FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, EGÉSZSÉG (HIV/AIDS) ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, EGÉSZSÉG (HIV/AIDS) ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági SZAK Levelező tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, EGÉSZSÉG (HIV/AIDS) ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ Készítette: Dr. Kondor Ariella Budapest,

2 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, EGÉSZSÉG (HIV/AIDS) ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ A fejlődő országokban élő 4,4 milliárd ember 60%- a nem jut egészséges vízhez, ezer gyerek hal meg emiatt naponta! 2

3 Minden percben 10 ember fertőződik meg újonnan az AIDS kórokozójával! A világon 40 millió HIV-fertőzött ember él! Évente 3 millió ember hal meg AIDS betegségben! 3

4 TARTALOMJEGYZÉK I. ELŐSZÓ 5-6 II. BEVEZETÉS 7-8 III. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS 9-17 III/1. A fenntartható fejlődés fogalma és értelmezése 9-10 III/2. A fenntartható fejlődés kilenc alapelve 11 III/3. A Brundtland Bizottság jelentésétől napjainkig eltelt idő IV. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN IV/1. Az EU környezetpolitikájának története IV/2. Környezetvédelmi akcióprogramok V. EGÉSZSÉG ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS V/1. Az egészség és fenntartható fejlődés alapelvei V/2. Agenda V/ Johannesburg VI. EGÉSZSÉG ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN VI/1. A Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogram ( ) VI/2. Környezetvédelmi jogszabályok az Európai Unióban VI/3. Európai Környezeti Ügynökség (EEA) VI/4. Egészség 21 Egészséget mindenkinek a 21. században VII. HIV/AIDS VIII. NÉHÁNY SZÓ MAGYARORSZÁGRÓL IX. ÖSSZEFOGLALÁS X. IRODALOMJEGYZÉK

5 I. ELŐSZÓ A jelenlegi közgazdasági közgondolkodásban úgy van, hogy minél drágábban élek, annál jobb. Ha minél többe kerül valamit előállítanom, annál jobban növelem a közhasznot (a mások haszna által). Annál jobb, ha minél több mások által előállított (anyagi és nem anyagi) terméket használok fel ( fogyasztok ); hiszen így növelem a mások hasznát és jó esetben ők az enyémet. Ha mindenki megfelelően minél több mindent használ (fogyaszt), akkor képződik a legtöbb közjó. Ennek a rendszernek a mutatója a GDP és a GNP. Ez a folyamat arra épül (indulása óta), hogy az embernek (és az emberiségnek) hiánya van anyagi javakból. És ez így van legalábbis érzés szintjén -, az embernek sosem lehet elég abból, amire vágyik. A folyamat kezdetén (ipari forradalom) valóban így volt ez az étellel, ruhával, ma a jobb (értsd kényelmesebb) vagy más színű autóval stb. Ez a körbefogyasztás természetes dolog, a legelső munkamegosztásoknak is ez az alapja, amíg a szereplők (a fogyasztók, régebben emberek) olyanokat fogyasztanak, amire valóban szükségük van. Egy bizonyos határ után azonban ez a folyamat már káros, amikor a fogyasztás nem eszköz ahhoz, hogy jól (értelmesen) éljünk, hanem a fogyasztás céllá válik. Nem azért fogyasztunk, mert szükségünk van rá, hanem hogy össze ne omoljon az egész (köz)gazdasági rendszerünk. És, amikor nem (valóban) szükséges dolgokat fogyasztunk, az már körbepocsékolás, és ez az, ami már nem illik bele abba a rendszerbe, amibe egész emberi létünk bele van ágyazva, ti. a Természetbe, a Föld nevű bolygó életébe. A kérdés az, hol van az a bizonyos határ, illetve mit szükséges és mit nem fogyasztanunk. Egész fejlődésünk meghatározható tulajdonképpen a kényelmünk növelésének útjával. Az éhség, a téli hideg, a nyári meleg kényelmetlen, ellene hatni kell (étel, ruha, ház, légkondícionáló). Megfigyelhető azonban, hogy a kényelemnek van egy szintje, amelyik már nem egészségesebbé, hanem egészségtelenebbé teszi életünket: a légkondícionálótól megfázunk; de a fejlődés vívmánya az allergia, a csontritkulás, az elhízás, a stressz is. Nos, ez a szint az a bizonyos határ, ami a szükséges dolgokat a nem-szükségestől jól és abszolút ember/kényelemközpontúan 5

6 kijelöli. Ezt a XX. Században a világ fejlettebb felén (illetve 15%-án) átléptük. És itt kell utalni a 15/85 jelenségre: a világ gazdagabb ( fejlettebb ) 15%-a fogyasztja el a világ javainak 85%-át, a 85%-nyiak pedig a 15%-át. Másképpen: ha a világ felső 15%-a nem lenne, akkor 85 %-kal csökkenne, 15%-ra esne (rögtön) vissza a fogyasztás (terhelés, környezetszennyezés). A valóságban, a Természet és a kisember valóságában, ez másképp van: ti. nem az a jó, ha minél drágábban élek (minél többet fogyasztok-költök), hanem ha minél olcsóbban, takarékosabban élek. 6

7 II. BEVEZETÉS Dolgozatomban, a címnek megfelelően a fenntartható fejlődés és az egészség kapcsolatával foglalkozom. Először felvázolom, mit is jelent tulajdonképpen a fenntartható fejlődés fogalma, hogyan alakult ki, milyen fejlődési úton ment keresztül; mikor és hogyan kapcsolódott mindez az egészség fogalmához. Külön tárgyalom az Európai Uniónak a fenntartható fejlődéshez, illetve a fenntartható fejlődés keretein belül az egészségügyhöz való viszonyát. A sokféle egészséget fenyegető állapot közül, melyek kapcsolatba hozhatók környezeti tényezőkkel és a fenntartható fejlődéssel, egy olyat emelek ki, amely bár először szinte kizárólag a fekete kontinens betegsége volt ma már sajnos rohamléptekkel terjed a mi kontinensünk felé is. Ez pedig az AIDS. Néhány szóban említést teszek a fentiekhez kapcsolódóan hazánkról is. A fenntartható fejlődés fogalmát 1987-ben alkotta meg Brundtland asszony. Ettől a ponttól kezdve ez a fogalom jelentette a környezetvédelem és az ehhez kapcsolódó témakörök és konferenciák alapgondolatát. A szakemberek csak később ismerték fel azt, hogy mindez mennyire szorosan és összetetten kapcsolódik az egészség fogalmához. Az emberek egészsége talán a legfontosabb dolog, ami fenntartandó, ez azonban csak a megfelelő környezeti feltételek segítségével lehetséges. "Az emberi lények a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó gondolkodás középpontjában állnak. Joguk van az egészséges, termékeny életre, amely harmóniában van a természettel." Vannak betegségek, melyek rohamosan terjednek és terjedésük szoros összefüggésben van a környezeti ártalmakkal. Egyre több az allergiás beteg. Szaporodik a különféle daganatos betegek száma és ráadásul a különféle daganatok egyre fiatalabb korban jelennek meg. Ugyanúgy növekedés jellemző a különféle fertőző betegségekre, mint az AIDS, amely egyre több embert fertőz meg és nincs rá megfelelő és végleges gyógyszeres kezelés; a tuberculosis, melyről azt gondoltuk, 7

8 hogy lassan kiírtottuk, most újra fertőz; vagy pl. a malária, mely a trópusi országokban okozza rengeteg ember halálát. A fent említettek közül egyre növekvő jelentőségénél fogva a HIV-vírussal való fertőzöttséget emelem ki, melynek végstádiuma az AIDS-betegség, ugyanis ahogy azt már korábban is említettem, ez sajnos ma már nemcsak Afrika betegsége, hanem az európai kontinenst is megtámadta, a fertőzöttek száma rohamosan nő. Nemzetközi összefogás és összehangolt fellépés kell a fertőzés visszaszorítására. Az Európai Unió is komoly szerepet kap ebben a munkában, főleg ha belegondolunk abba, hogy a májusában csatlakozott Észtország és Lettország az AIDS szempontjából Európa legfertőzöttebb államai közé tartoznak. Az AIDS-re vonatkozó legújabb járványügyi adatok megrázók: Afrika déli részén már a lakosság 20 százaléka HIV-pozitív (összesen millió ember; a 2003-ban újonnan megfertőzöttek száma elérheti a 3,4 milliót.) Az egész világ AIDS-fertőzöttjeinek számát millióra becsülik a szakemberek. Közülük 2,5 millióra tehető a 15 éven aluli gyerekek száma. A HIV-pozitívok száma a világon az évi 32 millióról emelkedett 40 millióra. Az évenkénti halálos áldozatok száma az 1999-es 2 millióról növekedett 3 millióra. A 2003-as világszerte ötmillió új megfertőződött közül 3 millió a Szaharától délre fekvő államokban él. A 2003-ban AIDS-betegség következtében meghalt 2,5-3,5 millió ember közül körülbelül 2,5 millióan felnőttek, félmillióan pedig gyermekek voltak. Botswanában és Szváziföldön már a lakosság több mint 40 százaléka HIV-pozitív, Namíbiában ez az arány több mint 23 százalék. Dél-Afrikában jelenleg több mint 5,3 millió HIV-fertőzött ember él. A világ többi részén is aggodalomra ad okot az AIDS-helyzet. Oroszországban már egymillióra tehető a HIV-fertőzöttek száma, Kelet-Euróban és Közép-Ázsiában 1,5 millióan lehetnek. Csupán 2003-ban 230 ezer volt az új fertőzöttek száma, ami drámai fejleményekre utal. Indiában, Kínában, Indonéziában, Pápua-Új-Guineában és Vietnamban is egyre pusztít a főleg elővigyázatlan nemi kapcsolat és intravénás kábítószer-fogyasztás útján terjedő betegség. 8

9 Drámai mértékben növekszik a szeropozitívak száma Európában is. Ez alól Nyugat-Európa sem kivétel, ahol az új HIV-esetek száma megszakítás nélkül, 47 %- kal növekedett az elmúlt 5 év folyamán. 9

10 III. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS III/1. A fenntartható fejlődés fogalma és értelmezése Az emberi környezet megóvásával foglalkozó első világméretű program kidolgozására 1972-ben került sor Stockholmban, az ENSZ környezeti világkonferenciáján. A konferencián a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el a környezetvédelem alapelveiről és nemzetközi feladatairól. Az együttműködés irányítására, a nemzetközi erőfeszítések összehangolására létrehozták az ENSZ Környezeti Programját (UNEP). A Stockholmi Nyilatkozat keretében első ízben fogadták el hivatalosan, nemzetközi szinten az emberhez méltó környezethez való jogot. A nyilatkozatban a kormányok ünnepélyesen kötelezettséget vállaltak, hogy megóvják és jobbá teszik az ember környezetét a mai és a jövő nemzedék számára. A stockholmi konferencián nemzetközi szinten általános elfogadást nyert a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem közötti kölcsönhatás gondolata is. Az iparilag fejlett és a fejlődő országok felismerték annak szükségességét, hogy megértsék egymás eltérő feltételrendszerének és szemléletmódjának lényegét. A fejlődő országok számára nyilvánvalóvá vált, hogy a fejlett országok környezetvédelmi problémái igen hasonlóak az övékéhez. A természeti erőforrások csökkenése, ember és természet viszonyában az összhang megbomlása csak globális szinten értelmezhető. A konferencia legfőbb eredménye az volt, hogy kísérletet tett a fejlett és fejlődő országok között a környezet védelme és a gazdaság fejlesztése kérdéseiben vallott szemléleti kérdések áthidalására, és általánosan elfogadtatta az ökológiailag egészséges fejlődés érdekében szükséges környezetvédelmi szemlélet és gazdálkodás gondolatát és 1981 között az ENSZ egy sor szakmai konferenciát rendezett az élelmezés, népességnövekedés, településfejlesztés, elsivatagosodás, az egészségügy és agrárreform, az új és megújuló erőforrások kérdésében. 10

11 A Földet veszélyeztető környezeti válság hatására az ENSZ Közgyűlése ban felkérte Gro Harlem Brundtland asszonyt, az akkori norvég miniszterelnököt egy, a szükséges változtatások irányvonalait kijelölő átfogó program kidolgozására. A Brundtland asszony vezette bizottság (Környezet és Fejlődés Világbizottság - World Comission on Enviroment and Development) 1987 februárjában Tokióban fogadta el a Közös Jövőnk (Our Common Future) című jelentést, rögzítve azokat az elveket és követelményeket, amelyek betartása esetén a Föld még megmenthető a jövő generációi számára. Ezek az elvek azóta a fenntartható fejlődés (Sustainable Development) elveiként váltak ismertté a világon. (Kerekes Sándor, Szlávik János (2001)) A jelentés tömören és röviden fogalmazta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. A fogalom tágabb értelmezés szerint jelenti a fenntartható gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlődést is. De szokás használni szűkebb jelentésben is, a környezeti értelemben (időben folyamatos optimális erőforrás-használat és környezeti menedzsmenmt) vett fenntartható fejlődésre korlátozva a fogalom tartalmát. Ez utóbbi értelmében a fenntartható fejlődés érdekében fent kell tartani a természeti erőforrások által nyújtott szolgáltatásokat és meg kell őrizni a minőségüket. (Láng István (2003)) 11

12 III/2. A fenntartható fejlődés kilenc alapelve A fenntartható fejlődés elmélete és elvei éppen a kedvezőtlen hatások csökkentésében kínálnak alternatívát. A fenntartható fejlődést, mint lehetséges alternatívát sokan vitatják, abban azonban mindenki egyetért, hogy alapelveinek betartása hasznos az emberiség számára. Ezek a következők: 1. Figyelem és gondoskodás az életközösségekről. 2. Az ember életminőségének a javítása. 3. A Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése: - az életet támogató rendszerek megőrzése; - a biodiverzitás megőrzése; - a megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása. 4. A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása. 5. A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni. 6. Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását. 7. Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről. 8. Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit. 9. Globális szövetséget kell létrehozni. A Közös Jövőnk jelentés néhány évre a környezetvédők bibliájává vált. A bizottság jelentésének fő üzenete, hogy a növekedés hajszolása a földi bioszféra összeomlásához vezet, ezért a gazdaság fejlődését a régi módon nem szabad folytatni. A kiutat jelentheti esetleg a fenntartható fejlődés. 12

13 III/3. A Brundtland Bizottság jelentésétől napjainkig eltelt idő A nyolcvanas évtized utolsó évében elkezdődött a felkészülés az 1992-ben Rio de Janeiroban tartandó környezetvédelmi világkonferenciára, amelynek hivatalos neve: ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája (UN Conference on Enviroment and Development). Megnevezése is mutatja azt a szemléleti változást, ami Stockholm óta végbement. Nevezetesen azt, hogy a környezet ügyét együtt kell szemlélni a gazdasági élet alakulásával. A felkészülési események sorába tartoztak a regionális előkészítő értekezletek. Ezek közül fontosnak tartom kiemelni a Bergeni Konferenciát, amin az európai országok, az USA és Kanada vettek részt. A rendezvényt az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága és a Norvég Kormány szervezték május között a norvégiai Bergen városában. A Konferencia sajátos vonatkozása volt, hogy öt szakmai érdekcsoport (ipar, tudomány, szakszervezetek, társadalmi mozgalmak, ifjúsági szervezetek) külön-külön értekeztek és kidolgozták saját elképzeléseiket. Ezt követte a Konferencia miniszteri értekezlete, ahol már ismert volt az előbb említett öt elő-konferencia állásfoglalása. Ennek tudatában vitatkoztak az országok delegációi. Összesen 34 ország küldte el hivatalos képviselőjét a Konferenciára. A kormányzati és nem kormányzati küldöttségek ilyen dialógusa a későbbiek során mintául szolgált környezetvédelmi értekezletek szervezéséhez június között került megrendezésre az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája a Riói Konferencia. A nevéből adódóan két olyan területet kívánt átfogni a konferencia, amelynek érdekei sokszor ellentétesek, de az emberiség számára mindkettő nagyon fontos. A fenntartható fejlődés koncepciója ily módon szabad utat kapott, hogy egyaránt bevonuljon a kormányok, a gazdasági élet képviselői és a környezetvédő társadalmi mozgalmak szóhasználatába. Mindegyik érdekcsoport a maga felfogásának megfelelően helyezte el a hangsúlyokat. Az egyik csoport inkább a további gazdasági növekedés szükségességét emelte ki, hogy ki lehessen elégíteni az alapvető emberi szükségleteket. A másik viszont a termelés és 13

14 fogyasztás korlátozását helyezte előtérbe a természeti erőforrások és a környezet védelme érdekében. A cselekvési programokra tett ajánlásokat a Feladatok a 21. századra című dokumentum foglalta össze. A különböző érdekellentétek főleg gazdasági jellegűek miatt ez a grandiózus terv csak részben sikerült. Az eredetileg elképzelt Föld Charta dokumentum helyett amelyet az egyes országok vezetőinek alá kellett volna írnia és amely jelentős kötelezettségvállalásokat írt volna elő egy sokkal puhább, kizárólag elveket magába foglaló Riói Nyilatkozat alakult ki. A Riói Konferencián szerették volna elérni, hogy a fejlett országok évente a nemzeti összterméküknek (GNP) 0,7 %-t fordítsák a fejlődő országok környezetvédelmi megsegítésére, gazdasági fejlesztésére. A Konferencia előtt a fejlett országok átlagában ennek az összegnek a fele jutott erre. Számszerűsített megállapodás nem született, de támogató ígéretekből nem volt hiány. Ezek az ígéretek azonban nem valósultak meg. Az érintett 21 országból származó 1992-es átlagos 0,34 %-os támogatási szint 1995-re 0,27 %-ra, majd 1997-re 0,25 %-ra csökkent. (United Nations Publication (1992)) Egyetértés mutatkozott az 1990-ben alapított Globális Környezeti Alap pénzügyi megerősítésének szükségességében. Az Alapból elsősorban a fejlődő országok környezeti beruházásait támogatják. A Riói ENSZ Konferencia az addigi legmagasabb szintű nemzetközi tanácskozás volt és egyúttal hosszú távra is meghatározó jelentőségű esemény az egyre nagyobb kockázatot jelentő globális környezeti problémák megfogalmazásában, az azokkal összefüggő intézkedési elvek és feladatok meghatározásában, és ezek megoldásának érdekében a nemzetközi együttműködés kiterjesztésében. Öt évvel a Riói Konferencia után az ENSZ Közgyűlése rendkívüli ülésszakot tartott június között New Yorkban. Nem hivatalosan Rió + 5 néven is emlegették ezt az összejövetelt. Az ülésszak előkészítésében jelentős szerepet vállalt az időközben az ENSZ keretében létrejött magas szintű testület, az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága. 14

15 Az ENSZ rendkívüli ülésszaka előtt került sor a legfejlettebb nyolc ország vezetőinek találkozására Denverben (USA), amelyen jelentős figyelmet szenteltek a globális környezetvédelem kérdéseinek is. A denveri csúcs záróközleményének környezeti fejezete már elővetítette, hogy mi várható New Yorkban. Az ENSZ rendkívüli ülésszakán (New York, 1997) 170 ország és számtalan nemzetközi, kormányközi és nem kormányzati szervezet képviseltette magát. Az ülésszak végén határozatot fogadtak el, amely a Feladatok a 21. századra című dokumentum további végrehajtási programját tartalmazta. A résztvevők egyértelműen úgy döntöttek, hogy a dokumentum célkitűzéseit és a benne foglalt intézkedéseket kell maradéktalanul mihamarabb végrehajtani szeptember 6-8. között tartották New Yorkban a Milleneumi Csúcstalálkozót. Az ott elfogadott Nyilatkozat összesen 191 ENSZ-tagállam aggodalmát tükrözi. Az összejövetelen részt vevő 147 állam- és kormányfő, illetőleg a többi nemzet képviselője azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy felére csökkentsék a nagy szegénységben élők számát, egészséges ivóvízről, illetve elemi oktatásról gondoskodjanak mindenki számára, visszaszorítsák az AIDS terjedését és egyéb fejlesztési célokat valósítsanak meg. Sürgették az ENSZ békefenntartó műveleteinek megerősítését, hogy a sebezhető közösségek számíthassanak rájuk a szükség óráiban. Az ENSZ késznek mutatkozik az igazságtalanság, az egyenlőtlenségek, a terror és a bűnözés elleni harcra annak érdekében, hogy megóvják közös örökségüket, a Földet a jövő generációi számára augusztus végén szeptember elején a dél-afrikai Johannesburgban rendezték meg a következő nagyszabású találkozót a Fenntartható Fejlődési Világkonferencia elnevezéssel. Ezen áttekintették a riói konferencia óta eltelt tíz évet, értékelték az elért eredményeket, a kitűzött célok megvalósítását, illetve feltárták a megvalósítást gátló tényezőket, az elmaradás okait. Néhány megrázó adat 15

16 Az elmúlt 50 évben a kőolaj-felhasználás 7x-re nőtt a mezőgazdasági termelés 4x-re nőtt a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatti szénkibocsátás 4x-re nőtt Az elmúlt évszázadban az ivóvíz-felhasználás 6x-ra növekedett. A Föld folyóvizeinek fele súlyosan szennyezett. A tengeri halállomány 25%-ra csökkent. A termőföldek 15%-a kimerült. A világ népességének 1%-a ugyanannyit fogyaszt, mint a legszegényebb 44%. (http://origo.hu) Ezzel a történeti háttérrel indult a konferencia Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedek során egyre nyilvánvalóbbá, nemzetközileg elfogadottá vált a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezet védelme közötti szoros kölcsönhatás, mégis igen kevés történt a környezeti és fejlesztési szempontoknak a gazdasági tervezésben és döntéshozatalban történő integrálása érdekében. A nemzetközi környezetvédelmi együttműködés számos területén történt ugyan jelentős előrelépés, de Földünk általános környezeti állapota összességében mégis erőteljesen romlott. Az ózonréteg elvékonyodásának, a globális éghajlatváltozás növekvő kockázatának és a természeti erőforrásokkal is kapcsolatos más környezeti problémáknak a világméretű nemzetközi összefogás révén történő kezelése egyre sürgetőbbé vált. Ezzel párhuzamosan a társadalmak közötti fejlettségi, általános életminőségi különbségek is nagymértékben nőttek, s ebben is óriási szerepe van az erőforrásokhoz való hozzáférésben, azok hasznosításában, hasznosításának hatékonyságában megmutatkozó különbségeknek. A johannesburgi konferencia során a résztvevő államok elfogadták a politikai nyilatkozatot és a végrehajtási tervet, amely az alábbi fő pontokat tartalmazza: 16

17 Vízellátás/közegészségügy: a cél 2015-ig a felére csökkenteni azok számát, akik nem jutnak ivóvízhez, illetve még a minimális közegészségügyi szolgáltatásokat is nélkülözik. (www.nepszabadsag.hu) Energia: megegyezés született az energiahordozókhoz való minél szélesebb hozzájutásról, de az EU és az USA közötti nézeteltérések miatt nem sikerült konkrét célokat meghatározni a megújuló energiaforrások (pl. nap- és szélenergia) egyre növekvő kihasználásával kapcsolatban. Halászat: 2015-ig újra kell szaporítani a túlhalászat miatt kipusztulással fenyegetett halfajokat, mert ennek elmaradása veszélyeztetheti a tengerek élővilágát. A tengeri élővilág egyensúlyának felborulása a halászat által biztosított élelem-utánpótlásban is gondokat okozhat később. Vegyi anyagok: 2020-ig el kell jutni odáig, hogy a vegyi anyagokat az ember egészségére és a természetre nem ártalmas módszerekkel állítsák elő. A veszélyes hulladék tárolását vagy megsemmisítését szintén ellenőrzött és biztos módon kell végrehajtani. Egészségügy: elfogadták a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi határozatát, amely kimondta: a gyógyszergyártók szabadalmai nem akadályozhatják meg a szegény országokat, hogy akár nem szabadalmazott gyógyszerekkel is enyhítsék a rászorulók bajait. Ez abból a szempontból is fontos kérdés, hogy a legtöbb fejlődő ország nem képes pl. a drága AIDS-gyógyszerek megvételére, így a kór áldozatainak élete megpecsételődik. Nők helyzete: az egészségügyi ellátásnak figyelemmel kell lennie az alapvető emberi jogokra, de a helyi vallási és kulturális hagyományokra is. Segélyek: az akcióterv a fejlődő országok számára juttatott segélyek növelését támogatja, szorgalmazza, hogy a gazdag országok nemzeti jövedelmük 0,7 %-t utalják át segélyként a számukra. Globalizáció: a terv elismeri, hogy a globalizációnak van jó és rossz oldala. Miközben új lehetőségeket nyújt a világgazdasági növekedéshez és a magasabb életszínvonal eléréséhez, a szegényebb országok különleges hátrányokat szenvednek, s emiatt sürgősen bevonandók a profitálók körébe. Kereskedelem: a tervezet támogatja a kereskedelmet és a környezetvédelmet, anélkül, hogy említést tenne a WTO néhány határozatáról, amelyek ellentétben állnak a 17

18 nemzetközi környezetvédelmi egyezményekkel. Mindenesetre a zöldek lobbigyőzelmének fogható fel, hogy az akcióterv ezen kitétele nem veszélyezteti az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkenésével foglalkozó kiotói jegyzőkönyvet. A gazdag országok megerősítették, hogy csökkentik a saját termelőiknek juttatott pénztámogatásokat. Biológiai sokféleség: 2010-ig mérsékelni kell a kihalófélben levő állat- és növényfajok pusztulásának folyamatát. Kormányzat: az akcióterv kimondja, hogy a fenntartható fejlődéshez mind nemzeti, mind nemzetközi szinten alapvető fontosságú a felelősségteljes politikai kormányzati tevékenység. A gazdag országok szándéka szerint a segélyeket csak olyan államokba volna szabad eljuttatni, amelyekben a demokratikus intézmények már működnek és a korrupció visszaszorulóban van. Stratégiák: a részt vevő országok megállapodtak, hogy 2005-ig stratégiai terveket dolgoznak ki az erőforrások megőrzéséről a jövő nemzedékek számára. Szegénység: a szöveg megállapítja, hogy a szegénység jelenleg a legnagyobb globális kihívás, amivel a világnak szembe kell néznie. A résztvevők megállapodtak a segélyeket kiegészítő szolidaritási alap létrehozásában, amelybe önkéntes módon utalhatnak át összegeket az államok. 18

19 IV. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS AZ EURÓPAI UNIOBAN IV/1. Az EU környezetpolitikájának története Az EU környezetpolitikája a nemzeti politikáktól független sajátságokkal rendelkezik. Az EU nem egy kizárólagos törvényhozói, végrehajtói és pénzügyi hatalommal bíró nemzeti kormány, hanem ezen hatalmi ágakat a tagállamokkal megosztva gyakorolja. Ennek következményeképpen az EU környezetvédelmi politikája az egymás közti folyamatos együttműködésen és konszenzuskeresésen alapszik. Az EU környezetpolitikája etikai, jóléti és gazdasági megfontolásokon nyugszik. Annak ellenére, hogy az EK Alapszerződésében explicit módon nem szerepelnek, e három szempont irányította az EU környezetpolitikáját még a környezetről szóló fejezetnek az Egységes Európai Okmányba való 1987-es beiktatása előtt is. A három szempont közül többnyire a gazdaságiak uralkodnak, annak ellenére, hogy az etikai és a jóléti érvek legalább olyan fontosak. E három tényező alkotja a fenntartható fejlődés alapját a Riói Környezet és Fejlődés Konferencián megfogalmazottak szerint. Az Európai Unió alapvető céljait egészen az Európai Szén- és Acélközösség megalakulásától kezdve - az európai értékek szolgálatában határozták meg, és az elmúlt ötven évben folyamatosan tovább fejlesztették. Az EK Szerződés többször módosított 2. cikke konkrétan rögzíti ezeket a célokat: A Közösség feladata, hogy ( ) egész területén előmozdítsa a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését, a foglalkoztatottság és a szociális védelem magas szintjét, a férfiak és nők egyenlőségét, a fenntartható és inflációt nem gerjesztő növekedést, a gazdasági teljesítmények nagyfokú versenyképességét és konvergenciáját, a környezet minőségének magas szintű védelmét és javítását, az életszínvonal és életminőség 19

20 emelését, valamint a tagállamok közötti gazdasági és társadalmi kohéziót és szolidaritást. Az Európai Gazdasági Közösségeket alapító Római Szerződésben még egyáltalán nem szerepeltek környezetvédelmi rendelkezések. A szennyezések, a környezeti-természeti állapot romlása nyomán, illetve a gazdasági integráció kiteljesítésének igénye miatt a környezetpolitika az első nagy szerződésmódosításkor, az Egységes Európai Okmányban jelent meg. A Maastrichti Szerződéssel létrehozott, bővülő Unióban pedig elsősorban a környezettudatos, minden gazdasági szektorra kiterjedő integratív szemléletnek, és a fenntartható fejlődés követelményének érvényesítése hivatott választ adni a környezeti kihívásokra. Az 1992 februárjában aláírt szerződés a Római Szerződés legátfogóbb reformja, amely 1994-ben lépett hatályba, és ez tartalmazta először és terjesztette ki a környezetvédelemre a szubszidiaritás elvének értelmezési körét. E rendelkezés szerint a Közösség olyan mértékben folytat a környezetre vonatkozó tevékenységet, amilyen mértékben a közösségi környezetvédelmi célok jobban megvalósíthatók közösségi szinten, mint az egyes államokban októberében írták alá az Amszterdami Szerződést, amely a Maastrichti Szerződést és az Európai Közösségek Szerződéseit módosította. Környezetvédelmi szempontból az új szerződés több előrelépést is tartalmazott: erősödött a környezetpolitika közösségi szerepe és a fenntartható fejlődés alapelvének jelentősége. A szerződés szerint a Közösség legfőbb törekvése a gazdasági tevékenységek kiegyensúlyozott, harmonikus és fenntartható fejlődésének elősegítése, továbbá a környezet magas szintű védelme és minőségének javítása. A szerződés tovább erősítette az integráció alapelvének általánossá tételét a Közösség környezetpolitikájában. Az Európa Tanács 1998 júniusában, Cardiff-i értekezletén lefektette a környezeti szempontoknak az EU egyes szakpolitikáiba történő integrálása érdekében teendő intézkedések alapjait. A Cardiff-i Csúcson elsőként az energia, a közlekedési és a mezőgazdasági szektorokra vonatkozó stratégiák kidolgozását 20

21 kérték. Ezt követően a Bécsi és a Kölni Csúcsokon további 5 stratégia (ipar, belső piac és fejlődés, gazdaságpolitika, külpolitika és halászat) kidolgozását irányozták elő decemberében a Bécsi Csúcson elfogadták a Közlekedési, Energia és a Mezőgazdasági Tanácsok jelentéseit és felkérték a Fejlesztési, a Belkereskedelmi és az Ipari Tanácsokat, hogy alakítsák ki stratégiájukat júniusában a Kölni Csúcson megerősítették, hogy a Helsinki Csúcs áttekinti a környezeti szempontok összes releváns uniós politikába való integrációjának a helyzetét és felszólították a Közügyek, a Gazdasági és Pénzügyi kérdések Tanácsait, hogy 2000-ben tegyenek jelentést a környezeti kérdések saját területükre való integrációjáról decemberében a Helsinki Csúcs egyik legfontosabb döntése a Bizottság felkérése volt, hogy "készítsen egy hosszú távú, fenntartható fejlődést megalapozó stratégiai javaslatot, összekapcsolva a gazdasági, szociális és környezeti politikákat, és azt mutassa be az Európai Tanácsnak júniusában". Az Európai Tanács 2000-ben a Lisszabon-i Csúcson elfogadta az Unió új, ambiciózus, 10 éves stratégiáját, mely szerint az Uniónak a Világ legdinamikusabb, legversenyképesebb és fenntartható, tudáslapú gazdaságává kell válnia, élvezve a teljes foglalkoztatást és megerősítve a gazdasági és szociális kohéziót ben Göteborgban az EU tagállamok vezetői vállalták, hogy az EU lakosságának gazdasági stabilitást, szociális biztonságot és tiszta, fenntartható környezetet teremtenek. Kijelentették, hogy az ökológiai dimenzió az EU egyik sarokköve. Elfogadták a Fenntartható Fejlődés Stratégiát, amely a gazdasági növekedést, a társadalmi kohéziót és a környezetvédelmet (e stratégia három pillérét) együttesen szolgáló, egymást kölcsönösen erősítő és kiegészítő javaslatok és ajánlások rendszere, amely átfogó és specifikus célok meghatározott körére alakít ki eszközöket és intézkedéseket, illetve folyamatosan nyomon követi ezek 21

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya Fenntartható fejlődés definíció Az erőforrások tartamos - a bolygó eltartóképességének

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ Környezetgazdálkodás környezetpolitika Az utóbbi évtizedekben kénytelenek voltunk belátni, hogy a környezetvédelem nem választható külön

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Klíma Gazdaságpolitika_II. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

Klíma Gazdaságpolitika_II. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Klíma Gazdaságpolitika_II. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet 2. Környezet politika Elvi keretek. Az Európai Unió környezet politikájának

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A környezetvédelem kialakulásának rövid áttekintése. 92.lecke A szervezett

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

Fenntarthatósági Stratégia

Fenntarthatósági Stratégia Fenntarthatósági Stratégia 2016 Tartalomjegyzék 1. Vezetői Összefoglaló... 3 2. Bevezetés... 4 2.1 Fenntartható fejlődés fogalma... 4 2.2 A fenntartható fejlődés főbb területei... 4 2.3 Fenntartható fejlődés

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Győr, 2009. október 28. Válság van? Szabó Lajos: Válság akkor van, ha az emberek válságként élik meg a körülöttük levő

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Az EU környezetpolitikája. tárgyalt témák: A knyvd helye az EU-ban

Az EU környezetpolitikája. tárgyalt témák: A knyvd helye az EU-ban Az EU környezetpolitikája tárgyalt témák: a knyvédelem helye az EU-ban környezetvédelmi akcióprogramok jogszabályok, direktívák finanszírozás néhány speciális terület: energiapolitika és klímaváltozás

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás?

Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Kálmán Zoltán mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata Magyarország állandó képviselője az ENSZ római székhelyű mezőgazdasági és élelmezési

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó Riótól l Rióig ig - felkész szülés s a Rio+20 konferenciára ra - Mi valósult meg az első riói i konferencia óta? Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó 1 Stockholm Rió Johannesburg

Részletesebben

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete Varga Attila varga.attila@ofi.hu Fenntartható Fejlődési Célok Az ENSZ 193 tagállama 2015. augusztus 2-án megállapodott a Fenntartható Fejlődési Célokban.

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL A Ford közzétette 14. Fenntarthatósági Jelentését, amelyben a vállalat kiemeli, hogy 2000 és 2012 között a globális gyártóüzemekben 37

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:

Részletesebben

Globális problémák Fenntartható-e e ez a világ ökológiailag? (Képes-e eltartani a bioszféra 6 md embert és a világgazdaságot?) Nem szenved-e e visszafordíthatatlan károsodásokat k a bioszféra? Képes-e

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények.

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. Természet- és környezetvédelem Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. A környezetvédelem születése Világmodell-alkotások korszaka Verbális (logikai

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560.

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560. Európai Parlament 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 20.7.2015 2015/2132(BUD) MÓDOSÍTÁS: 1-17 Giovanni La Via (PE560.881v01-00) Az Európai Unió 2016-os pénzügyi

Részletesebben

A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében

A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával

Részletesebben

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram *

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * DOKUMENTUM A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * Az Európa Parlament és az Európai Unió Tanácsa, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés, különös tekintettel a 137(2) cikk második

Részletesebben