2014-ben hatályba lépő uniós jogszabályok

Átírás

1 2014-ben hatályba lépő uniós jogszabályok Szigorúbb fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi szabályok, a szellemi tulajdonjog hatékonyabb védelme, megújuló Erasmus+ diákcsere-program néhány példa azon uniós jogszabályok közül, amelyek idén lépnek hatályba. De 2014-ben valószínűleg pont kerül a bankunió és a munkavállalók szabadabb mozgását biztosító szabályok végére is. Erősödik a szellemi tulajdonjogok védelme azzal, hogy bővül a szabálytalanságnak minősülő esetek köre, amelyeket a határoknál ellenőrizhetnek. Ezzel kapcsolatban új szabályok lépnek életbe januártól több tagállamban a bíróságok illetékességét és az ítéletek kölcsönös elismerését illetően is. Miután lezárul az uniós segélyezési önkéntes program kísérleti szakasza, a következő hét évben mintegy 10 ezren vállalhatnak önkéntes munkát világszerte humanitárius segélyprogramok keretében. Erasmus+ néven él tovább a népszerű diákcsere-program, amely között több mint 4 millió diák külföldi tanulását vagy képzését teszi majd lehetővé. A programra 14 milliárd eurót költenek. Novemberben és februárban lépnek hatályba azok a szabályok, amelyek környezetbarátabbá teszik a szárítógépeket és hatékonyabbá teszik az elektromos hulladék felhasználását. Áprilisban búcsút vehetünk a higanyos hőmérőktől, mivel ezentúl az ilyen mérőeszközökre is kiterjed a vegyi anyagok engedélyezésére vonatkozó uniós rendelet (REACH) hatálya. 1 Ezentúl kötelező lesz feltüntetni a tápértékre vonatkozó információt a feldolgozott élelmiszereken, a fel nem dolgozott hústermékeken pedig a termék eredetét kell majd megjelölni. A vásárlókat tájékoztatni kell arról, is, hogy az élelmiszer tartalmaz-e valamilyen allergén összetevőt, például tejet vagy mogyorót. Idén fogadhatják el az uniós intézmények az új bankszanálási szabályokat, a betétek védelmét garantálni hivatott előírásokat és a munkavállalók szabad mozgását megkönnyítő szabályokat. Ezenkívül pont kerülhet az új uniós adatvédelmi szabályok és a dohányirányelv végére is. Ezekről további részletek a jobb oldali linken elérhető tematikus összeállításainkban találhatók. Forrás: Európai Parlament Egyszerűbben benyújtható hivatalos dokumentumok külföldre költözéskor Az Unió másik tagállamába költöző egyéneknek és vállalatoknak egyaránt kevesebb papírmunkával kell majd megbirkózniuk a Parlamentben kedden elfogadott jogszabálytervezetnek köszönhetően. A tagállamok jóváhagyására váró tervezet egyszerűsítené bizonyos hivatalos okiratok, például anyakönyvi kivonatok vagy házasságlevelek eredetiségének igazolását.

2 Az uniós rendelet előnyei közvetlenül jelentkeznek majd. Csökken a bürokrácia és eggyel kevesebb akadály áll a valóban nemzeteken átívelő és határok nélküli Európai Unió útjában" - mondta a német szocialista Bernhard Rapkay képviselő a szavazás után. Sajnos azonban a Tanácsnak még tanulnia kell, hogyan helyezze az uniós polgárokat az első helyre. A Parlament ezért megállapodásra buzdítja a tagállamokat, hogy az európaiak végre kihasználhassák a változások kínálta előnyöket."az 573 szavazattal, 62 ellenszavazat és 44 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály a hivatalos okiratok eredetiségének vizsgálata során alkalmazandó szabályokat fogalmazza meg. Kevesebb adminisztráció Az új szabályok eltörölnék a közokiratok eredetiségének igazolására jelenleg például a családi állapot vagy a szellemi tulajdonjogok esetében használt konzuli felülhitelesítést. A képviselők további okiratokra, többek között a képzést, az adófizetést és a társadalombiztosítási befizetéseket igazoló dokumentumokra is kiterjesztenék az egyszerűsített eljárást. A képviselők emellett a nem hivatalos fordítások és másolatok elfogadását megengedő szabályokat is megerősítették. Választható többnyelvű EU-formanyomtatvány A jogszabály új, többnyelvű formanyomtatványokat is bevezet, amelyekkel elkerülhető a fordíttatás és a feldolgozó hatóságok dolga is egyszerűbb lesz. Ezeket a nemzeti nyomtatványok helyett a születés, halál, házasság, a bejegyzett élettársi kapcsolat, a vállalkozások képviselete igazolására lehetne használni. A képviselők további 11 fajta formanyomtatványt jelentetnének meg több nyelven, ezek a név, a származás (a szülők), az örökbefogadás, az egyedülállóság, a válás, a bejegyzett élettársi kapcsolat felbomlása, az uniós állampolgárság és a nemzetiség, az erkölcsi bizonyítvány, a lakhely, az iskolai végzettség és a fogyatékosság igazolására szolgálnának. 2 Garancia a csalás ellen A hatóságok kétség esetén a már működő belső piaci információs rendszeren keresztül a kibocsátó szervnél ellenőrizhetnék a dokumentum eredetiségét. Forrás: Európai Parlament REF: IPR34506

3 Az áfacsalás ellen vívott ádáz küzdelem részeként az Európai Unió szorosabb együttműködést kezdeményez a szomszédos országokkal Az áfa az árukra és szolgáltatásokra kivetett forgalmi adó az államháztartások egyik legjelentősebb adóbevételi forrása: az Európai Unió országainak évente több mint 700 milliárd euró bevétele származik ebből az adónemből. A lehetséges áfabevételnek azonban évről évre közel egyötödét nem sikerül behajtani ben például a számítások szerint mintegy193 millió eurónyi (a GDP 1,5%-ának megfelelő összegű) áfabevétel maradt el, ami legalábbis részben az áfacsalásnak és az áfakijátszásnak tudható be. Az elektronikus szolgáltatások a figyelem középpontjában Az áfacsalást különösen jelentősre becsülik a távközlés és az elektronikus kereskedelem egyre bővülő ágazatában tevékenykedő nem uniós piaci szereplők körében, a csalók ugyanis előszeretettel használják ki az országok közötti különbségeket és kölcsönös tájékozatlanságot. Az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások igénybevétele például zeneszámok és videók letöltése sokszor olyan szervereken és cégeken keresztül történik, amelyek az Európai Unión kívül működnek. Ilyen esetben a hagyományosabb gazdasági ügyletekhez képest gyakran nehezebb megállapítani a szolgáltatók és a vásárlók kilétét, valamint a szolgáltatásnyújtás helyszínét. Ezért annak is körülményesebb utánajárni, hogy az érintettek befizették-e az áfát, vagy sem. 3 Az adókijátszás okozta gazdasági kár mérséklése Az Európai Unió abban bízik, hogy nemzetközi partnereivel szorosabban együttműködve eredményesebb eszköztárat alakíthat ki az adócsalás ellen, s így az országok sikeresebben tudják majd behajtani az adótartozásokat és védelmezni a közpénzeket. A megoldás érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy Oroszországgal és Norvégiával hivatalos tárgyalások kezdődjenek az áfával kapcsolatos igazgatási együttműködés elmélyítéséről. Kanada, Törökország és Kína már folytatott tájékozódó jellegű megbeszéléseket az Európai Unióval. A Bizottság intézkedési javaslatai között szerepel például annak ösztönzése, hogy a nemzeti adóhatóságok több adatot osszanak meg egymással az adófizetők tevékenységéről, akár azáltal is, hogy hozzáférést biztosítanak az adatbázisaikhoz. Az uniós tagországok egymással már most is együttműködnek ilyen módon, az Európai Unió fő kereskedelmi partnereivel azonban egyelőre még nem. A gazdasági globalizáció korában az adócsalás felderítését és visszaszorítását ezáltal pedig a közpénzek megóvását várhatóan nagyban előmozdítják az olyan együttműködési megállapodások,

4 mint amilyen az Oroszországgal és Norvégiával szorgalmazott megállapodás. Az adócsalás okozta bevételkiesés maga is növeli az adóterhet, ami a becsületes adófizetőknek évente több millió eurójába kerül. Többet kell tenni a korrupció felszámolásáért A korrupció, vagyis a hatáskörrel személyes haszon érdekében történő visszaélés legyen az politikai korrupció, köztisztviselők megvesztegetése vagy tisztességtelen üzleti magatartás minden európai országban létezik, és éves szinten mintegy 120 milliárd euró értékű gazdasági kárt okoz. Ezt állapítja meg az EU első alkalommal közzétett korrupcióellenes jelentése. A korrupció aláássa a polgárok demokratikus intézményekbe vetett bizalmát, és csökkenti a politikai vezetők elszámoltathatóságát. Széles körű jelenség A témában végzett Eurobarométer-felmérés szerint az európaiak háromnegyede úgy véli, hogy hazájában a korrupció széles körben elterjedt, és több mint 50 százalékuk szerint a politikai pártok körében is szokványos jelenségről van szó. Tizenkét megkérdezett közül egy válaszadó állította, hogy az elmúlt évben tapasztalt korrupciót, vagy tanúja volt korrupciónak, 4 százalékuk pedig arról számolt be, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban csúszópénzt kértek vagy vártak el tőle. A polgárok leggyakrabban akkor szembesülnek korrupcióval, amikor egészségügyi szolgáltatásokat vesznek igénybe, magánvállalkozásokkal folytatnak valamilyen ügyletet, illetve ha a rendőrséggel vagy a vámhatósággal van dolguk. 4 Fellépés a korrupció ellen Számos korrupcióellenes intézkedést hoztak az európai országokban az utóbbi néhány évben. Ezek egyebek mellett az összeférhetetlenségek kivizsgálását, az átláthatóság javítását és az etikai normák erősítését célozzák. A korrupcióellenes intézkedések azonban EU-szerte különböznek, és az eredményességük sem mindenütt egyforma, hiszen a hatóságok sokszor nem hajtják végre vagy nem alkalmazzák következetesen a meghozott szabályokat. Többet kell tenni a korrupt módszerek megelőzéséért és szankcionálásáért. A jelentésben javasoltak szerint például javítani kell a korrupciós ügyeket tárgyaló bíróságok hatékonyságát, gondoskodni kell a hivatali visszaélést vagy más korrupt magatartást jelentő személyek védelméről, és növelni kell a közkiadásokkal, közbeszerzésekkel kapcsolatos döntések átláthatóságát. Ez utóbbi területen főképp helyhatósági szinten különösen fennáll a korrupció veszélye.

5 Az EU emellett olyan program létrehozását tervezi, amely segíteni hivatott az európai országokat, a civil szervezeteket és más érdekelteket abban, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, megállapítsák, milyen szakpolitikai eszközöket lehet bevetni a legeredményesebben a korrupció ellen, és hogy képzést nyújtsanak a témában. A korrupció figyelemmel kísérése A Bizottság még 2011-ben döntött arról, hogy rendszeres időközönként uniós jelentést készít a korrupció helyzetének figyelemmel kísérése érdekében. E jelentéssel a Bizottság célja az, hogy segítse a döntéshozókat és az érdekelt szervezeteket a korrupció elleni küzdelemben, elősegítse a politikai kötelezettségvállalást, és azonosítsa azokat az eszközöket, amelyekkel az EU hozzá tud járulni a probléma kezeléséhez. A Bizottság kétévente teszi majd közzé a jelentést, mely a polgárok személyes tapasztalatait és a korrupció felszámolását célzó erőfeszítéseket is számba fogja venni. Enyhülnek az uniós szabályok: a kkv-k könnyebben juthatnak hozzá a számukra nélkülözhetetlen finanszírozáshoz Az Európai Unió egyszerűbbé teszi a vállalkozásoknak a beruházásaikhoz elengedhetetlen finanszírozás megszerzését. Az állami támogatások uniós szabályai azért módosulnak, mert a 2008-as pénzügyi válság óta az EU-ban a kis- és középvállalkozásoknak mintegy harmada nem jut elegendő finanszírozáshoz ahhoz, hogy növekedni és fejlődni tudjon. Az induló (start-up) és a növekvő vállalkozások többnyire még mindig erősen rá vannak utalva a hagyományos banki kölcsönökre, melyek azonban a hitelválság következtében elapadtak. 5 A finanszírozási hiány áthidalása Ez a piaci hiányosság már a kezdeti szakaszban hátrányosan érinti a cégek fejlődését, emiatt nehéz új vállalkozásokba beruházni, és kevés a mindennapi működésre fordítható tőke. A cél tehát az, hogy egyszerű és rugalmas szabályok bevezetésével meggyorsítsuk a kisvállalkozások finanszírozáshoz jutását, s így azok új termékekkel és ötletekkel jelenhessenek meg a piacon. A vállalkozások állami támogatására vonatkozó uniós szabályok még a hitelválság előtt születtek. Céljuk az volt, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek a gazdasági szereplőknek. E szabályok korlátozzák az EU országainak mozgásterét arra, hogy megsegítsék azokat a vállalkozásokat, amelyeknek nem sikerül a magánszektorban finanszírozásra szert tenniük.

6 A növekedés és a munkahelyteremtés serkentése A Bizottság új iránymutatása ezt az adminisztratív terhet leveszi az Unió országainak válláról, és megkönnyíti a finanszírozási hiány áthidalását, hiszen lehetővé teszi olyan támogatási rendszerek bevezetését, amelyek a cégeknek a pénzügyi támogatások széles körét nyújtják, például tőkeinjekciót vagy garanciát. E nemzeti rendszerek remélhetőleg az eddigieknél jobban fogják ösztönözni a magánbefektetőket arra, hogy kis- és középvállalkozásokba fektessék pénzüket. E változások amellett, hogy várhatóan a munkahelyteremtést is elősegítik nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdasági növekedés helyreállítását célzó uniós erőfeszítések sikerrel járjanak e számos vállalkozás számára vészterhes időkben. A viszonylag nagyobb összegű vállalkozásonként 15 millió euróig terjedő támogatások is mentességet élveznek majd a Bizottság ellenőrzése alól, szemben az eddigi felső határral, amely vállalkozásonként 1,5 millió euró volt. Ez lehetővé teszi, hogy a Bizottság azokra az esetekre összpontosítsa figyelmét, amelyek a versenyre leginkább hatással vannak. Az uniós kormányokkal folytatott alapos egyeztetések nyomán kialakított szabályok július 1-jén lépnek hatályba az uniós versenyjogi szabályozás szélesebb körű felülvizsgálatának részeként. Európai Vállalkozásösztönzői Díj Pályázati felhívások 6 Az Európai Bizottság közzétette a 2014-es Európai Vállalkozásösztönzői Díj pályázati felhívását: a verseny célja, hogy elismerésben részesítse azokat a legötletesebb és legsikeresebb kezdeményezéseket, amelyekkel az európai állami szervek és köz-magán társulások a vállalkozói kedvet és különösen a kis- és középvállalkozások működését ösztönzik. A megmérettetés tagállami fordulói most kezdődnek. A májusban kiválasztandó országos győztesek bekerülnek a verseny következő, nemzetközi körébe. A résztvevők a zsűri nagydíjáért versenyeznek, amelyet Nápolyban osztanak ki ez év októberében. További részletek >> Eurostars októberében indult el az Európai Bizottság és az EUREKA tagállamok közös programja, aeurostars2 program. A pályázatok elektronikus benyújtását biztosító online felület február 10-én nyílt meg. Rövidebb elbírálási időszakkal, számos adminisztratív egyszerűsítéssel és harmadik országok bekapcsolódási lehetőségével tették még vonzóbbá a programot. Az Európai Bizottság és az EUREKA tagállamok közös programjaként 2007-ben elindult Eurostars program a kutatásintenzív kisés középvállalkozásnak kíván könnyen elérhető támogatást biztosítani. A program teljes

7 költségvetése 1148 millió euró, amelyet az EUREKA és az Európai Bizottság közösen biztosít (Eureka tagállamok hozzájárulása: 861 millió + Európai Bizottság: 287 millió) Pályázási feltételek: A projektvezetőnek kutató-fejlesztő kis- és középvállalkozásnak kell lennie, Legalább még egy partner bevonása egy másik tagállamból (kis- és középvállalkozás, nagyvállalat, felsőoktatási intézmény, kutatóintézet), A projekt összköltségének 50%-át a kutató-fejlesztő KKV-knak kell viselniük, A projekt futamideje maximum 3 év, A projekt innovatív termék, eljárás, szolgáltatás létrehozását célozza, amelynek piaci hasznosítása a projekt zárását követő két éven belül megkezdődik. Az Eurostars minden technológiai terület felé nyitott, a projektek alulról jövő kezdeményezéssel születnek, a vállalkozások és kutatási partnereik megegyezésén múlik, hogy milyen témában, milyen feltételekkel működnek együtt. A projektek minden esetben a piac közeli K+F szakaszra irányulnak, végeredményük egy piacra vihető termék, szolgáltatás vagy eljárás. A pályázat benyújtásának határideje: március 13. Pályázati dokumentáció letöltése >> 7 További információ: Csuzdi Szonja Nemzeti Projekt Koordinátor EUREKA-EUROSTARS Tel: szonja.csuzdi@nih.gov.hu