Címünk: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Telefon/fax: (06-1) Drótposta:

Átírás

1 A Jövő Nemzedékek Képviseletének I., II. és III. jelentése letölthető a Védegylet honlapjáról, a világháló-címről, valamint nyomtatott formában beszerezhető a Védegylettől. Címünk: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Telefon/fax: (06-1) Drótposta: iroda@vedegylet.hu

2 A JÖVŐ NEMZEDÉKEK KÉPVISELETE JELENTÉSE IV 2003 SZERKESZTETTE KAJNER PÉTER

3 AZ ÜGYEK KÉPVISELETÉBEN ÉS A JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSÉBEN 2003-BAN EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEZETEK: Abaújaranyos Faluszépítő Egyesület BOKARTISZ Kht. Dráva Szövetség besemiki@axelero.hu Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület ETK E-Misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Eötvös Károly Közalapítvány Magyar Környezetgazdaságtani Központ MAKK Nimfea Természetvédelmi Egyesület 3

4 Ökorégió Alapítvány Palocsa Egyesület Élő Környezetünk Helyreállításáért STOP Alapítvány STOP Védegylet WWF Magyarország A honlappal és drótpostával nem rendelkező szervezetek elérhetőségéről a Védegylet irodájában adnak bővebb tájékoztatást. 4

5 A JÖVŐ NEMZEDÉKEK KÉPVISELETÉNEK MUNKÁJÁT, ÉS A KIADVÁNY MEGJELENÉSÉT TÁMOGATTÁK: Környezetvédelmi Minisztérium, Zöld Forrás Kac A A az Európai Unió Phare ACCESS Programja és az Oktatási Minisztérium Segítségüket köszönjük! ISSN Kiadja a Védegylet Felelős kiadó: Csonka András Készült a Press Express Nyomdában, újrahasznosított papírra. Budapest,

6 A KÖTETBEN SZEREPLŐ ÖSSZEFOGLALÓKAT KÉSZÍTETTÉK: BÁDER LÁSZLÓ CSELÓSZKI TAMÁS 6 Palocsa Egyesület Élő Környezetünk Helyreállításáért E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület V.1 DR. GUBEK NÓRA Védegylet, a JŐNEK jogásza IV.1 III.1.1, III.1.2 JÁVOR BENEDEK Védegylet V.2, VII.2, VII.3 KAJNER PÉTER KARAKAI TAMÁS KOCSIS ANIKÓ MAKK, Védegylet, a JŐNEK titkára Palocsa Egyesület Élő Környezetünk Helyreállításáért Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért III.2, III.4, V.3, VII.1.1, VII.1.2 III.3 KOHLHEB NORBERT Védegylet VII.1.4 DR. MOLNÁR GÉZA BOKARTISZ Kht. III.1.1 MÓRA VERA TAKÁCS ANDRÁS Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület Abaújaranyos Faluszépítő Egyesület II. I. IV.2 VAY MÁRTON Védegylet VII.1.3 DR. VÁRI ANNA MTA Szociológiai Kutatóintézet VI. Külön köszönet illeti az ügyek képviseletében részt vett összes segítőtársunkat, akiket az egyes ügyeket bemutató fejezetek végén sorolunk fel.

7 TARTALOM BEVEZETÉS 9 I. A MEZŐGAZDASÁGI GÉNTECHNOLÓGIA MAGYARORSZÁGON 15 II. TERMÉSZETKÖZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS HELYZETE, KILÁTÁSAI MAGYARORSZÁGON 23 III. EGYÜTTÉLÉS FOLYÓINKKAL: VESZÉLYEK ÉS ESÉLYEK 33 III.1 A VÁSÁRHELYI TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE 35 III.1.1 Gyorsjelentés a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése állásáról 2003 november 35 III.1.2 Civil részvétel a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése Tárcaközi Bizottságban 45 III.2 A TERMÉSZETTEL EGYÜTTMŰKÖDŐ GAZDÁLKODÁS KÍSÉRLETE A BODROGKÖZBEN 49 III.3 A RÁBA MEGŐRZÉSE 63 III.4 A NOVO VIRJEI VÍZIERŐMŰ A DRÁVÁN 71 IV. TERMÉSZETVÉDELMI PROBLÉMÁK 91 IV.1 KÉKKÚTI KINCSKERESŐK 91 IV.2 TERVEZETT ANDEZITBÁNYA AZ ARANYOS-VÖLGYBEN, A ZEMPLÉNI-HEGYSÉGBEN 97 V. ERDEINK MEGŐRZÉSE ÉS GYARAPÍTÁSA 100 V.1 A NEMZETI ERDŐSTRATÉGIA ÉS NEMZETI ERDŐPROGRAM TÁRSADALMI VITÁJA 100 V.2 A VÉDEGYLET ÉS A WWF KUTATÁSA A VÉDETT ERDŐK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATBAN 115 V.3 KÖZÉRDEKŰ ADATKÉRÉS AZ ÁLLAMI ERDÉSZETI SZOLGÁLATTÓL AZ ŐRSÉGI ÜGYEK KAPCSÁN 123 VI. KÖZÖSSÉG-TÁJÉKOZTATÁS VAGY FÉLREVEZETÉS? AZ AJKAI ERŐMŰ TERVEZETT BERUHÁZÁSAINAK KÉRDŐJELEI 133 7

8 VII. ZÖLDTERÜLETEK CSÖKKENÉSE BUDAPESTEN ÉS AGGLOMERÁCIÓJÁBAN 143 VII.1 BUDAPESTI ÜGYEK 143 VII.1.1 Mélyparkoló a Budapest-terézvárosi Jókai téren 143 VII.1.2 Készülő terézvárosi környezetvédelmi KSZT-k 162 VII.1.3 A Budai alsó rakpart kiszélesítése 167 VII.1.4 A II. kerületi új KVSZ 183 VII.2 A ZÖLDTERÜLETEK VÉDELMÉBEN 189 VII.3 A FÁK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ KORMÁNYRENDELET FELÜLVIZSGÁLATA 201 VIII. A JŐNEK ÁLTAL KÉPVISELT ÜGYEK TEMATIKUS ÁTTEKINTÉSE 207 8

9 BEVEZETÉS A Föld minden egyes nemzedék tulajdona teljes egészében és saját jogon, annak egész élete során. Az elsőtől a második nemzedék adósságok és megterhelések nélkül kapja azt meg, a másodiktól pedig a harmadik és így tovább. Ha ugyanis az első nemzedék adóssággal terhelné meg, akkor a Föld a halottaké lenne, nem pedig az élő nemzedékeké. Tehát egy nemzedék se vállalhat fel nagyobb adósságot, mint amekkorát a saját élete folyamán meg tud fizetni... Thomas Jefferson (Levél James Madisonhoz, 1789) A Jövő Nemzedékek Képviselete működésének harmadik évében ügyeink köre ismét tovább bővült és változatosabbá vált, tegyük hozzá: sajnos. Az elmúlt években a Képviselet munkájával egyértelműen bebizonyította, hogy nem (a működés alapjául szolgáló törvénytervezetet kevéssé ismerők által vélt) zöld ombudsmani szerepkört kíván betölteni, hatásköre ennél jóval szélesebb. A képviselt ügyek mindegyikénél világossá vált számunkra, hogy az utódaink sorsát, életkörülményeit meghatározó, hosszú távra kiható döntések nem környezetvédelmi ügyek, hanem a demokrácia próbakövei is. Ezen túlmenően pedig javaslataink remélhetően egy élhető jövő, egy fenntartható társadalmi berendezkedés csírái egyben. A Jövő Nemzedékek Képviselete (JŐNEK) olyan ügyekben jár el, amikor úgy ítéli meg, hogy adott hatóság(ok) döntése vagy magánszemélyek tevékenysége sérti az utánunk jövők jogát a földi életlehetőségek gazdag változatosságához, illetve az egészséges környezethez. A társadalmi szervezetek rendelkezésére álló eszközökkel próbálunk közbelépni olyan döntések, tevékenységek esetén, amikor úgy látjuk, hogy ezek visszafordíthatatlanul csorbítanák utódaink jogát az egészséges környezethez, az emberhez méltó léthez. Döntések, amelyeket ma hoznak meg, de ezek kárait, a ma adósságait 9

10 gyermekeink, unokáink fogják fizetni. A törlesztési futamidő változó: a rakparti sztráda következtében a Dunától elvágott, a közlekedési eredetű szennyezés növekedésétől szenvedő nemzedékek vélhetőleg évtizedekig fizetik majd kamatostul a ma elhibázott közlekedéspolitikájának árát. A szennyvíztisztításban a költségigényes, nagyvárosi technológiákat apró falvakra erőltető állami finanszírozási és szabályozási gyakorlat árát szintén évtizedekig fogják fizetni az ezek működtetésére képtelen önkormányzatok és lakosaik. A mezőgazdaságban mesterségesen, géntechnológiai úton létrehozott élőlények felelőtlen, nagyléptékű alkalmazása már az evolúció időtávját feszegeti, következményei beláthatatlanok. Amikor az utánunk jövők demokratikus jogát próbáljuk érvényesíteni azzal, hogy szót emelünk: ne hozzanak olyan döntéseket, ami az ő jogukat szűkíti a tekintetben, hogy saját sorsukba beleszólhassanak, egyben mi magunk, a ma élő nemzedékek törékeny és szűken értelmezett demokratikus jogait is megpróbáljuk megvédelmezni vagy kiterjeszteni. Számos ügy kapcsán találkoztunk azzal, hogy a politikusok, döntéshozók számára fiatal hazai demokráciánk máris terhessé kezd válni. A civilek túl sokat akadékoskodnak, zavarják a komoly munkát. Vannak politikusok, akik a káros hatású tervek ellen tiltakozókkal szemben beruházásvédelmi törvényt vetnének be, vannak akik a közösségi tájékoztatást manipulálják és szinte mindennapos, hogy a hatóságok visszatartják a közérdekű információkat. Nemrégiben megszületett e trend talán eddigi legvészjóslóbb gyermeke: a gyorsforgalmi utakról szóló törvény. A máskor hivatásszerűen egymás ellen szavazó parlamenti pártok könnyfakasztó egységet mutattak, amikor a demokratikus jogok korlátozásáról és a környezetvédelem mozgásterének szűkítéséről volt szó a beruházások érdekében. A pártok közös gyermekének számító kisded ugyanis példátlan egyébként valószínűleg alkotmányellenesen és több törvényt is sértő módon szűkíti le az érintettek beleszólási jogát és a környezetvédelmi hatóságok jogköreit az autópálya-építések során. Régóta tudjuk: a demokrácia nem adomány, adottság, hanem folyamatos küzdelem eredménye Minden nap meg kell harcolni érte; ha úgy tetszik, a társadalmi párbeszéd terméke. A JŐNEK azért is tűz zászlajára egyes 10

11 ügyeket, hogy ezek egyáltalán a közbeszéd tárgyaivá váljanak. Sokszor a döntéshozókra az gyakorolja a legnagyobb befolyást, hogy az ügyekről szó van, a nyilvánosság figyelő szeme olyan szempontokat is be tud vinni a döntéshozatalba, amik egyébként teljesen kimaradtak volna. A képviselt ügyek egy részében tehát a jövő nemzedékek (és a magunk) számára kívánjuk megőrizni értékeinket, de az ilyen esetekben sem csupán a konzerválás a célunk, hanem egy a fogyasztói társadalom által leszűkítetten értelmezett jólét helyett a jól-lét felé mutató, erőforrásainkat nem felélő, hanem gyarapító társadalmi berendezkedésről szóló diskurzus alapjainak lerakása is célunk. Minden ügy esetében célunk nem csak az, hogy megfogalmazzuk: mit ne, hanem azt is, hogy mit igen. Ma már kevés csupán megőrizni azt amink van, hiszen mi és az előttünk járók már így is óriási adósságot halmoztak fel. Sürgősen meg kell kezdenünk létalapjaink helyreállítását ehhez adnak példát az egyes esetekben felkínált alternatívák az erdők kezelésének javasolt stratégiájától a városi közlekedésig. A JŐNEK munkájának kereteit a Sólyom László professzor az Alkotmánybíróság volt elnöke, a Védegylet elnökségi tagja által a Védegylet vezetőségének felkérésére 2000 májusában készített törvénytervezetet adja. A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosáról szóló törvényjavaslat szerint e szószóló a Magyar Köztársaság Alkotmányával összhangban, a döntéshozatali folyamatok során képviselhetné az ezen döntésekből kirekesztett eljövendő nemzedékek érdekeit, és ellenőrzi, hogy azok ne sérülhessenek. Mint ismeretes, a törvénytervezet a politika számos fórumát megjárta. Jóllehet a törvényjavaslatot valamennyi parlamenti párthoz eljuttattuk, részükről semmiféle visszajelzés megkeresésünkre nem érkezett. Végül 2001 tavaszán Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke, és Hegyi Gyula képviselő közös képviselői indítványként javaslatunkat a Parlament elé terjesztette. Ekkor a javaslat nem jutott túl a bizottsági vitákon. Szili Katalin több ízben is ígéretet tett, hogy pártjának kormányra kerülése esetén a törvényjavaslatot ismételten beterjesztik. A évi választásokat követően, ígéretüknek megfelelően a javaslatot már korábban is beterjesztő képviselők a törvénytervezetet 11

12 ismételten a Parlament elé vitték és június 10-i dátummal beterjesztették. Ennek nyomán a nyári szünetet követő őszi ülésszak során, október 2-án a Környezetvédelmi Bizottság napirendjére tűzte annak tárgyalását. Az ülésen lezajlott viták ellenére a Bizottság a törvényjavaslatot jelentős többséggel ismételten általános vitára alkalmasnak találta. Rövid időn belül a Gazdasági Bizottság is napirendre tűzte a törvényjavaslatot, melyet vitát követően ez a Bizottság is általános vitára javasolt. Ezután azonban a biztatóan induló folyamat megakadt. A másik két, illetékesként kijelölt bizottság (Emberijogi és Kisebbségi valamint Ifjúsági) a törvényjavaslatot mostanáig, több mint egy év elteltével nem tárgyalta, és az őszi ülésszak napirendjén egyáltalán nem is szerepelt. Az az érdeklődés, amely beterjesztésekor a javaslat körül a politika részéről tapasztalható volt, jobbára megszűnt. Mintha maguk a beterjesztő képviselők is kihátráltak volna a törvénytervezet mögül december 2-án és 4-én Kóródi Mária Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszterrel illetve Dr. Lenkovics Barnabással, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosával találkoztunk, hogy egyeztessük a törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontokat. Sajnos azt kellett tapasztalnunk, hogy a tervezetet különböző okokból egyik intézmény sem támogatja. Mindezek alapján azt a következtetést kellett levonnunk, hogy a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának intézménye még jó ideig nem valósulhat meg Magyarországon. Ez a tapasztalat megerősített abban, hogy a jövő generációk érdekeinek védelme érdekében az elképzelt ombudsman feladatait ellátó civil kezdeményezés, a Jövő Nemzedékek Képviselete folytassa munkáját. Az alábbi füzetben bemutatott ügyeknél a korábbiaknál jóval több hivatalos dokumentumot idézünk, leveleket, jogszabálymódosítási javaslatokat. Ennek célja, hogy a hasonló ügyekkel foglalkozó társadalmi szervezetek, magánszemélyek számára bemutassuk: mi milyen eszközökkel próbáltuk jobb belátásra bírni a hatóságokat, döntéshozókat, befektetőket. Remélhetőleg az alábbiakban bemutatott ügyek hasznos példákkal szolgálnak. A Jövő Nemzedékek Képviselete ezúton mond köszönetet mindazon civil szervezeteknek, akik áldozatos munkájukkal segítették e 12

13 kezdeményezés működését 2003-ban is. A JŐNEK a jelentés elején felsorolt szervezetek hálózataként működik ez biztosítja, hogy a legváltozatosabb területeken képes közbeavatkozni közös értékeink védelméért, egy élhető jövő megalapozásáért gyermekeink és a saját érdekünkben. Amennyiben tevékenységünk felkeltette érdeklődését, és bekapcsolódna munkánkba, bármely egyéb módon támogatná azt, vagy pusztán részletesebben szeretné megismerni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a Jövő Nemzedékek Képviseletével a Védegylet címén: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Telefon / fax:(06-1) Drótposta: iroda@vedegylet.hu 13

14

15 I. A MEZŐGAZDASÁGI GÉNTECHNOLÓGIA MAGYARORSZÁGON I.1 NEMZETKÖZI FOLYAMATOK SODRÁSÁBAN A JŐNEK legutóbbi jelentésében foglaltak óta nem sok változás történt a mezőgazdasági géntechnológia hazai alkalmazása terén. Noha 2002 decemberében az Országgyűlés elfogadta az 1998/XXVII törvény módosítását amelyből az általunk javasolt kiegészítések (l. a JŐNEK évi jelentését) zöme sajnos kimaradt a géntechnológiai úton módosított (GM) növények magyarországi termesztése sem kezdődött még el. Idén a korábbiakhoz hasonló keretek között folytatódtak a szántóföldi kísérletek, de forgalmazási engedély iránti kérelmek benyújtása leghamarabb 2004 első felében várható. A nemzetközi porondon azonban az év folyamán több olyan fontos fejlemény is történt, amelyek hosszabb távon alapvetően befolyásolhatják a GM növények (és később állatok) elterjedését világszerte, így nálunk is. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy az Egyesült Államok kormánya májusban elszánta magát egy már régebben beígért lépés megtételére, és vitarendezési eljárást kezdeményezett a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Európai Unióval szemben, arra hivatkozva, hogy az utóbbi illegális kereskedelmi korlátokat állít a GM növények behozatala elé. Az amerikai kormányzat már évek óta tiltakozik ez EU ún. de facto moratóriuma (a törvények nem tiltják ugyan a GM a növények termesztését, ám néhány kivételtől eltekintve egyáltalán nem termelnek ilyeneket) miatt, amely állításuk szerint mezőgazdaságuknak éves szinten 300 millió dolláros bevételkiesést okoz. Az Unió tagországainak egy csoportja azonban a teljes szabályozási rendszer felülvizsgálatához kötötte a GM növények engedélyezési eljárásának újbóli elindítását, ez a folyamat viszont éveket vett és vesz még most is igénybe. 15

16 A biotechnológiai iparral szoros kapcsolatot ápoló amerikai mezőgazdasági és kereskedelmi minisztériumok már januárban javaslatot tettek a WTO-eljárás megindítására, akkor azonban az iraki háborúval kapcsolatos feszültség háttérbe szorította ezt az ügyet. Májusban viszont elérkezettnek látták az időt az ún. formális konzultáció kezdeményezésére, ami a WTO-vitarendezési eljárás előszobájának tekinthető. Ennek során a feleknek 60 nap állt rendelkezésére, hogy peren kívüli eljárással rendezzék nézeteltérésüket. Ennek előre látható sikertelensége nyomán márpedig az amerikai fél július elején hivatalosan is bejelentette a tárgyalások kudarcát háromtagú döntőbíróság jött létre, amelyhez bármely, az ügyben érdekelt WTO-tagország benyújthat szóbeli vagy írásos bizonyítékot. A döntőbíróság egyhangú véleményt hoz, amely ellen a WTO Feljebbviteli Testülete előtt lehet majd fellebbezni. Ez utóbbi 7 főből áll, akik közül általában három foglalkozik egy üggyel. Az egész eljárás, beleértve a fellebbezést is kb. másfél évig tarthat, vagyis eredmény 2004-ben tavasszal/nyár elején várható. Amennyiben a vesztes fél meghatározott időn belül nem hajtja végre a döntőbíróság által javasolt intézkedéseket (azaz megszünteti a szabályokkal ellentétben álló gyakorlatot), a nyertesnek jogában áll emiatt megtorló intézkedéseket kiszabnia, büntetővámok formájában. A WTO vitarendezési mechanizmusa több ok miatt is alkalmatlan a téma megfelelő kezelésére, és bevonása széles körben heves aggodalmakat váltott ki. Ez a vitarendezési lehetőség ugyanis a nemzetközi szervezetek körében több szempontból is egyedülálló. Egyrészt az eljárás teljesen zárt ajtók mögött folyik: mind a döntőbíróság tagjainak kiléte, mind a bizonyítékként beadott anyagok titkosak, állampolgárok, civil szervezetek semmilyen érdemi beleszólási lehetőséggel nem rendelkeznek. Az elmúlt években lezajlott, környezeti ügyekhez kapcsolódó esetek egyértelműen azt mutatják, hogy a döntőbíróság kizárólag csak a szűken vett kereskedelmi szempontokat mérlegeli, egészségügyi, környezet- vagy fogyasztóvédelmi érvek aligha vannak rájuk hatással. Fellebbezni pedig csak egy másik, szintén a WTO keretein belül működő testülethez lehet. Mindez önmagában még talán nem lenne 16

17 olyan nagy horderejű probléma a szankcionálási lehetőség nélkül, ami viszont hatásos kényszerítő eszköz az ítéletek betartatására. Ráadásul a megtorlásként alkalmazott büntetővámokat nem is kell feltétlenül csak a vitatott területen érvényesíteni: a legutóbbi, a hormonkezelt marhahús körül zajló transzatlanti vita nyomán az Egyesült Államok a skót gyapjútól kezdve a francia camembertig egy sereg terméket sújtott 50%-os vámmal. Ez az eset jól mutatja a WTO-ítéletek hosszú távú hatását is: noha az EU nem oldotta fel a vitát kiváltó behozatali tilalmat, azóta a világban egyetlen ország sem tiltakozott az amerikai hormonkezelt marhahús ellen (egyébként GM baktériumokkal termeltetett hormonokról van szó). A szankcionálás lehetősége a GM ügyben sem elsősorban Európát fogja érzékenyen érinteni, hiszen az öreg kontinens gazdasági ereje lehetővé teszi az ellenállást. Mivel az eljárás befejezésének várható időpontjában Magyarország minden valószínűség szerint már az Unió teljes jogú tagjai lesz, nálunk is hasonló következményekre lehet számítani. Egy sor fejlődő ország azonban még csak mostanában dolgozza ki biobiztonsági szabályrendszerét, és törvényeik megalkotása során elsősorban az európai mintákat tartják szem előtt. Amennyiben az EU vesztesként kerül ki az eljárásból, könnyen előfordulhat, hogy ezek az országok sem mernek az USA ellenében szabályokat alkotni. Ugyanakkor az európai moratóriumra való hivatkozás meglehetősen ingatag lábakon áll. A GM élőlények kibocsátását szabályozó 2001/18- as direktíva után az Európai Parlament idén nyáron elfogadta az ilyen élőlények címkézésére és nyomon követésére vonatkozó új szabályokat is (ezt még nem hirdették ki), ezzel elvileg elhárult a moratórium feloldása előtt álló összes akadály. (A helyzet mégsem lett sokkal egyszerűbb, mivel egyes tagországok [pl. Ausztria, Luxemburg] továbbra is problémás területeket érzékelnek, ilyen pl. a GM élőlényekkel kapcsolatos felelősségbiztosítás kérdése.) Jóllehet az USA már korábban jelezte, hogy az új uniós törvényeket is illegális kereskedelmi korlátozásnak tekinti, és mint ilyenre, rájuk is kiterjeszti panaszát, kérdés hogy mekkora sikerrel jár majd. Az új szabályok egyértelmű tiltást ugyanis nem tartalmaznak, az már más lapra tartozik, 17

18 hogy pl. az élelmiszer-összetevőknek a tanyától a tányérig való nyomon követéséhez szükséges rendszer komoly többletköltségeket okoz majd. Még valószínűbb azonban, hogy végső soron a piac fogja eldönteni a GM növények és élelmiszerek jövőjét, hiszen az irántuk mutatkozó kereslet Európában továbbra is gyakorlatilag nulla. További új színt visz a képbe, hogy szeptember 11-én hatályba lépett a biológiai biztonságról szóló Cartagenai Jegyzőkönyv. Ez a nemzetközi egyezmény (az USA nem írta alá) pedig éppen a GM élőlények határokon átnyúló forgalmát és szállítását, azaz lényegében kereskedelmét szabályozza. Ennek értelmében ilyen élőlényeket exportálni csak az importőr ország előzetes tájékoztatása és beleegyezésének megszerzése nyomán lehet kérdés, hogy a WTO döntőbírósága hajlandó lesz-e ennek figyelembe vételére? A folyamat így egyben annak tesztje is, hogy kereskedelmi szempontok felülírhatják-e a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények előírásait. Pillanatnyilag tehát még semmi sem dőlt el, de a következő hónapok alapvető változásokat hozhatnak. A GM élőlények ügye annyiban is különbözik az összes korábbi WTO-eljárástól, hogy a civil társadalom és a környezetvédő mozgalmak az első pillanattól kezdve figyelemmel kísérik a folyamatot, és támogatóik mozgósítására törekednek világszerte. Magyarországon (a média tájékoztatásán túl) két fő irányban igyekeztünk lépéseket tenni: 33 környezetvédő szervezet aláírásával levelet intéztünk a magyar kormányhoz, amelyben sürgettük, hogy hazánk a WTO tagjaként az EU oldalán vegyen részt az eljárásban. Több, tájékozatlanságról árulkodó, semmitmondó válasz után, a Külügyminisztérium tájékoztatásából kiderült, hogy a kormány nem tervez ilyen lépést, mivel az EU-tól nem érkezett erre való felkérés, és úgy látják, nem tudnák az uniós érvelést kiegészíteni, támogatni. A nyár folyamán az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének címzett képeslapküldő kampányt indítottunk. A lapok aláírói arra kérték az amerikai kormányzatot, hogy álljon el az eljárás folytatásától, és ne akarja Európa torkán lenyomni a nemkívánatos, bizonytalan következményekkel járó GM élelmiszereket. Az akció még e sorok írásakor is folyamatban van. 18

19 Ilyen és hasonló, világméretű megmozdulásokkal reményeink szerint most még meg lehet állítani a mezőgazdasági géntechnológia kizárólagosan szűk üzleti érdekeket szolgáló erőszakos elterjesztését, és egyben megmutatni, hogy az emberek feje fölött és akarata ellenében, kereskedelmi érdekekre hivatkozva nem lehet eldönteni, hogy ki mit egyen a világban. A WTO-eljárás kimenetele az egész világban de főként annak szegényebb országaiban döntő mértékben meghatározhatja, fellazíthatja a GM élőlényekre vonatkozó szabályozás rendszerét. Ez azonban minden valósínűség szerint vissza fog hatni a Európára, így Magyarországra is, még akkor is, ha az Unió továbbra is fenntartja szigorú intézkedéseit. A GM élőlényekre fokozottan igaz, hogy a szennyezés nem ismer határokat, és ha ez egyszer bekövetkezett, akkor hiába minden szabályozás: a mezőgazdasági géntechnológia, annak összes következményével (l. a JŐNEK évi jelentéseit) egyszer s mindenkorra velünk marad. I.2 A 35 CIVIL SZERVEZET ÁLTAL ALÁÍRT, A KORMÁNYNAK CÍMZETT PETÍCIÓ Tisztelt Miniszterelnök úr! Tisztelt Nagykövet Úr! Ez év május 13-án az Amerikai Egyesült Államok kormánya bejelentette, hogy formális konzultációs eljárást kezdeményez a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Európai Unió ellen a genetikailag módosított (GM) élőlények kibocsátására és mezőgazdasági alkalmazására 1999 óta érvényben lévő de facto moratórium miatt. Az amerikai küldöttség június 19-én közzétette, hogy a kétoldalú egyeztetések nem jártak sikerrel, ezért döntőbíróság felállítását, azaz a teljes WTO vitarendezési eljárás lefolytatását kéri a szervezettől. 19

20 Felháborítónak tartjuk azt az arroganciát, amellyel az amerikai kormányzat rá akarja erőltetni az európai farmerekre és fogyasztókra az általuk elutasított GM terményeket és élelmiszereket. A genetikailag módosított növények termelése és fogyasztása számos környezeti és egészségügyi kockázatot hordoz magában, amelyek jó része előre nem látható és hosszú távon nem visszafordítható. A potenciális következményeket és veszélyeket még sehol a világon nem vizsgálták meg kellő alapossággal, így a módosított élőlények mezőgazdasági alkalmazásának agresszív terjesztése nem más, mint emberkísérlet társadalmi méretekben. A géntechnológia alkalmazása kizárólag az agráripari nagyvállalatok szűk csoportjának érdekét szolgálja, a környezetbarát mezőgazdaság és széles társadalmi csoportok rovására. Úgy gondoljuk, hogy a világ minden országában az állampolgárok szuverén joga, hogy döntsön arról, akar-e ilyeneket fogyasztani, és a kormányok felelőssége a választási szabadság lehetőségének biztosítása. Az USA keresete ezt a jogot semmisítené meg Európában, és közvetve a világ más részein is. Felszólítjuk ezért a Magyar Kormányt, hogy a genfi WTO követségen keresztül és minden más releváns fórumon támogassa az Európai Unió álláspontját a genetikailag módosított élőlényekre vonatkozó jogvitában; minden lehetséges eszközzel hasson oda, hogy a környezet- és egészségvédelem szempontjai elsőbbséget kapjanak a várható vitarendezési eljárás folyamán, Magyarország a WTO tagjaként a vitarendezési eljárásról szóló szabályok 10. Fejezete alapján vagy amicus curiae megbízás benyújtása révén jogosult bekapcsolódni a jogvitába, és kifejteni álláspontját. Az Európai Unió jövendő tagjaként és a hazai fogyasztók érdekében, akiknek többsége szintén elutasítja a GM élelmiszereket, a Kormánynak kötelessége a környezet- és egészségvédelmi megfontolásokon alapuló európai álláspont támogatása. Magyarország, mint a közeljövőben életbe lépő, biológiai biztonságról szóló Cartagenai Jegyzőkönyv aláírója kötelezettséget vállalt arra, hogy a GMO-k nemzetközi kereskedelmében érvényesüljön 20

21 az elővigyázatosság elve, amelynek alapján az egyezmény tagjainak jogában áll elutasítani a módosított élőlények behozatalát. A fenntartható mezőgazdaság támogatása érdekében hazánknak követnie kellene Szlovénia, Ausztria és Olaszország példáját, amelyek a közelmúltban hoztak léte egy határon átnyúló, ökológiai (organikus) mezőgazdasági biorégiót, kizárva a genetikailag módosított növények termelését erről a területről. Kapják: Medgyessy Péter, miniszterelnök Dr. Balás Péter, WTO nagykövet Csillag István, gazdasági és közlekedési miniszter Persányi Miklós, környezetvédelmi és vízügyi miniszter Németh Imre, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter I.3 A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM VÁLASZLEVELE Hosszú várakozás után választ kaptunk a Külügyminisztériumtól. Az alábbiakban a Dr. Major István által szignált levél érdemi részét ismertetjük. Alighanem a levél stílusa és a zárásképpen a civil szervezetek számára megfogalmazott üzenet magáért beszél. 21

22 [ ]Magyar részről úgy ítéltük meg, hogy a genetikailag módosított szervezetek kibocsátására és mezőgazdasági alkalmazására vonatkozó EU-jogszabályok WTO-konztisztenciájának alátamásztására vonatkozó uniós érvrendszert érdemben kiegészíteni és így a jogvita kimenetelét befolyásolni nem tudjuk. Ez nyilvánvalóan egyezik az EU megítélésével is, hiszen szemben azzal, hogy egy gyakorlatilag párhuzamosan folyó jogvitában (EU- védjegyekre illetve földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályozása) már a konzultációs szakaszban felkérést kaptunk a részvételre, az EU a tárgyi vitarendezési eljárásba nem igényelte bekapcsolódásunkat. Vitarendezési ügyekben való esetleges magyar részvétel szükségességének és célszerűségének megítélésében jelenleg és a továbbiakban azért kell rendkívül körültekintően, az EU elvárásait fokozott mértékben figyelembe véve eljárni, mivel egyrészt küszübön áll uniós csatlakozásunk, másrészt ennek megtörténte után WTO-beli vitarendezési ügyekben, önálló kereskedelempolitika folytatásának joga hiányában, már nem vehetünk részt. Természetesen a WTO-tagok, így Magyarország ügyben érdekelt kormányzati szervezetei, így például az Önöké előtt is, nyitva áll a lehetőség, hogy álláspontjukat ún. amicus curiae beadvány útján a vitarendezési eljárás során kifejtsék. Óvnánk azonban egy ilyen lépés megtételétől, amennyiben az EU által képviselt érvrendszert új elemmel nem tudják kibővíteni és különösen akkor, ha az EU álláspontját bármi módon zavaró szempontokat kívánnának felvetni. Az összefoglalót készítette: MÓRA VERA, Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület (ETK) Munkatárs: TAKÁCS-SÁNTA ANDRÁS, Védegylet, MTA-ELTE Evolúciógenetikai Kutatócsoport 22

23 II. TERMÉSZETKÖZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS HELYZETE, KILÁTÁSAI MAGYARORSZÁGON Mottó: Azokból a kövekből, melyeket elénk gurítnak lépcsőt építünk! Amikor Magyarországon vidékfejlesztésről beszélünk, egyrészt az EU vidékfejlesztési politikájának fő kritériumai, másrészt általános, elsősorban a környezetre vonatkozó elvárások mérvadók. Az előbbihez tartozik a decentralizáció, a helyi lakosságmegtartó erő növelése, az utóbbihoz pedig a környezeti fenntarthatóság. Ezek az alapelvek azonban különböző lobby-érdekek, információk hiánya és szervezetlenség miatt gyakran csorbát szenvednek. A szennyvíztisztítás kérdése ma Magyarországon az a bizonyos állatorvosi ló, amelyen minden elképzelhető betegség tanulmányozható: információhiány, félretájékoztatás, sem a környezeti, sem a gazdaságossági érdekek nem érvényesülnek és minden szinten virágzik a korrupció... Ékes bizonyítékot nyújtva arra, hogy a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés nem kis részben morális kérdés szakmai és más értelemben egyaránt! Ma a legtöbb esetben a csatornázás és szennyvíztisztítás megoldása sajnos nem más, mint környezetvédelmi beruházásnak álcázott profitorientált környezetrombolás, ami senki másnak nem jó, kizárólag a kivitelezőknek. Pedig a környezettechnológiák alkalmas megválasztása az a terület, ahol talán a legtöbbet tehetünk a vidék fenntartható fejlődése érdekében, a helyi, átlátható, kezelhető, tájadekvát, ökologikus rendszerek létrehozásával. Előző jelentéseinkben beszámoltunk arról, hogy hazánkban hogyan alakulnak a kisléptékű, természetközeli szennyvíztisztítás intézményi és támogatási feltételei. Összességében úgy láttuk, hogy ezek az alternatív megoldások egyre ismertebbé és népszerűbbé válnak azok körében, akik potenciális felhasználói lehetnének e rendszereknek, ugyanakkor a 23

24 megvalósítás iránt a hatóságok és az állami támogatási rendszer egyre nagyobb akadályokat gördít jóllehet a feltételek eleinte sem voltak túl kedvezőek. II.1 A TERMÉSZETKÖZELI SZENNYVÍZKEZELÉS HELYZETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN A centralizált vagy decentralizált szennyvízkezelés problematikája a Nyugat-Európai országokban is hosszú éveken át vitatéma volt, ma azonban szinte valamennyi külföldi szakember azt a tapasztalatot erősíti meg, hogy mind a környezeti szempontok, mind a költséghatékonyság (a hosszú külterületi csatornavezetékek elkerülése) érdekében a helyi szennyvíztisztítás megvalósítására kell törekedni. Az ún. természetközeli szennyvíztisztítási eljárások alkalmazása az 1970-es évek végétől kezdve Nyugat-Európában környezet- és gazdaságpolitikai okokból egyre nagyobb teret nyert. Az azóta eltelt időben, az ilyen rendszerekkel kapcsolatban széleskörű megfigyeléseket végeztek, illetve sok tapasztalatot szereztek és sok adatot gyűjtöttek. Csak Bajorországban több mint 3000 egyedi természetközeli szennyvíztisztító rendszer működik, de a szomszédos Ausztriában is igen elterjedt: csak a gyökérmezős technológiából van Nyugat Európában a hatóságok a szakma kitartó munkájának eredményeképpen lefektették azokat a tervezési, építési és üzemeltetési irányelveket, amelyek mentén való tervezés és kivitelezés esetén ezek a rendszerek megbízhatóan működnek és betartják az előírt határértékeket. Ma az EU-ban egységes a joggyakorlata, szabályozása a természetközeli szennyvíztisztításnak, nem ütközik akadályba sem az engedélyeztetés, sem a kivitelezés. Örvendetes volna, ha a hazai jogalkotók, illetve hatóságok e téren is olyan gyorsan és teljesen körűen harmonizálnák a jogi és végrehajtási kereteket az EU gyakorlatával, mint azt számos más területen tették, és nem éppen az olcsóbb, 24