Az afganisztáni biztonsági szektor reform elméleti hátterérõl

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az afganisztáni biztonsági szektor reform elméleti hátterérõl"

Átírás

1 Az afganisztáni biztonsági szektor reform elméleti hátterérõl Csorba Katalin A biztonságpolitikai tárgyú szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a biztonsági szektor reform kifejezéssel, fõként az afganisztáni újjáépítés kapcsán. Írásomban a koncepció általános bemutatásán túl a biztonsági szektor reform értelmezési területeirõl, az ún. konfliktus utáni biztonsági szektor jellemzõirõl, valamint az afganisztáni folyamatok elméleti hátterérõl adok áttekintést. Security policy literature has been dealing more and more with the concept of Security Sector Reform (SSR) often in connection with the Afghan reconstruction process. In the essay I focus on the general introduction of the SSR concept, the fields of its interpretation, the characteristics of the so-called post-conflict security sector and the conceptual background of the processes in Afghanistan. A koncepció lényege A biztonsági szektor reformja kifejezés viszonylag új keletû, a kilencvenes évek végén kezdett elterjedni a tudományos köztudatban. 1 A koncepció megjelenése egyik nyilvánvaló bizonyítéka volt annak, hogy a nemzetközi szereplõk felismerték: a biztonságnak nem csupán katonai elemei vannak, valamint a biztonság tárgya nem kizárólagosan az állam, hanem abban az egyének és a társadalom is fontos szerepet játszanak. A biztonsági szektor reformja koncepció a közbiztonságot, az egyének bûncselekmények, zavargások vagy erõszak általi fenyegetettségével szembeni védettséget is a biztonság területének tekinti. Minthogy a biztonsági szektor reformjának középpontjában a közösségi források felhasználása áll az állampolgárok biztonságának garantálása érdekében, szükségszerû, hogy az alapvetõ hangsúly az állami (gyakran kormányzati) intézményekre és a közpolitikára helyezõdjön. Ezen intézmények között találjuk a haderõt, a rendõri erõket, a paramilitáris alakulatokat, a hírszerzõ szervezeteket, a határrendészeti szerveket, az igazságügyi és büntetés-végrehajtási intézményeket csakúgy, mint az állami bürokratikus struktúrát. Ez tehát 1 Caparini, Marina Fluri, Philipp H.: The Relevance of Democratic Control of the Security Sector, Geneva Center for the Democratic Control Of Armed Forces, Working Paper Series No. 24, Geneva, 2002 July, 1.p. 15

2 alapvetõen egy teljes körû megközelítést jelent a biztonság garantálásáért felelõs állami szervek reformját illetõen. A biztonsági szektor reformjában elsõdleges szerepet kap a jó kormányzás, a kiszámítható, átlátható és nyílt politizálás, a professzionális bürokrácia, amely a közjót szolgálja, valamint egy olyan dinamikus civil társadalom, amely aktívan részt vesz a közügyek alakításában. A jó kormányzás kifejezés a biztonsági szektor reformja kontextusában az állami intézményeknek a hatékony, eredményes, közremûködõ, felelõs és átlátható mûködését jelenti, amely biztosítja számukra a kényszer legitim alkalmazásának monopóliumát. Dr. Timothy Edmunds 2 a Security Sector Reform: Concepts and Implementation, A biztonsági szektor reform: koncepciók és megvalósításuk címû tanulmányában 3 részletesen kifejti a biztonsági szektor reformja koncepció elméleti hátterét. Meglátása szerint a biztonsági szektor reformja két fõ területrõl ered. Az egyik annak a felismerése, hogy a biztonsági szektor jelentõs szerepet játszik a gazdasági fejlõdésben és a demokratizálódás folyamatában egyaránt. A másik a civil-katonai kapcsolatok területe, különösen a kelet-közép-európai fejlõdés vonatkozásában, ahol a posztkommunista körülmények arra késztették az elemzõket, hogy sokkal átfogóbban gondolkodjanak a civil-katonai kapcsolatok kulcsfontosságú területeirõl. Nincs tiszta és mindenki által elfogadott definíciója a biztonsági szektor reformjának. Két irányzata van a fogalmi meghatározással kapcsolatos vitának. Az elsõ megközelítés azokat a militarizált, állam által vezetett képzõdményeket helyezi elõtérbe, amelyek erõt alkalmaznak maga az állam és annak polgárai védelme érdekében. Ez a definíció leszûkíti a biztonsági szektor reformjának értelmezését a reguláris haderõre, a félkatonai rendõri erõkre és a hírszerzõ szervezetekre. A második megközelítés a biztonsági szektor reformjának szélesebb körû értelmezésén alapul, azaz magában foglalja mindazon szervezeteket és tevékenységeket, amelyek a széles értelemben vett biztonság garantálásában érintettek, a privát biztonsági szolgálatoktól kezdve az igazságügyi rendszerig. A biztonsági szektor reformja központi elemét képezi minden poszt-autoritárius vagy konfliktus utáni átalakulásnak. Különösen jelentõs szerepet játszik az alábbi hat területen: Demokratizálódás: A biztonsági szektor jelentõs akadálya lehet ennek a folyamatnak. A biztonsági szektor szereplõi potenciálisan befolyásolják a hazai politikát, mégpedig az állami kényszer eszközei birtoklásának monopóliuma, de legalábbis dominanciája által. Amennyiben a biztonsági szektor átpolitizált, akkor részrehajlóvá vagy pretoriánussá válhat. Még ha a biztonsági szektor maga nem is hordoz pretoriánus jegyeket, könnyen pártok viszálykodásának tárgyává válhat, ily módon megaka- 2 Dr. Timothy Edmunds A közép- és kelet-európai civil-katonai kapcsolatok átalakulása elnevezésû program kutatója. 3 Edmunds, Timothy Dr.: Security Sector Reform: Concepts and Implementation, Report for Geneva Centre for the Democratic Control of Armed Forces, Workshop November 2001, Letöltés idõpontja: április

3 CSORBA KATALIN: Az afganisztáni biztonsági szektor reform elméleti hátterérõl dályozva a demokratikus folyamatok kiteljesedését. Ezért a biztonsági szektor hatékony és civil ellenõrzése létfontosságú összetevõje bármilyen demokratizálódási folyamatnak. A jó kormányzás: A biztonság alapvetõ közjó. Ez teszi lehetõvé az emberek számára, hogy élhessék az életüket, és normális tevékenységet folytathassanak anélkül, hogy konfliktustól, erõszaktól vagy banditizmustól kellene tartaniuk. Pontosan ez az, ami miatt a biztonsági szektor egyaránt segítõ és akadályozó tényezõ lehet a jó kormányzás szempontjából. Így tehát egy hatékony biztonsági szektor döntõ eleme a korrupció és a szervezett bûnözés elleni küzdelemnek. A hatékony és eredményes határõrség például kulcsfontosságú mechanizmust képez a kábítószer-csempészet vagy egyéb, határokon átívelõ bûncselekményekkel szembeni védekezésben. Amennyiben a biztonsági szektor szereplõi olyan tevékenységekben érdekeltek, amelyek felerõsítik ezeket a problémákat például ha a határõrség képtelen hatékonyan fellépni a kábítószer-csempészettel szemben, vagy esetleg maga is aktívan részt vesz benne-, az aláaknázhatja a jó kormányzást. Szélesebb értelemben véve tehát a biztonsági szektor hatékonysága a jó kormányzás központi eleme. A gazdasági fejlõdést és tevékenységet komolyan hátráltathatja az instabilitás és a kiszámíthatatlanság mindkét tényezõ a biztonság elégtelen biztosításának eredménye. A korrupció például aláaknázhatja a legális gazdasági tevékenységet. A vállalatok nem szívesen fektetnek be vagy mûködnek olyan államokban, ahol a dolgozóik biztonsága vagy a saját érdekeik törvényes védelme nem biztosított. Mint ahogyan a jó kormányzás esetében, a biztonsági szektor kulcsszerepet játszhat ezeknek a problémáknak a leküzdésében azáltal, hogy a fejlõdést elõmozdító biztonsági környezet hatékony mûködését biztosítja. Ha ez nem valósul meg, akkor az a reform szempontjából központi akadályt jelent. Míg a hatékony biztonsági szektor reform rövid és középtávon általában költséges vállalkozás gondoljunk csak a leszerelés, a professzionalizáció vagy az új felszerelések beszerzésének költségeire -, hosszú távon azonban a hatékony és eredményes biztonsági szektor nagymértékû gazdasági hozadékot teremt. Professzionalizáció: A fogalom ebben a kontextusban a biztonsági szektor szereplõi számára azt jelenti, hogy képesek hatékony és eredményes módon eleget tenni az állam civil vezetése követelményeinek. A professzionális haderõ például olyan szervezet, amely egyértelmûen (az állam által) meghatározott szereppel, és az ennek legkiválóbb teljesítéséhez szükséges struktúrával rendelkezik. Konfliktusmegelõzés: A biztonsági szektor reformja fontos elemét képezi a tágabb értelemben vett konfliktus-megelõzési tervezésnek, különösen azokban a régiókban, amelyek most lábalnak ki a konfliktusból. A sikeres biztonsági szektor reform hozzájárulhat mind a belsõ, mind a regionális stabilitáshoz. A belsõ biztonság szempontjából a biztonsági szektor reformja megkönnyítheti az instabilitáshoz és a(z ismételt) konfliktushoz vezetõ problémák kezelését. Ami a külsõ vagy regionális biztonságot illeti, egy átlátható, professzionalizált biztonsági szektor, amelynek a szerepe egyértelmûen meghatározott, és demokratikus kontroll alatt mûködik, jelentõs regionális bizalomerõsítõ faktorként jelenik meg. 17

4 A nyugati intézményekbe történõ integráció: A biztonsági szektor reformja fontos bejutási kritérium volt és maradt azon országok számára, akik a NATO-hoz és az Európai Unióhoz kívánnak csatlakozni vagy azokkal szorosan együtt kívánnak mûködni. A NATO és az Európai Unió ezért mint azt a késõbbiekben ismertetem jelentõs erõfeszítéseket tesz, és nagyszabású programokat támogat az együttmûködés elõsegítése, s ezáltal a békésebb biztonsági környezet megteremtése érdekében. A biztonsági szektor reform értelmezési területei A biztonsági szektor és a biztonsági szektor reformjának értelmezése folyamatos kutatás tárgya. Az alábbiakban Heiner Hänggi és Alan Bryden Reform and Reconstruction of the Security Sector [A biztonsági szektor reformja és helyreállítása] címû mûvének elsõ fejezete a biztonsági szektor reformjának értelmezési dilemmáira és sokszínûségére világít rá. Hänggi szerint 4 az 1990-es évek végétõl a biztonsági szektor reform kulcsfontosságú koncepcióként jelent meg, és a fogalmat rövid idõn belül széles körben használni kezdték a fejlesztések gyakorlati megvalósítói, a biztonságpolitikai kutatók és a demokrácia elterjesztését támogató szervezetek. Ez egy roppant könnyen félreérthetõ jelenség, amely egyértelmûen annak köszönhetõ, hogy a közszféra egyes elemeinek és a külsõ, valamint belsõ biztonságot garantálni hivatott egységek reformjával összefüggõ elméletek és gyakorlati tapasztalatok sora túlságosan is sokrétû és összetett. A biztonsági szektor reformját Hänggi szerint elõsegíti a demokratikus kormányzás keretei között megvalósuló állami és humán biztonság hatékony és eredményes garantálása. 5 Általános vélekedés, hogy egyelõre nem létezik egységes modellje a biztonsági szektor reformjának, és valójában nem is igazán lehet, hiszen minden állam a maga adottságainak és igényeinek megfelelõen adoptálja a biztonsági szektor reformjának területeit. Hänggi három szélesebb kontextusban vizsgálja a problémakört. Az elsõ a nemzetközi donor közösségek által preferált biztonsági szektor reform, amely során a koncepció a fejlesztési segélyek hatékonyságát és eredményességét növelõ eszközként jelenik meg. A második területen a poszt-autoritárius államok, különösen a kelet- és közép-európai posztkommunista országok védelmi és belsõ biztonsági reformjai közötti gyakorlati koordináció és elméleti integráció könnyebbé tételének eszközeként értelmezi a biztonsági szektor reformjának fogalmát. A harmadik, és talán a legfontosabb gyakorlati jelentõségû kontextust a konfliktus utáni helyreállítás az ún. bukott államok, a belsõ vagy államok közötti erõszakos konfliktusoktól sújtott országok problematikája jelenti. Gyakorlati példa erre Afganisztán és Irak esete, ahol a biztonsági szektor helyreállítását békefenntartók és donor szervezetek felügyelik és támogatják. A biztonság és a biztonsági szektor több nézõpontból vizsgálható. Mint ahogyan korábban is utaltam rá, a hidegháborút követõ idõszakban a biztonságfogalom kiszé- 4 Hänggi, Heiner: Conceptualising Security Sector Reform and Reconstruction In: Bryden, Alan Hänggi, Heiner (eds.): Reform and Reconstruction of the Security Sector, Chapter 1, Lit Verlag, Münster, October 2004, 1 9. p. Letöltés idõpontja: április Hänggi i.m. 1. p. 18

5 CSORBA KATALIN: Az afganisztáni biztonsági szektor reform elméleti hátterérõl lesedésének és mélyülésének lehettünk szemtanúi. 6 Egyrészrõl a nem katonai biztonsági tényezõk, mint a politikai, a gazdasági, a társadalmi és környezeti aspektusok mára széles körben elfogadottá váltak a biztonságfogalom értelmezésében. Mindazonáltal a katonai fenyegetések, és az államoknak az ilyen típusú kihívásokra adott válaszai is megváltoztak, mint ahogyan ezt a szeptember 11-i események és annak következményei jól illusztrálják. Az aszimmetrikus fenyegetések és hadviselés, ugyanúgy, mint az elmosódó határok a hagyományos és új biztonsági tényezõk különbözõ dimenziói között új elemei lettek a biztonság értelmezésének. Az Amerikai Egyesült Államok által meghirdetett és vezetett terrorizmus elleni harc különösen jól tükrözi ezt, de a nem katonai szférák növekvõ biztosítása is alátámasztja az állítás helyességét. A korábbi hagyományos biztonságfelfogás, amelynek alapegysége az állam volt, szintén bõvült és mélyült. Megjelentek olyan fogalmak, mint a társadalmi és a humán biztonság. Ez utóbbi mutatja legjobban a nemzeti és nemzetközi biztonság elsõdlegességét megdöntõ paradigmaváltást, és más szintek, mint a transznacionális, szubnacionális és egyéni biztonság megjelenését. Mivel a biztonság fogalma rendkívüli vita tárgyát képezi, és legalább annyi, ha nem több definíciót találunk, amennyi a témával foglalkozó kutatók és tudományos mûhelyek száma, könnyen belátható, hogy a biztonsági szektor értelmezése is problematikus. Az alábbi táblázat a legfontosabb általános és közös jellemzõket kiemelve igyekszik összegezni a biztonsági szektor lehetséges értelmezési területeit 7 : Értelmezési tartomány Szûk Tág A definíció B definíció C definíció D definíció Súlypont Biztonsági erõk Polgári irányító és felügyelõ szervek Az erõszak eszközének alkalmazására feljogosított csoportok Irányítási és felügyelõi szerepet játszó intézmények Igazságügyi és büntetés-végrehajtási rendszer, emberi jogok országgyûlési biztosa Alapvetõ biztonsági szereplõk Biztonsági irányítást és felügyeletet végzõ szervek Igazságügyi és jogérvényesítõ intézmények Nem állami biztonsági erõk Az erõ alkalmazására felhatalmazott szervezetek Civil irányító és felügyelõ szervek Igazságügyi és jogérvényesítõ intézmények Nem állami biztonsági erõk Nem állami civil társadalmi csoportok Államközpontú Emberközpontú 6 Hänggi i.m. 2. p. 7 Hänggi i.m. 3. p. 19

6 Biztonsági szempontból nézve a biztonsági szektor a széles értelemben vett biztonságfogalomhoz alkalmazkodik, amikor a szereplõket tekintve nem csak a katonai, de a sok országban már elsõdleges jelentõségûvé vált nem katonai jellegû, a biztonság megteremtését és fenntartását célzó aktort is figyelembe vesz. Ennek megfelelõen a biztonsági szektor magában foglalja az összes olyan szervezetet és intézményt, amelynek hivatalos felhatalmazása van a biztonság garantálására, úgy, mint a katonai erõ, a rendõrség, a csendõrség és az egyéb félkatonai alakulatok, a hírszerzõ és titkosszolgálatok, a határrendészek, a vám- és pénzügyõrök, valamint az igazságügyi és büntetés-végrehajtási intézmények. Kormányzati szempontból nézve a biztonsági szektor magában foglalja a közszféra minden olyan elemét, amely felelõs az állami monopóliumok gyakorlásáért akár erõ alkalmazásának útján. Ezek közé tartoznak a választott és jól felkészült civil hatóságok, amelyek a biztonsági erõk irányításáért és felügyeletéért felelõsek, mint a kormány, a jelentõsebb, ún. erõminisztériumok (különösen a védelmi és a belügyminisztérium), az országgyûlés és annak a különbözõ speciális bizottságai. A biztonsági szektor reformját is többféleképpen lehet értelmezni. Ahogy fentebb már említettem, három alapmodellt, a fejlesztésit, a poszt-autoritárius és a konfliktus utáni helyreállítást különböztetünk meg. A következõ táblázat e három értelmezési terület sajátosságait foglalja össze. 8 Mindezek alapján jól látszik, hogy a biztonsági szektor reformjának legkedvezõtlenebb feltételei a konfliktus utáni országokban állnak fenn. A legfõbb problémát pedig az okozza, hogy nem lehet mintaszerûen megoldani a biztonsági szektor reformját. Az egyes államok különbözõ politikai, gazdasági és kulturális fejlettségi szintje, a társadalom együttmûködési készsége és még számos tényezõ befolyásolja, s ezáltal jelentõsen megkönnyítheti vagy épp nehezítheti az újjáépítési elképzelések gyakorlati megvalósítását. A konfliktus utáni biztonsági szektor jellemzõi A biztonsági szektor csak úgy alakítható át, illetve építhetõ újjá eredményesen, ha megvizsgáljuk a sajátosságait. David M. Law szerint 10 a konfliktus utáni biztonsági szektor hat jellegzetességgel rendelkezik, amely megkülönbözteti a nem-konfliktusos helyzetektõl. Az elsõ és legfontosabb, hogy a konfliktus utáni helyzetekben megteremtõdjön a biztonság, amely elsõdleges és szükségszerû elõfeltétele a biztonsági szektor reform programok sikeres végrehajtásához. A valóság azonban azt mutatja, s erre Afganisztán is példa, hogy a békés környezet megteremtése nem valószínû, hogy ugyanab- 8 Hänggi i.m p. 9 A PMC rövidítés feloldása: Private Military Company, azaz magánkézben lévõ katonai cég. Ezek a cégek korábban alapvetõen katonai jellegû szolgáltatásokat (pl. kiképzést) biztosítottak, mára azonban egy egész iparággá szélesedett az általuk biztosított szolgáltatások köre, az információs technológiáktól az újjáépítési tanácsadásig. Ld. bõvebben: Letöltés idõpontja: április Law, David M.: The Post-Conflict Security Sector, Geneva Centre for the Democratic Control of Armed Forces, Policy Paper No. 14., Geneva, June 2006, 2 3. p. 20

7 CSORBA KATALIN: Az afganisztáni biztonsági szektor reform elméleti hátterérõl Fõ ismérv Fejlesztési kontextus A gazdasági fejlettség szintje Poszt-autoritárius kontextus A politikai rendszer természete Fõ probléma Fejlõdési deficit Demokratikus deficit A reform fõ tárgya Általános reform folyamat A külsõ érintettség természete Fõbb külsõ szereplõk Speciális biztonsági szektorbeli problémák A biztonsági szektor reform lehetõségei Fejlõdés A fejletlenbõl a fejlett gazdaságra való áttérés Fejlesztési segélyek politikai feltételek megteremtésével Fejlesztési/pénzügyi szereplõk: multilaterális donorok (pl. ENSZ Fejlesztési Program, Világbank), bilaterális donorok, nem állami szereplõk Túlzott katonai kiadások, az elégtelenül irányított biztonsági szektor eredménytelen mûködéshez vezet, ezért a fejlesztésre szánt kevés forrást is elpazarolják Változékony (attól függõen, hogy milyen a reformokhoz történõ politikai hozzáállás, mennyire erõsek az egyes intézmények, milyen a biztonsági erõk szerepe és állapota, milyen a regionális biztonsági környezet, milyen donorok támogatják a reformot stb.) Demokratizálódás Az autokratikusból demokratikus rendszerre történõ átmenet A reformokat ösztönzõ multilaterális intézmények megjelenése Biztonsági szereplõk: nemzetközi (pl. NATO, EU, EBESZ), kormányzati, nem állami aktorok (pl. nemzetközi 9 NGO-k, PMC-k Túlméretezett, túlfinanszírozott hadiipari komplexumok, erõs állam, de gyenge civil társadalmi intézmények, hiányosságok a biztonsági szektor reform gyakorlati megvalósításában Egészen jó (erõs állami intézmények, professzionális biztonsági erõk, nagyszabású demokratizálódási folyamatok), de még jobb, ha külsõ célok is elérhetõvé válnak (pl. csatlakozás az EU-hoz vagy a NATO-hoz) Konfliktus utáni kontextus Speciális biztonsági helyzet Biztonsági és demokratikus deficit Békeépítés, nemzetépítés Az erõszakos konfliktusból a békére történõ átmenet Katonai beavatkozás/megszállás, leggyakrabban ENSZ-vezette béketámogató mûveletek Biztonsági szereplõk: intervenciós erõk, nemzetközi hatóság alatt álló békefenntartó erõk, nem állami szereplõk (pl. PMC-k) ban az idõben az egész országra kiterjed. A gyakorlati szakemberek ezért kettõs kihívással állnak szemben: a pacifikált területeken elindíthatók a biztonsági szektor reform programok (így történt ez Kabulban és környékén is), ezzel párhuzamosan azonban jelen vannak azok a konfliktuszónák, ahol elsõdlegesen még mindig az erõszak felszámolása áll a fókuszban (lásd pl. Afganisztán déli területei). A második sajátosság, hogy a konfliktus utáni környezetben a biztonsági szektor újjászervezését általában az elõtt kell megkezdeni, hogy a választások által bármi- ) A kormányzati és a civil társadalmi intézmények összeomlottak, hontalan és menekült lakosság, a biztonság privatizációja, fegyveres ellenállási gócok lehetõsége, kézifegyverek és aknák széles tárháza Elég rossz (gyenge és mûködésképtelen állami intézmények, a biztonság privatizációja, a béketámogató és intervenciós erõktõl való függõség) 21

8 lyen legitimációt élvezhetne, hiszen így van esély arra, hogy a törvényes választások biztosíthatók legyenek. Ez azonban csökkenti a reformtevékenységek legitimációját ahhoz képest, hogy pl. a nem-konfliktusos területeken a biztonsági szektor reform folyamatok a demokratikus választásokat követõen valósulnak meg, így kapván legitimitást. A harmadik jellegzetesség, hogy a konfliktus utáni helyzetekben a biztonsági szektor programok a béketámogató mûveletekbõl nõnek ki, ezért valószínûleg hangsúlyosabb szerepûek a donor-államok, révén, hogy õk biztosítják a katonai erõt. A negyedik, hogy a beavatkozók felelõssége rendkívül messzeható lehet a konfliktus utáni helyzetekben. Lehetséges, hogy a biztonsági szektor összeomlott, vagy két, illetve több egymással vetélkedõ törvénykezés jellemzi. Az állami, szociális és polgári infrastruktúra nagy része valószínûleg elpusztult. A helyi elit úgy érezheti, hogy a társadalmi pozíciója meggyengült, súlyosan kompromittálódhat az ellenségeskedésekben betöltött szerepe által, így valószínûleg ellenségesek is maradnak. Ezért aztán a biztonság újbóli állami monopóliummá tétele heves ellenállásba ütközhet. A beavatkozó országoknak ezért egy komplett pótközigazgatást is mûködtetniük kell mindaddig, amíg a helyi képességek ki nem fejlõdnek. Ez még bonyolultabbá teszi és késlelteti a biztonság kialakításának folyamatát, és a hihetõ választások megtartását. Az ötödik tulajdonság, hogy a donoroknak olyan területekre kell koncentrálniuk, amelyek a konfliktus nélküli környezetben zajló biztonsági szektor programokat segítik elõ, így pl. a harcolók lefegyverzése, a fegyverek begyûjtése, az aknamentesítés, bizalomépítõ intézkedések, a korábbi gerilla csapatok visszaintegrálása az állami biztonsági szektorba vagy a polgári életbe, a gyermekkatonák leszerelése és a családba és a közösségekbe történõ visszatérésük biztosítása. A hatodik jellemzõ pedig az, hogy a biztonsági szektor programok kívánt eredményei a különbözõ környezetekben különbözõk lehetnek. Így pl. a konfliktus utáni helyzetekben a felelõsség kezdetben nem az, hogy nemzeti intézmények épüljenek, hanem azon feltételek megteremtése, amelyek majd lehetõvé teszik ezt. Afganisztán: újjáépítési elképzelések tervek és a valóság A tálib vezetés 2001 novemberi elûzése után Afganisztán több évtizednyi megpróbáltatás után esélyt kapott egy békésebb és stabilabb jövõ kialakítására. Ehhez a nemzetközi közösség számos szereplõje nyújtott és nyújt ma is segítõ kezet, anyagi és humán erõforrást egyaránt. Az ország meglehetõsen sajátos helyzetû mind földrajzi-éghajlati adottságai, mind politikai, gazdasági, kulturális és etnikai szempontból 11 A stabil biztonsági környezet létrehozására irányuló erõfeszítésekkel kapcsolatos elgondolásoknak ezért nagyon sokoldalúnak és érzékenynek kell lennie. 11 Errõl bõvebben lásd pl. Afganisztán CIMIC kézikönyve. Harmadik, átdolgozott kiadás. Magyar Honvédség Civil-katonai Együttmûködési és Lélektani Mûveleti Központ, Budapest, augusztus 3._kiadas_.pdf 22

9 CSORBA KATALIN: Az afganisztáni biztonsági szektor reform elméleti hátterérõl Mark Sedra 2004-ben született A biztonsági szektor átalakítása Afganisztánban címû tanulmányában 12 rámutat a legfontosabbnak ítélt területekre, valamint a már akkor, két évvel a folyamat megkezdése után a kulcsfontosságú hiányosságokra, amelyek további fennállása veszélyeztetheti az elért eredményeket. 23 év polgárháború után az ország biztonsági szektorának elemei a csõd szélén álltak: a tönkrement infrastruktúra és a korlátozott anyagi források mellett az emberi erõforrás (és szakértelem) hiányával is szembe kellett nézni. Ezért aztán Afganisztán esetében inkább a biztonsági szektor újjáépítésérõl 13, semmint csupán a reformjáról beszélünk, minthogy a hivatalos biztonsági apparátus mintegy évtizede nem volt képes ellátni a feladatait. Az afganisztáni biztonsági szektor reform folyamatával kapcsolatosan a donor államok két találkozót rendeztek Genfben 2002 tavaszán. Ezeken a megbeszéléseken alakították ki a program menetrendjét, valamint lefektették egy több szektorú támogató tevékenység alapjait. A biztonsági szektor reformját öt pillérre osztották, melyek mindegyikét egy-egy keretnemzet irányította. A haderõreformot az Amerikai Egyesült Államok, a rendõrség reformját Németország, az ún. lefegyverzés, leszerelés és a volt harcosok visszaintegrálása (Disarmament, Demobilisation and Reintegration of Ex-combatants röviden DDR) elnevezésû programot Japán, az igazságügyi reformot Olaszország, a kábítószer-ellenes tevékenységet pedig Nagy-Britannia felügyeletével kezdték meg. Ez a keret kezdettõl fogva inkább akadályozta, semmint elõsegítette a folyamatokat. 14 A donorképességek széles skálája az államok versengõ politikai meglátásaival karöltve akadályozták a koordinációt és az egyesített tervezést. A haderõreform alapköve egy többnemzetiségû és pártsemleges afgán nemzeti haderõ létrehozása. A hadsereg újoncainak kiképzésére és felszerelésére fordította a legtöbb figyelmet az USA, mint keretnemzet. Ennek a pillérnek a másik összetevõje, a Védelmi Minisztérium reformja sokkal kisebb figyelmet kapott annak ellenére, hogy ez lenne a folyamat összetartója. A nemzeti haderõ ennek az intézménynek lesz alárendelve, amely mûködésképtelen és korrupt maradt. Amíg a minisztériumot nem vetik átfogó reform alá, addig a hadsereg tagjainak fáradságos kiképzése nem ér semmit. A rendõrség reformját illetõen meg kell jegyezni, hogy az afgán rendõrök nagy része nem kapott semmilyen típusú rendõri kiképzést, hiányos alapfelszereltséggel rendelkeznek, beleértve a lõfegyvereket és a szállító kapacitásokat, és krónikusan korrupt. A legtöbbjük korábbi mudzsahed harcos, és a milíciákban elterjedt mentalitásnak megfelelõen végzik a munkájukat márciusában Németország mint keretnemzet egy átfogó tervet mutatott be, hogy kialakítsák az afgán nemzeti rendõrséget. Azóta a projekt keretében jónéhány kezdeményezés valósult meg: újra 12 Sedra, Mark: Security Sector Transformation in Afganistan, Geneva Centre for the Democratic Control of Armed Forces, Working Paper No. 143., Geneva, August 2004, Letöltés idõpontja: szeptember Sedra i.m. 1. p. 14 Sedra i.m. 3. p. 23

10 megalapították a kabuli központi parancsnokságot, megkezdték a Belügyminisztérium reformjának bevezetését, rehabilitálták a kabuli Rendõr Akadémiát, amely a rendõrtisztek és tiszthelyettesek képzéséért felel, valamint felszerelésekkel látták el a rendõrséget, hogy ezáltal elõsegítsék a kommunikációt és a mobilitást elején az Egyesült Államok, megsürgetvén az professzionális nemzeti rendõrség kialakítását, létrehozott egy központot a fõvárosban, ahol egy év alatt mintegy rendõrtiszt képzését tûzték ki célul. A német rendõrprogrammal együtt három év alatt mintegy tiszt és határõr kiképzését kívánták megvalósítani 2005 decemberéig. Az amerikai Külügyminisztérium 2006 januárjában közzétett adatai alapján 15 addigra több mint rendõr, autópálya-rendõr és határõr kapott kiképzést decemberében az ENSZ fejlesztési programja létrehozta a jog és rend bizalmi alapot (Law & Order Trust Fund), melynek elsõdleges célja a rendõrök rendszeres jövedelmének a biztosítása. 16 Az alap célja továbbá nem halálos eszközök biztosítása, a rendõri objektumok helyreállítása, valamint a jogérvényesítés képességének erõsítése az egész országban. Ennek az alapnak a létrehozása vízválasztó jelentõségû a rendõrségi reform folyamatát tekintve, noha ennek ellenére felmerülnek finanszírozási problémák. A Belügyminisztérium reformja meglehetõsen nehézkesen halad, mert a Védelmi Minisztériumhoz hasonlóan ott is elburjánzott a korrupció, és a vezetés hiányából adódó mûködésképtelenség jellemzi es adatok szerint 17 országszerte embert foglalkoztatott a minisztérium, de hiányzik az egységes fizetési rendszer, az alapfelszerelés és az átfogó szervezeti struktúra. Németország és az Egyesült Államok párhuzamos forgatókönyveket dolgoztak ki a minisztérium megreformálására. Németország egy fõtanácsadót küldött a belügyminiszter mellé, míg az amerikaiak egy nyolc fõs csoportot ágyaztak be a minisztériumba, hogy a reformokat mûveleti szinten hajtsák végre. A minisztériumi tisztviselõknek ezért számos választási lehetõsége van az intézmény átalakítását illetõen, azonban a financiális problémák miatt ezek nem, vagy csak részben tudnak megvalósulni. A Nemzeti Biztonsági Igazgatóság az ország egyik legnagyobb intézménye, mintegy alkalmazottal. Itt is rendkívüli korrupció uralkodik, és nem reprezentálja az ország etnikai sokszínûségét sem. A CIA és a német kormány igyekszik megreformálni, azonban az átláthatóság és a koordináció hiánya nagyban megnehezíti ezt. A tervek között szerepel egy Hírszerzõ Akadémia létrehozása, ahol öt év alatt új tisztet képeznének. A felszerelések és az anyagi eszközök hiánya azonban ezt a fejlesztést is jelentõsen lassítja. A kábítószer ellenes tevékenység az egyik legösszetettebb és legakutabb probléma. Bár az ENSZ évi jelentése szerint az ország kábítószer termelése 15 Afghanistan National Security Forces Fact Sheet Office of the Spokesman, Washington D.C., January 31, 2006, Letöltés idõpontja: szeptember Sedra i.m. 8. p. 17 Sedra i.m. 10. p. 24

11 CSORBA KATALIN: Az afganisztáni biztonsági szektor reform elméleti hátterérõl 2 százalékkal 18 csökkent, azonban továbbra is vezetõ helyen van az ópiumtermelést illetõen. 19 Bár a brit vezetés alatt álló kábítószer ellenes program kezdetben nemhogy sikerekkel, de kudarcokkal kezdõdött (2002 és 2003 között nemhogy csökkent, de nõtt az elõállított ópium mennyisége és az ültetvények száma), lassú csökkenés figyelhetõ meg ezen a rendkívül kényes területen. Az igazságügyi reform, mint az új jogrend meghonosításának mozgatórugója, fontossága ellenére mégis a legkevesebb figyelmet kapta a biztonsági szektor pillérei közül. A bonni konferencián hívtak össze egy igazságügyi reform bizottságot, akiknek az lett volna a feladata, hogy revitalizálják az ország törvénykezési rendszerét. Négy hónap leforgása alatt azonban nemhogy eredményt produkált, de felbomlott a bizottság a tagok közötti összeegyeztethetetlen különbségek miatt. A kezdeti nehézségek és a pénzhiány ellenére azonban egy nem kormányzati szervezet bevonásával mégis sikerült megkezdeni a reformfolyamatot, több száz bírót és ügyész képeztek és oktatnak ma is. A lefegyverzés, leszerelés és a volt harcosok visszaintegrálása (a továbbiakban DDR) program több mint egy lefegyverzõ hadmûvelet. A fõ célja az, hogy leszerelje az aktív katonai alakulatokat, hogy lehetõvé tegye az újjáépítéshez szükséges környezet kialakítását. A Japán által vezetett és jelentõs pénzügyi eszközökkel támogatott program az ENSZ szervezeteivel szoros együttmûködésben tevékenykedik. A program komolyságát mutatja, hogy az ENSZ Gyermek Alapja (UNICEF) szerint mintegy gyerekkatona 20 szorul speciális segítségre a visszaintegrálás miatt. A 2004-ben elfogadott új alkotmány rendelkezik a köztársasági elnök jogairól 21. Ez alapján a köztársasági elnök a fegyveres erõk fõparancsnoka, valamint õ felelõs a bírók, a katonák, a rendõrök, valamint a nemzeti biztonsági szervek tisztjei és magas beosztású köztisztviselõk kinevezéséért, nyugállományba helyezéséért és lemondásuk elfogadásáért. Egy köztársasági elnöki dekrétum alapján hozták létre a Nemzeti Biztonsági Tanácsot, amely az elnök tanácsadó testületét alkotja biztonsági kérdésekben, valamint ellenõrzi a biztonságpolitika végrehajtási szintû megvalósulását.. Összefoglalás A biztonsági szektor reformja konfliktus utáni helyzetekben rendkívül összetett és felelõsségteljes folyamat. A mûködõképes biztonsági szektor kialakítása egyaránt elérendõ cél és elõfeltétel is a további fejlesztésekhez. Afganisztán méreteit és geopolitikai-geostratégiai helyzetét tekintve jelentõs szereplõ, ezért nagyon fontos, World Drug Report Volume 1. Analysis, Uinted Nations Office on Drugs and Crime, 49. p. Letöltés idõpontja: október Pontos adatokat lásd: 2006 World Drug Report Volume 2. Statistics, p. Letöltés idõpontja: október Sedra i.m. 14. p. 21 The Constitution of Afghanistan, Ch. 3. Art. 5., Letöltés idõpontja: szeptember

12 hogy a reformfolyamatok jól átgondoltak és kivitelezhetõk legyenek. Az anyagi-pénzügyi problémák mellett azonban a folyamatok sikeres megvalósítását akadályozzák a társadalom korábbi berendezkedésébõl adódó kulturális problémák is, nem beszélve a folyamatos és egyre erõsödõ ellenállásról 22. A fenti áttekintés jól mutatja, hogy bár az állami mûködésnek csupán egy szektorát vettük górcsõ alá, mégis mennyi összetevõvel kell számolni, aminek az újjáépítéséhez anyagi és emberi erõforrást egyaránt rendelni kell. A kérdés csupán az, hogy a nemzetközi közösség a világban létezõ és majdan felmerülõ problémák mellett meddig lesz képes helyt állni az újjáépítésben, valamint hogy az új afgán állam mikorra lesz elég erõs ahhoz, hogy önmaga tudja menedzselni a problémáit. FELHASZNÁLT IRODALOM Caparini, Marina Fluri, Philipp H.: The Relevance of Democratic Control of the Security Sector, Geneva Center For the Democratic Control Of Armed Forces, Working Paper Series No. 24, Geneva, 2002 July Edmunds, Timothy Dr.: Security Sector Reform: Concepts and Implementation, Report for Geneva Centre for the Democratic Control of Armed Forces, Workshop November 2001, Hänggi, Heiner: Conceptualising Security Sector Reform and Reconstruction In: Bryden, Alan Hänggi, Heiner (eds.): Reform and Reconstruction of the Security Sector, Chapter 1, Lit Verlag, Münster, October 2004, 1 9. p. Katona, Magda: Az erõszak új hulláma Afganisztánban In: Új Honvédségi Szemle 2006/2 p ISSN Law, David M.: The Post-Conflict Security Sector, Geneva Centre for the Democratic Control of Armed Forces (DCAF), Policy Paper No. 14, Geneva, June 2006 ISBN TAKÁCS, Judit LANDESZ, Tamás TÁLAS, Péter: A tartományi újjáépítési csoportokról, ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóköpzont, Elemzések 2006/3 SEDRA, Mark: Security Sector Transformation in Afganistan, Geneva Centre for the Democratic Control of Armed Forces, Working Paper No. 143., Geneva, August 2004, SZ.N.: Afghanistan National Security Forces Fact Sheet Office of the Spokesman, Washington D.C., January 31, 2006, SZ.N.: 2006 World Drug Report Volume 1. Analysis, United Nations Office on Drugs and Crime, SZ.N.: 2006 World Drug Report Volume 2. Statistics, SZ.N.: The Constitution of Afghanistan, Ch. 3. Art. 5., 22 Errõl bõvebben lásd Katona Magda: Az erõszak új hulláma Afganisztánban, Új Honvédségi Szemle, 2006/ p. 26

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

Románia nemzeti védelmi stratégiája

Románia nemzeti védelmi stratégiája 38 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2011. FEBRUÁR Tóth Sándor Románia nemzeti védelmi stratégiája Jelen írásában a szerzõ Románia nemzeti védelmi stratégiáját ismerteti és elemzi, illetve helyezi el a román stratégiaalkotási

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

ÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN.

ÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN. ÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN. TARTALOM 1, AZ ÁLLAM 2, ÁLLAMÉPÍTÉS HADERŐ SPECIALITÁSA KOMPLEXITÁS MAGYAR BÉKEMŰVELETEK FEJLŐDÉSE

Részletesebben

A MAGYAR KÜLÖNLEGES ERŐK LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSA

A MAGYAR KÜLÖNLEGES ERŐK LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSA IX. Évfolyam 2. szám - 2014. június BODORÓCZKI János bodoroczkijanos@gmail.com A MAGYAR KÜLÖNLEGES ERŐK LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSA Absztrakt A cikk betekintést nyújt a szerző kutatásába, áttekinti a magyar

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése

Részletesebben

ÚJ ÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA A MAGYAR HONVÉDSÉG BÉKETÁMOGATÓ MŰVELETEI KATONAI ÉPÍTÉSI GYAKORLATÁBAN

ÚJ ÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA A MAGYAR HONVÉDSÉG BÉKETÁMOGATÓ MŰVELETEI KATONAI ÉPÍTÉSI GYAKORLATÁBAN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Gulyás András ÚJ ÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA A MAGYAR HONVÉDSÉG BÉKETÁMOGATÓ MŰVELETEI KATONAI ÉPÍTÉSI

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI TANSZÁK

BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI TANSZÁK Az alábbi témajegyzékek nem minden esetben címlistát jelölnek, hanem olyan témaköröket, amelyekhez kapcsolódóan kell a választott konzulens egyetértésével a szakdolgozat konkrét címét meghatározni! BEVÁNDORLÁSI

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia Az Európai Parlament 2010. december 16-i állásfoglalása az új afganisztáni stratégiáról (2009/2217(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Katonai Vezetőképző Intézet TDK javasolt témái, témakörei

Katonai Vezetőképző Intézet TDK javasolt témái, témakörei Katonai Vezetőképző Intézet TDK javasolt témái, témakörei Hadászat- és Hadelmélet Tanszék 1. A hadikultúrák megjelenése a modern hadügyben 2. A hadikultúrák elméleti kérdései 3. A gerilla hadviselés elméletének

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról 86 A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról A Zrínyi Kiadó a Honvédelmi Minisztérium támogatásával és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szakmai gondozásában

Részletesebben

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során

Részletesebben

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon Pálné Kovács Ilona palne@rkk.hu A források Intézeti és saját több évtizedes kutatási tapasztalat Lőrincz Lajos akadémikus

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével

Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével A feladatom nagyon egyszerű. Felkérés alapján szeretnék tájékoztatást adni

Részletesebben

Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka

Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka 1. Cél A Nemzeti Kapcsolattartó, a Program Operátorok és a Projektgazdák valamennyi tájékoztatást

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

BEVEZETÉS. Tisztelt Pályázók!

BEVEZETÉS. Tisztelt Pályázók! DOKTORI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ Budapest 2014 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 2 Pályázati felhívás... 3 1. A képzés célja... 3 2. A képzési formák... 4 3. Az NKE doktori iskolái és kutatási területei... 4 4.

Részletesebben

H A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E

H A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E NATO KAPCSOLATOK ÉS FELADATOK SZARAJEVÓBAN NATO POLITICAL AND MILITARY RELATIONS IN BOSNIA-HERZEGOVINA A felbomló Jugoszlávia megoldatlan politikai konfliktusai vezettek a véres boszniai háborúhoz, amely

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

A honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége

A honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA VARGA LÁSZLÓ A honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége című doktori (PhD) értekezés szerzői

Részletesebben

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programok A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai 2009. december Országos Igazgatói Értekezlet Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. november 23. az

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Tóth László Ma Európában a nemzetállami logika és a közös európai fellépés vitája feszül. A kérdések úgy hangzanak, hogy

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon

Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon 2013. március 25. A katonai felsőfokú vezetőképző tanfolyam túlnyomó többségükben ezredesi rendfokozatot viselő

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG RÉSZVÉTELE A NEMZETKÖZI MŰVELETEKBEN

A MAGYAR HONVÉDSÉG RÉSZVÉTELE A NEMZETKÖZI MŰVELETEKBEN A MAGYAR HONVÉDSÉG RÉSZVÉTELE A NEMZETKÖZI MŰVELETEKBEN Dr. Isaszegi János vezérőrnagy MH Központi Kiképző Bázis parancsnoka Szentendre 2009. május 29. 1 A Magyar Honvédség részvétele a nemzetközi műveletekben

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

A NATO békemûveletek Afganisztánban (ISAF) és a védelemgazdaság kérdései

A NATO békemûveletek Afganisztánban (ISAF) és a védelemgazdaság kérdései Szenes Zoltán A NATO békemûveletek Afganisztánban (ISAF) és a védelemgazdaság kérdései A NATO mûveleteinek bemutatása elõtt három elõzetes megjegyzést kell tenni. Az elsõ, hogy az ISAF-mûvelet ahogy nevében

Részletesebben

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Térben Tudatos Társadalom

Térben Tudatos Társadalom Térben Tudatos Társadalom Iván Gyula műszaki főtanácsadó GIS Open 2014 Keretek Technológiák Tapasztalatok - Teendők Székesfehérvár, 2014. április 15-17. Térben Tudatos Társadalom (Spatially Enabled Society)

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT JELENTÉSTERVEZET. Külügyi Bizottság 2008/2003(INI) 31.1.2008

EURÓPAI PARLAMENT JELENTÉSTERVEZET. Külügyi Bizottság 2008/2003(INI) 31.1.2008 EURÓPAI PARLAMENT 2004 Külügyi Bizottság 2009 2008/2003(INI) 31.1.2008 JELENTÉSTERVEZET az európai biztonsági stratégia és az EBVP végrehajtásáról (2008/2003(INI)) Külügyi Bizottság Előadó: Helmut Kuhne

Részletesebben

Zrínyi Mikós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Hadtudományi Doktori Iskola. Mintál Noémi

Zrínyi Mikós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Hadtudományi Doktori Iskola. Mintál Noémi Zrínyi Mikós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Hadtudományi Doktori Iskola Mintál Noémi A tömegpusztító fegyverek elterjedését megakadályozni hivatott nemzetközi exportellenőrző rendszerek

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A könyvvizsgálat jelenlegi helyzete Európában

A könyvvizsgálat jelenlegi helyzete Európában A könyvvizsgálat jelenlegi helyzete Európában Az EU és a könyvvizsgálók Olivier Boutellis-Taft, FEE ügyvezető igazgató Standing for trust and integrity 2013. szeptember 19-20. MKVK, Magyarország Jó! Több,

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl 8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be.

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be. 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A cím alcímként négy országos hatáskörű szervet, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a továbbiakban együtt:

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. Dr. Rácz Lajos ezredes

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. Dr. Rácz Lajos ezredes ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Dr. Rácz Lajos ezredes A KÍNAI ÖSSZNEMZETI ERŐ NÖVEKEDÉSÉNEK HATÁSA A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA ÉS A NAGYHATALMAK GEOSTRATÉGIAI TÖREKVÉSEIRE Doktori (PhD) értekezés szerzői

Részletesebben

A NATO szerepe Európa biztonságának fenntartásában

A NATO szerepe Európa biztonságának fenntartásában A NATO szerepe Európa biztonságának fenntartásában Neiner András Európa változó földrajza Európa, mint a Föld egy meghatározott területén elhelyezked földrajzi, gazdasági. kulturális, politikai régió,

Részletesebben

MIÉRT HELIKOPTER? Koller József ezredes

MIÉRT HELIKOPTER? Koller József ezredes Koller József ezredes SZÁLLÍTÓ ÉS HARCI HELIKOPTER ERŐK MISSZIÓS FELAJÁNLÁSAINAK JELENLEGI HELYZETE, A LÉGI KIKÉPZÉS- TÁMOGATÓ CSOPORT (AIR MENTOR TEAM) VÉGREHAJTOTT MISSZIÓINAK GYAKORLATI TAPASZTALATAI

Részletesebben

MÁRTON ANDREA: A CIVIL TÁRSADALOM HELYZETÉNEK ÉS SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSAI

MÁRTON ANDREA: A CIVIL TÁRSADALOM HELYZETÉNEK ÉS SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSAI MÁRTON ANDREA: A CIVIL TÁRSADALOM HELYZETÉNEK ÉS SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSAI Az elmúlt évtizedben ismét reneszánszát éli a civil-katonai kapcsolatok kutatása. Az 1990-es években a volt szocialista országokban

Részletesebben

A KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP 3.2.1 PROGRAM)

A KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP 3.2.1 PROGRAM) A KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP 3.2.1 PROGRAM) 2015. november 25. Kövesdi Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 VÁLLALATI IKT

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

SZAKDOLGOZAT BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR SZAKDOLGOZAT BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT SZAKDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY A BÉKEFENNTARTÁS LEGÚJABB ASPEKTUSAI:

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

KATONAI BESZERZÉS II. A KÖZBESZERZÉS, (KÖZ)BESZERZÉS, BESZERZÉS RENDSZERE

KATONAI BESZERZÉS II. A KÖZBESZERZÉS, (KÖZ)BESZERZÉS, BESZERZÉS RENDSZERE X. Évfolyam 2. szám - 2015. június DERZSÉNYI Attila attila.derzsenyi@hm.gov.hu KATONAI BESZERZÉS II. A KÖZBESZERZÉS, (KÖZ)BESZERZÉS, BESZERZÉS RENDSZERE Absztrakt A katonai beszerzésről sokaknak első hallásra

Részletesebben

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma HEVES MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 3300 Eger, Eszterházy tér2. Telefon: (36) 522-111/11-95, BM: 31/11-95 A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési

Részletesebben