Elıszó. Forrás: feol.hu

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Elıszó. Forrás: feol.hu"

Átírás

1 MÓRI KISTÉRSÉG MARGÓ Esettanulmányi verseny Balázs Bernadett, Gottgeisl Kata, Kasztner Kitti Budapesti Corvinus Egyetem gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szak, II. évf. 13

2 Tartalomjegyzék Elıszó...2 I. Települések bemutatása...3 II. Bodajk...10 II.1. Hochburg-Lamberg kastély...10 II.2. Tófürdı...12 II.3. Beruházások...14 III. Tavak...15 III.1. Csurgói víztározó...15 III.2. Bakonycsernye horgász tavak...18 IV. Tematikus utak - Borút...19 V. Megújuló energia: Fehérvárcsurgó-Kincsesbánya...20 VI. Csákberény...22 VII. Infrastruktúra és humán erıforrás...23 VII.1. Közlekedés...23 VII.2. Táblák...25 VII.3. Felnıttképzés...27 Utószó...27 Források

3 Elıszó Esettanulmányunk témájául a Móri járást választottuk. A témaválasztás során fontos volt számunkra, hogy legalább egyikünknek legyen személyes kapcsolata a térséggel. Emellett fontos volt a fıváros közelsége - hogy a helyszíni kutatáskor az utazással ne legyenek problémáink -, illetve, hogy többségben legyenek a falvak. Egyikünk, Kasztner Kitti magyaralmási lakos, nem csak a térséget ismeri nagyon jól, hanem személyes kapcsolatai révén a kutatásaink viszonylag zökkenımentesen zajlottak. Több helyen utánanéztünk a járási rendszernek, és a forrásaink egyik felében a Móri, a másik felében a Székesfehérvári járáshoz sorolják Magyaralmást. Mivel nem tudtuk megállapítani, melyik információ a helyes, kutatásunk alapjául a Móri kistérséget vettük. Az esettanulmány során bemutatjuk a térséget és az általunk fontosnak tartott és lehetséges fejlesztési pontokat. Forrás: feol.hu A móri járás a Közép-Dunántúli Régióban, Fejér megye észak-nyugati szegletében található. A térség területe 418 km 2, melyhez 13 település tartozik: a központi város Mór, melyrıl a térség a nevét is kapta, ezen kívül egy városi rangú települése van még, Bodajk. A többi környezı település, falu, illetve község: Bakonycsernye, Balinka, Csákberény, Csókakı, Fehérvárcsurgó, Isztimér, Kincsesbánya, Magyaralmás, Nagyveleg, Pusztavám és Söréd. A 2

4 terület népsőrősége 83,2 fı/km; a megye majdnem 10%-a itt él, ezzel Fejér megye 4. legnépesebb járása. A teljes lakónépesség fı. 1 A kistérségben nincs jelen társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott vagy országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település. Fekvése kedvezı, a Bakony keleti és a Vértes nyugati részén terül el, a két hegység között pedig a Móri árok nyújtózik. A terület rengeteg kisebb halásztóval, erdıvel és természeti örökséggel rendelkezik. I. Települések bemutatása A következıkben részletesen bemutatjuk a járás településeit. A sorrendben azt az útvonalat követjük, mely alapján a helyszíni terepszemlekor bejártuk a térséget. Magyaralmás A megyeközponttól leginkább megközelíthetı falu a térségben, 1526 fı lakossal. Rengeteg egyesület és alapítvány mőködik a faluban, mint az Almamag Magyaralmásért Egyesület vagy a Magyaralmási Vadászegylet. A falu nagy elınye, hogy sokan betelepülnek Székesfehérvárról, mert közel fekszik hozzá. Alacsony a munkanélküliség és sok a kisvállalkozó. A negatívumai közé sorolható, hogy mint a legtöbb faluban, itt is nagyon alacsony a születésszám. Nagyon messze fekszik a kistérség központjától, Mórtól, valamint a falusi turizmus sincs kellıen megoldva. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében több támogatást is elnyert a falu, melybıl az önkormányzat a község egészségházát alakította ki. A hazai támogatásokból a humán erıforrás fejlesztették. Fehérvárcsurgó A második település, melyet meglátogattunk. Lakónépességének száma 1906 fı. Székesfehérvártól 13 km-re, Mórról 11 km-re fekszik a Gaja-patak mellett. Rengeteg kisebbnagyobb halastó található itt, melyek közül egy, a Csurgói-víztároló igen nagy, régen fürdıhelyként is használták, csónakház és kisebb faházak is találhatóak körülötte, de ezek jelenleg mőködésen kívüliek. Itt található még a Károlyi József Alapítvány kastélya. Az épület kb. 6000m 2 -es területen fekszik és egy 40 hektáros védett parkot foglal magába ban az Új Széchenyi Terv 1 VÁTI adatbázis 3

5 keretében befejezték az épület felújítását, az elkövetkezendı idıszakban pedig a parkerdı felújítására pályáznak. A kastély Magyarország kiemelten védett mőemlékei között található. Szálloda üzemel benne, valamint tréningeknek, konferenciáknak és különbözı rendezvényeknek ad otthont. A faluban rendszeresen megrendezésre kerül az ún. Rutya fesztivál, a káposztás ételek fızıversenyét tartják meg ilyenkor. A település vonzereje a turisztikai adottságokban, látványosságokban, valamint a rendezvényekben rejlik. Ugyanakkor az infrastruktúra nincs megfelelıen kialakítva, a járdák, utcák állapota nagyon rossz minıségő, turisztikai szempontból pedig inkább az átmenı forgalom a jelentıs, leszámítva a kastély vendégeit. Károlyi Kastély Forrás: saját fotó 4

6 Kincsesbánya Az 1541 fıs község szintén a Gaja-patak mentén helyezkedik el, a járás legdélebbik részén. A település a bányászatnak köszönhette létét, ám mára a bauxitbányászat itt megszőnt. Ezután folyamatosan jelentek meg új vállalkozások, cégek. A legtöbb rendszeresen Európai Uniós támogatásban részesül, a hazai támogatásokat pedig a versenyképesség növelésére, környezetvédelemre költik. Kiemelt tevékenység a vízkiemelés a Csurgói-tó egy szakasza ehhez a községhez tartozik, víztározóként és horgásztóként funkcionál -, kvarchomok termelés, gépjármőipari termelés. A Bakonyban rengeteg túraútvonal kínál lehetıséget kikapcsolódásra. Ezek a kedvezı adottságok nagy turisztikai vonzerıt jelentenek, ugyanakkor a bezárt bányák utáni kárrendezés még nem történt meg teljes mértékben. A kistérségi központba való eljutás szintén bajos, nagyon rossz a helyi tömegközlekedés. Isztimér Az alig 981 fıvel rendelkezı kisközség egy zsákfalu, átmenı forgalma tehát egyáltalán nincs. A térség északnyugati peremén fekszik, és itt található a megye legmagasabb pontja. A hegyekben rejtızik az Alba-Regia barlangrendszer is, valamint a védett területnek nyilvánított Burok-völgy. Érthetı, hogy a község vonzereje a bakancsos- és ökoturizmusban van jelen. A település hátránya azonban mérvadó: a népesség elöregedett, a magas végzettségőek elvándorolnak, a közlekedés nincs jól megoldva, az iskolát bezárták. Az önkormányzat nem pályázott az utóbbi idıben semmilyen Európai Uniós támogatásra. Bodajk Említettük, hogy Móron kívül ez az egyetlen város még a kistérségben lakossal rendelkezik, melybıl a munkaképes korúak száma kb fı, a munkanélküliek száma pedig alig 200 fı körül ingadozik. A városi rangot 2008-ban kapta meg. Több iskola, óvoda és nagyon sok civil szervezet mőködik a településen. Ezen kívül rengeteg ismertetıjegye van: a sportok kedvelıinek sípálya áll rendelkezésükre, régebben mőködött egy tófürdı is itt, amely természetes gyógyvíz táplált, valamint itt áll a Hochburg-Lamberg kastély is, hatalmas területen, a város közepén. Ugyan látványosság akad bıven és a túraútvonalak is igen vonzóak, a gyenge infrastruktúra (mind a turisztikai, mind a közlekedési) viszont rányomja a bélyegét a városra. Az önkormányzat nem tud finanszírozni, a fejlesztési támogatásokhoz pedig több önerıre lenne szükség. A város 300 milliós költségvetése épp elég az egy éves fenntartásra. 5

7 Hazai támogatásokat versenyképesség növelése céljából, valamint mőszaki beruházásokra igényeltek. ÚMFT keretében a helyi mővészeti iskola kapott támogatást. Balinka 948 lakossal a legkisebb falvak között helyezkedik el. A falu alaprajza különleges, egymástól kb. 5 km-re lévı településrészbıl áll, valamint egy félúton fekvı lakott külterületbıl. Kisgyón, Mecsér és Balinka tehát egy közigazgatási területhez tartozik. A három településrész párhuzamos mőködtetése igen drága. Egy idıben együtt mőködött a település Bodajkkal, de ma már újra külön önkormányzata van. A 2008-as évektıl fejlıdik igazán, ezután üzemeltették be az internetet és a szennyvíztisztítást is a faluban. A bányák ugyan jelen vannak még, de már egyáltalán nem mőködnek. Sem óvodával, sem iskolával nem rendelkezik a falu, de megoldott a gyerekek iskolába szállítása. Szakképzett emberekkel nem rendelkezik, gazdaságfejlesztési támogatást is csak keveset nyertek az elızı idıszakban. Bakonycsernye Mielıtt Mórra értünk, áthaladtunk ezen a 3076 fıt számláló településen. Halastavairól, túraútvonalakról, pincesorairól, valamint a bányász emlékmúzeumáról ismert. Kedvezı adottságai vannak a vadász-és horgászturizmushoz, bár ez még szervezés alatt áll. A település érdemét ronthatja, hogy kevés lehetıség van a helyi foglalkoztatás számára és az utak nagyon rossz állapotban vannak. Az utóbbi idıben rengeteg fejlesztés ment végbe, mind Uniós, mind hazai forrásokból: vízmosás megkötések, hordalékfogós tározó és levezetı árkainak kialakítása, vízelvezetés fejlesztése, kompetenciaalapú oktatás bevezetése, környezetvédelmi infrastruktúra és emberi erıforrás fejlesztés. Nagyveleg Szintén zsákfalu, 649 fıvel rendelkezik. Útviszonylatban igen távol esik, több száz méteres bekötıút választja el a többi településtıl. A település elzártsága és népességének csökkenése miatt egyre rosszabb helyzetben van. Az iskola bezárt, de a diákokat iskolabusz viszi Mórra. Munkahely nem igazán van, a lakók 90%-a a környezı üzemekbe jár dolgozni. Az elmaradottságot jellemzi, hogy csak a 2010-es évben sikerült pénzt nyerni az ÚMFT keretében a szennyvízelvezetési és csatornatisztítási pályázatot nyertek. Sem közösségi internet hozzáférés, sem újság, sem pedig televíziót nincs mőködtetve a községben. Kevés a kulturális program, mert nincs szakképzett ember, aki megszervezze. 6

8 Mór A kistérség középpontja lakost tudhat magáénak. Fejlettségét leginkább az itt megtelepült ipari vállalatoknak köszönheti, melyek még a bányászat miatt helyezkedtek itt el. Ma már rengeteg bevételt nyújtanak e cégek adói. Épp emiatt fejlıdıképesnek, jó hitelképességőnek ítélt. Rengeteg pályázatot sikerült megvalósítani az utóbbi idıben, melybıl a legtöbb a cégek technológiai fejlesztése, de akad városi rehabilitációs program, óvodai fenntartható energetikai fejlesztés vagy a kompetencia alapú nevelés bevezetés is. A másik megközelítési szempont a móri borvidék, mely igazán jelentıs a kistérségi és országos szinten is: Móron kívül még Csákberény, Csókakı, Pusztavám és Söréd tartozik hozzá. Természetesen ez jelentısen befolyásolja ezeknek a falvaknak a foglalkoztatási és települési fejlıdését. Rengeteg látványosság és emlékmő található itt: a Lamberg-kastély, présházak és természetvédelmi területek, mint például a kastély parkja, a Csóka-hegy, a halastavak és a ligeterdık a Móri-árok környezetében. Civil szervezetek és kulturális programok is akadnak bıven, száznál is több rendezvényt lebonyolítanak egy év alatt. Szabadidı eltöltésére remek lehetıségek adódnak: lovaglás, strand, horgászat, túrázás. Pusztavám 2438 fı lakja ezt a községet. A legészakiabb település az összes közül. Tagja a móri borvidéknek, ebbıl kifolyólag sokan bortermeléssel, erdıgazdálkodással foglalkoznak a térségben. Jelentıs a vidéken a sváb nemzetiség, sok hagyományırzı programot rendeznek. A térségben ez az egyetlen falu, ahol még mőködik a bánya, méghozzá az Vértesi Erımő Zrt. Márkushegyi bányaüzeme. Az iparőzési adóból növekszik a költségvetési összege is a településnek. A helyiek nagy része itt dolgozik az iparban, vagy Móron, Oroszlányban. Az ÚMFT keretében több fenntarthatósági pályázatot is elnyertek, mint például a fenntartható életmóddal kapcsolatos non profit információs központ létrehozása és a házi komposztálás bevezetése. Természetvédelmi öröksége is akad, bár az ehhez szükséges infrastruktúra hiányzik. Csókakı A Vértes Tájvédelmi Körzet peremén elterülı község 1296 lakost számlál. A falu jellegzetessége a Fejér megyében is egyedülálló kıvár. Szintén a borvidék része, az Ezerjó Borút is áthalad a településen. Mivel a település közel esik a központhoz, a dolgozókat elszívja a város, a helyi foglalkoztatás nincs megoldva. A vár megléte és a borvidéki 7

9 vonatkozás jó vonzerı, de a borturizmus lehetıségei nincsenek megfelelıen kihasználva. Sikeres pályázati tevékenységet folytatnak, a község területeinek felszíni vízrendezése EU-s támogatásból mára már teljesen megoldódott. Söréd Utolsó elıtti állomáshelyünk volt ez a falu, 502 lakosával ez a legkisebb település a kistérségben. Óvodával rendelkezik, de iskolába a környezı településekre járnak a gyerekek. A falu önkormányzata körjegyzıségben mőködik Csókakıvel együtt több mint 20 éve. A tömegközlekedés jól megoldott, de a helyi munkahelyek és a lakossági szolgáltatások hiánya miatt a település egyre elmaradottabbá válik. Uniós kiírásokra nem pályáznak. Csákberény A kistérség utolsó községe 1201 fıvel rendelkezik. Szintén a borvidék része, áthalad rajta az Ezerjó borút is több túraútvonalak mellett. A borospincék híresebbnél-híresebbek, kiváló minıségő borokat állítanak elı. Híres a településen a Teleház is, amely az országban az elsı volt: Internet hozzáférést és informatikai szolgáltatást nyújt. Az elsı Teleház Forrás: saját fotó 8

10 A kistérségi központ felé ugyan jó a tömegközlekedés, de a többi településre az eljutás nagyon körülményes. A faluban 2010-ben létrejött a Tudatos Csákberény Uniós program, melynek keretében komposztálókat osztottak ki a falubelieknek. Ezen kívül nemrég újították fel a helyi általános iskolát, ám az kihasználatlan. A település szélén egy hatalmas zöld terület áll, melyen golfpályát építtettek volna, de ez a terv nem valósult meg, most pedig üresen áll. Móri Többcélú Kistérségi Társulás A társulás 1999-ben alakult, mely a móri kistérség településeinek összefogásával szervezıdött. Legfıbb céljaik a területfejlesztési, közoktatási, környezetvédelemi, közmővelıdési és szociális feladatok közös, együttmőködı ellátása. Ennek keretein belül valósul meg pl. az óvodák, iskolák mőködtetése: Bakonycsernye, Bodajk, Csákberény, Csókakı, Fehérvárcsurgó, Kincsesbánya, Nagyveleg, Pusztavám és Söréd önkormányzati fenntartású óvodáit kistérségi fenntartásba vették át, a kistérségben mőködı 13 általános iskolából 8 lett kistérségi fenntartású. A Régiók Fejlesztéséért Egyesület és Móri Kistérségi Társulás nagyon sok sikeresen megvalósult pályázatot tudhat magáénak: Környezettudatos kampánysorozat a Móri kistérségben; Fenntartható fejlıdés népszerősítése a Közép-dunántúli régióban; Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciák fejlesztéséhez szükséges, egyenlı hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremetése a Kistérségi Tárulás által fenntartott intézményekben; A kompetencia alapú oktatás, nevelés bevezetése Bakonycsernyén és Bodajkon. Összességében nagy elıny, hogy szinte minden faluban mőködik közösségi ház, az iskoláztatás megoldott akár ingázással, akár helyben járással, a civil szféra mindenhol aktív, programokban bıvelkednek a települések valamint a környezeti, táji adottságok nagyszerőek, a turisztikai kínálat adott. A legtöbb faluban befejezték a szennyvízelvezetési és csatornázási munkákat és megtörtént a hulladéklerakók rekultivációja. Jó látni, hogy a települések közötti együttmőködés is sikeres. A lehetıségek tehát adottak, leginkább a bor-és a falusi turizmus terén, valamint a kistérségek közös szervezkedése nagy csoportok megmozgatásával és az együttmőködés továbbfejlesztése. 9

11 Ugyanakkor felmerült egy-két kérdés bennünk a járás kialakításával kapcsolatban, több falu ugyanis nem tartozik a járásba, ami közlekedési szempontból odaillene. Ilyen például Bakonykúti vagy Guttamási, melyen át kell utaznunk, ha Isztimérre akarunk eljutni. II. Bodajk A kistérség bejárásakor, de már az azt megelızı kutatás során kitőnt a térség értékei közül Bodajk városa, illetve az ottani Hochburg-Lambert kastély és a tófürdı. Amikor végig gondoltuk a potenciális fejlesztési pontokat, a kastély és a tófürdı fejlesztése külön-külön merült fel, viszont a fejlesztések hosszú távú sikerének feltétele ennek a kettınek az összekapcsolása. II.1. Hochburg-Lamberg kastély Történet A kastély meglehetısen kalandos múlttal és jelennel rendelkezik. A város a XVII. században a Csókakıi-uradalom része volt, melyre Haas-Hochburg János kapott királyi adományt; ekkor épült fel az akkor még családi kúria, majd a XIX. században a Bethlen család keze alatt épült kastéllyá. A 60-as években felújították, majd egészen a 90-es évekig a Fejér Megye Idegenforgalmi Hivatal Gajavölgye Turistaszállójaként mőködött. A közelmúltban is a hasznosítás helyett inkább tulajdonosváltások sorozata jellemezte a kastély életét: volt állami, majd önkormányzati tulajdonban. Az amúgy is alacsony éves önkormányzati költségvetésbıl (kb. 300 millió forint) több 10 millió forintot kellett volna áldozni arra, hogy megfelelıen rendbe lehessen hozni. Az önkormányzat nem volt abban a helyzetben, hogy az alapvetı feladatai elvégzése helyett a pénz jelentıs részét a kastélyra fordítsa, így az 2007-ben értékesítésre került. Almádi Istvánnal, a bodajki polgármesterrel készített interjú során megérdeklıdtük, hogy ha saját költségvetésbıl nem is, de a helyi LEADER-csoporttal és vállalkozásokkal közösen pályázati úton nem lehetett-e volna elkerülni az értékesítést tekintve, hogy az eladás évében kezdıdött meg Magyarországon az elsı teljes EU költségvetési ciklus. Elmondása szerint a probléma az önrész: egy ilyen léptékő felújítás milliárdos nagyságrendő, melynek önrésze 10-15%. A helyi LEADER Akciócsoporttól (ami Bodajk esetében A Bakonyért LEADER- 10

12 csoport) pedig millió forintot lehet pályázni, ami megint kevés lett volna, tehát a pályázati úton való felújítás sajnos nem volt opció az önkormányzat részérıl. A kastély a DEGA cégcsoport tulajdonába került; elmondásuk szerint a kastélyt rövid idın belül turisztikai központtá alakították volna, efelé lépések azonban azóta sem történtek, bár a település ígéretet kapott arra, hogy még idén tavasszal megkezdıdik a felújítás. A polgármester tudomása szerint a tulajdonos pályázati úton finanszírozná a felújítást. Vadászszálló Hochburg-Lamberg kastély Forrás: saját fotók; legifotok.hu, muemlekem.hu Fejlesztési elképzelésünk a kastéllyal kapcsolatban szintén turisztikai elgondolású: szállodaként képzeltük el a mőködését. Szállodaként mőködı kastély viszont már található a térségben (Károlyi Kastély, Fehérvárcsurgó), ezért a szálloda profilt ki kell egészíteni: a járás adottságait tekintve a szálloda mőködését mi vadászszállóként látjuk. A térségben több vadásztársaság is mőködik, illetve a vadászat céljából ideutazók forgalma is jelentıs. Turisztikai infrastruktúra viszont nincs kiépítve, a vendégek jórészt az itteni vadászok által felkeresett magánszállásokon szállnak meg. Ez adta az ötletet egy vadászszálló kialakításához. 11

13 A következı vadásztársaságok mőködnek a térségben: Móri Vajal Vadásztársaság, Vadex Zrt., Csurgói Vadaspark, Magyaralmás Vadásztársaság. A vadállományban szarvasbika, ız, vaddisznó, fácán és vízivad található, nagysága változó, a vadásztársaságok által szabályozott. A vendégek különbözı országokból érkeznek, de akadnak belföldi, területtel vagy vadásztársasággal nem rendelkezı vadászok is. Általában a vendégek saját kocsival érkeznek, de a vadásztársaság is rendelkezik autóval, emellett csoportos, kisbuszos vadászatokat is szervez. Tehát a helyi vadásztársaságokkal együttmőködve meg lehet oldani a távolságokat, ugyanis a kastélytól 5-10 km-re található az elsı vadászterület. A vadász profilhoz való kapcsolódás elsısorban az épület belsı kialakításában, illetve a kastélyhoz tartozó 6 hektáros park rendbetételében jelentkezne. A vadászvendégek igénye - a vadállomány meglétén és a vadászati lehetıségeken kívül - a pihenésre, nyugalomra és a szórakozásra terjed még ki. Ezeket elégítenék ki a szálloda kiegészítı programjai. A térségen belüli vállalkozások közötti együttmőködést erısítené az a kezdeményezés, ha a szálloda olyan programokat kínál vendégeinek, melyek a térség kínálatára épülnek. Mivel a közelben található a Móri borvidék, ezért a bor és gasztronómia egy lehetséges program alapja: borospince látogatással egybekötött borvacsora. Természetesen ez a rendszer ilyen formában, önállóan nem mőködıképes. Szükséges a több lábon állás; így jutunk el Bodajk másik potenciális fejlesztési pontjához, a tófürdıhöz. Szükséges a tófürdı olyan szintő felújítása, hogy az ne csak a helyi, illetve környékbeli lakosságot vonzza, hanem olyan vendégeket is, akik több napot töltenének itt el, így potenciális szállóvendégekké válnak. Ha a gyógyturizmus ezen formáját szeretnénk fejleszteni, ismételten nem elegendı a tófürdın kívül a szálláshely biztosítása. Szükséges egy wellness részleg kialakítása a szállodában a következı alapvetı szolgáltatásokkal: szauna, gızkabin, pezsgıfürdı, különbözı masszázsok és kezelések. Emellett fontos megjegyezni, hogy a gyógyturizmus trendjének megfelelıen a vendégek családostul vesznek részt ilyenfajta utazásokon, tehát a gyermekek számára is biztosítani kell szolgáltatásokat, ha nem is feltétlenül a szálloda, de a tófürdı kialakításában. II.2. Tófürdı A bodajki gyógyforrás évszázadok óta ismert, gyógyturisztikai vonatkozású kihasználása pedig a XIX. században kezdıdött. A víz magnézium- és szabadszénsav tartalma a reumatikus megbetegedésekben, fizikai és szellemi kimerültségben és nıgyógyászati betegségekben szenvedık számára ajánlott. 12

14 A környék bauxit bányáinak mővelésének megkezdéséig a tó természetes módon mőködött. Azok beindulásakor a karsztvíz szintje jelentısen csökkent, a tóból pedig szinte teljesen eltőnt a víz. Az akkori önkormányzati vezetés ezért egy agyagpaplannal fedte be a medence alját és mesterséges úton, kútból táplálták a tavat. A vizet melegíteni is kellett, mert az csak 16-17ºC fokos és gyógyhatását csak melegítve fejti ki. A bányák bezárása után a karsztvíz újra emelkedni kezdett, a településen pedig több helyen újabb források keletkeztek, ezért fel kellett szedni az agyagpaplant, hogy a régi forrásból újra felszínre törhessen a víz. A szakvélemények szerint ez 1-2 éven belül bekövetkezett volna, ám sajnos a természetes rendszer még nem állt vissza. A tófürdı jelenlegi állapota Forrás: saját fotó A tó jelenleg szinte üres, cm magas víz áll benne és a közvetlen környezete is elhagyatott. Elsıdleges fejlesztési pont tehát ennek a felújítása, rendbetétele: zuhanyzó és öltözı biztosítása, napozótér kialakítása. A tó megtekintésekor láttuk, hogy szabadtéri zuhanyzó volt biztosítva, egyrészt annak az üzembe helyezése is fontos, viszont szükséges lenne egy zárt, lehetıleg a szomszédos épületek egyikében kialakított zuhanyzó és öltözı is. 13

15 A gyermekek részére kiépítettek egy, a medencébe benyúló félszigetet, ennek rendbetétele, valamint egy játszótér megépítése is fontos, tekintve, hogy, mint azt már fentebb említettük, a gyógyturizmus vendégei gyermekes családok. Fontos egy vendéglátóegység, ha nem is étterem, de egy büfé üzemeltetése is. A tófürdı szabad strand rendszerben mőködött, üzemeltetésére az önkormányzat pályázatot írt ki, de helyi költségvetésbıl finanszírozták. Ez éves szinten 5-6 millió forintot jelentett. A polgármesternél érdeklıdtünk, hogy volt-e a tó iránt érdeklıdés vállalkozói oldalról. Nem volt, de meglátása szerint az a vállalkozó, aki rendelkezik a fürdıkkel és gyógyturizmussal kapcsolatos ismeretekkel, tudja, hogy a tó megléte önmagában nem elég. A tófürdı üzemeltetésének körülményeivel kapcsolatban két lehetıség képzelhetı el. Egyik, hogy ismét ingyenes rendszerben mőködik, amihez viszont a jelenlegi gazdasági helyzetben sem az önkormányzatnak, sem a potenciális vállalkozóknak nincs forrása. Megoldás lenne pályázati pénzek bevonása, viszont tudomásaink szerint a következı ciklusra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Tervben nem fog prioritásként szerepelni a gyógyturizmus. Másik lehetıség a díjszedés, ami egyrészrıl jövedelmet generálna a mőködtetéshez, azonban további infrastrukturális feltételeket követel meg, például a strand elkerítését. Ebben a struktúrában megjelenik partnerként a szálloda. Az nem reális, hogy az mőködtesse, de az együttmőködés lehetséges, hiszen a vendégeinek extra szolgáltatásként kínálhatja, tehát vendégkört tud generálni a tófürdınek. Mivel jelentıs mértékben építene a tófürdı a szálló vendégeire, biztosítani kell a kastély és a tó közötti közlekedést. Nincs nagy távolság köztük, de nincs kiépített járda, ami jelentısen megnehezíti a gyalogos közlekedést, tekintve, hogy a két helyszínt a fıút köti össze. Megoldás lehet erre a problémára egyrészt járdák kialakítása ami az önkormányzat jövıbeni fejlesztési tervei között szerepel -, illetve a járásbusz kihasználása (melyrıl egy késıbbi fejezetben lesz bıvebben szó). II.3. Beruházások Az elmúlt pár év legnagyobb (és egyetlen) megvalósult beruházása a városi sportcentrum volt: 3 hektárnyi területen új labdarúgópálya épült öltözıvel, gyakorló pályával és lelátóval. Párhuzamosan a centrum megépülésével folyamatban volt egy közoktatási pályázat, melynek keretében felújításra került volna a helyi óvoda és iskola, utóbbit pedig központi iskolává is bıvítették volna, ami nem csak Bodajk, hanem a környezı települések tanulóinak is helyet 14

16 biztosított volna. A pályázatot megnyerte a település, azonban az akkori polgármester az önrész mértékét sokallta, ezért lemondott a pályázatról; helyette felvett hitelbıl elkészült a fent említett sportcentrum. Sajnos a lemondott pályázatnak érezhetıek a következményei: az épületek fizikai állapota erısen romlott, emellett az osztálytermek száma sem elegendı. Eddig nem volt újabb lehetıség megpályázni ezt a közoktatási pályázatot. Jelenleg azonban folyamatban van egy újabb, KEOP-os pályázat, mely közvetett módon kapcsolódik a közoktatáshoz: ennek keretében energia-hatékonnyá tennék a középületek jelentıs állományát. Ugyan az iskola már nincs önkormányzati tulajdonban, éves szinten mégis jelentıs összeggel járul hozzá az önkormányzat az iskola mőködtetéséhez, ezért fontos, hogy a pályázat az iskolára is kitérjen. A már említett járdaépítésen kívül hasonló vonatkozású fejlesztési terv a városközpont és annak környezetének kialakítása. A térség fı foglalkoztatója a móri ipari park. Ez amellett, hogy a helyi munkaerınek nem kell messzire mennie munkáért, hátrányos, mert az ipari tevékenység pozitív kimenetel ott csapódik le. Ott 1,8 milliárdos, ezzel szemben Bodajkon mindössze 30 millió forintos iparőzési adóbevétel keletkezik. Viszont már Bodajk is rendelkezik ipari parkkal, ahol jelenleg két cég, a Sonima Kft. és a FE-CO Mór Kft. telephelye található. Az önkormányzat az ipari parkkal kapcsolatos információkat tartalmazó bemutató anyagot juttatott el a város testvértelepüléséhez, Rödemarkhoz tekintve, hogy a móri ipari park is hasonló módon jött létre -, bízva abban, hogy fognak a befektetési lehetıségekkel élni. III. Tavak Magyarország természetes és mesterséges vizekben gazdag ország. A vizek pihenésre, sportolásra, üdülésre és horgászásra egyaránt használható. III.1. Csurgói víztározó A Fehérvárcsurgói víztározó Fejér megyében található, két kisebb település Fehérvárcsurgó és Kincsesbánya fogja közre. A víztározó szép változatos környezetben található és bátran mondhatjuk az ország egyik legszebb környezetében lévı tava. Ez egy mesterségesen létrehozott tároló, amelyet legelıször a második században a Gaja-patak gáttal való elzárásával hoztak létre. A felduzzasztott patakot víznyerésre és fürdési célokra is használták, majd a végleges tároló 1971-ben került kialakításra; még a Gaja-patak 15

17 folyásirányát is megváltoztatták a tó létesítésekor, több kilométer hosszan elterelték, az eredeti folyóvölgybe pedig földgátat építettek. A tározó fürdésre is alkalmas volt, sajnos ez napjainkra már megváltozott, az ÁNTSZ betiltotta a területen való fürdızést egészségügyi hiányosságok miatt. A tiltás ellenére a mai napig sokan kedvelik és fürdenek a tóban. Csurgói-víztározó Forrás: saját fotók A tározó kezelıje a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége. Az internetet utána olvasva nagyon sok jó dolgot írnak, egy rendkívüli pihenıhely csodálatos környezetben, hát mi is ellátogattunk a Fehérvárcsurgói víztározóhoz. Meglepı látvány fogadott minket. A tó és környezete is lepusztult, senki nem foglalkozik vele, a tó partján lévı faházak kihasználatlanok és a tó partján lévı csónakok pedig életveszélyesnek tőnnek. Pedig minden lehetıség megvan arra, hogy Fehérvárcsurgón egy jól mőködı, jó infrastruktúrával rendelkezı turisztikai pontot hozzunk létre a tóparton. Ezt szeretnék egy fejlesztési pontnak. Fejlesszük a Fehérvárcsurgói víztározót olyanra, ami mindenki számára megfelelı kikapcsolódási, kirándulási hely lehet. Hogy mit is szeretnénk itt? Mindenképpen szeretnénk, ha a tó fürdésre és horgászásra egyaránt alkalmas lenne, lehetne kirándulni, táborokat és versenyeket szervezni. 16

18 Az elsı fontos feladatunk ezzel kapcsolatban, hogy a tó vizében a fürdés hatóságilag engedélyezett legyen, ehhez ügyelnünk kell a víz minıségére, környezetére és a közvetlen környezetében elérhetı legyen tisztálkodási lehetıség. A fehérvárcsurgói részen szeretnénk kialakítani egy részt, ami fürdızésre alkalmas és azt biztonságosan elkeríteni a tározó többi részétıl úgy, hogy a vízi állatok ne jussanak át. Az engedélyhez szükséges egy olyan épület kialakítása, ahol a strandolók el tudnak menni mosdóba, le tudnak zuhanyozni és át tudnak öltözni, ezeket egy kicsit továbbgondolva, figyelembe véve, hogy napjainkban a tó partján üzemel egy Tópart nevezető helység, többet szeretnénk. Egy kétszintes épületre lesz szükségünk, amelynek az alsó szintjén lennének az öltözık, mosdók és a személyzet részére fenntartott helységek, majd a felsı szinten lenne kialakítva egy étterem. Természetesen a biztonságos pihenés érdekében elengedhetetlen, hogy egy úszómester vagy egy strandfelügyelı állandó jelenlétével is biztosítsuk látogatóinkat, hogy nem kelljen aggódniuk. Az esetlegesen bekövetkezett kisebb balesetek elhárítására a kétszintes épület alsó szintjén még egy orvosi szobát is létrehoznánk, ahol az ellátást steril körülmények között tudnánk biztosítani. Ha a részt kialakítottuk és az engedélyek is rendben vannak, azután kezdhetjük kialakítani a tó környezetét. A homokos part megfelelı lehet sportjátékok lebonyolítására, és hogy az aggódó szülık figyelemmel tudják kísérni vízben lévı gyermekeiket. Az engedélyhez szükséges egy olyan épület kialakítása, ahol a strandolók el tudnak menni mosdóba, le tudnak zuhanyozni és át tudnak öltözni, ezeket egy kicsit továbbgondolva, figyelembe véve, hogy napjainkban a tó partján üzemel egy Tópart nevezető helység, többet szeretnénk. Egy kétszintes épületre lesz szükségünk, amelynek az alsó szintjén lennének az öltözık, mosdók és a személyzet részére fenntartott helységek, majd a felsı szinten lenne kialakítva egy étterem. Ha valaki ki akar kapcsolódni, nem biztos, hogy szeretne azzal foglalkozni, hogy elızı nap fızzön, szendvicseket csomagoljon, ezért az étterem a part közelében egy lehetıség lehet számukra, hogy minden erıfeszítés nélkül jól érezhessék magukat és a meleg étkezésük is meg legyen oldva. A tó környezetében felfedezni véltünk kihasználatlan erdei kis faházakat, amik tökéletesek lennének szállásoknak. A tópart közelsége miatt, úgy hogy a gyermekek étkezése és tisztálkodása is megoldott a szomszédban levı kétszintes épületben, tökéletes helyszínt biztosíthatna erdei iskolák, táborok szervezésére. Mivel a tisztálkodás és a mosdóhasználat megoldott, a kis faházakat csak hálószobákká kellene alakítani. 6-8 személy részére, emeletes ágyakkal tökéletes táborhangulatot nyújtó élményben lesz részük. A faházak kisebb felújítást igényelnek, belsıleg és külsıleg egyaránt, de ha végre kihasznált lesz, nagyon hamar megtérül a ráfordított összeg. 17

19 A tavat tudjuk használni már fürdésre, a környezetét pedig táborok lebonyolítására, most már csak a horgászás kérdését kell megoldanunk. A víztározón kialakítottuk a strandot és a felszín többi részén ajánlott és engedélyezett a horgászás. A tó élıvilága és halállománya kiváló hobbi vagy akár sporthorgászathoz is. A tározóban található harcsa, ponty, amur, sügér és süllı. Napjainkban a felszerelés nem a legjobb erre a célra, de fejlesztésünkkel egy igazán kiváló horgásztavat hozhatunk létre. Ami talán a legnagyobb hiányosság, hogy nincsenek stégek a tavon, így a horgászás csak partról, vagy esetleg csónakból megoldott. Stégek felállítását szeretnénk kezdeményezni körben 20 méterenként, ezen kívül a tó közepére egy nagyobb faszigetet gondoltunk. A faszigeten ugyancsak lehetne horgászni, de napozásra is kiváló helyszín lehetne. A stégek a parttól körülbelül 35 méterre nyúlnának be 3 méter szélesen, amelyen több horgász is kényelmesen elfér, akár több bottal és a felszerelésükkel együtt is. A tavon lehetıség van csónakból való horgászásra, ezért létre hoznánk egy csónakkikötıt, ahol a saját csónakok tárolására és csónakok bérlésére egyaránt lehetıség lenne. A csónakok minıségét és állapotát rendszeresen ellenırizni kell, és rendszeres karbantartást igényel az esetleges balesetek megelızése érdekében. Kincsesbányán, a víztározó másik oldalán található, igaz a tározótól kicsit messzebb, egy horgászbolt. Felszereltségét közel megfelelınek mondhatjuk, de a távolság mindenképpen problémát jelenthet. A tó közvetlen környezetébe szeretnénk ezt a kis horgászboltot áttelepíteni, egy nagyobb helységbe, ahol az üzlet és a választék bıvítésére is lehetıséget adunk. III.2. Bakonycsernye horgász tavak A területen a 90-es évek legelején két víztározót hoztak létre, 1992-ben megalapították a Bakonycsernyei Horgász Egyesületet a két tározó hasznosításának reményében. A tavakat a 90-es évek végére sikerült jól halasított horgásztóvá fejleszteni, melyekben a halak igen jól érzik magukat: erre jó példa a ragadozóhalak folyamatos szaporodása és megújuló képessége. A két tó ugyanazon a vízfolyáson helyezkedik el 800m különbséggel. A tavak minısége kiváló, de a környezete kicsit sem megfelelı a célnak. A megközelítés egy sáros, gödrös földúton lehetséges, melyre megoldást kellene találni. Mivel a terület természetvédelmi területen helyezkedik el, ezért az aszfaltozás lehetetlen, a problémánkra a kavicsos, sóderes lefedés lehetne megoldás. A tó környékére kis bódés pihenıhelyeket jó lenne kialakítani, ahol lehetne tábortüzet gyújtani és sütögetni. Mivel két kisebb tóról beszélünk, ezért a stégek építését elhagyhatjuk, inkább a tó közvetlen környezetét kellene kialakítani biztonságos és célszerő hellyé a horgászni vágyók számára. 18

20 Bakonycsernyei Halastó Forrás: saját fotó IV. Tematikus utak - Borút Magyarország híres borvidékeirıl, borairól és csodaszép környezetben lévı szılıültetvényeirıl. Magyarországnak 22 borvidéke van, melyek közül a móri borvidék méretei alapján kisebb, hírnevét tekintve viszont a jelentısebbek közé tartozik. Eme borvidék hírnevét leginkább a családi pincészetek, magángazdaságok és a színvonalas vendéglátóegységek alapozzák meg. Nem hiába a jó bor, a szép környezet sok turistát vonz a környékre, akik szívesen kóstolják meg a területre jellemzı ízletes borfajtákat. A borutak a falusi turizmus speciális ágaként fejlıdtek ki. Már létezı dolog a móri borvidék pincészeteit közre fogó borút, az Ezerjó Borút, amit egy borútlevéllel bárki körbejárhat, aki azt beszerezte. A borúthoz tartózik Mór, Csókakı, Csákberény és Zámoly pincészetek; mi ezt szeretnénk kicsit fejleszteni, még vonzóbbá tenni az idelátogatók számára. Jelenleg a borúthoz 10 móri, 4 csókakıi, 1 csákberényi és egy zámolyi pincészet tartozik, így egy 16 pincészetbıl álló borutat járhatnak végig az idelátogatók. A pincészetek számát lehetne bıvíteni még csákberényi pincészetekkel: az Orondi szılıhegyen egymást váltják a jobbnál-jobb 19

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Családias légkörre, tiszta levegıre, minıségi szolgáltatásokra, barátságos emberekre vágyik? Ha ilyen elképzelései vannak a nyugodt

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Szállodákról általában

Szállodákról általában Szállodákról általában A szálloda vagy másképpen hotel az otthonuktól átmeneti idıre távol levıknek ellenszolgáltatásért szállást adó intézmény, amely többnyire ellátást, kiszolgálást nyújt. Korábbi akadémiai

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

TOP CSOMÓPONT BT. 2800 Tatabánya, Ságvári Endre út 13./1. lh II/7. telszám: 34/302-010

TOP CSOMÓPONT BT. 2800 Tatabánya, Ságvári Endre út 13./1. lh II/7. telszám: 34/302-010 Tartalomjegyzék UT-001 Mőszaki leírás UT-002 Átnézeti helyszínrajz UT-003 Jelenlegi állapot Kossuth tér-várkanyar és környéke UT-004 Jelenlegi állapot Ady Endre út és környéke UT-005 Jelenlegi állapot

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012.

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. -2012. április - Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTE:... 4 A FELÜLVIZSGÁLAT JOGSZABÁLYI

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 014 2011. július Rev.01 Page 1 of 6 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 3499/2012. Sorszám: 6. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012. szeptember 13.

Részletesebben

a Szentistváni TITÁN Sportegyesület

a Szentistváni TITÁN Sportegyesület A KARCOS MURCI Hagyományırzı Színjátszó Egyesület és a Szentistváni TITÁN Sportegyesület eredményesen pályázott a 102/2012.(X.1.) VM. rendelet alapján falumegújításra és fejlesztésre a LEADER Helyi Akciócsoportok

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés város turisztikai helyzetérıl Elıkészítette: Csomósné Ottlakán Magdolna önkormányzati tanácsadó Véleményezı bizottság: Kulturális és Sport Bizottság Sorszám: III/4. Döntéshozatal

Részletesebben

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet 267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet a Korányi Projekthez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggı közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása A KözépMagyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása Budapest, 2009. december 11. Tartalomjegyzék Az elıadás témakörei Természet és környezetvédelmi kiírások a

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE Európai Gazdasági és Szociális Bizottság TEN/445 Az uniós közlekedéspolitikák szociális szempontjai Brüsszel, 2011. június 15. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE Az uniós politikák hatása

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. november

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év. Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év

Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év. Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év Nagy aktivitású hulladék: 240 m 3 /év Európai Unióban keletkezı radioaktív hulladékok

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2011. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRİL

TÁJÉKOZTATÓ A 2011. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRİL TÁJÉKOZTATÓ A 2011. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRİL Nyugdíjasklubok és Idısek Életet az éveknek Országos Szövetsége (Budapest, 1053 Királyi Pál u. 20. I/3., tel/fax: 06/1/327-0118, email: nyugszov@hu.inter.net)

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd Jó gyakorlatok Arnold Vendégház Mecseknádasd Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület és a Dél- Dunántúli Falusi Turizmus

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról

Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében térségében a fenntarthatóság jegyében Alapadatok TÁMOP 3.2.13/12/1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában című felhívásra beadott pályázat. A pozitív támogatói

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Sorszám:8. Ügyiratszám: 1-3/2012. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012.

Részletesebben

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget 2013 Kunsziget Termálfalu elhelyezkedése Kunsziget Győrtől 15 km-re, Hegyeshalom irányában található. A Budapest felől

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE

SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERV A közoktatási esélyegyenlıségi program az Oktatási

Részletesebben

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja. Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

Beszámoló Annavölgy Község Önkormányzata. 2009. évi költségvetésének teljesítésérıl. 1. Az önkormányzati feladatellátás általános értékelése

Beszámoló Annavölgy Község Önkormányzata. 2009. évi költségvetésének teljesítésérıl. 1. Az önkormányzati feladatellátás általános értékelése Beszámoló Annavölgy Község Önkormányzata 2009. évi költségvetésének teljesítésérıl 1. Az önkormányzati feladatellátás általános értékelése 1.1. Kötelezı feladatok ellátása Az önkormányzat a kötelezıen

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

A Kompetenciafejlesztés helyszíneinek a bemutatása

A Kompetenciafejlesztés helyszíneinek a bemutatása A Kompetenciafejlesztés helyszíneinek a bemutatása Közigazgatási szervek munkatársainak kompetenciafejlesztése Árop 2.2.23 Készítette: Szíjgyártó Beáta,Cserép Zsolt, Navracsics Antal, Lakatos Béla az Erzsébet

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Kérdőív. Adatgyűjtés a táborhely minősítéshez és hazai vízi turizmus fejlesztéséhez

Kérdőív. Adatgyűjtés a táborhely minősítéshez és hazai vízi turizmus fejlesztéséhez Kérdőív Adatgyűjtés a táborhely minősítéshez és hazai vízi turizmus fejlesztéséhez A kérdőív kitöltése maximum 15 percet vesz igénybe, kérem, hogy segítse a munkámat! A VÁLASZOKAT BÁRMILYEN MÓDOD JELÖLHETI,

Részletesebben

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. az önkormányzat 2014. évi költségvetésének tervezési irányelveirıl

ELİTERJESZTÉS. az önkormányzat 2014. évi költségvetésének tervezési irányelveirıl HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 6721-6/2013. Elıkészítık: Szólláth Tibor polgármester, Kiss György Közgazdasági Iroda irodavezetıje Az elıterjesztés törvényességi

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Gázláng utca, 3926 hrsz. 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 012 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl.

JEGYZİKÖNYV. Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl. JEGYZİKÖNYV Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl. Jelen vannak: Bársony János alpolgármester Kránicz József Tibor képviselı

Részletesebben

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 B Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

4/2000. (V.12.) számú rendelete

4/2000. (V.12.) számú rendelete Csévharaszt Község Önkormányzatának az 5/2002. (IV.5.), a 13/2003. (XII.12.), és a 8/2006. (IX.15.) számú rendeletével módosított 4/2000. (V.12.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Csévharaszt

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Tata, Diófa utca 18. szám alatt található. ingatlanáról. Készült: 2006.

TÁJÉKOZTATÓ. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Tata, Diófa utca 18. szám alatt található. ingatlanáról. Készült: 2006. TÁJÉKOZTATÓ a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tata, Diófa utca 18. szám alatt található ingatlanáról Készült: 2006. márciusában A terület elhelyezkedése, határai A jelenleg meglévı kerítések az ingatlan

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM 2015-2019 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

GAZDASÁGI PROGRAM 2015-2019 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 2015-2019 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Nyúl község világörökségi érték közvetlen szomszédságában, nagyon szép természeti környezetben, a Sokoró-dombság lankáin fekszik. Itt található a Sokoró-dombság

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Sárospatak, 2009. június

Sárospatak, 2009. június Javaslatok a turisztikai desztináció menedzsment (TDM) létrehozásához szükséges döntésekre és változásokra, a TDM-szervezet létrehozására kiírt pályázat feltételeinek megfelelıen Javaslattevı: Marcziné

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

SZAKMAI ANYAG. LEADER 2013-ban nyújtandó támogatáshoz. Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület C1 intézkedése

SZAKMAI ANYAG. LEADER 2013-ban nyújtandó támogatáshoz. Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület C1 intézkedése SZAKMAI ANYAG LEADER 2013-ban nyújtandó támogatáshoz Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület C1 intézkedése Támogatási határozat azonosító: 1624604603 Készítette: Nagykarácsony Gyermeksportjáért Alapítvány

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Recsk Nagyközségi Önkormányzat 3245. Recsk, Kossuth L. út 165. Tel.: 36/578-310, Fax: 478-022 Email: polghiv.recsk@axelero.hu SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2004. Készült: 2004. december Jóváhagyta:

Részletesebben

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. február 24. ülésére Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése

Részletesebben

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése A hatékonyabb

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség...

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV a bizottság 2007. november 12-én megtartott rendkívüli ülésérıl

JEGYZİKÖNYV a bizottság 2007. november 12-én megtartott rendkívüli ülésérıl SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGA 14/1/2007. JEGYZİKÖNYV a bizottság 2007. november 12-én megtartott rendkívüli ülésérıl Határozatok száma: 46-51. TARTALOMJEGYZÉK 46/2007.(XI.12.)

Részletesebben