Elıszó. Forrás: feol.hu

Átírás

1 MÓRI KISTÉRSÉG MARGÓ Esettanulmányi verseny Balázs Bernadett, Gottgeisl Kata, Kasztner Kitti Budapesti Corvinus Egyetem gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szak, II. évf. 13

2 Tartalomjegyzék Elıszó...2 I. Települések bemutatása...3 II. Bodajk...10 II.1. Hochburg-Lamberg kastély...10 II.2. Tófürdı...12 II.3. Beruházások...14 III. Tavak...15 III.1. Csurgói víztározó...15 III.2. Bakonycsernye horgász tavak...18 IV. Tematikus utak - Borút...19 V. Megújuló energia: Fehérvárcsurgó-Kincsesbánya...20 VI. Csákberény...22 VII. Infrastruktúra és humán erıforrás...23 VII.1. Közlekedés...23 VII.2. Táblák...25 VII.3. Felnıttképzés...27 Utószó...27 Források

3 Elıszó Esettanulmányunk témájául a Móri járást választottuk. A témaválasztás során fontos volt számunkra, hogy legalább egyikünknek legyen személyes kapcsolata a térséggel. Emellett fontos volt a fıváros közelsége - hogy a helyszíni kutatáskor az utazással ne legyenek problémáink -, illetve, hogy többségben legyenek a falvak. Egyikünk, Kasztner Kitti magyaralmási lakos, nem csak a térséget ismeri nagyon jól, hanem személyes kapcsolatai révén a kutatásaink viszonylag zökkenımentesen zajlottak. Több helyen utánanéztünk a járási rendszernek, és a forrásaink egyik felében a Móri, a másik felében a Székesfehérvári járáshoz sorolják Magyaralmást. Mivel nem tudtuk megállapítani, melyik információ a helyes, kutatásunk alapjául a Móri kistérséget vettük. Az esettanulmány során bemutatjuk a térséget és az általunk fontosnak tartott és lehetséges fejlesztési pontokat. Forrás: feol.hu A móri járás a Közép-Dunántúli Régióban, Fejér megye észak-nyugati szegletében található. A térség területe 418 km 2, melyhez 13 település tartozik: a központi város Mór, melyrıl a térség a nevét is kapta, ezen kívül egy városi rangú települése van még, Bodajk. A többi környezı település, falu, illetve község: Bakonycsernye, Balinka, Csákberény, Csókakı, Fehérvárcsurgó, Isztimér, Kincsesbánya, Magyaralmás, Nagyveleg, Pusztavám és Söréd. A 2

4 terület népsőrősége 83,2 fı/km; a megye majdnem 10%-a itt él, ezzel Fejér megye 4. legnépesebb járása. A teljes lakónépesség fı. 1 A kistérségben nincs jelen társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott vagy országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település. Fekvése kedvezı, a Bakony keleti és a Vértes nyugati részén terül el, a két hegység között pedig a Móri árok nyújtózik. A terület rengeteg kisebb halásztóval, erdıvel és természeti örökséggel rendelkezik. I. Települések bemutatása A következıkben részletesen bemutatjuk a járás településeit. A sorrendben azt az útvonalat követjük, mely alapján a helyszíni terepszemlekor bejártuk a térséget. Magyaralmás A megyeközponttól leginkább megközelíthetı falu a térségben, 1526 fı lakossal. Rengeteg egyesület és alapítvány mőködik a faluban, mint az Almamag Magyaralmásért Egyesület vagy a Magyaralmási Vadászegylet. A falu nagy elınye, hogy sokan betelepülnek Székesfehérvárról, mert közel fekszik hozzá. Alacsony a munkanélküliség és sok a kisvállalkozó. A negatívumai közé sorolható, hogy mint a legtöbb faluban, itt is nagyon alacsony a születésszám. Nagyon messze fekszik a kistérség központjától, Mórtól, valamint a falusi turizmus sincs kellıen megoldva. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében több támogatást is elnyert a falu, melybıl az önkormányzat a község egészségházát alakította ki. A hazai támogatásokból a humán erıforrás fejlesztették. Fehérvárcsurgó A második település, melyet meglátogattunk. Lakónépességének száma 1906 fı. Székesfehérvártól 13 km-re, Mórról 11 km-re fekszik a Gaja-patak mellett. Rengeteg kisebbnagyobb halastó található itt, melyek közül egy, a Csurgói-víztároló igen nagy, régen fürdıhelyként is használták, csónakház és kisebb faházak is találhatóak körülötte, de ezek jelenleg mőködésen kívüliek. Itt található még a Károlyi József Alapítvány kastélya. Az épület kb. 6000m 2 -es területen fekszik és egy 40 hektáros védett parkot foglal magába ban az Új Széchenyi Terv 1 VÁTI adatbázis 3

5 keretében befejezték az épület felújítását, az elkövetkezendı idıszakban pedig a parkerdı felújítására pályáznak. A kastély Magyarország kiemelten védett mőemlékei között található. Szálloda üzemel benne, valamint tréningeknek, konferenciáknak és különbözı rendezvényeknek ad otthont. A faluban rendszeresen megrendezésre kerül az ún. Rutya fesztivál, a káposztás ételek fızıversenyét tartják meg ilyenkor. A település vonzereje a turisztikai adottságokban, látványosságokban, valamint a rendezvényekben rejlik. Ugyanakkor az infrastruktúra nincs megfelelıen kialakítva, a járdák, utcák állapota nagyon rossz minıségő, turisztikai szempontból pedig inkább az átmenı forgalom a jelentıs, leszámítva a kastély vendégeit. Károlyi Kastély Forrás: saját fotó 4

6 Kincsesbánya Az 1541 fıs község szintén a Gaja-patak mentén helyezkedik el, a járás legdélebbik részén. A település a bányászatnak köszönhette létét, ám mára a bauxitbányászat itt megszőnt. Ezután folyamatosan jelentek meg új vállalkozások, cégek. A legtöbb rendszeresen Európai Uniós támogatásban részesül, a hazai támogatásokat pedig a versenyképesség növelésére, környezetvédelemre költik. Kiemelt tevékenység a vízkiemelés a Csurgói-tó egy szakasza ehhez a községhez tartozik, víztározóként és horgásztóként funkcionál -, kvarchomok termelés, gépjármőipari termelés. A Bakonyban rengeteg túraútvonal kínál lehetıséget kikapcsolódásra. Ezek a kedvezı adottságok nagy turisztikai vonzerıt jelentenek, ugyanakkor a bezárt bányák utáni kárrendezés még nem történt meg teljes mértékben. A kistérségi központba való eljutás szintén bajos, nagyon rossz a helyi tömegközlekedés. Isztimér Az alig 981 fıvel rendelkezı kisközség egy zsákfalu, átmenı forgalma tehát egyáltalán nincs. A térség északnyugati peremén fekszik, és itt található a megye legmagasabb pontja. A hegyekben rejtızik az Alba-Regia barlangrendszer is, valamint a védett területnek nyilvánított Burok-völgy. Érthetı, hogy a község vonzereje a bakancsos- és ökoturizmusban van jelen. A település hátránya azonban mérvadó: a népesség elöregedett, a magas végzettségőek elvándorolnak, a közlekedés nincs jól megoldva, az iskolát bezárták. Az önkormányzat nem pályázott az utóbbi idıben semmilyen Európai Uniós támogatásra. Bodajk Említettük, hogy Móron kívül ez az egyetlen város még a kistérségben lakossal rendelkezik, melybıl a munkaképes korúak száma kb fı, a munkanélküliek száma pedig alig 200 fı körül ingadozik. A városi rangot 2008-ban kapta meg. Több iskola, óvoda és nagyon sok civil szervezet mőködik a településen. Ezen kívül rengeteg ismertetıjegye van: a sportok kedvelıinek sípálya áll rendelkezésükre, régebben mőködött egy tófürdı is itt, amely természetes gyógyvíz táplált, valamint itt áll a Hochburg-Lamberg kastély is, hatalmas területen, a város közepén. Ugyan látványosság akad bıven és a túraútvonalak is igen vonzóak, a gyenge infrastruktúra (mind a turisztikai, mind a közlekedési) viszont rányomja a bélyegét a városra. Az önkormányzat nem tud finanszírozni, a fejlesztési támogatásokhoz pedig több önerıre lenne szükség. A város 300 milliós költségvetése épp elég az egy éves fenntartásra. 5

7 Hazai támogatásokat versenyképesség növelése céljából, valamint mőszaki beruházásokra igényeltek. ÚMFT keretében a helyi mővészeti iskola kapott támogatást. Balinka 948 lakossal a legkisebb falvak között helyezkedik el. A falu alaprajza különleges, egymástól kb. 5 km-re lévı településrészbıl áll, valamint egy félúton fekvı lakott külterületbıl. Kisgyón, Mecsér és Balinka tehát egy közigazgatási területhez tartozik. A három településrész párhuzamos mőködtetése igen drága. Egy idıben együtt mőködött a település Bodajkkal, de ma már újra külön önkormányzata van. A 2008-as évektıl fejlıdik igazán, ezután üzemeltették be az internetet és a szennyvíztisztítást is a faluban. A bányák ugyan jelen vannak még, de már egyáltalán nem mőködnek. Sem óvodával, sem iskolával nem rendelkezik a falu, de megoldott a gyerekek iskolába szállítása. Szakképzett emberekkel nem rendelkezik, gazdaságfejlesztési támogatást is csak keveset nyertek az elızı idıszakban. Bakonycsernye Mielıtt Mórra értünk, áthaladtunk ezen a 3076 fıt számláló településen. Halastavairól, túraútvonalakról, pincesorairól, valamint a bányász emlékmúzeumáról ismert. Kedvezı adottságai vannak a vadász-és horgászturizmushoz, bár ez még szervezés alatt áll. A település érdemét ronthatja, hogy kevés lehetıség van a helyi foglalkoztatás számára és az utak nagyon rossz állapotban vannak. Az utóbbi idıben rengeteg fejlesztés ment végbe, mind Uniós, mind hazai forrásokból: vízmosás megkötések, hordalékfogós tározó és levezetı árkainak kialakítása, vízelvezetés fejlesztése, kompetenciaalapú oktatás bevezetése, környezetvédelmi infrastruktúra és emberi erıforrás fejlesztés. Nagyveleg Szintén zsákfalu, 649 fıvel rendelkezik. Útviszonylatban igen távol esik, több száz méteres bekötıút választja el a többi településtıl. A település elzártsága és népességének csökkenése miatt egyre rosszabb helyzetben van. Az iskola bezárt, de a diákokat iskolabusz viszi Mórra. Munkahely nem igazán van, a lakók 90%-a a környezı üzemekbe jár dolgozni. Az elmaradottságot jellemzi, hogy csak a 2010-es évben sikerült pénzt nyerni az ÚMFT keretében a szennyvízelvezetési és csatornatisztítási pályázatot nyertek. Sem közösségi internet hozzáférés, sem újság, sem pedig televíziót nincs mőködtetve a községben. Kevés a kulturális program, mert nincs szakképzett ember, aki megszervezze. 6

8 Mór A kistérség középpontja lakost tudhat magáénak. Fejlettségét leginkább az itt megtelepült ipari vállalatoknak köszönheti, melyek még a bányászat miatt helyezkedtek itt el. Ma már rengeteg bevételt nyújtanak e cégek adói. Épp emiatt fejlıdıképesnek, jó hitelképességőnek ítélt. Rengeteg pályázatot sikerült megvalósítani az utóbbi idıben, melybıl a legtöbb a cégek technológiai fejlesztése, de akad városi rehabilitációs program, óvodai fenntartható energetikai fejlesztés vagy a kompetencia alapú nevelés bevezetés is. A másik megközelítési szempont a móri borvidék, mely igazán jelentıs a kistérségi és országos szinten is: Móron kívül még Csákberény, Csókakı, Pusztavám és Söréd tartozik hozzá. Természetesen ez jelentısen befolyásolja ezeknek a falvaknak a foglalkoztatási és települési fejlıdését. Rengeteg látványosság és emlékmő található itt: a Lamberg-kastély, présházak és természetvédelmi területek, mint például a kastély parkja, a Csóka-hegy, a halastavak és a ligeterdık a Móri-árok környezetében. Civil szervezetek és kulturális programok is akadnak bıven, száznál is több rendezvényt lebonyolítanak egy év alatt. Szabadidı eltöltésére remek lehetıségek adódnak: lovaglás, strand, horgászat, túrázás. Pusztavám 2438 fı lakja ezt a községet. A legészakiabb település az összes közül. Tagja a móri borvidéknek, ebbıl kifolyólag sokan bortermeléssel, erdıgazdálkodással foglalkoznak a térségben. Jelentıs a vidéken a sváb nemzetiség, sok hagyományırzı programot rendeznek. A térségben ez az egyetlen falu, ahol még mőködik a bánya, méghozzá az Vértesi Erımő Zrt. Márkushegyi bányaüzeme. Az iparőzési adóból növekszik a költségvetési összege is a településnek. A helyiek nagy része itt dolgozik az iparban, vagy Móron, Oroszlányban. Az ÚMFT keretében több fenntarthatósági pályázatot is elnyertek, mint például a fenntartható életmóddal kapcsolatos non profit információs központ létrehozása és a házi komposztálás bevezetése. Természetvédelmi öröksége is akad, bár az ehhez szükséges infrastruktúra hiányzik. Csókakı A Vértes Tájvédelmi Körzet peremén elterülı község 1296 lakost számlál. A falu jellegzetessége a Fejér megyében is egyedülálló kıvár. Szintén a borvidék része, az Ezerjó Borút is áthalad a településen. Mivel a település közel esik a központhoz, a dolgozókat elszívja a város, a helyi foglalkoztatás nincs megoldva. A vár megléte és a borvidéki 7

9 vonatkozás jó vonzerı, de a borturizmus lehetıségei nincsenek megfelelıen kihasználva. Sikeres pályázati tevékenységet folytatnak, a község területeinek felszíni vízrendezése EU-s támogatásból mára már teljesen megoldódott. Söréd Utolsó elıtti állomáshelyünk volt ez a falu, 502 lakosával ez a legkisebb település a kistérségben. Óvodával rendelkezik, de iskolába a környezı településekre járnak a gyerekek. A falu önkormányzata körjegyzıségben mőködik Csókakıvel együtt több mint 20 éve. A tömegközlekedés jól megoldott, de a helyi munkahelyek és a lakossági szolgáltatások hiánya miatt a település egyre elmaradottabbá válik. Uniós kiírásokra nem pályáznak. Csákberény A kistérség utolsó községe 1201 fıvel rendelkezik. Szintén a borvidék része, áthalad rajta az Ezerjó borút is több túraútvonalak mellett. A borospincék híresebbnél-híresebbek, kiváló minıségő borokat állítanak elı. Híres a településen a Teleház is, amely az országban az elsı volt: Internet hozzáférést és informatikai szolgáltatást nyújt. Az elsı Teleház Forrás: saját fotó 8

10 A kistérségi központ felé ugyan jó a tömegközlekedés, de a többi településre az eljutás nagyon körülményes. A faluban 2010-ben létrejött a Tudatos Csákberény Uniós program, melynek keretében komposztálókat osztottak ki a falubelieknek. Ezen kívül nemrég újították fel a helyi általános iskolát, ám az kihasználatlan. A település szélén egy hatalmas zöld terület áll, melyen golfpályát építtettek volna, de ez a terv nem valósult meg, most pedig üresen áll. Móri Többcélú Kistérségi Társulás A társulás 1999-ben alakult, mely a móri kistérség településeinek összefogásával szervezıdött. Legfıbb céljaik a területfejlesztési, közoktatási, környezetvédelemi, közmővelıdési és szociális feladatok közös, együttmőködı ellátása. Ennek keretein belül valósul meg pl. az óvodák, iskolák mőködtetése: Bakonycsernye, Bodajk, Csákberény, Csókakı, Fehérvárcsurgó, Kincsesbánya, Nagyveleg, Pusztavám és Söréd önkormányzati fenntartású óvodáit kistérségi fenntartásba vették át, a kistérségben mőködı 13 általános iskolából 8 lett kistérségi fenntartású. A Régiók Fejlesztéséért Egyesület és Móri Kistérségi Társulás nagyon sok sikeresen megvalósult pályázatot tudhat magáénak: Környezettudatos kampánysorozat a Móri kistérségben; Fenntartható fejlıdés népszerősítése a Közép-dunántúli régióban; Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciák fejlesztéséhez szükséges, egyenlı hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremetése a Kistérségi Tárulás által fenntartott intézményekben; A kompetencia alapú oktatás, nevelés bevezetése Bakonycsernyén és Bodajkon. Összességében nagy elıny, hogy szinte minden faluban mőködik közösségi ház, az iskoláztatás megoldott akár ingázással, akár helyben járással, a civil szféra mindenhol aktív, programokban bıvelkednek a települések valamint a környezeti, táji adottságok nagyszerőek, a turisztikai kínálat adott. A legtöbb faluban befejezték a szennyvízelvezetési és csatornázási munkákat és megtörtént a hulladéklerakók rekultivációja. Jó látni, hogy a települések közötti együttmőködés is sikeres. A lehetıségek tehát adottak, leginkább a bor-és a falusi turizmus terén, valamint a kistérségek közös szervezkedése nagy csoportok megmozgatásával és az együttmőködés továbbfejlesztése. 9

11 Ugyanakkor felmerült egy-két kérdés bennünk a járás kialakításával kapcsolatban, több falu ugyanis nem tartozik a járásba, ami közlekedési szempontból odaillene. Ilyen például Bakonykúti vagy Guttamási, melyen át kell utaznunk, ha Isztimérre akarunk eljutni. II. Bodajk A kistérség bejárásakor, de már az azt megelızı kutatás során kitőnt a térség értékei közül Bodajk városa, illetve az ottani Hochburg-Lambert kastély és a tófürdı. Amikor végig gondoltuk a potenciális fejlesztési pontokat, a kastély és a tófürdı fejlesztése külön-külön merült fel, viszont a fejlesztések hosszú távú sikerének feltétele ennek a kettınek az összekapcsolása. II.1. Hochburg-Lamberg kastély Történet A kastély meglehetısen kalandos múlttal és jelennel rendelkezik. A város a XVII. században a Csókakıi-uradalom része volt, melyre Haas-Hochburg János kapott királyi adományt; ekkor épült fel az akkor még családi kúria, majd a XIX. században a Bethlen család keze alatt épült kastéllyá. A 60-as években felújították, majd egészen a 90-es évekig a Fejér Megye Idegenforgalmi Hivatal Gajavölgye Turistaszállójaként mőködött. A közelmúltban is a hasznosítás helyett inkább tulajdonosváltások sorozata jellemezte a kastély életét: volt állami, majd önkormányzati tulajdonban. Az amúgy is alacsony éves önkormányzati költségvetésbıl (kb. 300 millió forint) több 10 millió forintot kellett volna áldozni arra, hogy megfelelıen rendbe lehessen hozni. Az önkormányzat nem volt abban a helyzetben, hogy az alapvetı feladatai elvégzése helyett a pénz jelentıs részét a kastélyra fordítsa, így az 2007-ben értékesítésre került. Almádi Istvánnal, a bodajki polgármesterrel készített interjú során megérdeklıdtük, hogy ha saját költségvetésbıl nem is, de a helyi LEADER-csoporttal és vállalkozásokkal közösen pályázati úton nem lehetett-e volna elkerülni az értékesítést tekintve, hogy az eladás évében kezdıdött meg Magyarországon az elsı teljes EU költségvetési ciklus. Elmondása szerint a probléma az önrész: egy ilyen léptékő felújítás milliárdos nagyságrendő, melynek önrésze 10-15%. A helyi LEADER Akciócsoporttól (ami Bodajk esetében A Bakonyért LEADER- 10

12 csoport) pedig millió forintot lehet pályázni, ami megint kevés lett volna, tehát a pályázati úton való felújítás sajnos nem volt opció az önkormányzat részérıl. A kastély a DEGA cégcsoport tulajdonába került; elmondásuk szerint a kastélyt rövid idın belül turisztikai központtá alakították volna, efelé lépések azonban azóta sem történtek, bár a település ígéretet kapott arra, hogy még idén tavasszal megkezdıdik a felújítás. A polgármester tudomása szerint a tulajdonos pályázati úton finanszírozná a felújítást. Vadászszálló Hochburg-Lamberg kastély Forrás: saját fotók; legifotok.hu, muemlekem.hu Fejlesztési elképzelésünk a kastéllyal kapcsolatban szintén turisztikai elgondolású: szállodaként képzeltük el a mőködését. Szállodaként mőködı kastély viszont már található a térségben (Károlyi Kastély, Fehérvárcsurgó), ezért a szálloda profilt ki kell egészíteni: a járás adottságait tekintve a szálloda mőködését mi vadászszállóként látjuk. A térségben több vadásztársaság is mőködik, illetve a vadászat céljából ideutazók forgalma is jelentıs. Turisztikai infrastruktúra viszont nincs kiépítve, a vendégek jórészt az itteni vadászok által felkeresett magánszállásokon szállnak meg. Ez adta az ötletet egy vadászszálló kialakításához. 11

13 A következı vadásztársaságok mőködnek a térségben: Móri Vajal Vadásztársaság, Vadex Zrt., Csurgói Vadaspark, Magyaralmás Vadásztársaság. A vadállományban szarvasbika, ız, vaddisznó, fácán és vízivad található, nagysága változó, a vadásztársaságok által szabályozott. A vendégek különbözı országokból érkeznek, de akadnak belföldi, területtel vagy vadásztársasággal nem rendelkezı vadászok is. Általában a vendégek saját kocsival érkeznek, de a vadásztársaság is rendelkezik autóval, emellett csoportos, kisbuszos vadászatokat is szervez. Tehát a helyi vadásztársaságokkal együttmőködve meg lehet oldani a távolságokat, ugyanis a kastélytól 5-10 km-re található az elsı vadászterület. A vadász profilhoz való kapcsolódás elsısorban az épület belsı kialakításában, illetve a kastélyhoz tartozó 6 hektáros park rendbetételében jelentkezne. A vadászvendégek igénye - a vadállomány meglétén és a vadászati lehetıségeken kívül - a pihenésre, nyugalomra és a szórakozásra terjed még ki. Ezeket elégítenék ki a szálloda kiegészítı programjai. A térségen belüli vállalkozások közötti együttmőködést erısítené az a kezdeményezés, ha a szálloda olyan programokat kínál vendégeinek, melyek a térség kínálatára épülnek. Mivel a közelben található a Móri borvidék, ezért a bor és gasztronómia egy lehetséges program alapja: borospince látogatással egybekötött borvacsora. Természetesen ez a rendszer ilyen formában, önállóan nem mőködıképes. Szükséges a több lábon állás; így jutunk el Bodajk másik potenciális fejlesztési pontjához, a tófürdıhöz. Szükséges a tófürdı olyan szintő felújítása, hogy az ne csak a helyi, illetve környékbeli lakosságot vonzza, hanem olyan vendégeket is, akik több napot töltenének itt el, így potenciális szállóvendégekké válnak. Ha a gyógyturizmus ezen formáját szeretnénk fejleszteni, ismételten nem elegendı a tófürdın kívül a szálláshely biztosítása. Szükséges egy wellness részleg kialakítása a szállodában a következı alapvetı szolgáltatásokkal: szauna, gızkabin, pezsgıfürdı, különbözı masszázsok és kezelések. Emellett fontos megjegyezni, hogy a gyógyturizmus trendjének megfelelıen a vendégek családostul vesznek részt ilyenfajta utazásokon, tehát a gyermekek számára is biztosítani kell szolgáltatásokat, ha nem is feltétlenül a szálloda, de a tófürdı kialakításában. II.2. Tófürdı A bodajki gyógyforrás évszázadok óta ismert, gyógyturisztikai vonatkozású kihasználása pedig a XIX. században kezdıdött. A víz magnézium- és szabadszénsav tartalma a reumatikus megbetegedésekben, fizikai és szellemi kimerültségben és nıgyógyászati betegségekben szenvedık számára ajánlott. 12

14 A környék bauxit bányáinak mővelésének megkezdéséig a tó természetes módon mőködött. Azok beindulásakor a karsztvíz szintje jelentısen csökkent, a tóból pedig szinte teljesen eltőnt a víz. Az akkori önkormányzati vezetés ezért egy agyagpaplannal fedte be a medence alját és mesterséges úton, kútból táplálták a tavat. A vizet melegíteni is kellett, mert az csak 16-17ºC fokos és gyógyhatását csak melegítve fejti ki. A bányák bezárása után a karsztvíz újra emelkedni kezdett, a településen pedig több helyen újabb források keletkeztek, ezért fel kellett szedni az agyagpaplant, hogy a régi forrásból újra felszínre törhessen a víz. A szakvélemények szerint ez 1-2 éven belül bekövetkezett volna, ám sajnos a természetes rendszer még nem állt vissza. A tófürdı jelenlegi állapota Forrás: saját fotó A tó jelenleg szinte üres, cm magas víz áll benne és a közvetlen környezete is elhagyatott. Elsıdleges fejlesztési pont tehát ennek a felújítása, rendbetétele: zuhanyzó és öltözı biztosítása, napozótér kialakítása. A tó megtekintésekor láttuk, hogy szabadtéri zuhanyzó volt biztosítva, egyrészt annak az üzembe helyezése is fontos, viszont szükséges lenne egy zárt, lehetıleg a szomszédos épületek egyikében kialakított zuhanyzó és öltözı is. 13

15 A gyermekek részére kiépítettek egy, a medencébe benyúló félszigetet, ennek rendbetétele, valamint egy játszótér megépítése is fontos, tekintve, hogy, mint azt már fentebb említettük, a gyógyturizmus vendégei gyermekes családok. Fontos egy vendéglátóegység, ha nem is étterem, de egy büfé üzemeltetése is. A tófürdı szabad strand rendszerben mőködött, üzemeltetésére az önkormányzat pályázatot írt ki, de helyi költségvetésbıl finanszírozták. Ez éves szinten 5-6 millió forintot jelentett. A polgármesternél érdeklıdtünk, hogy volt-e a tó iránt érdeklıdés vállalkozói oldalról. Nem volt, de meglátása szerint az a vállalkozó, aki rendelkezik a fürdıkkel és gyógyturizmussal kapcsolatos ismeretekkel, tudja, hogy a tó megléte önmagában nem elég. A tófürdı üzemeltetésének körülményeivel kapcsolatban két lehetıség képzelhetı el. Egyik, hogy ismét ingyenes rendszerben mőködik, amihez viszont a jelenlegi gazdasági helyzetben sem az önkormányzatnak, sem a potenciális vállalkozóknak nincs forrása. Megoldás lenne pályázati pénzek bevonása, viszont tudomásaink szerint a következı ciklusra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Tervben nem fog prioritásként szerepelni a gyógyturizmus. Másik lehetıség a díjszedés, ami egyrészrıl jövedelmet generálna a mőködtetéshez, azonban további infrastrukturális feltételeket követel meg, például a strand elkerítését. Ebben a struktúrában megjelenik partnerként a szálloda. Az nem reális, hogy az mőködtesse, de az együttmőködés lehetséges, hiszen a vendégeinek extra szolgáltatásként kínálhatja, tehát vendégkört tud generálni a tófürdınek. Mivel jelentıs mértékben építene a tófürdı a szálló vendégeire, biztosítani kell a kastély és a tó közötti közlekedést. Nincs nagy távolság köztük, de nincs kiépített járda, ami jelentısen megnehezíti a gyalogos közlekedést, tekintve, hogy a két helyszínt a fıút köti össze. Megoldás lehet erre a problémára egyrészt járdák kialakítása ami az önkormányzat jövıbeni fejlesztési tervei között szerepel -, illetve a járásbusz kihasználása (melyrıl egy késıbbi fejezetben lesz bıvebben szó). II.3. Beruházások Az elmúlt pár év legnagyobb (és egyetlen) megvalósult beruházása a városi sportcentrum volt: 3 hektárnyi területen új labdarúgópálya épült öltözıvel, gyakorló pályával és lelátóval. Párhuzamosan a centrum megépülésével folyamatban volt egy közoktatási pályázat, melynek keretében felújításra került volna a helyi óvoda és iskola, utóbbit pedig központi iskolává is bıvítették volna, ami nem csak Bodajk, hanem a környezı települések tanulóinak is helyet 14

16 biztosított volna. A pályázatot megnyerte a település, azonban az akkori polgármester az önrész mértékét sokallta, ezért lemondott a pályázatról; helyette felvett hitelbıl elkészült a fent említett sportcentrum. Sajnos a lemondott pályázatnak érezhetıek a következményei: az épületek fizikai állapota erısen romlott, emellett az osztálytermek száma sem elegendı. Eddig nem volt újabb lehetıség megpályázni ezt a közoktatási pályázatot. Jelenleg azonban folyamatban van egy újabb, KEOP-os pályázat, mely közvetett módon kapcsolódik a közoktatáshoz: ennek keretében energia-hatékonnyá tennék a középületek jelentıs állományát. Ugyan az iskola már nincs önkormányzati tulajdonban, éves szinten mégis jelentıs összeggel járul hozzá az önkormányzat az iskola mőködtetéséhez, ezért fontos, hogy a pályázat az iskolára is kitérjen. A már említett járdaépítésen kívül hasonló vonatkozású fejlesztési terv a városközpont és annak környezetének kialakítása. A térség fı foglalkoztatója a móri ipari park. Ez amellett, hogy a helyi munkaerınek nem kell messzire mennie munkáért, hátrányos, mert az ipari tevékenység pozitív kimenetel ott csapódik le. Ott 1,8 milliárdos, ezzel szemben Bodajkon mindössze 30 millió forintos iparőzési adóbevétel keletkezik. Viszont már Bodajk is rendelkezik ipari parkkal, ahol jelenleg két cég, a Sonima Kft. és a FE-CO Mór Kft. telephelye található. Az önkormányzat az ipari parkkal kapcsolatos információkat tartalmazó bemutató anyagot juttatott el a város testvértelepüléséhez, Rödemarkhoz tekintve, hogy a móri ipari park is hasonló módon jött létre -, bízva abban, hogy fognak a befektetési lehetıségekkel élni. III. Tavak Magyarország természetes és mesterséges vizekben gazdag ország. A vizek pihenésre, sportolásra, üdülésre és horgászásra egyaránt használható. III.1. Csurgói víztározó A Fehérvárcsurgói víztározó Fejér megyében található, két kisebb település Fehérvárcsurgó és Kincsesbánya fogja közre. A víztározó szép változatos környezetben található és bátran mondhatjuk az ország egyik legszebb környezetében lévı tava. Ez egy mesterségesen létrehozott tároló, amelyet legelıször a második században a Gaja-patak gáttal való elzárásával hoztak létre. A felduzzasztott patakot víznyerésre és fürdési célokra is használták, majd a végleges tároló 1971-ben került kialakításra; még a Gaja-patak 15

17 folyásirányát is megváltoztatták a tó létesítésekor, több kilométer hosszan elterelték, az eredeti folyóvölgybe pedig földgátat építettek. A tározó fürdésre is alkalmas volt, sajnos ez napjainkra már megváltozott, az ÁNTSZ betiltotta a területen való fürdızést egészségügyi hiányosságok miatt. A tiltás ellenére a mai napig sokan kedvelik és fürdenek a tóban. Csurgói-víztározó Forrás: saját fotók A tározó kezelıje a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége. Az internetet utána olvasva nagyon sok jó dolgot írnak, egy rendkívüli pihenıhely csodálatos környezetben, hát mi is ellátogattunk a Fehérvárcsurgói víztározóhoz. Meglepı látvány fogadott minket. A tó és környezete is lepusztult, senki nem foglalkozik vele, a tó partján lévı faházak kihasználatlanok és a tó partján lévı csónakok pedig életveszélyesnek tőnnek. Pedig minden lehetıség megvan arra, hogy Fehérvárcsurgón egy jól mőködı, jó infrastruktúrával rendelkezı turisztikai pontot hozzunk létre a tóparton. Ezt szeretnék egy fejlesztési pontnak. Fejlesszük a Fehérvárcsurgói víztározót olyanra, ami mindenki számára megfelelı kikapcsolódási, kirándulási hely lehet. Hogy mit is szeretnénk itt? Mindenképpen szeretnénk, ha a tó fürdésre és horgászásra egyaránt alkalmas lenne, lehetne kirándulni, táborokat és versenyeket szervezni. 16

18 Az elsı fontos feladatunk ezzel kapcsolatban, hogy a tó vizében a fürdés hatóságilag engedélyezett legyen, ehhez ügyelnünk kell a víz minıségére, környezetére és a közvetlen környezetében elérhetı legyen tisztálkodási lehetıség. A fehérvárcsurgói részen szeretnénk kialakítani egy részt, ami fürdızésre alkalmas és azt biztonságosan elkeríteni a tározó többi részétıl úgy, hogy a vízi állatok ne jussanak át. Az engedélyhez szükséges egy olyan épület kialakítása, ahol a strandolók el tudnak menni mosdóba, le tudnak zuhanyozni és át tudnak öltözni, ezeket egy kicsit továbbgondolva, figyelembe véve, hogy napjainkban a tó partján üzemel egy Tópart nevezető helység, többet szeretnénk. Egy kétszintes épületre lesz szükségünk, amelynek az alsó szintjén lennének az öltözık, mosdók és a személyzet részére fenntartott helységek, majd a felsı szinten lenne kialakítva egy étterem. Természetesen a biztonságos pihenés érdekében elengedhetetlen, hogy egy úszómester vagy egy strandfelügyelı állandó jelenlétével is biztosítsuk látogatóinkat, hogy nem kelljen aggódniuk. Az esetlegesen bekövetkezett kisebb balesetek elhárítására a kétszintes épület alsó szintjén még egy orvosi szobát is létrehoznánk, ahol az ellátást steril körülmények között tudnánk biztosítani. Ha a részt kialakítottuk és az engedélyek is rendben vannak, azután kezdhetjük kialakítani a tó környezetét. A homokos part megfelelı lehet sportjátékok lebonyolítására, és hogy az aggódó szülık figyelemmel tudják kísérni vízben lévı gyermekeiket. Az engedélyhez szükséges egy olyan épület kialakítása, ahol a strandolók el tudnak menni mosdóba, le tudnak zuhanyozni és át tudnak öltözni, ezeket egy kicsit továbbgondolva, figyelembe véve, hogy napjainkban a tó partján üzemel egy Tópart nevezető helység, többet szeretnénk. Egy kétszintes épületre lesz szükségünk, amelynek az alsó szintjén lennének az öltözık, mosdók és a személyzet részére fenntartott helységek, majd a felsı szinten lenne kialakítva egy étterem. Ha valaki ki akar kapcsolódni, nem biztos, hogy szeretne azzal foglalkozni, hogy elızı nap fızzön, szendvicseket csomagoljon, ezért az étterem a part közelében egy lehetıség lehet számukra, hogy minden erıfeszítés nélkül jól érezhessék magukat és a meleg étkezésük is meg legyen oldva. A tó környezetében felfedezni véltünk kihasználatlan erdei kis faházakat, amik tökéletesek lennének szállásoknak. A tópart közelsége miatt, úgy hogy a gyermekek étkezése és tisztálkodása is megoldott a szomszédban levı kétszintes épületben, tökéletes helyszínt biztosíthatna erdei iskolák, táborok szervezésére. Mivel a tisztálkodás és a mosdóhasználat megoldott, a kis faházakat csak hálószobákká kellene alakítani. 6-8 személy részére, emeletes ágyakkal tökéletes táborhangulatot nyújtó élményben lesz részük. A faházak kisebb felújítást igényelnek, belsıleg és külsıleg egyaránt, de ha végre kihasznált lesz, nagyon hamar megtérül a ráfordított összeg. 17

19 A tavat tudjuk használni már fürdésre, a környezetét pedig táborok lebonyolítására, most már csak a horgászás kérdését kell megoldanunk. A víztározón kialakítottuk a strandot és a felszín többi részén ajánlott és engedélyezett a horgászás. A tó élıvilága és halállománya kiváló hobbi vagy akár sporthorgászathoz is. A tározóban található harcsa, ponty, amur, sügér és süllı. Napjainkban a felszerelés nem a legjobb erre a célra, de fejlesztésünkkel egy igazán kiváló horgásztavat hozhatunk létre. Ami talán a legnagyobb hiányosság, hogy nincsenek stégek a tavon, így a horgászás csak partról, vagy esetleg csónakból megoldott. Stégek felállítását szeretnénk kezdeményezni körben 20 méterenként, ezen kívül a tó közepére egy nagyobb faszigetet gondoltunk. A faszigeten ugyancsak lehetne horgászni, de napozásra is kiváló helyszín lehetne. A stégek a parttól körülbelül 35 méterre nyúlnának be 3 méter szélesen, amelyen több horgász is kényelmesen elfér, akár több bottal és a felszerelésükkel együtt is. A tavon lehetıség van csónakból való horgászásra, ezért létre hoznánk egy csónakkikötıt, ahol a saját csónakok tárolására és csónakok bérlésére egyaránt lehetıség lenne. A csónakok minıségét és állapotát rendszeresen ellenırizni kell, és rendszeres karbantartást igényel az esetleges balesetek megelızése érdekében. Kincsesbányán, a víztározó másik oldalán található, igaz a tározótól kicsit messzebb, egy horgászbolt. Felszereltségét közel megfelelınek mondhatjuk, de a távolság mindenképpen problémát jelenthet. A tó közvetlen környezetébe szeretnénk ezt a kis horgászboltot áttelepíteni, egy nagyobb helységbe, ahol az üzlet és a választék bıvítésére is lehetıséget adunk. III.2. Bakonycsernye horgász tavak A területen a 90-es évek legelején két víztározót hoztak létre, 1992-ben megalapították a Bakonycsernyei Horgász Egyesületet a két tározó hasznosításának reményében. A tavakat a 90-es évek végére sikerült jól halasított horgásztóvá fejleszteni, melyekben a halak igen jól érzik magukat: erre jó példa a ragadozóhalak folyamatos szaporodása és megújuló képessége. A két tó ugyanazon a vízfolyáson helyezkedik el 800m különbséggel. A tavak minısége kiváló, de a környezete kicsit sem megfelelı a célnak. A megközelítés egy sáros, gödrös földúton lehetséges, melyre megoldást kellene találni. Mivel a terület természetvédelmi területen helyezkedik el, ezért az aszfaltozás lehetetlen, a problémánkra a kavicsos, sóderes lefedés lehetne megoldás. A tó környékére kis bódés pihenıhelyeket jó lenne kialakítani, ahol lehetne tábortüzet gyújtani és sütögetni. Mivel két kisebb tóról beszélünk, ezért a stégek építését elhagyhatjuk, inkább a tó közvetlen környezetét kellene kialakítani biztonságos és célszerő hellyé a horgászni vágyók számára. 18

20 Bakonycsernyei Halastó Forrás: saját fotó IV. Tematikus utak - Borút Magyarország híres borvidékeirıl, borairól és csodaszép környezetben lévı szılıültetvényeirıl. Magyarországnak 22 borvidéke van, melyek közül a móri borvidék méretei alapján kisebb, hírnevét tekintve viszont a jelentısebbek közé tartozik. Eme borvidék hírnevét leginkább a családi pincészetek, magángazdaságok és a színvonalas vendéglátóegységek alapozzák meg. Nem hiába a jó bor, a szép környezet sok turistát vonz a környékre, akik szívesen kóstolják meg a területre jellemzı ízletes borfajtákat. A borutak a falusi turizmus speciális ágaként fejlıdtek ki. Már létezı dolog a móri borvidék pincészeteit közre fogó borút, az Ezerjó Borút, amit egy borútlevéllel bárki körbejárhat, aki azt beszerezte. A borúthoz tartózik Mór, Csókakı, Csákberény és Zámoly pincészetek; mi ezt szeretnénk kicsit fejleszteni, még vonzóbbá tenni az idelátogatók számára. Jelenleg a borúthoz 10 móri, 4 csókakıi, 1 csákberényi és egy zámolyi pincészet tartozik, így egy 16 pincészetbıl álló borutat járhatnak végig az idelátogatók. A pincészetek számát lehetne bıvíteni még csákberényi pincészetekkel: az Orondi szılıhegyen egymást váltják a jobbnál-jobb 19