TÁMOP-3.3.5/A-08/ Várlak Tanoda Alsónemesapátiban - Esélyt és lehetőséget az apáti diákoknak -

Átírás

1 TARTALOM: 1. A Várlak Tanoda működésének alapvető céljai...2.o. 2. A Várlak Tanoda vezetése és irányítása 2.1. Stratégiai tervezés, minőségi célok 3.o Vezetői ellenőrzés..5.o A tanoda működésének értékelése o. 3. Partnerkapcsolatok irányítása 3.1. Várlak Tanoda Partner és kommunikációs hálózat.7.o Együttműködő partnerek...7.o Közvetlen partnerek..7.o Kommunikáció a partnerekkel...8.o Partneri igények felmérése.9.o Gyermekek felvétele...12.o. 4. Erőforrások biztosítása 4.1. Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése..12.o Munkatársak kiválasztása és betanítása...13.o Továbbképzési rendszer működtetése..13.o Egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása 14.o. 5. Gazdálkodás 5.1. Eszköz, felszerelés, épület biztosítása.14.o Munkakörnyezet biztosítása. 14.o. 6. Az intézmény működtetése 6.1. Beszerzés..15.o Gazdasági és pénzügyi folyamatok..15.o. 7. Nevelés- oktatás 7.1. Szolgáltatás (képzési) kínálat tervezése...16.o A nevelés- oktatás közös követelményeinek meghatározása és érvényesítése 18.o Csoportra vonatkozó éves pedagógiai tervezés..19.o Gyermekek, tanulók értékelésének, közös követelményeinek és mérőeszközeinek meghatározása és alkalmazása 20.o Napirend szerinti élet...21.o Udvari élet 21.o. 8. Folyamatos intézményi fejlesztés..21.o. 1

2 1. A VÁRLAK TANODA MŰKÖDÉSÉNEK ALAPVETŐ CÉLJAI A megvalósítandó sokoldalú személyiségfejlesztés során a Várlak Tanoda közösségének legfőbb célja a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanulók könnyebb iskolai beilleszkedésének és helytállásának segítése. Megvalósíthatónak tartott rövidtávú célok: A tanodába járó gyermekek iskolai eredményességének iskolán kívüli fejlesztésekkel történő javítása. A tanodába járók minél kevesebb kudarc élményt éljenek meg az iskolájukban, tanulmányi átlaguk javuljon, csökkenjen a tantárgyi bukások száma. /csökkenjen a lemorzsolódás/ Feleljenek meg a középfokú oktatási intézmények felvételi, illetve tantervi követelményeinek. Minél több tanodás gyerek jelentkezzen érettségit adó középiskolába illetve későbbi elhelyezkedését segítő szakmunkásképző intézetbe. Szabadidejüket hasznosan töltsék el, ismerjék meg és készség szinten tudják használni a műszaki és informatikai eszközöket, programokat. A szülők bizalmának, támogatásának megnyerése, a családi ház és a tanoda egymásra figyelő, közös együttműködése és ennek eredményeként a fejlődésükhöz, továbbtanulásukhoz szükséges feltételek megteremtése. A jó kapcsolat eredményeként a fiatalok tanult emberré válva, a középosztálybeli kultúrát megismerve ne távolodjanak el családjuktól, közösségüktől. Kultúrájukat megismerjék, hagyományaikat ápolják, de ismerjék meg más egyéb kultúra zenei, nyelvi, tárgyi, öltözködésbeli világát is. Olyan szórakozási lehetőségeket ismerjenek és szeressenek meg, amelyek szorosan összefüggenek a középiskolás diákélettel. A legújabb pedagógiai módszerekkel, jól felkészült mentorokkal, pedagógusokkal hozzájárulás az apáti tanodások egész személyiségének fejlesztéséhez, az élethosszig tartó tanuláshoz. Alkotóműhelyként is való tevékenykedés, ami a környéken népszerűsíti a tanodai hálózatot, s a jó gyakorlatok elterjesztését. 2

3 A tanoda munkájának hosszú távú céljai: TÁMOP-3.3.5/A-08/ Az integrációs folyamat meggyorsítása. - Kirekesztésektől mentes, befogadó társadalom megteremtéséhez való hozzájárulás. - A szociális-, a gazdasági háttér különbségéből adódó esélykülönbségek csökkentése. - A későbbi munkaerő-piaci esélyek javítása. - Identitástudat erősítése. - Tehetséges fiatalok menedzselése. A felsorolt célok komoly felelősség vállalást jelentenek a megbízókkal és a diákokkal szemben. Ennek tudatában a Várlak Tanoda dolgozói arra törekednek, hogy a tanodás tanulókat kitűzött személyes céljaik eléréséhez legjobb tudásukkal és alázatos munkájukkal hozzásegítsék. 2. A VÁRLAK TANODA VEZETÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA 2.1. STRATÉGIAI TERVEZÉS, MINŐSÉGCÉLOK Az alapítvány a projekt főbb tevékenységeit saját kivitelezésben kívánja végezni, figyelembe véve a pályázati előírásokat és szakmai tanácsokat. A Várlak Tanoda tantestülete nagy hangsúlyt fektet a már régebb óta működő és bevált módszereket alkalmazó tanodák tapasztalataira, javaslataira. Minőségcélok: 1. Pozitív irányú elmozdulás történjen a tanodába járó fiatalok bemeneti és kimeneti mérési eredményei között minél több vizsgált területen. SIKERKÉNT ÉRTÉKELHETŐ: ha a fejlesztésre kijelölt területek bemeneti problémakategóriája egy besorolási kategóriát javul. INDIKÁTOR: egy tanulóra jutó átlagérték 3

4 2. Az iskolai tanulmányi eredmények javulást mutassanak, a nyolcadikosok felvételi tantárgyainak félévi minősítése közepesnél ne legyen rosszabb. Évfolyamismétlés nélküli középiskolai eredmények szülessenek. SIKERKÉNT ÉRTÉKELHETŐ: ha a középiskolás tanodások között nincs évfolyamismétlő. A továbbtanulók iskolai minősítése a fő tantárgyakból nem rosszabb közepes minősítésnél. INDIKÁTOR: év végi évfolyamokra lebontott bukások száma és aránya, évfolyamismétlők száma, aránya, nyolcadikosok félévi eredményei között a hármasnál gyengébb minősítések aránya, érettségit szerzett tanulók aránya, felsőoktatási intézményben továbbtanulók aránya 3. A tanodás diákok az általános iskolai tanulmányaik befejezése után (100%) továbbtanuljanak, az adott korosztály több, mint fele középiskolában folytassa tanulmányait. SIKERKÉNT ÉRTÉKELHETŐ: ha magasabb a korosztály számához viszonyítva a továbbtanulók aránya, valamint a korosztály számához viszonyítva a középiskolában továbbtanulók aránya. INDIKÁTOR: év végi évfolyamokra lebontott bukások száma és aránya, évfolyamismétlők száma, aránya, nyolcadikosok félévi eredményei között a hármasnál gyengébb minősítések aránya, 4. A tanulók családja minél gyakrabban látogassa a tanodás programokat, lehetőleg mindig jelenjenek meg szülői értekezleteken, egyéni megbeszéléseken. SIKERKÉNT ÉRTÉKELHETŐ: 50% feletti részvételi adatok a megbeszéléseken, szülői értekezleteken, a tanodás rendezvények éves összesítésében a szülők 80 % -a képviseltette magát. INDIKÁTOR: programokat látogatók száma, aránya, szülői értekezleteken megjelenő szülők-képviselők száma, aránya, egyéni megbeszélésekre meghívottak közül megjelentek száma, aránya 5. Megfelelő együttműködés legyen a tanodás diákok osztályfőnöke, szaktanárai és mentora között. A tanodás diákok jó kapcsolatot ápoljanak társaikkal, vegyenek részt és vállaljanak feladatot a közösségi életben. SIKERKÉNT ÉRTÉKELHETŐ: a havi rendszerességű kapcsolattartás, információs fórumrendszer kialakítása, szabályozott működtetése, a tanulók több, mint fele egymást is segíti a felkészülésben, lehetőleg minden tanuló egyéb szakkörökön, programokon vegyen részt. INDIKÁTOR: mentorokra jutó dokumentált kapcsolattartási esetszám/hónap, diák tanulópárok előfordulási aránya, a tanulók éves részvételének aránya a programokon. 4

5 6. A tanulók több, mint fele alapfokú belső sikeres vizsgára tudjon szert tenni internet használatból és Word programhasználatból SIKERKÉNT ÉRTÉKELHETŐ: informatikai oktatáson részt vevők 50%-os sikeres belső vizsgát tudnak tenni két oktatási programterületből. INDIKÁTOR: résztvevők és sikeres vizsgát tevők száma, aránya, informatikai oktatásban részesülők száma, aránya a tanodai tanulólétszámhoz viszonyítva 7. Tehetséggondozás és képességfejlesztés, hagyományápolás szabadidős, kulturális tevékenységek keretében. SIKERKÉNT ÉRTÉKELHETŐ: személyre szabott, a bemeneti mérés eredményeire kijelölt fejlesztési területeket célzó tevékenységek végzése. INDIKÁTOR: szabadidős tevékenysége száma, a fejlesztésre kijelölt tanulók és a megfelelő tevékenységen részt vevők száma, aránya VEZETŐI ELLENŐRZÉS A Várlak Tanoda Alsónemesapátiban projekt működtető szervezete az Apáti Iskoláért Alapítvány. Az alapítvány kezelője és legfőbb döntéshozó szerve a kuratórium. A kuratóriumot és az alapítványt az elnök és az elnökhelyettes képviselik. A tanodai projekt menedzsmentjében, az elnökhelyettes és egy kuratóriumi tag akik EU-s pályázatok menedzsmentjében már dolgoztak vesznek részt. A kuratórium legalább háromhavonta ülésezik, így folyamatosan tud tájékozódni a program előrehaladásáról A TANODA MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE Nagyon fontos cél, hogy: meginduljon a párbeszéd a tanoda helyzetéről, annak értékeléséről. A nyitott önértékelés kiterjed a belső és a külső intézménykép felmérésére és a folyamatban részt vesz a tanoda teljes dolgozói köre. A belső tanodakép a dolgozók elvárásait, jövőképét, az erősségeket és gyengeségeket tartalmazza. Módszer: SWOT-analízis 5

6 Erősségek jól kidolgozott fejlesztési tervek felszereltség sokoldalúan képzett dolgozói kollektíva a mentorok toleranciája sokoldalú helyzetelemzés a bemeneti méréseknél vonzó lehetőség a tanoda a nem roma gyerekek számára is Gyengeségek a működési rendszer esetleges kiforratlansága lemorzsolódás, hiányzás jelentős a gyerekek részképességbeli elmaradása tapasztalatok hiánya Lehetőségek újabb pályázatok intenzív PR tevékenység új tanulók folyamatos felvétele újabb pedagógiai módszerek megismerése, alkalmazása Veszélyek nehéz az egyeztetés az iskolai programokkal, elfoglaltságokkal túlzott elvárás a cigányságon belüli megosztottság szülői segítségre kis mértéke Külső intézménykép:a partnerek azonosítás, elégedettségük, elégedetlenségük, igényeik feltételezése. Partner Elégedett Elégedetlen Igény Gyerekek Szülők Iskolák Tanodai dolgozók A korrepetálások számával. A mentorokkal kialakított viszonnyal. A pótvizsgák eredményeivel. A felelősség megosztásával. A felelősség részleges ledelegálásával. A kollektív csapatszellemmel. Egyes tanulók eredményeivel A tanulók 1/3-nál látunk perspektívát. A számítógépek használatának korlátozásával /chat, letöltések, stb./. Túlzottnak tartott elvárásokkal. A mentorok nem veszik át teljesen a szülők iskolai szerepét. A tanulók egymás közötti viszonyával. A tananyag megtanításának támogatásával. A tanulók többségének hozzáállásával. A munkaszervezéssel. A szülői fórumokon való részvétellel. Buszos kirándulások. Több szórakozási lehetőség. Technikai berendezések bővítése /DVD lejátszó, játékprogramok/. Az iskolai tanulmányokban jelentős javulás. Több szabadidős programot. A házi feladatok pontos, hiánytalan elkészítése. A dolgozatokra való felkészítés. A szakkörökhöz, szabadidős foglakozáshoz szükséges anyagi feltételek biztosítása. 6

7 3. PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA 3.1. VÁRLAK TANODA - PARTNER ÉS KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZAT EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK: A tanodával szerződést kötő tanulók oktatási intézményei: - Csertán Sándor Általános Iskola és Óvoda (Alsónemesapáti Nemesapáti ) - Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola (Zalaegerszeg) Települési önkormányzat: - Alsónemesapáti Községi Önkormányzata - Nemesapáti Községi Önkormányzata Segítő intézmények: - Alsónemesapáti Sport- és Ifjúsági Egyesület - Cigány Kisebbségi Önkormányzat Alsónemesapáti - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Alkalmazottak foglalkoztatásához támogatás nyújt: - Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Társulás - Zala megyei Munkaügyi Központ A Várlak Tanoda vezetése a szakmai munka területén a legszorosabb együttműködést a helyi iskolával és a civil szervezetekkel alakítja ki, de a hagyományőrzés illetve a szülői házzal való kapcsolattartás területén számítanak a CKÖ- re KÖZVETLEN PARTNEREK SZÜLŐK ÁLTALÁNOS ISKOLÁK TANULÓK KÖZÉPISKOLÁK DOLGOZÓK SZAKISKOLÁK CÉLOK FELADAT ERŐFORRÁS FELELŐS EGYÜTTMŰKÖDÉS: KONZULTÁCIÓ AZ MENTOROK - OSZTÁLYFŐNÖK OSZTÁLYFŐNÖKÖKKEL, 7

8 MENTOR, - SZAKTANÁR MENTOR, - DIÁK DIÁK. EGYÜTTMŰKÖDÉS: - OSZTÁLYFŐNÖK- MENTOR, - SZAKTANÁR - MENTOR, - DIÁK DIÁK. INFORMATIKAI FEJLESZTÉS. SZÜKSÉG SZERINT A SZAKTANÁROKKAL A TANULÓK TANULMÁNYI ELŐMENETELÉVEL ILL. MÁS ISKOLÁT ÉRINTŐ PROBLÉMÁIVAL KAPCSOLATBAN. TEHETSÉGGONDOZÁS ÉS KÉPESSÉGFEJLESZTÉS SZAKKÖRÖK KERETÉBEN. ÉLETMÓD ÉS ALKOTÓ KÖR INFORMATIKA SZAKKÖR STB. SZAKKÖRI TEMATIKÁK SZERINT. SZAKMAI VEZETŐ, SZAKKÖRVEZETŐ. EGYÜTTMŰKÖDÉS: - OSZTÁLYFŐNÖK - MENTOR, - SZAKTANÁR - MENTOR, - DIÁK DIÁK. CSALÁD BEVONÁSA ÉS TÁJÉKOZTATÁSA. A FALUNAPOK, SPORTNAPOK ALKALMÁVAL GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK SZERVEZÉSE. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL. CSALÁDLÁTOGATÁS OK SZÜLŐI ÉRTEKEZLETEK EGYÉNI BESZÉLGETÉSEK A TANODA PROGRAMJAINAK NYILVÁNOSSÁ TÉTELE A SZÜLŐK SZÁMÁRA. A PROGRAMOK SZERINT VÁLTOZIK. SZAKMAI VEZETŐ, MENTOROK. SZAKMAI VEZETŐ, MENTOROK KOMMUNIKÁCIÓ A PARTNEREKKEL PARTNER KAPCSOLATTARTÓ GYAKORISÁG SZERZŐDÉST KÖTŐ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZÜLŐK DOLGOZÓK mentorok - osztályfőnök szakmai vezető - igazgató mentorok, projektvezető Projektvezető, szakmai vezető KÖZVETETT PARTNEREK Havi rendszerességgel Évi 3 alkalom: év eleje, év vége, félév fogadó óra v. családlátogatás (projekt kezdetkor), szükség szerint Évi két szülői ért., szükség szerint Havi értekezlet PARTNER KAPCSOLATTARTÓ GYAKORISÁG ALSÓNEMESAPÁTI Projektvezető - jegyző Szükség szerint 8

9 KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZATA NEMESAPÁTI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZATA CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ALSÓNEMESAPÁTI CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ALSÓNEMESAPÁTI SPORT- ÉS IFJUSÁGI EGYESÜLET Projektvezető - jegyző Projektvezető szervezeti elnök Szakmai vezető szervezeti elnök projektvezető egyesületi elnök Szükség szerint Szükség szerint Szükség szerint Szükség szerint 3.3. PARTNERI IGÉNYEK FELMÉRÉSE Szükségletfelmérés a tanoda projekthez Alsónemesapáti és Nemesapáti községek Zala megyében, Zalaegerszegtől km-re található kistelepülés. Mind két községben jelentős a cigány kisebbséghez tartozók száma és aránya. Munkalehetőség csak az Önkormányzatnál, illetve annak intézményeiben van, de minden álláshely betöltött. Helyben munkahelyet biztosító egyéni vagy társas vállalkozás a településeken kevés működik. Nemesapáti a jelentős arányú munkanélküliség miatt szerepel a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006.(XI.30.) Korm. rendeletben foglalt jegyzéken. Alsónemesapáti és Nememesapáti községek Önkormányzata közösen tartja fenn az 1-8. osztályos Csertán Sándor Általános Iskola és Óvodát. A társulási formában fenntartott intézménybe járó gyermekek, tanulók több mint 30%-a a szülők 20/1997.(II.13.) Korm. rendelet szerinti nyilatkozata alapján halmozottan hátrányos helyzetű, egyik szülő sem rendelkezik 8 általános iskolánál magasabb iskolai végzettséggel. Az önkormányzatok szociális terhei nagyok a munkanélküliségből, illetve az etnikai összetételből adódóan. A községben a szociális problémák a romalakosság aránya miatt évek óta hatványozottan jelentkeznek, ebből adódó önkormányzati kiadás is magas. Alacsony iskolai végzettségük miatt többségük munkahellyel nem rendelkezik (esetleg soha nem is rendelkezett), létfenntartásuk veszélyeztetett, s az önkormányzat által nyújtott szociális támogatásokból élnek. Általánosan elmondható, hogy számuk emelkedik, s a probléma újratermelődik. A rossz szociális helyzet azonban nemcsak a cigánylakosságot érinti, hanem a nagycsaládosokat és gyermeküket egyedül nevelő szülőket is. Általánosan is 9

10 elmondható, hogy a háztartások jelentős részében az egy főre jutó jövedelem nem éri az öregségi nyugdíj legkisebb összegét sem. Általában jellemző tendencia, hogy a munkanélküli ellátásból kikerülő személyek, mivel elhelyezkedni nem tudnak - családjuk jövedelmivagyoni viszonyait is felmérve rendszeres szociális segélyre válnak jogosulttá. A helyben lakó gyermekek körében a sajátos nevelési igényűvé minősített, és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott ( pl.: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar a továbbiakban részképesség-zavarokkal küzdő) gyermekek többi gyermekhez viszonyított együttes aránya (5%) nem haladja meg az országos átlagot (7%),Valamint, hogy a helyben lakó gyermekek körében az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulók többi tanulóhoz viszonyított aránya (3%) az országos átlagot (5%) nem haladja meg. Az adatokból megállapítható, hogy az intézményben a lemorzsolódás mértéke az azonos típusú intézmények országos átlagát az évfolyamismétlések tekintetében (2,11%) eléri, vagy meghaladja. Magántanuló az intézményben több tanévre visszamenőleg nincs. Az iskola továbbtanulási mutatóinak legfőbb jellemzői: Rendkívül alacsony az érettségit adó iskolatípusokba való továbbtanulási arány, 4 tanévben senki sem tanult tovább gimnáziumba amíg az országos átlag 36,6 % Az országos átlagot meghaladó mértékben tanultak tovább a diákok szakközépiskolába, ám ez az elmúlt tanévekben az országos átlag mértékét megközelítő arányra csökkent. Legjelentősebb arányban szakiskolába tanulnak tovább az iskola diákjai, ebben a tekintetben a továbbtanulási %-os arány többszöröse az országos átlagnak (19%) Három tanévben voltak az iskolának tovább nem tanuló diákjai Az adatokból megállapítható, hogy a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói az iskolában tanuló diákok általános továbbtanulási adatainál kedvezőtlenebb képet mutatnak bizonyos tanévek tekintetében felülreprezentáltak a szakiskolákba való továbbtanulásban, illetve alulreprezentáltak az érettségit adó képzésekbe való jelentkezésben összegezve megállapítható, hogy az iskola bár alkalmazza az integrációs pedagógiai rendszert továbbtanulási mutatók tekintetében nem az aktuális oktatáspolitikai trendek és célok irányának megfelelően végzi munkáját, hiszen az esélyteremtő, az esélyegyenlőséget célzó oktatási programok egyik kiemelt célja, hogy a hátrányos és 10

11 halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minél magasabb arányban tanuljanak tovább érettségit adó középiskolákba Helyzetelemzés összegzése: A települési és intézményi adatszolgáltatás alapján megállapítható, hogy az intézmény szegregáló oktatást nem folytat (A település alapfokú intézményei, vagy párhuzamos osztályai közötti szegregáció vizsgálata nem releváns, mivel a társulás területén két óvoda és egy egysoros iskola található.) Az intézmény vállalja a sajátos nevelési igényűvé minősített tanulók integrált oktatását-nevelését, százalékos arányuk az országos átlagot nem haladja meg Az intézmény integrációs felkészítést végez A lemorzsolódás arányai az országos helyzetnél kedvezőtlenebb képet mutatnak, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a kedvezőtlen lemorzsolódási mutatók tekintetében enyhén felülreprezentáltak. Az intézmény továbbtanulási mutatói kedvezőtlenebbek az országos átlagnál, a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói az iskolában tanuló diákok általános továbbtanulási adatainál kedvezőtlenebb képet mutatnak bizonyos tanévek tekintetében felülreprezentáltak a szakiskolákba való továbbtanulásban, illetve alulreprezentáltak az érettségit adó képzésekbe való jelentkezésben. A felmérésből kitűnik, hogy az alapítvány működési területén jelentős a halmozottan hátrányos helyzetű és a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló elsősorban cigány gyermekek és fiatalok száma. A felmérés valamint a szülőkkel, cigány kisebbségi önkormányzattal tartott konzultációk alapján, a szándéknyilatkozatok kitöltése után megállapítható, hogy a tanoda beindítása hatékony formának ígérkezik: a halmozottan hátrányos helyzetű és a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló elsősorban cigány gyermekek és fiatalok esélyeinek növelésére, iskolai lemorzsolódásának visszaszorítására, továbbtanulási esélyeinek növelésére, valamint képességeik kibontakoztatására,egy sikeres életpálya bejárására. A tanodába várhatóan beiratkozó gyermekek száma a felmérés alapján : 30 fő A célcsoport kiválasztása 3.4. GYERMEKEK FELVÉTELE 11

12 Az általános iskola egyik kulcsproblémája, hogy igen alacsony a nyolcadik osztály elvégzése után eredményesen továbbtanuló cigánygyerekek száma. A középiskolába bekerülők jelentős része pedig lemorzsolódik, mert az eredményes tanuláshoz szükséges segítséget a család nem tudja biztosítani. Segítő programjában a Várlak Tanoda e két probléma megoldására tesz kísérletet. Azoknak a hátrányos helyzetű elsősorban roma gyermekeknek kínálja fel programjait, akik felzárkóztatásra szorulnak illetve azoknak, akik bár jó képességűek, külön segítség nélkül nem képesek eredményesen elvégezni a középiskolát, mivel nincsenek meg a tágabb értelemben vett eszközeik ehhez. Természetesen szükséges a szülők, a család együttműködése is. A hátrányos helyzetű fiatalokat, akár általános iskolások, akár már középiskolába járnak, a tanoda azzal szeretné támogatni tanulmányaik sikeres befejezése érdekében, hogy a program keretében megad nekik minden olyan háttérszolgáltatást, amelyet az átlag családok továbbtanulni szándékozó gyerekei megkapnak (egyéni felzárkóztatás, szakmai korrepetálás, könyvtár, számítógép, nyelvórák, háttértudás, háttérismereteket gyarapító élmények). A cél elősegíteni, hogy a tanulni akaró gyerekek ne kallódjanak el, legyenek képesek végigjárni a nekik való pályát. A közvetett célcsoport részéről kockázati tényezőt jelent, hogy a tanoda programban rejlő lehetőséget esetleg nem ismerik fel az érintett tanulók és szüleik (alacsony kockázat). Ennek kezelése a folyamatos tájékoztatás (írásban, szóban), valamint rendszeres kapcsolattartás. 4. ERŐFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA 4.1. EMBERI ERŐFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE A projektben résztvevő személyek száma 8 fő, akik rendelkeznek annak végrehajtásához a szükséges szakképzettséggel. Egy fő a közgazdász, a másik hét személy pedig pedagógus. A projekt menedzser szerepe is be van töltve heti 10 órában. A tanodában egy állandó fiatal helyi pályakezdő pedagógus van foglalkoztatva és az ő munkáját segítik a jól felkészült mentorok (matematika, magyar, német, gyógypedagógus), valamint a helyi CKÖ egy tagja, mint segítő asszisztens. Emellett tervezett olyan segítők bevonása, akikkel még hatékonyabb, még eredményesebb lehet a munka. Költségvetést érintő tétel lehet az emberi erőforrások területén bekövetkező esetleges változás. A személyi változások, főképpen a menedzsment működését és a tanodában foglalkoztatott munkaerőt befolyásolnák. A kockázati tényező e témát illetően alacsony, mert olyan szakemberek vállalták fel a feladatokat, akik szakmai elkötelezettséggel és tartós megbízással 12

13 látják el szervezeten belüli feladataikat. A humánerőforrás gazdálkodásban adódó kockázati elemeket rendszeres megbeszélésekkel, a szakmai érdeklődés folyamatos fenntartásával lehet biztosítani. Közhasznú alkalmazás (azonosító: /08. Az elnyert összeg: Ft. Időpont: ) Az elnyert összegből lehetőség nyílik 1 fő közhasznú foglalkoztatott alkalmazására a halmozottan hátrányos gyerekek nevelésében és oktatásában MUNKATÁRSAK KIVÁLASZTÁSA ÉS BETANÍTÁSA Fehér Attila és Szabó Katalin projektmenedzserként illetve szakmai vezetőként HEFOP-os pályázat megvalósításában már részt vettek. Mindketten IPR-es folyamat szaktanácsadók. C.né Német Anna magyar- és idegen nyelvszakos pedagógus, aki elvégezte a kompetencia alapú oktatás szövegértés és szociális életvitel tanfolyamait is. Zsidi Erika matematika, fizika szakos pedagógus, aki gyógypedagógiai végzettséggel is rendelkezik. Kenyeres Lászlóné helyi lakos, az életvitel a pályaorientáció és a gyermekvédelem területén rendelkezik tapasztalattal. Több éve mindhárman az Útravaló ösztöndíj pályázatban mentorok. Balaton József helyi lakos, pályakezdő, aki a tanodában mindennap a jó gazda szerepét töltené be. A helyi CKÖ tagjai közül 2 fő a multikulturális tartalmak megismertetésében, valamint segítő alkalmazottként van bevonva TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE Célok Feladat Erőforrás Felelős Mentorok folyamatos képzése. Mentorok felkészítése módszertani és népismereti fejlesztése Képzési anyag Megbízott képzők Szakmai vezető Mentorok folyamatos képzése. Mentorok folyamatos képzése. A mentorok számára műhelymunkán a problémakezelés és tapasztalatátadás és információcsere biztosítása Tapasztalatszerzés, tapasztalatcsere más működő tanodák révén. Szakmai vezető Szakmai vezető 4.4. EGYÉB ERŐFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA ÉS HATÉKONY FELHASZNÁLÁSA 13

14 Az Apáti Iskoláért Alapítvány rendelkezik saját tőkével, melyből szükség esetén előfinanszírozni tudja az egyes tevékenységek folyamán felmerült költségeket kb. 1-1,5 millió Ft.-ig. Ezenkívül a tanoda vezetése számít a helyi önkormányzatok támogató (átmeneti) segítségére is. (folyamatos működési kifizetések biztosítása). Szükség esetén az alapítvány részére a számlavezető bank folyósíthat az alapítvány működését finanszírozó kedvezményes hitelkonstrukciót. 5. GAZDÁLKODÁS 5.1. ESZKÖZ, FELSZERELÉS, ÉPÜLET BIZTOSÍTÁSA Az Apáti iskoláért Alapítvány tulajdonában egy asztali számítógép és egy fénymásoló van, melyeket a projekt időtartama alatt adminisztrációs tevékenység céljára kíván használni. Egyéb felszerelést biztosít az Alsónemesapáti Önkormányzat is. A Tanoda épülete bérelt ingatlan, az Önkormányzat jóvoltából. További épületeket rendelkezésre bocsát a helyi iskola illetve az önkormányzat (a rendezvényekhez a helyi kultúrház nagyterme és a nemesapáti tornaterem, valamint sport-projektekhez az alsónemesapáti sportöltöző is igénybe vehető). Más tárgyi vagy immaterális eszközöket az elnyert támogatásból be lehet szerezni, ezenkívül más erőforrás nem szükséges a sikeres működéshez MUNKAKÖRNYEZET BIZTOSÍTÁSA A tanoda tárgyi, technikai feltételeinek kialakítása arra irányult, hogy a gyermekek, fiatalok szívesen jöjjenek. A termek mind a az egyéni és kiscsoportos fejlesztésnek, mind a tanulószobai funkciónak megfelelnek. Az egész tanoda épülete meleg, családias légkört sugároz. A berendezésnél fontos szempont, hogy a csoportmunkára alkalmas mobilizálható bútorok, számítógépek az információ kereséshez, s az egyéni fejlesztést szolgfáló programokhoz, valamint bemutatók készítéséhez, nyelvtanuláshoz stb. Az eszközök beszerzésénél fontos szempont, hogy energiatakarékos és környezetbarát legyen. Nagyon fontos hosszútávú cél, hogy a Várlak Tanoda jellegével, az ott lévő eszközökkel, a mindennapi tevékenységgel, az anyagok kiválasztásával és felhasználásával, példamutató magatartással környezetkímélő, környezetbarát személyiségeket formáljon. A környezeti szempontokat és a környezetvédelmi fenntarthatóság szempontjait a tanoda dolgozói a projekttevékenység minden fázisában szem előtt tartják. A tervezési folyamatok során megvizsgálnak minden projekt tevékenységet és azok hatását a környezetre. A projektben építési munka nem várható így ilyen okból sem történhet környezet károsítás. A 14

15 beszerzendő eszközöknél figyelembe vannak véve az EU-s előírások, így a tanulóbarát bútorzat és a fejlesztő eszközök mindegyike rendelkezik CE minősítéssel. A projekt folyamatában, a megvalósítás szakaszában a mentorok figyelmet fordítanak a környezettudatos magatartás kialakítására. A pedagógusok és a társadalmi szereplők (családsegítők, önkormányzati képviselők, CKÖ) is kiemelt figyelmet fordítanak a fenntartható fejlődés elveinek megismerésére, illetve ezen elvárásokat beépítik a tanításitanulási folyamatba, valamint a társadalmi kapcsolattartás gyakorlatába és ezek gyakorlati alkalmazására is adnak mintát. A projekt során felhasznált anyagok esetén is ügyelnek a környezettudatos magatartás kialakítására. A programban közreműködő kollégák figyelme is fel van hívva az e-hulladékok külön kezelésére és a papírhulladék újrahasznosítására. 6. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSE 6.1. BESZERZÉS Az eszközbeszerzéseknél ( 5-6 szállító ) a kedvező árajánlat mellett előnyben részesülnek a helyi vállalkozók, ami remélhetőleg minőségi munkát és jó együttműködést eredményez. Pénzügyi kockázati tényezőt jelent a beszerzések megszervezése.(pl. a beszállítók nem tartják a határidőket, nem a kívánt minőséget adják, s ezek időbeni eltéréseket, a projekt során átütemezéseket jelentenek.) (Alacsony kockázat). A kockázati tényezők kivédésének módja pontosan körülhatárolt ajánlatkérések készítése, a beszállítókkal kapcsolatos biztosítékok meghatározása (szállítási határidő, késedelem esetén kötbér, garanciavállalás). Amennyiben az előleg kiutalása csúszik, akkor a szállítókkal való egyeztetés alapján legyen lehetőség a fizetési határidők kitolására GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI FOLYAMATOK A projekt vezetőnek figyelnie kell a program megvalósítását akadályozó tényezőkre. Az eddigi projekttapasztalatok alapján a következő pénzügyi kockázati tényezőkre lehet számítani: Eredményes pályázat esetén is a támogatás megérkezéséig, az utófinanszírozás átmeneti nehézségeket jelenthet. A kockázat kicsi, de a finanszírozási problémák bekövetkezésével számolni kell. A pályázó rendelkezik saját tőkével, melyből szükség esetén előfinanszírozni tudja az egyes tevékenységek folyamán felmerült költségeket kb. 1-1,5 millió Ft-ig. kedvező 15

16 változás a hatóság azon döntése, hogy az igényelhető előleg összegét 25 %-ról 35 %-ra emelte. Ez a döntés szintén kockázatcsökkentő hatású, és hozzájárul a kezdeti magasabb költségek (eszközbeszerzések, felújítási költségek) kompenzálásához abban az esetben, ha a szerződés aláírása nem húzódik el. Ezért fontos a szerződést előkészítő szervek gyors és felelősségteljes munkája, a támogatott és a támogató közötti szoros együttműködés. Az Apáti Iskoláért Alapítvány élni kíván a közbenső kifizetési kérelem lehetőségével is, hiszen így az elköltött összegeket gyorsabban tudja lehívni, ami a zökkenőmentesebb finanszírozást teszi lehetővé. 7. NEVELÉS - OKTATÁS 7.1. SZOLGÁLTATÁSI (KÉPZÉSI) KÍNÁLAT TERVEZÉSE A tanoda széleskörű szolgáltatásaiból a diákok önállóan választhatnak. Az igények és a meglévő kompetenciák felmérése szeptember első hetében történik, ennek alapján alakítják ki az egyéni tanrendeket és ezek alapján készül el a tanulói szerződés az egyéni vállalásokkal. Majd ezt követően kezdődik el a munka. Az első két hét elteltével a tanodások és a tanárok megbeszélik az eltelt időszak tapasztalatait. Az egyéni és csoportos elbeszélgetések remélhetőleg választ adnak arra a kérdésre, hogy tanulók a vállalásai a gyakorlatban is jónak bizonyultak-e (nem választottak-e túl sokat vagy éppen keveset a foglalkozásokból), a tanárok pedig nyilatkoznak arról, hogy tudnak-e a diákokkal együtt dolgozni. Ezután véglegesítik a tanrendeket és a tanulói szerződéseket. A foglalkozásoknak három területe lett kialakítva: a tanulás segítése (kiemelt figyelmet fordítva a kompetencia területekre, az egyéni fejlesztésre), a projektek és a szabadidőskulturális programok. A Tanoda módszertani alapelve: A magyarázó-illusztráló módszer és frontális munka helyett cél a problémaközpontú tanításszervezés alkalmazása, mivel ez biztosítja a gyerekek aktivitását,motiváltságát.. A tanoda diákjai így nemcsak új ismeretre tesznek szert, hanem az ismeretszerzés módját is gyakorolják. A tanulás célja a problémamegoldó gondolkodás és látásmód elsajátítása,a különböző kompetenciák fejlesztése. Az ismeretszerzés színesebbé tétele és a differenciált tanodai foglalkoztatás érdekében alkalmazzák a tanodában a ma már egyre inkább elterjedt tanulási módszereket, számítógépes oktatóprogramokat (interaktív gyakorló, animációs, új 16

17 anyagot feldolgozó, ismeretterjesztő, kísérleteket szimuláló, tananyagrendezésre alkalmas programokat). Szabadidős programok Az oktatómunka mellett kiemelt feladat a cigány és az általános kultúrához kapcsolódó programok szervezése mind a Tanoda falain belül, mind azokon kívül. A cél a gyerekekből olyan közösséget formálni, amelyben érték a tudás, és amelyben cigány identitásukat vállalni tudják. A szabadidős programok feladata, hogy segítsen megteremteni az eredményes iskolai és társadalmi előmenetel hátterét: motiválja, ösztönözze a gyerekeket. A szabadidős - kulturális foglalkozások célja, hogy a gyerekek úgy közelítsenek a művészeti alkotásokhoz, hogy rájöjjenek, mi a szép, ráismerjenek önmagukra, tisztelni tudják társukat, a folyamatokba bele tudják magukat helyezni, növekedjen érzékenységük a foglalkozások során, fölébredjen bennük az alkotás (esetleg művészi alkotás) vágya. Általánosságban is értékeljék mások és saját maguk kreativitását. A Tanoda nemzetiségi programja is elsősorban a szabadidős programok keretében valósul meg. E program az elterjedt néprajzi-történeti megközelítés helyett az élet közelibb, a gyerekek identitásállapotát figyelembe vevő megközelítéssel valósul meg. A remények szerint a tanulók e tágabb kitekintést maguk fogják kezdeményezni, ahogy a cigány nyelvoktatást is. A Tanoda tanulói térítésmentesen kapnak uzsonnát, szombatonként, ha van foglalkozás tízórait. A VÁRLAK Tanoda szakmai vezetője a pedagógus közösséggel elkészíti az Esélyt és lehetőséget az apáti diákoknak Nevelési - Oktatási Programot. Utánkövetési tervet készít. A pedagógus közösség a jó gyakorlatokat összegyűjti és folyamatos szakmai műhelyt működtet az érdeklődők részére. A tanoda munkáját, a teljes nyilvánosság előtt végzi. A szülők aktív közreműködésével nyílt napokat, családi napokat szervez, melyben számít a különböző szociális és szakmai szervezetek támogatására. 17

18 7.2. A NEVELÉS OKTATÁS KÖZÖS KÖVETELMÉNYEINEK MEGHATÁROZÁSA ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE A VÁRLAK TANODA CÉLOKRA ÉPÜLŐ FELADATRENDSZERE CÉLOK FELADAT ERŐFORRÁS FELELŐS Egyéni fejlesztés. A gyerekek egyéni kognitív képességeinek, mentális állapotának és szociális hátterének komplex megismerése Anamnézis kérdőív, Személyes mentori lekérdezés Szakmai vezető Egyéni fejlesztés. - Egyéni fejlesztés, - Javuló eredmények, - Csökkenő lemorzsolódás. - Egyéni fejlesztés, - Javuló eredmények, - Csökkenő lemorzsolódás. - Javuló eredmények - Csökkenő lemorzsolódás. Továbbtanulás és középiskolai helytállás támogatása. Egyéni fejlesztési tervek készítése a bemeneti mérések eredménye, a kognitív képességek felmérése, az eddig elért tanulmányi eredmények alapján. Kognitív képességek teszttel történő ismétlődő mérése a fejlesztőmunka eredményességének ellenőrzéséhez, fejlesztések kidolgozásához. Képességfejlesztések a fejlesztési tervnek megfelelően egyéni és csoportos foglalkozások, tantárgyi korrepetálások keretében. Szükség esetén pótvizsgára való felkészítés. Középiskolai felvételi felkészítők szervezése. Tesztek, fénymásolt feladatlapok, íróeszközök, mappák. Tesztek, fénymásolt feladatlapok, íróeszközök, mappák. Feladatlapok, tankönyvek, szakmai anyagok, fejlesztőjátékok, CD-k Tankönyvek, munkafüzetek. Felvételi tájékoztató kiadványok, felvételi feladatsorok, feladatbankok Vezető mentor Vezető mentor Szakmai vezető Mentorok Szakmai vezető, Mentorok Szakmai vezető. Mentorok, Továbbtanulás és középiskolai helytállás támogatása. Pályaorientációs programok szervezése (pályaválasztást segítő programokon való részvétel, iskolalátogatás). Utazás feltételeinek biztosítása. Szakmai vezető, mentorok, projektvezető Tehetséggondozás, Képességfejlesztés, Hagyományápolás. Az identitástudat erősítése nyelvtanulási lehetőség, néptörténeti foglalkozások által Szakmai vezető Tehetséggondozás, Belső pályázatok kiírása és A kiírt Szakmai vezető, 18

19 Képességfejlesztés, Hagyományápolás. Tehetséggondozás, Képességfejlesztés, Hagyományápolás. Egyéni fejlesztés. Informatikai fejlesztés. Tehetséggondozás, képességfejlesztés. Hagyományápolás. az azokon való részvétel szorgalmazása. Egyéb, pl. kézműves szakkörök, táborok szervezése. Tehetséggondozás és képességfejlesztés szakkörök keretében. Életmód és alkotó kör Informatika szakkör stb. pályázatoknak megfelelő erőforrás biztosítása. Díjazottak jutalmazása. Táborozási költségek. Szakköri tematikák szerint. projektvezető, mentorok. Projektvezető, szakmai vezető, mentorok. Szakmai vezető, szakkörvezetők CSOPORTRA VONATKOZÓ ÉVES PEDAGÓGIAI TERVEZÉS A Várlak Tanoda munkájának célja, hogy minden tanodás a "saját csúcsáig" eljusson. Az intézményben különleges figyelmet fordítanak a mérésekre, értékelésekre. A tanoda beindításakor komplex bemeneti-helyzetfeltáró értékelést, elemzést végeznek, amelyből megállapítják, hogy a tanulók milyen szinten állnak, illetve mely területen szorulnak intenzív segítségre. A bemeneti mérés alapján elkészítik az egyéni fejlesztési terveket s ez alapján egyéni tanrendet alakítanak ki szerződéses formában valamennyi tanodással. A mentorok valamennyi tanodásról egyéni fejlesztési naplót vezetnek. Felzárkóztatás: az iskolai tanévhez igazodva szeptembertől júniusig tart az 1-5 fős csoportokban. Az iskolában meg nem értett anyagokat, anyagrészeket, lemaradásokat, hiányosságokat pótolják, gyakorolják a foglalkozásokon. A mentorok (pedagógusok) elsődleges célja, hogy a fent említett problémákat kezeljék, illetve megoldják, de itt kerül sor a szociális kompetenciák fejlesztésére is. A kiscsoportos fejlesztést évfolyamonként és kompetenciaterületenként vehetik igénybe a gyerekek. Ez a forma alkalmas a differenciált fejlesztésre, az egyénre szabott tanulásszervezés kialakítására. Az aktuális tananyag elsajátítása mellett lehetőség van az egyéni problémák és hiányok kezelésére. Alkalmazott módszerek: differenciált rétegmunka, kooperatív technikák, dráma pedagógia, beszélgető kör, Tehetséggondozás, pályaorientációs foglalkozások: a továbbtanulni szándékozók csoportjával 1-3 fő szintén mentor (szaktanár) foglalkozik. A mentor felkészíti a diákokat a középiskolai 19

20 felvételikre, az érettségire, esetlegesen a felsőfokú felvételire. Fejleszti a diákok azon adottságait, melyeket kihasználva és képezve a tanuló kiemelkedő eredményeket érhet el. Alkalmazott módszerek: beszélgető kör, kooperatív technikák, projektmódszer, drámapedagógia. Projektprogramok A projektprogramok lényege, hogy a gyerekek mentorokkal együtt kiválasztanak egy témát, rögzítik a tevékenység célját, kijelölik az altémákat és a feladatokat, kiválasztják a munkavégzés helyszíneit és meghatározzák a munkaformákat. A munkát kiscsoportokban, belső munkamegosztással végzik. A projekt eredményeit a munkacsoportok együttesen megvitatják, az eredményeket, illetve a tanulságokat összegzik, az elkészült munkákat bemutatják (tanodatársaiknak, szüleiknek, a nyilvánosságnak). A projektek során gyakorolható a felelősségvállalás, az együttműködés, a kulturált vitatkozás, a konfliktusok kezelése, az érdekek egyeztetése. A projekt alkalmat nyújt a kreativitás megmutatására, fejlesztésére az ismeretek széleskörű bővítésére, a tanult ismeretek gyakorlatba való átvitelére. A projekt során a gyermekek nemcsak végrehajtók, hanem a tervezéstől a kivitelezésig, az eredmény elkészüléséig aktív résztvevők GYERMEKEK, TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK, KÖZÖS KÖVETELMÉNYEINEK ÉS MÉRŐESZKÖZEINEK MEGHATÁROZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA Értékelés Az értékelés folyamatos és természetesen elsősorban megerősítő jellegű. A tanár és mentor joga az értékelés módjának az eldöntése. Célszerű, ha az írásos értékelés mellett a szaktanárok és a mentorok személyre szabott szóbeli értékelést adnak arról, ki hol tart, miben fejlődött, mit kell célul kitűznie a következő időszakban. Negyedévenként kerül sor komplex értékelésre, a további önfejlesztési szempontok megfogalmazására. Az értékelések a folyamatos aktivitás és valamilyen produkció alapján történik. A produkció lehet egy projektmunka tárgyiasulása, egy kompetencia vagy témazáró teszt, dolgozat vagy tanodai versenyen való szereplés. A komplex szóbeli értékelésre meghívót kapnak a szülők is NAPIREND SZERINTI ÉLET A tanulószoba hétfőtől- csütörtökig órától óráig 20