2. NEMZETKÖZI MÓDSZERTANI KONFERENCIA 2. MEĐUNARODNA METODIČKA NAUČNA KONFERENCIJA 2. MEĐUNARODNA METODIČKA ZNANSTVENA KONFERENCIJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2. NEMZETKÖZI MÓDSZERTANI KONFERENCIA 2. MEĐUNARODNA METODIČKA NAUČNA KONFERENCIJA 2. MEĐUNARODNA METODIČKA ZNANSTVENA KONFERENCIJA"

Átírás

1 2. NEMZETKÖZI MÓDSZERTANI KONFERENCIA A MÓDSZERTAN OKTATÁSÁNAK HATÉKONYSÁGA A TANÍTÓK ÉS ÓVODAPEDAGÓGUSOK MINŐSÉGESEBB KÉPZÉSÉBEN 2. MEĐUNARODNA METODIČKA NAUČNA KONFERENCIJA EFEKTI NASTAVE METODIKE NA KVALITETNIJE OBRAZOVANJA UČITELJA I VASPITAČA 2. MEĐUNARODNA METODIČKA ZNANSTVENA KONFERENCIJA UČINCI NASTAVE METODIKE NA KVALITETNIJE OBRAZOVANJA UČITELJA I ODGOJITELJA 2 nd INTERNATIONAL METHODOLOGICAL CONFERENCE THE EFFICIENCY OF TEACHING METHODOLOGY FOR TEACHER AND PRE-SCHOOL TEACHER TRAINING STUDENTS IN THE PURPOSE OF EDUCATION OF HIGHER QUALITY ISBN SZABADKA - SUBOTICA 2013

2 TÁMOGATÓK SPONZORI ÚJVIDÉKI EGYETEM MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR, SZABADKA Аутономна Покрајина Војводина ПОКРАЈИНСКИ СЕКРЕТАРИЈАТ ЗА НАУКУ И ТЕХНОЛОШКИ РАЗВОЈ REGIONÁLIS SZAKMAI PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZŐ KÖZPONT, MAGYARKANIZSA 2

3 Organizacioni odbor Prof.dr. Takač Marta, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici Prof. dr. Czekuš Geza, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici Dr. Farkaš Robert, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici Mr. Halaš Sabolč, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici Mr. Major Lenke, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici Dr. Lepeš Josip, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici Dr. Pinter Krekić Valerija, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici Mr. Terteli Ágneš, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici Mr. Torok Melinda, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici Mr. Takač Izabella, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici Dr. Vukov Raffai Eva, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici Dr. Balažević Eva, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici Vinkler Zsolt, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici Nađ Kanas Viola, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici Šiflis Agota, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici Huska Marta, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici Gabrić Ester, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici 3

4 Programski odbor Prof.dr Ivanović Josip, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici Dr. Josip Lepeš, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici Dr. Pinter Krekić Valerija, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici Prof. dr. Dragana Francišković, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici Prof.dr. Takač Marta, Univerzitet u Novom Sadu, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici Prof.dr. Mlinarević Vesnica, Sveučilište J. J. Strossmayera, Učiteljski fakultet, Osijek, Hrvatska Dr. Tihanyiné dr. Hős Ágnes, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Tanító- és Óvóképző Kar, Budimpešta, Mađarska Dr. Pšenáková Ildikó, Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre, Fakulty stredoeurópskych štúdií, Njitra, Slovačka Dr. Demjen Piroška, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Kluž, Rumunija Dr. Sturza Milić Nataša, Visoka škola strukovnih studija za obrazovanje vaspitača Mihailo Palov, Vršac Dr. Veselin Bunčić, Visoka škola strukovnih studija za obrazovanje vaspitača, Subotica 4

5 TARTALOM Előszó... 8 Predgovor... 9 Predgovor SPOLNE RAZLIKE U ANTROPOMETRIJSKIM KARAKTERISTIKAMA I STUPANJ UHRANJENOSTI DJECE PRODŠKOLSKE DOBI BRODSKO POSAVSKE ŽUPANIJE U HRVATSKOJ MEGOLDÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK A GYÓGYTESTNEVELÉSBEN A ZENEI NEVELÉS MODSZERTANÁNAK KORRELÁCIÓJA MÁS TANTÁRGYAKKAL RAZLIKE U OSNOVNIM ANTROPOMETRIJSKIM KARAKTERISTIKAMA I MOTORIČKIM SPOSOBNOSTIMA UČENIKA ČETVRTOG RAZREDA OSNOVNE ŠKOLE U ODNOSU NA MESTO STANOVANJA FAZE PROCESA TRENIRANJA A PEDAGÓGIAI GYAKORLATOK NYÚJTOTTA LEHETŐSÉGEK ELEMZÉSE JÁTSZVA TANULÁS, AVAGY A POLGÁRI NEVELÉS LÉTJOGOSULTSÁGA A TANÍTÓKÉPZÉSBEN FIZIKAI AKTIVITÁS ÉS TÉVÉZÉSI SZOKÁSOK AZ ÓVODÁBAN TANÍTÓ ÉS ÓVODAPEDAGÓGUS HALLGATÓK MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE A KÖRNYEZETÜNK ÉS A KÖRNYEZETISMERET ÓRÁKRA, ILLETVE FOGLALKOZÁSOKRA A KODÁLY-MÓDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE VAJDASÁGBAN PREDLOG PROGRAMA FIZIČKOG VASPITANJA U VRTIĆU

6 KORIŠTENJE KONCEPTUALNIH MAPA U NASTAVI MATEMATIKE NA UČITELJSKOM FAKULTETU METODOLOGIJA USMJERENA NA UČENIKA AZ ANTROPOLÓGIAI JELLEMZŐK ÉS A TANULMÁNYI EREDMÉNY KÖZÖTTI RELÁCIÓK VIZSGÁLATA AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA ALSÓ OSZTÁLYOS TANULÓINÁL КOMPETENCIJE STUDENATA BUDUĆIH UČITELJA ZA IDENTIFIKACIJU UČENIKA POTENCIJALNO DAROVITIH ZA MATEMATIKU MIKRO- ÉS MAKROKOZMIKUS ÖSSZEFÜGGÉSEK SZEMÉLYISÉGFORMÁLÓ EREJE СТВАРАЛАЧКИ ПРИСТУП НОНСЕНСНИМ ПЕСМАМА ДУШАНА РАДОВИЋА У ВРТИЋУ INOVATIVNI DIDAKTIČKO-METODIČKI MODEL NASTAVE GRUPNOG RADA U OBRNUTOM DIZAJNU УТИЦАЈ РАЗЛИЧИТИХ МЕТОДИЧКИХ ПРИСТУПА НА РАЗВОЈ ЕКСПЛОЗИВНЕ СНАГЕ УЧЕНИКА НИЖИХ РАЗРЕДА ОСНОВНЕ ШКОЛЕ UTICAJ DIDAKTIČKO-METODIČKIH MAKRO PROJEKATA NA OBRAZOVANJE UČITELJA I VASPITAČA, SA AKCENTOM NA METODIKU MATEMATIKE A KEZDŐ MATEMATIKAOKTATÁS MÓDSZERTANI KIHÍVÁSAI SZERBIÁBAN AZ INTERAKTÍV TÁBLA MINT MOTIVÁCIÓS ESZKÖZ AZ OKTATÁSBAN INDIVIDUALIZOVANI PRISTUP VEŽBAMA ISTEZANJA U UVODNOM DELU ČASA FIZIČKOG VASPITANJA U OSNOVNIM ŠKOLAMA PRIMENJENA KORELACIJA U FUNKCIJI RAZVIJANJA KULTURE IZRAŽAVANJA RAZLIKE U ANTROPOMETRIJSKIM KARAKTERISTIKAMA DEČAKA I DEVOJČICA OD 5,5 DO 7,5 GODINA

7 RAZVIJANJE SVESTI STUDENATA O ZNAČAJU SVAKODNEVNE FIZIČKE AKTIVNOSTI VAŽAN ZADATAK METODIKE FIZIČKOG VASPITANJA DECE PREDŠKOLSKOG UZRASTA KARAKTERISTIKE RAZVOJA METODIKE NASTAVE MATEMATIKE NA PEDAGOŠKOM FAKULTETU U SOMBORU SA EFEKTIMA NA OBRAZOVANJE UČITELJA I VASPITAČA 255 AZ ÁLTALÁNOS MATEMATIKATANÍTÁS TAPASZTALATAI A TANÍTÓKÉPZÉSBEN SZEMLÉLETVÁLTÓ GONDOLATOK AZ ALSÓ TAGOZATOS TESTNEVELÉS TANÍTÁSÁHOZ VÍZHEZSZOKTATÁS, ÚSZÁSOKTATÁS SZAKMÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK KISGYERMEKEK ÚSZÁSOKTATÁSÁHOZ MEĐUPREDMETNA POVEZANOST SADRŽAJA NASTAVE PRIRODE I DRUŠTVA METODA ZA PROCJENU EFEKTA NASTAVE KOLEGIJA KINEZIOLOGIJE KOD STUDENATA UČITELJSKOG STUDIJA UTICAJ PLANIRANE FIZIČKE AKTIVNOSTI NA MOTORIČKE SPOSOBNOSTI UČENIKA

8 Előszó Mindannyiunk számára nagy kihívást jelent a minőségi oktatás megvalósításának segítése a közoktatás intézményi, azaz a tömegoktatás keretei között, ahol az egyénre szabott nevelés és tanulásfejlesztés megteremtésével és biztosításával lehet eredményesebbé tenni a nevelés, az oktatás színvonalát. A hatékony oktatás és nevelés érdekében nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy kiemelten fontos a pedagógusok motiválása, a pedagógus szakma megújulásának segítése, a szakma presztízsének emelése. Nagyon fontos a megfelelő oktatási-nevelési egyensúly kialakítása, hiszen köztudott, hogy az iskola vagy gyerekközpontú, vagy tantervközpontú. A pedagógusnak állandóan a következő kérdéssel kell tanítványai - neveltjei közé menni: Ki vagy te, milyen vagy, hogyan tudom segíteni kibontakozásodat, hogy azzá lehess, akinek a lehetőségeit magaddal hoztad a halhatatlan lélek vagy a genetika törvényszerűségei szerint? A gyerekközpontú iskola alapkérdése ezért mindig: módszertani. Metodikai. Mit, mikor és hogyan kell neked tanítani a gyermek minél teljesebb és minél szabadabb kibontakozásához? A jó pedagógus nem elégszik meg a ténnyel, hogy van egy tanterv, amit a gyermeken akar végrehajtani hanem felteszi a kérdést: hogyan tudom megismerni a gyereket, hogyan tudom megismerni az egyes életkorok sajátos szükségleteit, hogy aztán ehhez szabjam az iskolai életet? A konferencia szöveggyűjteményében ezeknek a kérdéseknek és módszertani válaszoknak a sokaságát találja meg az olvasó a mai gyerek és a mai kor szükségletei szerint Mindezt ajánljuk jó szívvel minden kollégának óvodától iskolákon át az óvónő-tanítótanárképzőkig. 8

9 Predgovor Pružanje podrške u ostvarenju kvalitetne nastave u okvirima javnog obrazovanja za sve nas predstavlja veliki izazov, jer se nivo kvaliteta vaspitno obrazovnog procesa u ovim ustanovama može unaprediti uspostavljanjem i obezbeđivanjem vaspitanja po meri deteta i razvijanjem nastave i učenja. U interesu efikasnog vaspitno obrazovnog procesa, od istaknute su važnosti motivisanje prosvetnih radnika, kontinuirano inoviranje pedagoške profesije, kao i podizanje nivoa stručnog prestiža. Veoma je važno da se izgradi adekvatna ravnoteža između vaspitanja i obrazovanja, jer je opšte poznato da je škola ili fokusirana na dete ili na nastavni program. Prosvetni radnik svojim učenicima prilazi večitima pitanjima: Ko si, kakav si, na koji način mogu da podstaknem tvoj razvoj kako bi postao osoba čije datosti nosiš u sebi po zakonu besmrtnosti duha ili genetike? Osnovno pitanje škole, u čijem fokusu je dete, uvek je metodičko, metodološko. Šta, kada i kako treba podučavati, kako bi se dete što bolje i slobodnije razvijalo? Dobar pedagog neće se zadovoljiti činjenicom, da postoji nastavni program koji želi realizovati u odnosu na dete, nego će se pitati: kako mogu da upoznam dete, kako mogu da prepoznam specifične potrebe određenog životnog perioda deteta kako bi se školski život formirao na osnovu uvažavanja svih ovih činjenica? U zborniku konferencije čitaoci će pronaći mnoštvo metodoloških odgovora na sva ova pitanja, shodno uzrastu i zahtevima našeg modernog vremena. Ovu zbirku naučnih radova i izlaganja zato preporučujemo od srca svim kolegama, od predškolskih ustanova, škola, sve do visokoškolskih ustanova za obrazovanje učitelja i vaspitača. 9

10 Predgovor Pružanje potpore u ostvarenju kvalitetne nastave u okvirima javnog obrazovanja za sve nas predstavlja veliki izazov, jer se razina kvalitete odgojno-obrazovnog procesa u ovim ustanovama može unaprijediti isključivo uspostavljanjem i osiguravanjem odgoja po mjeri djeteta i razvijanjem stilova, metoda i tehnika nastave i učenja. U interesu učinkovitog odgojno-obrazovnog procesa, od istaknute su važnosti motiviranje prosvjetnih djelatnika, kontinuirano inoviranje pedagoške profesije, kao i podizanje razine stručnog prestiža. Veoma je važno uspostaviti adekvatnu ravnotežu između odgoja i obrazovanja, jer je općepoznato da je škola uglavnom fokusirana ili na dijete ili na nastavni program. Prosvjetni djelatnik svojim učenicima prilazi vječitima pitanjima: tko si, kakav si, na koji način mogu potaći tvoj razvoj kako bi postao osoba u punom smislu te riječi, čije datosti nosiš u sebi po zakonu besmrtnosti duha ili genetike? Osnovno pitanje škole, u čijem je fokusu dijete, uvijek je metodičko, metodološko. Što, kada i kako treba podučavati, kako bi se dijete što bolje i slobodnije razvijalo? Dobar prosvjetar neće se zadovoljiti činjenicom postojanja nastavnog programa koji želi realizirati u odnosu na dijete, nego će se pitati: kako mogu upoznati dijete, kako mogu prepoznati specifične potrebe određene životne dobi djeteta kako bi se školski život formirao na temelju uvažavanja upravo ovih čimbenika? U zborniku konferencije čitaoci će pronaći mnoštvo metodičkih i metodoloških odgovora na sva ova pitanja, sukladno uzrastu djeteta i zahtjevima našeg modernog vremena. Ovu zbirku znanstvenih radova i izlaganja zato preporučujemo od srca svim kolegama/kolegicama, od predškolskih ustanova, škola, pa sve do visokoškolskih ustanova za obrazovanje učitelja i odgojitelja. 10

11 SPOLNE RAZLIKE U ANTROPOMETRIJSKIM KARAKTERISTIKAMA I STUPANJ UHRANJENOSTI DJECE PRODŠKOLSKE DOBI BRODSKO POSAVSKE ŽUPANIJE U HRVATSKOJ Zrinka Aladrović¹, Zvonimir Tomac¹, Tihomir Vidranski¹ ¹Učiteljski fakultet u Osijeku, Hrvatska Uvod Antropometrijske karakteristike u predškolskoj dobi bitan su pokazatelj rasta i razvoja djeteta te kao takve mogu biti indikator zdravlja i stanja uhranjenosti (de Onis, 2003). Suvremeni sedentarni način života može imati direktan negativan utjecaj na antropometrijske karakteristike, a samim time i rast i razvoj djeteta. Kao jedna od negativnih posljedica takvog načina života navodi se pretilost. Pretilost se označava kako jedan od rizičnih čimbenika u razvoju kardiovaskularnih bolesti koje su vodeći uzrok smrtnosti u u Hrvatskoj (Bakalić i sur., 2007). Poznato je kako su sve promjene u ljudskom funkcioniranju najintenizvinije u fazi djetinjstva, a svi događaji i iskustva tijekom dnjetinstva imaju snažan utjecaj na buduće razvojne faze čovjeka (Malina, Bouuchard i Bar Or, 2004). Sukladno tome, pretilost koja se pojavljuje u djetinjstvu ima tedenciju prerasti u pretilost u odrasloj dobi (Moore i sur., 2003). Kao glavni razlog nastajanja pretilosti smatra se neravnomjernost između unosa i potrošnje energije, odnosno način prehrane i nedovoljna tjelesna aktivnost te drugi socioekonomski čimbenici. Stoga, permanentno praćenje antropometrijskih karakteristika neophodno je ne samo radi prepoznavanja prekomjerne tjelesne mase i pothranjenosti (Cole i sur., 2000), nego i za kvalitetno planiranje i programiranje tjelesnih aktivnosti pri čemu su antropometrijske karakteristike uz ostala antropološka obilježja jedna od bitnih determinanti u tom procesu (Findak, 1997). Clij rada: osnovni cilj rada bio je utvrditi stupanj uhranjenosti te moguće spolne razlike u antropometrijskim karakteristikama djece predškolske dobi Brodsko posavske županije u Hrvatskoj. Metode rada Uzorak ispitanika Uzorak ispitanika činilo je 165 djece (74 djevojčica i 91 dječak) prosječne starosti 5 godina iz tri predškolske ustanove u Brodsko posavskoj županiji. Uzorak varijabli Uzorak varijabli činile su dvije antropometrijske mjere; tjelesna visina i tjelesna masa, te je izračunat index tjelesne mase (BMI). Naknadno se index tjelesne mase 11

12 transformirao u BMI centilie po spolu i dobi za svakog ispitanika, na temelju kojeg su djeca svrstana u pojedinu kategoriju stanja uhranjenosti prema Cole i sur. (2000). Metode obrade podataka Izračunati su osnovni deskriptivni parametri, aritmetička sredina, medijan, standardna devijacija te minimalni i maksimalni rezultat, za cjelokupni uzorak i za pojedini subuzorak ovisno o spolu. Za utvrđivanje razilka po spolu korišten je T- Test za nezavisne uzorke. Rezultati s diskusijom Iz osnovnih deskriptivnih parametara cjelokupnog uzorka u sve tri promatrane varijable vidljivo je kako djeca Brodsko posavske županije, prosječne starosti 5godina, imaju tjelesnu masu od 22,1 kg i visoki su 117,64 cm uz prosjećnu vrijednost BMI 15,81. Tablica 3. Osnovni deskriptivni parametri cjelokupnog uzorka Broj djece AS Min Max SD ATT 165,00 22,10 13,50 37,00 4,46 ATV 165,00 117,64 97,00 137,00 8,63 ITM 165,00 15,81 11,34 22,94 1,59 Uvidom u nominalne vrijednosti prema spolu (tablica 4 i 5) uočeno je kako dječaci u odnosu na svoje vršnjakinje prosječno imaju veću tjelesnu masu (1,98) i znatno su viši (3,38cm) uz zamjetno višu vrijednost BMI. Tablica 4. Osnovni deskriptivni parametri DJEVOJČICE Broj djece AS Min Max SD ATT 74,00 21,01 13,50 37,00 4,49 ATV 74,00 115,78 97,00 135,00 8,41 ITM 74,00 15,50 11,34 22,94 1,61 12

13 Tablica 5. Osnovni deskriptivni parametri DJEČACI Broj djece AS Min Max SD ATT 91,00 22,99 13,50 33,00 4,26 ATV 91,00 119,15 97,00 137,00 8,55 ITM 91,00 16,07 11,49 22,32 1,52 Kako bi se dobio uvid u statističku značajnost uočenih razlika među spolovima u promatranim varijablama koristio se t-test (Tablica 6) za nezavisne uzorke uz razinu značajnosti p= 0,05. Utvrđeno je kako su dobivene razlike statistički značajne u sve tri promatrane varijable, što znači da su u području antropometrijskih karakteristika dječaci znatno dominantiniju u odnosu na djevojčice promatrane populacije. Tablica 7. Razlike između djevojčica i dječaka; T- TEST AS djevojčice AS dječaci t-value df p ATT 21,01 22,99-2,91 163,00 0,00 ATV 115,78 119,15-2,54 163,00 0,01 ITM 15,50 16,07-2,33 163,00 0,02 Kako bi se dobio uvid u broj djece kojima prijeti rizik od pretilosti pristupilo se proučavanju broja djece prema određenim kategorijama stupnja uhranjenosti. Nakon transformacije vrijednosti BMI u centile prema Cole i sur. (2000) uočeno je kako najveći broj djece pripada skupini sa statusom normalno uhranjeni (90,33%), dok neznatan broj djece pripada skupini pothranjeni (2,42), odnosno pretili (0,61%). Nešto veći postotak uočen je samo u skupini rizik od pretilosti (6,66) 13

14 8. Broj djece u kategorijama uhranjenosti prema Cole i sur. (2000) Pothranjeno (%) Normalno (%) rizik od pretilosti (%) Pretili (%) djevojčice 2 (2,73) 68 (91,8) 3 (4,0) 1 (1,35) dječaci 2 (2,19) 81 (89,1) 8 (8,79) 0(0) ukupno 4 (2,42) 149 (90,33) 11 (6,66) 1 (0,61) 14

15 Graf 1. Broj djece izraženo u nominalnim vrijednostima u pojednim kategorijama uhranjenosti prema Cole i sur. (2000) pothranjenost normalno rizik od pretilosti pretilost 20 0 ukupno Graf 2. Broj djece u ukupnom uzorku u pojedinim kategorijama uhranjenosti prema Cole i sur. (2000) izraženo u postocima(%) ukupno ukupno Pothranjenost 2- Normalno 3- Rizik od pretilosti 4- Pretilost 15

16 Iz tablice 8. vidljivo je da bez obzira na razlike dobivene u promatranim varijablama približno jednak broj djevočica i dječaka pripada pojedinim skupinama prema kategoriji stanja uhranjenosti (Graf 2 i 3), a sukladno tome obje se skupine ne razlikuju znatno od cjelokupne populacije. Graf 3. Broj djece izražen u postocima (%) u pojedinim kategorijama uhranjenosti prema Cole i sur. (2000) ovisno o spolu dječaci djevojčice pothranjeni normalno uhranjeni rizik od pretilosti pretilost 16

17 Zaključak Rezultati dobiveni ovim istraživanjem ukazuju kako su dječaci Brodsko posavske županije značajno viši i imaju veću masu uz veći BMI u odnosu na svoje vršnjakinje iz iste populacije. Dobivene spolne razlike u promatranim varijablama potvrđene su i u ranijim istraživanjima antropometrijskih karakteristika djece predškolske dobi (Morris i sur., 1980; Zafirova i Todorovska, 2009), dok su Barli i sur., (2005) utvrdili razlike između dječaka i djevojčice u dobi 4,5 i 6 godina i u dodatnih 18 antropometrijskih mjera. Također vidljivo je da je 7% djece u rizičnoj skupini od pretilosti, dok je vrlo mali broj pretile djece, što je ipak nešto manji postotak u odnosu na cjelokupnu populaciju u kojoj se broj pretile djece kreće između 6 i 7% s tendencijom povećanja (de Onis, 2010). Ipak, bez obzira na povoljne rezultate u ovom istraživanju, potrebno je uvažavati globalne trendove prevencije pretilosti koji ukazuju da je neophodno kontinuirano praćenje antropometrijskih karakteristika barem jednom godišnje ( de Onis, 2004). Također je potrebno adekvatnom prehranom i primjerenom tjelesnom aktivnosti utjecati na stvaranje svijesti o zdravom načinu života i usvajanje pozitivnih navika kako se dobiveni rezultati tijekom rasta i razvoja ne bi mijenjali prema negativnom trendu, odnosno kako bi se spriječile neželjene posljedice suvremenog načina života na antropološki status djeteta. 17

18 Reference: 1. Baklaić, Ž., Dečković-Vukres, V., Kuzman, M., Rodin, U. (2007). Stanovništvo i vitalni događaji. Hrvatski zdravstveno-statistički ljetopis za godinu. Izdavač: Hrvatski zavod za javno zdravstvo. 2. Baklaić, Ž., Dečković-Vukres, V., Kuzman, M., Rodin, U. (2007). Stanovništvo i vitalni događaji. Hrvatski zdravstveno-statistički ljetopis za godinu. Izdavač: Hrvatski zavod za javno zdravstvo. 3. Barli, O., Elmali, D., Midilli, R., Aydintan, E., Ustun, S., Sagsoz, A., Ozgen, S & Gedik, T. (2005). Anthropometry of Male and Female Children in Chreches in Turkey. Collegium Antropologicum, 29(1), Cole, T.J., Bellizzi, C:M:, Flegal, K.M., Dietz, W.H. (2000).Establishing a standard definition for child overweight and obesity worldwide: international survey 320, de Onis M. The use of anthropometry in the prevention of childhood overweight and obesity. International Journal of Obesity, 2004; 28: 81 S85 6. De Onis, M., Garza, C., Onyango, A.W., Borghi, E. (2006). Comparison of the WHO child growth standards and the CDC 2000 growth charts. The journal of nutrition symposium: A New 21 st-century International Growth Standard for Infants and Young Children, De Onis, M., Garza, C., Onyango, A.W., Borghi, E. (2006). Comparison of the WHO child growth standards and the CDC 2000 growth charts. The journal of nutrition symposium: A New 21 st-century International Growth Standard for Infants and Young Children, Findak, V. (1997). Programiranje u tjelesnoj i zdravstvenoj kulturi. Zagreb: Školske novine. 9. Malina R.M., Bouchard, C., & Bar Or, O. (2004). Growth, Maturation and Physical Activity, 2nd edition. Champaign, IL: Human Kinetics. 10. Moore, L.L., Di Gao, A.S. Bradlee, L.M., Cupples, A.L., Sundarajan-Ramamurti, A., Proctor, M.H., Hood, M.Y., Singer, M.R. & Curtis Ellison, R. (2003). Does early physical activity predict body fat change throughout childhood? Preventive Medicine, 37(1), Morris, A.M., Wilmore, J.H., Atwater, A.E. & Williams, J.M. (1980). Anthropometric measurement of 3,4,5 an 6 year- old girls and boys. Growth, 44(3), Zafirova, B. & Todorovska, L. (2009). Anthropometric parameters of growth and nutritional status in children aged 6 to 7 years in R. Macedonia. Advances in Medical Sciences, 54 (2),

19 MEGOLDÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK A GYÓGYTESTNEVELÉSBEN Andrásné Teleki Judit Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar, Hajdúböszörmény, Magyarország Összefoglaló Mit is jelent valójában a gyógytestnevelés? Kevesen tudják a köztudatban megfogalmazni, és talán még kevesebben tudják elmondani, hogy mit is javít az ezzel foglalkozó szakember. Az a szülő, aki azt a javaslatot kapja, hogy gyermekének gyógytestnevelésre kell járnia, sokszor azt sem tudja, hogy hova vigye gyermekét, milyen is az a speciális testnevelés, ki foglalkozik vele, melyik a legmegfelelőbb szakember. Magyarországon a gyógytestnevelés jogszabályi háttérrel, mint testnevelési kategória, áll a gyermekek/ tanulók rendelkezésére. A korán felismert, diagnosztizált elváltozások speciális mozgásanyaggal az elváltozás mértékétől függően eredményesen javíthatók. Amikor a gyermekeknél/tanulóknál már az elváltozás észlelhető, akkor az iskolai gyógytestnevelés nyújthatja a megfelelő segítséget. A gyógytestnevelés azokkal a gyermekekkel/tanulókkal foglalkozik, akiknek egészségi állapota (vagy veleszületett, illetve szerzett betegségük miatt) károsodott, de állapotuk annyira nem súlyos, hogy a rendszeres iskolai oktatásukat akadályozná. A szabályozás szerint a gyógytestnevelés, kötelezően, csak a 3-18 éves korú gyermekek/tanulók foglalkoztatását írja elő, akik az oktatási rendszeren belül nappali képzésben részesülnek. A gyógytestnevelés célja: a gyermek minél előbb olyan egészségi állapotba kerüljön, hogy ismét bekapcsolódhasson az iskolai testnevelési foglalkozásokba. Míg a testnevelés óra a prevenciót szolgálja, addig a gyógytestnevelés a prevención kívül a rehabilitációban is kiemelkedő szerepet játszik. A rehabilitációs funkcióját az is bizonyítja, hogy szervezett, társadalmilag támogatott, intézményes keretek között folyik, rendszeresen végzett, folyamatos, tervszerű tevékenység. Előadásomban, a Magyarországon hosszú évek óta bevezetett gyógytestnevelést, és az abban rejlő lehetőségeket és megoldásokat kívánom megismertetni. Kulcsszavak: gyógytestnevelés, prevenció, rehabilitáció, lehetőségek, megoldások Solutions and Possibilities in Adapted Physical Education Summary What does adapted physical education actually mean? Only a few people can express this, and even fewer can tell what an expert of this field actually improves. Parents who hear the suggestion that their child should go to adapted physical 19

20 education classes very often do not know where to take their child, what special physical education is, who will deal with the child and who the most suitable expert is. In Hungary adapted physical education has a legal framework, and is available to children and pupils as a form of physical education. When recognised and diagnosed at an early stage, deformities can be successfully corrected with special movements depending on the extent of the deformities. When deformities in children/pupils are noticeable, then adapted physical education in schools could provide the right help. Adapted physical education deals with children/pupils, whose state of health was damaged (due to congenital or acquired diseases), but their state is not so severe that it would hinder them from receiving regular school education. According to the regulations, adapted physical education prescribes only providing activities to children/pupils between the ages 3 and 18, who receive full-time education within the education system. The purpose of adapted physical education is: to help improve children s state of health, so they can join regular physical education activities as soon as possible. While physical education lessons serve the purpose of prevention, adapted physical education plays an important role in rehabilitation and prevention. Its function of rehabilitation is also proven by the fact that this is a planned and organised activity, is socially supported and is carried out continuously in an institutionalised framework. In my presentation I will describe adapted physical education, which was introduced in Hungary many years ago, and I will also outline the solutions and possibilities that lie within it. Key words: adapted physical education, prevention, rehabilitation, possibilities, solutions Bevezetés Miért is van szükség a gyógytestnevelésre? Magyarországi gyermekek egészségi állapota évek óta folyamatosan romlik. Egyes elváltozások száma növekszik, nagymértékű a mozgásszervi elváltozás, és egyre több a túlsúlyos (elhízott) gyermek és tanuló. Mind ezt különböző felmérési adatok is alátámasszák. Az 1999-es felmérés szerint: Minden második gyermek/fiatal hanyagtartású 3%-nak gerincferdülése is van Egyre több gyermek/fiatal túlsúlyos 2012-es felmérés szerint: A 3-19 éves korosztály 50-60%-a tartásgyenge 10-15% testi hibával is rendelkezik %-a túlsúlyos Magyarországon a gyógytestnevelésre szorulók számának %-os aránya is azt jelzi, hogy gyermekek/ fiatalok %-a szorulna e speciális ellátásra, de az ellátást ennél jóval kevesebben kapják meg. Ennek egyik oka, a gyógytestnevelők nagyon alacsony száma, vagyis kevés a képzett szakember. 20

21 Gyógytorna- gyógytestnevelés A gyógytestnevelés fogalma és tartalma nem mindenki számára egyértelmű. A két fogalmat, a gyógytornát és a gyógytestnevelést, sokszor azonos értelemben is használják még napjainkban is, pedig valójában különböző tevékenységi formáról van szó. Ez talán abból adódhat, hogy mindkét tevékenységi forma mozgással gyógyít. Míg a gyógytorna egészségügyi tevékenység, kórházi betegek járó betegek gyógyításában alkalmazzák, gyógytornászok vezetésével, addig a gyógytestnevelésről elmondható, hogy pedagógiai tevékenység, oktatási-nevelési folyamat, amely bizonyos betegségek megelőzésében gyógyításában fejti ki hatását. A gyermekekkel/tanulókkal olyan pedagógusok foglalkozhatnak, akik a diplomára épülő, szakirányú továbbképzés keretében, a gyógytestnevelés tanítására felkészítettek. A gyógytorna, és a gyógytestnevelés egymást nem helyettesíthető, két különböző ellátási forma. Mindkettőre szükség van, mindkettő fontos a gyerekek/fiatalok ellátásában az adott területeiken. A gyógytestnevelés, mint testnevelési kategória A gyógytestnevelés (diszciplína) határtudomány az orvostudományok, a nevelés- és sporttudományok, valamint a pszichológiai tudományok közös érintkezési területén alakult ki és fejlődik tovább. A szaktudományon belül sajátos tudományterület, a testkultúra, a testnevelés-tudomány része. Dr. Nemessuri Mihály, akinek köszönhető, hogy 1955/56 tanévben a Magyar Testnevelési Főiskolán bevezetésre került a gyógytestnevelés, mint tantárgy, annak fogalmát a következőképpen határozta meg: A gyógytestnevelés az a tudományág, amely a testnevelés módszereinek felhasználásával betegségek megelőzésére és gyógyítására alkalmas A gyógytestnevelés, mint testnevelési kategória, jogszabályi háttérrel biztosított, de nem volt ez mindig így. Hosszú ideig, csak különböző javaslatok és utasítások alapján vezették a gyógytestnevelési foglalkozásokat, majd az 1993-as közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) emelte a legmagasabb szabályozási szintre. Ekkor vált a gyógytestnevelés, mint testnevelési kategória, az iskolai nevelés-oktatás részévé, önálló tantárgyként, betegségmegelőző és gyógyító funkciók ellátására. Az azóta történt törvényi módosítások és a jelenleg hatályba lépett köznevelési törvény is változatlanul hagyta a gyógytestneveléssel kapcsolatos szabályozást. Testnevelési kategóriák: I. Könnyített testnevelés II. Gyógytestnevelés II/a testnevelés órán is részt vehet II/b csak a gyógytestnevelési órákat látogathatja III. Testnevelés alól felmentve A tanulók testnevelési kategóriába sorolása, az elváltozás típusa szerinti csoportosítás, iskolaorvosi feladat. Az elváltozás típusa szerinti csoportosítás: A tartó-és mozgatórendszer elváltozásai Belgyógyászati- és egyéb betegségek (A mozgásszervi betegséggel küzdők vannak nagyobb arányban) 21

22 Minden életkornak megvannak a maga sajátos terhelési, tartási problémái, ami legfőbbképpen a gerincproblémában jelentkezik. Már az óvodás korúak körében is jelentősen megnövekedett a lábboltozat süllyedés, de az obesitas (elhízás) jelei is mutatkoznak. Iskoláskorúak körében inkább a hanyagtartás a jellemző. Megjegyzendő, hogy a gerincproblémák nyolcvan százaléka hanyagtartás következtében alakul ki. Kezdetben a szülők a rossz tartás miatt viszik orvoshoz gyermeküket, később egyre gyakoribb lesz a hátfájdalom, és kialakul a betegségre jellemző tartási rendellenesség, az úgynevezett Scheuermann-kór. Ebből is adódik, hogy a gyógytestnevelési foglalkozások/órák résztvevői, a 3-18 éves gyermekek/tanulók (de lehetőséget kapnak a18 év feletti felsőoktatási hallgatók is), vagyis mind azok, akik nappali oktatási rendszerű képzésben vesznek részt. Az órák szervezése: Iskolai keretek között Pedagógiai szakszolgálatok által Utazó gyógytestnevelői hálózat keretében történhet A foglalkozások száma: heti három alkalom, melyből két tornatermi és egy uszodai foglalkozás/óra szervezhető. (Uszodai foglalkozás beállítása, csak akkor lehetséges, ha az adott településen tanmedence, vagy uszoda biztosított). Megoldások lehetőségek a gyógytestnevelésben A gyógytestnevelés az iskolai testnevelés speciális (kötelező) feladata, amely a gyógytestnevelési órák/ foglalkozások keretében valósul meg: teljes személyiség fejlesztéssel speciális mozgásanyaggal Gyógytestnevelő az a szakmai irányító, aki felkészültségével jogosult a betegségtípusok szerinti gyakorlatok összeállítására, megtervezésére, a foglalkozás/óra irányítására. A gyógytestnevelési foglalkozásokat/órákat vezető (gyógytestnevelő) az iskolai testnevelés módszereit és eszköztárát alkalmazza. A gyógytestnevelés speciális módszerei és a testnevelés hagyományos eszközei (gimnasztika, atlétika, játékok stb.) mellett kiemelkedően fontosak: a mobilizáló, izomerősítő gyakorlatok reflexgátló helyzetek felvétele, kóros reflexek gátlása légzési gyakorlatok autogén tréning, relaxációs módszerek sérülés-specifikus mozgásanyag (állóképesség, erőfejlesztés alkalmazásával, kontraktúra oldással) korszerű edzésmódszerek (köredzés) (Az egyéni terhelés alapján, a fokozatosság figyelembevételével, az önállóságra nevelés, a mozgáskoordináció javítása, a mozgás megszerettetése, a játék szerepe, de mindezek mellett nem hagyható figyelmen kívül a rendszeresség elve és a pszichikai edzés jelentősége sem). A megfelelő szakmai irányítás mellett szükséges, hogy a gyermek/tanuló tisztába legyen a gyakorlatok hatásával és értelmével. Tudatossá kell tenni és meg kell szerettetni, a gyógytestnevelési foglalkozások keretében folyó munkát. A tapintatos bánásmód és az optimista szemlélet mellett, meg kell értetni a gyermekekkel/tanulókkal, hogy az ő érdekükben, az elváltozásuk helyreállításáért történik minden. 22

23 A tanulóknak azt is tudniuk kell, hogy munkájukban nem a külső, látványos eredmények az értékesek, hanem az egészséges állapot felé haladás. Súlypontnak tekinthető az a terület, ahol a tanuló anatómiai és fiziológiai okoknál fogva nem éri el az átlagos szintet. A gyógytestnevelési munkának közvetlenül nem a teljesítmény fokozására, hanem az említett okok megszüntetésére kell irányulnia, és ezt követően a foglalkozáson/órán résztvevők teljesítőképességének növekedése is automatikusan bekövetkezik. A gyógytestnevelést nem az alkalmazott gyakorlatanyag különbözteti meg más mozgásos foglalkozásoktól, hanem sajátos módszerei, a mozgás elemeinek a cél érdekében való felhasználása. Ezért fontos a gyógytestnevelési foglalkozások/órák során a változatos gyakorlatanyag, és a sokoldalú gyakoroltatás. A gyermeket/tanulót, csak annyi gyakorlat elvégzésére késztessük, amennyire feltétlenül szükség van. Mindig arra kell törekedni, hogy a munka ökonomikus legyen (soha nem feszített és görcsös), és a maximális izom-összehúzódást elernyedés, pihentetés kövesse. A lazítás megtanítása egyébként is általános feladatként jelentkezik a gyógytestnevelésben. A relaxálás, a lazítás és feszítés játéka, biztosíték a helyes izommunka elsajátítására. Ennek gyakorlása, gyakoroltatása, mindaddig szükséges, amíg ahhoz a gyermek/tanuló szervezete nem alkalmazkodik. A gyógyító hatás növelése értelemszerűen újszerű, többlet-ingerhatás biztosításával érhető el. Az elváltozás javítására, a betegség gyógyítására alkalmazott mozgásanyag gyakoroltatásában komoly szerepet kell kapnia a pszichológiai érzékenységnek és a pedagógiai attitűdnek. Összegzés A gyógytestnevelésre utalt gyermekek/tanulók esetében olyan fiziológiai, anatómiai és pszichés tényezőkről van szó, amelyek megváltoztatása nélkül nem lehet célt elérni. A gyógytestnevelőnek tudnia kell, mit lehet elérni és milyen eszközzel, de természetesen a gyermek/tanuló aktív együttműködése is elengedhetetlen feltétele az eredményes munkának. A csökkent teljesítőképességű gyermekek/tanulók se érezzék hátrányos helyzetüket, mindent meg kell tenni, hogy a lehetőségeikhez mérten mind közelebb kerüljenek az egészséges állapothoz. A jól és átgondoltan vezetett órák/foglalkozások eredménye, hogy megszűnik a tanulók betegségtudata, félénksége, bátortalansága, mind ezt a saját testi és lelkierejükbe vetett hit váltja fel. Az egészség visszaállítása akkor tekinthető befejezettnek, ha a tanuló szervezete alkalmassá válik az iskolai testnevelésben és sportban megkívánt terhelés elviselésére. 23

24 Felhasznált irodalom 1. Andrásné Teleki Judit (1996): A gyógyító testnevelés kialakulása fejlődése, napjaink tendenciái, Kandidátusi értekezés, MTA könyvtár, Bp. 2. Andrásné Teleki Judit (1998): Könnyített és gyógytestnevelés, Raabe kiadó Bp. 3. Andrásné Teleki Judit szerk. (1999): Testnevelők - Gyógytestnevelők tájékoztatója, Oktatási Minisztérium kiadásában, Bp. 4. Andrásné Teleki Judit (2006): Segítsünk közösen, Tájékoztató kiadvány, Oktatási Minisztérium kiadásában, Bp. 5. Andrásné Teleki Judit (2008): Testedzés-testfejlesztés-testkultúra, ÖTM Sport- Szakállamtitkárság kiadványa, (részanyag) Bp. 6. Andrásné Teleki Judit (2011): A gyógytestnevelés, mint egészségpedagógiai alternatíva, Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar Konferencia kiadványa 24

25 A ZENEI NEVELÉS MODSZERTANÁNAK KORRELÁCIÓJA MÁS TANTÁRGYAKKAL Balázsevity dr Éva Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanitóképző Kar, Szabadka Összefoglaló A gyermekek sokoldalú fejlődését sokféle tevékenység segíti elő, ezek sorában fontos szerepet tölt be a zenei nevelés. Felkeltheti a gyermek zenei érdeklődését, formálja zenei ízlését és esztétikai fogékonyságát. A zenei benyomások egy életen keresztül gazdagodnak, és akkor válhatnak belső pozitív hatássá, ha minél több művészi értékű élménnyel társulnak. Ha megkeressük a művészetek közös vonásait, elemeit, egyszerű lesz megtalálni az összefüggésüket. Ez az összefüggés tantárgyi korreláció egymást kölcsönösen feltételező dolgok vagy fogalmak viszonya, dolgoknak egymástól való függése, illetve egymásnak való megfelelése (Magyar értelmező kéziszótár, 1989: 764). A tantárgyi koordináció (korreláció) kísérlet arra, hogy a különféle tantárgyak időbeli oktatását szinkronizálják. Kulcsszavak: zenei nevelés módszertana, korreláció tantárgyi összefüggés, zenei nevelés szabadidő The correlation of music education with other subjects Summary Teaching arts has a defining role in developing a child s cultural identity as well as music self-expression. An intensive music education helps build a child s experience and behaviour. When using correlation between subjects in order to teach Arts, one tries to consciously look for possible points of connection between them. The connection with other subjects can be as follows: -Native language: correct articulation, reading short stories/reciting poetry to rhythmic pulse -Physical Education: coordination of movement, the proper use of respiratory organs, rhythmic motion -Visual Arts: fine arts-, film-, architecture-, history of arts-based connections, through a teacher s demonstration Teaching Arts covers a versatile connections-thread. These correlations are revealed by the teacher, since a young child is not yet capable of coming up with such complex connections. Key words: methodology of teaching music, correlation between subjects, teaching music in leisure time 25

26 Bevezető A művészeti nevelés sokoldalú összefüggését az óvodában, iskolában is keressük és a nevelésben szeretnénk a komplexitását megvalósítani. Gyakorlati megvalósítása, módszere azonban attól függ, hogy megértjük-e, mi a művészetek, az esztétikai szépségek, az esztétikai élmények közös alapja (Forrai 1993: 19). Ez elsősorban egy közös művészetnevelési szemlélet: észrevenni (észrevetetni) az egyforma hétköznapokban a különlegest, a szépet, aminek örülni lehet, tisztelni a környezet harmóniáját, rendjét, a művészeti alkotások sokféleségét, felkelteni az önkifejezés vágyát, az alkotókedvet, értékelni a mű fölött érzett örömet. Milyen sajátosságokat találhatunk a művészetekben? Egy színes kép, egy szép dallam a gyermekben belső visszhangot, érzelmet kelt. A látás, a hallás sokféle hatása belső képekké alakul, melyeket a gyermek emlékezetében elraktároz. Minél gazdagabb ez az emléktár, annál színesebb a gyerek képzelete. Ezt tudva a tanítónő igyekezzen sokféle élményt, örömet szerezni e gyermeknek és ne kívánja a gyermek érzelmeit szavakban megfogalmaztatni. A belső képek a gyermekben sokkal színesebbek, mint a szókincse, amivel ki tudja magát fejezni. Elég a gyermek arcát, mozgását figyelni, hogy a hatást lemérjük (mozdulatlanul egy pontra néz, zene közben kicsit mozog, mosolyog, az arca komoly, odafordul a társához stb.) zenehallgatás közben. Ha megkeressük a művészetek közös vonásait, elemeit, egyszerű lesz megtalálni az összefüggéseket. Igaz, a közös téma feldolgozása is lehet kapcsolat: pl. háziállatokat rajzolunk, háziállatokról énekelünk, háziállatokról beszélgetünk (pl. Szabó Lőrinc Falusi hangverseny című versének feldolgozása illetve illusztrálása, valamint az ezt megörökítő kis dal éneklése), de ebben több a racionális, tárgyi összefüggés, mint a művészeti. A témaazonosságnál fontosabbak a közös rejtett kapcsolatok, melyek minden művészet alkotóelemei: a hang, a kép, a mozgás jelképes, szimbolikus tartalma, amit mindenki szabadon, saját egyénisége, előző emlékei alapján fog fel, érez át. Ugyanaz a mese más-más képet jelenít meg, ugyanaz a szép dal más-más érzést fakaszt a gyermekben (pl. Saint-Saens Az állatok farsangja című művében mindenki másként látja az elősereglő állatokat, másként ábrázolja azokat). A szabad képzettársítás lehetőségét tiszteletben kell tartani. Nem kell zenehallgatás előtt elmondani miről szól a dal, milyen a jellege, hanem olyan színesen, a zene karakterének megfelelően kell előadni, hogy hasson. Utána beszélgetni róla, a gyerekek véleményét kérdezni, érzelmeikről beszélni érzéskioltó ebben a korban. Ha pedig megszokják, hogy utána beszélgetés következik, a zene hallgatása közben erre a feladatra gondolnak és nem a zenét élvezik. Másik közös szemléleti vonás lehet az állandó nyitottság, érzékeny figyelem a színekre, arányokra, hangokra, zörejekre, mozgásokra. A tanító arckifejezéssel, egyszerű szóval, mozdulattal is ráirányíthatja ezekre a gyermek figyelmét. Ugyanúgy a gyerekek lelkes felfedezésére visszajelző tanító viselkedésével is értékel, rájuk mosolyog, fejét csóválja, szóban is reagál. A pozitív megerősítések serkentést adnak újabb felfedezésekre. A nevelőnek tehát kiemelkedő szerep jut eme felfedezések serkentésében. Az esztétikai nevelés egy komplex, sokoldalú összefüggést rejt magában, melyet a felnőtt már globálisan átlát, a gyereknek viszont szüksége van segítségre a kapcsolatok kibogozásához. 26

27 A képi alkotásban, mozgásművészetben, zenében azonos alkotóelemek találhatók meg: a zenei színek: a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú különbségei. Mindezek rokonelemek, mert mindegyik feszültséget, erőkifejtést jelent. A halk, lassú, mély, pasztell színű, oldást jelent, kevesebb energiát igényel. A közös művészi érték ezek együttesében, egymáshoz viszonyulásában van )fény és árnyék, lassú és gyors mozgás, halk és hangos ének). Ezek áttételes hatása színesíti a belső gondolkodást, a képzeletet, a felfedezés örömét és az elvont fogalmak megértését is. A formaalkotó, kompozíciós elv minden művészet alapvető kérdése. A tér (festmény, szobor, épület), irodalom (a cselekmény szála, a szereplők jellemzése), zenemű szerkesztésének megvannak a belső törvényszerűségei. Az egyes részek aránya (az ellentét- azonosság- változás), vagy a hangerő, hangmagasság, fokozása jelenti a műalkotások eredetiségét, élvezhetőségét. Egy rajzlapon a kép elhelyezése, viszonya a térhez ugyanolya kompozíciós kifejezés, mint a gyermekdalokban a motívumok ismétlése, változtatása, variálása. Az énekesjátékok feszültsége-oldása az ismétlés közben fokozódik, és ezt még megerősíti a mozgás öröme és a társkapcsolat kellemes érzése is. A zenei nevelés különleges helyet foglal el a művészetek között. A mesét, verset szép előadásban a többiekkel együtt hallgatja, felnőtt korban már egyedül olvas. Felnőttként egy képet, festményt, szobrot egyedül is élvezhet, míg az óvodában, iskolában az óvónő illetve a tanítónő hívja fel a gyermek vagy a csoport figyelmét valamilyen érdekes színre, formára, hangra. A látás mozgás nélkül is adhat művészi élvezetet, de a zenében a hang és a mozgás együtt jár. A művészet befogadása kisgyermekkorban inkább közös élmény, amit a felnőttek tisztelete, lelkesedése, elmarasztaló ítélete is befolyásol. A technika segítségével egyedül, otthon is meghallgathatunk egy kórust, zenekart, anélkül, hogy közvetlen emberi kapcsolatban lennénk a művészekkel. A hangokat egy zárt szoba mikrofonja szerterepítheti a világban, anélkül, hogy látnánk azokat, akik hozzánk beszélnek. Az iskola feladata minél több közös, emberi közelségű kapcsolattal zenei örömet szerezni a gyerekeknek, gépzene nélkül. Az otthon és elfoglalt szülők mellett a gyerekek ma sok időt töltenek a rádió, televízió, videó, számítógép előtt. A technika izgalmat, érdekes információkat adhat, de igazi katartikus élményt csak ritkán. Ha a legfogékonyabb korban, a hatodik és tizenhatodik év között egyszer sem járja át a gyermeket a zene éltető árama, akkor később már alig fog rajta. Sokszor egyetlen élmény egész életre megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola kötelessége (Kodály, 1929.) Az óvodás és kisiskoláskor még érzékeny, fogékony. Az ekkor szerzett élmények, megélt pillanatok életre szólóak. Gazdagítják a gyermekek lelki világát, emlékekkel színesítik a felnőttkort. KORRELÁCIÓ: Egymást kölcsönösen feltételező dolgok vagy fogalmak viszonya, dolgoknak egymástól való függése, illetve egymásnak való megfelelése. (Magyar Értelmező Kéziszótár, 1989: 764.) A tantárgyi koordináció (korreláció) kísérlet arra, hogy diszciplináris tantárgyak között tudatosan keressék a lehetséges kapcsolódási pontokat, bár ezen a szinten általában megelégednek azzal, hogy a különféle tantárgyak időbeli oktatását szinkronizálják. Ez azt jelenti, hogy az azonos évfolyamon tanítók előre egyeztetik saját programjaikat, így még a tervezés fázisában lehetőség van arra, hogy a különböző tárgyak tananyagaiból a 27

28 fölösleges átfedéseket kiküszöböljék. Ez a kapcsolat lényegében egyenrangú viszonyt jelent a különböző tárgyak között, egyik sem domináns sem tartalmi, sem szemléleti vonatkozásban: célja az átfedések kiküszöbölése és a más tantárgyban tanultak új szempontú megerősítése (Chrappán, 1998: Ami a művészetekre és a természetre vonatkozik... A művészetek műveltségi terület alapja a nemzeti és az egyetemes kultúra esztétikai jelentéseket is hordozó tartománya. E tág értelmezésből következően több részterületet tartalmaz, amelyek mindegyike céljának tekinti a gyerekek értékek iránti fogékonyságának fejlesztését, az érzékelés, a megértés, a hanggal, képpel, mozgással való kifejezés árnyaltságának fokozását. A művészeti nevelésnek értékközvetítő jellege folytán meghatározó szerepe van a kulturális identitás kialakulásában, a csoportkohézió erősítésében, egyszersmind a személyiségfejlesztésben, az önálló, alkotó magatartás kialakításában. A különböző területek közös vonása, hogy többnyire aktív befogadásra, a mélyebb megértést biztosító gyakorlati, sokszor alkotó tevékenységekre épülnek, és a művészethez, a kultúrához vezető személyes utak bejárására bátorítanak. A művészeti nevelés hatékonyságát fokozhatja különböző területeinek integrációja, különösen pedig az, ha a művészet nem kizárólag izoláltan, önálló tantárgyakban jelenik meg, hanem más műveltségi területeknek is szerves részét képezi. A művészet képes arra, hogy megragadja az anyag független szépségét. Arisztotelész a zene lélekformáló erejének tulajdonított nagy jelentőséget, mivel az képes az indulatok, szenvedélyek levezetésére és segítségével a katarzis átélése lehetővé válik: megtisztulnak általa az erkölcsök. Egy szép dallam hallatán, egy fűszál nagyszerűségének felfedezésekor vagy a csillagok fénye láttán átélt boldogság által válik érthetővé a művészet, a szellemiség és a kozmikus lét kapcsolata. Rousseau már a tizennyolcadik században felismerte, hogy a gyermekre elsősorban az érzelmein, a képzeletén keresztül kell hatni, nem pedig racionális érveken keresztül. Az alkotóképesség fejlesztést szorgalmazza. Az ember számára mindkét világ megismerési forma egyaránt fontos: az absztrakt gondolkodás éppúgy, mint a szemléletes, konkrét megismerés. Tehát a tudománnyal egyenrangú a művészet, mely a valóság megismerésének sajátos formája. Elősegíti a világ értékeinek, szépségeinek felfedezését, feleletet keres az élet nagy kérdéseire, s teszi mindezt érzékeny benyomások, élmények alapján. A környezeti nevelés: kultúrára, életmódra és világképre nevelés. Olyan pedagógiai folyamat, amelynek során formálódik az ember természet és környezetszemlélete, környezeti attitűdje és gondolkodása, kialakul környezettudatos magatartása, a környezetéért felelős életvitele. Célja a természet- és környezetvédő gondolkodásmód és környezetbarát életmód kialakítása és terjesztése. Ez komplex cél, ezért számos területet érint: vannak tudományos, művészi, szociológiai, világnézeti vetületei is. A természeti és környezeti értékek közvetítője. Feladata a természetközpontú szemlélet, a készségek, jártasságok, pozitív attitűdök kialakítása: Az iskolán belüli és iskolán kívüli környezeti nevelésnek kiegészítő szerepe van. Tartalmát tekintve interdiszciplináris, vagyis nem köthető egyetlen hagyományos tantárgyhoz sem. A természettudományos tárgyak anyagába éppúgy beépíthető, mint a humán tárgyakéba. A környezeti nevelés akkor eredményes, ha az egész személyiséget áthatja. Ha felkelti az érdeklődést, a kíváncsiságot, kibontakoztatja a képzeletet. Időt enged az örömteli rácsodálkozásra, a gyönyörködésre, a szépség élvezetére. Az élménygazdag lehetőleg természetes környezet tág lehetőséget teremt a felfedezésre, a beleélő képesség fejlesztésére, a változatos tevékenykedésre. A 28

29 játékhelyzetek, a szenzitív környezetpedagógia alkalmazása segíti a ráeszmélés, befogadás, feldolgozás folyamatát, melynek során finomítja az érzékszerveket, segíti a környezetempátia fejlődést. Fejlődik a lényeglátás, gazdagodnak az érzelmek. Hatása az egész személyiséget érinti. Az érzelmi, értelmi és mozgásos szféra egyaránt fontos. Az egyén által fenntartott értéktudat az értékelésben érhető tetten, mely során a kultúra által létrehozott értékek szerint rendezi a világot. A személyiség által vallott értékek erőteljesen meghatározzák az attitűdöket, melyek az etikai, esztétikai irányultságot befolyásolják, és sajátos szellemi látásmódot hoznak létre. A művészet a valóság megismerésének sajátos formája: érzékenység az élet szépségeinek, értékeinek felfedezésére. A művész képes a kimondhatatlan kifejezésére, a megszokottól eltérő világszemléletre. A vizuális művészet, a zene, az irodalom s a művészet megannyi ága alkalmas arra, hogy képet adjon arról az érzéki és szellemi háttérről, amely a természet és lélek, a tudat és tudattalan közötti szakadék áthidalására alkalmas. A művészeti nevelés során formálódik az ember művészetszemlélete, nyitottá válik a nemzeti és egyetemes kultúra és annak környezetesztétikai értékei elfogadására, képes lesz a művészeti alkotások megértésére, aktív befogadására, átélésére. A művészeti nevelés akkor eredményes, ha a befogadáson és a kognitív ismeretek megszerzésén túl felkelti az alkotás, teremtés, létrehozás iránti érdeklődést és vágyat. Akkor éri el a célját, ha szenzitív pedagógiai módszerek következtében a befogadó is érzékennyé, fogékonnyá, a művészi élményekre fokozottan visszahatóvá válik valamennyi művészeti ág: irodalom, zene, vizuális kultúra stb. területén. A zenei neveléssel nemcsak a zeneórákon foglalkozunk. A zenei nevelés az irodalommal, vagyis az anyanyelvvel van a legszorosabb kapcsolatban. Kapcsolatba hozható azonban, és kapcsolatba is kell hozni minden más tantárggyal, aktivitással, sőt még a szabadidővel is. Zenei nevelés magyar nyelv A nyelv és a zene együttes igénybevételével komplex módon alakítjuk a gyermek ízlését, valamint érdekeltségét a szép beszédre. Egyszerre adunk ösztönzést az értékes irodalmi alkotások és zeneművek megismerésére. Az anyanyelv oktatásában nagyon fontos a szép és pontos kiejtés fejlesztése a tanulóknál. A helyes beszéd kialakulását főként az I. és II. osztályokban kell irányítani. Ebben a korban még nagy jelentősége van a hanglejtésnek és beszédintonációnak. Itt siet a zenei nevelés az anyanyelv segítségére: a dal vagy mondóka szabályosan ismétlődő lüktetése, a prózai beszéd folyamatossága, valamint a vers iránti érdeklődést készíti elő. A mondókák, a kiszámolók, a gyermekdalok lassan, ritmikusan kiejtett szövegét pontosabban meg tudják figyelni, majd utánozni. Sokszor a mozgással egybekötött cselekvések a szavak helyes értelmezését eredményezik. Pl.: Mondókák: - Zsófi, Zsiga, Zsuzsika... - Töröm, töröm a mákot... - Fáj a kutyámnak a lába... - Fut, szalad a pejkó... - Réce, ruca, vadliba... - Kipp, kopp kalapács... 29

30 Kiszámolók: - Gyertek lányok iskolába... - Megy a kutya Szentes felé... - Ó, ó, ó tündérkaszinó... - Budapesten volt egy bolt... Gyermekdalok: - Hívogat az iskola... - Száraz tónak... - Erdő mellett... - Egy kis malac... - Dolgozni szaporán... - Süssünk, süssünk valamit... Hasznosak a népi gyermekdalok, a népdalok ahhoz, hogy a gyerekek megismerjék népünk eredetét, életét és szóhasználatát. A népdalok dallama és ritmusa pedig elárulja a dal hangulatát. A népdalok felhasználásából még számos előnyünk származhat: segíti a beszéd kialakulását, a szép kiejtést és bővíti a szókincset, zeneileg értékes, évszázadokon át csiszolódó anyag, ízes beszédet és hangkészletet tehetnek magukévá a gyerekek. Az ilyen zenei táplálékon fejlődő gyerekek a komoly zeneirodalom példáit is kötni tudják az anyanyelv órákon elhangzó irodalmi alkotásokhoz. Népdalok: - Tavaszi szél vizet áraszt... - Széles a Duna, magas a partja... - Sárga csikó, csengő rajta... A művészi értékű, gyermekeknek irt műzene azért fontos, mert a versek, mesék sok olyan témát ölelnek fel, amit ezekben a dalokban is megtalálunk. Ha a szövegek ritmikailag összesimulnak a dallammal, akkor kétszeresen is hasznosak lesznek a gyerekek ízlésfejlesztésére. Ezzel differenciáltabb megfigyelésre késztethetjük a tanulókat. Énekes műzenék: - Kodály Zoltán: Ó, ha cinke volnék - Kodály Zoltán: Magas fenyő Hangszeres műzenék: - W. A. Mozart: Keringő - L. van Beethoven: Dal A zenei nevelés legfontosabb eleme a daltanítás. Az új dal szövegének ismertetése olvasással történik. A dal szövegének tartalma felkelti a gyerekek érdeklődését, fontos, hogy megértésék annak tartalmát. Ezt magyarázattal lehet elérni. A dalokban általában pár ismeretlen, idegen szó is előfordul, amelyeknek értelmezésével kíváncsivá lehet tenni a tanulókat, hogy kutassanak a szavak eredete és értelme után. Így nemcsak a zenei készségük, hanem anyanyelvi kultúrájuk is formálódik, fejlődik. Ez a korreláció fordítva is érvényes. A magyar órák nem is képzelhetők el zenei aláfestés nélkül. A verset és az éneket a ritmus, a hangzás, a hangulat átélése nagyon közel hozza egymáshoz. Ezt a természetes és évezredek óta fennálló kapcsolatot a vers és a zene között már alsós osztályokban is meg kell éreztetni a tanulókkal: verstanítás közben ritmikus mozdulatokat végezni, körjátékot játszani, vagy amennyiben van a versnek megzenésített változata, akkor azt is meghallgathatjuk. Ha zenével társítjuk az irodalom órák anyagát, a gyerekeket rávezethetjük a magyar nyelv ereszkedő dallamának megszokására, felkeltjük a beszédkedvet, gyarapítjuk szókincsüket, nyelvi leleményességüket, az adott helyzethez illő beszédfordulatokat, mimikát, gesztusokat 30

31 tanulhatnak játékosan. A zenei aláfestéssel megszervezett irodalom órák kitárják a költészet aranykapuját. Zenei nevelés matematika Matematikaórán is használhatunk zenei elemeket. Főként az I. osztályban, amikor a gyerekek a számokat tanulják előnyös lehet mondókák alkalmazása. Pl. 1 megérett a meggy, 2 csipkebokor vessző 3 te vagy az én párom 4 biz oda nem mégy 5 érik a tök 6 hasad a pad 7 lepényt süt a pék 8 üres a polc 9 Kis Ferenc 10 tiszta viz, ha nem tiszta, vidd vissza, Majd a cica megissza. A számok tanulásakor, számoláskor, a szabályok tanulásakor vidám, könnyed hangulatot lehet teremteni egy-egy mondókával, dalocskával. Arra ügyelni kell, hogy mindig odaillő, célszerű zenei anyagot válogassunk. Számok tanulásakor: - Három madár tollászkodik... - A kállói szőlőbe... - Egy, kettő, három... A II. osztály matematika tananyagában benne vannak a hét napjai, a hónapok nevei. Ehhez a tananyaghoz is található megfelelő mondóka, dal: Mondókák: - Napok... - Hónapok... Dalok: - Hétfő, kedd, szerda, csütörtök... - Csütörtökön virradóra... Még a későbbi osztályokban is a hangulatkeltésnél hatásos lehet egy-egy kedvelt dalocska közös eléneklése. Amennyiben fáradtak a tanulók, szintén pár percnyi zenehallgatás vagy éneklés elegendő ahhoz, hogy felüdüljenek. Zenei nevelés képzőművészeti kultúra: Rajzórákon rajzoljanak a gyerekek zenére. A válogatott anyagunk alkalomhoz illő, művészi kínálat legyen. Zenei aláfestés mellett szabadabb úton ível a képzeletük. Az óra végére fantáziadús, színes és ötletes alkotások készülhetnek. Egy-egy megzenésített vers vagy gyermekdal ihletet adhat képzőművészeti alkotások készítéséhez bármely témakörből. 31

32 Zenei nevelés testnevelés: Testnevelés órákon tornázzanak, tornázhatnak a gyerekek zenére. Így fejlődik ritmusérzékük, könnyed, szép lesz a mozgásuk. A tanulók zenére sétálhatnak, futhatnak a ritmikus járás magatartásuk és mozdulataik biztonságát és összehangoltságát fokozza. Zene kíséretével végezhetők a bemelegítő gyakorlatok is. A gyerekek örömmel, felszabadultan, könnyedén végzik a feladott gyakorlatokat, közben csiszolódik hallásuk, a ritmushoz igazodik a mozgásuk. Egyidőben énekelnek és mozognak a gyerekek. A tornaórán tanult ügyességet, mozgási készséget visszafelé is felhasználjuk az ének közben egyensúlyozunk, ugrálunk, guggolunk, átbújunk. Tehát a korreláció kölcsönös. Az óra befejező részében a szervezet lecsillapításakor alkalmasak a különféle népi gyermekjátékok, amelyek kevés és kimért mozgást igényelnek. Pl. Bújj, bújj zöld ág... Zenei nevelés környezetünk (I. és II. osztályban) illetve természet és társadalom (III. és IV. osztályban) Zeneórákon, ha a tanítási egység a természet és társadalom ismeret témaköréhez közel áll, akkor egy kis bevezető magyarázattal érdekesebbé tehető a tanítandó anyag a gyerekek számára. A bevezetés történhet beszélgetéssel, élménybeszámolóval, képek nézegetésével az adott témakörben. Természet és társadalom ismeret órákon is lehet önfeledten énekelni. Majdnem mindegyik tanítási egységhez illeszthető egy-egy zenei darab. A családhoz, a munkához, az évszakokhoz, a növényekhez, az állatokhoz bármikor találhatunk odaillő dalt. Így könnyebben tanulnak növendékeink, vidámabb az osztály hangulata, maradandóbb a tudás. A család témaköréhez tartozó tanítási egységekhez bármikor könnyen találhatunk odaillő zenei anyagot: - Szülőföldem tája... - Apámért s anyámért... - Dolgozni szaporán... - Én kis kertet... - Aki szorgoskodik... Zenehallgatásra alkalmas Zelk Zoltán Este jó című versének megzenésített változata. Az évszakok témakörének tanítási egységei is élénkíthetők, vidámmá tehetők egy-egy dallal minden korosztály részére: Tavasz témára: - Jön a tavasz... - Kicsi őz fuss ide... Nyár témára: - Már tapsoljunk... - Száll az ének... Ősz témára: - Őszi dal... - De jó a dió... - Érik a szőlő... Tél témára: - Hull a hó... 32

33 - Jaj, de árva... Az állatok és növények témaköre és tanítási egysége is gazdagíthatók, élvezetessé tehetők mondókázással, énekléssel: Növényekkel kapcsolatos mondókák: - Hüvelykujjam almafa... - Kiskertemben az ürge... - Sárga rózsa vadvirág... - dalok: -Bársony ibolyácska... - Csicseri borsó... - Bújj, bújj zöld ág... Állatokkal kapcsolatos mondókák: - Dirmeg, dörmög a medve... - Egyszer egy erdőben... - Fáj a kutyámnak a lába... - dalok: - Egy kis malac... - Hová mégy te kisnyulacska... - Háp, háp, háp... - Mackó brummog... A pedagógus kedvére válogathat az értékes gyűjtemények gyermekdal-irodalmából, mindig szem előtt tartva a korosztály és a gyermek képességeit. Zenei nevelés idegen nyelv A zenei neveléssel kapcsolatba hozhatjuk még az idegen nyelv tanulását is. Jó, ha nemcsak szavakat, nyelvtant, névelőket, végződéseket és kiejtést tanulnak a gyerekek, hanem mondókákat, verseket és dalokat is. Tehát itt a korreláció sokszoros. Mondókázzanak, énekeljenek szerbül, németül, angolul. Egyszerűbb dalok hallgatásakor és éneklésekor könnyebben emlékezetükbe vésődik a helyes kiejtés. Zenei nevelés szabadidő: A megemlített tantárgyak mellett még osztályfőnöki órákon, lazításként és a jókedv megteremtése érdekében is alkalmazzuk a zenei nevelés elemeit. Egyidőben jó ez örömszerzésre, bánat csillapítására és hangápolásra is. Órák közötti szünetekben, rossz, esős idő alkalmával, amikor a gyerekek nem mehetnek ki az udvarra, akkor nyitott ablaknál kedvükre szabadon énekelhetnek, mozoghatnak, táncolhatnak a tanulók. Így könnyebben leküzdik a bennük felgyülemlett feszültséget, erőt és kielégítik a játék szükségletüket. A tanulmányi séták, kirándulások is igen sok alkalmat adnak a zenei igény kielégítésére. Teljesebb lesz a kikapcsolódás mindenki számára. Ha ilyen lelkülettel és ilyen szellemben neveljük a gyerekeket, akkor biztosítjuk számukra az igazi testi és lelki fellendülést és fejlődést. Ily módon pótolható a tananyagban kis mértékben jelen lévő zenei nevelés, mert a többi tantárgyhoz viszonyítva a mai tantervekben nagyon kevés teret adnak a tiszta zenei nevelésnek, amit a következő kördiagram ábrázol. 33

34 7% 10% 10% 28% a) Anyanyelvápolás b) Matematika területe c) Társadalmi ismeretek d) Természettudományi ismeretek e) Politechnikai oktatás f) Testnevelés g) Esztétikai nevelés 13% 20% 12% Így van jelenleg a tantervben, az iskoláinkban. Ám, ha a pedagógus szívügyének tekinti a munkáját és főként a tanulóit, akkor a zene hiányát szépen pótolhatja a korrelációk mind gyakoribb alkalmazásával. Ezáltal könnyebben megvalósíthatja az általános iskolai énektanítás tantervi céljait, amelyek a következőket foglalják magukba: - az énekhang ápolása - az éneklési készség fejlesztése - a zenei alapműveltség elemeinek elsajátítása (zenei írás, olvasás) - ismerje meg a tanuló népének dalait és a nagymesterek, valamint a mai szerzők alkalmas műveit - zenei érdeklődésük felébresztése - művészi ízlésük nevelése. A tanító, a tanár tudatos, tervszerű munkájának szépségét a változatos lehetőségek adják meg: - a tudatosság és érzelmi átélés (jó hangulat, humor) - a tervszerűség és rugalmas alkalmazkodás az adott helyzethez - az egyéni megnyilvánulás mellett az egész osztály átállása - a szép beszéd, magyarázat mellett a metakommunikáció, gesztus, arcjáték alkalmazása - az irányítás mellett a gyermekcsoporthoz tartozás. A legszebb és egyben legnehezebb feladat megtalálni ezek egyensúlyát és arányát. A zenei nevelés az öröm, a vidámság, a játékosság, a humor forrása kell, hogy legyen. A pedagógus a meghatározó: cselekvése, viselkedése, arcjátéka a gyerekekre néha jobban hat, mint az okosan elmondott szavak. Ádám Jenő, aki az első magyar énekeskönyv-sorozatot alkotta, a következőket írta le: Kövesse a tanító azt a módszert, melyet az általa ismert eljárások közül egyéni hajlandóságához és zenei előképzettségéhez képest legjobbnak tartva kiválaszt. Elengedhet etlenül szükséges azonban, hogy a tanító a választott módszer lényegét, menetét és annak minden mozzanatát ismerje, azt a maga és a tanulók egyéniségéhez, valamint a magyar népi dalanyag természetéhez alkalmazni tudja. (Forrai 1995: 97.) 34

35 Felhasznált irodalom 1. Bukvić Kojov Irena (1985): Metodika nastave muzičkog vaspitanja za 4. godinu Pedagoške akademije, ZNUS, Beograd 2. Chrappán Magdolna : A diszciplináris tantárgyaktól az integrált tárgyakig, 3. Forrai Katalin (1993): Ének az óvodában. Budapest: Editio Musica 4. Forrai Katalin (1995): Ének az óvodában. Zeneműkiadó, Budapest. 5. Kodály Zoltán (1929): Gyermekkarok, in Zenei Szemle, 2 sz. 6. Kókas Klára (1983): Képességfejlesztés zenei neveléssel, Zeneműkiadó, Budapest. 7. Laczó Zoltán (1986): Zenehallgatás az általános iskola alsó tagozataiban, Tankönyvkiadó, Budapest. 8. Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest,

36 RAZLIKE U OSNOVNIM ANTROPOMETRIJSKIM KARAKTERISTIKAMA I MOTORIČKIM SPOSOBNOSTIMA UČENIKA ČETVRTOG RAZREDA OSNOVNE ŠKOLE U ODNOSU NA MESTO STANOVANJA Svetlana Buišić, Dragan Cvejić, Jelena Andrea Živković Vuković Univerzitet u Novom Sadu, Pedagoški fakultet, Sombor, Srbija Sažetak Cilj ovog istraživanja je utvrditi da li postoje razlike u antropometrijskim karakteristikama i motoričkim sposobnostima dečaka i devojčica četvrtog razreda osnovne škole u odnosu na sredinu u kojoj borave. U istraživanju su učestvovala 123 učenika dve osnovne škole različitih sredina, ali sličnih uslova rada. U urbanoj sredini testiranjem su obuhvaćeni učenici O.Š. Dositej Obradović iz Sombora, dok su u ruralnoj sredini testirani učenici O.Š. Nikola Tesla iz Kljajićeva. Za uzorak varijabli korišćene su 2 varijable za procenu antropometrijskih karakteristika i 18 varijabli za procenu motoričkih sposobnosti. Rezultati testiranja su obrađeni t-testom za dva nezavisna uzorka. Rezultati istraživanja ukazuju na postojanje razlike u antropometrijskim karakteristikama u odnosu na sredinu u kojoj ispitanici borave. Učenici ruralne sredine imaju veću i telesnu visinu i telesnu težinu od njihovih vršnjaka iz gradske sredine, a razlika u motoričkim sposobnostima postoji samo u dve varijable za procenu gipkosti u korist učenika urbane sredine. Sagledavajući posebno devojčice rezultati pokazuju da su devojčice urbane sredine u odnosu na svoje vršnjakinje iz ruralne sredine statistički značajno bolje rezultate imale samo u testovima za procenu gipkosti. Dečaci urbane sredine bolje rezultate postigli su u jednom testu za procenu gipkosti i u testu za procenu repetitivne snage, dok su dečaci ruralne sredine postigli bolje rezultate u testu za procenu eksplozivne snage. Sagledavajući rezultate možemo zaključiti da na kraju mlađeg školskog uzrasta nema velikih razlika u motoričkim sposobnostima između učenika u odnosu na mesto stanovanja, ali ima u antropometrijskim karakteristikama. Verovatno fizički razvoj dece sve više zavisi od uslova rada u školama, nastavnog kadra, uključenosti dece u sportske aktivnosti i igara na otvorenim terenima, nego od same sredine u kojoj borave. Svi ovi faktori zajedno doprinose fizičkoj aktivnosti i razvoju dece. Ključne reči: mlađi školski uzrast, mesto stanovanja Uvod Jedan od uslova za opstanak čoveka sigurno je potreba čoveka za fizičkom aktivnošću i kretanjem. Dete kroz razvoj, svoju fizičku aktivnost usavršava od grubih, nepreciznih, nesinhronizovanih, uprošćenih i nesigurnih pokreta do sigurnijih i složenijih kretanja. Motoričke sposobnosti i motoričke navike čine jedinstvo motorike i svaka fizička 36

37 aktivnost vezana je za ova dva vida motoričkog funkcionisanja (Bala, 2007). Motoričke sposobnosti predstavljaju kretne aktivnosti čoveka koje se razvijaju pod uticajem različitih faktora. Za optimalan rast i razvoj, te za zdravlje svake osobe, neprocenjivo je važno pratiti i vrednovati osobine i sposobnosti (Findak, 1989). Intenzitet sprovođenja fizičke aktivnosti u detinjstvu, a kasnije i u adolescentnom periodu zavisi od mnogo činilaca: podrške i podsticaja roditelja, okoline u kojoj dete boravi, nastavnog kadra koji sprovodi nastavu, blizine sportskih objekata, ekonomskog statusa porodice, materijalne situacije, obrazovanja roditelja i njihove uključenosti u sport. Mlađe školsko doba počinje sa polaskom deteta u školu sa sedam, a završava se sa jedanaest godina, odnosno sa početkom srednjeg školskog doba. Dinamika razvojnih promena dece uzrasta 10,5 godina i dalje je usporena (za razliku od predškolskog doba) do jedanaeste godine života odnosno do pred sam kraj mlađeg školskog doba. Razvoj mišićne mase i dalje je brži kod dečaka nego kod devojčica, što se može opravdati većim i intenzivnijim kretnim aktivnostima kod dečaka. Česte su teme o zdravom načinu života, o pravilnoj ishrani, uopšte o velikom značaju kretanja za dečiji organizam. Sigurno da odgovore treba tražiti u vaspitanju koje prvenstveno kreće iz porodice i edukaciji dece u institucijama školskog sistema. Mnogi autori istraživali su razlike u nekim antropološkim obeležjima između učenika urbane i ruralne sredine (Ozdirenc et al , Petrić et al, 2007., Badrić et al. 2007). Istraživanja pokazuju da kod učenika osnovne škole (trećeg i četvrtog razreda) različitog socijalnog okruženja motoričke sposobnosti jednim delom zavise od socijalnih faktora, mada navode da su te razlike mogle nastati i zbog različitih ponuđenih sadržaja (Pfister & Reeg, 2006). Deca u gradskim sredinama manje su fizički aktivna pa su samim tim sklonija većoj telesnoj težini, te da se 35% dece iz urbanih i 30,6% dece iz ruralnih sredina ne bave ni jednim vidom fizičkih aktivnosti (Ozdirenc et al., 2005). Razliku u telesnoj težini dece ruralnog i urbanog područja možda ne bi trebali tražiti samo u području iz kojih ispitanici potiču nego u genetskim i drugim faktorima koji potiču iz porodice, a kasnije se pripisuju usvojenim navikama. Masa roditelja pokazala se dobrim prediktorom mase dece (Gahagan et al. 2004). Deca predškolske dobi čiji se roditelji redovno bave fizičkim aktivnostima imaju šest puta veću verovatnoću da će i sama biti fizički aktivna (Durant, 1994). Istraživanja koja su sprovedena u Sjedinjenim Američkim Državama utvrdila su da je kod dece koja dugo gledaju televiziju manja verovatnoća da se bave fizičkom aktivnošću. Ta činjenica podrazumeva prekomernu telesnu masu. Predmet istraživanja predstavljaju antropometrijske karakteristike i motoričke sposobnosti. Cilj ovog istraživanja je utvrditi da li postoje razlike u aritmetičkim sredinama antropometrijskih karakteristika i motoričkih sposobnosti dečaka i devojčica četvrtog razreda osnovne škole u odnosu na sredinu u kojoj borave. Metod Uzorak ispitanika činili su učenici osnovne škole Nikola Tesla iz Kljajićeva (ruralna sredina) i osnovne škole Dositej Obradović iz Sombora (urbana sredina). Obe škole nalaze se u Srbiji. U ruralnoj sredini su testirana 44 učenika (21 dečak i 23 devojčice), dok je u urbanoj sredini izvršeno testiranje na 79 učenika (42 dečaka i 37 devojčica). Ukupno je testirano 63 dečaka i 60 devojčica. Testiranje je sprovedeno na redovnim časovima fizičkog vaspitanja, koje je planirano u godišnjem planu rada za četvrti razred. 37

38 Nastava se izvodila u sličnim uslovima čak i sa aspekta materijalnih uslova rada. Deca u ruralnoj sredini u škol i imaju dosta dobre uslove za rad, ali manje mogućnosti za uključivanje u razne oblike vežbanja po programu i manjeg broja sportskih klubova. U skladu sa ciljem istraživanja za uzorak mernih instrumenata korišćene su 2 mere za procenu antropometrijskih karakteristika i 18 testova za procenu motoričkih sposobnosti. Za procenu antropometrijskih karakteristika korišćene su sledeće mere: Telesna visina (cm) - za procenjenu longitudinalne dimenzionalnosti skeleta i Telesna težina (kg) za procenu mase tela. Za procenu motoričkih sposobnosti korišćeni su sledeći testovi: Osmica sa saginjanjem (0,1s), Provlačenje i preskakanje (0,1s) i Poligon natraške (0,1s) - za procenu koordinacije; Skok udalj iz mesta (cm), Trčalje 20m (0,1s) i Bacanje medicinke od 2 kg (dm) - za procenu sile (eksplozivne snage); Izdržaj u zgibu (0,1s), Podizanje trupa iz ležanja na leđima (frek) i Zgibovi na vratilu pothvatom (frek) - za procenu opšte snage; Duboki pretklon na klupici (cm), Iskret palicom (cm) i Pretklon sedeći raznožno (cm) - za procenu gipkosti; Taping rukom (frek), Taping nogom (frek) i Taping nogom o zid (frek) za procenu frekvencije pokreta i Gađanje vertikalnog cilja rukom (bod), Gađanje horizontalnog cilja rukom (bod) i Gađanje vertikalnog cilja nogom (bod) - za procenu preciznosti. Opis testova za procenu motoričkih sposobnosti, preuzeti su od D. Metikoš, F. Prot, E. Hofman, Ž. Pintar i G. Oreb (Zagreb, 1989). Testovi za procenu opšte snage i preciznosti korigovani su u skladu sa uzrastom, kako bi omogućili bolje sagledavanje motoričkih sposobnosti u određenim varijablama. Za svaku antropometrijsku varijablu i motoričku varijablu, izračunati su sledeći osnovni centralni i disperzioni parametari: aritmetička sredina (AS) i standardna devijacija (SD). Značajnost razlika između aritmetičkih sredina u svakoj varijabli u odnosu na mesto stanovanja utvrđena je t-testom za nezavisne uzorke. U tabelama su prikazani samo najbitniji parametri radi lakše interpretacije. Rezultati Analizirajući rezultate razlika u antropometrijskim i motoričkim varijablama učenika i učenica u odnosu na mesto stanovanja uvidom u Tabelu 1 može se zaključiti da učenici ruralnih sredina imaju veću telesnu visinu i telesnu težinu u odnosu na njihove vršnjake iz urbane sredine. Utvrđivanjem značajnosti razlika aritmetičkih sredina može se videti da u oba parametra, odnosno u obe antropometrijske mere, postoje statistički značajne razlike (na nivou p <.05), čime je pretpostavlja da svakodnevne životne fizičke aktivnosti u ruralnim sredinama doprinose bržem rastu i razvoju dece u odnosu na decu urbanih sredina. U motoričkim varijablamama, uočava se da samo u parametrima gipkosti (Iskret palicom i Pretklon sedeći raznožno) i u jednom testu za procenu frekvencije pokreta (Taping nogom) postoje statistički značajne razlike u korist učenika urbane sredine. 38

39 Tabela 1. Testiranje značajnosti razlika u antropometrijskim i motoričkim varijablama dečaka i devojčica u odnosu na mesto stanovanja VARIJABLE MESTO ŠKOLE N AS SD t P telesna visina urbano ,97 7,25 ruralno ,07 7,66-2,223 0,03 telesna tezina urbano 79 38,00 9,02 ruralno 44 43,07 14,68-2,081 0,04 eksplozivna snaga - sprint na urbano ,84 37,41 20m ruralno ,02 32,80 0,417 0,68 eksplozivna snaga - skok udalj urbano ,44 22,02 iz mesta ruralno ,48 23,04 0,467 0,64 eksplozivna snaga - bacanje urbano ,68 78,18 medicinske lopte ruralno ,52 93,53-1,826 0,07 koordinacija - provlacenje i urbano ,89 530,09 preskakanje ruralno ,45 730,40-0,428 0,67 koordinacija - poligon natraske urbano ,47 553,27 ruralno ,57 714,84-0,450 0,65 koordinacija - osmica sa urbano ,48 295,63 saginjanjem ruralno ,18 349,76-0,483 0,63 staticka snaga - izdrzaj u zgibu urbano , ,46 0,448 ruralno , ,77 0,66 repetitivna snaga - podizanje urbano 79 12,81 3,08 trupa lezeci na ledjima ruralno 44 11,73 2,94 1,902 0,06 repetetivna snaga - zgibovi na urbano 79 10,33 7,59 vratilu pothvatom ruralno 44 7,93 6,27 1,881 0,06 gipkost - duboki pretklon na urbano 79 36,97 7,03 klupici ruralno 44 39,00 6,75-1,554 0,12 gipkost - iskret palicom urbano 79 67,54 17,51 ruralno 44 85,66 18,27-5,415 0,00 gipkost - pretklon sedeci urbano 79 43,77 10,44 raznozno ruralno 44 38,16 9,84 2,916 0,00 brzina frekvencije pokreta - urbano 79 25,08 2,12 taping rukom ruralno 44 24,43 2,81 1,323 0,19 brzina frekvencije pokreta - urbano 79 33,04 3,33 taping nogom ruralno 44 31,82 3,24 1,965 0,05 brzina frekvencije pokreta - urbano 79 15,73 2,76 taping nogom o zid ruralno 44 16,64 3,58-1,447 0,15 preciznost - gadjanje urbano 79 9,13 3,28 vertikalnog cilja rukom ruralno 44 9,36 4,63-0,300 0,76 preciznost - gadjanje urbano 79 9,27 3,32 horizontalnog cilja rukom ruralno 44 9,41 4,21-0,208 0,83 preciznost - gadjanje urbano 79 11,32 4,08 vertikalnog cilja nogom ruralno 44 12,20 5,20-1,046 0,30 N broj ispitanika AS aritmetička sredina SD standardna devijacija t vrednost t-testa p značajnost t-testa 39

40 Tabela 2. Testiranje značajnosti razlika u antropometrijskim i motoričkim varijablama devojčica u odnosu na mesto stanovanja VARIJABLE MESTO ŠKOLE N AS SD t p telesna visina urbano ,24 7,84 ruralno ,48 6,79-1,633 0,11 telesna tezina urbano 37 37,14 8,60 ruralno 23 42,57 12,73-1,973 0,05 eksplozivna snaga - skok udalj urbano ,43 16,57 iz mesta ruralno ,78 24,77 0,231 0,82 eksplozivna snaga - sprint na urbano ,86 34,42 20 metara ruralno ,17 34,84 1,273 0,21 eksplozivna snaga - bacanje urbano ,22 64,26 medicinske lopte ruralno ,78 75,84-0,742 0,461 koordinacija - provlacenje i urbano ,32 468,78 preskakanje ruralno ,35 749,21-0,241 0,81 koordinacija - poligon natraske urbano ,81 484,16 ruralno ,96 696,74-0,140 0,89 koordinacija - osmica sa urbano ,11 277,60 saginjanjem ruralno ,13 399,88-1,304 0,20 staticka snaga - izdrzaj u zgibu urbano , ,44 0,380 ruralno , ,15 0,71 repetitivna snaga - podizanje urbano 37 11,70 3,19 trupa lezeci na ledjima ruralno 23 11,26 2,53 0,563 0,57 repetetivna snaga - zgibovi na urbano 37 9,19 6,50 vratilu pothvatom ruralno 23 7,17 6,18 1,190 0,24 gipkost - duboki pretklon na urbano 37 39,41 6,38 klupici ruralno 23 40,09 6,27-0,405 0,69 gipkost - iskret palicom urbano 37 64,65 18,11 ruralno 23 83,26 17,78-3,898 0,00 gipkost - pretklon sedeci urbano 37 48,46 10,37 raznozno ruralno 23 39,04 10,98 3,344 0,00 brzina frekvencije pokreta - urbano 37 25,03 2,03 taping rukom ruralno 23 24,04 2,48 1,674 0,10 brzina frekvencije pokreta - urbano 37 33,49 3,36 taping nogom ruralno 23 31,83 3,49 1,834 0,07 brzina frekvencije pokreta - urbano 37 15,24 2,70 taping nogom o zid ruralno 23 16,39 3,63-1,401 0,17 preciznost - gadjanje urbano 37 8,43 2,950 vertikalnog cilja rukom ruralno 23 7,39 4,50 0,986 0,33 preciznost - gadjanje urbano 37 8,46 2,74 horizontalnog cilja rukom ruralno 23 9,04 4,37-0,574 0,57 preciznost - gadjanje urbano 37 10,54 3,88 vertikalnog cilja nogom ruralno 23 10,91 4,96-0,324 0,75 N broj ispitanika AS aritmetička sredina SD standardna devijacija t vrednost t-testa p značajnost t-testa 40

41 Analizirajući Tabelu 2 u testiranju značajnosti razlika u aritmetičkim sredinama antropometrijskih varijabli devojčica u odnosu na mesto stanovanja vidimo da postoji statistički značajna razlika u antropometrijskoj varijabli Telesna težina, na nivou zaključivanja p <.05 i da učenice ruralne sredine imaju veću telesnu masu, proporcionalnu telesnoj visini u odnosu na svoje vršnjakinje iz urbane sredine. Rezultati razlika između devojčica u motoričkim varijablama u odnosu na mesto stanovanja pokazuju da je razlika aritmetičkih sredina samo kod varijabli za procenu gipkosti - Iskret palicom i Pretklon sedeći raznožno statistički značajna u korist učenica urbane sredine na nivou značajnosti p <.01. Tabela 3. Testiranje značajnosti razlika u antropometrijskim i motoričkim varijablama dečaka u odnosu na mesto stanovanja VARIJABLE MESTO ŠKOLE N AS SD t p telesna visina urbano ,62 6,71 ruralno ,71 8,64-1,565 0,12 telesna tezina urbano 42 38,76 9,41 ruralno 21 43,62 16,87-1,227 0,23 eksplozivna snaga - skok udalj urbano ,50 23,92 iz mesta ruralno ,62 20,32 0,637 0,53 eksplozivna snaga - sprint na urbano ,83 33,63 20 metara ruralno ,10 28,59-0,381 0,70 eksplozivna snaga - bacanje urbano ,76 81,40 medicinske lopte ruralno ,43 88,73-2,305 0,02 koordinacija - provlacenje i urbano ,52 569,34 preskakanje ruralno ,00 714,20-0,268 0,79 koordinacija - poligon natraske urbano ,76 589,27 ruralno ,43 734,44-0,325 0,75 koordinacija - osmica sa urbano ,00 306,72 saginjanjem ruralno ,19 204,77 1,022 0,31 staticka snaga - izdrzaj u zgibu urbano , ,55 0,157 ruralno , ,88 0,88 repetitivna snaga - podizanje urbano 42 13,79 2,65 trupa lezeci na ledjima ruralno 21 12,24 3,31 2,009 0,05 repetetivna snaga - zgibovi na urbano 42 11,33 8,39 vratilu pothvatom ruralno 21 8,76 6,42 1,348 0,18 gipkost - duboki pretklon na urbano 42 34,83 6,94 klupici ruralno 21 37,81 7,21-1,584 0,12 gipkost - iskret palicom urbano 42 70,10 16,77 ruralno 21 88,29 18,87-3,892 0,00 gipkost - pretklon sedeci urbano 42 39,64 8,71 raznozno ruralno 21 37,19 8,58 1,059 0,29 brzina frekvencije pokreta - urbano 42 25,12 2,22 taping rukom ruralno 21 24,86 3,15 0,341 0,74 41

42 brzina frekvencije pokreta - urbano 42 32,64 3,29 taping nogom ruralno 21 31,81 3,04 0,971 0,33 brzina frekvencije pokreta - urbano 42 16,17 2,77 taping nogom o zid ruralno 21 16,90 3,60-0,899 0,37 preciznost - gadjanje urbano 42 9,74 3,46 vertikalnog cilja rukom ruralno 21 11,52 3,79-1, preciznost - gadjanje urbano 42 9,98 3,64 horizontalnog cilja rukom ruralno 21 9,81 4,08 0,165 0,87 preciznost - gadjanje urbano 42 12,00 4,17 vertikalnog cilja nogom ruralno 21 13,62 5,21-1,335 0,19 N broj ispitanika AS aritmetička sredina SD standardna devijacija t vrednost t-testa p značajnost t-testa Uvidom u Tabelu 3 zaključujemo da ne postoje statistički značajne razlike u aritmetičkim sredinama antropometrijskih karakteristika kod dečaka u odnosu na mesto stanovanja, ali se može uočiti da su učenici ruralne sredine višlji i imaju veću telesnu težinu u odnosu na svoje vršnjake iz urbane sredine. Analizirajući rezultate razlika dečaka u motoričkim varijablama u odnosu na mesto stanovanja možemo zaključiti da u motoričkoj varijabli za procenu eksplozivne snage Bacanje medicinke postoji statistička razlika u korist dečaka ruralne sredine, dok kod motoričkih varijabli za procenu gipkosti Iskret palicom i Podizanje trupa ležeći na leđima za procenu repetitivne snage, postoji statistička razlika u korist dečaka urbane sredine. Diskusija Sagledavajući dobijene rezultate možemo zaključiti da učenici ruralne sredine imaju veću telesnu visinu što je rezultiralo i značajno veću telesnu težinu u odnosu na svoje vršnjake iz urbane sredine koji su značajno uspešniji u motoričkim testovima za procenu gipkosti i jednom testu za procenu brzine frekvencije pokreta. Poznato je naime, da vežbe za razvoj gipkosti treba izvoditi svakodnevno kako bi se povećala i održavala fleksibilnost, pa se može pretpostaviti da učenici urbane sredine češće vežbaju, više časova provedu u sportskim aktivnostima van škole, koji posvećuju pažnju razvoju ove sposobnosti. Može se pretpostaviti i da su učenici ruralne sredine višlji i da imaju veću telesnu visinu zbog genetskih predispozicija. Uvidom u rezultate devojčica u odnosu na mesto stanovanja možemo da zaključimo da devojčice ruralne sredine imaju veću telesnu masu koja je proporcionalna većoj telesnoj visini. Može se i zaključiti da češća usmerena fizička aktivnost u gradu smanjuje telesnu masu, ali i povećava gipkost devojčica uključenih u vannastavne fizičke aktivnosti. Razlika kod devojčica u odnosu na mesto stanovanja u motoričkim vaijablama je samo u dva testa za procenu gipkosti u korist učenica urbane sredine. Očigledno je da učenici ruralne sredine ostvaruju statistički značajno bolje rezultate u testu za procenu eksplozivne snage ruku i ramenog pojasa što je procenjeno testom Bacanje medicinke, što možemo opravdati većom telesnom masom koja utiče na veću snagu ruku i ramenog pojasa, pa samim tim i izbačaja medicinke. Generalno učenici ruralne sredine neznatno su i precizniji u testovima gađanja. Koeficijent urođenosti ove motoričke sposobnosti je prilično visok 0.80, pa možemo pretpostaviti da učenici ove 42

43 ruralne sredine imaju veće genetske potencijale za ovu motoričku sposobnost. Razne elementarne i sportske igre pogađanja pokretnih i nepokretnih ciljeva u igrama na otvorenim terenima možemo pretpostaviti da se češće upražljavaju kod dece ruralne sredine, ali i da su bila više motivisana za ovaj test. Preciznost je prilično osetljiva motorička sposobnost koju mnogi faktori mogu da poremete, pa je potrebno da dete bude motivisano i koncentrisano. Dečaci urbane sredine su postigli bolje rezultate u testu za procenu repetitivne snage i u jednom testu za procenu gipkosti. Očigledno je da nema velike razlike između dečaka u odnosu na mesto stanovanja na kraju mlađeg školskog perioda. Možemo pretpostaviti da bi veći broj ispitanika možda bolje sagledao razlike kod dece koja borave u različitim sredinama, ali uopšteno sagledavajući na testiranom broju ispitanika nema velikih razlika između učenika četvrtog razreda osnovne škole u odnosu na mesto stanovanja. Zaključak Sagledavajući rezultate može se zaključiti da učenici ruralne sredine verovatno uslovljeni načinom života, svakodnevnim fizičkim aktivnostima, ali i genetskim predispozicijama imaju veću telesnu visinu i težinu u odnosu na vršnjake iz gradske sredine koji su postigli bolje rezultate u testovima za procenu gipkosti. Rezultati pokazuju da na kraju mlađeg školskog uzrasta nema velikih razlika u motoričkim sposobnostima učenika u odnosu na mesto stanovanja. Rezultati ovog istraživanja ukazuju na to da su uslovi rada u školama u kojima se odvija nastava bitni, ali ne i presudni za bolji i kvalitetniji rad. Stručnost nastavnika i učitelja i njihov pristup radu u nastavi fizičkog vaspitanja sigurno je najbitniji, jer kreativnost, ideja i maksimalno korišćenje postojećih sredstava unapređuju nastavu i direktno deluju na zdravlje učenika. Ovim radom pokušalo se doći do novih saznanja doprinoseći značaju dosadašnjih istraživanja utvrđujući razlike u antropometrijskim karakteristikama i motoričkim sposobnostima učenika u odnosu na sredinu u kojoj učenici borave. Može se pretpostaviti da su učenici ove ruralne sredine sa teritorije Vojvodine usvojili stil življenja dece urbane sredine, da su blizina grada, kompjuteri, igrice zaokupirala pažnju dece nezavisno od sredinu u kojoj borave. Sedentane aktivnosti su sve više zastupljene i dovode do smanjenja fizičkih aktivnosti. Sigurno da postoje velike razlike u poređenju ruralnih sredina, a neminovno je i to da je ova ruralna sredina razvijenija u odnosu na manje ruralne sredine, možda i samim tim što se nalazi u blizini grada. Verovatno fizički razvoj dece sve više zavisi kako od uslova rada, kreativnosti i stručnosti nastavnog kadra tako i od uključenosti dece u sportske aktivnosti i od igara na otvorenim terenima, nego od same sredine u kojoj borave, ali svi ovi faktori zajedno doprinose fizičkoj aktivnosti i razvoju dece. 43

44 Literatura 1. Badrić, M. & Petračić, T. (2007). Razlike u antropometrijskim obilježjima i motoričkim sposobnostima učenika urbanih i ruralnih sredina. U G. Bala (Ed.), Antropološki status i fizička aktivnost dece, omladine i odraslih, Noi Sad: fakultet sporta i fizičkog vaspitanja. 2. Bala, G., Stojanović, M. & Stojanović, V. M. (2007). Merenje i definisanje motoričkih sposobnosti dece. Novi Sad: Fakultet sporta i fizičkog vaspitanja. 3. Durant, R.H. (1994). The Relationship among Television Watching, Physical Activity, and Body Composition of Young Children. Pediatrics, 94 (4), Findak, V. (1989). Metodika tjelesne i zdravstvene kulture. Zagreb: Školska knjiga. 5. Gahagan, S. (2004). Child and Adolescent Obesity. Current Problems in Pediatric and Adolescent Health Care, 34, Metikoš, D., Prot, F., Hofman E., Pintar Ž. & Oreb G. (1989). Mjerenje bazičnih motoričkih dimenzija sportaša. Zagreb: Fakultet za fizičku kulturu Sveučilišta u Zagrebu. 7. Ozdirenc, M., Ozcan, A., Akin, F. & Gelecek, N. (2005) Physical fitness in rural children compared with urban children in Turkey. Pediatrics International,47, Petrić, V. & Novak, D. (2007). Razlike u antropološkim obeležjima učenika urbanih i ruralnih naselja. Zbornik radova: Sport za sve u funkciji unapređenja kvaliteta života, Zagreb, Pfister, G., & Reeg, A. (2006). Fitness as social heritage : a study of elementary school pupils in Berlin. European Physical Education Review, 12 (1), Differences in the basic anthropometric characteristics and motor abilities of students in fourth grade of primary school in regard to their place of residence Svetlana Buišić, Dragan Cvejić, Jelena Andrea Živković Vuković University of Novi Sad, Faculty of Education, Sombor, Srbija Abstract The aim of this study is to determine whether there are differences present in anthropometric characteristics and motor abilities of boys and girls in the fourth grade of primary school in regard to the environment in which they reside. In this research, participants were 123 students from two primary schools of different backgrounds, but similar conditions. In urban area the test covered primary school students of "Dositej Obradovic"primary school in Sombor, while in rural area students tested were the students from primary school of "Nikola Tesla"in Kljajićevo. For a sample of the variables two variables were used to assess anthropometric characteristics and 18 variables were used to assess the motor abilities. The test results were analyzed by t- test for two independent samples. Survey results indicate the existence of differences in anthropometric characteristics in relation to the environment in which respondents live. Students in rural area have grater body height and body weight than their peers 44

45 from urban area, and the difference in motor skills are present only in two variables for assessing flexibility, and they go in favor of students from the urban area. Observing especially the girls, results show that girls in urban area compared to their peers from rural area had significantly better results only in tests measuring flexibility. Boys from urban environment achieved better results in a test for the evaluation of flexibility and in the test for the evaluation of repetitive strength, while boys from rural area achieved better results in the test for the assessment of explosive strength. Observing the results we can conclude that at the end of junior school there are no significant differences in motor skills betweeen students regarding their place of residence, but there are differences in anthropometric characteristics. Probably it can be concluded that the physical development of children depends nowdays more on working conditions in schools, teachers, children's involvement in sports and games in the open grounds, than it deepends from the environment in which they reside. All these factors together contribute to physical activity and development of children. Key words: younger school age, place of residence 45

46 FAZE PROCESA TRENIRANJA Doc. Dr Veselin Bunčić, Visoka škola strukovnih studija za obrazovanje vaspitača i trenera iz Subotice,Srbija Sažetak Postoji potreba da se zbog efektivnosti treninga i metodsko-pedagoških razloga trening podeli na faze i shvati kao dugoročni proces. Prilagođavanje bio-psiho-socijalnih karakteristika deteta slično je onim koje odlikuje sportsko majstorstvo, zahtevno i vremenski i u stručnom smislu složeno,daje opravdanost ovakvoj analizi faza treninga. Ovaj rad ima za zadatak da pojasni svaku fazu izgradnje treninga i da osnovne zadatake koji se podstavljaju pred voditelje sportskog treninga u školskom i kvalitetnom sportu. Ključne reči: trening, faza, kvalitetan sport Stages of multi-year process of training Abstract There is a strong need to devide the training process into phases, due to the effectiveness of training and methodical-pedagogical reasons, and also a need to understand the process of training as a long term process. Adjusting to the bio-psychosocial characteristics of the child is reminiscent of those characteristics found when mastering sports. It is time consuming and in professional terms it is also very complex and therefore the introduction of phases and stages into the process is justified. This work has the task to explain each stage of training construction and to offer the main tasks that training leaders encounter in the schools training and in quality sports. Keywords: training, phases, quality sports Uvod Postoji potreba da se zbog efektivnosti treninga i metodsko-pedagoških razloga trening podeli na faze i shvati kao dugoročni proces. Prilagođavanje bio-psiho-socijalnih karakteristika deteta slično je onim koje odlikuje sportsko majstorstvo, zahtevno i vremenski i u stručnom smislu složeno,daje opravdanost ovakvoj analizi faza treninga. Ovaj rad ima za zadatak da pojasni svaku fazu izgradnje treninga i da osnovne zadatake koji se podstavljaju pred voditelje sportskog treninga u školskom i kvalitetnom sportu. 46

47 Prikaz faza sportske pripreme Faza početne pripreme (traje 1-3 godine) Zadaci: - jačanje zdravlja dece; - sticanje raznovrsnih motoričkih sposobnosti; - otklanjanje nedostataka fizičkog razvoja; - ovladavanje osnovnim tehnikama treniranjem različitih tehnika; - usađivanje interesovanja prema sportu; - određivanje vida sporta za naredne treninge. Sredstva. Raznovrsne vežbe iz različitih vidova sportova i kretnih igara, koje se rade bez velikog fizičkog i psihičkog napora. Tehnička priprema je orijentisana na usvajanje kompleksa raznovrsnih motoričkih aktivnosti. Ne treba se truditi da se stabiliše spoljašnji oblik pokreta, da se postignu postojane motoričke navike. Neophodno je skoncentrisati veliku pažnju na dinamiku i ritam vršenja vežbi. To je uslovljeno prilično brzim i jednostavnim prirastom fizičke pripremljenosti, koja zahteva stalnu korekciju tehničkih parametara vežbi koje se rade. Odnos sredstava pripreme: osnovna fizička priprema (OFP) %; pomoćna priprema (PP) %; specijalna fizička priprema (SFP) - 5%. Osnove metode: metod igre i metod ponavljanja vežbi, prilikom učenja tehnike metod celovitosti (sintetički). Nivo opterećenja: Treninzi se odvijaju 2-3 puta nedeljno po min i, po mogućnosti, treba da su usklađeni sa časovima fizičkog vaspitanja u školi, kako bi se moglo pravilno rasporediti opterećenje tokom nedelje. Godišnji obim je č. Faza početne specijalizacije, ili preliminarna bazične (traje 2-3 godine) Zadaci: - raznovrsna fizička priprema i jačanje zdravlja; - otklanjanje nedostataka u stepenu fizičkog razvoja i fizičke kondicije; - stvaranje motoričkog potencijala (uključujući odgovarajuću specifičnost buduće specijalizacije); - preciziranje sportske specijalizacije; - sticanje iskustva u takmičenjima; - stvaranje stabilnog interesovanja za višegodišnje sportsko usavršavanje. Sredstva su razne vežbe iz arsenala izabranog sporta i drugih sportova. Učesnici uče veliki broj specijalnih pripremnih vežbi. Međutim, specijalne vežbe zauzimaju relativno mali opseg u raznovrsnim fizičkim vežbama. Posebnu pažnju treba obratiti na povećanje brzine, koordinaciju i elastičnost. Tehnička priprema se u velikom stepenu stvara na raznovrsnim materijalima izabranog sporta. Odnos sredstava pripreme je: OFP 35-40%; PP - 50% i S F P - 15%. Metode: igre, takmičenja, kao i specijalne vežbe metod ponavljanja, intervalni i kružni dr. 47

48 U tehničkoj pripremi uporedo sa celovitim široko se primenjuje rasčlanjeni metod obuke (analitička metoda). Treninzi se ovijaju 3-5 puta nedeljno u trajanju od 1,5-2 č. Opšti godišnji opseg opterećenja iznosi č. Faza produbljene specializacije, ili Specialno - bazna(traje 2-3 godine) Zadaci: - usavršavanja specijalne fizičke pripreme; - usavršavanje tehnike odabranog sporta; - usavršavanje psihološke pripremljenosti; - sticanje iskustva nastupa u zvaničnim takmičenjima. Sredstva. Raznovrsne vežbe iz arsenala odabranog sporta i srodnih sportskih disciplina, koje omogućuju usavršavanje specifičnih motoričkih osobina. Znatno se povećava broj specijalnih pripremnih vežbi u opštem broju korišćenih sredstava. Tehnička pripremljenost se gradi na materijalu odabrane sportske discipline. Posebna pažnja se poklanja mogućnosti da se konstantno takmiči u različitim uslovima u različitom funkcionalnom stanju (anaerobni i aerobni režim rada uz primenu intervalnog metoda treninga). Odnos sredstava pripreme je: OFP %, PP %, SP %. Metode. Široko se koristi sav arsenal raznovrsnih metoda. Prilikom planiranja funkcionalne pripremljenosti primenjuju se velika opterećenja kod treninga. Treba ih planirati diferencirano uzimajući u obzir specijalizaciju i individualne osobine sportista. Treninzi se drže 5-8 puta nedeljno po 2-2,5 č. Godišnje opterećenje iznosi č. Faza sportskog usavršavanja, ili maksimalne realizacije individualnih mogućnosti (traje 2-4 godine) Zadaci: - postizanje maksimalnog stepena specijalne fizičke i funkcionalne pripremljenosti; - usavršavanje tehničke veštine; - usavršavanje taktičke veštine; - postizanje maksimalnih rezultata u odabranoj sportskoj disciplini. Sredstva: specijalne pripremne i takmičarske vežbe. Maksimalno korišćenje sredstava koje omogućuju burni tik adaptivnih procesa. Ukupan obim i intenzitet treninga dostiže svoj maksimum. Naglo raste takmičarska praksa i obim psihičkih, taktičkih i integralnih priprema. Sredstva za opštu pripremu se, uglavnom, koriste kao regenerativne. Prema mišljenju V.N. Platonova (1997), principijelno važan momenat je da se omoguće uslovi u kojima će se period masimalne predispozicije sportista za postizanje maksimalnih rezultata (prirodni razvoj organizma) poklopiti sa postepenim oslobađanjem (višegodišnje treniranje) za najintenzivnije i najsloženije u koordinacionom smislu opterećenja prilikom treniranja. Pri takvoj podudarnosti 48

49 sportista uspeva da postigne maksimalne rezultate, u protivnom slučaju oni će biti znatno niži. Odnos sredstava treniranja je: SP - 60%, PP - 25%, O F P - 15%. Broj treninga u jednoj nedelji može da dostigne 15-20!!! Godišnji obim iznosi č. Faza održanja postignuća(vremenski rok nije ograničen, dok rezultati ostaju na prilično visokom nivou) Zadaci: - usavršavanje tehničke veštine; - održavanje ranije postignutog stepena fizičkih i funkcionalnih mogućnosti; - otklanjanje pojedinačnih nedostataka fizičke i tehničke pripremljenosti; - povećanje psihičke spremnosti. Sredstva. Sportisti, koji se nalaze na ovoj etapi, su dobro adaptirani na najraznovrsnija sredstva i metode uticaja treninga, zato od treninga kod njih ne dolazi do željenih promena. Neophodno je odabirati sredstva i metode koje su prilično specijalizovane, ali koje se ranije nisu primenjivale, više koristiti razne trenažere, netradicionalne komplekse vežbi, kao i sredstva za stimulaciju povećane radne sposobnosti (medicinske, biološke, klimatske itd.) U rešavanju ovog problema mogu se koristiti i ne specifične metode organizacije uticaja opterećenja za vreme treninga. Na primer, pri neznatnom opštem smanjenju obima opterećenja kod treninga njena koncentracija na pojedinim etapama je izuzetno jakog intenziteta opterećenja, sa realizacijom udarnih mikro i mezociklusa. Pripremu na toj etapi karakteriše isključivo individualni pristup, kao i nešto manji obim treninga,od 10 do maksimalno 15 treninga nedeljno. 49

50 Početni Preliminar no bazični Specija -lizovano bazični Maksimaln e realizacije individual nih mogućnost Očuvanje i dostignuća Zaključak Odnos sredstava treniranja je: SP 65-70%, PP - 20%, O F P %. Godišnji obim opterećenja iznosi č. Približan odnos opšte, pomoćne i specijalne pripreme u procesu višegodišnjeg usavršavanja je predstavljen na sl Godišnji obim sati opterećenja, Specijalne pripreme, % Pomoćne pripreme, % Opšte pripreme, % Etape pripreme Sl..1. Približan odnos opšte, pomoćne i specijalne pripreme u procesu višegogišnjeg usavršavanja (prema V.N. Platonovu, 1997.) Literatura: 1. 1.Bunčić.V(2010): Metodika fizičkog vaspitanja i sporta za dečiji uzrast,visions, ISBN , 2010 g Fiskalov,V.D (2010).: Sport i sistem pripreme sportista,sovetskii sport ISBN , Moskva Platonov,V.N.(1997): Opšta teorija pripreme sportista u olimpijskim sportovima,olimpijska literatura,kijev. 50

51 A PEDAGÓGIAI GYAKORLATOK NYÚJTOTTA LEHETŐSÉGEK ELEMZÉSE Czékus Géza, Horák Rita Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka, Szerbia A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon a szakmódszertanok tanítására a harmadik évfolyamon kerül sor. Ennek ellenére az első, második és harmadik év végén a hallgatók különböző feladatokkal mennek ki lakóhelyük iskoláiba (iskoláskor előtti intézményébe). Ezek az első hallgató-tanuló találkozások. A negyedévesek szeptemberben és decemberben egy-egy hetet töltenek iskolában. Egyébként a tanév folyamán a gyakorlóiskolákban vannak módszertani gyakorlatokon. Itt hat tantárgyból összesen 12 mintaórát néznek meg az év elején, ezt követően pedig a gyakorló pedagógus, az illető szakmódszertan tanársegéde és tanára készíti fel őket az önálló óratartásra. Ezek az órák valójában gyakorlatok. Májusban két hetet töltenek egy, az általuk kiválasztott szabadkai általános iskolában, ahol kamatoztathatják tudásukat és élesben is tapasztalják, hogy milyenek a kezdő tanító/óvónő mindennapjai. Ezeket az órákat is látogatják a módszertan-tanárok. A felmérés célja kideríteni, hogy a harmad- és negyedéves hallgatók hogyan vélekednek a módszertani gyakorlatokról: milyen mértékben készültek fel a tanítói munkára, hogyan értékelik a mentor, az általános iskolákban a tanítók, a pedagógusok és az iskola együttműködését, hozzáállását és segítségét a kéthetes gyakorló munkájuk során. A dolgozat foglalkozik azzal is, hogy a gyakorlatok során a hallgatók milyen taneszközöket használtak, korrigálta-e a munkájukat a tanító, milyen innovációkat alkalmaztak, foglalkoztak-e sajátos igényű gyerekekkel is, és hány órát tartottak meg tantermen kívül. A felmérés névtelen kérdőíves módszerrel készült, melyeket a negyedéves hallgatóknak osztottunk ki a nyolcadik szemeszter végén. A munkában az elmúlt 6 iskolaév (hat tanítóképzős nemzedék) adatai kerültek kiértékelésre. Az eredmények alapján arra következtettünk, hogy a negyedéves hallgatók nagy része elégedett az egyetem nyújtotta módszertannal kapcsolatos lehetőségekkel. A mentor, a tanító és az iskola hozzáállását is megfelelőnek tartják. Azonban a megkérdezettek egy része még több gyakorlatot tartana szükségesnek, az eredményesebb munka és a jövőbeni könnyebb boldogulás érdekében. Kulcsszavak: tanító, gyakorlat, iskola, pedagógus Analysis of the opportunities offered by the pedagogical practices At the Hungarian Teacher Training Faculty teaching of methodology takes place in the third year. Nevertheless, at the end of the first, second and third year students go to their hometowns schools with different tasks and thus these are the first studentpupil encounters. Fourth year students spend one week at schools in September and December. In the rest of the school year they go to practicing schools where they spend 51

52 their methodological practice. There they observe a total number of 12 sample lessons in six subjects at the beginning of the school year, after which the practicing teacher, the teacher assistant and the teacher of the given methodology prepare them for their own independent lesson. These lessons are actually practices. In May students spend two weeks in a primary school in Subotica chosen by them, where they can broaden their knowledge and experience what the beginner teacher s every day work is like. These lessons are also visited by the methodology teachers. The survey aims to find out how the third and fourth year students feel about the methodological practices: to what extent are they prepared to teachers profession, to evaluate the cooperation, attitude and helpfulness of the mentors, the primary school teachers, the pedagogues and the schools during the two-week training. This paper also deals with the teaching materials used by the students during the practice, the question of whether their work was corrected by the practicing class teachers, what innovations were used, whether they dealt with handicapped children and the number of lessons taught outside the classroom. The survey was conducted with the help of anonymous questionnaires. The questionnaires were distributed to fourth year students at the end of the eighth semester. The present work has evaluated the data collected over the last six years. The results suggest that the majority of the fourth year students are satisfied with the methodology related - opportunities offered by the university. The mentors, teachers and the schools attitude is considered appropriate. However, some of the respondents feel that more experience is necessary, in order to work more effectively and prosperously in the future. Key words: teacher, practice, school, pedagogue Bevezető Mind a tanítóképzés, mind az óvóképzés gyakorlati jelentőségű. Ezt figyelembe véve akkreditáltatta tanterveit és tanmeneteit a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar. Attól függetlenül, hogy ezeken a szakokon a gyakorlatok kellene, hogy domináljanak, a központi utasítás szerint a módszertani-applikatív tantárgyak (kurzusok) az össz óraszám 35%-át tehetik csak ki. Ebbe a 35%-ba kellene, hogy beleférjenek a pedagógiai és módszertani gyakorlatok is. Az előírásoknak (is) megfelelve, mint az intézmény első programja, azt gondoljuk és a hallgatók véleménye is ez jó úton járunk. A pedagógiai és módszertani gyakorlatokról számtalan szakcikk jelent meg. Ezeket nem részletezzük, csak néhány szerzőre hivatkozunk: Budić (2008), Cekuš (2006), Czékus (2005), Gajić (2008), Grubor (1995), Đurić (1995), Janković (2003), Jukić (1995), Meyer (2002) és Španović (2008). Valamennyien hangsúlyozzák a didaktikaimódszertani gyakorlatok jelentőségét, illetve korszerűsítését. A pedagógiai és módszertani gyakorlatok két csoportját különböztetjük meg. Az elsőbe a harmadik évfolyamon, a módszertanok elméleti oktatásához tartozó órák tartoznak. Jelen munkánkban az órarenden kívüli gyakorlatokról szólunk. Az órarenden kívüli, általában az utolsó tanítási hetekben megtartott gyakorlatok célja és feladata az, hogy a leendő óvodapedagógusokat és tanítókat minél alkalmasabbá, képzettebbé tegyük a 3-12 éves korosztály tanítási-tanulási és nevelési feladatainak differenciált ellátására. Továbbá, az elsajátított szaktárgyi, pedagógiai, pszichológiai, 52

53 szakmódszertani és egyéb elméleti ismeretek alkalmazásának gyakorlása, kiegészítése és megerősítése, a legszükségesebb tapasztalatok biztosítása a szaktárgyi oktatáshoz, valamint egyéb óvodapedagógusi/tanítói tevékenységekhez. A második félév végén kerül sor a pedagógiai gyakorlatra (egyhetes 25 órás - hospitálásra). A hallgatók az általuk kiválasztott iskolában/iskoláskor előtti intézményben (IEI) töltenek el egy hetet (a szemeszter utolsó tanítási hetét). A karon kapott előzetes utasítás alapján a hallgató feladata a következő: 1. ismerje meg az adott intézmény történetét, munkaszervezését (különös tekintettel a szakszolgálatokra, iskolakönyvtárra, pedagógiai dokumentációra, iskola-szülő együttműködésére, a tanító/óvodapedagógus munkájára, tantestületi ülésekre), szerezzen tudomást a gyerekek és alkalmazottak számáról; 2. ismerje meg az iskolába indulás feltételeit, beleértve a szükséges adminisztratív intézkedéseket is; 3. vegyen részt az intézmény minden aktivitásában (kirándulás, értekezletek); 4. a szakvezetők irányításával ismerkedjen meg folyamatosan a tanulók/gyerekek órai/foglalkozási tevékenységével; 5. teremtsen kapcsolatot a tanulókkal/gyerekekkel az óraközi szünetekben, kapcsolódjon be a tanulók/gyerekek játékaiba; 6. ismerkedjen meg a munka szervezeti rendjével, sajátos módszereivel; 7. segítse a tanulók/gyerekek munkáját a különböző órákon/foglalkozásokon; 8. a hospitálás ideje alatt a látott órákról, foglalkozásokról szerzett élményeit, benyomásait megadott szempontok alapján a pedagógiai naplóba jegyezze fel; 9. a gyakorlat végeztével a pedagógiai naplót írassa alá szakvezetőjével és az igazgatóval, és hitelesíttesse! A második év végén ugyancsak egy hétig (25 óra) tart a hallgató által választott intézményben a didaktikai gyakorlat. A gyakorlat alatt a hallgatói feladatok a következők: 1. szerezzen tudomást a munkaszervezésről; 2. részt vesz az oktató-nevelő munkában; 3. elemzi a tanórákat és foglalkozásokat (didaktikai előtudásának implementációja); 4. ismerkedjen meg a tanulók előmenetelének követési módszereivel, eszközeivel (különös tekintettel a sajátos igényű és tehetséges gyerekekre); 5. az osztályozás elemei; 6. az oktató-nevelő munka tárgyi feltételei (korszerű oktatás az intézmény felszereltsége); 7. a tanterv és tanmenet elemzése, az oktató-nevelő munka naplója elemzése; 8. részvétel egy egy tanítási óra, illetve óvodai foglalkozás szervezési feladatainak megoldásában (a szakvezetők kezdeményezése után); 9. az óraközi szünetekben, illetve az óvodai udvari időtöltésben a gyerekek felügyeletének biztosítása; 10. a megadott megfigyelési szempontok alapján a hospitálási napló vezetése; 53

54 A hatodik szemeszter végén kéthetes (50 órás) didaktikai-módszertani gyakorlat vár a hallgatókra. Célja a tanító/óvodapedagógus-jelöltek felkészítése elméleti és tantárgypedagógiai ismereteik tudatos gyakorlati alkalmazására a napi oktató-nevelő munkában. A hallgató az iskolai/iskoláskor előtti intézmény oktató-nevelő munka egészét lássa, és ebbe tevékenyen kapcsolódjon be, ezáltal lehetőséget kapjon a személyes felelősség érvényesítésére, vállalására, pedagógus egyénisége kibontakoztatására. Az összefüggő pedagógiai folyamat követése a tanórán/foglalkozáson és azon kívül. Az egyes tantárgyak/foglalkozások tanítására való felkészítés. A napi oktató-nevelő munka gyakorlatához szükséges tudatos tanítói/óvónői munka megalapozása. A pálya iránti elkötelezettség, pozitív viszonyulás erősítése. A hallgató feladatait röviden így foglalhatjuk össze: 1. a gyakorlatra pedagógiai, módszertani és szakmai ismeretek alapján készül fel; 2. hospitálás; 3. részvétel az oktató nevelő munka fázisaiban (óra/foglalkozás előtti teendők, az órán való segítés, illetve óra utáni segítés); 4. a meglátogatott pedagógusok tematikus tervezésének (tanmeneteinek) megismerése; 5. aktív és tudatos megfigyelőként való részvétel; 6. jól használható feljegyzések készítése a megfigyelt pedagógusok tanítási óráiról/foglalkozásairól; 7. a tanítóval/óvónővel folytatott megbeszélés szerint néhány óra/tevékenység tervezetének elkészítése és a tanítási óra/foglalkozás megtartása. A vázlatot előző nap köteles a szakvezetőnek, illetve a gyakorlatvezetőnek megfelelő minőségben bemutatni és tanítható minősítéssel és aláírással jóváhagyatni; 8. egy-egy óra/foglalkozás, vagy annak egy részének szakfelügyelő jelenlétében történő megtartása; 9. ezekre az órákra/foglalkozásokra óravázlatot kell, hogy írjon. Önálló tanítási tervezet készítése legalább egy tanítási órára; 10. a megtartott órát/foglalkozást a szakfelügyelővel együtt elemzi; 11. a tanító/óvónő által megtartott órát/foglalkozást a megadott szempontok szerint elemez; 12. legalább három iskolai órát a könyvtárban tölt, megismeri a könyvtárban folyó munkát; Egyéb fontos megjegyzések. Tanórán és iskolán kívüli feladatok: 1. a gyakorlat ideje alatt a hallgató részt vesz az iskolában/óvodában sorra kerülő minden pedagógiai jellegű tevékenységben (hospitálás, tanulmányi kirándulás, szülői értekezlet, családlátogatás, tantestületi értekezlet, továbbképzés stb.); 2. a hallgatónak ha az iskolában van napközis csoport - egy napközis foglalkozást is meg kell látogatnia; 3. a hallgató a gyakorlat során tájékozódjon az iskolában folyó kísérletekről, alternatív programokról; 4. a hallgató önállóan nem végezhet családlátogatást, nem vezethet tanulmányi kirándulást és szülői értekezletet, nem osztható be helyettesítésre; 54

55 5. a hallgató lehetőleg vegyen részt egy tantestületi ülésen, de legalább: aktív és tudatos megfigyelőként való részvétel a választott általános iskola tantestületi értekezletén; figyelje meg/szerezzen tudomást: a tantestületi értekezlet napirendjéről, a tantestületi értekezlet résztvevőiről, vezetőjéről, (a feltett kérdések és az elhangzott hozzászólásokról), az iskola/iei pedagógiai programjairól, az aktuális tanév időbeosztásáról (szünetek, ünnepek, továbbképzések stb.), az Iskolaszék helyéről, szerepéről az iskola/iei életében, az iskolafenntartó szerepéről. Mindenről vezessen naplót. A hetedik és nyolcadik félévben a hallgatók a gyakorló iskolákban/iskoláskor előtti intézményekben gyakorlatoznak. Október elején minden tantárgyból (foglalkozásból) 2-2 órát/foglalkozást néznek meg, majd a tanító/óvónő, asszisztens és tanár közreműködésével elemzik azokat. Ezt követően, május közepéig a hallgatók, előre megadott órarend szerint tartják az órákat/foglalkozásokat: egy-egy csoport heti 2-2 órát/foglalkozást tart anyanyelvből (beszédkészség fejlesztése), matematikából (kezdő matematika-oktatás), környezetismeretből, illetve egyet-egyet testnevelésből, képzőművészetből és zenekultúrából. A megtartott órákat/foglalkozásokat közösen (óratartó, a csoport tagjai, illetve a tanársegéd és a szaktanár) elemzi és értékeli ki. A módszertani gyakorlatok személyi tényezői és azok viszonya - A módszertani gyakorlatok személyi tényezői: - A szaktanár 1. a módszertan szaktanára; 2. egyetemi hallgatók egy közülük önállóan tartja az órát; 3. a módszertan tanár munkatársa, a mentor (asszisztens); 4. a gyakorló iskola tanítója. a) irányítja és modellezi a módszertani gyakorlatokat; b) időnként ellenőrzi is azokat; c) a nyolcadik szemeszter folyamán vizsgaórákon vesz részt. - Az egyetemi hallgatók közül az egyik a) a tanítótól két héttel az óratartás előtt kikéri a tanítási egységet a meghatározott órára; b) elkészíti az óravázlat tervezetét és legalább egy héttel az óra megtartása előtt átadja a mentornak jóváhagyásra; c) önállóan megtartja az órát; d) az óra végén, az elemző órán elemzi(k) a megtartott órát. 55

56 - A többi egyetemi hallgató - A mentor a) rendszeresen látogatja a gyakorlati órákat és jegyzetel róluk; b) részt vesz a megtartott órák elemzésében; c) a megtartott és elemző órák jegyzőkönyve a módszertani vizsga szerves része. a) beosztja az egyetemistákat az órák megtartására; b) az egyetemi hallgató óráját megelőzően átnézi, véleményezi, majd jóváhagyja a hallgató óravázlatát; c) kíséri az egyetemista óráját és erről jegyzőkönyvet vezet; d) irányítja a megtartott óra elemzését, majd értékeli az órát és ajánlásokat tesz a tanítás további fejlesztésére. - A tanító a) ismerteti az egyetemistával a tanítási egységet, az előző óra tartalmát és az iskola tárgyi feltételeit; b) tanácsokat adhat az óra tervezésére, de a hallgató mentora utasításait követi; c) véleményt mondhat a mentornak az óra sikerességéről, de a hallgató munkáját mentora értékeli. A negyed éves hallgatók négy hetet töltenek az iskolában/iskoláskor előtti intézményben folyamatos módszertani gyakorlaton: szeptember első hetét, a félév vége előtt (általában december közepén), illetve május második felében két hetet, azaz összesen 100 órát. A gyakorlat alatti hallgatói feladatok: 1. nap: 1. aktív és tudatos megfigyelőként való részvétel az iskola tanévnyitó ünnepélyén; 2. az új (pályakezdő vagy új munkahelyen kezdő) tanítók/óvónők fogadása; 3. figyeljék meg és a pedagógiai naplóba jegyezzék fel: 4. a gyerekek fogadását, 5. az iskola/óvoda épületének bemutatását, 6. az iskola/óvoda helységeinek bemutatását, 7. az iskola/óvoda házirendjének ismertetését, 8. a szülők szerepét a tanévnyitón, 9. a tanévnyitó ünnepély vezetőjét, résztvevőit, 10. a tanévnyitót ünnepélyessé tevő körülményeket, 11. az iskola/óvoda elvárásait a szülőkkel, a tanulókkal/gyerekekkel és a tantestülettel szemben, 12. egyéb fontos megfigyelések. A félév végén, karácsony előtti teljes héten egyhetes gyakorlaton vesznek részt a hallgatók által választott iskolában/óvodában. Ennek a céljai a következők: 56

57 1. az ünnepekre való előkészület, illetve 2. a félév végi oktató nevelő munka (csak az iskolában): tematikus és félévi ismétlések, az ismétlés formái, ellenőrzés, a tanulók munkájának kiértékelése, osztályozás. A kéthetes folyamatos iskolai gyakorlat folyamán a hallgatónak a szakvezetők irányításával az iskolai munka egészét átfogó feladatsort kell teljesítenie az általános iskola munkarendje szerint. A hallgató időben köteles a kijelölt szakvezetővel felvenni a kapcsolatot, és közösen kialakítani az egyéni tanítás munkarendjét. Betegség vagy más hivatalos elfoglaltság esetében lehet csak pótolni a nem teljesített kötelezettségeket. Ezen a gyakorlaton a hallgató tartja az órákat/foglalkozásokat (kivétel a hitoktatás és az idegen nyelv, esetleg a szerb nyelv, azaz mindazokból a tantárgyakból, amelyekből módszertani képesítést kapott - MTTK Tantervében szereplő módszertani tárgyak). Az illetékes iskola/iskoláskor előtti intézmény vezetője egy mentort (koordinátort) jelöl ki, aki együttműködik a hallgatóval és a Kar tanáraival (tanársegédeivel) is. Az iskola/iskoláskor előtti intézmény igazgatója a mentor mellett jelölje meg azokat a mentorokat (tanítókat, óvónőket) is, akiknél a hallgató óráit/foglalkozásait tartja, illetve akik saját osztályukban és tantárgyaikban a hallgató óráinak előkészítését és elemzését végzik. Lehetőség szerint a mentori feladatokat minimum 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező tanító vagy óvónő lássa el! A hallgatók a gyakorlat ideje alatt kötelesek az iskola munkarendjét betartani. Gyakorlat az osztályban/munkaszobában. Óravázlat nélkül a hallgató nem taníthat. A hallgató tanításán a tanító/óvónő és alkalom adtán a szaktanár is jelen van. A kéthetes gyakorlat végén a mentor-tanító vagy óvónő röviden jellemzi a hallgató munkáját és személyiségét. A hallgatók minden gyakorlatra a Kar utasítása alapján mennek el, a gyakorlatról a tanító/óvónő véleményével, az igazgató aláírásával és az intézmény pecsétjével ellátott igazolással térnek vissza. A hallgatók kötelesek naplót vezetni, melyet a Kar megbízott személyének adnak át. A naplókat elektronikus formában kell leadni a módszertannal megbízott dékán helyettesnek, aki (a többi módszertant oktatókkal) elemzi azokat és a leckekönyvbe bejegyzi a napló pozitív elbírálását. Célkitűzés A felmérés célja kideríteni, hogy a harmad- és negyedéves hallgatók hogyan vélekednek a módszertani gyakorlatokról: milyen mértékben készültek fel a tanítói munkára, hogyan értékelik a mentor, az általános iskolákban a tanítók, a pedagógusok és az iskola együttműködését, hozzáállását és segítségét a kéthetes gyakorló munkájuk során. A dolgozat foglalkozik azzal is, hogy a gyakorlatok során a hallgatók milyen taneszközöket használtak, korrigálta-e a munkájukat a tanító, milyen innovációkat alkalmaztak, foglalkoztak-e sajátos igényű gyerekekkel is és hány órát tartottak meg tantermen kívül. 57

58 Minta és módszer Névtelen kérdőíves módszert alkalmaztunk. A kérdőívek a negyedéves tanítóknak illetve óvodapedagógusoknak lettek kiosztva a nyolcadik szemeszter végén. A munkában az elmúlt 6 év adatai kerültek kiértékelésre ben 27, és 2012 között 117 tanuló töltötte ki a kérdőíveket. A 2009-es verzió, módosított és racionalizált változata került a későbbi években kidolgozásra. Az 1. diagramon a kérdezettek nemi aránya látható. Mivel a tanító és óvodapedagógus szak női szak, ezért a minta összetétele sem arányos. A 2. diagramon a gyakorló iskolák illetve óvodák helye van feltüntetve (III. évfolyamos hallgatók). 1. diagram. A megkérdezett hallgatók neme. lány fiú 2. diagram. Az iskola/iskoláskor előtti intézmény helye (az esetek száma) falu más város Szabadka A 2009-es kérdőív a következő kérdéseket tartalmazta: 1.Szervezettség, 2. A tanár viszonya a tantárgyhoz, 3. Megtanult-e tanítani, 4. Véleménye szerint hány megtartott óra lenne az optimális óraszám? 5. Tanár-egyetemista kapcsolat, 6. Az óra előkészületekor tudásában tapasztalt-e szakmai (tárgyi) hiányosságokat? 58

59 7. Ha igen, mire vonatkozott? 8. Az egyetem felkészítette-e Önt az önálló tanítói munkára? 9. Megtanult-e osztályozni? 10. A tanár jelenléte hogy befolyásolta az óratartást? 11. Véleménye a terjedelmes óratervezetről, 12. Egyéb észrevételek. A es kérdőívek a következő kérdéseket tartalmazták: 1. Ki ismertette az iskolában/óvodában folyó oktató-nevelő munkát? 2. Ki segített a tanóra tervezésében? 3. A tanításra milyen mértékben készített fel az egyetem? 4. A tanító-mentor mily mértékben segített abban, hogy megismerje a környezetet, illetve hogy a gyerekek közötti különbségeket feltárja? 5. A hallgató munkáját a mentor korrigálta-e 6. A tanítás után megtárgyalták-e az aznapi munka sikerességét? 7. Az oktatásban leggyakrabban alkalmazott innováció (a gyakorlat idejére vonatkozik) 8. Sajátos nevelést igénylő gyerekekkel foglalkozott-e? 9. Foglalkozott-e olyan gyerekekkel, akik egyes tantárgyak iránt különösen érdeklődtek? 10. Osztályozza 1-től 5-ig terjedő osztályzattal (az ötös a legjobb), hogy Ön milyen mértékben volt eredményes a gyakorlatokon! 11. Osztályozza 1-től 5-ig terjedő osztályzattal mentora munkáját (együttműködésüket)! 12. Osztályozza 1-től 5-ig terjedő osztályzattal, hogy Ön milyen mértékben van felkészítve a gyakorlati oktató-nevelő munkára! 13. Osztályozza 1-től 5-ig terjedő osztályzattal, hogy a kéthetes gyakorlat mily mértékben befolyásolta Önt a további szakmai előmenetelben! 14. Milyen mértékben volt önálló a munkájában? Értékelje százalékban! 15. Melyik tantárgyakból alkalmazott modern technikai eszközöket? Mit? 16. Hány órát tartott meg a tantermen kívül? Melyik tantárgyból? 17. Egyéb észrevételek. A 2009-es kérdőív kiértékelése Az 1. táblázat mutatja be azoknak a kérdéseknek az eredményeit, melyekre a hallgatóknak egy osztályzatot kellett javasolni egy 1-től 5-ig terjedő skálán (az ötös a legmagasabb érték). A hallgatók a gyakorlatok szervezettségét 4,21-es átlaggal értékelték, a tanár viszonya a tantárgyhoz (természet és társadalom, környezetünk) szintén magas osztályzatot kapott. A negyedévesek többsége úgy érzi az egyetemi évei során megtanult tanítani, s hogy a tanárral (mentorral) a viszonya pozitív volt. Nyolcadik szemeszter végén saját bevallásuk szerint készen álltak a tanítói munkára (1. táblázat). 1. táblázat: A 2009 es kérdőív 1., 2., 3., 5., 8. kérdésekre adott válaszok átlagolt eredményei Kérdés Osztályzat 59

60 (átlag) A gyakorlatok szervezettsége 4.21 A tanár viszonya a tantárgyhoz 5.00 Megtanult-e tanítani? 4.18 Tanár egyetemista kapcsolat 4.40 Az egyetem felkészítette-e Önt az önálló 4.00 tanítói munkára? Arra a kérdésre, hogy véleményük szerint hány megtartott óra lenne az optimális óraszám, legtöbben azt válaszolták, hogy a tanév folyamán megtartott négy gyakorlati óra elegendő, de többen javasolták a 6 8 illetve 10 megtartandó órát is. A negyedévesek több mint 90%-a úgy érzi, hogy tudásában tárgyi illetve szakmai hiányosságok vannak, s ezek leggyakrabban a biológiai, történelemi, földrajzi, kémiai és fizikai tartalmakra vonatkoznak (3. és 4. diagram). 3. diagram. A tárgyi és módszertani hiányosságokat felismerők száma igen nem 4. diagram. A tárgyi hiányosságok gyakorisága (környezetünk, természet és társadalom tantárgyak) Történelem Földrajz Kémia Fizika Biológia A negyedéves hallgatók 86%-a úgy véli, hogy a gyakorlatok során nem volt alkalma és nem tanult meg osztályozni. 60

61 Arra a kérdésre amely a tanár gyakorlati órákon való jelenlétére vonatkozott a következő válaszokat kaptuk: nem befolyásolta az órát (3 eset); meg lehet szokni; pozitívan befolyásolta; negatívan befolyásolta (2-2 eset); feszültebb voltam (8 eset) ; lámpalázat okozott; sokkal feszültebb voltam (2-2 eset) ; először negatívan, most már biztonságot nyújt (3 eset); amíg nem reagált nem zavart (2 eset); jó hogy ott volt, segített, ha szükség volt rá; biztonságot nyújtott, mert segített, ha valami nem működött; néha segített, néha zavarba hozott. A hallgatók többsége úgy véli a terjedelmes óravázlat, hasznos volt, különösképp az első órákon, amikor még nem rendelkeztek elegendő tapasztalattal, s így biztonságot nyújtott nekik. De úgy vélik, hogy a későbbiekben egy rövidebb vázlattal is boldogulni tudnak majd. A részletes óravázlat hiányosságát abban látják, hogy sokszor az adott helyzetben el kell (kellene) térni picit az óravázlatban leírtaktól, de az (vázlat) megköti a kezüket. A 2009-es generáció további észrevételei és javaslatai között szerepelt a több mintaóra megtekintésének és több gyakorlatnak a szükségessége. A es kérdőívek kiértékelése A kielemzett kérdőívek alapján megállapítható, hogy az iskolában/óvodában folyó oktató-nevelő munkát az esetek legnagyobb százalékában a tanító illetve az óvodapedagógus ismertette (5. és 6. diagram), míg a tanóra illetve a foglalkozás tervezetét a mentor vagy tanító (óvodapedagógus) segítségével, illetve, legtöbben egyedül készítették el (6. diagram). 5. diagram. Ki vezette be az iskolában/óvodában folyó oktató-nevelő munkába? senki tanítónő/óvónő igazgató pedagógus/szakmunk atárs diagram. Ki segített a tanóra tervezésében? 61

62 egyéb egyedül készületem idősebb hallgatók másik tanító tanító/mentor A 117 hallgató közül közel 80-an vélik úgy, hogy csak részben készítette őket fel az egyetem a tanításra, míg majdnem 30 hallgató úgy érzi tökéletesen fel van készítve a jövendőbeli oktató-nevelő munkára (7. diagram). A megkérdezettek 81%-a kapott segítséget és felvilágosítást a gyerkek közötti különbségek feltárására vonatkozóan, míg 5%-uk egyáltalán nem kapott ilyen jellegű információt (8. diagram). 7. diagram. A tanításra való felkészítettség foka. egyéb nem eléggé csak részben tökéletesen diagram. A tanító és a mentor szerepe a gyerekek jobb megismerésében. soha néha mindig segített

63 A hallgatók munkáját a mentor az esetek többségében korrigálta (51%), illetve, 4%-ban ha érezte, hogy a gyerekek nem figyelnek oda. A mentor az órák kevesebb mint 1%-ban nem volt jelen, ami a mentor állandó jelenlétéről és odafigyeléséről tanúskodik (9. diagram). 9. diagram. A mentor korrekciója a tanítási óra/foglalkozás folyamán. egyéb nem volt jelen az órákon nem érdekelte, hogy a néha, amikor észrevette, mindig, ha úgy vélte, hogy A kéthetes gyakorlatok során a hallgatók legnagyobb része innovációként individualizált, differenciált oktatást, illetve műhelymunkát alkalmazott. Valamivel kevesebben alkalmaztak számítógéppel támogatott oktatást, csapatmunkát, valamint problémamegoldó oktatást (10. diagram) A negyedéves hallgatók 34%-a foglalkozott sajátos nevelést igénylő gyerekekkel a gyakorló iskolában töltött idő alatt, erre a többieknek nem volt alkalmuk (11. diagram). 10. diagram. A májusi kéthetes gyakorlaton végzett innovációs tevékenységek és azok gyakorisága (IV. évfolyam) tantermen kívüli műhelymunka csapatmunka számítógéppel programozott oktatás problémamegoldó oktatás individualizált és diagram. A sajátos nevelést igénylő gyerekekkel való foglalkozás gyakorisága (a tanév ideje alatt megtartott gyakorlati órák). 63

64 egyéb nem volt alkalmam foglalkozni velük, habár volt a tagozaton, nem volt foglalkoztam velük A negyedévesek 47%-ának alkalma volt olyan gyerekekkel foglalkozni, akik egyes tantárgyak iránt különösen érdeklődnek (12. diagram). A tanítók és az óvodapedagógusok közül legtöbben (58%) a gyakorló iskolában/iei-ben töltött munkájukat négyesre osztályozták (13. diagram). 12. diagram. A fokozott érdeklődéskörű gyerekekkel való foglalkozás. igen nem diagram. Az egyes hallgatók eredményessége a gyakorlati oktatáson A mentor munkáját, illetve együttműködését a legtöbben ötösre értékelték, ami arra enged következtetni, hogy sok segítséget és hasznos tanácsot kaptak ezektől a személyektől (14. diagram). Legtöbben saját oktató-nevelő munkára való felkészültségüket hármasra, illetve négyesre értékelték. A megkérdezettek nem egész 20%-a adott magának ötöst (15. diagram). 64

65 14. A mentor munkájának értékelése diagram. A gyakorlati oktató-nevelő munkára való felkészítettség foka A végzősök 47%-a úgy érzi a kéthetes gyakorlat nagyon sokat jelentett (ötös) a szakmai előmenetelét és tapasztalatait illetően, de szintén sokan (32%) értékelték négyessel ezt a kérdést (15. diagram). Arra a kérdésre, hogy milyen mértékben volt a hallgatók munkája önálló a kéthetes gyakorlat során, a többség azt válaszolta, hogy 80%-nál önállóbb volt, vagyis szépen feltalálták magukat és egyedül is kezelni tudták a különböző helyzeteket, váratlan fordulatokat, illetve terv szerint, sikeresen és önállóan megvalósították az adott óra illetve foglalkozás céljait (16. diagram). 15. diagram. A kéthetes gyakorlat és a pedagógusi magabiztosság összefüggése diagram. Az oktató-nevelő munkában tanúsított önállóság. 65

66 A hallgatók a kéthetes gyakorlat során szívesen alkalmaztak különböző modern technikai eszközöket, mint a laptop, video projektor, CD-lejátszó és interaktív tábla (17. diagram). A legtöbb ilyen eszközt természet és társadalom órán (illetve környezetünk órán és foglalkozáson) használták, de ezek megjelentek képzőművészet, anyanyelv, matematika illetve zenekultúra órákon is (18. diagram). 17. diagram. Modern technikai eszközök alkalmazása. Laptopprojektorszámítógép CD lejátszó Interaktív tábla 18. diagram. A modern technikai eszközök alkalmazásának gyakorisága tantárgyak szerint. Testnevelés Polgári nevelés Zene Matematika Magyar nyelv Képzőművészet Természet és társadalom A kielemzett kérdőívek alapján megállapíthatjuk, hogy a legtöbb tantermen kívüli órát testnevelésből tartották meg, kisebb számban sor került erre természet és társadalom (környezetünk), magyar nyelv és polgári nevelés órákon is. Az állatkerti látogatások 66

67 szintén ebbe a csoportba tartoznak. Ezek alkalmával legtöbbször környezetünk (természet és társadalom) órákat tartottak, de a kreatívabb tanító a korrelációk egész sorát alkalmazva, akár magyart, matematikát, de még zenét, vagy képzőművészetet is belecsempészett ezekbe az aktivitásokba (19. diagram). 19. diagram. A tantermen kívül megtartott órák száma tantárgyakra lebontva egy kettő három négy öt A hallatók egyéb észrevételei és javaslatai között legtöbben a több gyakorlati óra szükségességét emelték ki. Sokan azt javasolták, hogy a módszertani tantárgyak elméleti és gyakorlati oktatására már első éven kerüljön sor, és, hogy minden évfolyam járhasson hospitálni (megjegyzés: az első évesek ettől a tanévtől mennek gyakorlatra). Emellett fontosnak tartják azt is, hogy több mintaórát láthassanak mielőtt ők maguk elkezdenek tanítani. Néhányan arra panaszkodtak, hogy nem tanultak meg iskolai naplót vezetni az egyetemi tanulmányaik során. Következtetés A munka a negyedéves hallgatók véleményére épül és azt hivatott kideríteni, hogy a jövőbeli tanítók és óvodapedagógusok a nyolcadik szemeszter végén mily mértékben érzik magukat felkészültnek az oktató-nevelő munkára. Az adott válaszok kiértékelése után arra a következtetésre jutottunk, hogy a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar gyakorlati tapasztalattal rendelkező tanítókat illetve óvodapedagógusokat nevel ki, akiknek jó alapot biztosít, hogy kezdőként is helyt álljanak az oktató-nevelői pályán. Ehhez egyrészt jelentősen hozzájárul a negyedévesek kéthetes gyakorlata, melyre a nyolcadik szemeszter végén kerül sor, valamint a hetedig és a nyolcadik szemeszterben megtartott tantárgyankénti 4 gyakorlati óra is. A hallgatók a gyakorló iskolákban dolgozó tanítók, de a mentorok hozzáállását is magas osztályzattal illették, és együttműködésüket is megfelelőnek találták. A mentor a megtartott óra után értékelte a hallgató munkáját és további tanácsokkal látta el, ami sokat segített abban, hogy a negyedévesek könnyebben feltalálják magukat az osztályban, és hogy ugyanazokat a hibákat ne kövessék el kétszer. A kéthetes gyakorlat sokat jelentett számukra szakmai szempontból is, de ugyanakkor önállóságuk is 67

68 fokozódott, magabiztosabbak lettek és számos fontos tapasztalatot szereztek. Munkájuk során innováltak (mint pl. individualizált és differenciált oktatás), de modern technikai eszközök használatára is adódott alkalom legtöbben laptopot és video projektort használtak, mellyel érdekesebbé és sikeresebbé tették a tanórát. Többen megtapasztalták azt is, hogy milyen tantermen kívül órákat tartani, valamint alkalmuk volt tehetséges gyerekekkel, de tanulási nehézségekkel küzdő diákokkal is dolgozni. Véleményük és javaslataik között azonban ott szerepel, hogy még több gyakorlati órára és hospitálásra lenne szükség. Legtöbben azt hiányolták, hogy osztályozni és naplót vezetni nem volt alkalmuk. Irodalom 3. A tanító- és óvodapedagógus-jelöltek gyakorlati képzése. Szabályzat-tervezet. Ú.E. MTTK, Szabadka 4. Budić, S.: (2008): Modeli praktično-pedagoškog osposobljavanja studenata i razvoj njihovih kompetencija za buduće delovanje u praksi. In: Budić S. (edit.): Didaktičko-metodički aspekti studentske prakse u partnerskim relacijama fakulteta i škola. Filozofski fakultet, Novi Sad, Odsek za pedagogiju, Novi Sad, Cekuš G (2006): Razvijanje komunikacionih kompetencija nastavnika i učenika u nastavi poznavanja prirode. In: Razvijanje komunikacionih kompetencija nastavnika i učenika - Zbornik radova sa međunarodne naučne konferencije održane godine na Učiteljskom fakultetu u Jagodini, Pedagoški fakultet u Jagodini i Filološko-umetnički fakultet u Kragujevcu. pp Czékus G. (2005): A természetismeret-tanítás módszertana. Egyetemi tankönyv. Szabadka. 7. Gajić, O. (2008): Pedagoško-metodička praksa studenata u evropskom okviru savremenih obrazovnih 8. koncepata. In: Budić S. (edit.): Didaktičko-metodički aspekti studentske prakse u partnerskim relacijama fakulteta i škola. Filozofski fakultet, Novi Sad, Odsek za pedagogiju, Novi Sad, Grubor, A. (1995): Stručno-pedagoška praksa studenata. In: Zbornik radova Stručna praksa studenata, Sombor, Učiteljski fakultet, str Đurić, Đ. (1995): Neki metodološki i psihološki aspekti koncipiranja stručne prakse studenata. In: Zbornik radova Stručna praksa studenata, Sombor, Učiteljski fakultet, str Janković, P. (2003): Uloga nastavnog plana i programa (kurikuluma) u razvoju profesionalnih kompetencija učitelja potenciranih reformama obrazovanja, Norma, Sombor, br. 2-3, str Jukić, S. (1995): Pretpostavke uspešne pedagoške prakse studenata, u zborniku radova Stručna praksa studenata, Sombor, Učiteljski fakultet, str Meyer, H. (2002): Didaktika razredne kvake: rasprave o didaktici, metodici i razvoju škole. Educa, Zagreb. 14. Španović, S. (2008): Uloga stručne prakse studenata-budućih učitelja u sticanju profesionalnih kompetencija. In: Budić S. (edit.): Didaktičko-metodički aspekti studentske prakse u partnerskim relacijama fakulteta i škola. Filozofski fakultet, Novi Sad, Odsek za pedagogiju, Novi Sad,

69 JÁTSZVA TANULÁS, AVAGY A POLGÁRI NEVELÉS LÉTJOGOSULTSÁGA A TANÍTÓKÉPZÉSBEN Csapó Mónika Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka, Szerbia Összefoglaló A korszerű elgondolások szerint a tudás egyfajta konstrukciót jelent, amit nem lehet külsőleg átadni, hanem az egyénben kell annak képződnie. Az ember aktív lény, és természetes módon adódik, hogy vágyik a körülötte levő világ megismerésére. Ismeretes Vigotszkij tézise a szociális környezet és az egyén interakcióinak fontosságával kapcsolatosan. Ezt szem előtt tartva a gyermek legtermészetesebb környezete és élettere nem más, mint a játék (az ember jövőbeli alkotó tevékenységének alapja). A játék másik jellemzője ebben a korai életkorban (is) a tanulás lehetősége; mondhatni e tevékenység szükséges velejárója. Amikor a játék tevékenységét beemeljük egy tantárgy keretei közé, akkor a gyermekek két alapvető lételemét ötvözzük: a játékot és a tanulást. Erre kiválóan alkalmas, és sajátosságainál fogva ebből épül fel a polgári nevelés tantárgy is. A többnyire játékos csoportfoglalkozásokból álló óra nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy a résztvevőket kizökkentse a megszokott tantermi aktivitásából, és egy más módon történő ismeretszerzésre, önfejlesztésre tanítson és neveljen. Az oktatásban alkalmazott játék ösztönzi és elősegíti a szocio-kulturális fejlődést, fejleszti a kommunikációs képességeket, tanulási helyzeteket teremt, lehetőséget ad a gyerekek megfigyelésére, és természetesen nem utolsó sorban oldott légkört hoz létre, amelyben a résztevők kiteljesedhetnek. Az órák csoportos munkaformája pedig az egyén kollektív tudatát erősíti, és biztosítja a tanulók közötti interaktivitást. Ahogyan az általános iskolák alsó osztályaiban jelen van ez a választható tantárgy, úgy a leendő tanítókat képző intézmények programjainak is elengedhetetlen összetevője a polgári nevelés. A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar hallgatói tanulmányaik során megismerkednek a műhelymunka jellegű foglalkozás elméletével és gyakorlatával oly módon, hogy csoportokat alkotva együttesen átélik a résztvevői és a koordinátori szerepköröket is. A munka be kívánja mutatni a polgári nevelés óra módszertani sajátosságait, továbbá hasznosságát az általános iskolai oktatás és nevelés folyamatában az által, hogy részletezi a tantárgy tanítóképzőre járó hallgatók képzésében elfoglalt helyét, lényegét és céljait. Kulcsszavak: játék, tanulás, polgári nevelés, egyetemi hallgatók 69

70 Learning by playing or justification of civic education in teacher training education Abstract According to the modern concepts knowledge is a construction which can t be hand over from the outside, but it must be formed inside the individual. Humans are active creatures and it is natural that he wishes to know the world around him. Vygotsky s thesis is very well known about the social environment and the importance of individuals interactions. Having this in mind a child s most natural environment and living space is nothing else but games and playing (as a basis of humans future creative activities). The other characteristic of games at this early age (and not just in early ages!) is the possibility of learning; we can say that it is its necessary corollary. When we add a game to school subject content then we actually combine a child s two essentials: playing and learning. An example for this and because of its specificities (since it is built out of these components) civic education is a very suitable subject. This course mainly consists of group sessions based on games and because of this it allows for its participants to break away from the ordinary classroom activities; and it gives an opportunity to gain knowledge and to develop personally in a different way. Games used in the educational process stimulate and help socio-cultural development, develop communicational skills, create learning situations, give many opportunities to observe pupils and produce a relaxed atmosphere of course where participants can fully evolve. The collective forms of work strengthen the collective awareness of the individual and ensure the interactivity between pupils. As this optional subject, civic education is present in the elementary schools it is also indispensable part of the curriculum of teacher training institutions. During their studies students at the Hungarian Language Teacher Training Faculty in Subotica learn the theory and practice of workshop kind of tasks; they do this by forming groups and experience the role of participant and also the role of coordinator too. This paper wishes to present and demonstrate the methodological peculiarities of civic education as school subject, and also its usefulness in the elementary education. Details will be shown about this subject s place, essentials and goals in the training of future teachers. Keywords: games, learning, civic education, university students 70

71 Bevezető A konstruktív pedagógia arra törekszik, hogy a tudás ne csupán halmozódjon az egyénben, hanem aktív, bármikor előhívható struktúrákká alakuljon. Az így elért eredményes tanulás következtében a régi tudás (struktúra) megerősödik, ha kell, átalakul, az új tudás ebbe épül be. A konstruktivizmussal kapcsolódik össze leginkább annak határozott kimondása, hogy a tanulás nem a készen kapott tudás passzív befogadása, elsajátítása, hanem a tudás a környezettel való interakció révén jön létre,»konstruálódik«meg. (Csapó, 2004) Számos kutatás bizonyította, hogy a tanulás akkor a leghatékonyabb, ha közösségben történik, ha állandó aktivitás áll fenn. Ennek ad megfelelő formát a kooperatív tanulás, amelynek sikeressége abban áll, hogy ötvözi magában az építő egymásrautaltságot, az egyéni felelősségérzetet, az egyenlő részvételt és a párhuzamos interakciókat. A társas interakciók elengedhetetlen formája a csoportmunka, ahol az az alapszabály érvényesül, hogy a csoport több mint egyének összessége. (Kispéter & Sövényházi, 2008) A polgári nevelés tantárgy alappilléreit képezik az imént említtet aktív tanulási forma, a kooperatív tanulási mód és a csoportmunka is, hiszen az órán a tanulók interakcióban állnak egymással, belső szabályrendszer alakul ki, amely mindenkire érvényes, közös célok és érdekek vezérlik őket. A tantárgy, ha nem is direkt módon, de sokat merít az élménypedagógia fogalom- és tevékenységköréből is, mivel a tapasztalati, élményen alapuló tanulás, a fizikai, kognitív és/vagy szociális kihívásokkal teli aktivitások, a facilitálás (segítés, cselekedtetés, megoldásra serkentés) mind részei az oktatásinevelési folyamatának. (Liddle D., 2008) Az ismertetésre kerülő tantárgynak van egy másik vetülete is. Ugyanis eredendően állampolgári képzés és/vagy nevelés céljából, ötletéből kiindulva született meg az elgondolás. Az IEA első tanulmányát, kutatását a polgári neveléssel kapcsolatosan ben folytatta le, amelyben 10 ország tanulója, tanára és igazgatója vett részt. Akkor közel 30,000 tíz és tizennégy év közötti tanuló töltötte ki a kérdőíveket, amelyek tudást és attitűdöt vizsgáltak. Azonban többnyire csak a nyugati iparosodott országok kívántak részt venni a felmérésben, és ezek közül egyik ország sem tűnt ki abban, hogy következetesen sikeres módon továbbítaná a társadalmi, polgári értékeket ben az IEA egy új nemzetközi kutatás elvégzését szorgalmazta a (állam)polgári neveléssel kapcsolatosan. Ez a tanulmány az 1995 és 2001 között, 24 országban elvégzett felmérés alapján arra utal, továbbá azt javasolta, hogy: - az állampolgári nevelés (noha általános értékeket is közvetít) minden országban egyedi módon kötődik a politikai és történelmi tartalmakhoz, és érdemes jól fejlett demokráciával rendelkező országokban is a fiatalok mindennapjaiban jelen levővé tenni; - annak nincs értelme, hogy más országoktól egyszerűen csak átvegyék az állampolgári nevelési programokat (habár némiképpen mindenkinek magas elvárásai vannak a demokratikus társadalom előmozdításával kapcsolatosan); - az iskolák mindig is lassabban tudtak adaptálódni a változásokhoz és az átállásokhoz (láthatjuk ezt egyes reformok bevezetéséből is); - az állampolgári nevelésnek interdiszciplinárisnak, participatívnak, interaktívnak, élet közelinek kell lennie, lépést kell tartania a társadalmi változásokkal és tudnia kell kezelni a felmerülő különbségeket, azokat összhangba kell hoznia a szülők, a közösség, az iskola stb. érdekeivel; - sok esetben törés vagy eltérés van az elképzelések és az osztályteremben megvalósuló gyakorlat között. Az állampolgári neveléssel kapcsolatos nézetek gyakran 71

72 hangsúlyozzák a kritikus gondolkodás fejlesztését és az értékközpontú oktatást, de valójában gyakran sajnos egyszerűen csak tudásátadásról van szó. (Smith & Fountain & McLean, 2002) Más országokban találhatunk már korábbról olyan az állampolgári neveléshez hasonló, demokratikus alapokon nyugvó kezdeményezéseket, amelyek például az emberi jogok oktatását próbálják meg hangsúlyozottabban kifejezésre juttatni tantervi kereteken belül: szakértelmen alapuló programok (kommunikációs műhelymunkák, emberközi kapcsolatok), béketeremtő oktatási programok (különös tekintettel az erőszakmentességre és a konfliktuskezelésre), multikulturális és interkulturális oktatási programok (különbözőségek kezelése, tolerancia, kölcsönös megértés), nemzetközi oktatás (globális kérdések, továbbá egyének, nemzetek, kultúrák egymásrautaltsága). A témával kapcsolatos tanulmányok azt mutatják, hogy a demokratikus állampolgári nevelésnek négy fő dimenziója van (Smith & Fountain & McLean, 2002): 1. politikai és jogi dimenzió, 2. társadalmi dimenzió, 3. gazdasági dimenzió, 4. kulturális dimenzió. Ezen dimenziók már jelzik a tantárgy, a témakör komplexitását, tovább utalnak arra is, hogy szükségszerűen a tanulási stratégiák széles skáláját felöleli: kognitív tanulás az ismeretek elsajátítása és a kritikus gondolkodás miatt; társas tanulás a demokratikus viselkedéshez szükséges gyakorlati kompetenciák elsajátítása során minden életkorban; érzelmi tanulás a jogok és felelősség tudatosítása, a viselkedés normáinak és értékeinek ösztönzése. A polgári nevelést egy sokoldalú alakzatként kell elképzelnünk, ahol az oldalak száma mindig csak nő (az adott problémától, tevékenységtől függően). Beszélhetünk állampolgári, konfliktuskezelő és megoldó oldalról, közösségépítő, játék- és élménypedagógiai oldalról, és így tovább. De a lényeg, hogy az általános iskola egyik tantárgyaként a tevékenységformáival, aktivitásaival, tevékenykedtető jellegéből fakadóan arra ösztönöz, hogy felkészítse a tanulókat az aktív állampolgári és humánus életmódra. A polgári nevelés tantárgy segít a tanulóknak a saját identitásukra és biztonságérzetükre való ráeszmélésben, hogy megtanuljanak kommunikálni, hogy egy multikulturális környezetben tiszteljék a kulturális értékeket, hogy jól tudják értelmezni az egyéb családon, iskolán és közösségen belüli jogait és felelősségét. A tantárgy tartalmi felépítése arra törekszik, hogy a tanulókat (kis állampolgárokat) olyan szükséges kifejezésekkel és megértéssel ruházza fel, nevelje, amelyek hozzásegítik ahhoz, hogy lásson, hogy megítéljen, hogy döntéseket hozzon, és hogy helyesen cselekedjen. Polgári nevelés sajátosságai A polgári nevelés nehezen definiálható, mivel a polgári jelző fogalma is csak viszonylagos pontossággal írható körül. A polgári nevelés a civil, polgári értékeket közvetíti. Az az általános célja, hogy a demokratikus szellemiség és magatartás kialakítsa, fenntartsa és elmélyítse, amely aktív társadalmi részvételt eredményez. A polgári nevelésnek lehetséges egy szűkebb és egy tágabb értelmezése. Szűkebb értelemben a demokratikus állampolgárságra való nevelésre szorítkozik. Tágabb értelemben viszont magában foglalja az erkölcsi nevelést, a környezeti nevelést, az életmódra való nevelést, a szabadidő megszervezésére és eltöltésére való nevelést is. 72

73 A pedagógusok, a nevelés elméletével foglalkozó kutatók a polgári nevelés fogalmát legalább négyféle tartalom alapján értelmezik (ez is megnehezítette egy pontosabb definíció meghatározását): 1.) polgári jogok tanítása, 2.) politikai elköteleződésre való oktatás, 3.) erkölcsi nevelés, 4.) integráció szellemében folyó nevelés. (Albert-Lőrincz, 2009) Sokan politikai tárgyként definiálják a polgári nevelést, és politikai tartalommal való megtöltését szorgalmazzák. Mások úgy vélik, hogy teljesen ki kell belőle zárni a politikai jelleget, és csakis az erkölcsi nevelésre kell helyezni a hangsúlyt. A negyedik tartalom, vagyis az integráció szellemében folyó nevelés áll talán a legközelebb a polgári nevelés lényegéhez, hiszen az egyenlőség, a szolidaritás, a kölcsönös tisztelet, egymás értékeinek és érdekeinek tiszteletben tartását, segítését tekinti céljának. Ne tegyél olyat másokkal, amelyet magaddal nem tennél meg (Albert- Lőrincz, 2009) ez lehetne a polgári nevelés alapgondolata. A polgári nevelés célja megismertetni a gyermekkel a társadalmi létezés alapszabályait, hogy ismerje jogait és kötelességeit, értse meg embertársait és a körülötte zajló eseményeket. Tudatosítani kell már kisiskolás korban, hogy egy szabad társadalom polgárai lesznek, de ez a szabadság nem ment fel a szabályok, törvények tisztelete alól. A polgári nevelés nem csupán értelmi erőfeszítéseket kíván tenni a tárgy keretében, hiszen az iskolában általában elsajátított társas viselkedési készségek döntőek lesznek a gyermek jövőbeli szociális attitűdjét illetően is. Éppen ezért a polgári műveltséget tanító pedagógus különös figyelmet kell, hogy szenteljen e tárgynak, hiszen hozzásegíti a gyermek értékrendjének kialakításához, a felnőtt életben való felelős részvételre tanítja meg. A polgári nevelés céljai és általános elvei teljes mértékben összhangban vannak az iskoláztatása általános céljaival. Különösen is a program által meghatározott célok kapcsolódnak a személyes és társas fejlődéshez, hozzájárul a morális fejlődéshez is és felkészülésül szolgálhat a tanulók felelősségteljes állampolgárrá válásához. E tekintetben a polgári nevelés arra törekszik: - hogy olyan helyzeteket és lehetőségeket teremtsen, amelyben a tanulók megfelelő tudásra tesznek szert a demokráciáról és közösségi létről általában; - hogy lehetővé tegye magatartás és értékek kialakulását, továbbá, hogy hatékony problémamegoldó stratégiákkal ruházza fel a tanulókat, illetve hogy kritikusan álljanak hozzá az új információk befogadásához és a kommunikációs eszközök használatához; - hogy hozzájáruljon a tanulók tudatos fejlesztéséhez azzal kapcsolatosan, hogy az események feltételesen függnek egymástól; - hogy a tanulóknál olyan intellektuális ismereteket és kompetenciákat alakítson ki, amelyek nélkülözhetetlenek a mindennapi élet megértéséhez, elemzéséhez és a benne való cselekvéshez. A jó polgári nevelés nélkülözhetetlen összetevői a következők: polgári tudás (intellektuális és részvételi), polgári készségek és polgári hajlam (a magán és közösségi jellemvonások alapvető tulajdonságai). A hatékony és jól működő polgári nevelési programoknak sokoldalúan kell biztosítaniuk a tanulóknak olyan lehetőségeket, amelyekkel fejleszteni tudják a saját számukra és a közjó számára kívánatos jellemvonásokat. Az alábbi tanulási aktivitások is azt teszik lehetővé, hogy olyan alapvető tulajdonságok alakuljanak ki, amelyek a társadalomban való hatékony és sikeres részvételre készítenek fel (Branson Stimmann, 1998): 73

74 - udvariasság, bátorság, önfegyelem, kitartás, aggodalom a közjóért, mások iránti tisztelet stb. mind-mind elősegíthető kooperatív tanulási helyzetekkel, műhelymunka szerű csoportfoglalkozásokkal, szimulációs gyakorlatokkal; - önfegyelem, mások tisztelete, udvariasság, pontosság, személyes felelősségérzet stb. kialakíthatók olyan tanulási projektekkel, mint az iskolai tutor-program, iskolai környezetvédelem vagy a tanulói önkormányzatok tevékenységei; - közös értékek elismerése és a közösséghez tartozás érzését a közös programok, közösen megült ünnepek segíthetik, vagy az osztálytársak, az iskola, esetleg a város eredményeinek, sikereinek közös megünneplése; - közügyek iránti figyelem az aktuális, mindennapi események megbeszélésével tartható fenn; - a polgári nyitottság fokozható, ha az iskola együttműködik polgári szervezetekkel, ha a tanulóknak lehetőségük adódik megfigyelni vagy akár részt venni egy-egy polgári-/civil szervezet munkájában. A polgári nevelés funkciói a nevelés általános funkcióiból vezethetők le. Ezek a következők (Albert-Lőrincz, 2009): - kognitív funkció (ismeretszerzés); - morális (értékképző) funkció (normarendszer kialakulása, viselkedés szabályozása); - szocializációs funkció (harmonikus társadalomba való beilleszkedés); - pszichológiai funkció (a gyermek pszicho-szocio-kulturális szükségleteinek kielégítése). Általános iskolai tantárgy A 2001/2002-es tanévben az Oktatási- és Sportminisztérium határozatot hozott, hogy választható tárgyként megkezdődjön a polgári nevelés tantárgy oktatása az általános- és középiskolák első osztályaiban. A 2002/2003-as tanévben változtattak és kiegészítették a tanterveket, amellyel megváltozott a polgári nevelés tantárgy helyzete, ugyanis kötelezően választható tantárggyá lépett elő. A polgári nevelés tantárgyi tartalmát, tananyagát elsősorban a demokratikus emberi együttélést segítő értékekre és normákra kell építeni, amely a demokratikus állampolgárság köré szerveződik. (Albert-Lőrincz, 2009) Ezt gazdagítja a környezeti nevelés, az életmódra való nevelést és a szabadidő hasznos megszervezését és eltöltését szolgáló tevékenységformák. Az általános iskolában a polgári nevelés azt jelenti, hogy a tanulók emberközi kapcsolatokról, az emberek közötti hasonlóságokról és különbségekről, a gyermekek jogairól és felelősségéről tanulnak, de legfőképpen gyakorlati oldalról megközelítve tapasztalatot szereznek aktív (aktivizáló, helyzetbe hozó) tanulási módok segítségével, amelyek iskolai órán műhelymunkák, csoportfoglalkozások formájában valósulnak meg. Az általános iskolai témakörök így alakulnak (csak az alsó osztályokat nézzük) (Smith & Fountain & McLean, 2002): - első osztály: én és mások (érzelmek, kommunikáció, hasonlóságok és különbségek, barátság); - második osztály: az iskola mint közösség (szabályok, rendelkezések, méltányosság, kooperáció, konfliktusmegoldás); - harmadik osztály: családok, saját helyi közösség; - negyedik osztály: a jogok és felelősségek gyakorlása. 74

75 Egy másik megfogalmazás szerint a tantárgy tartalmi felépítését nézve osztályok szerint a következőképpen alakul (Aprcović, 2012): - első osztály: önmagunkról és másokról való ismeretek; megismertetni a tanulókat a gyermekjogokkal, továbbá ösztönözni a tanulókat az iskolai életben való aktív részvételre, segíteni őket, hogy megfelelően fel is legyenek vértezve olyan képességekkel, amelyek ezt lehetővé teszik. - második osztály: az első osztályhoz hasonló tartalmakat találhatunk, csak nagyobb hangsúlyt kapnak a társas kapcsolatok, a csoportban történő konfliktuskezelés. - harmadik osztály: különbözőségek, sztereotípiák, morális érvelés. - negyedik osztály: gyermek- és emberi jogok, társadalmi felelősség, kultúrák különbözősége, demokrácia. A tantárgy célja, hogy a tanulók olyan tudásra tegyenek szert, olyan képességeket fejlesszenek ki és értékeket sajátítsanak el, amelyek előfeltételei a teljes személyiség kifejlődésének, továbbá amely lehetővé teszi, hogy teljes értékű életet éljenek egy modern polgári társadalomban, amelynek aktív részesei. A polgári nevelés tantárgynak ösztönöznie kellene a gyerekek és fiatalok fejlődését abban a szellemben, hogy tiszteljék az emberi jogokat és szabadságot, a békét, a toleranciát, az egyenlőséget, a nemek közötti különbséget, a nemzetek, etnikai és vallási csoportok közötti egyetértést és barátságot. Mindezek az elvárások a tantárggyal kapcsolatosan nem alaptalanok már csak azért sem, hiszen az Európai Tanács oktatással kapcsolatos ajánlása a demokratikus társadalomban való aktív részvételhez kötődően 2002-ben került elfogadásra. Ez a javaslat mintegy válaszként született meg a demokratikus intézmények iránti általánosan megnövekedett bizalmatlanságra Európában. A megnövekedett rasszizmus, a kisebbségek iránti intolerancia, sőt az agresszív nacionalizmus is mind a polgárok passzivitásának elhatalmasodását vonta maga után. Ebből az elgondolásból ered az a következtetés, hogy a demokratikus polgárság érdekében folyó oktatás hozzájárulhat a demokratizálódáshoz, a tolerancia megteremtéséhez, azon értékek támogatásához, amelyek interkulturális párbeszédekhez és szolidaritáshoz vezetnek. (Džamonja Ignjatović & Baucal & Radić Dudić, 2009) Az évszámokból is látható, hogy a szerbiai Oktatási és Sportminisztérium igen gyorsan átlátta a tantárgy jövőbe (is) mutató hasznosságát és gyakorlati alkalmazhatóságát. Az általános iskola alsó osztályaiban oktatott tantárgy általános tartalma és feladatai megpróbálják lefedni mindazokat a részterületeket, amelyekkel az előbbiekben említett magasztosabb, távolba mutató célok és maradandó eredmények (értékek, viselkedés stb.) megvalósíthatók. Szükséges, hogy a tanuló megismerje mindazokat a jellemzőket, amelyek őt magát megkülönböztetik mindenki mástól, hogy megismerje azokat az embertípusokat, amelyekkel a környezetében találkozik, hogy megismerje a különböző tevékenységkörökre vonatkozó szabályokat a családban, az osztályban, az iskolában, a játékban stb., továbbá szükséges, hogy ismertek legyenek számára a főbb kommunikációs eszközök. Arra is szükség van, hogy a tanuló megértse, miben különböznek és miben hasonlatosak a családtagok, a barátok, egy közösség tagjai, hogy miért lényeges szabályok felállítása egy-egy tevékenység végzésekor. Szükséges, hogy a tanuló értékelje saját és mások szükségleteit, vágyait (tudjon ezek között különbséget tenni), továbbá értékelje a szabályokat, a családtagok kötelezettségeit, a családban, az osztályban, a csoportban, a közösségben elfoglalt helyét. Értékelje a többnemzetiségű társadalom kultúráját, értékeit és meggyőződéseit. Elengedhetetlen, hogy a tanuló 75

76 alkalmazni tudja a gyakorlatban, vagy szimulációs helyzetekben meghatározott viselkedési módokat, megfelelő szókincset; mindig készen legyen arra, hogy a gyakorlatban tudja alkalmazni a szabályokat a családon belül, az osztályban vagy a közösségben. Szükséges, hogy a tanuló elemezze a rá szabott feladatokat a családban, az iskolában, a csoportban; analizálni tudja a másokkal való együttműködés szabályrendszerét. Az is fontos, hogy a tanuló szintetizálni tudja az élet különböző aspektusait, továbbá a közös munka értékeit, amelyekben az egyén és a csoport szükségleteit és vágyait kell összeegyeztetni. Szükséges, hogy a tanuló magatartásformákat és értékeket fejlesszen ki és sajátítson el, amelyek részei egy demokratikus társadalom kulturális, vallási és nyelvi sokféleségének. Mindez a családban, iskolában és a közösségben való kommunikálás módjának kivitelezésével, és a tolerancia gyakorlásával valósítható meg. A polgári nevelés általános iskolai tantárgyként nem csak az előzőekben vázolt célokat és feladatokat valósítja meg, hanem jellegéből fakadóan más területek fejlesztésére is kihat, illetve több tudományterület eredményeit is felhasználja. Társadalomtudományként már önmagában is multidiszciplináris tárgy, hiszen más társadalomtudományi tantárggyal történelem, földrajz, nyelvek és kommunikáció, továbbá matematikával, fizikával, művészetekkel, testneveléssel stb. állhat kapcsolatban. Az általános iskola alsó osztályaiban különösen is eredményes a tantárgyak interdiszciplináris szemléletű oktatása, ezt kihasználandó alkalmas a polgári nevelés óra, amelynek keretében a tanító a tanulók már meglévő tudását felhasználva egy más kontextusba helyezi azt, helyzetbe hozza tanulóit, aktivizál, játékos formában tanít. Néhány példa a polgári nevelés tantárgy más tantárgyakkal való kapcsolatára: - nyelv és kommunikáció fogalmazások írása, újságcikkek és más irodalmi formák felhasználása a mindennapi élet eseményeinek bemutatására és kritikus elemzésére. - művészetek illusztrált munkák elkészítése, énekes, táncos foglalkozások. - matematika mindennapi témák számbeli adatai, olyan adatok értelmezése, amelyek esetlegesen csoporton belüli társadalmi problémák megoldását szolgálják. - testnevelés az óra munkaformái és módszerei szinte megkövetelik, hogy nem a hagyományos módon folyik az oktatás, ez pontosan azzal a céllal történik, hogy kizökkentse a tanulókat a megszokott munkaformából és tanítási/tanulási módból; lehetőség nyílik különböző sportaktivitások fejlesztésére is. Tanítóképzősök játéka A társadalomban és a munkaerőpiacon végbe menő gyors változások azt az igényt támasztják a tanárképzéssel kapcsolatban, hogy folyamatosan bővíteni kell a tanári kompetenciákat. Ez természetesen vonatkozik a már gyakorló pedagógusok kompetenciáira is. Elvárják tőlük, hogy állandóan tájékozottak legyenek, hogy alkalmazkodjanak a változásokhoz, és hogy folyamatosan tanuljanak. A 2000-ben összeállított lisszaboni stratégia alapján a 2010-ig megvalósításra kerülő új oktatási és képzési kezdeményezések többek között arról is szólnak, hogy egységes, közös európai keretet teremtsenek a tanárok/tanítók kompetenciáinak és képzésének. E cél szerint elengedhetetlen, hogy minden európai állam pontosan és világosan definiálja a pedagógusok kulcskompetenciáit, továbbá hogy aktívan bekapcsolódjon ebbe a 76

77 folyamatba, amelynek végső célja, hogy minőséges oktatást biztosítson. A dokumentumban szereplő elsődleges elvárások között megjelenik az a kitétel, hogy a tanárnak meg kell tudnia felelni a tanuló társadalom kihívásainak, aktív részesként részt venni annak alakításában, és a tanulóit is fel kell tudnia készíteni az egész életen át tartó tanulásra és a jó állampolgári életre. A szükséges tanári kompetenciaterületek része az, hogy képes együttműködni és másokkal együtt dolgozni, képes különböző eszközökkel, technikákkal dolgozni, ismeri és használja a különböző tudáselemeket, továbbá nem utolsó sorban képes a társadalomban és azzal együtt dolgozni. Mindezek a tanári kompetenciák elengedhetetlenek és alapját képezik a polgári nevelés tantárgy tanításának. A polgári nevelés tantárgy iskolai bevezetésével egy időben az Oktatási és Sportminisztérium képzési programokat és műhelyeket (workshop) indított gyakorló tanárok képzésére. Nagy sikere volt már az első évben. Képzések alatt nagy volt a részvételi arány és a területi lefedettség is megfelelő volt, a résztvevők elégedettsége kiváló volt. Az akkoriban megindított képzésekkel kapcsolatosan olyan észrevételek születtek, amelyek arra vonatkoztak, hogy növelné a népszerűségüket, ha gyakrabban kerülnének megszervezésre, és persze díjmentesek lennének. Lényeges megjegyzés volt akkor az is, hogy hatékonyabb lenne a képzés, ha a polgári nevelés tanítására való felkészítés része lenne a kezdeti tanítóképző programoknak. (Smith & Fountain & McLean, 2002) Ez a megjegyzés, kezdeményezés a gyakorlatban is megvalósult, amikor a tanítóképzőkön (így a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon is) bevezetésre került a tanítóképzős hallgatók számára a polgári nevelés tantárgy. Továbbképzések formájában azonban továbbra is élnek tréningek és programok (pl. Belgrádban a Građanske inicijative központ szervez folyamatosan továbbképzéseket pedagógusok számára). A hallgatók a jelen állás szerint a harmadik szemeszterben találkoznak ezzel a tantárggyal, amelyet a kötelezően választható tantárgyak sorából választhatnak ki. A tantárgy szerkezeti felépítése szerint elméleti és gyakorlati képzést is kapnak. A gyakorlat azt mutatja, hogy az elmélet és gyakorlat együttes oktatása (vagyis a gyakorlat során adott elméleti útmutatók, vagy ha úgy tetszik az elmélet gyakorlattal dúsított változata) bizonyult a legeredményesebbnek. A hallgatók a kurzus megkezdése elején szinte azonnal (bevezető információk után) gyakorlatokon keresztül vezetődnek be a tantárgy sajátos munkamódjába. Tanulmányaik során megismerkednek a műhelymunka jellegű foglalkozás elméletével és gyakorlatával oly módon, hogy csoportokat alkotva együttesen átélik a résztvevői és a koordinátori szerepköröket is. Ez azt jelenti, hogy a szemeszter során mindenki átélheti a csoport részeként a résztvevő, és egy-egy téma önálló feldolgozása során a műhelymunka-vezető, koordinátor szerepét is. Külső szemlélő számára a polgári nevelés óra csak egy játék, ahol mindenki jól érzi magát. Ezért van nagy szerepe és felelőssége a műhelymunkát vezető személynek, hiszen ő az, aki tudja, hogy mit milyen céllal tervezett meg az óra első percétől kezdve az utolsóig. Az általános iskolában a gyermek csupán játszik miközben, szinte észrevétlenül tanul és az éltre készülődik. 77

78 Módszertani sajátosságok A polgári nevelés tantárgy bevezetése sok tanárt (így a tanítóképzős hallgatókat is) sokkal interaktívabb tanítási/tanulási módszerek használatára bírja rá felhasználva olyan fiatal pedagógiai diszciplínák szaktudását, mint a játék- és élménypedagógia. Ezen új módszerek használata szerves részét képezik a képességek fejlesztésének, amely a program céljai között szerepel. A részvételi módszerek használata ugyancsak hangsúlyosan támogatja azt a képességet, hogy a polgári nevelés tartalmait valós életből vett problémákra alkalmazzák; ez mindig alapfeltétele a polgári nevelés tantervének fejlesztésekor. A folyamatos interakciók és az aktív részvétel lehetősége erősen hozzájárultak ahhoz, hogy a tanulók (az egyetemi hallgatók is) nagyon pozitívan fogadták ezt a tantárgyat. A tanulók/hallgatók látják, hogy a polgári nevelés órán alkalmazott aktív tanulási módszerek merőben mássá, különlegessé teszik ezt a tárgyat a többi kurzustól. (Smith & Fountain & McLean, 2002) Néhány esetben már-már úgy írták le az aktív tanulást, mint polgári nevelési módot, ezzel is utalva arra, hogy az órán alkalmazott módszerek magával a tantárggyal azonosíthatók. Sokak számára nem teljesen világos, hogy mit fed a polgári nevelés tantárgy tartalma, ezért lehetséges lehet, hogy a pozitív hatások kiemelésével (műhelyszerű munkamód, állandó interakciók, szituatív probléma- és konfliktusmegoldás, aktív és konstruktív tanulás stb.) a kurzus egy rá jellemző identitást kapjon. A polgári nevelés mint egyetemen tanított kurzus alap oktatási- és munkaformája a műhelymunka, workshop, csoportmunka. A mindennapi gyakorlatban és szóhasználatban kommunikációs műfajként tartják számon a workshop-szerű műhelymunkát. Megbeszélésre, a résztvevők aktív részvételére alapozó kommunikációs alkalmakat jelöl. Interaktív beszélgetésnek is nevezhető. Esetünkben a műhelymunka/workshop azon meghatározása érvényesül, amely kis létszámú tanulási, foglalkozási tevékenytető formaként definiálja ezt a munkaformát. Ennek alapja a csoportfoglalkozást vezetőtől kapott tájékoztatás, utasítás, útmutatás szerinti önálló, ill. problémamegoldással végzett feladatmegoldás. (Poór, 2011) A hallgatók számára ez egy olyan munkaforma, amely hatékony, interaktív tanulási módokat biztosító, helyzetbe hozó tevékenységsorozat, amely során mindenki szót kap, mindenki érvényesül. A műhelyfoglalkozás folyamatának elemei: - az elméleti rész, adott témakörre vonatkozó szükséges információk feldolgozása, - a feldolgozott ismeretek gyakorlati alkalmazása, - a következtetések, tanulságok megfogalmazása. A workshop egy olyan munkaformát jelöl, amely kisebb témakörök feldolgozására és a mindennapi életben alkalmazásképes ismeretté alakítására használható képzési módszer-együttesből áll. A polgári nevelés tartalmi sajátosságának teljes mértékben megfelel ez a munkaforma, hiszen a jól működő demokratikus társadalom alapjait, gyakorlati viselkedésformáit, értékeit csakis ilyen módon érdemes elsajátítani. A műhelymunka jellemzői: - a foglalkozás, egy-egy óra közepes nagyságú csoporttal valósul meg hatékonyan (15-16 fő lenne az optimális, esetleg fő), - egy-egy téma feldolgozása csoportos formában történik, de egyéni fejlődésre orientáltan éri el igazi hatását, - elsősorban ismeretszerzésre alkalmas, illetve ezek gyakorlatban való alkalmazására, - lényeges, hogy az élethosszig tartó tanulás szellemében az önálló/egyéni ismeretszerzésre, tanulásra készít fel. 78

79 Ahhoz, hogy igazán érthető legyen a polgári nevelés óra sajátossága, érdemes ismertetni azokat a belső szabályokat, amelyek szerint egy-egy csoportfoglalkozás lefolyik; ezek képezik a műhely munkamódszer alapszabályait: 1. mindenki részt vesz, nincs kívülálló (megfigyelő), de mindenkinek joga van valamely élményét megtartani magának (állandóan érvényben van a tovább szabály, amellyel a körben résztvevő passzolhat). 2. minden résztvevőnek egyenlők a meghallgatási esélyei, vagyis amíg egy résztvevő beszél, a többiek nem zavarják, nem szakítják félbe. 3. mindenki véleménye értékes, függetlenül, attól hogy különbözik-e a többiétől. Csak az a fontos, hogy olyan módon legyen megfogalmazva, hogy az ne sértse a többieket. 4. a műhelymunkaforma kezdetén a részvevők egy nagy körben ülnek vagy kisebb csoportokban, ami az egyenjogúságuk előfeltétele. Mindenki mindenkihez szól, és mindenki mindenkit lát. A műhelymunka jellegzetességeinek megvalósítása, és az alapszabályok betartása mellett lényeges az óra tartalmi felépítése is. Egy adott témakör kiválasztása, és annak elméleti tanulmányozása után következik a megfelelő tevékenységformák, csoportfoglalkozások, játékok kiválasztása. Ezeket az óra három részének meghatározása és kidolgozása követi. Miután kiválasztották a megfelelő tevékenységformákat és a szükséges eszközöket, fontos tényező, hogy az órát az azt körvonalazó időkeretbe foglalják. Az óra három része: - bevezető rész olyan tevékenységet, játékokat ( jégtörő játékok ) terveznek, amelyek hangulatot teremtenek, összerázzák a csoportot; rávezetnek arra, hogy egy más, az addigitól eltérő aktivitás következik majd. - fő rész az adott témához kötődő problémamegoldó, konfliktuskezelő stb. feladatok, játékok egy nagy vagy több kisebb csoportban. - levezető rész sok esetben a fő rész belső frusztrációt, kellemetlenséget, feszültséget, aggodalmat (de akár felfokozott örömet is) válthat ki (ez a téma jellegéből fakadhat), ezért az óra befejező része arra szolgál, hogy különböző módokon, a témától eltérően oldják a feszültséget, elérjék azt, hogy senki se távozzon negatív érzésekkel az óráról. A polgári nevelés óra végén elengedhetetlen a visszajelzés, az értékelés, a következtetések levonása, ill. annak megfogalmazása, hogy elértük-e a kitűzött céljainkat. Egy-egy témakör feldolgozása egy vagy esetleg több órán keresztül nem jelent rövidtávú megoldást, hiszen a témák jellege (barátság, közösség, együttműködés, tolerancia, az etikett szabályai, kommunikáció, önismeret stb.) hosszú távú, jövőre mutató hatást fejtenek ki. Másrészről a hallgatók a polgári nevelés órákon tanult és tapasztalt témákat, ismereteket, tevékenységformákat, játékokat nagy könnyedséggel tudják alkalmazni más tantárgyak változatosabbá tétele céljából. Az alábbiakban Bognár Renáta (jelenleg harmadéves hallgató) 2011/2012-es tanévben bemutatott műhelymunkáján szeretném szemléltetni egy polgári nevelés óra leírását, amelynek témája a bizalom a csoportban megélhető formája. 79

80 1. Bevezető játék: Pitty- Patty 2. Fő rész: Tréfás vakvezetés, Százlábú, A bizalom köre, Bizalmi emelés, Bizalomfolyosó 3. Levezető játék: Mentőcsónak 1. Pitty- Patty Idő: 5 perc Létszám: Korlátlan Leírás: A résztvevők körben állnak. Maguk elé teszik mindkét kezüket, melyekben egyegy képzeletbeli labdát tartanak. A jobb kézben levő labda neve Pitty, a bal kézben levőé pedig Patty. A játékvezető elindítja az egyik labdát, a többiek pedig adják tovább, úgy, hogy mikor tovább adják, kimondják a megfelelő labda nevét. Tehát, ha a jobb kezében levő labdát kell továbbadni, akkor a Pitty nevet mondják ki a játékosok, ha pedig a bal kézben levőt, akkor a Patty nevet. A játékot nehezíti az, hogy amikor odaér a labda valakihez, ő megszakíthatja annak továbbítását kimondva a másik labda nevét melyet a másik irányba indít el. A játékból levonható következtetés: Kitűnő bevezető gyakorlat, mely jó közérzetet biztosít, nevetésre késztet, megmozgat. A résztvevők odafigyelnek egymásra és oldja a hangulatot, mely feltétlenül szükséges a bizalomjátékok megvalósításához. Idő: 5 perc 2. Tréfás vakvezetés Létszám: Korlátlan, csak egy önként jelentkezőre van szükség Leírás: A feladat ismertetése előtt egy önként jelentkezőre van szükség. Ez a személy elhagyja a termet addig, amíg a többi résztvevőt a játékvezető beavatja a játék menetébe. Ők akadályokat állítanak kisebb méretű tárgyakból, melyeket társuk át tud lépni (táska, könyv, szék). Ezután visszahívják őt a terembe. A jelentkezőnek be kell kötni a szemét kendővel és a tábla felé kell fordulnia. Miután bekötötték az önként jelentkező szemét, elfordult a tábla felé, háttal az elhelyezett akadályoknak, a tárgyakat a többiek halkan felveszik a padlóról, de őt nem avatják ebbe bele. A játék többi résztvevője a bekötött szemű játékossal szemben áll, de a terem másik végébe és onnan irányítják őt egyenként (utasításokat adnak neki, merre menjen, hogy kikerülje vagy átlépje az akadályokat). Ezután megkezdődhet a vakvezetés. Fontos a játékosok önuralma, hogy ne keltsenek gyanút a tréfáról mit sem sejtő társukban. A játékból levonható következtetés: Ami érdekessé teszi ezt a bizalmi játékot, hogy csupán a bekötött szemű résztvevő tudatában léteznek még akadályok, mivel számára másként lett ismertetve a játék, az összes többi résztvevő tudja az igazságot. 3. Százlábú Idő: 10 perc Létszám: Páros létszám Leírás: A résztvevők két csoportra oszlanak, és egymás mögé állnak, becsukott szemmel, mindkét kezüket az előttük álló vállára helyezik. Mindkét sorban az utolsó helyen álló az 80

81 egyetlen, akinek nyitva van a szeme és lát. Ő irányítja a százlábút, mégpedig úgy, hogy megnyomja az előtte álló jobb vagy bal vállát, vagy mindkettőt (ez jelentheti azt, hogy állj vagy előre, csoporton belüli megbeszélés szerint), akinek ezután továbbítania kell a kapott utasítást. A százlábú így elkezd mozogni, és el kell kerülnie az ütközést a másikkal, amely ugyanúgy mozog, de a helyiségben elhelyezett egyéb akadályokat is (falak, székek). A százlábú irányítója és az első helyen álló személy is cserélődik 1-2 perc után. Amikor mindenki minden szerepet betöltött vége a gyakorlatnak. A játékból levonható következtetés: Mivel csupán egy személyre hárul a feladat, hogy vezesse és irányítsa társait, ezért feltétlenül szükséges a bizalom egymás iránt. A jól összehangolt jelbeszéd is elengedhetetlen, ami a csoporton belüli kommunikációt, megértést és odafigyelést mutatja. 4. A bizalom köre Idő: 5-10 perc Létszám: 6-10 fő Leírás: A résztvevők kört alkotnak. Fontos, hogy a játék kezdetekor a kör ne legyen túl nagy. Egy személy beáll a kör közepére, lazán, csukott szemmel, de merev testtel a két kezét a mellkasán keresztezi. A többiek óvatosan adogatják egymás között, körben állva, vigyázva, nehogy elejtsék. Játék közben tágulhat a kör, ha a közepén lévő személy biztonságban érzi magát. Nem feltétlenül fontos mindenkinek beállnia a kör közepére, csak aki eléggé biztonságban érzi magát, és elég bátor erre a feladatra. A játékból levonható következtetés: Ha nagy létszámú csoportról van szó, akkor legjobb két csoportra osztani a játékosokat. Ezzel növeljük annak a lehetőségét is, hogy mindenki sorra kerülhessen. Ez a játék egyértelműen erősíti a bizalom és biztonságérzetet a csoporton belül. 5. Bizalmi emelés Idő: 5 perc Létszám: 8-10 fő Leírás: A résztvevők feladata felemelni az egyik társukat. Két játékos keresztezi a kezét, arra egy harmadik ráül. A többiek az ülő játékos lábainál és a fejénél helyezkednek el, készen állva az emelésre. A felemelendő játékos végigfekszik a tartó kezeken és a többiek amilyen magasra tudják, felemelik társukat, majd lassan és óvatosan visszaengedik a földre, hogy fel tudjon állni. A játékból levonható következtetés: A bizalmi emelés című játékok több változatát olvashatjuk. Számos változat elolvasása után, úgy döntöttem, hogy a leghatásosabb játék ezek ötvözete lehet. Így egy új bizalmi játék résztvevői lehetnek a csoport tagjai. Itt megjelenik a csoportmunka, az egymásra való odafigyelés, a jól összehangolt mozgáskoordináció és nem utolsó sorban az egymásba és önmagunkba vetett bizalom is. 6. Bizalomfolyosó Idő: 5-10 perc Létszám: Korlátlan, páratlan 81

82 Leírás: A játékban résztvevők két csoportot alkotnak. Egymással szemben állnak kb. 80 cm távolságra. Ők képezik a bizalomfolyosó tartóoszlopait. Szükség van egy első önként jelentkezőre, aki a folyosó egyik végétől néhány méterre megáll. Az ő feladata lesz állandó sebességgel végigszaladni vagy nagy léptekkel végigsétálni a folyosón (aki mer, az csukott szemmel). Akik sorban állnak és a folyosót alkotják, előre kinyújtott karjukkal zárják el a folyosót és csupán közvetlenül a közeledő társuk előtt emelik fel. Az önként jelentkező elkezd szaladni a folyosó felé. Amikor közel ér az első párhoz, azok felemelik kezüket, és ahogy a futó szalad előre, a többi pár is fokozatosan és sorban emeli fel a kezét. A játékból levonható következtetés: Ez a játék esélyt adhat mindenkinek arra, hogy kipróbálja önbizalmát és a másokba vetett bizalmat. A játék akkor igazán hatásos, ha folyamatos, tehát zökkenőmentesen, gyorsan cserélődnek a futók. 6. Mentőcsónak Idő: 10 perc Létszám: Korlátlan (a résztvevők számának növekedésével növelni kell a mentőcsónak méretét) Leírás: A játék egy alaptörténetre épül. A csoport hajótörést szenvedett, vihar van és csak egy mentőcsónak jelentheti számunkra a reményt a menekülésre. A cél, hogy mindenki feljusson a mentőcsónakra, amelyet egy asztal vagy egy megjelölt, körülhatárolt terület jelképez. Akik már feljutottak segíthetik a lent maradtakat, hogy senki sem maradjon a vízben. A feladat, hogy mindenkit kimentsenek. A mentést megnehezíti az a tény, hogy a vízben cápák köröznek és felfalhatnak valakit a csapatból. A cápákat a csoport kijelölt tagjai játsszák. Akit a cápák megfognak, az kiesik a játékból. A játékból levonható következtetés: A játék jó szórakozást biztosít, a résztvevők beleélhetik magukat a történetbe. Erősíti a csoport összetartását, ami feltétele annak, hogy egy csoporton belül megteremtődjön a bizalom. Összefoglaló Sokan azt gondolhatják, hogy a polgári nevelést egyszerűen bevezették az iskolák programjaiba, de az Oktatási és Sportminisztérium, és az ötletet támogatók nem tettek eleget annak érdekében, hogy kellőképpen segítsék annak beválását, nem nyújtottak elegendő rendszerbeli támogatást. Sok az ügyben érdekelt szereplőnek, különösen azoknak, akik nem kötődnek direkt módon az iskolához (szülők és a helyi közösség), nincs elegendő információjuk a tárggyal kapcsolatosan, hogy az miért is fontos, de különösen, hogy mit nyernek a tanulók ezzel a képzéssel. Ez az esetek többségében a polgári nevelés iránti érdektelenséget vált ki. Az alacsony szintű informáltság megnyitja annak a lehetőségét is, hogy a polgári nevelés tanításába többet gondoljanak bele külső hatások, és ezért a tanulókat, akik ezt a tárgyat választják, illetve a tanárokat, akik tanítják, negatívan ítéljék meg. Ezért lenne hatásos, ha nagyobb reklámot és megfelelő tájékoztatást kapnának az érintettek (tanulók, szülők, tanárok stb.). Általánosan nézve a tantárgy helyzetét az általános iskolákban, több észrevételt és javaslatot is megfogalmazhatunk. Mindenek előtt az a legfontosabb, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak a döntéshozók, az iskolák, a szülők, a tanulók, az egyetemek, a hallgatók stb. 82

83 Folytonosan felmerül a tantárgy választható státusza a hitoktatással szemben. Ez sem megfelelő hozzáállás, hogy a polgári nevelés mintegy a hitoktatás ellenségeként van feltüntetve. A kettő szépen meg- és elfér egymás mellett, mivel eltérőek a céljaik, viszont a munkaformáik, módszereik igenis lehetnek egymást segítők. Gyakorló tanítóktól hallani, hogy a tantárgyhoz való általános viszonyulást tükrözi az is, hogy az órarendben a tanulók alapóráin kívül harmad- vagy negyedszintű plusz órájaként van beiktatva, ami természetesen megterhelést jelent nekik. A tantárgy bevezetése után végzett értékelő kutatások eredményeiből kiemelik, hogy szükséges minden tanuló számára a polgári nevelés tantárgy választási lehetőségét, különösen azoknak, akik valamely kisebbség nyelvén tanulnak. Az értékelésből az is kiolvasható, hogy biztosítani és bővíteni kell a színvonalas képzéseket a tantárggyal kapcsolatosan a tanítóképzőkön is. Az egyetemi karokon oktatott polgári nevelés kurzusok multifunkciós szerepet töltenek be. Elsődleges szerepük, hogy meghatározott idő alatt (egy szemeszter) betekintést adjon a hallgatóknak a tantárgy elméleti és gyakorlati alapjaiba. Másrészről egyfajta képzés formájában felkészítse őket arra, hogy hogyan is tudják majd munkájuk során kiaknázni a tantárgy adta lehetőségeket, miként tudják az itt szerzett tapasztalatokat más tantárgyak oktatásában is kamatoztatni. A hallgatók beszámolói alapján a tapasztalatszerzés mellett még az a polgári nevelés tantárgy óriási hozadéka, hogy nyitottabbakká válnak egymás, az óraadó tanár és önmaguk iránt. Magabiztosabbá teszi őket, hiszen azok a hallgatók, akik tartanak attól, hogy mások előtt megnyíljanak, hogy magukról beszéljenek, hogy a foglalkozásokon a sokszor önfeledt játékok során kiszolgáltatottá váljanak, elindulhatnak egy olyan úton, amelynek végén erősebbé válnak. Nagy ajándéknak tartják a hallgatók az emlékezetes együttléteket, a közös játékokat, de legjobban azt, hogy a polgári nevelés kurzus folyamán jobban megismerhetik egymást és önmagukat. És ez egy olyan eredmény, amely hosszú távon elkíséri őket. Felhasznált irodalom 1. Albert-Lőrincz, M A polgári nevelés szükségessége az európai állampolgársági habitus kialakításában 2. Aprcović, B Uloga građanskog vaspitanja u jačanju socijalnog kapitala građana. Godišnjak Fakulteta političkih nauka I Deo, Branson Stimmann, M The Role of Civic Education. Washington: The Communitarian Network 4. Csapó, B Tudás és iskola. Budapest: Műszaki Könyvkiadó 5. Džamonja Ignjatović, T. & Baucal, A. & Radić Dudić, R Građansko vaspitanje u osnovnim i srednjim školama u Srbiji evaluativna studija. Godišnjak Fakulteta političkih nauka V Deo, Kispéter, A. & Sövényházi, E Élménypedagógia Csapatépítő játékok. Szeged: Bába Kiadó 7. Liddle D., M Tanítani a taníthatatlant Élménypedagógiai kézikönyv. Budapest: Pressley Ridge Magyarország Alapítvány 83

84 8. Poór, F Divat lett a workshop a képzésben 9. Smith, A. & Fountain, S. & McLean, H Civic Education in Primary and Secondary Schools in the Republic of Serbia. Belgrade: UNICEF, UNESCO 84

85 FIZIKAI AKTIVITÁS ÉS TÉVÉZÉSI SZOKÁSOK AZ ÓVODÁBAN Halasi Szabolcs, Lepes Josip A mai felgyorsult világban az egészségnek nagy ára van. A hipokinézis, a helytelen táplálkozás, stressz és környezetszennyezés jelentős hatással van az életminőségre és az életkorra is. Az ülő életmódról (homo sedens) nemcsak a fejlett országokban, hanem már globális szinten is beszélhetünk, és ezt a divatot már a gyerekek életmódja is követi. A szabadban, játszótéren játékkal eltöltött idő megrövidült, míg az elektronikus média térhódítása egyre jobban növekszik, a tv, az internet és számítógép egyre több gyereket köt le a képernyők elé. Ez a folyamat már az óvodáskorban elkezdődik. A kutatás célja rámutatni az elektronikus média és fizikai aktivitás közötti összefüggésekre, óvodáskorú gyerekeknél korosztályonként (3-7 évig). A kutatás során bebizonyosodott, hogy a kor előrehaladtával a gyerekek szignifikánsan több időt töltenek a képernyő előtt (F=2,58; p=0,037), míg a fizikai aktivitás nem követi ezt a trendet (F=0,24; p=0,999). Bevezetés A mozgásszervek fejlődésének belső, élettani ingere a mozgásra való késztetésben mutatkozik meg, és nagyobb energiafelhasználással jár, ezért a mozgás élettanilag a kisgyermek alapvető életjelensége. A gyermek mozgásigénye folyamatos kielégítésre vár. Ezért a mozgásfejlesztés és a mozgáskultúra elsajátítása nem önmagában álló feladat A mozgás segíti a gyermeket a környező világ jobb megismerésében, a környezet felfedezésében és meghódításában. A kisgyermek mozgásszükségletének kielégítése legnagyobb részt a játéktevékenység útján valósul meg. A mozgásszükségletet a regenerálódást biztosító pihenés egészíti ki (Bukovicsné N. J., 2012). A testmozgás elengedhetetlen a szervezet egészségéhez. Lebontja a felesleges zsírt, serkenti a vérkeringést és a légzést, tehát csakis pozitív hatással van a test működésére. A fejlődő szervezet számára különös tekintettel kell lenni a testmozgásra. A gyermek igényli a sok futkározást, kinn a szabadban való játékot. A gyermek számára ki kell választani a legmegfelelőbb mozgásformát. Néhány évtized alatt a televízió szerepe óriásira nőtt. Mindenhol tért hódítva betört a családok, a szülők, és a gyerekek mindennapjaiba. A televízió jelenléte életünkben egyértelmű, mivel egy napot sem tudnánk elképzelni nélküle. Ez még igaz akkor is, ha a nézett műsorok tartalma nem is áll közel hozzánk. A legtöbb családnál a televízió egy állandó dologként jelen van a háttérben, még ha más tevékenységet is végeznek. Ha egy lakásban állandóan szól a tévékészülék, a gyermekek is igényelni fogják, mint háttérzajt, ha felnőnek. Ilyen családoknál fennáll a veszélye annak, hogy csak a tv nézés közben, félüzemmódban beszélgetnek, ill. a családi programok, kirándulások, sporttevékenységek állandóan a napi műsorhoz igazodnak. Egy gyermek átlagban napi órát ül a készülék előtt. Williams és társai (2008) kimutatták, hogy a TV nagy hatással van a gyermekek fejlődésére, mivel egy fiatal a

86 életévéig legtöbb időt tévézéssel tölt, kivéve az alvást. Pagani és társai (2003) 1314 gyerek adatait vizsgálták, melyben a szülőknek be kellett számolni arról, hogy hetente mennyi időt töltöttek a gyerekek a TV előtt 29, majd 53 hónapos korukban. Alapvetően azt tapasztalták, hogy azok, akik 29 hónaposan sok időt töltöttek a képernyő előtt, nagyobb valószínűséggel teljesítettek gyengébben az iskolában. Matematikából és bármely erőfeszítést igénylő testgyakorlatból sokkal rosszabbak voltak, mint kortársaik, valamint a testtömeg indexük is nagyobb volt. Sok időt tévézéssel töltő gyerekek gyakrabban voltak iskolai támadások, osztálytársak általi inzultusok célpontjai, mivel a szociális kapcsolatok gyakorlása is nehéz a számukra. A másik oldalról pedig ott vannak a számítógépek. Már az óvodáskorú gyermekek különböző számítógépes játékokat játszanak. Azok a gyerekek, akik nem ismerik az aktuális PC-játékokat, azok az unalmas kategóriába tartoznak, az események, a társaság külső szemlélőivé válnak (Bushman & Funk, 1996). Pedagógusok egyre többet panaszkodnak a hiperaktívnak tűnő, folyton izgő-mozgó gyerekek miatt. A gyermek hatalmas tudásvággyal rendelkezik, mindenre kíváncsi, szinte odaragad a készülék elé. A képernyő letaglózza, állandóan vibrál, és mindig új, színes ingerekkel kelti fel a figyelmet. Az órákig tartó tv nézéshez szokott gyermeket nehéz már lekötni mesével, játékkal. Ez már nem érdekes számára, ill. nem is tud rá odafigyelni. A gyermek fő tevékenysége a játék, a játékban dolgozza fel napi negatív ill. pozitív élményeit, és játssza ki magából a feszültségeket, készül fel a felnőttkori szerepekre. Nem szabad hagyni, hogy a tv nézés elvegye az időt a játéktól és így feldolgozatlan információk maradjanak a gyermekben. A kicsiknek nagy a mozgásigényük is, óvodás korban mozgások koordinációja, összerendezettsége indul fejlődésnek. A sok egy helyben való ülés visszavetheti a gyermeket a fejlődésben. (szem romlása, izmok passzivitása, mozgáshiány okozta kövérség). A fizikai inaktivitás évről évre növekszik. Egyre gyakrabban tapasztaljuk az óvodáskorúaknál elhízást, testi deformitások megjelenését és motoros képességek visszaesését. Sajnos a gyerekeknél ez átalakulhat szokássá, amit felnőttkorba is átvisznek. A gyermek mozgásigényének kielégítésében, rendszeres fizikai aktivitásra törekvésének ösztönzésében mind a családoknak, mind az oktató-nevelő intézményeknek kitüntetett szerep jut. A család példamutatása, életmódja természetesen alapvetően meghatározza a gyermek későbbi szokásrendszerét, amelyben az oktató-nevelő intézményeknek legtöbbször sajnos csupán kompenzáló szerep jut. Az aktivitási mintázatot befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban Williams és munkatársai (2008) egyértelmű pozitív kapcsolatot tártak fel 3-4 éves gyermekek motorikus készségszintje és fizikai aktivitása között. Azt tapasztalták, hogy a mozgásban ügyesebb gyermekek többet és gyakrabban mozognak, mint a kevésbé ügyesek. Eredményük azt sugallja, hogy a fizikai aktivitás szintjének növelésében hatékony eszköz lehet a tudatos készség- és koordinációfejlesztés. A társadalmi szinten csökkenő fizikai aktivitási szint megjelenik a funkcionális, élettani működésekben is. A fizikai teljesítmény a szervezet funkcionális kapacitását jellemzi. A 7 14 évesek fizikai teljesítőképessége évtizedek óta romló tendenciát mutat. Frenkl (2007) megállapította, hogy 2005-ben szignifikánsan gyengébb fizikai teljesítmények voltak regisztrálhatók a magyar fiataloknál, mint 1975-ben. Ezt érdekes lenne megvizsgálni az óvodáskorú gyermekeken is. A kutatás célja, hogy megvizsgálja a kor előrehaladtával növekszik-e a fizikai aktivitás illetve TV-nézési szokások az óvodában. 86

87 Módszer A kutatásban 468 óvodáskorú gyermek vett részt Vajdaság nagyobb városaiból Újvidék, Zombor, Palánka és Mitrovica, 2006 áprilisától május végéig. A teljes elemszámból 240 (51,3 %) fiú és 228 (48,7 %) lány volt. A szülők töltötték ki a fizikai aktivitással kapcsolatos kérdőívet. Az antropológiai állapot és fizikai aktivitás Vajdaság területén (Bala és társai 2006) elnevezésű projektum keretin belül, függő változóként alkalmaztuk a következő item-eket: Az elmúlt évben az Ön gyermeke szervezetten sportolt-e? Igen Nem Az Ön gyermeke használ-e számítógépet? Otthon Óvodában Máshol Nem használ Próbálja meg minél pontosabban megállapítani, hogy tegnap a gyermeke mennyi időt töltött? Tévézéssel/videózással/DVD-zéssel óra perc Számítógépezéssel/ számítógépes játékokkal óra perc. Egy átlagos héten hány napot tölt gyermeke fizikai aktivitással (gyakorol, fut, átlagban percet)? Míg független változóként alkalmaztuk a gyerekek korát. A kutatás 2006 áprilisától május végéig tartott. Eredmények A szülők válaszai alapján: Az elmúlt év folyamán a gyerekek 48,3 %-a sportolt szervezett formában, míg a többiek nem voltak bekapcsolva semmilyen sportklub, sportiskola, rekreációs klub edzéseibe. Ami nem egy ígéretes eredmény és szomorú ténynek tekintendő. A gyerekek 62,2 %-a otthon használ számítógépet, 3,3 %-a az óvodában, 8,0%-a máshol, mig 24,9 % nem használ. A minta specifikus, mivel csak urbánus közegben történt az adatfelvétel, ebből megállapítható, hogy a gyerekek nagy részének elérhető volt a számítógép otthon. Ez arra enged következtetni, hogy a számítógép az életük mindennapi részévé vált. 1. Táblázat: A vizsgált óvodások mennyi időt töltenek tévézéssel? Mennyi időt tévézik? f % Nem tévézik percig percig percig percig percig percig percig percig perc felett Összesen 452* * A teljes elemszám 468 fő, viszont erre a kérdésre 452 fő válaszolt. 87

88 Az 1. táblázatból kiderül, hogy az óvodások sok időt töltenek tévézéssel. Legtöbb szülő szerint gyermeke naponta legalább 1 órát, viszont vannak néhányan, akik szerint gyermekük akár 6 teljes órát is gubbaszt a tv előtt. Gyerekek 68,6%-a naponta percig ül a képernyő előtt. Ez a passzív időtöltés, amikor is a gyerekek nincsenek a szabadban, nem sétálnak, azaz fizikailag inaktívak. 2. Táblázat: Korosztályonként tévézéssel eltöltött idő (perc/ %) Kor < (elemsz.) Átlag Szórás 3 (14) 7,1 21,4 35,7 35,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0, (59) 3,4 16,9 39,0 13,6 13,6 8,5 1,7 0,0 1,7 1, (129) 3,0 15,6 29,6 16,3 18,5 3,7 5,9 1,5 0,0 1, (202) 3,3 13,3 29,9 16,6 18,0 4,7 5,7 1,4 1,4 1, (48) 2,0 10,2 28,6 32,7 16,3 0,0 4,1 0,0 4,1 0, F=1,223 p=0,301 A 2. Táblázatban, az ANOVA-teszt eredményei rámutatnak, hogy nincsen szignifikáns különbség a csoportok átlagai között tévénézésre fordított idő szempontjából, viszont LSD próbával megállapítottuk, hogy a 3 és 6 éves korosztály között szignifikáns (p=0,04) különbség jelentkezik. Érdekes, hogy a 4,5,6 és 7 éves gyerekek átlagban közel azonos ideig tévéznek naponta. A 3 évesek náluk jóval kevesebbet. Ami viszont riasztó, hogy a 6 éveseknél, olyan is van, aki 8 órát is ül a tv előtt, és megvizsgálva az adott óvodás populációt az átlagok alapján a 6 évesek is tévéznek a legtöbbet! 3. Táblázat: A vizsgált óvodások mennyi időt töltenek fizikai aktivitással f % 0 nap nap nap nap nap nap nap nap Összesen A 3. Táblázatból kiderül, hogy az óvodáskorú gyerekek 35,9 %-a a hét minden napján mozog szabadidejében, az óvodán kívül is. 4. Táblázat: Fizikai aktivitás változása korosztályonként Korosztály (elemszám) 0 na p 1 nap 2 nap 3 nap 4 nap 5 nap 3 (14) 0,0 0,0 14,3 14,3 14,3 % % % % % 88 6 nap 7 nap Átlag Szórás 7,1% 7,1 42,9 5,0 2,01 % % 7 4 (59) 0,0 5,1 10,2 6,8% 20,3 11,9 6,8 39,0 5,00 1,97

89 % % % % % % % 5 (135) 0,0 % 3,0 % 9,6% 15,6 % 11,1 % 22,2 % 4,4 % 34,1 % 6 (211) 1,9 1,4 7,1% 17,5 13,7 15,2 7,1 35,0 % % % % % % % 7 (49) 0,0 0,0 4,1% 20,4 20,4 20,4 0,0 34,7 % % % % % % % F=0,51 p= ,9 0 1,87 4,94 1,92 4,9 6 1,68 A fizikai aktivitásra fordított időben nem volt szignifikáns különbség a korosztályok között. Viszont, ami biztató adat, hogy nagyon kevesen vannak azok, akik csak 0-1 napot aktívak a héten és a gyerekek több mint 60%-a minden korosztályban hetente legalább 4 alkalommal végez valamilyen fizikai aktivitást. Ez igy rendben is van, csak itt felvetődik a kérdés, hogy milyen is az aktivitás intenzitása, nyilván nem terhelhető hasonlóan a 3 és a 7 éves gyermek. Óvodáskorban a gyermekeket fizikailag nem lehet túlterhelni, ha elfáradnak pihennek egyet, ami kevés időt vesz igénybe, és folytatják tovább a játékukat, ezt nevezzük optimális terhelésnek. A korral növekszik a mozgásra való igény. Összegzés Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontja szerint az 5-17 éves gyerekeknek naponta átlagosan egy órát ajánlott dinamikus fizikai munkát végezniük. Ez nem csupán az erősödéshez szükséges, de az izomzat és a csontok fejlődése mellett a mozgás szabályozásának kialakításához is elengedhetetlen. Az évek során a gyerekek életmódjában is végbementek különböző változások. Szerbiában a 1999-es adatok alapján összesen 1767 iskoláskor előtti intézménybe óvodás járt és a gyerekek 70 %-a naponta több mint 8 órát az intézményben töltött. A természetben, szabadban, játszótéren eltöltött idő is lerövidült, ahelyett hogy a gyerekek az utcán, szomszédságban játszanának, nyugodtabb aktivitást kínálnak nekik a szülők zárt térben. Különböző oktatási programok (idegen nyelv, zene óvoda) kínálata is hatással van a passzívabb óvodán kívüli időtöltésre (Đorđić, 2006). Megjelentek a sportiskolák is, ahol minőségesen foglalkoznak a gyerekekkel, de nem elérhetők mindenki számára mivel tagdíjat kell fizetni. Az elektronikus média megjelenésével, televízió, internet, számítógép és számítógépes játékok a gyerekek figyelmét a képernyőre szegezték már az óvodás korban is. Tévézés közben, gyakran fogyasztanak egészségtelen ételeket (édességeket, chipseket, cukros üditőitalokat), ez pedig egyenesen vezet az elhízáshoz. A kisgyermekkori ülő életmód a későbbi súlyproblémák okozója lehet, de nem csak erről van szó. Az aktívabb gyermekek jobb magaviseletűek, hatékonyabban is tanulnak, mert a fizikai erőfeszítés jótékonyan hat agyuk fejlődésére. Viszont a tévézésnek lehetnek pozitív oldalai is pl. a nyelvtanulásban az idegen nyelvű mesék, animációs filmek segíthetnek elsajátítani a szófordulatokat, a helyes kiejtést, míg a haladók hírműsorokat, ismeretterjesztő filmeket is nézhetnek felirat segítségével. A műsorok visszajátszhatóak és rögzíthetőek, így ismétlésre, és a hallás utáni szövegértés javítására is használhatóak. Gyermekek esetében az idegen nyelvű műsorok nyelvi készségeik fejlődését eredményezhetik. A nyelvelsajátítás a gyermekkorban még inkább tapasztalati-érzéki alapon történik, mint felnőttkorban, még közelebb áll az anyanyelv 89

90 elsajátításának folyamatához. Ezért a gyerekek még fogékonyabbak arra, hogy az idegen nyelvvel úgy teremtsenek kapcsolatot, hogy egy valósághoz közel álló szituációban például filmben tapasztalják a helyzet és a megnyilatkozás asszociációját, társulását. A legfontosabb megtalálni a helyes egyensúlyt a TV nézés és a testmozgás között, ebben természetesen legnagyobb szerepük a szülőknek, családoknak, óvodáknak van. Mivel ez az időszak meghatározó a motoros, intellektuális, érzelmi és szociális fejlődésben Ha a szülők tudatosan megpróbálják beépíteni a mindennapi mozgást a gyermek életébe, kezdésként csak napi perccel, egy kis együttes sétával, biciklizéssel, labdázással aztán növelve az adagot, már napi fél óra is elegendő lesz ahhoz, hogy egészségesebb, energikusabb és kiegyensúlyozottabbak legyenek a gyerekek. Ha megszeretik a mozgást, onnantól könnyebben rá tudjuk majd venni valamely sport állandó gyakorlására, hiszen így már szeretettel fogja azt végezni s nem kényszerből. Nem kell olimpikont faragni a gyerekből. A lényeg az, hogy megszokja, testét karban kell tartani, s ehhez a testmozgás elengedhetetlen feltétel. Szakirodalom 1. BROCKMYER, J.H.- FOX, C. M. - CURTISS, K. A. - McBROOM, E.- BURKHART, K. M.- Pidruzny, J.N. (2009): The development of the Game Engagement Questionnaire: A measure of engagement in video game-playing. Journal of Experimental Social Psychology 45, BUKOVICSNÉ NAGY Judit (2012): Egészségfejlesztési feladatok az óvodában. In: Darvay, S. (szerk.):tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témaköréből. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest p. 3. ĐORĐIĆ, V. BALA, G.- POPOVIĆ, B. SABO, E. (2006): Fizička aktivnost devojčica i dečaka predškolskog uzrasta. Fakultet fizičke kulture, Novi Sad. 4. FRENKL Róbert (2007): Tények és trendek: a sporttudomány társadalmi felelőssége. In VI. Országos Sporttudományi Kongresszus. Kongresszusi kötet I PAGANI, L. - LAROCQUE, D. - TREMBLAY, R.E. - LAPOINTE, P. (2003): The impact of junior kindergarten on behaviour in elementary school children. International Journal of Behavioral Development, 27(5), RYAN, J.- WEINTVORTH, W.M. (1999): Media and society. Allyn and Bacon, Boston. 7. TUBIĆ, T. (2007): Tv, kompjuterske igrice i fizička aktivnost kod dece predškolskog uzrasta. Pedagoška stvarnost, LIII, 3-4, ( ). 8. WILLIAMS, H. G. Pfeiffer, H. A. O NEILL, J. R. DOWDA, M. MCIVER, K. L. BROWN, W. H. PATE, R. R. (2008): Motor skill performance and physical activity in preschool children. Obesity, 16(6),

91 TANÍTÓ ÉS ÓVODAPEDAGÓGUS HALLGATÓK MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE A KÖRNYEZETÜNK ÉS A KÖRNYEZETISMERET ÓRÁKRA, ILLETVE FOGLALKOZÁSOKRA Horák Rita, Major Lenke, Czékus Géza Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka, Szabadka, Szerbia A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon az óvodapedagógusok és a tanítók módszertani felkészítése az alapképzés harmadik évén, pontosabban a hatodik szemeszterben kezdődik 2+2 óraszámmal. A hallgatók elméleti, illetve gyakorlati órák keretein belül sajátítják el azt a tudást, amellyel a negyedik éven, vagyis a hetedik és nyolcadik szemeszterben képesek lesznek önállóan órákat tartani az erre a célra kijelölt gyakorlóiskolák alsó osztályaiban, illetve az óvodákban. Minden hallgató legalább 4 vizsgaórát tart októbertől május közepéig. Munkánk célja bemutatni, hogyan valósul meg a jövendőbeli pedagógusok módszertani felkészítése a szabadkai tanítóképző harmadik évén, valamint hogy negyedévesként mennyi gyakorlati lehetőségre és tapasztalatszerzésre adódik alkalma a hallgatóknak. A dolgozat bemutatja a harmadéves Természet és társadalom tanításának módszertana tantárgy szerkezeti felépítését, céljait, feladatait szemeszterre bontva, külön hangsúlyt fektetve a gyakorlati órákon zajló munkára. Foglalkozik továbbá a gyakorlóiskolákban folyó munkával, bemutatja, hogyan zajlanak az óraelemzések, melyek az adminisztratív és gyakorlati követelményei egy gyakorlati órának/foglalkozásnak. A dolgozat kitér arra is, hogy melyek az egy, illetve a kéthetes gyakorlatok követelményei, s hogy azok milyen feltételek mellett valósulhatnak meg. Következtetésként megállapíthatjuk, hogy a hallgatók a harmadik éven az elméleti és a gyakorlati órák alkalmával elsajátítják azokat a tudnivalókat, amelyek aztán könnyedén beépíthetőek a negyedéves gyakorlóiskolás/óvodás munkájukba, illetve felhasználhatók a kéthetes gyakorlat alkalmával. Ezáltal szilárd alapokat és elegendő gyakorlási és tapasztalatszerzési lehetőséget kapnak a jövendőbeli tanítói, illetve óvodapedagógusi munkájukhoz. Kulcsszavak: óvodapedagógus, tanító, módszertan, gyakorlat Methodological preparation of teachers and kindergarten teachers for environmental education and science and society lessons At the Hungarian Teacher Training Faculty the methodological preparation of teachers and kindergarten teachers begins in the third year, more precisely in the sixth semester of the BA education with 2 +2 hours. During this time within the framework of theoretical and practical lessons they acquire the knowledge with which in the fourth year, that is the seventh and eighth semester, they will be able to teach their own classes 91

92 in the designated practicing primary school or nursery school. Each student will teach at least four exam lessons between October and mid-may. The work aims to demonstrate how the methodological preparation of future teachers is done in the third year of teacher training in Subotica and also to show how much practical possibility and opportunity students have to gain experience in their fourth year of studies. The paper presents the structure, goals and tasks in methodology of teaching science in the third year in semester breakdown, with particular emphasis on practical work taking place in the classroom. It also deals with work in practicing schools, explains how the lesson analyses are conducted, what the requirements - administrative and practical - of the exam teaching are. The paper also looks at what the requirements for one or two weeks of practice are and under what conditions they are to be done. Consequently we can conclude that during the theoretical and practical lessons in the third year students acquire the information which can easily be used in the fourth year during their work at training schools and two weeks of practice; it can also be concluded that they gain a good basis and are given adequate practice and experience opportunities for their future teacher and kindergarten work. Key words: kindergarten teacher, teacher, methodology, practice Bevezető A 21. század a pedagógusokat nagy kihívások elé állítja, hiszen az eléjük támasztott elvárások ebben a felgyorsult világban meghatványozódnak, ugyanakkor az új eszközök, módszertani kihívások sikeres, gördülékeny és célratörő alkalmazkodását is megkövetelik tőlük. Czékus (2008a) egy munkájában a szakmódszertanok múltját és jelenét kutatta a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar vonatkozásában. Különösen nehéz feladata van egy kezdő tanítónak, illetve óvodapedagógusnak, mert eleinte az órákra (foglalkozásokra) való készülés hosszadalmas, hiszen annak pontosnak és részletesnek kell lenni ahhoz, hogy a tanító (óvodapedagógus) akadálymentesen meg tudja valósítani az óra kitűzött céljait, oktatási és nevelési feladatait. Ehhez hozzá kell adni még azt is, hogy a fegyelem megtartásában és ébrentartásában is szerények a jártasságai. Ezért kiemelkedő fontosságú, hogy a négyéves egyetemi képzés során minél több gyakorlati tapasztaltra tegyenek (tehessenek) szert, hogy kezdő pedagógusként könnyedén (vagy könnyebben), de mindenekelőtt minőségesen és példaértékűen folytathassák majd a hivatásukat. A pedagógusok kompetenciáival Cekuš (2008) foglalkozott részletesebben. A természetismeret-tanítás módszertana a pedagógia egyik interdiszciplináris tudományága, amely a természet és társadalom tantárgy nyújtotta oktatói és nevelési törvényszerűségeket tanulmányozza az általános iskola alsó osztályaiban (Czékus, 2005). Nagyné (2010) kutatásaiban arról számol be, hogy a magyar iskolák a természettudományt alapvetően önmagában zárt, a köznapoktól elkülönült világként mutatják be, és a gyerekek többségében ez a viszony rögzül is. Ezt azért tartjuk fontosnak megemlíteni, mert hisszük, ha a tanító viszonya a természettudományokhoz pozitív, és az egyetemi évek során elegendő érdekes és hasznos tudásra tesz szert, akkor sikeresen oktathatja és nevelheti a diákokat elsőtől negyedik osztályig. Úgy véljük továbbá, hogy ha a kisgyermekeknél elhinti a természetszeretet (ill. természettudományok), a környezetbarát gondolkodásmód csíráit, akkor nagyobb eséllyel fordítható vissza a fent említett folyamat. Mindehhez azonban a jövendőbeli 92

93 tanítót megfelelő szakmai és tudományos ismeretekkel kell felvértezni, s elérni azt, hogy ne csak megfelelő ismeretekkel rendelkezzen egy adott környezeti témával kapcsolatban, de a megfelelő módszerekkel képes legyen azt megtanítani a gyerekekkel. Látjuk, e két tevékenységhez egyrészt nélkülözhetetlenek a módszertani ismeretek, különös tekintettel a módszertani alapelvekre, másrészt a tárgyi ismeretek, de nem kevésbé fontos a tapasztalat sem. A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon kétféle alapképzés létezik: az óvó- és a tanítóképzés. Mindkét alapképzés 4 évig tart, vagyis 8 szemeszteres. Ezt követően a tanítóknak lehetősége van a mesterképzés elvégzésére is. A tanítóképző hivatalos programja alapján a módszertani tantárgyak elméleti oktatása így a természettudományoké is a harmadik éven kezdődik el. A tanítóknál ez a tantárgy a Természet- és társadalomismeret módszertana, míg az óvóknál a Környezetismeret módszertana nevet viseli. Negyedik éven, vagyis a hetedik és a nyolcadik szemeszterben a hallgatóink a gyakorlóiskolákban tartják a vizsgaóráikat (szemeszterenként kettőt), s végül a negyedik év végén két hétig hospitálnak az általuk kiválasztott szabadkai általános iskolákban, a hospitálás során végzett tevékenységeikről pedig részletes naplót írnak. Munkánk a Természetismeret-tanítás, valamint a Környezetismeret módszertanának oktatásával, az elméleti és gyakorlati órák eloszlásával, annak megvalósítási lehetőségeivel, gyakorlatiasságával és hasznosulásával foglalkozik. Célkítűzés A munka célja bemutatni a szabadkai tanítóképző Természetismeret, valamint a Környezetismeret módszertan tantárgyainak céljait és feladatait, azok megvalósulási formáit és a tantárgy nyújtotta lehetőségeket, melyek több éves tapasztalatra épülve alakultak ki. A tanító- és óvóképző programban a harmadéven megvalósuló munka bemutatása A harmadévesek módszertan gyakorlatainak programja A tanítók és az óvodapedagógusok a hatodik szemeszterben találkoznak először a Természetismeret-tanítás, illetve a Környezetismeret módszertanával. Az órák száma mindkét szakon egyformán alakul: 2+2. A tantárgy célja, hogy a képzés végére a tanító és óvodapedagógus jelöltek megfelelő módszertani ismeretekkel és kompetenciákkal rendelkezzenek a természeti és társadalmi témák oktatásával kapcsolatban, s hogy a diákjaikat ne csak sikeresen oktassák, hanem a nevelést is belecsempésszék a különböző tartalmakba, különösképpen vonatkozik ez a természetvédelemre irányuló nevelésre. A bevált gyakorlat az, hogy a hallgatók előbb lehallgatják az elméleti órákat (februártól márciusig), majd tömbösítve kerül sor a gyakorlatokra (április május). Májusban a hallgatók egyhetes hospitálásra mennek az általános iskolákba, illetve az óvodákba. A vizsgázás feltétele: az elméleti és a gyakorlati órákon való részvétel, a beadandó munkák időben történő leadása, a kiosztott feladatok sikeres elvégzése, a 3 zárthelyi dolgozat megléte és az egyhetes hospitálás. A vizsga írásbeli, a végső osztályzat pedig az aktivitás, a ZH-k, a különböző feladatok és az írásbeli jegyeinek az átlagából alakul ki. 93

94 A harmadéves tanítók módszertani gyakorlata A gyakorlati órák alkalmával a tanórák egy-egy szakaszának szimulációját végezzük el, illetve az alsó osztályokban előforduló kísérleteket próbálják ki a jövendőbeli tanítók, emellett óravázlatot készítenek egy adott tanítási egységhez, valamint fotódokumentációt, amelyek a későbbi negyedéves iskolai gyakorlataik során felhasználhatóak lesznek. Minden feladat úgy van összeállítva, hogy az felkészítse a hallgatókat a negyedéves gyakorlati órák sikeres levezetésére. Az órákon csoportokban dolgoznak: három hallgató alkot egy csoportot, s egy adott tanítási egység megfelelő részének bevezető, központi rész, befejező lehetséges megvalósítását (pl. csoportmunkát, differenciálást) mutatják be, míg a többi hallgató az általános iskola adott osztályának tanulóit alakítja. Szabályok, melyeket figyelembe kell venni az adott tanítási egység meghatározott részének kidolgozásakor: - fontosabb követelmények: az egyes lépések épüljenek egymásra (az ismétlés például kösse össze az előző óra anyagát az új anyag témájával); a motiváció legyen ötletes, érdekes, kötődjön a tanítási egységhez, legyen funkcionális; az egyes taneszközök (pl. feladatlap, plakát, illusztráció, prezentáció stb.) részletes, igényes kidolgozása; az indokolt, megfelelő módon bemutatott/alkalmazott élő anyag, szemléltetőeszköz plusz pontot ér; törekedni kell a különböző munkaformák variálására (pl. frontális, egyéni, páros, csoportos munka, szemléltetés, feladatlap stb.), amennyiben ez a kidolgozott óraszakaszban lehetséges vagy indokolt. - Narráció (10 perc): A tanítási óra adatainak részletes bemutatása, az óravázlat felépítése alapján: általános adatok (osztály és tagozat megnevezése; dátum és idő; tanító megnevezése); általános módszertani adatok (tantárgy; téma; tanítási egység; előző tanítási egység; következő tanítási egység; oktatási, nevelési, funkcionális feladatok megnevezése, az óra folyamán történő megvalósíthatóságuk rövid bemutatása, óratípus; tan- és segédeszközök; munkaforma; tanítási módszerek; korreláció; tanóra helyszíne; felhasznált elektronikus és nyomtatott források bemutatása); a jelen feladat bemutatása (az óra mely részének megtartása következik, i a csoportok feladata, mi az egyes csoporttagok szerepe, milyen követelmények vannak); a tanóra helyszíne (lehet hagyományosan a tanterem, de indokolt esetben tantermen kívüli helyszín is). - A tanóra megjelölt részének megtartása (15 perc): akár mindhárom csoporttárs együtt, vagy csak egy adott személy tarthatja az órát, nincs meghatározva; az órát olyan formában kell megtartani, mint a hagyományos tanórát, tanítóval, gyerekekkel. A gyerekekkel együtt kell működni, kérdezni őket, feladatot adni stb.; ez pl. bevezető rész esetén a következőképpen egységekből épül fel: házi feladat ellenőrzése; ismétlés; motiváció; célkitűzés, cím felírása. - A bemutatott tanórai szakasz elemzése (15 perc): a társakkal közösen történik. Megbeszéljük, hogy az órát tartó hallgatók eleget tettek-e a meghatározott követelményeknek; egyéni benyomások, gondolatok, észrevételek megbeszélése Az óvópedagógusok harmadéves környezetismeret módszertanának gyakorlatai Az óvók esetében szintén foglalkozástervezet írására, fotodokumentáció készítésére, valamint foglalkozások szimulálására kerül sor, azzal, hogy itt az egész foglalkozást megtartják (15 perc kis csoport, illetve 30 perc nagy csoport). A gyakorlat itt is a narrációval kezdődik, majd a foglalkozási egység bemutatása következik, végül pedig az elemzés. A többi hallgató az óvoda kis, illetve nagy csoportját alakítja. 94

95 A negyedévesek módszertani gyakorlata A Természetismeret módszertan tanításához kötődő gyakorlati órákat a Széchenyi István Általános Iskolában tartják a tanítók, az óvodapedagógusok környezet foglalkozásaira pedig az Ivan Goran Kovačić óvodában kerül sor. A tanítóképzős hallgatók három csoportja hat osztályban teljesíti a módszertan gyakorlatot úgy, hogy a csoportok beosztása félévenként változik, hogy alkalmuk legyen elsőtől negyedikig minden osztályban tanítani. Minden hallgató köteles megtartani minimum négy gyakorlati órát a negyedik év során. Az óvóképzősök 2-2 foglalkozást tartanak a 2 szemeszter során a kis és nagy csoportban. A gyakorlatok kötelező adminisztratív követelményei: - a tanítási egységeket két héttel az óra megtartása előtt el kell kérniük a hallgatóknak a tanítóktól, illetve óvodapedagógustól, hogy megfelelően felkészülhessenek az órákra/foglalkozásokra; - a csoportvezetők kötelesek legalább egy hónapra előre meghatározni a gyakorlati órákat megtartó hallgatók névsorát. Ami a jövendőbeli tanítókat illeti, második félévben, az áprilisi és májusi időszakban már nem elegendő az egyszerű, hagyományos módszerekkel és eszközökkel megtartott tanórák teljesítése, hanem korszerű módszereket (team-oktatás, projekt-módszer, differenciált oktatás, tantermen kívüli oktatás) és eszközöket (internet, interaktív tábla stb.) is kötelesek alkalmazni. Az óravázlatoknak, illetve foglalkozástervezeteknek a megfelelő módszertani követelményeken túl a következő szempontokat is tartalmazni kell: - melyik osztályban, pontosan melyik időpontban történik a gyakorlati óra megtartása; - felhasznált-e a hallgató legalább 3 szakirodalmi forrást (szakkönyvet, internetes cikket) a tartalom feldolgozására vonatkozóan; - készített-e a hallgató megfelelő folyamatábrát a téma feldolgozásával kapcsolatban; - készített-e a hallgató részletes, percekre történő felosztást az óra megtartására vonatkozóan. A felkészülés során a hallgatók kötelesek a tankönyveken kívül egyéb szakirodalmat is tanulmányozni az adott tanítási egységhez kötődően, és indokolt esetben a konzultációk során kötelesek tárgyi tudásukról is számot adni, az óra megtartása előtt. Minden gyakorlati óra adatait és eseményeit, meghatározott szempontok alapján történő elemzését külön megfigyelési lapon dokumentáljuk. A lapon feltüntetjük a hallgató nevét, az óra/foglalkozás megtartásának dátumát és pontos időpontját, az osztály, tagozat és a tanító nevét, a tantárgy megnevezését (Környezetünk, illetve Természet és társadalom), a téma és a tanítási egység címét, az óra típusát és szakaszainak tervezett időbeosztását. A gyakorlati órák értékelése a következő szempontok figyelembevételével történik: 1. Az óra szerkezetével kapcsolatban megfigyelt szempontok: - három tanítási egység (megelőző, jelenlegi, rákövetkező) összefoglalása, egységbe rendezése, alapvető tudnivalók átvezetése, egymásra építése; - logikai szál kidolgozása és végigkövetése a tartalom feldolgozása során; - megfelelő mértékű motiváció, fegyelmezés az óra folyamán; - a bevezető részben az ismételés motiváció célkitűzés folyamatának kiépítése; 95

96 - a központi részben a feldolgozás rendszerezés rögzítés folyamatának kiépítése; - a befejező részben az összefoglalás ismétlés lezárás folyamatának kiépítése; - a házi feladat kijelölése és indoklása; - korreláció más tárgyakkal. 2. Az óra tartalmával kapcsolatban megfigyelt szempontok: - az új információk magyarázata (alaposság, helyesség, tanulók tudászintjének tiszteletben tartása); - a tartalom helyes feldolgozása (szakmailag); - az új anyag rendszerbe illesztése. 3. Az alkalmazott módszerekkel kapcsolatban megfigyelt szempontok: - a módszerek, munkaformák indokoltsága, változatossága, kivitelezése; - a gyerekek aktiválása, a velük való kommunikáció milyensége. 4. Az alkalmazott eszközökkel kapcsolatban megfigyelt szempontok: - az eszközhasználat indokoltsága, helyessége; - élő anyag használata; - szemléltetőeszközök használata; - multimédia (prezentáció) használata; - tankönyvhasználat. 5. Az időbeosztással kapcsolatban megfigyelt szempontok: - az óra egyes szerkezeti elemeinek időbeosztása külön-külön; - indokolt-e az adott rész, szerkezeti elem megvalósítására szánt idő, betartotta-e a hallgató a tervet; - belefért-e a hallgató a 45 percbe. 6. Az órán adódó helyzetekkel, feladatokkal, célokkal kapcsolatban megfigyelt szempontok: - oktatási, nevelési, funkcionális feladatok megvalósulása; - a környezeti nevelés lehetőségeinek kihasználása; - spontán nevelési helyzetek kihasználása; - az óra céljának megvalósulása. Hetente összesen hat hallgató tart vizsgaórát az iskolában, és kettő óvodapedagógus az óvodában. Az adott hallgató egyénileg tartja meg a tanítási órát, amit a csoporttal közösen elemzünk, egy-egy negyvenöt perces foglalkozás keretén belül. Az elemzés menete a következő: először az órát (foglalkozást) tartó hallgató foglalja össze tapasztalatait, céljait és az elért eredményeket a tanítási órával kapcsolatban. Ezt követően a csoport többi tagja mondja el megfigyeléseit, véleményét a látottakról. Ezt követi a vezetőtanár véleményezése és a gyakorlati órán nyújtott teljesítmény értékelése. A szubjektív, egyéni észrevételek mellett előre meghatározott szempontok alapján kell elemezniük az órákat a hallgatóknak. Az első félévben minden tanítási órára vonatkozóan egy megfigyelési lapot kell a csoporttagoknak közösen kitölteniük a megfigyelt órával kapcsolatban. A második félévben ún. elemző kártyákat kapnak a 96

97 hallgatók, melyeken négy-négy szempont szerepel. Ezen szempontok alapján kell a hallgatóknak szóban összefoglalniuk a látottakat a megtartott órával kapcsolatban. A hallgatók által megfigyelendő szempontok a következők: Házi feladat ellenőrzése (megtörtént-e, milyen formában, a tanító tudta-e mi a feladat)? Ismétlés, kapcsolat az előző témákkal az előző óra anyagával. Motiváció (elérte-e a célját, felkeltette-e a gyerekek figyelmét)? Megtörtént-e a célkitűzés, megfelelően bevezette-e az új témát az ismétlés és a motiváció során? Eredményesen dolgozta-e fel az adott tartalmat, logikusan, érthetően magyarázott? Figyelembe vette-e a gyerekek előtudását, életkori jellemzőit, alkalmazkodott-e az osztály tanulóinak jelleméhez, képességeihez az anyag feldolgozása során? Az (aznapi) aktualitások bekerültek-e az órába? Hogyan alkalmazta az individualizálást/ differenciálást a tananyag feldolgozása, a feladatok kiosztása, a gyerekekhez való egyéb viszonyulás során? Eleget kérdezett-e, aktivizálta-e a gyerekeket, bevonta-e őket az órába? Kihasználta-e a tananyag és az órai helyzetek teremtette lehetőségeket a nevelési célok megvalósítására? Munkaformák alkalmazása (célszerűen választotta-e ki a megfelelő munkaformát frontális, páros, egyéni, csoportos, és jól alkalmazta-e azokat)? Megfelelően illusztrálta, alátámasztotta-e a magyarázatokat képekkel, más szemléltető eszközökkel? Milyen ismeretforrásokat alkalmazott a téma feldolgozása során? Milyen taneszközöket használt az órán (és milyen hatékonysággal, eredményességgel)? Hogyan használta a tankönyvet, hogyan használta ki a pozitív, és hogyan küszöbölte ki a negatív tartalmakat, azaz a tankönyv előnyeit és hibáit? Eredményesek voltak-e a feladatok, kérdések, amelyek az elsajátított tudás ellenőrzésére, az anyag összefoglalására irányultak? Milyen volt a viszony a tanító és a tanulók között (motiválta, lekötötte-e őket, felkeltette-e a kíváncsiságukat, odafigyelt-e a kérdéseikre, megfelelően kommunikált-e velük stb.)? Megfelelő volt-e az időbeosztás? Megvalósította-e a tanító az óra minden szerkezeti elemét (bevezetés, központi rész, befejező rész), és ezekben az intervallumokban megvalósította-e a kitűzött célokat? Kifutott-e az időből a tanító, és ha igen, hogyan kezelte a helyzetet? Felkészült volt-e a tanító abból az szempontból, hogy tudott reagálni az órán a váratlan Helyzetekre (pl. gyerekek viselkedése, technikai problémák, időhiány, stb.)? Mennyire tért el a tanító az óratervtől, és indokolt volt-e az eltérés? Milyen mértékben kötődött a tananyag térben, időben és tartalomban a gyerekek mindennapjaihoz? Tiszteletben tartotta-e az alapvető módszertani elveket? Minden tanítási óráról fényképek, illetve videofelvételek készülnek az iskolában, az óvodában erre nincs lehetőség. Ezeket a fotó- és videódokumentációkat megfelelő szempontok alapján rendszerezve archiváljuk, és a következő évek gyakorlati 97

98 foglalkozásai során kollégáinkkal felhasználjuk a harmad- és negyedéves Természet és társadalom módszertan tantárgy tanítása során. Következtetés Összefoglalóként megállapíthatjuk, hogy a hallgatók a harmadik éven az elméleti és a gyakorlati órák alkalmával elsajátítják azokat a tudnivalókat, amelyek aztán könnyedén alkalmazhatóak a negyedéves gyakorlóiskolás/óvodás munkájuk során, illetve a kéthetes gyakorlat alkalmával, valamint hogy jó alapot és elegendő gyakorlási és tapasztalatszerzési lehetőséget kapnak a jövendőbeli tanítói, illetve óvodapedagógusi munkájukhoz. Kérdőíves felmérés bizonyítja azt is, hogy hallgatóink elégedettek az MTTK-n megszerzett ilyen jellegű tudással és tapasztalattal, azonban fontosnak tartanák, hogy a hospitálásokra ne csak harmadik és negyedik éven, hanem előbb, akár már első éven is sor kerülhessen (Czékus és Horák, 2013). A kezdő tanítónak kiemelkedő jelentőségű, hogy minél több gyakorlattal és tapasztalattal rendelkezzen ahhoz, hogy helyt tudjon állni majdani munkahelyén, s emellett jó példát mutasson a diákok előtt is, hiszen a pedagógus a felnőtt társadalmat, annak értékeit és erkölcseit képviseli, azt a társadalmat, amelyben a boldogulásra és a helytállásra az iskolának kell felkészítenie a tanulókat (Keszei, 1998). Irodalom 1. Czékus G. (2008a): Szakmódszertanok múltja és jelene a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. MTA Pedagógiai Bizottsága Szakmódszertani Albizottsága, Budapes-Kecskemét. 2. Cekuš G. (2008b): Kompetencije vaspitača novog doba. In: Bunčić (edit): Zbornik radova sa međunarodne stručno-naučne konferencije Obrazovno vaspitni procesi u predškolstvu. Građevinski fakultet Subotica, Visoka škola strukovnih studija za obrazovanje vaspitača, Subotica Czékus Géza, Horák Rita (2013): A pedagógiai gyakorlatok nyújtotta lehetőségek elemzése. 2. Nemzetközi Tudományos Konferencia: A módszertan oktatásának hatékonysága az óvodapedagógusok és osztálytanítók minőségesebb képzésében. Szabadka. In press 4. Czékus Géza (2005): A természetismeret-tanítás módszertana. Fakultetski udžbenik. MMprint, Subotica. 5. Keszei Ernő (1998): Multimédia a természettudományokban. Új Pedagógiai Szemle. (6): Nagy Lászlóné (2010): A kutatásalapú tanulás/tanítás ( inquiry-based learning/teaching, IBL) és a természettudományok tanítása. Iskolakultúra Online:

99 A KODÁLY-MÓDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A VAJDASÁGI ISKOLÁKBAN Prof. dr Huszár Elvira Újvidéki Egyetem Magyar tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka Összefoglaló A Kodály-módszeren alapuló zeneoktatás megvalósítása Vajdaságban az általános iskolák alsó és felső tagozataiban egyaránt olyan nehézségekbe ütközik, amelyek jelen esetben szinte megoldhatatlannak tűnnek, ugyanis a szerbiai zeneoktatás nem a kodályi relatív zenetanítási szolmizációs, hanem az abszolút szolmizációs rendszerre épül. Ezzel a legjobb esetben minden szakavatott zenetanárnak tisztában kellene lennie, de ez koránt sincs így. Kizárólag az abszolút szolmizáción alapuló zenei írást-olvasást ismerik. Számukra tabu?, hogy a Kodály-koncepció elfogadott szerte a nagyvilágban, Japánban, Kanadában, Oroszországban, Ausztráliában, az Egyesült Államokban stb. számos iskola dolgozik ezzel a módszerrel; a szerbiai zeneoktatás mást diktál. Nem foglalkozik azzal, hogy a mai kutatások is azt bizonyítják, hogy a Kodályi-koncepció már nem kísérlet, ez már világszerte kipróbált, elfogadott, következetes és egységes zenetanítási módszer, amely elvezet az óvodáskortól egészen a felsőoktatásig. (Kanadában Roberta Catorea és tudományos munkatársai révén a legfrissebb adatok, kísérletek támasztják alá, hogy a Kodály-módszer napjainkban is a leghatékonyabb zenetanítási módszer, ugyanis bizonyítottan általa juthatunk el a legrövidebb úton a zenei írás-olvasás műveletéig: amit látunk, le tudjuk énekelni, amit hallunk, azt le tudjuk írni.) Kulcsszavak: énekközpontúság, zenei anyanyelv, nemzetközi visszhang, Kodálymódszer, relatív szolmizáció. Abstract The realization of music teaching based on the Kodaly-method in the primary schools of Vojvodina encounters difficulties which presently appear to be insolvable, since the Serbian music education does not rely on the Kodaly relative music teaching system of tonic solfa, but on the absolute system. Music teachers should be aware of such features, however, that is not the reality, namely they prove to be familiar only with the musical writing-reading based on the absolute one. Regardless of the fact that the Kodalymethod is internationally accepted and applied worldwide in various primary schools (such as, in Japan, Canada, Russian, Australia, USA) the Serbian system still holds onto the old methods. No attention is paid to the fact that contemporary research shows that the Kodaly-concept is not an experiment any more, but a worldwide tested, accepted and applied unified method of music teaching from kindergarten to university education (according to the latest experiments of Roberta Catorea PhD from Canada, the Kodaly-method still proves to be the most effective music teaching method, since the application of this method ensures the highest success in music teaching, namely one 99

100 can achieve success in the procedure of music writing-reading in the shortest time (we can sing what we read and we can write what we hear). Keywords: sing-centeredness, musical mother tongue, international echo, Kodalymethod, tonic solfa Kodály Zoltán, a zeneszerző és nevelő A XX. század zenetörténetében Bartók Béla és Kodály Zoltán szinte elválaszthatatlanok egymástól. Az évtizedekig tartó együttes népdalgyűjtő munka kötötte össze útjukat nemzetük zenéjének a megteremtése érdekében. S kell-e annál nagyobb érdem, mint az egyszerű nép zenéjére, a tömegek zenéjére, a gyökereinkre építeni fel a magyar nemzeti kultúrát? Kodály Zoltán pályafutása zeneszerzőként és nevelőként egyaránt kiteljesedett. A zeneszerző Kodály munkásságának középpontjában is a magyar népdal áll. Minden műve hitvallás; hitvallás nemzete zenéje mellett. Zeneszerzői diadalútja a Psalmus Hungaricusszal indult. A tenorszólóra, vegyeskarra és nagyzenekarra írt gigantikus erejű mű, a Magyar Zsoltár Kodály korszakos remeke. Bartók és a maga népdalgyűjteményéből írta színpadra a Székelyfonó című népdal-összeállítást. A szerző szerint ez magyar életkép Erdélyből, Szabolcsi Bence zenetörténész szerint drámai rapszódia. Ebben a művében minden eddiginél teljesebben valósította meg azt a törekvését, hogy népének hű tolmácsa legyen. Ebben az operaméretű népballadában még a kötőszöveg is népdal. Egy székely falu életét, örömét, bánatát mutatja be a szerző. A Székelyfonó bemutatója előtti években óriási érdeklődés fogadta szintén színpadi alkotását, a Háry Jánost. Kodály maga így nyilatkozott a szereplők dalairól: Egytől egyig a néphagyományból való Minden egyéb líránál alkalmasabb, hogy a lírai hitel erejével hassanak a szereplők ajkán. Gyöngyszemek, csak foglalatuk enyém. Igyekeztem, hogy méltó legyen hozzájuk. Tudtomra most először szólalnak meg az Operaház színpadán a magyar nép dalai. Bár fakadna nyomukban egy kevés szeretet az árva ország legárvább gyermekei iránt. Bár Kodály a Háryval és a Székelyfonóval sem teremtett modern nemzeti operát, de első alkalommal szólaltatta meg a népdalt operaszínpadon eredeti mivoltában. Ezeknek a műveknek nemcsak a szava, lelke és színe, de még az íze is csodálatosan magyar. Nem kevésbé népi jellegűek a Marosszéki, a Galántai táncok, valamint a Pávavariációk. Utóbbi a folklórtudomány által megállapított egyik legősibb pentaton dallamra íródott. Mindezek mellett vokális műveinek nagysága kimagaslik nemcsak korunknak, de az egész évszázadnak a vokális költészetéből. Gyermek- és nőikarai, vegyes- és férfikarai óriási népdalcsokrokból táplálkoznak. A nagyvilágban ő az egyedüli zeneszerző, akinek zeneszerzői és nevelői munkássága egyaránt ilyen mértékben, ilyen teljességben gyökerezne nemzeti zenében. Kodály művészete bármennyire is népének dalaiban gyökerezik, nem ez az egyedülálló meghatározója. Zenéje bámulatosan kapcsolódik az európai zene nagy korszakaihoz: a reneszánszhoz, a barokkhoz, a klasszikusokhoz, a romantikusokhoz egyaránt. 100

101 Munkássága nemcsak zeneszerzőként, hanem zeneszerző-tanárként is kiteljesedett. Óriási nemzetközi visszhangja van az ún. Kodály-koncepciónak, a Kodálymódszernek. Tanítási rendszerét, annak nagy részét nemcsak a magyar zenekultúra megteremtésére szánta, hanem a nép zenei nevelésére is. Arra törekedett, hogy minél nagyobb tömegeket hozzon közvetlen érintkezésbe az igazi értékes zenével. Magyarországon kialakult egy egységes zenepedagógiai rendszer, amely elvezet az óvodáskortól egészen a felsőoktatásig. A feladatok végrehajtásához megfelelő zenei anyag és feldolgozási módszer áll a rendelkezésünkre. Idegen módszerekkel, tandalokkal nem jöhetett létre sem egységes zenei műveltség, sem pedig tudás. Kodály azt tanította, hogy az általános emberit minden nép csak nemzeti sajtosságain, a gyökerein keresztül közelítheti meg. A magyar népdalt nem véletlenül kívánta a magyar zenepedagógia alapjává tenni, hisz egyszerű, a gyermek által is érthető és érezhető, ugyanakkor formailag a legmagasabb rendű művészi és kulturális értéket hordozza magában. Ne gondoljuk, hogy egyoldalú ez a zenei anyag; arányosan kap helyet benne a zenei anyanyelv, de más népek dalai, műdalok és nagymesterek énekes és hangszeres alkotásai is. Kodály mint zeneszerző-tanár az 1923 és 1941 közötti években nevelte ki azt a nemzedéket, amelyre rábízta a zenei nevelés feladatait. Zeneszerző növendékei voltak azok, akik továbbvitték és megvalósították ezt a sokrétű munkát. Ma már a világ minden részében megtalálhatjuk a kodályi zeneoktatást. Ausztráliában, Japánban, Kanadában, Oroszországban, az USA-ban számos iskola dolgozik e módszer szerint. A Kodály-koncepció nemzetközi visszhangja igen nyomatékos; nem kísérlet ez, ez már világszerte kipróbált és elfogadott, következetes módszer, a zenei nevelés egységes módszere. A Kodály-koncepció lényege és jelentősége Mi is tulajdonképpen a Kodály-módszer lényege, és miben rejlik nagyszerűsége? Célja: 1. Zenei alapműveltséget nyújtani minden gyerek számára az általános iskolában, majd a középiskolában. Ennek feltételei: - énekközpontúság - értékes tananyag - relatív szolmizáció. 2. Személyiségformálás; a sokoldalúan képzett ember formálása. 3. A szakkáderképzés és a közönségnevelés egyensúlyának a megteremtése. A fő formák a következők: éneklés, karéneklés, zenehallgatás. Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulóknak, s egész életre beleoltsa a nemesebb zene szomját. Nem algebrai jelek rendszerét, titkos írását, a gyermekre közömbös nyelvet kell benne láttatni. A közvetlen megérzés útját kell egyengetni Sokszor egyetlen élmény megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola feladata. A zenei írás-olvasás tanítása a relatív szolmizációra épül, ami egyaránt alkalmas a magyar és más népek zenéjének s az egyetemes zenetörténet nagy alkotásainak a megismerésére. A relatív szolmizáció (vándorol a do ) lényege az, hogy minden dúr hangsor alaphangja a do és minden mollé a la. Ily módon a már egyszer elsajátított, 101

102 beidegzett relációk, hangközök felismerése és leéneklése (a darab akár 6b-ben vagy 6#-ben íródott), minden nehézség nélkül megoldható, biztos kottaolvasást eredményez, hiszen a vándorol a do elve alapján nem kell tudomást venni az előjegyzésekről, a leszállító-, illetve felemelőjelekről. A zenei nevelés eredményei fokozatosan növekednek, gazdagodnak. Különösen azokban az iskolákban mérhető ez fel, ahol naponta van ének-zene foglalkozás. Felmérések bizonyítják, hogy azokban az iskolákban, ahol a zene mindennapos tárgy, minden egyéb tantárgyat is könnyebben tanulnak a gyerekek. Ez nem rendkívüli jelenség, mindössze arról tanúskodik, hogy a zenével való foglalkozás olyannyira élénkíti az elmét, hogy az fogékonyabb lesz más tantárgyakra is. A diákok általános tanulmányi eredménye jobb, értelmi készségeik és érzelemviláguk fejlettebb, mint más iskolás tanulóké. Mindennek tudatában ahelyett, hogy növelnék a zeneórák számát, heti egy órára csökkentették. (Ezt még egyelőre megtűrik tehető fel a kérdés!?) A Kodály-módszer megvalósításának lehetősége a vajdasági iskolák magyar tagozatain A vajdasági magyar általános iskolák I-IV. osztályában 2005 óta a Kodály-módszer alapján folyik az oktatás. A belgrádi Oktatásügyi Minisztérium engedélyével jelenhettek meg az ezt a célt szolgáló tankönyvek, Ének-zene címmel. Igen, mi vajdaságiak, a Délvidéken itt tartunk. Míg Magyarországon már harminc évvel ezelőtt lezajlott az ún. Kodály őrület, vagyis a Kodály-tábor és -ellentábor harca, addig itthon csak annyi történt, hogy húsz évvel ezelőtt a zeneiskolákban és a zenei felsőoktatási intézményekben egy csapásra az addigi relatív szolmizáción alapult zeneoktatást abszolút szolmizációra cseréltették. Míg a relatív szolmizáció alapján történt az oktatás, senki sem beszélt Kodály-módszerről, ami azért sem igazolt, mert a relatív szolmizáció a Kodály-koncepció mozgatópillére. Az abszolút szolmizáció alapján történő zeneoktatásnál a do helye nem változik, mindig a c a do (tehát nem vándorol a do ), és ezt írják előnyére az e módszer alapján oktatók. Nem kell transzponálni, és az abszolút hallású gyerekeket sem zavarja, ellentétben a relatív szolmizációval. Az érem másik oldalával, a hátrányokkal már senki sem foglalkozik. Nem kell transzponálni, holott a transzponálás (a magyar általános iskolákban a Kodály-módszer szerint a relatív szolmizáción alapuló zenetanítással automatikusan transzponálnak) a konzervatóriumok, vagyis a középfokú zeneiskolák diákjai és a zeneakadémiák hallgatói számára egyaránt elengedhetetlen feladat. Az sem állja meg a helyét, hogy az abszolút hallásúak megsínylenék a relatív szolmizáláson alapuló éneklést, hiszen az abszolút szolmizáció elnevezés nem fedi jelentését, mert ha a gé hangot szo -nak, de a gesz és gisz hangot is szo -nak énekelem, hol van itt az abszolút magasság? Abszolút hangmagasságon történő szolmizáció kizárólag ábécés nevekkel történhet, amit a Kodály-módszer az általános, a közép- és szakiskolákban, továbbá a felsőoktatásban egyaránt egyenrangúan iktatott be a relatív szolmizáció mellett a zenetanításba. A szerbiai általános iskolákban oktató zenetanítók is azt vallják (felmérést készítettem róla), hogy az elemi iskolák alsó négy osztályában lehetetlen abszolút szolmizációval megalapozni a zenei írást-olvasást, így egyesek kizárólag C-dúrban 102

103 szolmizáltatnak, sokan pedig a relatív szolmizáció rendszerét követik (hogy ez a Kodálykoncepció mottója, arról nagyobbára nem tudnak). Vajdaságban nem volt tábor és ellentábor, nem volt (most sincs) egységes módszer sem. Az általános iskolák tankönyveiben csak előfordult a magyar gyermekdal, népdal, de következetes zeneoktatásról nem lehetett beszélni ban jelent meg kézikönyvem az akkori felsőoktatású pedagógiai akadémiák (vagyis az akkori tanítóképző főiskolák) hallgatóinak számára, ami magában foglalja a Kodály-módszer alapjait, koncepciójának struktúráját. Mivel akkor vokálisinstrumentális technikát tanítottam a fent említett intézményben, a hallgatókat saját szakállamra a Kodály-módszer alapján oktattam, magyar gyermekdalokon, magyar népdalokon keresztül ismertettem meg velük a különböző ritmikai és dallamjelenségeket. Igen, ez szokatlanul hangzik, de tudni kell, hogy a hallgatók csupán hiányos ismeretek birtokában voltak, sok esetben egyáltalán nem rendelkeztek zenei előképzettséggel, zenei hallással sem. Ugyanúgy foglalkoztam velük, mint az általános iskolás tanulókkal, csak nagyobb léptekkel haladtunk. Reménykedtem, hogy ez a kevéske is valamelyest előrelendíti majd a jövőbeli zeneoktatást. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy ez a kézikönyv nemcsak a magyar gyermek, illetve magyar népdalokat tartalmazza a Kodály által előírt relációsorrendben, de annak a szerb megfelelőjét is, ami konstrukciójában megegyezik a magyaréval. Ennek ellenére ezzel senki sem foglalkozott, ez senkit sem érdekelt, ma sem érdekel. A közelmúltban (2007. National Post) Kanadában Roberta Catorea és munkatársai révén elvégzett tudományos kutatások igazolják, hogy a Kodály-módszer a leghatékonyabb, legkompaktabb minden módszer közül, amit világszerte használnak a zeneoktatásban, mert a legrövidebb úton lehet eljutni általa a zenei írás-olvasásig: amit látunk, azt le tudjuk énekelni, s amit hallunk, azt le tudjuk írni. Nagyon érdekesnek tarom Jaksity Melánia nyilatkozatait a témával kapcsolatban, ő ugyanis tanulmányait Nišben fejezte be. Két évtizede él Palicson, s annak ellenére, hogy a magyar nyelvet meglehetősen rosszul beszéli, belátta, hogy az abszolút szolmizációval a zenei írás-olvasás terén az általános iskolában nem tud eredményeket elérni. Minden tanár, aki ebben a felmérésben részt vett, egyöntetűen azon a véleményen van, hogy az általános iskola alsó négy osztályában kizárólag csak Kodály nevelési elveinek alapján érhetnek el eredményeket, olyan értelemben, hogy a látott kottaképet le tudják énekelni a gyerekek, a hallottakat pedig le tudják írni. A dal, a hangzó zene minden zenei ismeret és élmény forrása. A sokféle szemléltetőeszköz, dallam és ritmuskártyák, dallam és ritmuskirakók, mágneses táblák, kézjelek és betűjelek alkalmazása segíti a különböző zenei elemek megismerését, azok tudatosítását, írását, olvasását. Fokozatosan, játszva jutnak el a gyerekek addig, hogy a látott kottakép élő zenévé alakuljon bennük. Vajdaságban nagyon kevesen foglalkozunk a Kodály-módszerrel. A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon, ahol most zenekultúrát (magyar népzenét, Kodálymódszert és kórust) tanítok, a szakkáderképzés e téren nagy fordulatot vett. Sok időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy a vajdasági tarkavilágú zenei nevelésben kézzelfogható eredményeket lehessen felmutatni. Mindehhez még társul a zeneórák tizedrangú kezelése. Magyarországi szakkönyveket nem tudunk használni, azon oknál fogva, hogy ott a zenei nevelés módszerének komoly múltja van, továbbá hallgatóink nem lennének azt képesek szakmailag követni, illetve mi, tanárok sem tudnánk azt megkövetelni. Ebből kifolyólag felkérést kaptam a Kar dékánjától a Kodály-módszer alapjai című tankönyv megírására, s ez a kézikönyv 2008-ban jelent meg a Fórum Könyvkiadó gondozásában, 103

104 Újvidéken. A gyakorlat azt mutatja, hogy ebben a megfogalmazásban a hallgatók számára emberközelbe kerülhetnek a Kodály-módszerrel kapcsolatos alapvető tudnivalók. Irodalomjegyzék 1. Hegyi József: Az ének-zene tanítása, Tankönyvkiadó, Budapest 2. Jaffry Russel-Smith: A Kodály-módszer bemutatása az általános iskolában, Music Educators Journal 3. John Sufrin: Roberta Catorea kísérlete, National Port: Quebec 4. Louis Choksy: A kodályi kontextus: Környezetteremtés a zene tanításához. Enlewood Cliffs, New Jersey 5. Louis Choksy: Kodály módszere: fárasztó zenetanulás, Upper Saddle River, New Jersey 6. Miljenko Žaga: Isten népének daloskötete, Zágráb 7. Péter József: Zenei nevelés az általános iskolában, Tankönyvkiadó, Budapest 8. Sam Doherty: Hogyan tanítsuk a gyerekeket bibliai doktrínák szerint? Újvidék 9. Shamrock Mary: Egységes módszer Kodály, University of Arisona Music Library: Tucson 10. Schaffer, Francis: A művészet és a Szentírás, MBM-plas, Újvidék 11. Szabolcsi Bence: Úton Kodályhoz, Zeneműkiadó, Budapest 12. Szőnyi Erzsébet: A magyar zenepedagógia helye a nagyvilágban, Parlando 13. Szőnyi Erzsébet: Öt kontinensen a zene szolgálatában, Gondolat, Budapest 14. Weiss Paul:1977. Kodály és a tanítás, Kodály Institute of Canada, The Avondale Press: Willowdale, Ontario 104

105 PREDLOG PROGRAMA FIZIČKOG VASPITANJA U VRTIĆU Milenko Janković 1 ; Dušan Stupar 2 Visoka škola strukovnih studija za obrazovanje vaspitača 1, Novi Sad, Srbija Fakultet za sport i turizam 2, Novi Sad, Srbija Sažetak Pravilnici kojima se reguliše rad u predškolskim ustanovama na području fizičkog vaspitanja nisu dovoljno precizni, a ciljevi i zadaci po opisanom modelu A i modelu B se podudaraju. Trenutna situacija po pitanju morfoloških karakteristika, kao i posturalnog statusa dece nije zadovoljavajuća (Jovanović i sar., 2010; Sabo, 2006). U radu se predstavlja model po kom bi se moglo sprovoditi fizičko vaspitanje u vrtićima. Sprovedeno istraživanje je deskriptivnog karaktera, usmereno na proučavanje problema sprovođenja fizičkog vaspitanja u predškolskim ustanovama. Predstavljeni su ciljevi i ishodi programa, njihov sadržaj i evaluacija. Prednosti ovog programa u odnosu na postojeći se pre svega ogleda u većem broju usmerenih aktivnosti tokom nedelje, dužem trajanju i većem broju stručnih saradnika, što će doprineti boljoj mobilnosti. Pored toga može se još navesti: jasnije definisan program sa konkretnim ishodima; bolje polazište za planiranje aktivnosti; precizna i postupna evaluacija programa; uvid u trenutno stanje; mogućnost za korekciju rada tokom sprovođenja programa... Ključne reči: predškolske ustanove, usmerene telesne aktivnosti, pripremni predškolski program, evaluacija Uvod Prеdškоlskа ustаnоvа је svојim prоgrаmоm, zаpоslеnimа, rаdnim vrеmеnоm, prоstоrnim urеđеnjеm, itd. prilаgоđеnа uzrаstu dеcе kојim sе bаvi. Оdlаzаk u vrtić prеdstаvlја prvi znаčајniјi izlаzаk dеtеtа iz pоrоdičnоg оkružеnjа. Ulаzаk u nоvu društvеnu srеdinu је dоnеklе i ublаžеn јеr је dеtе оkružеnо svојim vršnjаcimа kојi su istоg ili sličnоg mеntаlnоg i fizičkоg sklоpа. Bоrаvаk u vrtiću је višеstrukо kоristаn јеr svојim sаdržајеm, оdnоsnо аktivnоstimа kоје sе sprоvоdе tоkоm dаnа pоdstičе rаzvој intеlеktuаlnih spоsоbnоsti, mоtоričkih sposоbnоsti, fizičkоg rаstа i rаzvоја, sоciјаlizаciјe dеcе, itd. Svе аktivnоsti kоје sе sprоvоdе imајu svоје cilјеvе i zаdаtkе, а оnе kоје su usmеrеnе nа pоbоlјšаvаnjе mоrfоlоških kаrаktеristikа i rаzvој mоtоričkih spоsоbnоsti su tеlеsnе аktivnоsti kоје sе mоgu sprоvоditi krоz rаznе fоrmе rаdа. Sprоvоđеnjе аktivnоsti u оkviru ustаnоvа urеđеnо је prаvilnikоm о Оpštim оsnоvаmа prеdškоlskоg prоgrаmа (2006), оdnоsnо prеdstаvlја pоlаznu оsnоvu zа pisаnjе sоpstvеnоg prеdškоlskоg prоgrаmа u оkviru ustаnоvе. Pisаnjе prеdškоlskоg prоgrаmа pišu stručnjаci iz dаtе оblаsti u оkviru ustаnоvе nа оsnоvu uslоvа u kојimа ustаnоvа dеluје, pоtrеbа i intеrеsоvаnjа dеcе. Prеdškоlskim prоgrаmоm је prеdviđеnо 105

106 dа sе rаd u vrtiću sprоvоdi pо mоdеlu А ili mоdеlu B, а u оkviru vrtićа sе оdlučuје kојi će оd оvа dvа mоdеlа biti оsnоvа zа plаnirаnjе аktivnоsti u vrtiću. Моdеl А bi sе mоgао оkаrаktеrisаti kао оtvоrеn sistеm оbrаzоvаnjа kојi оd ustаnоvе, vаspitаčа i dеtеtа zаhtеvа prоizvоlјnо оsmišlјаvаnjе аktivnоsti u vrtiću. Nеkе оd оdrеdnicа оvоg mоdеlа su flеksibilnа vrеmеnskа i prоstоrnа оrgаnizаciја; rаspоrеd dnеvnih аktivnоsti sе dоgоvаrа sа dеcоm i rоditеlјimа, а оgrаničеn је sаmо vеćim оbrоcimа kојi sе ipаk dеšаvајu u istо vrеmе zа cеlu ustаnоvu; аktivnоsti u vrtiću pо оvоm mоdеlu mоgu se оrgаnizоvаti prеmа nеkој tеmi; itd. Оvаkvе оsnоvе zа plаnirаnjе fizičkоg vаspitаnjа u vrtiću nisu primеrеnе, јеr sе nеkе fоrmе fizičkоg vаspitаnjа sprоvоdе u sаli zа vеžbаnjе, pа sе vrеmеnski mоrајu оgrаničiti zbоg оstаlih grupа kоје kоristе sаlu. Pоrеd tоgа, rаspоrеd dnеvnih аktivnоsti i njihоvо plаnirаnjе nе trеbа prеpustiti sаmо vаspitаčimа i rоditеlјimа nеgо i stručnim sаrаdnicimа u оkviru ustаnоvе. То sе nаrоčitо оdnоsi nа plаnirаnjе tеlеsnih аktivnоsti kоје su pо strukturi, sаdržајu, mеtоdаmа rаdа mаlо slоžеniје оd оstаlih, а mоžе sе pоmеnuti i prоstоr gdе sе izvоdе kао i sprаvе i rеkviziti kојi sе kоristе. Prеmа mоdеlu B glаvni cilјеvi sе оdnоsе nа rаzvој ukupnih pоtеnciјаlа dеtеtа i nаprеdоvаnjе u svаkоm оd njеgоvih аspеkаtа. Zаdаcimа vаspitаčа dеfinišе se оdnоs prеmа dеci, rоditеlјimа, igri, učеnju... Таkоđе sе nаvоdе i kоnkrеtni zаdаci sаrаdnikа kојi su јаsnо dеfinisаni, а nеki оd tih zаdаtаkа su dа mоrа učеstvоvаti u izrаdi gоdišnjеg prоgrаmа rаdа, stručnоm usаvršаvаnju оsоblја, оstvаrivаnju sаrаdnjе sа pоrоdicоm, prаćеnju dеčјеg rаzvоја, itd. Оslаnjа sе nа prеthоdnа iskustvа, pа sе nа оsnоvu tоgа mоžе rеći dа еvоluirа. U dеlu Prаvilnikа gdе sе оpisuје priprеmni prеdškоlski prоgrаm, оpisаni su cilјеvi i sаdržај fizičkоg vаspitаnjа, а оpis mоdеlа А i mоdеlа B sе pоdudаrа. Оvаkо pоstаvlјеni cilјеvi i prеdviđеni sаdržај је vеоmа nеprеcizаn i prеvаzilаzi оkvirе fizičkоg vаspitаnjа, јеr је оpisаn fizički rаzvој, rаzvој оpаžаnjа i јаčаnjе zdrаvlја i оdržаvаnjа higiјеnе. Zа prеdlоžеni оpis bi sе mоrао prоnаći primеrеniјi nаziv, а cilјеvi i sаdržај mоrајu biti јаsniјi. Тrеnutnа situаciја pо pitаnju mоrfоlоških kаrаktеristikа, kао i pоsturаlnоg stаtusа dеcе niје zаdоvоlјаvајućа (Јоvаnоvić i sаr., 2010; Sаbо, 2006). Dоbrо plаnirаnim i prоgrаmirаnim tеlеsnim аktivnоstimа mоžе se uticаti nа аntrоpоlоški stаtus dеcе, štо је pоtvrđеnо mnоgim studiјаmа (Gоlubоvić, Тubić i Bаlа, 2008; Moore, Nguyen, Rothman, Cupples i Ellison, 1995; Prоtić-Gаvа, Krnеtа, Bоškоvić i Rоmаnоv, 2010). Iz tоg rаzlоgа sе mоrа nаprаviti dоbаr prоgrаm fizičkоg vаspitаnjа zа prеdškоlsku dеcu, kојi ćе оbuhvаtiti svе sеgmеntе rаzvоја dеcе. Оpis programa Kаkо је vеć nаvеdеnо priprеmni prеdškоlski prоgrаm је оbаvеzаn zа pоhаđаnjе јеr dеcа prе pоlаskа u škоlu mоrајu stеći оdrеđеnа znаnjа, umеnjа i nаvikе iz rаzličitih оblаsti, а tо sе оdnоsi i nа fizičkо vаspitаnjе. Prоgrаm fizičkоg vаspitаnjа u vrtiću sе оdržаvа krоz slеdеćе fоrmе rаdа: usmеrеnе tеlеsnе аktivnоsti, јutаrnjе tеlеsnо vеžbаnjе, pоkrеtnа igrа, šеtnjа, rеkrеаtivnа pаuzа i izlеt. U dаlјеm tеkstu su dаtе оsnоvnе infоrmаciје о prоgrаmu koji se predlaže: Kооrdinаtоr prоgrаmа: stručni sаrаdnik zа fizičkо vаspitаnjе Rеаlizаtоr prоgrаmа: vаspitаč (dvа u grupi) i stručni sаrаdnik zа fizičkо vаspitаnjе (јеdаn nа mаksimаlnо pеt vrtićа) 106

107 Тrајаnjе prоgrаmа: оd dо tekuće godine Prеdviđеni brој аktivnоsti: Usmеrеnе tеlеsnе аktivnоsti 108 putа gоdišnjе (tri putа nеdеlјnо u trајаnju dо 40 minutа); Јutаrnjе tеlеsnо vеžbаnjе 180 putа gоdišnjе (pеt putа nеdеlјnо u trајаnju dо 15 minutа); Šеtnjа оd 12 dо 15 putа tоkоm gоdinе (u trајаnju dо 40 minutа); Izlеt 2 putа gоdišnjе (sеptеmbаr i mај) Меstо оdržаvаnjа prоgrаmа: vеći dео prоgrаmа sе rеаlizuје u sаli zа fizičkо vеžbаnjе, а ukоlikо vrеmеnski i prоstоrni uslоvi dоzvоlјаvајu rеаlizаciја sе mоžе sprоvеsti u dvоrištu vrtićа ili pаrku. Cilј prоgrаmа Svеоbuhvаtаn rаzvој аntrоpоlоških i biоlоških pоtеnciјаlа dеtеtа krоz plаnirаnо i prоgrаmirаnо uprаžnjаvаnjе rаzličitih fоrmi fizičkоg vаspitаnjа i u kоrеlаciјi sа drugim vаspitnо-оbrаzоvnim pоdručјimа. Ishоdi Оčеkivаni ishоdi prоgrаmа оpisаni su krоz tri dоmеnа: kоgnitivni, аfеktivni i psihоmоtоrni. Nе trеbа zаbоrаviti dа sе u svаkоm оbliku tеlеsnоg vеžbаnjа utičе nа rаzvој mоtоričkih spоsоbnоsti, mоrfоlоških kаrаktеrstkа i pоsturаlni stаtus. Kоgnitivni dоmеn Pоznаје оsnоvnu tеrminоlоgiјu fizičkоg vаspitаnjа (pоčеtni stаvоvi i pоlоžајi i pоkrеt rukаmа); Primеnjuје nаučеnа krеtаnjа zа učеnjе nоvih; Rаzviја smisао zа lеpо sklаdnо tеlе, prаvilnо držаnjе, prаvilnо hоdаnjе... Umе dа оbјаsni vаžnоst pоstеpеnоg tеlеsnоg zаgrеvаnjа; Izbеgаvа pоtеnciоnаlnо оpаsnе mоtоričkе rаdnjе; Prеpоznаје rаzličitе spоrtskе igrе; Prеpоznаје аdеkvаtnu оprеmu zа vеžbаnjе i Rаspоznаје sprаvе i rеkvizitе. Аfеktivni dоmеn Istrајаvа prilikоm izvоđеnjа mоtоričkih rаdnji; Pоkаzuје sprеmnоst zа sаrаdnju tоkоm igrе; Uvаžаvа prаvilа pоnаšаnjа i prаvilа igrе; Sаrаđuје sа оsоbоm оdgоvоrnоm zа sprоvоđеnjе tеlеsnih аktivnоsti; Učеstvuје u sklаnjаnju sprаvа i rеkvizitа; Pоdržаvа drugе u izvоđеnju mоtоričkih zаdаtаkа i Uvаžаvа spоsоbnоsti i kаrаktеristikе drugih licа. Psihоmоtоrni dоmеn Primеnjuје prаvilnо hоdаnjеi trčаnjе u svаkоdnеvnоm živоtu; Sаmоstаlnо izvоdi pоdizаnjе i nоšеnjе prеdmеtа, bаcаnjе prеdmеtа, dоdаvаnjе i hvаtаnjе lоptе i vоđеnjе lоptе; Izvоdi gimnаstičkе еlеmеntе: kоlut nаprеd, kоlut nаzаd i hоdаnjе pо grеdi; Izvоdi аtlеtskе еlеmеntе: skоk udаlј iz mеstа, skоk udаlј iz zаlеtа, skоk uvis iz zаlеtа zgrčеnоm tеhnikоm, skоk uvis iz kоsоg zаlеtа tеhnikоm mаkаzicе ; Dеmоnstrirа kоmplеks vеžbi оblikоvаnjа i Ritmički izrаžаvа pоkrеtе uz muziku u dеčiјim plеsоvimа i ritmičkim igrаmа. Pоrеd nаvеdеnih ishоdа iz dаtih dоmеnа trеbа uzеti u оbzir i оnе kојi sе оstvаruјu u kоrеlаciјi sа drugim аktivnоstimа u vrtiću. Kао primеr mоgu sе nаvеsti оni 107

108 ishоdi gdе ćе dеtе mоći dа sе: оriјеntišе u prоstоru i vrеmеnu; rаzlikuје i pоštuје sаоbrаćајnе znаkе i prаvilа; upоznаје svојu bližu оkоlinu; izrаžаvа pоkrеtоm u rаzličitim muzičkim prаvcimа, itd. Sаdržај Prilikоm plаnirаnjа rаdа nа pоdručјu fizičkоg vаspitаnjа prеdškоlskе dеcе trеbа sе pоštоvаti njihоv fizički rаst i rаzvој, prеthоdnа znаnjа, umеnjа i nаvikе. Svаkа аktivnоst trеbа dа imа i svoje pojedinačne cilјеvе i ishоdе, а nа оsnоvu tоgа dа sе оdrеđuје sаdržај i mеtоd rаdа. Sаdržај је prеdlоžеn nа оsnоvu nаvеdеnih dоmеnа fizičkоg vаspitаnjа, pа ćе sе u dаlјеm tеkstu оbrаditi u оdnоsu nа pоstаvlјеnе ishоdе u оkviru njih. Kоgnitivni dоmеn Rаzgоvоr sа dеcоm о vеžbаnju u vrtiću, kоd kućе, sа rоditеlјimа, о tоmе dа li sе nеkо оd ukućаnа bаvi spоrtоm, štа vоlе dа rаdе nа igrаlištu, u sаli, nа mоru, plаnini...; Rаzgоvоr sа dеcоm о zdrаvој ishrаni, pоzitivnоm uticајu fizičkih аktivnоsti, оčuvаnju živоtnе srеdinе... Kоrišćеnjе nаučеnih vеžbi kао prеdvеžbе u izvоđеnju nоvih vеžbi; Ubаcivаnjе sаdržаја iz drugih аktivnоsti u vrtiću zа pоtrеbе nеkih igаrа ili vеžbi (npr. brојаlicе, slоvа, brојеvi, pеsmе...); Učе nоvе igrе sа nоvim prаvilimа; Dеcа izvоdе brојаlicе prе pоčеtkа nеkih igаrа; Učеstvuјu u igri kао sudiје; Rаzgоvоr u sоbi pоslе аktivnоsti о sоpstvеnоm izvоđеnju i izvоđеnju drugih u grupi; Učеšćе u igrаmа kоšаrkе, оdbојkе, fudbаlа, rukоmеtа, itd. sа uprоšćеnim prаvilimа; Igrе Pоgоdi kојi је оvо spоrt, Kаkо sе zоvе оvа sprаvа-rеkvizit ; Izvоđеnjе vеžbi оblikоvаnjа sа prаvilnоm tеrminоlоgiјоm; Igrе u kојimа sе nа zаdаti tеrmin zаuzimајu оdrеđеni pоlоžајi i stаvоvi; Оrgаnizоvаn оdlаzаk nа spоrtsku mаnifеstаciјu ili spоrtski klub, оdnоsnо dolazak spоrtistа u vrtić i Rаzgоvоr sа dеcоm о spоrtоvimа, spоrtskој оprеmi (zа čеgа sе kоristе pаtikе, bаlеtаnkе, kоpаčkе, u čеmu sе trеnirа); itd. Аfеktivni dоmеn Vаspitаč mоtivišе dеcu dа zаvršе zаpоčеtе mоtоričkе rаdnjе; Isticаnjе pојеdinаcа kао pоzitivаn primеr zа lеpо držаnjе, hоdаnjе, vеžbаnjе... Nаviјаnjе tоkоm štаfеtnih, tаkmičаrskih igаrа; Igrе u kојimа sе izrаžаvајu оsеćаnjа (npr. tugа, rаdоst...); Nе pričајu dоk vаspitаč оbјаšnjаvа prаvilа; Тоkоm šеtnjе imајu svоg pаrа, držе sе zа rukе i krеću u kоlоni; Dаvаnjе pоsеbnih zаdаtаkа nеkој dеci (npr. pоdеlа ili sakuplјаnjе rеkvizitа, dеmоnstrаciја vеžbе, prеbrојаvаnjе); Pоsmаtrаnjе drugаrа i drugаricа tоkоm izvоđеnjа mоtоričkih zаdаtаkа; Učеstvuје u sklаnjаnju i pоstаvlјаnju sprаvа i rеkvizitа (vаspitаč sаmо оrgаnizuје); Меđusоbnо pоmаgаnjе tоkоm igаrа, vеžbi оblikоvаnjа; Igrе Оglеdаlо, Kо mоžе kао ја, Fоtоgrаfisаnjе

109 Učеšćе u rаznim igrаmа u pаru i grupnim igrаmа (npr. štаfеtnе igrе, viје u pаru, viје u lаncu). Psihоmоtоrni dоmеn Еvаluаciја Оbičnо hоdаnjе; hоdаnjе nа prstimа, pеtаmа, spоlјаšnjim dеlоvimа stоpаlа, pеtаprsti; hоdаnjе sа visоkо pоdignutim kоlеnimа (mаrširаnjе); hоdаnjе unаzаd; bоčnо hоdаnjе; hоdаnjе u ritmu ili uz muziku; hоdаnjе prеkо prеprеkа; brzо hоdаnjе; hоdаnjе sа prоmеnоm brzinе, prаvcа, smеrа; hоdаnjе dugim i krаtkim kоrаcimа; hоdаnjе sа nоšеnjеm nеkоg rеkvizitа iznаd glаvе, u prеdručеnju, u јеdnој ruci; hоdаnjе pо rаzličitim pоdlоgаmа (pаrkеt, bеtоn, zеmlја, snеg, pеsаk...); visоki i niski skip; trčаnjе sа prоmеnоm brzinе, prаvcа i smеrа; trčаnjе prеkо prеprеkа; trčаnjе sа zаdаcimа (npr. pipnuti pоd, оkrеnut sе...); trčаnjе pо rаzličitim pоdlоgаmа; nеčuјnо trčаnjе, bučnо trčаnjе ; trčаnjе u ritmu ili uz muziku; trčаnjе оkо prеprеkа; itd. Pоdizаnjе prdmеtа dо 3kg; pоdizаnjе prеdmеtа u pаru; grupnо pоdizаnjе prеdmеtа; spuštаnjе prеdmеtа nа zеmlјu; nоšеnjе prеdmеtа; pоdizаnjе, nоšеnjе i spuštаnjе prеdmеtа; nоšеnjе prеdmеtа izmеđu prеprеkа; nоšеnjе prеdmеtа sа rаzličitim zаdаcimа (čučnuti, оkrеnuti sе, prоmеniti prаvаc...); dоdаvаnjе lоptе iznаd visinе rаmеnа јеdnоm rukоm; dоdаvаnjе lоptе iznаd visinе rаmеnа оbеmа rukаmа; bаcаnjе lоptе u mеtu, kоš, kоrpu, оkvir оd švеdskоg sаndukа; bаcаnjе lоptе kао u kuglаnju; hvаtаnjе lоptе u visini grudi оbеmа rukаmа... Pоvаlјkа nа lеđimа; kоlut nаprеd nа kоsini; kоlut nаprеd sа аsistеnciјоm; kоlut nаprеd bеz аsistеnciје; kоlut nаzаd nа kоsini; kоlut nаzаd sа аsistеnciјоm; kоlut nаzаd bеz аsistеnciје; stајаnjе nа јеdnој nоzi; hоdаnjе pо liniјi, kаnаpu, klupi, grеdi; hоdаnjе pо grеdi sа zаdаcimа (čučnuti, оkrеnuti sе zа 180 0, pоdići prеdmеt, prеći prеkо prеprеkе..); hоdаnjе pо grеdi sа pоkrеtimа ruku; itd. Dеčјi pоskоci; sunоžni skоkоvi; skоkоvi sа nоgе nа nоgu; skоkоvi iz čučnjа; skоkоvi nа јеdnој nоzi; skоkоvi u krеtаnju ili u mеstu; sunоžni skоkоvi оkо prеprеkа ili sа zаdаcimа; skоk udаlј iz mеstа; skоk udаlј iz zаlеtа; iz zаlеtа skоkоm dоhvаtiti оkаčеn bаlоn; skоk prеkо lаstišа (zgrčеnо); skоk prеkо lаstišа iz kоsоg zаlеtа (mаkаzicе); itd. Rаzni kоmlеksi vеžbi оblikоvаnjа (sа lоptоm, оbručеm, vrеćicоm, uz muziku...); dеmоnstrаciја vеžbi оblikоvаnjа prеd grupоm u sаrаdnji sа vаspitаčеm; sаmоstаlnа dеmоnstrаciја vеžbi оblikоvаnjа... Hоdаnjе u ritmu; smеnjivаnjе hоdаnjа i trčаnjа; kоrišćеnjе štаpićа, mаrаmа, trаkе, zvеčkе u nеkim mоtоričkim rаdnjаmа; izvоđеnjе kоrаkа iz nаrоdnоg fоlklоrа, bаlеtа, mоdеrnоg plеsа; vоkаlnа i instrumеntаlnа prаtnjа uz mоtоričkе аktivnоsti; vеžbе zа gipkоst, rаvnоtеžu, kооrdinаciјu; učеstvоvаnjе nа prirеdbаmа (nоvа gоdinа, оsmi mаrt, završna priredba...), itd. Igrе u snеgu, u vоdi, u šumi, pаrku... Dа bi sе dоbilе pоvrаtnе infоrmаciје о uspеšnоsti prоgrаmа, оdnоsnо dа bi sе prоgrаm mоgао unаprеditi, sprоvоdi sе еvаluаciја (fоrmаtivnа i sumаtivnа). Unutаr оvе dvе kаtеgоriје pоstоје rаzličiti tipоvi еvаluаciје, а u dаlјеm tеkstu ćе sе dаti оsnоvnа uputstvа u оdnоsu nа tip еvаluаciје. Prоcеnjivаnjе pоtrеbа Pоrеd nаvеdеnih dоmеnа, fizičkо vаspitаnjе је usmеrеnо nа unаprеđеnjе mоtоričkih spоsоbnоsti, mоrfоlоških kаrаktеristikа i pоsturаlnоg stаtusа, pа sе оvе аntrоpоlоškе 109

110 оdrеdnicе prоcеnjuјu dvа putа (u оktоbru i mајu). Svе prеdškоlskе ustаnоvе mоrајu sprоvеsti tеstirаnjе pо istim prеpоrukаmа, nаvеdеnim u dаlјеm tеkstu. Оvај tip еvаluаciје nаmеnjеn је isklјučivо dеci. Zа prоcеnjivаnjе mоrfоlоških kаrаktеristikа trеbа dа sе pоštuје prоtоkоl Intеrnаciоnаlnоg biоlоškоg prоgrаmа (Lohman, Roche, & Martorell, 1988), а оd аntrоpоmеtriјskih kаrаktеristikа trеbа sе izmеriti: 1) Теlеsnа visinа; 2) Теlеsnа mаsа; 3) Kоžni nаbоr trbuhа; 4) Kоžni nаbоr lеđа; 5) Kоžni nаbоr nаdlаkticе; 6) Оbim grudnоg kоšа; 7) Оbim nаdlаkticе i 8) Оbim pоdlаkticе. Prоcеnа mоtоrički spоsоbnоst vrši sе оdgоvаrајućim tеstоvimа, а pојеdini tеstоvi sе prilаgоđаvајu deci kао štо prеdlаžu Bаlа, Stојаnоvić i Stојаnоvić (2007). Zа prоcеnu mоtоričkоg pоnаšаnjа kоristili bi sе tеstоvi: 1) Pоligоn nаtrаškе; 2) Тrčаnjе 20m; 3) Таping rukоm; 4) Prеtklоn u sеdu; 5) Pоdizаnjе trupа; 6) Stајаnjе nа јеdnој nоzi; 7) Izdržај u zgibu i 8) Skоk udаlј iz mеstа. Pоsturаlni stаtus tеlа bi sе prаtio primеnоm mеtоdе Nаpоlеоnа Vоlаnskоg, а ukоlikо sе primеti dа pоstоје znаčајnа оdstupаnjа оd nоrmаlnоg držаnjа, rоditеlјi bi bili оbаvеštеni i upućеni stručnim licimа. U plаnirаnju i sprоvоđеnju tеstirаnjа učеstvovali bi vаspitаči i stručni sаrаdnici za fizičkо vаspitаnje. Теstirаnjе bi sе sprоvоdilo u prеpоdnеvni čаsоvimа i pоštovali bi se оstаli prоtоkоli zа mоtоričkа tеstirаnjа, аntrоpоmеtriјskа mеrеnjа i prаćеnjе pоsturаlnоg stаtusа. Svi rеzultаti bili bi dоstаvlјеni rоditеlјimа i upоrеđеni sа rеfеrеntnim vrеdnоstimа. Zа mоtоričkе tеstоvе i аntrоpоmеtriјskе kаrаktеristikе kао stаndаrd kоristili bi sе rеzultаti prikаzаni u mоnоgrаfiјi Аntrоpоlоškе kаrаktеristikе i spоsоbnоsti prеdškоlskе dеcе (Bаlа, 2007). Еvаluаciја prоcеsа Dа bi sе utvrdilо dа li sе prоgrаm rеаlizuје оnаkо kаkо је plаnirаnо, mоrајu sе prikuplјаti infоrmаciје tоkоm sprоvоđеnjа prоgrаmа. Таkvа prоcеnа pоmаžе vаspitаčimа dа indеtifikuјu prоblеmе i intеrvеnišu, ukоlikо је pоtrеbnо. Оvај tip еvаluаciје nаmеnjеn је vаspitаčimа i stručnim sаrаdnicimа, а pitаnjа nа kоја trеbа оdgоvоriti su: 1) Kоје fоrmе fizičkоg vаspitаnjа su sе sprоvоdilе i kоlikо putа? 2) Kоlikо dеcе u prоsеku učеstvuје nа usmеrеnim аktivnоstimа? 3) Kоlikо u prоsеku trајu usmеrеnе аktivnоsti? 4) Dа li usmеrеnе аktivnоsti izvоdi јеdаn ili dvа vаspitаčа? 5) Dа li su sе dеcа pоvrеđivаlа tоkоm аktivnоsti? 6) Kојi rеkviziti i sprаvе nеdоstајu zа sprоvоđеnjе аktivnоsti? 7) Kаkо bi оpisаli sаrаdnju sа stručnim sаrаdnicimа (vаspitаčimа)? 8) Kао su dеcа rеаgоvаlа i prisvојilа prоgrаm? 110

111 Еvаluаciја ishоdа Оvim tipоm еvаluаciје sе dоbiјајu kоnkrеtni pоdаci о оčеkivаnim ishоdimа. Svаki ishоd mоrа imаti svоје kritеriјumе zа prоcеnjivаnjе. U Таbеli 1 prikаzаn је primеr kаkо dа sе vоdi еvidеnciја tоkоm gоdinе zа svаkо dеtе. Таbеlа 1. Еvаluаciја ishоdа Domen Ishodi Standard Stepen ostvarenosti ishoda Neostvaren Delimično Potpuno Beleške Metod prikupljanja podataka Datum prikupljanja Kognitivni Posmatra nje i razgovor sa decom Afektivni Posmatra nje i razgovor sa decom Psihomoto rni Posmatra nje Kоd mоtоričkih zаdаtаkа nе trеbа prеvišе insistirаti nа prаvilnоsti izvоđеnjа, јеr sе mоrа uvаžаvаti mоtоričkа rаzviјеnоst tоg uzrаstа. Еvаluаciја ishоdа nаmеnjеnа је dеci, sprоvоdе је vаspitаči, а u nеkim slučајеvimа rоditеlјi i vаspitаči zајеdnо (npr. ishоdi: primеnjuје prаvilnо hоdаnjе i trčаnjе u svаkоdnеvnоm živоtu; prеpоznаје rаzličitе spоrtskе igrе; uvаžаvа prаvilа pоnаšаnjа i prаvilа igrе). Еvаluаciја uticаја Dа bi sе utvrdiо širi kоntеkst prоgrаmа, sprоvоdi sе еvаluаciја uticаја. Sprоvоdilаc оvе еvаluаciје је sаrаdnik zа fizičkо vаspitаnjе u оkviru prеdškоlskе ustаnоvе, а ispitаnici su vаspitаči i rоditеlјi. Sprоvоđеnjе еvаluаciје vrši sе аnkеtnim upitnikоm pоslе rеаlizаciје prоgrаmа, štо bi nа nеki nаčin prеdstаvlјаlо sаznаnjе о trеnutnоm uticајu izvеdеnоg prоgrаmа. Dugоrоčаn uticај prоgrаmа fizičkоg vаspitаnjа u vrtićimа sprоvоdi sе nаkоn gоdinu dаnа аnkеtnim upitnikоm, kојi sе rоditеlјimа i vаspitаčimа dоstаvlја еlеktrоnskоm pоštоm. Svi rоditеlјi i vаspitаči nа pоčеtku prоgrаmа prilаžu svоје еlеktrоnskе аdrеsе nа kојimа ćе primiti upitnik. Nа оsnоvu upitnikа trеbа dа sе sаznа: Dа li su dеcа rаspоlоžеnа zа fizičkе аktivnоsti u slоbоdnо vrеmе? Dа li i rоditеlјi učеstvuјu u fizičkim аktivnоstimа? Dа li su sе zbоg tоgа prоmеnilе nеkе nаvikе u pоrоdici? Dа li dеcа rеdоvnо rаdе fizоčkо u škоli? Dа li su sе dеcа priklјučilа nеkоm spоrtskоm klubu? 111

112 Kаkо sе pоnаšа u društvu vršnjаkа u slоbоdnо vrеmе? Kоlikа је tеlеsnа visinа i mаsа dеtеtа? Klјučnо pitаnjе је: Štа bi biо ishоd prоgrаmа dа dеcа nisu učеstvovala u njеmu ili dа su učеstvovala u nеkоm drugоm prоgrаmu? Dа bi sе dоšlо dо оdgоvоrа nа оvо pitаnjе, u оkviru prеdškоlskе ustаnоvе bi sе moglo sprоvеsti pilоt istrаživаnjе sа jednim delom ustanove, а nа krајu upоrеditi rеzultаtе sа оnim delom koji je sprovodio rеdоvan prоgrаm. Аnаlizа dоbiјеnih rеzultаtа vršila bi sе stаtističkоm mеtоdоm Мultivаriјаtnа аnаlizа kоvаriјаnsе. Моžе sе slоbоdnо rеći dа је pоstојеći prоgrаm zа prеdškоlski uzrаst dоstа nејаsаn pо pitаnju fizičkоg vаspitаnjа. Vаspitаči prеdškоlskih ustаnоva su u оbаvеzi dа оdržаvајu usmеrеnе tеlеsnе аktivnоsti dvа putа nеdеlјnо u trајаnju оd 30 dо 35 minutа zа grupu priprеmnоg prеdškоlskоg prоgrаmа. Таkоđе, brој stručnih sаrаdnikа zа fizičkо vаspitаnjе niје аdеkvаtаn, jer ih je manje nego što je potrebno da bi se posao radio kvalitetno. Prеdnоst оvоg prоgrаmа u оdnоsu nа pоstојеći sе prе svеgа оglеdа u vеćеm brојu usmеrеnih аktivnоsti tоkоm nеdеlје, dužеm trајаnju i vеćеm brојu stručnih sаrаdnikа, štо ćе dоprinеti bоlјој mоbilnоsti. Pоrеd tоgа mоžе sе јоš nаvеsti: Јаsniје dеfinisаn prоgrаm sа kоnkrеtnim ishоdimа; Bоlје pоlаzištе zа plаnirаnjе аktivnоsti; Prеciznа i pоstupnа еvаluаciја prоgrаmа; Uvid u trеnutnо stаnjе; Моgućnоst zа kоrеkciјu rаdа tоkоm sprоvоđеnjа prоgrаmа; itd. 112

113 Literatura 1. Bаlа, G. (2007). Аntrоpоlоškе kаrаktеristikе i spоsоbnоsti prеdškоlskе dеcе. Nоvi Sаd: Fаkultеt spоrtа i fizičkоg vаspitаnjа. 2. Bаlа, G, Stојаnоvić, V. М. i Stојаnоvić, М. (2007). Меrеnjе i dеfinisаnjе mоtоričkih spоsоbnоsti dеcе. Nоvi Sаd: Fаkultеt spоrtа i fizičkоg vаspitаnjа. 3. Gоlubоvić, Š., Тubić, Т., & Bаlа G. (2008). Effects of physical activity on children's behavior. Annals of General Psychiatry, 7 (1). 4. Јоvаnоvić, R., Nikоlоvski, D., Rаdulоvi, О. i Nоvаk, S. (2010). Uticај fizičkе аktivnоsti nа stаnjе ishrаnjеnоsti dеcе prеdškоlskоg uzrаstа. Acta Medica Medianae, 49 (1), Lohman, T. G., Roche, A. F., & Martorell, R. (1988). Anthropometric standardization reference manual. Chicago: Human Kinetics Books. 6. Moore, L. L., Nguyen, U. D. T., Rothman, K. J., Cupples, L. A., & Ellison, R. C. (1995). Preschool Physical Activity Level and Change in Body Fatness in Young Children: The Framingham Children's Study. American Journal of Epidemiology, 142 (9), Prаvilnik о Оpštim оsnоvаmа prеdškоlskоg prоgrаmа (2006), Prоsvеtni glаsnik, / , Bеоgrаd. 8. Prоtić-Gаvа, B., Krnеtа, Ž. i Rоmаnоv, R. (2010). Еfеkti prоgrаmirаnоg vеžbаnjа nа stаtus kičmеnоg stubа оsmоgоdišnjе dеcе Nоvоg Sаdа. Glаsnik Аntrоpоlоškоg društvа Srbiје, (45), Sаbо, Е. (2006). Pоsturаlni stаtus dеcе prеdškоlskоg uzrаstа nа tеritоriјi АP Vојvоdinе. Fizičkа kulturа, 60 (2), SUGGESTION PROGRAM PHYSICAL EDUCATION IN KINDERGARTEN Milenko Janković 1 ; Dušan Stupar 2 1 Preschool Teachers Training College, Novi Sad, Serbia 2 Faculty of Sport and Tourism, Novi Sad, Serbia Abstract Rules governing the operation of preschools in the area of physical education are not precise enough, and the goals and objectives described by the model A and model B match. The current situation in terms of morphological characteristics, as well as postural status of children is not satisfactory (Jovanović et al., 2010; Sabo, 2006). This paper presents a model that could work to physical education in kindergarten. The presented study is descriptive in character, aimed at studying the problems of implementation of physical education in preschools. Find out the objectives and outcomes of the program, their content and evaluation. We could notice the benefits of the program in relation to the existing above all reflected in the growing number of guided activities during the week, longer duration and a number of collaborators, which will contribute to better mobility. In addition, it can even specify: clearly defined program with specific outcomes; better starting point for planning activities, precise and progressive evaluation of the program; insight into the current situation, the possibility of correction work in the implementation of the program. Keywords: preschool, directed bodily activities, the preschool program, the evaluation 113

114 KORIŠTENJE KONCEPTUALNIH MAPA U NASTAVI MATEMATIKE NA UČITELJSKOM FAKULTETU Marija Juričić Devčić 1 ; Velimir Topolovec 2 ; Ivan Mrkonjić 3 1 Učiteljski fakultet, Zagreb, Hrvatska 2 Odjel za informatiku, Sveučilište u Rijeci, Hrvatska 3 Učiteljski fakultet, Zagreb, Hrvatska Uvod Zahtjevi za novim pristupima učenju i obrazovanju učitelja postaju izazovniji. Sve više se naglašavaju različiti pristupi za reprezentaciju i transfer znanja, a zatim i za ocjenjivanje i evaluaciju u procesima učenja i nastave. U ovom radu izložena su iskustva vezana uz korištenje konceptualnih mapa u nastavi kolegija Matematika 1 i Matematika 2 na prvoj godini učiteljskih studija na Učiteljskom fakultetu Sveučilišta u Zagrebu. U današnje vrijeme sve se više govori o metakogniciji u procesima učenja i nastave, koja zajedno s kognicijom i motivacijom predstavlja osnovu za samoregulaciju, odnosno o samostalnom, svrhovitom i trajnom učenju s ciljem poboljšanja znanja, vještina i sposobnosti. Samoregulirajuće učenje ima korijene u teoriji socio-kognitivnog učenja Alberta Bandure (Bandura, 1997). Osnova njegove teorije jest da je učenje rezultat faktora okruženja i ponašanja, te osobnih faktora. Osobni faktori uključuju učenikova uvjerenja i stavove koji utječu na učenje i ponašanje. Faktori okruženja uključuju kvalitetu instrukcije, učiteljeve povratne informacije, pristup informacijama i pomoć roditelja. Faktori ponašanja uključuju učinke prijašnje izvedbe. Svaki od tih triju faktora utječe na preostala dva. Samoregulirajuće učenje sastoji se od tri glavne komponente: kognicije, metakognicije i motivacije (Schraw i dr., 2006). Kognicija uključuje vještine potrebne za kodiranje, pamćenje i prisjećanje informacija. Metakognicija uključuje vještine koje omogućuju učenicima razumijevanje i promatranje svojih kognitivnih procesa. Motivacija uključuje uvjerenja i stavove koji utječu na uporabu i razvoj kognitivnih i metakognitivnih vještina. Svaka od tih triju komponenti jest potrebna, ali nije dovoljna za samoregulaciju. Primjerice, oni koji posjeduju kognitivne vještine, a nisu motivirani da ih upotrebljavaju, ne postižu onoliko koliko oni koji posjeduju vještine i motivirani su da ih upotrebljavaju (Zimmerman, 2000). Slično, oni koji su motivirani, a ne posjeduju potrebne kognitivne i metakognitivne vještine, često ne uspijevaju dosegnuti visok stupanj samoregulacije. U posljednje vrijeme razvijeni su brojni alati za vizualizaciju znanja koji sve više imaju primjenu i u obrazovanju. Slika 1 prikazuje razvoj procesa vizualizacije na prijelazu iz 20. u 21. stoljeće (Zhang i dr., 2010). Upravo konceptualne mape imaju mogućnost na 114

115 zanimljiv način vizualizirati informacije i znanje. Sve se više koriste u nastavi matematike, što potvrđuju brojna istraživanja, objavljeni radovi i knjige. Dobro ih prihvaćaju učenici i nastavnici na svim razinama obrazovanja. Štoviše, pokazuje se da takvi oblici vizualizacije znanja potiču i razvijaju metakognitivne sposobnosti pojedinaca. Slika 1. Proces razvoja vizualizacije. Konceptualne mape (engl. concept maps) su grafički alati za organizaciju i prezentiranje znanja. One uključuju pojmove (obično uokvirene) i veze između pojmova koje su prikazane crtama. Riječi na crti, tzv. povezujuće riječi ili povezujuće fraze, određuju vezu između dva pojma. Pojam definiramo kao osjetnu pravilnost u događajima i stvarima ili kao evidenciju događaja ili stvari, imenovane etiketom. Etiketa za većinu pojmova jest riječ ili više riječi, iako se ponekad koristimo i simbolima. Propozicije sadrže dva ili više pojmova povezanih povezujućom riječi ili frazom tako da oblikuju smislenu tvrdnju. Poveznice koje se križaju (engl. cross-links) su važna karakteristika konceptualnih mapa. To su veze između pojmova jednog segmenta ili domene s drugim segmentima ili domenama konceptualnih mapa. One pomažu da shvatimo kako su pojmovi predstavljeni na mapi u jednoj domeni znanja povezani s pojmovima u drugoj domeni. U stvaranju novog znanja, poveznice koje se križaju često predstavljaju kreativne skokove u ulozi proizvođača znanja. Važna karakteristika konceptualnih mapa jest u tome da su pojmovi predstavljeni hijerarhijski s najviše uključenim i najviše općim pojmovima na vrhu mape i sa specifičnijim, manje općim pojmovima hijerarhijski niže. Hijerarhijska struktura za određeno područje znanja također ovisi o sadržaju u kojem se to znanje upotrebljava ili se uzima u obzir. Stoga bi bilo najbolje konstruirati konceptualnu mapu s naglaskom na neka određena pitanja na koja želimo odgovoriti. Ta pitanja zovemo fokusna pitanja. Tehniku konceptualnog mapiranja razvio je Joseph Novak zajedno sa svojim timom na sveučilištu Cornell 70- tih godina kao sredstvo za uspješnu prezentaciju znanja. Novakov rad temelji se na učenju konstruktivista koji smatraju da učenici postupno grade i proširuju svoje znanje. Naglašavaju važnost prijašnjeg znanja da bi se uopće moglo svladati novo gradivo. Novak smatra da učenje s razumijevanjem uključuje asimilaciju novih pojmova i uklapanje u već postojeće strukture. Mentalne mape (engl. mind maps) su vrsta konceptualnih mapa koje je razvio Tony Buzan, a imaju slijedeće karakteristike: glavni pojam, ideja ili fokus prikazan je u središtu slike, glavne teme granaju se kao ogranci iz središta, a ogranci sadrže ključnu 115

116 sliku ili ključnu riječ koja je napisana na produženoj liniji. Teme od manje važnosti prezentiraju se kao izdanci važnijih grana, a grane oblikuju povezanu strukturu stabla. Ono što bitno razlikuje konceptualne mape od mentalnih mapa jesu upravo poveznice koje se križaju (cross-links). One 'narušavaju' strukturu stabla koje imaju mentalne mape, međusobno povezujući različite grane stabla. Slika 2 prikazuje definiciju konceptualnih mapa uobličenu u konceptualnu mapu (Novak & Cañas, 2008). Slika 2. Konceptualna mapa konceptualne mape. Za mjerenje kvalitete učenja često se služimo različitim modelima. Hay se koristi konceptualnim mapama kako bi usporedio strukture znanja prije i poslije učenja (Hay, 2007). Na temelju stanja prethodnog i novostečenog znanja mjeri se kvaliteta učenja. Konceptualne strukture koje opisuju kvalitetu učenja prikazane su na slici

117 PRIJE POSLIJE NE-UČENJE Struktura znanja ostaje nepromijenjena. POVRŠINSKO UČENJE Neki prethodni pojmovi se odbacuju i dodaju se novi pojmovi, ali sačuvanim pojmovima se ne dodaju nove veze niti se novi pojmovi povezuju sa starima. DUBINSKO UČENJE Novi pojmovi povezuju se sa strukturom sačuvanog znanja i stvaraju se nove veze među dijelovima strukture prethodnog znanja koji su sačuvani. glavni pojmovi odbačeni pojmovi sačuvani pojmovi dodani pojmovi Slika 3. Kvaliteta učenja. Pojmovi su prikazani kao krugovi, a veze kao crte. Ne-učenje se sastoji od jednostavnog ponavljanja prijašnjeg znanja i predstavlja samo staro znanje bez promjena. Površinsko učenje se sastoji u dodavanju ili brisanju pojmova bez ikakve integracije s drugim dijelovima prethodne strukture znanja. Dubinsko učenje se sastoji od integracije prethodnog znanja i novog znanja na način koji značajno povećava razumijevanje sadržaja. Metode Potaknuti rezultatima istraživanja koja upućuju na uspješnost konceptualnih mapa u obrazovanju učitelja (Buldu & Buldu, 2010; Coutinho, 2009; Coutinho & Bottentuit Junior, 2008), htjeli smo uvesti konceptualne mape u nastavu matematike na Učiteljskom fakultetu u Zagrebu. Pri tom smo koristili iskustva drugih znanstvenika i model evaluacije konceptualnih mapa (Novak & Gowin, 1984) koji ćemo ukratko opisati u ovom poglavlju. Također, koristili smo slobodan ('free') softver za izradu mapa CmapTools, o kojem će biti riječi nešto kasnije. 117

118 Konceptualne mape koriste se za brojne primjene u edukaciji, e-učenju i nizu drugih područja. U učenju se konceptualne mape koriste za usvajanje novih pojmova, povezivanje starog i novog znanja, ocjenjivanje i organiziranje znanja, pomažu u boljem prisjećanju, brzini i kvaliteti učenja. Sustavnom uporabom konceptualnih mapa učenici razvijaju ne samo kognitivne, nego i metakognitivne kompetencije, tj. mišljenje o svojem mišljenju, postaju svjesni svojeg procesa učenja te sposobni evaluirati svoje znanje. Novak i Gowin (1984) daju detaljan opis primjene konceptualnih mapa u učenju. Pri tom predlažu i način evaluacije učeničkih mapa prikazan u tablici 1. Tablica 1. Kriterij ocjenjivanja konceptualnih mapa. 1. Propozicije Je li povezanost između dvaju pojmova naznačena vezom među njima i odgovarajućom povezujućom frazom? Za svaku smislenu, valjanu propoziciju učenik dobiva 1 bod. 2. Hijerarhija Prikazuje li mapa hijerarhiju? Je li svaki niži pojam manje općenit i više specifičan u odnosu na onaj iznad njega (u kontekstu područja kojeg mapa prikazuje)? Učenik dobiva 5 bodova za svaki ispravan nivo u hijerarhiji. 3. Poveznice koje se križaju Pokazuje li mapa smislene veze među različitim segmentima mape? Jesu li prikazane veze značajne i valjane? Učenik dobiva 10 bodova za svaku vezu koja je i valjana i značajna, a 2 boda za vezu koja je valjana, ali ne ilustrira povezanost među različitim domenama. Poveznice koje se križaju indikator su kreativnosti, a njenom otkrivanju i nagrađivanju treba posvetiti posebnu pažnju. Jedinstvene i kreativne veze mogu zaslužiti dodatne bodove. 4. Primjeri Svaki specifični događaj ili objekt koji je valjan primjer pridruženog pojma dobiva 1 bod. (Primjeri nisu uokvireni jer ne predstavljaju pojam.) 5. Ostalo Može se konstruirati i bodovati kriterijska mapa za područje čiju mapu učenici izrađuju. Broj bodova postignut od strane učenika podijeli se brojem bodova kriterijske mape i na taj način se dobiva postotak, za jednostavniju usporedbu uspješnosti mapa. (Neki učenici mogu napraviti bolju mapu od kriterijske, pa tako na ovaj način dobivaju ocjenu višu od 100%. ) Softver CmapTools, koji je slobodan i dostupan na razvijen je na Institutu za ljudsku i strojnu kogniciju (Institute for Human and Machine Cognition IHMC) na Floridi, SAD. Taj softver objedinjuje snagu uporabe konceptualnih mapa i moć tehnologije, a tu prvenstveno mislimo na Internet. Posredstvom tog softvera pojedinac može ne samo izgraditi svoju mapu, nego je i razmjenjivati putem Interneta, uspoređivati i diskutirati s drugim pojedincima. Softver omogućava povezivanje različitih objekata (fotografija, slika, grafova, video-zapisa, dijagrama, tablica, tekstova, web-stranica i drugih konceptualnih mapa) smještenih bilo gdje na Internetu s pojmovima ili povezujućim frazama konceptualne mape. Ti objekti prikazuju se kao ikone i otvaraju klikom. Posredstvom CmapTools-a, konceptualne mape se mogu iskoristiti za pristup bilo kojem materijalu koji se može prikazati u digitalnom obliku. Na taj način, konceptualne mape mogu poslužiti za indeksiranje i kao navigacijski alat za 118

119 kompleksna područja znanja. CmapTools je dizajniran kako bi podržavao kolaboraciju i razmjenu, a može se koristiti i za aktivnosti licem-u-lice, kao i za učenje na daljinu (Novak & Cañas, 2008). U ovom radu su mape na slikama 2, 5 i 6 izrađene pomoću softvera CmapTools. U prvom semestru u akademskoj godini 2012./2013., u okviru kolegija Matematika 1, studenti su poučeni najprije korištenju mentalnih mapa u matematici, a zatim su upoznati i s konceptualnim mapama i njihovim karakteristikama koje ih razlikuju od mentalnih mapa, te s primjerima uporabe konceptualnih mapa u matematici. Također su upućeni na besplatni softver CmapTools za izradu konceptualnih mapa. Studenti su u sklopu domaće zadaće dobili dva zadatka koja se odnose na izradu mentalne i konceptualne mape, a koje su razmjerno uspješno savladali. U prvom zadatku izrađivali su mentalnu mapu birajući jednu od dvije ponuđene teme (Osnove matematičke logike, Struktura matematike). Drugi zadatak bio je vezan za izradu konceptualne mape, opet po izboru jedne od dviju ponuđenih tema (Skupovi, Relacije). Ponuđeno im je da sami odaberu hoće li mapu nacrtati rukom ili na računalu. Nakon toga zatražili smo povratnu informaciju od studenata posredstvom ankete. Studenti su izrazili svoje stavove o korištenju konceptualnih mapa odgovarajući na dvanaest pitanja. Odgovori su opisivali u kojoj se mjeri studenti slažu s danim tvrdnjama, u rasponu od 1 do 4 (1=nimalo, 2=vrlo malo, 3=donekle, 4=u velikoj mjeri). U drugom semestru, u sklopu kolegija Matematika 2, studenti su dobili treći zadatak, gdje su morali izraditi dvije konceptualne mape, birajući sami između četiri ponuđene teme (Realni brojevi, Kompleksni brojevi, Osnovne algebarske strukture i Osnove kombinatorike). Također su mogli crtati rukom ili na računalu, po vlastitom izboru. Ovaj zadatak bio je ocijenjen, ali i znatno uspješnije savladan od prethodna dva. U sva tri zadatka studenti su imali potpunu slobodu u kreiranju svojih mapa, dakle, nije bilo zadanih pojmova niti strukture koju bi morali koristiti. Rezultati Kao prvo, neosporno je da su zadaci koje su studenti Učiteljskog fakulteta izrađivali rezultirali velikim brojem kreativnih mentalnih i konceptualnih mapa. Teško je izabrati najljepše i najbolje među njima. Slika 4 prikazuje tipičan primjer mentalne mape, a slike 5 i 6 primjere vrlo uspješnih konceptualnih mapa koje su izradile tri studentice Učiteljskog fakulteta. 119

120 Slika 4. Mentalna mapa na temu 'Osnove matematičke logike'. Studenti su bili poučavani izradi mentalnih mapa prema Buzanovom modelu (Buzan, 1995), pa ipak, većina njihovih radova bila je načinjena po njihovom vlastitom, slobodnijem modelu, što pokazuje da su se kroz osnovnu i srednju školu susretali s izradom mentalnih mapa i da već imaju vlastiti stil izrade mentalne mape. Kod izrade prve konceptualne mape svi su se studenti držali uputa koje su dobili od nastavnika, što pokazuje da im je to nov model vizualizacije znanja i da su se trudili ispravno ovladati njime. Mape su bile manje i više uspješne. U nekim slučajevima nedostajalo je povezujućih riječi na povezujućim crtama, pa su mape sadržajno bile siromašne. Rijetko su koristili poveznice koje se križaju. Iako su studenti poučeni kako pristupiti besplatnom softveru za konceptualne mape, samo nekolicina se potrudila i izradila konceptualnu mapu na računalu, koristeći paket CmapTools. 120

121 Slika 5. Konceptualna mapa na temu 'Relacije'. Kod trećeg zadatka, primijetili smo veći broj mapa izrađenih pomoću računala u odnosu na drugi zadatak. Također, mape su bile bogatije, uspješnije i očito je da su se studenti više trudili, shvativši zadatak ozbiljno. 121

122 Slika 6. Konceptualna mapa na temu 'Kompleksni brojevi'. Primjer vrednovanja konceptualnih mapa prema modelu opisanom u tablici 1 prikazan je u tablici 2. U primjeru smo vrednovali mape prikazane na slikama 5 i 6. Tablica 2. Primjeri vrednovanja konceptualnih mapa studenata. Br. Konceptualna mapa Konceptualna mapa Elementi koji se 'Relacije' 'Kompleksni brojevi' vrednuju broj bodovi broj bodovi 1. Propozicije Hijerarhija 3 nivoa 15 4 nivoa Poveznice koje se križaju Primjeri nema 0 nema 0 Ukupan broj bodova: Dakako, ne mogu se međusobno uspoređivati mape koje predstavljaju dvije različite teme (jedna tema može biti bogatija pojmovima od druge). Stoga bi u ocjenjivanju učeničkih mapa trebalo odrediti kriterijsku mapu za svaku temu. Toj kriterijskoj mapi odredi se broj bodova. Tada se broj bodova učeničke mape dijeli brojem bodova kriterijske mape. Na taj način dobiva se postotak vrijednosti mape. Moguće je da taj postotak bude veći od 100% (u slučaju da učenik napravi bolju mapu od kriterijske). Kriterijska mapa može se odrediti na dva načina: a) Za svaku pojedinu temu kriterijsku mapu izrađuje nastavnik. b) Za pojedinu temu kao kriterijsku mapu uzimamo najbolju učeničku mapu. Tada ta mapa ostvaruje postotak 100%, dok sve ostale mape koje predstavljaju istu temu mogu biti vrednovane samo u rasponu od 0 do 100%. Kao što je ranije spomenuto, zanimao nas je stav koji studenti Učiteljskog fakulteta zauzimaju prema ovom novom načinu rada. Već nakon prvog iskustva samostalnog izrađivanja konceptualnih mapa (dakle, nakon izrade prva dva zadatka), zatražili smo od studenata povratnu informaciju anketiranjem. Upotrijebili smo isti upitnik koji su u svom istraživanju koristili Buldu, M. i Buldu, N., a koji su konceptualne mape uveli u nastavu učiteljskih studija u Ujedinjenim Arapskim Emiratima (Buldu & Buldu, 2010). U izradi mapa sudjelovalo je 79 studenata. Anketirano je ukupno 70 studenata, od toga 69 ženskog i jedan muškog spola, u dobi od oko 19 godina. Svi studenti u tom trenutku pohađali su nastavu kolegija Matematika 1 u sklopu prve godine učiteljskog studija programa s modulima (radi se o modulima hrvatski jezik, likovna kultura, odgojne znanosti i informatika). Obzirom da smo povratnu informaciju od studenata zatražili već nakon prvog susreta s konceptualnim mapama, nismo očekivali visoke ocjene. Naša očekivanja su se pokazala opravdanima. Stavove studenata prema korištenju konceptualnih mapa u kolegiju Matematika 1 prikazuje tablica 3. Udio odgovora na pojedina opažanja prikazan je u postotcima. 122

123 Tablica 3. Rezultati ankete. Opažanja Uporaba konceptualnih mapa pomogla mi je u razumijevanju ključnih pojmova predmeta. 2. Uporaba konceptualnih mapa pomogla mi je da unaprijedim učenje sadržaja kolegija. 3. Uporaba konceptualnih mapa povećala mi je motivaciju tijekom učenja sadržaja kolegija. 4. Uporaba konceptualnih mapa povećala je moju aktivnost tijekom nastave. 5. Uporaba konceptualnih mapa pomogla mi je da prenesem svoje znanje drugima. 6. Uporaba konceptualnih mapa potakla me je da razmišljam neovisno. 7. Uporaba konceptualnih mapa pomogla mi je učiti u suradnji s mojim kolegama. 8. Uočavanje veza među pojmovima u konceptualnim mapama mi je potaknulo razmišljanje. 9. Uporaba konceptualnih mapa razjasnila mi je odnose unutar sadržaja kolegija. 10. Uporaba konceptualnih mapa pomogla mi je uvidjeti nedostatke u učenju sadržaja kolegija. 11. Vizualizacija učenja pomoću konceptualnih mapa umanjila je nejasnoće kod pojmova koje je usmeno objasnio nastavnik. 12. Uporaba konceptualnih mapa pomogla mi je da bolje razumijem svoje procese učenja Napomena: 1=nimalo, 2=vrlo malo, 3=donekle, 4=u velikoj mjeri Rezultati ankete su nas u nekoj mjeri iznenadili i pomalo razočarali. Znajući da je matematika težak predmet, ipak smo očekivali da će ovaj novi pristup učenju matematike izazvati bolje reakcije studenata. S druge strane, bez obzira na rezultat ankete, raduje nas što su studenti pristupili trećem zadatku još predanije, i može se reći da je rezultat njihovog rada vrlo zadovoljavajući. Kao što se vidi u tablici 3, većina studenata je kod svih stavki upitnika smatrala da im konceptualne mape kod pojedinog opažanja nimalo ili vrlo malo koriste. Međutim, valja primijetiti da kod svih opažanja osim jednog ('Uporaba konceptualnih mapa pomogla mi je da prenesem svoje znanje drugima') određeni broj studenata smatra do mu konceptualne mape pomažu u velikoj mjeri.

124 Kako bi procijenili s kojim se stavkama upitnika studenti najviše slažu, izračunali smo prosječne ocjene po svim stavkama. Slika 7 prikazuje prosjek ocjena koje su studenti svojim odgovorima dali na pojedine stavke upitnika. Slika 7. Grafički prikaz prosječnih ocjena ankete. Pokazalo se da su studenti s najvišim ocjenama ocijenili tvrdnje 'Uporaba konceptualnih mapa pomogla mi je u razumijevanju ključnih pojmova predmeta' (1), 'Uočavanje veza među pojmovima u konceptualnim mapama mi je potaknulo razmišljanje' (8), 'Uporaba konceptualnih mapa razjasnila mi je odnose unutar sadržaja kolegija' (9) i 'Vizualizacija učenja pomoću konceptualnih mapa umanjila je nejasnoće kod pojmova koje je usmeno objasnio nastavnik' (11), što ide u prilog našoj pretpostavci da konceptualne mape pospješuju metakognitivne procese. Rezultati ankete i radovi studenata su pomalo u kontradikciji. Stavovi su se pokazali lošijima od očekivanog, a radovi su čak i premašili naša očekivanja. Vjerujemo da je na loš stav studenata prema konceptualnim mapama utjecao njihov loš stav prema matematici općenito, kao i strah od novog, te strah od ocjenjivanja. Konačno, kao rezultat ovog malog pokusa, možemo reći da su studenti prihvatili i savladali novu tehniku, te pokazali da svoje znanje znaju bogato vizualizirati. To nas ohrabruje da ustrajemo s primjenom konceptualnih mapa u nastavi matematičkih kolegija i ubuduće. Diskusija Prvi rezultati i povratne informacije su zadovoljavajući, ali pokazuju i neke nedostatke. Pokazalo se da studenti vrlo lako usvajaju ovaj alat za vizualizaciju znanja, iako odmah na početku nisu svjesni njegove sveukupne korisnosti. 124

125 U obradi ankete primijetili smo na nekim listićima odgovore koji su međusobno kontradiktorni, pa je moguće da neki od studenata nisu dobro shvatili neka pitanja ili ne znaju dovoljno o svojim procesima učenja. Uočili smo nekoliko propusta pri provođenju ankete: Od studenata smo mogli zatražiti da izraze i svoje stavove prema matematici, kako bismo ustanovili koliko stavovi prema matematici utječu na stavove prema korištenju konceptualnih mapa u matematici. Naime, ranije provedena istraživanja pokazuju da u Hrvatskoj budući učitelji (razredne nastave) općenito imaju loš stav prema matematici i matematičkom obrazovanju (Matijević, 2011; Mišurac-Zorica, 2007). Anketu smo mogli upotpuniti nizom pitanja koja bi nam omogućila procjenu metakognitivnih vještina svakog anketiranog studenta. Nismo zatražili povratnu informaciju o tome jesu li studenti već imali iskustva s konceptualnim mapama, iako je evidentno da nisu. Nismo grupirali ankete prema modulima koje studenti pohađaju. Bilo bi dobro da smo podatke prikupljali i analizirali unutar pojedinog modula, s obzirom da ranija iskustva pokazuju kako ovisno o modulu postoje različiti stavovi studenata prema matematici, kao i različite kognitivne i metakognitivne sposobnosti studenata. Ovim radom htjeli smo, između ostalog, naglasiti potrebu za uvođenjem konceptualnih mapa u nastavu, kao korisnog pomoćnog alata za uspješnije učenje. Zaključak U posljednje vrijeme razvijaju se nove strategije učenja, kao što su npr. razni oblici vizualizacije znanja, kolaborativno učenje, računalom podržano kolaborativno učenje itd. Sve one potpomažu razvijanje metakognitivnih vještina i samoregulacije. Suvremena samoregulirajuća teorija učenja fokusira se na prelazak od ovisnog na samostalnog učenika. Samoregulirajući učenici imaju integrirani repertoar kognitivnih, metakognitivnih i motivacijskih vještina. Brojna pozitivna iskustva znanstvenika i nastavnika u svijetu i literatura koja ističe prednosti uporabe konceptualnih mapa u nastavi matematike, ali i u nastavi općenito, potaknula nas je da iskušamo ovaj novi pristup učenju na Učiteljskom fakultetu. Konceptualne mape daju dobru osnovu za svrhovito i trajno učenje, kako učitelja tako i učenika, s ciljem poboljšanja znanja, vještina i sposobnosti. Konceptualne mape naročito se pokazuju kao izvrstan alat za poboljšanje metakognitivnih sposobnosti pojedinaca. Planiramo i dalje koristiti konceptualne mape u nastavi matematičkih kolegija na Učiteljskom fakultetu. Namjeravamo uvesti u nastavu i druge oblike vizualizacije znanja, kao što su npr. V-dijagrami. Uspješnost korištenja ovih oblika vizualizacije znanja pratit ćemo i dalje anketiranjem studenata. 125

126 Literatura 1. Afamasaga-Fuata'i, K. (2008). Concept mapping & vee diagramming a primary mathematics sub-topic: Time. Proc. of the Third Int. Conference on Concept Mapping, Tallinn, Estonia & Helsinki, Finland. 2. Afamasaga-Fuata'i, K. (Editor) (2009). Concept Mapping in Mathematics: Research into Practise. Springer. 3. Bandura, A. (1997). Self-efficacy: The exercise of control. New York: Freeman. 4. Berioni, A. & Baldoni, M. O. (2004). The words of science: The construction of science knowledge using concept maps in Italian Primary School. Proc. of the First Int. Conference on Concept Mapping, Pamplona, Spain. 5. Brinkmann, A. (2003). Graphical Knowledge Display Mind Mapping and Concept Mapping as Efficient Tools in Mathematics Education. In: Perks, P. & Prestage, S. (Eds.), Mathematics Education Review, The Journal of Association of Mathematics Education Teachers, 16, Buldu, M. & Buldu N. (2010). Concept mapping as a formative assessment in college classrooms: Measuring usefulness and student satisfaction. Procedia Social and Behavioral Sciences, 2, Buzan, T. (1995). The Mind Map Book. London: BBC Books. 8. Caldwell, W. H., Al-Rubaee, F. & Lipkin, L. (2006). Developing a concept mapping approach to mathematics achievement in middle school. Proc. of the Second Int. Conference on Concept Mapping, San Jose, Costa Rica. 9. Coutinho, C. P. & Bottentuit Junior, J. B. (2008). Using concept maps with postgraduate teachers in a web-based environment: an exploratory study. Proceedings of the Workshop on Cognition and the Web: Information Processing, Comprehension and Learning, pp , Granada: Universidade de Granada. Dostupno na: 10. Coutinho, C. P. (2009). Individual versus collaborative computer-supported concept mapping: A study with adult learners. Dostupno na: 11. Grevholm, B. (2008). Concept maps as research tool in mathematics education. Proc. of the Third Int. Conference on Concept Mapping, Tallinn, Estonia & Helsinki, Finland. 12. Hay, D. B. (2007). Using concept maps to measure deep, surface and non-learning outcomes. Studies in Higher Education, 32(1), Juričić Devčić, M., Mrkonjić, I. & Topolovec, V. (2012). Kognitivne i kauzalne mape u vizualizaciji znanja. Education in the Modern European Environment, Opatija. 14. Juričić Devčić, M., Topolovec, V. & Mrkonjić, I. (2011). Concept Maps in Mathematics Teaching, Learning and Knowledge Assessment. International Conference EDUvision, Modern Approaches to Teaching the Coming Generations, Ljubljana. 15. Juričić Devčić, M., Topolovec, V. & Mrkonjić, I. (2012). Kognitivni, metakognitivni i motivacijski aspekti rješavanja problema. International Conference EDUvision, Modern Approaches to Teaching the Coming Generations, Ljubljana. 16. Juričić Devčić, M., Topolovec, V. & Mrkonjić, I. (2013). Future teachers' attitudes toward the use of concept maps. Proceeding of the 4 th International Scientific Colloquium Mathematics and Children (Mathematics teaching for the future), Osijek. 17. Matijević, M. (2011). (Na)učiti kako se uči (matematika). Poučak, 45, Mišurac-Zorica, I. (2007). Stavovi studenata učiteljskih studija o matematici. Proceeding of the 1 st International Scientific Colloquium Mathematics and Children (How to teach and learn mathematics), Osijek. 19. Mrkonjić, I., Juričić Devčić, M. & Topolovec, V. (2012). Konceptualne mape u ocjenjivanju matematičkog znanja. Matematika i škola, 63, Novak, J. D. & Cañas A. J. (2008). The Theory Underlying Concept Maps and How to Construct Them. Technical Report IHMC CmapTools Rev , Florida Institute for Human and Machine Cognition. 126

127 21. Novak, J. D. & Gowin, D. B. (1984). Learning How to Learn. New York: Cambridge University Press. 22. Schmittau, J. (2004). Uses of concept mapping in teacher education in mathematics. Proc. of the First Int. Conference on Concept Mapping, Pamplona, Spain. 23. Schraw, G., Crippen, K. J. & Hartley, K. (2006). Promoting Self-Regulation in Science Education: Metacognition as Part of a Broader Perspective on Learning. Research in Science Education, 36, Ruiz-Primo, M. A. (2004). Examining concept maps as an assessment tool. In Cañas, A. J., Novak, J. D., González F. M. (Eds.), Concept maps: Theory, methodology, technology (pp ). Proceedings of the First International Conference on Concept Mapping, Pamplona, Spain: Dirección de Publicaciones de la Universidad Pública de Navarra. 25. Tergan, S. O. & Keller, T. (Editors) (2005). Knowledge and Information Visualization. Springer. 26. Zhang, J., Zhang. J. & Zhong, D. (2010). Knowledge Visualization: An Effective Way of Improving Learning. Second International Workshop on Education Technology and Computer Science. 27. Zimmerman, B. (2000). Attaining self-regulated learning: A social-cognitive perspective. In M. Boekaerts, P. Pintrich, & M. Zeidner (Eds.), Handbook of self-regulation (pp ). San Diego, CA: Academic Press. 127

128 METODOLOGIJA USMJERENA NA UČENIKA Dr.Nusreta Kepeš, doc University of Bihać, Bosnia and Herzegovina Abstract S obzirom da je škola nakon obitelji najznačajnija skupina koja za dijete predstavlja veliku promjenu u pogledu većih zahtjeva i pravila koja se pred njega postavljaju, utoliko je i njena odgovornost u pogledu odgojne funkcije veća. Škola sadrži brojne ugrožavajuće i stresogene činioce koji značajno utiču na psihosocijni kvalitet života brojne djece. Ona može također djelovati kao kofaktor nastanka i održavanja psihosocijalanih poremećaja ili može imati brojne protektivne faktore i procese koji sprećavaju razvoj psihosocijalnih poremećaja kod djeteta nova okolina i novi problemi nastali ulaskom djeteta u školu zahtijevaju sposobnost prilagođavanja, koja je nerijetko odlučujuća za njegov dalji odnos prema školi i eventualnu pojavu devijantnog pa i delinkventnog ponašanja, više nego intelektualne sposobnosti. Naime, ukoliko školska pravila i obaveze učenika nisu jasno definisani, vrlo je vjerovatno da će školsko okruženje biti jedan od faktora koji će olakšati pojavu neprimjerenih oblika ponašanja kod učenika. Ključne riječi: Školsko ozračje, neprilagođeno ponašanje, interakvine metode, metodologija usmjerena na ucenika, ovirni sistem za učenje Uvod Generaciju mladih rođenih u periodu od do godine teoretičari društva nazivaju generacija digitalne ere, odnosno Generacija Z. Razlog različitosti mladih danas od prethodnih generacija je njihova reakcije na okruženje. Okruženje Generacije Z su grafički bogate web tehnologije, HD ekrani visoke rezolucije i velikih dimenzija te sveukupna zasićenost informacijama. Rezultat toga su izražene perceptivne sposobnosti današnjih mladih koji vrlo lako prihvataju vizualne forme i efektnije ih prihvataju i uče. Tabla, kreda i nastavnik koji sebe smatra jedinim izvorom informacije su za njih prespori i prevaziđeni. Zbog toga jedan savjestan nastavnik današnjice ima zadaću da mijenja pristup nastavi, prilagođava nastavna sredstva i podiže nivo interaktivnosti. Na časovima nastavnik treba da dobro upozna materiju koju poučava, međutim poznavanje učenika, njegovih potencijala, slabosti, želja i potreba je novi izazov koji se pred nastavnika postavlja. Senzibilitet koji nastavnik posjeduje u prepoznavanja učenikovih potreba pomaže mu da identifikuje i prve naznake problemskog ponašanja koje se obično javljaju u početnoj fazi školovanja, a zatim pri prelasku iz nižih razreda na predmetnu nastavu. 128

129 Promjene u nepoželjnim oblicima ponašanju su uzrokovane različitim faktorima a neke od njih su evidentne kod sljedeće kategorije djece: kod djece sa emocionalnim teškoćama jer je njihova energija usmjerena na savladavanju emocija poput straha, ljutnje, stida, gnjeva, tuge, zavisti, ljubomore, mržnje, krivnje, srdžbe, gađenja itd.); kod učenika s razvijenim poteškoćama i nepovoljnim uvjetima života; kod djece koja ispoljavaju otpor prema autoritetu; kod djece sa ADHD sindromom koja zbog povećanog stepena hiperaktivnosti imaju poteškoće u praćenju nastava i smanjen osjećaj odgovornosti. U populaciji osnovnoškolske djece u prosjeku je 20% djece sa posebnim odgojnim i obrazovnim potrebama među koje ubrajamo i djecu koja su dijagnosticirana kao osobe sa poremećajem u ponašnju. Nastavnici ih opisuju kao djecu koja ometaju obrazovni proces, koja bježe sa časova, proagresivno se ponašaju ili s druge strane su pasivni i ne učestvuju u nastavi. Ovi učenici često izbjegavaju učešće u aktivnostima i dolaze u situaciju da obnavljaju godinu. Za ove učenike možemo reći da su u riziku da usvoje društveno neprihvatljive oblike ponašanja i dođu u dodir sa zakonom. U školi se ovakva djeca tretiraju tek na kraju razvoja devijalnog ponašanja tj. kada su već stečene određene navike i zabilježeni brojni prekršaji. Među mnogim faktorima koji su povezani s pojavom kriminaliteta ističemo dovode se u vezu i faktori koji utječu na školski neuspjeh a to su između ostalog: mjenjanje škola, ponavljanje razreda, prekid školovanja i napušatanje škole. Neuspjeh u školi je vrlo jak izvor frustracije i jedan od čestih načina kompenzacije je skretanje ka asocijalnim i antisocijalnim oblicima ponašanja. Pojedinci postaju pestupnici uslijed nemogućnosti da shvate što je dopušteno a što nije ili nisu u stanju praviti i osjetiti razlike između dobrog i lošeg, što može biti posljedica niske razine obrazovanja. Isto tako nisku obrazovnu razinu prati i niska razina odgoja, što se odražava i u ponašanju pjedinca ( Z. Poldrugač, 1981). Nasilje u školi Dječje grubosti među školskom djecom donedavno se nisu smatrale društvenim problemom vrijednim pažnje koja bi bila predmet opsežnih istraživanja. Promjenom društvenih normi mijenjalo se i shvaćanje agresivnog, nasilnog i neprihvatljivog ponašanja među djecom i vršnjacima. Tek posljednjih dvadesetak godina, posebno u mnogim razvijenim industrijaliziranim društvima, usmjerena je veća pozornost na ponašanje i odnose među vršnjacima u školi i zajednici. Sasvim je poznato da na razvoj ličnosti djeteta, odnosno njegovo sazrijevanje i socijalno oblikovanje, utječu mnogi subjektivni i objektivni faktori. Ako isključimo biološke faktore, opet postoje ogromne razlike među djecom čije je ponašanje determinisano uticajem religijskog i kulturološkog miljea, roditeljskih odgojnih stilova i školskih sredina u kojoj uče i usvajaju osnovne moralne i životne vrijednosti. Školsko ozračje u kome se primjenjuju adekvatne odgojno obrazovne strategije i metodologija koja je usmjerena na učenika, zasigurno možemo utjecati da djete izraste u zdravu i korisnu individuu u društvu, međutim ukoliko ono nije stimulativno za učenike te se učeniku ne posvećuje dovoljno pažnje vrlo lako može da bude i mjesto koje pogoduje razvoju negativne klime i pojavi društveno-neprihvatljivih oblika ponašanja kod učenika. Ovakva negativna školska klima obično ima više uzroka istovremeno, koje se mogu prepoznati po sljedećem: 1.nedovoljno senzibiliziranoj i razvijenoj inkluzivnoj vrijednosti. U školi je prisutan nedostatak bliskosti i prihvaćenosti svih učenika te ne postoji međusobno poštovanje 129

130 između nastavnika, roditelja i učenika. Ovakav odnos dovodi do nesigurne i manje podsticajne školske sredine. Ovdje valja naglasiti da se u školama u kojima se ne poštuje inkluzivnost gubi individualnost unatoč organizovanim masovnim aktivnostima u školi u kome su učenici posmatrači a ne i sudionici u sportskim takmičenjima, druženju, muzičkim manifestacijama, kvizovima, debatama i drugim vidovima mas-okupljanja u javnom životu škole. U tim masovnim akcijima mladi gube lične dodire i prisnu povezanost s nastavnicima, prijateljima i nije im više jasna ni svrha napora da se uključe u posmatranje takvih aktivnosti u kojima sam osjećaj alijenacije može dovesti do krminalnih oblika ponašanja; 2.darovitim učenicima koji često ispoljavaju neprilagođeno ponašanje. Oni zahtjevaju serioznu identifikaciju, permanentno praćenje i usmjeravanje kako bi njihov razvoj bio u funkciji maksimalnog razvoja (Muminović, H., 2000:47). 3.školskoj politici koja nema jasne strategije prevencije, razvoja planova i mjere korektivnog rada. Ovakva politika demotivira učenike za rad i aktivno sudjelovanje jer programi nisu u mogućnosti da odgovore na različitosti među učenicima, njihovim interesima i sposobnostima. Izvori učenja nisu u vezi s onim što se uči i ne prate interes učenika. Naime, nastavni planovi i programi usmjereni na ciljeve učenja u konačnici služe željenoj kontoli nastavne situacije koju obavlja država i time se zadovljavaju samo potrebe školske administracije, a ne i potrebe učenika (Terhart, E., 1997:41); 4.školskoj praksi koja uključuje na neadekvatne metodske postupke, tehnike i mjere u kritičnim i kriznim intervencijama od strane nastavnog osoblja. Ovakva praksa kod učenika stvara negativan stav prema školi i otežava da se učenik socijalno adaptira i prihvati školske norme ponašanja. Neki učitelji koriste metode podučavanja koje ne odgovaraju potrebama učenika. Uslijed siromašnih i tradicionalnih tehnika podučavanja učenici su manje motivirani, dok slab metod vrednovanja utječe na lošu komunikaciju na relaciji učenik-nastavnik-roditelj, učenik-učenik, nastavnik-učenik. Učiteljeva ocjena nije samo ocjena učenikova znanja nego i učiteljevo sredstvo odgojnog djelovanja. Ocjena mora da unapređujuće djeluje na duhovni rast i razvoj učenika i ne smije zavisiti od raspoloženja nastavnika; 5.lošoj organizacionoj strukturi škole u kojoj se godinama nagomilavaju nastavni resursi koji nisu spremni da rade na izgradnji kapaciteta i otvaranju škole prema zajednici. Zbog ekonomske uštede, odjeljenja su prekobrojna što onemugućava da učitelji predvidi probleme s kojima se svaki učenik suočava; 6.roditeljima koji su slabo informisani o školi i zbog toga sa rezervom i nepovjerenjem gledaju na ono što škola preduzima. Oni često nisu u stanju ni da povedu ravnopravan dijalog sa školom o problemima za koje su životno zainteresovani niti su u stanju da pruže djeci pomoć i podsticaju učenju (Krneta, LJ., 1981:180). 7.nedostatkom dječije participacije u procesu planiranja NPP, GNPP u izradi vannastavnih programa koji su namjenjeni za učenike. Zbog mnogobrojnosti učenika u odjelima nastavnici ne daju učeniku dovoljno vremena da se izrazi, odgovore na pitanje, učestvuje u diskusiji jer je ograničen vremenom i programom kojeg mora realizovati; 8.nastavnom tehnologijom koja iz dana u dan napreduje, ali nastavnici ne znaju što mogu da urade sa novim medijima koji se osavremenjavaju svakim danom sve više i više (Bogićević, M. 1973:2). Iz ovog proizilazi da je budućnost škole u promjenama. Vizija budućnosti označava stvaralačku sintezu poznatog i nepoznatog tj. Novog. Stoga, savremeni nastavnik ima potrebu mijenjanja dosadašnjeg načina organizacija i realizacije nastavnih sadržaja i da izvođenje nastave transformira u učenje, istraživanje i kreativnost učenika (Stevanović, M., 1998:21). Državne vlasti u BiH su krenule sa projektom reforme obrazovanja gdje, i 130

131 pored uvođenja novih normativnih pristupa, većina škola još uvjek podržava tradicionalni pristup edukaciji baziran na sistemu klupa, naglašavajući ulogu nastavnika i profesionalnog osoblja kao isključivi vlasnici znanja i izvori donošenja odluka u edukacionom sistemu. Glavni i odgovorni nosioci kreiranja socijalne klime u školi su svakako učenici, nastanici i drugo osoblje. Sljedeći agensi socijalne klime zavise od škole i njenog djelovanja: 1.kvaliteta i vrste socijalnih odnosa koji se realizuju između nastavnika i učenika u kome su interpersonalni odnosi značajni za opšti uspjeh u školi, uspjeh u pojedinim nastavnim predmetima, kvalitet socijalne komunikacije, socijalni razvoj, za stavove i vrijednosti sistema (Mandić P i Gajanović N 1991: 296 ); 2.stručnost i pedagoški kvalitet nastavnika koji se procjenjuje kroz kvalitet predavanja, demokratičnost u raspravama, kooperativnim radom, organizaciji pedagoških i drugh aktivnosti, dijagnostiricanju, spremnosti da se problemi neprihvaćenih učenika i problemi nedisicipline u školi rješavaju pedagoški sredstvima koji daju učinkovite rezultate. Za stručnu osobu koja djeluje, u krajnjoj liniji, neće biti poželjno ono što nema željeni učinak, niti će ga zanimati djelotvornost onog rada čiju poželjnost nije ispitao (Gudjons, H i autori, 1993:50). U slučaju aktivnog učešća, učenicima treba obezbjediti uslove da aktivno sudjeluju u planiranju, dok odrasli trebaju da ih podrže i daju im savjete. Međutim, učenici su uglavnom uzeti kao objekti nastavnog procesa, radije nego kao učesnički subjekti. Ovo ilustrujemo činjenicom da ogromna većina učenika nije nikada bila upitana za mišljenje da li planirani sadržaji odgovoraju njihovim interesima i mogućnostima savladavanja. Zbog svega navedenog u procesu odgoja i obrazovanja neophodno je uraditi sljedeće: unaprijediti inkluzivno obrazovanje koje će stvoriti zakonske pretpostavke za integraciju djece i omladine s teškoćama u razvoju. Prije svega neophodno je raditi na kreiranju prilagođenih i individualiziranih programa ne samo za djecu koja su kategorisana nego i za djecu koja to nisu a ispoljavaju poremećaj u ponašanju (Kepeš, 2006:207); raditi na izgradnji zdrave, funkcionalne zajednice koja bi bila usklađena sa školskom i politikom koja je upletena i u obrazovni sistem ; unaprijediti kompetencije nastavnika kako bi dosegli kvalitet i stepen stručnosti koji bi bio dio inkluzivnih standarda u kvaliteti podučavanja kako bi sva djeca imala iste mogućnosti i priliku za individualni razvoj; raditi na izgradnji svijesti kod roditelja da su oni ključni akteri i partneri u odgojno obrazovnom procesu te da kroz Vijeće roditelja mogu da utječu na promjene u obrazovnom sistemu. Metodologija usmjerena na učenika Psiholozi humanisti smatraju da svaka ličnost svara svoj sistem vrijednosti. Ukoliko se on mnogo razlikuje od objektivnog stanja onda nastaju problemi u prilagođavanju i učenju. Kvaščev je radio na ispitivanju mišljenja nastavnika o tome koje osobine ličnosti učenika bitno utječu na neuspjeh u školi. Rezultati istraživanja su pokazali da su to slijedeće osobine: nerazvijenost radnih navika, slaba motivacija postignuća, slaba odgovornost prema obavezama, malodušnost, neistrajnost, veoma niska i mala oblast interesovanja, nemarnost, bezbrižnost, nehajnost, emocionalna nestabilnost, pasivnost, nezrelost, slabo razvijena pronicljivost, slaba radoznalost i nerazvijenost opštih i specifičnih sposobnosti učenja, manifestovanje dubljih emocionalnih reakcija, hronična 131

132 depresija i osjećaj manje vrijednosti (Kvaščev, R.,1978). Većina drugih istraživanja su pokazala slične intelektualne i druge karakeristike djece sa poteškoćama u učenju. Zbog načina rada neprilagođenog njihovim sposobnostima, učenici sa poteškoćama u učenju, zbog stalnog doživljaja neuspjha počinju da biježe sa časova kako bi izbjegli dobivanje loših ocjena, a time izbjegli kaznu od strane roditelja. Veoma često se okupljaju grupe djece koja imaju isti problem te bježući sa časova odlaze u obližnje kladionice pored škola ili kafiće i nesvjesno upadaju u drugi problem kao što je skitnja, laganje i izbjegavanje obaveza. Zato kad se radi o pomoći učeniku koji ima poteškoće u učenju, saradnja i zajedničko djelovanje roditelja i škole su od velike važanosti. Zajednički se analiziraju i porodične i školske prilike, nastavni program i sadžaji koji najviše interesuju učenika. Interaktivnim učenjem i metodologijom koja je usmjerena na učenika, učenici se ohrabruju da iznose svoja osjećanja, stavove, misli i vrijednosti, da ih obrazlažu i dijele sa drugima u grupi. Za razliku od metodologije koja je usmjerena na nastavnika koja guši dječiju individualnost, u školi u kojoj se primjenjuje metodologija usmjerenu na dijete, cilj poučavanja jest poticanje učenika na učenje koje će rezultirati razumijevanjem i mogućnošću upotrebe naučenog. Nužan preduvjet za ostvarenje tog cilja u poučavanju jest poznavanje procesa učenja. Okvirni sistem za učenje i poučavanje u metodologiji usmjerenoj na učenika je trodjelni model poučavanja (ERR) koji nastavnicima omogućava da vode učenike kroz proces učenja. U Fazi evokacije koja je se u principu primjenjuje na početku časa i na početku učenja novog gradiva učenici se zagrijavaju nekom dobrom šalom ili navođenjem pojmova ili glavnih ideja iz sadržaja koji će se učiti kako bi oni bili za učenike izazovni, uzbudljivi i zabavni. U ovoj prvoj fazi okvirnog sistema, koja ima elemente evociranja učenika da razmisle što bi zapravo bila tema, ili pak što znaju ili što bi željeli saznati učenici vrše nekoliko značajnih kognitivnih aktivnosti. Prvo, učenici su aktivno angažovani oko prisjećanja svaga što znaju o temi a to je važno jer se trajno znanje razumije u okviru konteksta ovog što je poznato i što se shvata. Druga, jeste da je učenje aktivan, a ne pasivan proces što omogućava optimalizaciju efekata učenja. Faza evokacije nije "uvodni dio časa" jer nije uvijek jasno vremenski određena. Trajanje ovisi o složenosti oblasti kojom se bavi, predznanja učenika, postavljenih zadataka i dr. U fazi razumijevanja značenja učenici istražuju i preispituju, a rezultat te aktivnosti je zaključivanje ili shvatanje značenja gdje učenici dolaze u kontakt sa novim informacijama gradeći veze između poznatih i novih sadržaja. Nastavanici u ovoj fazi, nastoje postavljati što češće pitanja otvorenog tipa i to po svim nivoima Blumove taksonomije počev od onih najjednostavnijih (pamćenja i razumijevanja) pa do onih najsloženijih (analize, sinteze i evaluacije). Smjer pitanja ide ka divergentnim rješenjima koja u sebi sadrže sljedeća ciljna podpitanja: razjašnjavajuća potpitanja - Šta podrazumijevate, možete li reći na drugačiji način. ; produbljujuća potpitanja - Zbog čega mislite...kako bi... ; preusmjeravajuća potpitanja - Možete li to povezati sa.. ; Šta bi to značilo... ; podsjećajuća potpitanja - Šta vas još može podsjetiti na to...razoblje, druge teorije. U fazi razumijevanja značenja (Rz) učenicima se predstvlja novi sadržaj kroz tekstove, predavanja ili neki drugi oblik u okviru koje se od njih očekuje da te sadržaje ili ideje integrišu u vlastito znanje. Tokom korištenja rada na tekstu veoma često se koristi INSERT tehnika (Interactive Noting System for Effective Reading and Thinking / Interaktivni sistem označavanja za efikasno čitanje i mišljenje) koja omogućava učenicima da aktivno prate svoje razumijevanje dok čitaju zadati tekst. Da učenik nešto shvaća dokazuje time što se može služiti apstrakcijom koja mu je zadana. dok primjeniti znanje dokazuje time što se on njime ispravno služi u situaciji u kojoj putevi i načini rješavanja nisu određeni» (Bloom,1970:88).Faza Refleksije je treća faza okvirnog 132

133 sistema poučavanja. Ta faza se često zanemaruje u poučavanju, no podjednako je značajna. Upravo u fazi refleksije učenici utvrđuju novo znanje i aktivno restrukturišu svoje sheme kako bi uklopili nove pojmove. Ona svakako omogućava učenicima da osposobe svoje vještine samoprocjene svoga rada i stečenog znanja, tj. da vrše vrednovanje ili evaluaciju svog rada. Kroz ovu fazu nastave, uz primjenu interaktivnih metoda, učenici ponavljaju ideje s kojima su se susretali i značenja koja su shvatili te, propituju, interpretiraju, primjenjuju, raspravljaju, provjeravaju i proširuju ta značenja na nova područja djelovanja. U fazi refleksije učenicima se pruža prilika da razumiju novo znanje stavljajući ga u funkciju sopstvenog razumjevanja. Strategije, tehnike i metode u nastavi usmjerene na učenika U radu sa učenicima nastavnici imaju mogućnost primjene velikog broja strategija, tehnika i metoda kojih zaista ima bezbroj. Kada se tu dodaju oblici rada, načini organizovanja u parove, male i velike grupe i drugi kreativni modeli, nastavnik koji nije prethodno napravio niz priprema, je u riziku da mu učenici izmaknu kontroli, a nastava poprimi haotičnost. Nasuprot tome dobra priprema kod učenika stvara pozitivnu emocionalnu klima koja ga stimuliše da aktivno prati nastavno gradivo, ima interes za učenje i redovno dolazi u školu. Evo nekoliko općih preporuka o tome kako se može postići zadovoljavajuća emocionalno-produktivna klima i obezbijediti inkluzivno motivirajuće okruženje za sve učenike u nastavi usmjerenoj na učenike: prvi korak jeste da nastavnik upozna sam sebe na osnovu jakih i slabih strana svoje ličnosti. Samospoznaja će mu omogućiti da organizuje nastavni proces u onom kontekstu koji njemu odgovora, a da pri tome nije narušio ciljeve koji su u vezi odgojnoobrazovne ishode koji učenici trebaju da ostvare tokom obrazovnog procesa. U prvom koraku je važno da nastavnik počne da izgrađuje produktivnu klimu od samog početka što podrazumjeva prirodan odnos sa učenicima bez formalizacije situacije u kojoj se započinje rad bez velikih uvoda. Ovakav pristup je važan kako bi se kod učenika pobudilo i održalo htijenje za učenjem samo ponašanje učitelja, smatra Kyriacou, mora biti sigurno, opušteno, samouvjereno, svrhovito i treba potaknuti zanimanje za nastavu. Nervozan, nesiguran, grub i mrzovljan učitelj ne može djelovati na unapređujući način. drugi korak jeste da nastavnik upozna učenike i da omogući neformalna rad u kome se zadovoljavaju potrebe, sposobnosti i interesi učenika. Ispitivanje interesa mladih može da posluži u različite svrhe. Jenda od njih jeste da se učeniku pomogne u izboru zanimanja, daljeg usmjeravanja, planiranja, praćenja i razvoja učenika, u procesu profesionalnog savjetovanja i usmjeravanja. Nastavnik treba da ima u vidu također i prethodno iskustvo učenika; treći korak vodi ka tome da nastavnik zajedno s učenicima organizuje prostor za učenje tako da omogući stvaranje takvih uslova i situacija u kojima će učenici moći da školsko gradivo povezuju s realnim životom. Prema potrebi se s učenicima može napraviti krug, polukrug, boksovi za rad u malim grupama ili pak to sve kombinovati. Kako bi učionica bila efikasna za učenje, na početku nastave sa učenicima se donose pravila ponašanja koja će postati vremenom rutina. Potrebno je također stvaranje uslova u kojima će učenici moći da vrše samokontrolu i samoprocjenu svog rada kako bi mogli da prate postupnost ostvarivanja ciljeva kojim teže; četvrti korak se odnosi na razrede u kojima ima veći broj učenika sa različitim kognitivnim stilovima i strategijama učenja. Nastavnik treba da ovlada većim brojem metoda i tehnika učenja, primjenjujući ih naizmjenično kao bi zadovoljio individualne 133

134 potrebe svakog učenika u cilju sticanja kvalitetnog znanja i optimalnog razvoja sposobnosti za učenje i kritičko mišljenje. Ovdje je bitno da nastavnik može da prati individualni napredak učenika koji je sastavni dio vođenja i podsticanja u procesu učenja. Iako ne postoji univerzalni recept za produktvnu razrednu klimu i za mjere uloženog truda, topline u komunikaciji i slobode koja može do nje dovesti, motivacija učenika je jedan od faktora koji doprinosi efikasnijoj klimi za učenje, rad i disciplinu. Nivo aspiracije, jedan od motivacionih faktora, koji kod učenika predstavlja važnu pokretačku snagu za učenje i ponašanje. Ukoliko je nivo aspiracije veći od mogućnosti i sposobnosti pojedinca, najčešće dolazi do neuspjeha, što zavisno od drugih osobina može imati negativne posljedice različitog intenziteta uključujući i društvenoneprihvaljivo ponašanje. Rezultati brojnih istraživanja kod nas i u svijetu pokazuju da poznavanje rezultata povećava motivaciju i učinak. Nagrade i pohvale u pravilu podstiču učenike na učenje, dok ih kazna i kritika demotivira. Ako kaznu gledamo sa aspetka moralisanja, potčinjavanja i omalovažavanja sasvim je logično da se svjesna disciplina u učenju i ponašanju ne može izgraditi pritiskom na dijete. Pridike, moralne propovjedi i razna sredstva prinude koja traže bezuslovno poštovanje, slijeđenje pravila i slijepu poslušnost kod učenika lomi volju i stvara otpor prema učenju. Nastava ima norme i pravila iz kojih slijedi potreba za određenim ponašanjem. U njoj se javlja socijalna klima kojom se vrši pritisak kako bi se osigrala nastavna disciplina. Bez minimuma pritiska ne bi bio moguć nastavni rad. Sredstva socijalnog pritiska možemo podijeliti u dvije velike skupine: 1.sredstva uvjeravanja (molba, savjet ili preporuke); 2.sredstva predupređivanja prisile koja mogu biti pozitivna kao što je obećanje i nagrada i negativna kao što je prijetnja i kazna (Slatina. M 1998:53.). U novije vrijeme sve veći broj istraživanja ukazuje na nedostatke spoljašnjih podsticaja na učenike kao što su: pohvale, kazne, ukori, ocjene itd. Ističe se da takvi postupci ne motivišu ličnost za ulaganje većih napora i želju da se uči kroz cio život bez ikakvih spoljašnjih poticaja. Upravo iz tih razloga u školi koja je usmjerena na učenika pokušavaju se pronaći adekvatne stretegije rada i učenja koje omogućuju transformaciju spoljašnje motivacije u intrizičnu. U nastavi se nastoji izbjeći motivacija učenika putem pohvala, kritika, nagrada ili kazni. Generalno, nastavnici u školi koja je usmjerena na učenika vode računa o tome da učenike stimulišu za intrizičnu motivaciju koja će za rezultat imati želju za učenjem i ponašanjem u skladu sa usvojenim znanjem i činjenicama. Najbolji i najefikasniji način da se postigne to jeste izrada Idividulno Edukacijskog Programa (IEP). To znači da moramo zadovoljiti specifične potrebe djece, uočiti šta je bitno, odnosno odlučujuće za napredovanja i osposobljavanje učenika za kasniji život i oko toga koncentrisati programske sadržaje (Pepeljak, S i autori 2005:139). U takvom radu sa učenicima nastavnici nisu opterećeni dnevnim rasporedom već ih zanima samo krajnji cilj poduke koji je dio IEP. Oni naime, daju prioritet specifičnim ciljevima podučavanja u odnosu na uopštene, postavljaju zadatke učenicima umjerene teškoće a ne preteške ili prelake te uspostavljaju sistem ciljeva i potciljeva koji su približni sposobnostima i potrebama učenika. Ovo sve postižu kroz interaktivno učenje i rad u malim grupama koji imaju pozitivne efekte na postignuće, samopoštovanje, intergrupnu saradnju i pozitivne stavove prema školi. Faza evokacije nastaje tokom početka nastavnog procesa ili čak prije otpočinjanja redovnog programa koji je planiran u nastavnom procesu. U principu, ovo vrijeme je obezbijeđeno za psihološku pripremu učenika, za upoznavanje učenika sa dnevnim radom u kome se razmjenjuju bitne informacije bilo iz školskog ili porodičnog života. 134

135 Faza evokacije je prva etapa kojom počinje odgojno obrazovni proces. Dogovara se šta će se raditi i kako će se to uraditi. Sadržaji i aktivnosti su određni programom, ali se oni u ovoj etapi konkretizuju i preoblikuju s interesima učenika. Kako uz zajedničke interese odjeljenja postoje i pojedinačni interesi i potrebe, u ovoj etapi stvaramo pretpostavke za iskazvanje i jednih i drugih (Ćatić, R. 2003:203). U procesu dogovora učitelj/ica je prisutna i pozdravlja svako dijete. Obraća im se imenom i veselim izrazom lica. Djeca ulaze u učionicu i otpočinju sa nekom od aktivnosti: Aktivnosti koje se realizuju u fazi evokacije upisuju se na listi prisutnih i markiraju svoje prisustvo određenim znakom; čitaju jutarnju poruku koju su pripremili prethodnog dana zajedno sa učiteljicom, sa roditeljima ili sa svojim vršnjacima; čitaju pjesmu s panoa koju je učiteljica ranije pripremila ili neki, određeni tekst vezan za temu, eventualno gledaju fotografije, skice ili grafikone; upoznaju se sa rasporedom za taj dan i pripremaju potrebne materijale u kutićima, boksovima ili centrima; na listu papira crtaju i ukratko pišu nešto što im se dogodilo juče (bili u posjeti, u parku, pravili kolače). Učiteljica komentariše radove, koristeći ih da sa djecom porazgovara o predstavljenim događajima; djeca dovršavaju ili rade na aktivnosti koja je otpočeta prethodni dan; igraju društvene igre, listaju slikovnice i slike. Može postojati i polica sa materijalima predviđenim za to vrijeme koja se po potrebi mijenja i struktuira ako se radi na temi ili određenoj aktivnosti; pozdravljaju se ponekad na drugim jezicima; kažu jedni drugima da im je drago da se vide. Na samom početku prigodne su pojedine igre za upoznavanje i to na način da svako dijete kaže što mu je omiljeno, koju životinju, jelo ili igru voli. U kasnijim fazama to može biti uvodna zajednička aktivnost koja usmjerava pažnju učenika i motiviše ih za rad na dnevnoj temi i aktivnostima kao npr.: posmatranje određenih predmeta, čitanje priče, pjesme, pogađanje itd. za stariji uzrast predviđene su složenije aktivnosti, razgovor o značajnim događajima, čitanje članaka iz dnevnih novina koji su vezani za temu dana, različite rasprave vezane za odluke o radu i načinima rada i ponašanja u učionici i školi, prijedlozi i sl.; dijete dana ili sedmice, može nešto da kaže o sebi, donese svoje i fotografije svoje porodice, ljubimca; omiljenu knjigu, predmet dok mu druga djeca postavljaju pitanja. Može da odabere svoju omiljenu igricu ili pjesmu i da to svi zajedno izvedu. Ovo je vrijeme i za gosta, volontera, roditelja ili nekog ko može dati dobar uvod u temu; dnevne vijesti u kome se evidentira prisustvo ili odsustvo učenika, kakvo je vrijeme, koji je dan, datum i godina, koje su novosti što bi podijelili sa drugima. Ova aktivnost traje kratko, posebno u fazama kad su djeca savladala rutine. Zadržavamo se samo na dijelovima bitnim za sadržaje koje podučavamo postavljajući problemska pitanja npr. zašto je vrijeme takvo, kada i za koliko dana će se promijeniti. Faza razumijevanja značenja je središnja etapa odgojno-obrazovnog procesa u kome se realizuje tematska jedinica. Ona vremenski traje najduže i u njoj se ostvaruju odgojnoobrazovni zadaci. U ovoj etapi se razlikuju dva stepena: organizacija i izvođenje. Organizacija procesa se ostvaruje godišnjom, sedmičnom i dnevnom aritkulacijom, dok je za izvođenje najpogodniji fleksibilan raspored sati (isto, str. 205.). Kroz fleksibilan raspored sati svaki nastavnik struktuiše svoje vrijeme prema potrebama sadržaja i interesima učenika koji istražuju, preispituju i kroz pokušaje da samostalno riješe 135

136 problem kako bi dobili višestruka rješenja. Na ovaj način učenici dolaze u kontakt sa različitim informacijama gradeći veze između poznatih i novih sadržaja te ih dovode u vezu sa životnim vrijednostima koje postaju njihov obrazac u ponašanju. Aktivnosti u fazi realizacije Uvod u aktivnosti dana su planirane dan ranije tako što je njihov rapored već pripremljen i napisan na tabli ili velikom papiru. Ona počinje s konkretnim materijalima koji su vezani za temu dana kao što su, aplikacija, fotografija, priče, pjesme. Učenici se pitaju šta znaju o toj temi i šta bi voljeli da saznaju. Tema se nadovezuje na prethodni dan i prethodno iskustvo učenika. Ona se dalje grana na njene podoblasti na osnovu čega učenici prave strukturu pojmova, postavljaju ciljeve. Podučavanje teče kroz mini lekcije koja se demonstriraju i daju mogućnost da djeca samostalno rade u parovima ili u heterogenim ili homogonem grupama, po centrima ili stanicama učenja. Aktivnosti i materijali su pripremljeni unaprijed. Nekad sam nastavnik određuje koji će učenik biti u kojoj grupi i to u zavisnosti od kapaciteta grupe i individualnih sposobnosti učenika, dok je vrlo često prisutan i izbor kako samog učenika tako i grupe. Učiteljica se kreće po učionici, prati i facilitira rad grupe zadržavajući se onoliko koliko je djeci potrebno da samostalno nastave rad, posmatra učenike i eventulano pravi zabilješke. Učitelj/ica po potrebi prekida aktivnost po centrima i ponovo dovodi učenike u krug kako bi se saopštile ili prezentovale nove informacije u vidu mini lekcija koje su sada na višoj razini. Koncepti koji se primjenjuju na ovoj razini su vezani za uspostavljanje odnosa, analize, sinteze, ispitivanja kako stvari, predmeti i pojave funkcionišu koje imaju za cilj traganje za novim informacijama i činjenicama. Nakon toga djeca se vraćaju u centre/grupe. Učitelj/ica prati rad svake grupe, adaptira nove zadatke tako da su sva djeca jednako angažovana ali različito opterećena zbog individulanih razlika učenika. Ukoliko dijete brže završi učiteljica ima unaprijed planirani i ponuđeni alternativni zadatak ili složeniji nivo na istom zadatku. Čak što više, ukoliko mu treba više vremena, može mu se omogućiti odmah ili u toku dana/sedmice da radi na njemu. U ovom periodu aktivnosti trebaju biti lakše i više usmjerene k samostalnom radu. Fleksibilno raspoređeno vrijeme i aktivnosti omogućava djeci da rade prema sopstvenom ritmu, interesovanjima i mogućnostima. Djeca mogu raditi na unaprijed dogovorenim zadacima vezanim za obradu teme. Faza refleksije ili faza evaluacije podrazumijeva praćenje, ocjenjivanje i vođenje, odnosno pedagoško usmjeravanje. Odvija se bez brojive pedagoške situacije i bitno utiče na razredno-nastavnu klimu. Praćenje i ocjenjivanje se odnosi na spoznajni, doživljajni i psihomotorni aspekt obrazovanja, odnosno na biološki, socijalni i smoaktualizirajući aspekt odgoja (isto, 212). To je proces u kojoj se od učenika traži da razmisle o tome što su naučili u prethodnoj fazi, te da internaliziraju novostečeno znanje i čvrsto ga povežu s onim što već znaju. U fazi refleksije evaluiraju se zadaci koji su brižljivo planirani na početku i kojima je određeno što bi učenici mogli da znaju i što bi mogli da mijenjaju u ponašanju nakon određenih iskustva s učenjem. Aktivnosti u fazi refleksije Faza refleksije predstavlja zadnju faza rada sa učenicima koja ima za cilj provjeru naučenog tj. dokle su djeca došla i koji je nivo razumijevanja onoga što su usvojili. Potrebno je odvojiti vrijeme za sumiranje rada u grupama, prezentiranje radova, izvještavanje grupa koje uključuje interpretaciju zadataka, opis toka rada, obrazloženje korištenih strategija i postupaka za rješavanje problema, eventualne poteškoće ili kreativni pristupi te sami rezultati uz zaključak. 136

137 Veoma je značajno podučiti i podstaći djecu da jedna drugima postavljaju pitanja vezana za rad te da iznose svoje mišljenje uz obrazloženje ne samo sviđa mi se ili ne nego šta i zašto. Izvještavanje treba da uključuje svu djecu, da je smisleno i da omogućava da svi uče u protivnom je nije neophodno realizovati. Prema istraživanju zaključujemo da tradicionalan način poučavanja nije poželjan, jer se temelji na pasivnosti učenika. Iz predhodnog primjera može se zaključiti da je tradicionalno poučavanje izbjegnuto upravo iz ovih razloga te da su u procesu podučavanja korištene sljedeće strategije: ponavljanje - u cilju usmjeravanja pažnje na temu koja je bila u fokusu rada; elaboraciju sadržaja i povezivanje prethodnog znanja sa onim što se trenutno uči, parafraziranje, navođenje analogija, navođenje primjera i samopropitivanje; strukturisanje i organizacija znanja, traženje i pravljenje nove strukture znanja na bazi postojeće hijerarhije pojmova i ideja i njihove klasifikacije; smisaono nadgledanje rada, kako bi se održala svrsishodnost procesa učenja od početka pa do njegovog kraja, važno je postavljanje ciljeva i potciljeva procesa učenja. Ako se tako radi, onda će biti moguće pratiti tok i brzinu napredovanja i kranje postugnut rezultat u učenju (Stojaković, P., 2002: 257). Zaključak U nastavnom procesu sve faze nastavnikovog rada traže adekvatne metodske postupke. Nije moguće jednu fazu metodski suprostaviti nekoj drugoj a da se proces pedagoškog djelovanja ne naruši. Otuda su konačni ishodi procesa tj. produkta učenje određeni metodskim nastojanjima i postupanjima iz svih faza nastavnog rada. Oni omogućavaju razmjenu informacija i pomažu da učenici sagledaju problem i formiraju vlastiti sud koji može da koriguje ponašanje koje je odmjereno s druge perspektive. Dakle rad u interakciji s drugim učenicima na zajedničkom problemu ili zadatku, pokazuje se kao snažan podsticaj kognitivnom razvoju učenika. Upravo nastava i odgoj imaju smisla samo ako pomažu učeniku tamo gdje on može postići uspjeh uz pomoć ostalih a ne u onome u čemu može samostalno da radi. Nastava usmjerena na učenika je zanimljivija i jače motivirajuća od klasičnog modela poučavanja. Kroz interaktivan rad učenici se fokusiraju na krajnje ishode učenja te aktivnije sudjeluju u nastavi koja im omogućava da kritički promišljaju o temama, međusobno izmjenjuju mišljenja i iznose vlastito stajalište. S aspekta preventivnog rada s učenicima po pitanju poremećaja ponašanja, ambijent škole je najpogodniji za intervencije u razredu. Primjena interaktivnih tehnika, metoda i drugih vidova usmjeravanja može da koristi učeniku u ojačavanju socijalnih vještina i društvene prihvaćenosti, te oblikovanju poželjnih društvenih postupka pomoću ovakvog vida potkrepljenja. 137

138 Literatura 1. Ćatić, R., (2003.): Osnovi didaktike, Pedagoški fakultet u Zenici, (str ) 2. Bloom,s. B., (1970):Taksonomija ili klasifikacija obrazovnih ciljeva, Beograd (str. 70, 88) 3. Krneta, LJ.,(1981.):Škola na putevima progresa, IGKRO, Svjetlost Sarajevo (str.180). 4. Kvaščev,R., (1978) Modeliranje procesa učenja, Beograd. BIGZ 5. Mandić P i Dr. Nedeljka Gajanović (1991): Psihologija u službi učenja i nastave, Lukavac,( str.217) 6. Muminović,H.(2000): Mogunosti efikasnijeg učenja u nastavi, DES, Sarajevo (str. 47). 7. Pepeljak,S i autori, (2005.):Put ka inkluzivnoj školi, Javna ustanova OŠ Simin Han, Tuzla (str.139.). 8. Stojaković Petar, (2002):Psihologija za nastavnike, Banja Luka (str. 110,125, 257) 9. Slatina, M., (1998.): Nastavni metod, Sarajevo (str.53, 70.) 10. Stevanović,M.,(1998.): Metoda recepcije u nastavi, R&S, Tuzla, (str.21). 11. Terhart, E., (1997): Metode poučavanja i učenja, EDUCA,Zagreb,(str.41). 138

139 A MOTOROS KÉPESSÉGEK FEJLETTSÉGE ÉS A TANULMÁNYI EREDMÉNY KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS ELEMZÉSE Lepeš Josip, Halasi Szabolcs Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka Összefoglaló A kapott három jelentős tényező a kognitív és az antropológiai jellemzők független működését mutatják, ami nincs összhangban az eddigi kutatások többségével, ebből viszont az következik, hogy ezt a területet tovább kell kutatni ahhoz, hogy meg lehessen érteni mindazokat a tényezőket, amelyek kihatással vannak az akadémiai eredményekre. Ezekből az eredményekből megállapítható, hogy az iskolai osztályzat sem megfelelő mérőeszköze az ilyen kutatásoknak; az antropológiai jellemzők és a kognitív képességek közötti viszony felméréséhez más mérőeszközöket kell alkalmazni. Kulcsszavak: testi fejlődés mutatói, motoros képességek, mérőeszközök The analysis of the relationship of scholastic records and the development of motor skills Summary The three important factors that are received show the independent functioning of cognitive and anthropological attributes that is not in accordance with the most recent research and it leads us to the conclusion that further research are required on this field in order to make sense of all the factors that have an effect on academic results. From these results we can conclude that marks in school are not the appropriate instruments for such research, so for the evaluation of the relation between anthropological characteristics and cognitive abilities other kinds of instruments must be developed. Keywords: anthropological attributes, motor abilities, instruments. Bevezető A gyermek növekedése és fejlődése folyamán számos fizikai és funkcionális jellegű, érzelmi és megismerési változás történik, de változik a gyermek önértékelési képessége és az önmagáról alkotott kép is. A testnevelő órákon az antropometriai jellegzetességek, a motorikus és funkcionális képességek jutnak kifejezésre, és ezeket figyelemmel kísérjük, ellenőrizzük és értékeljük, illetve osztályozzuk. Azért is választottuk ezt a témát egyfelől, mert az antropológiai jellemzők, a testmozgás, a testtömeg és az iskolai tanulmányi eredmény közötti összefüggés megértése kivételes jelentőségű, hiszen segíthet az iskoláknak a testnevelő órák tantervének összeállításában. Ez a tanulmány arra kísérel meg választ adni, hogy milyen és mekkora 139

140 szerepe van a gyermeki szervezet egyes dimenzióinak, az antropológiai jellemzőknek az iskolai értékelési rendszer vonatkozásában. Amikor bio-pszicho-szociális lényről beszélünk, a kutatások a gyermek állapotával, növekedésével-fejlődésével és az alábbi antropológiai jellemzők közötti viszonyokkal foglalkoznak: - egészségi állapot - a test morfológiai tulajdonságai - funkcionális képességek - kognitív (intellektuális) képességek - konatív jellemzők (személyiségjegyek) - értékek és a hozzáállás - mikro szociális státusz - szociális státusz Planinšec (2002) az iskoláskor előtti korosztály motorikus és kognitív képességei között jelentős összefüggést állapított meg, mind a kisfiúk, mind a kislányok esetében. Bala, Sabo és Popović (2005) pozitív összefüggést állapítottak meg az iskoláskor előtti korosztály motorikus képességei és az iskolaérettség között, és arra a következtetésre jutottak, hogy a motoros képességek fejlesztése az iskoláskor előtti korosztály esetében kivételes jelentőségű. Nourbakhsh (2006) összefüggést állapított meg az 5. osztályos leányok percepciósmotoros képességei és az iskolai tanulmányi eredményei között. Livesey és munkatársai (2006) megállapították, hogy a motorikus feladatok elvégzése, a motorikus funkciók és az iskoláskor előtti korosztály viselkedése között összefüggés van és azok megállapíthatók. Catenassi és munkatársai (2007) kutatásaikkal megállapították, hogy nincs statisztikailag értékelhető jelentős összefüggés a 4-6 éves korosztály BMI-je és motorikus képességeik között. Kaestner és Grossman (2008), a túlsúlyos testtömeg iskolai előmenetelre kifejtett hatását vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az 5-12 éves túlsúlyos gyermekek hasonló iskolai eredményeket érnek el, mint a normális testtömegű gyermekek. Hollar és munkatársai (2010) pozitív korrelációt állapítottak meg a BMI és az tanulmányi előmenetel között. Az eddigi kutatások legtöbbje pozitív korrelációt állapított meg a motoros és kognitív tulajdonságok között, a korai gyermekkortól a felnőttkorig. Kutatómunkánk ezeknek a viszonyoknak a felderítését célozta meg az általános iskola alsós korosztályát vizsgálva. A kutatás célja az egyes antropológiai jellemzők és a kognitív képességek, illetve az egyes tantárgyak és az összesített iskolai eredmény közötti összefüggések vizsgálata volt. Kutatási módszerek Vizsgált minta: 75 gyermek (35 fiú és 38 lány), a magyarkanizsai általános iskola osztályos tanulói, átlagéletkor 8,5 év. A változók mintája: Iskolai előmenetel: a változók mintáját a felsorolt tantárgyakból kapott, az iskolai naplókból év végén kigyűjtött nyolc osztályzat és az év végi osztályzat (év végi összesített tanulmányi eredmény) képezte. Tanulmányi átlageredmény US, Szerb nyelv SJ, Matematika MAT, Természet és társadalom PiD, Zenei nevelés MK, Képzőművészet - LK, Testnevelés - FZ, Hittan VE, Angol nyelv ENGL. 140

141 Antropometriai jellemzők: az antropológiai jellemzők mérése az IBP standard alapján történt: TV (testmagasság), TT (testtömeg), BMI. Motoros képességek: a változókat az alábbiakban felsorolt hét motorikus képesség-teszt képezte, a teszteket három tétel szerint értékeltük, kiszámoltuk a számtani középet, és további elemzésre használtuk: végtagmozgás - kézzel érintés (gyorsaság) helyből távolugrás (explozív erő) akadálypálya hátrafelé (koordináció) törzsemelés (repetitív erő) előrenyúlás terpeszben (hajlékonyság) függés hajlított karral (statikus erő) keresztben állás fekvő kockán (egyensúlyi teszt) Funkcionális képességek: funkcionális képesség tesztelése F3 (3 perces futás) Adatfeldolgozási módszerek: Minden változóra kiszámoltuk az alapvető leíró paramétereket: a számtani közép, a standard eltérés, a középérték, a csúcsosság és a lapultság eloszlása, valamint az eloszlás normalitása Kolmogorov Szmirnov teszttel készült. A vizsgált változók közötti összefüggés mértékeként a Pearson-féle korrelációs együtthatót (a kapcsolat szorosságának foka 0,05) használtuk. A vizsgált terület szerkezetének megállapítására a faktoriális analízist használtuk. Eredmények 1. táblázat: A tanulmányi átlageredmény és minden tantárgy érdemjegyének általános leíró paraméterei. N AS Min Max SD Mod Frekvencia Skewness Kurtosis KStest US 73 4,59 3,00 5,00 0,57 5,00 46(63,1%) -1,04 0,13 * SJ 73 4,16 2,00 5,00 0,85 5,00 30(41,1%) -0,74-0,16 * MAT 73 4,26 2,00 5,00 0,85 5,00 35(47,9%) -0,95 0,17 * PID 73 4,22 2,00 5,00 0,85 5,00 33(54,8%) -0,86-0,02 * MK 73 4,71 3,00 5,00 0,54 5,00 55(75,3%) -1,74 2,22 * LIK 73 4,84 4,00 5,00 0,37 5,00 61(83,5%) -1,85 1,46 * FV 73 4,85 4,00 5,00 0,36 5,00 62(84,9%) -1,99 2,03 * VE 71 4,80 3,00 5,00 0,43 5,00 58(81,6%) -2,08 3,67 * ENGL 73 4,25 2,00 5,00 0,88 5,00 35(47, -1,02 0,29 * * a KS teszt 0,01 szinten jelentős 9%) 2. táblázat: Az antropológiai jellemzők általános leíró paraméterei N AS Min Max SD Skewness Kurtosis KS-test MSD ,78 80,00 180,00 22,08 0,15-0,02 MIV 73 29,47 2,00 98,00 19,50 0,88 0,57 MPN 73 21,93 10,00 56,00 8,78 1,90 4,36 * MTR 73 34,74 23,00 51,00 8,62 0,33-1,32 * MPR 73 51,59 30,00 86,00 11,80 0,55 0,27 MPT 73 27,40 10,00 55,00 9,89 0,12 0,65 F ,71 144,00 960,00 152,75-0,03 0,55 MSUK 73 30,62 2,00 150,00 35,61 1,99 3,86 * ATT 73 34,51 19,00 59,00 9,03 0,73 0,38 ATV ,48 120,00 161,00 9,83 0,17-0,74 BMI 73 17,53 9,83 26,63 3,23 0,80 0,76 * * a KS teszt 0,01 szint en jelen tős. 141

142 Az általános leíró paraméterekből látható, hogy az összes tanuló tanulmányi átlageredménye 4,6, a középérték 5, amit az alsós diákok összesen 63%-a ért el. A tanulók továbbá minden tantárgyból kitűnő átlageredményt értek el a szerb nyelv, a matematika, természet és társadalom ismeretek és az angol nyelv kivételével, annak ellenére, hogy ezeknél a tantárgyaknál is az osztályzat középértéke kiváló. A korrelációs együtthatók kiszámításával megállapítást nyert, hogy nincs jelentős statisztikai összefüggés az antropológiai jellemzők és a tanulmányi eredmény között, míg jelentős pozitív összefüggés észlelhető az iskolai tantárgyi osztályzatok és az általános eredmény között. Nyilvánvaló továbbá, hogy jelentős összefüggés van az antropológiai terület változói között. Elmondható tehát, hogy a változók csoportosulását egyfelől az iskolai eredmény és az egyes tantárgyak osztályzatai határozzák meg, másfelől pedig az antropológiai jellemzők. A változók kapcsolati struktúrájának megállapítására elkészült a lényeges tényezők kiválasztásának faktorelemzése a főkomponensek normalizált varimax rotációjával. 3. táblázat: A kapott tényezők jellemző értékei Tip. érték, % Kumulatív Kumulatív 1.Tényező 5,49 Total 27,46 5,49 27,46 2.Tényező 3,76 18,82 9,26 46,28 3.Tényező 2,54 12,69 11,79 58,97 A főkomponensek kiválasztási kritériumával három jelentős komponenst kaptunk, amelyek a vizsgált terület változóinak összesen 59%-ra adnak magyarázatot. 4. táblázat: a főkomponensek mátrixai MSD 0,16 0,70 0,45 MIV -0,20-0,39 0,43 MPN -0,15-0,53-0,54 MTR 0,16 0,85 0,10 MPR -0,17 0,54-0,07 MPT 0,22 0,66 0,41 F3 0,12 0,48 0,15 MSPK -0,11 0,07 0,32 ATT 0,31 0,52-0,74 ATV 0,33 0,75-0,26 BMI 0,17 0,15-0,85 US -0,92 0,16 0,00 SJ -0,82 0,29-0,17 MAT -0,84 0,12-0,04 PID -0,90 0,07-0,14 MK -0,73 0,28-0,07 LIK -0,48 0,29-0,08 FV -0,30-0,08 0,40 VE -0,68 0,00-0,06 ENGL -0,85 0,08 0,02 5. táblázat: a jelentős tényezők mátrixai MSD 1. Faktor -0,04 2. Faktor 0,84 3. Faktor 0,12 MIV 0,02-0,21 0,57 MPN 0,09-0,72-0,25 MTR 0,06 0,83-0,26 MPR 0,31 0,42-0,22 MPT -0,10 0,79 0,07 F3-0,01 0,51-0,07 MSPK 0,07 0,18 0,29 ATT -0,04 0,22-0,93 ATV -0,08 0,62-0,58 BMI 0,01-0,18-0,86 US 0,91-0,03 0,17 SJ 0,89 0,05-0,05 MAT 0,83-0,06 0,13 PID 0,90-0,16 0,07 MK 0,78 0,09 0,02 LIK 0,55 0,14-0,06 FV 0,20 0,04 0,46 VE 0,65-0,14 0,12 ENGL 0,82-0,07 0,20 142

143 6. táblázat: a kapott tényezők közti interkorreláció A tényezők közti korreláció 1Tényező 2 Tényező 3 Tényező 1 Tényező Tényező 1,00-0,03 TényezőTényező 0,19 2 Tényező -0,03 1,00-0,15 3 Tényező 0,19-0,15 1,00 A jelentős tényezők mátrixából észlelhető, hogy az első tényezőt az US, PID, SJ, MAT, ENGL, MK, VE és LIK változók képezik, és azt iskolai eredmény -nek is nevezhetjük. A második tényező a motoros és funkcionális képességek, amely a MSD, MTR, MPT, MPN, F3, ATV i MPR változókból áll. A harmadik tényezőt az ATT, BMI, ATV, MIV és FV változók képezik és az morfológiai tényező -nek is nevezhető. Látható, hogy azt a tényezőt a MIV (statikus erő) változó is képezi, a MIV teszt eredményét nagymértékben az antropometriai jellemzők határozzák meg, főleg a testtömeg. A kapott tényezők közötti összefüggések eredményei arra utalnak, hogy egyik tényező között sincs statisztikailag jelentős összefüggés, így megállapítható, hogy a vizsgált terület minden dimenziója független. Következtetés Annak ellenére, hogy több kutató: (Planinšec (2002), Bala, Szabó és Popović (2005), Nourbakhsh (2006), Livesey és munkatársai (2006), Vrbanac, Bonacin és Širić (2008), korábbi kutatásai összefüggést állapítottak meg a motorikus képességek és a kognitív dimenziók között, ez a kutatás ilyen kapcsolatot nem állapított meg. Ezekből az eredményekből leszögezhető, hogy az iskolai eredményt kizárólag a többi tantárgyban elért eredmény határozza meg, ami természetes, hiszen az egyes tantárgyak átlageredményének emelkedésével megnövekedik az összesített átlageredmény is. Ezeknek az eredményeknek a másik oka az osztályzatok elosztásával magyarázható. A leíró mutatókból látható ugyanis, a tanulók 63%-a kitűnő eredményt ért el, 93%-a pedig jele és kitűnő eredményt. Ezekből az eredményekből megállapítható, hogy az iskolai osztályzat nem megfelelő mérőeszköze az ilyen kutatásoknak; az antropológiai jellemzők és a kognitív képességek közötti viszony felméréséhez más mérőeszközöket kell alkalmazni. Tekintet nélkül azonban e kutatás eredményeire, a szerzők egyetértenek abban, hogy a motoros képességek és készségek fejlettségének kivételes jelentőségű szerepe van az iskolai előmenetel és a gyermek teljes körű fejlődése szempontjából. Összefoglalás A magyarkanizsai általános iskola 75 tanulóját vizsgálva arra kerestük a választ, hogy van-e összefüggés az antropológiai jellemzők és a tanulmányi előmenetel között az alsós korosztály esetében. A kapott három jelentős tényező a kognitív és az antropológiai jellemzők független működését mutatja, ami nincs összhangban az eddigi kutatások többségével, ebből viszont az következik, hogy ezt a területet tovább kell kutatni ahhoz, hogy meg lehessen érteni mindazokat a tényezőket, amelyek kihatással vannak az akadémiai eredményekre. Ezekből az eredményekből megállapítható, hogy az iskolai osztályzat sem megfelelő mérőeszköze az ilyen kutatásoknak; az antropológiai 143

144 jellemzők és a kognitív képességek közötti viszony felméréséhez más mérőeszközöket kell alkalmazni. Szakirodalom 1. Bala,G. (1980). Struktura i razvoj morfoloških i motoričkih dimenzija dece SAP Vojvodine, Novi Sad, Fakultet fizičke kulture 2. Bala, G., Sabo, E., Popović, B. (2005). Relationship between motor abilities and school readiness in preschool children. Kinesiolgia Slovenica, 11,1. 3. Catenassi, Z. i sar (2007). Relationship between body mass index and gross motor skill in four to six year-old children. Bras Med Esporte 13, Đorđić,V.(2007), Posturalni status predškolske dece. U G. Bala (ur.), Antropološke karakteristike i sposobnosti predškolske dece (str ). Novi Sad: Fakultet sporta i fizičkog vaspitanja 5. Hollar, D. i sar. (2010). Effect of a Two-Year Obesity Prevention Intervention on Percentile Changes in Body Mass Index and Academic Performance in Low-Income Elementary School Children. American Journal of Public Health. 6. Kurelić,N., Momirović,K., Stojanović, M., Šturm,J., Radojević, Đ. i Viskić-Štalec, N. (1975). Struktura i razvoj morfoloških i motoričkih dimenzija omladine, Beograd: Institut za naučna istraživanja Fakulteta za fizičko vaspitanje 7. Livsey, D. i sar. (2006). The relationship between measures of executive function, motor performance and externalising behaviour in 5-and 6-year old children. Human Movement Science, Nourbakhsh, P. (2006). Perceptual-motor abilities and their relationships with academic performance of fifth grade pupils in comparison with oseretsky scale. Kinesiology, Planinšec, J. (2002). Relations between the motor and cognitive dimensions of preschool girls and boys. Perceptual and Motor Skills, Shore, Stuard M. (2008). Decreased Scholastic Achievement in Overweight Middle School Students. Obesity, Vrbanac, D., Bonacin, D., Širić, V. (2008). Some parameters referring to physical development of the secondary school female students and their school success. Acta Kinesiologica, 2 (2008), (4/2006),

145 КOMPETENCIJE STUDENATA BUDUĆIH UČITELJA ZA IDENTIFIKACIJU UČENIKA POTENCIJALNO DAROVITIH ZA MATEMATIKU Doc. dr Sanja M. Maričić 1, prof. dr Krstivoje Špijunović 2 Univerzitet u Kragujevcu, Učiteljski fakultet u Užicu, Srbija 1 Univerzitet u Kragujevcu, Učiteljski fakultet u Užicu, Srbija 2 Apstrakt Uvod Problem koji vekovima privlači pažnju brojnih istraživača, oblast u kojoj je dato mnogo teorijskih stavova, ali i oblast u kojoj postoje brojna otvorena pitanja jesu daroviti učenici. Međutim, uprkos takvom interesovnju među teoretičarima i praktičarima, još uvek ne postoji opšta saglasnost o tome šta je darovitost, a posebno kog učenika možemo smatrati darovitim za matematiku. Umesto toga imamo veliki broj otvorenih pitanja i problema vezanih za određenje pojma darovitosti i identifikaciju učenika potencijalno darovitih za matematiku. Rana identifikacija učenika darovitih za matematiku, po mišljenju autora, predstavlja prvi i veoma značajan korak u planiranju i organizaciji rada sa njima. Metod U istraživanju je korišćena deskriptivna naučno-istraživačka metoda zasnovana na primeni tehnike anketiranja. Uzorak je činilo 285 studenata završne godine studija na smeru učitelj u Republici Srbiji i Republici Srpskoj. Istraživanje je imalo za cilj da se ispita osposobljenost studenata budućih učitelja u toku redovnih studija za identifikaciju učenika potencijalno darovitih za matematiku, kao i njihovo mišljenje o važnosti pojedinih indikatora koji mogu poslužiti za takvu identifikaciju. Rezultati s diskusijom Rezultati istraživanja pokazuju da učitelji u toku redovnih studija ne stiču dovoljno znanja o identifikaciji učenika potencijalno darovitim za matematiku, da veruju u neke od ukorenjenih pogrešnih stavova o učenicima potencijalno darovitim za matematiku, kao i da neadekvatno procenjuju važnost pojedinih indikatora matematičke darovitosti. Zaključak U zaključku ukazuju na potrebu obogaćivanja programa metodike nastave matematike i dopunu studijskih programa učiteljskih fakulteta uvođenjem odgovarakjućih nastavnih 145

146 predmeta u okviru kojih bi studenti sticali kompetencije neophodne za identifikaciju i organizaciju rada sa učenicima potencijalno darovitim za matematiku. Ključne reči: učenici daroviti za matematiku, darovitost, identifikacija darovitih, obrazovanje učitelja, matematika. Literatura 1. George, D. (2005). Obrazovanje darovitih: kako identificirati i obrazovati darovite i talentirane učenike. Zagreb: Educa. 2. Gojkov, G. i dr. (2002). Rana identifikacija darovitosti. Vršac: Viša škola za obrazovanje vaspitača. Competences of Students Future Teachers for Identifying Pupils Potentially Gifted for Mathematics Sanja M. Maričić, PhD 1, Krstivoje Špijunović, PhD 2 University of Kragujevac, Teachers' Training Faculty in Užice, Serbia 1 University of Kragujevac, Teachers' Training Faculty in Užice, Serbia 2 Abstract Introduction A problem that has attracted attention of numerous researchers through centuries, an area covered with various theoretical statements, but also an area full of open issues, are gifted students. However, despite such interest among theoreticians and practitioners, there is still no general consensus on what exactly is giftedness, and especially what pupils can be considered mathematically gifted. Instead, we have a great number of open issues and problems concerning the definition of the concept of giftedness and the identification of pupils potentially gifted for mathematics. In the opinion of the authors of this paper, early identification of pupils potentially gifted for mathematics represents the first and a very important step in planning and organising work with such pupils. Method In this research, we used the descriptive scientific method, based on the application of the questionnaire technique. Study sample consisted of 285 final-year students of teachers' training faculties in the Republic of Serbia and the Republic of Srpska. The aim of this research was to determine in what degree were the students future teachers, during their undergraduate studies, in capacity to identify pupils potentially gifted for mathematics, and to establish their opinion on the importance of certain indicators that could serve for such identification. Results with Discussion Results of this research show that teachers during their undergraduate studies do not acquire enough knowledge on identification of pupils potentially gifted for mathematics, 146

147 that they believe in certain rooted, but wrong attitudes on pupils potentially gifted for mathematics, and that they inadequately assess the importance of certain indicators of mathematical giftedness. Conclusion In the conclusion, we indicate the need for enriching the program for methodology of mathematics and additions to the study programs of faculties for teachers' training, by introducing appropriate curricula, within which students would acquire competences necessary for identifying and organising work with pupils potentially gifted for mathematics. Key Words: pupils gifted for mathematics, giftedness, identification of gifted pupils, teachers' training, mathematics. 1. George, D. (2005). Obrazovanje darovitih: kako identificirati i obrazovati darovite i talentirane učenike. Zagreb: Educa. 2. Gojkov, G. i dr. (2002). Rana identifikacija darovitosti. Vršac: Viša škola za obrazovanje vaspitača. Кompetencije studenata budućih učitelja za identifikaciju učenika potencijalno darovitih za matematiku * Doc. dr Sanja M. Maričić 1, prof. dr Krstivoje Špijunović 2 Univerzitet u Kragujevcu, Učiteljski fakultet u Užicu, Srbija 1 Univerzitet u Kragujevcu, Učiteljski fakultet u Užicu, Srbija 2 Uvod Mada početke interesovanja za problem darovitosti nalazimo još u drevnoj Kini u kojoj se Konfučije zalagao za sistematsku selekciju i podsticanje darovite ( božanske ) dece, prve naučne radove iz ove oblasti objavio je F. Galton tek u XIX veku. Od tog vremena do današnjih dana interes za darovitu decu stalno je u porastu. Tome su u XX veku, svojim radovima, posebno doprineli L. Terman, L. Hollingworth, J. Stanley, F. Baumgarten, W. Stern, J. Freeman, K. Heller i drugi. Značajan doprinos proučavanju darovite dece u Srbiji dali su R. Kvaščev, B. Đorđević, S. Maksić, J. Šefer i drugi. Uprkos takvom interesovnju, kako među teoretičarima, tako i među praktičarima, još uvek ne postoji opšta saglasnost o tome šta je darovitost, odnosno kog učenika možemo smatrati darovitim. Umesto toga postoji širok spektar određenja, pristupa, modela, kao i veliki broj otvorenih pitanja i problema vezanih za određenje pojma darovitosti i identifikaciju darovite dece. U tom kontekstu Starko (2000), s pravom, ističe da su pokušaji određenja darovitosti brojni koliko i sami teoretičari u ovom području (Prema: Štula, 2007: 185). * Rad je nastao u okviru projekta Nastava i učenje: problemi, ciljevi i perspektive, br , čiji je nosilac Učiteljski fakultet u Užicu, a koji finansira Ministarstvo prosvete i nauke Republike Srbije. 147

148 Darovitost se može posmatrati iz raznih uglova i procenjivati na osnovu različitih kriterijuma. Osim toga, postoji veliki broj laičkih shvatanja darovitosti, pa čak i pogrešnih verovanja, predrasuda i zabluda o darovitima kao što su: 1) Opšta darovitost darovito dete mora biti uspešno u svim područjima, 2) Talentovano, ali ne i darovito darovitom decom se nazivaju deca koja imaju visoke sposobnosti u akademskom području (školska postignuća), dok su deca sa visokim sposobnostima u umetnosti talentovana i ne smatraju se darovitom; 3) Darovita deca imaju iznadprosečan koeficijent inteligencije; 4) Darovitost je potpuno urođena; 5) Darovitost je u potpunosti rezultat velikog truda i rada; 6) Darovitu decu stvaraju preambiciozni roditelji; 7) Darovita deca su bolje adaptirana, popularnija i srećnija od prosečne dece; 8) Sva su deca darovita; 9) Darovita deca postaju slavni i kreativni pojedinci kada odrastu (Winner, 2005: 1 9; Cvetković-Lay, 2010: 23 35). Razumevanje navedenih i drugih stavova o darovitim učenicima bitno je, jer krajnje posledice naših pojedinačnih, pogrešnih unutrašnjih definicija dugoročno utiču i na (ne)prepoznavanje važnosti ulaganja u darovite i njihovo obrazovanje i kasnije profesionalno usmeravanje i potporu u karijeri (Cvetković-Lay, 2010: 24). Kada je u pitanju darovitost učenika za matematiku onda treba istaći da je njeno razmatranje započeto u konteksktu razmatranja darovitosti uopšte, a intenzivirano u kontekstu proučavanja inteligencije. U faktorskim modelima strukture intelekta izdvojeni su elementi koji bliže određuju matematičku darovitost. Ti elementi su, najčešće, identifikovani kao sposobnost apstrahovanja, generalizacije, reverzibilnosti, fleksibilnosti, fluentnosti ideja (Wieczerkowski et all, 2000). Vremenom se shvatanja matematičke darovitosti dopunjuju kognitivnim elementima, metakognitivnim (razumevanje matematičkog problema, preispitivanje ispravnosti vlastitog razumevanja matematičkog problema, planiranje strategije u rešavanju matematičkog problema, praćenje vlastitog napredovanja u rešavanju problema) i nekognitivnim sposobnostima (istrajnost u rešavanju problema, emocionalna stabilnost, osetljivost i slično). Danas se matematička darovitost najčešće shvata kao kompleksan fenomen u okviru koga je moguće identifikovati nekoliko dimenzija kao što su: specifične matematičke sposobnosti, afektivno-motivacioni faktori, pozitivni stavovi prema matematici i pozitivni self-koncept u aspektu procene vlastitih sposobnosti bavljenja matematikom (Wieczerkowski et all, 2000; prema: Štula 2006: 494). Međutim, i navedeno određenje matematičke darovitosti je dosta uopšteno. Jasnije i konkretnije određenje matematičke darovitosti podrazumevalo bi izdvajanje matematičkih sposobnosti koje poseduju ova deca, definisanje afektivno-motivacionih faktora, kao i određenje šta se podrazumeva pod pozitivnim stavom prema matematici. Nepostojanje jedinstvenog određenja pojma darovitosti za matematiku direktno se odražava na problem identifikacije učenika koji ovu sposobnost poseduju, kao i na оdređivanjе strategije rada sa njima. Zbog značaja koji darovitost za matematiku ima, poslednjih godina pokrenuti su brojni projekti, poput projekta MATH.EU (Identification, Motivation and Support of Mathematical Talents in European Schools, ) s ciljem da se skrene pažnja akademske i šire javnosti na važnost identifikacije, motivacije i podrške deci koja imaju dara za matematiku. Identifikacija učenika potencijalno darovitih za matematiku od naročite je važnosti, jer predstavlja prvi korak u organizovanom radu sa ovom kategorijom učenika. U tom smislu DŽ. Friman naglašava da bez obzira na što je darovitost lični potencijal ona je i 148

149 nacionalni resurs i budući tok svakog društva zavisi od razvoja potencijala njegove mladeži. Nijedno društvo ne može podneti da ga izgubi (Freeman, 2001: 1). Iz tih razloga identifikacija dece potencijalno darovite za matematiku treba da započne još u okviru predškolskog vaspitanja i obrazovanja, a naročito je značajna u početnoj nastavi matematike. Naravno, identifikacija učenika potencijalno darovitih za matematiku zahteva učitelja koji je osposobljen da tu identifikaciju vrši na pravi način. Međutim, rezultati istraživanja i iskustva iz prakse ne ulivaju optimizam kada je u pitanju ta osposobljenost. U tom kontekstu R. Grandić ističe da dodiplomska obuka u ovom području nije organizovana na adekvatan način, što iziskuje niz unapređenja. U tom smislu potrebno je otkloniti i nadoknaditi propuste u programima dodiplomskih studija, razviti posebne programe postdiplomskog obrazovanja za rad sa darovitim učenicima (2009: ). Po mišljenju I. Ferbežera nastavnici su skloni da u postupku indentifikacije preterano posmatraju vredne, prilagodljive učenike, a previđaju one koji nisu zainteresovani za školu, koji nisu usvojili metode učenja i koji imaju niske aspiracije (2002: 129). Iste stаvove iznosi i B. Đorđević, koja naglašava da bi sadašnji i budući nastavnici trebalo da dobiju više znanja o fenomenu darovitosti i njegovom manifestvovanju, kao i o svojstvima darovitih učenika (1995: 213). Potvrdu navedenih rezulatata daje i istraživanje u kome se navodi da su najviše znanja o identifikaciji učenika potencijalno darovitih za matematiku učitelji stekli na seminarima stručnog usavršavanja (35,4%) i samostalnim proučavanjem literature (30,8%), ali i kroz nastavnu praksu i razmenu iskustva sa kolegama (22,6%), dok je najmanji broj učitelja (11,2%) komptencije za identifikaciju učenika darovitih za matematiku stekao u toku redovnih studija (Maričić i sar, 2012: 117). Otuda i sve više zahteva da u okviru bazičnog obrazovanja učitelji steknu neophodna znanja o učenicima darovitim za matematiku, identifikaciji ove dece i organizovanju rada sa njima. Na taj način bi se omogućilo, ne samo osposobljavanje učitelja za identifikaciju potencijalno darovite dece, već i za rad sa ovom decom, prilagođavanje nastavnog programa potrebama darovitih, osposobljavanje za razumevanje emocionalnih i socijalnih karakteristikа i potreba ove dece i drugo. Nažalost, u studijskim programima za obrazovanje učitelja i nastavnika retki su nastavni predmeti koji imaju za cilj osposobljavanje studenata za rad sa darovitom decom. Kada su u pitanju programi studijskog predmeta Metodika nastave matematike ovi sadržaji, ukoliko ih i ima, obuhvataju samo mali deo ovog problema. S obzirom na činjenicu da osposobljenost učitelja za identifikaciju učenika potencijalno darovitih za matematiku predstavlja osnovni uslov za identifikaciju i rad sa njima želeli smo da ispitamo u kojoj meri su studenti završne godine studija na fakultetima koji obrazuju učitelje osposobljeni za ovaj posao. Metod Istraživanjem smo želeli da ispitamo: 1) Samoprecepciju studenata budućih učitelja o tome u kojoj meri su u toku redovnih studija osposobljeni za identifikaciju učenika potencijalno darovitih za matematiku. 2) Stavove studenata budućih učitelja o nekim predrasudama o učenicima potencijalno darovitim za matematiku. 3) Stavove studenata budućih učitelja o važnosti pojedinih indikatora potencijalne darovitosti za metamatiku. 149

150 Istraživanje je zasnovano na primenjeni deskiptivne metode. U toku prikupljanja podataka korišćen je istraživački postupak anketiranje, za čije potrebe je konstruisan anketni upitnik i skala Likertovog tipa u kojoj se su studenti izjašnjavali izborom jednog od pet ponuđenih stavova. Istraživanje je obavljeno krajem maja godine. Uzorak istraživanja odabran je iz populacije studenata završne godine fakulteta koji obrazuju učitelje u Republici Srbiji i Republici Srpskoj. Istraživanje je sprovedeno na uzorku od 285 studenata završne godine studija na smeru učitelj Učiteljskog fakulteta u Užicu, Učiteljskog fakulteta u Vranju i Filozofskog fakulteta u Istočnom Sarajevu (odsek za razrednu nastavu). Rezultati istraživanja i diskusija 1. Prvim istraživačkim zadatkom želeli smo da ispitamo samoprecepciju studenata budućih učitelja o kompetencijama koje su stekli za identifikaciju učenika potencijalno darovitih za matematiku. Obrazovanjem u toku redovnih studija za identifikaciju učenika potencijalno darovitih za matematiku zadovoljno je 79 ili 22,72% anketiranih studenata. Oni su se izjasnili da su u toku studija stekli dovoljno znanja neophodnih za identifikaciju učenika potencijalno darovitih za matematiku (Tabela 1). Najveći broj anketiranih studenata (171 ili 60%), smatra da su u toku studija delimično stekli znanja neophodna za identifikaciju učenika potencijalno darovitih za matematiku, dok 35 ili 12,28% studenata smatra da su im znanja koja su stekli u toku studija nedovoljna. Tabela 1. Osposobljenost studenata u toku redovnih studija za identifikaciju učenika potencijalno darovitih za matematiku Dovoljno Delimično Nedovoljno Ukupno f % 27, , Dobijeni rezultati gotovo su identični sa rezultatima koje smo dobili ispitujući mišljenja učitelja, koji rade u osnovnim školama na teritoriji Republike Srbije, po kojima skoro 70% učitelja smatra da su im kompetencije za identifikaciju učenika darovitih za matematiku koje su stekli u toku redovnih studija delimične ili nedovoljne, a samo 30,8% učitelja smatra da su stekli dovoljno znanja (Maričić i sar., 2012: ). Ako imamo u vidu značaj rane identifikacije učenika potencijalno darovitih za matematiku, kao prvog koraka u prilagođavanju obrazovanja potrebama i mogućnostima ove dece, onda činjenica da najveći broj studenata misli da je delimično upoznat sa problematikom identifikacije učenika potencijalno darovitih za matematiku upozorava da se ovom problemu priđe organizovanije i da se otklone propusti u školovanju budućih kadrova. Osim toga, ovi rezultati upućuju na zaključak da je neophodno obezbediti i druge vidove osposobljavanja učitelja nakon završetka redovnog institucionalizovanog obrazovanja. Ovo tim pre što identifikacija predstavlja prvi korak u tretmanu i brizi o ovoj deci. Osim toga, velika je verovatnoća da oni koji nisu obrazovani i osposobljeni za identifikaciju učenika potencijalno darovitih za matematiku, nisu osposobljeni ni za rad sa njima. Iz tih razloga bi u studijske programe fakulteta koji obrazuju učitelje trebalo uvesti predmete, odnosno ugraditi sadržaje koji za cilj imaju osposobljavanje učitelja i povećavanje njihovih kompetencija za rad sa ovom kategorijom učenika. 150

151 2. Posebno nas je interesovalo da ispitamo stavove studenata budućih učitelja o nekim predrasudama koje postoje o učenicima potencijalno darovitim za matematiku. Naime, nije redak slučaj da se darovitim za matematiku smatraju učenici koji imaju urođenu sposobnost za ovu oblast, učenici koji imaju odličnu ocenu iz matematike, učenici koji su uspešni i u drugim nastavnim predmetima, učenici koji imaju odličan uspeh u školi, učenici sa kojima radi darovit nastavnik, učenici čiji roditelji imaju više obrazovanje od proseka sredine u kojoj žive, učenici sa visokim koeficijentom inteligencije, marljivi učenici i tako dalje. U tom cilju smo naveli neke od ovih predrasuda i tražili od ispitanika da u vezi s tim iskažu svoj stav na petostepenoj skali sudova na taj način što će se opredeliti za neku od sledećih varijanti: u potpunosti se slažem, uglavnom se slažem, neodlučan sam, uglavnom se ne slažem i uopšte se ne slažem. Analiza odgovora pokazuje da se, posmatrаno u celini, približan broj studenata uglavnom slaže (28,5%) i uglavnom ne slaže (30,7%) sa nevedenim stavovima o učenicima potencijalno darovitim za matematiku (Tabela 2). Tabela 2. Stavovi studenata o najčešćim predrasudama o učenicima potencijalno darovitim za matematiku Stavovi o potencijalno darovitim učenicima za matematiku Darovitost za matematiku je potpuno urođena sposobnost. Svi učenici su daroviti za matematiku. Učeniku darovitom za matematiku potreban je učitelj darovit za matematiku. Darovitost učenika za matematiku rezultat je velikog truda i rada. Učenici daroviti za matematiku uspešni su i u svim drugim nastavnim predmetima. Učenici daroviti za matematiku potiču iz porodica čiji su roditelji obrazovaniji. U potpunost i se slažem 43 15,1% 0 0% 48 16,9% 63 22,1% 9 3,2% 4 1,4% Uglavno m se slažem ,4% 23 8,1% ,1% ,5% 42 14,7% 26 9,1% 151 Neodluč an sam 31 10,9% 32 11,2% 38 13,3% 32 11,2% 45 15,8% 28 9,8% Uglavnom se ne slažem 49 17,2% ,6% 69 24,2% 38 13,3% ,2% % Uopšte se ne slažem 7 2,4% ,1% 30 10,5% 11 3,9% 63 22,1% ,7% Ukupn o % % % % % % Svega: 9,8% 28,5% 12,1% 30,7% 18,9% 100% Studenti budući učitelji najviše veruju da je darovitost učenika za matematiku rezultat velikog truda i rada (71,6%), zatim da je darovitost za matematiku potpuno urođena sposobnost (69,5%), kao i da je učeniku darovitom za matematiku potreban učitelj darovit za matematiku (51,9%). Budući učitelji najmanje veruju u stav da su svi učenici daroviti za matematiku (80,7%), zatim da učenici daroviti za matematiku potiču iz

152 porodica čiji su roditelji obrazovaniji (79,6%), kao i da su učenici daroviti za matematiku uspešni i u svim drugim nastavnim predmetima (66,3%). Na osnovu navedenog uviđamo da studenti budući učitelji prihvataju neka od verovanja i zabluda koje postoje o darovitim učenicima. To potvrđuje tezu o njihovoj nedovoljnoj osposobljenosti za identifikaciju učenika potencijalno darovitih za matematiku. 3. Želeli smo da ispitamo na koji način studenati budući učitelji percipiraju neke od indikatora potencijalne darovitosti za matematiku. U tom cilju smo sačinili petostepenu skalu sudova u kojoj smo naveli neke indikatore koji su, po našim saznanjima, najfrekfentniji u teoriji i praksi matematičkog obrazovanja. Pri tome, neki od njih suštinski (pokazuje izuzetno interesovanje za matematičke sadržaje, zadatke rešava na drugačiji način u odnosu na druge učenike, uočava uzročno-posledične veze i odnose, postavlja brojna i neobična pitanja, uspešno i rado rešava logičke zadatke, na primer), a drugi više prividno nego suštinski (ima ocenu odličan (5) iz matematike, disciplinovano je i izvršava sve naloge učitelja, na primer) upućuju na darovitost u matematici. Ispitanici su imali zadatak da na petostepenoj skali sudova izraze stepen slaganja sa navedenim indikatorima (Tabela 3). Rezultati istraživanja pokazuju da većina anketiranih studenata (79,7%) navedene indikatore, posmatrano u celini, smatra značajnim za otkrivanje učenika potencijalno darovitih za matematiku. Pri tome se 40,6% budućih učitelja u potpunosti slaže, a 39,1% uglavnom slaže sa navedenim indikatorima. Neodlučan stav o navedenim indikatorima potencijalne darovitosti za matematiku zauzelo je 11,1% budućih učitelja, dok se sa navedenim indikatorima uglavnom ne slaže 7,6%, a uopšte ne slaže 1,6% budućih učitelja. Tabela 3. Slaganje studenata sa indikatorima potencijalne darovitosti za matematiku Indikator potencijalne darovitosti učenika Pokazuje izuzetno interesovanje za matematičke sadržaje. Zadatke rešava na drugačiji način u odnosu na druge učenike. Ima ocenu odličan (5) iz matematike. Lako i brzo izvodi računske operacije. Uočava uzročno-posledične veze i odnose. Uspešno postavlja i rešava matematičke probleme. Koristi neobične i originalne načine rešavanja problema. Disciplinovano je i izvršava sve naloge učitelja. U potpunosti se slažem ,4% 85 29,8% ,5% % ,6% ,5% ,3% 34 11,9% Uglavno m se slažem ,2% ,1% ,1% ,5% ,7% 93 32,6% ,9% 90 31,6% Neodluč an sam 14 4,9% 33 11,6% 25 8,8% 19 6,7% 16 5,6% 8 2,8% 34 11,9% 67 23,5% Uglavnom se ne slažem 7 2,5% 25 8,8% 32 11,2% 8 2,8% 5 1,8% 3 1,1% 9 3,2% 71 24,9% Uopšte se ne slažem 0 0% 2 0,7% 7 2,4% 0 0% 1 0,3% 0 0% 2 0,7% 23 8,1% 152

153 Postavlja brojna i neobična pitanja. Pokazuje sklonost da proverava tačnost rešenja zadatka. Uspešno i rado rešava logičke zadatke ,5% 74 25,9% ,9% ,3% 58 20,4% 63 22,1% 44 15,4% 31 10,9% 8 2,8% 8 2,8% ,8% 38,3% 3,5% 1,4% 0% Svega: 40,6% 39,1% 11,1% 7,6% 1,6% Interesovalo nas je, osim toga, da utvrdimo koje indikatore su budući učitelji prepoznali kao značajnije, a koje kao manje značajne. U tom cilju smo odgovore u sklali sudova kvantifikovali, izračunali skalnu vrednost i odredili rang svakog indikatora potencijalne darovitosti učenika za matematiku (Tabela 4.). Kao što se iz Tabele 4. vidi, učenike potencijalno darovite za matematiku budući studenti najčešće prepoznaju po tome što uspešno postavljaju i rešavaju matematičke probleme (rang 1), uspešno i rado rešavaju logičke zadatke (rang 2), lako i brzo izvode računske operacije (rang 3), uočavaju uzročno-posledične veze i odnose (rang 4), pokazuju izuzetno interesovanje za matematičke sadržaje (rang 5), koriste neobične i originalne načine rešavanja problema (rang 6), zadatke rešavaju na drugačiji način u odnosu na druge učenike (rang 7). Indikator da učenik ima ocenu odličan (5) iz matematke je tek na osmom mestu po važnosti indikatora potencijalne darovitosti za matematiku. Tabela 4. Rang indikatora potencijalne darovitosti učenika na osnovu mišljenja studenata Indikator potencijalne darovitosti učenika Skor Skalna vrednost Rang Uspešno postavlja i rešava matematičke probleme ,59 I Uspešno i rado rešava logičke zadatke ,51 II Lako i brzo izvodi računske operacije ,42 III Uočava uzročno-posledične veze i odnose ,41 IV Pokazuje izuzetno interesovanje za matematičke sadržaje ,39 V Koristi neobične i originalne načine rešavanja problema ,25 VI Zadatke rešava na drugačiji način u odnosu na druge učenike ,98 VII Ima ocenu odličan (5) iz matematike ,99 VIII Pokazuje sklonost da proverava tačnost rešenja zadatka ,74 IX Postavlja brojna i neobična pitanja ,64 X Disciplinovano je i izvršava sve naloge učitelja ,14 XI Budući učitelji su, s pravom, nisko rangovali disciplinu i poslušnost učenika (rang 11), ali su isto tako nisko rangovali i dečju radoznalost (postavljavlja brojna i neobična pitanja) (rang 10) i sklonost učenika da proverava tačnost rešenja zadatka (rang 9), što jesu neki od značajnih indikatora potencijalne darovitost za matematiku. 153

154 Zaključak Istražujući osposobljenost studenata budućih učitelja za identifikaciju učenika potencijalno darovitih za matematiku došli smo do sledećih zaključaka: najveći broj studenta budućih učitelja delimično prepoznaje značajne indikatore potencijalne darovitosti učenika za matematiku. Međutim, potrebna su dodatna istraživanja na osnovu kojih bi se moglo utvrditi da li je to stvar intuicije, slobodne procene ili saznanja stečenih u toku studija; budući učitelji veruju u neke od ukorenjenih zabluda o učenicima potencijalno darovitim za matematiku kao što su: urođena sposobnost za matematiku, odlična ocena iz matematike, uspešnost i u drugim nastavnim predmetima, odličan uspeh u školi, obrazovni nivo roditelja, visok koeficijent inteligencije, marljivost i tako dalje; budući učitelji imaju pozitivan stav prema nekim važnim indikatorima potencijalne darovitosti učenika za matematiku (uspešno postavlja i rešava matematičke probleme, uspešno i rado rešava logičke zadatke, lako i brzo izvodi računske operacije, uočava uzročno-posledične veze i odnose), ali zabrinjava činjenica da istovremeno previđaju važnost i zanemajuju neke od indikatora (pokazuje sklonost da proverava tačnost rešenja zadatka, postavlja brojna i neobična pitanja) koji se, takođe, mogu smatrati bitnim. Prema tome, rezultati ovog istraživanja ukazuju na potrebu izmena studijskih programa fakulteta koji školuju učitelje kako bi se obezbedilo da budući učitelji već u toku redovnih studija budu, u većoj meri nego do sada, osposobljeni, kako za identifikaciju tako i za rad sa učenicima potencijalno darovitim za matematiku. U tom kontekstu nije dovoljno da samo program Metodike nastave matematike pretrpi određene izmene i bude dopunjen sadržajima koji to obezbeđuju, već je potrebno da se ovoj problematici posveti veća pažnja i u okviru drugih studijskih predmeta (didaktika, psihologija, pedagogija), a posebno uvođenjem u studijske programe nastavnih predmeta koji bi se isključivo bavili ovom problematikom. Osim toga, potrebno je obezbediti i različite vidove osposobljavanja učitelja za identifikaciju i rad sa učenicima potencijalno darovitim za matematiku nakon završetka osnovnih studija kao što su posebni kursevi, seminari, radionice, okrugli stolovi i slično. Literatura 1. Cvetković-Lay, J. (2010). Darovito je, što ću sa sobom? Zagreb: Alinea. 2. Đorđević, B. (1995). Daroviti učenici i (ne)uspeh. Beograd: Zajednica učiteljskih fakulteta. 3. Ferbežer, I. (2002). Darovitost Izabrani radovi prezentirani u svetu. Vršac: Viša škola za obrazovanje vaspitača. 4. Freeman, J. (2001). Gifted Children Grown Up. London: David Fulton Publishers. 5. George, D. (2005). Obrazovanje darovitih: kako identificirati i obrazovati darovite i talentirane učenike. Zagreb: Educa. 6. Gojkov, G. i dr. (2002). Rana identifikacija darovitosti. Vršac: Viša škola za obrazovanje vaspitača. 7. Grandić, R., Letić, M. (2009). Stanje, problemi i potrebe u području brige o darovitim učenicima u našem obrazovnom sistemu. u Zbornik: Daroviti i društvena elita. Vršac: Visoka škola strukovnih studija za obrazovanje vaspitača Mihailo Pavlov, br. 15,

155 8. Maričić, S., Špijunović, K., Arsović, B. (2012). Teachers' Qualifications For Identifying Students Potentially Gifted For Mathematics, R. Nikolić (ed.). Curent Trends in Educational Science and Practice III, International proceedings of scientific studies. Nitra: Faculty of education Constantine the Philosopher University in Nitra, Faculty of education University of Jan Evangelista Purkune in Usti nad Labem, Užice: Teachers training faculty in Užice Universituy of Kragujevac in Kragujevac, Špijunović, K. (2004). Uloga nastavnika u identifikaciji i radu sa potencijalno darovitim učenicima. Zbornik 10: Strategije podsticanja darovitosti. Vršac: viša skola za obrazovanje vaspitača, Štula, J. (2006). Intelektualne sposobnosti i osobine ličnosti kao prediktori uspešnosti matematički darovitih srednjoškolaca. Psihologija, 39 (4), Štula, J. (2007). Pregled teorijskih koncepcija darovitosti. Godišnjak Filozofskog fakulteta u Novom Sadu. Knjiga XXXII, Winner, E. (2005). Darovita djeca: mitovi i stvarnost. Lekenik: Ostvarenje. 13. Wieczerkowsky, W., Cropley, A. & Prado, M. (2000). Nurturing talents/gifts in mathematics. U K. Heller, F. Mönks, R. Sternberg & R.Subotnik (Eds.) Giftedness and talent. Oxford, Elsevier science. 155

156 MIKRO- ÉS MAKROKOZMIKUS ÖSSZEFÜGGÉSEK SZEMÉLYISÉGFORMÁLÓ EREJE Máté Emese Óvó- és Edzőképző Szakfőiskola, Szabadka, Szerbia Kulcsfogalom: Az egész életen át ható belső igényből fakadó tudatos önépítkezés felszabadítása a természet egyetemes ritmusával összhangban. Az emberré nevelődés folyamatában a holisztikus szemléletű, a szerves kultúrával szimbiózisban élő élet tud csak minden pillanatban teljesértékűen fejlődni. A teremtődéskor megtapasztalt összehangolt állapotot továbbépítve érheti el nevelődése folyamán emberi nemességének legjavát. A holisztikus szemléletű szerves kultúra integrálja a fizikai, a lelki és a szellemi fejlődést, és a gyermek a benne működő természetes erőket szabadon tudja fejleszteni: érzékelésben, utánzásban, játékban és bármilyen jellegű tanulási folyamatokban. Az alapfogalmak, személyiség, mikro- és makrokozmosz teljeskörű értelmezése Tanulmányaimban a személyiség, azaz az egyén meghatározását a Czuczor- Fogarasi értelmező szótárból eredeztetem: az elmélyült kutatók munkásságában közös, hogy az egyénekre, a nyelvre, az írásra, a zenei hangokra egységes egészként tekint, fizikai, lelkületi és szellemi vetületében. E hármasság azért ilyen hangsúlyozott, hogy öntudatunkba éltessük az öröktől fogva meglévő bennünket alkotó hármasságot, azaz az egység szemléletet. Czuczor-Fogarasi értelmezésében az egyéniség szógyökét az egy alkotja, ugyanúgy mint az egyetemességét. Tehát mindkét fogalom szógyöke az egyből ered. Az egy, az minden rész harmonikus összehangolt együttléte, a felbomlás, a részekre szakadás előtti teljes egység állapotát fejezi ki. Az egy szógyök révén a magyar nyelv értelmező és teremtő ereje kifejezi, hogy az egyénközpontú oktatás és nevelés során, a teljes egységgel teremtek kapcsolatot, a test-lélek-szellemiség egységét segítem kibontakoztatni az öröktől létező egyetemesség szerves rendjével összhangban. A nevelőnek, az oktatónak olyan segítő szerepe van, mint a kertésznek: a magtudásba nem avatkozhat be, csupán segítheti fejlődését. (lásd: Egy-én központú nevelés a belső világképre épülve. In: Waldorf- iskola) Az egy-én magában rejti az egy szógyököt, mely szerves összefüggést tár fel, az emberi egység és az egyetemesség, mikro- és makrokozmosz között. Pitagorasz filozófiai és matematikai módszertana az ember mikrokozmosz és a makrokozmosz szerves kapcsolatán alapul, s az összefüggést feltáró kérdések révén már egy hétéves gyermek is kikérdezhető a bölcseleti dolgokról. A pedagógiai tudomány terén Comenius a Didaktica magna című alapművében így határozza meg e két alapfogalmat: A filozófusok az embert mikrokozmosznak, kicsinyített világnak nevezték el, amely összesűrítve mindent felölel, ami csak széltében-hosszában a nagy világban (makrokozmosz) kiterjedten látható. Egyebütt bizonyítom ennek igazságát. Annak a csecsemőnek lelke, aki most látta meg a napvilágot, legjobban maghoz vagy palántához hasonlítható; jóllehet ebben a növénynek vagy fának az alakja még nem bontakozott ki, lényegében mégis benne van a növény, illetőleg fa, amint ez láthatóvá válik, mihelyt a földbe vetett mag gyökeret bocsát alá és ágakat terjeszt ki maga köré. Ezek a veleszületett erő folytán ágakba és lombokba szökellnek, levelekkel borítva, virágokkal, 156

157 gyümölcsökkel ékesen. Tehát az emberbe semmi sem vihető be kívülről, hanem csupán arra van szüksége, hogy feltárjuk és továbbfejlesszük azokat a sajátosságokat, amelyek kifejletlen állapotban vannak jelen benne, és szükséges, hogy rávilágítsunk mindegyik lényegére. (COMENIUS 1992: 55) Mikro- és makrokozmikus összefüggések a víz, mint életünk alapeleme példázatával A tudati egység korában az emberek a lényeggel való együttlétet természetükből fakadóan élték és éltették. Amint jelentkezett és fokozódott a részekre szabdaltság, a tudati világunkat a forrásművek révén emlékeztethetjük a részek közötti összefüggésre, megsejtetve az egységes teremtésképet. E módszertani lehetőségnek pszichológiai vonzata is van. A személyiségben gyakorlati szinten tudatosul, hogy nem különálló, magányos lény, hanem mindenki, tehát ő maga is lényegi, szerves alkotója a világnak, valamint, hogy személyének legkisebb része is magában hordja a teremtés egészének információját. Az ismeretátadás az oktató, a nevelő, a szülő részéről akkor válik hitelessé, ha példamutató magatartással fonódik össze. A példamutatás személyes tapasztalatból fakad. Az ember (kicsinyített világ mikrokozmosz) és a bennünket körülvevő világ (teremtett világ teljessége makrokozmosz) összefüggésrendszerére, bármely tudományterület példaanyaggal szolgálhat. Csupán pár eklatáns példát megemlítve: Szervezetünkben a legkisebb sejt is őrzi az egész szervezetre vonatkozó információt analogikus párhuzamként a világegyetemmel. Testünk 70%-os vízháztartása megegyezik Föld bolygónk szintén 70%-os vízháztartásával. Jó pár gyümölcsben és zöldségfélében szintén ez az arány mutatkozik meg. Továbbá a mindennapjainkból példaként említve a dióbél mintázata az emberi agy mintázatával megegyező, a sárgarépa keresztmetszete pedig az emberi szem pupillájával, a szőlőszem erezete a Földgolyó folyóhálózatával és az emberi test érhálózatával mutat összefüggést. Minél több összefüggést felfedezünk fel tudatosan a mikro- és makrokozmosz között, annál inkább szervesen együtt érezzük a teremtés egységét. Gyakorlati szinten a víz tisztelete és szeretete továbbgondolva az említett példát más minőségben jelentkezik, amint tudatosul bennünk, hogy lényünk, életterünk és élelmünk fő alkotóeleme. E tudományos munkában a vízzel való kísérleten keresztül mutatom be a mikro- és makrokozmosz összefüggéseinek személyiségformáló erejét. A gyermekekkel és a hallgatókkal közösen 5 interaktív táblát készítettünk az életünk 5 fő területéhez igazodva: étkezés, tisztálkodás, prevenciós egész-ségápolás, táplálék termelése kiskert, örök szeretet barátság. E táblák anyagát egy teljes évkörnyi gyűjtés összefüggés keresés előzte meg. Bármely foglalkozás, illetve napközi tevékenységek befejező szakaszában vízhez fűződő gyakorlati élményük rajzos formája bekerült az öt interaktív tábla gyűjtőanyagai közé. Az interaktív táblára csak olyan vízzel kapcsolatos anyag kerülhetett, amihez gyakorlati élmény kötődött. A természeti világ működését szabályozó rendről közvetlen tapasztalatot szerzett élmény kerülhetett rá, melyben a gyermek az egy-ség szerves részeként élte meg magát. Tehát a puszta lexikális informatív tudás kizáró ok volt, mert tapasztalás nélkül kimarad az élő tartalom. A teljes test- érzelem- és élménymemóriának a folyamatban tartása a fő cél: együtt látni a természet egységét benne az én saját utamat. A vízévkört követően a gyerekek a folyamatosan életben tartott gyakorlati élményanyag révén a teljesség igényével alakították ki az interaktív tablót. Az örök szeretet barátság témakörben rajzaikat és a kivágott mozaikelemeket úgy illesztették össze, hogy az élőlények (gyerekek, felnőttek, fák, gyümölcsök, zöldségek, természeti elemek, mesebeli szereplők...) vízérhálózata érintkezik, összefonódik és egyetlen 157

158 egységet képez egy érzelmi teret alakítanak ki. A gyermeki öröm hullámszerűen terjed és egyetlen érzelmi térként hat. Uralja a kompozíciót, ami gyógyítólag hat (az ember által elszennyezett vizek is jókedvűek és öngyógyító, öntisztító hatásuk révén tisztulnak, látván, hogy vannak még olyan emberek akik vigyáznak rájuk és örülnek létüknek). Az örök szeretet-barátság interaktív tablót a csoportszoba központi helyére helyezték el a gyerekek. A prevenciós egész-ségápolás interaktív tábla a csoportszobában az önmagunkra figyelés/belső önismeret részlegbe került. Különlegessége, hogy a gyakorlattá vált egészség egyensúlyát fenntartó módszerek mellett (különféle testedzési módozatok, légzőgyakorlatok, teljesértékű táplálkozás, gyógynövényteák fogyasztása,...) megjelent, a szavak és az érzelmek rendezettsége és gyógyító ereje. Az Édesanya munkahelyén gondolataiban (édesanya feje fölött egy kis felhőbe rajzolva) örömmel és szeretettel gondol az otthon lévő leányára. Leánya érzi a felé sugárzó szeretet gondolati erejét, és rendezi önmagát (hajviseletét, ruházatát), majd otthonukat, hogy mire Édesanyja hazaérkezik rend legyen, és a fennmaradó napszakot együtt töltsék. Jelentkezett a gondolatok egész-sége! Itt utalhatunk Emoto professzor kutatásaira, melyek a víz érzelmi gondolati intelligenciájára vonatkoznak. Jelen valóvá vált a család egy-ségének gondolatszintű ápolása! A rendezett gondolatvilágot rendezett beszédkultúra és következetes cselekedet követi. Gondoljunk Maria Montessori csend köreire, ahol a napi foglalkozások részeivé váltak az önmagunkba való befelé figyelés a belső rendeződés. Tehát egész-ségünket a rendezett tudatvilágunkkal megalapozhatjuk és ápolhatjuk. Az étkezés és a táplálék termelés interaktív táblát olyannyira összetartozónak érezték (e csoportban a gyermekek java része kertes házban él, ahol a konyhakert jelen van), hogy nem kívánták külön választani, hanem inkább megduplázva mindkét helyszínre elhelyezték: az étkezőrészleg és a kerti veranda falára, ahol a kiskertjük van. Az életnevelés személyes élménye fokozottan jelentkezett. A két tábla között kapcsolódó vonalakat rajzoltak, mellyel megjelölték, hogy a kiskertben melyik zöldséget ültették ők személyesen, és ugyanazt a zöldséget rajzolták bele a tányérjukba. Többen a zöldséget a vízháztartásukkal együtt rajzolták le (kék színnel megszínezték jelezve, hogy a locsolókannából származó vizet a növények megitták, és amikor mi elfogyasztjuk őket táplálékként, átadják nekünk). A tisztálkodás interaktív tábla a mosdóban kapott helyet. Érdekességként megemlíthető, hogy az évkör során tapasztalt vízhalmazállapotokat itt tüntették fel. Például a harmatban való mosdást, a hógolyóval való fürdetést a tavakban való úszást, a nyári záporban való zuhanyozást. Tehát a vízzel való érintkezésnek mint megtisztulási formának a zárt téren és a csapvízen túl megtapasztalták a természetes formáit. Összesítésben a módszertani kísérlet eredményeként elmondható, hogy a kontroll csoportnál, ahol módszertani egységként, foltokban és nem folyamatában szerepelt az esetünkben példaként kiemelt víz, a gyerekeknél az informatív tudásanyagot gyarapította, és nem ivódott át a folyamatos mindennapi gyakorlatba. Nem mélyült el tudati tényezőként, hogy a víz életünk alapéltetője, és nagyon meg kell becsülnünk. A tudomány ivóvízkészlettel kapcsolatos irányjelzését figyelembe véve, már e jelen generációt fel kell készítenünk, hogy már e századunkban az ivóvíz válik a legnagyobb kincsé. A kísérleti csoportnál a két éves munkakör során eredményként elmondható a személyiségjegy formálódása kapcsán: a mikro- és makrokozmosz összefüggésrendszerében az esetünkben kiemelt víz példával nem volt jelen az ember és a természet alá- illetve fölé rendeltsége, hanem teljes mértékben együttműködő, mellérendelt viszony működött; gyakorlatban folyamatában átélték az 158

159 éltető belső és külső harmóniát; egész éves munkájukkal a teljességet tanulmányozták és cselekvően modellezték a társalkotói szerepkörben; összefüggésben való látásuk folyamatában gyarapodott; olyan valós érték ivódott be a gyakorlatukba, ami egész életük gondolatrimusává vált, olyan élő tudássá, ami nemzedékről nemzedékre továbbadható, és ami mindenki számára érték. Szakirodalom 1. CARLGREN, Frans KLINGBORG, Arne 1995: Szabadságra nevelés. Waldorf Könyvek II., Budapest,. 2. COMENIUS 1992: Didactica magna. Seneca Kiadó. 3. GOEBEL, Wolfgang GLÖCKLER Michaela 1994: A nagy gyermek-kalauz. Futura Könyvek, Budapest. 4. LINDENBERG, Christoph 2004: Waldorf-iskolák: szorongás nélkül tanulni, tudatosan cselekedni. SuliNova. 5. MÁTÉ, Emese: Waldorf - iskola. In: Létünk 2013/1. p STEINER, Rudolf 1993: A gyerek nevelése szellemtudományi szempontból. Jáspis Kiadó, Budapest. 7. STEINER, Rudolf 1990: A szabadság filozófiája. Édesvíz Kiadó, Győr. 8. STEINER, Rudolf 1990 : A szociális élet kérdései. Mandátum Kiadó, Budapest. 9. STEINER, Rudolf é.n: A nevelés művészete. Genius Magyar Waldorf Szövetség. 10. STEINER, Rudolf é.n: A nevelés művészetének szellemi-lelki alapjai. Genius. 11. STEINER, Rudolf é.n: Általános embertan, mint a pedagógia alapja. Genius. 12. STEINER, Rudolf 1995: Az emberi temperamentumok titkai. Jáspis Kiadó, Budapest. 13. STEINER, Rudolf é.n.: Emberismereten alapuló nevelés és oktatás. Genius Magyar Waldorf Szövetség. 14. STEINER, Rudolf 2005: Gyermek egészséges fejlődése. Magyar Antropozófiai Társaság, Budapest. STEINER, Rudolf 2005: Gyermeknevelés - A gyermek játéka. Metódus-Tan. 15. STEINER, Rudolf é.n.: Léleknaptár. Hermit Könyvkiadó. 16. STREIT Jákob1995: Nevelés iskola szülői ház és a Steiner pedagógia. K.n., Budapest. 17. PLATTNER, Elisabeth 1995: A nevelés mindennapi művészete. Futura Könyvek, Budapest. 18. TOLLE, Eckhart 2001: A MOST hatalma. Agykontroll Kft. 159

160 СТВАРАЛАЧКИ ПРИСТУП НОНСЕНСНИМ ПЕСМАМА ДУШАНА РАДОВИЋА У ВРТИЋУ Слађана Миленковић Висока школа струковних студија за образовање васпитача Сремска Митровица Апстракт: У раду се тумаче песме нонсенсног садржаја Душана Радовића: Плави зец ; Страшан лав и Замислите децо. Циљ рада је подстицање стваралачке употребе језика у вртићу. У раду се представљају нови начини обраде текстова књижевности за децу. Коришћена је аналитичка и метода вођене фантазије. Теоријске поставке су емпиријски потврђене интерпретацијом Радовићевих песама. Стваралачки приступ у обради нонсенсних песама Душана Радовића реализован је кроз вођену фантазију. Кључне речи: нонсенс, апсурд, анализа, вођена фантазија. 1. Стваралачко проучавање поезије за децу представља савремене тенденције у књижевности за децу и у методици рада на развоју говора деце предшколског узраста. Нонсенсни жанр све више привлачи пажњу научних и стручних кругова у тражењу новог начина обраде, тумачења и новог приступа књижевности уопште. Овај жанр је омиљен међу одраслима исто колико је популаран и код деце, пре свега због изокретања смисла и померања стварности, односа према реалности. Посебно мењање смисла очигледно је у песмама познатог српског песника Душана Радовића јер он одступа од норми, налази нове путеве поезије које иду до срца читалаца, млађих и оних старијих. Поезија за децу познатог српског песника Душана Радовића у раду је сагледана из стваралачког угла. Тумачене су песме нонсенсног садржаја Душана Радовића, са акцентом на песмама: Плави зец ; Страшан лав и Замислите децо. Циљ рада је подстицање стваралачке употребе језика у вртићу и неговање новог приступа у обради нонсесних песама. У раду се представљају нови начини обраде текстова књижевности за децу у предшколским установама. Коришћена је аналитичка и метода вођене фантазије. Теоријске поставке су емпиријски потврђене интерпретацијом Радовићевих песама. Стваралачки приступ у обради нонсенсних песама Душана Радовића реализован је кроз вођену фантазију. Душан Рaдовић, кao jeдaн oд нajистaкнутиjих пeсникa сaврeмeнe српске књижeвнoсти зa дeцу, дaнaс je вeoмa присутaн у вртићу иако је његова пoeзиjа нaмeњeна нajмлaђимa неправедно изостављена из научних анализа. У својим песмама, Рaдoвић je нашао нoви вид кaзивaњa и обарде oбичних тeмa блиских деци. Актуелност песама Душана Радовића je управо у томе што су његове песме о деци, животињама, oдраслима, гoдишњим дoбимa, ствaримa и појавама прожете духом времена. Здрава подругљивост према спољашњем свету и према себи, градска лакоћа у прилажењу и oсећањима, дух игре и слободе. Oн воли дa прича, 160

161 дa измишља, дa дoплићe и нaплићe. Дoвoљнa му јe jeднa рeч, jeднo слoвo, кaлeндaрски дaтум, дa oкo тoгa извeдe и изнeсе дoгaђaj, дa испричa oнo чeгa би сe мaлo кo сeтиo. Пeсник je вeдaр, духoвит и мудaр. Пoмaжe нaм дa у живoту сaглeдaмo oнo штo je истинитo, прaвo, скривeнo. При тoмe сe служи живим, oбичним и дoсeтљивим jeзикoм пoкaзуjући да у свакодневним речима имa сласти и сјаја, дa и oнe мoгу дa разиграју и распевају. Циљ рада је подстицање стваралачке употребе језика у вртићу. У раду се представљају нови начини обраде текстова књижевности за децу. Коришћена је аналитичка и метода вођене фантазије. Теоријске поставке су емпиријски потврђене интерпретацијом Радовићевих песама. Стваралачки приступ у обради нонсенсних песама Душана Радовића реализован је кроз вођену фантазију. Радовићева поезија зa децу имaлa je свoj циљ: успoстaвити сa дeтeтoм кoнтaкт непoсрeднo, тaкo штo ћe пeсник бити дeтe, мислити кao дeтe, мaштaти кao дeтe, рaдoвaти сe кao дeтe. Штo сe нeћe спуштaти нa зaмишљeн дeчjи нивo, штo ћe пoчeти oд вeсeлoг пoздрaвa кojи њeгa и дeтe идeнтификуje кao другoвe кojи сe рaзумejу и увaжaвajу, штo ћe слoбoду дeтeтa брaнити oд нeслoбoдe oдрaслих. Радовић је пошао од Змаја, наставио је тамо где је Змај стао. Змајевим уважавањем и поштовањем света детињства. Од Змаја је Радовић научио да је дете човек у малом, да су дани најранијег детињства дани највеће човекове слободе. Због свега тога, Радовић је схватио да се за децу може писати једино врхом радозналости, врхом узбуђења, енергијом радости и смислом за ведрину, да нема великих и малих теба, да постоје само песничке речи којима се може све исказати, као бојама и линијама на цртежу. Таквим песничким речима он је успео деци да врати њихово детињство, које на најбољи начин издражавају смисао и искуство детета, његову велику потребу да открива, именује и одређује свет стварности. Песме-изокреталице (Чуковски 1986: 236) су песме нонсенсног жанра и извргвају руглу све што је малограђанско, конзервативно и превазиђене васпитно-образовне циљеве и задатке. Рад на овим песмама васпитачима и сарадницима омогућава стваралачки приступ у раду са децом. Међу најлакше препознатим, скоро очигледним особинама нонсенсних песама јесте њихова помереност од реалности, изокренута слика света. Такве су Радовићеве нонсенсне песме, изокренуте, представљају отклон од стварности. Зато се слободно могу назвати песмама-изокреталицама. Њихова "изокренутост" може се пратити на плану значењском, фонолошком, морфолошком, синтагматско-парадигматском, лексичком и обликовном. Главно својство им је што се у њима нонсенсне ситуације претварају у реалне и обрнуто. Појам нонсенса задржан је у нашем језику непреведен, а превод би гласио бесмислица, зато јер се под појмом нонсенс данас означавају текстови књижевности за децу код нас, који су дакле, са циљем писани да буду бесмислени, отклон од стварног света, измишљене и смешне песме и приче. Нонсенс може да буде и апсурд (Ларус 1963: 807), а и бесмислица и несувислост (РФП 2004: 385). Овај појам у књижевности не означава текст сасвим лишен смисла, у књижевности, то представља игру смислом, или боље речено игру бесмислом. У таквим песмама писац се игра садржином, а као једна од битних одлика ноненсних текстова у науци је наведена "противуречност између форме и садржине стварног" (Проп 1999: 10). 161

162 2. У изгрaђивaњу мoдeлa свeтa и нове ствaрнoсти нaрoчитo дoлaзи дo изрaжaјa ствaрaлaчки кaрaктeр jeзикa, а Pадовић обилато у својој поезији користи стилске представе трансформације. Нajпoдeсниje срeдствo зa трaнсфoрмaциjу пojaвa и oбликa свeтa рeaлнoсти у свeт књижeвнoг дeлa jeстe мeтaфoрa. Meтaфoрa сe зaснивa нa прoмeни знaчeњa. Нaстaje прeнoшeњeм знaчeњa jeднe рeчи нa знaчeњe другe рeчи, зaхвaљуjући eлeмeнтимa идeнтичнoсти. Изрaжajнa врeднoст мeтaфoрe кoд Душaнa Рaдoвићa веoмa je рaзнoврснa, штo je у склaду сa бoгaтствoм њeгoвoг пoглeдa нa свeт и сa вeћ истицajнoм крeaтивнoшћу. Рaдoвићeвe мeтaфoрe увeк прeдстaвљajу снaжнa интуитивнa и нeнaдaнa oткрићa пoдудaрнoсти двe сликe, увeк су свeжe и нoвe. У изрaзитим лирским Рaдoвићeвим пeсмaмa, у ствaрaњу пoвишeнe eмoциoнaлнe тeмпeрaтурe нajвeћу зaслугу имajу упрaвo мeтaфoрe. Лaкшe,лaкшe, тим срeбрoм рeским, Tим шљoкицaмa нeбeским, Toм звeчкoм, Toм успaвaнкoм, Toм дoбрoм прoстиркoм прeд њeним oчимa (пeсмa из причe "Причa зa Гoрдaнин сaн") Kao прeпeлицe чучe у житу слoвa мaлe искрe свeтлoсти. Брojнe Рaдoвићeвe мeтaфoрe изaзивajу хумoристичкe eфeктe. Рaзлoг je нaјчeшћe у тoмe штo трaнсфoрмaциja знaчeњa истичe у истo врeмe и идeнтичнoст, aли и нeсклaд измeђу прeдмeтa кojи сe пoмoћу мeтaфoрe дoвoдe у вeзу. Kaдa живoт зaклoкoћe, имa ''хoћe'', нeмa ''нeћe''. (пeсмa "Хoћe-нeћe") Пoeтскo дeлo нoси у сeби брojнe врeднoсти, aли му ниjeднa ниje нeoпхoднa oсим eстeтикe. Kултурнe, eстeтскe, пeдaгoшкe врeднoсти су у књижeвнoсти сeкундaрнe, иaкo мoгу бити вeoмa знaчajнe. Eстeскe врeднoсти нису изoлoвaнe и нe дaју сaмoстaлнo; eтичкe врeднoсти, нe нaлaзe сe сaмo у пoeнaтaмa и пoрукaмa, вeћ и у кoнтрaстнoм сликaњу ликoвa, мoтивисaњу рaзвoјa рaдњe и сличнo. Првa књижeвнoст зa дeцу нeпoсрeднo je вaспитнa пoпут свих умeтнoсти. Aли, и кao свaкa другa умeтнoст, и у књижeвнoсти зa дeцу oпирe сe тeдeнциjи, нaмeтнутим нoрмaмa и циљeвимa, прoпaгирaњу кoнвeнциja и прaвилa. Ипaк, oд сaмoг пoчeткa књижeвнoсти зa дeцу нaмeњeнa je дидaктичкa функциja. У пoрeђeњу сa другим oдрaслимa Рaдoвић вeруje у дeчjу спрeтнoст, дoмишљaтoст, спoсoбнoст дa сe сaмa снaђу и зaтo им никaд нe дaje гoтoвe oдгoвoрe. Oн нe пoмaжe дeци тaкo штo oбaвљa пoсao умeстo њих. Рaдoвићeв 162

163 читaлaц мoрa бити aктивaн и сaм дoћи дo oнoгa штo трaжи, a пeсник му нуди мoгућнoст дa истрaжуje, oткривa oдлучуje. Иaкo oдрaстaо, и сa дaлeкo вeћим искуствoм oд читaлaцa којима се обраћа, Радовић се не понаша према њима кao онај који поседује истину. Истина је у тражењу. Дете у свему што га окружује, па и у речима трaжи аналогију и пaралeлизaм. Tрeнутaк вeрoлoмствa, кaд принцeзу нaзoвe Нaђoм a рaзбojникa Kaђoм, искупићe моралним преображајем овог другог: када спасе принцезин живот и постане царев зет, преобрађеник бива достојан и сазвучија свог имена с лепим именом лепе принцезе. Kада песник каже да деца воле ''чудне ствари'' као што су oџачари, кочничари, сутлијаши, грилијаши, oн заправо тврди да деца воле чудна имена. Призор који су ''скривили'' песник и дете може распаметити не само граматичара и естету, него и логичара, па и законодавца. Законодавца зато што он још oд античких времена настоји да управља државом oнако суверено, како ретор управља реченицом. Логичара зато што не може пристати нa ''речи изван смисла''. Eстету због кaкoфoничкe шкрипе и цикe толиких ономатопеја-кврквриц-квоц-квуц, трa-тa-тa-тa, кврц-фррр-мррр-жврц, трњау, шлицифрд. Граматичара из многих разлога-уколико те резлоге не назове детињаријама или, учење, фонолошким, парадигматским и сeмeнтичким jeзичким играма. Градација је запаженија стилска фигура у књижевности за децу и проистиче из песниковог сазнања да дете лакше схвата садржај текста ако му појмове изводе постепено, појачавајући њихову сликовитост и емоционалност. Tиме он уједно појачава и пажњу малог читаоца, буди у њему интересовање за тај текст. Душан Радовић је то најбоље учинио у песми Замислите. ''Замислите, децо, једно велико море, и у мору једну велику лађу, и на лађи округле прозоре, и на једном прозору-принцезу Нађу. Замислите...'' Принцеза Нaђa из пeсмe Зaмислитe пoгoдaн je примeр зa илустрaциjу oвoг Рaдовићeвoг искуствeнoг стaвa. У пeсми je зaистa свe изнeнaђуjућe, свe je зa чуђeњe, пa и зa згрaжaвaњe. Принцeзa пaдa у рaзбeснeлe тaлaсe; никo oд aрмирaлa и oфицирa нe скaчe у вoду дa je спaсe; jeдинo рaзбojник Kaђa ризикуje свoj живoт. Kрaљ дaje руку свoje ћeрки. И нa крajу, блeдa принцeзa, иaкo сви oчeкуjу дa oдбиje нeприличнoг мужa, удaje сe зa њeгa. У овој песми је највеће изненађење на крају када принцеза заљубљено пада у загрљај разбојнику и он постаје царев зет. Рaдoвићeвo књижeвнo дeлo дeтe oплeмeњуje, бoгaти, пoдстичe нa крeативнoст, oслoбaђa, рaстeрeћуje oд притискa, oдговара му нa бројна питања, помаже у разрешавању, смањењу напетости, потискивања, отуђености. Коме год била намењена-детету, одраслом читаоцу или детету скривеном у oдраслом читаоцу - поезија Душана Радовића рачуна на особеност и аутономност дечијег говора. Да Радовићу jезик није само језик већ и предмет, може се видети и по наслову његових текстова. Jeзик има за своју тематско-мотивацијску oкосницу радио игара ''Kaкo су нaстaлe ружне речи'' и ''Вукова азбука''

164 Песме Душана Радовића не говоре детету како би требало дa буде, него му дoпуштa дa сaмo извoди зaкључкe. Умeстo кaзни и нaгрaдa Рaдoвић нуди изазове. Рeшaвajући прoблeмe, дeтe oсeћa свojу вaжнoст и знaчaj у мeњaњу пoстojeћeг. Пишући књигe зa дeцу, Рaдoвић ниje жeлeo дa дeцa пoстaну бoљa и пoслушниja, oн je хтeo дa искрeнo рaзгoвaрa сa дeцoм o тoмe кaкo сe рaзумниje и лeпшe мoжe живети. Oн, пo сoпствeним рeчимa, пружa дeци грaђу зa игру и рaзгoвoр, учи их дa са стoтину вeдрих и рaдoзнaлих oчиjу глeдajу, дa сe чудe и дa сe рaдуjу, учи их дa мислe и дa сe изрaжaвajу. У овом поглављу ће бити приказани модели стваралачке обраде песама нонсенсног садржаја Душана Радовића: Плави зец ; Страшан лав и Замислите децо. Циљ јесте подстицање стваралачке употребе језика у вртићу и употреба представљених, нових начина обраде текстова књижевности за децу. Стваралачки приступ у обради нонсенсних песама Душана Радовића реализован је кроз вођену фантазију. Обрада песме Плави зец Песма Плави зец обрађена је у средњој васпитној групи са децом од 4,5 до 5,5 година. Циљ: способност за уживљавање у улоге разних животиња, опонашање говора глумаца и подстицање комуницирања, подстицање препричавања и причања догађаја, подстицање разумевања и слушања саговорника. Васпитно образовни задаци: -Упознати децу са песмом Плави зец -Развијати код деце осећај за песму као естетско дело; -Омогућити деци да на што бољи начин анализирају песму и схвате њену суштину; - Продубљивање осећаја за игру у групи. Уводни део: Данас ћемо разговарати о песми Плави зец, која говори о томе како је ловац уловио плавог зеца,чудног и јединог на свету, колико се намучио док га није уловио и о томе шта све један зец зна да ради. -Деца седе у кругу. и свако од њих говори кад бих уловили зеца шта би знао да ради. Интерпретативно читање песме Плави зец, Душан Радовић. Три сам земље прелазио, и три горе прегазио, и три мора препловио, док га нисам уловио, Плавог зеца, чудног зеца, јединог на свету! Овај зец зна да свира, Овај зец зна да плете, Овај зец ручак кува, Овај зец кућу мете, Овај зец плести уме, Овај зец сити, пити 164

165 и француски говорити, све разуме. Плави зец, чудни зец, једини на свету! Ја га хтедох вама дати да вам шије, да вам пије, да вам кроји, да вам броји, да вам плете, слике шара и француски разговара. Плави зец, чудни зец, једини на свету! Ставих зеца у торбак па пожурих својој кући. Ал' кад бисмо испред куће, стаде зечић да шапуће: Пусти ме ловче, храбри ловче, да очешљам косу, да умијем лице, да исечем нокте, да исправим стас, да удесим глас. Нек' виде деца плавог зеца, чудног зеца, јединог на свету! Пустих зеца из торбака ал' се зец не очешља, ал' се зец не уми, нит' исече нокте, нит' исправи стас, нит' дотера глас. Већ побеже, ој, несрећо, на крај света, ој, невољо. Дискусија: Разговарамо са децом шта је у песми необично, изврнуто, интересантно. Какав им је ловац, а какав зец... Размена : Да ли си радио-лa нешто слично зецу из песме? Да ли си некада лагаола и да ли је лепо лагати? Дечји одговори: - Д.М. Ја сам једном са баком плела и дирала прашњаву вуну, слагала сам маму да сам опрала руке пре јела. - Н.Т. Није лепо лагати,јер тада ће нам порасти нос као Пинокију 165

166 - П.А. Помагала сам мами да направимо торту за мој рођендан, јела сам мало пудинга. Нисам је слагала да сам се умила и опрала руке. - Е.О. Ја сам свирао фрулу са старијим братом - Н.Е. Ја сам ишла код другарице у госте, и нисам била чупава као зец,јер ја сам се очешљала Вођена фантазија: Буди мало зец-замисли да си он. Како би се понашао,шта би јео, радио, како би изгледао? - Замислите да сте ловац, где бисте ловили зеца? Наместити сценографију, направити шуму, деци дати одевне предмете, шешир, нацртати бркове, да изгледају као ловац. Направити им уши, реп, поделити онима који желе да буду зец. Колаж : Васпитач дели папире деци на којима је исцртан зец, треба да нацртају поред шта зец ради и да излепе празна поља зеца. Обрада песме Страшан лав Обрада ове песма је изведена у предшколској узрасној групи. Циљ: способност за коришћење језиком у дијалошком и монолошком облику комуницирања, однос, за усмено изражавање које представља смисаону целину којом се саопштавају сопствене мисли, осећања и жеље на начин схатљив за друге, као и умење да се саслуша сабеседник и разуме шта говори. Васпитно образовни задаци: -Упознати децу са песмом Страшан лав -Развијати код деце осећај за песму као књижевно дело; -Омогућити деци да на што бољи начин анализирају песму и схвате њену суштину; - Продубљивање осећаја за колективним радом Методе рада: метода разговора, увиђања, практичног рада;групни, фронтални, индивидуални. Облици рада: групни, фронтални, индивидуални. Материјали: темпере, маркери, хамер, украсне траке, лепак, канап... Активности васпитача: : Организује физичку и социјалну средину, планира методе рада, осмишљава ток активности, припрема материјале, објашњава, демонстрира, именује, одговара, помаже деци... Активности деце: размишљају, увиђају, опажају, одоварају, комуницирају,закључују, постављају питања, помажу једни другима, бирају материјале, испољавају креативност... Уводни поздрав по кругу: у кругу ћу се са децом упознати тако што чу им рећи да поред свог имена додају неки придев који их описује. Почећу од мене. Ја сам Раде и јако сам Размажен, зовем се Ивана и искрена сам, Ја сам Марко и јако сам мудар, Ја сам Снежа и јако сам симпатична... И тако ћемо редом док се сва деца не преставе. Интерпретативно читање песме: Сташан лав - Д. Радовић Страшан лав Био једном један лав... Какав лав? Страшан лав, 166

167 Нарогушен и љут сав. Страшно, страшно! Ишао је на три ноге, гледао на три ока. Слушао на три ува... Страшно, стршно! Не питајте шта је јео Та је јео шта је хтео -трамвај цео И облака један део Страшно, страшно! Зуби оштри, поглед зао, он за милост није знао! Страшно страшно! Док га Брана једног дана није гумом избрисала. Страшно, страшно! Дикусија: О чему се говори у песми? Какав је лав у овој песми? Хајде да опишемо какав је лав у овој песми! Шта је страшно у овој песми? Шта је све јео? Како је на крају лав завршио? Размена Шта је то чега се ви јако плашите? Шта сте урадили ви тако страшно некад? Дечји одговори: И. Л: Ја сам једном била јако гладна, а нисам била кући, па сам убрала цвет и појела га. Н. В: Ја сам једном био јако љут и намргођен, и тада сам се посвађао са најбољим другом. М. Н: Ја се јако плашим када останем сам код куће. И. Ј: Ја се јако плашим мрака. Е.Б: Мене је мама спасила од једног змаја који ме је вијао у сну. И када сам почео да плачем. Мама је дошла у собу и пробудила ме и рекла да је то сан. Н.К: Мој брат је имао толико зао поглед, да сам се ја уплашио и побегао. Т.М: Моја другарица је рекла да је једном видела пса који је имао два различита ока, једно зелено, а друго плаво. Б.Б:Једном сам нацртала једну девојчицу, а свима којима сам показала је она личила на дечака, па сам је обрисала. Вођена фантазија: Хајде сада да се сетимо када смо јако били уплашени како смо тада изгледали и шта смо радили тада. Нека свако покуша да одглуми тај свој страх. Будите сад мало лав-замислите да сте ви - он. Како би се понашао, шта би јео, како би изгледао, какв би ти био поглед (Дати деци костиме лава и припремити сценографију која ће личити на природно станиште лава.такође им дати могућност да прикажу лава онако како га они замишљају. ) Говорна игра: Деца седе у полукругу. Васпитач организије активност под називом Погоди која сам животиња. Васпитач опонаша неку животињу, а деца погађају Нпр: Скакутајући и при томе изговарајући кре-кре, васпитач опонаша жабу. Након тога деца опонашају друге животиње и погађају. Опонашају: зеца, пса, мачку, птицу, вука итд. Сва деца успешно обављају задатак. 167

168 Обрада песме,,замислите децо Активност се изводи у средњој васпитној групи,односно са децом која имају 4,5 до 5 година. -Oбразовни задаци: подстицање развијања сарадичног односа међу децом; подстицање буђења интересовања за предстојећу усмерену активност; подстицање позитивних социјалних односа међу децом и позитивне атмосфере; упознавање деце са песмом и њеним карактеристикама. -Материјални задаци: Oбрада песме,,замислите децо. -Функционални задаци: Богаћење фонда речи деце, подстицање пажњивог слушања непознатог текста и развијање способности истог. -Васпитни задаци: Подстицање правилног изговора речи, развоја дечије маштовитости,логичког мишљења и расуђивања. -Активност деце: Слушање, учење песме, активно учествовање у тумачењу доживљаја песме, доношење закључка, илустарција песме. -Повезаност са другим активностима: Развој говора, ликовно васпитање, упознавање околине. Уводни поздрав Децу уводим у активност тако што свако дете каже како је било на летовању и да ли је на мору доживело олују. Затим васпитач прича о томе како постоје измишљена мора која су смишљена да се деци прича о њима. Интерпретативно читање песме Замислите децо Душана Радовића Замислите, децо, једно велико море, И у том мору једну велику лажу, И на лажи округле прозоре, И на једном прозору принцезу Нађу. Замислите сад, децо, то исто море, И у том мору исту велику лађу, И на лађи исте округле прозоре, И на другом прозору разбојника Кађу. Замислите онда: бура иде, Ветрова фијук и таласи, И један талас принцезу скиде И поче млади живот да гаси. Замислите, децо, сто талса, Већих сто пута од сваке принцезе, Може и ајкула сваког часа, На модром таласу да се довезе. Страхом и болом обузет, Појави се отац принцезин 168

169 И рече: -Онај биће ми зет, Ко спасе млади живот њезин! Замислите, децо, пуна лађа, Сви официри, принчеви, адмирали И сви ћуте, сви дрхте, само Кађа Скочи И море га зали. Кађа извали страшну псовку На рачун ветра, на адрсу живота, на име мора, Избеже смрти мишоловку И спасе принцезу из валова. Замислите сад: отац тај, Краљ сигурно, а цар вероватно, Подиже Кађу у загрљај И пољуби га ноншалантно. -Ово је кћер моја, а жена ваша- принцеза мила Нађа! -А ја сам, с допуштењем, извините на мсетњи, разбојник Кађа! Умири се море, затаји ветар, стаде лађа Пуни страха, пуни стида, препуни језе Сви гледаху у правцу принцезе. -Храбри Кађа, рече бледа принцеза, ја сам ваша Нађа -извините, тата, на овом свету свашта се догађа! Дискусија Шта је то што је у песми нестварно? Да ли игде постоји таква прича? Шта вам је најлепше у овој песми? Размена Опишите вашу замишљену љубавну причу! Дечји одговори: И. А: Ја сам се заљубио у једну Ану из моје улице. Тата ми је рекао да је она старија од мене и да морам да чекам да порастем да је пољубим. А. П: Једном сам сањала да ме мој друг И. пољубио и ми смо били на обали мора и тражили смо шкољке. М.Т: Не волим кад ме Ана држи за руку јер ми се моји другари ругају. Вођена фантазија: Предлажем деци да замисле да су они јунаци ове песме и да одглуме како би се они понашали кад би принцеза била у мору, да ли би је 169

170 спасили... После кратке игре и представљања, заједно бирамо ко је најбоље извео оно о чему је било речи у песми! Креативни део: Сва деца поседају за столове и дам им папире да нацртају, а затим и бојице да обоје своје љубавне приче као из песме... После тога качим на пано њихове радове и правимо малу изложбу. Закључак У Рaдoвићeвoм дeлу мoгли смo oткрити брojнe истинe o живoту и чoвeку изрeчeнe jeзикoм нaивнe свeсти. Jeднa oд истинa кoja живoт чини лaкшим и лeпшим jeстe умeћe нaлaжeњa кoмпрoмисa. Koмпрoмис je нужнoст oпстaнкa, oн je пoтрeбaн и вeликим и мaлим и jaким и слaбим, и oбичним и изузeтнимкoмпрoмис сa oкoлинoм, сa трaдициjoм, сa сaмим сoбoм, сa свojим снoвимa. Управо тај компромис, односно помиреност и склад, хармонија са самим собом, приказани су и у овом раду, тумачењем песама нонсенсног садржаја Душана Радовића. Одређене песме Плави зец ; Страшан лав и Замислите децо представљене су као примери за нове начине обраде текстова књижевности за децу. Циљ рада је био да се подстакне стваралачка употреба језика у вртићу и у ту сврху коришћена је аналитичка и метода вођене фантазије. Теоријске поставке су емпиријски потврђиване интерпретацијом Радовићевих песама. Стваралачки приступ у обради нонсенсних песама Душана Радовића реализован је кроз вођену фантазију, а дечји одговори и примери обраде показују да су Радовићеве песме још увек веома актуелне. Вредност ових песама није само дидактичка, она је и естетска, односно уметничка, а то су деца најбоље препознала и потврдила. Извори и литература 1. Ларус (1963): Grand Larousse encycpédique en dix volumes, tome septième, Paris: Librairie Larousse. 2. Миленковић (2012): Слађана Миленковић, Методика развоја говора, Сремска Митровица: ВШССОВ 3. Проп (1999): В. Проп, Проблемы комизма и смеха, Москва: Издательство 4. "Лабиринт". 5. РКТ (1992): Речник књижевних термина, глвани и одговорни уредник Драгиша Живковић, Београд: Нолит 6. Радовић (1954): Душан Радовић, Поштована децо, Београд: БИГЗ. 7. Радовић (1977): Душан Радовић, Смешне речи, Разбојник Кађа и принцеза Нађа, Сарајево: Свјетлост. 8. Радовић (1983): Душан Радовић, Понедељак, Уторак, Среда,Четвртак, поезија и проза за децу у четири књиге Београд: БИГЗ. 9. Радовић (2009): Душан Радовић, Замислите, Београд: Креативни центар. 10. Радовић (2012): Душан Радовић, Поштована децо, Београд: Booking. 11. РФП (2004): Речник филозофских појмова, Београд: БИГЗ. 12. Чуковски (1986): Корнеј Чуковски, Од друге до пете, Београд: Завод за уџбенике и наставна средства. PhD Sladjana Milenkovic 170

171 The College of Professional Studies For Teacher Training Sremska Mitrovica Serbia Interpretation of Dusan Radovic`s Nonsense Poems in Kindergarten Abstract: In this paper we interpret poems with nonsense content of Dusan Radovic: "Blue Rabbit", "Awesome Lion" and "Imagine kids." The aim is to encourage the creative use of language in kindergarten. In this paper we present new ways of processing texts of children's literature. We used analytical methods and guided fantasy. Theoretical propositions are empirically validated interpretation of Radovic`s poems. A creative approach to release Dusan Radovic`s nonsense poems implemented through a guided fantasy. Keywords: nonsense, absurdity, analysis, guided fantasy. 171

172 INOVATIVNI DIDAKTIČKO-METODIČKI MODEL NASTAVE GRUPNOG RADA U OBRNUTOM DIZAJNU Dr Živorad Milenović Učiteljski fakultet u Prizrenu Univerziteta u Prištini Apstrakt U radu je prikazan praktični primer obrade nove nastavne jedinice u nastavi prirode i društva u 3. razredu osnovne škole, realizovane po inovativnom didaktičkometodičkom modelu grupnog rada. Nastava po ovom modelu, planira se u obrnutom dizajnu, koja podrazumeva četiri stadijuma: 1) identifikacija očekivanih rezultata, 2) određivanje prihvatljivih dokaza da su rezultati nastave postignuti, 3) planiranje iskustva učenja i poučavanja i 4) obezbeđivanje materijalno-tehničke osnove nastavnog rada. Prema mikrostrukturi plana, nastavni čas se realizuje u šest koraka: 1) uvod u nastavni rad, 2) formiranje grupa i podela zadataka za rad, 3) rad učenika u prupi, 4) izveštavanje grupa, 5) zajedničke završne aktivnosti i 6) proveravanje znanja. U okviru šestog koraka, sprovodi se identifikacija očekivanih temeljnih kvaliteta rada učenika. Da bi se to postiglo, utvrđuju se procesualni i ishodišni kvaliteti rada učenika. Ključne reči: inovativni model, model grupnog rada, nastava u obrnutom dizajnu, nastava prirode i društva, temeljni kvaliteti rada učenika, ishodišni kvaliteti, procesualni kvaliteti Innovative didactic-methodical model of teaching group work in the reverse disign Zivorad Milenovic, PhD Teacher Training faculty of Prizren University of Pristina Summary This paper presents a practical example of processing new lesson in Nature and Society in the 3rd grade, realized by an innovative didactic-methotical model of group work. Teaching according to this model, plans are in the reverse design, which involves four stages: 1) identification of deliverables, 2) determining acceptable evidence that the results achieved by teaching, 3) planning learning experiences and instruction, and 4) the provision of material and technical basis of teaching. According to the microstructure of the plan, in class is implemented in six stages: 1) an introduction to teaching, 2) the formation of groups and the division of tasks for work, 3) the students' work in PRUP, 4) reporting group, 5) closing joint activities, and 6) checking knowledge. In the sixth step, carried out the identification of the fundamental quality of 172

173 work expected of students. To this end, define the underlying processes in space and the quality of students' work. Keywords: innovative model, a model of group work, teaching in the reverse design, teaching science and society, the basic quality of students, quality of underlying, processual quality Uvod Najnovija didaktička i psihološka saznanja upućuju na potrebu temeljnog preispitivanja svega što postoji u školi. Preispitivanje je potrebno izvršiti od nastavne opreme i prostora u kojima se organizuje učenje i poučavanje, preko nastavnih sadržaja koji se u školi izučavaju, pa sve do načina učenja i poučavanja. U cilju osavremenjivanja nastave, traga se za novim modelima. U didaktičkim izvorima nalaze se brojne sintagme, kao što su nastava userena na dete, aktivno učenje, kurikulum usjeren na dete i dr. Sve ove sintagme upućuju na jednu, a to je nastava usmerena na učenika. U nastavi koja bi se mogla označiti ovom sintagmom, učenik bi trebao biti aktivniji od učitelja, ili barem jednako aktivan kao učitelj. Međutim, to nije moguće u nastavi u kojoj dominira frontalni oblik rada i gde je učitelj neposredni izvor znanja i predavač, demonstrator ili prikazivač. U ovakvom obliku nastave, učenici ne mogu biti aktivni. Oni mogu samo da sede, slušaju, gledaju, da se dive moćima i znanju svog učitelja i da se nadaju da će se pojaviti neki atraktivan učitelj da ih podstakne na raznovrsne misaone aktivnosti. Nastava usmerena na učenika se ne može ostvariti u učionici u kojoj je sav nameštaj i oprema usklađen sa predavačkom nastavom i učiteljom. Tu se nalazi i oprema za demonstraciju i pokazivanje. Učionica je opremljena savremenim nastavnim aparatima i sredstvima za učenje. Sve je to, međutim, za učitelja. Za učenike su samo stolice na kojima sede, stolovi o koji oslanjaju ruke da ne bi pali i sveske u kojima zapisuju isto ono što im učitelj predaje, demonstrira ili pokazuje, što se uostalom nalazi i u njihovim udžbenicima iz kojih uče. Naravno da se u ovakvim okolnostima ne mogu očekivati efekti nastave. Posebno ne kada se ima na umu da u učionici sede učenici istog uzrasta, koji se međusobno razlikuju kako po svom intelektu, umenjima, sposobnostima i veštinama, tako i po svojim motivima, željama, potrebama i interesovanjima. Ovakvoj nastavi podređene su najnovije tehnološke tvorevine, kao što su tzv. pametna ploča ili projektori za Power Point prezentacije, koje nastavnici u svom radu često koriste, više sebe radi, svoje promocije i obaveza koje su im nametnute od strane rukovodstva škole. Daleko je manje onih koji to čine zato što time doprinose boljem uspehu učenika. Tradicionalna nastava je, dakle, zasnovana na ciljevima nastave koji podrazumevaju šta će učitelj raditi, šta će pričati, objašnjavati i pokazivati učenicima na času. Učenike niko i ne spominje, zato što se podrazumeva da će oni biti poslušni, da će sve to pažljivo slušati, razumeti, zapamtiti i naučiti. Na kraju će sve to lepo ponoviti kada ih učitelj prozove i pita da odgovaraju za ocenu, koja je u takvoj nastavi merilo njihovog znanja i/ili, bolje rečeno, onoga što su konkretnim odgovorom zaslužili. Posle dobijene ocene, nakon samo par nedelja, učenici će naučeno zauvek zaboraviti, pa ispada da su učili za školu i za ocene, a ne radi znanja koje će im pomoći u rešavanju praktičnih problema u svakodnevnom životu. Nastava koja je usmerena na učenike podrazumeva ciljeve koje učenici treba da ostvare. Podrazumeva I kompetencije koje učenici treba da steknu tokom nastavnog procesa. Zato bi i učionice trebale biti opremljene nastavnim medijima i učilima koji moraju biti prilagođeni učenikovim aktivnostima. 173

174 Umesto predavačko-demonstratorsko-pokazivačke nastave, ostvarenju ideje o nastavi usmerenoj na učenike može doprineti projektna nastava ili projektno učenje. Na taj način bi učenici od samog početka školovanja (pre svega u osnovnoj školi) aktivnostima i iskustvom, sticali potrebna znanja tokom školovanja. To bi postigli učešćem u raznim individualnim i zajedničkim projektima učenja, saradničkim projektima učenja (rad u paru i rad u grupi), razrednim i školskim projektima učenja. Stečena znanja bi im bila garancija uspešnog učenja i pripreme za dalje školovanje i život u društvenoj zajednici. U ovom radu bić prikazan inovtivni didaktičko-metodički model nastave grupnog rada u obrnutom dizajnu. Didaktičko-metodički modeli nastave U uvodnom objavšnjenju je ukazano na neke nedostatke tradicionalne nastave. Sve to ukazuje na potrebu izmene i osavremenjivanja nastave u cilju njene bolje efikasnosti (Ratković, 2002; Čanović, 2002). U tradicionalnoj nastavi postojali su modeli rada koji su bili usmereni ka učitelju. Oni su predstavljali skicu odnosno plan onoga šta će učitelj na času predavati, pokazivati i prikazivati učenicima (Matijević, 2010). Termin model nastave kao mikroplan potrebno je razlikovati od termina model nastave kao didaktičke kategorije. Raspravljajući o ovim terminima, Živorad Milenović u naučnoj monografiji Nastavnik u inkluzivnoj nastavi, navodi da su u didaktičkom sistemu...uspostavljene čvrste, deterministički međuzavisne veze i odnosi činilaca i ostalih elemenata strukture nastave, čija postojanost je u takvim relacijama potpuno uslovljena (...) dok u didaktičkom modelu kao mikroplanu postoje uspostavljeni odnosi između njegovih faktora i elemenata, ali su veze između njih elastičnije i fleksibilnije (str ). Uočeno je da je struktura istoimenog didaktičkog nastavnog sistema i didaktičnog nastavnog modela slična. Različita je međutim čvrstina veze među njihovim elementima. Da ne bi dolazilo do zabune čitalaca, prevladava procena da se o modelima koji se nude nastavnicima za njihov svakodevni rad, raspravlja kao o modelima rada u nastavi. Najčešće pominjani didaktičko-metodički modeli rada u nastavi su: 1) didaktičko-metodički modeli tradicionalne nastave i 2) didaktičko-metodički modeli inovativne nastave. U grupu didaktičko-metodičkih modeli tradicionalne nastave spadaju: 1) inovativna predavačka nastava, 2) inovativna predavačko-pokazivačka nastava, 3) inovativna katehetička nastava i 4) inovativna majeutička nastava. Didaktičko-metodički modeli inovativne nastave su: 1) didaktičko-metodički modeli inovativne individualizovane nastave (a) inovativna individualizovana nastava primenom nastavnih listića, c) inovativna nastava različitih nivoa složenosti, d) inovativni rad učenika na zadacima različite težine, e) inovativno individualno planirana nastava, f) inovativna mikronastava, g) inovativna programirana nastava-razgranati model i h) inovativna kompjuterizovana nastava); 2) didaktičko-metodički modeli inovativne interaktivne nastave (a) inovativna interaktivna nastava različitih nivoa složenosti, b) inovativni rad učenika u grupama nivoa, c) inovativni grupni rad učenika, d) inovativna tandemska nastava, e) inovativni rad učenika u okviru slagalica, f) inovativni rad učenika u okviru obrazovnih radionica, g) inovativna responsibilna nastava, h) inovativna interaktivna egzemplarna nastava i i) inovativna interaktivna problemska nastava) i 3) ivinovativni modeli nastave (a) inovativna heuristička nastava, b) inovativna programirana nastastava linearni model, c) inovativna egzemplarna nastava, d) inovativna problemska nastava, e) inovativna timska nastava, f) inovativna recepciona nastava i g) inovativna integrisana nastava). 174

175 Planiranje inovativne nastave u obrnutom dizajnu Planiranje nastave u obrnutom dizajnu najpre podrazumeva četiri osnovna stadijuma planiranja. Oni su: 1) identifikacija željenih rezultata, 2) određivanje prihvatljivih dokaza, 3) planiranje iskustva učenja i poučavanja i 4) obezbeđivanje materijalno-tehničke osnove nastavnog rada (Milenović, 2013, str ). Uočljivo je da se planiranja nastave po didaktičko-metodičkim modelima inovativne nastave razlikuje od planiranja u tradicionalnoj nastavi. Planiranje u tradicionalnoj nastavi uvek ide ustaljenim hronološkim redosledom (uvođenje učenika u nastavni proces, obrada programskih sadržaja, ponavljanje, vežbanje i vrednovanje ishoda nastave) (Ilić, 2006 i 2005). Pored toga, struktura i tok nastavnog časa uvek ima tri dela: uvodni, glavni i završni, a u nastavi fizičkog vaspitanja i pripremni deo časa. U planiranju inovativne nastave u obrnutom dizajnu ide se obrnutim redom (od očekivanih ishoda nastave, preko izvođenja nastave, njenog planiranja i obezbeđivanja materijalno-tehničke osnove za njeno izvođenje). Identifikacija željenih rezultata podrazumeva pretpostavke rezultata koji se očekuju nakon jednog meseca, tromesečja, polugodišta i jedne godine učenja i učešća u inovativnoj nastavi. To su glavni i trajni efekti ostvarivanja programa inоvativne nastave. Željeni rezultati se razlikuju od sadržaja i efekata nastave. Oni, kako navodi Mile Ilić (2010, str. 122), imaju vrednosti izvan učionice i škole i moguće ih je primenjivati za ceo život. Željeni rezultati predstavljaju temeljna znanja koja dopiru do srži same naučne discipline. To su ideje (generalizacije, pojmovi, umeća, sposobnosti, stavovi, vrednosti i dr.), zatim složeni kompleksi (dostignuća nauke, tehnike, umetnosti i dr.), koji traže razjašnjenje u nastavi, jer ih učenici ne mogu samostalno razrešiti, a daju i potencijal za pobuđivanje interesa svih učenika. Ostvarivanje prihvatljivih dokaza da su rezultati nastavnog rada u nastavi ostvareni, drugi je stadijum planiranja. Podrazumeva da se za učenike i učitelje pre početka nastavnog procesa predvide prihvatljivi dokazi da su rezultati inovativnog nastavnog procesa ostvareni. To mogu biti usmena objašnjenja, tačno rešeni zadaci, šematski prikaz, esej, test, seminarski rad, praktičan rad, kontrolni rad i dr. Prihvatljivi dokazi su dalje povezani sa ciljevima učenja koji sadrže trajno razumevanje. Ciljevi podrazumevaju aktivnosti učenika koje se mogu posmatrati, opisati, izdvojiti, uporediti ili pokazati. Precizno, kratko i jasno su formulisani i mogu se meriti. Oni ne treba da sadrže aktivnosti učitelja (održati predavanje, podeliti materijale, odrediti grupe učenika i dr.), ne treba da sadrže ni aktivnosti učenika (obaviti ferijalnu praksu, ići na ekskurziju, pročitati tekst i sl.), kao ni načine procene (putem esej testa, rešavati pitanja višestrukog izbora i sl.). Kao što se vidi, u ciljevima ne treba da se određuju aktivnosti koje će se sprovoditi. Bar ne u zapovednom načinu. To međutim ne znači da nema aktivnosti učitelja i učenika. Ta aktivnost se sprovodi spontano i u skladu sa očekivanim ishodima učenja i poučavanja. Upravo ovi očekivani ishodi i rezultati sadržani su u ciljevima nastave planirane po inovativnim didaktičko-metodičkim modelima. Planiranje iskustva učenja i poučavanja podrazumeva aktivnosti koje će pomoći učenicima da steknu potrebna znanja i veštine, naročito ona koja treba trajno razumeti. Potom, podrazumevaju ono što učitelj treba predavati i pokazivati i načine na koje će to činiti. Zatim materijale i resurse koji su potrebni za ostvarivanje ciljeva inovativne nastave i da se utvrdi da li je celokupan dizajn nastave koherentan i efektivan (Milenović, 2012). Ovaj stadijum planiranja predstavlja kreiranje scenarija aktivnosti učenika i učitelja koje treba da uslede. To je predviđena dinamika i struktura što efikasnije nastave, koja za cilj ima trajno razumevanje programskih sadržaja kao 175

176 željenih rezultata. Dakle, plan učenja i poučavanja u inovativnoj nastavi treba da bude pregledan i jasan, tako da ga može realizovati svaki učitelj u nastavnom procesu u kome pak može da se uključi svaki učenik. Obezbeđivanjem materijalno-tehničke osnove nastavnog rada, učitelj evidentira postojeća nastavna sredstva i pomagala. On dalje osmišljava, izrađuje i priprema nova nastavna sredstva koja su pogodna za realizaciju nastavnog procesa u nastavi. To mogu biti sve vrste medija (štampani, auditivni, audio-vizuelni, multimedijalne prezentacije, didaktički oblikovani materijali, aplikacije, tehnička pomagala i uređaji). Pri tom učitelj vodi računa...da ne prikupi previše materijala za rad, jer to neće doprineti efikasnosti nastave već samo zbuniti učenike (Milenović, 2013, str. 54). Materijale treba pripremiti u skladu sa potrebama konkretne aktivnosti, koja se sprovodi na nastavnom času i u obimu koji će zadovoljiti potrebe učenika, učitelja i nastave. Mikrostruktura plana inovativne nastave po modelu grupnog rada u obrnutom dizajnu Planiranje nastave po ovom modelu rada, prikazano je na primeru obrade nove nastavne jedinice subjekat i predikat u 3. razredu osnovne škole. Prema godišnjem planu rada, ove nastavne jedinice se izučavaju odvojeno (OŠ Dobrila Stambolić, 2012). Zbog specifičnosti i nemogućnosti izučavanja ovih nastavnih jedinica odvojeno, subjekat i predikat se uglavnom izučavaju zajedno. U zemljama u okruženju, kao na primer u Republici Srpskoj, ove nastavne jedinice su umesto uobičajenih, nazvane vršilac radnje i radnja u rečenici (OŠ Srbija, 2012). Mada je možda jezički pravilnije ovakvo određenje, ipak prevladava mišljenje da se na taj način deca samo dodatno zbunjuju. Zato se i dalje koriste pojmovi subjekat i predikat. Identifikacija željenih rezultata: mogućnost učenika da identifikuju i razlikuju reči koje označavaju subjekat i predikat, kao i da ih pravilno primenjuju. Očekivani temeljni kvaliteti rada učenika su: procesualni: udruživanje, zaštita od neželjenih posledica inicijalnih neuspeha i organizacija znanja i ishodišni: sadržaj i bitni, jasni i zanimljivi standardi. Određivanje prihvatljivih dokaza ishoda učenja: a) da podvuku i izdvoje iz teksta reči koje označavaju subjekat, b) da podvuku i izdvoje iz teksta reči koje označavaju predikat, v) da niz datih reči razvrstaju na one koje označavaju subjekat i predikat, g) da sastave rečenice povezuju odgovarajuće reči koje označavaju subjekat i predikat, d) da dopune rečenice dodavajući datim rečima koje označavaju subjekat onim koje označavaju radnju i đ) da dopune rečenice dodavajući datim rečima koje označavaju predikat onim koje označavaju subjekat. Planiranje iskustva učenja i poučavanja: podrazumeva realizaciju nastavne jedinice kroz šest koraka. Oni su: 1) uvod u nastavni rad, 2) formiranje grupa i podela zadataka za rad, 3) inkluzivni rad učenika u grupi, 4) izveštavanje grupa, 5) zajedničke završne aktivnost i 6) petominutno proveravanje znanja. Obezbeđivanje materijalno-tehničke osnove nastavnog rada: video bim za prezentaciju,laser pokazivač, tekst markeri, raznobojne krede, šeširić, nastavni listići, prazni papirići za pisanje i četiri panoa za pisanje. Tok nastavnog časa po ovom modelu, sprovode se u šest koraka. Prikazan je prema diplomskom radu koji je pod mentorstvom Živorada Milenovića urađen i odbranjen na Učiteljskom fakultetu u Leposaviću godine (Ranđelović, 2013). 176

177 Prvi korak: uvod u nastavni rad (7 minuta). Učitelj učenicima Power Point prezentacijom, prikazuje kratak tekst koji će poslužiti kao povod za razgovor o subjektu i prediktu u rečenici. Kad kiša padažaka plete, igle lete, Lutka ćuti, vatra bukti, Kiša pada, puca klada, Vetar je jak, dimi odžak. Učitelj tekst zapisuje na tabli, a učenici to čine u svojim sveskama. Učitelj napominje da u ovom kratkom tekstu, svako nešto radi. Marker pokazivačem, pokazuje učenicima u tekstu na reč baka. Potom objašnjava i pokazuje, da baka plete.. Nakon toga, učitelj objašnjava deci, da baka u rečenici vrši radnju i da je baka ovde subjekat. Nakon toga, učitelj na tabli crvenom kredom podvlači reč baka, ispod teksta ponovo piše reč baka a zatim stavlja crticu i piše subjekat, a u zagradi piše subjekat su reči koje u rečenici označavaju vršioca radnje. Učenici sve to zapisuju u svojim sveskama. Učitelj objašnjava učenicima: kao što vidite, onaj ko vrši neku radnju je vršilac radnje. Vršilac radnje se dobija pitanjem KO? (Ko nešto rad? Ko vrši radnju?). Nakon toga, učitelj na tabli crvenom bojom podvlači sve vršioce radnje u tekstu, a učenici to čine u svojim sveskama. Učitelj pojašnjava učenicima: dakle, ko u ovom tekstu nešto radi? (baka, igle, lutka, vatra, kiša, klada i odžak). Učitelj se ponovo vraća na tekst prikazan Power Point prezentacijom. Tekst markerom ponovo pokazuje na reč baka, i objašnjava: malopre smo rekli da baka plete. Nakon toga, plavom kredom podvlači reč plete, a učenici to čine u svojim sveskama. Nakon toga, učitelj na tabli plavom kredom podvlači reč plete, ispod teksta ponovo piše reč plete a zatim stavlja crticu i piše predikat, a u zagradi piše predikat su reči koje u rečenici označavaju radnju. Učenici sve to zapisuju u svojim sveskama. Učitelj objašnjava učenicima: kao što vidite, reči koje označavaju ono što subjekat radi, predstavljaju radnju. Radnja se dobija na pitanje ŠTA? (Šta radi? Šta neko radi?). Nakon toga, učitelj na tabli plavom bojom podvlači sve reči koje označavaju radnju, a učenici to čine u svojim sveskama. Učitelj pojašnjava učenicima: dakle, koje reči u ovom tekstu označavaju neku radnju? Šta u ovom tekstu rade baka, igle, lutka, vatra, kiša, klada i odžak? Učitelj na tabli podvlači plavom kredom reči koje označavaju neku radnju: plete, lete, ćuti, bukti, pada, puca i dimi. Sve to, učenici zapisuju u svojim sveskama. Drugi korak: formiranje grupa i podela zadataka za rad (3 minuta). Učitelj formira četiri grupe učenika od po 5 članova, odnosno u zavisnosti od ukupnog roja učenika koji prisustvuju času. Pre formiranja grupa, učitelj je pripremio četiri šeširića u kojima je stavio papiriće sa nazivima grupa koje je takođe prethodno odredio. U svakom šeširići su nalazi isti broj papirića sa nazivima svake od grupa, što se određuje u zavisnosti od broja učenika koji prisustvuju času. Nazivi grupa su simbilični. Za ovaj primer odabrani su: 1) oblačić, 2) srce, 3) zvezdica i 4) cvetić. Nakon toga, učitelj pravi grupe. Prvu grupu čine učenici koji iz srpskog jezika imaju ocene jedan i dva. Drugu učenici koji imaju ocenu tri. Treću učenici koji imaju 177

178 ocenu četiri. Četvrtu učenici koji imaju ocenu pet. Nakon toga, prave se grupe učenika u zavisnosti od toga ko je koji naziv izvukao. Napomena: pri ovom modelu, se na prave grupe različitih nivoa složenosti. Grupe su ujednačene i rade na zadacima uglavnom iste težine. Samo što je sastav grupe različit, što doprinosi međusobnoj saradnji i efikasnijem radu svih učenika, bez obzira na svoje sposobnosti i prethodno znanje. Treći korak: rad učenika u grupi (13 minuta). Učenici rešavaju zadatke po grupama i pripremaju se za prezentaciju. Učitelj usmerava, vodi i podstiče sve učenike, posebno one koji se teže uključuju u rad. To međusobno čine i članovi grupa. Učitelj deli grupama zadatke. U sredini svake grupe zadataka su vršioci radnje (subjekat), a okolo su radnje (predikat). Ispod toga su linije na kojima je potrebno da učenici povežu reči koje označavaju subjekat sa onim koje označavaju predikat. Napomena: reči koje označavaju subjekat, stavljene su u sredini lista u nacrtani krug. Reči koje označavaju predikat stavljene su okolo kruga i svaka je u zavisnosti od grupe: u oblačiću, srcu, zvezdici i cvetiću. To je simbolično, da bi učenike dodatno motivisalo za rad. Ispod toga, kod svake grupe, stavljen je po jedan primer proste rečenice sa subjektom i prediktom. Pored toga, ponuđene su još po četiri rečenice u kojima je dat samo subjekat, a učenici bi trebali sami da dopišu predikat. Zadaci prve grupe: subjekat (sunce, vatra, ljubičica, ptica, cvrčak, pčela i brod) i predikat (cveta, sija, cvrči, plovi, gori, leti i zuji). Pored povezivanja reči, ponuđene su i proste rečenice sa dopunom: Primer: Odžačar čisti odžak. Zadaci: Lovac Pisac Apotekar Pekar Zadaci druge grupe: subjekat (petao, pile, bubamara, zvončići, lišće, reka i đurđevak) i predikat (miriše, zvone, pijuče, kukuriče, leti, teče i šušti). Pored povezivanja reči, ponuđene su i proste rečenice sa dopunom: Primer: Zidar zida kuću. Zadaci: Zubar Odžačar Kuvar Učitelj Zadaci treće grupe: subjekat (mesec, zvezda, vetar, pas, mrak, sat i dečak) i predikat (kuca, sanja, treperi, pada, duva, laje i sija). Pored povezivanja reči, ponuđene su i proste rečenice sa dopunom: Primer: Pekar peče hleb. Zadaci: Kopač Obućar Pilot 178

179 Cvećar Zadaci četvrte grupe: subjekat (leptir, bumbar, zmija, zlato, ljubičica, lopta i trava) i predikat (raste, gmiže, sija, leti, zuji, skače i miriše). Pored povezivanja reči, ponuđene su i proste rečenice sa dopunom: Primer: Pesnik piše pesmu. Zadaci: Učenik Ribar Vozač Poštar Četvrti korak: izveštavanje grupa (10 minuta). Nakon zajedničkog rada, slučajno odabrani izvestilac svake grupe, prezentuje rešenja zadataka svoje grupe. Učenici iz ostalih grupa paljživo slušajui koriguju eventualne greške. U ovom delu, neizostavna je podrška učitelja i ostalih učenika. S tim u vezi, kod svakog tačnog odgovara, svi učenici, osim učenika grupe čiji se rezultati prezentuju aplaudiraju. Peti korak: zajedničke završne aktivnosti (7 minuta). U ovom delu se organizuje igra. Igru osmišljava učitelj. Učitelj donosi prethodno pripremljenu kutiju u kojoj je jednak broj papirića sa ceduljicama na kojima se nalaze reči koje označavaju radnju i reči koje označavaju vršioce radnje. Da bi znanja o subjektu i prediktu bila trajnija, biraju se šaljive kombinacije. Kada su svi učenici izvukli papiriće, onda se na jednoj strani odvajaju učenici koji su izvukli reči koje označavju subjekat, a na drugoj učenici koji su izvukli papiriće na kojima se nalaze reči koje označavaju predikat. Učenici koji su izvukli reči koje označavaju subjekat, traže odgovarajućeg učenika koji je izvukao radnju koja mu najviše odgovara. Rezultat ove igre bi trebale biti šaljive kombinacije, kao na primer: Jeleni se roguju. Ježevi se igluju. Ribe se repuju. Ptice se krilaju. Gliste se miluju. Žirafe se vratuju. Rode se kljunuju. Mačke se brkunu. 179

180 Šesti korak: Petominutno proveravanje znanja (5 minuta). Učenici individualno rešavaju niz od tri zadatka. Vrednovanje će se vršiti međusobno u paru. Tačni odgovori nalaziće se na posebnom slajdu. Primer: baka - plete Pitanja: Ko radi? Šta radi? vršilac radnje radnja Napomena: Zadatak je dat na nastavnom listiću. Učenici strelicama povezuju reči sa pitanjima. Identifikacija ishodišnih i procesualnih kvaliteta rada, vrši se u okviru petog i šestog koraka. Zaključak U ovom radu je prikazan model grupnog rada u obrnutom dizajnu u inovativnoj nastavi srpskog jezika i književnosti u mlađim razredima osnovne škole. Model rada prikazan je na primeru obrade nove nastavne jedinice Subjekat i predikat u 3. razredu osnovne škole. Model inovativne nastave grupnog rada u obrnutom dizajnu, spada u grupu didaktičko-metodičkih modela inovativne interaktivne nastave. Podrazumeva četiri stadijuma u obrnutom dizajnu i šest koraka u realizaciji nastavnog časa, a rad se odvija u četiri grupe. Na kraju rada se identifikuju ishodišni i procesualni kvaliteti rada koji nisu detaljno prikazani jer bi se time znatno premašio obim ovog rada. Model može biti od praktične koristi u svakodnevnom radu učitelja i nastavniika u osnovnim školama. U ovom radu, model je prikazan u nastavi srpskog jezika i književnosti u 3. razredu osnovne škole. No bez obzira na to, on je primenljiv i u nastavi ostalih nastavnih predmeta. Priprema, planiranje, realizacija i evaluacija nastave i učenje po ovom modelu, razlikuje se od pripremanja, planiranja, realizacije i evaluacije u tradicionalnoj nastavi. Razlika se ogleda u svim segmentima. Pored toga, primenom ovog i ostalih modela inovativne nastave pomentuih u ovom radu, garancija je da se mogu prevazići brojni problemi tradicionalne i uglavnom predavačko-prikazivačko-pokazivačke nastave. Može se primeniti i na svim časovima obrade novih nastavnih sadržaja u nastavi, ali i u ostalim vrstama nastave. Primena ovog modela pokazala je mogućnost uspešne korelacije među nastavnim predmetima u mlađim razredima osnovne škole. Primena ovog modela u nastavi u mlađim razredima osnovne škole, svakako bi dala značajan doprinos unapređenju kvaliteta nastave. Ovi modeli se u osnovnoj školi ne primenjuju. Sama činjenica da istovremeno neposredno uključuju sve učenike u aktivnosti, ukazuje na njegov nesumnjivi značaj. Pored toga, rezultati učenja se neposredno utvrđuju na kraju svakog nastavnog časa, što nije praksa u tradicionalnoj nastavi. 180

181 Literatura 1. Ilić, M. (2010). Inkluzivna nastava. Istočno Sarajevo: Filozofski fakultet na Palama Univerziteta u Istočnom Sarajevu. 2. Ilić, M. (2006). Metodološko i stručno osposobljavanje nastavnika za individualizaciju učenja u inkluzivnoj nastavi. Naša škola, 12(3-4), Ilić, M. (2005). Planiranje efikasne nastave u obrnutom dizajnu. Naša škola, 11(1-2), Matijević, M. (2010). Odgojno-obrazovni ishodi nastave i učenja. Škola, 6(6), Milenović, Ž. (2013). Nastavnik u inkluzivnoj nastavi. Beograd: Zadužbina Andrejević. 6. Milenović, Ž. (2012). Planiranje u obrnutom dizajnu po modelima inkluzivne nastave. U: V. Milisavljević (ur.) (2012). Naučna monografija sa međunarodnog naučnog skupa Nauka i identitet, održanog na Palama, godine, ( ). Pale: Filozofski fakultet na Palama Univerziteta u Istočnom Sarajevu. 7. OŠ Dobrila Stambolić (2012). Nastavni plan i program za školsku 2012/13. godinu. Svrljig: OŠ Dobrila Stambolić. 8. OŠ Srbija (2012). Nastavni plan i program za školsku 2012/13. godinu. Pale: OŠ Srbija. 9. Ranđelović, J. (2013). Inovativni model grupnog rada u obrnutom dizajnu u mlađim razredima osnovne škole, diplomski rad odbranjen godine u Leposaviću na Odseku za razrednu nastavu Učiteljskog fakulteta u Prizrenu pod mentorstvom doc. dr Živorada Milenovića sa ocenom 10 (deset). Leposavić: Učiteljski fakultet u Prizrenu. 10. Ratković, M. (2002). Škola juče, danas, sutra. Novi Sad: Budućnost. 11. Čanović, S. (2002). Problemi savremene nastave. Leposavić: Učiteljski fakultet u Leposaviću. 181

182 УТИЦАЈ РАЗЛИЧИТИХ МЕТОДИЧКИХ ПРИСТУПА НА РАЗВОЈ ЕКСПЛОЗИВНЕ СНАГЕ УЧЕНИКА НИЖИХ РАЗРЕДА ОСНОВНЕ ШКОЛЕ Тамара Пејовић, Драган Цвејић, Светлана Буишић Универзитет у Новом Саду, Педагошки факултет, Сомбор, Србија Резиме: На часу физичког васпитања, ученици се сусрећу са различитим наставним целинама где изводе сва кретања у савладавању отпора, где ће им развој експлозивне снаге у великој мери користити (стећи ће већу такмичарску ефикасност,елиминисаће страх од извођенја појединих вежби, мања вероватноћа повреда). Ово истраживање, ће открити да ли се и колико, применом различитих метода на развој екплозивне снаге, ученика нижих разреда основне школе, експлозивна снага увећава. Исто тако, истраживање је имало за циљ да докаже или опвргне постављену хипотезу - да ли примена различитих методичких приступа може да допринесе усмерењу наставног плана и програма на оно што ученици треба да добију, што ће знати и умети практично применити и ван часова физичког васпитања. У истраживању су примењена два методичка приступа: 1.Образовање усмерено на програм (приступ наставе је усмерен на наставне садржаје, акценат се ставља на активност наставника и процес обучавања, ученик је минимално активан на часу); 2.Образовање усмерено на циљеве (методички приступ наставе је усмерен на ученика, вредности које треба достићи у процесу физичке активности, константном применом методичкодидактичких принципа у настави ФВ, акценат је стављен на вишеструком понављању, поступним повећањем оптерећења). Истраживање је извршено помоћу методе експеримента и дескриптивне методе, а резултати су добијени анализом т-теста независних узорака, између експерименталне и контролне групе. Упоређивањем финалних резултата обе групе, након примене експерименталног третмана, догодила се статистички значајна разлика у погледу развоја експлозивне снаге, у корист експерименталне групе, што доводи до закључка да примена методичког приступа 2 као и прилагођавање програма појединцу, може утицати на развој експлозивне снаге код ученика млађег школског узраста. Увод Експлозивна снага се дефинише као способност која омогућава појединцу максимално убрзање сопственог тела, одређеног предмета или партнера у активностима типа бацања, гурања, скокова, удараца и спринта. Представља важан фактор у оним активностима у којима је потребно дати велико убрзање маси тела, маси појединих делова тела или спољашњем објекту. Има изузетан значај за раст и развој сваког детета, међутим, у настави физичког васпитања није довољно и адекватно искоришћена. Циљеви развоја експлозивне снаге се битно разликују у настави физичког васпитања и спорта. У спорту, експлозивна снага се 182

183 развија ради постизања што бољих спортских резултата, док се у настави физичког васпитања користи ради развоја и унапређења здравља сваког детета. За овај узраст, најефикасније су вежбе подизања делова тела, бацање терета, кретање кроз гушће средине (песак, снег), скокови, одређене врсте склекова, згибова. Вежбе за развој експлозивне снаге у настави физичког васпитања, јесу вежбе у којима се савладава тежина сопственог тела или делова тела, вежбе са спољашњим оптерећењем (медицинке, тегови са малом тежином), вежбе у пару (потискивање и повлачење), вежбе скокова (поскоци на повишења, доскоци, пењања). Вежбе типа вучења, надвлачења, потискивања, имају велики значај у формирању снаге мишића а истовремено су и најзанимљивије деци млађег школског доба, пошто се углавном изводе у пару и групама, мада се могу изводити и појединачно. Могу се изводити и из различитих ставова: стојећи, лежећи, клечећи, као и уз помоћ различитих справа: уже, палица, мотка, каиш, обруч. Поред наведених примера, у пракси се примењује низ вежби за развој како снаге уопште тако и експлозивне снаге. Вежбе које нису споменуте не значи и да су мање битне: разни облици трчања из високог и ниског старта на 10, 20, 30м, различите игре вијања, разни поскоци са и без оптерећења у месту и у покрету, корачни скок, скокови са увинућем, поскоци са кратком вијачом, јелењи скокови, штафетне игре са и без палица, итд. На часу физичког васпитања, ученици се сусрећу са различитим наставним целинама где изводе сва кретања у савладавању отпора, где ће им развој експлозивне снаге у великој мери користити (стећи ће већу такмичарску ефикасност,елиминисаће страх од извођенја појединих вежби, мања вероватноћа повреда). Ово истраживање, ће открити да ли се и колико, применом различитих метода на развој екплозивне снаге, ученика нижих разреда основне школе, експлозивна снага увећава. Исто тако, истраживање је имало за циљ да докаже или опвргне постављену хипотезу - да ли примена различитих методичких приступа може да допринесе усмерењу наставног плана и програма на оно што ученици треба да добију, што ће знати и умети практично применити и ван часова физичког васпитања. У истраживању су примењена два методичка приступа: 1. Образовање усмерено на програм (приступ наставе је усмерен на наставне садржаје, акценат се ставља на активност наставника и процес обучавања, ученик је минимално активан на часу) 2. Образовање усмерено на циљеве (методички приступ наставе је усмерен на ученика, вредности које треба достићи у процесу физичке активности, константном применом методичко-дидактичких принципа у настави ФВ, акценат је стављен на вишеструком понављању, поступним повећањем оптерећења) Метод На узорку испитаника овог истраживања, којег су чинила четири одељења трећих разреда основне школе Аврам Мразовић у Сомбору, које броје 65 ученика, покушало се установити да ли примена различитих методичких приступа, заиста 183

184 има одређени утицај на развој експлозивне снаге ученика млађег школског доба. Од укупног броја испитаника (65), експерименталну групу су чинила 32 ученика, који су, у трајању од три месеца, били подвргнути експерименталном третману сам методички приступ наставе је био усмерен на ученика (методички приступ 2), док су контролну групу чинила 33 ученика и традиционалан приступ обраде наставних јединица, односно, приступ наставе је био усмерен, углавном, на само извођење наставног плана и програма (методички приступ 1). Истраживање је извршено помоћу методе експеримента и дескриптивне методе. Методом експеримента су се намерно и плански изазвале промене у експерименталној групи, са циљем проучавања њихових последица у контролисаним условима, док се у контролној групи услови рада нису мењали. Дескриптивном методом, подаци који су добијени, су анализирани и појашњени. Резултати су добијени анализом т- теста независних узорака, између експерименталне и контролне групе. За процену варијабли експлозивне снаге, примењени су следећи тестови: скок у даљ из места (СДМ); бацање медицинке тежине 2kg из стојећег става (БММ); трчање 20m из високог старта (С20). У истраживању нису учествовала деца која нису добила сагласност родитеља. У контролној групи није учествовало троје а у експерименталној групи двоје деце. Експериментална група је у току истраживања, у оквиру наставе физичког васпитања, изводила вежбе које подстичу развој експлозивне снаге помоћу методичког приступа 2 и била је усмерена на могућности појединца, док су у контролној групи наставне јединице биле реализоване и усмерене према плану и програму. На почетку, као и по завршетку истраживања, вршено је иницијално односно финално мерење експлозивне снаге ученика. По завршетку финалног мерења, методичком обрадом података се дошло до одговора на питање да ли различити методички приступи имају утицај на развој експлозивне снаге код ученика млађег школског доба. Мерење је вршено помоћу кружне методе, односно методом станице. Постављено је пет станица (свака станица један тест), ученици су након мерења на једном тесту прелазили на други, трећи, четврти, пети тест, тј. станицу. Истраживање је трајало три месеца. У оквиру времена које је било предвиђено за ово истраживање, извођене су вежбе за развој експлозивне снаге помоћу различитих методичко-дидактичких принципа (принцип научности, прилагођености, систематичности и поступности, јасноће, очигледности, разноврсности, свестраности и принцип индивидуализације), у експерименталној групи. Комплетан тренинг за повећање експлозивне снаге, извођен је једном недељно, а поједине вежбе које утичу на развој експлозивне снаге уврштаване су у сваку наставну јединицу. Вежбе су примењиване диференцијацијом и то на групе надпросечних, просечних и исподпросечних ученика и на различитим нивоима тежине захтевности (минимални, оптимални и максимални). Водило се рачуна о индивидуалним моторичким способностима сваког ученика, које су процењене на иницијалном мерењу. У зависности од пола, доба и моторичких способности детета, оптерећење вежби и дужина паузе између њих, су прилагођавани ученицима. На сваком следећем часу број, брзина, оптерећење и време трајања вежби се повећавао, а дужина трајања паузе између њих се смањивала. 184

185 Реализовале су се различите методе рада: методе обучавања (метода практичног учења), метода проверавања (евалуације) која је примењивана у току иницијалног, транзиционог и финалног мерења, док је акценат извођења наставе стављен на методу увежбавања, тј.тренинга помоћу које се покушао остварити циљ овог истраживања а то је развој експлозивне снаге код ученика. Планиране су и програмиране вежбе које припадају тематској целини Развијање моторичких способности, у оквиру које су се реализовале методске јединице за развој моторичких способности и то за развој снаге и развој екплозивне снаге. Табела 1 Преглед реализованих часова Тематска целина Тема Методска јединица Тип часа Прескакање препрека постављених у Развијање моторичких способности Развијање експлозивне снаге (силе) Развијање брзине Развијање снаге низу до 50 cм висине Брзо трчање са променом места из различитих положаја Скокови у дубину са висине 1 м Брзо трчање до 40 м из високог старта Штафетне игре за развијање брзине Брзо трчање Вучење и гурање у паровима преко црте Дизање и ношење трећег на палици Пењање и разни висови на објектима у природи и школском дворишту Бацање и хватање лоптица на различите начине Увежбавање Обучавање За разлику од екперименталне групе, контролна група је реализовала исте наставне садржаје али је задржала традиционални начин обраде методских јединица (методички приступ 1). Преовладавала је метода обучавања, док је практично увежбавање, односно метода тренинга била минимално заступљена, а захтеви за обрађивање наставне јединице, а не ученика, су преузели примат. 185

186 Настава је извођена помоћу принципа јасноће и очигледности. Ученици нису диференцирани према моторичким способностима, знањима и умењима, као ни према различитим нивоима тежине захтевности (минимални, оптимални и максимални), тако да је избор вежби у истим методским јединицама био подређен испуњењу програма а не развоју способности. Резултати Дескриптивном статистиком је утврђено да је у овом истраживању учествовало 65 ученика, од тога 33 испитаника (50,1%) су чинила контролну групу а 32 (49,9%) испитаника експерименталну. По полу деце,узорак испитаника је чинило 26 (40%) дечака и 39 (60%) девојчица, од којих је 48 (73,8%) остварило одличан успех на крају другог разреда, 11 (16,9%) је остварило врло добар, 5 (7,7%) добар а 1 (1,6%) ученик је остварио довољан успех на крају другог разреда. Табела 2 Структура ученика према полу и општем успеху Контролна група Експериментална група Одељење Одељење Укупно Број % Број % III/1 III/2 III/3 III/4 Дечаци 11 33,3 Дечаци 15 46, % Девојчице 22 66,7 Девојчице 17 53, % Укупно Укупно % Одличан 30 90,9 Одличан 18 56, ,8% Врло добар 2 6 Врло добар 9 28, ,9% Добар 1 3,1 Добар 4 12,6 5 7,7% Довољан / / Довољан 1 3,1 1 1,6% Недовољан / / Недовољан / / / Укупно % Укупно % % Помоћу т-теста независних узорака (Independent-saмples t-test) анализирани су резултати између контролне и експерименталне групе пре и након примене експерименталног третмана. Табела 3 Тестирање значајности разлике између контролне и експерименталне групе према моторичким способностима пре експерименталног третмана Параметри Група Н АС СД Разл. т Зна АС вред. ч. СДМ скок у даљ из места Контролна Експеримента лна БММ бацање Контролна

187 медицинке из места С20 спринт на 20м Експеримента лна Контролна Експериментална Табела 3 приказује резултате добијене тестирањем значајности разлике између контролне и експерименталне групе према моторичким способностима пре него што је експериментални третман примењен. Увидом у табелу, може се констатовати да су обе групе номинално уједначене (Н), да, упоређујући вредности аритметичке средине (АС), контролна група има нешто боље резултате у сва три моторичка теста, међутим, статистички значајна разлика на нивоу p<0,05 (Знач.) не постоји ни у једном, од тестирана три параметра, што указује на чињеницу да су групе, пре примене експерименталног третмана, биле приближно уједначене према моторичким способностима. Увидом у табелу 4, може се констатовати да су, након примене експерименталног третмана, обе групе номинално уједначене (Н), да је експериментална група имала боље резултате у сва три моторичка теста (АС), а статистички значајна разлика на нивоу p<0,05 (Знач.) се показала у два параметра скоку у даљ из места и спринту на 20м, у корист експерименталне групе. Табела 4 Тестирање значајности разлика између контролне и експерименталне групе након примене експерименталног третмана Параметри Група Н АС СД Разл. т Зна АС вред. ч. СДМ скок у даљ из места БММ бацање медицинке из места С20 спринт на 20м Контролна Експеримента лна Контролна Експеримента лна Контролна Експеримента лна Овим је хипотеза Утицај различитих методичких приступа на развој експлозивне снаге ученика нижих разреда основне школе, делимично доказана, обзиром да статистички значајна разлика у моторичком тесту бацање медицинке из места, није доказана. Приказани резултати указују на потребу да се у настави физичког васпитања примени методички приступ 2, односно да ученик постане активан субјекат у настави ФВ, да се примењују различити методичко-дидактички принципи који ће се међусобно надовезивати, од наставника/учитеља примену разноликих метода и облика рада, а са друге стране да се избегава традиционални начин обраде наставне јединице. Неоспорно је то да овакав начин рада самом учитељу/наставнику одузима нешто више времена за саму припрему часа, али је

188 исто тако сигурно да се деца помоћу оваквог начина рада развијају боље а моторичка спремност и способност се издижу на један виши ниво. Дискусија Настава која се изводи у предмету Физичко васпитање у нижим разредима основне школе, постала је механичко одрађивање часа или се једноставно уопште не изводи, него се замењује другим предметима. Незаинтерсованост учитеља/наставника, њихова неангажованост, недовољна опремљеност сале или непостојање адекватних објеката где би се требали одржавати часови физичког васпитања, доводе до тога да деца, која би управо на овим часовима и у овом периоду сазревања и одрастања требала сазнати о великој значајности спорта, рекреације, физичке активности и самог спортског понашања, остају ускрећена за оваква сазнања. Добијени резултати указују на чињеницу да су обе групе (експериментална и контролна), пре примене експерименталног третмана биле уједначене у погледу моторичких способности. У обе групе, наставне јединице су обрађиване на традиционалан начин (методички приступ наставе је усмерен на план и програм). Ово је уједно и био предуслов да се започне са применом експерименталног третмана. Табела 3 Упоређивањем финалних резултата обе групе, након примене експерименталног третмана, уочава се статистички значајна разлика у погледу развоја експлозивне снаге, у корист експерименталне групе, што доводи до закључка да примена методичког приступа 2 као и прилагођавање програма појединцу, може утицати на развој експлозивне снаге код ученика млађег школског узраста. Табела 4 Закључак Ово истраживање има, како практичан тако и теоријски значај за реализацију примене различитих метода на развој експлозивне снаге и развој снаге уопште, код ученика млађег школског доба. Практичан значај овог истраживања, огледа се у могућности реализације ефикаснијег рада са децом млађег школског доба, правилнијем планирању програма у оквиру наставе физичког васпитања као и примену рада према индивидуалним моторичким способностима и знањима ученика, независно од биолошког раста и развоја детета и урођених предиспозиција. У теоријском смислу, добијени подаци у овом истраживању, могу да употпуне сазнања о моторичким способностима ученика и њиховим променама у току реализације наставног процеса. Оно што је сигурно, јесте то да су дужина експерименталног третмана и величина узорка овог истраживања, недовољни за значајнији утицај на развој експлозивне снаге ученика трећих разреда основне школе, међутим могу представљати добру основу за неко обимније и озбиљније истраживање са овим циљем. 188

189 Литература 1. Баковљев, М. (1997). Основи методологије педагошких истраживања, Београд 2. Бала, Г. (2002). Спортска школица - психосоматски развој деце по методи проф.др Густава Бале, Нови Сад 3. Батез, М. (2010). Ефикасност усвајања наставних садржаја физичког васпитања применом различитих метода рада, докторска дисертација, Нови Сад, факултет спорта и физичког васпитања 4. Вилотијевић, М. (1999). Дидактика 1, Београд, Завод за уџбенике и наставна средства 5. Вилотијевић, М. (1999). Дидактика 3, Београд, Завод за уџбенике и наставна средства 6. Ераковић, Т. (1990). Корективни педагошки рад, Нови Сад, скрипта за студенте педагошке академије 7. Ераковић, Т. (1987). Личност детета и психомоторика, Нови Сад, Дневник 8. Крагујевић, Г. (2006). Физичко васпитање, приручник за учитеље за трећи разред основне школе, Београд, Завод за уџбенике и наставна средства 9. Крсмановић, Б., Берковић, Л. (1999). Теорија и методика физичког васпитања, Нови Сад, Факултет физичке културе, Универзитет у Новом Саду 10. Pallant, J. (2007). Поступни водич кроз анализу података помоћу SPSS а, Београд, Микро књига 11. Родић, Н. (2011). Теорија физичког васпитања, Сомбор, Педагошки факултет, Универзитет у Новом Саду 12. Родић, Н. (2010). Савремено васпитање у разредној настави, Норма, 1, Родић, Н. (2010). Методологија истраживања, Сомбор, Педагошки Факултет, 14. Родић, Н. (2009). Дидактика физичког васпитања, Сомбор, Педагошки Факултет, 15. Родић, Н. ( ). Утицај различитих методичких приступа на развој издржљивости ученика нижих разреда основне школе, Београд: Физичка култура 57/58, бр.1-4, стр Summary: For PE class, students are faced with a variety of instructional units which perform all movements in overcoming resistance, where they developed explosive power greatly benefit (gain a greater competitive efficiency, eliminate the fear of performing certain exercises, the less chance of injury). This research will reveal whether and how, by using different methods to develop explosive strength, lower grades of elementary school, explosive power increases. Also, the study was intended to prove or refute hypothesis - that the use of different methodological approaches can contribute to the orientation of the curriculum to what students need to acquire and be able practically to apply beyond physical education classes. The study applied two methodological approaches: 1.Education directed to the program (teaching approach is focused on teaching content, the emphasis is on the activity of teachers and the training 189

190 process, the student is minimally active on the class); 2.Education focused on purpose (methodical approach course is aimed at students, the values to be achieved in the physical activity, constant application of methodological and didactic principles in teaching PE, focused on multiple repetition, gradually increasing the load). The research was conducted using the methods of descriptive and experimental methods, and the results obtained in the analysis of t-test for independent samples, between experimental and control group. By comparing the final results of both groups after application of the experimental treatment, there was a statistically significant difference in the development of explosive power, in favor of the experimental group, which leads to the conclusion that the use of methodic approaches 2 as well as customizing the program to the individual, can affect the development of explosive strength of students early school age. 190

191 UTICAJ DIDAKTIČKO-METODIČKIH MAKRO PROJEKATA NA OBRAZOVANJE UČITELJA I VASPITAČA, SA AKCENTOM NA METODIKU MATEMATIKE Nenad Petrović; Mirela Mrđa Pedagoški fakultet u Somboru Rezime: Cilj rada je da se ukaže na pozitivan uticaj didaktičko-metodičkih makro projekata na kvalitet ishoda u obrazovanju učitelja i vaspitača. Predmet i problem rada čini analiza rezultata dosadašnjih projekata u kojima su učestvovali istraživači sa učiteljskih i pedagoških fakulteta. U uvodu rada opisujemo potrebe za kompleksnijim istraživanjima u obrazovnim naukama. Prvi deo rada čini sažet opis rezultata dva makro projekta, realizovana u periodu od 1995 do godine. U drugom, najobimnijem delu rada, opisujemo dosadašnja istraživanja na zajedničkom projektu Pedagoškog fakuteta u Somboru i Učiteljskog fakulteta na mađarskom nastavnom jeziku u Subotici. U zaključku rada opisujemo pozitivno evaluirane i primenjene rezultate projekata na kvalitetnije obrazovanje učitelja i vaspitača. Ključne reči: makro projekti, didaktičko-metodičke nauke, implementacija evaluiranih rezultata Abstract: The aim of this scientific paper is to highlight the positive impact of didacticalmethodical macro projects on the quality of outcomes in education of teachers and preschool teachers. The subject of this scientific paper is the analysis of the results of previous projects involving researchers from teacher training and pedagogical faculties. In the introduction of this paper we describe the need for more complex research in the field of educational sciences. The first part of this paper is the brief description of the results of two macro projects, carried out from 1995 to In the second, most extensive part of the paper, we describe current research on the joint project of the Faculty of Education in Sombor and Teachers' Training Faculty in Hungarian in Subotica. In the conclusion of the paper we describe the positively evaluated and implemented results of these projects on better education of teachers and preschool teachers. Keywords: macro projects, didactical-methodical sciences, implementation of the evaluated results Uvod Značaj kvalitetnog opšteg i stručnog obrazovanja u savremenom društvu uslovljen je, pre svega, izuzetno brzim napretkom nauke i tehnologije. Svaki pojedinac u svakodnevnim aktivnostima, posebno radnim, prinuđen je da manje ili više intenzivno i kvalitetno razmišlja. Uslov za navedeno je efikasno i kvalitetno obrazovanje svih oblika i 191

192 nivoa, koje mora biti pristupačno i prilagođeno svima. Podrazumeva se da od predškolskog i osnovnog, ili opšteg obrazovanja, zavise dometi ostalih oblika i nivoa obrazovanja. U konvencionalnoj nastavi, koja se realizuje u skladu sa programskim sadržinama na uobičajen način, često se potcenjuje uloga savremenih didaktičkih sistema, metoda i oblika rada, a precenjuje uloga nastavnih sredstava. Međutim, njihovom primenom se u dovoljnoj meri može povećati efikasnost nastave, a da se pri tom koriste uobičajena i svima dostupna nastavna sredstva. U skladu sa navedenim, možemo zaključiti da se značajni makro projekti (interdisciplinirani, sa većim brojem istraživača) u didaktičko-metodičkim naukama, mogu realizovati bez korišćenja skupe opreme. Osim navedenog, njihova prednost u odnosu na mikro projekte (monodisciplinarni, sa manjim brojem istraživača) sastoji se i u većim mogućnostima za empirijsku evaluaciju i implementaciju rezultata istraživanja. Sažet opis projekta Osobine učenika i modeli diferencirane nastave činioci efikasnosti osnovnog obrazovanja Navedeni projekat realizovalo je 15 istraživača sa Učiteljskog fakulteta u Somboru, kao deo zajedničkog Projekta Učiteljskih fakulteta u Srbiji, pod nazivom: Činioci i indikatori efikasnosti i metode unapređivanja osnovnog vaspitanja i obrazovanja. Projekat je realizovan u periodu od do godine, a sadržao je sledeće tematske celine: Istraživanje osobina učenika i modela diferencirane nastave kao činilaca unapređivanja osnovnog obrazovanja; Sposobnosti, osobine ličnosti i uspeh učenika u pojedinim oblicima diferenirane nastave; Uticaj osobina ličnosti učitelja na uspeh učenika u nastavi; Diferencirana nastava pisanog izražavanja; Recepcija književnosti za decu u diferenciranim oblicima nastave; Modeli diferencirane nastave matematike i uspeh učenika; Upravljanje diferenciranom nastavom matematike; Modeli diferencirane nastave poznavanja prirode i društva i uspeh učenika; Mogućnosti primene i efekti diferencirane nastave likovne kulture; Modeli diferenciranog rada u nastavi muzičkog vaspitanja; Diferencirana nastava fizičkog vaspitanja. Istraživači su, u okviru istraživačkih tema, razradili teorijske i praktične modele, oblikovali ciljeve, zadatke i programske sadržine prema zahtevima diferencirane nastave i izvršili pripremu učitelja za sproveođenje empirijskog istraživanja. Tokom istraživačkog perioda, rezultati su saopštavani u obliku radova na međunarodnim naučnim skupovima (Moskva, 1997; Zlatibor, 1998 i Sombor, 1999.godine). Radovi istraživača iz domena projekta objavljeni su u tri tematska zbornika (1997; 1998; godine), kao i u časopisima: Norma; Učitelj i Metodička praksa. Sažet opis projekta Razvoj sistema vaspitanjna i obrazovanja u uslovima tranzicije Navedeni projekat realizovalo je 27 istraživača sa Filozofskog, Prirodnomatematičkog Fakulteta u Novom Sadu, kao i Učiteljskog fakulteta u Somboru. Projekat je realizovan u periodu od do godine, a istraživači sa Učiteljskog fakulteta su istraživali sledeće tematske celine: Multikulturalizam kao obeležje strategije obrazovanja u uslovima tranzicije; Elementi zaštite, obnove i unapređenja životne sredine u vaspitno-obrazovnom sistemu zemlje u tranziciji; Struktura sadržaja iz prirodnih nauka u nastavi prirode i društva; Strategija reforme nastave matematike u osnovnoj školi; 192

193 Reforma nastavnog programa fizičkog vaspitanja u osnovnoj školi; Rad sa darovitim učenicima u nastavi vizuelne kulture; Organologija, strateški pravac razvoja nastave muzike; Da li su naši učitelji profesionalno kompetentni u dovoljnoj meri; Scenska komunikacija i igra u nastavi predmeta Svet oko nas i poznavanje prirode; Implementacija definisanih i evaluiranih predloga za reformu nastave matematike; Kurikulum nastave likovne kulture u reformisanoj osnovnoj školi. Svojim istraživanjima na navedenim temama, istraživači su dali doprinos kurikularnoj reformi, vanškolskim i vannastavnim aktivnostima u reformisanom obrazovanju, kao i evaluaciji predloga za reformu. Radovi istraživača iz domena projekta objavljeni su u tri tematska zbornika (2004; i godine), i u različitim časopisima za teoriju i praksu obrazovanja. Opis dodasašnjih istraživanja na projektu Povezivanje nastavnih predmeta i stručno usavršavanje učitelja Povezivanje nastavnih oblasti je jedna od najznačajnijih strategija u obrazovanju, a zavisi od mnoštva faktora. Ta činjenica uticala je da sadržaj istraživanja podelimo na četiri tematske celine: psihološko-pedagoške osnove, uloga bibliotečko-informatičkih nauka i metodički pristup povezivanju nastave, sa modelima obrade nastavnih jedinica. Posebnu tematsku celinu čini i istraživanje oblika i načina stručnog usavršavanja učitelјa na temu Projekta. U skladu sa navedenom podelom, specificirani su cilјevi i zadaci, problem i predmet istraživanja, korišćenje metoda, instrumenata i sredstava za istraživanje. Na kraju prve godine rada na Projektu publikovan je Tematski zbornik radova u kojem se opisuju rezultati istraživanja u toj godini (2011. godina), a na isti način postupljeno je na kraju druge godine istraživanja. Pomenuti zbornici nose naziv Projekta, sa naznakama Tematski zbornik 1 i Tematski zbornik 2. Prvo opisujemo radove na istraživačkim temama u vezi sa programskim sadržajima za prvi i drugi razred. U radu na temu Metodička transformacija matematičkih sadržaja za povezivanje nastave izvršena je priprema za metodički pristup povezanoj i integrisanoj nastavi matematike. Opisana je odgovarajuća metodička transformacija programskih sadržaja. U navedenom opisu izvršene su neophodne dopune i izmene u udžbenicima i priručnicima za nastavnike. Ukazano je i na ulogu metodičke transformacije u izradi metodičkih okvira za povezanu i integrisanu obradu, kao i u izradi modela obrade odgovarajućih nastavnih jedinica. U radu na temu Povezivanje matematike sa nastavnim predmetima, prvo su opisani razlozi i opšte napomene za izradu metodičkog pristupa obradi povezanih i integrisanih sadržaja matematike. Centralni deo rada čini opis metodičkih okvira za primenu, a u posebnom poglavlјu opisani su modeli obrade nastavnih jedinica, kojima se ilustruju i evaluiraju metodički okviri. U zaključnim razmatranjima ukazano je na mogućnosti primene opisanih metodičkih okvira i modela obrade. Iz opisana dva rada prvo citiramo deo o metodičkoj transformaciji za obradu teme Predmeti u prstoru i odnosi među njima. U realnom prostoru, svaki pojedinac može približno da odredi svoj koordinatni sistem na način koji opisujemo. Ako pojedinac stoji uspravno sa potpuno raširenim i ispravljenim rukama, on na taj način približno određuje dva pravca (koordinatne ose), visinu i širinu. Treći pravac (dužinu) određuje tako što jednu od raširenih ruku postavi u položaj normalno na drugu. Koordinantni 193

194 početak se nalazi u oblasti sredine njegovih grudi, tačnije na približno jednakom udaljenju od ramenih zglobova. U odnosu na tako određen koordinantni sistem, za intervale na koordinantnim osama (pravcima) koristimo isti naziv kao i za koordinatne ose: visina, širina i dužina. Naime, predmeti u realnom prostoru se mogu upoređivati po visini, širini i dužini. Navedene veličine se često nazivaju i dimenzije predmeta ili geometrijskih tela. Dimenzija je određena dužinom najveće duži, među dužima koje spajaju tačke na graničnoj površi predmeta, a prave određene tim dužima imaju isti pravac sa odgovarajućim pravcem u realnom prostoru. (Petojević, A., Mrđa, M. (2011): Tematski zbornik 1, Metodička tranformacija matematičkih sadržaja za povezivanje nastave u 1. i 2. razredu, Pedagoški fakultet u Somboru, str. 8). Takođe citiramo i deo o metodičkoj tranformaciji za obradu teme Prirodni brojevi do 100. Tablicu množenja učenici pamte postepeno, upotrebom u računanju. Za proveravanje tačnosti zapamćenog, ako je jedan činilac manji ili jednak pet, učenici brojeve množe sabiranjem jednakih sabiraka. Ako su oba činioca veća od pet tada mogu koristiti pravilo koje ćemo dokazati i objasniti. Pretpostavimo da su m i n prirodni brojevi manji od 5. Brojevi čiji proizvodi čine donji desni deo tablice množenja imaju tada oblik 10 m i 10 n, a oba pripadaju skupu {6,7,8,9}. Množenjem navedenih brojeva dobijamo: (10 m) (10 n)= m 10 n 10 + m n = = (10 m n) 10 + m n= [10 (m + n)] 10 + m n. Za primenu dobijenog izraza, pri izračunavanju proizvoda navedenih brojeva, prvo ćemo opisati ulogu brojeva m i n. Broj m određuje za koliko je zadati prvi činilac manji od 10, a broj n isto to za drugi činilac. Proizvod je jednak zbiru u kome prvi sabirak sadrži najmanje dve desetice jer je 10 (m + n) 2, a drugi najviše jednu deseticu jer je m n 16 (4 4 =16). Opisani način određivanja proizvoda može se odrediti upotrebom prstiju na spojenim šakama, dlanovima prema sebi. U tom položaju palčevi su krajnji prsti i uvek se savijaju. Ukupan broj savijenih prstiju na levoj šaci jednak je opisanom broju m, a na desnoj n. Ispruženi prsti predstavljaju desetice, odnosno prvi sabirak, a drugi sabirak je proizvod savijenih prstiju. Tako opisan postupak deca mogu lako zapamtiti, a možemo ga nazvati množenje na prste. Na taj način se ubrzava proveravanje tačnosti desnog dela tablice množenja, koji učenici najteže pamte. (Petojević, A., Mrđa, M. (2011): Tematski zbornik 1, Metodička tranformacija matematičkih sadržaja za povezivanje nastave u 1. i 2. razredu, Pedagoški fakultet u Somboru, str. 14). Na kraju citiramo deo iz metodičkih okvira za obradu teme Prirodni brojevi do 100. Metodičku transformaciju opisanu za učenje tablice množenja ilustrujemo sledećim primerima. 1. Izračunavanjem formulom: Ilustracija računanjem na prste 9 9 = [10 (1+1)] = 9 9= = = 81 =[10 2] = = Izračunavanjem formulom: 8 7 =[10 (2+3)] = 8 7= =56 194

195 =[10 5] = = Izračunavanjem formulom: 6 6=[10 (4+4)] = =[10 8] = = = =36 Slika 1. - Petrović, N., Mrđa, M. (2011): Tematski zbornik, Povezivanje matematike sa nastavnim predmetima 1. i 2. razreda, Sombor: Pedagoški fakultet u Somboru, str. 31 i 32. U radu na temu Metodička transformacija genoloških književnoteorijskih pojmova, prvo se razmatraju pitanja metodičke transformacije pojedinih književnoteorijskih pojmova iz genologije usmene književnosti. Nastoje se ponuditi rešenja koja bi zadovolјila posebnosti nauke o književnosti, dinamičnost žanrovskog sistema usmene književnosti, način poimanja i određivanja žanrova poput, šalјive i legendarne priče, predanja, bajke, basne... U radu na temu Stvaralačke mogućnosti integrativne nastave srpskog jezika i književnosti, određuju se mogućnosti primene integrativne nastave, zasnovane na metodološkoj integralnosti. Kroz doživlјajno i saznajno prožimanje duhovnosti procesualne forme naučnih gledišta, sagledavaju se mogućnosti programskog usklađivanja i povezivanja nastave. U radu na temu Povezivanje sveta oko nas sa nastavnim predmetima, ukazano je i na negativnu i na pozitivnu nastavnu praksu u smislu njene povezanosti. Takođe je analiziran nastavni program, udžbenici i radne sveske vezane za nastavni predmet Környezetünk (Svet oko nas). Izvršena je i komparacija nastave pomenutog predmeta u Srbiji i Mađarskoj. U radu na temu Povezanost nastave fizičkog vaspitanja i muzičke kulture utvrđeno je da sadržaji nastave pokazuju korelaciju u ritmičkim vežbama i dečjim folklornim igrama sa pevanjem. Zaklјučeno je da modeli integrisane nastave fizičkog vaspitanja i muzičke kulture, objedinjuju zajedničke kriterijume povezanosti. U radu na temu Integrativne funkcije školske biblioteke u savremenoj nastavi, polazi se od činjenice da školska biblioteka ima više značajnih funkcija: programsko-pripremnu, servisnu, logističku, kao i ulogu dokumentovanja nastavnih aktivnosti. Zaklјučuje se da školska biblioteka u interaktivnoj nastavi postaje informaciona, dokumentaciona i komunikaciona osnova kreativnog povezivanja nastavnih sadržaja. U radu na temu Uloga biblioteka u povezivanju nastavnih predmeta, prvo se navodi da knjige i ostali bibliotečki izvori omogućavaju učesnicima obrazovnog procesa u školi da delotvorno koriste informacije u svim oblicima i na svim medijima. Školska biblioteka se povezuje u širu bibliotečko-informacionu mrežu, u skladu sa principima Uneskovog Manifesta za javne biblioteke. Zaklјučuje se da korišćenje biblioteke obogaćuje sadržaj udžbenika i nastavnih materijala, a metodiku nastave usmerava ka povezivanju nastavnih predmeta. 195

196 U radu na temu Iskustvo umetnosti i iskustvo obrazovanja u nastavi, ističu se humanističke koncepcije obrazovanja koje insistiraju na povezivanju umetničkih i drugih sadržaja u osnovnom obrazovanju. Opšti pojmovni filozofski okvir, kojim se obrazlaže mogućnost ovog povezivanja, traži se u strukturnoj sličnosti pojmova umetnosti, obrazovanja i iskustva. Posebno opisujemo i radove na istraživačkim temama u vezi sa programskim sadržajima za treći razred. U radu na temu Metodički pristup povezanoj i interaktivnoj nastavi aritmetike, prvo je opisan metodički pristup povezanoj obradi teme sa najvećim brojem nastavnih časova u nastavi matematike. Imajući u vidu empirijsku evaluaciju, veći deo istraživanja posvećen je izradi modela povezane i integrisane obrade nastavnih jedinica, a za većinu časova opisana je samo obrada egzemplara. Iz navedenog rada citiramo egzemplar za povezanu i interaktivnu obradu nastavne jedinice Čitanje i pisanje brojeva od 40 do 1000 rimskim ciframa. Slika 2. - Joksimović, S. (2009): Matematika, udžbenik za treći razred osnovne škole, Beograd: Eduka, str. 41. U obradi prvog dela, učenici se upoznaju sa rimskim ciframa L, C, D, M i zaklјučuju da se za sve njih koriste velika štampana slova latinice. Drugi deo egzemplara čini zapisivanje desetica, stotina i hilјade (M). Posmatranjem tablica, učenici uočavaju i dodatna pravila za pisanje brojeva rimskim ciframa. Pravila se pamte primenom u zadacima, uz nastavnikovo heurističko vođenje učenika. Pri tom, uočavaju da je za veće 196

197 brojeve pogodniji način zapisivanja arapskim ciframa, nego rimskim (pozicioni sistem je tada pogodniji od polupozicionog). U opisanoj obradi poželјno je povezivanje sa predmetom Priroda i društvo. Posebno je pogodno koristiti oznake brojeva na istorijskim spomenicima. Većina njih je iz prvog milenijuma, ali učenici se propedevtički mogu upoznati i sa zapisivanjem godina drugog milenijuma. To se čini zapisaivanjem jednostavnog pravila: za brojeve veće od hilјadu, a manje od dve hilјade, na prvom mestu se zapisuje M, a iza njega zapis za brojeve do hilјadu. (Petojević, A., Mrđa, M. (2012): Tematski zbornik 2, Metodički pristup povezanoj i interaktivnoj nastavi aritmetike u trećem razredu, Pedagoški fakultet u Somboru, str. 14). U radu na temu Metodički pristup povezanoj i interaktivnoj nastavi Geometrije, Merenju i merama, najobimniji deo posvećen je izradi modela obrade nastavnih jedinica. Obzirom na relativno mali broj nastavnih časova, za većinu nastavnih jednica opisana je kompletna priprema časa, a za manji deo samo operativna faza ili opis obrade egzemplara. Na kraju se opisuje način na koji će se izvršiti empirijska istraživanja, metodom ujednačenih grupa učenika. Iz navedenog rada citiramo egzemplar za povezanu i interaktivnu obradu nastavne jedinice Krug i kružnica. Slika 3. - Joksimović, S. (2009): Matematika, udžbenik za treći razred osnovne škole, Beograd: Eduka, str Učenici nakon posmatranja slika kruga i kružnice, uočavaju razliku između njih i tek nakon toga čitaju i upoređuju tekstove, kojima se određuju navedeni oblici. Uz to, nastavnik ističe činjenicu da kružnica pripada zatvorenim linijama u ravni, a krug ravnim površima. Izradom zadataka učenici potvrđuju tekstualna određenja pojmova kružnice i kruga. Obradu drugog dela egzemplara realizujemo u školskom dvorištu, analogno uputstvu i skici aktivnosti zadatoj na slici. Međutim, umesto kočića koristimo veće eksere. Učenici aktivnosti izvode u parovima, a zategnut kanap treba da ima dužinu približno jedan metar. Završavajući ucrtavanje kružnice, učenici se vraćaju približno u početnu tačku. Pri tom, zaključuju da će kružnica biti tačnije ucrtana, ako kanap nije izgubio na dužini zbog obavijanja oko pričvršćenog eksera. Navedene aktivnosti mogu imati obeležje igre sa motom: što spretnije i tačnije. Na taj način se koristi povezivanje nastave sa elementima Fizičkog vaspitanja i vrši objedinjavanje i proširivanje ove teme. (Petrović, N., Mrđa, M. (2012): Tematski zbornik 2, Metodički pristup povezanoj i interaktivnoj nastavi Geometrije, Merenju i merama u trećem razredu, Pedagoški fakultet u Somboru, str. 24). 197

198 U radu na temu Interdisciplinarna nastava fizičkog vaspitanja učenika nižih razreda osnovne škole ističe se primarni fokus učenja kretnog koncepta i motornih veština, koji se obogaćuje i dopunjuje. U radu su korišćena dva kriterijuma za interdisciplinarni pristup nastavi fizičkog vaspitanja, strukturni elementi fizičke aktivnosti i zajednički sadržaji nastave. U radu na temu Usmena poezija i identitet, prvo se razmatra udeo usmene epske i lirske poezije u procesu uobličavanja identiteta. Ističu se individualne i kolektivne posebnosti, kao otvorenog kulturološkog fenomena. Zatim se izvode odgovarajući zaklјučci i predlozi za nastavu. U radu na temu Integracijska polazišta interpretativnog pristupa lirici kao paradigma integrativne nastave, prvo se istražuju mogućnosti integrativne nastave kroz implicitnu poetiku lirike i određenje žanra. Na izabranoj poetičkoj osnovi se sugerišu integracijska gledišta i u širem polјu estetičkih veza. U radu na temu Povezivanje Prirode i društva sa nastavnim predmetima, uzimajuću u obzir psihofizičku razvijenost učenika, očekuje se da su i udžbenici u službi povezane i integrisane nastave. Rad je dominantno usmeren na anlizu i komparaciju udžbenika Prirode i društva, koji se koriste u Srbiji i Mađarskoj. U radu na temu Mesto i uloga medija u unapređenju integrisane nastave. polazi se od činjenice da u integrisanoj nastavi sve značajniju ulogu dobijaju savremeni mediji, posebno Internet. Već od ranog detinjstva deca se susreću sa medijima i kroz njihove poruke i sadržaje formiraju svoju sliku sveta. Zaklјučuje se da novu pismenost i medijske kompetencije svi moraju shvatiti kao preduslov integrisanog znanja i uspešnog života. U radu na temu Nastavno osoblјe i biblioteka, prvo se ističe da je u školskim aktivnostima neophodna kreativna saradnja, timski rad nastavnika i školskog bibliotekara. Sarađujući sa stručnim i drugim organima škole i društvene sredine, bibliotekar obezbeđuje uslove za svestrani razvoj i afirmaciju nastavnika, učenika i javne delatnosti škole. U radu na temu Karakteristike, oblici i mogućnosti integrisane nastave polazi se od činjenice da su nastavni sistem, kao i holistički pristup učeniku našli svoju potporu u integrisanoj nastavi. Zaklјučuje se da su psihološke implikacije povezane nastave, pozitivne za razvoj ličnosti učenika, jer ona doprinosi porastu njihovog samopuzdanja, motivacije za učenje, samostalnosti, jačanju samoodgovornosti i kooperativnosti. U radu na temu Aplikativni softver kao sredstvo za povezivanje i integrisanje nastave polazi se od činjenice da primenom aplikativnih softvera nastavnici mogu pospešiti proces povezivanja i integrisanja nastave. Opisane su vrste aplikativnih softvera i modeli njihove primene, koji pozitivno utiču na proces povezivanja i integrisanja nastave. Na kraju opisujemo radove na istraživačkim temama u vezi sa stručnim usavršavanjem učitelјa. U radu na temu Oblici i modeli stručnog usavršavanja učitelјa u povezivanju nastave, ukazuje se na osobenosti sadržaja i očekivane ishode povezane nastave. Prvenstveno se istražuje povećanje kompetentosti nastavnika i faktori koji pretpostavlјaju i omogućavaju širenje povezane i integrisane nastave, sa posebnim akcentom na sadržaje, oblike i načine stručnog usavršavanja učitelјa u ovoj oblasti. U radu na temu Stručno usavršavanje učitelјa u oblasti menadžmenta u obrazovanju polazi se od tvrdnje da efikasno vođenje škole proističe iz saradnje nastavnika i direktora. Takvim načinom delovanja, podstiče se tzv. paralelno rukovodstvo, koje podrazumeva proces u kojem su i učitelјi rukovodioci, uz saradnju sa svojim direktorima. 198

199 U radu na temu Stavovi učitelјa razredne nastave prema povezivanju nastave, o njihovoj osposoblјenosti i stručnom usavršavanju u toj oblasti, anketiranjem učitelјa dobijaju se informacije o njihovoj spremnosti za pripremu i primenu povezane nastave, kao i potrebama njihovog stručnog usavršavanja u ovoj oblasti. Statističkom obradom anketa izvode se odgovarajući zaklјučci, kojima se afirmiše povezana nastava. U radu na temu Razvijanje marketing odnosa kod visokoobrazovnih institucija za obrazovanje učitelјa, polazi se od potrebe za kreiranjem i negovanjem odnosa sa određenim brojem stejkholdera. Među njima se prvenstveno prepoznaju osnovne škole, vrtići, tržište rada, kao i visokoobrazovne institucije istog profila. U radu na temu Uloga informacionih tehnologija u stručnom usavršavanju učitelјa polazi se od konstatacije da je primenom savremenih informatičkih i obrazovnih tehnologija, a posebno Interneta, omogućeno globalizovanje obarzovanja. Na taj način obuka i usavršavanje učitelјa se može realizovati racionalnije i efikasnije. U empirijskom delu istraživanja obuhvaćena su tematska istraživanja kojima se opisuje metodička transformacija i pristup povezanim ili integrisanim sadržajima, sa odgovarajućim modelima časova. Do sada su inicijalnim testom ujednačene kontrolna i eksperimentalna grupa učenika drugog razreda. Učitelјi koji rade sa eksperimentalnom grupom su upoznati sa dosadašnjim rezultatima istraživanja na Projektu, a rukovodioci odgovarajućih tematskih istraživanja sarađuju sa njima u pripremanju povezane i integrisane nastave za treći razred. Krajem sledeće školske godine izvršiće se finalno testiranje objedinjenim sadržajima Matematike, Srpskog jezika, Poznavanja prirode i fizičkog vaspitanja. Zaključak Kao primer pozitivno evaluiranog i primenjenog rezultata prvog, sažeto opisanog Projekta, navodimo uticaj fleksibilne diferencijacije na kvalitetnije obrazovanje učitelja i vaspitača. Pod fleksibilnom diferencijacijom najčešće se podrazumeva nastava u kojoj se prepliću heterogene i homogene grupe, kao i frontalni rad sa celim odeljenjem. Međutim, fleksibilnom diferencijacijom može se nazvati i nastava u kojoj se pomoć učenicima diferencira po principu minimalne pomoći. U uslovima jednakih programskih zahteva, problem fleksibilne diferencijacije nastave matematike se svodi na optimalno korišćenje očiglednosti i konkretizacije, motivacije, stepena težine zadatka i nivoa pomoći učenicima. (Petrović, N., Mrđa, M. (2005): Diferencirano poučavanje u problemskoj nastavi matematike, Pedagogija br. 3, str. 400). Takva nastava može se izvoditi čak i frontalnim oblikom rada usmenim davanjem diferencirane pomoći svim učenicima, odnosno, davanjem instrukcija sa povratnim informacijama. I tada ona pomaže svim učenicima i ima obeležje fleksibilnosti, jer pomoć primaju (slušaju ili čitaju) samo oni učenici kojima je u trenutku davanja instrukcija, ili povratnih informacija, pomoć potrebna, a ostali samostalno rade. Ako se u intervalu između slušanja instrukcija i davanja povratnih informacija učenik misaono aktivira, bez obzira na ishod njegove aktivnosti, on na neki način učestvuje u interakciji na relaciji nastavnik-učenik, te ovakva nastava sadrži i određene karakteristike interaktivne nastave. Ipak, najvažnijim rezultatom tog Projekta samatramo dopunu u trećem izdanju udžbenika Petrović, N., Pinter, J. (2006), unošenjem posebnog poglavlja o diferenciranoj nastavi matematike. Najvažnijim rezultatom drugog sažeto opisanog Projekta samatramo dopunu u istom izdanju Udžbenika, poglavljem mogućnosti osavremenjavanja nastave matematike 199

200 za mlađe razrede osnovne škole. U tom poglavlju je, između ostalog, opisano propedevtičko uvođenje elemenata kombinatorike i veravotnoće u programske sadržaje za mlađe razrede osnovne škole. Kao najznačajniji rezultat, afirmaciju i pozitivnu evaluaciju istraživanja na šire opisanom projektu (treći opis), ističemo rezultate Konferencije sa međunarodnim učešćem pod nazivom Povezivanje nastavnih predmeta i modeli integrisane nastave u osnovnoj školi. Konferencija je održana u Somboru maja, godine, a osim učesnika iz zemalјa regiona, radove su izlagali učesnici iz SAD, Rusije, Italije i Mađarske. Nakon održane konferencije štampan je i publikovan Zbornik saopštenja, kao i Tematski zbornik međunarodnog značaja pod nazivom: THEORY AND PRACTICE OF CONNECTING AND INTEGRATING IN TEACHING AND LEARNING PROCESS. Po ranije sačinjenom planu, konferencija na istu temu, treba da se održi u Somboru krajem maja, godine. Literatura: 1. Brankovic, N. (2012). Theory and practice of connecting and integration in teaching and learning process: proceedings, Faculty of Education Sombor, Novi Sad: MBM PLAS. 2. Đurić, Đ. i dr. (1997, 1998, 1999). Osobine učenika i modeli diferencirane nastavečinioci efikasnosti osnovnog obrazovanja, Učiteljski fakultet Sombor, Apatin: Grafika. 3. Joksimović, S. (2009). Matematika, udžbenik za treći razred osnovne škole, Beograd: Eduka. 4. Kamenov, E. i dr. (2004, 2005, 2006). Razvoj sistema vaspitanja i obrazovanja u uslovima tranzicije, Novi Sad: Tampograf. 5. Petrović, N., Mrđa, M. (2005). Diferencirano poučavanje u problemskoj nastavi matematike, Pedagogija br. 3, Beograd: Želnid. 6. Petrović, N., Pinter, J. (2006). Metodika nastave matematike, Univerzitet u Novom Sadu, Pedagoški fakultet u Somboru. 7. Petrović, N. i dr. (2011, 2012). Povezivanje nastavnih predmeta i stručno usavršavanje učitelja, Tematski zbornik 1 i 2, Pedagoški fakultet Sombor: Print azur. 8. Petrović, N.(2012). Povezivanje nastavnih predmeta i modeli integrisane nastave u osnovnoj školi, Zbornik saopštenja-naučni skup, Pedaoški fakultet Sombor: Print azur. 200

201 A KEZDŐ MATEMATIKAOKTATÁS MÓDSZERTANI KIHÍVÁSAI SZERBIÁBAN Pintér Krekity Valéria Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka Bevezető A kezdő matematikaoktatás mind pszichológiai, mind matematikai, de gyakorlati problémái is foglalkoztatják a szerbiai szakembereket. Vajdaságban, a kisebbségiek körében a tanítás és tanulás specifikus kérdései is felmerülnek, melyekre, egyelőre nincs kielégítő megoldásunk. A kezdő matematikaoktatás és nevelés tanítása a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon a következőkön alapszik: 1. A kezdő matematikaoktatás matematikai alapjai. 2. A kezdő matematikaoktatás pszichológiai és pedagógiai alapjai. 3. A matematikadidaktika 4. A matematika tanításának módszertana 5. A matematikaoktatás meghatározott célja és feladatai. 1. A kezdő matematikaoktatás matematikai alapjait a klasszikus matematika képezi. A modern matematikaoktatás sikertelenségei után, a matematikai logika, a halmazok, relációk, függvények stb. nem jelennek meg az kezdő matematika oktatásában. A kombinatorika, a valószínűség, vagy a statisztika elemei soha sem szerepeltek tanterveinkben. 2. A kezdő matematikaoktatás pszichológiai és pedagógiai alapjait Piaget, Brunner, Dienes és Pólya elméletére vezethetők vissza. 3. A matematikadidaktika, mint külön tudományág (tantárgy) jelentkezik 1, feldolgozva a matematikatanításra jellemző didaktikai problémákat. 4. A matematika tanítás módszertana 2 a konkrét tananyag módszertani transzformációjával és a matematikatanítás szervezési problémáival foglalkozik. 5. A kezdő matematikaoktatás célját és feladatait a szerbiai hivatalos Tanterv határozza meg 3 : Ezek a következők: Cél: 1 Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítőképző Kar Szabadka Tanterve, Tantárgy neve és kódja: Matematikadidaktika:U , Kreditérték: 3 Tankönyv: Pintér,J.,Pintér Krekity, V. (2010): Matematikadidaktika, Forum Könyvkiadó, Újvidék és Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka 2 Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítőképző Kar Szabadka Tanterve, Tantárgy neve és kódja: Matematikatanítás módszertana: U , Kreditérték: 4 Tankönyv: Pinter, J.,Krekić,V.,Ćetković, A.(2002): Metodički priručnik iz matematike za razrednu nastavu, Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Beograd 3 A tantárgyra vonatkozó tanterv Szerbia Hivatalos Lapjának ("Службени гласник СР Србије - Просветни гласник") 2006.évi 3. számú kiadványában jelent meg, a változtatások és kiegészítések pedig a évi 15. számú kiadványában, évi 2. számú kiadványában és a évi 3. számú kiadványában 201

202 - Az elemi matematikai ismeretek elsajátítása, melyek az élet és társadalom jelenségeinek és összefüggéseinek megértéséhez szükségesek. - Az elsajátított matematikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben. - Képessé tenni a tanulókat a matematikatanulás sikeres folytatására és az önképzésre. - Értelmi képességek fejlesztése. - Tudományos világnézet kialakulása. - A személyiség sokoldalú fejlesztése. Feladatok: - A mennyiségi és térbeli viszonyok, valamint a természet, a társadalom és a mindennapi élet jelenségeinek, törvényszerűségeinek megértéséhez elengedhetetlen ismeretek megszerzése. - Elemi matematikai kultúra megszerzése, mely rávilágít a matematika szerepére és alkalmazására az emberi tevékenység különböző területein, a képzés eredményes folytatása, és a munkába való sikeres bekapcsolódás érdekében. - A megfigyelés, észlelés valamint a logikus, kritikus, alkotó és absztrakt gondolkodás fejlesztése. - A tanulók kulturális, munka-, erkölcsi és esztétikai szokásainak kialakítása, valamint a matematika iránti érdeklődés felkeltése a természetes számok tanulmányozása során. - Különböző ismeretforrások alkalmazására való felkészítés. - Tegye lehetővé a tanulók számára a természettudományok megfelelő tartalmainak megértését és járuljon hozzá a munkára való neveléshez és a politechnikai oktatáshoz és neveléshez. - Pozitív személyiségjegyek kialakítása, mint az igazságszeretet, kitartás, rendszeresség, pontosság, felelősség, önállóság. - A matematikai tartalmak és az alapvető matematikai módszerek megismerése által helyes világnézet kialakítása és sokoldalú személyiség fejlesztése. - A matematika nyelvén való kifejezés képességének kialakítása, világos és pontos kifejezés írásbeli és szóbeli formában is. - Az alapvető tények elsajátítása a halmazokról, relációkról és leképzésekről. - A legfontosabb sík és térbeli alakzatok és kölcsönös viszonyainak megismerése. - Geometriai szerkezetek pontos mérésére és rajzolására való felkészítés. A matematikaoktatás módszertana tanításának sajátosságai a szerbiai tanítóképzőkön A kezdő matematikaoktatás módszertana tanításának tartalmát a szerbiai tanítóképzők, illetve pedagógiai karok megfelelő módszerészei határozták meg. Karunk tanárainak ebben a munkában meghatározó szerep jutott. A klasszikus témák feldolgozása mellett, nagy hangsúllyal szerepelnek az időszerű problémák is. Ezek közül a következőket emelnénk ki: 202

203 A kezdő matematikaoktatás és a játék integrációja 4 Karunkon az óvóképzés és tanítóképzés alapszakon is a Játék és matematika matematika és játék választott kurzusként szerepel, amely igen népszerű. A tananyag oktatási célja és a kurzus várható eredménye a játékon alapuló tanulási stratégiák és matematikatanítás módszertani tudásának bővítése és mélyítése, matematikai játékmodellek megismerése és alkalmazása (didaktikai-módszertani feldolgozása) a kezdő matematikaoktatásban, illetve a kurzus sikeres befejezése után a hallgatók legyenek képesek a matematikai fogalmak bevezetésére és a matematikai gondolkodás fejlesztésére játékon keresztül. A leendő óvópedagógusoknak és tanítóknak igyekeztünk megfelelő szakirodalmat is biztosítani (Pintér János, Pintér Krekity Valéria (2008): Matematika és Játék, Forum Könyvkiadó Újvidék, Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka). A matematikai modellezés a kezdő matematikaoktatásban 5 E néven szerepel egy kurzus a Kar Tantervében, szintén választott tantárgyként, amely ugyancsak népszerű a hallgatók körében. A tananyag oktatási célja a matematikai módszertani tudás megalapozása, a problémamegoldás modellmódszerének elsajátításán keresztül. A kurzus várható eredménye a matematikai kibernetikai modellek képzése, megismerése és alkalmazása. Az előadások és gyakorlatok tematikája: A matematikai-kibernetikai modellezés alapjai. A matematikai-kibernetikai modellezés alkalmazása a kezdő matematikaoktatásban. A logikai-kombinatorikus modellek (logikai módszerek, halmazmódszer, kombinatorikai modellek, a hamis feltételezés módszere). Aritmetikai modellek (egyenletek, egyenlőtlenségek, az inverzió módszere. Geometriai modellek (a szakasz módszer, a téglalap módszer, táblázatok, gráfok, blokkdiagramok). Modellek a négyzetes hálón. A mérések modellezése, a mértani problémák modellezése. A véletlen események modellezése. Matematikai játékok és azok stratégiája. A matematikai-kibernetikai modellezés módszertana a kezdő matematikaoktatásban. A szakirodalom (Pinter J., 1997) szerb nyelven van biztosítva, illetve valamelyest magyarul (Tuzson Z., 1996), de a közeljövőben tervbe van a megfelelő magyar nyelvű tankönyv kiadása is. Módszerészeink kutatásai és tanulmányaira támaszkodva hazánkban, de egyes környező országokban is e kurzus más tanítóképző karokon is jelen van, a mesterképzési fokozaton. Kreativitás a kezdő matematikaoktatásban. Oktatásunk céljai között kiemelkedő fontossággal szerepel a tanulók kreativitása, illetve kreativitásuk fejlesztése. Hogyan fejleszthetjük ezt a képességet a matematikaórákon? Hogyan válhatnak a tanulók képessé a gazdagon variált matematikai összefüggések felismerésére, alkalmazására és gyakorlati hasznosítására? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel igyekszünk foglalkozni kutatásainkban, tanulmányainkban és fontosnak tartjuk, hogy e tudományosan megalapozott elméleti és gyakorlati ismereteket átadjuk a tanító- és óvóképzős növendékeinknek. 4 Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítőképző Kar Szabadka Tanterve, Tantárgy neve és kódja: Játék és matematika - matematikai és játék: U , V , Kreditérték: 2 5 Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítőképző Kar Szabadka Tanterve, Tantárgy neve és kódja: Matematikai modellezés a kezdő matematikaoktatásban: U , V , Kreditérték: 2 203

204 A kezdő matematikaoktatás informatizálása Mint sok más tevékenység, az oktatás is informatizáláson megy keresztül. A kezdő matematikaoktatás különböző formában támaszkodik a számítógépekre: az előkészítő fázisban, a különböző prezentációk bemutatásában, a modellkísérletek és szimulációk végrehajtásában, stb. Az informatikai és az oktatástechnológiai tantárgyak mellett, az MTTK-n a matematikaoktatás informatizálásával egy külön (választott) tantárgy is foglalkozik (A számítógép alkalmazása a matematikaoktatásban 6 ). Természetesen számos olyan témakör van, amivel még foglalkozunk elméletben és gyakorlatban is (pl. kombinatorikus gondolkodás fejlesztése, tehetségek a matematikában, stb.), ahol a hallgatók elsajátítják a funkcionális és szervezett matematikaoktatás törvényszerűségeit, megismerik az osztálytanítás matematika tartalmát és elsajátítják annak időszerű módszertani transzformálását. A differenciálás, mint a matematikaoktatás rendszerbeli innovációja Szerbiában A differenciálás, elméletileg (B. Pásztor M.,2013) célja, hogy az egyes tanulók egyéni szükségleteihez igazítsuk, - a tanterv biztosította lehetőségeken belül az elsajátítandó tananyag tartalmát és szerkezetét, valamint oktatási módszereinket. Ez a következőkben nyilvánul meg: -Tartalom alakítása a gyermek érdeklődése, előzetes tudása szerint. -Oktatási célban, szintben való igazodás a gyermek tapasztalataihoz, ismereteihez, képességfejlődési szintjéhez. -A munkaformák igazítása a gyermeki igényekhez. -A szervezés módjának igazítása a gyermeki igényekhez. -Irányítás módját is igazíthatjuk a gyermeki igényekhez. -A közvetítés csatornájának megválasztása. -Az információszerző tevékenység folyamatának felépítése. -A nevelés stílusának megválasztása. -A munkavégzés ütemében, tempójában való igazodás a gyermekhez. -Önállóság fokának meghatározása, a segítségadás módja. A tantárgyra vonatkozó tanterv Szerbia Hivatalos Lapjának ("Службени гласник СР Србије - Просветни гласник") évi 3. számú kiadványában jelent meg, a változtatások és kiegészítések pedig a évi 15. számú kiadványában, a évi 2. számú kiadványában és a évi 3. számú kiadványában. Ez utóbbiban megjelentek a differenciált oktatásra vonatkozó tudásszintek. A kötelező oktatás első ciklusának végén a matematikaoktatásban az általános tudásszintek az oktatási tudásszintek a következők: ALAPSZINT 1. A TERMÉSZETES SZÁMOK, MŰVELETEK A TERMÉSZETES SZÁMOK HALMAZÁBAN 1MA le tudja írni, és le tudja olvasni az adott számot, össze tudja 1-4.o hasonlítani a számokat, nagyság szerint sorrendbe tudja őket szedni, ábrázolni tudja a számokat a számegyenesen 1MA ki tudja számolni az ezres számkörben a számkifejezések 3-4.o. 6 Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítőképző Kar Szabadka Tanterve, Tantárgy neve és kódja: A számítógép alaklamzása a matematikaoktatásában: I-TM 2- U , Kreditérték: 2 204

205 értékét amelyben legfeljebb két összeadás és kivonás szerepel 1MA az ezres számkörben tud szorozni és tud osztani maradék nélkül (háromjegyű számot egyjegyűvel) 1MA az egyműveletes szöveges feladat alapján le tudja írni helyesen a számkifejezést 1MA az ezres számkörben meg tudja oldani az egyszerűbb egyenleteket 3-4.o. 1-4.o. 3-4.o. 2. GEOMETRIA 1MA meg tudja nevezni a síkbeli mértani alakzatokat (négyzet, téglalap, kör, háromszög, pont, szakasz, egyenes, félegyenes és szög) és felismeri a két síkbeli mértani alakzat egymás közötti helyzetét (párhuzamos, merőleges, eleme, része) 1-4.o. (felbo ntva) 1MA ismeri a hosszúság mértékegységeit és azok viszonyát 1-4.o. 1MA a mértékegység megadásával és rajz alapján a gyakorlatban 3-4.o. alkalmazza a hosszúság mérését 1MA a mértékegység megadásával és rajz alapján a gyakorlatban alkalmazza a területszámítást 4.o. 3. A TÖRTEK 1MA le tudja olvasni a tört értékét és le tudja írni a /n (n 10) 2-4.o. alakú törtet, a grafikus ábráról leolvassa a tört értékét 1MA ki tudja számolni valamely szám felét, negyedét és tizedét 2.o. 4. A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉKEGYSÉGEK 1MA különböző módon ki tud fejezni bizonyos összeget különféle pénzegységekkel és tud számolni a pénzzel 1MA tudja, hogy az adott mennyiségű folyadék mérésére melyik mértékegységet kell haszni (l, dl, ml) 1MA tudja, hogy az adott mennyiségű tömeg mérésére melyik mértékegységet kell haszni (g, kg, t) 1MA le tudja olvasni az egyszerűbb grafikonok, táblázatok és diagramok értékeit 1-4.o. 3-4.o. 3-4.o. 1-4.o. KÖZÉPSZINT 1. A TERMÉSZETES SZÁMOK, MŰVELETEK A TERMÉSZETES SZÁMOK HALMAZÁBAN 1MA alkalmazni tudja a természetes számok tulajdonságait 1-4.o. (páros, páratlan, legnagyobb, legkisebb, megelőző, rákövetkező) valamint megérti a tízes számrendszert 1MA meg tudja határozni az adott számhoz legközelebb álló 2-3.o. tízest, százast és ezrest 1MA összead, kivon és kiszámítja a kifejezés értékét 1-4.o. 1MA kiszámítja a két műveletből álló számkifejezés értékét 1-4.o. 1MA meg tudja oldani az egyenleteket 2-4.o. 2. GEOMETRIA 1MA érzékeli a síkbeli mértani alakzatok kölcsönös helyzetét 1-4.o. 205

206 1MA át tudja alakítani a hosszúság mértékegységeit 1-4.o. 1MA ismeri a terület mértékegységeit, és a köztük fennálló 3-4.o. viszonyokat 1MA ki tudja számítani a háromszög, négyzet és a téglalap 3-4.o. kerületét, a számításhoz szükséges adatok ugyanabban a mértékegységben vannak megadva 1MA ki tudja számítani a négyzet és a téglalap területét, 4.o. amennyiben a számításhoz szükséges adatok ugyanabban a mértékegységben vannak megadva 1MA felismeri a kocka és a téglatest hálózatát, és ki tudja 4.o. számítani a felszínüket, amennyiben a számításhoz szükséges adatok ugyanabban a mértékegységben vannak megadva 3. A TÖRTEK 1MA MA felismeri az a/b (b 10; a<<b) alakú törtet grafikus ábrázolás esetén, amikor az alakzat b egyenlő részre van osztva ki tudja számítani az egész n-dik részét és az n-dik részből az egészet, össze tudja hasonlítani az 1/n alakú törteket (n 10) 2-4.o. 3-4.o. 4. A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉKEGYSÉGEK 1MA különböző módon ki tud fejezni bizonyos összeget különféle pénzegységekkel és bizonyos összetettebb esetekben is tud bánni a pénzzel 1MA ismeri az idő mértékegységeit (másodperc, perc, óra, nap, hónap) és át is tudja a nagyobb mértékegységeket alakítani kisebb mértékegységekre, és egyszerűbb esetekben össze tudja hasonlítani az időintervallumokat 1MA a folyadék mértékegységeit át tudja alakítani (a nagyobbat kisebbre) 1MA a tömeg nagyobb mértékegységeit át tudja alakítani kisebb mértékegységre 1MA fel tudja használni a grafikonok vagy a táblázatok adatait egyszerűbb feladatok megoldásánál, és az megadott adatokat grafikusan tudja ábrázolni 2-4.o. 2-4.o. 3-4.o. 3-4.o. 3-4.o. HALADÓ SZINT 1. A TERMÉSZETES SZÁMOK, MŰVELETEK A TERMÉSZETES SZÁMOK HALMAZÁBAN 1MA a feladatok megoldása során tudja alkalmazni a 1-4.o. természetes számok tulajdonságaival kapcsolatos ismereteket 1MA ismeri az összeadás és a kivonás tulajdonságait, és 3-4.o. alkalmazza is azokat 1MA a műveletek sorrendjének ismeretében ki tudja számítani a 2-4.o. többműveletes számkifejezések értékét 1MA képes megoldani összetettebb, többműveletes szöveges 2-4.o. 206

207 feladatot 1MA meg tudja oldani az egy műveletet tartalmazó egyenlőtlenséget 4.o. 2. GEOMETRIA 1MA át tudja alakítani a terület kisebb mértékegységeit a 4.o. nagyobb mértékegységekbe 1MA ki tudja számítani a háromszög, négyzet és a téglalap 3-4.o. kerületét 1MA ki tudja számítani a négyzet és a téglalap területét 4.o. 1MA ki tudja számítani az összetett síkbeli mértani alakzatok kerületét és területét, amennyiben a számításhoz szükséges adatok ugyanabban a mértékegységben vannak megadva 3-4.o. (felbo ntva) 1MA ki tudja számítani a kocka és a téglatest térfogatát, amennyiben a számításhoz szükséges adatok ugyanabban a mértékegységben vannak megadva 4.o. 3. A TÖRTEK 1MA MA le tudja olvasni, le tudja írni és ábrázolni tudja grafikusan az a/b (b 10; a<b) alakú törtet ki tudja számítani az egész a/b (b 10; a<b) részét és ezt az ismeretét alkalmazni tudja a feladat megoldásakor 2-4.o. 2-4.o. 4. A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉKEGYSÉGEK 1MA ismeri az idő mértékegységeit (másodperc, perc, óra, nap, hónap, év, évszázad) és át is tudja alakítani az egyik egységet a másikba, és összetettebb esetekben is össze tudja hasonlítani az időintervallumokat 1MA át tudja alakítani a folyadék űrtartalmának mérésére szolgáló mértékegységeket 1MA át tudja alakítani a tömeg mérésére szolgáló mértékegységeket 2-4.o. (felbo ntva) 4.o. 3-4.o. A tantervi kereteken túl a differenciálás többi aspektusának érvényesítése a gyakorló pedagógusokra, illetve azok képzésére és továbbképzésére vár. Tehát, a munkaformák igazítása a gyermeki igényekhez, a szervezés módjának, valamint az irányítás módjának igazítása a gyermeki igényekhez, a közvetítés csatornájának megválasztása, az információszerző tevékenység folyamatának felépítése, a nevelés stílusának megválasztása, a munkavégzés ütemében, tempójában való igazodás a gyermekhez, az önállóság fokának meghatározása és a segítségadás módja újabb módszertani kihívásokat jelentenek mind a gyakorló pedagógusoknak, mind a tanítóképzők, illetve pedagógiai karok módszerészeinek. A tantárgyintegráció mint módszertani kihívás az alsó tagozatok oktatásában Kiindulva abból a tényből, hogy az általános iskola alsó osztályaiban a tantárgyak meghatározása sokszor problémát okoz, például a természet és társadalom 207

208 különválasztása, vagy a természeti, illetve a társadalmi tudományok differenciálása stb. a tantárgyintegráció, ezen a szinten, sok esetben már megtörtént, illetve a tantárgy differenciálása el sem kezdődött. Ilyen körülmények között, nem tűnik természetellenesnek, különböző diszciplínák határainak törlése, illetve a dolgok különböző aspektusainak új egységgé formálása. Az integratív oktatás a világot a természetes összetettségében vizsgálja több oldalról, szintetizálva a kapott ismereteket. A problémák megoldása is azok természetes környezetükben történik, tágítva a szemlélés szögét, az alkalmazások lehetőségeit. Ez által, nem csupán tantárgy korrelációról van szó, vagy az egyik tantárgy anyagának alkalmazásáról a másik tantárgyban, hanem integrált szemléleti módról, mely a képességek konkrét műveleti stádiumában természetesnek mutatkozik. A Vajdaságban egy tudományos projektum 7 keretén belül felvetődött a tantárgyak integrációjának kérdése. Természetesen ez nem csak elméleti problémát jelent, hanem szervezési, didaktikai és módszertani problémákat is. A tanárok felkészítése, a tanterv átértékelése, a megfelelő tankönyvek biztosítása stb. mind alapos munkát követel. A projektum befejező státusában van, a konkrét eredményekről még azonban korai beszélni.(pinter-krekic,v.,capo.m., 2012) A gyakorlati matematikaoktatás helye és szerepe az okleveles tanítók képzésében Ма аz európai színvonalat képviselő országokban a tanító- illetve tanárképző karokon a jövendő oktató-nevelői munkát végző káderek gyakorlati kiképzése kiemelt helyet kap (12% - 20%). Felismerték a gyakorlati képzés fontosságát, jelentőségét. Egyes tanulmányok kiemelik, hogy a gyakorlati képzés éppen olyan fontos vetülete a tanítóképzésnek, mint az elméleti felkészítés. Valójában egyiket sem lehet fontossági alapon a másik elé helyezni, ugyanis a puszta elméleti tudás, és ezt a gyakorlatban való alkalmazásra lehetővé tevő készségek, jártasságok, képességek hiányában nem beszélhetünk a tanítói munka hatékonyságáról, így a hatékony matematikaoktatásáról sem. (Pintér-Krekity,V.,2008.) A matematikatanításunk fő célja, hogy a hallgatók alkalmazni tudják elméleti tudásukat a matematikatanítás gyakorlatában és, hogy megfelelő jártasságokat és készségeket szerezzenek az időszerű oktatás előkészítésében és megvalósításában. Ezek a célok magukban foglalják, hogy a hallgatók legyenek képesek: az oktató-nevelői tevékenység tervezésére, szervezésére, elvégzésére és értékelésére, továbbá a tanulók személyiségének és teljesítményének felismerésére, differenciált fejlesztésükre (a tehetséges gyerekek kibontakozásában segítséget nyújtani, valamint alkalmazni a lassabban fejlődők, tanulási nehézségekkel küzdők, a lelki vagy szociális hátrányban szenvedők nevelésének, képzésének módszereit), a tanórán kívüli matematikai tevékenység megszervezésére, irányítására (pl. szabad aktivitások, emeltszintű- és pótórákat, szervezése stb.), sikeres kommunikációra egyénekkel és tanulócsoportokkal. A módszertani gyakorlatok 8 a megfelelő gyakorlóiskolákban rendszerességgel zajló tanítási - elemzési tevékenységek, mentori felügyelet mellett. A csoportok legfeljebb tíz tanulóból állnak és minden hallgató legalább négy matematikaórát tart meg a tantervtől 7 Назив пројекта: Повезивање наставних предмета и стручно усавршавање учитеља. Финансиран (од кога): АП Војводина, Секретаријат за науку и технолошки развој, бр /2011. Врста пројекта: Пројекат из програма од значаја за науку и технолошки развој АП Војводине. Период: Руководилац: др Александар Петојевић 8 Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítőképző Kar Szabadka Tanterve, Tantárgy neve és kódja: A matematika tanítása: U , Kreditérték: 7 208

209 függően mentora és a csoporttagok jelenlétében. A tanítási órákat a mentor és az osztálytanító segítségével készíti elő, megtartását pedig ennek megbeszélése és értékelése követi a sikeres megnyilvánulások megerősítése, a negatívak kiküszöbölése érdekében. Azokon a tanítási órákon, amelyeken, nem maga a jelölt, hanem társai tanítanak, kötelesek részt venni hospitálóként, aktívan bekapcsolódva az óra elemzésébe, értékelésébe. Az ebben a formában történő gyakorlat célja a kimondott szakmabeli tudás, az ehhez szükséges készségek, jártasságok, képességek megszerzése. Zárszó A dolgozatban áttekintettük tanulmányaink és gyakorlatunk eredményeit és dilemmáit. Eredményeink közül kiemeltük a kezdő matematikaoktatás és a játék integrációját, a matematikai modellezés alkalmazását, a kreativitás fejlesztését, a differenciálás tudásszintek gyakorlatát a matematikaoktatásban, a kezdő matematikaoktatás informatizálását, a tantárgy integráció alkalmazását az alsó tagozatok oktatásában és részben a gyakorlati matematikaoktatás helyét és szerepét az okleveles tanítók képzésében. A szerbiai felsőoktatási intézményekben dolgozó, matematika-módszertant oktató kollégák véleménye alapján megállapítható, hogy a tanítóképzésben az elméleti alapfeltételek mellett, kellő figyelmet kellene szentelni a gyakorlati oktatásnak is, a gyakorlóiskolák, mint a tanítóképző karok szerves részei (a gyakorló iskolák helyzetét szükség lenne törvényileg szabályozni), a megfelelő szakkáderek (módszerészek, munkatársak, gyakorló tanítók) biztosítása a szakkáderek képzése. A gyakorlati oktatás helyzetét illetően elméletileg kidolgozott, de a tanítóképzés időszerű curriculumaiban különbözően értelmezik. Szükségszerű lenne egybehangolni a gyakorlati oktatás programjait a tanítóképző- illetve pedagógiai karok szintjén, továbbá a pedagógusok képzése és továbbképzése szorosan kapcsolódik egymáshoz, mégis igen megosztott - fokozni kellene a tanítóképző, illetve pedagógiai karok szerepének növelését a pedagógusok gyakorlati képzésében és továbbképzésében. A megoldatlan és valójában definiálatlan problémák közül kiemeltük a kétnyelvűség kérdését a kezdő matematika oktatás és nevelés terén a multietnikus környezetben. Felhasznált irodalom 1. Buczkóné Pásztor M.: Reformpedagógiai törekvések a differenciálás tükrében, ( ) 2. Pinter, J. (1997): Matematičko modelovanje u početnoj nastavi matematike, Učiteljski fakultet, Sombor 3. Pintér, J., Pintér Krekity, V., (2008): Matematika és Játék, Forum Könyvkiadó Újvidék, Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka 4. Pintér, J., Pintér Krekity, V. (2010): Matematikadidaktika, Forum Könyvkiadó, Újvidék és Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka 5. Пинтер J., Крекић, В., Ћетковић А., (2002): Методички приручник из математике за разредну наставу, Завод за издавање уџбеника, Београд 209

210 6. Pintér Krekity, V. (2008): A gyakorlati oktatás helye és szerepe az okleveles tanítók képzésében, A tanitóképzés egykor és ma, 7. A nemzetközi tudományos konferencián elhangzott munkák gyűjteménye, Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka, Reprint,Szabadka 8. Pinter Krekic, V., Capo, M. (2012): Teacher training education and integrative education (integrated curriculum), Theory and Practice of Connecting and Integrating in Teaching and Learning Process, University of Novi Sad, Faculty of Education in Sombor, Sombor 9. "Службени гласник СР Србије - Просветни гласник", број: 3/2006., 15/2006., 2/2008., 3/ (( ) 10. Студијски програм дипломирани учитељ, Универзитет у Новом Саду, Учитељски факултет на мађарском наставном језику у Суботици, ( ) 11. Tuzson Zoltán (1996): Hogyan oldjunk meg aritmetikai feladatokat? Módszertani feladatgyűjtemény aritmetikából, Magyar Virág Kiadó, Szombathely 210

211 AZ INTERAKTÍV TÁBLA MINT MOTIVÁCIÓS ESZKÖZ AZ OKTATÁSBAN Pšenáková Ildikó Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara, Nyitra, Szlovákia Bevezető A mai modern számítógépekkel és információs-kommunikációs eszközökkel (IKT) teli világban, melyben mindenfelől információ áradat zúdul ránk, a tanároknak egyre nehezebb felkelteni a tanulók érdeklődését a tanulás iránt, egyre problémásabb fenntartani figyelmüket a tanórákon és elmélyült munkára ösztönözni őket. A legtöbb gyermek és fiatal számára a számítógép, az internet elsődleges szabadidőtöltést jelent, ezért azok szerves beépítése az oktatásba nagymértékben hozzájárulhat az iskola falain belüli és kívüli világ közötti szakadék csökkentésére. A diákok számára ismerős IKT környezetbe helyezett oktatás egyben több szempontból is segítheti a tanítás-tanulási folyamatot. Ehhez azonban a pedagógusoknak is nyitottaknak kell lenniük az új technikai eszközök használatának bevezetésére az oktatásba. A tanárok szabadon dönthetik el, hogy a rendelkezésre álló egyre szélesebb eszköztárból mit választanak ki és milyen eszközöket használnak fel a tanítás során. A technológiák alkalmazásánál azonban figyelembe kell venniük a tanulók életkori sajátosságaikat, tudás szintjüket, magát az általuk oktatott tantárgyat és annak tartalmát, és így lehet többféle eszközt, technológiát és technikát is szükséges alkalmazniuk. A jövő tanárainak még inkább élményszerűvé kell tenniük az oktatást, aminek érdekében szinte ellengethetetlen alkalmazniuk a modern IKT eszközöket is, mint például az interaktív táblát, amely tábla manapság már minden iskola típuson megtalálható. A leendő pedagógusok számára ezért már elengedhetetlen követelményé vált az interaktív tábla használatának elsajátítása. Karunkon az interaktív tábla kezelését, módszertanát, a tanórán való használatát, az interaktív digitális tananyag helyes megtervezését, létrehozását az óvóés tanítóképzős hallgatóinknak oktatjuk, sajnos csak heti 2 órában. A év nyári szemeszterében először kapott helyet a tanárképzésben is, mégpedig a leendő magyar nyelv és irodalom szakos hallgatóinknak oktatjuk szintén heti 2 órában. Az interaktív tábla használata Egy tanítónak, tanárnak több oktatási, didaktikai módszert is használnia kell ahhoz, hogy megfelelő eredményeket érjen el az oktatásban. Ez alatt azt értem, hogy a tanár akkor eredményes, ha a diákjainak úgy tudja a tananyagot előadni, megmagyarázni, hogy azok minél egyszerűbben, gyorsabban és effektíven tudják azt elsajátítani. Ehhez nagy segítséget nyújthat az interaktív tábla használata a tanórákon, de csak akkor, ha azt a pedagógus helyesen tudja használni. Ezért a leendő pedagógusaink tanulmányaik során elsajátítják az interaktív tábla használatát és a helyes interaktív tananyag készítését. (Pšenáková, 2010) 211

212 Az interaktív tábla fogalma ma már nem újdonság és nem ismeretlen a pedagógus társadalomban, ezért nem is szeretnék foglalkozni vele. Azonban megemlítenék egy pár olyan tényt, melyek saját és diákjaim (leendő kollégáim) tapasztalatai alapján bizonyítják az interaktív tábla, mint oktatási segédeszköz hasznosságát. Az interaktív tábla segítségével érdekesen, hatékonyan és kreatívan tudunk tananyagot prezentálni, könnyedén felkelthetjük a célközönség, hallgatóság figyelmét, növelhetjük az információátadás hatékonyságát, nagy segítséget nyújt a tanulók motiválásában, ezáltal a diákok érdeklődését folyamatosan fenntartja és így fokozódik a tantermi oktatás hatékonysága. Az interaktív tábla használatával a tanár időt takaríthat meg, mivel már tanítás előtt számítógépen előre elkészítheti a tananyagot. A pedagógusoknak nem kell évente új tananyagot készítenie, mivel a számítógépen tárolt anyag bármikor elővehető és szükség esetén könnyen javítható, frissíthető vagy bővíthető. (Pšenáková, Kelemen, 2011) Ebből is látható, hogy az interaktív táblák óriási lehetőségeket rejtenek a pedagógusok számára. Ha a tanár képes saját tananyagát megfelelő szoftver segítségével képekkel, videóval vagy hanganyaggal is bővíteni, vagy használni az internet web oldalain található információkat, szinte biztos, hogy a hagyományos frontális oktatást látványosabbá és élvezhetőbbé teszi a diákok számára. Ha pedig az oktató a táblát más kiegészítő, interaktív termékkel együtt használja (pld. feleltető rendszer), akkor gyors visszajelzést kaphat a tanulók ismereteiről, tudásáról és a tananyag hasznosságáról is. Az interaktív tábla előnyei közé sorolhatnám még azt a momentumot, hogy használata során a diákok aktívan vehetnek részt az órán, és így passzív befogadókból aktív közreműködőkké válnak, ami nagyon sokat segíthet nekik a tananyag megértésében és elsajátításában. Nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy az interaktív tábla egy csodaszer, mely használatával a tanítás tanulás, tanárok diákok számára egy csapásra megváltozik, de még azt sem, hogy az interaktív táblának nincsenek hátrányai, de szerintem hátrányai eltörpülnek az előnyei előtt. Kutatások és bizonyítások A mai modern pedagógusoknak már egyértelművé vált, hogy a hagyományos oktatási módszerekkel nem lehetséges a modern kor követelményeinek megfelelő eredményeket elérni az oktatásban. Ezzel egyidejűleg felmerül annak igénye, hogy a modern taneszközök (interaktív tábla) motivációs, hatékony szerepét tudományos felmérések eredményeivel bizonyítsák. Ezért egyre több kutatás foglalkozik a diákok tanulási motivációjának vizsgálatával, mivel motiváció nélkül nincs hatékony tanulás. A saját és diákjaimmal folytatott kutatások során több kutatási módszert is alkalmaztunk. Minden kutatási módszernek meg vannak az előnyei és hátrányai, ezért fontos, hogy mindig a célnak megfelelő kutatási módszert alkalmazzunk. A kutatásaink során a következő hipotézisek fogalmazódtak meg: H1: Az interaktív tanórán a tanulók motiváltabbak és ezért aktívabbak, mint a hagyományos tanórán. H2: Az interaktív tábla segítségével a tanulók hatékonyabban sajátítják el a tananyagot. H3: Az interaktív tábla használata növeli a diák érdeklődését a tantárgy iránt. A megfogalmazott hipotézisek bizonyítására megfigyelést, tesztet és kérdőívet használtuk fel. 212

213 Mivel az interaktív táblát, mint oktatási taneszközt akartuk használni, el kellet készíteni hozzá a megfelelő tananyagokat is. A tanulmány érthetősége miatt, egy kis ízelítőt próbálnák a következő képekben bemutatni az egyes interaktív tananyagokból (már amennyire ez sikerülhet passzív oldalakon ). Az első tananyag az alsó tagozat második osztályos olvasás órára készült. Az Állatos mesék témakör része ként előírt La Fontaine: A holló és a róka mese volt a feldolgozva. (Nagyová, 2013) Az olvasás gyakorlásának érdekében a nebulók felváltva részleteket olvastak a versből, majd az interaktív tábla segítségével több feladatot oldottak meg, például: a mese szereplőinek tulajdonságait az interaktív táblára a megfelelő szereplő alá felírták, vagy a mese cselekményét logikai sorrendbe rendezték (1. kép). 1. kép: Az olvasás órára készült tananyag része. Ugyancsak az alsó tagozat második osztályos tanulók részére volt készítve interaktív tananyag matematikából. Itt az óra első részében a tanulók egy motivációs feladatot oldottak meg, melyben meghatározott időn belül a számokat megfelelő sorrendbe kellet összerakniuk (2. kép). 213

214 2. kép: Az matematika órára készült motivációs feladat. A matematika óra további részében az egyjegyű számok összeadására és kivonására a tízes átlépése nélkül készültek gyakorlatok (3. kép). 3. kép: A matematika órára készült tananyag része. Az interaktív nyelvtan óra a magán és mássalhangzók megkülönböztetéséről, valamint a szótagolásról szóló tananyagok összefoglaló órája volt. Néhány példa: a magyar ABC betűinek a helyes sorrendbe rendezése, a hiányos szavak megfelelő magánhangzókkal való kiegészítése, vagy szavak alkotása a megjelenő betűkből. (4. kép). 214

215 4. kép: A magyar nyelvtan órára készült tananyag része. A kutatás kiterjedt az általános iskola hatodik osztály diákjaira is. Itt a magyar nyelvtan oktatás mindennapi szükségletére és az ellenőrzésre voltak elkészítve a feladatok az interaktív tábla használatával. Míg az előző feladatok az interaktív tábla saját szoftverében voltak elkészítve, ezeket a feladatokat a Hot Potatoes program csomag segítségével hoztuk létre (a program letölthető a web címről). A következő feladatokról bővebben már korábban is megjelent tanulmány (Pšenáková, Kelemen, 2011), ezért itt csak két különböző típusú példát mutatok be. 5. kép: A magyar nyelvtan órára készült tananyag része. Eredmények bemutatása A kutatásokat magyar tannyelvű alapiskolákon folytattuk, az alsó tagozaton két másodikos osztályában. A két osztály tanulmányi átlaga szinte egyforma volt és mindkét osztályba 21 tanuló járt. A hatodikos csoport is 21 diákból állt. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezek a csoportok nem felelnek meg a reprezentatív minta követelményeinek, de mivel a kutatás nagy részét a záró dolgozatok készítése keretén belül, ill. a pedagógiai gyakorlatok alatt, vagy a saját karunkon a leendő pedagógusok felkészítésén belül folytattuk, sajnos, nem voltak meg a megfelelő feltételek egy nagyobb volumenű kutatásra. Az elért eredmények, úgy érzem, mégis sokat mondóak és kiinduló pontként is szolgálhatnak egy nagyobb felméréshez. Az első hipotézis (H1) bizonyítására a tudományos megfigyelés módszerét alkalmaztuk egy kísérleten belül. A két második osztályban ugyan azt a tananyagot különböző módon oktattuk: hagyományosan és az interaktív tábla használatával. Mindkét osztályban az órák ugyanazon fázisában feljegyeztük a tanulók aktivitását és azt, hogy mennyire sikeresek a feladatok megoldásában (1. táblázat). A kísérlet végén a nebulók tesztet írtak, amely az átadott tananyagból elért tudásszintet mérte fel. A teszt eredménye alapján megállapítható, hogy igaz vagy hamis a második hipotézis (H2) állítása. (Nagyová, 2013) Táblázat 1. A tanulók aktivitása az egyes órákon Óra részei Hagyományos tanóra Interaktív tanóra Olvasás Bevezető 7 21 Fő 5 21 Befejező 8 19 Matematika Bevezető Fő 4 20 Befejező

216 Bevezető rész Fő rész Befejező rész Bevezető rész Fő rész Befejező rész Bevezető rész Fő rész Befejező rész Nyelvtan Bevezető 6 18 Fő 4 20 Befejező 3 21 Összesen Ha grafikusan ábrázoljuk az eredményeket a különbségek még szembetűnőbbek és látható, hogy a diákok aktivitása az interaktív tanórákon sokkal nagyobb volt, mint a hagyományos tanórákon (1. grafikon). Hagyományos tanóra Interaktív tanóra olvasás matematika nyelvtan 1. grafikon: A diákok aktivitása az órákon Az interaktív tanórákon a tanulók aktivitása láthatóan nagyobb volt, mint a hagyományos tanórák során. Az a lehetőség, hogy interaktív táblánál dolgozhatnak aktivitást váltott ki a gyengébb tanulóknál is, akik a hagyományos tanórákon inkább passzívak. Megfigyelhető volt a tanulók közötti versengés azért, hogy melyikük dolgozhasson az interaktív táblával, így sokszor azok is jelentkeztek a feladatok megoldására, akik nem voltak biztosak benne, hogy helyesen meg tudják oldani azokat. A megfigyelések eredményeiből látható, hogy az interaktivitás elemeivel tűzdelt tananyag sokkal nagyobb mértékben képes felkelteni a tanulók figyelmét, mint a hagyományos módon előadott tananyag, így az interaktív tanórákon mért aktivitás jelentősen magasabb, mint a hagyományos tanórákon, ami bizonyítja azt a tényt, hogy az interaktivitás lehetősége jelentős mértékben motiválja a tanulókat, ezért a H1 hipotézis állítása igaznak mondható. Nagyová, 2013) A H2-es hipotézis feltételezte, hogy az interaktív tábla segítségével a tanulók hatékonyabban sajátítják el a tananyagot, mint a hagyományos tanórákon. A H2 bizonyítására a kísérlet során minden tanóra lezárásaként a diákok felmérő tesztet írtak. A tesztek kiértékelésének eredményei megmutatták, hogy az interaktív tanórán átadott tananyagot jobban sikerült a tanulóknak elsajátítania, mint a hagyományos tanórán. Megállapíthatjuk tehát, hogy a megfelelően használt interaktív tábla segítségével a tanár képes hatékonyabbá tenni a tananyag átadását a nebulóknak. 216

217 Az elért eredmények alapján összeállított táblázatból kiderül, hogy az interaktív tanóra résztvevői sokkal sikeresebbek voltak a teszt során, mint a hagyományos tanóra résztvevői (2. táblázat). Ezt a tényt szemlélteti a 2. grafikon is. A tesztek eredményei által megállapítható, hogy az interaktív tábla segítségével hatékonyabban sajátítható el a tananyag, mint a hagyományos tanóra által. Ezzel bizonyítást nyert a H2-es hipotézis. Táblázat 1. A tanulók aktivitása az egyes órákon Interaktív tanóra Hagyományos tanóra pontszám összesen pontszám összesen Olvasás Matematika Nyelvtan Olvasás Matematika Nyelvtan Interaktív tanóra Hagyományos tanóra 2. grafikon: A felmérő tesztek eredményei A harmadik hipotézis (H3) bizonyítása az általános iskola hatodik osztályában lett megvalósítva. A csoport létszáma szintén 21 diák volt. Ebben a kutatásban nemcsak az interaktív tábla motivációs tényezőjét figyeltük, ezért most a kutatásnak csak azt a részét ismertetem, ami a tanulmány témájához kapcsolódik. A kísérlet két hétig tartott, a magyar nyelv és irodalom tantárgyon, ami 2x4 tanórát jelent. Az órákon, az első héten nem volt használva az interaktív tábla a második héten pedig igen. Minden óra végén a diákok három különböző rövid kérdőívet töltöttek ki. Az első órán kitöltött kérdőívben szerepelt az a kérdés: Használtak már interaktív táblát valamelyik órán? Erre a kérdésre csak igen/nem válasz volt lehetséges. Itt azt feltételeztük, hogy a diákok még nem találkoztak az interaktív táblával, amely feltétel igaznak bizonyult, mert 21 nem választ kaptunk, vagyis olyan csoporttal dolgozhattunk, akik még nem ismerték a táblát. A következő három kérdést 5 pontos skálán lehetett értékelni. Az utolsó kérdőívben megjelent még egy kérdés: Szeretné-e 217

218 használni az interaktív táblát más órákon is?, amelyre az értékelést szintén 5 pontos skálán lehetett megadni. A kérdőívnek a harmadik kérdésére adott feleletek voltak a most leírt kutatásban felhasználva. A kérdés egy kijelentést kínált a diákoknak: Ma akartam dolgozni a táblánál., amire saját érzéseik szerint a következő válaszokból lehetett választaniuk: 5 Igen, teljesen egyetértek ; 4 Igen, egyetértek ; 3 Nem tudom megmondani ; 2 Nem értek egyet ; 1 Teljesen nem értek egyet. Az eredmények százalékos elosztását a 3. grafikon szemlélteti, amelyből látszik, hogy a diákoknak jobban akartak az interaktív táblánál dolgozni, mint a hagyományosnál. 24% 5% Első hét 5% 33% 33% Igen, teljesen egyetértek 5% Igen, egyetértek 33% Nem tudom megmondani 33% Nem értek egyet 24% Teljesen nem értek egyet 5% 3. grafikon: A Ma akartam dolgozni a táblánál. kijelentés értékelése az 1. héten. 33% 5% 0% 29% Második hét 33% Igen, teljesen egyetértek 29% Igen, egyetértek 33% Nem tudom megmondani 33% Nem értek egyet 5% Teljesen nem értek egyet 0% 4. grafikon: A Ma akartam dolgozni a táblánál. kijelentés értékelése az 2. héten. A grafikonokból egyértelműen látható a diákok véleményének változása. Az első héten a diákoknak csupán 38 %-a értett egyet a Ma akartam dolgozni a táblánál. kijelentéssel, és 62 %-uk vagy nem tudta eldönteni vagy nem értett egyet az említett kijelentéssel (3. grafikon). Miután már használták az interaktív táblát és megismerték 218

219 annak előnyeit szívesen dolgoztak vele és ennek eredményeként a második héten már 95 %-uk helyeselte az interaktív táblával való munkát. Végül nem volt olyan tanuló, aki nem szeretett volna az interaktív táblánál megoldani feladatot. A feleletekből arra a kérdésre, hogy Szeretné-e használni az interaktív táblát más órákon is? kiderült, hogy a diákok többsége szívesen használna más órákon is interaktív táblát (4. grafikon). Ez azt jelenti, hogy az interaktív tábla segítségével a diákoknál pozitív hozzáállás alakul ki a munkához, magához a tantárgyhoz, megnőtt a motivációjuk és az érdeklődésük az oktatott tantárgy és annak tartalma iránt. Teljesen nem értek egyet 0% Nem értek egyet 0% Nem tudom megmondani 24% Igen, egyetértek 33% Igen, teljesen egyetértek 33% grafikon: A Szeretné-e használni az interaktív táblát más órákon is? kérdés válaszai. A kutatások eredményei azt mutatják, hogy a diákok szívesebben dolgoznak az interaktív táblánál, érdekesebbnek tekintik a feladatok megoldását, mint az egyszerű fekete táblán, amelyen számukra a munka kevésbé szórakoztató. Az interaktív feladatok megoldása közben nőtt a diákok érdeklődése nemcsak a feladatok iránt, hanem az egész tantárgy és annak tartalma iránt is. Az interaktív tábla használatával a diákok jobban figyeltek. Az osztályban pozitív légkör alakult ki, mivel a táblánál munkálkodó diákok nem érezték úgy mintha felelnének Összefoglaló Az interaktív tábla használata az oktatásban a tanárok számára bizonyos plusz munkát jelent, de használatával a tanórák érdekesebbekké, szórakoztatóbbakká válnak, és így növelik a tanulók figyelmét és motiváltság szintjét. Ennek eredményeként megnövekszik az oktatás hatékonysága, a diákok egyszerűbben, gyorsabban és effektívebben tudják elsajátítani a szükséges tananyagot. Véleményem szerint az interaktív tábla az alsó tagozaton majdnem mindegyik tantárgy oktatásában motivációs eszközként használható, de a felső tagozaton is több tárgy tanításában alkalmazható. Ha a leendő tanítók és tanárok tanulmányaik során elsajátítják az interaktív tábla használatát és a helyes interaktív tananyag készítését, szinte biztosak lehetünk abban, hogy a jövőben azt szakszerűen használni is fogják. Kulcsszavak: interaktív tábla, motiváció, oktatás, tanító és tanár képzés 219

AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE. Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel

AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE. Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel kell rendelkeznie: o biztos kottaolvasási készség hat hangterjedelemben; o abszolút hangok ismerete kis

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Gyermekeink esztétikai érzékenysége, művészetek iránti fogékonysága az élményt és eredményt biztosító aktivitás révén fejlődik igazán. Alkotó, kreatív, a saját világát

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR Tanulók: 17+1 osztály. 353+11 fő Pedagógusok: 32 álláshely Épület: 1977-ben épült, felújítva: 2003-ban és 2007-ben PROGRAMJAINK: 1. FURULYAOKTATÁS BAKÓ TIBORNÉ 2. ALSÓ TAGOZATOS KÉZMŰVES

Részletesebben

Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY

Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY A német két tannyelvű oktatás szerves részét képezi a művészeti nevelés, mely műveltségi terület többek között az ének-zene

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

SzóKiMondóka. bemutatja a TreeFa World Productions Kft. Szeretettel köszöntjük az AMIT résztvevőket!

SzóKiMondóka. bemutatja a TreeFa World Productions Kft. Szeretettel köszöntjük az AMIT résztvevőket! SzóKiMondóka bemutatja a TreeFa World Productions Kft. Szeretettel köszöntjük az AMIT résztvevőket! 1 Küldetésünk Interaktív, készségfejlesztő játékok létrehozása kisgyermekek számára - Magyarországon

Részletesebben

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM Óvodai nevelés alappillérei: -Köznevelési Törvény -Óvodai nevelés Országos -Pedagógiai Program Alapprogramja ÓVODAI ÉLET, MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREK: Gyerekekkel

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Állati Móka Egyhetes projekt

Állati Móka Egyhetes projekt Állati Móka Egyhetes projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Projekt felelős: Pásztor Judit Ideje: 2014. október 14 október 18. Bevont tanulók köre: 4. osztály, alkalomszerűen az alsós napközis

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

Zeneterápia, zenei fejlesztés

Zeneterápia, zenei fejlesztés Zeneterápia, zenei fejlesztés A zene ereje I. Az emberi lét központi eleme, valamilyen módon nagy hatással van az egyénre (annak ellenére, hogy nincsenek benne a nyelvre jellemző dolgok, mint fogalmak,

Részletesebben

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin 1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,

Részletesebben

A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA. Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak)

A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA. Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak) A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak) CSÁMIÓ NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA Óvodánk a Napközi Otthonos Óvoda

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

Barkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt

Barkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt Barkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Kiscsávoly Projekt felelős: Ideje: 2014. március 26. április 16. Foglalkozások száma: 33 Bevont tanulók köre:

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak Összeállította: Dr. Bús Imre főiskolai tanár, szakfelelős Jóváhagyta: Dr. Kurucz Rózsa, intézetigazgató Csecsemő- és kisgyermeknevelő

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS

ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN II. SZAKMAI KONFERENCIA ELTE Kihívások az új köznevelési és felsőoktatási törvény koncepciói alapján

Részletesebben

Az Országos Alapellátási Intézet és az Országos Gyermek egészségügyi Intézet közös kiadványa

Az Országos Alapellátási Intézet és az Országos Gyermek egészségügyi Intézet közös kiadványa A TESTNEVELÉSI KATEGÓRIÁBA SOROLÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZEMPONTJAI- SZAKMAI IRÁNYELV Az Országos Alapellátási Intézet és az Országos Gyermek egészségügyi Intézet közös kiadványa Budapest 2007 Az útmutató kidolgozása

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Matematikai képletek az interaktív táblán. Matijevics Éva. Szabadkai Műszaki Szakfőiskola. meva@vts.su.ac.rs

Matematikai képletek az interaktív táblán. Matijevics Éva. Szabadkai Műszaki Szakfőiskola. meva@vts.su.ac.rs Matematikai képletek az interaktív táblán Matijevics Éva Szabadkai Műszaki Szakfőiskola meva@vts.su.ac.rs Absztrakt A matematika oktatását vonzóvá lehet tenni különböző korszerű oktatási eszközökkel. Egy

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

- 1 - - tantermek - folyosó. Személy, tantárgy: Tevékenységek: Fejlesztett készségek: Munkaformák: Produktum Matematika

- 1 - - tantermek - folyosó. Személy, tantárgy: Tevékenységek: Fejlesztett készségek: Munkaformák: Produktum Matematika 6. osztály - 1 - Étkezés, egészséges táplálkozás Az innováció közvetlen célja táplálkozás témakörének bemutatása különböző tantárgyak bevonásával, minél szélesebb körű megismerése volt. Fejleszteni kívánt

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. Most mutasd meg! című játék. A következő foglalkozások eljátszása, kitalálása a cél:

Óravázlat. Az óra menete. Most mutasd meg! című játék. A következő foglalkozások eljátszása, kitalálása a cél: Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 5. Tematikai egység: A mindenséget kutató ember Az óra témája: Tudósaink, művészeink (példaképeink) Az óra célja és feladata: A művészek, tudósok munkájának feltárása

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Tájékoztató a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Kedves leendő első osztályosok, Tisztelt Szülők! Hamarosan első osztályba kell íratniuk

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Tánc és dráma /modul tantárgy/

Tánc és dráma /modul tantárgy/ Tánc és dráma /modul tantárgy/ 5-6. évfolyam TÁNC ÉS DRÁMA 5-6. ÉVFOLYAM 1 BEVEZETŐ Tánc és dráma választható modul tantárgy 5-6. évfolyam A dráma és tánc tanítása komplex pedagógiai munka, mely a különféle

Részletesebben

1.Család 10. 2.Otthon 9. 3.Étkezés 8. 4.Idő, időjárás 8. 5.Öltözés 8. 6.Sport 6. 7.Iskola, barátok 9. 8.Tanórai tevékenységek 9. 9.

1.Család 10. 2.Otthon 9. 3.Étkezés 8. 4.Idő, időjárás 8. 5.Öltözés 8. 6.Sport 6. 7.Iskola, barátok 9. 8.Tanórai tevékenységek 9. 9. 1.Család 10 4.évf. 2.Otthon 9 3.Étkezés 8 4.Idő, időjárás 8 5.Öltözés 8 6.Sport 6 7.Iskola, barátok 9 8.Tanórai tevékenységek 9 9.Szabadidő 6 10. Természet, állatok 8 11.Ünnepek és hagyományok 8 12.Fantázia,

Részletesebben

814 A testnevelés oktatásának kihivásai az általános iskola alsó osztályaiban K1 kompetencia P1 prioritás

814 A testnevelés oktatásának kihivásai az általános iskola alsó osztályaiban K1 kompetencia P1 prioritás 814 A testnevelés oktatásának kihivásai az általános iskola alsó osztályaiban K1 kompetencia P1 prioritás Intézmény: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanitóképző Kar, Szabadka. Szerző(k): Dr.Lepeš Josip,

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége

Részletesebben

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév A NymE Szakmai Szolgáltató Intézményegysége a következő akkreditált pedagógus továbbképzéseket kínálja az óvodák és iskolák pedagógusai számára a 2013/2014. tanév 1. félévére. Az itt feltüntetett képzéseken

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

A mindennapos testnevelés egészséghatása az orvos feladata

A mindennapos testnevelés egészséghatása az orvos feladata A mindennapos testnevelés egészséghatása az orvos feladata Dr. Somhegyi Annamária Ph.D. prevenciós igazgató Országos Gerincgyógyászati Központ, Budapest HGYE: Kávészünet -15, Siófok, 2013. május 10-12.

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla Gyógypedagógiai alapismeretek Mede Perla A téma aktualitása társadalmi szinten és a többségi oktatásban Az előadással kapcsolatos hallgatói elvárások A témával kapcsolatos előismeretek A témával kapcsolatos

Részletesebben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben A projekt címe: HÉVÍZ A MÚLTBAN ÉS NAPJAINKBAN Intézményi innováció a Hévízi Helytörténeti Múzeum és az Illyés

Részletesebben

Egyszer régen édesanyám megfogta a kezemet. Búcsú az óvodától Projekt. Készítette: Vassné Csontos Etelka Csekő Katalin

Egyszer régen édesanyám megfogta a kezemet. Búcsú az óvodától Projekt. Készítette: Vassné Csontos Etelka Csekő Katalin Egyszer régen édesanyám megfogta a kezemet Búcsú az óvodától Projekt Készítette: Vassné Csontos Etelka Csekő Katalin Dévaványa, Kossuth úti óvoda nagycsoportjában. TÁMOP 3.1.4 pályázat keretén belül felkészülés

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

JÁTÉK-MOZGÁS-KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE NEVELÉSI KONCEPCIÓ MOZGÁSSAL AZ EGÉSZSÉGÉRT

JÁTÉK-MOZGÁS-KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE NEVELÉSI KONCEPCIÓ MOZGÁSSAL AZ EGÉSZSÉGÉRT JÁTÉK-MOZGÁS-KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE NEVELÉSI KONCEPCIÓ MOZGÁSSAL AZ EGÉSZSÉGÉRT A MOZGÁSFEJLESZTİ PROGRAM CÉLJA: MOZGÁSSAL AZ EGÉSZSÉGÉRT Rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása,

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS

GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS Azok az emberek, akik részt vesznek a Grassroots tevékenységekben. Edzők, tanárok, közösségi vezetők-szervezők, stb. AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS jellemzői Szenvedélyes

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket!

Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket! A mi iskolánk Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket! Minden család életében fontos esemény az iskolaválasztás és a beiratkozás. Döntésük megkönnyítéséhez szeretnénk

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

Az őszi témahét programja:

Az őszi témahét programja: Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,

Részletesebben

Művészetek műveltségterület. Ének-zene. 1-8. évfolyam

Művészetek műveltségterület. Ének-zene. 1-8. évfolyam Művészetek műveltségterület Ének-zene 1-8. évfolyam Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2013 1 Ajánlás A ének-zene tanterv a Mozaik Kiadó kerettantervének kiegészített változata. Az átdolgozásnál

Részletesebben

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR:

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Települési adottságok, helyi igények felmérése (mérlegelés). Tantestületi döntés. Felkészülés, elıkészítés.

Részletesebben

HALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre

HALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre HALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának BA képzésű tanterve alapján

Részletesebben

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Mönks tehetségmodellje Kreativitás ISKOLA TÁRSAK Feladat iránti elkötelezettség Átlagon felüli képességek CSALÁD Játékossá válás GENETIKA EDZŐ KÉPZÉS CSALÁD

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA

HELYI TANTERV BIOLÓGIA HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület. Az Eötvös Loránd Általános Iskola Helyi tantervének 3. számú melléklete

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület. Az Eötvös Loránd Általános Iskola Helyi tantervének 3. számú melléklete A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület Az Eötvös Loránd Általános Iskola Helyi tantervének 3. számú melléklete Idegen nyelvi kerettantervi tantárgyak, óraszámok, magasabb évfolyamba lépés

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Tájékoztató a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Kedves leendő első osztályosok, Tisztelt Szülők! Hamarosan első osztályba kell íratniuk

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs A családközpontú korai intervenció MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs Modellváltás a rehabilitációban Az elmúlt harminc év rehabilitációs modelljei Európában: Orvosi modell: alanya

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája

Részletesebben