Kérdések a nagykanizsai szakképzési fórumra

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kérdések a 2012. 03.14. nagykanizsai szakképzési fórumra"

Átírás

1 Kérdések a nagykanizsai szakképzési fórumra 1. Megtörténik-e től a TISZK keretében működő szakképző iskola létrehozása? A kérdés nem pontos, ugyanakkor a TISZK-ekkel kapcsolatban ben kötelezően végrehajtandó intézkedés nincs a szakképzési törvényben. A TISZK-rendszer átalakítására vonatkozó határidők szerint 2013 szeptemberére kell átalakítani a rendszert, egyúttal átszervezni az addigra állami fenntartásba kerülő szakképző iskolákat, mindehhez a szükséges döntéseket május végéig meg kell hozni. 2. Hogyan lehet a tanulószerződéses tanulók munkáltatóját rávenni, hogy együttműködési megállapodás keretében fizessenek az iskolának abban az esetben, ha nem minden munkafolyamatot tudnak a tanulónak biztosítani, és ezért az iskola is tart gyakorlati foglalkozásokat? A tanulószerződéses tanulóknak mindenekelőtt nincs munkáltatója, a tanulószerződéses jogviszony nem munkaviszony, a legfontosabb elvi különbség, hogy nem munkavégzésre, hanem tanulásra, egy szakma gyakorlati ismereteinek elsajátítására irányul. Az új Szht. (a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény) 8. (5) bekezdése vezette be a teljesítési megbízott fogalmát, amely pontosan a kérdésben is vázolt helyzet megoldására született. Jelenleg egy átmeneti időszakban vagyunk, idén szeptembertől indul az új szakképzési törvény szerinti új nyilvántartása a tanulószerződés kötésére jogosult szervezeteknek, valamint a tanulószerződéseknek az MKIK-nál. Ekkortól már teljes körűen jogosult és felkészült lesz a kamara arra, hogy ellenőrizze a feltételek meglétét, a kérdésben szereplő gyakorlati képző csak úgy kerülhet be majd a nyilvántartásba, ha az összes feltétel meglétét

2 igazolni tudja, szükség esetén a teljesítési megbízottakkal kötött megállapodásokkal (amelyekben természetesen a fizetendő díjról is megállapodnak a felek). Addig is érdemes azonban felhívni a gazdasági kamara figyelmét a kialakult helyzetre, és segítségüket kérni a gyakorlati képzővel való tárgyalásokban, közvetítésben (jelenleg is van ellenőrzési jogköre a kamarának!). Eszköz lehet továbbá, ha felhívják a gyakorlati képző figyelmét arra, hogy az új Szt. 36. (1) szerint a gyakorlati képzés egészéért ő a felelős, az iskola nem köteles pótolni a hiányosságokat. 3. Mikorra várhatók azok a jogszabályok, amelyek nélkül nem lehet felkészülni a 2012/213-as tanévre (NAT, kerettanterv, okj, szvk, központi program)? A szakképzésről szóló törvény átmeneti rendelkezései április 30- át jelölték meg a Kormány részére az új szerkezetű, azaz az új törvény szerint meghatározott tartalmú Országos Képzési Jegyzék kiadásának legkésőbbi határidejéül. Ez a megjelentetési időpont szükséges ahhoz, hogy a 2012/2013-as tanév kezdetére az új típusú szakközépiskolai és szakiskolai képzéshez megszülethessenek az Országos Képzési Jegyzék alapján kiadandó szakmai és vizsgakövetelmények és szakképzési kerettantervek. A törvény szerint a szakképesítésért felelős miniszterek május 31- ig kell hogy kiadják az új tartalmú szakmai és vizsgakövetelményeket, amelynek az Országos Képzési Jegyzék és a szakmai követelménymodulokat tartalmazó kormányrendelet megjelentetése is feltétele. A fenti dokumentumok alapján nem központi programok, hanem szakképzési kerettantervek készülnek a törvény szerint legkésőbb július 31-ig.

3 Amennyiben a fenti dokumentumok nem készülnek el, az új tartalom szerint csak 2013/2014-ben indulhat képzés a szakiskolákban és a szakközépiskolákban. Az új NAT kidolgozása napirenden van, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium nyilvánosságra hozta a tervezetét, amely az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján jelenleg is elérhető (társadalmi egyeztetése már lezárult). 4. Mi lesz a vegyes középiskolák sorsa? Az állami fenntartásba kerülő, jelenleg még zömében önkormányzatok által fenntartott szakképző intézmények esetében a célunk minél tisztább, átlátható rendszer kialakítása. Ezért ebben az intézményi körben (a szakképzési törvény szerinti kivételekkel művészeti iskolák, speciális szakiskolák) törekedni kell majd az intézmények átszervezése során a többcélú intézmények esetén a szakképzési és egyéb feladatok szétválasztására. Erre vonatkozóan ugyanakkor jogszabályi kötelezettség nincs: 2013-ra az állami fenntartású körben a szakképző iskolák összevonására van érvényes kötelezettség. Nincs kizárva, hogy ha nem indokolt az intézményegységek szétválasztása, akkor a szakképzési feladatokon kívüli köznevelési feladatokkal együtt kerüljön a szakképző iskola összevonásra a többi szakképző iskolával. A nem állami, nem önkormányzati iskolákra természetesen mindez nem vonatkozik, ezek esetében a fenntartó feladata és joga dönteni az iskola által ellátott feladatokról. 5. A szakképzés átalakításában a duális képzés a cél. Hogyan képzelik ennek a magvalósítását, ha ebben az évben is csökkent a tanulók utáni finanszírozás összege? Az új Szht. elfogadásával jelentősen csökkent a tanulószerződéses tanulók finanszírozásával együtt járó adminisztráció mennyisége. Ugyanakkor a finanszírozás átlagos összege nem csökkent, a jelenlegi,

4 szakmacsoportonkénti differenciált normatíva átlaga 440 ezer Ft, ami megegyezik a korábbi évek átlagos elszámolási, visszaigénylési összegével. A korábbi visszaigénylési rendszerben ugyanakkor a költségek elszámolására vonatkozóan nem volt felső határ, ami óriási különbségeket hozott létre, és időnként aránytalan túlfinanszírozást eredményezett. A tanulónkénti átlagos, fajlagos állami támogatás így is magasabb a külső képzőhelyeken tanulószerződéssel tanulók esetében, mint az iskolai tanműhelyeken tanuló diákok költsége. Ugyanakkor szeretnénk a jövőben finomítani, felülvizsgálni a rendszert, és szakképesítésenkénti normatívát megállapítani, ami a jelenlegi rendszer hibáit kiküszöbölhetné, ennek a módosításnak azonban jelentős többletköltsége van, ezért a megvalósítás függ az ország gazdasági helyzetétől. 6. Képes lesz-e a kamara ellenőrizni a gyakorlati képzőhelyeket, hogy a kerettantervekben leírt gyakorlatokat végzik-e a tanulók? Igen, ugyanis a kamara eddig is széles jogkörök alapján ellenőrizte a gyakorlati képzőket, éves ellenőrzési terv alapján, amelyről rendszeresen kiadványban összegző kiadványban számolt be. Az új szakképzési törvény értelmében ezek a jogkörök erősödtek, amely alapján a kamara a Ket. alapján folytatja az ellenőrzést. Az ellenőrzés során a gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve jár el, ugyanis a kamara hatáskörébe nem tartozó szakképesítések tekintetében egyéb szakmai szervezetek, gazdasági érdekképviseleti szervezetek, szakmai kamarák segítéségét kérni. Az ellenőrzés a törvény értelmében kiterjed a tanulószerződéssel és az együttműködési megállapodással történő foglalkoztatásra Az ellenőrzésben részt vesz azon szakképző iskola képviselője is, amellyel a gyakorlati képzésen részt vevő tanuló tanulói jogviszonyban

5 áll, emellett a gazdasági kamara ellenőrzése tehát egyszerre szakmai és hatósági. A kamara az ellenőrzés során vizsgálja, hogy a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzést a szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv szerint folytatja-e. A gyakorlati képzést folytató szervezet ellenőrzése kiterjedhet a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás tartalmának vizsgálatára is, továbbá kiterjed arra, hogy a gyakorlati képzőhely a tanulószerződésben vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz-e. Kiterjed továbbá a szakoktató alkalmazási feltételeire, a maximális csoportlétszámra, a tanulói terhelésre, a tanulói kedvezmények és juttatások biztosítására, az adott képzésre jellemző tanulói munka- és balesetvédelemre, a foglalkozási napló vezetésére, valamint az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezésekben és az adott szakképesítés vonatkozásában a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megtartására. Amennyiben a gazdasági kamara a hatósági ellenőrzés alkalmával a képzést nyújtó gyakorlati képzést szervező szervezeteknél a gyakorlati képzéssel összefüggésben jogszabálysértést tapasztal, végzéssel kötelezi a gyakorlati képzést szervező szervezetet a jogellenes körülmény megszüntetésére. A fokozatosság elvét követve súlyosabb következmények csak újabb jogsértés esetén kerülnek megállapításra. Ha ugyanis a felszólítás nem vezet eredményre és a gyakorlati képzést szervező szervezetek a tanuló szakmai vizsgára történő felkészülését veszélyeztetik, úgy a gazdasági kamara a gyakorlati képzést szervező szervezeteket pénzbírsággal sújtja, továbbá eltiltja a képzés folytatásától.

6 7. A 9. évfolyamban az iskolában kell megoldani a gyakorlati képzést. Ahol nincs iskolai tanműhely az adott szakmacsoportban, ott milyen megoldást képzelnek el? Az új típusú, a duális képzést megvalósító szakiskolai képzéshez leginkább hasonlító ún. előrehozott szakképzés keretében is csak a 10. évfolyamtól kezdődően köthető tanulószerződés, azaz a tanuló a 9. évfolyamot az iskolában kell, hogy eltöltse. A december 31-ig hatályos régi szakképzési törvény szerint is tanulószerződést az a tanuló köthetett, aki betöltötte tizenhatodik életévét, vagy az ún. előrehozott szakképzés keretében a tizenötödik életévét és a 9. évfolyamot eredményesen teljesítette. A még hatályos közoktatási törvény szerint az ún. 2+2-es kifutó rendszerben ugyanez a helyzet, sőt ott a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán folyó szakképzést előkészítő képzés keretében megszervezett gyakorlati oktatást is az iskolai tanműhelyben kell megszervezni. Ebben tehát nem állapítható meg változás. Arra a problémára, hogy ha egy iskola nem tudja megoldani a gyakorlati képzést a 9. évfolyamon, jó választ nyúlt az új szakképzési törvény, amelynek értelmében hosszú távon olyan nagy szakképző iskolákat kell a fenntartónak létrehozni. Ezekben a nagy tanulólétszámú intézményekben a kapacitások koncentrálódása következtében megoldható a gyakorlati képzés az adott szakmacsoportban, ellenkező esetben az iskola nem alkalmas az adott szakmában a szakképzés folytatására. 8. Az OKJ-ban kevesebb szakma lesz, azaz nagyobb mértékű integráció valósul meg a szakmák közt. Ez nem kérdés, a megállapítás ugyanakkor igaz, bár nem önmagában, a szakmák összevonása csak az egyik módszere az OKJ átalakításának.

7 9. A 3 éves szakképzésben szinte egy évet a közismereti oktatás foglal le. Nem kevés e a maradék két év a szakmák egy részének az elsajátításához? Nem, egyrészt a korábbinál intenzívebb, motiváltabb szakmai képzésre van lehetőség a 3 éves szakiskolai képzésben, a közismereti, alapkompetenciák fejlesztésére irányuló oktatás is jelentősen támogathatja a szakmai ismeretek elsajátítását is. Mindezen túl a szakmai képzés ideje figyelembe véve a nyári szakmai gyakorlatokat is nem csökken jelentősen a szakiskolai szakmák túlnyomó többségénél, továbbá az OKJ átalakítása, a szakképzés tartalmi szabályzó dokumentumainak kialakítása során a képzés hosszának e változását az előkészítésben részt vevő szakemberek figyelembe veszik a képzési idő változását, szükség esetén ráépülésekbe áttéve a specializációt szolgáló, időigényes többlettartalmakat. 10. A 9. évfolyamban már áprilisig meg kell a szintvizsgát szervezni. Milyen gyakorlati képességekre tudnak a tanulók ilyen rövid idő alatt szert tenni? A szintvizsga szerepe csupán annyi, hogy azt mérje, hogy a tanuló alkalmas-e az irányítás melletti munkavégzésre, azaz szabad-e kiengedni külső képzőhelyre, munkahelyi körülmények közé. A szintvizsga tehát nem megszerzett ismereteket, nem is valódi szakmai készségeket vagy képességeket hivatott mérni. Egyúttal az időpont meghatározásának praktikus okai is voltak, így ugyanis a vizsgaidőszak, tanévzárás előtt, még egy viszonylag nyugalmasabb időszakban szervezhető meg az intézményekben a szintvizsga, későbbi időpont erre emiatt nem, vagy kevéssé lenne alkalmas.

8 11. Akinek nem sikerül 9. osztályban a szintvizsgája (a pótvizsga sem), és sikeresen befejezi az évfolyamot, hol folytatja a következő tanévet, ha tanuló szerződés nem köthető vele? Elméletileg ilyen esetben mivel tanulószerződés nem köthető vele az iskola kötelessége gondoskodni a tanuló gyakorlati képzéséről. Ugyanakkor, annak fényében, hogy a szintvizsga nem szakmai ismereteket kér számon, csupán azt méri, hogy a tanuló irányítás melletti munkavégzésre alkalmas-e (megérti-e az utasításokat, hajlandó-e szót fogadni, minimális szinten alkalmas-e a szakma elsajátítására), nehezen tartom elképzelhetőnek, hogy megfelelő mérések mellett, egy olyan tanuló, aki még a megismételt szintvizsgán is alkalmatlannak bizonyul a tanulószerződéses jogviszonyra (legalábbis az adott szakmában), egyébként minden tantárgyból (ide értve az összes szakmai tantárgyat is) teljesíti az évfolyam követelményeit, és továbbhaladhat a következő évfolyamra. Ilyen esetben valamelyik méréssel probléma van, de mindenképpen jogosnak érzem, hogy ha előállna mégis ez a helyzet, akkor az iskola gondoskodjon a tanulóról valamilyen módon. 12. Tanműhelyekben a gyakorlati oktatóknak 2015-től mestervizsgával kell rendelkezni. Ehhez az iskoláknak, gyakorlati képzőhelyeknek biztosítanak e anyagi forrást? Lesz e felső korhatár ennek a végrehajtásához, azaz pl. a nyugdíj előtt állókra is vonatkozni fog? Szükséges pontosítani: az iskolai tanműhelyek oktatóinak nem kell mestervizsgával rendelkezniük, ez az előírás a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetek szakoktatóira vonatkozik. Jelenleg tervezés alatt áll erre a célra egy jelentős uniós forrás, amely hamarosan hozzáférhetővé válik, és amely a feladat jelentős részének finanszírozására megoldást fog nyújtani. Jelenleg korkedvezményt nem

9 tartalmaz a törvény, de az igény valóban jogos, elképzelhetőnek tartom, hogy 2015-ig még lesz ilyen tartalmú törvénymódosítás, amely a jogos és ésszerű kedvezményt biztosítja a régóta szakoktatóként dolgozó, mestervizsgával nem rendelkező szakembereknek. 13. Miként változik a TISZK -ek szerepe és jövője a szakképzés vonatkozásában? (az ország számos szakképző helyén az hírlik ugyanis, hogy létezik egy olyan központi szándék, mely szerint a középiskolai OKJ-s képzéseknek át kell kerülniük teljesen egészében a TISZK-ek felügyelete alá, sőt, egyesek már arra is céloztak, hogy maguk a középiskolák is át fognak kerülni - tagintézményként alátagozódva, a teljes működésüket és igazgatásukat tekintve - egy központi TISZK - es igazgatóság alá. Van-e ilyen törekvés?) Az új szakképzési törvény a TISZK-rendszer vonatkozásában pontos rendelkezéseket és átmeneti szabályokat tartalmaz, ezért nem szükséges mendemondákra támaszkodniuk, ha ezügyben tájékozódni szeretnének. Nagyon röviden a szabályozás lényege a következő: 2013 januárjától a jelenleg önkormányzati iskolák állami fenntartásba kerülnek, az állami szakképző iskolákat az állam úgy alakítja át, hogy megyénként átlagosan két-három nagylétszámú szakképző iskola jöjjön létre, amelyeknek a jelenlegi önálló szakképző iskolák nagy szakmai önállóságot élvező tagintézményeivé válnak. Az átalakítás ugyanakkor nem érinti az uniós támogatással érintett TISZK-ek határát, ha az nem lehetséges visszafizetési kötelezettség nélkül, valamint nem vonatkozik a nem állami, nem önkormányzati szakképző iskolákra. Ezek az iskolák TISZK tagjai maradhatnak, ha uniós támogatott TISZK-ben vannak jelenleg, amíg le nem jár a fenntartási kötelezettség, egyéb esetben nem kell, nem is lehet TISZK-be belépniük.

10 14. Számos OKJ-s szakma "felügyelete" átkerült az NSZFI-től (azaz, most már Munkaügyi Minisztérium) a Kamarához. A megmaradt szakmák felügyelete marad az NSZFI-nél, vagy még várhatóak további átadások? Az NGM és az MKIK között korábban megkötött megállapodás (az OKJ 437 szakképesítéséből) 124 szakképesítés MKIK általi gondozását tartalmazza. E megállapodás célja az volt, hogy a korábbinál sokkal közvetlenebb lehetőséget biztosítson a gazdaság szereplői számára a szakképesítések szakmai tartalmának meghatározására, befolyásolására. Az OKJ közeljövőbeli átalakulásával tekintettel arra, hogy a szakképesítések számának számottevő csökkenése várható az MKIK által gondozott szakképesítések száma is csökkenni fog, de ez a számbeli csökkenés a gondozott szakterület egészét (tartalmát, nagyságát) nem érinti. Az OKJ tervezett átalakulásához kapcsolódóan a szakmai és vizsgakövetelmények egyszeri kidolgozási, átdolgozási feladatait jelenleg az MKIK végzi (az érintett szakképesítésért felelős minisztériumok szakmai képviselőinek közvetlen bevonásával), amelynek eredményétől függően hosszútávon elképzelhető további szakképesítések szakmai gondozásra történő átadása. Az NSZFI (most már a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatósága) továbbra is aktív részese marad a szakmai és vizsgakövetelményeket érintő szakmai folyamatoknak, mert a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet előírja számára a gazdasági kamara által kidolgoztatott szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek vonatkozásában, a jogalkotáshoz szükséges előkészítő feladatok elvégzését. 15. A Regionális Képzési és Fejlesztési Bizottságok feladatellátását, szerepkörét tervezik-e átalakítani? (az

11 arányos képzési létszámok meghatározását sokan problémásnak érezték, a munkaerőpiaci igény számos esetben nem volt szinkronban az egyes szakmák területileg engedélyezett tanulói létszámaival. A regionális szinten tett megállapítások több esetben szélsőséges helyzeteket teremtettek egyik-másik képzőhelyen.) Bár még 2012-ben megjelenik a megyei fejlesztési és képzési bizottságok működéséről is végrehajtási rendelet, szerepkörük változásával kapcsolatos alapvető előírásokat az új szakképzési törvény már tartalmazza. Röviden: a regionális fejlesztési és képzési bizottságok helyett megyei, hét fős bizottságok alakulnak 2012 októberétől, feladatkörük a korábbihoz hasonló lesz, azonban döntési jogkörük alapvetően javaslattevő jogkörré alakul. Eddig az időpontig a korábbi RFKB-k látják el a feladatokat még átmenetileg. A munkaszervezeti feladatokat az MKIK látja el, és a jövőben a bizottságok elnökét is a kamara adja. Az MFKB-k javaslata alapján kormányrendeletben kerül kiadásra majd az ún. irány-arány döntés utódja, a szakmaszerkezeti döntés. A döntés megyénként és fenntartónként születik meg, és az oktatás munkarendjétől függetlenül minden államilag támogatott képzésre vonatkozik. A szakképesítések három csoportba kerülnek besorolásra: 1. csoport azon szakképesítések köre, amelyekre az adott megyében korlátozás nélkül lehet beiskolázni állami támogatás mellett; 2. csoport azon szakképesítések köre, amelyekre egyáltalán nem jár állami támogatás az adott megyében; 3. csoport a korlátozottan támogatott szakképesítések köre: ezen szakképesítésekre a kormányrendelet megyénként és fenntartónként keretszámokat fog tartalmazni.

12 A beiskolázásra vonatkozó döntés súlya és szerepe tehát jelentősen fog változni, így az MFKB-knak is más módszerek alapján kell majd megtenniük javaslatukat. Idén még (a 2013 szeptemberi beiskolázásra vonatkozóan) csak egy csonka szakmaszerkezeti döntés fog születni, amelyre még a régi RFKB-k tesznek javaslatot. Ez a kormányrendelet már nem régiónként, hanem megyénként tartalmazza majd a szakképesítések 1. és 2. csoportba sorolását. (Ez a döntés a 3. csoportba történő besorolást, azaz fenntartónkénti keretszámokat még nem fog tartalmazni). 16. A szakképzés racionalizálása és optimalizálása érdekében milyen finanszírozási és támogatási rendszer bevezetését tervezik? Néhány évvel ezelőtt a szakképzési hozzájárulásokból, támogatásokból, decentralizált pályázatokból kiválóan tudták fejleszteni eszközparkjukat az egyes képzőhelyek. Aztán ez is átalakult, érzékelhetően negatív módon. Hogyan tovább? Megszűnt a közvetlenül a szakképző iskoláknak (TISZK-eknek) nyújtott fejlesztési támogatás rendszere, a felszabaduló forrással (ami nagyságrendileg 14 Mrd forint évente) a decentralizáltan odaítélhető, továbbá a tanműhelyek fejlesztésére fordítható támogatási keretek emelkednek. A még tavasszal megjelenő végrehajtási rendeletek (Szht.- hoz kapcsolódók) lehetővé teszik, hogy a decentralizált pályázatok idén április-május folyamán kiírásra kerüljenek. 17. Gyakorlatban hogyan működik a " Híd" program? A Hídprogram elsődleges célja, hogy azokat a tanulókat is átvezesse a középfokú intézménybe, célzottan a szakmát adó szakiskolába, akik az általános iskola elvégzésével még nem rendelkeznek elegendő kompetenciával a szakképzés megkezdéséhez.

13 A nemzeti köznevelésről szóló törvény Köznevelési Hídprogramok néven kétféle oktatási- képzési formát különböztet meg, amelyen keresztül többféleképpen juthatnak el a tanulók a középfokú intézményekbe vagy akár részszakképesítéshez is. A Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel. Az ún. HÍD I. programban szervezett nevelés-oktatás az egyéni képességekre és szükségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat. Felkészíti a tanulókat az egyéni képességeikhez igazodó tanulási módszerek elsajátítására, illetve pályaorientációs tevékenység keretében megismerteti a tanulókat a munkaerőpiacra történő belépéshez szükséges ismeretekkel. Az ún. HÍD II. programban nyújtott nevelés-oktatás tanulásra motivál, fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, és részszakképesítés megszerzésére készíthet fel. A Hídprogram keretében a korszerű pedagógiai módszerek széles körére épülő, személyre szabott egyéni fejlesztő programmal, csoportmunkával, kommunikációs és életmód gyakorlatokkal lehetséges pótolni mindazt, ami hiányzik a középiskola sikeres megkezdéséhez, illetve elvégzéséhez. A nemzeti köznevelésről szóló törvénynek a Köznevelési Hídprogramra vonatkozó rendelkezései csak szeptember 1-jén lépnek hatályba.

14 18. Mit kezdünk a csaknem 20% lemorzsolódó tanulókkal? A szakmai gyakorlati oktatás már a 9. évfolyamon mindenhol megkezdődik, rövidebb idejűvé válik a képzés, s így nem az elméleti oktatásban gyűjtött iskolai kudarcélményeik számát gyarapítják, hanem már 15 évesen megismerkedhetnek egy szakma fortélyaival, sikeresnek érezhetik magukat egy kétkezi szakmában, miközben a sikeres munkához, rugalmas alkalmazkodáshoz szükséges kulcskompetenciáikat fejleszti az iskola elsősorban a gyakorlatorientált szakmai képzés mellett. Összességében abban bízunk, hogy mindez együtt segít a szakképző iskoláknak abban a munkában, amelyet a lemorzsolódás csökkentése érdekében végeznek. A szakiskoláknak lehetőséget adnak az új kerettörvények arra, hogy bemeneti követelményeket támasszanak, s így a megfelelő szintű alapkompetenciákkal sem rendelkező tanulókat a Hídprogramba irányítsák, ahol ezek a tanulók eredményesebben fejleszthetők, s így nagyobb eséllyel juttathatók el egy szakma megszerzéséig. Fontosnak tartom az új szakképzési törvénynek azt az elemét is, hogy rögzíti, hogy a felnőttoktatás is kötelező állami feladat, az első szakma a felnőttek számára is ingyenes az iskolai rendszerben, így bárkinek bármilyen időpontban lehetősége lesz visszakapcsolódni a képzésbe, és akár már felnőttfejjel szakmát szerezni. Láthattuk, hogy önmagában az, hogy sokáig, akár erővel az iskolában tartjuk a tanulókat, nem csökkenti a szakma nélkül lemorzsolódók arányát. 19. Mennyire megbízhatók a munkaerőpiaci prognózisok? Minden prognózis, terv meglehetősen nagy bizonytalanságot hordoz magában, ez igaz. De az is nyilvánvaló, hogy prognózisokat, terveket mindenképpen szükséges alkotnunk, tisztáznunk kell, hogy merre tartunk, mire számítunk, ez így van a gazdaságban, a munkaerőpiacon, így kell lennie a képzésben is. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a

15 rendszer alkalmazkodóképességét, rugalmasságát is szükséges növelni egyrészt, másrészt a visszacsatolást is fejleszteni kell: ez utóbbi célt szolgálja a tervezett kötelező, valós visszajelzést biztosító pályakövetési rendszer. A bizonytalanságok káros hatását pedig egyrészt a sokoldalú információgyűjtéssel, másrészt a számokban meg nem jelenő információk helyi szintű gyűjtésével lehet minimalizálni. Az is igaz, hogy az iskolai rendszerű képzés tervezésénél csupán a nyilvánvaló és tartós túlzásokat kell lenyesni (ha évek óta szakemberhiány van, vagy tartósan, megbízhatóan van igény egy szakmára, azt az igényt hosszú távon érdemes kielégíteni; ha évek óta hasznosítatlan marad egy képzés, arra nem költeni újabb forrásokat), az azonnali igények kielégítését pedig a felnőttképzési rendszerre kell bízni. 20. Milyen ösztönző rendszert tudunk ajánlani a diákoknak? A lemorzsolódó, leszakadó, iskolájukat otthagyó tanulók számára jelenleg is számos ösztönző rendszer működik, amelyek kisebb nagyobb sikerrel tudják motiválni a tanukat a szakmatanulásra. A hátrányos helyzetű tanulók számára az Útravaló ösztöndíj program Út a szakmához alprogramja nyújthat segítséget, amelynek keretében a tanulókat mentor tanárok is segítik. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj ugyancsak az elsősorban hátrányos helyzetű tanulókat foglalkoztató szakiskolák felé irányítja a fiatalokat, célja, hogy a tanulók megszeressék a kétkezi munkát és mielőbb szakmai bizonyítványhoz jussanak. Az ösztöndíj a hiányszakmákat tanulókat honorálja a tanulmányi eredményeik alapján. A szakiskolák az elmúlt években számos fejlesztési programban vettek részt (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet koordinálásával, Szakiskolai fejlesztési program), amelyekben a szakiskolák a tanulók ösztönzésére és a lemorzsolódás megakadályozására kidolgozott és sikeresen

16 alkalmazott ún. jó gyakorlatokat fejlesztettek ki és osztottak meg más szakiskolákkal. 21. A szakképzési törvény 84. (1) ban a szakképző iskola finanszírozását az állami költségvetés és a fenntartói hozzájárulás biztosítja. Kit értünk fenntartó alatt, önkormányzatot talán? A fenntartó fogalma és szerepe lényegében nem változott, ebben a tekintetben a legfontosabb változás az, hogy 2013 januárjától az önkormányzatok a köznevelési törvény rendelkezései értelmében csak korlátozott mértékben és körben vehetnek részt az iskolák fenntartói feladatainak ellátásában. Szakképző iskolák esetében is 2013 januárjától a jelenleg önkormányzati fenntartású iskolák is állami fenntartásúvá válnak. Dr. Czomba Sándor államtitkár úrnak: 22. A szakképzés átalakításának következtében mi lesz a közismereti és nyelvet tanító tanárokkal a szakképzésben? Tekintettel arra, hogy a 2+2 éves szakiskolai képzésben is a évben a szakiskolák többségében jelentős óraszámban építettek be szakmai ismereteket, így a gyakorlatban a szakiskolák többségében nem jelent a 3 éves szakiskolai képzésre történő áttérés a szakiskolákban tanító közismereti pedagógusok létszámának felére csökkenését. A mégis bekövetkező óraszámcsökkenést nagymértékben kompenzálhatja ugyanakkor a Hídprogramok indulása, amely a tervek szerint a jelenlegi felzárkóztató képzésnél szélesebb kört érint majd, valamint a felnőttoktatásban is megtalálhatják helyüket.

17 23. Igaz-e, hogy kormányzati berkekben tízezer pedagógus elbocsátására számítanak? A pedagógusok létszámának alakulása sok tényezőtől függ. A létszám és a munkaerő-gazdálkodás elsősorban az adott intézmény fenntartójának a döntésén múlik, aki természetesen a finanszírozási szempontokon túl figyelembe kell hogy vegyen szakmai és pedagógiai szempontokat is. A pedagógusok létszáma erősen függ a demográfia alakulásától is, és tény, hogy egyre kevesebb tanuló kezdi meg az iskolát az egymást követő tanévekben. A tervek szerint a kilencedik-tizedik évfolyamon jelenleg közismeretet tanító pedagógusok egy részének az ún. Köznevelési Hídprogramokban lesz lehetősége felkészíteni a tanulókat a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciák megszerzésére. Ugyanakkor, hogy a nagy intézményeken belül állami irányítással és a megfelelő munkaerőgazdálkodás segítségével minimalizálhatók a pedagógus-elbocsátások, és elkerülhetők az erőforrás-pazarló párhuzamos fejlesztések is. 24. Mi lesz azokkal a tanulókkal, akik egészségügyi, vagy bármely más ok miatt magántanulókká válnak. Hogyan teljesíthetik az évfolyam követelményeit? A köznevelési törvény a korábbi szabályozásnál egyértelműbb kitételeket tartalmaz a szakmai képzés vonatkozásában, ezzel kapcsolatban további részletszabályok fognak szerepelni a szakképzési törvény végrehajtási rendeleteiben. Értelemszerűen a szakmai képzés gyakorlati részét nem lehet otthoni körülmények között, segítség és eszközök nélkül elsajátítani, ezért nem ad lehetőséget a szabályozás a gyakorlati képzés alóli felmentésre, ugyanakkor a magántanuló számára az iskola rugalmasabb feltételeket biztosíthat a szakmai gyakorlati ismeretek elsajátításához, pótlásához. Ha a tanuló még így sem tudja elsajátítani a

18 szakmai ismereteket, úgy természetesen nem készíthető fel a szakmai vizsgára, ekkor tanulmányai folytatásához más utat kell találni (pl. másik szakma, jogviszony szüneteltetés, felnőttképzés). 25. Kétéves tapasztalatunk szerint az előrehozott szakképzés bevezetésével olyan tanulók kerültek iskolai tanműhelyekbe, akik életükben nem láttak se dolgozó embert, se szerszámot, a gépek között Ön és közveszélyesek. Milyen lehetőségei vannak az iskolának ezekkel a tanulókkal ebben a képzési rendszerben? A kérdés alapján nem egyértelmű, pontosan hol érzékeli az alapvető problémát a kérdés feltevője. Ugyanezek a tanulók miért voltak más helyzetben a 2+2-es rendszerű szakképzésben? Miért megoldás a problémára, ha később kerülnek tanműhelybe? Az iskola alapvető feladata természetesen, hogy megtanítsa ezeket a tanulókat az adott szakmában dolgozni. Ennek előkészítésében (a családon kívül) nagy szerepe van természetesen az általános iskolának is, a pályaorientáció jövőbeli rendszerére is sokat szeretnénk bízni ez ügyben, ugyanakkor a szakképző iskola nem tudja áthárítani másra e feladatot. Az iskolai tanműhely során a foglalkozásokat oly módon szükséges megszervezni, hogy fokozatosan szerezzék meg a szükséges ismereteket és készségeket, és így sem magukra, sem másokra ne lehessenek veszélyesek. Segítenie kell az iskolának ugyanakkor a tanulókat abban is, hogy ha a választott szakma megtanulására, gyakorlására alkalmatlanok, akkor a számukra megfelelő szakmára válthassanak.

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Gyakorlati képzés tanulószerződéssel. 2015. augusztus 26.

Gyakorlati képzés tanulószerződéssel. 2015. augusztus 26. Gyakorlati képzés tanulószerződéssel 2015. augusztus 26. A gyakorlati képzés kerete tanulószerződés (és együttműködési megállapodás) Cél: munkafolyamatba ágyazott szakmatanulás valós körülmények között,

Részletesebben

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011. III.né. 15-24 évesek

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. HATÁLYBA LÉPÉS: - 2012. 09. 01. - 2013. 01. 01. - 2013. 09. 01. -2014. 09. 01. 2016. 01. 01. TANKÖTELEZETTSÉG az óvoda 3

Részletesebben

A gazdasági kamarák közjogi szakképzési feladatainak megváltozása 2012.01-01-jétől. Mészárosné Szabó Anna 2011.11.22. és 23.

A gazdasági kamarák közjogi szakképzési feladatainak megváltozása 2012.01-01-jétől. Mészárosné Szabó Anna 2011.11.22. és 23. A gazdasági kamarák közjogi szakképzési feladatainak megváltozása 2012.01-01-jétől Mészárosné Szabó Anna 2011.11.22. és 23. Gazdasági kamarák megnövekvő szakképzési feladatainak indokoltsága Kormány Szakképzési

Részletesebben

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában Gazdasági kamarák Köztestületi formában működő érdekképviseletek Országos feladat- és hatáskörrel rendelkeznek Létrehozásukat törvény szabályozza

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM FELNŐTTOKTATÁS 2016. AUGUSZTUS 5. BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM FELNŐTTOKTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ Iskolarendszerű felnőttoktatás (nem felsőfokú szakképzés!) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A duális képzés Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási szerződés Helyszín dátum A duális

Részletesebben

A szakképzési stratégia és a tervezett OKJ módosítás

A szakképzési stratégia és a tervezett OKJ módosítás A szakképzési stratégia és a tervezett OKJ módosítás Wayda Imréné Igazgató VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet Képzési Igazgatóság Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására Reformintézkedések:

Részletesebben

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény II. rész A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény közlönyállapotának és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2011. december 31-én hatályos állapotának összehasonlítása Azok a rendelkezések,

Részletesebben

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság

Részletesebben

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A HÍD programok bevezetésének célja, előzménye Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben. WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes

Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben. WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes 2011. évi CLXXXVII. törvény változásai Tanulószerződés már a 9. évfolyamon

Részletesebben

Üzleti Reggeli Gödöllőn 2012.12.14.

Üzleti Reggeli Gödöllőn 2012.12.14. 2012.11.09. 2011. évi lezárt OSAP statisztikai adatok alapján A felnőttképzést folytató intézmények száma 1690 A felnőttképzések (tanfolyamok) száma 61662 A felnőttképzésbe beiratkozottak száma 720463

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13.

Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13. Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei Szeged, 2014. március 13. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény egyik jelentős újításának tekinthetők a 2013 szeptemberétől indítható Köznevelési

Részletesebben

Tájékoztató a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről

Tájékoztató a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről Tájékoztató a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről Greksa-Kis Anita osztályvezető NMH SZFI, Képzési Főosztály, Igazgatási és Koordinációs Osztály 2013.10.16. 1 A Kormány szakmaszerkezeti

Részletesebben

Változások a szakképzés rendszerében célok és lehetőségek

Változások a szakképzés rendszerében célok és lehetőségek Változások a szakképzés rendszerében célok és lehetőségek Dr. Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár Katolikus köznevelési intézmények vezetőinek tanévnyitó értekezlete

Részletesebben

Iskolafenntartó. Szülői munkaközösség Szakiskola Gazdálkodó szervezetek. Tanárok, oktatók Diák önkormányzat Tanulók

Iskolafenntartó. Szülői munkaközösség Szakiskola Gazdálkodó szervezetek. Tanárok, oktatók Diák önkormányzat Tanulók SZAKMAI PROGRAM A szakiskola környezete: A szakiskolák így a Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium működését, alapvető céljait és feladatait az őket körülvevő gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA JANOVICS LÁSZLÓ

A SZAKKÉPZÉS RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA JANOVICS LÁSZLÓ A SZAKKÉPZÉS RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA JANOVICS LÁSZLÓ A SZAKKÉPZÉS REFORMJA 2010 után egy átfogó köznevelési és szakképzési reform indul el: 3 éves szakképzés közismeret helyett szakmai képzés duális szakképzés

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre,

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZAKKÉPZÉSBEN 2009 2010 WEINPER MÁRIA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

VÁLTOZÁSOK A SZAKKÉPZÉSBEN 2009 2010 WEINPER MÁRIA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM VÁLTOZÁSOK A SZAKKÉPZÉSBEN 2009 2010 WEINPER MÁRIA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM SZAKMAPOLITIKAI CÉLOK A SZAKKÉPZÉSBEN Kereslet-orientált szakképzés kialakítása: Átlátható, finanszírozható intézményrendszer

Részletesebben

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Tudnivalók: DIÁKOKNAK A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések Ha a tanuló a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén 17., gimnázium

Részletesebben

Duális gyakorlati képzés az agrár- és élelmiszeripari szakképzésben

Duális gyakorlati képzés az agrár- és élelmiszeripari szakképzésben Munkaerő-piaci kihívások Duális gyakorlati képzés az agrár- és élelmiszeripari szakképzésben Pataki Tamás Budapest, 2015.11.12. I. Ágazati specifikumok a duális képzésben Duális képzésről beszélünk, ha:

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

A gyakorlati szakképzés finanszírozási lehetőségei 2014-ben

A gyakorlati szakképzés finanszírozási lehetőségei 2014-ben A gyakorlati szakképzés finanszírozási Tudástranszfer munkaerő-piaci alkalmazkodás segítése a szakképzés fejlesztésével Bács-Kiskun megyében Keretek I. Gyakorlati képzőhelyet kereső (tanuló, hallgató)

Részletesebben

TANULÓSZERZŐDÉS. Képzési idő az OKJ szerint: A szervezetnél folyó gyakorlati képzés

TANULÓSZERZŐDÉS. Képzési idő az OKJ szerint: A szervezetnél folyó gyakorlati képzés TANULÓSZERZŐDÉS Iktatószám: amely létrejött a gyakorlati képzést szervező szervezet és a gyakorlati képzésben résztvevő tanuló között az alábbi szakképesítés gyakorlati képzésére Szakképesítés megnevezése:

Részletesebben

A legfontosabb tudnivalók a szakképzéssel összefüggő törvénymódosításokról és az abból adódó kamarai feladatokról

A legfontosabb tudnivalók a szakképzéssel összefüggő törvénymódosításokról és az abból adódó kamarai feladatokról A legfontosabb tudnivalók a szakképzéssel összefüggő törvénymódosításokról és az abból adódó kamarai feladatokról Az Országgyűlés a 2015. május 27-i ülésnapján fogadta el a szakképzéssel összefüggő törvénymódosításokat

Részletesebben

A 20/2012. EMMI rendelet változásai szeptember 1-től

A 20/2012. EMMI rendelet változásai szeptember 1-től A 20/2012. EMMI rendelet változásai 2016. szeptember 1-től Szakál Ferenc Pál köznevelési szakértő *A korábbi változatokban ma már nem aktuális, nem érvényes tartalmak lehetnek, így azok tartalmáért e változat

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVEK KIDOLGOZÁSA ÉS BEVEZETÉSE Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS, DUÁLIS KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON

SZAKKÉPZÉS, DUÁLIS KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON SZAKKÉPZÉS, DUÁLIS KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2016. szeptember 16. A Duális képzés bevezetése Magyarországon 2010-2016 Új szakképzési politika: Munka alapú

Részletesebben

2012. május 14. Pális Ferenc szakképzési vezető

2012. május 14. Pális Ferenc szakképzési vezető A gyakorlati képzés rendje Egyértelmű a szabályozás, hogy mikor nem kerülhet sor a tanuló gyakorlati képzésére: Heti pihenő napokon, és munkaszüneti napokon. Őszi, téli, tavaszi szünet időtartama alatt.

Részletesebben

Aktualitások a szabályozás és az uniós programok területén - további tervek

Aktualitások a szabályozás és az uniós programok területén - további tervek Aktualitások a szabályozás és az uniós programok területén - további tervek Dr. Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanévnyitó

Részletesebben

Tájékoztató a gyakorlati képzést folytató szervezetek számára

Tájékoztató a gyakorlati képzést folytató szervezetek számára Tájékoztató a gyakorlati képzést folytató szervezetek számára Voleszák Zoltán szakmai igazgatóhelyettes Iskolánk képzési rendszere 1 Hagyományos szakközépiskola Érettségi után összefüggő nyári gyakorlat

Részletesebben

TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA

TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA ALFÖLD SZAKKÉPZŐ Szakképzés Szervezési Társaság Hajdúböszörmény Város önkormányzata Balmazújváros Város önkormányzata Debrecen MJV Önkormányzata Debrecen

Részletesebben

Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki!

Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának ISZIIR nyilvántartási szám:... Tanuló ISZIIR azonosítója:. Kamara tölti ki! Iktatószám:...

Részletesebben

Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök

Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök A gazdaságának jövőbeni helyzete nagymértékben függ a megfelelő szakember-utánpótlás biztosításától, ezért kulcsfontosságú feladat a gazdaság igényeihez igazodó,

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére Új napirendi pont 42. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére Tárgy: Dombóvári Város- és Lakásgazdálkodási

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium 2890. Tata, Új út 19. Tel/Fax.: 34/ 587-580 E-mail: javorka@javorka-tata.sulinet.hu Internet cím: www.javorka-tata.sulinet.hu

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök

Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök 1990-1992: Nagyüzemi képzőhelyek megszűnése, válságmenedzselés 1993-1996: Szakképzési és kamarai törvények megszületése, szakképzési konszolidáció 1997-1998: A

Részletesebben

felvételi tájékoztatója a 2016/2017. tanévre

felvételi tájékoztatója a 2016/2017. tanévre Hordozd a gyertyát! A Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium felvételi tájékoztatója a 2016/2017. tanévre Intézményi adatok: Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

4. Az Nkt. 7. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

4. Az Nkt. 7. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4476) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára, a nemzeti köznevelésről szóló

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁL LAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁL LAPODÁS Aláírást követő 5 munkanapon belül 3 szakképzési centrummal kötött megállapodás esetén 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! ISZIIR nyilvántartási

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS mezőgazdasági technikus diák 160 órás összefüggő szakmai (nyári) gyakorlati képzésére

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS mezőgazdasági technikus diák 160 órás összefüggő szakmai (nyári) gyakorlati képzésére EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS mezőgazdasági technikus diák 160 órás összefüggő szakmai (nyári) gyakorlati képzésére amely létrejött egyrészről a gyakorlati képzést folytató szervezet Iktatószám:.. Székhelye:

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol)

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol) KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu, honlap: www.krudy.gyor.hu

Részletesebben

A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről

A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről Szabó Diána Oktatási és Közművelődési Osztályvezető Hatósági ellenőrzések megállapításai

Részletesebben

A TISZK-ek szerepe a piacorientált szakképzés megvalósításában

A TISZK-ek szerepe a piacorientált szakképzés megvalósításában A TISZK-ek szerepe a piacorientált szakképzés megvalósításában TISZK feladata gazdasághoz közeli, a munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követni tudó iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés

Részletesebben

Előterjesztés. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről

Előterjesztés. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről 9953-13/2013 Előterjesztés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről Tisztelt Közgyűlés! A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! ISZIIR nyilvántartási szám:... Iktatószám:... Iktatás időpontja:...

Részletesebben

Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki!

Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! ISZIIR nyilvántartási szám:... Tanuló ISZIIR azonosítója:. Iktatószám:...

Részletesebben

Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók

Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók György Annamária Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság 2013.05.27. Vonatkozó jogszabály 20/2007.

Részletesebben

Az EM kitöltésének megkezdésekor, a megkötést megelőzően két, a törvény által előírt alapfeltétel meglétét kell megvizsgálni:

Az EM kitöltésének megkezdésekor, a megkötést megelőzően két, a törvény által előírt alapfeltétel meglétét kell megvizsgálni: Tisztelt Felhasználó! A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 2013. január 1-jével módosult, az új rendelkezések az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló

Részletesebben

M A G YA R K Ö Z LÖ N Y 2013.évi 225.szám

M A G YA R K Ö Z LÖ N Y 2013.évi 225.szám A Kormány 562/2013. (XII. 31.) Korm. rendelete a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről,

Részletesebben

Gyulai Szakképzési Centrum Harruckern János Szakképző Iskolája és Kollégiuma

Gyulai Szakképzési Centrum Harruckern János Szakképző Iskolája és Kollégiuma Ikt.sz: 26. számú melléklet Gyulai Szakképzési Centrum Harruckern János Szakképző Iskolája és Kollégiuma Gyula Szent István út 38. HÍD - II szakmai képzés szakmai tantárgyainak felnőtt oktatás esti képzésben

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

ÚJ MUNKAKÖRÖK A SZAKKÉPZÉSBEN. Végh Attila

ÚJ MUNKAKÖRÖK A SZAKKÉPZÉSBEN. Végh Attila Végh Attila www.veghattila.hu vegh.attila@outlook.hu A köznevelési és a szakképzési törvény változásai közül a szakképzést érintő egyik módosítás a munkakörök megnevezésének és az alkalmazáshoz szükséges

Részletesebben

Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki!

Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának ISZIIR nyilvántartási szám:... ISZIIR azonosítója:. Kamara tölti ki! Iktatószám:...

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2011.

Adatlap a felnőttképzésről 2011. Az adatszolgáltatás a /2010. ( ) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik. Az

Részletesebben

Az OKJ jelenlegi rendszere. A Magyar Tudomány Ünnepe 2014. november 11. Nyíregyházi Főiskola

Az OKJ jelenlegi rendszere. A Magyar Tudomány Ünnepe 2014. november 11. Nyíregyházi Főiskola Az OKJ jelenlegi rendszere A Magyar Tudomány Ünnepe 2014. november 11. Nyíregyházi Főiskola Célok A közeljövőben az érettségi után elérhető szakképzések felé irányítják a fiatalokat, akik a felsőoktatásból

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER VÁLTOZÁSAI TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER VÁLTOZÁSAI TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER VÁLTOZÁSAI TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM Berczellyné Nagy Marianna Tatabányai Szakképzési Centrum 2015. szeptember 29. MEGÚJULÓ SZAKKÉPZÉS-ÚJ LEHETŐSÉGEK A szakképzési rendszerrel

Részletesebben

Az átalakított szakképzési rendszer jellemzői, működése november 16. Palotás József szakmai főigazgató-helyettes NSZFH

Az átalakított szakképzési rendszer jellemzői, működése november 16. Palotás József szakmai főigazgató-helyettes NSZFH Az átalakított szakképzési rendszer jellemzői, működése 2016. november 16. Palotás József szakmai főigazgató-helyettes NSZFH I. Szervezeti átalakítás szervezeti működés finomhangolása II. Változó képzési

Részletesebben

13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag

13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag Az emberi erőforrások miniszterének 13/2015. (III. 6.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

Részletesebben

Gazdaságorientált oktatás és szakképzés Magyarországon

Gazdaságorientált oktatás és szakképzés Magyarországon Gazdaságorientált oktatás és szakképzés Magyarországon Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény elfogadása

Részletesebben

Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki!

Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! ISZIIR nyilvántartási szám:... Tanuló ISZIIR azonosítója:. Iktatószám:...

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Képzési Klaszter, avagy a gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési. a megye húzóágazataiban

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Képzési Klaszter, avagy a gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési. a megye húzóágazataiban Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Képzési Klaszter, avagy a gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések a megye húzóágazataiban (TÁMOP-2.2.7 B-2-13/1-2014-0006) A gyakorlati képzés új

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK I HATÁLLYAL

A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK I HATÁLLYAL A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK 2016.09.01-I HATÁLLYAL 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 6. (4) A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi

Részletesebben

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Nézz szembe a valósággal! Elérhető célok A köznevelési rendszer Erőforrásai

Részletesebben

SZAKKÉPZÉSI CENTRUM ÉS A KAMARA EGYÜTTMŰKÖDÉSE, PÁLYAORIENTÁCIÓ A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEKBEN

SZAKKÉPZÉSI CENTRUM ÉS A KAMARA EGYÜTTMŰKÖDÉSE, PÁLYAORIENTÁCIÓ A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEKBEN SZAKKÉPZÉSI CENTRUM ÉS A KAMARA EGYÜTTMŰKÖDÉSE, PÁLYAORIENTÁCIÓ A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEKBEN KARCAGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM PARDI SÁNDOR FŐIGAZGATÓ KARCAGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM TAGINTÉZMÉNYEI Karcagi SZC Hámori

Részletesebben

Mesterlovász képzés. Jelentkezési feltételek

Mesterlovász képzés. Jelentkezési feltételek Mesterlovász képzés A képzés célja: A jelenkor viszonyaihoz alkalmazkodó, a szakmáját jól ismerő - és azt a gyakorlatban magas szinten alkalmazni is tudó- szakemberek képzése, akik tevékenységük magas

Részletesebben

A megjelent R. 26 korábbi Korm. rendeletet módosít, azonban az oktatást csupán néhány érinti. Ezekre térek ki az alábbiakban.

A megjelent R. 26 korábbi Korm. rendeletet módosít, azonban az oktatást csupán néhány érinti. Ezekre térek ki az alábbiakban. Egyes kormányrendeleteknek a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszüntetésével és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal létrehozásával kapcsolatos módosításáról szóló 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet

Részletesebben

Tájékoztató a felnőttoktatás keretében szervezett képzésről

Tájékoztató a felnőttoktatás keretében szervezett képzésről -1- Tájékoztató a felnőttoktatás keretében szervezett képzésről Kiknek kínáljuk a képzéseinket? Két szakképesítés állami szakképzési rendszerben történő megszerzésének ingyenessé tétele elősegíti a felsőfokú

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁL LAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁL LAPODÁS Aláírást követő 5 munkanapon belül 3 szakképzési centrummal kötött megállapodás esetén 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! ISZIIR nyilvántartási

Részletesebben

A KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS JÖVŐJE

A KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS JÖVŐJE A KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS JÖVŐJE Innováció a művészetoktatásban Szakmai konferencia, Budapest 2016. November 17. A Kormány 2015. februári döntése alapján a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénynek

Részletesebben

TÁMPONTOK 2013-RA: FELNŐTTKÉPZÉS ÚJ SZABÁLYOZÁSA

TÁMPONTOK 2013-RA: FELNŐTTKÉPZÉS ÚJ SZABÁLYOZÁSA TÁMPONTOK 2013-RA: FELNŐTTKÉPZÉS ÚJ SZABÁLYOZÁSA Alapelvek (1) Magyarországon az állam - e törvény keretei között - biztosítja a felnőttképzésben való részvétel jogát - RÉSZVÉTEL (2) A felnőttképzés e

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS TELJESÍTÉSE 2016.

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS TELJESÍTÉSE 2016. A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS TELJESÍTÉSE 2016. KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK, RENDELETEK A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.); A gyakorlati képzés

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Aláírást követő 5 munkanapon belül 3 eredeti példányban eredeti aláírással és bélyegzővel ellátva megküldendő a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarának Kamara tölti ki! ISZIIR nyilvántartási szám:...

Részletesebben

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító: 030716

Részletesebben

8/2006. (III. 23.) OM rendelet

8/2006. (III. 23.) OM rendelet 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

A pénzügyi műveltség fejlesztésének lehetőségei a szakképzés területén

A pénzügyi műveltség fejlesztésének lehetőségei a szakképzés területén A pénzügyi műveltség fejlesztésének lehetőségei a szakképzés területén PénzSztár Konferencia 2017 2017. április 25. Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Tanulók fenntartók

Részletesebben

Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben

Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben Budapest, 2011.05.10. Visszatekintés Folyamatos tanulóképzés Egyre növekvő tanulói létszám Kamarák Gyakorlati képzés szereplői Iskolák

Részletesebben

Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium A 2014/2015-es tanév munkaterve 1 Leviczky Cirill igazgató 1. BEVEZETÉS A 2014/2015-ös tanév munkatervének elkészítése különösen az

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola

Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola Az iskola szakmaszerkezeti felépítése: A Szakképesítés (képzési program) Jelentkezés időtartama Ssz. kimenetelének határmegnevezése hónap

Részletesebben

SZAKKÉPZÉST ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK- A GYAKORLATI KÉPZŐHELYEK FELADATAI CSÉFALVAY ÁGNES PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 2015.

SZAKKÉPZÉST ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK- A GYAKORLATI KÉPZŐHELYEK FELADATAI CSÉFALVAY ÁGNES PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 2015. SZAKKÉPZÉST ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK- A GYAKORLATI KÉPZŐHELYEK FELADATAI CSÉFALVAY ÁGNES PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 2015. ALAPPROBLÉMÁK Demográfiai Iskolaszerkezeti (legmagasabb gimnáziumi beiskolázás)

Részletesebben

A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMRÓL

A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMRÓL A NEMZETI, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMRÓL HUJBER ILDIKÓ YŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK VEZETŐ-FŐTANÁCSOSA kihirdetése XII. 29. hatálybalépése

Részletesebben

1.1. Hivatalos neve: Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium

1.1. Hivatalos neve: Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Jász-Nagykun-Szolnok megye Tankerület megnevezése: KLIK Tiszafüredi Tankerülete OM azonosító: 036014 Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. november 28-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. november 28-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. november 28-i ülése 4. számú napirendi pontja Rendelettervezet a Tolna Megyei Önkormányzat által fenntartott nevelésioktatási intézményekben

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Aláírást követő 5 munkanapon belül 3 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! ISZIIR nyilvántartási szám:... Iktatószám:... Iktatás időpontja:...

Részletesebben