Pszichológiából III.

Átírás

1 Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Ergonómia és Pszichológia Tanszék Pszichológiából III. PEDAGÓGIAI ÉS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA AZ ISKOLÁBAN Szerkesztette: Juhász Márta - Dr. Takács Ildikó Budapest, 1999.

2 Bevezetés tanulmányaikhoz, akik más képzés keretében pszichológiát tanulnak az egyetemen.!!! szemelvényekkel segítse a hallgatók felkészülését. A szemelvények a tantervhez kapcsolódóan három témakört érintenek. A szemelvények kiválasztásának elve az volt, hogy a #!!!$ $ források megjelölésével ezt a célt szeretnék szolgálni. % & A személyiség, az emberi megismerés és a motiváció!#$$%&'$ Pedagógiai és szociálpszichológia az iskolában Reméljük, pszichológiai tanulmányaikat nagyban segíti az, hogy a képzéshez szükséges $ Budapest, 1999.

3 Tartalom PEDAGÓGIAI ÉS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA AZ ISKOLÁBAN...1 Bevezetés...2 MI A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA?...5 AZ INTERAKCIÓ...9 Az interakció fogalma...9 A BENYOMÁS KIALAKÍTÁSA...14 A Gestalt megközelítés és a központi vonás hipotézise...15 Holdudvarhatások...17 '...18 Sztereotipizálás és osztályozási torzítások...20 Torzítás negatív irányban...21 ((...21 Következtetések...21 )*+,-./0*1*2345##6/&3,-046/2*#7/...23 A dramaturgiai modell...24 A benyomáskeltés mestere...25 Milyen képet mutassunk?...26 Kép és énkép $$...29 Az állandóság igénye a benyomáskeltésben...30 A helyeslés iránti szükséglet...31 A köznapi interakciós epizódok észlelése...32 A szociális epizódok empirikus kutatása...32 Tanulságok...33 ##8# A KOGNITÍV DISSZONANCIA ELMÉLET...38 CSOPORTLÉLEKTAN...43 A csoportnyomás hatása az ítéletek módosulására és eltorzulására Kísérleti változatok...48 Nem egyhangú többségek hatása...48 A többség létszámának szerepe...50 Az ingerhelyzet szerepe...51 Összefoglalás...51 CSOPORTKOHÉZIÓ ÉS VONATKOZTATÁSI CSOPORTOK...52 Csoport döntés és csoportgondolkodás...53 :...54 Csoportközi konfliktus és kooperáció...55 Polarizációs hatások a csoportokban...56 :/0;0<#=>*+17//)2/) CSOPORTBAN VÉGZETT MUNKA...59 $!...59 A munka során kialakuló néhány társas csoport...61 A társas érintkezés, illetve kölcsönhatás elemei a munkacsoportokban...62 Verbális viselkedés, munkaorientált...62?...62

4 Nem verbális viselkedés, munkaorientált...62 Nem verbális viselkedés, baráti...63 $!...64!...64 Csoportnormák...68 Döntéshozó, problémamegoldó és alkotócsoportok...73 TÁRSAS BEFOLYÁSOLÁS: KONFORMITÁS, ENGEDELMESSÁG ÉS VEZETÉS...76 Vezetés...76 Tanulságok...79 VEZETÉS...79 Sztereotípiák és attribúció A gazdasági és politikai konkurencia...86 (( Egy lehetséges megoldás: a kölcsönös függés...92 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS PÁLYAVÁLASZTÁS...99 $ % MAGATARTÁSI ZAVAROK SZOCIÁLIS INADAPTÁCIÓ Tünetek és okok Funkciózavarok Az értelmi képességek kibontakoztatása A társadalmi (intézményi) értékek, normák és magatartásmódok interiorizálása A; %$ tevékenység és az önfejlesztés érdekében Reális (illetve pozitív) énkép és önértékelés kialakulása...119

5 MI A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA? In: Elliot Aronson: A társas lény, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó $$, /!! $ megállapítás lapossága és tartalmatlansága. Bár kétségtelenül igaz, hogy az emberek társas % & ' közönséges és emberszabású majmok. Mit is jelent tulajdonképpen az az állítás, hogy az emberek társas lények? Nézzünk néhány konkrét példát.. & (4 kilenc meg négy meg tizenegy? Egy kislány a harmadik sorban néhány pillanatra $ & (B!C( rámosolyog és azt mondja: Szépen feleltél ;(! $ & (4 négy meg nyolc meg három meg tíz? Peggy egy pillanatot sem vesztegetve felpattan és &(B!D(... Egy négyéves kisfiú játékdobot kap születésnapjára. Néhány percnyi ütögetés után % barátja jön hozzá látogatóba, felveszi a dobot, és éppen játszani kezdene vele. Az ifjú tulajdonos hirtelen kitépi a dobot barátja ' lett volna a kedvenc játékszere.... Egy tízéves fiú naponta két tányér búzapelyhet fogyaszt el, mert az egyik készítmény dobozán egy olimpiai öttusabajnok hirdeti: eredményeit részben annak köszönheti, hogy ilyen búzapelyhet fogyaszt..montanai kisvárosban töltötte, ahol egyetlen valódi néger ($($'... : < & $ különösebben barátságosak. Úgy érzi, nincs vonzereje: magányos és bizonytalan. Az egyik % vonzó, szép és eleven. Charlie csodálattal gondol rá és egész nap róla álmodozik; hetekig vágyódik arra az alkalomra, amikor beszélhet vele. A másik lány távolról sem olyan vonzó. : beszélgetést kezdeményezni... 4! /% %E %/% $ takarítani. Hát nem csodálatos - mondja Mary papája -, hogy már kilencéves korában

6 mennyire háziasszony akar lenni? A háziasszonykodás benne van a kislányok génjeiben. Ezeknek a feministáknak fogalmuk sincs arról, hogy miket fecsegnek összevissza....7 ringathatjuk magunkat abban a hitben, hogy minden változás humanista irányba történik. A spanyol polgárháború egyik epizódjaként FGAH $$$ AIE % Madridot. Néhányan megsérültek, de senki sem ölt meg a bombázás. A világközvéleményt mélységesen megdöbbentette az a $ ' vezércikkei világszerte arról számoltak be, hogy az emberek megrettentek és felháborodtak. 4! % Hirosimára és Nagaszakira. Több mint százezer ember pusztult el; sok-sok ezren súlyosan megsérültek. Nem sokkal ezután egy közvélemény kutatás kimutatta, hogy az amerikaiaknak mindössze 4,5 százaléka gondolta úgy, hogy talán mégsem kellett volna használnunk ezt a JKKL ' >, valami ez alatt a kilenc év alatt, ami a véleményeket megváltoztatta. Egy meghatározás: Mi a szociálpszichológia? A szociálpszichológiának csaknem annyi!$ $ % $% bemutatott példák mind szociálpolitikai helyzetek illusztrációi. Bármennyire különbözzenek %& $ volt az, ami Peggy második feleletének gyorsaságára és lendületére hatott. A négyéves kisfiú most azért találta játékdobját érdekesebbnek, mert véletlenül barátjának is éppen e játék ragadta meg a figyelmét. Az olimpiai bajnoknak a búzapelyhet fogyasztó fiúra való hatása viszont távolról sem volt véletlen: ezt a hatást tudatosan megtervezték, hogy rábeszéljék a mamákat; ezt a bizonyos márkát vásárolják. Hogy : ábrándozott, minden bizonnyal összefügg a visszautasítástól való félelmével, saját magára $ ' % $ volna - valaki, valahogyan beletáplálta ezeket. Ami a kis 4%E E ahogy 4 E!! Maryt mindannyiszor megjutalmazták és bátorították, valahányszor ((E E$J' $ ' 7 % történetesen 4 $ (háziasszonykodás iránt, a fiú nem %%E... $! ( ( 8 szociálpszichológiának az a definíciója, amellyel a továbbiakban dolgozni fogunk. Nevezetesen: tárgya nem más, mint az embereknek egymás vélekedéseire, viselkedésére! %

7 jelenségeket. Hogyan megy végbe egy személy befolyásolása? Miért fogadja el a befolyásolást? Vagy másképpen, mi az a tartalom, ami hat rá? Melyek azok a változók, amelyek növelik, illetve csökkentik a társas befolyásolás hatékonyságát? Az ilyen befolyásolásnak állandó hatása van-e, vagy pedig csak átmeneti? Melyek azok a változók, amelyek növelik, illetve csökkentik- e hatás állandóságát? Ugyanazok az elvek alkalmazhatók-e a játékpreferenciáinak magyarázatára? Hogyan kedveli meg az egyik ember a másikat? Ugyanazok a folyamatok játszanak-e itt közre, mint amikor valaki egy új sportkocsit vagy egy doboz búzapelyhet kedvel meg? Hogyan alakul ki valakiben egy etnikai vagy faji csoporttal C 0 E E! E vagy pedig teljesen más típusú pszichológiai folyamatokat foglal magába? A legtöbb embert érdeklik az ilyenfajta kérdések, bizonyos értelemben tehát majdnem!!$ 4 % $! E $ gyönyörködtetnek, szórakoztatnak és felbosszantanak bennünket - természetes, hogy legtöbb 3!!$ maguk igénye szerint ki is próbálják ezeket a hipotéziseket, ezek a próbák nélkülözik a gondos tudományos vizsgálat szigorúságát és tárgyilagosságát. A tudományos kutatás $ ' &!! $ 1!!$ $ E nyilvánvalóan igaznak ismerünk el -, mert sok dolog, amit igaznak ismerünk, a gondos $7feltételezni például, hogy azok az emberek, akiket szigorú büntetéssel fenyegetnek egy bizonyos viselkedés miatt, nyilván $ % &% % fenyegetés viszont, ha egyáltalán hat az emberre, akkor inkább fokozza valamelyest a tiltott viselkedés iránti vonzalmat. Ugyanígy, saját tapasztalataink alapján azt vélnénk: ha véletlenül meghallanánk, hogy valaki szépeket mond rólunk (a hátunk mögött), hajlamosak lennénk E 1 éppen ennyire igaz, hogy azt a személyt még inkább hajlandók vagyunk megszeretni, akinek véletlenül meghallott, velünk kapcsolatos megjegyzései közül némelyik minden, csak nem Az ember társas viselkedésének megértésére törekedve a hivatásos szociálpszichológusnak ' $, szükséges kivárnia, amíg a dolgok véletlenül úgy alakulnak, hogy meg tudja figyelni az!j$$?& amelyekben az emberek megnyilvánulásait különleges feltételeknek veti alá (például: szigorú MJ %$

8 % $ / $! $ % 2 '!!$! % $ Szinte minden adat, amely e könyvben bemutatásra kerül, kísérleti bizonyítékon alapszik. Éppen ezért fontos, hogy az olvasó megértse: 1. mi is tulajdonképpen a szociálpszichológiai K E hasfájásokkal jár az ilyenfajta vállalkozás., %%% A szociálpszichológus olyan társas helyzeteket vizsgál, amelyek befolyásolják az emberek $ $! késztetik. Amikor azt mondom, hogy emberek nagyon nagy számú emberre gondolok. Véleményem szerint nem értjük meg jobban az emberi viselkedést, ha ezeket az embereket % /! $ 8 Aronson &(, %%% ( Ellen 3! '! N(%( (( M ((@%( népekhez. Berscheid szerint az ilyenfajta gondolkodásmódnak az a veszélye, hogy önelégültté tesz minket annak megítélésében, hogy mennyire kerülhetnénk mi magunk a $! % 2 ilyen primitív megoldásban helyet kaphat olyan diagnosztikus eljárások fejlesztése is, amelyek eldöntenék, hogy ki a hazudós, ki a szadista, ki a korrupt, ki a mániákus. A társadalmi cselekvés $! % $ ; $ elmebetegség nem létezik, vagy hogy elmebetegeket sohasem kellene zárt intézetbe elhelyezni. Még csak azt sem állítom, hogy az emberek mind egyformák volnának, és %$ $! %(( sokszor arra kényszeríthetnek, hogy nagyon visszataszító módon viselkedjünk. Rendkívül fontos, hogy megpróbáljuk megérteni ezeket a változókat és azokat a folyamatokat, amelyek?%2%=%4 C 4 ' $ /!

9 eleve azért választották foglalkozásukat, mert így alkalmuk adódik jórészt büntetlenül kiélni % 4 % 4 C *C C Akármilyen elképzelések vannak is a fejünkben, a lényeg az, hogy vannak elképzeléseink - s % Lehet, hogy ez igaz, de azért ne legyünk olyan biztosak. Drámai hatású vizsgálata során Philip Zimbardo egy börtönutánzatot alakított ki a Stanford Egyetem pszichológiai tanszékének ((! zárt be. A társaság egyik felét Zimbardo pénzfeldobással rabnak, másik felét pedig % börtönben. Mi történt: Hadd mondja el Zimbardo saját szavaival: Hat nap elteltével véget kellett vetnünk a játékbörtönnek, mert amit láttunk, iszonyatos volt. Többé már nem volt nyilvánvaló számunkra, sem a legtöbb kísérleti személy számára, hogy (( (( vált, és többé nem voltak képesek tisztán különbséget tenni a szerepjátszás és saját személyük között. Viselkedésüknek, gondolkodásuknak és érzéseiknek szinte minden aspektusában drámai változások következtek be. Nem egészen egy hét alatt a bebörtönözés élménye NM%$J % értékeket, kikezdte az énképüket, és az emberi természet legtorzabb, legközönségesebb, legpatologikusabb oldala került felszínre. El kellett borzadnunk, amint láttuk, hogy egyes fiúk N((M ' % kegyetlenkedésbe, miközben mások (foglyok) szolgálatkész, engedelmes, dehumanizált! % '% % AZ INTERAKCIÓ In Az interakció fogalma,%!%#%%!$ % %4 C B $ az tésztaszeletelés, favágás vagy súlyemelés, szóval bármi, amit egyedül is el lehet végezni és nem igényel túlzott $%

10 4 $!N$M 4 $ $ külön-külön végezte volna el az adott feladatot. A hétköznapi életben számos esetben tanúi lehetünk ennek a jelenségnek, kezdve azon, hogy a bevásárlás, közlekedés, a munkahely egyes kritikus történéseit másképpen éljük át, sokkal aktívabbak vagyunk, ha többen is jelen vannak, akiknek meg tudjuk mutatni, hogy mire vagyunk képesek, de a futballmeccseknek is teljesen más a hangulata, ha feldühödött szurkolótábor veszi körül a pályát, szemben az % %! $ $ felkészülést, valamint azokat, amelyek érzelmek kifejezésével kapcsolatosak. A társas kölcsönhatásnak, vagyis a szociális interakcióknak ez a jelenség a legelemibb szintje, melyet!!'?! $O$$ tudta a leckét, de elfelejtette, vagy a frissen levizsgázott tolmácsra, aki - bár jól tudja a E!%((! Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a mások jelenlétének értelmében vett interakció, a társas kölcsönhatás akkor serkenti, könnyíti a viselkedést, ha jól begyakorlott vagy nagyon 4 < )! szociálpszichológus kimutatta, a társas kölcsönhatás lényege abban áll, hogy megnöveli az általános motivációs szintet, ezáltal fokozza a feszültséget, a cselekvésre való készenléti állapotot. Ez a magyarázata a teljesítménynövekedésnek, de ez az oka a teljesítmény romlásának is!, begyakorolható testmozdulatokat kívánó sportversenyek annyira elterjedtek, míg a szellemi olimpiák megbuktak. Költeményt ugyan lehet versenyben írni, de inkább a magány ihletett pillanatai szülnek azért igazán jó verset. A magasugrásnál éppen fordított a helyzet.! %'$$ % % %% % kiváló elméi például a szabad polgárokkal antropológiailag feltétlenül egyenrangú ( ( % NM szemléletnek rokonformái fennmaradtak a feudalizmusban is úr és szolga viszonylatban. Az 1$! $ $

11 fakadó interakciós konzekvenciákat. Nudista strandon például a sok meztelen ember ügyet sem vet egymásra, ugyanilyen tömeg a Blaha Lujza téren közbotrányra vezetne, míg egy!n>! B$E (4 és közerkölcsök-ben orgiát eredményezne.! mindent felölel, ami csak két vagy több ember között egymás figyelembevételével történik. 7 amit az interakció tanulmányozását és elméleti leírását oly nehézzé teszi. Ma éppen ezért a szociálpszichológiában azok az irányzatok kerülnek! N M $ / alkalmazott interakciós nyelvet értenek, mely bizonyos elemeket és azon kombinálását Itt csak az interakciós nyelv néhány legfontosabb alapelemét említhetjük meg. Ezek sorában (( (( gondolnánk. Az én kialakulása a korai gyermekkor fejleménye, mely a gyermekkel tartós!((44ob? * / AIE %% (( $ ( ( szemével kezdi látni magát, mintegy magára próbálva azt a szerepet, melyet neki tulajdonítanak. Eredeti meghatározatlanságából, tehát mások meghatározásának segítségével (( E $ E $! N% pszichológus, Baldwin zseniális megsejtésén alapszik.) % magára ébredésében közös, csodálatos élményt. Oscar Wilde egyik sziporkázó meséjét idézzük, melyet Andre Gide menekített ki számunkra & Mikor Narcissus meghalt, a rét virágai búsultak utána és vízcsöppeket kértek a pataktól, hogy megsirathassák. - Ó - felelte nekik a patak -, ha minden csöpp vizem könnyé változna, magamnak sem lenne,!$/ - Hogyne szeretted volna Narcissust - mondták a virágok -, hiszen olyan szép volt. - Szép volt? - szólt a patak. - Hát ki tudná jobban nálad? Mindennap partod fölé hajolt, és szépségét csodálta a víz tükrében. - E a erre a patak -, mert valahányszor fölébem hajolt, habjaim tükörképét láttam a szemében.

12 !$!!! meghatározásakor tesz, a másik személy szerepét idézi föl önmagunk magunkra eszmélésében. Az interakció nyelvének harmadik fontos eleme a helyzet, melyben a felek érintkeznek? N M interakciós aktusokat, melyek sora adja az interakciós eseményt. >%! tehetnénk az interakciós nyelv teljes leírására és az interakciós események katalogizálására,!% % útja. Most pedig nézzük meg, hogy hagyományos ismereteink alapján mit mondhatunk el az interakcióról.?$ B ' tartózkodik, akkor áttekintése, önmaga helyzetének a tudata, alkotott képe mintegy kárt szenved, nem lévén szilárd viszonyítási alap a lába alatt. Ebben az esetben sodródik, a többiek cselekvésére hagyatkozik, tömeghelyzetbe kerül, ahol saját individuma, saját individuális viselkedése elveszi azt a viszonylagos önállóságot, melyet más helyzetekben élvez. Ha kisebb számú ember közé kerül, akiket bizonyos szempontok szerint már csoportosítani képes maga körül, például elhelyezkedés, szín vagy egyéb látható jel szerint, akkor saját helyzetéhez képest már viszonyítani tud, ezáltal szervezett csoporthelyzetbe kerül. Fontos megjegyezni, hogy leginkább olyan helyzetekben éli át az egyént ezt az élményt, ahol a viszonyítás alapja nem több kilenc egységnél (és általában nem kevesebb ötnél). Ilyen helyzet lehet egy világosan tagolt díszszemle, vagy egy stadion jól látható ' %%!! egyén azt a helyzetet, ahol nincs több kilenc embernél, de nincs kevesebb öt embernél sem. A $$! feltétele, $ $ N$! $ M viszonosságra számító érzések is leginkább ebben a helyzetben jelenhetnek meg. (Nagyobb ' '$ $M A páros helyzetek a társas kölcsönhatás jelenségének szinte valamennyi színét, elemét tartalmazzák. Két személy már világos képet alkothat egymásról, ami szüntelen! $!&! % a viselkedés, a gondolkodás és az érzések szintjén. De fontos szempont, hogy a páros helyzet nem feltétlenül kell, hogy személyközi kapcsolattá NM $! arra sincs szükségük, hogy egyáltalán tudatában legyenek erkölcsi érintettségüknek,

13 %%/ $ % $!! % példa a legtöbb hivatalos helyzet, például a tárgyalópartnerek helyzete, akik személyi $' tevékenységet kell folytatniuk, ilyen a diplomáciai tárgyalópartnerek helyzete, számos %! $ személyének figyelembevételével kénytelenek viselkedni, de viszonyuk személyi Más esetekben a társas kölcsönhatás során megvalósuló kölcsönös függés egyoldalú, csak az! %! kibúvót keres, ami azonban nem sikerülhet mindig. Gondoljunk a filmsztárokat ostromló % ' akinek alanya igyekszik lerázni magáról a kényes kérdéseket. De ide sorolhatók azok a! fél egyoldalúan megszabhatja a másik fél viselkedésének menetét, aminek sarkított példája a vallató és a vallatott közötti viszonylat.! $ %! % $$! ;$$$ $4! %$! függés alapja, a kölcsönösen táplált szerelem vagy szeretet, és nincs egyéb, kölcsönös függést $ ' Történjék a társas kölcsönhatás bármilyen formai viszony keretében, bármilyen létszámú csoporthelyzetben, a társas kölcsönhatás tartalmi mozzanatát minden esetben a tevékenység % % Általánosságban annyit mondhatunk, hogy a társas kölcsönhatások megszilárdulása, intézményesülése attól függ, hogy mennyire eredményes az együttesen folytatott tevékenység,! *% $ $,$% induljunk ki kizárólagosan, hanem abból, hogy másoknak mik lehetnek a szükségleteik, %%! találkozások pillanatról pillanatra változó aktualitásának zavaró melléktermékét kell látnunk, %% 2% $ & '!8 melyben egymástól függetlenül, külön-külön kell eldönteniük: ha egyikük sem ismeri be a vádat, akkor enyhe büntetéssel kiszabadulnak. Ha mindketten beismerik a vádat, akkor %B%

14 $$$! élethossziglant kap. Az élet aligha állít bárkit is ilyen kristálytisztán kiszámítható dilemma elé, de nap mint nap döntenünk kell abban, hogy versenyben, csak a magunk lábára állva vagy másokkal % % 2!!! ; %%! belegondolás nélkül.!! $2!'! %7$az magányba húzódik. Magánya lehet az élet magasa, de lehet az éjjeli menedékhely sivársága is (nem véletlen, hogy Gorkij drámájának eredeti címe. A mélyen). Valójában az a típusú bölcsesség, melyen innen és túl az érzelmi típusú lény, az értelmi típusú lény, valamint a kiábrándult típusú kirajzolható, nem más, mint az önzés bölcsessége. ezáltal %% $ $ & % % esetleg hozzá hasonlóak tömege veszi körül. A BENYOMÁS KIALAKÍTÁSA In.: Forgas Joseph: A társas érintkezés pszichológiája, Gondolat $$ általában gondoljuk. Nemcsak arról van szó, hogy társainkról alkotott ítéleteink gyakran hibásak és pontatlanok, de gyakori eset az is, hogy saját feltevéseink és elképzeléseink ilyen problémák miatt a szociálpszichológusok az elmúlt években mindinkább annak vizsgálata felé fordulnak, pontosan hogyan is alakítjuk ki benyomásainkat társainkról. $ $' B$$! amelyekre benyomásunkat alapozzuk, általában töredékesek, és külön-külön részletekben $C4 $!C?%D%$$ hogy magas, barna haja van, barátságos, nagy barna szemei vannak, jó alakja van,

15 kitartóan dolgozik, és portás egy szállodában. Hogyan alakítjuk ki Annáról azt az átfogó benyomást, hogy csinos, kellemes és kívánatos társ? Több alternatív modell is van, amely a benyomás ilyen alakulását magyarázza. Lehetséges, hogy egy benyomás felépítésében néhány (( $ $ % $! % olyan eredményeket tekintünk át, amelyek mindkét modellt alátámasztják. A Gestalt megközelítés és a központi vonás hipotézise O NO % M $ behaviourista és strukturalista elmélet által képviselt atomisztikus pszichológiára adott! O $ NP 2 2M észleléssel foglakoztak, és mint az elmélet neve is sugallja, úgy vélték, hogy az emberek úgy vannak programozva, hogy egységes, oszthatatlan formákat észleljenek, nem pedig töredezett, elszigetelt információ részleteket. Az észlelés pszichológiájának egyik központi (( &$ mozgást a moziban, vagyis akkor, ha állóképeket gyors egymásutánban vetítünk? A Gestalt &! $ egészleges, jelentésteli struktúrákat és formákat, vagyis Gestaltokat észlelünk és ilyenekre $ /! O! $O $ E!!! kutatásainak is a középpontjában áll. Asch feltételezte, hogy a benyomás kialakítása nem! % / inkább az egészet megragadó folyamatról van szó, amelyben bizonyos központi vonások aránytalanul nagy hatást gyakorolnak a benyomásokra. Mintegy horgonypontként szolgálnak,! %% & ( lényegét a vonáson vagy vonásokon keresztül igyekszik megragadni (Asch, 1946, 284.o.) E! $!! benyomásaikat egy másik tulajdonságlistán jelezzék. Néhány kísérleti alany számára a! ( % ( 4 $ ( ((( $!!!!!( ( (( %N*Q.1 táblázatot.)

16 !$ E hideg tulajdonságpár helyett két perifériás tulajdonságot (udvarias-udvariatlan) manipulált. Ezeknek a nem centrális tulajdonságoknak a felcserélése csupán csekély hatást gyakorolt a benyomásokra. (4.1 tábla) A 4F ( ( $ '!!! $ (( tulajdonság felcserélése, például az udvarias felcserélése udvariatlanra, nem jár ilyen hatással.! $ %(!( perifériális, hogy milyen egyéb információ áll rendelkezésünkre. Lehetséges, hogy más tulajdonságok közé helyezve a meleg, illetve a hideg tulajdonságokat kisebb hatása lett volna a benyomásokra. KÖZPONTI VONÁSOK PERIFÉRIKUS VONÁSOK Inger 1. lista Inger 2. lista Inger 3. lista Inger 4. lista intelligens intelligens intelligens intelligens ügyes ügyes ügyes ügyes szorgalmas szorgalmas szorgalmas szorgalmas HIDEG UDVARIAS UDVARIATLAN határozott határozott határozott határozott gyakorlatias gyakorlatias gyakorlatias gyakorlatias óvatos óvatos óvatos óvatos! # nagyvonalú bölcs boldog szerencsés $ szociábilis %$ humánus altruista képzeletgazdag TÁBLÁZAT Egy középponti tulajdonság (1.lista, ill. 2. lista) és egy periférikus tulajdonság (3 lista, ill. 4. lista) kicserélésének hatása a benyomás alakulására! 4 mértékben általánosíthatunk a valóságos emberek észlelésére hét tulajdonságról adott C! 2 NFRSM %! ;!$ amely a tulajdonságok ugyanolyan manipulációját tartalmazta, mint Asch esetében. A

17 ( ( %(( $ $K0! % $ ítéletekre, még ebben a realisztikus és bonyolult helyzetben is. Azok a diákok, akik a ( (! hanem a vele való interakciót is könnyebbnek találták, mint a hideg csoport. Holdudvarhatások $! hajlamát jelentik, hogy feltételezzék, ha valaki valamilyen jó (vagy rossz) tulajdonsággal $ B ; % ' $ % ; E %, mintha bármilyen tudásunk is volna arról, hogy Pista rendelkezik-e az ehhez szükséges jártassággal, hanem azért, mert általában pozitívan vélekedünk róla. A holdudvarhatások %$ következtetésekhez. 1 3! P NFGLKM %!' % $ % % N $!M% %! T % %$ esetében is fölényben vannak, mint az intelligencia. Más vizsgálatok kimutatták, hogy a jó % N M ' % 7! % embereknek, hanem még a rövid, ideiglenes megnyilvánulások is, mint amilyen a mosoly, hasonló holdudvarhatásokat eredményezhetnek (Mueser és munkatársai, 1984). Egy nemrégiben végzett vizsgálatban (Forgas, O'Connor és Morris, 1983) néhány kérdést tettek fel a kísérleti személyeknek, amelyek nagyon hasonlítottak a Juditról feltett kérdésekhez. A %! % személyek megkapták a kérdéses egyén fotóit is, amelyek az egyik esetben egy mosolygó, a!$ ' szigorú büntetést javasoltak a számára, mint azok a kísérleti személyek, akik a nem mosolygó képet látták!

18 A holdudvarhatások másik példáját Wilson (1968) mutatta be, aki kísérleti személyeinek, $! $$ $ diákokat egyebek között arra kérte, hogy becsüljék meg a vendég magasságát. A diákoknak $$!%%' tudták, hogy a vendég professzor, a vendég magasságát csaknem 6 cm-rel magasabbnak!%'$! $ $ $ $ azokat az ítéleteket, amelyek egy fizikai tulajdonságra, a magasságra vonatkoztak Az ilyen holdudvarhatásokat sajátos burkolt személyiségelméleteknek is tekinthetjük, amelyek valamennyiünkben közösek, ugyanis valamennyien úgy gondoljuk, hogy a jó tulajdonságok %$ $&(($$)'$!*!$ $ EC A holdudvarhatás mellett nagymértékben befolyásolja az információ viszonylagos súlyát a benyomás alakulásában az a sorrend, amelyben a másik személyre vonatkozó információkat $?% további benyomásnál fontosabbak. Különös gonddal ügyelünk megjelenésünkre, és mindent % % $ $! /! $ &( $ $! ( $ fordított sorrendben: irigy, makacs, kritikus, impulzív, szorgalmas, intelligens. A két lista %$E.C! N M értékelték, mint a második lista alapján (makacs stb.). Ez a vizsgálat világos bizonyítékot '! $ '!' $ $ % jelentésasszimiláció feltevés természetesen tökéletesen összhangban van a Gestalt szemlélettel, amely szerint egy személyiségvonás jelentése nem állandó, hanem a személy $ %!! %$*$!NFGSLM ingeranyaggal dolgozott. Kísérleti alanyainak két részletes leírást adott egy Józsefnek > U $ > ' szöveget egy extrovertált-introvertált, vagy intorvertált-extrovertált sorrendben olvasták. Az

19 ' & 4 > $ NFGHRM AI! kérdést helyesen válaszolt meg, azonban a teszt második részében teljesítménye romlott. A & $ teljesítménye drámaian javult a teszt második részében. Valójában mindkét személy egyformán teljesített, hiszen mindketten 15 kérdésre válaszoltak a 30-ból. Mégis, a kísérleti alanyok, akik ezeket a teljesítményeket látták, úgy vélték, hogy az a személy, aki jól kezdett, $ kezdett. 4% kísérleti alanyokat figyelmeztetjük arra, hogy ne döntsenek addig, amíg valamennyi releváns! (!!($ %$8%' hatás érvényesül - azaz az utoljára kapott információ fogja meghatározni a benyomásokat. Az újdonsági hatás legnyilvánvalóbb magyarázata az emlékezettel áll kapcsolatban. Ha egy! $! T is, ha az alanyokat figyelmeztetjük vagy utasítjuk arra, hogy az információ minden részletének egyforma figyelmet szenteljenek.! kevesebb figyelmet szentelnek, mint a korábbiaknak. Ha a kísérleti személyeket félbeszakítjuk a feladat közepén, vagy azt mondjuk nekik, hogy egyformán figyeljenek!b!:nfglim ' elolvasniuk egy személy jellemzését. Ilyen körülmények között az emberek ugyanolyan!$ '. % kiküszöbölni, például úgy, hogy megszakítjuk a bemutatást, vagy valamilyen más módon $!$ B$ %!! benyomást keltsük!

20 Sztereotipizálás és osztályozási torzítások Az olvasó bizonyára emlékszik még, hogy korábban beszéltünk már a személy-prototípusok és sztereotípiák hatásáról a személyészlelési ítéletek pontosságára. Az a képesség, hogy helyesen ismerjük fel egy csoportnak a tulajdonságait, amelyhez az észlelt személy tartozik, nagymértékben segítheti a benyomásalakítási folyamatot. Valójában a szociális észlelés során mindig lezajlik ilyen kategorizáció. Amikor emberekkel találkozunk, nagyon gyakran felbukkan bennünk azon csoport kritikus tagjának vagy prototípusának a képe, amelyhez az éppen utunkba került ember tartozik. Amint az észlelt személyt kapcsolatba hoztuk egy ilyen típussal vagy kategóriával, automatikusan feltételezzük, hogy sok közös tulajdonsága van a kritikus csoporttaggal. Ez a személyészlelési ítéletek komoly torzításához vezethet. Razran (1950) beszámol egy vizsgálatról, amely világosan szemlélteti az ilyen torzításokat. Arra kérte kísérleti alanyait, hogy vászonra kivetített képek alapján ítéljenek meg 30 egyetemi!! 2 $ ugyanazokat a fényképeket. (A kísérleti alanyok nem tudták, hogy ugyanazokról a M' közölte a lányok nevét is, és a neveket természetesen manipulálta. Egyes lányoknak nyilvánvalóan ír, másoknak zsidó, olasz vagy angolszász neveket adott. E csoportsztereotípiák hatása az ítéletekre döbbenetes volt. Az ugyanarra a lányra adott korábbi ítéletekkel összehasonlítva a zsidó lányok például most sokkal intelligensebbeknek és!$ %, $$$ $ % tájszólás vagy mint Razran kísérletében, a név alapján jelenik meg. Gyakori, hogy egy ember $ N/FGLRM színész kért felvilágosítást egy vasútállomáson, hol középosztálybeli (keménykalap stb.), hol munkásosztálybeli öltözékben. A reakciók drámaian különböztek, és a középosztálybeli személy sokkal több segítséget kapott. Bizonyos helyzetekben azonban a szokatlan (hippi) % (( $ $ (Suedfeld, Bochner és Matas, 1971). ($( % $ %! % B% George Kelly személyes konstruktum elméletének, és alapul szolgál a legtöbb modern személyészlelési kutatáshoz is (3. fejezet). De az ilyen kategorizálás a személyészlelésben B $ $ $% $

21 Torzítás negatív irányban $ %E!C? $ E % $$ hogy valaki szorgalmas, intelligens vagy kellemes, mint amekkora negatív hatást kivált az, ha lusta, buta vagy kellemetlen? A kutatások azt mutatták ki, hogy a negatív információnak általában aránytalanul nagyobb szerepe van a benyomások meghatározásában, és a negatív legjobban a pozitív és negatív jelzések viszonylagos információértékével lehet magyarázni. A pozitív cselekedetek és jellemvonások általában összhangban vannak a társadalmi &?%! hajtsunk végre és pozitív dolgokat mondjunk egymásnak. A negatív cselekedetek azonban általában nem felelnek meg a társadalmilag elfogadott!! % (( % megbízható jelzéseként, és aránytalanul nagy szerepet juttatunk neki a benyomás kialakításában. +&+,-!$. Ezek a torzítások arra a tényre utalnak, hogy ha nyilvánvaló negatív információt nem kapunk, $% 4 negatív viselkedésnek aránytalanul nagy hatása van a benyomásokra, hiszen az ilyen viselkedést nem lehet a kulturális konvenciókhoz való igazodással magyarázni, negatív információ hiányában az emberek hajlanak arra, hogy ugyanezeket a konvenciókat kövessék, O$ 8 LSVE szerint ennek az aránynak csak 50% körül kellene járnia. Nem szeretünk társainkról negatívan ítélkezni, hacsak nem áll rendelkezésünkre nyilvánvaló bizonyíték. Ez az általános szelídség magyarázza azt is, hogy például miért készek a diákok arra, hogy a % 4!! $ általában a legjobb szándékot tételezik fel! A szociálpszichológusok sem kivételek az elnézési torzítások alól. Csak egyetlen példát említve, a vonzalommal kapcsolatos kutatás hatalmas %! (!'( $(( mesterkéletlen (!). Ha nincs okunk a negatív értékelésre, nem szívesen használunk súlyos vagy kritikus szavakat. Következtetések $ % % $! % $ ($