Biológia 10. osztály

Átírás

1 Biológia 10. osztály 1 Biológia 10. osztály Tartalom 1. A papucsállatka sejtszervecskéinek mikroszkópos vizsgálata A papucsállatka táplálkozása A papucsállatka lüktető űröcskéinek működése Taxisok vizsgálata Csalánozók - közönséges hidra szervezetének és életmódjának vizsgálata Laposférgek - tejfehér planária vizsgálata Gyűrűsférgek - földigiliszta vizsgálata Halak keringésének megfigyelése Halak légzésének megfigyelése különböző hőmérsékletű vízben Halak belső szerveinek vizsgálata Madarak belső szerveinek vizsgálata - házityúk tápcsatornája Madarak belső szerveinek vizsgálata - házityúk szíve, légzőszervrendszere, húgyivarszervei Emlősök légzőszervrendszerének a vizsgálata Szerző: Dávidné Varga Gabriella Lektorálta: Dr. Farkas Sándor egyetemi docens A kísérleteket elvégezték: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely laboránsok Készült a TÁMOP / A természettudományos oktatás módszertanának és eszközparkjának megújítása Kaposváron című pályázat keretében Felelős kiadó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A tananyagot a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízása alapján a Kaposvári Városfejlesztési Nonprofit Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László laborvezető, Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár A fényképeket készítette: Szellő Gábor és Tamás István, Régió Média Bt. Tördelőszerkesztő: Parrag Zsolt, Ráta 2000 Kft. Kiadás éve: 2012, példányszám: 90 db VUPE 2008 Kft Kaposvár, Kanizsai u. 19. Felelős vezető: Vuncs Rita Második javított kiadás, 2013.

2 Biológia 10. osztály 2 1. A papucsállatka sejtszervecskéinek mikroszkópos vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Dávidné Varga Gabriella Az evolúció során a sejtmagnélküli prokariótákból alakultak ki az eukarióták. Az alacsonyabbrendű eukarióták között nagyon sok az egysejtű élőlény. Sejtjeinek mérete akár tízszer, százszor nagyobb egy baktérium sejtjénél. A legjellemzőbb különbség a felépítésükben van. Az eukarióta sejtek közös jellemzője, hogy sejtplazmájukban különböző működést ellátó sejtszervecskék figyelhetők meg és sejtmagjuk elkülönült. A csillós egysejtűek közismert faja a közönséges papucsállatka. Viszonylag nagy mérete (0,1-0,2 mm), gyakori előfordulása és könnyű tenyészthetősége miatt sokszor vizsgált élőlény. A kísérletek során ismerkedj meg néhány sejtalkotójának felépítésével és működésével! Hozzávalók (eszközök, anyagok) mikroszkóp biopipetta 2 tárgylemez 2 fedőlemez gombostű 3%-os zselatinoldat pipettával kárminoldat pipettával alkoholos jódoldat pipettával papucsállatka tenyészet Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Papucsállatka tenyészetből pipetta segítségével vegyél mintát! Egy cseppet tegyél tárgylemezre! A tárgylemezen lévő tenyészcsepp mellé tegyél egy cseppet a zselatinoldatból is! Egy gombostűvel húzd össze a két cseppet, így fékezheted az állatok mozgását! Fedd le fedőlemezzel és vizsgáld mikroszkóppal csillóinak mozgását! 2. A vizsgált anyaghoz cseppents alkoholos jódoldatot! Figyeld meg mikroszkóppal az így láthatóvá váló sejtmagokat! 3. Keresd meg egy papucsállatkának a két lüktető űröcskéjét! Honnan ismered fel? Miért kapta ezt a nevet a sejtszervecske? 4. Tiszta tárgylemezre tegyél újabb cseppet a papucsállatka tenyészetből! Cseppents hozzá sűrű kárminoldatot és egy csepp glicerint! Fedd le fedőlemezzel és vizsgáld meg mikroszkóppal! Keress olyan emésztő űröcskéket, amelyekbe bejutott a kárminfesték!

3 Feladatlap 3 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 10. osztály A kísérletekhez kapcsolódó kérdésekre a füzetedbe írd a válaszokat! 1. A papucsállatkák csillóikkal gyors, aktív helyváltoztató mozgásra képesek. A csillók olyan állandó plazmafüggelékek, amelyek rövidek, ám akár több ezer is lehet belőlük. A csillók az állat testére képzeletben rajzolható csavarvonal mentén mozdulnak el. A papucsállatka a hossztengelye mentén forogva, egyenletesen halad előre (lásd az ábrát!) a. Hogyan befolyásolná az állat mozgását, ha a csillók mindegyike egy ütemre csapkodna? b. Történne-e elmozdulás, ha minden csilló különböző ütemben csapna? c. Szükséges-e a helyváltoztató mozgásához nedves közeg? d. Hogy nevezzük a csillókhoz hasonló elven működő hosszú sejtnyúlványt? 2. Az alkoholos jódoldattal jól láthatóvá válnak a papucsállatka sejtmagjai. a. Hány van belőlük? b. Miért mondhatjuk, hogy a papucsállatkák a kétfélemagvúak csoportjába tartoznak? c. Méretükön kívül miben különböznek még a sejtmagjaik? 3. Az édesvízi egysejtűekre jellemző a lüktető űröcske. Ezekben a kiválasztó szervecskékben gyűlnek össze a bomlástermékek és a felesleges víz. A mikroszkópos megfigyelés során észrevehető, amint többé-kevésbé szabályos időközökben összehúzódva a környezetébe üríti tartalmát! a. Milyen a sejtek koncentrációja az édesvízéhez képest? b. A koncentrációkiegyenlítődés érdekében honnan hová fog víz áramlani? c. Mi történne a papucsállatkával, ha leállna a lüktető űröcskéinek a működése? d. Miért hiányozhatnak ezek a szervecskék a tengeri egysejtűekből? 4. A sejtszáj környékén lévő csillók mozgatásának hatására a kárminszemcsék bejutnak a sejtszájba. Annak mélyén a sejthártya átrendeződik és egy membránnal körülvett testecske, az emésztő űröcske alakul ki. A kárminfesték színét követve nyomon követhető a táplálék útja az állatkában. a. Milyen más egysejtű fajt ismersz, amelyik hasonló módon veszi fel a táplálékát? b. Mivel táplálkoznak a papucsállatkák? c. A papucsállatka nagy jelentőséggel bír a vizek biológiai tisztításában. Milyen élőlényeknek van hasonló szerepe? Felhasznált irodalom BÁGYI Imréné (1990): Biológiai gyakorlatok, Budapest, Tankönyvkiadó pp. 23 ERDÉLYI-FAISZT-FEHÉR-HOLLÓSI-KURCZ (1976): Összehasonlító élettani gyakorlatok és bemutatások, Budapest, Tankönyvkiadó pp. 157 FAZEKAS GY:-FRANYÓ I. (1999): Állatok és növények Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp. 17 PERENDY Mária (1996): Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp ÁBRA: saját ötlet alapján.

4 Biológia 10. osztály 4 2. A papucsállatka táplálkozása Készítette: Dávidné Varga Gabriella Emlékeztető, gondolatébresztő A papucsállatkák sekély édesvizek, tavak, pocsolyák jellegzetes állatai. Heterotróf élőlényként a vízben lévő szerves anyagokkal, baktériumokkal táplálkoznak. Csillóik segítségével a szájmezőhöz sodorják, bekebelezik, majd az emésztő űröcskéikben lebontják őket és belőlük építik fel a saját szerves anyagaikat. Az emésztés sejten belül, emésztőenzimek segítségével játszódik le. Sekély vizeink jellegzetes egysejtű állatai az óriás amőbák és a papucsállatkák. Hozzávalók (eszközök, anyagok) biopipetta tárgylemez fedőlemez néhány apróra vágott vattaszál mikroszkóp kárminoldat pipettával dörzsmozsár vegyszerkanál egy kémcső egy kémcsőfogó borszeszégő gyufa kis darabka élesztő kongóvörös indikátorpor pipetta az indikátoros élesztő-oldathoz víz papucsállatka tenyészet Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A papucsállatka tenyészetből pipetta segítségével vegyél mintát, és egy cseppjét tedd tárgylemezre! 2. Hogy jobban megfigyelhesd őket, óvatosan tegyél rá néhány apróra vágott vattaszálat! Ezzel az állatok mozgását tudod korlátozni. 3. Fedd le fedőlemezzel (nyomás nélkül)! 4. A fedőlemez széléhez cseppents egy csepp kárminoldatot! 5. Mikroszkóppal figyeld, amint a kárminszemek bekerülnek az emésztő űröcskékbe és megfestik őket! 6. Dörzsölj el kis darabka élesztőt dörzsmozsárban 1-2 ml vízzel! Vegyszerkanállal adj hozzá egy pici kongóvörös-indikátorport! Az egészet kémcsőbe téve forrald fel és hagyd kihűlni! 7. A papucsállatkákat tartalmazó tárgylemezen a fedőlemez egyik oldalához cseppents egy cseppet a kihűlt indikátoros élesztő-oldatból! Kissé döntsd meg, hogy gyorsabban beszivárogjon! 8. Mikroszkóppal figyeld az emésztő űröcskék keletkezését és színük változását! 9. Értelmezd a látottakat!

5 Feladatlap 5 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 10. osztály Az élő sejtek mikroszkópos vizsgálata során kellő információt csak megfelelő előkészítő eljárásokkal kaphatunk. Gyakran alkalmazott módszer a festés. A kísérletben élő, sejtek által felvehető, színes anyagot alkalmazunk a sejtek egyes részleteinek láthatóvá tételére. 1. Hogy nevezzük a papucsállatka sejtjének azt a részét, ahol először jelennek meg a lefűződő piros gömböcskék? 6 2. Melyik sejtszervecskék mozgása segítette a táplálék odajutását? A sejt melyik alkotójának lefűződésével jön létre az az üreg, ami körülveszi a táplálékot? Hogy nevezzük a táplálékfelvételnek ezt a módját? Mi volt az a vegyület az általad végzett kísérletben, ami láthatóvá tette a papucsállatka emésztő űröcskéjét? 6 Az indikátorok olyan vegyületek, melyek színe az oldat kémhatásától függően változik. A táplálékként adott élesztőhöz a kísérletben kongóvörös-indikátort kevertél, amely savas közegben kék, lúgosban vörös. 6. Milyenné vált az indikátor színe a képződő emésztő űröcskékben? Milyen kezdetben a kémhatás? Az élesztő emésztése során hogyan változott meg a szín? Milyen kémhatást jelzett az indikátor az emésztési folyamat második részében? Az emésztő űröcskék tápanyagtartalma sok enzim működésével bomlik le kémiailag egyszerűbb vegyületekre. 10. Hogyan változott meg az emésztő űröcskék nagysága vándorlásuk során? Hová kerülhettek az élesztő megemésztett, lebontott anyagai? Szerinted az élőlények sejtjei mire használhatják fel ezeket az anyagokat? Hol távozik a papucsállatkából a meg nem emészthető, felesleges salakanyag?. Felhasznált irodalom ENDRÉDI Lajos (2000) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp. 302 FAZEKAS GY:-FRANYÓ I. (1999) Állatok és növények Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp. 35 GÁL Béla (2006) Biológia 10, Szeged, Mozaik kiadó pp. 33 PERENDY Mária (1996) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp. 48 Saját ötlet alapján. ÁBRA: saját ötlet alapján..

6 Biológia 10. osztály 6 3. A papucsállatka lüktető űröcskéinek működése Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Dávidné Varga Gabriella A papucsállatkának, mint az édesvízi egysejtűeknek általában, van lüktető űröcskéje. Ennek a sejtalkotónak a szerepe a kiválasztás: részt vesz az anyagcsere-bomlástermékek ürítésében, ugyanakkor szabályozza a sejt víztartalmát a felesleges víz eltávolításával. Erre azért van szükség, mert a sejtplazmában található anyagok koncentrációja jóval nagyobb, mint azé a vízé, amelyben élnek. Az emiatt lejátszódó ozmózis következtében folyamatosan áramlik a sejtbe a víz. Minél több folyadék gyűlik benne, annál gyakrabban húzódik össze, eltávolítva az összegyűlő vizet. A kísérlet során vizsgáld meg, milyen összefüggés van az összehúzódások ritmusa, és a sejteket körülvevő víz koncentrációja között! Hozzávalók (eszközök, anyagok) biopipetta 5 db sorszámozott óraüveg desztillált víz 0,5-1-1,5-2 tömegszázalékos NaCl-oldatok 4 db pipetta vékony üvegbot 5 tárgylemez 5 fedőlemez stopperóra mikroszkóp apróra vágott vattaszálak papucsállatka tenyészet Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Vizsgáld a papucsállatka lüktető űröcskéinek működését különböző összetételű konyhasóoldatban! 1. Papucsállatka tenyészetből pipetta segítségével vegyél mintát, és ebből tegyél öt megszámozott óraüvegre egy-egy cseppnyit! Tegyél hozzá az első óraüvegre 0,1 ml desztillált vizet, a másodikra 0,1 ml 0.5 %-os NaCl-oldatot a harmadikra 0,1 ml 1 %-os NaCl-oldatot, a negyedikre 0,1 ml 1.5 %-os NaCl-oldatot, az ötödikre 0,1 ml 2 %-os NaCl-oldatot! Vékony üvegbottal a cseppeket keverd össze! percnyi várakozás után, pipetta segítségével vegyél mintát az első óraüvegből és egy cseppjét tedd tárgylemezre! 3. Hogy jobban megfigyelhesd a lüktető űröcskék működését, a papucsállatkák mozgását korlátozni kell! Tegyél rájuk néhány apróra vágott vattaszálat, majd fedd le fedőlemezzel (nyomás nélkül)! 4. Vizsgáld mikroszkóppal! 5. Stopperóra segítségével mérd meg az űröcskék két egymást követő összehúzódása között eltelt időt! Ismételd meg mindegyik mintával a megfigyelést! Az eredményeket foglald táblázatba!

7 Feladatlap 7 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 10. osztály Figyeld meg a mikroszkóp segítségével a papucsállatkák lüktető űröcskéit és az alapján válaszolj a kérdésekre! 1. Egy papucsállatkának hány lüktető űröcskéje van? A sejtnek melyik részén helyezkednek el? Mit állapítasz meg a működésük egymáshoz viszonyított üteméről?... Nézd meg segítségül a feladatlap ábráját is! 4. Milyen részei vannak egy lüktető űröcskének? Állítsd időrendi sorrendbe az eseményeket!..... a. a központi üreg megtelik vízzel b. a sugárcsatornák továbbítják a vizet a központi üregbe c. a központi üreg a szabadba üríti a felesleges vizet d. a sugárcsatornák vizet vesznek fel 6. Töltsd ki a táblázatot, miután megmérted a stopperóra segítségével egy lüktető űröcskénél az egymást követő összehúzódások közötti időt! NaCl koncentráció (%) 0 0,5 01 1,5 2 Az egymást követő összehúzódások közötti idő (s) percenkénti összehúzódások száma 7. Számítsd ki mind az öt NaCl-oldat koncentrációnál az egy percre jutó összehúzódások számát! 8. Ábrázold grafikonon a koncentráció függvényében az így megkapott összehúzódások számát! 9. Hogyan változik a sókoncentrációval az összehúzódások száma, azaz az ürített vízmennyiség? Mi a magyarázata a változásnak? Felhasznált irodalom BÁN Sándor (2010) Biológia 10, Szeged, Maxim Könyvkiadó pp. 118 / ERDÉLYI-FAISZT-FEHÉR-HOLLÓSI-KURCZ (1976) Összehasonlító élettani gyakorlatok és bemutatások, Budapest, Tankönyvkiadó pp / FAZEKAS GY:-FRANYÓ I. (1999) Állatok és növények Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp. 47 / GÁL Béla (2006) Biológia 10, Szeged, Mozaik kiadó pp / OLÁH ZS. (1993) Biológia I., Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp ÁBRA: saját ötlet alapján.

8 Biológia 10. osztály 8 4. Taxisok vizsgálata Készítette: Dávidné Varga Gabriella Emlékeztető, gondolatébresztő Az ingerlékenység életjelenség, minden élő sejtre jellemző. Az élőlények érzékelik külső és belső környezetük változásait, és ezekhez a változásokhoz igazítják szervezetük működését. A változásokat kiváltó hatások, az ingerek és a rájuk adott válaszok is különfélék lehetnek. Bizonyos ingerekre az egy fajba tartozó élőlények ugyanolyan viselkedéssel reagálnak. Ilyen öröklött magatartásforma többek között a taxis. Ilyenkor az élőlény az ingerre egy irányított mozgással válaszol. A taxist pozitívnak nevezzük, ha az inger irányába történik az elmozdulás, és negatívnak, ha azzal ellentétes. Hozzávalók (eszközök, anyagok) biopipetta 2 vájt tárgylemez 2 fedőlemez szűrőpapír darabka vegyszerkanál durva konyhasó kristály 0,1 tömegszázalékos ecetsavoldat mikroszkóp papucsállatka tenyészet Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Vizsgáld meg a papucsállatkák ingerlékenységét kémiai ingerek hatására! 1. Papucsállatka tenyészetből biopipetta segítségével vegyél mintát, és egy cseppjét tedd vájt tárgylemezre! Ebben az egysejtűek szabadon mozoghatnak. Fedd le fedőlemezzel, majd figyeld meg az állatok elhelyezkedését, mozgását mikroszkóppal! 2. A fedőlemez széléhez tegyél durva szemű konyhasókristályból néhány darabkát! Figyeld meg rögtön mikroszkóppal a papucsállatkák reakcióját! 3. A következő kísérletben hasonlóképp járj el, mint az elsőben! Most 0,1 tömegszázalékos ecetsavoldatba mártott szűrőpapír-darabkát tegyél a fedőlemez egyik széléhez! Figyeld meg a papucsállatkák mozgását, elhelyezkedését! Értelmezd a látottakat!

9 Feladatlap 9 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 10. osztály 1. a. A papucsállatka tenyészetből vett mintát mikroszkóppal vizsgálva mit állapítasz meg az egysejtűek mozgásáról? b. Hogyan helyezkednek el a rendelkezésükre álló térben? Rajzold le, amit a mikroszkóppal látsz! 2. a. Mi bizonyítja a papucsállatkák ingerlékenységét a második kísérletben, miután konyhasó kristályt tettél a közelükbe?... b. Milyen sebességgel történt az ingerre történő válaszadás? c. Milyen irányú volt az elmozdulás?..... d. Hogyan nevezzük pontosan az ilyen irányú, kémiai ingerre bekövetkező helyváltoztató mozgást?.... e. Rajzold le, hogyan helyezkednek el a papucsállatkák a kísérlet végén! A rajzon jelöld a NaCl kristályok helyét is! 3. Figyeld meg a papucsállatkák viselkedését, miután az ecetsavas szűrőpapírt a tárgylemezre tetted a fedőlemez egyik széléhez! a. Hasonlítsd össze reakciójukat az előző kísérletben tapasztaltakkal! b. Rajzold le az előbbi ábrád mellé, hogyan helyezkednek el a papucsállatkák ennek a kísérletnek a végén! A rajzon jelöld a szűrőpapír helyét is! c. Mi lehet az elhelyezkedés magyarázata? Tanulmányozd az alábbi ábrát! a. Történik helyváltoztatás?... b. Milyen inger irányítja az állat mozgását?... c. Az inger irányába történik, vagy azzal ellentétes az elmozdulás?... d. A válaszaid alapján nevezd el az állat magatartásformáját!... Felhasznált irodalom ENDRÉDI Lajos (2000) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp. 313 FAZEKAS GY:-FRANYÓ I. (1999) Állatok és növények Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp. 60 GÁL Béla (2006) Biológia 10, Szeged, Mozaik kiadó pp. 139 PERENDY Mária (1996) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp. 49 ÁBRA: saját ötlet alapján.

10 Biológia 10. osztály 10 Készítette: Dávidné Varga Gabriella 5. Csalánozók - közönséges hidra szervezetének és életmódjának vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő A testüreg nélküli, szövetes állatok képviselői a csalánozók, a vizek ősi ragadozói. A csalánozók törzsét hidraállatokra, kehelyállatokra és virágállatokra osztjuk. Főleg tengerekben élnek, csak a hidraállatok között vannak édesvízi fajok. A közönséges hidra (Hydra vulgaris) egyedei tavasszal és nyáron dús növényzetű tavaink, mocsaraink víz alá merülő növényeihez tapadnak, azokkal együtt gyűjthetők be. Ha a hidrákat vizibolhákkal, csővájóféreg (Tubifex) darabkáival etetjük, szobahőmérsékleten télen is tenyészthetők. Hozzávalók (eszközök, anyagok) sztereomikroszkóp nagyobb pipetta óraüveg bonctű metilénkék kristályok spatula néhány vízibolha 2-3 napig éheztetett közönséges hidrák Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Élő közönséges hidrát vízzel együtt pipettával helyezz óraüvegre, tedd sztereomikroszkóp alá és vizsgáld meg! 1. Figyeld meg az állat: nagyságát, színét, alakját, mozgását! 2. Érintsd meg tűheggyel a hidra testét és figyeld az ingerre adott reakcióját! 3. Figyeld meg az állat csalánsejtjeit, miután az óraüvegen lévő vízhez spatulával néhány apró metilénkék kristályt tettél! 4. Több napig éheztetett hidra mellé helyezz néhány vízibolhát az óraüvegre! Mi történik a vízibolhákkal? Mikroszkóp alatt figyeld meg a hidra táplálkozását!

11 Feladatlap 11 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 10. osztály A közönséges hidra 1-2 cm hosszúságú, zöldes, barnás, vagy sárgás színű. Teste az alapja felé vékonyodik, majd talpkoronggá szélesedik. A test felső végén, a szájnyílás körül 4-12 tapogatókar helyezkedik el. 1. Rajzolj le és színezz ki egy általad megfigyelt hidrát! Írd a talpkorong és a tapogatók mellé a nevüket! 2. Az 1. és a 2. ábra a hidrák mozgását mutatja. Írd mellé, melyik az araszoló és melyik a bukfencező helyváltoztató mód! 3. Egészítsd ki a következő szöveget a zárójelben lévő szavakkal! (idegsejtek, ingerület, diffúz, hámsejtek, érzéksejtek) A csalánozóknak.... idegrendszere van. A..... közötti.. összeköttetésben állnak az kel. Megfigyelhetjük az.... tovaterjedését az állaton. 4. A metilénkékkel megfestett csalánsejtek elsősorban a tapogatókban találhatók nagy számban. Néhányat rajzolj be az ábrádba kék pöttyel! 5. A vízibolhák a ragadozó hidrák karjaihoz ütközve, a csalánsejtekből kiürülő méreg hatására, mozdulatlanná dermednek. A fogókarok ezt követően megrövidülnek és a szájnyílás felé hajolva az űrbélbe juttatják a zsákmányt. a. Nézz utána, milyen mérget tartalmaz a csalánsejt?.... b. Melyik élőlényben fordul elő még ez a kellemetlen, csípő érzést okozó anyag? c. Mi történik a vízibolhákkal az űrbélben?... d. Miért mondjuk a csalánozókra, hogy sejten kívül és belül is emésztenek?... Felhasznált irodalom ERDÉLYI-FAISZT-FEHÉR-HOLLÓSI-KURCZ (1976) Összehasonlító élettani gyakorlatok és bemutatások, Budapest, Tankönyvkiadó pp. 89 ENDRÉDI Lajos (2000) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp PERENDY Mária (1996) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp ÁBRA: saját ötlet alapján.

12 Biológia 10. osztály Laposférgek - tejfehér planária vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Dávidné Varga Gabriella A laposférgek a kétoldali szimmetria első képviselői. Nevüket a testalakjukról kapták: hát-hasi irányban lapítottak. Egy részük vízben él, legtöbbjük élősködő életmódot folytat. Az örvényférgek osztályába néhány milliméteres, vagy maximum pár centiméteres állatok tartoznak. Hámsejtjeiken csillók vannak, ezekkel keltik mozgásuk közben az örvényt. Az egyrétegű hám a férgekre jellemzően összenőtt az alatta lévő simaizommal, bőrizomtömlőt alkotva. A tejfehér planária tavak, patakok vízében kövek alatt, növények alsó részén él, szinte mindenhol közönséges. Ragadozó állatok, szívesen esznek alacsonyabbrendű rákokat. Nevüket színükről kapták. Hosszuk kb. 1,5-3 cm, szélességük 0,4-0,6 cm körüli. Hozzávalók (eszközök, anyagok) egy kisméretű és egy nagy Petri-csésze ecset bonctű vegyszerkanál sztereomikroszkóp, vagy nagyító elsötétítéshez takaró zseblámpa víz kárminfestékkel elkevert csirkemáj tejfehér planáriák (a vizsgálatok más örvényféreggel is elvégezhetőek) Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Kisméretű Petri-csészébe önts kevés vizet, majd egy tiszta ecset segítségével helyezz bele 3-4 örvényférget! 1. Kézi nagyító, vagy sztereomikroszkóp segítségével alaposan figyeld meg alakjukat, testrészeiket! 2. Az ecset segítségével fordíts egy férget a hátára és kövesd nyomon az állat visszafordulását, mozgását! 3. Egy bonctű hegyével óvatosan érintsd meg őket, figyeld a reakciójukat! 4. Dörzsmozsárban kárminporral elkevert kis darab csirkemájból tegyél egy keveset a férgek vizébe! Figyeld meg sztereomikroszkóppal a táplálkozásukat, a táplálékkal telt tápcsatornájukat! 5. A nagyobb Petri-csészébe tölts vizet, majd helyezz bele egy örvényférget! Teljes elsötétítés után egy zseblámpa segítségével oldalról világítsd meg az állatot! Figyeld a mozgás irányát! Változtasd a fény irányát!

13 Feladatlap 13 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 10. osztály 1. Rögzítsd a megfigyeléseid eredményét! Mi jellemző az örvényférgekre? a. szimmetriájuk:... b. testalakjuk: 6 c. testformájuk:..... d. feji részen két pici sötét foltként megjelenő szervük:... e. szájnyílásuk helye: a. Mi segíti az örvényférgeket az előrehaladó mozgásukban?.... b. Melyik szerve segíti az állatot a visszaforduláskor a féregmozgásban? A bonctű finom érintése milyen hatást vált ki az állatból? a. Hogyan reagálnak az örvényférgek a táplálék megjelenésére?... b. Mi a magyarázata, hogy nem a feji végükig közelítik meg a táplálékot, hanem ráúsznak? 6 c. Kövesd a mikroszkóp segítségével, ahogyan a szájnyílásukból az ormányszerű garat kitüremkedik és bekebelezi a táplálékot! d. Figyeld meg, hogy a garat után a bél hány ágra oszlik, ezek közül hány irányul előre és hány hátrafelé! Rajzold le az állatot a sötéten kirajzolódó tápcsatornájával! e. Milyen jelentősége van annak, hogy a bélrendszerük erősen elágazik?... f. Miért mondhatjuk, hogy a laposférgek tápcsatornája két szakaszos?... g. Hol távozik az állatból a salakanyag? a. Hogyan reagál az örvényféreg a fény ingerére?... b. A megvilágítás irányát változtatva megváltozik-e a válasza?.... c. Mit bizonyít ez? Mire képes az állat látószerve?..... d. Szerinted mi történne, ha egyszerre két oldalról világítanád meg az állatot? e. Nevezhetjük-e az örvényférgeknek a kísérletben megfigyelt magatartásformáját negatív fototaxisnak? Miért?.... Felhasznált irodalom ERDÉLYI-FAISZT-FEHÉR-HOLLÓSI-KURCZ (1976) Összehasonlító élettani gyakorlatok és bemutatások, Budapest, Tankönyvkiadó pp / GÁL Béla (2006) Biológia 10, Szeged, Mozaik Kiadó pp. 87 LÉNÁRD Gábor (1987) Biológiai laboratóriumi vizsgálatok Budapest, Tankönyvkiadó pp.174 PERENDY Mária (1996) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp MÁNDICS D.-MOLNÁR K. (2008) Biológia középiskolásoknak, érettségizőknek, Budapest, Panem Könyvkiadó pp.129 ÁBRA: saját ötlet alapján.

14 Biológia 10. osztály Gyűrűsférgek - földigiliszta vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Dávidné Varga Gabriella A gyűrűsférgek teste hengerszerű, szelvényes felépítésű állatok. A szelvényeik a test teljes hosszában, egymás után ismétlődnek. A kevéssertéjűekhez tartoznak legismertebb fajaik: a földigiliszták. Nyirkos helyeken, kövek alatt, a talajban gyakran bukkanhatunk a közönséges földigilisztára. A talajjal táplálkozó giliszták a szerves anyagokat emésztik meg. Hozzájárulnak a humusztartalom növekedéséhez. Furkálásukkal lazítják, szellősebbé teszik a talajt. Hozzávalók (eszközök, anyagok) nagyító, vagy sztereomikroszkóp, mikroszkóp 2 fekete papírlap nedves üveglap erősen világító zseblámpa csipesz gombostűk szike bonctű bonctál földigiliszta mikroszkópos metszet egy élő és egy 10 %-os alkoholban elölt földigiliszta Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Figyelj meg egy élő földigilisztát! Keresd meg a hát- és hasoldalt, feji és farki részt, a nyeregtájékot, a szelvényeket, nagyítóval, vagy sztereomikroszkóppal a testnyílásokat, a hasi oldalon sertéket, a hát közepén kanyargósan futó piros vonalat, a háti főeret! 2. Figyeld, sőt, hallgasd meg a giliszta mozgását papírlapon! Nedvesíts meg egy üveglapot és tedd rá a gilisztát! Van-e a mozgásában különbség? 3. Egy fekete lapon kinyújtóztatott földigilisztát takarj be egy fekete papírlappal úgy, hogy a testének elülső fele szabadon maradjon! Világítsd meg felülről egy erős zseblámpával és figyeld meg a reakcióját! Ismételd meg a kísérletet úgy, hogy most csak a hátsó része maradjon szabadon, az elülső részét ne érje fény! A kísérlet tapasztalatai alapján mit tudtál meg a földigiliszta fényérzékeléséről? %-os alkohollal elpusztított gilisztát tegyél bonctálba! Hasra fektetve, a feji végét és a hátsó részét gombostűk segítségével kifeszítve rögzítsd! Szikével vágd fel óvatosan a giliszta bőrét a hátoldalon! A felvágott bőrt rögzítsd gombostűkkel! Tegyél a bonctálba annyi vizet, hogy éppen ellepje az állatot, majd sztereomikroszkóppal figyeld meg a belső szerveit! 5. Mikroszkóppal vizsgálj meg egy földigiliszta testéből készült keresztmetszetet kész, tartósított metszeten!

15 Feladatlap 15 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 10. osztály 1. Rajzold le a megfigyelt földigilisztát és írd az ábrához a részeit: fej, farok, nyereg, szelvények, szájnyílás, ivarnyílás, végbélnyílás, serték! 2. a. Mi a gyűrűsférgek mozgásszerve? b. A megfigyelésed alapján írd le, hogyan történik a féregmozgás! c. Mi okozza a sercegő hangot a papírlapon?.... d. Mi okozza az állat mozgásának megváltozását a nedves üveglapon? a. Mi figyeltél meg, miután megvilágítottad a gilisztát leárnyékolva a testének a hátsó, aztán az elülső részét?..... b. Ezek alapján hol helyezkednek el elsősorban a földigiliszta fényérzékelő sejtjei? Az 1. ábra segítségével azonosítsd a felboncolt állat minél több szervét! Keresd meg, majd nevezd meg a. a tápcsatorna részeit:.... b. ereit:...6 c. a kiválasztószervét:.... d. ivarszerveit:... e. idegrendszerét :....! 5. Mikroszkóppal vizsgálj meg egy földigiliszta testéből készült keresztmetszetet! A 2. ábra alapján keresd meg a különböző szerveket! a. Milyen sorrendben követik egymást a bőrizomtömlő rétegei kívülről befelé?... b. A metszeten látható erek közül melyeket nem sikerült megfigyelni a boncolás során?... c. A szelvényenként előforduló szervek közül melyek láthatók a mikroszkópi metszeten is?... Felhasznált irodalom DÁVID J:- HARAG F. (2000) Élőlényismeret Kaposvár, Dávid Kiadó pp ENDRÉDI Lajos (2000) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp és 385 LÉNÁRD Gábor (1987) Biológiai laboratóriumi vizsgálatok Budapest, Tankönyvkiadó pp.213 MÜLLNER Erzsébet (1998) Biológiai gyakorlatok középiskolásoknak 9-12.osztály, Szeged, Mozaik Oktatási Stúdió pp PERENDY Mária (1996) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp ÁBRA: saját ötlet alapján.

16 Biológia 10. osztály Halak keringésének megfigyelése Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Dávidné Varga Gabriella A törzsfejlődés során, az egyszerűbb felépítésű állatokban még nem alakult ki külön rendszer az anyagok szállítására. A fejlettebbeknél az állat testében állandó áramlásban lévő testfolyadék viszi a megemésztett anyagokat, felesleges, vagy káros anyagokat, légzési gázokat. Ha a testfolyadék egy zárt csőrendszerben kering, ami folytonos hálózatot alkot, zárt keringésről beszélünk. Ezeknél az állatoknál a testfolyadékot vérnek nevezzük. Ilyen keringési rendszere van a gyűrűsférgeknek és minden gerincesnek. Egyes állatokban a vér mozgása az erekben közvetlenül is megfigyelhető! Nézd meg te is! Hozzávalók (eszközök, anyagok) merítőháló vatta óraüvegen, víz, tárgylemez mikroszkóp kék és piros ceruza óraüveg tárgylemez ponty festett vérkenete metszet élő kis hal (pl. guppi) Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. a. Vízzel itasd át az óraüvegen lévő vattát! b. Az akváriumból halássz ki óvatosan egy élő halat! c. Csomagold a halat a nedves vattába úgy, hogy a farokúszója szabadon maradjon! d. Helyezd rá óvatosan egy tárgylemezre! e. Cseppents a farokúszójára vizet! f. Mikroszkóp alá helyezve figyeld meg a farokúszó vérkeringését! g. Ha végeztél a kísérlettel, tedd vissza a vattából kicsomagolt halacskát az akvárium vízébe! 2. Halak festett vérkenetét mikroszkóppal figyeld meg! Oldd meg a feladatokat!

17 Feladatlap 17 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 10. osztály 1. Sorold be rendszertanilag a megfigyelt állatot! rendszertani kategória törzs: osztály: faj: a keringésének a jellemzői 2. Egészítsd ki a fenti táblázatot! Írd be a keringési rendszerüknek a következő jellemzőit a megfelelő helyre: zárt keringés, egy vérkör, szív, vér, egy pitvar, egy kamra, artériák, vénák, hajszálerek! 3. A feladatlap ábrája a halak vérkeringését mutatja, ahol a szíven elhasznált vér áramlik át! a. Rajzold be a vér áramlásának irányát! b. Írd az ábrához, melyik nyíl jelöl artériát; vénát; a test hajszálereit; a kopoltyú és a bőr hajszálereit! c. Színezd pirossal az oxigénben dús, és kékkel a széndioxidban dús vért szállító érszakaszokat! d. Karikázd be a vérkörnek azt a részét, amit megfigyeltél a mikroszkóppal! 4. Halak festett vérkenetét mikroszkóppal figyelted meg. Rajzold le, amit láttál! 5. Válaszolj a kérdésekre! a. A vér melyik alakos eleméből látható a vérkenetben a legtöbb?..... b. Van, vagy nincs sejtmagjuk?..... c. Milyen színűek?.6 d. A vér színét melyik vegyület adja? e. Mi a feladata ezeknek a véralkotóknak?... Felhasznált irodalom ERDÉLYI-FAISZT-FEHÉR-HOLLÓSI-KURCZ (1976) Összehasonlító élettani gyakorlatok és bemutatások, Budapest, Tankönyvkiadó pp. 65 LÉNÁRD Gábor (2007) Biológia 10., Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp.113 PERENDY Mária (1996) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp. 78 ÁBRA: saját ötlet alapján.

18 Biológia 10. osztály 18 Készítette: Dávidné Varga Gabriella 9. Halak légzésének megfigyelése különböző hőmérsékletű vízben Emlékeztető, gondolatébresztő Az életműködéshez nélkülözhetetlen energiát a szerves tápanyagok lebontása szolgáltatja. A lebontáshoz oxigén szükséges, miközben szén-dioxid és víz keletkezik E gázok felvétele és leadása a légzés. Az egyszerűbb állatok a testfelületükön át veszik fel a környezetükből az oxigént. A fejlettebb állatok testének belsejében lévő sejteknek ez nem elegendő, így külön légzőszervük alakul ki. A légzőszervek (kopoltyú, tüdő, légcsőrendszer) nagy felületén biztosítja a sejtek bőséges oxigénellátását. A halak légzőszerve a kopoltyú. A vízben oldott oxigén a kopoltyúlemezek vékony hámján át jut be. Onnan az áramló vér viszi tovább testszerte. Vizsgáljuk meg, hogyan befolyásolja a környezet a halak légzésének gyakoriságát! Hozzávalók (eszközök, anyagok) két db 2-3 literes üvegkád az egyikben szobahőmérsékletű víz, a másikban előzőleg felforralt majd lehűtött víz jég hőmérő óra merítőháló kis méretű élő hal (pl. guppi) Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Kísérd figyelemmel egy 2-3 literes üvegkádba tett hal légzését a száj és a kopoltyúfedők mozgása alapján! 2. Mérd meg és jegyezd fel, hogy a hal 1 perc alatt hányszor lélegzik! Mérd meg és jegyezd fel a víz hőmérsékletét! 3. Hűtsd le a kádban lévő vizet jég belehelyezésével 4-8 C-ra! Mérd meg újra a hal percenkénti légzésszámát! Jegyezd fel! 4. Helyezd át a halat a merítőháló segítségével egy olyan üvegkádba, amelyikbe előzőleg felforralt és szobahőmérsékletűre hűtött vízzel töltöttek meg! Mérd meg a hal percenkénti légzésszámát. Jegyezd fel! 5. Hasonlítsd össze az eredményeket és magyarázd meg a különbségeket!

19 Feladatlap 19 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 10. osztály 1. Miután megfigyelted a halak légzőmozgását, tanulmányozd a feladatlap ábráját is! Egészítsd ki a szöveget! A halak belégzéskor a szájukat , a beáramló víz a.... áramlik. Közben a kopoltyúfedők......vannak. Kilégzéskor a halak a szájukat., ezzel nyomásnövekedést idéznek elő. A víz a.. -ből a mögötte lévő..... jut. Itt történik meg a légzési gázok cseréje. Mivel ilyenkor a kopoltyúfedők... vannak, a víz a szabadba áramlik. A 2., a 3., a 4. számú kísérleteknél a mért adataidat írd be a táblázatba! A hal légzésszámának megállapításakor három egymás utáni számolás adatainak vedd az átlagát! 2. kísérlet 3. kísérlet 4. kísérlet a víz hőmérséklete C 4-8 C felforralt, majd légzésszám 1. légzésszám 2. légzésszám 3. légzésszámok átlaga lehűtött víz C Ábrázold oszlopdiagramon a légzésszámok átlagait! Vízszintes tengelyen a hőmérséklet, a függőlegesen a mért légzési szám szerepeljen! 5. Hasonlítsd össze az eredményeket és magyarázd meg a különbségeket! a. Milyen összefüggést látsz a hőmérséklet növekedése és a légzés intenzitása között?... b. Mi a magyarázata? Gondolj arra, amit kémiából tanultál a gázok oldhatóságáról!.... c. Miért változott meg a halak légzése a felforralt vízben, ugyanolyan hőmérsékleten?... Felhasznált irodalom LÉNÁRD Gábor (1987) Biológiai laboratóriumi vizsgálatok Budapest, Tankönyvkiadó pp.191 ENDRÉDI Lajos (2000) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp. 307 ERDÉLYI-FAISZT-FEHÉR-HOLLÓSI-KURCZ (1976) Összehasonlító élettani gyakorlatok és bemutatások, Budapest, Tankönyvkiadó pp. 76 ÁBRA: saját ötlet alapján.

20 Biológia 10. osztály Halak belső szerveinek vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Dávidné Varga Gabriella Az élőlények testfelépítése (anatómiája) szoros kapcsolatot mutat működésükkel. Vizsgálataidat ennek az összefüggésnek megfelelően végezd el minden esetben! A megfigyeléseid során a lényeget, az összefüggést keresd! A ponty zsigeri szerveit boncolással ismerhetjük meg. Keresd a választ arra a kérdésre, hogy a szervek felépítése miképp szolgálja a feladataik ellátását! Hozzávalók (eszközök, anyagok) bonctál boncolló csipesz nagyító köpeny elölt ponty (más fajjal is elvégezhető) Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Vedd az elölt halat az egyik kezedbe! Boncollóval vágd fel a hasoldalon a végbélnyílástól kiindulva a fej határáig! Vágás közben óvatosan dolgozz, a belső szervek ne sérüljenek meg! Helyezd az állatot a bonctálba! Az előbbi vágás két végétől a gerincoszlop felé ejts két függőleges bevágást a gerincoszlopig! Haladj a vágással a gerincoszlop alatt, azzal párhuzamosan! A felvágott részt távolítsd el! Vizsgálhatod a láthatóvá vált zsigeri szerveket! 1. A testüreg felső részét foglalja el a gázzal töltött, páros úszóhólyag. A nyelőcsőből jövő vezetékét átvágva egy csipesszel emeld ki! 2. Miután kiemelted az úszóhólyagot, a hasüreg felső részén megtekintheted a két vesét. A vesék a gerincoszlop alatt hosszan húzódnak, kivezetőcsöveik egyesülnek, kiszélesedve a húgyhólyagot alkotják. A kivezetőcső az ivarvezetékkel együtt a végbélbe torkollik, és mint kloaka nyílik a külvilágba. 3. A nyelőcső kezdeti részét vágd át! Emeld ki a bélcsatornát és vele együtt a vörösesbarna májat és a világosabb hasnyálmirigyet! Vágd át a bélcsatornát a kloáka magasságában! Különítsd el az emésztőrendszer egyes szakaszait! 4. A kopoltyúüreg mögött, a hasodalon levő szívburoküregben foglal helyet a szív. Emeld ki, és egy nagyítóval figyeld meg a két üregét, a vékony falú pitvart és a vastagabb falú kamrát! 5. Állapítsd meg az állat nemét! Az úszóhólyag alatt található a két világos színű, hosszúkás here, vagy a nőstények sárgás színű, terjedelmes petefészke. 6. Vizsgáljuk meg a ponty szájüregét, a garatot és a kopoltyúkat! Figyeld meg nagyítóval a kopoltyúíveken kettős sorokban elhelyezkedő kopoltyúlemezeket!

21 Feladatlap 21 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 10. osztály 1. A halak úszóhólyagjának üregét gáz tölti ki, melynek mennyiségét szabályozni tudják. Hogyan, melyik életműködésüket segítik ezzel a halak? a. A vesék kivezetőcsövei a külvilágba vezetnek. Milyen feladatot látnak el a vesék?.6 b. Melyik szervrendszerek közös kivezető nyílása a kloáka? Próbáld meg lerajzolni az állat testéből kiemelt tápcsatornát és nevezd meg a részeit! a. Miért mondhatjuk, hogy a szív az állatok keringésének a központja? Milyen feladatot lát el a halak kétüregű szíve?... b. A kétüregű, vagy a négyüregű szív lehet hatékonyabb? a. Milyen nemű az általad boncolt hal?.... b. Hogyan nevezzük azokat az állatokat, amelyeknél a here és a petefészek nem található egy egyeden belül?.... a. A ponty szájüregét megvizsgálva, mit állapítasz meg a fogáról, a nyelvéről?.... b. A garat alján helyezkedik el a garatfog, a felső részén a pontykő, amelyek a táplálék felaprítását végzik. A garat oldalain rések nyílnak. Hová vezetnek? c. A víz és a hal vére között a légzési gázok cseréje a kopoltyúlemezek vékony hámján át történik. Számold ki, összesen hány sorban állnak a kopoltyúlemezek, ha a pontynak négy pár kopoltyúja van, mindegyik kettős kopoltyúívből áll, és az íveken kettős sorokban helyezkednek el a kopoltyúlemezek?... Felhasznált irodalom ENDRÉDI Lajos (2000) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp ERDÉLYI-FAISZT-FEHÉR-HOLLÓSI-KURCZ (1976) Összehasonlító élettani gyakorlatok és bemutatások, Budapest, Tankönyvkiadó pp PERENDY Mária (1980) Biológiai gyakorlatok kézikönyve, Budapest, Gondolat Könyvkiadó pp PERENDY Mária (1996) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp ÁBRA: saját ötlet alapján.

22 Biológia 10. osztály 22 Készítette: Dávidné Varga Gabriella 11. Madarak belső szerveinek vizsgálata - házityúk tápcsatornája Emlékeztető, gondolatébresztő A madarak anyagcseréje gyors, mivel mozgásuk és állandó testhőmérsékletük biztosítása sok energiát igényel. Táplálkozásukat tekintve lehetnek növényevők, állatevők és vegyes táplálkozásúak. Ettől függően módosul a táplálékszerzésük szerve, a csőr. A tápcsatornájuk további szakaszai is ennek megfelelően változhatnak. A házityúk magevő madár, bár szívesen fogyaszt férgeket és más, talajban lakó élő állatot is. Hozzávalók (eszközök, anyagok) bonctál, vagy tálca szike csipesz nagyító köpeny házityúk kipreparált tápcsatornája (ha a fej hiányzik, azt helyettesíti egy kitömött állat, vagy folyadékos készítmény is) Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Figyeljük meg és azonosítsuk be a házityúk tápcsatornájának részeit! 1. Az előbél első szakaszát, a szájüreget élő, vagy kitömött állaton is megfigyelheted! A házityúk bonctálban elhelyezett tápcsatornájának részeit egyeztesd az ábra rajzával! 2. A nyelőcsövet és a begyet vizsgálva állapítsd meg, hány begyzsákja van a tyúkféléknek! 3. Szikével vágd fel a mirigyes gyomrot! Nagyítóval nézd meg a gyomor falában lévő mirigyeket! 4. Vágd fel hosszirányban a zúzógyomrot és figyeld meg a tartalmát, majd a falát bélelő bevonatot és az izomzatát! 5. Hasonlítsd össze a közép és utóbél hosszát! Figyeld meg a határukon lévő két vakbelet! 6. Figyeld meg melyik bélszakasz két ága között helyezkedik el a szürkés-rózsaszínű hasnyálmirigy! 7. Vizsgáld meg a házityúk máját! Milyen a színe? Hány lebenyből áll? Hová torkollanak a lebenyekből kiinduló epevezetékek?

23 Feladatlap 23 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 10. osztály a. A madarak szájüregét csőrkávák határolják. Milyen anyag borítja a madarak csőrét?..... b. A házityúk egyben nyeli le a táplálékát. Ebben segíti a szájüreg fenekén elhelyezkedő hosszú, keskeny, felül elszarusodó szervük. Melyik szerv ez?..... a. Hány begyzsákja van a tyúknak?... b. Milyen célokat szolgálhat a magevő madaraknál a begy? a. A nyelőcső folytatásában, az orsó alakú, mirigyes gyomorban melyik emésztőnedvet termelik a mirigyek?...6 b. Melyik tápanyag lebontását kezdi meg a benne lévő pepszin? A zúzógyomrot felvágva, abban a szétzúzott magvak mellett apró kövecskéket is találsz. A gyomor fala vastag, izmos, belsejét redőzött bélés burkolja. A felépítése alapján következtess a működésére! a. Mit állapítasz meg a középbél és az utóbél hosszáról?..... b. Milyen feladatokat lát el az állatok táplálkozása során a középbél?... c. Milyen feladatokat lát el az állatok táplálkozása során az utóbél? Melyik bélszakasz két ága között helyezkedik el a hasnyálmirigy? a. Milyen a házityúk májának a színe?..... b. Hány lebenyből áll?..... c. Hová torkollanak a lebenyekből kiinduló epevezetékek?.... Felhasznált irodalom DÁVID J:- HARAG F. (2000) Élőlényismeret Kaposvár, Dávid Kiadó pp.213 ENDRÉDI Lajos (2000) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp PERENDY Mária (1980) Biológiai gyakorlatok kézikönyve, Budapest, Gondolat Könyvkiadó pp ZBORAY Géza (2001) Összehasonlító anatómiai praktikum II. kötet, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp ÁBRA: saját ötlet alapján.

24 Biológia 10. osztály 24 Készítette: Dávidné Varga Gabriella 12. Madarak belső szerveinek vizsgálata - házityúk szíve, légzőszervrendszere, húgyivarszervei Emlékeztető, gondolatébresztő A madaraknak sok energiát igénylő, repülő életmódjukhoz nagy mennyiségű táplálékra és sok oxigénre van szükségük. A madarak O 2 felvétele és a CO 2 leadása a gerinceseknél legnagyobb teljesítményű légzőszervben történik. A megemésztett tápanyagot és a nagy mennyiségű O 2 -t a fejlett, gyors keringési rendszer szállítja el a szervezet különböző részeibe. A váltivarú madarak nőivarú egyedei a párzást követően meszes héjú tojást képeznek. Ezeket a tojásokat állandó testhőmérsékletük révén, testük melegével maguk költik ki. Hozzávalók (eszközök, anyagok) bonctál, vagy tálca szike csipesz nagyító köpeny házityúk kipreparált szíve házityúk kipreparált légzőszervrendszere házityúk kipreparált húgyivarszervei Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Vizsgáld meg, és azonosítsd az ábra segítségével a házityúk kipreparált légzőszervrendszerének szerveit: a felső gégefőt, a gégecsőt, az alsó gégefőt, a hörgőket, a tüdőt, a légzsákokat! Tapogasd meg, próbáld őket összenyomni! 2. Házi tyúk szívéről szikével távolítsd el a szívburkot! Figyeld meg a bal kamrából kilépő aortát és a jobb kamrából kilépő tüdőartériát, illetve a szívbe belépő ereket! 3. A szívet vágjuk fel harántirányban és azonosítsuk a szív üregeit! Nagyítóval vizsgáljuk meg a szívbillentyűket! 4. Azonosítsd a házityúk kipreparált kiválasztó szervrendszerét (vese, húgyvezeték) 5. Figyelmesen vizsgáld meg a kloákába torkolló ivarszerv részeit (ha lehetőség van rá a hím és a női ivarszerveket is)! 6. Nézd meg az ábrán, hogyan helyezkednek el a madár zsigerei a testüregben!

25 Feladatlap 25 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 10. osztály 1. Az orr- és szájgaratüreg folytatása a felső gégefő, ami továbbvezet a gégecsőbe. A gégecső alsó végénél, mielőtt két főhörgőre ágazna, az alsó gégefő, a madarak hangadó szerve figyelhető meg. a. Mi adja ezeknek a szerveknek a merevségét?... b. Milyen a tüdő és a légzsák az előzőkhöz képest?.... c. Az ábra alapján állapítsd meg, hol helyezkedik el a páros tüdő? Milyen a madarak szívének mérete a testméretükhöz képest? Rajzold le vázlatosan a tyúk szívének négy üregét és írd mellé a nevüket! Jelöld a rajzodon azt is, hol figyeltél meg billentyűket! 4. a. Nézd meg az ábrán, hol van a madár veséje!.... b. Hogy néz ki a házityúk veséje?..... c. Hová vezetnek a vesékből kiinduló húgyvezetékek? Van húgyhólyagjuk? A herék tojásdad, sárgásfehér szervek, csatornáiban termelődnek a hímivarsejtek. Párzószervük a kloáka záróizmán egy hármas tagolódású párzószemölcs. A nőstény madár páratlan petefészke kissé megnyúlt, fürtös szerv. Fiatal madárban lapos, szürkésfehér. A működő petefészekben nagy tömegű, kisebb-nagyobb tüszők találhatók. Gyors érésük után a petesejtek a petevezetékbe jutnak. A petevezeték továbbítja és megtermeli a petesejt burkait. Benne alakul ki a meszes héjú tojás. Milyen nemű az általad vizsgált állat?.... Nézz utána, hogyan párzanak a házityúkok! Felhasznált irodalom ENDRÉDI Lajos (2000) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp PERENDY Mária (1980) Biológiai gyakorlatok kézikönyve, Budapest, Gondolat Könyvkiadó pp PERENDY Mária (1996) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp ZBORAY Géza (2001) Összehasonlító anatómiai praktikum II. kötet, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp ÁBRA: saját ötlet alapján.

26 Biológia 10. osztály Emlősök légzőszervrendszerének a vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Dávidné Varga Gabriella Az emlősök légzőszervrendszere az orrnyílással kezdődik. Az orrüreg összeköttetésben van a garattal, ami bevezet a gégébe. A gége a levegő átjárására és hangképzésre szolgál, ugyanakkor reflexes záródásával megakadályozza, hogy szilárd és folyékony anyagok bejussanak a légcsőbe. A légcső két hörgőre, a hörgők a tüdőben hörgőcskékre ágaznak el, melyek a szőlőfürtszerű léghólyagocskákban végződnek. Itt a tüdő óriási felszínén történik meg a légzési gázok cseréje. Figyeld meg, milyen összefüggés van az egyes szervek alakja, felépítése, és működése között a sertés légzőszervrendszerében! Hozzávalók (eszközök, anyagok) tálca szike nagyító főzőpohár víz köpeny sertés egyben kipreparált légzőszervei (gége, légcső- hörgők, és tüdő együtt) Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Helyezd el egy nagy tálcán egy sertés kipreparált légzőszerveit (gége, légcső, hörgők és tüdő együtt)! 1. a. Vedd a kezedbe a gégét! Azonosítsd a porcait! b. Nézz bele a nyílásába! Milyen a hangrés? 2. a. Próbáld meg összenyomni a légcsövet! b. Milyen alakúak a porcgyűrűi? c. Számold meg kb. hány gyűrűből áll? 3. Hasonlítsd össze a két főhörgő hosszát, átmérőjét a légcsőhöz képest! 4. a. Számold meg, hány tüdőlebenye van a sertésnek! b. Szikével vágj bele és nagyítóval nézd meg a szerkezetét! c. Vágj szikével egy 1-2 centiméteres kis darabkát a tüdőből és helyezd a főzőpohárban lévő vízbe! d. Mit tapasztalsz?

27 Feladatlap 27 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 10. osztály 1.. Tanulmányozd az ábrán az ember gégéjének felépítését is! Hasonlítsd össze a sertés gégéjét az emberével! Egészítsd ki a mondatokat az ábrán szereplő gégerészek neveivel! A sertés... hosszú, elülső szarva hiányzik. A.kerekded, széles, hegye nincs. A harmadik páratlan porc a..... A... páros porc, fejlett nyúlványokkal. A sertés gégéjének bejárata tág, a szűk. A rugalmas rostokból állnak, alakjuk fajonként eltérő. 2. a. Össze tudtad lapítani a légcsövet?.... b. Milyen alakúak a légcső porcai?.... c. Az ember légcsőporcához képest a sertésnél hány porcot számoltál?... d. Hogyan szolgálja a légcső felépítése a működését? Mi a feladata? Hasonlítsd össze a két főhörgő hosszát, átmérőjét a légcsőhöz képest! a. Hány tüdőlebenye van a sertésnek?... b. Milyen a tüdő színe, szerkezete?... c. Mit tapasztaltál miután a vízbe tetted a tüdő egy kis darabkáját?... d. Milyen a tüdő fajsúlya a vízéhez képest?... e. Mi lehet a magyarázata?..... Még egy érdekes kísérlet! Ha elég vállalkozó kedvű vagy, vegyél egy nagy levegőt és fújj bele az ép tüdő gégéjébe, amennyire csak bírsz, mintha lufit fújnál! Figyeld meg a térfogatváltozást a befújáskor, és utána! A kilégzés igényel energiát?...6 Felhasznált irodalom FEHÉR György (1980) A háziállatok funkcionális anatómiája, Budapest, Mezőgazda Kiadó GÁL Béla - GÁL Viktória (2009) Biológia feladatgyűjtemény 11-12, Szeged, Mozaik Kiadó pp. 267 ÁBRA: saját ötlet alapján.

28 A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlatvezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterületüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. Működési szabályzat - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása. - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegély-nyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegély-nyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%- os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO 3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amennyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.