KAMARÁS István: Emberségünk ezer emberkép tükrében. =Vigilia, sz p.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KAMARÁS István: Emberségünk ezer emberkép tükrében. =Vigilia, 1986. 10. sz. 739-744.p."

Átírás

1 Kamarás István: Embertan és emberkép iskoláinkban (Az ezredvégi ember. Bp Friedrich Ebert Alapítvány ) 1) Notórius hiányzó: az ember Másfél évtizeddel ezelőtti emberkép-kutatásom 1 eredményeit ma így összegezném: 1) az összegyűjtött emberképek négyötöde egydimenziós, leggyakrabban szociologizáló redukció, 2) az ember-definíciókban jóval gyakoribb az önmagát megsemmisítő lény, mint az önismerettel rendelkező és az öntudatos lény 3) az emberképtár tárlóinak felirata infantilizmus, triumfalizmus, egoizmus, pesszimizmus, idealizmus, nyersmaterializmus, szociologizmus, biologizmus, pszichologizmus és moralizmus lehetne, 4) az embermeghatározások nagy többsége "az embere nem egyéb, mint -típusú, amelyet az esetek többségében hiányos vagy leegyszerűsített meghatározás követ, és nagyon ritka az ember titok- voltára utaló "az ember egyéb, mint -típusú meghatározás. Több jel mutat arra, hogy a helyzet mára egyáltalán nem javult, sőt talán még romlott is. Horváth H. Attila és Szekszárdi Júlia kutatása szerint a hetedikesek 47, a tizedik évfolyamon tanulók 56 százaléka gondolkodás nélkül kihasználja az olyan alkalmat, mely számukra előnyt jelent, százalékuk pedig megengedhetőnek tart minden eszközt akarat érvényesítéséhez. Ugyanakkor a hetedikeseknek 44, a tizedikeseknek 32 százaléka egyáltalán nem tartja rossznak, ha valaki mindig igyekszik a tanárok kedvében járni, és ami még meghökkentőbb, 71 és 56 százalékuk azt sem tartja egyáltalán rossznak, ha mindig engedelmeskednek a felnőtteknek. A 3000 fős reprezentatív mintát alkalmazó kutatás adatai szerint a mai 13 és 16 éveseket az erőteljes önérdek érvényesítés, a betyárbecsület morálja jellemzi, ugyanakkor a erőteljes konformitás, függőség és szabadságuk feladása. Az kutatás nyers adatait a kutatók kérésére interpretáló szakértők úgy látják, hogy az életkor növekedésével az erkölcsi értékek vállalása jelentős mértékben gyengül. Tegyünk ezek mellé egy másik, egyenesen megdöbbentő adatot: Gábor Kálmán kutatása szerint adatai szerint az első éves közgazdászok és jogászok a jövendő gazdasági-politikai elitje 31 százaléka nem szívesen lakik egy országban cigányokkal. Az "oknyomok" természetesen az iskolához is vezetnek. Márpedig a mai évesek nagyságrenddel többet tudnak Dél-Amerika ásványkincseiről mint az érzésekről és érzelmekről, sokkal többet a vegyértékekről, mint az értékekről és az értékrendről, a génekről, mint a vágyakról, többet a szabad vegyértékről, mint az ember meghatározottságáról és szabadságáról. Elég jól tudnak egyenletet rendezni, de keveset arról, hogy mikor van rendben az ember. Tudnak valamit az egészségről, de alig valamit az ember egész-ségéről, eléggé sokat a jólétről, jóval kevesebbet a jól-létről. Egy éves diák fel tudja írni esetleg még az etil-metil-keton szerkezeti képletét is, ám a személyiség szerkezetéről alig tud valamit. Annak ellenére, hogy akadnak itt-ott bátor és ígéretes kezdeményezések az ember-hiány pótlására, a legtöbb iskolában az ember ma még notórius hiányzónak számít. A minap mintha egyenesen az éterből pottyant volna a megoldás. Egy nepáli jó szerencsét tanra totem szövegszerkesztő-jelekből összeálló rajzolatával kezdődött az 1 KAMARÁS István: Emberképtár. = Forrás sz p. KAMARÁS István: Emberségünk ezer emberkép tükrében. =Vigilia, sz p.

2 üzenet. Először azt hittem a krisnások kutatójának szól az , ám kiderült, hogy ez nem más, mint a hajdani Szent Antal lánc elektronikus változata. 96 órán belül kellett volna tovább küldenem azoknak, akiknek úgy gondolom, szükségük van szerencsére, s ha ezt megteszem négy napon belül szerencsém lesz, még akkor is, ha nem vagyok babonás. Ha 1-4 főnek küldöm tovább, létem kissé javul, ha 5-9 főnek, létem, úgy javul, ahogyan szeretném, ha 9-14 főnek legalább öt meglepetésben lesz részem a következő három héten, és ha 14 vagy még több főnek, akkor létem drasztikusan javul, s minden álmom valóra válik. Idáig minden a régi, ám a szöveg egyenesen megoldást kínált az értékekkel való kapcsolatunk terén mutatkozó válságos helyzetre A hatvan soros szöveg címe: Instrukciók az élethez: A 45 instrukció ezzel kezdődött, hogy Adj az elvártnál többet, s tedd ezt jó kedvvel!, és ezzel végződött: Emlékezz arra, hogy a jellemed a sorsod. Köztük pedig ilyenek mint Ne hidd el, mindazt, amit hallasz, Soha ne nevess ki senkit az imáiért, Nézeteltéréskor harcolj korrektül, Hívd fel édesanyádat, Fogadd tárt karokkal a változást, de ne engedj értékeidből, Olvass több könyvet, s nézz kevesebb tévét, Bánj nemesen a Földdel, ne bízzál abban a férfiban/nőben, aki nem csukja be a szemét csókolózás közben, Tanuld meg a szabályokat, aztán szegj meg néhányat. Azért időztem el ennél az egyszerű és nagyszerű elképzelésnél, mert manapság gyakorta hallani pedagógiai berkekben is hasonló javaslatokat az iskolai ember-deficit pótlására. Nem hinném, hogy megoldás lenne rákapcsolani a Sulinetre ezt a tantrát és mantrát. Hosszú távon több hozadékot ígér tovább vándorolni a világkép és énkép iskolai alakításának jóval rögösebb útján, amelyen egy évtizede indultunk el néhányan azok közül, akik úgy érezték, hogy nincsen jelen érdemben az ember az iskolában. 2) Az embertantól az emberismeretig 1988-tól kezdve kezdtem el tanítani az általam kitalált embertan tárgyat a Zsolnai József vezette pedagógusképzési kísérlet keretében a jászberényi és sárospataki, majd a következő években más főiskolákon is, végül a pécsi egyetemen. Embertanom nem saját eredeti tanom, vagyis nem saját elméletem. Praktikus célú találmányomat a kényszerszülte. Mivel a rendszerváltás után úgy láttunk, kevés esélye van annak, hogy a tanító- és tanárképző főiskolákon a meglévő olyan-amilyen színvonalú fejlődéslélektanon kívül rövid időn belül jó minőségű személyiséglélektant, szociálpszichológiát, szociológiát, etikát, filozófiai antropológiát, vallástant, valamint némi kultúrantropológiát, ökológiát és politológiát lehessen tanulni, ezért kínomban kitaláltam egy embertan nevű szintézistárgyat. Ennek őse az először falusi szakmunkástanulóknak, majd pedig pedagógusok és más kultúraközvetítők számára rendezett olvasótáborainkban folyó kiscsoportos beszélgetések voltak, amelyek a beszélgetésben részvevők önértelmezéséhez adtak segítséget oly módon, hogy a résztvevő kérdéseiből és élményeiből kiindulna az emberről szóltak, nevezetesen az embernek önmagához, társaihoz, a társadalomhoz, a természethez, az ember műveihez és a transzcendenshez való viszonyáról. Mindez többféle embertudomány (a biológiától a filozófiai antropológiáig) eredményeit felhasználva történt, az embertudományok táborainkban megjelenő élő képviselőinek többek között Balogh Zoltán, Bojtár Endre, Csákó Mihály, Koch Sándor, Kontra György, Kósa László, Nyíri Tamás, Szegedy-Maszák Mihály, Szabolcsi Miklós, Szilágyi Ákos, Szörényi László, Táncos Gábor, Tóth Géza, Veres András és Zsolnai József segítségével. Ezeket az olvasótábori beszélgetéseket felidézve írtam meg Íme, az ember!, az alaposan átdolgozott harmadik kiadásában már Bevezetés az embertanba című

3 rendhagyó műfajú főiskolai-egyetemi tankönyvemet 2, amelyben a biológus, a pszichológus, a szociológus, a filozófus, a teológus, a költő, egy 10 éves kisfiú, egy 18 éves lány, egy seregélyesi öregasszony, egy józsefvárosi munkanélküli betanított munkás, egy ausztráliai őslakos és egy titokzatos öregember beszélget arról, hogy mi az ember. Még a rendszerváltás előtt egy évvel részt vettem a Nemzeti Alaptanterv (továbbiakban NAT) akkor már harmadik változatának kidolgozásában mint a ember- és társadalomtudományokért felelős munkacsoport egyik tagja. Akkor még a történelem mellett a gazdaság- és háztartástan, önismeret (pszichológia), társadalomismeret erkölcsismeret és vallásismeret képviselték az új tárgyakat. A különböző embertudományok szempontjait és eredményeit ötvöző-összegező emberismeret nevű tárgyra tett javaslatot mint rokonszenves utópiát kis többséggel ugyan, de elvetették. Volt ennek a munkának volt egy hallatlanul izgalmas mozzanata. Akkor úgy véltük, hogy igenis meg kell jelölnünk olyan konszenzust képező alapértékeket, amelyekre ezek a tárgyak ráépülhetnek. Egyszerre tartom kisebb fajta csodának és mai is megvalósítható lehetőségnek, ami akkor történet, hogy a nyolc fős, nagyon különböző sorsú, világnézetű, ízlésű, és pártállású szakemberekből álló csapat meg tudott egyezni olyan alapértékekben mint a szabadság, a tudás, az erkölcs, az élet a munkálkodásalkotás, a szépség és az egyszerre kozmikus és szeretetelvű egység. Nem sokon múlott, hogy erre az érték-együttesre épüljön az ember és társadalom tantárgyblokk, de a hirtelen-váratlan szabadság ózondús levegőjétől és pluralizmus igézetétől megrészegedett szakmai irányításunk megijedt így mondták a tanárokat és diákokat világnézeti szabadságukban korlátozó alapértékektől, és a konszenzus-értékekre alapozást levette a napirendről. A következő években egyhelyben toporgott a NAT, Baranyi Károly regnálásának idején a szép jó igaz szellemében fogalmozódó pedagógiai hősköltemény műfajában megfogalmazódó NAT-ból kikerült az önismeret, az erkölcsismeret és vallásismeret, csupán az erkölcsi nevelésről papoltak benne. Mindeközben az Országos Közoktatási Intézetben működő, az erkölcstan és emberismeret tanításába önként vagy parancsra belevágó pedagógusokból álló, önképzésre is vállalkozó Embertan műhelyben gyakorló pedagógusokkal és az embertudományok képviselőivel kitaláltuk az önismeretet, a társadalomismeretet, az erkölcstant és filozófiai antropológiát, valamint kisebb súllyal egyéb embertudományokat is magába foglaló emberismeret tantárgyat és programot, s belekezdtünk a tárgy tanításhoz szükséges oktatási segédletek (tantervek, módszertani útmutatók, tankönyvek, tanári segédkönyvek) 3 elkésztésébe. Ezzel a műhellyel kooperált Zsolnai József 2 KAMARÁS István: Bevezetés az embertanba. Bp. Pedagógus Szakma megújítása Projekt Programiroda, p. 3 BOHÁR András: Antropológiai és etikai vázlatok. Bp. Keraban K., p. Embertan óravázlatok. Miskolc, Borsod - Abaúj Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet, p. KAMARÁS István - SÁRKÁNY Klára: Embertan középhaladóknak. Bp. Keraban. K p. KAMARÁS István - MAKK Katalin - VARGA Csaba: Kagylózene (beszélgetések az emberről). Bp Szent Gellért Kiadó 357 p. KUSLITS Katalin: Tanítható-e az ember? /Tanári segédkönyv/. Bp.. Dinasztia Kiadó, 1993 Emberismeret 4 5. osztály. Tanterv és módszertani útmutató. (Készítették a kisújszállási Kossuth Lajos Ált. Isk. tanárai) Szolnok., p.

4 értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiai programja (ÉKP), s így születtek meg e program megrendelésére az embertan kerettantervek, tantárgyi útmutatók és tankönyvek. 4 Az ÉKP számomra nagyon közel álló ethosza által is ihletve a Az ÉKP számára kidolgozott embertan nevű tárgy elsősorban azokra a konszenzus- értékekre épült, amelyek 1989-ben rövid időre felbukkantak a NAT-ban. Ezt a különböző embertudományokból összeötvözött embertant tartotta alkalmasnak el mindenfajta iskola számára az előző oktatási kormányzat, és ennek egyx rövidített változata került bele a NAT-ba. 5 A NAT-ban megjelenő emberismeretben szintézisbe kerül mindaz, ami az emberben együtt van, amit az egyes embertudományok mert ez a dolguk saját szempontjaik szerint vizsgálnak, ennek összes előnyével és hátrányával együtt. A mi embertanunkban a különböző embertudományok mellett mint velük egyenrangú megközelítés szerepel a művészet, hiszen olyan kérdések esetében, mint például a szerelem, a szabadság, a remény, a rend, a végesség, jól érezhetők az embertudományok korlátjai, és amikor ezekről a támájkról a tudomány már csak "dadogni" tud, a művészet még "folyékonyan beszél". A NAT-ba bekerült emberismeretet a dokumentumot véleményező pedagógustársadalom döntő többsége elfogadta. Nagy kár, hogy a NAT-ról (vagyis a NAT-ba bekerült műveltséganyagról, értékekről és követelményekről) szóló vita helyett a NAT ürügyén kirobbant oktatáspolitikai, politikai és ideológiai vitára került sor, így aztán viszonylag kevés érdemi kritikával találkozhattak. a NAT készítői, köztük jómagam is, pedig nagyon számítottunk a minket korrekcióra késztető szakvéleményekre. Az embertanban és az emberismeretben szereplő biológia, pszichológiai, szociológiai stb. nézőpontok elvben egyenrangúak, az egyes témákban és altémákban azonban értelemszerűen egyik vagy másik dominál. Természetesen úgy képzeltük el, hogy a helyi tantervekben létrejöhetnek sajátos irányultságok és hangsúlyok, akár a tárgyat tanító tanár egyéni hangsúlyai, akár a diákok igényei szerint. Lehetnek az egyenlők között elsők a metaszintet képviselő embertudományok (a filozófiai antropológia és az etika), de kiemelt hangsúlyt kaphat az önismeret, a kapcsolatkultúra, a társadalom- és a vallásismeret, az ökológiai szempont, valamint az otthonalakításra és a családalapításra való felkészülés is. 3) Melyik embertant? KÉRI Katalin - AMBRUS Attila József: A sokoldalú ember. Szöveggyűjtemény Bp. Calibra, p. 4 KAMARÁS István: Embertan Tanterv.. Bp.. ÉKP Központ, KAMARÁS István - VÖRÖS Klára: Embertan I éveseknek. Bp., ÉKP Központ K., p. KAMARÁS István - VÖRÖS Klára: Embertan II éveseknek. Bp. ÉKP Központ, p. KAMARÁS István: Emberismeret, erkölcsismeret, vallásismeret. Tantárgyi útmutató 4-6. évfolyam. Bp. ÉKP Központ Tárogató K, p. KAMARÁS István: Emberismeret, erkölcsismeret, vallásismeret. Tantárgyi útmutató 7-8. évfolyam. Bp. ÉKP Központ Tárogató K., p. 5 Nemzeti alaptanterv. Bp. Művelődési és Közoktatási Minisztérium, l.

5 Feltehető a kérdés, hogy világnézeti szempontból mennyire kényes az emberismeret, másképpen: melyik emberkép alapján műveljük az embertant. Az embertan nem annyira emberkép- és világkép-, nem annyira egyéni világnézet-függő, mint az erkölcstan, és nem sokkal kevésbé az, mint az irodalom vagy a történelem. Minél magasabb évjáratoknak tanítjuk az embertant, annál inkább lehet jelezni a különböző és választható felfogásokat olyan kérdésekben, mint a test és lélek kapcsolata, mint a szabadság vagy a végesség. Mivel az ember értékelő és értelmező lény, semmiféle emberi tevékenység, így az embertan tanítása sem lehet "értéksemleges", sőt az embertan kitüntetetten olyan műveltségi terület, ahol a semlegesség szinte lehetetlen, de értelmetlen is. Ez persze nem jelentheti azt, hogy az emberismeret tanítása közben előnyben lehetne részesíteni valamelyik nézet- és eszmerendszert, világnézetet, ideológiát. a többiek rovására. Ugyanakkor lehetőség nyílik az emberrel kapcsolatos különféle felfogások és nézetek szembesítésére és párbeszédére. Ennek a "konszenzus-embertannak" az emberképe a biologikum, pszichologikum, szociologikum és a szellem dimenzióiból összeálló és szerves egységet alkotó, több dimenziós ember. Ez a többszólamú emberkép elsősorban lehetőség arra, hogy ki-ki saját világnézete szerint válassza ki és rangsorolja a különböző dimenziókat. 4) Miről is szól az embertan? Az ÉKP-iskolák évfolyamai számára kialakított embertan első évfolyamban a tanulók számára elsősorban élményeik, s csak másodsorban ismereteik alapján vázolódik föl az ember mint a törzs- és egyedfejlődés "eredménye", mint több dimenziós lény, részletesebben - de nem teoretikus, hanem inkább és pragmatikus megközelítéssel - megismerkednek a test és a pszichikum alapfunkcióival: ahogyan érzékelünk, érzünkértékelünk, gondolkodunk és megsejtünk valamit. A következő évfolyamban a szóma--psziché kapcsolat után a psziché--pneuma kapcsolat kerül előtérbe: továbbra is az élmények, a megtapasztalás szintjén, erőteljesebb hangsúllyal belép az etikai nézőpont is. Az ember és önmaga kör a bennünk megszólaló belső hanggal zárul. A hatodik és hetedik évfolyamban bővül a kör: belépnek a társak. A társas kapcsolatban működése közben ismerhetik meg a még csak inkább érzékletesen megjelenített, mint a tudomány segítségével megértett test-lélek-szellem embert, illetve a személyiséget. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve a nagyobb valószínűséggel már megélt kapcsolatok kerülnek előbbre. A hatodik és hetedik évfolyamban a másik ember képviseli a társadalmat, a nyolcadikban már csoportok, társadalmi alrendszerek, társadalmak és az egész emberi társadalom. A következő két (kilencedik és tizedik) évfolyamban ismét tágul a kör, méghozzá fokozatosan tágul, hiszen a bioszférától a nooszféráig, a természettől a kozmoszig, a legtágasabb immanenciától a transzcendenciáig. Az eddig szempontok az előzőekben még csak fel-felbukkanó filozófiai nézőponttal bővülnek. Ismét előtérbe kerül a személy, de már társas és társadalmi viszonyaival együtt. Állandóan jelen van az erkölcsi és természetesen az életkori sajátosságoknak megfelelő filozófiai reflexió. Elkészült a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyam programja is: az eddigiek áttekintése következik. Egyfelől az eddig csak érzékletesen megjelenített tudományos reflexiót kap, másrészt minden eddiginél erőteljesebben megjelenik az embertudományok a filozófiai antropológia. Nem az eddigiek leltározása

6 és nem ismétlése kerül sorra ebben a két évben, hanem új problémák felvetése, amennyire lehetséges, továbbra is a gyakorlat felől. Az embertan jó esetben egyszerre lehet az általános műveltség, valamint és a világnézeti, erkölcsi, önismereti nevelés, valamint a kapcsolatkultúrára és közéleti szerepre nevelés fontos építőeleme. Segítséget adhat a tanulók magasabb rendű szükségleteinek kialakulásához, tehetségük felismeréséhez, az értékek iránti pozitív viszonyuláshoz, a reális énkép, emberkép, magyarságkép, Európa-kép és világkép kialakításához, a kommunikáció, az alkotás, a vállalkozás, a tolerancia, az empátia és a humánus életvezetés képességének erősítéséhez. 5) Hol tart ma az embertan? Az elmúlt öt évben különböző előadásokon, továbbképzéseken és tanfolyamokon rögtönzött közvélemény kutatásokat tartva mintegy 2000 pedagógus véleményét ismerhettem az emberismeret tanításával kapcsolatban. Döntő többségük (95-98 %-uk) egyetértett azzal, hogy az emberrel kapcsolatos tudást tekintve az iskolai deficit igen jelentős, hogy az egyéb a jelenlegi tantárgyakkal képviselt tudásterületekhez képest az emberre vonatkozó tudás jócskán elmarad. Egyetértettek azzal is, hogy ez ügyben sürgősen tenni kellene valamit, valamint azzal is, hogy erre jó megoldásnak kínálkozik a NAT-ban szereplő emberismeret helyi körülményekhez igazított változata. Amikor azonban a gyakorlati kivitelezésre került volna sor, részben makacs ellenállást, részben tehetetlenséget tapasztaltam: ki tanítsa, honnan és kitől vegyenek el órát, kérdezték, elsősorban az igazgatók. Sajátosan kettős (skizoid) elvben igen, gyakorlatban nem magtartás alakult ki, és a mérleg nyelve a esetek jelentős részében a nem felé billent. A végső fő érv az alibi-keresés logikája szerint az lett, hogy az új kormányzat majd úgyis eltörli az előző kormányzat NAT-ját, az emberismerettel együtt. Hiába toborzódott a megyei pedagógiai intézetek, helyi önkormányzatok, pedagógiai programok órás embertan kurzusian résztvevő mintegy 700 pedagógusból és a Janus Pannonius Tudományegyetem pedagógiai szakán 12 órányi antropológiát hallgató 300 tanítványomból mintegy 1000 lelkes (és bizonyos kompetenciával is rendelkező híve) az emberismeretnek és az etikának, többségük képtelen volt sikeresen alkudozni kollégáival és/vagy igazgatójával. Ha igaz is lenne az, hogy az iskolák többségében nem vezették be a NAT-ban szereplő emberismeretet, ez korántsem jelenti azt, hogy az emberismerettel (a benne foglalt etikával) szemben országosan elutasító attitűd alakult volna ki. Ezt egyebek mellett az ilyen az iskolákban tartott hagyományos osztályfőnöki órák tematikája is bizonyítja, amelyekben jó arányban kimutatható az emberismeret hatása. Az összkép kétségkívül értelmezhető úgy is, hogy az iskolák többségének nem igen kell az embertan, vagy azért, mert eleve elzárkóznak az új elől, vagy azért, mert nehéz feladatnak tartják, vagy azért, mert nem akarják felborítani az órarendet, vagy azért mert ideológiai alapon nem azonosulnak az előző kormányzat NAT-jával, vagy azért mert pragmatista és utilitarista értékrendjükbe nem illik bele sem az ember sem az erkölcs. Ez azonban csak része, és talán kisebbik része az igazságnak. Tény, hogy van már legalább 500, de talán 1500 olyan iskola, ahol komolyan (vagy valamelyest komolyan) belevágtak az emberismeret művelésébe. Az egészében véve eléggé gyarló, de előzményeihez képest mégis csak jelentős továbblépést ígérő NAT máig érvényben van, de az oktatásügy új vezetőitől azonban eleinte nem sok jót lehetett hallani róla. A vele kapcsolatban elterjedt rémhíreket sem

7 igen cáfolták a minisztériumi illetékesek. Az egyik rémhír szerint az emberismeret helyett etikát kellene tanítani. A miniszter által felkért etika-oktatási szakbizottság melyben maga is részt veszek, mint egy kisebbségi álláspont, az embertudományokra épített, emberismeretbe ágyazott etika képviselője azt az álláspontot képviseli, hogy az általános és középiskolában oktatott etika az emberrel és viszonylataival (önmagához, társaihoz, a társadalom csoportjaihoz és egészéhez, az emberiséghez, a természettel és a transzcendenssel) foglalkozzék. Megismertet az emberi viselkedés, kiváltképpen a személyes döntés biológiai, lélektani, szociológiai, politológiai, kulturológia alapjaival, valamint filozófiai és teológiai értelmezésével. Nem vált világossá még a bevezetendő etika és az egy éve elvileg minden iskolába bevezetett emberismeret viszonya. Ez a fajta etika szerencsére eléggé emlékeztet a NAT-ban szereplő emberismeretre. Három féle jó megoldást tudok elképzelni: 1) az önálló etika tárgyat kiegészítő emberismeret, 2) az önálló etika mellett különböző embertudományok (lélektan, szociológia, filozófia stb.) 3) az emberismeretbe beépített etikát. Mindháromra van esély, de az embertan erőteljes háttérbe szorítása, elsorvasztása vagy eltörlése is bekövetkezhet. Mindeközben a Veszprémi Egyetem ember- és erkölcstan szakot szeretnénk indítani, alapképzés és szakirányú továbbképzés formájában. Örkény István Magyar Pantheon című novellájában az éppen zárva tartó múzeum portása - eleget téve a pestre kiránduló vidéki gimnazisták óhajának - az éppen üresen kongó csarnokban megrendezi a Hubauer Sándor Emlékkiállítást: a tárlókba saját dolgait téve bemutat egy magyar átlagembert, a maga átlagos és rendkívüli rekvizitumaival és vágyaival. Hazatérve a lányok dolgozatot írnak "Mit láttam a budapesti tanulmányi kiránduláson?" címmel. Örkény így fejezi be a novellát. "Az ifjúságot csak látványos dolgok lelkesítik: oldalakat írnak a Mátyás-templomról, egy önkiszolgáló büféről, az Országzászlóról... A Hubauer Sándor Emlékkiállításról alig valamit. Ilyenek ezek a mai fiatalok." Bízva az embertan fokozatos meghonosodásában abban reménykedem, hogy akár már a közeljövőben sokaknak jelent majd igazi szenzációt egy ilyen kiállítás, vagyis hát maga az ember, aki olyan, mint minden ember, olyan mint sokan mások, és olyan, aki senki máshoz sem hasonlít, mert egyedi, mert titok, s ha nem is fejthető meg, de legalább megsejthető, és Karinthyval szólva - "mert nem mondható el senkinek, elmondható mindenkinek", diákoknak is, kezdőknek és haladóknak egyaránt K. Kamarás István: Emberismeret, embertan, emberkép Kamarás István: Emberismeret, embertan, emberkép (in: Vigilia, sz p.) Notórius hiányzó: az ember Éppen tíz évvel ezelőtt jelent,meg a Vigiliában Emberségünk ezer emberkép tükrében című írásom. Szociológiai vizsgálódásom eredményeit ma így összegezném: 1) az összegyűjtött emberképek négyötöde vagy egydimenziós vagy a szociologizáló redukció, 2) az emberdefiníciókban az kétszerte nagyobb arányban szerepel az önmagát megsemmisítő, mint az öntudatos, ötszörte nagyobb arányban, mik az önismerettel rendelkező lény 3) az emberképtár tárlóinak felirata infantilizmus, triumfalizmus, egoizmus, pesszimizmus, idealizmus, nyersmaterializmus, szociologizmus, biologizmus, pszichologizmus és moralizmus lehetne, 4) a meghatározások nagy többsége "az embere nem egyéb. mint..."-

8 típusú (amelyet természetesen az esetek többségében hiányos vagy leegyszerűsített meghatározás követ), s nagyon ritka az ember titok- vagy istenképmás voltára utaló "az ember egyéb, mint... -típusú meghatározás. semmi okom sincs azt hinni, hogy a helyzet mára kedvezőbbé vált, bizonyos jelek éppen arra mutatna, hogy örülnünk kell, ha nem romlott. Az "oknyomok" természetesen az iskolába is vezetnek. Aligha vitatható, hogy a évesek nagyságrenddel többet tudnak, Dél-Amerika ásványkincseiről mint az érzésekről, sokkal többet a vegyértékekről, mint az értékrendről, a génekről, mint az érzelmekről és a vágyakról, többet a szabad vegyértékről, mint az ember meghatározottságáról és szabadságáról, tudnak egyenletet rendezni, de szinte semmit sem arról, hogy mikor van rendben az ember, tudnak valamit az egészségrôl, de alig valamit az ember egész--égéről, eléggé sokat a jólétről, jóval kevesebbet a jól-létről. Egy éves diák fel tudja írni esetleg még az etil-metil-keton szerkezeti képletét is, ám a személyiség szerkezetérôl alig tud valamit. Annak ellenére, hogy akadnak itt-ott bátor és ígéretes kezdeményezések az ember-hiány pótlására, a legtöbb iskolában az ember ma még notórius hiányzónak számít. Emberismeret a Nemzeti Alaptantervben A Nemzeti Alaptantervben (a továbbiakban NAT) az Ember és társadalom műveltségi területen belül a évfolyamokban a történelem, valamint a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek mellett megjelenik az emberismeret. Hogy honnan? Felülről és alulról egyszerre! ben a NAT harmadik változatának kidolgozásakor mind független szakértő tagja voltam ember- és társadalomtudományokért felelős munkacsoportnak. Akkor még a történelem mellett a gazdaság- és háztartástan, önismeret (pszichológia), társadalomismeret és vallásismeret képviselték az "újoncokat". Amennyiben megfelelő terjedelemben meg is jelenne az új tantárgyak keretében a pszichológia, a szociológia, az etika, a vallástudomány, a filozófiai antropológia, az ökológia, a politológia tudásanyaga, hogyan lenne lehetséges a részekre bontott ember egységben láttatása, kérdeztem kollégáimat, s egy szintetikus, a különböző embertudományok nézőpontjait és eredményeit ötvöző-összegező emberismeretre tettem javaslatot. Mint rokonszenves utópiát kis többséggel elvetették tól kezdve kezdtem el tanítani az általam kitalált embertan tárgyat a Zsolnai József vezette pedagógusképzési kísérlet keretében a jászberényi és sárospataki, majd a következő években a bajai és nagykőrösi főiskolán és a pécsi egyetemen. Megírtam Íme, az ember! című, rendhagyó műfajú könyvemet 6 amelyet osztályfőnökök és az embertant tanítását elkezdők tanári segédkönyvként, főiskolai és egyetemi hallgatók tankönyvként használták, de a hitoktatók és más kultúraközvetítők körében is ismert lett. Nem csak felső, hanem - az akkor még iskolaigazgató Baranyi Károly kezdeményezésére - egy tizenkét osztályos katolikus iskola 8. és 9. osztályában is kipróbáltam e tárgy tanítását től az Országos Közoktatási Intézetben az emberismeret, erkölcsismeret és vallásismeret "referense" lettem, s hamarosan megalakult az OKI Embertan műhelye, az emberismeret-szerű tárgyak oktatására vállalkozó pedagógusok szakmai fóruma (továbbképzési és tapasztalatcsere lehetősége) lett től kezdve kapcsolódtam be az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program (a továbbiakban ÉKP), vagyis a Zsolnai József nevéhez fűződő pedagógiai rendszer ember-, erkölcs- és vallásismeret programjainak kidolgozásába elején még az etika szerepelt a NAT- 6 Bp Edukáció, és Bp.Országos Közoktatási Intézet, Azóta elkészültek a részletes tantervek, tantárgyi útmutatók és a tankönyvek. Ezek közül a megjelentek. KAMARÁS István: Emberismeret, erkölcsismeret, vallásismeret. Tantárgyi útmutató 4-6. évfolyam. ÉKP Központ - Tároigató K., Bp.

9 ban, de e műveltségi terület felelőse, Honffy Pál, aki jól ismerte az embertannal kapcsolatos fejleményeket, az embertan irányába próbálta kitágítani ezt a tárgyat, így, amikor engem kértek fel munkája folytatására, már az emberismeret kimunkálása lett a feladatom. A NAT-ban megjelenő emberismeret egy szintetikus embertan, amelynek alapja az ÉKP évfolyamai számára készült tananyag. Ebben az elképzelésben szintézisbe kerül mindaz, ami az emberben együtt van, amit az egyes embertudományok - mert ez a dolguk - saját szempontjaik szerint vizsgálnak, ennek összes előnyével és hátrányával. Ebben a változatban a biológiai, lélektani, szociológiai, etikai, kultúrantropológiai, filozófiai, vallástani, teológiai, ökológiai, politológiai és egyéb nézőpontok mellett egyenrangú megközelítésként szerepel a művészet is, hiszen olyan kérdések esetében, mint a szerelem, a szabadság, a remény, a rend, a végesség, jól érezhetők az embertudományok korlátai, s amikor ezekről a tudomány már csak "dadogni" tud, a művészet még "folyékonyan beszél". A NAT-ba bekerült emberismeretet, a dokumentumot véleményező pedagógus társadalom döntő többsége elfogadta. Nagy kár, hogy a NAT-ról (vagyis a NAT-ba bekerült műveltséganyagról, értékekről és követelményekről) szóló vita helyett a NAT ürügyén kirobbant oktatáspolitikai, politikai és ideológiai vitára került sor, így aztán viszonylag kevés érdemi kritikával találtakozhattak. a NAT készítői, köztük jómagam is, pedig nagyon számítottunk a korrekcióra késztető szakvéleményekre. Számomra különösen fájdalmas volt, hogy az egyházi iskoláktól alig-alig érkezett reflexió. Ehhez képest meglepő magabiztossággal (és minimális tájékozottsággal) bírálták a NAT-ot, a NAT értékekkel szembeni közömbösségét. 8 Ami az Ember és társadalom műveltségi területet illeti, ezt nem érzem jogosnak, hiszen az általános fejlesztési követelmények között ilyenek szerepelnek: "Legyen képes az embert mint összetett - biológiai, szellemi, társadalmi és erkölcsi - lényt szemlélni", "Lássa árnyaltan az embereket, tudja megkülönböztetni a bűnt a bűnöstől, elemezze mások és önmaga hibás és jó döntéseit.", "Ismerje fel, hogy ő és mások kiért, miért, miben és mennyiben felelősek", "Ismerje fel, mit tehet a közjó és az emberi jogok érdekében", "Értse a rend és a szabadság összefüggését. Legyen képes bemutatni néhány erkölcsi felfogást, valamint érvelni ellenük vagy mellettük.", "Tudjon érvelni az élet kereteinek értelmes kitöltése, a hosszabb távú célok kitűzése és az akarat edzését szolgáló, rövid távú célok megvalósítása mellett". A NAT-ba is bekerült ÉKP embertan tematikában szereplő - biológia, pszichológiai, szociológiai stb. - nézőpontok egyenrangúak, az egyes témákban és altémákban azonban értelemszerűen egyik vagy másik dominálhat. Természetesen a helyi tantervekben létrejöhetnek másfajta irányultságok és hangsúlyok. A tárgyat tanító tanár egyéni hangsúlyai is jogosak, miként a diákok igényei is sajátos hangsúlyokat hozhatnak be. Az egyenlők között elsők lehetnek a metaszintet képviselő embertudományok. Ilyennek elsősorban a filozófiai antropológia és az etika tekinthető. (A biológiai, pszichológiai és szociológiai megközelítéshez képest természetesen metaszint az etikai is.) Hangsúlyt kaphat az ön-, a kapcsolat- és a társadalom- és a vallásismeret, valamint az otthonalakításra és a családalapításra való felkészülés is. Miért nem erkölcstant? KAMARÁS István: Emberismeret, erkölcsismeret, vallásismeret. Tantárgyi útmutató 7-8. évfolyam. ÉKP Központ - Tároigató K., Bp. KAMARÁS István - Vörös Klára: Embertan I. Munkáltató tankönyv éveseknek. ÉKP Központ, Bp. KAMARÁS István - Vörös Klára: Embertan II. Munkáltató tankönyv éveseknek. ÉKP Központ, Bp. 8 A NAT-tal szemben sokféle kifogást jogosultnak érzek, de sem a NAT v édelmét, sem a NAT bírálatát nem tartom ezen írás feladatának.

10 Sokan teszik föl a kérdés, főleg az egyházi iskolában, ott is elsősorban azok, akik nem tanulmányozták át alaposan a dokumentumot. Az embertudományokat szintetizáló embertan szerves részeként hatásosabb lehet az erkölcstan, mint önmagában, amikor is könnyen válhat moralizálássá. Ugyanez áll az önismeretre is, amely önmagában könnyen válhat pszihologizálássá vagy lelkizéssé, valamint a társadalomismeretre is, amely más ember-tanok társaságát nélkülözve könnyen beleeshet a szociologizmus, a szociologizálás vagy az átpolitizálódás bűnébe. A NAT emberismeretébe bele van építve az erkölcstan, kétféleképpen is: 1) mint végighúzódó (meta) szempont, 2) külön fejezetekként is. Arra is lehetőség nyílik, hogy az erre vállalkozó iskolákban - sajátos helyi tantervek alapján - egy erkölcstan irányultság embertan jelenjen meg. 9 Más oldalról, mások azt a kérdezik, egyáltalán tanítható-e az erkölcs, akár az etika, akár az embertan (emberismeret) keretében? "Vajon nem jár-e a pluralizmus, az etnikai ellentétek éleződése, a nacionalizmus túlhajtása által is szükségessé tett tolerancia hirdetése olyan nagymértékű erkölcsi relativizmussal s egyáltalán értékrelativizmussal, hogy le kelljen mondanunk a szavak és a tettek erkölcsi megítéléséről, úgy ahogyan egy ódon, divatjamúlt szemüvegről?", kérdezi G. Lind gondolataitól megihletve Váriné Szilágyi Ibolya 10 A kérdés mögött jól érzékelhető az állítás, amely mellett Heller Ágnes segítségével érvelhetünk, aki Wittgenstein gondolatát is felidézve azt mondja, hogy az erkölcs a jó és rossz közötti különbségétel képessége és a cselekvő felelőssége, vagyis az erkölcs a világ feltétele. 11 Ebből pedig az következik, hogy amennyiben az iskola feladata a világra vonatkozó igaz tudás közvetítése, ebbe feltétlenül beletartoznak a helyes magatartás normái és szabályai. L. Kohlberg a demokratikus társadalomban való aktív és felelős részvétel feltételének tekinti az erkölcsi nevelést. 12 Kérdés, kinek a feladata és hol történjék az erkölcsi nevelés, és amennyiben az iskolában is, milyen formában. Az iskolában az erkölcsi nevelés - egyebek mellett- a következő formákban jelenhet meg: a) az iskola világa, értékrendje, ethosza, 2) a pedagógusok és diákok értékrendje, éthosza, c) az osztályfőnök nevelő tevékenysége, d) a különböző tantárgyak tanítása közben érzékelhető etikai felhangok, e) olyan tárgyakon keresztül, amelyekbe tudatosan be van építve az etika (filozófia, embertan, lelki egészségtan, ökológia stb.), f) önálló tárgyként. Kérdés, melyik forma mennyire jogosult egy plurális társadalom állami iskolájában, amely alkotmányjogi értelemben (és csupán ilyen értelemben!) semleges, vagyis nem engedheti egyetlen értékrend, világnézet vagy erkölcsi rendszer előnyben részesítését a többiek rovására. Sokan azt válaszolják, nem szükséges etikát tanítani, ugyanis éppen elegendő a példa: az iskola ethosza és a tanárok éthosza. Kérdés, hogyan adható át az erkölccsel kapcsolatos ismeret és tudás, hogyan fejleszthetők hatékonyan az erkölcsi képességek. Értékekre, erkölcsösségre senkit sem lehet megtanítani, igazából csak maga az élet és a példa hathat az érték-érzék és az éthosz alakulására. Éppen ezért, amennyiben meggyőződünk arról, hogy valami mégis megtanítható belőle, annál sikeresebb lesz ez a tevékenység, minél inkább hasonlít az erkölcsismeret tanítása az életre. Jó néhány neves filozófus, pszichológus és pedagógus - köztük Piaget, Kohlberg, Goldmann - határozottan állítja, hogy 9 Ehhez jó támpontul szolgálhatnak az ÉKP-iskolák számára kidolgozott erkölcstan részletes tantervek és tantárgy útmutatók. 10 VÁRINÉ SZILÁGYI Ibolya: Az erkölcs a néző és a cselekvő szemszögéből. Bp Scientia Humana 9. l. 11 HELLER Ágnes: Általános etika Bp Cserépfalvi 244 l. 12 VÁRINÉ SZILÁGYI Ibolya: i. m.

11 tanítható az erkölcs, azaz pedagógiai tevékenységgel is befolyásolható az erkölcsi személyiség kialakulása. Heller Á. szerint erkölcsöt tanítani nem más, mint tartalmat adni a jót és a rosszat megkülönböztetni képességünknek (amely mentális képesség, logikus gondolkodás, problémamegoldás, alkalmazó ítélet, képzelőerő, affektus, orientáló érzések, lelkiismeret, odaadás, lelkesedés és szenvedély ötvözete), erkölcsöt tanulni pedig: e tartalmat bensővé tenni. 13 Az erkölcs tanítható, ám sokak számára kérdéses, hogy más tárgyak erkölcsi "felhangjaként" vagy az erkölcs történetén kívül más formában lehetséges-e, ugyanis joggal vetődik fel a kérdés: melyik erkölcsöt tanítsuk, azaz megőrizhető-e a kívánt semlegesség. Azért nem lehet erkölcsöt oktatni iskolában, mondják sokan, mert nincs erkölcs vallás nélkül. A vallás nélküli etika valóban modern találmány, s eddig nem volt olyan széles körre kiterjedő gyakorlata, amely eredményes lett volna. Mi lehetne az az alap, amelyre felépíthető egy olyan tantárgy, amelyet nyugodt lelkiismerettel lehetne ajánlani az állami iskolák különböző világnézetű diákjainak? Heller. 14 szerint az erkölcsfilozófia feltétele, hogy léteznek jó személyek. Az erkölcstan ez esetben a hogyan lehetségesek jó személyek kérdésre keresi a választ. Csakhogy erre a különböző erkölcsfilozófiák különbözőképpen válaszolnak. Ezekből válogassanak diákjaink, vagy lehetséges - mint iskolai tárgy - valamiféle egyetemes, valamiféle konszenzus etika? Keresztény pedagógusok is akadnak szép számmal azok között, akik szerint lehetséges az egyetemes etika, s a katolikusok általában a lex naturálisra, a protestánsok pedig az általános kegyelemre hivatkoznak. 15 Jelenits István azzal érvel, hogy embernek lenni: feladat, és ennek van egyetemes mércéje. Úgy véli, hogy a nem vallási megalapozás nehezebb, de azért lehetséges. Orosz László szerint az egyetemes etika arról szól, hogy mit kell tenni a közösség boldogulása érdekében, kiindulópontja a személyes emberi méltóság. 16 Egyetemes etikát írt Nyíri Tamás főiskolásoknak és egyetemistáknak és Szabó Pál Tivadar középiskolásoknak. 17 Egyetemes etikát tanítanak többfelé a világon "világi etika", "természetes erkölcstan" stb. néven. 18 Tehetik ezt azért is, mert az ember történetiségéből és szabadságából következően a legújabb korban létrejöhettek nem vallási alapú erkölcsi rendszerek is, amelyek - még ha ezek valamiképpen kapcsolódnak is a vallásos etikákhoz - választási lehetőséget jelentenek a valláserkölcsökhöz képest. Melyik embertant? Feltehető a kérdés, hogy világnézeti szempontból mennyire kényes az emberismeret, másképpen: melyik emberkép alapján műveljük az embertant műveljük. Erre a kérdésre hasonló válasz adható, mint az erkölcstannal kapcsolatban az előző fejezetben, az egyetemes erkölcstan lehetőségével érvelve. Az embertan nem annyira emberkép- és világkép-, nem annyira egyéni világnézet-függő, mint az erkölcstan, és nem sokkal kevésbé, mint az irodalom vagy a történelem. Minél magasabb évjáratoknak tanítjuk az embertant, annál inkább lehet jelezni a különböző - és választható - felfogásokat olyan 13 HELLER Ágnes: i. m. 14 HELLER Ágnes: i. m. 15 SZŰCS Ferenc: Lehet-e erkölcsöt tanítani? = Támasz és talpkő (Tanulmányok az erkölcstan tanításához). Bp Kálvin J. Kiadó l. 16 A békéscsabai (1991) és a szolnoki (1993) morálpedagógiai konferenciákon elhangzott előadásaikban. 17 NYÍRI Tamás: Alapvető Etika. Bp. Pázmány Péter Hittudományi Akadémia Levelező Tagozat, l. SZABÓ Pál Tivadar: Erkölcstani vázlatok. Bp IKVA l. 18 HORÁNSZKY Nándor: Erkölcsi nevelés - vallásoktatás - etikaoktatás. = Támasz és talpkő (Tanulmányok az erkölcstan tanításához). Bp Kálvin J. Kiadó l.

12 kérdésekben, mint a test és lélek kapcsolata, mint a szabadság vagy a végesség. Mivel az ember értékelő és értelmező lény, semmiféle emberi tevékenység, így az embertan tanítása sem lehet "értéksemleges", sőt az embertan kitüntetetten olyan műveltségi terület, ahol a semlegesség szinte lehetetlen, de értelmetlen is. Ez persze nem jelentheti azt, hogy az emberismeret tanítása közben előnyben lehetne részesíteni valamelyik eszmerendszert, világnézetet, ideológiát a többiek rovására. Ugyanakkor kitűnő lehetőség nyílik az emberrel kapcsolatos különféle felfogások és nézetek szembesítésére és párbeszédére. Nem csak az állami, de a valamely világkép mellett voksoló iskolák többsége esetében is ez a - mind a NAT-ban szereplő. mind az ÉKP programban szereplő - "konszenzus-embertan" tekinthető jó megoldásnak. Ennek az emberképe a biologikum, pszichologikum, szociologikum és a szellem dimenzióiból összeálló ember. Mindenkinek Lehetőség van arra, hogy világnézete szerint válassza ki magának a megfelelő dimenziókat, s hogy azokat saját elképzelése szerint rangsorolja. Úgy vélem, hogy modern keresztény emberképet felvállaló iskolák számára is jó kiindulópont lehet ez az emberkép. Nyíri tamás annak tartotta, ezért vállalta el az, hogy előszót írjon az Íme, az ember!-hez. Mindezek alapján úgy vélem, az embertannak kitüntetett helye az egyházi iskolákban. Ma még ezek egy része gyanakodva vizslatja az egész NAT-ot, beleértve az "értéksemleges", az "értékközömbös" emberismeretet, másik részük kivár (hátha megbukik a kormány, s vele együtt a NAT is), néhány iskolában azonban elkezdődött az adoptáció, és akad olyan is, ahol eddig is tanították, például Kuslits Kata a fóti ökumenikus iskolában, akinek tanári segédkönyve 19 is jelent meg e tárgyban. És, ha már az egyház is szóba került, megemlítem, hogy egy katolikus pap (Turcsik György) egy állami iskolában tanítja már több éve az embertant Győrzámolyban. 20 Miről is szól az embertan? Nem szeretném megspórolni a kedves olvasóknak a NAT, az érdeklődő kollégáknak pedig a már hivatkozott írások áttanulmányozását, így csak röviden ismertetem a tananyag felépítését, méghozzá az ÉKP-iskolák számára kialakított 7 éves változatában. Az első évfolyamban a tanulók számára elsősorban élményeik, másodsorban ismereteik alapján felvázolódik az ember mint a törzs- és egyedfejlődés "eredménye", mint több dimenziós lény, részletesebben - de nem teoretikus, hanem inkább és pragmatikus megközelítéssel - megismerkednek a testtel és Psziché értelemben vett lélek alapfunkcióival, hogy érzékelünk, érzünk-értékelünk, gondolkodunk és megsejtünk. A következő évfolyamban a szóma--psziché kapcsolat után a psziché--pneuma kapcsolat kerül előtérbe: továbbra is az élmények, a megtapasztalás szintjén, erőteljesebb hangsúllyal belép az etikai nézőpont is. Az ember és önmaga kör a bennünk megszólaló belső hanggal zárul. A hatodik és hetedik évfolyamban bővül a kör: belépnek a társak. A társas kapcsolatban működése közben ismerhetik meg a még csak inkább érzékletesen megjelenített, mint a tudomány segítségével megértett test-lélek-szellem embert, illetve a személyiséget. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve a nagyobb valószínűséggel már megélt kapcsolatok kerülnek előbbre. (Felvetődhet a kérdés, nem korai-e hetedik évfolyamban a nemiség, szerelem és házasság témák. Jogosult a diákok egy részének éretlenségével számolni, mégis indokolt - legalább is a kisebbik rossz elve alapján - a prevenció jegyében ebben az évfolyamban sorra keríteni, ami persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne érettebb fejjel visszatérni erre a témára. Kitűnő alkalom nyílik erre a tizedik évfolyamban a "Szeretet témakörben"!) 19 KUSLITS Kata: Tanítható-e az ember? Bp. Dinaszstioa K l. 20 TURCSIK György: Kultúra (Embertan Győrzámolyban).Iskolakultúra, sz l.

13 A hatodik és hetedik évfolyamban a másik ember képviseli a társadalmat, a nyolcadikban már csoportok, társadalmi alrendszerek, társadalmak és az egész emberi társadalom. A következő két (kilencedik és tizedik) évfolyamban ismét tágul a kör, méghozzá fokozatosan tágul, hiszen a bioszférától a nooszféráig, a természettől a kozmoszig, a legtágasabb immanenciától a transzcendenciáig. Az eddig szempontok az előzőekben még csak fel-felbukkanó filozófiai nézőponttal bővülnek. Ismét előtérbe kerül a személy, de már társas és társadalmi viszonyaival együtt. Elkészült a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyam programja is: az eddigiek áttekintése következik. Egyfelől az eddig csak érzékletesen megjelenített tudományos reflexiót kap, másrészt minden eddiginél erőteljesebben megjelenik az embertudományok metaszintje, a filozófiai /s módjával a teológiai/ antropológia. Nem az eddigiek leltározása és nem ismétlése kerül sorra ebben a két évben, hanem új problémák felvetése, amennyire lehetséges, továbbra is a gyakorlat felől. Az embertan a követelmények mérlegén Az embertan jó esetben egyszerre lehet az általános műveltség, valamint és a világnézeti, erkölcsi, önismereti nevelés, valamint a kapcsolatkultúrára és közéleti szerepre nevelés fontos építőeleme. Segítséget adhat a tanulók magasabb rendű szükségleteinek kialakulásához, tehetségük felismeréséhez, az értékek iránti pozitív viszonyuláshoz, a reális énkép, emberkép, magyarságkép, Európa-kép és világkép kialakításához, a kommunikáció, az alkotás, a vállalkozás, a tolerancia, az empátia és a humánus életvezetés képességének erősítéséhez. Az emberismeret is igyekszik megfelelni a valamennyi tárggyal szemben támasztható azon követelményeknek, amelyek egyfelől a NAT-ban 21, másfelől az ÉKP-ban szerepelnek. 1) hon- és népismeret: emberismeretünk (akár a szubjektumé, akár tudományé nemzeti kultúránkba is belegyökerezik. Amikor a tananyagban a "különböző kultúrákban" kitétel szerepel, akkor legelőször is sajátunkra kell gondolni, a többiek éppen ehhez képes lesznek különbözők. Ez a szempont a legtöbb témánál érvényesíthető, különösképpen a Kapcsolatok, kapcsolódás, a Közösség, társadalom, kultúra témakörökben, igen kézenfekvő olyan résztémák esetében is, mint az Ünnep, a Játék, a Szépség, de a többi téma esetében sem erőltetett megjelenése; 2) kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: mivel az ember európai is, és egyetemes is, ezek a szempontok egészen kézenfekvőek; 3) kommunikációs kultúra: az emberismeret nagyobb részt erről (is) szól, közvetlenül (pl. a Kapcsolatok, kapcsolódás témakör) és közvetetten is; 4) testi és lelki egészség: e tárgynak a neve akár testi-lelki-szellemi egészség és egész-ségtan is lehetne; 5) tanulás: több fejezet közvetlenül is foglalkozik a gondolkodással és megismeréssel, az emberismeret tanulásának segítésekor számos lehetőség adódik magának a tanulásnak a segítésére is, 6) pályaorientáció: kevés ilyen tárgy van, amely ennyiféle emberi szerepet jelenít meg, így bőven adódik lehetőség arra, hogy szó essék az ezekhez kapcsolódó foglalkozásokról és hívatásokról is, 7) tudománytani nézőpont: bár e tárgy egyik legfontosabb üzenete éppen az, hogy az ember végső soron titok, hogy a tudományok rászorulnak a művészet és az intuíció támogatására, ugyanakkor legalább ilyen súllyal arról is szólnak, hogy ebből a titokból éppen az embertudományok segítéségével fejthető meg igen sok minden., mindemellett ez a tárgy legalább fél tucatnyi olyan tudományt hoz közelbe, amelyek a hagyományos tantárgy szerkezetben nem szerepelnek; 8) alkotás: egyfelől közvetlenül is témája az embertannak az alkotó ember, másfelől a tikokból és megfejthetőből ötvözött ember csak az alkotás legkülönfélébb formáival közelíthető meg; 9) történetiség: e tárgy főszereplője történeti lény, s történetéhez tartozik a róla való tudásunk története is. Így tehát nem csak ott kell és lehet érvényesíteni ezt a szempontot, amikor erre ilyen közvetlen 21 Nemzeti alaptanterv. Bp. Művelődési és Közoktatási Minisztérium, l.

14 utalások vannak, mint "különböző kultúrákban", "hagyományok", hanem minden egyes résztémában; 10) önművelés: az emberismeret tanulásának egyik fő célja az önműveléssel egybekötött öngyógyítás 22 és önismeret; 11) én-kép: az előbbi eredménye ennek pontosítása, mélyítése, 12) matematizáció: ami az egyik dimenziójában titok és transzcendens, a másikban eléggé pontosan mérhető, modellezhető, matematikai-logikai műveletekben kifejezhető, statisztikai számításokkal valószínűsíthető; 13) térbeliség: már a rendre visszatérő és máshol is értelmezhető "különböző kultúrákban" is utal a térbeliségre, másfelől a szociológia aspektus mindig egyben társadalmi tereket is jelöl; 14) érték: az ember értékelő lény, egyetlen viszonylata sem "értéksemleges"; a leíró embertudományok mellet az emberismeret tudatosan "felvállal" normatívokat is, pl. az etikát; 15) gyermeki jogok: legalább háromféleképpen kell számolni a gyermeki jogokkal. a) tételesen is szó esik róla, b) a jó minőségű emberismeret szolgáltatását követelni gyermeki jog, c) úgy kell ennek a tárgynak a tanulását segítni, hogy semmiképpen se sértsen olyan gyermeki jogokat mint például a szemérmesség vagy a titok tiszteletben tartása; 16) alkalmazás: nincs olyan fejezete az emberismeretnek, mely ne lenne önmagunkon vagy társas kapcsolatainkban valamiképpen alkalmazható. Ki taníthatja? Ha nem az egyes ember-tanokra, hanem a szintetizáló embertanra gondolunk, az felelhetnénk: szinte senki. Ki lenne alkalmas arra, hogy egyszerre tartsa kezében, mondjuk, a biológia, pszichológia, szociológia, etika és filozófia gyeplőit? És még csak nem is arra gondolok, hogy ennyiféle diplomával kell rendelkeznie annak, aki az embertan tanítására vállalkozik, de mindenféle valamiféle metaszintről kellene látnia az embert, jó lenne ha kéthárom-négy ember-tanból alapozó, egyből pedig alapos ismeretei lennének. Az embertan jövője tehát a pedagógusképzés kezében van. Amíg a megújult pedagógusképzés eredményeképpen embertan tanítására alkalmas pedagógusok jönnek le a "futószalagról", szükséghelyzet áll fenn, s ebben a helyzetben - amikor nem lehet jó és nagyobb jó között választani - a kisebbik rossz elve lép működésbe. Így a "Ki taníthatja?" kérdésre ma az lehet a helyes válasz, hogy bárki, aki a) érdeklődik a téma iránt, b) aki rendelkezik pedagógiai alkalmassággal és tapasztalattal, c) akinek van elég bátorsága, d) aki hajlandó némi időt szánni embertani ismeretei bővítésére. Ez pedig lehet bármilyen szakos tanár és bárki más, aki megfelel a felsorolt minimál-kritériumoknak. Az emberismeret éppen az a tárgy, amely jól tanítható csapatban, amelyben részt vehetnek alkalmi segítők is: pszichiáter, pszichoszomatikus szemléletű orvos, lelkész, hitoktató, természetgyógyász, szociológus, akár fizetett szakemberként, akár barátságból. Jó lenne, ha minden osztályfőnök bekapcsolódna valamiképpen az embertanba, akkor is, ha vannak a tantestületben embertan szakemberek. Bármilyen tematika álljon is össze, elképzelhetetlen, hogy ne találna magának több testhezálló témát a bármilyen szakos osztályfőnök, hogy arról elbeszélgessen tanítványaival. A lehetséges jó megoldások egyikének gondolom azt, ha lenne az iskolában egy (vagy akár több) "embertan felelős", aki egy-két-három féléven keresztül, amíg rákészül feladatára, jelentősebb órakedvezményt kapna. Tanítaná is az embertant, de inkább dramaturgja vagy rendezője lenne ennek a tárgynak: összegyűjtené a forrásokat, a tanítási tapasztalatokat, az oktatási segédleteket, elkészítené a "szereposztást", összeállítaná a "csapatokat". Az emberismeretet tanítóktól tanítványaik talán (főleg az első időben) gyakrabban fogják hallani azt, hogy "ezt nem tudom, meg kell kérdeznem", "ennek utána kell néznem", "majd megkérem X.Y. "lógust, hogy jöjjön el, s beszélgessen veletek erről". Egy ilyen tanárnak azonban legalább akkora, de gyanítom, inkább nagyobb vagy sokkal nagyobb a becsülete, mint a mindent tudóknak. 22 Ahogyan ezt Hegel érti.

15 Mire épül és mit épít? Ha nem is értéksemleges az emberismeret, nem is sugall egyfajta értékrendet, ugyanakkor segítheti fontos értékek mérlegelve elfogadását, bensővé tételét, vagy legalább is pozitív beállítódás kialakulását. Olyan értékek ezek, amelyekkel kapcsolatban eléggé erős konszenzus alakult ki különböző világnézetű társadalomtudományi szakemberek és pedagógusok körében 23 : Egység (kapcsolat): önmagammal, a társakkal, a társadalommal, a természettel és a transzcendenssel /a szenttel/; megismerésük, értelmezésük, esetleg átélésük, befogadásuk és felvállalásuk 24 Szabadság: függetlenség, önállóság, a választás és a döntés szabadsága Tudás: megismerés, tudatosság, nyitottság, rugalmasság, kíváncsiság, igazságkeresés, kritikai szellem Erkölcsiség: igazságosság, becsületesség, etikai szilárdság,, a jóra törekvés) Életkedv: természetesség, egészség, érzékelés, öröm Munka: a feladattudat, alkotás, funkcionalitás, szakértelem, vállalkozás, igényesség, kreativitás Szeretet: emberség, önzetlenség, közösség, szolidaritás, udvariasság, kedvesség, segítőkészség, áldozatkészség, tolerancia, empátia, felelősségérzet Szépség: harmónia, rend, művészet. Ami pedig a fejlesztendő személyiség-jegyeket illeti A) az ember és önmaga viszonylatában a következők fejlesztését segítheti ez tárgy 25 : a) fiziológiai és pszichikus kihívások esetén eredményes alkalmazkodást biztosító szilárd szokások, b) az ösztönimpulzusok örömteljes, szorongásmentes kielégítésére való képesség, c) problémára hangoltság, d) a személyiség egyes alrendszereinek egymástól független működtetésének képessége, e) reális önismeret és önértékelés, identitás önbizalom és helyes önszeretet, f) jól szabályozott motívum- és önkontroll, higgadtság, g) kreativitás, rögtönző készség, h) következesség, rendszeresség, i) erős akarat, kitartás. B) Az ember társas és társadalmi viszonylataiban: a) szociális helyzetekben eredményes alkalmazkodást biztosító szilárd szokások, b) a közösség normáinak bensővé tétele, c) kezdeményező képesség, produktivitás, d) intimitásra, vagyis mély, de megválasztott társas kapcsolatra való alkalmasság, e) szociális érzület, a közjóval való azonosulás, szolidaritás, segítőkészség, f) demokratikus attitűd, g) a család értékeinek felismerése, h) felelősségtudat, kötelességtudat, i) udvariasság, lovagiasság, önzetlenség, szolgálat, áldozatkészség, j) türelmesség, készség a másság el- és befogadására, k) őszinteség, becsületesség C) Az ember és a világ kapcsolatában: a) otthonosság az időben, honnan-hová szemlélet, b) életigenlés, az emberi élet megbecsülése, természetszeretet, a környezet védelme, c) állandó készség befogadásra és az élmények friss értékelése és értékelése, d) holisztikus szemlélet, e) nyitottság a végtelen horizontok felé. D) Valamennyi viszonylatban: a) motívumok, viselkedés- és szerepminták változatos és differenciált készlete, ezek összhangja, b) sokoldalú érdeklődés és tevékenység, c) 23 A nemzeti alaptanterv munkálatai közben (még 1990-ben) az Ember és társadalomtudományok munkabizottság igencsak különböző szakképzettségű, világnézetű, értékrendű, politikai beállítottságú és mentalitású tagjai a következő értékekben állapodtak meg mind mindannyiuk számára elfogadhatókban: egység, szabadság, tudás, erkölcs, szeretet, élet, munka, szépség. Ez képezte érték-alapját olyan műveltségi területek kidolgozásának, mint önismeret, társadalomismeret, vallásismeret, erkölcsismeret. 24 Egy nem vallásos egyén esetében azt jelenti, szembesül, reflektál, álláspontot alakít ki. 25 Félkövér betükkel a Nemzeti Alaptantervben is szereplők.

16 realitásérzék, helyes valóságészlelés, bátorság az ismeretlennel szemben, d) jól működő, nem félelemkondicionált, hanem az énképhez igazodó lelkiismeret, e) frusztráció-tűrés, f) a konvencióktól, a divatoktól, a közcsodálat tárgyaitól, a környezeti hatásoktól való függetlenedni képesség, g) belső szabadság, h) etikai biztonság, lelkiismeretesség, i) humorérzék, jó kedély, a valóság derűs interpretációíja, j) alázatosság, szerénység Milyen tevékenységekkel? Az emberismeret sajátos jellegéből következik, hogy egy-egy ismerethez általában többféle adekvát tanulási tevékenység sorolható. A többi tárgyhoz képest az emberismeret többféleképpen is sajátos. Mivel tárgya, az ember végül is titok, vagy ha tetszik, nagyonnagyon bonyolult, és ezért a többi tudományhoz képest részben még fiatal, de már jelentős eredményeket is felmutató embertudományok erőfeszítései ellenére is az emberről még mindig eléggé keveset tudunk. Éppen ezért az episztemikus tudásunk mellett tetemes a doxa jellegű, a törvényszerűség mellett a hipotézis, a többé-kevéssé megalapozott vélekedés, komoly szerepet kapnak az élmények, megsejtések és érzések, az embertudományok tudásanyaga mellett fontos szerepet kap a mítoszok emberképe és a művészet érzékletes megjelenítése, ez utóbbi akár a realisztikus ábrázolás, akár a metaforikus mesélés formájában. A tematikus tananyag ezért legalább annyira tartalmaz megismerendőt (köztük sok-sok aligha teljesen megismerhetőt), mint ismeretet, következésképpen a tevékenységek gyakran nem annyira ismeretekre mint inkább élményekre épülnek, s egy élménybeszámoló ugyanannyira adekvát tevékenység lehet, mint egy tényfeltárás vagy logikai levezetés, s a szerepjáték ugyanolyan adekvát tevékenység lehet, mint a szociológiai vagy lélektani kísérlet. A másik sajátosság az, hogy egy-egy ismeretkör vagy ismeret rendre többféle embertudomány nézőpont megvilágításába kerül, ami természetesen több féle "világítóeszközt", vagyis tevékenységet jelent. Az érzékelési-észlelési, értékelő és a kognitív (általánosítás, meghatározás, következtetés, elemzés, összegezés, rész-egész és ok-okozati kapcsolatos megtalálása, lehetőségek, valószínűségek és törvényszerűségek megállapítása) tevékenységeken) kívül - ezek ugyanis valamilyen mértékben valamennyihez kapcsolódnak - az emberismeret tanulása a következő operatív tevékenységekben valósulhat meg: 26 a--mesehallgatás /4-6./, filmnézés, olvasás /4-10./ b--magyarázathallgatás és jegyzetelés /4-10/ c--beszélgetés (szabad asszociációk /4-10./, vélemények felszínre hozása és ütköztetése /6-10./, hipotézisek cáfolata és bizonyítása /8-10./) d--szövegek megbeszélése és elemzése /4-10./ e--játékok, szerepjátékok, szociodrámák /4-10./ f--könyvtári kutatás, referálás, bibliográfia készítés /4-10./ g--vizuális megjelenítése /4-10./ h--elmélkedés /6-10./ i--napló (munka-, olvasmány-, esemény- belső történés napló) vezetése /6-10./ j--sajtófigyelés /6-10./ k--írásművek készítése (jegyzet, ismertetés, összegezés, tanulmány, esszé) /6-10./ l--tanulói előadás /6-10./ m--kiállítások rendezése /6-10./ n--akadályozottak, segítségre szorulók, szenvedők meglátogatása és megsegítése /6-10./ o--önmaguk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése /6-10./ 26 A legfontosabbak kurzivval jelezve, zárójelben azoknak az évfolyamoknak a megjelölése, ahol leginkább alkalmazható.

17 p--cselekvési program készítése (saját maga, társai, környezete és a társadalom számára) /8-10./ r--meditáció, szemlélődés /8-10./ s--művészi alkotás létrehozása az adott témakörben (vizuális ábrázolás, irodalmi mű, film, fotó, happening) /8-10./ t--megismerkedés és interjú szakemberekkel /8-10./ u--kutatás (a) adatok, biológiai, pszichológiai és szociológiai tények összegyűjtése, rendezése és elemzése, b) kísérletek c) irodalmi és filmi nyelven pszichográfia és szociográfia készítése /8-10./ Nem minden tevékenység teljesíthető oly módon, hogy eredménye olyan objektiváció legyen, amely osztályzatokkal értékelhető. Egy emberről szóló műalkotás befogadása, átélése kétségkívül komoly teljesítmény lehet, amit azonban nem ad vissza az élmény szavakba öntése. Még inkább áll ez az elmélkedésre és a meditálásra. Míg azonban az elmélkedés - mert elgondolkodás, átgondolás - valamiképpen szavakba önthető, a meditálás, a szemlélődés 27, ha jól csináljuk, nem. Márpedig ezt is érdemes megtanulni, hiszen az ember ontológiai mélységeibe, és transzcendens magasságaiba vezető utak közül talán éppen ezek a legmesszebbre vivők. Mivel az ember ismeret nem csak egzakt ismeret, látszik célravezetőnek csupán "osztályozható" tevékenységeket alkalmazni, mert ez esetben dimenziót veszíthet a végső soron "teljesíthetetlen" ember. A követelményekről, az értékelésről és a módszerekről a hivatkozott művekből tájékozódhat az ez olvasó, miként az eddigi tanítási-tanulási tapasztalatokról is. Befejezésül hadd idézzek föl egy másik kiállítást is: Örkény István Magyar Pantheon című novellájában az éppen zárva tartó múzeum portása - eleget téve a pestre kiránduló vidéki gimnazisták óhajának - az éppen üresen kongó csarnokban megrendezi a Hubauer Sándor Emlékkiállítást: a tárlókba saját dolgait téve bemutat egy magyar átlagembert, a maga átlagos és rendkívüli rekvizitumaival és vágyaival. Hazatérve a lányok dolgozatot írnak "Mit láttam a budapesti tanulmányi kiránduláson?" címmel. Örkény így fejezi be a novellát. "Az ifjúságot csak látványos dolgok lelkesítik: oldalakat írnak a Mátyás-templomról, egy önkiszolgáló büféről, az Országzászlóról... A Hubauer Sándor Emlékkiállításról alig valamit. Ilyenek ezek a mai fiatalok." Bízva az embertan fokozatos meghonosodásában abban reménykedem, hogy akár már a közeljövőben is sokaknal jelent majd igazi szenzációt egy ilyen kiállítás, vagyis hát maga az ember, aki olyan, mint minden ember, aki olyan mint sokan mások, és aki senki máshoz sem hasonlít, mert egyedi, mert titok, s ha nem is fejthető meg, de legalább megsejthető, és - Karinthy Frigyessel szólva - "mert nem mondható el senkinek, elmondható mindenkinek". Kezdőknek és haladóknak egyaránt K. Kamarás istván: fedőneve: olvasótárbor Kamarás István: Fedőneve: olvasótábor (in: Új Pedagógiai Szemle, ben indult az olvasótábori mozgalom, amely az iskolai oktatáshoz kapcsolódva, azt kiegészítve az ifjúság különböző rétegeinek és korosztályainak olvasóvá nevelését kívánta előkészíteni. Főleg a nyári szünetben tartottak irodalmi, művészeti, közéleti táborokat. (Az olvasótábori mozgalom meghirdette az iskolák pedagógiai működésének kritikáját is, a társadalmi és a pedagógiai demokrácia iskolájaként határozta meg 27 Nem az észt kikapcsoló extatikus elragadtatás vagy révület, hanem az az állapot, amikor az ember egészével és közvetítő és egyben korlátózó érzések és kategóriák nélkül közvetlen kapcsolatba kerül a személődés tárgyával, mint ez történik a keleti meditációban, a keresztény szemlél,ődésben vagy a M. Buber által leírt ÉN--Te kapcsolatban.

18 önmagát. Szervezési formái és eljárásai az olvasótáborok közösségi autonómiáinak kialakítása, a neveltek és nevelőik közötti viszonyok új, az iskolaiétól eltérő minőségének működtetése az olvasóvá nevelést komplex pedagógiai rendszer keretei közé helyezték.) Mindez már a múlté. Az olvasómozgalmak, legalábbis különféle központokból indítva, elvesztették aktualitásukat. Csoma Gyula és Lada László írják Az olvasás éve és a funkcionális analfabétizmus című fontos és izgalams írásukban. Ez a bekezdés ugyan nem érinti írásuk lényegét, mégis érdemes pontosítani, már csak azért is, mert ebben az évbe 30 éves a még ma is élő (pontosabban: még életben lévő) olvasótábori mozgalom. Az olvasótábor valóban mozgalom volt, méghozzá igazi (alulról kezdeményezett, alulról építkező, elég komoly mértékű függetlenséget kivívó és élvező, az akkoriban még aligalig jelenlévő civil társadalmat képviselő) mozgalom. Ami viszont lényegét érinti, célja nem az olvasóvá nevelés volt, ugyanis az olvasás az olvasótáborban nem cél volt, hanem az eszközök és a következmények egyike. Legalább félévenként tegezve megszólít és nyakamba borul (a sorrend lehet fordított is) egy-egy már nem is olyan nagyon fiatal férfi vagy nő, majd döbbenten kérdi: Hát nem ismersz meg? Én vagyok a Marika (Jutka, Pista, Laci stb.) az olvasótáborból? Eközben egy egész világ omlik össze bennük, joggal, hiszem el nem tudják képzelni, hogyan lehetséges az, hogy nem emlékszem rájuk, egykori csoportvezetőjük pedig évvel ezelőtt olyan napot töltöttünk együtt (elsősorban bensőséges beszélgetéssel) amelyek meghatározó (vagy éppen életükben a legnagyobb) élményt jelentettek számukra. Ők persze nem gondolnak arra, hogy húsz olvasótáborban vezettem (az esetek nagyobb részében a tábor irányítása mellett) csoportot, és 19 Marikára, 17 Pistára, 5 Arankára, de még Rolandból is kettőre kellene emlékeznem. Ha megmondják vezetéknevűket, s olvasótáboruk évét, legtöbbször akkori arcuk, egy-két gesztusuk és megnyilatkozásuk is felrémlik. Eszembe jut: ez a Marika az a Marika, aki kérdésemre, hogy Ki imád tücsökhegedűt? a kérdést fogadó döbbent csendben halkan azt felelte, hogy Ha szabadna, akkor majd én. Eszembe jut, hogy ez a Pista az a Pista, aki az első napon készített én-fényképen ilyennek láttatta magát: Ki vagyok? Ember. Hímnemű. Gondolkodó lény. Furcsa szerzet. Hirtelen haragú. Mi vagyok? Tanuló. Különc. Istencsapás. Könyvmoly. Makacs. Ők akkor (a hetvenes évek második felében) még éves szakmunkástanulók voltak, bakonyoszlopi olvasótáborunk tagjai. A nyolcvanas évektől már éves Marikák és Pisták vettek részt a kultúraközvetítőknek rendezett (és a hatalmi szervek által finoman szólva feszülten figyelt) olvasótáborainkban. Abban a táborban, amelyben az a Marika felvállalta a tücsökhegedűt, hökkentéssel (vagyis meghökkentve elgondolkodtató happeningekkel) kezdődött mindegyik nap. A portyanap keretében nagy izgalommal fedezték fel a környező bakonyi falvakat, melyek éppen azokhoz voltak hasonlók, ahol ők éltek, amelyekben azonban addig semmi érdekeset nem vettek észre. Ebben a táborban három féle rögeszmekör is működött: Csomor Lajos és Kocsi Márta a múltjárás és formálás jegyében népi iparművészeti műhelyükbe invitálták a szépreményűeket, Meszléry Celesztin gépészmérnök a technika és a gondolkodás jegyében vezetett rögeszmekört, jómagam pedig az alakítás és értelmezés jegyében. Volt még tájékozódási futóverseny, Sípoló macskakő (egy akkoriban nagy vihart kavaró Gazdag Gyula-film) és volt Jézus Krisztus Szupersztár (akkoriban még tiltott gyümölcs). Mindezeket ne feledjük, ez még a hetvenes évek második felében történt! azonnal és folyamatosan jelentette

19 házigazdánk (a megyei KISZ-bizottság vezetőképzőjének gondnoka) a megyei KISZtitkárnak, aki pedig ezeket csokorba gyűjtve összegező jelentés írt pártközpontnak. (A jelentések többsége immár a puhuló diktatúra idején döglött aknaként tárolódott, a következmény legrosszabb esetben is a táborvezetővel történt elbeszélgetés volt.) A legfontosabb és nem csak ebben a táborban, hanem az összesben a napi legalább 3-4 órás kiscsoportos beszélgetés volt, amely élmények, értékek (kiemelten is a szabadság, alkotás, szeretet, szerelem), életcélok, konfliktusok, világképek, életmodellek körül forogtak. Híres és karizmatikus emberek is megfordultak vendégeink között például Balogh Zoltán, Bojtár Endre, Csákó Mihály, Kósa László, Mesterházi Márton, Táncos Gábor, Vargha Balázs, Váncsa István, Vekerdy László, Zombori Ottó és Jan Sand Pozsonyból, akik szerepeltek vagy felléptek, hanem beléptek, beleépültek táborunkba. Mindez azonban ismétlem csak kiegészítette a nagy beszélgetéseket, amelyeket az ezekre egy egész éven keresztül készülő munkatársaimmal vezettünk. Joggal kérdezheti a beavatatlan olvasó, hogy ez mitől olvasó ez a tábor? Nos, a puhuló diktatúra idején az Olvasó Népért Mozgalom ernyője alatt, a politikai hatalom néhány tisztességes vezető embere által is támogatva olvasótábor fedőnévvel működhetett ez az aczéli minősítés szerint tűrt kategóriába sorolt sajátos közművelődési forma, amelyet a nyolcvanas évek második felében az egyik könyvtárosoknak rendezett olvasótáborunkba Deme Tamás találóan lelkierőműnek nevezett el. Valóban, az olvasótábor leginkább még talán az előbb illegális később féllegális katolikus bázisközösségi mozgalom táboraihoz hasonlított, melyek a pihenés-szórakozás, a tanulás és a lelkigyakorlat kreatív és igen hatásos ötvözetei voltak. A kétféle tábort azonban nem csak legalitásuk fokozata, valamint vallásos és polgári pluralista jellege különböztette meg, hanem az is, hogy amazokat főképpen középosztálybeli városi gyerekeknek és fiataloknak szervezték bátor és kiváló keresztény klerikusok és laikusok, a mi táborainkat pedig kifejezetten hátrányos helyzetű, zömmel falusi fiataloknak találtuk ki. A nyolcvanas éveke elejétől pedig nem csupán az ifjúság különböző rétegeinek és korosztályainak (mint Csomáék írják), hanem, hogy legyen utánpótlás táborszervezőkben és csoportvezetőkben továbbképzés helyett és gyanánt felnőtt kultúraközvetítőknek népművelőknek, könyvtárosoknak, könyvterjesztőknek és pedagógusoknak is szerveztünk táborokat. És részt vehettek olvasótáborban munkásszállások élő fizikai munkások, valamint mezőgazdaságban dolgozó szakmunkások lés szakértelmiségiek is. A hetvenes évek elején indult ez a mozgalom, amely a körülményekhez képest igen jelentős autónómiát vívott ki magának, olyannyira, hogy a központi támogatást maguk a mozgalom vezetői (zömmel a legjobb olvasótáborok vezetői) osztották szét a pályázó táborok (számuk a mozgalom csúcsán, a nyolcvanas évek elején-közepén száz felett volt) között. Az olvasótábori kiáltványt, mely már a nyolcvanas évek elejél leleplezte a fedőnevet is ez a grémium fogalmazta meg, meglehetősen nehéz helyzetbe hozta az Olvasó Népért Mozgalmat felvállaló Hazafias Népfront reszortosait, hiszen egyértelműen kijelentette, hogy az olvasóvá nevelés címen futó viselő mozgalomban az olvasás nem cél, hanem eszköz az önismerethez, az értékrend, a világkép és világnézet alakításához. És az értékrend, a világnézet elől elmaradt akkor szokásos marxista vagy szocialista jelző. Mi is volt az olvasótábor? Nem irodalmi, művészeti, közéleti táborok, mint Csoma és Lada Írják. Egyfelől kétségkívül rendszerziláló művelődési alternatíva. Igazi magyar

20 találmány. Lényegét rettenetesen nehéz volt, és még ma sem sokkal könnyebb elmagyarázni. Főleg a külföldieknek. Amikor lager csitatyelej -nek fordítottam, jóérzésű orosz barátaim előbb összerezzentek a láger hallatán, majd szigorúan magyarázatot követeltek, s magyarázatomat kétkedő fejcsóválással hallgatták. Nem jártam sokkal jobban a reading camp -pel sem. A reading workshop -ot már érteni vélték, de amikor arra kértem őket, hogy a reading -et felejtsék el, mert az olvasás csak fedőnév volt, ők is hüledezve néztek rám. Másfelől az olvasótábor kétségkívül pedagógiai alternatíva is volt. Ez a pedagógiai elgondolás (és gyakorlat) szembeállt a porosz-szocialista-paternalista pedagógiával, mely sokféle számunkra fontos értéket és módszert kizárt magából. Rokonszenvezett a gyermekközpontú reformpedagógiával, de nem követte rousseuaizmusában, az értékközvetítés és erkölcsi nevelés tagadásában és szélsőségesen antipedagógiai felfogásában. Azt már jól tudják Csomáék, hogy az olvasótábori mozgalom meghirdette az iskolák pedagógiai működésének kritikáját is, a társadalmi és a pedagógiai demokrácia»iskolájaként«határozta meg önmagát, az olvasótáborok szervezési formái és eljárásai az olvasótáborok közösségi autonómiáinak kialakítása, a neveltek és nevelőik közötti viszonyok új, az iskolaiétól eltérő minőségének működtetése azonban nem elsődlegesen nem az olvasóvá nevelést szolgálták (noha ezt is kedvezően befolyásolhatták), hanem a résztvevők személyiségét oly módon, hogy az uralkodó ideológiától eltérő perspektivákkal és horizontokkal is motiválták a résztvevő személyiségét, ingerelve, ébresztgetve bennük a homo ludens, a homo aetsheticus és a homo religiosus mellett a homo publicust és a homo politicust is. Az olvasótábor izgalmas felfedezőutat és az egész szemszögéből való rálátást és biztosított a szélesebb és hivatalos ideológia által kínálthoz képest több dimenziós világra. Animálta és katalizálta a táborban résztvevő fiatalok mi Bakonyoszlopon szépreményűeknek nevezetük őket önépítkezését, én-képének, világképének, magyarság- és Európa-képének, értékrendjének és éthoszának alakítását Az értékközvetítést dialógus formájában történt, és ha jól sikerült, igazi happening, vagyis katartikus történés jött létre. Vallásos terminussal élve: a résztvevők a találkozás szentségében részesülhettek. Rendkívül fontos eleme és értéke ennek a mozgalomnak, hogy mind a vezérkarában, mind az egyes táborok stábjaiban különböző világnézetű, politikai felfogású, ízlésű, érdeklődésű és mentalitású értelmiségiek találták meg a legkisebb közös többszöröst és a legnagyobb közös osztót, és a szereplést félreszorítva az adásra összpontosítottak. Rólad szól, érted, veled : ez volt egyik táborunk jelszava, de akármelyik olvasótáboré lehetett volna, hiszen legfontosabb célunk az volt, hogy fiatalabb barátaink személyiségének formálásában segédkezzünk. Bár csak eszközként szerepeltek az énépítés, a világképformálás, az értékrend alakítás szolgálatában, azért az olvasás, az irodalom és a többi művészeti ág sem járt rosszul, hiszen ez egyáltalán nem jelentéktelen mellékszerep. Az ember ugyanis mindig valamihez, valami helyett vagy valami ellen olvas. Az olvasás mindig válasz valamire, valami hiányra, kérdésre, mozgatóra. Ezt az inspiráló, olvasást provokáló valamit szolgáltatta olykor elementáris erővel és hatásfokkal az olvasótábor. Olvasótáborainkban a többnyire folyékonyan olvasni sem képes szakmunkástanulók körében értéke és hitele lett Adynak, József Attilának, Kosztolányinak, Örkénynek, Sántának, Goethének, mert nem kötelező vagy melegen ajánlott olvasmányként bukkantak föl műveik, soraik, hanem válaszként egy-egy általuk

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést.

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést. Bevezető Bevezető Kedves Kollégák! Egy olyan új tantárgyat vezetünk be a magyar oktatás rendszerébe, ami csak szerkezetében és elnevezésében új. Hiszen a közel másfél évtizeddel ezelőtt bevezetett etika

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 624 EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7. ÉVFOLYAM

EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 624 EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7. ÉVFOLYAM EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 624 EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7. ÉVFOLYAM EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 625 CÉLOK ÉS FELADATOK A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk

Részletesebben

Kamarás István: Emberismeret (az ember tanítását szolgáló magyarországi pedagógiai innováció)

Kamarás István: Emberismeret (az ember tanítását szolgáló magyarországi pedagógiai innováció) 1 Kamarás István: Emberismeret (az ember tanítását szolgáló magyarországi pedagógiai innováció) 1. Világunk emberkép-kínálata és a mi emberképünk 1.1. Az ember egyéb, mint Nem csak a reklámokból, a politikai

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki óra az emberi élet olyan területeivel foglalkozik, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, konfliktusmegoldás, környezettudatos

Részletesebben

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Az intézményben a szakos ellátottság teljes körű. A Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek és

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

Sakk logika Jó gyakorlat

Sakk logika Jó gyakorlat Sakk logika Jó gyakorlat a telki Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában A sakk-logika oktatása a Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában 2001 Megnyílik

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

A három nap időbeosztása: 2015. május 29., péntek: 14.00-18.00 2015. május 30., szombat: 9.00-18.00 2015. május 31., vasárnap: 8.30-15.00.

A három nap időbeosztása: 2015. május 29., péntek: 14.00-18.00 2015. május 30., szombat: 9.00-18.00 2015. május 31., vasárnap: 8.30-15.00. Kedves Művészeti Tárló Közhasznú Egyesület! "Egymás terhét hordozzátok..." Gyerekek és fiatalok egyéni és csoportos fejlesztése bibliai keretű élménypedagógiai foglalkozáson keresztül A Kalandok és Álmok

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Miskolci Magister Gimnázium OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 2013/2014-es tanév 11. osztály Készítette : Berecz Mária OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV Az osztályfőnöki órák tematikája illeszkedik iskolánk nevelési koncepciójába

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

Docimológia a bioetika oktatásban

Docimológia a bioetika oktatásban Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR:

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Települési adottságok, helyi igények felmérése (mérlegelés). Tantestületi döntés. Felkészülés, elıkészítés.

Részletesebben

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR tanítási drámaprogram 2010 a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja A Drámafutár elnevezésű program tanítási drámafoglalkozásokat

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével A bennem rejlő vezető Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével Mit jelent a vezetés? A vezetés azt jelenti, hogy olyan világosan kommunikáljuk

Részletesebben

A SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE AZ ERKÖLCSI NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN

A SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE AZ ERKÖLCSI NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 A SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE AZ ERKÖLCSI NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN CZIKE

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam Az iskolai közélet megújítása Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 12. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője: Zsigovits Gabriella Címlapkép:

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

OM: 035249. Készült: A 2011.évi köznevelési törvény szerint

OM: 035249. Készült: A 2011.évi köznevelési törvény szerint Szerb Antal Gimnázium Az iskola székhelye: 1164 Budapest, Batthyány Ilona utca 12. Az iskola postacíme: ugyanaz. (telefonszáma: 400-1814, 400-1662, 401-0550; fax: 401-0549) OM: 035249 Készült: A 2011.évi

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

A projekt szakmai megvalósítása

A projekt szakmai megvalósítása TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0010 pályázat Az új típusú szakképzés bevezetése a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolában A projekt szakmai megvalósítása 1.Együttműködés partnerszervezetekkel

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY pedagógiai szakmai szolgáltatás OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail: prizmaegymi@prizmaegymi.hu

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

Különös közzétételi lista:

Különös közzétételi lista: Különös közzétételi lista: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. Nevelő oktató munkát segítők száma, szakképzettsége 3. Iskolai

Részletesebben

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY erkölcstan illetve hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó rendelkezései

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Nézz szembe a valósággal! Elérhető célok A köznevelési rendszer Erőforrásai

Részletesebben

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge 9/A 1. Milyen elvárásai vannak iskolánkkal kapcsolatban? Kérjük, állítson fel fontossági sorrendet az 1-5 skála felhasználásával. Vigyázzon arra, hogy az 1. és 2. helyre maximum két területet jelölhet!

Részletesebben

Budapest, 2013. október 25.

Budapest, 2013. október 25. Budapest, 2013. október 25. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI Az előadás tematikája A pedagógus portfólió, munkaportfólió Elkészítése elkerülhetetlen A minősítésben betöltött szerepe Hogyan készítsük

Részletesebben

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a pedagógus szemével Horváth Ágnes Alapismereti és Szakmódszertani Tanszék, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Vázlat Kulcsszavak: ifjúságsegítő, tudományág,

Részletesebben

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT Pedagógiai program módosítása Helyi tanterv 63. oldal 1. 2. 64.oldal 3. Az alábbiakkal egészül ki ( kiegészítés aláhúzással különül el ) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói

Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói Szakszolgálati feladatellátásunk a számadatok tükrében Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

A Kézműves munkaközösség. 2014/2015 nevelési évre szóló munkaterve. Mottónk: Összejönni - jó kezdés. Együtt maradni - haladás.

A Kézműves munkaközösség. 2014/2015 nevelési évre szóló munkaterve. Mottónk: Összejönni - jó kezdés. Együtt maradni - haladás. A Kézműves munkaközösség 2014/2015 nevelési évre szóló munkaterve Mottónk: Összejönni - jó kezdés Együtt maradni - haladás. Együtt is dolgozni - siker. - Henry Ford - 2014 08 29.-én az érdeklődő kolleganők

Részletesebben

Felvételi tájékoztató

Felvételi tájékoztató Felvételi tájékoztató Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium (OM azonosító: 035282) Györgyi Albert) Az iskola dolga, hogy megtanítsa vélünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2016/2017-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2016/2017-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2016/2017-es tanévre 2 Beköszöntő helyett Választani mindig nehéz, hiszen a döntéssel, miközben új utak nyílnak, mások lezárulnak. Különösen nehéz ismeretek hiányában felelősségteljesen

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES Tolerancia Workshop YFU Szervezetünk, a Youth For Understanding (YFU) egy nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1951 óta

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1.A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség Tantárgyfelosztás 1. tanító,

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Levelező tagozat

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Levelező tagozat I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés Levelező tagozat I. félév: II. félév: III.

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben