FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, EGÉSZSÉG (HIV/AIDS) ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, EGÉSZSÉG (HIV/AIDS) ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági SZAK Levelező tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, EGÉSZSÉG (HIV/AIDS) ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ Készítette: Dr. Kondor Ariella Budapest,

2 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, EGÉSZSÉG (HIV/AIDS) ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ A fejlődő országokban élő 4,4 milliárd ember 60%- a nem jut egészséges vízhez, ezer gyerek hal meg emiatt naponta! 2

3 Minden percben 10 ember fertőződik meg újonnan az AIDS kórokozójával! A világon 40 millió HIV-fertőzött ember él! Évente 3 millió ember hal meg AIDS betegségben! 3

4 TARTALOMJEGYZÉK I. ELŐSZÓ 5-6 II. BEVEZETÉS 7-8 III. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS 9-17 III/1. A fenntartható fejlődés fogalma és értelmezése 9-10 III/2. A fenntartható fejlődés kilenc alapelve 11 III/3. A Brundtland Bizottság jelentésétől napjainkig eltelt idő IV. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN IV/1. Az EU környezetpolitikájának története IV/2. Környezetvédelmi akcióprogramok V. EGÉSZSÉG ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS V/1. Az egészség és fenntartható fejlődés alapelvei V/2. Agenda V/ Johannesburg VI. EGÉSZSÉG ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN VI/1. A Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogram ( ) VI/2. Környezetvédelmi jogszabályok az Európai Unióban VI/3. Európai Környezeti Ügynökség (EEA) VI/4. Egészség 21 Egészséget mindenkinek a 21. században VII. HIV/AIDS VIII. NÉHÁNY SZÓ MAGYARORSZÁGRÓL IX. ÖSSZEFOGLALÁS X. IRODALOMJEGYZÉK

5 I. ELŐSZÓ A jelenlegi közgazdasági közgondolkodásban úgy van, hogy minél drágábban élek, annál jobb. Ha minél többe kerül valamit előállítanom, annál jobban növelem a közhasznot (a mások haszna által). Annál jobb, ha minél több mások által előállított (anyagi és nem anyagi) terméket használok fel ( fogyasztok ); hiszen így növelem a mások hasznát és jó esetben ők az enyémet. Ha mindenki megfelelően minél több mindent használ (fogyaszt), akkor képződik a legtöbb közjó. Ennek a rendszernek a mutatója a GDP és a GNP. Ez a folyamat arra épül (indulása óta), hogy az embernek (és az emberiségnek) hiánya van anyagi javakból. És ez így van legalábbis érzés szintjén -, az embernek sosem lehet elég abból, amire vágyik. A folyamat kezdetén (ipari forradalom) valóban így volt ez az étellel, ruhával, ma a jobb (értsd kényelmesebb) vagy más színű autóval stb. Ez a körbefogyasztás természetes dolog, a legelső munkamegosztásoknak is ez az alapja, amíg a szereplők (a fogyasztók, régebben emberek) olyanokat fogyasztanak, amire valóban szükségük van. Egy bizonyos határ után azonban ez a folyamat már káros, amikor a fogyasztás nem eszköz ahhoz, hogy jól (értelmesen) éljünk, hanem a fogyasztás céllá válik. Nem azért fogyasztunk, mert szükségünk van rá, hanem hogy össze ne omoljon az egész (köz)gazdasági rendszerünk. És, amikor nem (valóban) szükséges dolgokat fogyasztunk, az már körbepocsékolás, és ez az, ami már nem illik bele abba a rendszerbe, amibe egész emberi létünk bele van ágyazva, ti. a Természetbe, a Föld nevű bolygó életébe. A kérdés az, hol van az a bizonyos határ, illetve mit szükséges és mit nem fogyasztanunk. Egész fejlődésünk meghatározható tulajdonképpen a kényelmünk növelésének útjával. Az éhség, a téli hideg, a nyári meleg kényelmetlen, ellene hatni kell (étel, ruha, ház, légkondícionáló). Megfigyelhető azonban, hogy a kényelemnek van egy szintje, amelyik már nem egészségesebbé, hanem egészségtelenebbé teszi életünket: a légkondícionálótól megfázunk; de a fejlődés vívmánya az allergia, a csontritkulás, az elhízás, a stressz is. Nos, ez a szint az a bizonyos határ, ami a szükséges dolgokat a nem-szükségestől jól és abszolút ember/kényelemközpontúan 5

6 kijelöli. Ezt a XX. Században a világ fejlettebb felén (illetve 15%-án) átléptük. És itt kell utalni a 15/85 jelenségre: a világ gazdagabb ( fejlettebb ) 15%-a fogyasztja el a világ javainak 85%-át, a 85%-nyiak pedig a 15%-át. Másképpen: ha a világ felső 15%-a nem lenne, akkor 85 %-kal csökkenne, 15%-ra esne (rögtön) vissza a fogyasztás (terhelés, környezetszennyezés). A valóságban, a Természet és a kisember valóságában, ez másképp van: ti. nem az a jó, ha minél drágábban élek (minél többet fogyasztok-költök), hanem ha minél olcsóbban, takarékosabban élek. 6

7 II. BEVEZETÉS Dolgozatomban, a címnek megfelelően a fenntartható fejlődés és az egészség kapcsolatával foglalkozom. Először felvázolom, mit is jelent tulajdonképpen a fenntartható fejlődés fogalma, hogyan alakult ki, milyen fejlődési úton ment keresztül; mikor és hogyan kapcsolódott mindez az egészség fogalmához. Külön tárgyalom az Európai Uniónak a fenntartható fejlődéshez, illetve a fenntartható fejlődés keretein belül az egészségügyhöz való viszonyát. A sokféle egészséget fenyegető állapot közül, melyek kapcsolatba hozhatók környezeti tényezőkkel és a fenntartható fejlődéssel, egy olyat emelek ki, amely bár először szinte kizárólag a fekete kontinens betegsége volt ma már sajnos rohamléptekkel terjed a mi kontinensünk felé is. Ez pedig az AIDS. Néhány szóban említést teszek a fentiekhez kapcsolódóan hazánkról is. A fenntartható fejlődés fogalmát 1987-ben alkotta meg Brundtland asszony. Ettől a ponttól kezdve ez a fogalom jelentette a környezetvédelem és az ehhez kapcsolódó témakörök és konferenciák alapgondolatát. A szakemberek csak később ismerték fel azt, hogy mindez mennyire szorosan és összetetten kapcsolódik az egészség fogalmához. Az emberek egészsége talán a legfontosabb dolog, ami fenntartandó, ez azonban csak a megfelelő környezeti feltételek segítségével lehetséges. "Az emberi lények a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó gondolkodás középpontjában állnak. Joguk van az egészséges, termékeny életre, amely harmóniában van a természettel." Vannak betegségek, melyek rohamosan terjednek és terjedésük szoros összefüggésben van a környezeti ártalmakkal. Egyre több az allergiás beteg. Szaporodik a különféle daganatos betegek száma és ráadásul a különféle daganatok egyre fiatalabb korban jelennek meg. Ugyanúgy növekedés jellemző a különféle fertőző betegségekre, mint az AIDS, amely egyre több embert fertőz meg és nincs rá megfelelő és végleges gyógyszeres kezelés; a tuberculosis, melyről azt gondoltuk, 7

8 hogy lassan kiírtottuk, most újra fertőz; vagy pl. a malária, mely a trópusi országokban okozza rengeteg ember halálát. A fent említettek közül egyre növekvő jelentőségénél fogva a HIV-vírussal való fertőzöttséget emelem ki, melynek végstádiuma az AIDS-betegség, ugyanis ahogy azt már korábban is említettem, ez sajnos ma már nemcsak Afrika betegsége, hanem az európai kontinenst is megtámadta, a fertőzöttek száma rohamosan nő. Nemzetközi összefogás és összehangolt fellépés kell a fertőzés visszaszorítására. Az Európai Unió is komoly szerepet kap ebben a munkában, főleg ha belegondolunk abba, hogy a májusában csatlakozott Észtország és Lettország az AIDS szempontjából Európa legfertőzöttebb államai közé tartoznak. Az AIDS-re vonatkozó legújabb járványügyi adatok megrázók: Afrika déli részén már a lakosság 20 százaléka HIV-pozitív (összesen millió ember; a 2003-ban újonnan megfertőzöttek száma elérheti a 3,4 milliót.) Az egész világ AIDS-fertőzöttjeinek számát millióra becsülik a szakemberek. Közülük 2,5 millióra tehető a 15 éven aluli gyerekek száma. A HIV-pozitívok száma a világon az évi 32 millióról emelkedett 40 millióra. Az évenkénti halálos áldozatok száma az 1999-es 2 millióról növekedett 3 millióra. A 2003-as világszerte ötmillió új megfertőződött közül 3 millió a Szaharától délre fekvő államokban él. A 2003-ban AIDS-betegség következtében meghalt 2,5-3,5 millió ember közül körülbelül 2,5 millióan felnőttek, félmillióan pedig gyermekek voltak. Botswanában és Szváziföldön már a lakosság több mint 40 százaléka HIV-pozitív, Namíbiában ez az arány több mint 23 százalék. Dél-Afrikában jelenleg több mint 5,3 millió HIV-fertőzött ember él. A világ többi részén is aggodalomra ad okot az AIDS-helyzet. Oroszországban már egymillióra tehető a HIV-fertőzöttek száma, Kelet-Euróban és Közép-Ázsiában 1,5 millióan lehetnek. Csupán 2003-ban 230 ezer volt az új fertőzöttek száma, ami drámai fejleményekre utal. Indiában, Kínában, Indonéziában, Pápua-Új-Guineában és Vietnamban is egyre pusztít a főleg elővigyázatlan nemi kapcsolat és intravénás kábítószer-fogyasztás útján terjedő betegség. 8

9 Drámai mértékben növekszik a szeropozitívak száma Európában is. Ez alól Nyugat-Európa sem kivétel, ahol az új HIV-esetek száma megszakítás nélkül, 47 %- kal növekedett az elmúlt 5 év folyamán. 9

10 III. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS III/1. A fenntartható fejlődés fogalma és értelmezése Az emberi környezet megóvásával foglalkozó első világméretű program kidolgozására 1972-ben került sor Stockholmban, az ENSZ környezeti világkonferenciáján. A konferencián a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el a környezetvédelem alapelveiről és nemzetközi feladatairól. Az együttműködés irányítására, a nemzetközi erőfeszítések összehangolására létrehozták az ENSZ Környezeti Programját (UNEP). A Stockholmi Nyilatkozat keretében első ízben fogadták el hivatalosan, nemzetközi szinten az emberhez méltó környezethez való jogot. A nyilatkozatban a kormányok ünnepélyesen kötelezettséget vállaltak, hogy megóvják és jobbá teszik az ember környezetét a mai és a jövő nemzedék számára. A stockholmi konferencián nemzetközi szinten általános elfogadást nyert a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem közötti kölcsönhatás gondolata is. Az iparilag fejlett és a fejlődő országok felismerték annak szükségességét, hogy megértsék egymás eltérő feltételrendszerének és szemléletmódjának lényegét. A fejlődő országok számára nyilvánvalóvá vált, hogy a fejlett országok környezetvédelmi problémái igen hasonlóak az övékéhez. A természeti erőforrások csökkenése, ember és természet viszonyában az összhang megbomlása csak globális szinten értelmezhető. A konferencia legfőbb eredménye az volt, hogy kísérletet tett a fejlett és fejlődő országok között a környezet védelme és a gazdaság fejlesztése kérdéseiben vallott szemléleti kérdések áthidalására, és általánosan elfogadtatta az ökológiailag egészséges fejlődés érdekében szükséges környezetvédelmi szemlélet és gazdálkodás gondolatát és 1981 között az ENSZ egy sor szakmai konferenciát rendezett az élelmezés, népességnövekedés, településfejlesztés, elsivatagosodás, az egészségügy és agrárreform, az új és megújuló erőforrások kérdésében. 10

11 A Földet veszélyeztető környezeti válság hatására az ENSZ Közgyűlése ban felkérte Gro Harlem Brundtland asszonyt, az akkori norvég miniszterelnököt egy, a szükséges változtatások irányvonalait kijelölő átfogó program kidolgozására. A Brundtland asszony vezette bizottság (Környezet és Fejlődés Világbizottság - World Comission on Enviroment and Development) 1987 februárjában Tokióban fogadta el a Közös Jövőnk (Our Common Future) című jelentést, rögzítve azokat az elveket és követelményeket, amelyek betartása esetén a Föld még megmenthető a jövő generációi számára. Ezek az elvek azóta a fenntartható fejlődés (Sustainable Development) elveiként váltak ismertté a világon. (Kerekes Sándor, Szlávik János (2001)) A jelentés tömören és röviden fogalmazta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. A fogalom tágabb értelmezés szerint jelenti a fenntartható gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlődést is. De szokás használni szűkebb jelentésben is, a környezeti értelemben (időben folyamatos optimális erőforrás-használat és környezeti menedzsmenmt) vett fenntartható fejlődésre korlátozva a fogalom tartalmát. Ez utóbbi értelmében a fenntartható fejlődés érdekében fent kell tartani a természeti erőforrások által nyújtott szolgáltatásokat és meg kell őrizni a minőségüket. (Láng István (2003)) 11

12 III/2. A fenntartható fejlődés kilenc alapelve A fenntartható fejlődés elmélete és elvei éppen a kedvezőtlen hatások csökkentésében kínálnak alternatívát. A fenntartható fejlődést, mint lehetséges alternatívát sokan vitatják, abban azonban mindenki egyetért, hogy alapelveinek betartása hasznos az emberiség számára. Ezek a következők: 1. Figyelem és gondoskodás az életközösségekről. 2. Az ember életminőségének a javítása. 3. A Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése: - az életet támogató rendszerek megőrzése; - a biodiverzitás megőrzése; - a megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása. 4. A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása. 5. A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni. 6. Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását. 7. Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről. 8. Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit. 9. Globális szövetséget kell létrehozni. A Közös Jövőnk jelentés néhány évre a környezetvédők bibliájává vált. A bizottság jelentésének fő üzenete, hogy a növekedés hajszolása a földi bioszféra összeomlásához vezet, ezért a gazdaság fejlődését a régi módon nem szabad folytatni. A kiutat jelentheti esetleg a fenntartható fejlődés. 12

13 III/3. A Brundtland Bizottság jelentésétől napjainkig eltelt idő A nyolcvanas évtized utolsó évében elkezdődött a felkészülés az 1992-ben Rio de Janeiroban tartandó környezetvédelmi világkonferenciára, amelynek hivatalos neve: ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája (UN Conference on Enviroment and Development). Megnevezése is mutatja azt a szemléleti változást, ami Stockholm óta végbement. Nevezetesen azt, hogy a környezet ügyét együtt kell szemlélni a gazdasági élet alakulásával. A felkészülési események sorába tartoztak a regionális előkészítő értekezletek. Ezek közül fontosnak tartom kiemelni a Bergeni Konferenciát, amin az európai országok, az USA és Kanada vettek részt. A rendezvényt az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága és a Norvég Kormány szervezték május között a norvégiai Bergen városában. A Konferencia sajátos vonatkozása volt, hogy öt szakmai érdekcsoport (ipar, tudomány, szakszervezetek, társadalmi mozgalmak, ifjúsági szervezetek) külön-külön értekeztek és kidolgozták saját elképzeléseiket. Ezt követte a Konferencia miniszteri értekezlete, ahol már ismert volt az előbb említett öt elő-konferencia állásfoglalása. Ennek tudatában vitatkoztak az országok delegációi. Összesen 34 ország küldte el hivatalos képviselőjét a Konferenciára. A kormányzati és nem kormányzati küldöttségek ilyen dialógusa a későbbiek során mintául szolgált környezetvédelmi értekezletek szervezéséhez június között került megrendezésre az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája a Riói Konferencia. A nevéből adódóan két olyan területet kívánt átfogni a konferencia, amelynek érdekei sokszor ellentétesek, de az emberiség számára mindkettő nagyon fontos. A fenntartható fejlődés koncepciója ily módon szabad utat kapott, hogy egyaránt bevonuljon a kormányok, a gazdasági élet képviselői és a környezetvédő társadalmi mozgalmak szóhasználatába. Mindegyik érdekcsoport a maga felfogásának megfelelően helyezte el a hangsúlyokat. Az egyik csoport inkább a további gazdasági növekedés szükségességét emelte ki, hogy ki lehessen elégíteni az alapvető emberi szükségleteket. A másik viszont a termelés és 13

14 fogyasztás korlátozását helyezte előtérbe a természeti erőforrások és a környezet védelme érdekében. A cselekvési programokra tett ajánlásokat a Feladatok a 21. századra című dokumentum foglalta össze. A különböző érdekellentétek főleg gazdasági jellegűek miatt ez a grandiózus terv csak részben sikerült. Az eredetileg elképzelt Föld Charta dokumentum helyett amelyet az egyes országok vezetőinek alá kellett volna írnia és amely jelentős kötelezettségvállalásokat írt volna elő egy sokkal puhább, kizárólag elveket magába foglaló Riói Nyilatkozat alakult ki. A Riói Konferencián szerették volna elérni, hogy a fejlett országok évente a nemzeti összterméküknek (GNP) 0,7 %-t fordítsák a fejlődő országok környezetvédelmi megsegítésére, gazdasági fejlesztésére. A Konferencia előtt a fejlett országok átlagában ennek az összegnek a fele jutott erre. Számszerűsített megállapodás nem született, de támogató ígéretekből nem volt hiány. Ezek az ígéretek azonban nem valósultak meg. Az érintett 21 országból származó 1992-es átlagos 0,34 %-os támogatási szint 1995-re 0,27 %-ra, majd 1997-re 0,25 %-ra csökkent. (United Nations Publication (1992)) Egyetértés mutatkozott az 1990-ben alapított Globális Környezeti Alap pénzügyi megerősítésének szükségességében. Az Alapból elsősorban a fejlődő országok környezeti beruházásait támogatják. A Riói ENSZ Konferencia az addigi legmagasabb szintű nemzetközi tanácskozás volt és egyúttal hosszú távra is meghatározó jelentőségű esemény az egyre nagyobb kockázatot jelentő globális környezeti problémák megfogalmazásában, az azokkal összefüggő intézkedési elvek és feladatok meghatározásában, és ezek megoldásának érdekében a nemzetközi együttműködés kiterjesztésében. Öt évvel a Riói Konferencia után az ENSZ Közgyűlése rendkívüli ülésszakot tartott június között New Yorkban. Nem hivatalosan Rió + 5 néven is emlegették ezt az összejövetelt. Az ülésszak előkészítésében jelentős szerepet vállalt az időközben az ENSZ keretében létrejött magas szintű testület, az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága. 14

15 Az ENSZ rendkívüli ülésszaka előtt került sor a legfejlettebb nyolc ország vezetőinek találkozására Denverben (USA), amelyen jelentős figyelmet szenteltek a globális környezetvédelem kérdéseinek is. A denveri csúcs záróközleményének környezeti fejezete már elővetítette, hogy mi várható New Yorkban. Az ENSZ rendkívüli ülésszakán (New York, 1997) 170 ország és számtalan nemzetközi, kormányközi és nem kormányzati szervezet képviseltette magát. Az ülésszak végén határozatot fogadtak el, amely a Feladatok a 21. századra című dokumentum további végrehajtási programját tartalmazta. A résztvevők egyértelműen úgy döntöttek, hogy a dokumentum célkitűzéseit és a benne foglalt intézkedéseket kell maradéktalanul mihamarabb végrehajtani szeptember 6-8. között tartották New Yorkban a Milleneumi Csúcstalálkozót. Az ott elfogadott Nyilatkozat összesen 191 ENSZ-tagállam aggodalmát tükrözi. Az összejövetelen részt vevő 147 állam- és kormányfő, illetőleg a többi nemzet képviselője azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy felére csökkentsék a nagy szegénységben élők számát, egészséges ivóvízről, illetve elemi oktatásról gondoskodjanak mindenki számára, visszaszorítsák az AIDS terjedését és egyéb fejlesztési célokat valósítsanak meg. Sürgették az ENSZ békefenntartó műveleteinek megerősítését, hogy a sebezhető közösségek számíthassanak rájuk a szükség óráiban. Az ENSZ késznek mutatkozik az igazságtalanság, az egyenlőtlenségek, a terror és a bűnözés elleni harcra annak érdekében, hogy megóvják közös örökségüket, a Földet a jövő generációi számára augusztus végén szeptember elején a dél-afrikai Johannesburgban rendezték meg a következő nagyszabású találkozót a Fenntartható Fejlődési Világkonferencia elnevezéssel. Ezen áttekintették a riói konferencia óta eltelt tíz évet, értékelték az elért eredményeket, a kitűzött célok megvalósítását, illetve feltárták a megvalósítást gátló tényezőket, az elmaradás okait. Néhány megrázó adat 15

16 Az elmúlt 50 évben a kőolaj-felhasználás 7x-re nőtt a mezőgazdasági termelés 4x-re nőtt a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatti szénkibocsátás 4x-re nőtt Az elmúlt évszázadban az ivóvíz-felhasználás 6x-ra növekedett. A Föld folyóvizeinek fele súlyosan szennyezett. A tengeri halállomány 25%-ra csökkent. A termőföldek 15%-a kimerült. A világ népességének 1%-a ugyanannyit fogyaszt, mint a legszegényebb 44%. (http://origo.hu) Ezzel a történeti háttérrel indult a konferencia Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedek során egyre nyilvánvalóbbá, nemzetközileg elfogadottá vált a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezet védelme közötti szoros kölcsönhatás, mégis igen kevés történt a környezeti és fejlesztési szempontoknak a gazdasági tervezésben és döntéshozatalban történő integrálása érdekében. A nemzetközi környezetvédelmi együttműködés számos területén történt ugyan jelentős előrelépés, de Földünk általános környezeti állapota összességében mégis erőteljesen romlott. Az ózonréteg elvékonyodásának, a globális éghajlatváltozás növekvő kockázatának és a természeti erőforrásokkal is kapcsolatos más környezeti problémáknak a világméretű nemzetközi összefogás révén történő kezelése egyre sürgetőbbé vált. Ezzel párhuzamosan a társadalmak közötti fejlettségi, általános életminőségi különbségek is nagymértékben nőttek, s ebben is óriási szerepe van az erőforrásokhoz való hozzáférésben, azok hasznosításában, hasznosításának hatékonyságában megmutatkozó különbségeknek. A johannesburgi konferencia során a résztvevő államok elfogadták a politikai nyilatkozatot és a végrehajtási tervet, amely az alábbi fő pontokat tartalmazza: 16

17 Vízellátás/közegészségügy: a cél 2015-ig a felére csökkenteni azok számát, akik nem jutnak ivóvízhez, illetve még a minimális közegészségügyi szolgáltatásokat is nélkülözik. (www.nepszabadsag.hu) Energia: megegyezés született az energiahordozókhoz való minél szélesebb hozzájutásról, de az EU és az USA közötti nézeteltérések miatt nem sikerült konkrét célokat meghatározni a megújuló energiaforrások (pl. nap- és szélenergia) egyre növekvő kihasználásával kapcsolatban. Halászat: 2015-ig újra kell szaporítani a túlhalászat miatt kipusztulással fenyegetett halfajokat, mert ennek elmaradása veszélyeztetheti a tengerek élővilágát. A tengeri élővilág egyensúlyának felborulása a halászat által biztosított élelem-utánpótlásban is gondokat okozhat később. Vegyi anyagok: 2020-ig el kell jutni odáig, hogy a vegyi anyagokat az ember egészségére és a természetre nem ártalmas módszerekkel állítsák elő. A veszélyes hulladék tárolását vagy megsemmisítését szintén ellenőrzött és biztos módon kell végrehajtani. Egészségügy: elfogadták a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi határozatát, amely kimondta: a gyógyszergyártók szabadalmai nem akadályozhatják meg a szegény országokat, hogy akár nem szabadalmazott gyógyszerekkel is enyhítsék a rászorulók bajait. Ez abból a szempontból is fontos kérdés, hogy a legtöbb fejlődő ország nem képes pl. a drága AIDS-gyógyszerek megvételére, így a kór áldozatainak élete megpecsételődik. Nők helyzete: az egészségügyi ellátásnak figyelemmel kell lennie az alapvető emberi jogokra, de a helyi vallási és kulturális hagyományokra is. Segélyek: az akcióterv a fejlődő országok számára juttatott segélyek növelését támogatja, szorgalmazza, hogy a gazdag országok nemzeti jövedelmük 0,7 %-t utalják át segélyként a számukra. Globalizáció: a terv elismeri, hogy a globalizációnak van jó és rossz oldala. Miközben új lehetőségeket nyújt a világgazdasági növekedéshez és a magasabb életszínvonal eléréséhez, a szegényebb országok különleges hátrányokat szenvednek, s emiatt sürgősen bevonandók a profitálók körébe. Kereskedelem: a tervezet támogatja a kereskedelmet és a környezetvédelmet, anélkül, hogy említést tenne a WTO néhány határozatáról, amelyek ellentétben állnak a 17

18 nemzetközi környezetvédelmi egyezményekkel. Mindenesetre a zöldek lobbigyőzelmének fogható fel, hogy az akcióterv ezen kitétele nem veszélyezteti az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkenésével foglalkozó kiotói jegyzőkönyvet. A gazdag országok megerősítették, hogy csökkentik a saját termelőiknek juttatott pénztámogatásokat. Biológiai sokféleség: 2010-ig mérsékelni kell a kihalófélben levő állat- és növényfajok pusztulásának folyamatát. Kormányzat: az akcióterv kimondja, hogy a fenntartható fejlődéshez mind nemzeti, mind nemzetközi szinten alapvető fontosságú a felelősségteljes politikai kormányzati tevékenység. A gazdag országok szándéka szerint a segélyeket csak olyan államokba volna szabad eljuttatni, amelyekben a demokratikus intézmények már működnek és a korrupció visszaszorulóban van. Stratégiák: a részt vevő országok megállapodtak, hogy 2005-ig stratégiai terveket dolgoznak ki az erőforrások megőrzéséről a jövő nemzedékek számára. Szegénység: a szöveg megállapítja, hogy a szegénység jelenleg a legnagyobb globális kihívás, amivel a világnak szembe kell néznie. A résztvevők megállapodtak a segélyeket kiegészítő szolidaritási alap létrehozásában, amelybe önkéntes módon utalhatnak át összegeket az államok. 18

19 IV. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS AZ EURÓPAI UNIOBAN IV/1. Az EU környezetpolitikájának története Az EU környezetpolitikája a nemzeti politikáktól független sajátságokkal rendelkezik. Az EU nem egy kizárólagos törvényhozói, végrehajtói és pénzügyi hatalommal bíró nemzeti kormány, hanem ezen hatalmi ágakat a tagállamokkal megosztva gyakorolja. Ennek következményeképpen az EU környezetvédelmi politikája az egymás közti folyamatos együttműködésen és konszenzuskeresésen alapszik. Az EU környezetpolitikája etikai, jóléti és gazdasági megfontolásokon nyugszik. Annak ellenére, hogy az EK Alapszerződésében explicit módon nem szerepelnek, e három szempont irányította az EU környezetpolitikáját még a környezetről szóló fejezetnek az Egységes Európai Okmányba való 1987-es beiktatása előtt is. A három szempont közül többnyire a gazdaságiak uralkodnak, annak ellenére, hogy az etikai és a jóléti érvek legalább olyan fontosak. E három tényező alkotja a fenntartható fejlődés alapját a Riói Környezet és Fejlődés Konferencián megfogalmazottak szerint. Az Európai Unió alapvető céljait egészen az Európai Szén- és Acélközösség megalakulásától kezdve - az európai értékek szolgálatában határozták meg, és az elmúlt ötven évben folyamatosan tovább fejlesztették. Az EK Szerződés többször módosított 2. cikke konkrétan rögzíti ezeket a célokat: A Közösség feladata, hogy ( ) egész területén előmozdítsa a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését, a foglalkoztatottság és a szociális védelem magas szintjét, a férfiak és nők egyenlőségét, a fenntartható és inflációt nem gerjesztő növekedést, a gazdasági teljesítmények nagyfokú versenyképességét és konvergenciáját, a környezet minőségének magas szintű védelmét és javítását, az életszínvonal és életminőség 19

20 emelését, valamint a tagállamok közötti gazdasági és társadalmi kohéziót és szolidaritást. Az Európai Gazdasági Közösségeket alapító Római Szerződésben még egyáltalán nem szerepeltek környezetvédelmi rendelkezések. A szennyezések, a környezeti-természeti állapot romlása nyomán, illetve a gazdasági integráció kiteljesítésének igénye miatt a környezetpolitika az első nagy szerződésmódosításkor, az Egységes Európai Okmányban jelent meg. A Maastrichti Szerződéssel létrehozott, bővülő Unióban pedig elsősorban a környezettudatos, minden gazdasági szektorra kiterjedő integratív szemléletnek, és a fenntartható fejlődés követelményének érvényesítése hivatott választ adni a környezeti kihívásokra. Az 1992 februárjában aláírt szerződés a Római Szerződés legátfogóbb reformja, amely 1994-ben lépett hatályba, és ez tartalmazta először és terjesztette ki a környezetvédelemre a szubszidiaritás elvének értelmezési körét. E rendelkezés szerint a Közösség olyan mértékben folytat a környezetre vonatkozó tevékenységet, amilyen mértékben a közösségi környezetvédelmi célok jobban megvalósíthatók közösségi szinten, mint az egyes államokban októberében írták alá az Amszterdami Szerződést, amely a Maastrichti Szerződést és az Európai Közösségek Szerződéseit módosította. Környezetvédelmi szempontból az új szerződés több előrelépést is tartalmazott: erősödött a környezetpolitika közösségi szerepe és a fenntartható fejlődés alapelvének jelentősége. A szerződés szerint a Közösség legfőbb törekvése a gazdasági tevékenységek kiegyensúlyozott, harmonikus és fenntartható fejlődésének elősegítése, továbbá a környezet magas szintű védelme és minőségének javítása. A szerződés tovább erősítette az integráció alapelvének általánossá tételét a Közösség környezetpolitikájában. Az Európa Tanács 1998 júniusában, Cardiff-i értekezletén lefektette a környezeti szempontoknak az EU egyes szakpolitikáiba történő integrálása érdekében teendő intézkedések alapjait. A Cardiff-i Csúcson elsőként az energia, a közlekedési és a mezőgazdasági szektorokra vonatkozó stratégiák kidolgozását 20

21 kérték. Ezt követően a Bécsi és a Kölni Csúcsokon további 5 stratégia (ipar, belső piac és fejlődés, gazdaságpolitika, külpolitika és halászat) kidolgozását irányozták elő decemberében a Bécsi Csúcson elfogadták a Közlekedési, Energia és a Mezőgazdasági Tanácsok jelentéseit és felkérték a Fejlesztési, a Belkereskedelmi és az Ipari Tanácsokat, hogy alakítsák ki stratégiájukat júniusában a Kölni Csúcson megerősítették, hogy a Helsinki Csúcs áttekinti a környezeti szempontok összes releváns uniós politikába való integrációjának a helyzetét és felszólították a Közügyek, a Gazdasági és Pénzügyi kérdések Tanácsait, hogy 2000-ben tegyenek jelentést a környezeti kérdések saját területükre való integrációjáról decemberében a Helsinki Csúcs egyik legfontosabb döntése a Bizottság felkérése volt, hogy "készítsen egy hosszú távú, fenntartható fejlődést megalapozó stratégiai javaslatot, összekapcsolva a gazdasági, szociális és környezeti politikákat, és azt mutassa be az Európai Tanácsnak júniusában". Az Európai Tanács 2000-ben a Lisszabon-i Csúcson elfogadta az Unió új, ambiciózus, 10 éves stratégiáját, mely szerint az Uniónak a Világ legdinamikusabb, legversenyképesebb és fenntartható, tudáslapú gazdaságává kell válnia, élvezve a teljes foglalkoztatást és megerősítve a gazdasági és szociális kohéziót ben Göteborgban az EU tagállamok vezetői vállalták, hogy az EU lakosságának gazdasági stabilitást, szociális biztonságot és tiszta, fenntartható környezetet teremtenek. Kijelentették, hogy az ökológiai dimenzió az EU egyik sarokköve. Elfogadták a Fenntartható Fejlődés Stratégiát, amely a gazdasági növekedést, a társadalmi kohéziót és a környezetvédelmet (e stratégia három pillérét) együttesen szolgáló, egymást kölcsönösen erősítő és kiegészítő javaslatok és ajánlások rendszere, amely átfogó és specifikus célok meghatározott körére alakít ki eszközöket és intézkedéseket, illetve folyamatosan nyomon követi ezek 21

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A környezetvédelem kialakulásának rövid áttekintése. 92.lecke A szervezett

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Fenntarthatósági Stratégia

Fenntarthatósági Stratégia Fenntarthatósági Stratégia 2016 Tartalomjegyzék 1. Vezetői Összefoglaló... 3 2. Bevezetés... 4 2.1 Fenntartható fejlődés fogalma... 4 2.2 A fenntartható fejlődés főbb területei... 4 2.3 Fenntartható fejlődés

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó Riótól l Rióig ig - felkész szülés s a Rio+20 konferenciára ra - Mi valósult meg az első riói i konferencia óta? Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó 1 Stockholm Rió Johannesburg

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Globális problémák Fenntartható-e e ez a világ ökológiailag? (Képes-e eltartani a bioszféra 6 md embert és a világgazdaságot?) Nem szenved-e e visszafordíthatatlan károsodásokat k a bioszféra? Képes-e

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében

A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:

Részletesebben

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram *

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * DOKUMENTUM A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * Az Európa Parlament és az Európai Unió Tanácsa, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés, különös tekintettel a 137(2) cikk második

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények.

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. Természet- és környezetvédelem Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. A környezetvédelem születése Világmodell-alkotások korszaka Verbális (logikai

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560.

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560. Európai Parlament 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 20.7.2015 2015/2132(BUD) MÓDOSÍTÁS: 1-17 Giovanni La Via (PE560.881v01-00) Az Európai Unió 2016-os pénzügyi

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben