II. A globális ökológia fő kérdései. Öt kérdés, amit tárgyalni fogunk: Földön az ember? (Természettudományi kérdés)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "II. A globális ökológia fő kérdései. Öt kérdés, amit tárgyalni fogunk: Földön az ember? (Természettudományi kérdés)"

Átírás

1 II. A globális ökológia fő kérdései Öt kérdés, amit tárgyalni fogunk: 1. Milyen természeti változást okoz a Földön az ember? (Természettudományi kérdés) 2. (1.-ből származik) A természeti változásoknak milyen társadalmi következményei vannak? (Társadalomtudomány) 3. (1.-ből származik) Milyen társadalmi okok vannak a változások mögött? (Társadalomtudomány) 4. (2.-ből származik) Hogyan alkalmazkodhat a társadalom? (Természettud. és társadalomtud.) 5. (3.-ból származik) Hogyan lehetne a változásokat megelőzni? (Term. és társadalomtudomány)

2 Néhány, ember előidézte fontos változás: Globális éghajlatváltozás Vízkészletek Fajok kihalása Ózonelvékonyodás (példaként tárgyalja a három előbbi fontos mellett) Globális éghajlatváltozás felmérés (tudósok között): ez a legnagyobb probléma Mindig volt változás, most sokkal gyorsabb (emiatt nagyon nagy baj) alkalmazkodás nehéz Globális felmelegedés (sokszor: felmelegítés; angolul: heating) ez a globális klímaváltozás alapja A 20. szd.-ban az elmúlt évezredben a felmelegedés: 1906-tól 0.7 o C; (nem nagy, de mégis komoly változást jelent); 0.6 az utóbbi 30 évben, fele az utolsó évtizedben Egyenetlen: sarkok felé jobban, kontinensek jobban

3 IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) nemzetközi szervezet, szakmai sokszínűség (jelentés: [2007 Béke Nobel-díj, magyarok is] Δ T (2100-ra) ~ o C, szárazföldön még nagyobb több modell összesítése, (IPCC, 2007-es jelentés; magyarul is a Vidékfejlesztési Min. honlapján) Legutóbbi jégkorszak vége ~ (10-18 ezer évvel ezelőtt ért véget) év, akkor 5000 év alatt 4 o C 50-szer gyorsabban bekövetkező változás ez a probléma! 1970 óta 50-70%-al nőtt az üvegházgázok kibocsátása Ok a fő ok az ember, (más is, pl. napsugárzás pár %-ot nőtt 300 év alatt) CO 2 fele a légkörben, felét elnyelik az óceánok, a hatás 55%-a ebből; fosszilis, égetés (ez a legnagyobb); erdőirtás (ez ~ 1/5-rész);

4 A többi gáz: 45% O 3 (trposzférikus és felszínhez közeli (fosszilis égetése miatt), CH 4 : fosszilis, kérődzök tenyésztése (ez a legfontosabb: 1.5 milliárd szarvasmarha, hulladéklerakók), N 2 O (ez a kéjgáz, több kisebb forrás, műtrágyák, mezőgazdaság), halogénezett CH-k (több gáz) Klímaváltozás jelenségei: melegedési trend kimutatva hőhullámok gyakoribbak, erőteljesebbek (2003, 2007); 2003: statisztikailag plussz halálesetek, (Fr. országban ~10 kfő, idősek, gyerekek, szívbetegek,) Csapadékmintázatok megváltozása: szélsőséges eloszlások, összességében több csapadék, felpörög a vízciklus ; 5-6% változás, nagy térbeli szórás; csökkenés is lehet, M.o.-on is ez van. Lehet kevésbé egyenletes csapadék,

5 azonos átlaggal. Mérsékelt klímaváltozás, Mo.-on is. Árvízveszély: csapadékváltozás a fő ok: nő statisztika kimutatja (tiszai [2001- ben évszázad árvize, azután 2003-ban is], dunai árvizek [2002]) M.o. 20. szdban csapadék: 640 mm-ről 560 mm-re (jelentősen) csökkent Aszály általános lehet: éve fokozódott (M.o. mediterrán irányba változik) További szárazodás várható, ugyanakkor a telek nedvesebbek lesznek Földközi tenger körül több erdőtűz Világóceán szintje emelkedik (15-20 cm a 20. szdban). Tévhit: a sarki jégsapkák olvadása lenne a fő ok (nem ez). 21. szd.: cm lehet, (IPCC becslés, új modellek: akár ~ 1m is lehet), ok: jégolvadás, víz hőtágulása (ez a főok!), szárazföldi lefolyás növekedése (kevésbé fontos) cm-nél több 10 millió; 1 m-nél ~ 100 millió ember környezeti (éghajlati)

6 menekült, vándorlás máshol (pl. M.o.-on) probléma Klímaváltozás: pozitív hatása is lehet, a gyors változások miatt negatív dominál (minél gyorsabb, annál veszélyesebb) Teendők: alkalmazkodás (kezelni az elkerülhetetlent), Csökkenteni a változás okát: Energetika: megújulók 13 %, 6-7% biomassza; baj: nagy területek kellenek hozzájuk 2000-ig csökkent az egységnyi energiánál kibocsátott C, azóta nő Kiotó: 2012-ig 5%-al csökkenteni a széndioxidot 1990-hez képest (gyenge követelmény!) 2009-re Kiotót követő cselekvési terv: sokkal szigorúbb nincs megállapodás Víz a légkörben (Különleges szerepe van a Földön)

7 A Föld vízkészlete: 2 milliárd km 3 (kb tonna) 15 %-a kémiailag kötött A maradék 1,4 milliárd km 3 a globális víztározókban található Óceánok: 97.5% (sótartalom: 35 ezrelék), jég: 2%, felszín alatti vizek: 0.57%, folyók, tavak, bioszf.: 0.02% A légköri víz kb km 3 : 99% troposzférában Ha mind kihullna 25 mm csapadékot jelentene (átlagosan 1000 mm az évi csapadékmennyiség) Egy év alatt kb. 40-szer újul meg a légköri vízkészlet tartózkodási idő 9 nap. 97.6%-a légnemű halmazállapotú, 2.2%-a pedig szilárd vagy cseppfolyós halmazállapotban található a légkörben. Édesvíz szűkösség (1 főre eső mennyiség csökkenése)

8 Tengervíz (96% sós víz) sótalanítás rengeteg energia Miért csökken? Növekszik a felhasználás (1950 óta 3x), kínálat csökkent: vízszennyezés növekedett, éghajlatváltozás is ok (bizonyos helyeken) Most: emberek 8%-át érinti (500 millió ember), 2030-ra 30% fog szenvedni miatta (sorrend: Észak Afrika, Közel- Kelet, Kína, India részei) M.o. a világ 10 legfenyegetettebb országa között; ok alvízi ország, 95% külföldről; szárazodás, sok felszín alatti víz: keletkezésnél gyorsabban használjuk fel Alvízi országok fenyegetettsége fegyveres konfliktusok (arab Izrael, India

9 Pakisztán, Kasmír Indus forrásvidéke, vízháboruk száma növekszik) Fajok: >4 millió (<30 millió, 1.5-et leírtak) Fajok kihalása: ez visszafordíthatatlan. Háttérkihalás: évi 4-5, ma évente 4-6 ezer/év faj hal ki. Populációk száma csökken Földtörténet: 5 nagy kihalási hullám, legutóbb 65 millió éve Homo sapiens: ~ 500 ezer év azóta nem volt nagy fajkihalás Mai okok: élőhely beszűkülés (trópusi őserdők kiirtása ~100 ekm 2 évente), invazív (özönfaj a magyar név), nincs természetes ellenség, ragadozók, paraziták őshonos nincsen felkészülve; pl. Mo. leggyakoribb fafaj: akác; parlagfű, angolna elterjedése

10 behurcolás (nemzetközi kereskedelem, turizmus), túlhalászat, túlvadászat, szennyezések: növényvédő szerek, éghajlatváltozás Fajkihalás kára: (sok más is) 1) [esztétika (Cicero: a változatosság gyönyörködtet)] 2) Föld állapota: fontos szerep a környezet állapotának megőrzése 3) Kőzetmállás: a termékeny talaj képződésének előfeltétele (100-szor 1000-szer gyorsabban bizonyos mikroélőlények segítségével), talajok, 4) hasznot hoznak: pl. gyógynövény Ezek a természet ingyenes szolgáltatásai Példa: a repülőgép szegecseinek ritkítása hol a határ, az összeroppanás? Melyek a kulcsfajok? Bioszféra: kísérlet Arizonában:

11 üvegház, minden benne, zárt rendszer, önfenntartó rendszer. nagyon hamar kudarc: elfogyott az oxigén, fajok kihaltak, beporzók kihaltak valóságban is probléma (Könyv: Ehrlich házaspár: Fajok kihalása) Ózonelvékonyodás: sztratoszférikus ózon Ok: halogénezett CH-k (szintetikus vegyületek: CFC-k klórozott, fluorozott szénhidrogének, metilbromid), stb körül: gyártás megjelenése, 1974: Nature cikk hatása lehet, 1985: cikk az Antarktisz fölötti elvékonyodás, Cl és Br atomok felszabadulása, -85 o C alatt katalitikus felhők alakulnak ki 1987: Montreal-i jegyzőkönyv 2004: siker: 10% alá visszaesett (feketepiaca van, Kína), 21. szd. végére visszaállhat a korábbi állapot (baj: a vegyületeknek hosszú az élettartamuk)

12 Bioszféra: az a térség, ahol anyagcserét folytató élőlények előfordulnak (~ néhány km-től +10 km-ig) Kiotó-i Montreal-i jegyzőkönyvek összehasonlítása Kiotóit: nem fogják betartani [CO 2 kereskedelem]; 2005-ben lépett hatályba kötelező CO 2 csökkentés % csökkentés a kibocsátásban: Br, Kína, India nem írta alá; EU 8%, Mo. 6% CO 2 kibocsátásban 10-szeres csökkentés kellene: Kiotó: első lépésnek jó 2009-ben Koppenhága-i klímacsúcs: hogyan menjen tovább, keményebb számok lettek volna sikertelen Montreal jól működik, Kiotó nem, mi az oka? Különbség 3 fő ok: ózonfaló vegyületek: kisebb része a gazdaságnak kevés ország megállapodása gyártás: csak 2 cég, helyettesítő technológiák megoldottak

13 (éghajlatváltozásnál: erős az ipari ellenlobbi) Társadalmi háttér vizsgálata: 3. Milyen társadalmi okok vannak a változások mögött? (Társadalomtudom.) 4.Hogyan lehet mérsékelni a kiváltó okokat? 5. Hogyan lehetne a változásokat megelőzni? (Term. és társadalomtud.) Bioszféra: benne: gazdaság bioszféra Bioszféra átalakítása: a gazdaságnak kiemelt szerepe van Nyersanyag kitermelés termelés fogyasztás ez alakítja a bioszférát Gazdasági tevékenység sémája: Kitermelés (természeti erőforrás) nyersanyag termelés (javak), szolgáltatások fogyasztás szennyezés, hulladék Kitermelés termelés fogyasztás; gazdasági anyagcsere a természettel

14 A folyamat a természettel való kölcsönhatás (entrópianövekedés) Átalakítás: a lánc két végén. Mitől függ az átalakítás mértéke? Mennyi javat állítunk elő (ez a mérték) ez a gazdasági teljesítmény Egységnyi teljesítményhez tartozó anyag, energia, hulladék. B ~ YxZ B (átalakítás mértéke) Y (gazdasági teljesítmény) Z (egységnyi teljesítményhez mennyi anyag, mennyi hulladék bioszféra átalakító hatás) ezek a közvetlen tényezők B=YxZ környezet-átalakító tevékenys. A képlet a folyamatokra utal! Y = P (személyek száma) x O p (fejenkénti gazdasági teljesítmény) alapformula!

15 Z = T + S + G Nem matematikai formula! T mennyire környezetkímélők a technológiák S gazdasági szerkezet (mekkorák a bioszférát átalakító szektorok), ált. S nagy (okt.: kis S, acélipar: nagy S) G a gazdaság geográfiai mintázata (hogyan válnak el a gazdasági tevékenység elemei, minél jobban elválik G annál nagyobb) nagy távolság: információhiányt is jelent Mögöttük egy sor közvetett tényező! Így pl. kultúra: értékrend, világnézet, intézmények. Ez kijelöli a környezetvédelem öt stratégiai szempontját csökkenteni kell: P, O p, T, S, G ezeket mind csökkenteni lehet és kell. Ezeket nézzük végig. P: láttuk: népességszám most 6.8 mrd között 78 mill/év növekmény

16 Történelmi csúcs: %/év. Csökkenés oka: kevesebb szülés (termékenységi átmenet). Kína és India szaporodási üteme kezd csökkenni Termékenységi átmenet: elindult 17. szd. Nyugat-Európa, M.o.: szd. forduló (ekkor a maximum). Mindenütt megfigyelhető (5-6 afrikai ország kivételével) ~ 1950-ben 5 gyerek/nő, most 2.5 gyerek/nő. Csúcstartó: Niger (>7), min. Keletközép-Európa 1.2% (M.o. 1.3%) Telítődés a jövőben csökken a termékenység (ENSz tanulmány). ENSz alsó becslés: 2030-ban maximum (lassuló növekedés), utána csökken, Legvalószínűbb: szd. közepéig növekszik Kína: születéskorlátozás (emberjogi problémák), fiúk többen vannak óta sok eltitkolt gyermek, állami egyke

17 modell. Emberjogi szempontból ez is kifogásolható. Más születésszabályozás (tabletta, gumi) kevésbé kifogásolják. A 3. világban ezek nem elérhetők. Nem kívánt terhesség: minden 3-dik gyerek. Üdvözlendő változások. Néhány mellékhatásaként is csökken a termékenység a) nők helyzetének javulása, b) iskolázottság, c) nyugdíjrendszer kiterjesztése. Lehetséges gyorsütemű csökkenés: pl. Tunézia 30 év alatt 6-ról 2-re; Mongólia 7-ről 1.9-re. Ellene hat: nemzetek versenyzése (gazdaság, haderő stb.). Kairói népességkonferencia nincs megállapodás O p gazdasági teljesítmény, helyről-helyre változik. Mindenütt kiemelt társadalmi, politikai cél

18 Növekedés töretlen 1950 óta [GDP-ben mérve évi átlagban 2% bővülés nagyobb, mint a népességnövekedés erre nagy esély van]. Valószínűleg nőni fog. [Most válság van tudatos intézkedés és nem válság kell a helyzet kezeléséhez.] O p csökkenéséhez: új gazdaságpolitika (most neoliberális) ökológikus (szabályozott piacok társadalmi ellenőrzés alatt) Közgazdaság: neoklasszikus irányzatok; természeti korlátokról, a gazdaság természeti beágyazottságról nem beszélnek. [Ökológiai közgazdaságtani olvasókönyv, Pataki-Takács-Sánta, Tipotex]

19 Anyagi javak halmozása ez a korszellem. Csökkenteni kell: ehhez négy dolog kellene: Új gazdaságpolitika: eddig neoliberális önszabályozó piac elve: megbukott a gazdasági válsággal Ökológiai szempontból: vissza kell szorítani a piacokat, a piacok kerüljenek vissza a társadalmi ellenőrzés alá Ez az üzletek korlátozását jelenti. Társadalmi csoportok beleszólalhassanak, piac kiszakadt az ellenőrzés alól. Közszolgáltatás területén nem kell piac (pl. vízszolgáltatás) Neoliberalizmus rugalmas ideológia, puhább formában akár túlélhet. Tudomány: a közgazdaságtanban a neoklasszikus irányzat dominál (lényeg: bár átfedés van a neoliberálissal, de más. Nem vesz tudomást a természeti korlátokról, elkülönülő bioszféra.)

20 Értékrendváltozás: anyagi javak bősége a központi érték Több fogyasztás jobb Fenntartások: szükség van az anyagi javakra, Másra is: egészséges környezet, értékes kapcsolatok, sokszor a gazdasági növekedés mindezt aláássa Mérsékelni kell a fogyasztást! Reklámok szerepe gyerekeknek szóló reklámok (be kellene tiltani). Világgazdaság intézményrendszerének átalakítása: IMF, WB, WTO, G8 nem demokratikus szervezetek; környezeti szempontjaik mások Visszafogás: világátlagban kell megvalósítani, nyugaton erőteljes visszafogás kell. Életminőség: kultúra, környezet stb. járulékos szempontok. Boldogságot csökkentheti pénzkeresés negatív hatásai (USA: fogyasztáscsökkentő mozgalom).

21 T környezetkímélő technológiák, csere is segít, pozitív trendek Anyagtakarékos (bemeneti oldalon takarékoskodik, hulladékcsökkentés) Energiatakarékos (energiatakarékosság: 20% csökk., az E/GDP 40 év alatt) Hulladékcsökkentő technológiák (kimenet oldala segít). Technológiaváltás más felhasználás, már ez is környezetkímélő lehet S gazdaságszerk: termelőtevékenységet megváltoztat (zöld adó: Svédország, D). Munka helyett természeti források megadóztatása. Ökológiai adó [csökkentik a munka adóját, növelik a természet- és hulladékadót] Szolgáltatások támaszkodik az iparra, mezőgazdaságra, harmadik szektor. Pl. turizmus: szennyező, anyagigényes. Termelésszerkezet elmozdulás látszik. (A környezetszennyező term. a 3. világ) Fogyasztás: nincs elmozdulás, globálisan nem mozdul.

22 A statisztikák alátámasztják ált. a környezetkímélő felé mozdul. G térben való szétválás: cél a növekedés fokozása. Mi a hatása a válságra? Kitelepítés: laza körny. szabályok előny Globalizáció nem spontán folyamat (aktív erőfeszítések). Cél: a világgazd. növekedésének fenntartása nem igaz, hogy ez a szükségszerűség. Intézmények: a 4 szervezet (WB, IMF, WTO, G8), multik. Gazdaság: lokalizációja (többen hangsúlyozzák): a válság ezt elősegítheti. Példa: a mezőgazdaság lokalizációja. Nemzetközi termékek, azonos áruk között folyik a kereskedelem. Mindez tág határok között elfogadható Elvileg: mind az 5 tényezőt csökkenthető. Ma ált. a T-t csökkentik (esetleg S-et). Valószínűtlen, hogy sikeres legyen. Ok: korlátok vannak (pl. gazdasági korlátok)

23 Nem biztos, hogy az új technológiák jobbak környezeti szempontból jó irányba megy a technika terjedése. Pl. Papírmentes iroda paradoxon: várták: computer csökkenti a papírt nőtt. Energetika (biomassza): dominált a 19. szd.- ban. Ma biomassza abszolút értékben nőtt nagyobb az energiaigény Jevons (angol közgazdász) paradoxon (visszapattanó hatás) kőszén növekedése a bányászat hatékonyságnövekedése ellenére. (Termékárcsökkenés [más termékre költheti a pénzét, közvetett visszapattanó hatás] termelés fokozására vezet.) Reklámok Nem elég az 5 faktorból egyet csökkenteni a bioszféra átalakításában mind az 5

24 részt vesz. (Pl. autók kevesebbet fogyasztanak, mégis nő a fogyasztás, mert nő az autók száma) Egyes tényezők kölcsönhatása a bioszféra átalakulásával. (Társadalmi-gazdasági rendszer kultúra, gondolkozás). Mind az 5 tényező szerepet játszik a bioszféra átalakításában, ezért sem elég egy tényező. Új technológiáknál: elvileg új problémák léphetnek fel Nem szerepelhet nagy értékű tag a tényezők kölcsönhatnak TSA A bioszféra átalakítások nagy ugrásai (könyv, PhD disszertáció)

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés

Részletesebben

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI

Részletesebben

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8.

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8. A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG A fenntartható fejlődés egyrészt olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

A Föld éghajlata folyamatosan változik. Ugyanakkor a manapság zajló éghajlatváltozás, amelyet elsôsorban (bár nem kizárólag) az emberi tevékenységek

A Föld éghajlata folyamatosan változik. Ugyanakkor a manapság zajló éghajlatváltozás, amelyet elsôsorban (bár nem kizárólag) az emberi tevékenységek A GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS tartalom Mit hozott eddig az éghajlatváltozás? 2 Mi várható a XXI. században? 4 Az éghajlatváltozás Magyarországon 5 Az éghajlatváltozás okai 5 Mit tehetünk az éghajlatváltozás

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén

Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Az EB energiapolitikai csomagja (2006 okt 2007 jan) European Renewable Energy Policy Conference (Brüsszel, 2007 jan 29-31) Nairobi klímacsúcs (2006 november):

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Tudományos háttér ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11.

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. Gondolatok az élelmiszerkidobásról KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. 1 Élelmiszer pazarlás Élelmiszer veszteség: a termelés, a feldolgozás, a szállítás, a kereskedelem és a fogyasztás során keletkező

Részletesebben

Globális problémák Fenntartható-e e ez a világ ökológiailag? (Képes-e eltartani a bioszféra 6 md embert és a világgazdaságot?) Nem szenved-e e visszafordíthatatlan károsodásokat k a bioszféra? Képes-e

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

Háttér jegyzetek a ppt1-hez

Háttér jegyzetek a ppt1-hez Háttér jegyzetek a ppt1-hez 1. dia Éghajlatváltozás A tudományos eredmények meggyőzőek E prezentáció célja, hogy bevezesse a közönséget az éghajlatváltozás témájába, majd (rövid) áttekintést nyújtson a

Részletesebben

Globális felmelegedés. Levegőtisztaság-védelem. Pozitív és negatív visszacsatolás. Természeti okok: pozitív visszacsatolású folyamatok.

Globális felmelegedés. Levegőtisztaság-védelem. Pozitív és negatív visszacsatolás. Természeti okok: pozitív visszacsatolású folyamatok. Globális felmelegedés Levegőtisztaság-védelem Évtizedek éghajlati változásai, emelkedik az óceánok és a felszín közeli levegő hőmérséklete. Globális klímaváltozás Globális felmelegedés okai Természeti

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Készítette: Légrádi Anikó Budapest, 2003 1 Bevezetés Az éghajlatváltozás

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN

ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN KLÍMAGAZDASÁGI SZAKKÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS 2012 ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN Dr. Fogarassy Csaba SZIE Egyetemi Klímatanács Főtitkára Bevezetés AZ EU KARBON- PIACAI KÖTELEZŐ ÉS ÖNKÉNTES

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

Klímaváltozás, fosszilis erőforrások kimerülése

Klímaváltozás, fosszilis erőforrások kimerülése Klímaváltozás, fosszilis erőforrások kimerülése A növekedés korlátai Vannak egyáltalán??? Föld űrhajó : Anyag szempontjából zárt Energia: nyitott (Nap) Globális perspektíva élet-fenntartó erőforrások élet-fenntartó

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos 2009. október 28. 41. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás, Siófok NFFT létrehozása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot

Részletesebben

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások Mika János Bevezető előadás, 2012. szeptember 10. Miről lesz szó Megújuló energiaforrások és fenntarthatóság Megújuló energiaforrások országban, világban Klímaváltozás, hatások

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Az emberiség egyik sorskérdése: az energia

Az emberiség egyik sorskérdése: az energia Az emberiség egyik sorskérdése: az energia Az előadás célja: 1.megmutatni az energiafogyasztás szerepét a társadalom alakulásában, 2.bemutatni a jelenlegi rendszerek tarthatatlanságát és veszélyeit, 3.körvonalazni

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Lévay Gábor közalkalmazott MH GEOSZ Katonaföldrajzi és szakkiképzési osztály ZMNE doktorandusza. 2008. május 27.

Lévay Gábor közalkalmazott MH GEOSZ Katonaföldrajzi és szakkiképzési osztály ZMNE doktorandusza. 2008. május 27. A közép-afrikai k konfliktusok hatása Európa biztonságára Jelentős biztonsági kockázatot képviselnek a világfejlődésből egyre inkább elmaradó, ugyanakkor egyre jelentősebb népességgel rendelkező régiók,

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században fókuszban a forradalmian új, innovatív technológiák megjelenése és alkalmazása a logisztikai megoldásokban Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai

Részletesebben

KÖRNYEZETBARÁT JÁRMŰ ÜZEMELTETÉS 2008

KÖRNYEZETBARÁT JÁRMŰ ÜZEMELTETÉS 2008 Dr Paár István Közlekedéstudományi Intézet kft ZÖLD AUTÓ KÖZPONT KÖRNYEZETBARÁT JÁRMŰ ÜZEMELTETÉS 2008 avagy fenntartható közúti közlekedés Előadás tematikája Fenntartható közúti közlekedés: 1. MÉRGEZŐ

Részletesebben

GOLYÓSTOLLAK ÉLETCIKLUS ELEMZÉSE

GOLYÓSTOLLAK ÉLETCIKLUS ELEMZÉSE GOLYÓSTOLLAK ÉLETCIKLUS ELEMZÉSE Mérőné Dr. Nótás Erika egyetemi docens, Szent István Egyetem Bányai Csilla környezetmérnök hallgató, Szent István Egyetem Célkitűzések Egy újratölthető és egy nem újratölthető

Részletesebben

A LEVEGŐ. nagy mennyiségű kibocsátás jellemzi. nincs határozott helye vagy kis mennyiségű szennyező anyagot bocsát ki.

A LEVEGŐ. nagy mennyiségű kibocsátás jellemzi. nincs határozott helye vagy kis mennyiségű szennyező anyagot bocsát ki. Környezetszennyezés: anyagok, energiák gyorsabb ütemű áramlása a környezetbe, mint ahogy azt a környezet feldolgozni képes Emisszió: szennyező anyagok időegységre vetített kibocsátása; mértékegysége: m

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Részletesebben

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Mikor az ember valóban felnőtté válik Gazdaság és fenntarthatóság a XXIszázadban Dr. Borbély Csaba borbely.csaba@ke.hu 30-5647533 Fogalmi

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

Klímastratégia készítésének megalapozó dokumentációja - MÓDSZERTAN

Klímastratégia készítésének megalapozó dokumentációja - MÓDSZERTAN Klímastratégia készítésének megalapozó dokumentációja - MÓDSZERTAN Készítette: NAGYKOVÁCSI Belemnites Kft. 2016. április A dokumentum elkészítésében részt vettek: Dr. Váradi Zsuzsanna Dr. Kohán Balázs

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Az éghajlati modellek értékelése és A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu) Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Az éghajlatváltozás tudományos alapjai az IPCC

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben