Új ifjúság. Társadalomtudományi konferencia a poszt-adoleszcenciáról (ELTE TÁTK, május ) Absztraktok
|
|
- Gabi Fazekasné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Új ifjúság. Társadalomtudományi konferencia a poszt-adoleszcenciáról (ELTE TÁTK, május ) Absztraktok Bognár Virág: Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása. Ismerkedés a munka világával és a család A sérült emberek élete a társadalomban az utóbbi évtizedekben egészen más irányt vett a korábbiakhoz képest. A sérültek azon csoportjának, akik (a többségi társadalom nézőpontjából) valamilyen képességhiánnyal rendelkeznek, esélyt és kihívást is jelent a saját és a többségi társadalom világának összeegyeztetése, amit sokszor a többség szempontjából befogadásként vagy integrációként határoznak meg, míg korábban többnyire elzárt, külön világban éltek. Újabban előtérbe került az önálló élet vágya és megvalósítása is a sérült felnőttek körében, noha a gyakorlatban ez az önálló élet is feltételezi a támogatást. Az előadásban arra keresek választ, hogy a sérült fiatalok felnőtté válása során hogyan jelenik meg a munka világa, és milyen szerepet játszik ebben a családi környezet. A szociális szakmában a főbb információkat még ma is főképp a szülők, vagy a szakemberek adják, csak az utóbbi időben terjedt el a sérült fiatalok egyéni tapasztalatainak figyelembe vétele. Az előadás kvantitatív részének alapja egy olyan kutatás, amelyben középsúlyos értelmi sérültek és egy-egy szülőjük válaszolt különkülön egy kérdőívre, így felszínre került a szülőkkel együtt a sérült fiatalok nézőpontja is. Az előadásban röviden felvázolom azt, hogyan látják a sérült fiatalok és a szüleik a munka világában szerzett tapasztalataikat egy olyan pillanatban, amikor egy magas színvonalú, sokoldalú támogató programban vesznek részt. A kutatás kvalitatív része támpontokkal szolgál annak az értelmezésében, hogyan formálódnak a fiatalok motivációi, és ebben a családi környezetnek milyen szerepe van. Az elemzés során kiderül, hogy a családi környezet és szocializáció mely dimenziói erősítik vagy gyengítik az egyéni motivációkat. Giczi Johanna: Az élet ritmusa Az időmérleg-elemzések általában az adott tevékenységekre fordított idő mennyiségének becslésére, illetve az így értelmezett szerkezetének az élet minőségére gyakorolt hatásainak bemutatására koncentrálnak. Ritkábbak azok a kísérletek, amelyek bizonyos társadalmi folyamatok megértése érdekében az idő ütemét elemzik. Ennek érdekében azt mutatjuk be, hogy az év egy átlagos napján, annak egyes óráiban milyen tevékenységeket végez a lakosság. Azt feltételezzük, hogy a tevékenységszerkezet hajnaltól éjszakáig zajló változásainak ismeretében képet alakíthatunk ki a mai élet ritmusáról. A tanulmányban áttekintett időszak a nyolcvanas évek és az ezredforduló közötti intervallum. Tárgyunkat három metszetben vizsgáljuk: előbb az ébrenlét és az alvás periódusát, azaz az éjszaka kezdetét és végét különítjük el és jellemezzük, majd az ébren töltött idő során végzett tevékenységek ritmusát. Ezt követően azt vizsgáljuk, hogy az idő üteme változott-e 1986 és 2000 között, továbbá eltér-e, s ha igen, milyen mértékben és irányban a társadalom egyes csoportjaiban. Tanulmányunkban feltárjuk az élet ütemének általános jegyeit, ezek alakulását, az egyes fázisok elmozdulásait (előbbre vagy későbbre tolódásukat), szakítunk azonban a klasszikus elemzési technikákkal. 1
2 Győri Lóránt és Mikolai Júlia: És mégis ifjúságkutatás? Közönség és kultúrafogyasztás a Művészetek Völgyében Az ELTE Társadalomtudományi Szakkollégium 2006-ban Gábor Kálmán javaslatára és segítségével vállalkozott egy kvalitatív fesztivál-kutatásra a Művészetek Völgyében. Az egyéni és csoportos strukturált interjúk vizsgálódási köre a látogatók völgy-létének feltérképezésére terjedt ki, úgymint materiális fogyasztás, programválasztási szempontok és attitűdök, a fesztiválnak és önmaguknak tulajdonított értékek. Az előkutatás további célja a 2007-ben megvalósult kvantitatív, kérdőíves kutatás előkészítése, a Művészetek Völgyére jellemző kutatási szempontok, dimenziók kidolgozása volt. A 2007-es reprezentatív kutatás adatainak feldolgozásával olyan szabadidő és kulturálódási mintákat tártunk föl, amelyek végső soron tanuló vagy diplomás fiatalok kultúrafogyasztására tudnak rámutatni. A korstruktúrát és foglalkozási csoportokat vizsgálva utólag elengedhetetlennek tűnik az eredmények új értelmező, ifjúságszociológiai keretbe helyezése, miközben a hazai fesztiváloknak egy sajátos ifjúsági kulturális szocializációs miliője látszik körvonalazódni. Hrubos Ildikó: Mi történt az európai felsőoktatásban az elmúlt évtizedben? Az elmúlt évtizedben az európai felsőoktatásban nagyszabású reform zajlott le, amely a tervek szerint 2010-ben fejeződik be. Ekkorra épül ki az egységes Európai Felsőoktatási Térség, amelyben a hallgatók, az oktatók és a kutatók akadályok nélkül mozoghatnak országok és intézmények között, a végzettségeket kölcsönösen elismerik az egyes országokban, mind továbbtanulás mind munkavállalás esetén. A képzési rendszerek összehangolása, a többciklusú rendszerre való áttérés és mindezek következményei sok új elemet hoznak, a felsőfokú tanulmányaikat most tervező vagy éppen elkezdő fiataloknak fel kell készülniük erre, aktívan kell tájékozódniuk a lehetősekről, esélyekről. Semmiképpen nem szabad görcsösen gondolniuk a gyors változásokra, hiszen azok éppen azt készítik elő, hogy leendő szakmai pályafutásuk során rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a körülményekhez, ne legyenek lezárt utak, mindenki találhasson alternatív újrakezdési, pályamódosítási megoldásokat. Kabai Imre: Hogyan alakul a posztadoleszcencensek életútja? (Friss diplomások vizsgálata a Zsigmond Király Főiskolán) Előadásunkban az életutak alakulására vonatkozó legújabb empirikus elemzéseinket kívánjuk bemutatni, a Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpontja (ZSKF TKK) által készített Végzett hallgatók vizsgálata " című kutatásunk eredményei alapján. Elemzésünk a nemrég diplomát szerzettek két csoportjának vizsgálatára épül abból a szempontból, hogyan alakult a fiatalabb (25-29 éves) nappalisok" életútja az idősebb (35-49 éves) társaikhoz, a levelezősökhöz" képest életük első 25 évében.arra vagyunk elsősorban kíváncsiak, miként érhetőek tetten az életutak eltéréseiben a posztadoleszcens" jelenségek: a meghosszabbított ifjúkor" szociológiai sajátosságait elemezzük az életesemények kapcsán. Megvizsgáljuk azt is, milyen különbségek vannak a fiatalabb és az idősebb csoportok értékei ( Mi kell a boldoguláshoz?") és értékelései ( Mennyire elégedett élete alakulásával?") között. 2
3 Vizsgálatunk egyfajta továbbgondolása", célirányos elemzése mindazoknak a jelenségeknek, amelyekről korábban több tanulmányban is részletesen beszámoltunk. Kapitány Balázs: Az életutak individualizációja: kinek lehetőség, kinek kényszer? Az elmúlt évtizedek ifjúságvizsgálatainak egyik fő tanulsága a felnőtté válás folyamatának individualizációja volt. A gyermek és felnőtt életszakasz közti határköveket jelentő életút-események (munkába állás, elköltözés a szülői háztól, párkapcsolat alapítása, gyermekvállalás stb.) az adott társadalmakra, közösségekre jellemző hagyományos rendje egyre inkább felbomlott, az életútminták sokasodása vált jellemzővé. Ezt a folyamatot a kutatók jellemzően valamilyen pozitív értelmű, a kötöttségek alóli feloldozódásként értelmezhető, az egyén döntési szabadságát növelő individualizációként értékelik. Az elmúlt években azonban előtérbe került ugyanennek a folyamatnak egy másik olvasata, amely a bizonytalanság fogalmát felhasználva azt hangsúlyozza, hogy az életútminták sokasodása elsősorban nem a választási lehetőségek, hanem éppen az életút tervezhetetlenségének növekedését jelentette, ennek minden káros hatásával együtt. Empirikus elemzésemben egy követéses jellegű adatállomány (Életünk Fordulópontjai társadalmi-demográfiai alapfelvétel) segítségével két életút esemény (elköltözés, a szülői háztól, gyermekvállalás) példáján azt mutatom be hogy a felnőtté válás határköveit jelentő események az ezredforduló Magyarországán mennyire tervezettek, illetve mely társadalmi csoportokra jellemző az életút tervezhetősége, és kik azok, akikkel inkább csak történnek a dolgok. Az adatok alapján amellett érvelek, hogy noha látszólag ugyanarról a társadalmi jelenségről van szó, mégis érdemes külön kezelni azokat, akik uralják, sikeresen tervezik életútjukat, azoktól, akikkel csak úgy történnek a dolgok. Az előbbiek az individualizáció nyertesei, míg az utóbbiak kiszolgáltatottjai. Karády Viktor: Új-e történelmileg az 'Új fiatalság'? A most lezárulóban lévő prozopográfiai alapkutatás a honi diákság és diplomás népesség történelmi alakváltozásairól (cc ) avval az eredménnyel is járt, hogy fény derült a felsőoktatásban résztvevők rendkívül tágas korspektrumára. A honi egyetemi népesség nem jelentéktelen hányada egyrészt lemorzsolódott tanulmányai lezárása előtt, másrészt igencsak túlkoros volt. Az előadásban a 'túlérett' diákság szociológiai és iskolázottsági jellemzőit valamint a főiskolai piacon elfoglalt helyét kísérlem meg összefoglalólagosan bemutatni. Mátay Melinda: Fiatal budapesti értelmiségi életutak és a poszt-adoleszcencia Előadásomban egy között végzett (Fiatal, budapesti elit értelmiségiek szocializációja című) OTKA kutatás interjúit vizsgálom meg abból a szempontból, hogy megfigyelhetőek-e, s ha igen milyen tendenciák, tipikusnak nevezhető női és férfi életútminták jelennek meg a budapesti fiatal értelmiségiek körében a posztadoleszcencia időszakában. Maguk az életútinterjúk 1993 és 2001 között készültek az és az között született budapesti értelmiségi, elsősorban humán végzettségű fiatalok körében. A két korosztály fiatal felnőtté válási időszaka a rendszerváltás előtti ill. az azt követő években történt, ez számos különbséget és hangsúlyváltást jelentett az 3
4 életutakban (mint ahogyan ezekről korábbi tanulmányaimban már írtam). Ugyanakkor azonban például a férfi és női életutak alakulásában inkább a nemeken belüli hasonló tendenciák, értékek és magatartásminták figyelhetőek meg. Evvel párhuzamosan pedig az életút poszt-adoleszcens időszakának kitolódása, a standard életútállomások variabilitásának felerősödése és tartalmi változásai, ill. bizonyos saját élmény életesemények helyettesítése vagy elhagyása figyelhető meg többek között a mélyinterjúkban. Egy adott civilizáció értéke lemérhető azon, hogy milyen értelmet kölcsönöz a teljes életciklusnak. (Erikson) Érdekes lehet tehát, hogy ezeknél a (valamikori) fiataloknál hová helyeződik az identitás ill. a személyiség integritásának a súlypontja, ill. hogy mik befolyásolják elsősorban alakulásukat, változásukat az időben. Pikó Bettina: Társadalmi egyenlőtlenségek, életmód és egészség az új ifjúság körében Míg a születéskor várható élettartam jelentősen megnőtt az utóbbi évtizedekben a nyugati társadalmakban, a társadalmi helyzet okozta differenciálódás egyre nagyobb mértékben tükröződik az egészségi állapot különböző mutatóiban. A társadalmi egyenlőtlenségek jelentős mértékben kihatnak a megbetegedési és halálozási viszonyokra Európában és az USA-ban egyaránt. A születéskor várható élettartam jelentősen kisebb az alacsonyabb iskolai végzettség, jövedelem és foglalkozási presztízs szerint, azaz a társadalmi-gazdasági helyzet mélyrehatóan befolyásolja az egészséget. Az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek azonban a teljes életciklus folyamán nem mindenhol jelentkeznek egyenlő mértékben. A középiskolásokkal foglalkozó tanulmányok a szülők társadalmi helyzete függvényében az egészségi állapotban többnyire nem találtak jelentős eltéréseket, ami alól kivételt csak a balesetek okozta halálozás jelentett. A felnőttkori lakosságra jellemző grádiensszerűen megjelenő összefüggés tehát itt lényegében nem érvényesül. Ezt a jelenséget West relatív egyenlősödésnek nevezte el, és a nyugat-európai empirikus kutatások alátámasztják érvényességét. Saját kutatásaink szintén megerősítik a jelenség létezését, azaz a középiskolások egészségi állapotának relatív függetlenedését szüleik társadalmi helyzetétől, azzal a kitétellel, hogy bizonyos egyenlőtlenségek azért megjelenhetnek, ha nem is lineáris összefüggésben. Ugyanakkor a társadalmi helyzet-mutatók, valamint az egészségmagatartás és életmód között szintén igazolhatók összefüggések. Jelen előadásban a Dél-alföldi ifjúságkutatás (2004) adatait felhasználva elemeztük a középiskolások körében előforduló társadalmi egyenlőtlenségeket. Az adatgyűjtés három megyére terjedt ki (Csongrád, Bács-Kiskun, Békés). A régiót reprezentáló minta 1114 főből állt. A tanulók átlagéletkora 16,5 év (szórás: 1,3) volt; a válaszadók 40%-a volt fiú. Az adatgyűjtéshez önkitöltéses kérdőíves módszert alkalmaztunk, melynek legfontosabb célja volt feltérképezni a dél-alföldi régió ifjúságának egészségét, egészségtudatosságát, egészségmagatartását és az ezeket befolyásoló társadalmi tényezők rendszerét. Többváltozós logisztikus regresszióelemzés segítségével megállapítottuk, hogy 1., A társadalmi helyzet-mutatók közül a társadalmi osztályba történő önbesorolás (SES self-assessment) a legerőteljesebb prediktora a középiskolások egészségi állapotának és egészségmagatartásának; 2., A családstruktúra (teljes vagy egyszülős család) szintén jelentős mértékben kihat a fiatalok egészségi állapotbeli egyenlőtlenségeire; 3., A szülők iskolázottsága és alkalmazása kevésbé meghatározó; 4., A középiskolások körében az egészségi állapotbeli társadalmi egyenlőtlenségek relatíve kisebb mértékűek és inkonzisztensek, sőt, inverz összefüggések is előfordulnak. A szülők inaktív státusa (nyugdíjas vagy munkanélküli státus) például rosszabb pszichoszomatikus egészséggel jár, de védelmet jelent a káros szenvedélyek ellen. Adataink tehát részben megerősítik a relatív egyenlősödés elméletét, azonban magyar sajátosságok is visszatükröződnek az eredményekben. 4
5 Sántha Ágnes: Fiatal egyedülállók életmódja: hogyan élnek a szinglik Berlinben és Budapesten? Előadásomban a nagyvárosi fiatal magyar és német egyedülállók közismert nevükön szinglik életmódjának főbb elemeit vizsgálom. Ezek a következők: az egyedülálló életforma okai és motivációi, az életút fordulópontjai, a szakmai életpálya, a szabadidő, a társas kapcsolatrendszer, a párkapcsolati elvárások és a társkeresés. Célom a budapesti és a berlini szinglik életformájában, valamint az erre vonatkozó reflexiókban fellelhető legfontosabb hasonlóságok és különbségek összefoglaló bemutatása. Sik Domonkos. Szocializáció és állampolgári szocializáció a habermasi társadalomelmélet tükrében Előadásomban egy a szocializációs és állampolgári szocializációs folyamatok kritikai elemzését lehetővé tevő értelmezési keretet próbálok felvázolni a habermasi társadalomelmélet alapján. A kommunikatív cselekvés elmélete keretei között a szocializáció folyamata közvetve cselekvés-koordinációs (más szóval jelentéslétrehozási) mechanizmusok elsajátításaként és közvetlenül jelentés-létrehozási folyamatként írható le. Minthogy a jelentés-létrehozási folyamathoz képest elsődleges a jelentés-létrehozási mechanizmus elsajátításának folyamata, ezért elsődleges fontosságúnak tartom a szocializáció jelentés-létrehozási mechanizmusok elsajátításának szintjén történő megragadását. A jelentés-létrehozási mechanizmusok elsajátítása konkrét társas cselekvési helyzetekhez köthető. Álláspontom szerint az egyre racionálisabb jelentés-létrehozási módokat olyan társas cselekvési helyzetekben sajátítjuk el, melyekben az együtt cselekvést nem csupán a cselekvés-helyzetre vonatkozó jelentéseket illető disszenzus, hanem a disszenzust potenciálisan megszüntető cselekvés-koordinációs mechanizmust illető diszharmónia is ellehetetleníti. Ilyenkor a cselekvés-koordináció koordinációja válik szükségessé. Úgy gondolom, hogy azon társas cselekvési helyzetek, melyekben cselekvés-koordináció koordinációjára törekszenek a felek a szocializáció legfontosabb színterei is egyben. Ennek megfelelően a szocializáció és az állampolgári szocializáció kritikai elemzésének mércéje e társas cselekvési helyzetek megfelelő aspektusának leírásával adható meg. A leírásnak két dimenziója különböztethető meg. Az első: adott morális fejődési fokok közötti átmenetet biztosító cselekvés-koordináció koordinációs mechanizmusok leírása. A második: ezen koordinációs folyamatok sikerességét meghatározó feltételek azonosítása. Az előadás során az első dimenzió vázlatos kifejtésére, valamint egy feltétel azonosításának formájában a második dimenzió illusztrációjára teszek kísérletet. Somlai Péter: Bevezetés A huszadik század végén megváltozott a fiatal nemzedék. Előadásomban a változás legfontosabb paramétereit fogom vázolni: az ifjúsági életszakasz módosulásait, az iskolai expanziót és következményeit, a munka világának átalakulását, a szülői családról való leválás és a párkapcsolatok új vonásait. A demográfiai, társadalmi és szociálpszichológiai problémák után térek rá a szocializáció és értékrend változásaira. Fő tézisem az, hogy a poszt-indusztriális társadalmak kialakulásával homályossá váltak a felnőtté válás normatív tartalmai s ez meghatározza az ifjúság életét. 5
6 Susánszky Éva és Szántó Zsuzsa: Ifjúság bolondság? Fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Az új ifjúsággal foglalkozó kutatások egyik hiányterülete a fiatalok, de különösen a fiatal felnőtt korosztályok testi-lelki egészségi állapotának vizsgálata. A Hungarostudy elnevezésű egészségi állapotfelmérések 1988 óta kiemelt figyelemmel kísérik a felnőtt magyar népesség egészségi állapotának, közérzetének, pszichés állapotának alakulását, és lehetőséget biztosítanak a pályakezdők egészséggel kapcsolatos életminőségének kutatására is. Előadásunkban főként erre az adatbázisra támaszkodva kíséreljük meg felvázolni az elmúlt 20 év változásait; a pályakezdő fiatalokat érintő egészségi problémákat és azok összefüggéseit a kitolódott felnőtté válás társadalmi folyamatával. Spéder Zsolt: A felnőtté válás normái és felvállalt mérföldkövei Európában Lassan közismert tény, hogy a felnőtté válás a fejlett társadalmakban és Magyarországon a fiatalok életének egyre hosszabb időszakát ölel fel, és a felnőtté válás mérföldköveinek kilépés az oktatási rendszerből, első munkahely megszerzése, elköltözés otthonról, az első tartós párkapcsolat kialakítása, az első gyermek vállalása, rendje és időzítése mára de-standardizálódott. E változásokat a modern társadalmak és gazdaságok (jóléti rendszerek) szerkezeti változásai tették szükségessé és lehetővé. Ugyanakkor nem állíthatjuk, azt sem hogy az említett események önkényesen választhatók és sorba rendezhetőek. Kézenfekvő, hogy e változások csak annyiban válhattak a mindennapi gyakorlat részévé és eredményévé, amennyiben beépültek az egyéni cselekvéseket mozgató motivációs- és normarendszerekbe, részévé váltak az egyéni mérlegeléseknek, a döntési folyamatoknak. Előadásunkban azzal foglalkozunk, hogy az új körülmények közepette, az európai társadalmakban él-e valamifajta norma a felnőtté válás időzítéséről, és az azokat alkotó mérföldkövekről? Ha igen, akkor ezen normák mennyire egységesek egy adott országon belül, illetve van-e különbsége az egyes országok között? Ismert, hogy a felnőtté válás egyes eseményeit (pl. elköltözés, párkapcsolatok) tekintve tipikus eltérések találhatók az európai társadalmakban (pl. északi és déli országok). Vajon a normákat és vállalt mérföldköveket is hasonló különbségek jellemzik, vagy ebben más mintázatok alakultak ki, lelhetők fel? Vannak-e egymáshoz közelebb álló országok (társadalmak), vagyis léteznek-e a felnőtté válás európai kulturális normái? Kutatásunkban Az élet szakaszolódása nemzetközi összehasonlító vizsgálat adatainak felhasználásával és elemzésével keresünk kérdéseinkre empirikusan megragadható választ. Szalai Erzsébet: Kettős motivációk. A magyarországi civil mozgalmak fiatalsága Az előadás a politikai, közéleti célkitűzésekkel fellépő új magyarországi civil mozgalmak fiatalságának szociokulturális sajátosságai mutatja be. Gondolatmenetében kiemelt hangsúlyt kap az e mozgalmakban résztvevő fiatalok gyermekkori és iskolai szocializációjának, identitásának, a civil szervezetekkel szembeni elvárásainak és ott szerzett tapasztalatainak, valamint a "mozgalmárság" tervezett életpályára gyakorolt hatásának bemutatása. Egyik fő következtetése, hogy a civil szervezetek fiatalságát egymáshoz hasonló erővel motiválja egyfelől a társadalmi igazságosság keresése, másfelől az interperszonális elidegenedettség leküzdése - ugyanakkor e két motiváció a fiatalok különböző ideáltípusait tekintve eltérő erejű. Az előadás felveti azt a 6
7 kérdést is, hogy az adott - vagyis főként fiatalokat tömörítő - civil szervezetek egyfelől konkrét politikai tevékenységük, másfelől és főként tagjainak személyes magatartásmintáján keresztül milyen társadalmi szerepet töltenek be a jelenben, és várhatóan milyen szerepet fognak betölteni a jövőben. Tóth Olga: Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Az előadás fókuszában az kérdés áll, hogy napjainkban miben könnyebb és miben nehezebb a fiatalok pártalálása, párválasztása, mint egy-két nemzedékkel ezelőtt. Vajon valóban szabadosabbak a mai fiatalok, mint a korábbiak? Vajon miért halogatják sokan a tartós párkapcsolat kialakítását. Miben változtak és miben maradtak változatlanok a párkapcsolati attitűdök, értékek. Vaskovics László: A poszt-adoleszcencia aktuális fejlődési trendjei Németországban A poszt-adoleszencia mint életszakasz legfontosabb jellemzőinek vázolása után bemutatom empirikus adatok alapján a 70-es évek óta a Németországban megfigyelt fejlődési trendeket. Megválaszolom azt a kérdést, hogy azóta nőtt-e mint ez a 80-as években feltehető volt - a poszt-adoleszcenia életszakaszának időtartama, változott-e az ebben élők száma, demográfiai, foglalkoztatottsági és anyagi helyzetük szerinti összetétele és keresem a megállapított trendek társadalmi összefüggéseit. 7
életmód és egészség az új Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia
Társadalmi egyenlőtlenségek, életmód és egészség az új ifjúság körében Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia Egyenlőtlenségek és egészségi
RészletesebbenGyőri Lóránt, Mikolai Júlia
És mégis ifjúságkutatás? Közönség és kultúrafogyasztás a Művészetek Völgyében Előadók: Győri Lóránt és Mikolai Júlia Készítette: Antók Péter, Bak Anita, Győri Lóránt, Hordósy Rita, Mikolai Júlia Előzmények
RészletesebbenKAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS
RészletesebbenPoszt-adoleszcencia aktuális fejlődési trendjei Németországban.
Poszt-adoleszcencia aktuális fejlődési trendjei Németországban. Új ifjúság konferencia ELTE 2008 május 31 Power-Point-Prezentáció/Kiegészitő irodalom 2 Poszt-adoleszcencia aktuális fejlődési trendjei Németországban.
RészletesebbenA fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
RészletesebbenA felnőtté válás Magyarországon
A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,
RészletesebbenMérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
RészletesebbenKépzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás
Helyzetkép 50 éves a Népességtudományi Kutatóintézet konferencia Budapest, 2014 január 20 Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai európai összehasonlítás Cornelia Mureşan Babes-Bolyai Tudományegyetem,
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási
RészletesebbenMINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ SERFŐZŐ MÓNIKA ELTE TÓK Kari Tanács 2016. október 20. Minőségfejlesztési beszámoló részei Egyetemi Minőségfejlesztési Program és Minőségügyi Kézikönyv elkészülése 2016. tavaszi
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi
RészletesebbenA kohorszkutatás terve, jelentősége
KOHORSZ 18 - Magyar Születési Kohorszvizsgálat A kohorszkutatás terve, jelentősége 2017. november 13. Spéder Zsolt KSH Népességtudományi Kutatóintézet Miről lesz szó? Motivációk Nemzetközi tapasztalatok
RészletesebbenA nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu
A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai
RészletesebbenBeszámoló az. 49655 azonosítójú, Fiatalok társadalomszemlélete. Pályázatomban egy, az ifjúság társadalomszemléletre
Somlai Péter Beszámoló az 49655 azonosítójú, Fiatalok társadalomszemlélete nemzedéki metszetben című kutatásról. Pályázatomban egy, az ifjúság társadalomszemléletre vonatkozó kutatás tervét vázoltam. A
RészletesebbenAz egyetem mint szocializációs színtér
Az egyetem mint szocializációs színtér Campus-lét a Debreceni Egyetemen Műhelykonferencia Debrecen, 2010. december 3. Szabó Ildikó DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék A campus világa I. A Campus-lét
RészletesebbenZárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)
Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett
RészletesebbenAZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi
RészletesebbenTÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA
EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI
RészletesebbenA tantárgy kódja BBNSZ03200 Óraszám 2
A tantárgy címe CSALÁDSZOCIOLÓGIA A tantárgy típusa ELŐADÁS Tantárgy célja: A tantárgy kódja BBNSZ0300 Óraszám Félév 6 Kreditek száma A család történeti változásainak, működésének és a társadalomban betöltött
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009
RészletesebbenEzek a mai fiatalok?
Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu
RészletesebbenTÁRGYLEÍRÁS CSALÁDSZOCIOLÓGIA BBNSZ Oktató: Dr. Földházi Erzsébet 2013/2014. tanév II. félév kedd 10:00-11:30 BTK Ste Dienes Valéria terem
TÁRGYLEÍRÁS CSALÁDSZOCIOLÓGIA BBNSZ03200 Oktató: Dr. Földházi Erzsébet 2013/2014. tanév II. félév kedd 10:00-11:30 BTK Ste Dienes Valéria terem A TANTÁRGY CÉLJA A család történeti változásainak, működésének
RészletesebbenA magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között
A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,
RészletesebbenÉrtelmi sérült fiatalok felnőtté válása. Ismerkedés a munka világával és a család
Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása Ismerkedés a munka világával és a család Bevezetés Esettanulmány Értelmi sérült fiatalok sérülés szerinti alcsoport 16 és 20 éves kor között Bevezetés Intézménytelenítés
RészletesebbenÁltalános rehabilitációs ismeretek
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje
RészletesebbenOktatási expanzió, kettős státusz (dolgozik és tanul) és termékenység
Oktatási expanzió, kettős státusz (dolgozik és tanul) és termékenység Spéder Zsolt KSN Népességtudományi Kutatóintézet 55. Közgazdász-vándorgyűlés, Eger, 2017. szeptember 7-9. Vázlat A termékenység alakulása:
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási
RészletesebbenNyüsti Szilvia Ceglédi Tímea A HÁROM VERSENGŐ DIMENZIÓ KÍSÉRLET HALLGATÓI TÍPUSOK KIALAKÍTÁSÁRA A TANULÁS, A SZABADIDŐ ÉS A MUNKA DIMENZIÓJA MENTÉN
Nyüsti Szilvia Ceglédi Tímea A HÁROM VERSENGŐ DIMENZIÓ KÍSÉRLET HALLGATÓI TÍPUSOK KIALAKÍTÁSÁRA A TANULÁS, A SZABADIDŐ ÉS A MUNKA DIMENZIÓJA MENTÉN CHERD-H Konferencia 2010 A vizsgálat indokoltsága A felsőoktatásban,
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenOktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság
Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. Bevezető 11 2. Közpolitika, oktatáspolitika 13 2.1. A politika, közpolitika 13 2.2. Oktatáspolitika és formálói
RészletesebbenGyőr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai
Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Széchenyi István Egyetem, Marketing és Menedzsment Tanszék Empirikus kutatás Térszerkezet, gazdasági potenciál, munkaerőpiac, innováció, humán szolgáltatások,
RészletesebbenMentálhigiénés asszisztens / PEFŐ
1. a) Fogalmazza meg a szociális munka főbb dilemmáit, és saját munkaköréből támassza alá egy-egy példával! b) Határozza meg a neurózis és a pszichózis fogalmát! Soroljon fel jellemző tüneteket, tünetegyüteseket!
RészletesebbenA család mint érték értékteremtő család. Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus november 24.
A család mint érték értékteremtő család Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus 2010. november 24. A család mint érték A magyar társadalom a családot és
RészletesebbenGyőri Péter: Hajléktalanság. romák. gyermekszegénység. (Tévhiteket oszlató tények )
Győri Péter: Hajléktalanság romák gyermekszegénység (Tévhiteket oszlató tények ) Hajléktalanügyi országos konferencia Balatonföldvár, 2017. szeptember A Február Harmadika Munkacsoport (F3) 1999 óta minden
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 36-06 A szociális segítés alapfeladatai 36-06/2 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi
RészletesebbenFutó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar
Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra
RészletesebbenTovábbtanulás a felsőoktatásban
Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer
RészletesebbenElőször éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában
Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási
RészletesebbenCsaládi életciklus. a szülői házból. családmag
Életmód a családban Családi életciklus 1. Szülői családdal töltött évek 2. Házasság, gyermekek születéséig 3. A gyermekek nevelése, távozásukig a szülői házból 4. Korosodó házaspárból álló családmag 5.
Részletesebben3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )
3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön
RészletesebbenA kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le
NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk
RészletesebbenÉletünk fordulópontjai
Ezt a címet viseli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének (NKI) 1-ben megkezdett kérdőíves vizsgálatsorozata. Az első adatfelvételkor a megkérdezett több mint 16 ezer
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenTinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás
Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás ELEK ZSUZSANNA RÉKA 2017.11.23. A tinédzserkori terhességek lehetséges negatív következményei Anyára Gyakoribb egészségügyi szövődmények Stigma Korai iskolaelhagyás,
RészletesebbenRendszerváltás, nyertesek, vesztesek Empirikus adatok a Háztartások Életút Vizsgálata alapján
Háztartások Életút Vizsgálata Rendszerváltás, nyertesek, vesztesek Empirikus adatok a Háztartások Életút Vizsgálata alapján Tóth István György (TÁRKI) HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008.
RészletesebbenA társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai
A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében
RészletesebbenGábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.
Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív
RészletesebbenCsaládi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)
Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek
RészletesebbenKraiciné Szokoly Mária PhD
Kraiciné Szokoly Mária PhD ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet Egészségfejlesztés az ELTE PPK-n Kutatás az egészségfejlesztéssel kapcsolatos oktatói és hallgatói vélekedésekről
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program
RészletesebbenAZ ISKOLA HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKRŐL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLA HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKRŐL SZÉLL KRISZTIÁN XIV. ORSZÁGOS NEVELÉSTUDOMÁNYI
RészletesebbenFoglalkozási napló. Szociális szakgondozó
Foglalkozási ló a 0 /0. tanévre Szociális szakgondozó (OKJ száma: 54 7 03) szakma gyakorlati oktatásához 13. évfolyam A ló vezetéséért felelős: A ló megnyitásának dátuma: A ló lezárásának dátuma: Gondviselő
RészletesebbenLakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei
Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi
RészletesebbenSzemélyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.
Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?
RészletesebbenVágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel
Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel Napilapcsoportunk kiadója egy EU-s pályázat keretében online kutatást végzett az Európai Unió kohéziós politikájának és úgy általában, Európának
RészletesebbenÖnnek hány gyermeke van? Bevallott és elfelejtett gyermekek egyazon adatfelvételen belül 3-12 év távlatában
Önnek hány gyermeke van? Bevallott és elfelejtett gyermekek egyazon adatfelvételen belül 3-12 év távlatában Makay Zsuzsanna Fókuszban a család konferencia, Pécs, 2015. május 14-15. Bevezetés Statisztikai
RészletesebbenHOGYAN ALAKUL A POSZTADOLESZCENCENSEK ÉLETÚTJA? A FRISS DIPLOMÁSOK VIZSGÁLATA A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLÁN
Kabai Imre HOGYAN ALAKUL A POSZTADOLESZCENCENSEK ÉLETÚTJA? A FRISS DIPLOMÁSOK VIZSGÁLATA A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLÁN (ZSKF TKK) ÚJ IFJÚSÁG KONFERENCIA Budapest, 28. május 3-31. ELTE Társadalomtudományi
RészletesebbenAlba Radar. 26. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu
RészletesebbenA minőség előtérbe kerülése a koragyermekkori nevelésben és gondozásban. Török Balázs Elemzési és Értékelési Központ
A minőség előtérbe kerülése a koragyermekkori nevelésben és gondozásban Török Balázs Elemzési és Értékelési Központ A változások háttere Az oktatás transznacionális környezete kínálja a változás lehetőségét.
RészletesebbenDiplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség
Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az
RészletesebbenRoma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból
Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Hajdu Tamás 1 Kertesi Gábor 1 Kézdi Gábor 1,2 1 MTA KRTK KTI 2 CEU Szirák 2014.11.29. Hajdu - Kertesi
RészletesebbenSYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy
RészletesebbenTÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Tantárgyi program (rövidített)
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Tantárgyi program (rövidített) Szakkollégiumi műhely megnevezése: Meghirdetés féléve: Tantárgy/kurzus megnevezése: BGF GKZ Szakkollégiuma 2011/2012. tanév II. félév SZAKKOLLÉGIUM
RészletesebbenAlba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 15. hullám Karácsonyi készülődés Székesfehérváron 2012. december 23. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely
RészletesebbenFüggetlenül szabadon Dohányzás prevenció
Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program
RészletesebbenKABAI IMRE HOGYAN ALAKUL A POSZTADOLESZCENCENSEK ÉLETÚTJA? (A FRISS DIPLOMÁSOK VIZSGÁLATA A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLÁN)
KABAI IMRE HOGYAN ALAKUL A POSZTADOLESZCENCENSEK ÉLETÚTJA? (A FRISS DIPLOMÁSOK VIZSGÁLATA A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLÁN) 1. BEVEZETÉS Az alábbiakban a Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpontja
RészletesebbenPEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról
RészletesebbenA női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár
A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében
RészletesebbenAz elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről
Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:
RészletesebbenFELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE
FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pályázatot hirdet az Alapítvány munkaszervezete személyi állományának feltöltésére. Az
RészletesebbenPongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása
Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési
RészletesebbenEREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK
Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Prof. Dr. Németh Erzsébet Mit jelent a pénzügyi a) Nemzetközi kutatások: banki termékek ismertsége,
RészletesebbenÚj módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez. Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes
Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes A 2016. évi mikrocenzus, kis népszámlálás Célja, hogy két népszámlálás között
RészletesebbenA magyar felsõoktatás helye Európában
Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem
Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer őszi felmérésről Gyorsjelentések Nyugat-magyarországi Egyetem 2007-ben, 2008-ban és
RészletesebbenMiért nincs több nő a magyar politikában?
Miért nincs több nő a magyar politikában? Vezetői összefoglaló A párton belüli támogatás hiánya és a családi kötelezettségek okozta időhiány ez a két fő oka a nők alacsony parlamenti arányának az Integrity
RészletesebbenA TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI Ercsei Kálmán Szemerszki Marianna ONK, Debrecen 2014. november 6 8. Az előadás
RészletesebbenDiplomás pályakövetés - végzettek - intézményi online kutatás, 2019.
Diplomás pályakövetés - végzettek - intézményi online kutatás, 9. Riport generálás időpontja: 9.4.8. 8:58:4.. Ön milyen szakon végzett az intézményben? Válaszok száma: 4.alkalmazott szociális gerontológia
RészletesebbenA HALANDÓSÁG ALAKULÁSA
4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul
RészletesebbenBEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT
Fő BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT A bejövő motivációs felmérésekben résztvevők számának alakulása 213 és 217 között változatos képet mutat. A teljes
RészletesebbenA mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében
Fintor Gábor Debreceni Egyetem, Nevelés-és Művelődéstudományi Doktori Program A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében Fiatal Sporttudósok IV. Országos Konferenciája
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenKivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében
Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015 november 17 Blaskó
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE
A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM
RészletesebbenTÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ
7 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ 2 kutatási területek // társadalomtudományok TARTALOM Kutatási területek a társadalomtudományok terén Kutatási témák napjainkból és az elmúlt évekből
RészletesebbenMédia- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD
RészletesebbenSzilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében
Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Túlsúly népbetegség Felnőttkori fizikai aktivitás szerepe Sport fontossága Életmódváltozás
RészletesebbenFelnőttek, mert felnőttek
Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,
RészletesebbenPomizs István Diplomás elvárások és realitás
Pomizs István Diplomás elvárások és realitás A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Diplomás elvárások és realitás Pomizs István PhD hallgató Széchenyi
RészletesebbenKSH NKI kutatás hazai és nemzetközi kihívások között
KSH NKI kutatás hazai és nemzetközi kihívások között Spéder Zsolt igazgató A Központi Statisztikai Hivatal és az NKI az NKI a KSH leányintézménye = KSH: alapító és felügyeleti szerv A Központi Statisztikai
RészletesebbenBoldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta
Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es
RészletesebbenBevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás
RészletesebbenM1852. FELADATOK A szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a 1852
M FELADATOK Felméri az egyéni szociális szükségleteket, erőforrásokat, helyi cselekvési lehetőségeket; értelmezi az emberi szükségleteket és a szükségletkielégítés 4 hiányait Felismeri az egyéni, csoportos
RészletesebbenNők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje
Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,
RészletesebbenRECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN
RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI
RészletesebbenCSALÁDSZOCIOLÓGIA. Универзитет у Нобом Саду Учитељски факултет на мађарском наставном језику Суботица Штросмајерова 11
Универзитет у Нобом Саду Учитељски факултет на мађарском наставном језику Суботица Штросмајерова 11 Újvidéki Tudományegyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka Strossmayer utca 11. CSALÁDSZOCIOLÓGIA
RészletesebbenMigráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.
Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're
Részletesebben