KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET statisztikai számjel

Átírás

1 statisztikai számjel cégjegyzék száma DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt a vállalkozás megnevezése 5600 Békéscsaba Szarvasi út 103. a vállalkozás címe KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ január december 31. Békéscsaba, május 15. Keltezés: a vállalkozás vezetője (képviselője)

2 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A. A vállalkozás és a számviteli politika bemutatása 1. A vállalkozás ismertetése A személyszállítási szolgáltatásokról szóló évi XLI. törvény preambulumában meghatározott elvek érvényre juttatására a helyközi autóbusszal végzett közösségi közlekedési szolgáltatás rendszerének átalakítása során szolgáltatás központú, átlátható támogatási módokon keresztül ellentételezett, a társadalom és a költségvetés teherbíró képességét figyelembe vevő egységes közszolgáltatási személyszállítási rendszer létrehozása érdekében az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter (továbbiakban: Miniszter) 100%-os állami tulajdonban lévő zártkörűen működő részvénytársaságot alapított. A Miniszter a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 284. (2) bekezdése valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló évi CVI. tv. 19. (1) bekezdése és a 20. (8) bekezdése szerinti 29/2012. RJGY sz. határozatával a társaság Magyar Állam nevében történő megalapítására a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t jelölte ki. A fentiek alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., mint a Magyar Állam nevében eljáró Alapító részvényes (továbbiakban: Alapító) a Gt. és az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3. (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által a Vtv. 19. (1) és 20. (8) bekezdése alapján kiadott, 41/2012. (XI.12.) RJGY határozattal módosított 29/2012. (X.10.) RJGY. határozat III. pontja alapján zártkörűen működő részvénytársaságot hozott létre, és a társaság Alapító okiratát az alábbiak szerint határozta meg: 2

3 A TÁRSASÁG NEVE ÉS SZÉKHELYE, MŰKÖDÉSI FORMÁJA A társaság cégneve: DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság A társaság rövidített cégneve: DAKK Zrt. A társaság székhelye: 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 103 A működési formája: A társaság egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság. A TÁRSASÁG IDŐTARTAMA A társaság határozatlan időtartamra alakult. A társaságot január 23-án jegyezték be. Bejegyzés napjáig előtársaságként működött. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖRE A társaság főtevékenysége: Üzletvezetés A társaság tevékenységei: Vagyonkezelés (holding) Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás A TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje) alapításkor ,- Ft, azaz Húszmillió forint, december 31-én a társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje) ,- Ft, azaz Kilencmilliárd-négyszázkilencvennyolcmillió-kilencszázezer Ft. 3

4 A társaság alaptőkéjéből a pénzbeli hozzájárulás értéke ,- Ft, azaz Húszmillió forint, az Alapító az alapításkor nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem teljesített. Alapító határozat szerint (73/2013. III.20.) az Alapító március 20. napjával elhatározta a Társaság alaptőkéjének felemelését ,- Ft összeggel, új részvény forgalomba-hozatalával, nem pénzbeli hozzájárulás ellenében történő felemelésével. Az ehhez szükséges pénzügyi forrást, a kormány biztosította, a 1767/2013. (10.25) határozata alapján, mely keretében a Regionális Közlekedési Központok részvényvásárlási kötelezettségének teljesítéséhez az előirányzat átcsoportosításra került. A tulajdonos MVM Zrt., 618/2013 számú december 02.-án kelt Alapítói határozata szerint elhatározta a Társaság alaptőkéjének további ,- Ft összeggel történő felemelését. Ez a tőke emelés, új részvény zártkörű forgalomba-hozatalával, pénzbeli hozzájárulás ellenében történt. A törzstőke emelésének Cégbírósági bejegyzése január 14-én történt meg. Ezért ez a tőkeemelés a i mérlegben még tulajdonossal szembeni kötelezettségként szerepel. 4

5 A TÁRSASÁG ALAPÍTÓJA, EGYEDÜLI TAGJA A társaság a Magyar Állam tulajdonában álló egyszemélyes, zártkörűen működő részvénytársaság. A Magyar Államot megillető Alapítói jogköröket az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény 3. -a alapján az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján. Az egyedüli részvényest megillető Alapítói jogköröket gyakorló szervezet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.), székhelye: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56, cégjegyzékszáma: ) A RÉSZVÉNYEK TÍPUSA, SZÁMA, NÉVÉRTÉKE Alapításkor társaság egy (1) darab ,- Ft, azaz Húszmillió forint névértékű és kibocsátási értékű dematerializált törzsrészvényt bocsátott ki. A 73/2013. (III.20.) Alapítói határozat szerinti tőkeemeléskor Db 1.000,- Ft névértékű és 1.178,- Ft kibocsátási értékű dematerializált törzsrészvény került kibocsájtásra. A 618/2013. (XII.2.) Alapítói határozat szerinti tőkeemeléskor Db 1.000,- Ft névértékű és kibocsátási értékű dematerializált törzsrészvény került kibocsájtásra. A DAKK Zrt részvényeit a Keller Zrt. kezeli. DAKK Zrt. tulajdonában lévő társaságok bemutatása Név Bács Volán Zrt. Körös Volán Zrt. Kunság Volán Zrt. Tisza Volán Zrt. Székhely 6500 Baja, Nagy István u Békéscsaba, Szarvasi út Kecskemét, Csáktornyai u Szeged, Bakay Nándor u. 48. Saját tőke Jegyzett tőke (E Ft) ebből: visszavásárolt tul. rész. névértéken (E Ft) Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) (E Ft) Tőketartalék (E Ft) Eredménytartalék (E Ft) Lekötött tartalék (E Ft) Értékelési tartalék (E Ft) Értékhelyesbítés értékelési tartaléka (E Ft) Valós értékelés értékelési tartaléka (E Ft) Birtokolt részesedés öszege (E Ft) Aránya (%) 99,743 99,925 99,995 99,881 Legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredménye (2013) (E Ft)

6 2. A számviteli politika bemutatása A Társaság a Számviteli törvény 14. alapján, a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül elkészítette a Számviteli politikáját. a) Az elszámolás alapja A Társaság éves beszámolót készít, ennek megfelelően a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit. A évi beszámoló készítésének időpontja: május 15. Az éves beszámoló a magyar Számviteli Törvénnyel összhangban, a bekerülési költség elvének alkalmazásával készült. A mérleget a Társaság a Számviteli Törvény 1. sz. melléklet A változata szerint készíti el, az ún. mérlegszerű elrendezéssel, a két oldal (eszközök, források) automatikus egyezőség ellenőrzésével, amely az eszközöket fordított likviditási sorrendben, a forrásokat lejárati sorrendben mutatja be. Az eredménykimutatás a Számviteli Törvény 3. sz. melléklet A változata szerint, összköltség eljárással készül, az ún. lépcsőzetes elrendezéssel. Az MNV Zrt. Igazgatóságának 297/2013. (V.06.) Alapítói Határozat kiadása a régiós közlekedési központ társaságok Alapító Okiratának módosítása tárgyában hozott IG számú határozata értelmében az egyes régiós közlekedési központ társaságoknál az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik: döntés olyan társaságok közgyűlésén / taggyűlésén képviselendő mandátumról, amelyben a részvénytársaság 50% feletti szavazati jogot megtestesítő részesedéssel bír. A Számviteli törvény 3. (2) bekezdésében foglaltak az alábbiakat tartalmazzák: 1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik: 6

7 a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol; 2. leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni; Összevetve a Számviteli törvény és a fenti határozat tartalmát egyértelműen megállapítható, hogy tartalmilag az MNV Zrt. Igazgatóságának fenti határozata a közlekedési központok meghatározó befolyását megszüntette a volán társaságok felett, hiszen nem gyakorolhatnak döntő irányítást vagy ellenőrzést felettük. A szavazati többség megléte csupán technikai, hiszen a szavazat tartalmát az MNV Zrt. határozza meg. Ebből következően a konszolidációs kötelezettség megállapításának alapjául szolgáló anyavállalati-leányvállalati kapcsolat nem áll fenn a regionális központok és a tulajdonukban lévő volán társaságok között. A regionális volán központok konszolidációs kötelezettségének vizsgálata dokumentumban foglaltak alapján a regionális volán központok konszolidált éves beszámoló készítésére nem kötelezettek. Az éves beszámoló adatai a megjegyzett kivételektől eltekintve ezer forintban értendők. b) A számviteli politikában meghatározott kritériumok ismertetése A Társaság a Számviteli Törvény és a Gazdasági Társaságokról szóló törvény előírásai szerint végzi tevékenységét. 7

8 A Társaság a Számviteli Törvénnyel összhangban kialakította a pénzkezelési, leltározási, eszköz és forrás értékelési szabályzatát. A Társaság rögzítette számviteli politikájában, hogy a vállalkozás folytatásának elvéből kiindulva biztosítani kell a (teljesség, valódiság, világosság, következetesség, folytonosság, összemérés, óvatosság, bruttó elszámolás, egyedi értékelés, az időbeli elhatárolás, a tartalom elsődlegessége a formával szemben, a lényegesség és a költség haszon összevetés) számviteli alapelvek érvényesülését. Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a felhasználók döntéseit. A tárgyévet megelőző évekre vonatkozóan feltárt eltéréseket, a feltárás időszakában benyújtandó beszámolóban, mind a mérlegben, és mind az eredménykimutatásában is külön-külön oszlopban szerepeltetjük az előző évi adatokat, a lezárt év(ek)re vonatkozó módosításokat, valamint a tárgyévi adatokat. A saját tőke 20%-át meghaladó tételeket minősíti lényegesnek a Társaság. Adósonként együttesen kisösszegűnek minősíti a Társaság azokat a követeléseket, amelyek nem haladják meg a végrehajtás várható költségeinek háromszorosát. Az értékvesztés megállapítása tételesen, egyedi értékelés alapján történik. Az ellenőrzés, önellenőrzés során jelentősebb összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során ugyanazon évet érintő megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege eléri az adott év mérleg főösszegének 2%-át, illetve ha a mérleg főösszeg 2%-a meghaladja az 500 millió Ft-ot, akkor az 500 millió Ft. Amennyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentősebb összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó, a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti módosításokat a mérleg és 8

9 eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett mutatja be a Társaság, mert azok nem képezik részét a mérleg és az eredménykimutatás tárgy évi adatainak. Ezért a mérlegben is, az eredménykimutatásban is különkülön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy: Controll-Net Könyvvizsgáló és Igazságügyi Szakértő Kft, (5600 Békéscsaba Justh Gyula utca 4. fsz. 1. kamarai tagszám: ) képviseletében Kercsó Anna Mária 5600 Békéscsaba Fényesi út 129. (Könyvvizsgálói kamarai tagsági szám: ) A Társaság könyvvizsgálatra kötelezett, könyvvizsgálója a évre: Profitaudit Könyvvizsgáló, Számviteli és Adótanácsadó Kft., természetes személy képviselőjeként: Németh Tibor (kamarai tagsági igazolvány száma: ). A személyében felelős könyvvizsgáló tartós távolléte esetére helyettesítésére kijelölt helyettes könyvvizsgáló: Tóth Péter (kamarai tagsági igazolvány száma: ). Könyvvizsgáló díjazása az éves beszámoló jóváhagyásáért: 700 e Ft. Az éves beszámoló aláírására Fekete Antal vezérigazgató (lakcím: 1135 Budapest Jász u. 17/A) jogosult. c) A piaci értéken történő értékelés elveinek ismertetése A Társaság által választott főbb értékelési szabályok bemutatása Az eszközök befektetett, illetve forgóeszközök csoportjába történő minősítésének elvei A befektetett eszközök csoportjába azok az eszközök tartoznak, amelyek a Társaság tevékenységét tartósan közvetlenül vagy közvetett formában szolgálják. A tartósan minősítés alatt a számviteli törvényben megfogalmazott tartósságot kell érteni, amely a vállalkozási tevékenység egy évet meghaladó szolgálatát, az egy éven túli hasznosítást, az egy évet meghaladó lekötést 9

10 jelenti. Ebből következően az az eszköz, amely a tevékenységet egy évet meghaladóan szolgálja, befektetett eszköznek minősül. A tevékenységet egy évet meg nem haladóan szolgáló eszközök a forgóeszközök közé tartoznak. Az értékpapírok forgóeszközként, illetve befektetésként való számbavételének elvei A befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó értékpapírok között azokat a részesedéseken kívüli pénzügyi befektetéseket kell kimutatni, amelyek hosszabb távon, legalább egy éven túl szolgálják a Társaság elképzeléseit, nem rövid távú befektetés, nem az árfolyamnyereség elérése vezetett a vásárláshoz, hanem az, hogy a befektetés után tartósan kamatot kapjon a vállalkozás, vagy más módon érvényesítse hosszú távú érdekeit. A forgóeszközök közé tartozó értékpapírok között az eladásra vásárolt, illetve egyéb módon beszerzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a visszavásárolt saját részvények, üzletrészek, továbbá az eladásra vásárolt, illetve egyéb módon átmeneti időre megszerzett, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok (részvények, üzletrészek és egyéb értékpapírok) kerülnek kimutatásra. A céltartalékképzés alkalmazott elvei Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a szükséges mértékben azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget, amelyek a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. Az adózás előtti eredmény terhére a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben céltartalék képezhető az olyan várható 10

11 jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyek a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. A felújítás, karbantartás elkülönítésének elvei A Társaság felújításként, tehát értéknövelő beruházásként számolja el a már összes alkatrészét tekintve elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állaga helyreállítását szolgáló munkálatokat. Járművek esetén ez magában foglalja a karosszéria teljes körű átvizsgálását és helyreállítását, valamint ezzel egyidejűleg a fődarabok cseréjét, melyek következtében a jármű alkalmassá válik arra, hogy ismételten forgalomba helyezhető legyen. Karbantartási költségként kerülnek elszámolásra azok a javítási költségek, amelyek az eszköz folyamatos üzemeltetése, rendszeres helyreállítása, állagmegóvása érdekében merülnek fel, ideértve az alkatrészek, egységek, fődarabok cseréjét is, abban az esetben, ha a működést, üzemeltetést biztosítják, ahhoz szükségesek. Az értékcsökkenés elszámolásának módja, az amortizációs politika lényegének meghatározása Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát, az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, a vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják. 11

12 Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt, illetve a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. Az aktiválás, üzembe helyezés időpontja a tényleges használatba vétel napja. Az értékcsökkenés az üzembe helyezés napjától, kivezetéskor pedig a kivezetés napjáig havonta kerül elszámolásra. Az 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költsége a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben, a 200 ezer forint alatti pedig két év alatt egyenlő összegben kerül elszámolásra. Az elszámolásra kerülő tervezett értékcsökkenési leírás akkor változtatható meg, ha a Társaság szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszközöknél az évenkénti értékcsökkenési leírás meghatározásakor (tervezésekor) figyelembe vett körülményekben lényeges változás következett be. Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor ha, - az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke, - a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, - a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. Tartósnak tekinthető, ha 1 éven túli, jelentősnek, ha az eredeti beszerzési érték 20 %-át meghaladó mértékű. 12

13 Az érték csökkenését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül a terven felüli értékcsökkenés elszámolás után ki kell vezetni. Az értékvesztés elszámolásának módja A Számviteli Törvény előírásai alapján a Társaság értékvesztést számol el - a vásárolt készleteknél, - a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, - követeléseknél. Az óvatos értékelés elvének megfelelően a vásárolt készletek beszerzési árát csökkenteni kell, tehát értékvesztést kell elszámolni, - ha a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értékük (piaci áruk) alacsonyabb, mint a nyilvántartások szerinti beszerzési ár (például tartós árcsökkenés következett be), továbbá akkor, - ha azok csökkent értékűek. Ha a vásárolt készlet (anyag,áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. A könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete jelentős, ha a könyv szerinti érték 20%-kal meghaladja a piaci értékét, tartós, ha 1 évnél tovább fennáll. 13

14 Csökkent értékű a vásárolt készlet, és ezért annak beszerzési árát értékvesztés elszámolásával csökkenteni kell, - ha a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szakmai műszaki előírások, szállítási feltételek) nem felel meg, illetve - ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, - ha már nem felel meg eredeti rendeltetésének (például megrongálódott, feleslegessé vált). Nem felel meg eredeti rendeltetésének az a készlet, amely - megrongálódott, - a termelési profil változása vagy típusváltás következtében már nincs forgalomban, feleslegessé vált, - eredeti rendeltetésszerű felhasználásra nem alkalmas, mivel minősége, műszaki ismérvei megváltoztak, - olyan selejtezett vagy értékesített eszköz visszamaradó tartalékalkatrésze, tartalék-tartozéka, amelyet eredeti rendeltetésének megfelelően már nem lehet felhasználni (nem lehet értékesíteni). A gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést könyv szerinti értéken kell értékelni mindaddig, amíg - a gazdasági társaság piaci megítélése tartósan nem csökken, - a gazdasági társaságba befektetett összeg a gazdasági társaság megszűnésekor várhatóan megtérül, - a gazdasági társaság saját tőke értékének a befektetés mértékével arányos része nem csökken a befektetés könyv szerinti értéke alá. Ha a felsorolt feltételek, vagy azok valamelyike nem teljesül, akkor a részesedés könyv szerinti értéke a névértékkel arányos saját tőke összegéig csökkenthető. A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre 14

15 álló információk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti, veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű, vagyis 60 napon túli és meghaladja a követelés eredeti bekerülési értékekének a 20%-át, vagy az 50 e Ft-ot. Értékvesztést számol el továbbá a Társaság olyan követelések esetén, amellyel kapcsolatban a jogi eljárás már elkezdődött (csődeljárás, felszámolási eljárás, bírósági per, stb.). A vevőket, az adósokat egyedileg kell értékelni, az értékvesztést tételesen kell megállapítani. Visszaírás Amennyiben az alkalmazott leírások miatt az eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az értékvesztés elszámolás) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a leírásokat meg kell szüntetni (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az elszámolt értékvesztés összegének csökkentésével). Az eszközt piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére az egyéb bevételekkel szemben vissza kell értékelni. Amennyiben az üzleti év mérlegfordulónapján az egyedi eszköz piaci értéke jelentősen 20%-kal meghaladja a könyv szerinti értékét, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét, akkor a különbözet összegével csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az 15

16 elszámolt értékvesztés összegét és az egyéb bevételekkel szemben növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét. A különbözettel a könyv szerinti értéket az adott eszköz nyilvántartásba vételekor számításba vett értékéig, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékig kell növelni (visszaírás összege). A visszaírás összege nem lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámolt összeg. Indoklás, ha az éves beszámolóban szereplő tételek nem hasonlíthatók össze az előző év megfelelő adataival A Számviteli Törvény értelmében a mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző naptári év megfelelő adatát, és ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. A mérleg több tételében is elhelyezhető, illetve megváltozott minősítésű eszközök és források bemutatása A Társaságnál nem fordul elő több tételben elhelyezhető eszköz illetve forrás. d) Az éves beszámoló összeállítása során alkalmazott értékelések és értékcsökkenési leírás szabályainak ismertetése Immateriális javak Az immateriális javak beszerzési, illetve előállítási költségen halmozott értékcsökkenéssel csökkentve az ismert piaci értéküknél nem magasabb értéken kerülnek kimutatásra. A Társaság a vagyoni értékű jogokat, a szellemi termékeket érintően nem számolt el értékhelyesbítést. 16

17 Az értékcsökkenés kiszámítása lineáris módszer alkalmazásával történik, az immateriális javak várható hasznos élettartama alatt történő leírásához szükséges értékcsökkenési kulcsok alapján. Az immateriális javak várható hasznos élettartama az alábbiak szerint alakul: - Szellemi termékek 3 év - Vagyoni értékű jogok 3 év - Alapítás átszervezés aktivált értéke 5 év Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök a mérlegben beszerzési, illetve előállítási költségen halmozott értékcsökkenéssel csökkentve kerülnek kimutatásra. Az értékcsökkenés kiszámítása a számítástechnikai berendezések és ügyvitel-technikai eszközök kivételével lineáris módszer alkalmazásával történik, az eszközök értékének a várható hasznos élettartam alatt történő leírásához szükséges értékcsökkenési kulcsok alapján. Az általános rendeltetésű számítástechnikai termékek és berendezések, valamint az ügyvitel-technikai eszközök leírása 2 év alatt 50%-os leírási kulcs alkalmazásával történik. Az eszközök várható hasznos élettartama az alábbiak szerint alakul: Épületek, építmények Gépek, berendezések Autóbuszok Járművek (autóbuszok kivételével) év 6,9 év 10 év 5 év A Társaság a bérbe adott eszközökre gyorsított leírást alkalmaz, az ingatlanok 10, a gépek, berendezések pedig 3 év alatt kerülnek leírásra. A Társaság a tárgyi eszközöket érintően nem számolt el értékhelyesbítést. 17

18 Befektetett pénzügyi eszközök A gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetések vásárlás esetén vételi áron, alapítás esetén a társasági szerződésben meghatározott alapításkori értéken kerülnek értékelésre mindaddig, amíg piaci értékük tartósan nem csökken a nyilvántartási érték alá. Ez esetben a mérlegkészítéskor ismert piaci áron kerülnek értékelésre. A Társaság befektetett eszközök közé tartozó értékpapírral rendelkezett évben az alábbi megbontásban: 17 TULAJDONI RÉSZESEDÉST JELENTŐ BEFEKTETÉSEK Körös Volán Zrt MNV Zrt tulajdonában lévő részvény Dolgozó tulajdonában lévő törzsrészvény visszavásárlása Bács Volán Zrt MNV Zrt tulajdonában lévő részvény Dolgozó tulajdonában lévő törzsrészvény visszavásárlása Kunság Volán Zrt MNV Zrt tulajdonában lévő részvény Dolgozó tulajdonában lévő törzsrészvény visszavásárlása Tisza Volán Zrt MNV Zrt tulajdonában lévő részvény Dolgozó tulajdonában lévő törzsrészvény visszavásárlása A Társaság a befektetett pénzügyi eszközöket érintő értékhelyesbítést nem számolt el. Készletek A vásárolt készletek a beszerzési költség és a nettó piaci érték közül az alacsonyabbik értéken kerülnek kimutatásra. A Társaság a évben a készletekre értékvesztést nem számolt el. Értékpapírok A forgóeszközök között szereplő értékpapírok a mérlegben beszerzési áron kerülnek kimutatásra. A Társaság a forgóeszközök közé tartozó értékpapírral nem rendelkezett évben. 18

19 Külföldi pénzeszközökben felmerülő ügyletek elszámolása A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítja át forintra a Társaság. A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó előző pontok szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni (eladási árfolyam), és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Az árfolyam-különbözet elszámolása A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló év végén minősített minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó a követeléseknél leírt devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettségnek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet: amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell árfolyamveszteségként elszámolni, amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell árfolyamnyereségként elszámolni. 19

20 Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kerül elszámolásra a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan - a 60. (2) bekezdésében foglaltakból következően - keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből - a törlesztőrészletre jutó - halasztott ráfordításként kimutatott - nem realizált veszteséget megszüntetjük, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség). A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették, illetve a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették. A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel is. A Társaság deviza törzstőke számlával és külföldi pénzértékre fennálló követeléssel nem rendelkezik. 20