert a spanyol gazdaság sokkal fejlettebb, és így is nagyobb növekedést képes felmutatni abban az időben, amikor nekünk épp kibontakozóban kellene lennie a fejlődésnek. A befektetések csökkentek az elmúlt években Magyarországon, míg Spanyolországban éppen ez járult hozzá ehhez a jelentős fejlődéshez. Mivel a befektetések jelentik a jövőbeni fejlődés alapját, ezért sajnálatos adatok ezek Magyarországra nézve. Az infláció viszont magas mind a két országban, meghaladja az EU átlagát. De a spanyolok 3,6%-os inflációja még mindig kedvezőbb kép a mi 7,5%-os idei értékünkhöz képest. A foglalkoztatottságot tekintve is találunk hasonló, illetve különböző tendenciákat. A munkanélküliségi ráta magas mind a két országban, (magyar érték 7,5%, spanyol 8,15%), viszont míg nálunk ez egy növekvő tendencia eredménye, addig Spanyolországban igen jelentős javulásnak tudható be. Ott az utóbbi években rengeteg munkahelyet teremtettek, és ezt a tendenciát követik is, addig nálunk nagy mértékűek az elbocsátások. A foglalkoztatottsági ráta szintén alacsony mind a két országban, elmarad a lisszaboni stratégia célkitűzéseitől. Az állami költségvetési terülten és különbözik a két ország helyzete: míg a spanyolok a GDP 1,1%-os értékének megfelelő többletet produkáltak, sajnos nálunk köztudottan nagy a gond a magas a hiány miatt: az önkormányzatok nélküli hiány a GDP 6%-ára tehető. 16

17 2. Külkereskedelem A külkereskedelem már kicsivel kedvezőbb képet mutat Magyarországról, mivel az utóbbi években felgyorsult a külkereskedelem növekedése. Magyarországon az áruexport növekedése jelenősen meghaladta az importét, ami a spanyolok esetében pont fordítva tapasztalható. Náluk az utóbbi években nagy mértékben nőtt az import. Míg Magyarországon az árukereskedelmi mérleg hiánya csökkent, addig Spanyolországban jelentősen nőtt. A folyó fizetési mérlegünk hiánya csökkent, a cserearányok nem változtak, a termék külkereskedelem javult. Mindezek fordítottak a spanyolok esetében. Mindkét ország EU tagországokkal bonyolítja a kereskedelmének nagy részét. Az importok kisebb hányada kerül ki ezen országokból, viszont az exportok jelentős része ide irányul. Ezek után az exportban a nem EU tag európai országok következnek. Az import jelentős hányada Ázsiából, főleg Kínából származik. 17

18 V. A magyar kis-és közepes vállalkozások helyzete 1. Átfogó bemutatás A hazai kis- és középvállalkozások az elmúlt másfél évtizedben az átmeneti gazdaságok magánszektorainak jellemző útját járták végig; egy kevés tapasztalattal rendelkező, a piacgazdaság szabályrendszerében tájékozatlanul mozgó vállalkozói kör napjainkra hálózati kapcsolatokat építő, különféle együttműködési formákat alkalmazó kis- és középvállalkozói szektorrá vált, amely több területen (finanszírozás, önszerveződés, menedzsment, infokommunikáció, stb.) csökkenti lemaradását a fejlett országok kisvállalkozóihoz képest. A magyar kis- és középvállalkozói szektor mára nagyon hasonlóvá vált a kevésbé fejlett korábbi és az újonnan csatlakozott EU tagállamok kisvállalkozói szektoraihoz. Nagyszámú, kisméretű vállalkozás működik a gazdaságban. A vállalkozások átlagos mérete 5 fő alatt van. (A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája , 13.o.) A kis- és középvállalkozások gazdálkodását magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi. A mikro- és kisvállalkozások fő tulajdonosai jellemzően belföldi magánszemélyek, a közepeseké belföldi társaságok, a nagyvállalatoké külföldi tulajdonosok. A nagyvállalatok részesedése az üzleti szektor össztőkéjéből mintegy százalék ( között), a közepeseké 17-19, a mikro- és kisvállalkozásoké százalék. A tőkekoncentráció tehát nagy, de már nem fokozódó. A magyar kkv-k erősségei közé tartozik, hogy rugalmasak, gyors adaptációra képesek. Növekszik a hálózatszervezési kapacitásuk, és pénzügyi tudatosságuk. Egyre jellemzőbb az információs- kommunikációs technikák (IKT) használata a bankok és ügyfelek, az adóhatóságok és az adózók közötti kapcsolatokban. Magyarország kedvező földrajzi helyzetét logisztikai és kulturális szempontból egyre többen ki tudják használni. Hazánkban nagyszámú gyorsan növő vállalkozás található. Gyengeségeik, hogy európai színvonaltól jelentősen elmaradó jövedelemtermelő képességgel és termelékenységgel rendelkeznek. Magas a nem hatékonyan irányított, kis tőkeerejű vállalkozások aránya Ugyanakkor alacsony az alapvető vállalkozói ismeretekkel, információ technológiai képzettséggel, nyelvtudással és más kulcskompetenciákkal rendelkezők száma. Nem elég felkészültek tevékenységük nemzetközivé tételére, az egységes piacon való 18

19 megjelenésre. Alacsony a k+f ráfordításuk, a kapacitás és innovációs tevékenységük, valamint kevés szabadalommal és önálló termékkel állnak elő. Lehetőségeik közé sorolom, hogy a világgazdaság erősödő globalizációja révén bővül az elérhető erőforrások, piacok és együttműködések köre, így könnyebben integrálódhatnak a nagy nemzetközi termelési, szolgáltatási és kereskedelmi hálózatokba. Az euró zónához való csatlakozással az árfolyamkockázat csökken/megszűnik, a tranzakciós költségek csökkennek. A finanszírozási eszközök széles skálájának megjelenésével, fejlettebb finanszírozási eszközök alkalmazására nyílik lehetőség. Az IKT fejlődésével és terjedésével a hálózati együttműködés intenzívebbé válhat. Veszélynek számít azonban kkv-szektor fejlődésének lassulása, a növekvő versenyhátrány a nagyvállalatokkal szemben. A megnyíló európai munkaerőpiac elszívó hatást gyakorolhat a magasan képzett szakemberekre, kutatókra Az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó szigorodó környezetvédelmi és egyéb előírásokhoz való alkalmazkodás költségigényes, ami jelentős terhet jelent. Valamint probléma a nehézkes, bürokratikus közigazgatás, és a kiszámíthatatlan szabályozási környezet. A legfőbb akadályozó tényezőként továbbra is a magas adó- és társadalombiztosítási terheket jelölik meg a vállalkozók ig csökkent (72%), majd 2007-ben jelentősen emelkedett (77%). Ugyancsak jelentősen emelkedett a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlanságának pontszáma. Ez a tényező között az erős verseny mögé szorult, 2007-ben ismét megelőzte azt. A piaci környezetet jellemző tényezők (erős verseny, nincs elég megrendelése, tisztességtelen verseny) foglalják el a 3-5. helyet. (Az elemzésem alapját az a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által készített SWOT elemzés adta, amelyet mellékletben csatoltam a dolgozatomhoz.) A vállalkozások helyzetét jellemző mutatók méretkategóriák szerint (2005) 12.sz.ábra Forrás: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája o. 19

20 2. A kis-és középvállalkozások csoportosítása 2.1. Általános szempontok alapján A vállalkozásokat az általános helyzetük alapján vizsgálva egy érdekes elemzésre bukkantam, amit a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium készített. Az alábbiakban szó szerint idézek belőle, mert teljes képet szeretnék adni róluk: Elemzéseink és felméréseink alapján a vállalkozások szám szerint 99,2%-át kitevő, legheterogénebb csoportját jelentő kisvállalkozások különböző helyzetű, három csoportját különíthetjük el: 1.A gyorsan növekvő vállalkozások csoportjába a vállalkozások mintegy 15 százaléka tartozik. Életciklusuknak expanzív vagy érett szakaszában vannak. Helyzetüket jónak tartják, és jövőképük is bizakodó. Jellemzően jogi személyiségű mikro- és kisvállalkozások, cégcsoportok, vállalkozói hálózatok tagjai. Főként más vállalkozások számára értékesítik termékeiket, szolgáltatásaikat, létszámukat bővítik, és beruházásokat terveznek, árbevételük, értékesítési lehetőségeik, kapacitáskihasználásuk nő, eredményességük javul. A vállalkozók személyes jövedelme emelkedik. Köztük vannak a gyorsan ben évi átlagban 20 százaléknál gyorsabban növekvők, a külpiacokon aktív, illetve terjeszkedő, vagy jelentős szellemi tőkét mozgató, innovatív kisvállalkozások. Finanszírozásukban banki forrásokra is támaszkodnak. Hazai és külföldi eredetű, naprakész, speciális ágazati-szakmai, technológiai, üzleti, pénzügyi, jogi információk fogyasztói és igénylői. A piaci elven működő tanácsadó vállalkozások és a vállalkozói szervezetek partnerei, utóbbiak aktív tagjai. A különböző vállalkozáserősítő és közbeszerzési pályázatok résztvevői, a pénzintézeti, tőkepiaci finanszírozás célcsoportjai. 2. A szintentartó csoportba a vállalkozásoknak az a százaléka tartozik. Életciklusaik széles skálán, a kezdéstől az érettségig változnak. Helyzetüket közepesnek tarják és nem számítanak változásra: sem javulásra, sem romlásra. Több mint kétharmaduk egyéni vállalkozás és egyszeres könyvvitelt vezető mikrovállalkozás, vagyis betéti és közkereseti társaság. Hálózatosodottságuk kisebb, mint az első csoporté. Főként lakossági piacra termelnek, de jelentős a más vállalkozások számára értékesítők aránya is. Létszámukat bővítik, egy részük beruház, árbevételük, értékesítési lehetőségeik, kapacitáskihasználásuk nő, eredményességük javul, de kevésbé, mint az első csoporté. A vállalkozók személyes jövedelme mérsékelten emelkedik. Finanszírozásukhoz banki forrásokat csak kivételesen használnak, inkább családi, baráti segítséget vesznek igénybe. Az általános vállalkozási 20