HARMÓNIÁBAN A TERMÉSZETTEL A FENNTARTHATÓSÁG VIZSGÁLATA TORNAKÁPOLNÁN
|
|
- Ágnes Natália Dudásné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Károly Róbert Főiskola Vállalatgazdaságtan Tanszék HARMÓNIÁBAN A TERMÉSZETTEL A FENNTARTHATÓSÁG VIZSGÁLATA TORNAKÁPOLNÁN SZAKDOLGOZAT Készítette: Sasvári Judit Konzulens: Nagy- Kovács Erika Gyöngyös 2009.
2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 1 1. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A fenntartható fejlődés Történelmi vonatkozások A fenntartható fejlődés meghatározása A három pillér Vidékfejlesztés Vidék, fenntartható vidék, fenntartható vidékfejlesztés A fenntartható vidékfejlesztési programokról A mezőgazdaság szerepe a fenntartható vidékfejlesztésben TORNAKÁPOLNA TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA Tornakápolna történelme A község napjainkban PRIMER KUTATÁS TORNAKÁPOLNA FENNTARTHATÓSÁGI LEHETŐSÉGEIVEL KAPCSOLATBAN A kutatás módszertana A kutatás eredménye Demográfiai jellemzők Tárgyköri kérdések A demográfiai jellemzők és a tárgyköri kérdések közötti összefüggése Hipotézisek igazolása, cáfolása TORNAKÁPOLNA SWOT ANALÍZISE KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ÖSSZEFOGLALÁS 39 Irodalomjegyzék 41 Ábrák jegyzéke 44 Táblázatok jegyzéke 44 Nyilatkozatok 45 Mellékletek 47 2
3 BEVEZETÉS Ha nem kötelezzük el magunkat bizonyos értékek mellett, a tetteink következményeire irányuló kérdés sem parancsolathoz, sem tilalomhoz nem vezet. [16] Észak-Magyarországon, található a Galyaság, mely tele van apró falvakkal, ahol Magyarország legkisebb lélekszámú települése, Tornakápolna is megtalálható. Ennek, a világtól elzárt, erdőkkel körülölelt, jó levegőjű kicsiny közösségnek ma már csak 11 állandó lakosa van, a házak többségét városi családok, köztük több külföldi vásárolta meg üdülőháznak. Vajon meddig maradhat fent ez a piciny falucska? Hogyan lehet megőrizni Tornakápolnát a maga pompájában? A fenntartható fejlődés tükrében a dolgozatommal szeretnék egy átfogó felmérést készíteni, amelyben számba veszem a lakosság szociális helyzetét, a gazdasági tevékenységeket és a környezet állapotát. A felmérésből olyan kérdésekre szeretnék választ kapni, mint: a népesség számának csökkenése, a fiatalok elvándorlása, elöregedő lakosság, a helyi foglalkoztatottság hiánya, magas munkanélküliség, alacsony jövedelmek, a faluban lévő orvosi, oktatási, kulturális ellátás teljes hiánya, a kommunális ellátás a víz-, a szennyvíz-, és a hulladékgazdálkodás hiányossága. Célom, egy olyan program kidolgozása, amely megoldást nyújthat Tornakápolna teljes elnéptelenedése és megszűnése ellen. Szakdolgozatom első fejezetében a fenntartható fejlődés gondolatkört foglalom össze, amely alapul szolgál Tornakápolna vizsgálatának kiteljesedésében, illetve a vidékfejlesztést, mint eszközt mutatom be, amely elengedhetetlen befolyásoló tényező a településsel kapcsolatos kezdeményezések során. Ezt követően Tornakápolnát a második fejezetben ismertetem. Az harmadik fejezet saját kutatásaimat és eredményeimet mutatom be, amelyet a településsel kapcsolatban végeztem el. A negyedik fejezetben SWOT analízissel vizsgálom Tornakápolna jelenlegi helyzetét. Következtetéseimet és javaslataimat külön fejezetben foglalom össze.
4 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS 1.1. Fenntartható fejlődés Történelmi vonatkozások A fenntartható fejlődés történelmi előzményeként fontos megemlíteni Thant-t, az akkori ENSZ főtitkárt, aki 1969-ben talán még időben a következőképpen szólalt fel bolygónk érdekében: Most először került előtérbe egy olyan, világméretű válság, amely a fejlett és fejlődő országokat egyenlő súlyban érinti, ez pedig az emberi környezet válsága. Ha nem lépnek fel az emberek ellene és nem változtatnak szokásaikon, amelyek ezt a helyzetet okozták, veszélybe kerül az élet Földön. [42] Ezzel a kijelentéssel Thant kinyilvánította szándékát arról, hogy foglalkozni kíván a Földet érintő globális problémákkal, melynek hatására határozatot hoztak az 1972-ben megrendezendő Világkonferenciáról. Az Emberi Környezet ENSZ Konferencián 103 állam delegációja vett részt, és a következő dokumentációkat hagyták jóvá: Nyilatkozat az emberi környezetről Nyilatkozat az irányelvekről Akcióprogram-javaslatok Szervezeti kérdések.[42] A konferencián a fenntartható fejlődésről még nem esett szó, leginkább az ember központúság, a nemzeti együttműködések jelentősége és a jövő iránti felelősség került előtérbe. A fenntartható fejlődés kifejezést először Brown használta 1981-ben. A szerző megállapítása alapján, a társadalom növekedését össze kell kapcsolni a természeti erőforrások hasznosításával, s mindezt úgy látta megvalósíthatónak, hogy a természeti környezet minőségében és mennyiségében a lehető legkisebb legyen a negatív változás.[6][36] 1983-ban az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága megkezdte munkáját, amelynek élére Brundtland norvég környezetvédelmi miniszterelnöknőt kérték fel. A Bizottság 1987-ben adta ki jelentését Közös jövőnk címmel, amelyben azon elveket rögzítették, amelyekkel esélyt kaptunk arra, hogy a jövő generációk is élvezhessék Földünk adottságait. Az alkotók fontosnak 2
5 tartották, hogy a beszámoló mindenkihez eljusson, legfőképp a pedagógusokhoz, akik terjeszteni tudják a fiatalok körében, hogy elkerüljük azt a nem kívánatos következményt, a Földünk eltartóképessége nem végtelen, s gyermekeink látják majd kárát a tájékoztatás hiányának. A fenntartható fejlődés fogalma először a jelentésben jelent meg, de az akkori magyar fordításban még harmonikus fejlődésként szerepelt. A fogalom az ENSZ Konferencia a Környezetről és Fejlődésről rendezett találkozó kapcsán vált csak igazán ismertté, amelyet 1992-ben rendeztek Rio de Janeiróban.[37][42] A konferencián a következő elveket fogadták el: Riói nyilatkozat, amelyben általános elveket fogalmaztak meg a fenntartható fejlődésről, az erőforrások hasznosításáról, a környezet védelméről, a szegénység elküzdéséről és egyes államok együttműködési megállapodódásáról. Az Agenda 21 ( Feladatok a XXI. Századra ) című dokumentum, amely ajánlásokat és javaslatokat tartalmaz a fenntartható fejlődés megvalósítására. ENSZ Éghajlatváltozás keretegyezmény. Egyezmény a biológiai sokféleségről. Nyilatkozat az erdőkre vonatkozó elvekről.[6][36][42] A Riói konferencia Agenda 21 című programja jelentős hatással bírt. Az 1994-ben Aalborgban megrendezett Fenntartható Városok Európai Konferenciáján fogadták el Az Európai Városok Chartája a Fenntarthatóság felé című dokumentumot, amelyet a jelentés ún. Helyi feladatok a XXI. Századra (Local Agenda 21) című fejezetre való reagálás eredményezett, amely arra világított rá, hogy a káros környezeti hatások kialakulásáért a városok igen nagymértékben felelősek, és összefogásra ösztönözte az embereket, hogy elindulhassunk a fenntarthatóság felé vezető úton.[32] [42] 1996 októberében rendezték meg Lisszabonban az Európai Fenntartható Városok Második Konferenciáját, amelynek célja a fenntarthatóság eszméjének terjesztése, az Aolborgi Chartában megfogalmazott elvek gyakorlatba való átültetés pontjainak megfogalmazása volt. Így került elfogadásra a 12 pontot tartalmazó Lisszaboni akcióterv, amely a Local Agenda 21 program előkészítésére vonatkozó feladatokat tartalmazta ben került sor a Rio+5 Konferenciára, amely a Riói Konferencia óta eltelt öt év eredményeit elemezte.[36][37][42] 3
6 A fenntartható fejlődés meghatározása A fenntartható fejlődés szem előtt tartja a jövő generációinak azt a lehetőségét, hogy ők is éppúgy ki tudják elégíteni szükségleteiket, mint a jelen nemzedék a saját igényeit. A fenntartható fejlődés fogalma az 1987-ben elkészült Közös Jövőnk jelentésben tették közzé. A témakör akkor még szinte ismeretlen volt az emberek számára. Sok vitát váltott ki a fenntartható fejlődésnek az eszméje, amelyet sokan támadtak is. Kérdezvén, hogyan is lehet fenntartható egy fejlődés? Növekedés vagy fejlődés? Erre a választ Herman Daly fogalmazta meg a legkézenfekvőbben. Szerinte a növekedés az anyagi gyarapodás következtében létrejövő méretbeli változás, míg a fejlődés a nagyobb teljesítőképesség elérését jelenti. A fejlődést eleinte pedig a harmonikus jelzővel illették, amely meghatározással szintén lehet vitatkozni, hiszen a harmonikus szó zökkenőmentes problémamegoldást feltételez, míg a fenntarthatóság valaminek az eredményét, és annak szinten tartását jelezi.[11] A fogalom többféleképpen is meghatározható, de a jelentése nem változik. Éljünk úgy, hogy unokáink is élvezhessék azt, amit mi is élvezhettünk. Földi környezetünk által megszabott határok között éljünk. Törődjünk a világgal, amelyet mi már nem fogunk látni. Mit is jelent tulajdonképpen a fenntartható fejlődés? Hogyan élünk, és hogyan élhetünk fenntartható módon? Nem könnyű ezekre a kérdésekre választ adni, hiszen rengeteg gondolat kavarog a fejemben. Ami először az eszembe jut: úgy élni, hogy mások is élhessenek. Egy rendszer apró elemét képezi csak az emberiség, mégis sokan gondolják úgy, az ember a központ. Először is fel kell ismerni azt, hogy a fenntartható fejlődés nem egyenlő a környezetvédelemmel. A környezeti problémákat együtt kell kezelni a szociális és gazdasági problémákkal. E három tényező elválaszthatatlan egymástól, ha a fenntartható utat szeretnénk járni. Egyre nagyobb teret hódít a környezettudatos életmód. Viszont sokan nincsenek tisztában ennek jelentőségével. A Föld erőforrásai végesek. Túl sokat akarnak az mindenki egyszerre, és nem mérik fel a következményeket, amelyek igen ijesztő képet öltöttek. Ennek ellenére még mindig nem sikerült felnyitni oly sokak szemét, hogy eredményes haladást lehessen elérni Földünk megmentésének rögös útján. Nem könnyű feladat, 4
7 tény. De össze kell fognunk mindannyiunknak és egyként harcolni a jövőért, amit kínálhat még a bolygónk. Valami elindult ugyan környezetvédelem útján, amely mindenképp értékelendő. Felismerést nyert az, hogy a környezetszennyezést minimalizálni képes az ember, többek között a hulladék szelektív gyűjtésével és újrahasznosításával, a megújuló energiák előtérbe helyezésével, ezáltal a fosszilis energiahordozók háttérbe szorításával, a vízgazdálkodással, a levegő és a talaj védelmének gyakorlati alkalmazásával. A fenntartható fejlődés kulcsa az összefogásban, az együttműködésben rejlik, mert egymás nélkül nem jut messzire az emberiség. Sok apró változásnak kell alávetnie magát, míg célt ér, amelyeket nem elsietni, hanem gondosan kiépíteni kell. Bár sajnos még nem fordult elő az emberiség történelme során, hogy az összes érdekcsoportot egy cél vezérelje, viszont ami motorja lehetne ennek kiteljesedésében, az közös bennünk, a jövő. A Föld egy bonyolult, gondosan kidolgozott, változások sokaságával ellátott rendszer, amelyhez alkalmazkodni kell. Természetesen nem minden változás pozitív töltetű, de fel kell ismerni az ok-okozati összefüggéseket. Mert nem kívánatos tény, hogy a rossznak felismerése a jóval való felváltása, vezeti el az emberiséget arra a megállapításra, hogy minden jellegű változásra szükség van, ahhoz, hogy értékelni lehessen azt, ami rendelkezésre áll. Az ember kulcsfontosságú szerepet tölt be a környezet helyrehozatalában. Hiszen igazából az ember a felelős a kialakult helyzetért. Őseinknek nem kellett több annál, mint amilyük volt, annyi földet foglaltak el, amire szükségük volt, annyi dolgot vettek el a természetből, amire a megélhetésükhöz éppen elegendő volt. Nem többet. A természetet tisztelték, és hódoltak neki. Ma mindenki azért harcol, hogy még többet birtokolhasson. Pedig a természet még mindig, és ezen túl is az emberiség felett fog állni. Rajta áll, hogy mikor parancsol megállást. Intő jelek mindig vannak. Egy hurrikán, egy árvíz, csökkenő olaj és vízkészlet. Katasztrófák, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy elég volt a Föld kizsákmányolásából. Ezt sokan nem veszik tudomásul. Intenek, hogy előfordult már ilyen, majd helyreáll a rend ismét. Hány katasztrófának kell még történnie ahhoz, hogy észrevegyék az emberek, nagy veszélyben vannak? Ne csak a saját érdekek legyenek reflektorfényben, mert a bolygó érdekei elválaszthatatlanok mindenkiétől. Egyetlen dologról kell lemondani, az uralkodási vágyról, amely tulajdonképpen merő illúzió. Nem birtokolja senki ezt a világot, mindenki csupán haszonélvező. Le tud mondani az emberiség a hatalomvágyról? Vagy oly csábító istent játszani? 5
8 Társadalmi jólétünk nem feltétlenül javaink felhalmozott mennyiségétől függ. Leginkább az egyensúlyban rejlik. Nem azt jelenti, hogy az emberek ne használják a nem megújuló erőforrásokat, hanem igyekezzenek pótolni azokat, és a megújulókkal helyettesíteni. Arról egyáltalán nincs szó, hogy mindenről le kell mondani, hanem megoldásokat kell találni arra, hogyan lehetne kevésbé károsító hatású, és próbát tenni annak érdekében, hogy biztonságosan élhessen mindenki Földünk becsült korlátain belül. Mert nem biztos, hogy az embereknek feltétlenül szükségük van egy még nagyobb autóra, amikor a kicsi is éppen megtette. Arra van szükségük, hogy csodálják és elismerjék őket. Ehhez pedig nem az autó fog hozzájárulni A három pillér Egy meghatározás szerint a fenntartható fejlődés 3 pillér egymásba ágyazódását jelenti, amelyek a környezet, a gazdaság, és a társadalom. Ezen egységek szoros kölcsönhatásban vannak, egymástól nem elválaszthatók, hiszen ha az egyik megsérül, az a többire is kihatással van, és súlyos következményekkel járhat. Időszámításunk előtt 350-ben Platón írt egy utópikus világról, amelyet Atlantisznak hívnak. Ezen a legendás földrészen, amelyről az Atlanti-óceán kapta a nevét, Platón szerint egy igen fejlett társadalom élt, amelynek lakóit a hatalom és a mohóság rontotta meg, ezért az istenek büntetést róttak rájuk: vulkánok és földrengések pusztították el az országot, amely a tengerbe süllyedt. Számos példa áll még rendelkezésünkre az ember pusztításáról, mohóságáról, és hatalomvágyáról, amelyekről tudomást kell venni, hogy ne következzenek be újra ugyanazok a hibák, és tanúbizonyságot szerezhessen mindenki arról, hogy milyen következményekkel járhat, ha nem becsülik a világot, ahol élnek, és nem tisztelik Földünk hatalmát. Tekintsük meg a következő példát a történelemből, amely koncentráltan mutat az ember és a környezet kizsákmányolásának kapcsolatára. A Föld egyik legeldugottabb szigete, a Csendes-óceán közepén található Húsvét-sziget története remekül szemlélteti az ember pusztító tevékenységét. Ez a hely a rejtélyes szoboróriások hazája. A szoborfaragók kultúrája 1000 és 1600 között virágzott, amelyet e hatszáz év alatt teljesen kipusztítottak. Népességük tizenötezerre nőtt, és ennek következménye az lett, hogy letarolták, az eredetileg sűrű erdőkkel borított szigetet, így a növényzet is kipusztult, amelynek eredményeképp a földművelést és a 6
9 vadászatot is abba kellett hagyni madarak és emlősök híján. Tetteik további hatása a halászatra is kiterjedt, hiszen a tönkrement tutajokat nem volt miből újjáépíteni, így a túlnépesedés egyetlen túlélési eszköze a kannibalizmus maradt. A katasztrófát belháború is tetőzte, amelynek során lerombolták a kőszobraikat. Így pusztítottak el mindent, amit ők maguk építettek föl. A Húsvét-sziget története reprezentálhatja a Földünk sorsát, lekicsinyítve egy apró földdarabra. Joggal tehető fel a kérdést: miért nem hagyták abba a fák irtását? Nem látták a következményeket? A következtetés egyszerű, hogy miért nem. Mert minden egyes szigetlakó jól akart élni, többet akart, mohó volt, és következetlen. Ez a baj a jelen világgal is. Sokan nem elégednek meg azzal, ami éppen szükséges.[28] [37] Az utolsó példa, amit fontosnak tartok megemlíteni, az Aral-tó története. A szovjet hatalom idején központi döntés született: az Aral-tó környékét gyapot- és rizstermesztésre jelölték ki, figyelmen kívül hagyva a helyi adottságokat, hagyományokat, és az ott élő közösségek érdekeit. A növények termesztéséhez sok vízre volt szükség, amelyet úgy oldottak meg, hogy a tavat tápláló két folyó vízét csatornákon keresztül vezették el. A termesztés kivitelezéséhez nagyon sok műtrágyát és növényvédő szert is felhasználtak. A folyók vízének elterelése oda vezetett, hogy a tóba lényegesen kevesebb víz jutott, így annak vízszintje több mint 14 m-rel csökkent, és ami 50%-os felületcsökkenést eredményezett.[37][42] Ez az ökológiai katasztrófa teljes gazdasági összeomláshoz, és súlyos szociális problémákhoz vezetett, amelynek következményét a ma ott élők szegénysége, munkanélkülisége, a vegyszerek okozta megbetegedések, és a falvak elnéptelenedése szemlélteti a legjobban. Példáim arra hivatottak rámutatni, hogy a környezet, a gazdaság, és a társadalom mennyire összekapcsolódnak, illetve az emberiség igyekezzen kijavítani a múltban elkövetett hibákat, és megelőzni a továbbiakat. A fenntarthatóság felé vezető út egyik legfontosabb lépése a nevelés, amelyben elsőként felelősséget, és szerepet kell vállalniuk a szülőknek és a pedagógusoknak, hiszen a gyermeki elme nagyon fogékony, és idejében el kell kezdeni az okítást. A szülőknek pozitív példával kell szolgálniuk, megtanítani a gyermeket a jó és a rossz megkülönböztetésére, amely kihatással lesz majd egész életükre, ha megtanulnak helyesen bánni a rendelkezésükre álló információkkal. A környezeti szokások kialakulásért a társadalom mintáját látva nem sok esély kecsegtet a pozitív irányba való elmozdulásra, de azon felnőttek, akik gyermekeket nevelnek, igenis sokat tehetnek ennek a környezetközömbös emberiségnek az átalakítására. 7
10 A pedagógusoknak szintén nagy szerepük van a környezeti életvitel átadására, de sajnos csekély a számuk azoknak, akik ezt szívügyüknek is tartják. Leginkább azért, mert folyamatos akadályokba ütköznek azáltal, hogy a felső vezetés nem teremti meg a kellő eszközöket a környezettudatos oktatás megvalósítására, amelyek a következők: Valamennyi hazai iskolatípust figyelembe véve, a környezetitermészeti tantárgy nagyon kevés hányadát teszik ki az összóraszámoknak Leginkább három tantárgy keretein belül tárgyalják érintve a környezetvédelmi ismereteket, amelyek, a biológia, földrajz és a technika A környezetvédelmi nevelés egyik legnagyobb akadálya a képzett és felkészült pedagógusok hiánya Az óvodákon, általános iskolákon belül sokszor technikai nehézségek is akadnak, mint a kert, udvar és a játszótér hiánya Az ismereteket túlságosan szétaprózzák, amelyek sosem állnak össze egy egésszé A környezetvédelemről és a fenntarthatóságról, csak kiragadott elemek szerepelnek a tankönyvekben, amelyek nem fedik le pontosan a lényeget, és így sok félreértésre kerül sor A középfokú oktatásban, a legrosszabb helyzetben a szakmunkásképzők vannak, amelyeket egy kicsivel jobb helyzetben lévő szakközépiskolák követnek, majd a környezeti nevelés szempontjából a gimnáziumok vannak az élen. [12] Tehát nem elég csupán a tananyagokat bővíteni, hanem szükség van az állam anyagi támogatására, a pedagógusok továbbképzésére, és tulajdonképpen az oktatási rendszer átszervezésére is. Továbbá nemcsak a média által közvetített információkat kell megtöbbszörözni, de a hírek hitelességét is felül kell vizsgálni, illetve nagyobb szerepet kell tulajdonítani azon szakemberek előadásaira, akik a környezetvédelemmel, fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásokat végzik, és életüket arra tették fel, hogy e problémákra alternatív megoldásokat kínáljanak fel számunkra. A társadalom előtt tehát óriási feladat áll, szemléletmódot kell váltania sürgősen, amelyben mindenkinek részt kell vennie, legalábbis a többségnek biztosan irányt kell változtatnia ahhoz, hogy hatással lehessenek magánszemélyekként, civil szervezetekként a környezetvédelmi politikára, és a fenntartható gazdaság előmozdítására. Hogy mi is vezetett el minket egy ilyen világba? Mi volt a kiváltó ok? Az első helytelen lépés? A gyarmatosítás, amely Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik. Egy ifjú férfi álmai egy olyan világról, ami gazdagságot ígér. Ugyan Ázsiát 8
11 kereste, mégis Amerikába érkezett, ahol minden a bőségről tanúskodott. A kifogyhatatlannak tűnő nyersanyagok, mint a kávé, a cukor, az arany, és az új földek, amelyeket más földrészen élők vettek birtokba. Így elindult egy hódítási hadjárat, amely nem csak más földrészek kisajátításához, hanem egy óriási kereskedelmi hullámhoz is vezetett. Azzal nem is lett volna gond, hogy ismerjünk meg más kultúrákat, hasznosítsunk új, számunkra addig ismeretlen nyersanyagokat, de sajnos ez szabályozatlanul ment végbe, amely egy olyan globális gazdasági rendszerhez vezetett, amely az emberek, közösségek szükségleteit leszorítja, a saját, csakis önmagát éltető magatartásával szemben. Ami leginkább jellemzővé vált az a pénz, és emberek, területek kifosztása. Rabszolgasorsba került a világ, amelyet egy kis csoport irányít, mint a marionett bábukat. A kommunikációtechnológiai forradalom szülte új eszközök, mint a számítógép, a műholdak, az elektronika annak ellenére, hogy a fejlődésünket vitték előrébb, szomorú módon egy gépiesített világot teremtett, amelynek eredményét már évek óta tapasztalhatjuk. A gépek világa teljesen megváltoztatta az áruk és szolgáltatások termelését, értékesítését, megosztását. Az exportkereskedelem hangsúlyának növekedésének következtében az áruszállítás szerepe vált nagyon fontossá, de sajnos háttérbe kerültek a környezetvédelmi szempontok e területen (is). Az áruk exportja rengeteg nyersanyagot használt fel, és annál is több károsanyag-kibocsátást eredményezett. A globális nagyvállalatok megjelenése, az egyén függővé válásával a termékek és szolgáltatások iránt, a társadalom egyik legnagyobb veszélytényezőjévé vált. A multinacionális cégek sok minden jóval kecsegtettek, elhúzták mindenki orra előtt a mézes madzagot. Az eleinte robbanásszerűen létrehozott munkahelyek kezdtek csökkenni, a termékek többsége minősíthetetlennek mondható, és nem utolsó sorban a környezetre gyakorolt romboló hatása is előtérbe került. Felvásárolták a kisebb vállalkozásokat, amelynek következtében újabb munkahelyek szűntek meg. Mi látható ebből? Az egykor állami cégek magánkézbe kerültek, sok ezer ember sok évtizedes munkájának eredményét ma már csak egy kis csoport birtokolja, és hasznukat is szinte csak ők élvezik. [10] Az országok többsége külföldi kézre került a multinacionális cégek megjelenésével, akik felett nem tudni van-e valójában hatalmunk. Behozták a tőkét, elindítottak egy olyan folyamatot, amelyről azt gondolta mindenki, hogy jövedelmező lesz számunkra, de tény, hogy ezek a cégek üzletemberek, kereskedők, és ami pénzt megtermelnek, azt ki is viszik az országból. Elhitetik, hogy minden vacakra szüksége van az embernek, és az egyének nagy részét hipnotikusan vezérlik az üzleteikbe. Be kell látni, szabályok ide vagy oda, a kezükben van az irányítás, minden kiskaput megtalálnak, hogy kiszipolyozzák az embereket, és ha meg akarják védeni magukat, felelősebb politikát kell kialakítani 9
12 nemzetünk épségben való megőrzésének érdekében. Persze igen nehéz ezt egy olyan gazdaságban kivitelezni, amelyben az országok sorsa versenyképességük függvénye. A mai gazdasági- társadalmi-környezeti helyzet óriási mennyiségű problémákkal küzd. A multik eredményezték, a politika hagyta magát, legalábbis nem védekezett olyan siralmas helyzetek kialakulásában, amelyek a társadalom megbetegedéséhez vezettek, legyen szó a növekvő munkanélküliségről, a szegénységről, a betegségekről, a környezet lerombolásáról, amelyek mind-mind az elgépiesedett, pénzcentrikus, fenntarthatatlan világot eredményezték. Az élőmunka egyre inkább kiszorul a társadalmi-gazdasági szerepvállalásból, és Magyarországot, amely eddig egy vidékcentrikus ország volt, a mezőgazdaságot veszélyeztetve a külföldi, olcsó termékek teszik tönkre. [4] [17] 1.2. Vidékfejlesztés Vidék, fenntartható vidék, fenntartható vidékfejlesztés Ha Magyarországot tekintjük, azt mondhatjuk, hogy inkább vidéktípusú ország, figyelembe véve az erős agrármúltat, illetve a természeti adottságainkat, mégis azt a képet látjuk, hogy főváros centrikussá váltunk. Annak, hogy kialakult ez a helyzet, igen egyszerű oka van. Véleményem szerint, sajnos maga a vidék, az ott lévő települések az ország figyelmén kívülre kerültek. Programok, kezdeményezések arra, hogy a vidék fenn tudjon maradni, mindig is voltak, viszont a mai állapotot tekintve, elhanyagolták azokat a településeket, régiókat, amelyek a magyarság ősideje óta táplálták hazánkat. De mit is jelent a vidék? Az AGENDA 2000 szerint a vidék fogalma a következőkben határozható meg: Vidéknek tekinthető az a terület, ahol a népsűrűség 100fő/km² alatt van, a népsűrűség csökken, és kétszer annyi a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, mint az Európai Unió átlaga. Vidéknek nevezzük még a vidéki (falusi) településekkel lefedett területeket. [6] A vidék és a fenntartható fejlődés meglátásom szerint kéz a kézben kell, hogy járjanak. A fenntartható vidék pedig nem más, mint az olyan 10
13 települések csoportja, ahol élni lehet. Ehhez pedig nagyon sok tényezőnek érvényesülnie kell. A vidék feltételei: a település és környezetének életkörülményének megléte, rendelkezzen likvid és fejlesztési forrásokkal, a jövedelem összhangban kell, hogy legyen a vidéki és a városi életkörülményekkel is, végül a környék lehetőségeihez mérten a mezőgazdasági termelésben is érvényesülnie kell a fenntarthatóságnak. A vidéki lakosság tudásszintje, műveltsége megfelelő kell legyen, és e mellett biztosítani kell a további információszerzés lehetőségét. Szinten kell tartani, vagy leginkább erősíteni az egészségügyi ellátásokat, vagyis nem szabad hagyni, hogy a vidék elhanyagolt legyen a városokkal ellenétben.[6][39] A vidékfejlesztés a vidék megtartását jelenti a fenntartható fejlődés szolgálatában, amely tudatosan integrálja azon adottságokat, lehetőségeket tájgazdálkodás, hagyományápolás stb. amelyekkel mindezen célok kivitelezhetővé válnak, és rendszerként működhetnek. [14] A vidék feltételeinek érvényesítése a célja tulajdonképpen a fenntartható vidékfejlesztésnek, amelyek a következők: a vidéken élők életszínvonalának növelése, a vidék rendeltetésének felismerése, gyakorlása, és helyreállítása, a természeti adottságok, a környezet, a biodiverzitás megőrzése, társadalmi igényekhez való hozzájárulás. [6] Mindezek megvalósításához a legfontosabb, hogy a vidéket, az ott élő embereket partnerként kezeljék, és akként is érezzék magukat. Erősíteni kell az identitástudatot, a hagyományokat ápolni kell, és gondoskodni kell a természeti értékekről. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nagy erő van az emberek kezében, ha összefognak, és ez a vidékiekre kiemeltképp fontos felismerés lenne, hiszen együtt tudják csak megvédeni Magyarország valódi mivoltát, és értékeit A fenntartható vidékfejlesztési programokról A vidékfejlesztési programok alapvető célja a vidéki térségek, falvak megóvása a globalizált, urbanizált világgal szemben, szem előtt tartva a hagyományokat, a helyi erőforrásokat, a természethez való hűséget, és az ezeken a területeken élő emberek társadalmi- gazdasági jelentőségét. A programozás kiindulópontja a valós helyzet feltárása, amely nem csak az országnak, de kistérségnek is felhívja a figyelmét a változtatás fontosságára, hiszen nem vagyok biztos abban, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy környezetében milyen apró történések következtek be, és ezek milyen következményekkel jártak. A vidékfejlesztési programozás 11
14 mindenkinek az érdeke, ahogy érinti a települést, kistérséget, úgy regionális és országos tekintetben is jelentős. Mindennek az oka az, hogy egy-egy térség képet adhat az ország felelősségvállalásáról, és tényleges tenni akarásáról. A programozás tulajdonképpen a vidékfejlesztés gyakorlati megvalósításának a módja, amelynek érdeke a helyi közösség bekapcsolódása az adott terület fejlesztési elképzelésekbe. A vidékfejlesztési programozás egyik kiinduló alapelveként a legfontosabbnak a szubszidiaritás elvét tartom, amelynek értelmében a döntésnek a legmegfelelőbb szinten történő, a helyi szándékoknak megfelelően, a helyi térségben kell megszületnie, vagyis az ott élők választhassák meg az őket érintő változások bekövetkezésének módját, és annak egyáltalán a szükségességét is. A fenntarthatóság szem előtt tartása ebben az esetben sem bír kis jelentőséggel, hiszen véleményem szerint sem lehet beszélni vidékfejlesztésről, ha ezt az alapelvet elhanyagolják, ezzel nyer ugyanis értelmet bármely kezdeményezés a vidék felzárkóztatására. A vidék a legfőbb kulcsa annak, hogy fenntartható fejlődésről egyáltalán beszélni lehessen. Integráltan, sokrétűen kell megközelíteni bármely kistérségi programot, amely meglátásom szerint azt foglalja magában, hogy egy-egy probléma vizsgálata nem biztos, hogy elegendő egy-egy kistérség fejlesztéséhez, ugyanis ha egyszerre több megoldásra törekednek, azok további, kisebb- nagyobb eredményekkel bővülhetnek, amely regionális érdekeket is képviselhet. Az együttműködés, részvétel alapelve nélkül a programkezdeményezés komolyságát veszti, hiszen a közösségnek a magas szintű összefogása az, amellyel értelmet nyer bármilyen kezdeményezés. Hiszen kinek lenne a legfőbb érdeke a térség felvirágoztatása, ha nem az ott élőké? Végül a kiinduló alapelv az értékelés, monitoring, amely egyfajta biztonságot ad a felől, hogy programunk folyamatos kontroll alatt van. A programozás ebben az esetben teljesen más értelmet kap, mint ahogyan a magyar köznyelvben ismeretes. A programozás azt a módszertant fejezi ki, amely térségünk fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását segíti, és amellyel megalapozottá tehetjük fejlesztési elképzeléseinket, forrásaink eredményes felhasználását. [25] A vidékfejlesztési programoknak 3 különböző munkafázisát különböztetjük meg: a helyzetfeltárást, a stratégiai-, és az operatív programozást. A helyzetfeltárás a kistérség társadalmi, gazdasági, és környezeti állapotának a vizsgálatát jelenti, feltárva ezzel az adott térség gyengeségeit és lehetőségeit. A stratégiai programozás során a térség kiemelten fontos szereplőivel (önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek) meghatározásra kerülnek a fejlesztési prioritások, az 12
15 alprogramok, azokon belül pedig az intézkedések csoportjai. A stratégiai programalkotás tulajdonképpen azon feladatokat, lépéseket tartalmazza, amelyek az adott vidéki térség fejlesztési szándékait, és elképzeléseinek teljes körét mutatják. A különböző intézkedés-csoportokon belül a legkiemelkedőbb programok, többek között, a következőkre irányulnak: a falusi turizmus fejlesztése inkubátorházak kialakítása agrárkörnyezet védelme fiatalok helyben tartását célzó intézkedések épített környezet megóvása víz- és elektromos hálózati beruházások hulladékkezelés közösségfejlesztés. [31] Az operatív programban tulajdonképpen az előző munkafázis prioritásai projektekké fejlődnek, amely megmutatja, hogy a stratégiában megfogalmazott fejlesztési irányokat, ki, és milyen módon kívánja végrehajtani, megvalósítani. Ki kell jelölni a felelősöket, illetve feladata az üzleti terv, az ütemezés, a partnerek bemutatása, és annak bizonyítása, hogy a fejlesztésre és a támogatásra, ténylegesen szükség van. A vidékfejlesztési projektek a közösségi összetartozáson alapulnak, illetve a kezdeményezéshez való bátorságon. Természetesen nem elegendő az összefogás, ha nincs meg a hozzáértő támogatás, de szerencsére minden régióban lehetőség van lelkes, a vidékfejlesztést értő szakember segítségének az igénybevételére. A legismertebb programok a következők: PHARE, SAPARD, LEADER, LEADER+ A PHARE program ugyan már megszűnt, de rengeteg pozitív visszacsatolás érkezett a projektek lebonyolódását illetően. A SAPARD programokat az FVM megbízásából a VÁTI (Városfejlesztési Tervező Intézet) kezeli, amely folyamatosan jelen is van a kistérségek vidékfejlesztési kezdeményezésekben. A LEADER+ Programhoz már a kezdetekor nagy reményeket fűztek a szakemberek, hiszen már a LEADER is a vidékfejlesztésre koncentrál, leginkább a szubszidiaritás elvét hangsúlyozva A mezőgazdaság szerepe a fenntartható vidékfejlesztésben A mezőgazdaság fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, leegyszerűsítve a mindenki számára egyértelmű tényre, hogy étel nélkül éhen halnánk. A fenntarthatóság alapfeltétele, így a vidékfejlesztés legfontosabb eszköze is a természethez hű mezőgazdálkodás. Magyarország 13
16 területének 81%-án végeztek mező-erdőgazdasági tevékenységet 2001-ben. Ez az adat elég egyértelműen jelzi, hogy országunk mekkora részén zajlik a természeti környezettel összefüggő agrármunka. Hogy mire is világít rá ez az adat? Véleményem szerint arra, hogy Magyarország egésze, szinte egy nagy vidék, ahol elszórtan ugyan találhatók nagyobb városok, de lényegében a mezőgazdaság az, amire alapozhatjuk megélhetésünket. Mégsem ez a kép mutatkozik meg rólunk. Nem is kell nagyon messzire visszamenni az időben, hogy látható legyen, a főváros még nem volt annyira telített, és a vidék nem volt annyira kihalt mint ma. Ennek az urbanizálódásnak a legfőbb okaként a mezőgazdasági munkaerő elhanyagolása, és leértékelése jelentkezik, mert ugye kell a magyaroknak a spanyol paradicsom, vagy a kínai fokhagyma (amelyek majdnem ehetetlennek mondhatók). A termékeikre mindig is büszkék voltak a magyarok, amelyek minőségét az export is folyamatosan igazolta, de mégis beérik ma az olcsó, minősíthetetlen, vacak és ehetetlen élelmiszerekkel. Szerencsére manapság egyre több kezdeményezés születik annak irányában, hogy a hazai termelést részesítsék előnyben, de ez még nagyon gyerekcipőben jár ahhoz, hogy tudatosuljon mindenkiben, becsülni kell a sajátot. Mindezen szomorú tények eredményeképpen szorult háttérbe a gazdálkodás, amely megmutatkozik az állat- és növénytermesztésben is, nem beszélve a hagyományos tevékenységek visszaszorításáról, mint például a seprűkészítésről. Régen a parasztemberek úgymond multifunkcionálisak voltak. Amellett, hogy mezőgazdasági tevékenységük végzésével óvták környezetüket, a trágya és melléktermék újrahasznosításával már eleve fenntartható módon gazdálkodtak, széles körű öntevékenységük között szerepelt a szerszámkészítés, a kocsi javítása, az élelmiszerek tartósítása, az állatok szaporítása stb. is. Ma ezek a csodálatos mesterségek és hagyományok háttérbe szorultak, valahol sajnos kihaltak. A fiatalok nem látnak már lehetőséget a mezőgazdaságban, így a nagyvárosokba, leginkább Budapestre kényszerülnek. Az idősek, akik pedig otthon maradtak, végzik ugyan a munkájukat, de szinte meg sem tudnak élni. Az agrárgazdaság a szakemberek véleménye és reményei szerint ismét központi szerepet fog betölteni, ami egyenlő annak az esélyével, hogy a vidék újra virágozni fog. Ehhez mire van szükség? Elsősorban összefogásra, és küzdeni akarásra a gazdák, és a vidék lakosai részéről, az ország vezetőinek a figyelmének felhívására illetve támogatásokra. A fenntartható vidékfejlesztés legfontosabb elemeként a mezőgazdaság a kulcsa az élhető életkörülmények megvalósításáért. A mezőgazdaság a fenntarthatóság megvalósításának ideális alanya, mert a jó gazda gondossága mellett nem fogyasztja el természeti 14
17 erőforrásait és nem fogyasztja el előállított termékeit sem, hanem abból annyit meghagy, amennyi a tevékenység megújításához szükséges. [6] Egy felmérés szerint Magyarország agrárpiaci lehetőségei Oroszországban egyre jobb szintet érhetnek el. A gazdasági válság lassan ugyan már utoléri az orosz gazdaságot is, mégis folyamatosan növekedést eredményez mind az export és import, a belföldi termelés, és a lakosság életszínvonalának növekedése terén is. Ez az adat adhat okot a magyar gazdaságnak a bizakodására, ugyanis Magyarország az Orosz Föderáció számára fontos partner az élelmiszerimport területén ben az élelmiszertermékek importja Oroszországnak 161,37 millió Euró volt, amely komoly indokot adhat a mezőgazdaságunk magas értékelésére. Ezek az adatok az orosz kormánynak természetesen nem a legjelentősebbek az összexportot figyelve, de számunkra figyelmeztetés értékű. Oroszország vezetése nagy figyelmet fordít az agrárgazdasági szektorra, és ezt több intézkedéssel is igyekszik éreztetni. Új technológiákat és modern vezetési eszközöket alkalmaznak, elfogadták például az alapvető földtulajdonhoz kapcsolódó Földkódex törvényt, illetve olyan jellegű intézkedések vannak jelen az oroszoknál, amelyek biztonságot jelentenek a magánvállalkozóknak, és bátorítják a gazdálkodókat a szarvasmarhatenyésztési és mezőgazdasági ágazatokra. Ami viszont lényegesen kitüntetett figyelmet érdemel, a legfőbb céljuk meghatározása, miszerint az országnak 6-10 éven belül az önellátást kell elérnie. Ez példaértékű gondolat, amelyet nekünk is követnünk kell. Mert ugye megint visszatérünk arra a pontra, amikor be kell ismerni, a valamikori parasztemberek, és tulajdonképpen a múltunk egészében az emberek megteremtették maguknak azt, amire szükségük volt. A szükség szó pedig nem összekeverendő az igény szóval. Mert ugye nagyon sok mindenre lehetne igénye az embernek, arra is, amire egyáltalán nincs szüksége![35] Említenék még egy fontos példát, amely szintén meghatározó a mezőgazdaság szempontjából. A franciaországi gyakorlat szerint - az érdekeltség megteremtését a fenntarthatóság vállalkozói szférában illetően - szerződést kötnek a gazdálkodókkal a fenntarthatóság bevezetésére, amihez állami támogatás is társul. A mezőgazdaság fenntarthatóságának, és felvirágoztatásának tehát a kulcsa véleményem szerint mindenképp az agrárgazdaságunk jelentőségének a felismerése, és más országok pozitív intézkedéseinek a hazai politikába való átültetése. 15
18 1. TORNAKÁPOLNA TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA 2.1. Tornakápolna történelme Tornakápolna a Galyaság szívében, az Aggteleki Nemzeti Park területén helyezkedik el. A község a tengerszint felett 350 méteres magasságban, a hegy tetejére épült, ahonnan csodás kilátás nyílik a környező hegyekre, völgyekre. Csak a Jósva-völgyből, a Szinpetriből kiinduló számú úton közelíthető a 402 hektáros zsáktelepülés. Határa felszínét kb. 50%-át középső- és felsőtriász karsztosodó mészkő, kisebb számban dolomit, 40%-ban alsótriász mészkő, homokkő, márga és kb. 10%-át homok, pliocén kavics borítja. Éghajlata szubkontinentális, mérsékelten száraz, mérsékelten hűvös, és mérsékelten nedves. Évi középhőmérséklete 8,5 C, évi csapadékmennyisége pedig 680 és 710mm közé esik. Éghajlata kedvez az erdőgazdálkodásnak és a turizmusnak is. Növényzetére jellemzőek a cseres-tölgyesek, a gyertyános kocsánytalan és a molyhos-tölgyesek, az égerligetek és a hársas-kőrises sziklaerdők. A lágyszárúak között találkozhatunk fehérvirágú szegfűvel, tornai vértővel, osztrák sárkányfűvel is. A kistáj mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas, de az erdőgazdálkodás domináns, a település határában számottevőek a szántóföldek. A környező völgyekben, a köves, kopár lejtők lábánál szép legelőket és réteket találunk.[23] Tornakápolna címere 1. ábra Forrás: A település története egészen az Árpád-korig nyúlik vissza. Királyi várbirtok eladományozása útján lett a 13. században a Tornai nemzetség birtoka, majd a tornai vár tartozéka. Első birtokosai a Tornaiak és a Szalonnaiak, akiknek birtoklásuk 1406-ig követhető. Az 1324.évi égerszögi 16
19 határjárást rögzítő oklevél már Kapulna néven említi a települést. A 16. században már nem volt lakossága, ugyanis a török portyázások során megadóztatták a települést, ennek valószínűsíthető eredménye, hogy a falu kihalt ben egy taksát fizető családot írtak össze ban már 20 jobbágy lakosa volt től egyébként a gróf Keglevich-család birtokolta a falut ban 145 református lakta, 23 lakóházzal. A 20. század folyamán a település is őstermeléssel foglalkozott. Tornakápolna nevét 1905-ben nyerte.[7] [24] Id. Szőr Dániel írása született Tornakápolnán 1891-ben nagyon sok mindenre rávilágít a XIX. század végi és a XX. századi életről a községgel kapcsolatban. Az 1914-es háború előtti időt nevezi a parasztság aranykorának, amikor is a jószágállomány kiemelkedően magas volt, mindenkinek volt legalább 2-12 hold földje, és ugyanennyi erdőterülete, arattak búzát, árpát, zabot. A nép határainak 60%-át csak az 1900-as években vásárolta meg, és rengeteg munkával alakította azt termővé, amely éveken keresztül a település megélhetését segítette, a termékeket Pelsőc, Tornaalja, Dobsina stb. települések piacára vitték eladásra. Az 1900-as és 1940-es években főként marhatenyésztés, favágásból, fafuvarozásból és fa eladásból éltek, illetve az iparnál dolgoztak a férfiak. (4. melléklet) A lakosság 90%-ban református volt ig valószínűsíthetően 2 név volt jellemző: a Mató és a Szőr. A nép nyugalomban élt, a környező települések lakosaival nem csupán névről, de személyesen is ismerték egymást. A település 1969-ig rendelkezett egy felekezeti általános iskolával, ahol az utolsó években a sokak által emlegetett Mészáros Irén tanítónő okította a tornakápolnai diákokat. A fiatalok nagyrészt műszaki-ipari irányban tanultak tovább, amely tulajdonképpen megpecsételte sorsukat, és távolra kényszerültek otthonuktól. Tornakápolnán a 80-as évekig működött buszjárat (bányászjárat), és amíg iskola volt iskolajárat is. A 90-es évek elejéig nagyon sokan bányákban dolgoztak, majd a rendszerváltás után a legtöbbet bezárták, így a község, mint a térség is, hanyatlani kezdett. Az elvándorlás felgyorsulása a térségből és Tornakápolnáról a 70-es évektől vált jellemzővé.[21] A 2. ábrán, a népszámlálás 2008-as adatai alapján 27 a lélekszám, viszont a tényleges a községben lakók 11-en vannak, a fennmaradó 16 pedig egyéb okok miatt csupán időszakosan látogat oda. A drasztikus népességcsökkenést a helyi munkalehetőségek hiánya okozta től jóformán csak nyugdíjasok éltek a településen, amikor lélekszám összesen 13 fő volt, amely a 2000-re 8 főre csökkent, az idősek elhalálozása miatt. Később, 2004-től Tornakápolna népességének gyarapodását néhány új lakó okozta, akik leginkább az Aggteleki Nemzeti Parknál tudtak elhelyezkedni. A településen mindösszesen két gyermek oktatását kell biztosítani, amelyet a közelben, Szögligeten és Aggteleken is igénybe lehet venni az 17
20 általános iskolákban. Középiskolába már legalább Edelénybe, Kazincbarcikára vagy Miskolcra kell utazni. Tornakápolna népességének alakulása 2. ábra Fő Év 27 Forrás: KSH Tornakápolna nevezetességeihez tartozik a műemlék jellegű református templom késői barokk stílusban épült, fakazettás mennyezettel, amelyet 1801-ben építettek, illetve az erdei tisztáson, a temetőben találhatók a csodálatra méltó galyasági kopjafák, amelyek a hely nyelvén jelenítik meg az elhunyt nemét, életkorát, vagyoni helyzetét (5-6. melléklet). A festői szépségű tájon és a barátságos környezeten kívül említésre méltók a tornai építészet hagyományőrző elemei is, a fatornác és a kontyos tető is, amelyeket a házak többsége őriz még.[8] [44] [45] 2.2. A község napjainkban Tornakápolna helyzete a 70-es évektől kezdett el drasztikusan romlani, amelynek következményei az élet szinte minden területén jelentkeztek. Munkahelyek szűntek meg, amelynek következtében a népesség az elvándorlást látta túlélhető stratégiának, így az elnéptelenedés elöregedést vont maga után, és sorra tűntek el az élhető élethez szükséges kiegészítő lehetőségek, mint egy boltocska a községben, a gazdálkodás jövedelemkiegészítő tevékenysége, amely leginkább már csupán a néhány ott élő idős ember, a saját élelemtermesztésére hasznosít. A táji adottságok 18
Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????
FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy
RészletesebbenKiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs
Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenSajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.
Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar
RészletesebbenA vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében
A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési
Részletesebben2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE
BUGYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 33 2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE A kérdőívet összeállította Bugyi Község Önkormányzata és a Völgyzugoly Műhely Kft. A kérdőívek önkitöltős módszer
RészletesebbenFenntarthatóságra nevelés. Saly Erika Budapest, október 9.
Fenntarthatóságra nevelés Saly Erika erika.saly@gmail.com Budapest, 2017. október 9. Helyzetkép Ha a világon mindenki átvenné az amerikai fogyasztók szokásait, további öt Földre lenne szükségünk. A népességnövekedés
RészletesebbenSzeged Város Fenntarthatósági
Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi
RészletesebbenHelyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben
Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenA KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan
Részletesebben... 51... 51... 52... 52 2
1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált
RészletesebbenAz integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon
BÍRÓ NAGY András Túl a magyar ugaron Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon 2007. április Tartalom 1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ 4 2. BEVEZETÉS 10 3. MIÉRT KELL FEJLESZTENI A VIDÉKET? 16 4.
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
Részletesebben2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013
Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.
RészletesebbenAz Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem
Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenTudatos térhasználat város és vidékfejlesztés
Tudatos térhasználat város és vidékfejlesztés közösen Schwertner János MRTT Vándorgyűlés Mosonmagyaróvár 2017. október 20. Helyi gazdaságfejlesztési esélyek felmérése vizsgálatok tapasztalatai A Kistérségek
RészletesebbenA felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció
A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.
RészletesebbenA program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok.
A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. Előadó: Vágvölgyi Gusztáv IRE elnöke 1 Az Inspi-Ráció Egyesületről http://www.inspi-racio.hu/projektjeink/interreg I. A programban végzett
RészletesebbenJAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS
JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi
RészletesebbenA LEGSZEBB KONYHAKERTEK
A LEGSZEBB KONYHAKERTEK Mi, mint Városszépítők fontosnak tartjuk, hogy ne csak a közterületek szépüljenek, épüljenek és legyenek értékesen és hasznosan kihasználva a fóti lakosok által, hanem mindenkinek
RészletesebbenA Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt
RészletesebbenLAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ
LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy
RészletesebbenKörnyezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig
Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál
RészletesebbenÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.
ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi
RészletesebbenFÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
RészletesebbenVállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
RészletesebbenAz állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
RészletesebbenKatasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése
Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete,
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenA környezettudatosság felmérése a környezetvédelmi program alapozásához Szekció előadás
A környezettudatosság felmérése a környezetvédelmi program alapozásához Szekció előadás Pintérné Nagy Edit Nyugat-Magyarországi Egyetem Kooperációs Kutató Központ Nonprofit Kft. 2011. május 24. A környezeti
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
RészletesebbenAbaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív
Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések
RészletesebbenHiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, március
Hiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, 2014. március 20-21. Kolumbán Gábor Székelyudvarhely Civitas Alapítvány, Élő Szövet Alapítvány, MÜTF www.civitas.ro,
RészletesebbenIdegenforgalmi ismeretek
4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 2.1 Természetes adottság, és tájhasználat... 3 2.1.1 Természetes adottság meghatározása... 3 2.1.2 Tájhasználat jellemzői
RészletesebbenFigyelemfelhívás a környezeti fenntarthatóság fontosságára a as fejlesztési ciklus pályázatainál
Figyelemfelhívás a környezeti fenntarthatóság fontosságára a 2014-2020-as fejlesztési ciklus pályázatainál Tiszta-tó a Tisza-tó szakmai konferencia Kisköre, 2016. május 13. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenAmszterdami paktum Európai városok jövője
Amszterdami paktum Európai városok jövője Urbánné Malomsoki Mónika 2016. május 30. Amszterdam az uniós intézmények és a tagországok várospolitikáért felelős szakpolitikusai az európai városok lakosai életminőségének
RészletesebbenAmszterdami paktum Európai városok jövője. Urbánné Malomsoki Mónika
Amszterdami paktum Európai városok jövője Urbánné Malomsoki Mónika 2016. május 30. Amszterdam az uniós intézmények és a tagországok várospolitikáért felelős szakpolitikusai az európai városok lakosai életminőségének
RészletesebbenA munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba
MUNKAVÉDELEM 1.2 A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba Tárgyszavak: munkavédelem; egészségvédelem; oktatás; képzés; esettanulmány; biztonság; tájékoztatás. Az Európai Unió munkavédelmi
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből
A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből Szabó Rebeka LMP, Mezőgazdasági bizottság KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A KAP jelentősége
RészletesebbenMitől (nem) fenntartható a fejlődés?
Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenTevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.
Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés
RészletesebbenMUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN
MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak
RészletesebbenA TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA
A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓK ESÉLYEI Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet
RészletesebbenA Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés
RészletesebbenTájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TRANSECONET Határon átnyúló ökológiai hálózatok Közép-Európában www.transeconet.nyme.hu Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése
RészletesebbenKörnyezetvédelem, hulladékgazdálkodás
Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem
RészletesebbenA magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve
A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből
RészletesebbenBIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS
BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem
RészletesebbenJövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.
Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek
RészletesebbenÚrkút Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program
RészletesebbenHÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?
HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt
RészletesebbenAlsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata
Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői
RészletesebbenAgrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson
Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agora Munkacsoport Sólyom Andrea A háztartások általános adatai: A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 15-34 év
RészletesebbenGLOBALIZÁCIÓ FOGALMA
GLOBALIZÁCIÓ GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA Azoknak a bonyolult folyamatoknak az összessége, amelyek a gazdaság, a technika, a pénzügy, a politika és a kultúra területén az egész Földre kiterjedő új rendszereket
RészletesebbenKÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE
Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia
RészletesebbenMagyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
RészletesebbenHodosán Róza. Tízéves a szociális törvény
Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és
RészletesebbenA fenntartható fejlődés fogalmának története
2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenNatura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája
Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenBábolna, 2013.December 10.
Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,
RészletesebbenA vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.
A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenAz agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 8 1.1 Vezetői összefoglaló... 8 1.2 A tanulmány célja... 9 1.3 A tanulmány háttere: az Ős-Dráva Program rövid bemutatása és alapelvei... 10 1.3.1 A program projektcsoportjai
RészletesebbenRegionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika
Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
Részletesebben(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG
2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek
RészletesebbenHazánk idegenforgalma
Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.
RészletesebbenÖsszefüggések a kultúra és az idegenforgalom között
DR. TAKÁCS JÓZSEF Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között Bevezetés Mindjárt első mondatommal szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy előadást tarthattam és szeretném átadni a székesfehérvári
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenHelyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS
Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,
RészletesebbenMi pápaiak és környékbéliek úgy gondolkodunk
Mi pápaiak és környékbéliek úgy gondolkodunk Kapcsolatok XII. Országos Főépítészi Konferencia Pápa, 2007. augusztus 22 24. Hazánk főépítészei számára az évente megrendezendő Országos Főépítészi Konferencia
RészletesebbenDR. FAZEKAS SÁNDOR VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER BESZÉDE A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉSÉN
DR. FAZEKAS SÁNDOR VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER BESZÉDE A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉSÉN Tisztelt Királyi Felségek, Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Főtitkár Úr, Excellenciás Hölgyek és Urak!
RészletesebbenEZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola
A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS
RészletesebbenA PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014
A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 Prügy, 2009. március 25. A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként
RészletesebbenTelepülési ÉRtékközpont
TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
RészletesebbenEnergia alternatívák a kisvárosokban.
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása
RészletesebbenA Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Egészséges, környezet-harmonikus életre és környezet-tudatos termelésre való szoktatást és nevelést
Részletesebben