BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A MAGYAR KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK NEMZETKÖZIESÍTÉSE- A SPANYOL KAMARÁKNÁL MŰKÖDŐ PIPE PROGRAM MAGYARORSZÁGI BEVEZETÉSE Készítette: Bolbás Gyöngyi Budapest 2007.

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés...4 II. A magyar gazdaság helyzete 1. A gazdaság általános jellemzése Munkaerőpiac helyzete, megtakarítások Külkereskedelem Makrogazdasági mutatók előrejelzés...9 III. A spanyol gazdaság helyzete 1. A spanyol gazdaság helyzete Munkaerőpiac helyzete, megtakarítások Külkereskedelem...13 IV. A magyar és a spanyol gazdaság összehasonlítása...16 V. A magyar kis-és közepes vállalkozások helyzete 1. Átfogó bemutatás A vállalatok csoportosítása Általános szempontok alapján Gazdasági forma szerinti megoszlás A kkv-k szerepe a foglalkoztatásban évi adatok a kis-és közepes vállalkozások helyzetéről Kapacitáskihasználás szintje Export tevékenység Rendelésállomány Termelési szint és üzleti helyzet Üzleti várakozások A létszám és a beruházások várható alakulása Árak alakulása Gazdaságfejlesztési pályázatok...30 VI. A spanyol kis-és közepes vállalkozások helyzete 1. Átfogó bemutatás A vállaltok csoportosítása A vállalatok szektor szerinti megoszlása Gazdasági forma szerinti megoszlás A vállaltok terület szerinti megoszlása A kkv-k szerepe a foglalkoztatásban Export tevékenység...35 VII.A magyar és spanyol kis-és közepes vállalkozások helyzetének összehasonlítása..36 VIII. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 1. Bemutatás Külgazdasági tevékenység...38 IX. A Spanyol Kereskedelmi Kamara 1. Bemutatás...41 X. A magyar és a spanyol kereskedelmi kamara összehasonlítása...43 XI. A magyar kereskedelmi és iparkamarák szolgáltatásai...45 XII. A spanyol kereskedelmi kamarák szolgáltatásai Hazai területen Innocamaras Incyde alap Egyablakos vállalat-létrehozási rendszer

3 1.4. PAEM Családi kis-és közepes vállalkozások SCOP SIAP Helyi irodák a kis-és közepes vállalkozások szolgálatában Camerfirma Camerpyme NexoPyme Választott bírósági eljárás Nemzetközi területen Nemzetköziesítést támogató on-line útmutatók Subcontex...52 XIII. A PIPE program bemutatása Résztvevők A vállalatok jellemzői A program működése A fázisok bemutatása A program előnyei A program finanszírozása Statisztikai adatok évből...58 XIV. A PIPE-hez hasonló program bevezetésében rejlő lehetőségek Magyarországon.60 XV. Összegzés...64 XVI. Felhasznált irodalom...65 XVII. Ábrák jegyzéke...67 XVIII. Mellékletek

4 I. Bevezetés A szakdolgozatom témájának a spanyol kamarai PIPE program bemutatását, valamint ez alapján a magyar kis-és középvállalkozások nemzetköziesítési lehetőségének bemutatását választottam. A dolgozatom egy összehasonlító, elemző tanulmány, amelyben a magyar és a spanyol gazdaságot, a kis- és középvállalkozások helyzetét, valamint a két ország kamarai rendszerét, és azok szolgáltatásait hasonlítom össze. Ezt követően felvázolom a Spanyolországban rendkívül sikeresen működő PIPE (Plan de Iniciación de Promoción Exterior) elnevezésű programot, mely a vállalatok export tevékenységének támogatására irányul. Azért választottam ezt a felépítést, hogy megalapozott háttér információra építhessem a dolgozatom gyakorlati részét. A Spanyolországban jól bevált program magyarországi bevezetéshez alapvető fontosságú a két ország gazdasága, kamarai rendszere közötti különbségek, és hasonlóságok ismerete. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetközi Igazgatóságán töltött gyakorlatom során lehetőségem nyílt ezzel a témával mélyebben foglalkozni. A gyakorlatom ideje alatt sor került a magyar kamara részéről egy tanulmányútra a Spanyol Kamarához, melynek köszönhetően közelebbi információkra tehettem szert a programról, és megbizonyosodtam ennek kiemelkedő jelentőségéről. A dolgozatom végső célja, hogy a feltárt adatok alapján bemutassam, hogy Magyarországon is sikeres lehetne egy hasonló program elindítása. A magyar vállalkozásoknak is szükségük van erre a támogatásra, és alkalmasak egy ilyen program befogadására. Remélem, hogy nem csak elmélet marad ennek a programnak a magyarországi megvalósulása, hanem át lehet ültetni a hazai közegbe a Spanyolországban bevált gyakorlatot. 4

5 II. A magyar gazdaság helyzete 1. A gazdaság általános jellemzése A évi 3,9%-os bővülés után első negyedévében a GDP 2,7%-kal nőtt az előző év azonos negyedévéhez képest. Viszont a magyar és az -zóna GDP-jének növekedése közti eltérés 1,5%-pont, ami az újonnan csatlakozott országokhoz viszonyítva nagyon kevésnek mondható. A növekedés meghatározó tényezője az áru- és szolgáltatásexport dinamikus, (16%-os) bővülése. A GDP-felhasználási oldalán a magánfogyasztás a 2006-os év folyamán egyre lassuló ütemben nőtt: összességében 1,5%-os magánfogyasztás-növekedés volt tapasztalható. A GDP növekedése Magyarországon 1.sz ábra Forrás: Konjunktúrajelentés 2006/4 A beruházások teljesítménye jócskán elmaradt a korábbi évekétől: a legnagyobb súlyt képviselő s a korábbi időszakban közel 40%-os növekedést felmutató szállítás, raktározás, posta, távközlés ágban mindössze 13,5%-kal bővültek a beruházások, amelyhez az út- és autópálya-építések mellett a hídépítések is számottevően hozzájárultak. Különösen kedvezőtlennek értékelhető a feldolgozóipari beruházások 6%-os csökkenése, mivel hosszú távon már veszélyezteti az ipari és exportteljesítmény alakulásában is meghatározó potenciális növekedést. A GDP termelési oldalán az árutermelő ágazatok 4,5%-os bővülése jelentette a növekedés húzóerejét. A szolgáltatások lassú bővülésén érhető tetten a kiigazító csomag növekedés- 5

6 mérséklő hatása első negyedévében a szektor teljesítménye mindössze 0,2%- kal emelkedett az előző év első negyedévéhez képest, ami az elmúlt 10 év legalacsonyabb értéke. Az államilag finanszírozott szolgáltatások volumene 2-3%-kal zsugorodott. A hazai agrárpiaci folyamatokat igen erősen befolyásolják a világpiaci hatások, mindenekelőtt a 2006/2007 fordulóján kibontakozott és tartósnak mutatkozó agrár- és élelmiszeráremelkedés. Idén a belföldi élelmiszerpiac a mérsékelt vásárlóerő miatt kis mértékben zsugorodik. Jelentős lehet viszont az agrárexport-többlet növekedése. Az ipari termelés növekedése a tavalyi és az idei év eleji szárnyalás után változatlanul magas, de az ütem csökkenő. A termelés egyedüli húzóereje továbbra is az export. Gondot jelent azonban a rendelésállomány alacsony szintje, különösen néhány húzóágazatban. A mérsékeltebb optimizmusra okot adó tendenciák láttán az idei termelésbővülésre vonatkozó prognózist 8,5%-ra csökkentették. Az építőipar továbbra is gyengélkedik. A jelenlegi szerződésállomány alakulása építőipari dekonjunktúrát jelez előre. A nemzetgazdaság pénzügyi egyensúlya 2007 első negyedévében jelentősen javult az előző évihez képest. Viszont kedvezőtlen jelenség, hogy folytatódott a háztartások finanszírozási képességének 2005 vége óta tartó romlása: az akkori, a GDP 4%-át kitevő nettó pénzügyi megtakarítási arány március végén csupán 1,4% volt. Az államháztartás pozíciója az év első öt hónapjában a törvényben előírtnál is nagyobb mértékben javult. A TB- alapok többlettel zártak, nem csak a növekvő bevételek, hanem a csökkenő egészségügyi kiadások miatt. Az év hátralévő részében az egészségügyi kiadások némi növekedésére számítanak. A nyugdíjkiadások továbbra is számottevően emelkednek. A pénzügyi kormány legújabb előrejelzését, amely az önkormányzatok nélküli hiányt a GDP 6%-ára teszi, reálisnak tartják. Az első félévi 8,6%-os infláció meghaladta korábbi előrejelzéseket, ezen belül is különösen a második negyedévi áremelkedés. A vártnál magasabb infláció elsősorban az élelmiszerárak magas indexeinek a következménye, amit elsősorban az emelkedő világpiaci agrárárak, valamint a belföldi időjárási viszonyok magyaráznak Ennek ellenére az idei inflációs prognózist a korábbi 6,8%-ról 7,5 ±0,2%-ra emelték fel. A kedvező nemzetközi pénzpiaci környezetben újabb pozitív negyedévet zárt a magyar pénzés tőkepiac. Az elmúlt hónapokban a forint árfolyama a még jól tolerálható Ft/ sávban mozgott, az állampapírok hozama csökkent, a tőzsde szárnyalt: közel 5000 ponttal nőtt 3 hónap alatt. 6

7 2. Munkaerőpiac helyzete, megtakarítások A munkaerőpiacon tapasztalt lassú javulás 2007 elején megállt, de nem járt együtt a munkanélküli létszám emelkedésével. A munkanélküli ráta lényegében változatlan, az amúgy is alacsony foglalkoztatottsági ráta és a munkaerő-piaci részvételi arány visszaesett az egy évvel korábbi szintre, ami különösen azért kedvezőtlen, mert a foglalkoztatottsági és az aktivitási ráta emelése az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek is kiemelt gazdasági célja. A foglalkoztatottság visszaesésének a forrása egyrészt a költségvetésben foglalkoztatottak egy éve tartós és folyamatos létszámvesztése, ami ez év elején további radikális leépítések hatására tovább csökkent, különösen a közigazgatás, a védelem és a kötelező társadalombiztosítás területén de az egészségügyi elbocsátások is érzékeltetik hatásukat. A versenyszférában is csökken a foglalkoztatottság, főleg az alacsonybérű ágazatokban első harmadában drasztikusan visszaestek a nettó reálkeresetek (különösen a költségvetési szférában), a magas kimutatott nominális bruttó béremelkedés ellenére. A háztartások fogyasztása viszont csak csekély mértékben csökkent, tehát a háztartások igyekeznek lehetőség szerint szinten tartani fogyasztásukat a csökkenő jövedelem ellenére. Ennek megfelelően a háztartások pénzügyi megtakarításai gyengén alakultak az idei első negyedévben, ráadásul a lakossági hitelfelvételi aktivitás továbbra is erős. A háztartások nettó pénzügyi megtakarításainak értéke az első negyedévben nem érte el a GDP 1%-át. Az előttünk álló szigorítások a kedvezőtlen trend folytatódását, a foglalkoztatottság hosszabb időn át tartó stagnálását valószínűsítik. Ennek következtében az amúgy is kellemetlenül magas (ráadásul immár az új EU tagállamok többségéhez viszonyítva is magas) munkanélküliségi ráta tovább nő. Foglalkoztatottság, munkanélküliség és aktivitás sz. ábra Forrás: Konjunktúrajelentés 2006/4 7

8 3. Külkereskedelem A külkereskedelemi termékforgalom dinamikus növekedése, egyenlegének javulása 2007 első harmadában folytatódott, az export volumene 17,9%-kal, az importé 15%-kal volt magasabb a január-áprilisinál. A teljesítmény a növekedési ütemet tekintve az EU27 átlagánál jobb. A jelentős ütemkülönbségnek tudható be, hogy az árukereskedelmi mérleg hiánya csökkent, és gyorsult a külkereskedelem növekedése, mind export mind import oldalon, ami a világkereskedelem gyorsulásával is összhangban van. Ez a gyorsulás meghatározó részben a régi EU tagországokkal folytatott kereskedelemben következett be. Mivel az export értéke az importénál gyorsabban nőtt, az első négyhavi deficit egy év alatt durván a felére csökkent. A cserearányok nem változtak, ami pozitív fejlemény. A folyó fizetési mérleg hiánya 2007 első negyedévében a GDP 4,8%-ára csökkent. A GDP-arányos külső pénzügyi mutatók egy év alatt jelentősen javultak: 2006 első negyedévében a folyó mérleg deficitje a GDP 7,5%-a, a nettó finanszírozási képesség hiánya 6,9%-a volt. A hiányunk teljes egészében az EU25-n kívüli országokkal képződik: főleg az Ázsiával folytatott kereskedelemben, s kisebb részben a nem EU- tag európai országokkal bonyolított forgalomban. Az iparcikkek exportja a növekedéshordozó, elsősorban a gépeké és szállítóeszközöké, s részben az egyéb feldolgozott termékeké. Az energiahordozók kivitele csökken, miközben az élelmiszerek, italok és dohánytermékek, valamint a nyersanyagok exportja bővül. Az importban az iparcikkek forgalma 12-13%-kal bővült, s ehhez hasonló mértékű volt az élelmiszerek, italok és dohányféleségek behozatalának fejlődése is ban az áruforgalmi mérleg hiánya 2,3-2,4 milliárd eurót tett ki. Külker termékforgalom 3.sz.ábra 8

9 Külkereskedelmi áruforgalom alakulása 4.sz. ábra 4.Makrogazdasági mutatók, előrejelzések 5.sz ábra Előrejelzés re 2008-ra 2006.okt dec ápr júl ápr júl. GDP összesen 3,9 2,8 2,8 2,8 2,7 3,2 3,2 Belföldi 0,5-0,6-1,5-0,4-0,4 0,7 0,7 felhasználás Magánfogyasztás 1,2-0,7-0,7-0,5-0,6 0,0 0,0 Közösségi -5,5-5,0-7,0-7,0-7,0-5,0-5,0 fogyasztás Bruttó állóeszköz -1,8 2,5 1,0 2,0 2,0 3,0 3,0 felhasználás Export 18,0 9,9 10,5 13,5 14,0 11,0 11,0 Import 12,6 6,5 6,2 9,5 10,0 8,5 8,5 Ipari termelés 10,1 6,5 7,0 9,0 8,5 7,0 7,0 Fogyasztói 3,9 5,8 6,4 6,8 7,5 3,5 3,5 árindex Munkanélküliségi 7,5 8,0 8,0 7,8 7,5 7,5 7,5 ráta Nettó 3,5-3,0-3,5-3,2-3,8 0,5 0,5 reálkeresetek Megtakarítási ráta 2,9 4,7 5,0 2,9 2,5 3,3 3,0 9

10 Külkereskedelmi -2,0-1,0-1,0-1,0-1,0-1,0-1,0 mérleg Mrd Folyó fizetési -4,5-4,5-4,1-4,1-3,9-3,9 mérleg Mrd A GDP %-ában -5,0-4,6-4,6-4,0-3,9-3,6-3,6 Forrás: Konjunktúrajelentés 2006/4. 10

11 III. A spanyol gazdaság helyzete 1. A gazdaság általános jellemzése Spanyolország az Európai Unió 5., a világgazdaság 8. legnagyobb gazdaságává vált. Az előrelépést a spanyol gazdaság évek óta tartó expanziója alapozta meg, mivel a GDP átlagosan 3,4%-os növekedési értéket ért el az előző évihez képest. Ez továbbra is nagymértékben a jelentős építőipari beruházásoknak és a belföldi kereslet növekvő dinamizmusának, a lakossági fogyasztás és a bruttó felhalmozás, azon belül is a bruttó állóeszköz felhalmozásnak köszönhető. A magánszféra fogyasztásának növekedése - a nagyszámú új munkahely-teremtéssel összefüggésben - 4,2% volt. Az ipari termelés 3,5 százalékkal, a gépek és berendezések kibocsátása 7,3 százalékkal, a fogyasztási cikkeké 1,5 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termelés 0,5 százalékkal nőtt (csökkent a növénytermesztés, nőtt az állattenyésztés teljesítménye). A Spanyolországba látogató külföldi turisták száma 4,6 százalékkal emelkedett. Ez a jelentős gazdasági fejlődés két okra vezethető vissza: a munkaerőpiac kedvező alakulására, illetve, hogy a költségvetés a GDP 1,1%-nak megfelelő többletet produkált. Vannak viszont gyenge pontok is: Az infláció növekedése A termelékenység növekedési rátájának csökkenése A gazdaság külkereskedelmi hiánya, amely jelenleg eléri a GDP 8,7%-át A kormány több intézkedést is hozott a gazdaság egyensúlyi és versenyképességi problémáinak megoldása érdekében: A 35 százalékos társasági adókulcsot 2007-től évente 1 százalékponttal, 2011 végéig 30 százalékra csökkentik. (A mikro- és kisvállalatok esetében 30 százalékról 25 százalékra.). A távközlésben, valamint az energia szektorban átlátható tarifarendszer bevezetését, a független szabályozó hatóságok jogosítványainak megerősítését, az engedélyezés rugalmasabbá tételét határozta el a kormány. A verseny feltételeinek megteremtését kívánják elérni a vasúti árufuvarozásban, a repülőtéri és kikötői szolgáltatásokban is Állami eszközökkel segítik a digitalizációt, a digitális televíziózás beindítását és a kis-és középvállalkozói szektor bevonását az információ technológiába. 11

12 2. Munkaerőpiac helyzete, megtakarítások A munkaerőpiac kedvező fejlődése; a hatalmas mértékű munkahelyteremtés jelentős mértékű munkanélküliségi ráta csökkenéssel járt együtt. A foglalkoztatottak száma 2001-ben 15,9 millió fő volt, míg ez az érték 2006-ban 19,9 millió főt tett ki. 5 év alatt 4 millió munkahelyet hoztak létre. Viszont a munkanélküliségi ráta 2006-ban még mindig 8,15%-on állt. Ez a jelentős mértékű növekedése a foglalkoztatottaknak a spanyol lakosság létszámának növekedésére vezethető vissza ben a lakosság létszámának évi emelkedési üteme elérte a 2,1%-ot, ami minden korábbi előrejelzést túlszárnyalt. A lakosság növekedése nagy részben a bevándorlóknak köszönhető, ami 1998 óta megfigyelhető jelenség. Az új állapot új foglalkoztatási és szociális politika kialakítására is kényszeríti az országot, mivel a bevándorlók a teljes lakosság 8,7%-át alkotják. A foglalkoztatási ráta 66,1%-ot mutatott 2006-ban. Ez az aktivitási ráta emelkedésének, valamint a munkanélküliségi ráta csökkenésének tudható be. Az aktivitási ráta esetében a nők munkaerő-piaci bevonása, és a bevándorlók belépése játszott kulcsszerepet. A munkanélküliségi ráta esetében van okuk optimistának lenni, mivel előrejelzések szerint ez a csökkenés tartós marad. Viszont a lisszaboni célkitűzések teljesítésének érdekében még mindig javulniuk kell, mind a foglalkoztatottsági arány, mind a nők foglalkoztatottsága területén. A szezonális foglalkoztatottsági mutatók duplái az uniós átlagnak (2005-ben 33,3%). Spanyolország gazdasági mutatói 6.sz. ábra MEGNEVEZÉS ÉRTÉK A GDP értéke folyóáron Mrd EUR 679,8 729,0 780,5 837,3 904,3 975,1 A GDP növekedése változatlan 2,8 2,2 3,4 % 3,0 3,1 áron 3,8 Az egy főre jutó GDP folyó áron Ezer 19,4 20,5 23,0 21,5 22,2 EUR/fő 21,8 Az infláció % 2,7 4,0 2,6 3,2 3,7 3,6 Munkanélküliségi ráta % 13,0 11,5 11,2 10,9 9,7 8,6 Az export értéke Mrd EUR 129,8 133,3 138,1 146,9 153,5 153,5 Az import értéke Mrd EUR 173,2 175,3 185,1 208,4 231,4 231,4 A folyó fizetési mérleg - 26,3-23,8-60,7 Mrd EUR - 27,9-44,5 egyenlege - 72,5 12

13 Közvetlen működő tőke import Mrd EUR 26,7 27,3 14,8 8,2 21,5 21,5 Közvetlen működő tőke export Mrd EUR 40,5 27,6 19,9 18,7 50,6 50,6 A költségvetés egyenlege a GDP %- - 0,2-0,3 1,1-0,0-0,1 a 1,8 Forrás: OECD, World Bank, Economist Intelligence Unit Makrogazdasági mutatók (%) 7.sz.ábra Év Reál GDP 3,4 3,3 3,3 Magán fogyasztás 3,4 3,3 3,3 Közösségi fogyasztás 4,6 4,8 Fogyasztási árak 2,4 2,6 Munkanélküliségi ráta 8,1 7,8 Nemzeti kereslet 4,3 4,1 4,0 Export 6,1 5,6 5,8 Import 7,9 6,8 6,7 Folyó fizetési mérleg -9,1-9,7 Külkereskedelmi -0,9-0,8-0,7 egyenleg Forrás: Comercio exterior informe anual Külkereskedelem Az export és az import változása 8.sz. ábra Az export értéke Mrd 133,3 138,1 146,9 153,5 168,6 Az import értéke Mrd 175,3 185,1 208,4 231,4 259,1 Forrás: Instituto Nacional de Estadísticas (INE) Az utóbbi években az import az exportnál lényegesen gyorsabb ütemben növekedett. A behozatal 60,8%-a, a kivitel 72,1%-a EU tagországokkal bonyolódik le. 13

14 Az export főbb tételei: gépek és berendezések, autóipari termékek, élelmiszerek, gyógyszerek, és egyéb fogyasztási cikkek. A fontosabb exportpiacok: Franciaország, Németország, Portugália, az Egyesült Királyság, Olaszország és az Egyesült Államok. Az import főbb tételei: gépi berendezések, orvosi és gyógyszeripari műszerek, üzemanyagok, vegyi termékek, félkész termékek, élelmiszer és egyéb fogyasztási cikkek. A fontosabb beszerzési piacok: Németország, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Kína. A spanyol külkereskedelmi vállalatok száma folyamatosan emelkedik. Valamint emelkedik az átlagos forgalmuk is. Az exportáló vállalatok száma elérte a at, és az átlagos éves exportértékük az évi 2 millió -t. Nem mondható, hogy magas fokú koncentráció létezne az export vállalatoknál, mivel az export 9,3% át 4 cég adta, 16,1%-át pedig a 10 legnagyobb vállalat. A kereskedelmi kamarák vállalati kilátásokat vizsgáló felmérése szerint a spanyol exportáló vállalatok kilátásai kedvezőek: 91%-uk tudja majd növelni vagy fenntartani a jelenlegi export mennyiségét, és csak 9%-uk vélte úgy, h csökkeni fog az exportjának a mértéke. Ezek az arányok hasonlóak az előző évi értékekhez. A spanyol vállalatokat a külkereskedelmi forgalmuk alapján értékelő felmérés 2007-ben azt mutatta, hogy egy kicsivel jobb helyzetben vannak az európai átlagnál. Ez viszonylag kedvező a többi változóra nézve is: üzletkötések száma, foglalkoztatottság, befektetés, nemzeti eladások. Viszont a közeljövőben a vállaltok 23% a szerint csökkeni fognak a megrendeléseik. A év végén készült, az exportáló tevékenység stabilitási szintjét vizsgáló felmérés adatai szerint a megkérdezett vállalatok 45% átlagosnak, 37%-uk magasnak, 18%-uk alacsonynak értékelte a stabilitási szintet. Az árstabilitást tekintve 58%-uk emelkedést, 24%- uk stagnálást, 17%-uk csökkenést észlelt, az előző év azonos időszakához képest. A spanyol export fejlődése 9.sz. ábra 14

15 Éves kereskedelmi egyenlegek (millió ) 10.sz. ábra Forrás: Comercio exterior informe anual 2006 Spanyolország külkereskedelme sz. ábra Millió EU 25 -zóna Nem zóna 3. országok Spanyolország összesen Export Összes %-a 70,3 56,2 14,1 29, /05 (%) 8,0 7,8 8,6 17,5 10,6 Import Összes %-a 58,4 48,8 9, /05 (%) 7,8 7,5 9,5 19,0 12,2 Fedezeti ráta 78,8 75,4 96,1 46,7 65,4 Kereskedelmi egyenleg Összes %-a 35,9 34,8 1,1 64, /05 (%) 7,2 6,5 38,1 20,3 15,3 Forrás: Comercio exterior informe anual 2006 CRECIMIENTOS RAMAS DE ACTIVIDAD 15

16 IV. A magyar- spanyol gazdaság összehasonlítása A hasonlítást két téma köré szeretném csoportosítani: a gazdaság helyzete általánosságban, és a két ország külkereskedelme. Szeretném felvázolni az erősségeiket, gyengébb területeiket, hol nyújtanak kiemelkedő teljesítményt, és mely területeken lehetne javítani. 1. Gazdaság Az első jelentős különbséget rögtön a legfontosabb gazdasági mutató, a GDP fejlődésénél tapasztalhatjuk. Míg a spanyol gazdaság az elmúlt években jelentős GDP növekedést tudott felmutatni, addig a magyar gazdaság egyre gyengébb mutatókat produkál. Ez azért nagyon negatív a számunkra, mert a spanyol gazdaság sokkal fejlettebb, és így is nagyobb növekedést képes felmutatni abban az időben, amikor nekünk épp kibontakozóban kellene lennie a fejlődésnek. A befektetések csökkentek az elmúlt években Magyarországon, míg Spanyolországban éppen ez járult hozzá ehhez a jelentős fejlődéshez. Mivel a befektetések jelentik a jövőbeni fejlődés alapját, ezért sajnálatos adatok ezek Magyarországra nézve. Az infláció viszont magas mind a két országban, meghaladja az EU átlagát. De a spanyolok 3,6%-os inflációja még mindig kedvezőbb kép a mi 7,5%-os idei értékünkhöz képest. A foglalkoztatottságot tekintve is találunk hasonló, illetve különböző tendenciákat. A munkanélküliségi ráta magas mind a két országban, (magyar érték 7,5%, spanyol 8,15%), viszont míg nálunk ez egy növekvő tendencia eredménye, addig Spanyolországban igen jelentős javulásnak tudható be. Ott az utóbbi években rengeteg munkahelyet teremtettek, és ezt a tendenciát követik is, addig nálunk nagy mértékűek az elbocsátások. A foglalkoztatottsági ráta szintén alacsony mind a két országban, elmarad a lisszaboni stratégia célkitűzéseitől. Az állami költségvetési terülten és különbözik a két ország helyzete: míg a spanyolok a GDP 1,1%-os értékének megfelelő többletet produkáltak, sajnos nálunk köztudottan nagy a gond a magas a hiány miatt: az önkormányzatok nélküli hiány a GDP 6%-ára tehető. 16

17 2. Külkereskedelem A külkereskedelem már kicsivel kedvezőbb képet mutat Magyarországról, mivel az utóbbi években felgyorsult a külkereskedelem növekedése. Magyarországon az áruexport növekedése jelenősen meghaladta az importét, ami a spanyolok esetében pont fordítva tapasztalható. Náluk az utóbbi években nagy mértékben nőtt az import. Míg Magyarországon az árukereskedelmi mérleg hiánya csökkent, addig Spanyolországban jelentősen nőtt. A folyó fizetési mérlegünk hiánya csökkent, a cserearányok nem változtak, a termék külkereskedelem javult. Mindezek fordítottak a spanyolok esetében. Mindkét ország EU tagországokkal bonyolítja a kereskedelmének nagy részét. Az importok kisebb hányada kerül ki ezen országokból, viszont az exportok jelentős része ide irányul. Ezek után az exportban a nem EU tag európai országok következnek. Az import jelentős hányada Ázsiából, főleg Kínából származik. 17

18 V. A magyar kis-és közepes vállalkozások helyzete 1. Átfogó bemutatás A hazai kis- és középvállalkozások az elmúlt másfél évtizedben az átmeneti gazdaságok magánszektorainak jellemző útját járták végig; egy kevés tapasztalattal rendelkező, a piacgazdaság szabályrendszerében tájékozatlanul mozgó vállalkozói kör napjainkra hálózati kapcsolatokat építő, különféle együttműködési formákat alkalmazó kis- és középvállalkozói szektorrá vált, amely több területen (finanszírozás, önszerveződés, menedzsment, infokommunikáció, stb.) csökkenti lemaradását a fejlett országok kisvállalkozóihoz képest. A magyar kis- és középvállalkozói szektor mára nagyon hasonlóvá vált a kevésbé fejlett korábbi és az újonnan csatlakozott EU tagállamok kisvállalkozói szektoraihoz. Nagyszámú, kisméretű vállalkozás működik a gazdaságban. A vállalkozások átlagos mérete 5 fő alatt van. (A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája , 13.o.) A kis- és középvállalkozások gazdálkodását magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi. A mikro- és kisvállalkozások fő tulajdonosai jellemzően belföldi magánszemélyek, a közepeseké belföldi társaságok, a nagyvállalatoké külföldi tulajdonosok. A nagyvállalatok részesedése az üzleti szektor össztőkéjéből mintegy százalék ( között), a közepeseké 17-19, a mikro- és kisvállalkozásoké százalék. A tőkekoncentráció tehát nagy, de már nem fokozódó. A magyar kkv-k erősségei közé tartozik, hogy rugalmasak, gyors adaptációra képesek. Növekszik a hálózatszervezési kapacitásuk, és pénzügyi tudatosságuk. Egyre jellemzőbb az információs- kommunikációs technikák (IKT) használata a bankok és ügyfelek, az adóhatóságok és az adózók közötti kapcsolatokban. Magyarország kedvező földrajzi helyzetét logisztikai és kulturális szempontból egyre többen ki tudják használni. Hazánkban nagyszámú gyorsan növő vállalkozás található. Gyengeségeik, hogy európai színvonaltól jelentősen elmaradó jövedelemtermelő képességgel és termelékenységgel rendelkeznek. Magas a nem hatékonyan irányított, kis tőkeerejű vállalkozások aránya Ugyanakkor alacsony az alapvető vállalkozói ismeretekkel, információ technológiai képzettséggel, nyelvtudással és más kulcskompetenciákkal rendelkezők száma. Nem elég felkészültek tevékenységük nemzetközivé tételére, az egységes piacon való 18

19 megjelenésre. Alacsony a k+f ráfordításuk, a kapacitás és innovációs tevékenységük, valamint kevés szabadalommal és önálló termékkel állnak elő. Lehetőségeik közé sorolom, hogy a világgazdaság erősödő globalizációja révén bővül az elérhető erőforrások, piacok és együttműködések köre, így könnyebben integrálódhatnak a nagy nemzetközi termelési, szolgáltatási és kereskedelmi hálózatokba. Az euró zónához való csatlakozással az árfolyamkockázat csökken/megszűnik, a tranzakciós költségek csökkennek. A finanszírozási eszközök széles skálájának megjelenésével, fejlettebb finanszírozási eszközök alkalmazására nyílik lehetőség. Az IKT fejlődésével és terjedésével a hálózati együttműködés intenzívebbé válhat. Veszélynek számít azonban kkv-szektor fejlődésének lassulása, a növekvő versenyhátrány a nagyvállalatokkal szemben. A megnyíló európai munkaerőpiac elszívó hatást gyakorolhat a magasan képzett szakemberekre, kutatókra Az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó szigorodó környezetvédelmi és egyéb előírásokhoz való alkalmazkodás költségigényes, ami jelentős terhet jelent. Valamint probléma a nehézkes, bürokratikus közigazgatás, és a kiszámíthatatlan szabályozási környezet. A legfőbb akadályozó tényezőként továbbra is a magas adó- és társadalombiztosítási terheket jelölik meg a vállalkozók ig csökkent (72%), majd 2007-ben jelentősen emelkedett (77%). Ugyancsak jelentősen emelkedett a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlanságának pontszáma. Ez a tényező között az erős verseny mögé szorult, 2007-ben ismét megelőzte azt. A piaci környezetet jellemző tényezők (erős verseny, nincs elég megrendelése, tisztességtelen verseny) foglalják el a 3-5. helyet. (Az elemzésem alapját az a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által készített SWOT elemzés adta, amelyet mellékletben csatoltam a dolgozatomhoz.) A vállalkozások helyzetét jellemző mutatók méretkategóriák szerint (2005) 12.sz.ábra Forrás: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája o. 19

20 2. A kis-és középvállalkozások csoportosítása 2.1. Általános szempontok alapján A vállalkozásokat az általános helyzetük alapján vizsgálva egy érdekes elemzésre bukkantam, amit a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium készített. Az alábbiakban szó szerint idézek belőle, mert teljes képet szeretnék adni róluk: Elemzéseink és felméréseink alapján a vállalkozások szám szerint 99,2%-át kitevő, legheterogénebb csoportját jelentő kisvállalkozások különböző helyzetű, három csoportját különíthetjük el: 1.A gyorsan növekvő vállalkozások csoportjába a vállalkozások mintegy 15 százaléka tartozik. Életciklusuknak expanzív vagy érett szakaszában vannak. Helyzetüket jónak tartják, és jövőképük is bizakodó. Jellemzően jogi személyiségű mikro- és kisvállalkozások, cégcsoportok, vállalkozói hálózatok tagjai. Főként más vállalkozások számára értékesítik termékeiket, szolgáltatásaikat, létszámukat bővítik, és beruházásokat terveznek, árbevételük, értékesítési lehetőségeik, kapacitáskihasználásuk nő, eredményességük javul. A vállalkozók személyes jövedelme emelkedik. Köztük vannak a gyorsan ben évi átlagban 20 százaléknál gyorsabban növekvők, a külpiacokon aktív, illetve terjeszkedő, vagy jelentős szellemi tőkét mozgató, innovatív kisvállalkozások. Finanszírozásukban banki forrásokra is támaszkodnak. Hazai és külföldi eredetű, naprakész, speciális ágazati-szakmai, technológiai, üzleti, pénzügyi, jogi információk fogyasztói és igénylői. A piaci elven működő tanácsadó vállalkozások és a vállalkozói szervezetek partnerei, utóbbiak aktív tagjai. A különböző vállalkozáserősítő és közbeszerzési pályázatok résztvevői, a pénzintézeti, tőkepiaci finanszírozás célcsoportjai. 2. A szintentartó csoportba a vállalkozásoknak az a százaléka tartozik. Életciklusaik széles skálán, a kezdéstől az érettségig változnak. Helyzetüket közepesnek tarják és nem számítanak változásra: sem javulásra, sem romlásra. Több mint kétharmaduk egyéni vállalkozás és egyszeres könyvvitelt vezető mikrovállalkozás, vagyis betéti és közkereseti társaság. Hálózatosodottságuk kisebb, mint az első csoporté. Főként lakossági piacra termelnek, de jelentős a más vállalkozások számára értékesítők aránya is. Létszámukat bővítik, egy részük beruház, árbevételük, értékesítési lehetőségeik, kapacitáskihasználásuk nő, eredményességük javul, de kevésbé, mint az első csoporté. A vállalkozók személyes jövedelme mérsékelten emelkedik. Finanszírozásukhoz banki forrásokat csak kivételesen használnak, inkább családi, baráti segítséget vesznek igénybe. Az általános vállalkozási 20

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS:

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK TOVÁBB BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: Helye:

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Tóth István János (2004) A legnagyobb

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások Report on Business Climate of the Largest Exporting Manufacturing Firms TOP 1500-2000/2 Jelentés a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek üzleti kilátásairól Tóth I. János * Dinamikus növekedés, kedvező

Részletesebben

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK Az MKIK GVI 2015. októberi vállalati konjunktúra felvételének eredményei MKIK Székház, 1054 Budapest, Szabadság tér

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16.

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16. GE Capital Hungary Budapest Bank Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén 1 GE Közép-Kelet Európában GE jelenlét Magyarország 12 500+ alkalmazott 3 regionális üzleti központ (Lighting

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 MONITOR 2010/II. NEGYEDÉV EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 2010. JÚNIUS E C O S T A T GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Cím: 1024 Budapest,

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30.

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30. Féléves sajtótájékoztató 2008 július 2008. július 30. Ingatlanpiaci befektetések Magyarországon Féléves sajtótájékoztató 2008. július 2008. július 30. A befektetési piac növekedése 2007-ben elért rekord

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Az osztrák gazdaság főbb mutatói

Az osztrák gazdaság főbb mutatói Üzleti lehetőségek Ausztriában Nyitott szemmel a német és osztrák piacon Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kecskemét 2013.05.23. Az osztrák gazdaság főbb mutatói Lakosság millió fő A GDP értéke

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN 2015.02.10. előadás témái: éhány értelmezőgondolat arról,

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország A hálózat alapú együttműködések kulcstényezői a KFI tevékenység hatékonyságának javítása érdekében 1. Identified driving factors of enhancing the effectiveness of network-based cooperations Inno-CropFood

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben