HARMÓNIÁBAN A TERMÉSZETTEL A FENNTARTHATÓSÁG VIZSGÁLATA TORNAKÁPOLNÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HARMÓNIÁBAN A TERMÉSZETTEL A FENNTARTHATÓSÁG VIZSGÁLATA TORNAKÁPOLNÁN"

Átírás

1 Károly Róbert Főiskola Vállalatgazdaságtan Tanszék HARMÓNIÁBAN A TERMÉSZETTEL A FENNTARTHATÓSÁG VIZSGÁLATA TORNAKÁPOLNÁN SZAKDOLGOZAT Készítette: Sasvári Judit Konzulens: Nagy- Kovács Erika Gyöngyös 2009.

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 1 1. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A fenntartható fejlődés Történelmi vonatkozások A fenntartható fejlődés meghatározása A három pillér Vidékfejlesztés Vidék, fenntartható vidék, fenntartható vidékfejlesztés A fenntartható vidékfejlesztési programokról A mezőgazdaság szerepe a fenntartható vidékfejlesztésben TORNAKÁPOLNA TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA Tornakápolna történelme A község napjainkban PRIMER KUTATÁS TORNAKÁPOLNA FENNTARTHATÓSÁGI LEHETŐSÉGEIVEL KAPCSOLATBAN A kutatás módszertana A kutatás eredménye Demográfiai jellemzők Tárgyköri kérdések A demográfiai jellemzők és a tárgyköri kérdések közötti összefüggése Hipotézisek igazolása, cáfolása TORNAKÁPOLNA SWOT ANALÍZISE KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ÖSSZEFOGLALÁS 39 Irodalomjegyzék 41 Ábrák jegyzéke 44 Táblázatok jegyzéke 44 Nyilatkozatok 45 Mellékletek 47 2

3 BEVEZETÉS Ha nem kötelezzük el magunkat bizonyos értékek mellett, a tetteink következményeire irányuló kérdés sem parancsolathoz, sem tilalomhoz nem vezet. [16] Észak-Magyarországon, található a Galyaság, mely tele van apró falvakkal, ahol Magyarország legkisebb lélekszámú települése, Tornakápolna is megtalálható. Ennek, a világtól elzárt, erdőkkel körülölelt, jó levegőjű kicsiny közösségnek ma már csak 11 állandó lakosa van, a házak többségét városi családok, köztük több külföldi vásárolta meg üdülőháznak. Vajon meddig maradhat fent ez a piciny falucska? Hogyan lehet megőrizni Tornakápolnát a maga pompájában? A fenntartható fejlődés tükrében a dolgozatommal szeretnék egy átfogó felmérést készíteni, amelyben számba veszem a lakosság szociális helyzetét, a gazdasági tevékenységeket és a környezet állapotát. A felmérésből olyan kérdésekre szeretnék választ kapni, mint: a népesség számának csökkenése, a fiatalok elvándorlása, elöregedő lakosság, a helyi foglalkoztatottság hiánya, magas munkanélküliség, alacsony jövedelmek, a faluban lévő orvosi, oktatási, kulturális ellátás teljes hiánya, a kommunális ellátás a víz-, a szennyvíz-, és a hulladékgazdálkodás hiányossága. Célom, egy olyan program kidolgozása, amely megoldást nyújthat Tornakápolna teljes elnéptelenedése és megszűnése ellen. Szakdolgozatom első fejezetében a fenntartható fejlődés gondolatkört foglalom össze, amely alapul szolgál Tornakápolna vizsgálatának kiteljesedésében, illetve a vidékfejlesztést, mint eszközt mutatom be, amely elengedhetetlen befolyásoló tényező a településsel kapcsolatos kezdeményezések során. Ezt követően Tornakápolnát a második fejezetben ismertetem. Az harmadik fejezet saját kutatásaimat és eredményeimet mutatom be, amelyet a településsel kapcsolatban végeztem el. A negyedik fejezetben SWOT analízissel vizsgálom Tornakápolna jelenlegi helyzetét. Következtetéseimet és javaslataimat külön fejezetben foglalom össze.

4 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS 1.1. Fenntartható fejlődés Történelmi vonatkozások A fenntartható fejlődés történelmi előzményeként fontos megemlíteni Thant-t, az akkori ENSZ főtitkárt, aki 1969-ben talán még időben a következőképpen szólalt fel bolygónk érdekében: Most először került előtérbe egy olyan, világméretű válság, amely a fejlett és fejlődő országokat egyenlő súlyban érinti, ez pedig az emberi környezet válsága. Ha nem lépnek fel az emberek ellene és nem változtatnak szokásaikon, amelyek ezt a helyzetet okozták, veszélybe kerül az élet Földön. [42] Ezzel a kijelentéssel Thant kinyilvánította szándékát arról, hogy foglalkozni kíván a Földet érintő globális problémákkal, melynek hatására határozatot hoztak az 1972-ben megrendezendő Világkonferenciáról. Az Emberi Környezet ENSZ Konferencián 103 állam delegációja vett részt, és a következő dokumentációkat hagyták jóvá: Nyilatkozat az emberi környezetről Nyilatkozat az irányelvekről Akcióprogram-javaslatok Szervezeti kérdések.[42] A konferencián a fenntartható fejlődésről még nem esett szó, leginkább az ember központúság, a nemzeti együttműködések jelentősége és a jövő iránti felelősség került előtérbe. A fenntartható fejlődés kifejezést először Brown használta 1981-ben. A szerző megállapítása alapján, a társadalom növekedését össze kell kapcsolni a természeti erőforrások hasznosításával, s mindezt úgy látta megvalósíthatónak, hogy a természeti környezet minőségében és mennyiségében a lehető legkisebb legyen a negatív változás.[6][36] 1983-ban az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága megkezdte munkáját, amelynek élére Brundtland norvég környezetvédelmi miniszterelnöknőt kérték fel. A Bizottság 1987-ben adta ki jelentését Közös jövőnk címmel, amelyben azon elveket rögzítették, amelyekkel esélyt kaptunk arra, hogy a jövő generációk is élvezhessék Földünk adottságait. Az alkotók fontosnak 2

5 tartották, hogy a beszámoló mindenkihez eljusson, legfőképp a pedagógusokhoz, akik terjeszteni tudják a fiatalok körében, hogy elkerüljük azt a nem kívánatos következményt, a Földünk eltartóképessége nem végtelen, s gyermekeink látják majd kárát a tájékoztatás hiányának. A fenntartható fejlődés fogalma először a jelentésben jelent meg, de az akkori magyar fordításban még harmonikus fejlődésként szerepelt. A fogalom az ENSZ Konferencia a Környezetről és Fejlődésről rendezett találkozó kapcsán vált csak igazán ismertté, amelyet 1992-ben rendeztek Rio de Janeiróban.[37][42] A konferencián a következő elveket fogadták el: Riói nyilatkozat, amelyben általános elveket fogalmaztak meg a fenntartható fejlődésről, az erőforrások hasznosításáról, a környezet védelméről, a szegénység elküzdéséről és egyes államok együttműködési megállapodódásáról. Az Agenda 21 ( Feladatok a XXI. Századra ) című dokumentum, amely ajánlásokat és javaslatokat tartalmaz a fenntartható fejlődés megvalósítására. ENSZ Éghajlatváltozás keretegyezmény. Egyezmény a biológiai sokféleségről. Nyilatkozat az erdőkre vonatkozó elvekről.[6][36][42] A Riói konferencia Agenda 21 című programja jelentős hatással bírt. Az 1994-ben Aalborgban megrendezett Fenntartható Városok Európai Konferenciáján fogadták el Az Európai Városok Chartája a Fenntarthatóság felé című dokumentumot, amelyet a jelentés ún. Helyi feladatok a XXI. Századra (Local Agenda 21) című fejezetre való reagálás eredményezett, amely arra világított rá, hogy a káros környezeti hatások kialakulásáért a városok igen nagymértékben felelősek, és összefogásra ösztönözte az embereket, hogy elindulhassunk a fenntarthatóság felé vezető úton.[32] [42] 1996 októberében rendezték meg Lisszabonban az Európai Fenntartható Városok Második Konferenciáját, amelynek célja a fenntarthatóság eszméjének terjesztése, az Aolborgi Chartában megfogalmazott elvek gyakorlatba való átültetés pontjainak megfogalmazása volt. Így került elfogadásra a 12 pontot tartalmazó Lisszaboni akcióterv, amely a Local Agenda 21 program előkészítésére vonatkozó feladatokat tartalmazta ben került sor a Rio+5 Konferenciára, amely a Riói Konferencia óta eltelt öt év eredményeit elemezte.[36][37][42] 3

6 A fenntartható fejlődés meghatározása A fenntartható fejlődés szem előtt tartja a jövő generációinak azt a lehetőségét, hogy ők is éppúgy ki tudják elégíteni szükségleteiket, mint a jelen nemzedék a saját igényeit. A fenntartható fejlődés fogalma az 1987-ben elkészült Közös Jövőnk jelentésben tették közzé. A témakör akkor még szinte ismeretlen volt az emberek számára. Sok vitát váltott ki a fenntartható fejlődésnek az eszméje, amelyet sokan támadtak is. Kérdezvén, hogyan is lehet fenntartható egy fejlődés? Növekedés vagy fejlődés? Erre a választ Herman Daly fogalmazta meg a legkézenfekvőbben. Szerinte a növekedés az anyagi gyarapodás következtében létrejövő méretbeli változás, míg a fejlődés a nagyobb teljesítőképesség elérését jelenti. A fejlődést eleinte pedig a harmonikus jelzővel illették, amely meghatározással szintén lehet vitatkozni, hiszen a harmonikus szó zökkenőmentes problémamegoldást feltételez, míg a fenntarthatóság valaminek az eredményét, és annak szinten tartását jelezi.[11] A fogalom többféleképpen is meghatározható, de a jelentése nem változik. Éljünk úgy, hogy unokáink is élvezhessék azt, amit mi is élvezhettünk. Földi környezetünk által megszabott határok között éljünk. Törődjünk a világgal, amelyet mi már nem fogunk látni. Mit is jelent tulajdonképpen a fenntartható fejlődés? Hogyan élünk, és hogyan élhetünk fenntartható módon? Nem könnyű ezekre a kérdésekre választ adni, hiszen rengeteg gondolat kavarog a fejemben. Ami először az eszembe jut: úgy élni, hogy mások is élhessenek. Egy rendszer apró elemét képezi csak az emberiség, mégis sokan gondolják úgy, az ember a központ. Először is fel kell ismerni azt, hogy a fenntartható fejlődés nem egyenlő a környezetvédelemmel. A környezeti problémákat együtt kell kezelni a szociális és gazdasági problémákkal. E három tényező elválaszthatatlan egymástól, ha a fenntartható utat szeretnénk járni. Egyre nagyobb teret hódít a környezettudatos életmód. Viszont sokan nincsenek tisztában ennek jelentőségével. A Föld erőforrásai végesek. Túl sokat akarnak az mindenki egyszerre, és nem mérik fel a következményeket, amelyek igen ijesztő képet öltöttek. Ennek ellenére még mindig nem sikerült felnyitni oly sokak szemét, hogy eredményes haladást lehessen elérni Földünk megmentésének rögös útján. Nem könnyű feladat, 4

7 tény. De össze kell fognunk mindannyiunknak és egyként harcolni a jövőért, amit kínálhat még a bolygónk. Valami elindult ugyan környezetvédelem útján, amely mindenképp értékelendő. Felismerést nyert az, hogy a környezetszennyezést minimalizálni képes az ember, többek között a hulladék szelektív gyűjtésével és újrahasznosításával, a megújuló energiák előtérbe helyezésével, ezáltal a fosszilis energiahordozók háttérbe szorításával, a vízgazdálkodással, a levegő és a talaj védelmének gyakorlati alkalmazásával. A fenntartható fejlődés kulcsa az összefogásban, az együttműködésben rejlik, mert egymás nélkül nem jut messzire az emberiség. Sok apró változásnak kell alávetnie magát, míg célt ér, amelyeket nem elsietni, hanem gondosan kiépíteni kell. Bár sajnos még nem fordult elő az emberiség történelme során, hogy az összes érdekcsoportot egy cél vezérelje, viszont ami motorja lehetne ennek kiteljesedésében, az közös bennünk, a jövő. A Föld egy bonyolult, gondosan kidolgozott, változások sokaságával ellátott rendszer, amelyhez alkalmazkodni kell. Természetesen nem minden változás pozitív töltetű, de fel kell ismerni az ok-okozati összefüggéseket. Mert nem kívánatos tény, hogy a rossznak felismerése a jóval való felváltása, vezeti el az emberiséget arra a megállapításra, hogy minden jellegű változásra szükség van, ahhoz, hogy értékelni lehessen azt, ami rendelkezésre áll. Az ember kulcsfontosságú szerepet tölt be a környezet helyrehozatalában. Hiszen igazából az ember a felelős a kialakult helyzetért. Őseinknek nem kellett több annál, mint amilyük volt, annyi földet foglaltak el, amire szükségük volt, annyi dolgot vettek el a természetből, amire a megélhetésükhöz éppen elegendő volt. Nem többet. A természetet tisztelték, és hódoltak neki. Ma mindenki azért harcol, hogy még többet birtokolhasson. Pedig a természet még mindig, és ezen túl is az emberiség felett fog állni. Rajta áll, hogy mikor parancsol megállást. Intő jelek mindig vannak. Egy hurrikán, egy árvíz, csökkenő olaj és vízkészlet. Katasztrófák, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy elég volt a Föld kizsákmányolásából. Ezt sokan nem veszik tudomásul. Intenek, hogy előfordult már ilyen, majd helyreáll a rend ismét. Hány katasztrófának kell még történnie ahhoz, hogy észrevegyék az emberek, nagy veszélyben vannak? Ne csak a saját érdekek legyenek reflektorfényben, mert a bolygó érdekei elválaszthatatlanok mindenkiétől. Egyetlen dologról kell lemondani, az uralkodási vágyról, amely tulajdonképpen merő illúzió. Nem birtokolja senki ezt a világot, mindenki csupán haszonélvező. Le tud mondani az emberiség a hatalomvágyról? Vagy oly csábító istent játszani? 5

8 Társadalmi jólétünk nem feltétlenül javaink felhalmozott mennyiségétől függ. Leginkább az egyensúlyban rejlik. Nem azt jelenti, hogy az emberek ne használják a nem megújuló erőforrásokat, hanem igyekezzenek pótolni azokat, és a megújulókkal helyettesíteni. Arról egyáltalán nincs szó, hogy mindenről le kell mondani, hanem megoldásokat kell találni arra, hogyan lehetne kevésbé károsító hatású, és próbát tenni annak érdekében, hogy biztonságosan élhessen mindenki Földünk becsült korlátain belül. Mert nem biztos, hogy az embereknek feltétlenül szükségük van egy még nagyobb autóra, amikor a kicsi is éppen megtette. Arra van szükségük, hogy csodálják és elismerjék őket. Ehhez pedig nem az autó fog hozzájárulni A három pillér Egy meghatározás szerint a fenntartható fejlődés 3 pillér egymásba ágyazódását jelenti, amelyek a környezet, a gazdaság, és a társadalom. Ezen egységek szoros kölcsönhatásban vannak, egymástól nem elválaszthatók, hiszen ha az egyik megsérül, az a többire is kihatással van, és súlyos következményekkel járhat. Időszámításunk előtt 350-ben Platón írt egy utópikus világról, amelyet Atlantisznak hívnak. Ezen a legendás földrészen, amelyről az Atlanti-óceán kapta a nevét, Platón szerint egy igen fejlett társadalom élt, amelynek lakóit a hatalom és a mohóság rontotta meg, ezért az istenek büntetést róttak rájuk: vulkánok és földrengések pusztították el az országot, amely a tengerbe süllyedt. Számos példa áll még rendelkezésünkre az ember pusztításáról, mohóságáról, és hatalomvágyáról, amelyekről tudomást kell venni, hogy ne következzenek be újra ugyanazok a hibák, és tanúbizonyságot szerezhessen mindenki arról, hogy milyen következményekkel járhat, ha nem becsülik a világot, ahol élnek, és nem tisztelik Földünk hatalmát. Tekintsük meg a következő példát a történelemből, amely koncentráltan mutat az ember és a környezet kizsákmányolásának kapcsolatára. A Föld egyik legeldugottabb szigete, a Csendes-óceán közepén található Húsvét-sziget története remekül szemlélteti az ember pusztító tevékenységét. Ez a hely a rejtélyes szoboróriások hazája. A szoborfaragók kultúrája 1000 és 1600 között virágzott, amelyet e hatszáz év alatt teljesen kipusztítottak. Népességük tizenötezerre nőtt, és ennek következménye az lett, hogy letarolták, az eredetileg sűrű erdőkkel borított szigetet, így a növényzet is kipusztult, amelynek eredményeképp a földművelést és a 6

9 vadászatot is abba kellett hagyni madarak és emlősök híján. Tetteik további hatása a halászatra is kiterjedt, hiszen a tönkrement tutajokat nem volt miből újjáépíteni, így a túlnépesedés egyetlen túlélési eszköze a kannibalizmus maradt. A katasztrófát belháború is tetőzte, amelynek során lerombolták a kőszobraikat. Így pusztítottak el mindent, amit ők maguk építettek föl. A Húsvét-sziget története reprezentálhatja a Földünk sorsát, lekicsinyítve egy apró földdarabra. Joggal tehető fel a kérdést: miért nem hagyták abba a fák irtását? Nem látták a következményeket? A következtetés egyszerű, hogy miért nem. Mert minden egyes szigetlakó jól akart élni, többet akart, mohó volt, és következetlen. Ez a baj a jelen világgal is. Sokan nem elégednek meg azzal, ami éppen szükséges.[28] [37] Az utolsó példa, amit fontosnak tartok megemlíteni, az Aral-tó története. A szovjet hatalom idején központi döntés született: az Aral-tó környékét gyapot- és rizstermesztésre jelölték ki, figyelmen kívül hagyva a helyi adottságokat, hagyományokat, és az ott élő közösségek érdekeit. A növények termesztéséhez sok vízre volt szükség, amelyet úgy oldottak meg, hogy a tavat tápláló két folyó vízét csatornákon keresztül vezették el. A termesztés kivitelezéséhez nagyon sok műtrágyát és növényvédő szert is felhasználtak. A folyók vízének elterelése oda vezetett, hogy a tóba lényegesen kevesebb víz jutott, így annak vízszintje több mint 14 m-rel csökkent, és ami 50%-os felületcsökkenést eredményezett.[37][42] Ez az ökológiai katasztrófa teljes gazdasági összeomláshoz, és súlyos szociális problémákhoz vezetett, amelynek következményét a ma ott élők szegénysége, munkanélkülisége, a vegyszerek okozta megbetegedések, és a falvak elnéptelenedése szemlélteti a legjobban. Példáim arra hivatottak rámutatni, hogy a környezet, a gazdaság, és a társadalom mennyire összekapcsolódnak, illetve az emberiség igyekezzen kijavítani a múltban elkövetett hibákat, és megelőzni a továbbiakat. A fenntarthatóság felé vezető út egyik legfontosabb lépése a nevelés, amelyben elsőként felelősséget, és szerepet kell vállalniuk a szülőknek és a pedagógusoknak, hiszen a gyermeki elme nagyon fogékony, és idejében el kell kezdeni az okítást. A szülőknek pozitív példával kell szolgálniuk, megtanítani a gyermeket a jó és a rossz megkülönböztetésére, amely kihatással lesz majd egész életükre, ha megtanulnak helyesen bánni a rendelkezésükre álló információkkal. A környezeti szokások kialakulásért a társadalom mintáját látva nem sok esély kecsegtet a pozitív irányba való elmozdulásra, de azon felnőttek, akik gyermekeket nevelnek, igenis sokat tehetnek ennek a környezetközömbös emberiségnek az átalakítására. 7

10 A pedagógusoknak szintén nagy szerepük van a környezeti életvitel átadására, de sajnos csekély a számuk azoknak, akik ezt szívügyüknek is tartják. Leginkább azért, mert folyamatos akadályokba ütköznek azáltal, hogy a felső vezetés nem teremti meg a kellő eszközöket a környezettudatos oktatás megvalósítására, amelyek a következők: Valamennyi hazai iskolatípust figyelembe véve, a környezetitermészeti tantárgy nagyon kevés hányadát teszik ki az összóraszámoknak Leginkább három tantárgy keretein belül tárgyalják érintve a környezetvédelmi ismereteket, amelyek, a biológia, földrajz és a technika A környezetvédelmi nevelés egyik legnagyobb akadálya a képzett és felkészült pedagógusok hiánya Az óvodákon, általános iskolákon belül sokszor technikai nehézségek is akadnak, mint a kert, udvar és a játszótér hiánya Az ismereteket túlságosan szétaprózzák, amelyek sosem állnak össze egy egésszé A környezetvédelemről és a fenntarthatóságról, csak kiragadott elemek szerepelnek a tankönyvekben, amelyek nem fedik le pontosan a lényeget, és így sok félreértésre kerül sor A középfokú oktatásban, a legrosszabb helyzetben a szakmunkásképzők vannak, amelyeket egy kicsivel jobb helyzetben lévő szakközépiskolák követnek, majd a környezeti nevelés szempontjából a gimnáziumok vannak az élen. [12] Tehát nem elég csupán a tananyagokat bővíteni, hanem szükség van az állam anyagi támogatására, a pedagógusok továbbképzésére, és tulajdonképpen az oktatási rendszer átszervezésére is. Továbbá nemcsak a média által közvetített információkat kell megtöbbszörözni, de a hírek hitelességét is felül kell vizsgálni, illetve nagyobb szerepet kell tulajdonítani azon szakemberek előadásaira, akik a környezetvédelemmel, fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásokat végzik, és életüket arra tették fel, hogy e problémákra alternatív megoldásokat kínáljanak fel számunkra. A társadalom előtt tehát óriási feladat áll, szemléletmódot kell váltania sürgősen, amelyben mindenkinek részt kell vennie, legalábbis a többségnek biztosan irányt kell változtatnia ahhoz, hogy hatással lehessenek magánszemélyekként, civil szervezetekként a környezetvédelmi politikára, és a fenntartható gazdaság előmozdítására. Hogy mi is vezetett el minket egy ilyen világba? Mi volt a kiváltó ok? Az első helytelen lépés? A gyarmatosítás, amely Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik. Egy ifjú férfi álmai egy olyan világról, ami gazdagságot ígér. Ugyan Ázsiát 8

11 kereste, mégis Amerikába érkezett, ahol minden a bőségről tanúskodott. A kifogyhatatlannak tűnő nyersanyagok, mint a kávé, a cukor, az arany, és az új földek, amelyeket más földrészen élők vettek birtokba. Így elindult egy hódítási hadjárat, amely nem csak más földrészek kisajátításához, hanem egy óriási kereskedelmi hullámhoz is vezetett. Azzal nem is lett volna gond, hogy ismerjünk meg más kultúrákat, hasznosítsunk új, számunkra addig ismeretlen nyersanyagokat, de sajnos ez szabályozatlanul ment végbe, amely egy olyan globális gazdasági rendszerhez vezetett, amely az emberek, közösségek szükségleteit leszorítja, a saját, csakis önmagát éltető magatartásával szemben. Ami leginkább jellemzővé vált az a pénz, és emberek, területek kifosztása. Rabszolgasorsba került a világ, amelyet egy kis csoport irányít, mint a marionett bábukat. A kommunikációtechnológiai forradalom szülte új eszközök, mint a számítógép, a műholdak, az elektronika annak ellenére, hogy a fejlődésünket vitték előrébb, szomorú módon egy gépiesített világot teremtett, amelynek eredményét már évek óta tapasztalhatjuk. A gépek világa teljesen megváltoztatta az áruk és szolgáltatások termelését, értékesítését, megosztását. Az exportkereskedelem hangsúlyának növekedésének következtében az áruszállítás szerepe vált nagyon fontossá, de sajnos háttérbe kerültek a környezetvédelmi szempontok e területen (is). Az áruk exportja rengeteg nyersanyagot használt fel, és annál is több károsanyag-kibocsátást eredményezett. A globális nagyvállalatok megjelenése, az egyén függővé válásával a termékek és szolgáltatások iránt, a társadalom egyik legnagyobb veszélytényezőjévé vált. A multinacionális cégek sok minden jóval kecsegtettek, elhúzták mindenki orra előtt a mézes madzagot. Az eleinte robbanásszerűen létrehozott munkahelyek kezdtek csökkenni, a termékek többsége minősíthetetlennek mondható, és nem utolsó sorban a környezetre gyakorolt romboló hatása is előtérbe került. Felvásárolták a kisebb vállalkozásokat, amelynek következtében újabb munkahelyek szűntek meg. Mi látható ebből? Az egykor állami cégek magánkézbe kerültek, sok ezer ember sok évtizedes munkájának eredményét ma már csak egy kis csoport birtokolja, és hasznukat is szinte csak ők élvezik. [10] Az országok többsége külföldi kézre került a multinacionális cégek megjelenésével, akik felett nem tudni van-e valójában hatalmunk. Behozták a tőkét, elindítottak egy olyan folyamatot, amelyről azt gondolta mindenki, hogy jövedelmező lesz számunkra, de tény, hogy ezek a cégek üzletemberek, kereskedők, és ami pénzt megtermelnek, azt ki is viszik az országból. Elhitetik, hogy minden vacakra szüksége van az embernek, és az egyének nagy részét hipnotikusan vezérlik az üzleteikbe. Be kell látni, szabályok ide vagy oda, a kezükben van az irányítás, minden kiskaput megtalálnak, hogy kiszipolyozzák az embereket, és ha meg akarják védeni magukat, felelősebb politikát kell kialakítani 9

12 nemzetünk épségben való megőrzésének érdekében. Persze igen nehéz ezt egy olyan gazdaságban kivitelezni, amelyben az országok sorsa versenyképességük függvénye. A mai gazdasági- társadalmi-környezeti helyzet óriási mennyiségű problémákkal küzd. A multik eredményezték, a politika hagyta magát, legalábbis nem védekezett olyan siralmas helyzetek kialakulásában, amelyek a társadalom megbetegedéséhez vezettek, legyen szó a növekvő munkanélküliségről, a szegénységről, a betegségekről, a környezet lerombolásáról, amelyek mind-mind az elgépiesedett, pénzcentrikus, fenntarthatatlan világot eredményezték. Az élőmunka egyre inkább kiszorul a társadalmi-gazdasági szerepvállalásból, és Magyarországot, amely eddig egy vidékcentrikus ország volt, a mezőgazdaságot veszélyeztetve a külföldi, olcsó termékek teszik tönkre. [4] [17] 1.2. Vidékfejlesztés Vidék, fenntartható vidék, fenntartható vidékfejlesztés Ha Magyarországot tekintjük, azt mondhatjuk, hogy inkább vidéktípusú ország, figyelembe véve az erős agrármúltat, illetve a természeti adottságainkat, mégis azt a képet látjuk, hogy főváros centrikussá váltunk. Annak, hogy kialakult ez a helyzet, igen egyszerű oka van. Véleményem szerint, sajnos maga a vidék, az ott lévő települések az ország figyelmén kívülre kerültek. Programok, kezdeményezések arra, hogy a vidék fenn tudjon maradni, mindig is voltak, viszont a mai állapotot tekintve, elhanyagolták azokat a településeket, régiókat, amelyek a magyarság ősideje óta táplálták hazánkat. De mit is jelent a vidék? Az AGENDA 2000 szerint a vidék fogalma a következőkben határozható meg: Vidéknek tekinthető az a terület, ahol a népsűrűség 100fő/km² alatt van, a népsűrűség csökken, és kétszer annyi a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, mint az Európai Unió átlaga. Vidéknek nevezzük még a vidéki (falusi) településekkel lefedett területeket. [6] A vidék és a fenntartható fejlődés meglátásom szerint kéz a kézben kell, hogy járjanak. A fenntartható vidék pedig nem más, mint az olyan 10

13 települések csoportja, ahol élni lehet. Ehhez pedig nagyon sok tényezőnek érvényesülnie kell. A vidék feltételei: a település és környezetének életkörülményének megléte, rendelkezzen likvid és fejlesztési forrásokkal, a jövedelem összhangban kell, hogy legyen a vidéki és a városi életkörülményekkel is, végül a környék lehetőségeihez mérten a mezőgazdasági termelésben is érvényesülnie kell a fenntarthatóságnak. A vidéki lakosság tudásszintje, műveltsége megfelelő kell legyen, és e mellett biztosítani kell a további információszerzés lehetőségét. Szinten kell tartani, vagy leginkább erősíteni az egészségügyi ellátásokat, vagyis nem szabad hagyni, hogy a vidék elhanyagolt legyen a városokkal ellenétben.[6][39] A vidékfejlesztés a vidék megtartását jelenti a fenntartható fejlődés szolgálatában, amely tudatosan integrálja azon adottságokat, lehetőségeket tájgazdálkodás, hagyományápolás stb. amelyekkel mindezen célok kivitelezhetővé válnak, és rendszerként működhetnek. [14] A vidék feltételeinek érvényesítése a célja tulajdonképpen a fenntartható vidékfejlesztésnek, amelyek a következők: a vidéken élők életszínvonalának növelése, a vidék rendeltetésének felismerése, gyakorlása, és helyreállítása, a természeti adottságok, a környezet, a biodiverzitás megőrzése, társadalmi igényekhez való hozzájárulás. [6] Mindezek megvalósításához a legfontosabb, hogy a vidéket, az ott élő embereket partnerként kezeljék, és akként is érezzék magukat. Erősíteni kell az identitástudatot, a hagyományokat ápolni kell, és gondoskodni kell a természeti értékekről. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nagy erő van az emberek kezében, ha összefognak, és ez a vidékiekre kiemeltképp fontos felismerés lenne, hiszen együtt tudják csak megvédeni Magyarország valódi mivoltát, és értékeit A fenntartható vidékfejlesztési programokról A vidékfejlesztési programok alapvető célja a vidéki térségek, falvak megóvása a globalizált, urbanizált világgal szemben, szem előtt tartva a hagyományokat, a helyi erőforrásokat, a természethez való hűséget, és az ezeken a területeken élő emberek társadalmi- gazdasági jelentőségét. A programozás kiindulópontja a valós helyzet feltárása, amely nem csak az országnak, de kistérségnek is felhívja a figyelmét a változtatás fontosságára, hiszen nem vagyok biztos abban, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy környezetében milyen apró történések következtek be, és ezek milyen következményekkel jártak. A vidékfejlesztési programozás 11

14 mindenkinek az érdeke, ahogy érinti a települést, kistérséget, úgy regionális és országos tekintetben is jelentős. Mindennek az oka az, hogy egy-egy térség képet adhat az ország felelősségvállalásáról, és tényleges tenni akarásáról. A programozás tulajdonképpen a vidékfejlesztés gyakorlati megvalósításának a módja, amelynek érdeke a helyi közösség bekapcsolódása az adott terület fejlesztési elképzelésekbe. A vidékfejlesztési programozás egyik kiinduló alapelveként a legfontosabbnak a szubszidiaritás elvét tartom, amelynek értelmében a döntésnek a legmegfelelőbb szinten történő, a helyi szándékoknak megfelelően, a helyi térségben kell megszületnie, vagyis az ott élők választhassák meg az őket érintő változások bekövetkezésének módját, és annak egyáltalán a szükségességét is. A fenntarthatóság szem előtt tartása ebben az esetben sem bír kis jelentőséggel, hiszen véleményem szerint sem lehet beszélni vidékfejlesztésről, ha ezt az alapelvet elhanyagolják, ezzel nyer ugyanis értelmet bármely kezdeményezés a vidék felzárkóztatására. A vidék a legfőbb kulcsa annak, hogy fenntartható fejlődésről egyáltalán beszélni lehessen. Integráltan, sokrétűen kell megközelíteni bármely kistérségi programot, amely meglátásom szerint azt foglalja magában, hogy egy-egy probléma vizsgálata nem biztos, hogy elegendő egy-egy kistérség fejlesztéséhez, ugyanis ha egyszerre több megoldásra törekednek, azok további, kisebb- nagyobb eredményekkel bővülhetnek, amely regionális érdekeket is képviselhet. Az együttműködés, részvétel alapelve nélkül a programkezdeményezés komolyságát veszti, hiszen a közösségnek a magas szintű összefogása az, amellyel értelmet nyer bármilyen kezdeményezés. Hiszen kinek lenne a legfőbb érdeke a térség felvirágoztatása, ha nem az ott élőké? Végül a kiinduló alapelv az értékelés, monitoring, amely egyfajta biztonságot ad a felől, hogy programunk folyamatos kontroll alatt van. A programozás ebben az esetben teljesen más értelmet kap, mint ahogyan a magyar köznyelvben ismeretes. A programozás azt a módszertant fejezi ki, amely térségünk fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását segíti, és amellyel megalapozottá tehetjük fejlesztési elképzeléseinket, forrásaink eredményes felhasználását. [25] A vidékfejlesztési programoknak 3 különböző munkafázisát különböztetjük meg: a helyzetfeltárást, a stratégiai-, és az operatív programozást. A helyzetfeltárás a kistérség társadalmi, gazdasági, és környezeti állapotának a vizsgálatát jelenti, feltárva ezzel az adott térség gyengeségeit és lehetőségeit. A stratégiai programozás során a térség kiemelten fontos szereplőivel (önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek) meghatározásra kerülnek a fejlesztési prioritások, az 12

15 alprogramok, azokon belül pedig az intézkedések csoportjai. A stratégiai programalkotás tulajdonképpen azon feladatokat, lépéseket tartalmazza, amelyek az adott vidéki térség fejlesztési szándékait, és elképzeléseinek teljes körét mutatják. A különböző intézkedés-csoportokon belül a legkiemelkedőbb programok, többek között, a következőkre irányulnak: a falusi turizmus fejlesztése inkubátorházak kialakítása agrárkörnyezet védelme fiatalok helyben tartását célzó intézkedések épített környezet megóvása víz- és elektromos hálózati beruházások hulladékkezelés közösségfejlesztés. [31] Az operatív programban tulajdonképpen az előző munkafázis prioritásai projektekké fejlődnek, amely megmutatja, hogy a stratégiában megfogalmazott fejlesztési irányokat, ki, és milyen módon kívánja végrehajtani, megvalósítani. Ki kell jelölni a felelősöket, illetve feladata az üzleti terv, az ütemezés, a partnerek bemutatása, és annak bizonyítása, hogy a fejlesztésre és a támogatásra, ténylegesen szükség van. A vidékfejlesztési projektek a közösségi összetartozáson alapulnak, illetve a kezdeményezéshez való bátorságon. Természetesen nem elegendő az összefogás, ha nincs meg a hozzáértő támogatás, de szerencsére minden régióban lehetőség van lelkes, a vidékfejlesztést értő szakember segítségének az igénybevételére. A legismertebb programok a következők: PHARE, SAPARD, LEADER, LEADER+ A PHARE program ugyan már megszűnt, de rengeteg pozitív visszacsatolás érkezett a projektek lebonyolódását illetően. A SAPARD programokat az FVM megbízásából a VÁTI (Városfejlesztési Tervező Intézet) kezeli, amely folyamatosan jelen is van a kistérségek vidékfejlesztési kezdeményezésekben. A LEADER+ Programhoz már a kezdetekor nagy reményeket fűztek a szakemberek, hiszen már a LEADER is a vidékfejlesztésre koncentrál, leginkább a szubszidiaritás elvét hangsúlyozva A mezőgazdaság szerepe a fenntartható vidékfejlesztésben A mezőgazdaság fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, leegyszerűsítve a mindenki számára egyértelmű tényre, hogy étel nélkül éhen halnánk. A fenntarthatóság alapfeltétele, így a vidékfejlesztés legfontosabb eszköze is a természethez hű mezőgazdálkodás. Magyarország 13

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok.

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. Előadó: Vágvölgyi Gusztáv IRE elnöke 1 Az Inspi-Ráció Egyesületről http://www.inspi-racio.hu/projektjeink/interreg I. A programban végzett

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agora Munkacsoport Sólyom Andrea A háztartások általános adatai: A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 15-34 év

Részletesebben

A LEADER programról. Hogyan csináljuk jól?

A LEADER programról. Hogyan csináljuk jól? A LEADER programról - Hogyan csináljuk jól? Nemes Gusztáv, hd. MTA Közgazdaságtudományi Intézet nemes@econ.core.hu KÁRÁT-MEDENCEI TÉR-SÉG 2008 MÁJUS 14. A vidékfejlesztés célja: A modernizáció és a globalizációs

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között DR. TAKÁCS JÓZSEF Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között Bevezetés Mindjárt első mondatommal szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy előadást tarthattam és szeretném átadni a székesfehérvári

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A Erdélyben Ilyés Ferenc 6. szekció: Közösségvezérelt helyi fejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés Az előadás során érintett témák

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím:

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Címlap A pályázat benyújtója A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Esetleg együttműködő községek / kistérség Megye A bemutatásra kerülő falufejlesztési

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Mi pápaiak és környékbéliek úgy gondolkodunk

Mi pápaiak és környékbéliek úgy gondolkodunk Mi pápaiak és környékbéliek úgy gondolkodunk Kapcsolatok XII. Országos Főépítészi Konferencia Pápa, 2007. augusztus 22 24. Hazánk főépítészei számára az évente megrendezendő Országos Főépítészi Konferencia

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A LEGSZEBB KONYHAKERTEK

A LEGSZEBB KONYHAKERTEK A LEGSZEBB KONYHAKERTEK Mi, mint Városszépítők fontosnak tartjuk, hogy ne csak a közterületek szépüljenek, épüljenek és legyenek értékesen és hasznosan kihasználva a fóti lakosok által, hanem mindenkinek

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon BÍRÓ NAGY András Túl a magyar ugaron Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon 2007. április Tartalom 1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ 4 2. BEVEZETÉS 10 3. MIÉRT KELL FEJLESZTENI A VIDÉKET? 16 4.

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Energiatudatosság a társadalom peremén

Energiatudatosság a társadalom peremén Energiatudatosság a társadalom peremén Dr. Nagy József Bükkaranyos, 2008 BÜKK-MAK LEADER A BÜKK-Miskolc Térségi Vidékfejlesztési Akciócsoport (BÜKK-MAK LEADER) Elhelyezkedés: Miskolc körül, patkó alakban

Részletesebben

SZAKMAI ANYAG. LEADER 2013-ban nyújtandó támogatáshoz. Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület C1 intézkedése

SZAKMAI ANYAG. LEADER 2013-ban nyújtandó támogatáshoz. Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület C1 intézkedése SZAKMAI ANYAG LEADER 2013-ban nyújtandó támogatáshoz Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület C1 intézkedése Támogatási határozat azonosító: 1624604603 Készítette: Nagykarácsony Gyermeksportjáért Alapítvány

Részletesebben