Mazsolázó Interjú... 5 Jobb bekerülni, mint kívül rekedni... 5

Átírás

1 10. sz. tordelt 11/6/02 2:59 PM Page 1 TARTALOMJEGYZÉK Mazsolázó... 4 Interjú... 5 Jobb bekerülni, mint kívül rekedni... 5 Hírek, események... 8 Lélegzetvétel csatlakozás elôtt... 8 Erdélyi kitûntetett... 8 Részesedjen az Európai Unió is a tej világpiacából!... 9 Az EU baromfiágazata 2001-ben A sikeres pályázatok érdekében Szarvasgomba: törvény kell Egymilliárdot hoz a vadászati szezon Kevés tej fogy Magyarországon EU Agrárium és Piacszabályozás Tollcsipkedés az EU Bizottság által támogatott viselkedéskutatás baromfiaknál Vidékfejlesztés a bôvített Európában A térségek vidékfejlesztése Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politika Felkészülésünk Megnyílnak a SAPARD pénzek! Ökogazdálkodás évi támogatása Élelmiszerbiztonság mindenkinek! EFLA kongresszus Budapesten Új Magyar-EU agrárkereskedelmi megállapodások története és jelene Harc a szalmonella ellen A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programról Keleti Bôvítés A lengyel nem SAPARD pénzek az árvízkárosultaknak Cseh termelôk ellenzik az EU csomagot Honlapböngészô Internetfigyelô Kitekintés A cselekvésé a jövô Nemzetközi együttmûködés Dörömbölnek a kapun Fórum Életminôség túl a tányér peremén Közlöny évfolyam 10. szám 1

2 10. sz. tordelt 11/6/02 2:59 PM Page 2 CONTENTS Browser... 4 Report... 5 Better to be inside than outside... 5 News, events... 8 Breath before accession... 8 A honoured man from Transsylvania... 8 Bigger share for the European Union from the world market of milk... 9 The EU s Poultry sector in For successful applications Trouffle: an act is needed Hunting season brings 1 billion Low consumption of milk in Hungary EU Agriculture and Marketing Regulation Feather picking behaviour research on poultry, supported by the Commission of the EU Rural development in the enlarged Europe Rural development of the regions Common Agricultural and Rural Development Policy Our preparation SAPARD-money is available! Ecological production supports for Food safety for everyone! EFLA Congress in Budapest History and present situation of Hungarian EU agricultural agreements 21 Fighting against Salmonella About the National Agri-environmental Program Eastern enlargement Polish no SAPARD money may be used to help flood victims Czech farmers warn against EU package Homepage-browser Internet observer Outlook Action is the future International co-operation Banging on the door Forum Life quality beyond the edge of the plate Bulletin AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

3 10. sz. tordelt 11/6/02 2:59 PM Page 3 Az Európai Unió Agrárgazdasága évfolyam 10. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: , Fax: Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô helyettes: dr. Székely Sándor Szerkesztôségi titkár: Pálfi Adrienn Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadóház 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN Economy of the European Union Volume 2002/7., Issue 10. Monthly publication, coming out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Regional Development Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: , Fax: Editor-in-chief: Tamás Enikô Deputy Editor-in-chief: dr. Székely Sándor Secretary of the editorial office: Pálfi Adrienn Editorial board: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM House 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN évfolyam 10. szám 3

4 10. sz. tordelt 11/6/02 2:59 PM Page 4 MAZSOLÁZÓ Dr. Szanyi Tibor politikai államtitkárral készült interjúval kezdôdik a folyóirat tizedik száma. A csatlakozásunk elôtti rendkívül izgalmas idôszakról, a teendôkrôl szól az interjú. Igazi nemzeti összekapaszkodásra van szükség, hogy röpke hónap alatt felálljon, tökéletesedjen az intézményrendszer, és megnyugtató legyen a gazdák fölkészülése. (Részletek a 3. oldalon.) Mi volt az üzenete a Johannesburgi Konferenciának? Az EU, mint a harmadik világ fô támogatója szándéka szerint 2006-ig, mintegy 22 milliárd euróval támogatja a rászoruló országokat. Tény, hogy a globalizáció csak bizonyos országoknak hoz fejlôdést. Most már csupán az Amerikai Egyesült Államok aláírása hiányzik a Kiotói Jegyzôkönyvrôl, miután felismerve a globális fölmelegedés veszélyeit, Kanada és Oroszország is aláírta az egyezményt. A 2003-as tavaszi európai tanácskozás fô témája a fenntartható fejlôdés uniós stratégiája lesz. (Bôvebben A cselekvésé a jövô címû cikkben a 28. oldalon.) Az Európai Unió is részt kér a tej világpiacából! Meg kell valósítani a Berlinben elhatározott reformokat, annak érdekében, hogy az Európai Unió és részesedjen a világpiac kínálta lehetôségekbôl. A párizsi tejkonferencián a résztvevôk 1000 francia sajtból csemegézhettek. (Bôvebben a 9. oldalon) A hazai ellenôrzött ökoterület nagysága idén eléri a hektárt. Az ökogazdálkodás támogatása jó irányt vett. Idén már 451 sikeres pályázatot fogadott el az agrártárca. Az ökotermesztés Ausztria mezôgazdaságának is óriási lendületet adott. Az Európai Unió közös agrárpolitikájában a fenntartható fejlôdés egyre fontosabb, és ezzel párhuzamosan kap zöld utat, sôt támogatást a vegyszerek nélküli gazdálkodás is. (Részletek a 16. oldalon.) Dr. Sebôk M. Péter kapta meg az idén a Sárközy Péter emlékérmet. A kolozsvári professzornak elévülhetetlen érdemei vannak az erdélyi és partiumi ökogazdálkodás elterjesztésében, szakmai megalapozásában. (Bôvebben a 8. oldalon.) Európa sokszínû, és e sokszínûségnek minden arca külön odafigyelést, gondoskodást és helyzetkezelést igényel. A helyi vezetésnek fel kell ismernie, hogy a helyi identitás-vállalás az a hatékony erô, ami egy globalizált világgazdaságban az adott hely fejlôdését a legjobban mozdítja elô. (Bôvebben a térségek vidékfejlesztése címû cikkben a 12. oldalon.) A tollcsipkedés komoly károkat okozhat a baromfiállományban. Azok a csirkék, tyúkok viselkednek deviánsan társaikkal szemben, amelyek nem érzik jól magukat, zsúfoltan, ingerszegény környezetben élnek. (Részletek a 12. oldalon.) EU-s jogszabályokról, piaci információkról és még számos érdekességrôl is olvashatnak a folyóirat októberi számában. 4 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

5 10. sz. tordelt 11/6/02 2:59 PM Page 5 INTERJÚ Jobb bekerülni, mint kívül rekedni J ózan számítások, remények és várakozások mellett, félelmek és szorongások is kísérik európai integrációnkat. A csatlakozás elônyeit inkább a jól tájékozott, jól értesült szellemi elit látja be Magyarországon. Túl sok illúziót senki nem táplál uniós tagságunkkal kapcsolatban január 30-a óta, annak ellenére, hogy folyamatosan és minden bizonnyal eredményesen dolgozunk a 25%-os közvetlen kifizetések, valamint a kvóták emelésén. A csatlakozás esetleges negatív hatásáról igazán átfogó, minden részletekre kiterjedô a kistermelôket, az 1 2 hektáron gazdálkodókat is érintô tanulmány mindmáig nem készült. Jobb bekerülni, mint kívül rekedni, így lehetne jellemezni megcsappant várakozásunkat. Amikor Dr. Szanyi Tibort, az FVM politikai államtitkárát (képünkön) felkerestem, arra voltam kíváncsi, hogyan látja ô felkészültségünket a tagságra, és tekintetve a szûkre szabott idôt, a tervezett január 1-jei csatlakozásukhoz ôszerinte melyek a legfontosabb teendôink. Államtitkár Úr, Magyarország tervezett uniós csatlakozásáig alig több, mint egy esztendô van hátra. Ezt az idôt Ön szerint hogyan tudjuk felhasználni a legeredményesebben? Mit tart a legfontosabbnak a felkészülésünkben? Úgy ítélem meg, hogy uniós csatlakozásunk körül túl sok a misztikum. Egy példával élve: tudjuk azt, hogyan néz ki egy full extrás Mercedes, de mi egy fél millió forintos Trabantban gondolkodunk. Ennek is van négy kereke, és ha van benne üzemagyag, oda visz, ahova vezetjük. A közös joganyag átvételével igen jól állunk, ez sziszifuszi munka volt, de túl vagyunk rajta. Fel kell állítani bizonyos alapintézményeket. Ezeket az intézményeket munkanevén Agrárszabályozási Hivatalnak hívjuk, ebbe sûrítjük bele mindazon intézkedéseket, amelyeket az egységes belsô piac logikája alapján nekünk föl kell állítani. Ezek között szerepel a 25 termékbizottság is. Ezzel szoros összefüggésben terveink között szerepel az Agrárintervenciós Központ és a Sapard Hivatal összevonása. A két hivatalból így egy hivatal lesz, amelyet munkanevén most Agrárszabályozási Hivatalnak hívunk. Az Élelmiszerbiztonsági Hivatalt reményeim szerint még az idén fölállítjuk. Gyakorlatilag ez egy 25 fôs intézmény lesz, amely az európai uniós élelmiszerszabályokat kezeli. Ez mint koordinatív intézmény szerepel, majd összefésüli az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos jogszabályokat, és intézkedéseket. Az intézmények átalakítására és az Élelmiszerbiztonsági Hivatal fölállítására beterveztünk 8 milliárd forintot. Ez év december 12-ig meg kell állapodnunk az Unióval gyakorlatilag mindenben, kvótákban, közvetlen támogatásokban. Gyakorlatilag le kell tudni zárni a csatlakozási tárgyalásokat. Meggyôzôdésem, hogy a kvótákról viszonylag egyszerûen meg fogunk állapodni. A mi kvótáink olyan alacsonyak az Unió méreteihez, termeléséhez képest, hogy azt fogjuk javasolni, fogadják el tokkal vonóval együtt. Van is erre hajlandóság az Unió részérôl. A közvetlen támogatások kérdésében is körvonalazódik a megoldás. Amennyiben kevesebbet akarnak adni, akkor nemes egyszerûséggel azt levonjuk az Unió közös kasszájába történô befizetéseinkbôl. Gondolja Államtitkár Úr, hogy ezt megtehetjük? Errôl az a vicc jut eszembe, hogy nem az Unió akar Magyarországhoz csatlakozni, hanem fordítva Az úgynevezett angol klauzula nem ismeretlen az Európai Unióban. Az Egyesült Királyság vaslady-je, Margaret Thatcher annak idején az elhíresült kijelentést tette: évfolyam 10. szám 5

6 10. sz. tordelt 11/6/02 2:59 PM Page 6 INTERJÚ I want my money back, vagyis visszakövetelem a pénzemet. Ennek analógiájára ezt mi is megtehetjük. A helyzet a következô, ha az Európai Unió azt mondja: ennyi lenne a 100% a közvetlen kifizetésre, de ilyen és ilyen indoklással csak a negyedét adjuk a csatlakozás elsô évében. Erre a magyar fél azt mondja: rendben van, ennyi lenne a befizetés, nevezzük leegyszerûsítve uniós tagdíjnak. Mi pedig ilyen és ilyen indoklással csak ennyit fizetünk be. Az angolok is kapnak tagdíj visszatérítést. Magyarországnak az Unióba való belépése után a pénzügyi mérlege semmivel sem lehet rosszabb, mint volt a belépés elôtt. Mi több, azt is a tárgyalóasztalra tettük, hogy létezik nálunk az agrárgazdaság fejlesztésérôl szóló törvény, amely elôírja az agrártámogatások évi kötelezô növelését. Mi ezt a törvényt megtartjuk. Amennyiben az Európai Unió nem emeli a támogatásainkat, mi azt hazai forrásból ki fogjuk pótolni. A várakozáshoz képest az osztrákok a csatlakozásukat követô évben, sôt még utána is csalódottak voltak, sôt prüszköltek az Unió ellen és az osztrák választások után az Unió ellenük. Ôk a nyugati világhoz tartoztak, mégis voltak nehézségeik a csatlakozás kapcsán, annak ellenére, hogy hihetetlenül jól megszervezték a lakosság és különösen a gazdák felkészítését. Náluk sajnos vannak fehér foltok bôven a jól informáltság tekintetében. Ön hogyan oldaná a csatlakozás kapcsán felmerült félelmeket, különösen vidéken? Én egy nagy nemzeti összekapaszkodást hirdetek, ahogy a kormányban tesszük. Minden egyes lépésünket egyeztetjük. Egy asztalhoz ül a kormányfô, a pénzügyminiszter, az agrártárca vezetôje, a külügyminiszter. Minden fontos kérdést alaposan átbeszélünk és egyeztetünk. Ezt tudom tanácsolni a gazdáknak is, fogjanak össze. A mezôgazdaságnak ki kell másznia a támogatási zónából és a versenyzónába kell lépnie akár csatlakozunk 1 év múlva az Európai Unióhoz, akár késôbb. Nem kell megmûvelni minden földet, hiszen az élelmiszerek megtermeléséhez, a technológiák, módszerek tökéletesedésével kevesebb föld is elegendô. Ezzel kihúzzuk a támogatási filozófia alól az alapot és az agrárium a versenyzónába kerül, valamint a fenntartható mezôgazdaságba. Társadalmilag hasznos és elismert szolgáltatásokat kell megvalósítani az agráriumban: kaszáljuk az árokpartot, letárcsázzuk a parlagfüvet, s ezért egy bizonyos összeget kap a vidék karbantartója. Egy globalizálódó versenyhelyzetben kell helyt állni. Magyarországon minden mezôgazdasági ágazatban elég lenne egyetlen cég. Dániában összesen két szövetkezet tartja kézben a sertéságazatot. Ki akadályozza meg azt, hogy a hazai termelôk különbözô szövetségekbe, TÉSZ-ekbe tömörüljenek? Fogjanak össze a szôlôtermelôk is, és akkor el tudják érni, hogy nem kell a szôlôt áron alul eladni, és sorolhatnám tovább. Júliusban még több millió hektoliter borkészletekrôl beszéltek, október elején már csak 1,5 2 millió hektóliterrôl. Ugyanakkor kapom a jelentéseket a vámhatóságtól, hogy vagonszámra szállítják a bort Bulgáriába, majd ugyanaz bolgár borként megy az orosz piacra Adtunk a borágazatnak a 3 milliárd forintot, marketingre. Erre adunk, de támogatásokra nem. A jövôben léalmát sem támogatunk. Végül is, ha, lesznek, kik lesznek az igazi vesztesei a csatlakozásnak, Ön szerint? Olyan értelemben nem lesznek vesztesek, hogy senki sem írhatja az Európai Unió számlájára a saját ügyetlenségét. Amikor ott állunk a fizetô kassza elôtt, de nem lépünk oda az ablakhoz, eljön az a pillanat amikor bezárják a kasszát. Akkor viszont nem a pénztár a hibás Meg kell érteni az idôk szavát! Aki komolyan veszi önmagát, a tevékenységét, az lép idôben ben megítélésem szerint másfélszer annyi pénz fog az agrárium rendelkezésére állni, mint az idén. Szerkezetileg fog átalakulni a támogatások rendszere, fôleg a vidékfejlesztés tekintetében, hiszen pályázni kell és önrész is szükséges a pénz elnyeréséhez. A versenyszférába került mezôgazdaság óhatatlanul ki fogja termelni a veszteseket, de hangsúlyozom, hogy ez nem az Európai Unió miatt következik be. 6 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

7 10. sz. tordelt 11/6/02 2:59 PM Page 7 INTERJÚ Nyilván, ahogy a szükség életre hívta a könyvelôi, adótanácsadói cégeket, hasonlóképpen az igény életre hívhatja a pályázatkészítô cégeket. Már most is föllelhetôk ezek. Így van. Visszatérve a támogatásra. Nem a közvetlen kifizetések a legfontosabbak, Magyarország számára a megfelelô kvóták adják a kitörési pontokat. Az átmeneti idôszakot 3 évre szeretnénk levinni. Ahogy az Európai Unió nem lát után úgy gondoljuk, legyen számunkra is határkô Tartson az eddig javasolt 7 10 év helyett 3 évig az átmeneti idôszak. Egészen biztos vagyok abban, hogy az évtized végére Magyarország ismét a világ élvonalába kerül mezôgazdaság tekintetében, mint ahogy volt a 80-as évek elején. Ôszinte beszéd, tiszta hang szükséges. Nem szabad illúziókba, különbözô zavaros álmokba ringatni a termelôket, akiket tekintsünk felnôtt embereknek. Nagyon vontatottan halad a TÉSZ-ek megalakulása, pedig ezek nélkül a termelôi szervezôdések nélkül a gyümölcs- és zöldségkertészek aligha juthatnak uniós támogatásokhoz. Sajnos a magyar termelôk történelmi tudatában az erôszakolt kollektivizálás miatt zsigerileg alakult ki az ösztönös idegenkedés a TÉSZ-ektôl. Vidéken az emberek a megélhetésért sokkal többet dolgoznak. Kevesebb a munkahely, nagyobb a munkanélküliség. Átlagkeresetük 30%- kal kevesebb, mint a nem mezôgazdaságban dolgozóké és átlagéletkoruk is alacsonyabb a városokban élôkénél. Én egyenrangúan szeretném kezelni a falusi és a városi lakosságot. Mindenkinek csak azt tudom üzenni, tessék hatékonyabban dolgozni, tessék jobban odafigyelni. A termelô, aki hagyja túlérni a gabonáját, ne akarjon támogatásokhoz jutni. Az Európai Unió bôvítése az Unió részérôl politikai döntés elsôsorban és csak másod, meg harmadsorban gazdasági. A közösség érdekei hosszú távon is a bôvítés irányába hatnak. Ön szerint részünkrôl mi a helyes, követendô politika és tárgyalási stílus: a, alázatos bekéredzkedô b, tudatában lévén híd szerepünknek a nagy orosz piac felé, öntudatos, egyenes derekú magatartás? Három jelzôvel tudnám érzékeltetni a szerintem helyes megközelítést: egyenrangú, korrekt, szívós. Egyenrangú, mert nekünk is ugyanolyan jogunk van az európai egységhez, mint bárki másnak. Ez nem 15 ország privilégiuma. Korrekt: ne hazudozzunk egymásnak! Egyidôben mindenféle kozmetikázott adatokkal próbálkoztunk, mint ahogy az Unió idônként a vakvilágba tett javaslatot. A hamis dolgokat le kell söpörni az asztalról. A szívós azt jelenti, hogy egészen addig nem állok fel a tárgyalóasztaltól, amíg valami ésszerû kompromisszumot el nem értem. Olyan kompromisszumot, amitôl egyik félnek sem lesz rossz szájíze. Államtitkár úr! Köszönöm a beszélgetést. Tamás Enikô Summary Besides realistic caculations, hopes and expectations fears and distresses are also accompanied to our European integration. In an interview Dr Tibor Szanyi, parlamentary under-secretary, expressed that he is devoted to the correct and persistent negotiating style, on equal terms, with the European Union. In his message he asked the producers and the countryside to take themselves seriously, they have to notice that the in the field of Hungarian agriculture stepping into the competitve sector only quality production may be supported. Considering the future, the under-secretary is optimistic, since according to his words Hungary can not get into worse position than the present one, the situation can only be better after the accession évfolyam 10. szám 7

8 10. sz. tordelt 11/6/02 2:59 PM Page 8 HÍREK, ESEMÉNYEK Lélegzetvétel csatlakozás elôtt 150 ezer mezôgazdaságból élô termelôt és annak családját érinti az adósságrendezési program, amelyet nemrégiben hozott nyilvánosságra az agrártárca vezetôje, dr. Németh Imre. A rövidlejáratú termelôi hitelek kiváltásával, valamint a dunai árvíz és az aszálykárok enyhítésével a csatlakozás elôtt lélegzetvételhez akarja juttatni az agrártárca a termelôket. Adósságrendezésre 45 milliárd forintot, az árvíz és aszálykárok enyhítésére 15 milliárd forintot szánnak. Valamennyi regisztrált termelô, akinek nincs lejárt határidejû köztartozása és nincs csôdeljárás alatt részt vehet az adósságrendezésben. Közraktári hitelek kivételével valamennyi és év során fennálló hitel rendezésre kerülhet. Ennek mértéke az adósságállomány 40%-a. Feltétel, hogy a hitelrendezést követôen 3 évig még mezôgazdaságból éljen a termelô, és legalább egy éve folytasson mezôgazdasági tevékenységet. Az aszály, valamint a dunai árvíz okozta károk enyhítése, amely a hozamkiesés 20%-a függetlenül attól megvalósul, hogy van-e vagy nincs adóssága a károsultnak. A dunai árvíz okozta igazolt károk 32%-át megtérítik. Azonban az igazolt kár a 300 millió forintot nem haladhatja meg. Az így kapott pénzt hiteltörlesztésre kell fordítaniuk a termelôknek. A határidôk viszonylag szûkre szabottak. A termelôk a megyei földmûvelésügyi hivataloknál jelentkezzenek. November 29-ig kell az igényeket bejelenteni. Az FVM-ben december 5-ig döntenek a támogatások mértékérôl. Ha a kár megállapításával tévedtek a termelôk, december 13-ig még korrigálhatják a tévedést. A támogatást igénybe vehetik integrátorként bejegyzett szervezetek is, amennyiben mezôgazdasági termelôk saját jogon és az integrált termelôk nevében is. Sor kerül majd a gyümölcs- és szôlôtermelôk fagykárainak enyhítésére is külön alapból. Aszályok estében kárenyhítésért azok folyamodhatnak, akik 25%-nál nagyobb termeléskiesést tudnak igazolni. Az adósságrendezés, érinti valamennyi, éven belüli lejáratú termelôi hitelt, tagi kölcsönt, integrátori szerveztek által banki hitelbôl és saját forrásból nyújtott éven belüli hiteleket. A közigazgatási államtitkár, dr. Mészáros Gyula ezek összegét mintegy 120 milliárd forintra becsülte. A támogatás mértéke körülbelül a nettó adósságállomány 40%-a az elôzetes becslések szerint. A termelôknek járó összeget az integrátorok december 31-ig adják a termelôknek. T. E. ERDÉLYI kitûntetett Dr. Sárközy Péter professzornak, a neves ökológusnak, a Biokultúra Egyesület örökös tiszteletbeli elnökének emlékére alapított Sárközy Péter Emlékérmet második alkalommal adták át nemrégiben a Szent István Egyetem Budai Területi Tanszék Elnöki Tanácstermében szeptember 4-én, dr. Sárközy Péter elhunytának második évfordulóján. Az emlékéremre jelölés feltétele volt: Dr. Sárközy Péter szellemiségéhez méltó erkölcsi magatartás, feddhetetlen jellem A Biokultúra Egyesületért végzett kimagasló tevékenység Az oktatás-kutatás, nevelés területén elért elismert eredmény. 8 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

9 10. sz. tordelt 11/6/02 2:59 PM Page 9 HÍREK, ESEMÉNYEK A Biokultúra Egyesület tagjaiból és a Sárközy Péter Alapítvány valamint a Biokultúráért Alapítvány kurátoraiból és a korábbi emlékérem kitüntetettjébôl álló bizottság a beérkezett javaslatok alapján Dr. Sebôk M. Péter professzornak, a mezôgazdasági tudományok doktorának, a kolozsvári egyetem egykori tanárának ítélte a Czindner Antal Munkácsy-díjas szobrászmûvész által készített bronz emlékérmet. Az emlékérmet és az oklevelet, valamint a díjhoz járó Ft pénzjutalmat a Sárközy Péter Alapítvány biztosította. A bizottság méltányolva Dr. Sebôk M. Péter professzornak, az erdélyi magyar biokultúra, a mezôgazdaság fenntartása, fejlesztése érdekében kifejtett, dr. Sárközy Péter szellemiségéhez méltó erkölcsi magatartással, magyarságtudattal, szakmai felkészültséggel végzett termelôi, oktatói, kutatói munkásságát, az erdélyi, partiumi ökogazdálkodás elterjesztésében, szakmai megalapozásában végzett kimagasló tevékenységét, áldozatos, példamutató magatartását. Mindezekért neki adományozták a Sárközy Péter Emlékérmet. Az emlékérmet évente egy személynek ítéli oda a bizottság azok közül, akik a fenti feltételeknek megfelelnek. Solti Gábor a Sárközy Péter Alapítvány elnöke Részesedjen az Európai Unió is a tej világpiacából! Congrilait 2002 Párizsban került megrendezésre a Nemzetközi Tej Föderáció (International Dairy Federation IDF) Kongresszusa szeptember 24. és 27-e között. Magyarország az alapító tagok közé tartozik. A Kongresszus méreteit az alábbi számokon keresztül lehet érzékeltetni: hét konferencia, hat szimpózium, 258 elôadó, több mint 2500 részvevô a világ minden tájáról. 10 technikai kirándulás közül választhattak az érdeklôdôk. Ezeken a tanulmányi kirándulásokon a szervezôk lehetôséget adtak a külföldi látogatók számára, hogy a francia tejágazat mindennapjaiba betekinthessenek. A nyitó ülésen Franciaország miniszterelnöke, Jean-Pierre Raffarin köszöntötte a részvevôket. Franz Fischler, az Európai Unió Mezôgazdasági fôbiztosa elôadást tartott a Tejipari vállalatok internacionalizmusa témájú szimpóziumon. A Biztos kiemelte a Közös Agrárpolitika reformjának szükségességét. Véleménye szerint az Európai Unió aktív szerepet fog játszani a WTO Doha-i tárgyalásain. Novemberben, a WTO mezôgazdasági bizottsága elnökének javaslatot kell tennie 2004-re vonatkozóan. A tejszektorral kapcsolatban az volt a véleménye, hogy meg kell valósítani a Berlinben elhatározott reformot, annak érdekében, hogy a világpiac kínálta lehetôségekbôl az EU is részesedjen. A tejkvótákkal kapcsolatban elmondta, hogy az európai mezôgazdasági miniszterek októberi ülésén közös nevezôre kell jutni ebben a kérdésben. A Kongresszus ideje alatt rendezték meg a Tuilériák kertjében felállított sátorban a Franciaország, az 1000 sajt földje elnevezésû kiállítást. A m 2 területen a látogatók nem csak megszemlélhették, de meg is kóstolhatták a francia régiók különbözô sajtjait. Szegedyné Fricz Ágnes FVM Élelmiszeripari Fôosztály évfolyam 10. szám 9

10 10. sz. tordelt 11/6/02 2:59 PM Page 10 HÍREK, ESEMÉNYEK Az EU baromfiágazata 2001-ben A 2000-ben történt átmeneti visszaesés után egy lassú, de folyamatos növekedés állt be a év folyamán az EU baromfihús termelésében. A növekedés folytatódhat és még meredekebbé is válhat, ha a BSE krízis a továbbiakban is negatívan befolyásolja a marhahús-fogyasztást. Az egyedüli veszély a magasan tartott baromfihúsárak az európai piacokon, ami kockáztatja a baromfi versenyképességét a sertéshússal szemben. Az EU-nak az exportpiacon, noha már az elôzô évben sem volt itt túl versenyképes, ben egyre növekvô nehézségekkel kellett megküzdenie. Méghozzá olyan körülmények között, amikor az import erôteljesen ívelt felfelé, a hagyományos exportôrök alacsony árainak és a kedvezô vámmegállapodásoknak köszönhetôen (dupla-nullás egyezmények, és a termékek átminôsítésével megoldható kvóták fölötti behozatal, alacsony importvámok mellett). A tojástermelés némileg növekedett 2001-ben, miután néhány tagállamban viszszanyerte elôzô pozícióit. Valószínû azonban, hogy az EU-nak a higiénia és az állatok jóléte érdekében hozott szabályozásai a termelés csökkenése irányába hatnak. Sz.S. (Forrás: FAS Attache Report E21017 és E22012, febr.) A sikeres pályázatok érdekében Kulcs a sikeres EU-pályázatokhoz címmel kézikönyvet szerkesztett a Budapest Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem EU- Munkacsoportja. A neves tanárokból és jeles diákokból szervezôdött csapat olyan kiadványt alkotott, amely Magyarországon elsôként mutatja be a kizárólag az európai uniós pályázatok megírására vonatkozó szakmai ismereteket svéd, finn és ír sikeres projektek nyomán. Nem ismerteti az EU-ra vonatkozó egyéb általános tudnivalókat, nagyon gyakorlatiasan csak a mindennapi pályázati technikákat közli a három EU-tagállam példái nyomán, valamint áttekintést nyújt az uniós támogatásokkal kapcsolatos legfontosabb fogalmakról. A könyv közérthetô stílusban, praktikus információkkal segíti a hazai fejlesztési tanácsokat, az önkormányzatokat, kistérségi társulásokat, a kis és közepes vállalkozásokat az EU támogatások felhasználásának lehetôségeirôl. Mindezen tudnivalókat a dr. Szanyi Tibor, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára mondta el a hazai média képviselôinek a szeptember végén tartott könyvbemutatón. Az államtitkár bevezetôjében hangsúlyozta, hogy alig több mint egy év van az Európai Unióhoz történô csatlakozásig, ezért minden szervezetnek, intézménynek, vállalkozásnak elengedhetetlen az uniós ismeretek mellett azon technikák elsajátítása, amelyekkel pénzhez lehet jutni, és ezzel együtt gyarapítani az országot. Elmondotta továbbá, hogy az európai egység nem 15 ország privilégiuma, joga van minden országnak részesévé válni. Ugyanakkor eljött a differenciálás ideje. A magyar kormány minden igyekezetével tudatosítja, hogy a csatlakozás során a magyar vidék fejlesztése kiemelkedôen fontos. Ez év december 12-ig lezárulnak a legfontosabb egyeztetések, jövôre csak néhány konkrétumban kell dönteni. Azt kell megértenie és elfogadnia mindenkinek, hogy össze kell fogni az egy-egy témában, projektben érdekelteknek, nincs különutasság, határozott magyar érdekek szerint kell cselekedni. Ebben a folyamatban mindenki a kormány partnere, aki akarja az európai csatlakozást. Szanyi Tibor köszönetet mondott és személyes ajánlást adott a kiadvány megjelentetéséért az alkotóknak, Flamm Benedek László szerkesztônek, valamint a kiadónak, a Közép-Európai Üzleti Tanácsadó Kft-nek, ahol többek között beszerezhetô a könyv. A könyvbemutatót követôen az FVM politikai államtitkára összefoglalta a SAPARD Központi Hivatalának és hét regionális irodájának mûködésérôl szóló tudnivalókat. Ismertette, hogy szeptember 26-tól indultak a pályázati projektek. Hosszú ideje húzódik a pályázati ügy. A pályázati rendszerek igen széles társadalmi rétegeknek szólnak a következô témákban: mezôgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása, november 15-i beadási határidôvel, mezôgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése dec. 1-ei, és a vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása dec.1-ei beadással. A pályázati ûrlapokat a SAPARD Központi Hivataltól, vagy a hét regionális irodától lehet beszerezni, vagy le lehet tölteni a honlapról. Ezekhez a konkrét, évi millióval támogatott pályázatokhoz is igen jól hasznosítható a Kulcs a sikeres EU-pályázatokhoz" címû könyv. Varga Istvánné OMgK 10 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

11 10. sz. tordelt 11/6/02 2:59 PM Page 11 HÍREK, ESEMÉNYEK Szarvasgomba: törvény kell Franciaország támogatja Magyarország alapító tagságát a létrehozandó európai szarvasgombász szövetségben. Egyebek mellett errôl esett szó a nemrégiben, Egerben megrendezett kárpát-medencei szarvasgomba-konferencián. A programon Jean-Claude Pargnie, a nancy-i egyetem tanára, a francia szarvasgombász-szövetség elnökségi tagja hosszú távú együttmûködést ajánlott a Kelet-Magyarországi Szarvasgombavadász Egylet számára. A kutyás szarvasgomba-vadászattal és szakácsképzéssel, valamint vacsoraesttel is színesített esemény kapcsán Korózs Lajos országgyûlési képviselô, az említett egylet elnöke elmondta: dolgoznak a szarvasgombára vonatkozó törvényi szabályozás elôkészítésén. Szeretnék, ha a jövô év elejére jogszabály rendezné, miként lehet szedni a ritka csemegét, amelynek egyszerûbb változatai is kilónként 30 ezer forintba kerülnek. Egerben egyébként a Egymilliárdot hoz a vadászati szezon Pápán és a zalai Sohollári-völgyben ünnepelték nemrégiben a vadászati szezon kezdetét. Az évszázados sport mára jó üzletté vált, kormányzati számítások szerint évi egymilliárd forint bevételt hoz az országnak a vadászturizmus. Csak Zalában évente több száz millió forintos bevételt hoz a vadásztatás. A zalai vadállomány különösen a kapitális trófeákat ígérô szarvasok évrôl évre több vadászt vonzanak a megyébe, akik egy-egy éremesélyes bikáért akár másfélmillió forintot is hajlandóak kifizetni. A 39 bejegyezett zalai vadásztársaság 2001-ben több mint kétezer külföldi vendéget fogadott. Szakemberek szerint a magyarországi lehetôségeket még nem merítették ki a vadászturizmus terén. A szomszédos országokban és az Európai Unióban több mint hatmillióan vadásznak. Közülük sokan külföldre is utaznak egy-egy trófeáért, csak népszerûsíteni kellene elôttük a magyarországi erdôket vélik. Magyar Hírlap (2002. szept. 2.) szakácsok képzése is folytatódik: az egylet a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolával közösen indított kurzust a városi és a környékbeli vendéglátóhelyek szakácsai számára, akiket egy éven keresztül az évtizedek óta szarvasgombával foglalkozó német, francia és magyar mesterszakácsok képeznek majd. A szintén jelenlévô dr. Szanyi Tibor, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára lapunk érdeklôdésére hangsúlyozta: a hungaricumokat gondozni szükséges. A szarvasgomba kulturális értelemben Magyarországról ered, innen terjedt el fogyasztása a kontinens más részein is. A tárca is támogatja azt, hogy sürgôsen megfelelô jogi szabályozás teremtôdjék a különleges fûszergomba megóvására, szaporítására. Heves Megyei Hírlap (2002. szept. 24.) Kevés tej fogy Magyarországon Tejet, sajtot csontritkulás ellen Évente legalább 3 5 százalékkal lehetne növelni a következô években a magyarországi tejfogyasztást, hogy az elérje a legalább 160 literes fejenkénti éves szintet, ami lehetôvé tenné a gyakorta keletkezô termékfelesleg felszámolását. Magyarországon egy ember átlagosan évente mintegy 120 liter tejet fogyaszt. A Tej Terméktanácsnál viszont ezt a mennyiséget mintegy literrel többre becsülik. Ez a mennyiség meg sem közelíti a nyugat európai országokét amely évente liter/fô, de elmarad még a nyolcvanas évek közepének hazai mennyiségétôl is, amikor Magyarországon évente 200 liter volt a jellemzô éves átlagos fogyasztás. A tejfogyasztást úgynevezett folyótej egyenértékben számoljuk. Ebben a sajt, a túró és az egyéb tejtermék is benne van. A tej és tejtermékek fogyasztását a csontritkulás hazai terjedése miatt is célszerû szorgalmazni: sok tej és tejtermék, és rendszeres mozgás valamint a fekete kávé mellôzése így szól a leegyszerûsített recept csontritkulás ellen. t évfolyam 10. szám 11

12 10. sz. tordelt 11/6/02 2:59 PM Page 12 VIDÉKFEJLESZTÉS A BÔVÍTETT EURÓPÁBAN Tollcsipkedés az EU Bizottság által támogatott viselkedéskutatás baromfiaknál A tollcsipkedés, ami a hagyományos ketreces tartásban nevelkedô baromfinál egy gyakran kórosan mániákussá váló viselkedésforma, komoly károkat képes okozni. Azzal, hogy az állatok a tollakat ki is húzogatják egymásból, olyan vérzéses bôrsérüléseket hoznak létre, melyek további csipkedést indukálnak és ez sokszor a kannibalizmusig is elvezet. Enyhébb esetben is kiterjedt sebfertôzôdések keletkeznek, és nem elhanyagolható az a gazdasági kár sem, ami a tollak újranövesztéséhez szükséges megnövekedett tápanyagfelvételbôl ered. Az eddigi kutatások azt találták, hogy a tollcsipkedés a csirkék, társas tûrôképességével van összefüggésben, az erre való genetikai szelekció csökkenthetné a problémát. A másik fô kiváltó ok az ingerszegénység megszüntetése, akár egyszerû színes mûanyagtárgyakkal, szintén hatásosnak látszik a tollcsipkedés ellen. Az EU részvétele ebben a kutatási projektben 0,6 millió euró. Igazi, gyökeres megoldást azonban a nagy egyedlétszámú, zsúfolt ketreces tartás teljes betiltásától lehet várni, ami az EU-ban 2012-tôl lép érvénybe. Sz. S. (Forrás: FAIR-CT kutatási projekt /pr2404en.html) A térségek vidékfejlesztése Európának jogában áll élni Európában, jogában áll ezt a tájat, a vidéket munkálkodásra és pihenésre egyaránt használni. A vidék tehát a vidéki emberek számára a megélhetésüket is adó élettérként, milliók táplálékát megtermelô munkahelyként, emberi életfeltételeket újrateremtô, mindenki pihenését és felüdülését szolgáló térként és az idelátogatók számára látványosságként is szerepel. A mezôgazdaság ugyanakkor kulcsszektor, így mindig is meghatározó szerepet fog játszani a vidéki emberek és közösségek boldogulásában. A fenntartható fejlôdés szempontjából Európa vidéki területei és ezen belül a többfunkcióssá vált agrárgazdálkodás mindenképp alapvetô hangsúlyt kap. Európa sokszínû, és e sokszínûségének minden arca külön odafigyelést, gondoskodást és helyzetkezelést igényel. A vidék más, mint a város és a városi agglomeráció, ráadásul vidékenként más. A vidékfejlesztésnek tehát mindenképp szervesen, az adott területhez kell kapcsolódnia, azaz az eltérô térségek számára speciális, gyakran különbözô helyzetmegoldások szükségesek. A helyi vezetésnek politikailag fel kell ismernie, hogy a helyi identitás-vállalás az a hatékony erô, ami egy globalizált világgazdaságban az adott hely fejlôdését elômozdítja. A közelmúlt tapasztalatainak fel- 12 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

13 10. sz. tordelt 11/6/02 2:59 PM Page 13 VIDÉKFEJLESZTÉS A BÔVÍTETT EURÓPÁBAN használásával a területfejlesztési terveknek és programoknak egy egészen új generációját szükséges kidolgozni, annak törvényi és financiális eszközrendszerével és intézményi hátterével együtt. Megvalósításuk során ésszerû, innovatív megoldásokat kell keresni. A tervekben és programokban erôs hangsúlyt kell- (ene) fektetni a nemzeti és tartományi kormányzatok, valamint a helyi hatóságok közötti horizontális és vertikális együttmûködésre, helyi partneri viszonyt kellene kialakítani a köz-, az alapítványi és a magánszféra között. A térségi együttmûködéseket a szükséges legitimációval kell felruházni. Az új együttmûködések lehetôséget adnak annak felismerésére, hogyan lehetne egyúttal a régi intézményrendszert is megújítani. A pénzalapok elosztásánál figyelembe kell venni, hogy milyen a népesség eloszlása, milyenek a társadalmi-gazdasági jellemzôik, milyen speciális jellegzetességek és szükségletek származnak az adott hely sajátosságaiból. Különös figyelemmel kell lenni az alacsony populációsûrûségû térségekre. Fontos a helyi közösségi infrastruktúra fejlesztése, már annak érdekében is, hogy az érvek, vélemények, döntések könnyen eljuthassanak mindenkihez, akit az érint. Bátorítani kell az alulról jövô kezdeményezéseket és a részvételt a döntések meghozatalában, lehetôvé kell tenni ezek gyors átfutását a megvalósulásig. Teret kell adni a vállalkozókedvnek, lehetôséget a fiataloknak, hogy a saját jövôbeli életkilátásaikat annak a térségnek a jövôbeli felemelkedésével kössék össze, ahol felnôttek. Summary The countryside is a space for life of the rural people, a space for producing food for millions and a space for recreating the mind of people. Taking part in all of these functions is the key for the sustainable development of rural regions. Sz. S. (Forrás: A Rural Future for the Larger Europe, European AgriCultural Convention 2002.) Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politika A Jövô Európájáért" dolgozó Európa Konventnek fontolóra kellene vennie egy átfogó, nem csak a gazdaságot meghatározó, de az élet számos területére kiterjedô, kimondottan a vidék fejlesztésére kialakított új politikai irányvonal felvetését. Egy, a szubszidiaritás és szolidaritás elvére épülô Közös Vidékfejlesztési Politikát kellene kidolgozni, amely szélesebb körû lenne az Unió jelenlegi Közös Agrárpolitikájánál (Common Agricultural Policy, CAP), de természetesen magába foglalná azt is. A jövô Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politikájának (Common Agricultural and Rural Politics, CARP) a fenntartható fejlôdés mindenhol iránymutató elvén kellene nyugodnia, mégpedig a gazdaság, a társadalom és a környezetvédelem területén egyaránt. Elsôdleges, hogy a vidéki közösségek, a helyi kultúra és táj megôrzése a évfolyam 10. szám 13

14 10. sz. tordelt 11/6/02 2:59 PM Page 14 VIDÉKFEJLESZTÉS A BÔVÍTETT EURÓPÁBAN mezôgazdaság számára gazdaságilag fenntartható legyen. Biztosítani kell a mezôgazdasági termelés életképességét és az abban dolgozók megélhetését egész Európában. (Ráadásul az EU feltehetôen a jövôben is a bevándorlók célállomása marad, akiknek a többsége nagy valószínûséggel a mezôgazdaságban akar elhelyezkedni.) A vidékfejlesztési politikának hosszútávú, perspektivikus jövôt kell megjeleníteni a most vállalkozásba kezdô fiatal farmerek számára is. Az Unió kereskedelmi és versenypolitikájának a mezôgazdasági szektorban alapos változást kellene felmutatnia, különben az emberek elvándorlása a földekrôl folytatódni fog. A gyakran ellentétes érdekû termelôk és felvásárlók megfelelôen kiegyensúlyozott játéktere nélkül a vidéki közösségek megtartásához egyre nagyobb állami támogatás szükséges. Védeni kellene a természetes környezeti erôforrásokat, különös figyelmet szentelve a víz- és talajvédelemre, a biodiverzitás megôrzésére, az egészséges élelmiszerek termelésére és az állatokkal való megfelelô, emberséges bánásmódra. A vidékfejlesztési politikának tartalmaznia kellene a szennyezô fizessen" elvet. Bábáskodnia kellene a kistérségi infrastruktúrafejlesztések beindításánál, a helyi gazdaságok mûködésének elindításánál, kiemelten kéne foglalkoznia a regionális értékesítési hálózatokkal. Feladata lenne ôrködni a falvak és vidéki városok közösségi életének fellendítésén úgy, hogy közben tekintettel van a népcsoportok kulturális identitására és integritására. Összességében a Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politikának mindenre kiterjedten, az emberek gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti szükségleteinek kielégítése érdekében kell mûködnie. A vidék jövôje egy megváltozó vidéket jelent. Az európai kultúra és hagyományok sokféleségének, az európai identitásbeli különbségek kialakulásában a mezôgazdaság és az erdôgazdálkodás volt az alap, és továbbra is elsôrendû fontosságú marad. Ugyanakkor radikális változások is végbementek a gazdálkodási feltételek és a vidék szerepének tekintetében. Véget ért az olcsó fosszilis energia korszaka, modernizálódott a termeléstechnológia, globalizálódott a kereskedelem, és most legújabban megváltozott az emberek közvélekedése az élelmiszer-minôségnek és az ember egészségvédelmének fontosságáról, az állatok jólétének szükségességérôl, a múltból kapott kulturális és természeti örökségünk jelentôségérôl, és az eredeti vidéki táj rekreációs szerepérôl. Európának tehát kettôs szerepben van szüksége a vidék gazdasági tevékenységére: a múltbéli ismeretek tárháza és a jövô kísérleti laboratóriuma egyszerre kell legyen. Amezôgazdaság közösségi támogatásának azonban feltétele, hogy a termelés gyakorlata maga is pozitívan hasson a környezetre, a társadalmi és kulturális fejlôdésre. A vidék jövôjének elsôdleges tartóoszlopa mindenképp egy fenntartható agrárgazdálkodás, de ahol a farmerek további javakat hoznak létre a köz számára és annak szolgálatában, a társadalom által anyagi megbecsülésben is kell részesülnek. A támogatások odaítélésénél például a vidéki munkahelyek megtartása vagy újak létesítése szerepeljen elsôdleges szempontként. A Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politikának nem csak az élelmiszertermelés mennyiségileg elegendô szintjét kell biztosítania, hanem ezzel együtt az élelmiszer-minôség és -higiénia folya- 14 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

15 10. sz. tordelt 11/6/02 2:59 PM Page 15 VIDÉKFEJLESZTÉS A BÔVÍTETT EURÓPÁBAN matos javítását is. A minôségi kritériumok az európai farm- és vállalkozásstruktúra változatos szerkezetéhez kell, hogy illeszkedjenek, és nem a nagyvállalatok általános szabványait kell átvinni a családi vállalkozásokra. A szabályozórendszereknek nem szabad gátolniuk a helyi hagyományokon alapuló szaktudás érvényre jutását, a helyi kultúrnövények és háziállatok széleskörû hasznosítását. A szabadalmaztatás rendszere nem érvénytelenítheti a helybéliek jogát arra, hogy ezeket a nagyobbrészt veszélyeztetett fajokat és fajtaváltozatokat szaporítsák és neveljék. Az Európai Uniónak korrekt viszonyokra kell törekednie a fejlôdô országokkal. Meg kell szüntetni az Európában termelt, és gyakran a hazai minôségi követelményeknél alacsonyabb minôségû élelmiszerek fejlôdô országokba való kivitelének szubvencionálását. Azonnal meg kell állítani az olyan peszticidek és egyéb toxikus anyagok exportját, amelyek az Unió saját szabványainak sem felelnek meg. Kötelezni kell az Európában alapított társaságokat, hogy bárhol is mûködjenek a világban, tartsák be az európai szabványokat. Fel kell ismerni, hogy a fejlôdô országok farmereinek is piacra van szükségük, ahol a megtermelt áruikat tisztességes áron értékesíthetik. Az árképzésnél reális árra, mely az összes elôállítási költséget fedezi, és megfelelô készletgazdálkodásra kell törekedni, hogy a hiány vagy a túltermelés elkerülhetô legyen. Az importkorlátozásokkal el lehet kerülni, hogy a saját termelési árnál alacsonyabb áron importáljunk termékeket. Ez alól kivételt képezhetnek egyes alacsonyan fejlett országok. A biotechnológiai és genom-kutatások terén együtt kell haladni más országok kutatásaival, de az új ismereteket, felfedezéseket csak igen magas etikai normák alapján, a fejlôdés fenntarthatóságát szem elôtt tartva szabad alkalmazni. Ez nem tisztán defenzív stratégiát jelent; de elôfutárok kell legyünk a globális intelligencia felelôsségteljes használatában. A vidékfejlesztés területén, valamint a farmergazdaságok változó szerepével kapcsolatban is hatékony kutatásokra lesz szükség. Fontos, hogy a jövôbeli Közös Agrárés Vidékfejlesztési Politika döntéshozatali folyamatában a kibôvített Európai Unió minden szereplôjének legyen részvételi joga. Summary The European Agricultural Convention suggests an expanded, new policy for developing of the countryside in the future. Over the recent Common Agricultural Policy of the European Union (CAP), a broader and unified conception in needed influencing the whole rural development. That would be the Common Agricultural and Rural Politics (CARP).The main principle of the CARP must be the sustainable development, the practice of agricultural producing must effect positively on the environment, and even on the social and cultural development of rural communities. Székely Sándor (Forrás: A Rural Future for the Larger Europe, European AgriCultural Convention 2002.) évfolyam 10. szám 15

16 10. sz. tordelt 11/6/02 2:59 PM Page 16 FELKÉSZÜLÉSÜNK Megnyílnak a SAPARD pénzek! Még az idén megnyílnak a SAPARD pénzek, tudtuk meg a SAPARD Hivatalban megtartott sajtótájékoztatón. Így az Európai Bizottság akkreditációval a SAPARD pénzek fölötti rendelkezés jogát megkapja a Hivatal. A SAPARD pályázatokat Szeptember 26-án tették közzé. (A pályázati egységcsomagok korlátozás nélkül letölthetôk a honlapról.) A SAPARD Hivatal regionális irodái készséggel állnak a pályázók rendelkezésére, akik azonban üzleti terveik, pályázataik, elkészítéséhez szaktanácsadók segítségét vehetik igénybe. Emlékeztetôül: a mezôgazdasági vállalkozások beruházásaihoz november 15-ig lehet pályázni: mezôgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztéséhez december 1-ig vidéki infrastruktúra fejlesztéséhez és javításához szintén december 1-ig lehet pályázni. A továbbiakban a pályázatok beadása folyamatos. A és évi SAPARD pénzek nem vesztek el az akkreditáció késedelmessége miatt. Ezek a pénzek december 31-ig rendelkezésre állnak. A pályázóknak 25%-os önrésszel kell rendelkezniük. Ehhez járul a 30%-os nemzeti forrás, valamint a SAPARD forrás. Gépvásárláshoz 50 millió forintot, feldolgozó létesítéséhez 100 millió forintot, informatikai beruházáshoz 6 millió forintot lehet nyerni. Kérdésre válaszolva dr. Németh Imre miniszter elmondta, hogy az elmúlt hónapokban mintegy ember szerezhetett tudomást a pályázatról, részleteiben. Az Európai Bizottság döntési mechanizmusait ismerve, várhatóan november 20-án születik meg a határozat a SAPARD Hivatal EU-követelmények szerinti akkreditációjáról és a teljes döntési kompetencia átruházásáról. Tekintettel arra, hogy a magyar Államkincstár december 15-én zár, az idei sikeres pályázatok kifizetésére igen-igen rövid idô áll rendelkezésre, de a fô az, hogy végre zöld utat kapott a SAPARD Hivatal. T. E. Ökogazdálkodás évi támogatása Az idei az elsô év, amikor meghallgatva a Biokultúra Egyesület vezetôinek, gazdálkodóinak javaslatát, az ökogazdálkodás normatív alapú lett. Elôször kapnak földalapú támogatást az ökogazdálkodásra már átállt gazdák is. Az ökogazdálkodók száma ma meghaladja a félezret. Az ökogazdálkodás támogatása az szeptemberében meghozott A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról (NAKP) és bevezetéséhez szükséges intézkedésekrôl szóló 2253/1999. (X. 7.) Kormányhatározat, amelyet már januárjában kísérleti jelleggel be kívántak vezetni-, alapján történik. A környezetvédelmi, ökogazdálkodási szakemberek örömmel üdvözlik, ha két év csúszással is, de idén beindult a NAKP. A NAKP végrehajtásának támogatására kiadott pályázat célja az agrárkörnyezetvédelmi célprogramokhoz nyújtott támogatásokkal a különbözô környezetés természetkímélô mezôgazdasági termelési módszerek bevezetése, elterjesztése. Az új típusú támogatási rendszer alapján a környezetgazdálkodás támo- 16 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

17 10. sz. tordelt 11/6/02 2:59 PM Page 17 FELKÉSZÜLÉSÜNK gatására 2,5 milliárd forint keret állt rendelkezésre. Az öt célprogram (agrárkörnyezetgazdálkodási alapprogram, integrált, ökogazdálkodási, gyephasznosítási, vizes élôhely és érzékeny természeti területek célprogramjai) támogatására pályázatot nyújtottak be. A pályázott terület meghaladta a 270 ezer hektárt. Az öt célprogramra a 2,5 milliárd forintból 2,14 milliárd jutott. Az igényelt területalapú támogatási összeg megközelítette a 4,5 milliárd forintot. A források a pályázott összegnek csak mintegy 45%-át fedezik, más szavakkal, az igény a rendelkezésre bocsátott keret mintegy 2,2-szerese, már úgy is, hogy az agrárium a programot és annak lehetôségeit szinte nem is ismeri. Ez összességében az EU-forrásbevonási szándékokon túl is feltétlenül indokolja a program költségvetésének gyors ütemû emelését és minimális célként 7,5 milliárd forint biztosítását a évi agrártámogatási rendszerben. írja a Magyar Mezôgazdaság július 17-i számában (p. 28.), melyekkel az ökogazdálkodás vonatkozásában is messzemenôen egyetérthetünk. A 2,5 milliárd forintból az ökogazdálkodási célprogram 525,5 millió Ft-ot kapott. Ez a teljes 2,14 Mrd Ft-os keret mintegy negyede (24,5%-a). Az ökogazdálkodási célprogramra pályázatot nyújtottak be. Ebbôl 692-t átállási területre, 351-et már átállt területre. A pályázatok 55%-a, 570 db (332 átállási, 238 átállt) kapott támogatást, összesen 525,5 millió Ft értékben. Ez az összes igényelt 1.173,13 millió Ftnak 44,8%-a. A pályázott terület több, mint 75 ezer ha volt. (A évi teljes ellenôrzött terület ha volt!) Ha figyelembe vesszük, hogy ha átállási területre nyújtottak be pályázatot, és még ha ez nem is mind új belépô terület (hiszen ezek között lehetnek 2., illetve 3. évi átállási területek is), joggal remélhetjük, hogy az idén a hazai ellenôrzött ökoterület nagysága eléri a még ben prognosztizált hektárt. Hiszen 2001-ben az átállási terület csak ha volt. (Idei pályázott átállási terület ha, a teljesen új átálló terület minimum ha) Elgondolkodtató azonban, hogy a már átállt haból miért csak ha-ra adtak be igényt (68,6%-ra) évi ökotámogatási pályázatok statisztikai adatai Pályázott Pályázatok Pályázott Nyertes Elutasított terület száma támogatás pályázat pályázat 1. táblázat Támogatás ha % db % Ft % db db Ft % Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) összesen: Ebbôl: Ökogazdálkodási célprogram összesen: , , , ,5 Ebbôl: Átállási terület Átállt terület , , , , , , ,8 Forrás: Magyar Mezôgazdaság július 17. p. 28. Ötezernél is több pályázat évfolyam 10. szám 17

18 10. sz. tordelt 11/6/02 2:59 PM Page 18 FELKÉSZÜLÉSÜNK Az ökogazdálkodás támogatásának fejlôdése Magyarországon az ellenôrzött ökogazdálkodás megindulása a Biokultúra Egyesület tevékenysége eredményeképp az 1980-as évek végére tehetô. Szomorú tény, hogy 1997-ig ez a gazdálkodási forma semmiféle támogatásban nem részesült. Az ez évi ökotámogatás jelentôségét és nagyságát a 2. sz. táblázat adatai szemléltetik. Amíg a megelôzô pályázati rendszer alapján közötti öt évben az összesen benyújtott pályázatok száma 593 volt, egyedül csak ez évben az elnyert pályázatok száma összesen 451 volt, addig 2002-ben 570 pályázatra 525,5 M Ft-ot ítéltek meg, kb. 50%-kal Ökológiai gazdálkodás támogatása táblázat Pályázatok száma Ebbôl termelô gazdaság oktatási-kutatási intézet (29+9) (102+11) (149+9) (113+15) (145+11) n. a. Elnyert pályázatok (termelô oktatási kutatóintézet) (28+4) (96+10) (106+9) 570 Pályázott terület (ha)* 9.562, n. a Pályázott összeg (M Ft) ,5 202,55 182, ,13 Támogatás (M Ft) ,8 79,2 n. a ,9 n. a. = nincs adat * Pályázott terület: ben átállásra pályázott terület 1997-ben lehetett elôször pályázni támogatásra azoknak, akik vállalták az ökogazdálkodásra való átállást. Ekkor az agrártárca 100 M Ft keretet biztosított erre, azonban az igénybe vett összeg csak 28 M Ft volt között az agrártárca meglehetôsen bonyolult pályázati rendszer alapján évente kb. 100 M Ft keretösszeget biztosított, összesen kb. 500 M Ft-ot. A kifizetett összeg azonban csak mintegy M Ft volt. Mégis ez, a néha csak eszmei támogatás is lényegesen elôrelendítette a hazai ökogazdálkodás fejlôdését. Az öt év alatt 593-an pályáztak, melyek közül 451-en kaptak támogatást bizonyos költségeik %- os támogatására. Ennek eredményeképp az ökológiai gazdálkodásba vont ellenôrzött terület az évi 12,460 hektárról év végére több, mint hatszorosára, hektárra nôtt. többet, mint a korábbi öt évben összesen. Ugyanígy a pályázott terület nagyságában is ugrásszerû növekedés volt megfigyelhetô. Amíg korábban évente ha terület átállítását tervezték a gazdák, addig ez évben több, mint 41 ezer ha-t, ezen kívül még plusz kb. 34 ezer ha már átállt területre is pályáztak. Reméljük, hogy az agrártárca az idén várható ha ellenôrzött és jövôre várható ha átálló területre a jövôre a NAKP-ra szükségesnek látszó 7,5 8,0 Mrd Ft összegbôl a negyede, kb. 2 Mrd Ft fog jutni az ökogazdálkodási célprogramra ben az pályázatot 353 személy, illetve vállalkozás készítette. (Egy-egy személy, illetve vállalkozás több címen is készített pályázatot. Pl. átállási, illetve átállt területre, ezeken belül szántóföldi növényekre, rét-legelôre, gyümölcsre, szôlôre, zöldségfélékre.) 18 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

19 10. sz. tordelt 11/6/02 2:59 PM Page 19 FELKÉSZÜLÉSÜNK A 353 pályázó közül 190 csak átállásra nyújtott be pályázatot, 110 már átállt ökoterületre, míg 53 pályázó mindkét területre. Egy pályázó átlagosan 1,489 millió Ft támogatásban részesült 2002-ben. Solti Gábor Summary The ecological farming is developing dynamically in Hungary. In this year the field controlled as ecological producing, area is nearly hectars. The number of farmers producing ecological products are more than half thousand. In conformity with the Common Agricultural Policy of the European Union, the Hungarian Governement has started financing a National Agro- Environmental Programme. This proramme is supported with 2.5 thousand million forints. In the year million forints have been given for applicants on field of bio-production, which exceeds by 50 percent the whole sum paid in the last five years for this. Élelmiszerbiztonság mindenkinek! EFLA kongresszus Budapesten Egyre közelebb kerülve az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz a jogharmonizáció felé tett minden lépésünknek növekvô jelentôsége van és lesz. Ezért volt értékes a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület (MÉTE) sikeres pályázata arra, hogy elnyerje az Európai Élelmiszerszabályozási Egyesület (European Food Law Association, EFLA) kétévenkénti, idén esedékes nemzetközi kongresszusának rendezési jogát. A kongresszust Budapesten tartották, szeptember 19-én és 20-án, a csatlakozásra váró országok közül elsôként Magyarországon. A kongresszus már jelmondatában is Élelmiszerbiztonság mindenkinek! kinyilvánította azt a szándékát, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozásoknak elsôsorban a fogyasztók érdekeit kell szolgálniuk. A kongresszuson 22 országból 138 résztvevô volt jelen, ezen belül 64 magyar, és 31 fô a csatlakozó országokból. A négy szekcióban folyó munka az alábbi témákat fogta egybe: 1. szekció: A tudomány és az európai élelmiszerhatóságok 2. szekció: A tudomány szerepe és az elôvigyázatosság elve 3. szekció: Az élelmiszerek szabad forgalma 4. szekció: Miként kell az európai intézményeket a kibôvült EU-hoz igazítani? Az elôadások mellett a magyar vállalatok saját tevékenységüket posztereken mutatták be, sôt termékeiket is megkóstolhatták a résztvevôk. Biztonság és a kockázatok természete Több elôadó is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az élelmiszerek okozta, világszerte elôforduló megbetegedések, esetleges tömeges szerencsétlenségek kockázatát miképpen lehetne elôre felbecsülni és azt kezelni. Ebben a tudo évfolyam 10. szám 19

20 10. sz. tordelt 11/6/02 2:59 PM Page 20 FELKÉSZÜLÉSÜNK mányos megközelítésnek mindenképpen kulcsszerepe van. A feladat az, hogy a potenciális kockázati tényezôk kiszûrésére megkeressük a megfelelô elméleti, tudományos módszereket, majd megkeressük azokat a toxikológiában és járványtanban széleskörû ismeretekkel rendelkezô szakembereket, akik a gyakorlatban alkalmazni fogják ezeket. A kockázatelemzés különbözô fázisai (kockázatbecslés, kockázatkezelés, kockázatismertetés, kockázatészlelés) ugyan eltérô mértékben igényelnek tudományos megalapozottságot, mégis egyaránt fontos szerepük van a kockázatok természetének kiismerésében. Az élelmiszerbiztonsági kockázatokat a fogyasztók egyre tudatosabban érzékelik, és egyre nagyobb jelentôséget tulajdonítanak neki. Ma már az élelmiszer nem csupán agrárkereskedelmi árucikk, hanem gyakran érzelmi viharokat is kavaró politikai és közegészségügyi téma. A vásárlók jó része, legalábbis azok, akik megfelelô vásárlóerôvel rendelkeznek, élelmiszereiket emocionális alapon választja ki, amit kulturáltságuk, iskolázottságuk, szociális hátterük szab meg. A fogyasztók bizonyosak akarnak lenni abban, hogy az ennivaló, amit elfogyasztanak, egészséges és biztonságos. Megteremteni számukra a biztonságot ez közös érdeke kell legyen az élelmiszertermelôknek és a társadalomnak egyaránt. A fogyasztóvédelem nem csupán az államigazgatás feladata, hanem az élelmiszergyártó felelôssége is. A mindenki megelégedésére létrehozott törvények és szabályozások az alapját adják meg a minôségi és biztonságos élelmiszerek termelésének. Ezek következetes betartása pedig a fogyasztóknak az élelmiszereik iránti bizalmát adja vissza. Törvénykezés és a tudomány Ma már az EU Bizottságok döntéselôkészítésétôl kezdve a bíróságok mindennapi munkájáig egyre nagyobb szükség van tudományos ismeretek felhasználására. Ahogy azonban a tudományos eredmények száma folyamatosan gyorsuló ütemben emelkedik, a döntéshozóknak egyre nehezebb naprakész ismeretek alapján dönteni. Felismerve ennek fontosságát, az európai intézményekben sürgôsen modernebb alapokra kellene a tudományos tanácsadás szervezeti struktúráját. Felvetôdött az a kétely is, hogy egyegy konkrét, eldöntendô kérdésben a tudomány vajon tudja-e magát kellôképpen függetleníteni az adott téma politikai vetületeitôl, illetve mennyire rugalmasak a szakértôk a szemléletkülönbségeik összhangba hozásánál. A feladat maradéktalan betöltéséhez a tudományos részproblémákban nem elveszô és szervezeti felépítésében könnyen átlátható tanácsadói testületekre van szükség. Élelmiszertörvények és jogharmonizáció Az Unióba való belépés elôtt álló országok teljes és minden ponton megfelelô jogharmonizációja nélkülözhetetlen elôfeltétele annak, hogy az élelmiszeripar az egységes piacon kereskedelmi korlátok nélkül prosperáljon. Ez körülbelül 700 élelmiszerjellegû termékeket érintô törvényi szabályozásra terjed ki. Ráadásul az élelmiszertörvények magán az EU-n belül sem statikusak. Ezért a jogharmonizáció változó feltételekhez alkalmazkodó dinamikus folyamat. A jogharmonizáció során nem csupán betûjük szerint kell szem elôtt tartani az uniós törvényeket, hanem fel kell ismerni a mögöttük rejlô koncepciókat, távlati elképzeléseket is. Sôt, magának a döntéshozatal folyamatának is hasonlóképp kell 20 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA