J e g y z ő k ö n y v

Átírás

1 J e g y z ő k ö n y v 10-7/2009. Készült: Tiszalök Városi Önkormányzat Képviselő-testületének március 26-án tartott rendkívüli nyílt üléséről. Jelen vannak: Gömze Sándor polgármester, Zrinszki István alpolgármester, Bede-Tóth Attila, Benkő Zoltán, Bényei Péterné, Dr. Erdélyi Béla, Fedor László, Fercsákné Tomán Ildikó, Dr. Krámor Katalin, Tomán Ferenc képviselők (A jelenléti ív a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Tanácskozási joggal megjelent: Mező József jegyző, Csikósné Juhász Erika aljegyző, Hagymási József pénzügyi irodavezető, Haraszin János a DADA BT. képviseletében, Fehér Zoltánné, Varga Csaba köztisztviselők, Koszta Mihály intézményvezető Hallgatóság: Intézményvezetők, Balogh Mihály és Borsi Gyula a Tiszalöki CKÖ képviseletében Gömze Sándor: Köszöntöm a mai ülésünkön megjelenteket. Megállapítom, hogy a képviselő-testület határozatképes, 13 fő képviselőből 8 fő jelen van, Pappné Kórik Judit, Tölgyesi Attiláné, Király Bertalan igazoltan van távol, bejelentették távollétüket, Dr. Erdélyi Béla és Benkő Zoltán bejelentette késését. Javaslatot tesztek a napirend módosítására. A kiküldött meghívóban szereplő 10. számú napirendről, Popovics István földterület adás-vételi ajánlatáról már egy korábbi rendkívüli ülésen döntöttünk, ezért javaslom levenni a napirendről, helyette viszont 10. napirendi pontként javaslom felvenni a Polgárok Tiszalökért Egyesület kérelmének megtárgyalását. Aki a meghívóban kiküldött napirendi pontok módosításával és megtárgyalásával egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület a meghívóban feltüntetett napirendi pontok módosítását és megtárgyalását 8 egyhangú igen szavazattal elfogadta, és az alábbi határozatot hozta: A képviselő-testület TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 23/2009. (III.26.) számú határozata Napirend módosításáról a március 26-i ülésének napirendjét az alábbiak szerint módosította: 1. A szociális, pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló 18/2008.(VIII.26.) számú rendelet módosítása. Előadó: Mező József jegyző 1

2 évi Közbeszerzési Terv megtárgyalása. Előadó: Gömze Sándor polgármester 3. KÖZÚT KHT. kérelmének megtárgyalása. Előadó: Gömze Sándor polgármester 4. Tiszalök Városi Szabad-strand üzemeltetésére beadott pályázatokról döntéshozatal. Előadó: Gömze Sándor polgármester 5. Az önkormányzat évi Közfoglalkoztatási Tervének megtárgyalása. Előadó: Gömze Sándor polgármester 6. Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium kérelmének megtárgyalása (6 órás karbantartók 8 órára történő módosítása). Előadó: Gömze Sándor polgármester 7. Tájékoztató az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. Törvényben foglaltak érvényesüléséről. Előadó: Mező József jegyző 8. a) Határozathozatal az OTP Banknál munkabér hitel felvételéről. b) Az OTP Banknál fennálló hitelek kamatainak emelkedéséről, annak elfogadásáról döntéshozatal. Előadó: Gömze Sándor polgármester 9. Dr. Kovács Gábor hajdúszoboszlói lakos kárigényének megtárgyalása. Előadó: Mező József jegyző 10. Polgárok Tiszalökért Egyesület kérelmének megtárgyalása. Előadó: Gömze Sándor polgármester Tárgy: (1.tsp.) A szociális, pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló 18/2008.(VIII.26.) számú rendelet módosítása. Előadó: Mező József jegyző Gömze Sándor: A napirend előadója Mező József jegyző, véleményezte a Szociális és Egészségügyi Bizottság és az Ügyrendi Bizottság. A napirend előadójának van-e szóbeli kiegészítése? Mező József: Az előterjesztésben részletesen leírtuk a módosítás szükségességének okait, a Szociális és Egészségügyi Bizottság és az Ügyrendi Bizottság ülésén pedig kiegészítésre került a rendelet-tervezet, melyet a Bizottságok emlékeztetőjéhez csatolt formában fogadták el. Ha van kérdés, az anyagot összeállító kolléga nő, Fehér Zoltánné jelen van, minden kérdésre választ ad. Dr. Krámor Katalin: A megfelelő módosításokkal elfogadásra javasolta az Ügyrendi Bizottság, és külön megköszöntük, hogy egységes szerkezetbe foglalták és így mindnyájunk számára jobban értelmezhető. A törvénynek megfelelően lett összeállítva, minden benne foglaltatik. Elfogadásra javaslom. Fercsákné Tomán Ildikó: A Szociális és Egészségügyi Bizottság is elfogadásra javasolta. Egységes szerkezetbe lett foglalva az összes segélyezései forma, látszik, hogy mely segélyezés ügyintézése kinek a hatáskörébe tartozik. Jó belőle dolgozni, tájékoztató jellegű, nem csak a Szociális és Egészségügyi Bizottság tagjai részére, hanem a képviselő társaim részére is. Mező József: A Szociális és Egészségügyi Bizottság ülésén javaslatként hangzott el, hogy a dolgok áttekinthetősége érdekében a rendelet formáját egyszerűsítsük. Elkészítjük ezt a rövidített változatot, és a képviselő-testület tagjai meg fogják kapni. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. 2

3 Gömze Sándor: Aki a módosított rendelet-tervezetben leírtakkal egyetért és elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 8 egyhangú igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2009.(IV.02.) számú rendelete A szociális pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló 18/2008.(VIII.26.) sz. rendelet (továbbiakban R ) módosításáról 1. Az R 1. (2) bekezdése hatályát veszti helyébe az alábbi rendelkezés lép: A rendelet hatálya kiterjed Tiszalök közigazgatási területén lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező az Szt. 3. (1)-(3) bekezdésében foglalt személyekre, valamint az Szt ában meghatározott hajléktalan személyekre, illetve 7. (l) bekezdésében meghatározott személyekre." 2. Az R 3. (l) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: b) aktív korúak ellátását Az R 4. -a hatályát veszti Az R 5 -a hatályát veszti, és helyébe az alábbi rendelkezés lép: Aktív korúak ellátása (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. (2) A jegyző a rendelkezésre állási támogatás folyósításának feltételeként az Szt (1) bekezdés d) - g) pontjában megjelölt személyek esetében az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tiszavasvári Kirendeltségével (továbbiakban: Munkaügyi Központ) való együttműködési kötelezettséget ír elő. (3) A jegyző az Szt. 37/B. (l) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt rendszeres szociális segélyben részesülő részére a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központjával (továbbiakban: Szociális Szolgáltató Központ) való együttműködési kötelezettséget ír elő. (4) A jegyző felhatalmazza a Szociális Szolgáltató Központot, hogy az együttműködésre kötelezett segélyezettek részére - azok szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó - beilleszkedést segítő programot dolgozzon ki az Szt. 37/D. (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. (5) Az Szt. 37/D. (1) bekezdés a)-c) pontjaiban előírt kötelezettség teljesítéséhez elrendeli, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles megjelenni Szociális Szolgáltató Központnál,

4 ahol nyilvántartásba veteti magát, a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat. A megállapodást a rendelet 4. számú függeléke tartalmazza. (6) A beilleszkedést segítő program az alábbiakra terjed ki: a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson való részvételre, c) tanácsadáson való részvételre, d) munkavégzésre történő felkészülést segítő programra da) munkaerő-piaci átképző tanfolyam, általános iskolai végzettség és első szakképzettség megszerzésére db) munkakeresési technikákat népszerűsítő tréningre dc) munkanélküliségből adódó stressz oldására szolgáló tréningre e) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére. (7) A Szociális Szolgáltató Központ a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 17. (10) bekezdésében foglaltak szerint jár el. A beilleszkedést segítő program személyre szabottan kerül rögzítésre. Amennyiben az egyéni beilleszkedést segítő program nem éri el célját illetve jelentős állapotváltozás esetén, annak bekövetkeztekor - újabb program kerül kidolgozásra. A beilleszkedést segítő program módosítását, az ellátást igénybevevő személlyel, illetve törvényes képviselőjével közösen kell elkészíteni. A beilleszkedést segítő program eredményességének feltétele az ellátást igénybevevő aktív közreműködése. (8) Az együttműködési formákon való részvétel alól felmentés adható a) ha a program helyszíne több mint egy átszállással közelíthető meg, figyelemmel a foglalkoztatás elősegítéséről szóló évi IV. törvény 25. (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra is, b) egészségügyi okokból, orvosi igazolással, c) egyéb rendkívüli, vagy különös méltánylást érdemlő ok esetén, külön kérelemre. A felmentés iránti kérelmet a Szociális Szolgáltató Központhoz kell benyújtani, annak elbírálása az együttműködésre kijelölt szerv hatáskörébe tartozik. (9) Az együttműködésre kijelölt szerv - az Szt. 37/D. (1) bekezdés a)-b) pontjai tekintetében igazolja a teljesítést, - az Szt. 37/D. (1) bekezdés c) pontjában foglalt kötelezettség nem teljesítéséről e rendelet 5. (12) bekezdésében foglaltak megtételét követően - haladéktalanul tájékoztatást ad a segélyt megállapító szervnek. Az e bekezdésben foglalt esetekben adatkezelés kizárólag az Szt ában meghatározott adatok körében történik. (10) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő a) az előírt csoportfoglalkozáson nem jelenik meg, és távolmaradását nem igazolja, b) a beilleszkedési programban foglaltakat nem teljesíti, c) a ellátásra való jogosultság kétévenkénti felülvizsgálatán felhívás ellenére nem jelenik meg, d) a rendszeres szociális segély összegének az öregségi nyugdíj legkisebb összegének változása miatti évenkénti felülvizsgálatán, vagy a hatóság tudomására jutott tartós jövedelemváltozás, vagy fogyasztási egységben bekövetkezett változás miatti felülvizsgálaton felhívás ellenére nem jelenik meg, e) a Szociális Szolgáltató Központnál a jelentkezési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, Az a), c), d), e) pontoknál az igazolási kérelem benyújtásának feltételeit a Ket a szabályozza. 4

5 (11) A rendszeres szociális segélyben részesülő az együttműködésre kijelölt szerv által előírt jelentkezési határidőt köteles betartani, távolmaradását előzetesen bejelenteni. Ha a segélyezett határnapra nem jelenik meg a Ket a szerint kell eljárni. (12) A jelentkezési kötelezettség, illetve az együttműködési megállapodásban foglaltak megszegése esetén a Szociális Szolgáltató Központ egy ízben a mulasztást követő 8. napot követően határidő megjelölésével haladéktalanul írásban felszólítja a segélyezettet a jelentkezési és az együttműködési kötelezettség teljesítésére, egyúttal figyelmezteti a jogkövetkezményekre. Ha a segélyezett ennek ellenére sem tesz eleget együttműködési kötelezettségének, a Szociális Szolgáltató Központ a jelentkezési és az együttműködési kötelezettség megszegésének tényéről a mulasztás napjának megjelölésével, haladéktalanul tájékozatja a segélyt megállapító szervet. A rendszeres szociális segélyt az együttműködésre kijelölt szerv értesítése alapján a mulasztás napjával kell megszüntetni. (13) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendelkezésre állási támogatásban részesülő a) a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg. b) az ellátásra való jogosultság kétévenkénti felülvizsgálatán felhívás ellenére nem jelenik meg, c) a rendelkezésre állási támogatás összegének az öregségi nyugdíj legkisebb összegének változása miatti évenkénti felülvizsgálatán, vagy a hatóság tudomására jutott tartós jövedelemváltozás, vagy fogyasztási egységben bekövetkezett változás miatti felülvizsgálaton felhívás ellenére nem jelenik meg, d) a Munkaügyi Központ kirendeltségével nem működik együtt, e) kereső tevékenység miatt csökkentett összegű továbbfolyósítás esetén a kereső tevékenység folyamatos fennállásáról munkáltatói igazolást, vagy nyilatkozatot, a tárgyhónapot követő 5. napig nem csatol. (14) a) A (13) bekezdés a) pont I. fordulatában meghatározott esetben az ellátást a felajánlott munkát el nem fogadó nyilatkozat megtételének napjával, az a) pont többi esetében a munkaviszony megszüntetésének napjával kell megszüntetni. b) A (13) bekezdés b) és a c) pontja esetében az ellátást annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyben az ellátásban részesülő felülvizsgálatra vonatkozó cselekményt elmulasztotta. c) A (13) bekezdés f) pontja esetén az ellátást annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyre vonatkozóan az ellátásban részesülő utolsó ízben munkáltatói igazolást vagy nyilatkozatot nyújtott be. d) A (13) bekezdésben meghatározott megszüntetési esetekben - figyelemmel az Szt. 37/F. (1) bekezdés c) pontjára - az Szt. 37/F. (2) bekezdésére kell hivatkozni. (15) Rendkívüli felmondással kell megszüntetni a közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt, ha a rendelkezésre állási támogatásban részesülő személy a) a munkaszerződésben rögzített időpontban a munkát nem veszi fel, b) a munkaköri leírásban rögzített feladatait nem vagy nem megfelelően végzi el, c) ha a foglalkoztatónak a munkára vonatkozó utasításait nem tartja be, d) ha igazolatlanul van távol, e) a munkavégzés helyét engedély nélkül elhagyja, f) a keresőképtelenség bejelentésére vonatkozó kötelezettségét megszegi, g) a közfoglalkoztatás ideje alatt agresszív magatartást tanúsít, h) a munkavégzéshez szükséges szerszámokat, eszközöket és védőeszközöket nem megfelelően használja, eltulajdonítja, elveszti. (16) A rendelkezésre állási támogatásban részesülő általános iskolai végzettséggel nem rendelkező személyekre a közfoglalkoztatás időtartama az Szt. 36. (4) bekezdésében meghatározott legalább évi 90 munkanap munkavégzési időtartam nem vonatkozik. A határozott idejű 5

6 munkaviszony a képzésbe történő bekapcsolódást megelőző nappal közös megegyezéssel szűnik meg. (17) Az Szt. 37/F. (l) bekezdés a) pont aa) alpont szerinti körülményekben bekövetkezett változások esetén az ellátást a változás bekövetkezésének napjával kell megszüntetni, ab) alpont szerint ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a jogosultság feltételeinek vagy összegének felülvizsgálatán nem jelenik meg a külön felhívásban szereplő nappal, ha nyilatkozattételi vagy iratbemutatási kötelezettségének nem tett eleget, az írásbeli felszólításban szereplő határnappal kell az ellátást megszüntetni, ac) alpont szerint a kereső tevékenység kezdőnapjától az Szt 37/E -ban foglaltak szerint a rendelkezésre állási támogatást csökkentett összegben kell folyósítani. ad) alpont szerint a jogellenes munkavégzés tényének megállapításának napjával kell az ellátást megszüntetni. (18) Az Szt. 37/F. (l) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglaltak esetében az e rendelet (14) bekezdés a) pontja szerint kell eljárni, bb) alpontja szerint az ellátást az álláskeresők nyilvántartásából való törlés napjával kell megszüntetni, bc) alpontja szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a határozat átvételének napjával kell az ellátást megszüntetni. (19) Az Szt. 37/F. (l) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az együttműködés ismételt megszegését megvalósító cselekményt kell figyelembe venni. (20) Ha az aktívkorúak ellátására jogosult személy az Szt. 9. -ában meghatározott bejelentési kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget, az ellátást bejelentési kötelezettség határidőben történő elmulasztása miatt az Szt. 17. (l) bekezdése alapján a törvény megsértésére hivatkozással a változás bekövetkezésének napjával kell megszüntetni. Az e bekezdésben meghatározott esetben figyelemmel az Szt. 37/F. (l) bekezdés c) pontjára az Szt. 37/F. (2) bekezdésére kell hivatkozni. Az ellátás megállapításának alapjául szolgáló lényeges tényekben, körülményekben bekövetkezett változásnak kell tekinteni a jövedelemben, vagyoni helyzetben, fogyasztási egység számában, lakcímben bekövetkezett változást. (21) A közfoglalkoztatás lehet közcélú, közhasznú és közmunka. A közfoglalkoztatásnál azokat a személyeket kell előnyben részesíteni, akik rendelkezésre állási támogatásban részesülnek, és akiknek korábbi közfoglalkoztatásuk ideje alatt a munkához való hozzáállásuk kifogástalan volt. A közhasznú és közmunka foglalkoztatás esetében a Munkaügyi Központ által meghatározott szempontokat, feltételeket is figyelembe kell venni. (22) Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevő személyt az Szt. 17. (1) bekezdése szerint megtérítésre kell kötelezni. A kötelezést megállapító határozat alapján a végrehajtást az Szt ában foglaltakra figyelemmel a pénzügyi iroda foganatosítja. (23) A jogosulatlanul felvett szociális segélyt az ugyanazon jogcímen folyósított ellátásból annak 50 %-a erejéig kell levonni. A jogosulatlanul felvett ellátás a házastárs vagy élettárs részére megállapított szociális segélyből, annak hozzájárulásával is levonható. (24) Az egyenlő elbírálás érdekében a kereső tevékenység létesítésekor, ha az ellátásban részesülő személy a változás tényét (munkaszerződést) 15 napon belül, de az ellátás számfejtését követően jelenti be, a munkaviszony kezdő napjától folyósított ellátás visszafizetését kell elrendelni. (25) Együttműködési kötelezettségek megszegése miatti megszüntetéseknél, ha az ellátás a megszüntetés napjától már átutalásra vagy kifizetésre került, a megszüntetés napját követő napokra kifizetett ellátás visszafizetését kell elrendelni. (26) A kérelem benyújtásakor a kérelmező vagyonnyilatkozatában megjelölt gépjármű tulajdon esetében - amennyiben az nem lízingelt az Eurotax katalógus napi árfolyamán megállapított vételi és eladási ár átlagát kell a vagyon becsült forgalmi értékéül megállapítani. A 16 éves 6

7 vagy annál idősebb gépjármű esetén a becsült forgalmi értéket Ft-ban kell megállapítani. (27) Élettársi kapcsolatot és élettársak különélését amennyiben ez az állapot a jogi szabályozás alapján kétséget kizáróan nem állapítható meg hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni. (28) Rendelkezésre állási támogatásban vagy rendszerese szociális segélyben részesülő személy halála esetén az ellátást az elhalálozás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. Ha a halál időpontja a halottvizsgálati bizonyítvány alapján pontosan nem állapítható meg a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításának hónapja utolsó napjával kell az ellátást megszüntetni. (29) Az Szt. 26/A. -ban meghatározott előleget azok az Szt. 33. (l) f) és g) pontjaiba tartozó személyek kérhetik, akik a kérelem benyújtását megelőzően legalább 30 napja ellátásban nem részesültek. 5. Az R 12. -ából kikerül az és lakásfenntartási támogatás szóösszetétel. 6. (l) Az R 15. (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (4) A lakásra történő ételszállításért alkalmanként maximum 30 perc gondozási idő vehető figyelembe. (2) Az R 15. (8) bekezdése (9) bekezdésre változik. (3) Az R 15. (8) bekezdésébe a következő rendelkezés kerül: Az Idősek Gondozó Központja által biztosított szociális alapszolgáltatásért fizetendő személyi térítési díjat havonta utólag, minden hónap 10. napjáig kell megfizetni a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás költségvetési elszámolási számlájára. (l) Az R 16. (l) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (l) A házi segítségnyújtás az Idősek Gondozó Központja által foglalkoztatott gondozók bevonásával történik. Amennyiben otthonápolási szolgálat közreműködése szükséges, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi a szolgálat keretében történő ellátást. (2) A házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmeket az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A kérelmek elbírálása az intézményvezető hatáskörébe tartozik. (3) Az R 16 (3) bekezdése hatályát veszti Az R 17. -a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezés lép: (l) A házi segítségnyújtás keretében biztosított ellátásokért térítési díjat kell fizetni. (2) Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj az óradíjnak és az adott hónapban a lakáson gondozásra fordított időnek a szorzata, mely nem haladhatja meg a rendszeres havi jövedelem 20 %-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkeztetést is biztosítanak, a 30 %-át. (3) A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani. (4) Az Idősek Gondozó Központja által biztosított szociális alapszolgáltatásért fizetendő személyi térítési díjat havonta utólag, minden hónap 10. napjáig kell megfizetni a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás költségvetési elszámolási számlájára. (5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díját külön rendelet szabályozza. 7

8 Az R 22. (2) bekezdésében a szerinti szakmai programjában meghatározott szóösszetétel helyébe a következő lép:..szerint jóváhagyott szakmai programban meghatározott (l) Az R 23. (2) bekezdésében szereplő Az Idősek Otthonában e (2) bekezdésében szövegrész helyébe a következő lép: Az Idősek Otthonában e (4) bekezdésében (2) Az R 23 -a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: (5) Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei az ellátás halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, az ellátás az intézményvezető döntése alapján határozott időre, de legfeljebb három hónapra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül biztosítható. (3) Az R 23. (5) bekezdése (6) bekezdésre, a (6) bekezdése (7) bekezdésre, a (7) bekezdése (8) bekezdésre változik (4) Az R 23. (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (7) Ha a személyi térítési díjat a díj fizetésére kötelezett jogosult vagy tartására köteles és képes személy nem fizeti meg, illetve a költőpénzt az intézmény biztosítja, a követelést a jogosult vagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja. (5) Az R 23. (11) és (l2) bekezdésébe a következő rendelkezés lép: (11) Az állami fenntartású intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásba foglaltak szerint szűnik meg. (12) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, a házirendet súlyosan megsérti, intézményi elhelyezése nem indokolt. (6) Az R 23. (8) és (9) bekezdése hatályát veszti 11. Ez a rendelet a április 1-től lép hatályba, de rendelkezéseit január l-jétől kell alkalmazni. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Tárgy: (2.tsp.) évi Közbeszerzési Terv megtárgyalása. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tárgyalta a napirendet. Javasolták, hogy vegyük fel a listába a Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola konyhájának és az étkeztetés kiadásának közbeszereztetését, mert ez nem történt meg és időközben kiderült, hogy a tervből ki kell venni a Mentőállomás felújítását, és az Üdülőn a faház felépítését, mert ezek nem közbeszerzés kötelesek. Sok dologról még nem tudunk, hogy egyáltalán lesz-e pályázat kiírva, és úgy tűnik, hogy addig kell kihasználni a pályázatokat, amíg vannak, és írnak ki újakat, mert lehet, hogy hamarosan nem lesz rá lehetőség. Egyelőre ezek az elképzeléseink, amelyek be vannak tervezve és reálisak, természetesen rugalmasan kezeljük ezeket, a lehetőségekhez mérten. 8

9 Fedor László: Az egyetlen kiegészítésünk az Általános Iskola konyhája volt, ami hiányzott a listából, ezen kívül szeretnénk, ha minél többször kellene kiegészíteni. Elfogadásra javasolta a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki a Közbeszerzési Tervet a módosításokkal együtt elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 8 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: A Képviselő-testület TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 24/2009. (III.26.) számú határozata A évi Közbeszerzési Terv elfogadásáról a évi Közbeszerzési tervet elfogadja 9

10 Tiszalök Város Önkormányzata évi közbeszerzési terve A közbeszerzés tárgya és mennyisége A közbeszerzés pontos megnevezése I. Árubeszerzés Gépek beszerzése a városgazdálkodási feladatok ellátásához II. Építési beruházás Játszótér kialakítása, temetőn utak ill. ravatalozó felújítása A Irányadó eljárásrend közbeszerzés pontos összege (millió forint) 5 Egyszerű eljárásrend saját szabályzat szerint 26,7 Nemzeti eljárásrend, értékhatárt nem elérő értékű Tervezett eljárási típus Nyílt, meghívásos Nyílt, meghívásos Az eljárás megindításának, illetve a közbeszerzés megvalósításának tervezett időpontja második negyedév második negyedév Időbeli ütemezés Szerződés teljesítésének várható időpontja vagy a szerződés időtartama második negyedév harmadik negyedév Sor kerül-e vagy sor került-e az adott közbeszerzéssel összefüggésben előzetes összesített tájékoztató közzétételére? nem nem Holtág rehabilitáció 12 Egyszerű eljárásrend Nyílt, meghívásos harmadik negyedév Bocskai út 17. tanműhely 0,8 Egyszerű eljárásrend Nyílt, meghívásos második szennyvíz, víz kialakítása saját szabályzat szerint negyedév első negyedév második negyedév nem Bocskai út 17. tanműhely központi fűtés kialakítása 2 Egyszerű eljárásrend saját szabályzat szerint Nyílt, meghívásos második negyedév második negyedév nem Bocskai út 17. tanműhely elektromos rendszer kialakítása 0,5 Egyszerű eljárásrend saját szabályzat szerint Nyílt, meghívásos III. Hitelfelvétel NEMLEGES! harmadik negyedév harmadik negyedév nem IV. Szolgáltatás megrendelés Kossuth Lajos Általános Alapfokú és Művészeti iskola konyha kiadása 60 Egyszerű eljárásrend a évi CXXXIX tv. és a évi CII. tv alapján Nyílt, hirdetmény útján évi CXXXIX. tv. alapján V. Építési koncesszió NEMLEGES! második negyedév harmadik negyedév igen VI. Szolgáltatási koncesszió NEMLEGES! 10

11 Tárgy: (3.tsp.) KÖZÚT KHT. kérelmének megtárgyalása. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: Az ősz folyamán leültünk az illetékesekkel és néhány olyan indítványból, ami számunkra logikusnak tűnt, és a tárgyalás folyamán az is kiderült hogy a Közút képviselői számára is logikus, csak a hivatalos nyilatkozat tételnél nem volt egyértelmű a szándék. Azt szerettük volna, ha azt az utat, ami leágazik a Tiszalök-Kisfástanya felé és az Újtelep déli részén megy át, és nincs beszámozva, beszámoznák és átvennék a saját kezelésükbe, illetve folytatólagosan a Damjanich és a Táncsics utcákat vegye át a Közút, de ők ebbe nem mentek bele. A napirendet a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság véleményezte, és úgy döntöttünk, hogy még próbálkozunk, ahol lehet felvetjük ezt a kérdést. Fedor László: Egyértelmű volt az álláspontunk, ugyanis ekkora terhet, költséget nem vehetünk a nyakunkba. Amíg van rá lehetőség meg kell próbálni átadni ennek az útnak a belterületi részét, és ha nem sikerül, akkor még mindig ott van az, hogy a külterületi része a temető után, egészen az elágazásig - a Magyar Állam tulajdonában és a Közút kezelésében van ez az út, és azt viszont mi nem fogjuk átvenni, még akkor sem, ha nem számolták bele, mert addig nekik kell kirakni a táblát, a kátyúkat kijavítani, ők felelnek az út állapotáért, és nem mi. Gömze Sándor: Én a két lehetőség közül a határozat-tervezet B verzióját fogadjuk el. Mező József: Javaslom, hogy egészítsük ki a határozat-tervezet B részét azzal, hogy ha az eljárás nem vezet eredményre, a testület akkor sem járul hozzá az újtelepi alsó út átvételéhez. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki a határozat-tervezet B verziójával és az elhangzott kiegészítéssel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 8 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 25/2009. ( III.26.) számú határozata A Magyar Közút Kht. felvetéséről A Képviselő-testület nem fogadja el a Magyar Közút Kht. álláspontját és az önkormányzat jogászát is bevonva új eljárást kezdeményez. Ha ez az eljárás nem vezet eredményre, a testület akkor sem járul hozzá az újtelepi alsó út tulajdonába vételéhez. Felelős: Mező József jegyző Határidő: az eljárás megindítására: április

12 Tárgy: (4.tsp.) Tiszalök Városi Szabad-strand üzemeltetésére beadott pályázatokról döntéshozatal. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: Tegnap volt a Pénzügyi Bizottság és az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság összevont ülése, ahol megtárgyalták a bizottságok a Tiszalöki Szabad-strand üzemeltetésére beérkezett pályázatokat, és azt állapították meg, hogy a két beérkezett pályázat közül a PROTECH által beküldött nem felelt meg a pályázati kiírásnak sem formailag, sem tartalmilag. A Gondoskodás-DADA Bt. pályázatát fogadták el a bizottságok. Ez a pályázat sok mindenre kitért, és a szóbeli kiegészítésekből is kiderült, hogy az eszközrendszert, a tárgyi és személyi feltételt is biztosítani tudják. Bede-Tóth Attila: Érdemben egy pályázattal lehetett foglalkozni, a Gondoskodás-DADA Bt. pályázatával, mert az felelt meg a pályázati kiírásban foglaltaknak. Egy melléklete hiányzott, de az APEH igazolást tegnap bemutatták. Nem az ő hibájukból késett a kiadása. Bizottsági ülésen is az volt az elsődleges szempont, hogy minél hamarabb döntsünk, mert szorít az idő, és ha elhúzzuk a döntés, nem lesz idő a strand rendbetételére a szezon beindulásáig. A pályázatban le vannak írva a jövőbeni feladatok, tervek is, nem csak a most fennálló feladatok. Ma arról kell döntenünk, hogy kiadjuk-e az üzemeltetést a Gondoskodás-DADA Bt-nek, vagy sem, mert ha úgy döntünk, hogy nem adjuk ki, nekünk kell az üzemeltetésről gondoskodnunk. A pályázat a kiírt feltételeknek a becsatolt okiratok alapján megfelel, a Pénzügyi Bizottság támogatja a strand üzemeltetésének kiadását a Gondoskodás-DADA Bt-nek. Fedor László: Legalapvetőbb érdekünk, hogy működjön a strand, szórakozási, sportolási, kikapcsolódási lehetőség legyen. A pályázati kiírásban és a beadott pályázatban is sok minden szerepel, de nekünk most az a lényeg, hogy legyen víz, tiszta környezet, parkoló, büfé, és a jogszabályoknak megfelelő meglegyenek a szükséges hatósági engedélyek is. Az is kiderült, hogy a Gondoskodás-DADA Bt. inkább a szervezést fogja bonyolítani, és alvállalkozókkal oldják meg a feladatokat, de ez a részünkről lényegtelen, mert felénk az üzemeltető felel mindenért és mindenkiért. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javasolja bérbe adni a strand üzemeltetését a Gondoskodás-DADA Bt-nek. Gömze Sándor: Sok minden befolyásolhatja egy strand-szezon sikerességét, vagy épp sikertelenségét, elsősorban az időjárás, a víz minősége. Az esetleges sikertelenség elveheti a kedvét és az anyagi lehetőségeit a jövőre nézve az üzemeltetőnek, és úgy gondoljuk, hogy jó lenne egy olyan lehetőséget hagyni mindkét fél akár a vállalkozó, akár az önkormányzat - számára, hogy ha nem is egy szezon után, de két év után ha bármelyik fél úgy ítéli meg, hogy nem működik a dolog, akkor bármelyik fél felmondhassa a szerződést. Javaslom, hogy az is legyen benne a szerződéstervezetben, hogy beszámolási kötelezettsége legyen a strand üzemeltetőjének a képviselő-testület felé. Olyan szerződést kell kötni, ami mindkét fél számára elfogadható. Dr. Krámor Katalin: Ez a kitétel tisztességes lenne, de úgy gondolom, hogy a pályázatban megvan a lehetőség arra, hogy hosszú távon együttműködjünk, de adjuk meg a lehetőséget a 2 év utáni felmondásra. Elfogadásra javaslom a pályázatot és az üzemeltetés kiadását a Gondoskodás- DADA Bt-nek. Bényei Péterné: Egyetértek az elhangzottakkal. Amit kaptunk, egy széleskörű pályázati anyag. Közkedvelt a strand, és látszik, hogy a pályázó hosszútávon gondolkodik. Elfogadásra javaslom, hogy a Gondoskodás DADA Bt. üzemeltesse a strandot. Haraszin János: Egyetértek a javaslattal, hogy 2 év után felmondható legyen bármelyik fél részéről a szerződés, a beszámolási kötelezettséget is elfogadom. 12

13 További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a Tiszalöki Szabad-strand üzemeltetését a Gondoskodás- DADA Bt-nek adjuk ki, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 8 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: A képviselő-testület TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 26/2009. (III.26.) számú határozata Tiszalöki Szabad-strand üzemeltetéséről a benyújtott pályázatok értékelése után a strandot üzemeltetés céljából a Gondoskodás- DADA Bt részére bocsátja birtokba, a pályázati kiírásban foglalt feltételekkel. Az üzemeltetési feltételekről írásos megállapodás készül, amelyben a kiírásban szereplő feltételeken kívül az alábbi kitételeket is szerepeltetni kell: - Két év után a szerződést bármelyik fél következmények nélkül felmondhatja, - Az üzemeltetőnek beszámolási kötelezettsége legyen a működésről a szezon lezárása után évente egyszer, október hónapban. Tárgy: (5.tsp.) Az önkormányzat évi Közfoglalkoztatási Tervének megtárgyalása. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: A törvényi módosítást kell figyelembe venni, és április 15-ig el kell fogadnunk a Közfoglalkoztatási Tervet, mert ez teremti meg az Út a munkához program jogszabályi hátterét, és ha nem fogadjuk el határidőn belül, az anyagi hátteret, az elérhető állami támogatást nem kapjuk meg hozzá, csak 15%-kal kevesebbet. Meg van adva, hogy mely törvények szabályozását kellett a terv elkészítésénél figyelembe venni. A tervben meghatározásra került a rendelkezési ellátási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetétele, közfoglalkoztatás keretében ellátandó közfeladatok megjelölése, azok várható ütemezése, a feladatok ellátásához szükséges létszám, és a közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló források. Az első rész a törvényi megfogalmazás, ami számunkra érdekes, az a 3. oldalon kezdődik, a közfoglalkoztatásba bevonható személyek pontnál. Itt sok megközelítésből fel van sorolva nemre, korra, végzettségre valón tekintettel hogy milyen munkaerő áll a rendelkezésünkre, a helyi nyilvántartás adatai alapján. Ki lesz dolgozva egy Kistérségi Közfoglalkoztatási Terv is, ami harmonizál majd a települések Közfoglalkoztatási tervével, egy egységes, szakértők által minősített és jól minősített tervről van szó. A Tiszalöki Cigány Kisebbségi Önkormányzat megkeresett bennünket, illetve nem csak a tiszalöki, hanem a Tiszavasvári Cigány Kisebbségi Önkormányzat a Munkaügyi Központ regionális főigazgatóját kereste meg és kért iránymutatást, véleményformálást arról a tervezetet kidolgozó szakembereknek, hogy meg kellett volna hívni a Szociális Kerekasztal Bizottságába a Cigány Kisebbségi Önkormányzatot és ott ki kellett volna kérni a véleményét. Én elsődlegesen annyit szeretnék mondani, hogy ez a tervezet arról szól, hogy egyrészt törvényileg meghatározott, másrészt hivatalos szervektől kapott statisztika, dokumentáció, és ami nagyon érdekes az a terület, hogy hol milyen területen, milyen foglalkoztatási formák azok, amelyek a mi településünkön megvalósulhatnak. Ez a terv emberekről szól, nincsenek nevesítve az emberek, 13

14 hanem minősítve vannak aszerint, hogy milyen a végzettségük, és hogy mi ebből a keretből mennyi embert, és hogyan tudunk majd felelősséggel és hasznosan foglalkoztatni. És ha majd személyekről kell dönteni, akkor fogunk egyeztetni a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselőivel, mint ahogy eddig is megtettük. Hiszen tegnap elmondta az Államtitkár Úr is, hogy ez a program nem a cigány kisebbség foglalkoztatásáról szól, hanem azokról az emberekről szól, akik olyan sorsra jutottak, hogy munkanélküliek lettek, több év vagy évtized során, és ez egy lehetőség a számukra. Azt is elmondta az Államtitkár Úr, hogy az igaz, hogy a cigány társadalmat ez a probléma nagyobb arányban érinti, ezt mindenki tudja, viszont a lényegi rész arról szól, mikor majd egyeztetünk, hogy milyen feladatokat kell ellátni, ahhoz milyen végzettség kell, milyen neműeket kell foglalkoztatni. Szerintem eddig is megtörténtek az egyeztetések. Dr. Erdélyi Béla képviselő kor megérkezett, a képviselők száma 9 fő. Amit pedig a tegnapi Fórumon, Juhász Ferenc és az Államtitkár Úr előtt mondott Borsi Gyula visszautasítom, mert nem igaz, hogy itt a hivatalban a közfoglalkoztatásba csak azokat veszik fel, akik a polgármester csókosai. Az a véleményem, hogy ez a terv nagyon korrekt, felhasználható és megadja az alapot arra, hogy ez a program értelmesen és jól működjön. A napirendet a Pénzügyi Bizottság és a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményezte. Fercsákné Tomán Ildikó: A Szociális és Egészségügyi Bizottság tárgyalta ezt a napirendi pontot, de ezt megelőzően én részt vettem a Szociális Kerekasztal ülésén is. Ott részt vettek a szakelőadók is, akik ennek a programnak az összeállításában munkálkodtak, valamint a Szociális Szolgáltató Központ megbízott vezetője is, hiszen a rendszeres szociális segély úgy működik, hogy megállapodást kell kötni a Szociális Szolgáltató Központtal, így kapcsolódik ide ez az intézmény. A Kerekasztal ülésén is és a Szociális és Egészségügyi Bizottság ülésén is elég hosszan tárgyaltuk ezt a napirendi pontot. Mindenki tudja és látja, hogy nagyon sok pénzbe kerül a segélyezés ma Magyarországon, egyre többen válnak munkanélkülivé, és szorulnak rá a segélyre, és ez a program is egy esélyt szeretne teremteni a segélyesek számára, hogy segély helyett munkát kapjanak, és ezáltal még több jövedelemhez juthassanak. Eddig a közcélú foglalkoztatás volt a segélyezettek körében, most ez egy új dolog, hogy a 35 év alattiaknak az iskoláztatást ajánlja fel, mindenképpen esélyt szeretne teremteni ez a program azok számára, hogy megpróbáljanak beilleszkedni a település életébe és a társadalomba is, hisz a tanulmányaik elvégzése után még munkát is könnyebben találhatnak. Ezt a tervet azok az előadók készítették, akik eddig is a rendszeres szociális segélyezéssel és a közmunkások foglalkoztatásával foglalkoztak. Szépen le van bontva nemre, korra, végzettségre ez a program, a Kerekasztal is jónak találta, és a Szociális és Egészségügyi Bizottság is elfogadásra javasolta a képviselő-testületnek. Bede-Tóth Attila: Pénzügyi Bizottsági ülésen mi nem szociális szemmel néztük, inkább az összeállított anyagot vettük figyelembe. Elhangzott, hogy egy tisztességesen összeállított, mindenre kiterjedő anyag, amiben hátrányos helyzetbe került tiszalöki emberek vannak felsorolva nemre, fajra valón tekintet nélkül, csak számokat látunk benne. Mivel ez alapfeltétele az Út a munkához programnak, április 15-ig össze kellett állítani, és el kell fogadni. Mindennek megvan az útja, és a bizottsági ülésen kell az érdekeket egyeztetni, amire a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke is kap anyagot és meghívót minden alkalommal. Kérem, hogy jelenjenek meg a bizottsági üléseken, különösen, ha őket érintő dologról van szó, és ne a testületi ülésen hozzák elő a problémáikat. A Közfoglalkoztatási Tervet a Pénzügyi Bizottság elfogadásra javasolta. Dr. Krámor Katalin: Magam részéről is egy teljesen tisztességes összeállításnak tartom. Ezek a számok statisztikai adatok, senki nincs nevesítve. Tudatosítani kell az emberekben, hogy ebben a komplett programban aki a felajánlott munkát nem vállalja el, az bizonyos évig nem jogosult a 14

15 segélyezésre, csak akkor, ha 1-3 év alatt megfelelő mennyiségű munkaviszonyt fel tud mutatni. Ma már nem lehet örökké kérni, tenni is kell valamit, a ránk bízott munkát el kell végezni, mert nincs olyan elvégzett munka, amire ne lehetnénk büszkék. Nagyon sajnálatos, hogy ennyi ember iskolázatlan és képzettség nélküli, és nincs mindennapi megélhetési lehetősége. Annak örülnénk, ha ezeknek az embereknek képzettséget és munkát is tudnánk ajánlani. Elfogadásra javaslom. Zrinszki István: Részt veszek a bizottsági üléseken, elmondom a véleményemet és a Szociális és Egészségügyi Bizottság ülésén is azt mondtam, hogy ez a 35 év alattiak tanulásra kötelezése nagyon nehéz dolog, mert aki nem tanult 20 éves koráig, az már 30 éves kora után biztos nem fog akarni tanulni, nekem ez a véleményem. Ennek ellenére azt mondom, hogy nagyon felelősségteljesen és komolyan összeállított anyag, és lesznek olyan dolgok benne, amit a helyi sajátosságoknak megfelelően kellesz alakítani. A várost szépíteni kell, és úgy kell hozzáállni mindenkinek a programhoz és a munkához, hogy jó legyen, és előre vigyen. Fedor László: Az, hogy a Cigány Kisebbségi Önkormányzat sérelmezte, hogy nem kértük ki a véleményüket, jó, mert egyébként nagyon sok dologban nem vesznek részt és ez azt jelenti, hogy érdekli őket ez a dolog. A módszerük az ami nem szerencsés, mert jelezni kell a szándékot, és nem megsértődni. Semmiféle törvénysértés nem történt, és ezt a programot átolvasva nem emlékszem rá, hogy a cigány szó bárhol le lenne írva, és ez így helyes, mert így nincs megkülönböztetés. Addig kéne eljutni ezzel a programmal, hogy ez ne kitolás legyen az emberek számára, hanem munkahely és közösség, mert csak akkor lehet rendet és fegyelmet tartani. Az ipari park területén is szükség lenne a dolgos kezekre, kerítésbontást és cserjeirtást kellene végezni. Bényei Péterné: A program bevezetése már időszerű, és fontos, mert remélhetőleg visszaadja az emberi értékrendjüket azoknak, akik részt vesznek benne. Tiszalökön 133 fő vonható be a programba, jelenleg 67 fő kap munkát. Nem értek egyet a Cigány Kisebbségi Önkormányzat által felvetettekkel, hiszen a jelenlegi közmunka programban is 99%-ban roma lakosok vesznek részt, a lehetőség meg van és meg is volt adva és továbbra is így lesz. A program elkészítésénél a 6. oldal 3. pontjánál, a megjelölt közfeladatok ellátásához szükséges létszám alatt fel van tüntetve a felsorolásban a Szociális Szolgáltató Központ: 1 fő 8 órás 9 hónapra történő foglalkoztatása. Én ezt kevésnek tartom, hiszen a szolgáltató központban a dolgozókra olyan feladatok fognak hárulni a közeljövőben, amely a jelenlegi létszámot még kiegészítő egy fővel sem lehetséges megoldani. Ezt bizottsági ülésen is felvetettem, és miután megkaptam a megfelelő választ, szomorúan tapasztaltam, hogy az ért nem történt meg a létszám növelése, mert nincs megfelelő szakképzettségű személy, aki ebben részt tudna venni. Ezért is fontos, hogy minél többen részt vegyenek az oktatásban. A Közfoglalkoztatási Tervet elfogadásra javaslom. Fercsákné Tomán Ildikó: A Szociális és Egészségügyi Bizottságnak is tagja a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője, Borsi Gyula, aki a bizottság ülésén jelen volt, nem volt véleménye, javaslata és hozzászólás nélkül elfogadásra javasolta a tervet. Két hét telt el a mai ülésig, miért nem lehetett eddig beszélni róla, miért kellett megvárni a mai ülést? Dr. Krámor Katalin: Az alpolgármester véleményére reagálnék. Van tankötelezettség 35 év alatt, addig kellene tanulni, de az sem igaz, hogy 30 év fölött nem akarnak tanulni az emberek, van olyan, aki rávehető, de az igaz, hogy a nagytöbbség már nem. Megfelelő és hozzáértő tanítókra van szükség a 35 év alattiak megfelelő oktatásához. Gömze Sándor: Balogh Mihály, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke szeretne szót kérni. Aki egyetért azzal, hogy Balogh Mihály szót kapjon, kérem, kézfelemeléssel jelezze. 15

16 Megállapítom, hogy a képviselő-testület 9 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: A Képviselő-testület TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2009. (III.26.) számú határozata Felszólalás lehetőségéről megadta a szót Balogh Mihálynak, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökének. Balogh Mihály: Mi együtt akarunk dolgozni az önkormányzattal, nem akarunk támadni. Több mint tíz gyerekünk van, aki továbbtanult, de nem kerülhet be az intézményekbe dolgozni. Kértük, hogy egy fő a Cigány Kisebbségi Önkormányzatból is kerüljön be a Szociális Kerekasztalba, mert nagyon hiányzik hogy benne legyünk, és egyébként is 2000 fős lakosság fölött ez kötelező. Ezt kikerülték, mégpedig azért, hogy ezeket ne tudjuk felsorolni, hogy kinek milyen végzettsége van, és szeretnénk, ha az intézményekben dolgoznának. Nekem nincs semmi bajom az önkormányzattal, de Rezsőfi, a Munkaügyi Központ Általános Igazgatóhelyettese elmondta, hogy az önkormányzat a kisebbségi önkormányzat véleményezése nélkül nem fogathatja el, nem fogadják be a Közfoglalkoztatási Tervet, ha a Cigány Kisebbségi Önkormányzat nem véleményezte, ezért én intézkedni is fogok, mert a mi véleményünket el kell fogadni. Az is problémám, hogy az Újtelepre nem kapunk egy embert sem, pedig ideje volna rendbe tenni az utcákat, rendbe tenni az óvodát. A romák mindig felveszik a munkát. Addig, míg a városnak azt a részét, az Újtelepet elhanyagoljuk, hagyjuk a mocsokba, a retekbe, a patkányok között, a bűzben, mert a szennyvíztől bűz van, a magyarok oda hordják a szemetet addig nem lesz teljes az együttműködés. Megkérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy beszéljünk meg egy időpontot és nézzük meg a volt fatelepet, hogy néz ki, mert az förtelem, minden magyar autóval hordja oda a szemetet, az egy szemétdomb. Úgy gondolom, hogy a Jegyző Úrral mindig is együttműködtem, de azt hiányolom, hogy az iskolázott gyerekeink nincsenek itt felsorolva, továbbá kértem a Jegyző Úrtól két embert az iskolába, egy embert az óvodába koordinátornak, mert kevés emberünk dolgozik az intézményekben. Hiába kértem, de én csak Önökkel tudok együtt dolgozni, Önök nélkül nem tudok. Tudom, hogy ebben a felsorolásban egyetlen egy cigány sincs. Kérem, hogy a javaslatainkat a szavazás és elfogadás előtt építsék bele a tervbe. Benkő Zoltán képviselő kor megérkezett, a képviselők száma 10 fő. Gömze Sándor: Senki nincs nevesítve ebben a felsorolásban. Együtt kell dolgoznunk, és én is mindig a rendelkezésetekre álltam, ha szükség volt rám. Tegnap a Fórumon nem mondtátok el, hogy az iskolában és az óvodában koordinátorok dolgoznak, hogy felső-, és középfokú végzettséggel rendelkező cigány származású fiatalok munkahelyet kaptak a Cigány Kisebbségi Önkormányzatnál és a Polgármesteri Hivatalban. Nem mondtátok el, hogy az önkormányzat lakást vásárolt az Újtelepen olyan célból, hogy ott tanoda programot indítsatok be. Ezeket nem mondtátok el, de a polgármestert megvádoltátok olyannal, ami nem igaz. Ennyit az egymáshoz való viszonyulásról. Balogh Mihály: Azt sokan tudják, hogy közösségi házunk van, és hogy koordinátor dolgozik az iskolában és az óvodában. Én kifelé nem mondok rosszat az önkormányzatra. És akkor is azt mondom, hogy igenis a Kisebbségi Önkormányzatnak a véleményét bele kell rakni ebbe a programba. Hiába van végzettséggel rendelkező gyerekünk, nem kapnak munkát. 16

17 Gömze Sándor: Mi is felsorolhatnánk olyan nem cigány származású diplomásokat és középfokú végzettséggel rendelkezőket, akik szintén nem kaptak munkát. Azon kívül, a véleményezési és egyetértési jog között óriási a különbség, de az feltétlenül igaz, hogy ha eljutunk odáig, hogy személyekről esik szó, természetes, mint ahogy eddig is az volt, egyeztetni fogunk. Fedor László: Kölcsönös érdekünk mindnyájunknak, hogy együtt oldjuk meg a problémát, hogy egyeztessünk, és azt is mondtam, hogy nem sértődötten, nem támadólag kell fellépni, és ez mindig visszaköszön, mert azt mondta Mihály, hogy tudja, hogy a 13 főben nincs cigány származású. Honnan tudja, mikor itt csak a számok szerepelnek? Senki nem tudhatja. Én is megsértődhetnék azon, hogy azt mondta Mihály, hogy az összes magyar odahordja a szemetét Újtelepre. Kikérem magamnak, én egy papír zsebkendőt sem dobok el, de akkor mondhatom azt, hogy az összes roma oda hordja az én földjeimre a szemetét. Ennek nincs értelme. Ebben az országban minden értelmes ember tudja, hogy egyetlen út van, tanulni kell mindenkinek, még akkor is, ha lesznek negatív példák arra, hogy hiába tanult, még sincs munkája. Sajnos ilyen helyzet van, varázsütésre nem változik meg a világ, majd lassan kialakul, de a tudatlanság még senkit nem vitt előre, a fejlődésnek ez az útja, hogy tanulni kell. Korlátlanul nem tudunk foglalkoztatni embereket, mert nincs meg az anyagi lehetőségünk, meg van kötve a kezünk. Bede-Tóth Attila: Kérem, hogy módosítsuk a rendeletünket, és kerüljön be a Cigány Kisebbségi Önkormányzat egy tagja is a Szociális Kerekasztalba, aminek véleményezési joga van egy-egy döntést illetően, de határozathozatali joga nincs. Zrinszki István: Az egyik fórumon, amit az Újtelepen tartottunk, elmondtam, hogy, az óvodát és környékét rendbe teszi egy közhasznú munkás, de csak az óvodát, a portáját mindenki tartsa rendbe magának. Közösen kell összedolgoznunk. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki a Közfoglalkoztatási Tervet, elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 10 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: A Képviselő-testület TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 28/2009. ( III.26.) számú határozata A Közfoglalkoztatási Tervről az önkormányzat évi Közfoglalkoztatási Tervét a határozathoz csatolt formában elfogadja. 17

18 TISZALÖK VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE Készítette: Fehér Zoltánné Vaskó Jánosné Mező József Tiszalök, március 10. Tiszalök Városi Önkormányzat évi 18

19 Közfoglalkoztatási terve Több szigorító intézkedést vezettek be a szociális ellátórendszerben, hogy jobban ösztönözzék a munkát keresőket, illetve megakadályozzák a visszaélést az egyébként nagyvonalú segélyezéssel szemben. A szociális rendszerben erősíteni kívánják az ösztönzést a munkára, a "Segély helyett esély" mottó értelmében. Az Út a munkához program lényege, hogy a kormány a foglalkoztatásban érdemi változást érjen el. A foglalkoztatottságot részben ösztönzőkkel, részben szigorításokkal kívánják növelni. Akik szinte a minimálbérért keményen dolgoznak, azoknak az igazságérzetét ugyanis nagyon bántja, hogy a segélyből és néhány napi fekete munkából hasonlóképp meg lehet élni. Az Út a munkához program az egyik alapja annak az átfogó kormányzati cselekvési tervnek, mely elsősorban a hátrányos helyzetű emberek munkához segítését szolgálja. Vizsgálatok szerint egyre nagyobb az aktív munkavállalókra jutó inaktív személyek aránya. Ugyanakkor drasztikusan csökken az alacsony képzettségűek munkája iránti igény, és tovább nő a segélyből élők száma. Ezen a negatív tendencián próbál változtatni az Út a munkához program, amelynek célcsoportja a gazdaságilag nem aktív lakosság, a nyilvántartott álláskeresők és a szociális segélyből élők. A program céljai között szerepel az érintett csoportok visszavezetése a munkaerőpiacra, a munkahelyteremtést támogató projektek bővítése, és nem utolsósorban a feketemunka visszaszorítása. Évről évre gyarapszik az iskolázatlan, vagy hiányos iskolázottságú fiatal felnőttek csoportja, akik soha nem dolgoztak, reményük sincs a munkába állásra. E körben jelentős a romák aránya, irányukban a munkaadók diszkriminációja is csökkenti a keresletet. A program két problémára akar választ adni: a foglalkoztatás növelésre általában, és a segélyen lévők foglalkoztatásának növelésére. Az első törekvés a hagyományos aktív munkaerő-piaci eszközöket használja, a második egy ettől elszakadónak tekintett "új" stratégiát, a munkára kötelezést. A rendszeres segélyen lévők munkára fogásának új módszerei részben elgondolkodtatóak, részben riasztóak. Munkára késztetés természetesen eddig is volt. Ez volt a "segély helyett munkát" program óta eddig is csak az kaphatott rendszeres segélyt, aki vállalta, hogy folyamatosan és aktívan együttműködik a kijelölt intézménnyel, illetve elvállalja a számára felajánlott és megfelelő munkát. A munkát nem vállalótól a segélyt is meg kellett vonni. Mindent egybevetve, az eddigi munkára késztető programok nem mondhatók különösebben sikeresnek: a gazdaság nem mozdult, munkahelyek nem teremtek, a foglalkoztatás nem nőtt. Ennek következménye az a mély meggyőződés, hogy a munkanélküliek önhibásak : nem akarnak dolgozni. Az a meggyőződés terjedt el, hogy a munkavállalási kényszerek sikertelenségének fő oka az ösztönzés hiánya, a túl magas segély. A polgármesterek naponta hallják a kétféle panaszt: Volvókkal jönnek a segélyért, akiknek nem is járna. A másik panasz: a tisztességesen, minimálbérért dolgozók igazságérzete sérül, mert a lógósok, a segélyt kihasználók ugyanannyit megkapnak ingyen, mint amennyiért ők keményen dolgoznak. Jogos tehát a segéllyel kapcsolatos visszaélések képzete. Az ösztönzés hiányáért a segély magas színvonalát teszik felelőssé. Gyakran elhangzó mondat, hogy a segély több, mint a minimálbér. Ezért elég fontos kérdés, hogy mennyi is a kifizetett segély, ki mennyit kaphat? Segélyezésre összesen évi 32 milliárd forintot fordított a Kormány, ami a GDP egy ezreléke. A fentiek megvalósítása érdekében január 1-jétől jelentős mértékben módosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.). A rendszeres szociális segély megállapítása helyett aktív korúak ellátására való jogosultságot kell megállapítani annak, aki a törvényben foglalt feltételeknek megfelel. Az aktív korúak ellátása a rendelkezésre állási támogatást és a rendszeres szociális segélyt foglalja magába. A 35 év alatti jogosultak, akik 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkeznek, elsősorban képzésben kötelesek részt venni, a képzésbe való bekapcsolódásig pedig közfoglalkoztatásban kell részt venniük. A 35 év alatti, de legalább 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező, valamint a év közötti jogosultak közfoglalkoztatásban részt venni kötelesek. Arra az időtartamra, amíg közfoglalkoztatásukat az önkormányzat nem tudja biztosítani, illetve, ha olyan képzésben vesznek részt, melyre keresetpótló juttatás nem jár, rendelkezésre állási támogatás illeti meg a jogosultat. Rendszeres szociális segély naptól csak egészségkárosodottak részére, 55 év felettiek részére, illetve azok részére állapítható meg, akik 14 év alatti gyermeket nevelnek, családjukban másik gyermekre 19

20 más személy gyermekgondozási támogatásra nem jogosult, és a gyermek napközbeni ellátása nem biztosított. Az Szt. 37/A. (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzatnak a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából - az állami foglalkoztatási szerv által szolgáltatott összefoglaló adatok, információk és előrejelzések alapján - egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet kell készítenie. A közfoglalkoztatási terv tervezetét a polgármester előzetes véleményezésre megküldi az állami foglalkoztatási szervnek, illetve a 2000 fő feletti települések esetében a helyi szociálpolitikai kerekasztalnak. Az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal a közfoglalkoztatási terv tervezetével kapcsolatos véleményéről annak kézhezvételétől számított 15 napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal határidőben nem nyilvánít véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a közfoglalkoztatási terv tervezetében foglaltakkal egyetért. A települési önkormányzat képviselő-testülete az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal véleményének ismeretében a közfoglalkoztatási tervet évente február 15-éig, a évben április 15-éig fogadja el. A közfoglalkoztatási tervnek tartalmaznia kell a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét, a részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében ellátandó közfeladatok megjelölését és várható ütemezését, a megjelölt közfeladatok ellátásához szükséges létszámot, a közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló forrásokat. A közfoglalkoztatási tervet az elfogadását követő 5 napon belül meg kell küldeni a kincstárnak. Ha a települési önkormányzat a közfoglalkoztatási tervet évben április 15. napig nem fogadja el, akkor az elfogadott közfoglalkoztatási tervnek a kincstárhoz történő megérkezéséig a kincstár visszatartja a közcélú foglalkoztatásra az Szt (2) bekezdése szerint biztosított állami támogatás 15%-át. A közfoglalkoztatási terv módosítható, ha érvényességének időtartama alatt a tartalmi elemeiben lényeges változás következik be. Rendszeres szociális segélyben részesülő is köthet megállapodást az önkormányzattal, és vállalhatja a közfoglalkoztatásban való részvételt. A megállapodás egy év időtartamra jön létre, akkor, ha az önkormányzat a rendszeres szociális segélyben részesülő közfoglalkoztatását a közfoglalkoztatási terv szerint biztosítani tudja. A közfoglalkoztatási tervet a Munkaügyi Központ által szolgáltatott adatok, és az Szt a alapján vezetett nyilvántartás adatainak felhasználásával kell elkészíteni. I. Közfoglalkoztatásba bevonható személyek 1.) Közfoglalkoztatásba bevonható személyek képzettség szerinti várható összetétele a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak köréből: A Munkaügyi Központ adatai alapján 23 fő ellátásban már nem részesülő, azonban 12 hónapot meghaladó időtartamban nyilvántartott személy van. Esetükben nem állítható teljes bizonyossággal, hogy aktív korúak ellátása megállapításával bekerülnek az önkormányzat nyilvántartásába, hiszen ők az egy év együttműködési kötelezettségüknek eleget tettek, ennek ellenére mégsem kérelmezték a jogosultság megállapítását. Ennek egyik oka az lehet, hogy a nyilvántartott személy tudja, jövedelme alapján nem jogosult a szociális ellátás megállapítására. 20