VÁRAK, VÁRKASTÉLYOK, KÚRIÁK SZATMÁR MEGYÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁRAK, VÁRKASTÉLYOK, KÚRIÁK SZATMÁR MEGYÉBEN"

Átírás

1 TAKÁCS PÉTER: VÁRAK, VÁRKASTÉLYOK, KÚRIÁK SZATMÁR MEGYÉBEN Ha a szigetvári hõst ébresztgetõ Mikszáth megfordult volna Aranyosmeggyesen, minden bizonnyal regényre fakad Lónyay Annáról. Azzal indítja a mesét, hogy a fiúörökös nélkül 1626-ban elhunyt Báthory András meggyesi várát Lónyay Zsigmond örökölte, aki 1630-ban hozzákezdett a vár felújításához. Árkot ásatott, sáncot magasított, palánkot állított, bástyát rakott kõbõl, felvonóhidat készített, ágyúkat öntetett, ólmot vásárolt, s az élelmiszer raktárakat és a pincéket megtöltötte élelemmel és borral. A bástya alatti kamrákat telehordatta kénnel, szénnel és salétrommal. Amikor pedig az Úr megelégelte, hogy rettegjenek tõle a törökök, magához szólította. A megerõsített vár Lónyay Annára, Wesselényi István feleségére maradt. Miután július 7-én a közép-szolnoki fõispán is meghalt, Anna asszony elszerelmesedett az ugyancsak megözvegyült Kemény Jánossal ben jegyezték el egymást. De mert ebben az idõben az Úr is, a magyar arisztokraták és nemesek is lépten-nyomon törökökbe-tatárokba botlottak, azok II. Rákóczi György hadával Kemény Jánost is megfogták, és elhurcolták a Krímbe. Lónyay Anna sírás és sopánkodás helyett minden ékszerét, selymét, finom szövetét, ingó-bingó értékeit elzálogosította, hogy 116 ezer ezüstért kiváltsa a rabságból võlegényét. Élhettek volna Meggyesen, Pusztakamaráson vagy Gyerõmonostoron, másutt is Erdélyben, Szatmárban vagy Beregben, de az Úrnak úgy tetszett, hogy Anna második férje fejedelemként vezesse hadait a szultán által jobban kedvelt Apafi Mihály ellen. 1 Anna a nagyszõlõsi csata után újra megözvegyült. Mikszáth pedig átadta a pennáját, kalamárisát Móricz Zsigmondnak, hogy folytassa a mesét Nagybánya várának történetével, és írja meg Lónyay Anna Gombás erdõbeli kalandját. Anna asszony ugyanis a legenda szerint 1669-ben az említett erdõben a szatmári nemesekkel és az összesereglett bujdosókkal cselt vetett a nagybányai pénzverde és az aranybányászok kirablása után a kincsekkel Szatmár várába visszatérõ német zsoldosoknak. 2 Legenda-e vagy valóság Lónyay Anna Gombás erdei kalandja, az máig tisztázatlan. Összefüggésben van azonban Nagybánya és Szatmár várával, ahol Balassa Menyhért forgatta köpönyegét az erdélyi és a magyarországi királyok hatalma és jutalma szerint. A Kárpát-medencének ez az egyik 1 SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. Bp., Arcanum, Lónyay Anna.; Töténelmi Tár, és Lónyay Anna 12 levele Kemény Jánoshoz és Kemény János 51 levele Lónyay Annához. Közlik: KONCZ József és TÓTH Ernõ. 2 Szirmai SZIRMAY Antal: Szatmár vérmegye fekvése, történetei, és polgári esmérete. Budán, (a továbbiakban SZIRMAY, 1810.); Szatmár vármegye. Szerk. BOROVSZKY Samu. Bp., é. n. (a továbbiakban BOROV- SZKY)

2 Takács Péter leggátlástalanabb kalandora Ecseden kívül talán minden szatmári várat, várkastélyt, mezõvárost, falut megrabolt, feldúlt. Hangos volt gonosztetteitõl a Kárpát-medence és a magyar irodalom. 3 Szatmár vármegyében talán nem is volt olyan vár, amelyiket Ferdinánd vagy János Zsigmond számára el ne foglalt, s ki ne fosztott volna. 4 Az ecsedi várhoz kevés köze volt. Talán azért is szõtt az irodalmi képzelet annyi mesét a Báthoriak sasfészkéhez. Móricz a Tündérkert részévé, Makkai Sándor pedig a bujálkodó testvérszerelem vérfertõzõ mocsarává álmodta. 5 Az arisztokratáknak lakhelyet, a föld népének védelmet és a hadaktól való sanyargatást jelentõ váraknak az irodalomtörténeti szerepük olykor túlnõ valamikori hadászati jelentõségükön. Erdõd várkastélyának a kápolnája is jobban ismerszik Petõfi és Szendrey Júlia házassága okán, mint bástyáinak erõsségérõl. Több mint másfél évszázada a koltói kastély is híresebb Petõfi nászától, semmint az elárvult föld népének hadakkal és rablókkal szemben nyújtott segítségérõl. 6 A Tisza, Szamos, Kraszna és a Túr mosta szatmári tájakon, mint a kuriális falvak [Nemes]Borzova, Mánd, Sonkád, Tyukod, Uszka s mind a többiek oly mértékben szaporodtak el a várak, a kastélyok és a kúriák, nemesi udvarházak is. A földesurak kúriái, úri lakai mellett az egytelkes, többnyire közbirtokos nemesek éppúgy az utókorra testálták házaikat, mint a szerelem vagy a számítás folytán a falusi közösségük peremére kapaszkodó agilisek, félnemesek. 7 A lakóházak a kamrával, itt-ott az istállóval egybeépítve házvégi két szemükkel, az utcára nézõ két ablakkal, az épület elején a faoszlopos tornácra szolgáló ablakaikkal és ajtóikkal. A kuriális nemes portájának némelyikén ott romladozik még a régi csûr, a hátsó kert csendesebb zugában, a nagylombú fák alatt ma is ott a méhesnek a nyoma, ha csak egy kivénhedt, elnéptelenedett kaptár, vagy tapaszait hullató kas formájában is. Itt-ott a kút is árválkodik még az udvaron, ágassal vagy anélkül; vagy zöldre mázolt, zsindelytetejû, lécrácsos kalickából kinyúló szecskavágó kerékkel. Ez jelzi a rég elhunyt gazda hajdan megújult ízlését, s a vas árának tetemes csökkenését. Ha nem töpörödött és köszvényesedett mozdulatlanságba a ház mostani gazdája, a kettõs ablak és az utcai kerítés közti virágos kert ma is dicsekszik minden tavasszal a természet csodáival. A hátsó kertben szilva- és almafák váltják egymást, mint hajdanán, csak 3 Lásd: Commedia Balassa Menyhárt árultatásáról. Abrudbánya, Régi Magyar Költõk Tára, VII. k. Bp., BOROVSZKY, ; PÁLFFY Géza: Kerületi és vidéki fõkapitányok és fõkapitány helyettesek Magyarországon a században. Történelmi Szemle, 39. évf sz MÓRICZ Zsigmond: Tündérkert. Bp., (a továbbiakban MÓRICZ, 1922.); MAKKAI Sándor: Ördögszekér. Kolozsvár, (a továbbiakban MAKKAI, 1926.) 6 SZIRMAY, ; BOROVSZKY, , , Olyan jobbágyférfit és leszármazottait neveztek agilisnek, aki nemes nõtt vett feleségül, s ezáltal a társadalmi mobilitás egy lépcsõfokával eltávolodott a jog nélküli, ország, megye, község és földesúr szolgálatára kötelezett jobbágyságtól. 180

3 Várak, várkastélyok, kúriák Szatmár megyében a pálinka- és lekvárfõzõ üstöt kommunizálták el lassan fél százada Rákosi vasgyûjtõi. Ezeket a tornácos, oszlopos, véggel utcára rugó házakat csak az árvíz járta lapos teknõkben cserélték a kommunizmus eljövetelét ígérõ jellegtelen sátor-, vagy lapos tetejû kockaházakra az 1970-es árvíz után. A beregiek szerencsésebbek voltak. Nekik kétezer táján Makovecz Imre álmodta vissza korszerû és a beregi tájba illeszkedõ kúriáikat. Õk úgy vélték, a kockaházakhoz nem illenek Isten kazettás mennyezetû hajlékai, a paticsfalú katedrálisok. A szatmári kockaházakhoz a lerombolt várak, a szakadozott tetejû kúriák, a düledezõ udvarházak, az elgazosodott parkú nemesi lakok és a funkció nélkül árválkodó, ablakaikat, ajtaikat vesztett kastélyok illenek. Amilyenek fölött Gyulai Pál szomorkodott, mikor temette a régi udvarház utolsó gazdáját. Ha Dodonába álmodjuk magunkat, magunk is látjuk, miként alkuszik a pesti miniszter a bukarestivel a még megmaradt szatmári táj Romániához privatizálásáról. Felelõsségtõl és rokonszenvtõl áthatva utoljára Gyulai Pált foglalkoztatta az ódon Magyarország történelmi funkcióval terhelt lakhelyeinek haldoklása. 8 Utána már csak Ady, Móricz és az e tájon is birtokos két Tisza: Kálmán és István tudta, hogy Nagygéc és Csengersima is Magyarországhoz tartozik. Õk még sejtették, hogy ezer év történelme szunnyadozik a várak, várkastélyok, kastélyok, udvarházak, kúriák, úrilakok, villák szétszóródott, romladozó falai között. Mai köz- és reklámszakember azonban képtelen már egymástól megkülönböztetni a várat, várkastélyt, kúriát, udvarházat, kisnemesi lakot, jobbágyviskót és zsellérházat. Fogalmi és helyzet-tisztázás: várak, kastélyok, udvarházak, kúriák és lakóik Talán a vár kivételével bár némileg az is a forrásokból elõhívott terminológiák régi korok emberének családi és magánéleti kereteit jelölték. A mai közbeszéd azonban a reklámokban, ismeretterjesztõ írásokban, gyakorta mûemlékvédõ tanulmányokban is a vár és várkastély kivételével a nemesi kúria elnevezéssel illetik õket, így különböztetve meg ezeket a köznép lakóházaitól, a jobbágyok viskóitól és a zsellérek kunyhóitól. A tartalom- és értelemvesztésben sorvadó kúria ~ curia szó azonban feltûnõen gazdag jelentéstartalom hordozója volt. Az ókori Róma katonai, tanácskozási, város-, illetve társadalomszervezõdési szakkifejezései között éppúgy megtaláljuk, 9 mint a katolikus 8 GYULAI Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája. Pest, (a továbbiakban GYULAI, 1857.) 9 FINÁLY Henrik: A latin nyelv szótára. Bp.,

4 Takács Péter egyházszervezet legfelsõbb tanácskozó testületének elnevezésében. 10 A királyi udvartartástól sem volt idegen a fogalom, s hazai bíráskodó testületek is ismerték. Nemcsak a nagybírák (nádor, országbíró) törvényszékeit, 1867 és 1945 között a legfelsõbb bírósági szervezetet is így hívták. A történelmi idõ méhében megszületett curia ~ kúria elnevezést a magánélet territóriumát alkotó nemesi lakhelyre is alkalmazták. Ezeket a nemesi összeírásokban, végrendeletekben, memoárokban, vármegyei statútumokban, inventáriumokban, szépirodalmi munkákban curia nobilitaris-ként, curia-ként emlegetik. Gyulai Pál az irodalomba udvarház elnevezéssel emelte be. 11 (Erdélyben a szolgálónépek többnyire udvarnak 12 nevezték.) A fogalom tartalmi változatait korábban a latin szótárak, a Pallas Lexikon, és ez utóbbinak a szövegét popularizáló Révai Nagylexikon kísérelte meg értelmezni. Ezek nyomdokain haladva a szó mögöttes tartalmának módosulásait Bán Péter villantotta fel: kúr i a a középkori lat[in] curia (tanácskozó ház, udvar) jelentéseibõl több irányba fejlõdõ fogalom. 1. A rendenként ülésezõ országgyûlés tanácskozó helységei, ill[etve] maguk a rendenkénti ülések, p[é]l[dául] Franciaor[szág]ban. 2. Római ~ [kúria]: a pápai hivatalok együttese. 3. M[agyar]o[szág]on az államalapítás korától elsõsorban királyi udvar (curia regis). 4. Ahogy a sz[ázad] folyamán az eredetileg a Király helyett ítélkezõ nagybírák ( nádor, országbíró stb.) törvényszékei önállósultak, úgy terjedt el a ~ [kúria] név az õ bíróságaikra, utóbb a Hétszemélyes Tábla, a Királyi Tábla és a Váltótörvényszék együttesére ( királyi bíráskodás). Királyi Kúriá-nak, Kúriá-nak nevezték a legfelsõbb törvényszéket a dualizmus idején és a két v[ilág]h[áború] között is ( polgári kori bíráskodás) 5. Nemesi udvar, udvarház, majd innen kiterjedt a nemesi földekre is. Vesd össze: kuriális falu, kuriális nemesek. 13 A lexikonszerû tömörség mögül is felszínre tolakszik a tartalom szerteágazó gazdagsága. Benne bujkál a jelentéstani módosulások történetisége is. Napjaink közemberei, gyakran a néprajz mûvelõi is csak a gazdag középnemesi és arisztokrata kastélyokat, pompásabb úrilakokat, a napóleoni háborús konjunktúra idején megszaporodott 10 Újabban az Interneten is hozzáférhetõ Magyar Katolikus Lexikon elnagyolt szócikke nem szól a fogalom valós hátterérõl. Elmulasztja a fogalom és a szóalak által felidézett tartalom történelmileg is nyomon követhetõ változatainak és vetületeinek a jelentését felvázolni. Igazán a római katolikus egyházszervezetben immár másfélezer esztendõnél hosszabb ideje funkcionáló curialis intézményeket sem ismerteti. Nem tér ki a koronkénti jelentésváltozások magyarázatára sem. A fogalom profán jelentésére, s azok mögöttes tartalmára pedig alig-alig vet pillantást. Megelégszik a Bán Péter által szerkesztett fogalomtárra való utalással. A fogalom tartalma iránt érdeklõdõk máig a Pallas Lexikont forgathatják a legnagyobb szellemi haszon reményében. Az igényesebb érdeklõdõk az itt szerzett ismereteiket finomíthatják Bartal Antalnak a magyarok középkori latinságában eligazító glosszáriumából: Glossarium madiae et infimae latinitatis Regni Hungariae jussu et auxiliis Academiae Litterarum Hungaricae condicit Antonius BARTAL, Bp., GYULAI, Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL), Conscriptio Czirakyana, Az 1820-as úrbérrendezési kísérlet során kivett paraszti vallomások. 13 Bán Péter fogalom-meghatározása. In: Magyar történelmi fogalomtár I II. k. Szerk. BÁN Péter. Bp., I

5 Várak, várkastélyok, kúriák Szatmár megyében bevételekbõl, vagy a 19. század második felében kibontakozó haszonelvû árutermelés hozadékaiból épített pompázatos lakokat nevezi kúriának, megtoldva a nemesi jelzõvel. Az építõmérnökök, restaurátorok, történészek és mûemlékvédõk körében pedig mint annyi más tudományban a restaurált épületek hajdani lakóinak az életét bemutató elemzéskor szokássá vált a forrásokból kibomló valóság helyett az angol, francia vagy német területek hajdani társadalmi elitjét beköltöztetni a magyar kúriákba, udvarházakba. 14 A hajdani épület terveit, stílusát vizsgáló mérnöknek, építésznek a többnyire angol nyelvû szakirodalomból kölcsönzött tévedéseit utánuk mondják a históriában tájékozatlan etnográfusok, és a balgább történészek, az angol, német és francia elitnek a köznéptõl való elzárkózását vetítve rá a magyarországi kúriákra, udvarházakra. 15 Igaz, hogy a vándorlók kóborlásait és a jószágok lezser kószálásait akadályozó, darabontként õrtálló kõ- és vaskerítések, s a kerítésen belüli területen erdõszerûen terpeszkedõ parkok, az angolosan szétszórt platán-, tölgy-, hárs- és fenyõfák; ezüstösen vagy zölden csillogó hajtásaikat a díszhalakban gazdag tavacskák partjain a föld felé lengetõ szomorúfûzek, az ódonságból kikérezkedõ nyír-, szil- és tiszafák, az évszázados vadonokat idézõ bokor-szórványok, orgona-ösvények, vagy a franciásan geometrizált, szorgalmasan nyírt sövények, a holland kertészeti csodákkal betelepített virágágyások nemcsak a mai történészeknek, a korabeli halandóknak is meglendítették a fantáziáját. A szemlélõdõk és a falut messze kerülõ történészek mesés világot, talán paradicsomi édent is álmodtak a kerítéseken belülre mindaddig, amíg szóba nem elegyedtek a kertésszel, a kocsissal, a favágó legénnyel, a mosónõvel, a szobalánnyal, az inassal, egyéb rendû és rangú szolganéppel, a kastély, a kúria, az úrilak vagy udvarház megrendelésére dolgozó kézmûvesekkel, akik pletykáikkal rendre földre rántották ezt a paradicsomot. Arról már fölösleges szólni, hogy a koraújkori Magyarországon a permanens hadviselés miatt 1526-tól az 1717-ig Erdélyben és a Felsõ-Tiszavidéken, Szatmár vármegyében is száguldozó tatárok kiveréséig az arisztokraták is, köznemesek is a föld népe is a várakban találták meg önmaguknak és a családjuknak az ilyen-olyan közbiztonságát, ahova veszély esetén beözönlöttek a vár körüli falvak lakói pereputtyostól, csecsemõstõl, hajtván magukkal az állataikat is. A fõúri várkapitány, akárha nádor is, ilyenkor együtt vont kardot a pár napja még kóborló, rabló, útonálló, urat és jobbágyot, zsellért válogatás nélkül zaklató, de 14 Dr. KALMÁR Miklós: Legújabbkori magyar építészettörténet elõadássorozat.; KOPPÁNY Tibor: Kastély szavunk eredete elõadássorozat. 15 Az angol, francia és német szakirodalom a koraújkori arisztokrata elit elidegenedését és elszigetelõdését a plebsztõl korrekt tanulmányokban ismertetik. A téma magyarországi tanulmányozói az ottani kis számú arisztokrata csoport szokásait, hatalmas parkok közepére épített grandiózus kastélyokba zárkózását nemcsak a magyar birodalmi arisztokratákra hercegek, grófok, liber bárók vetítették rá, hanem a megyei életben sürgölõdõ birtokos, olykor közbirtokos vagy éppen birtoktalan nemességre is. Legjellemzõbb példája ennek a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ által az Interneten is publikussá tett A vidéki udvarház címû tanulmány 183

6 Takács Péter a túlerõvel özönlõ ellenség elõl a vár szolgálatába szegõdött hajdúkkal, félszabad és szabad földlakókkal. Hamis hát az elzárkózásról zengett ének. Azért, mert a bokor, a nagylombú platán, az ágait a földig nyújtó dúsvesszejû fûz eltakarja a kocsist, a favágót, a kertészt, a mosónõt, azok még végzik dolgukat. Mint a magyar jobbágyok is, amikor a véletlenül Magyarországra tévedõ angol, francia, olasz vagy német utazó szekerezve az országúton csak szlovák fakanál-, teknõ-, véka-, dézsa-, mész- és faszén árussal találkozik, s megírja útleírásában, hogy milyen lusták a magyar parasztok. Egyet sem látott útja során az országúton szekerezni És ezer oldalas monográfiát ír az etnográfus a magyar jobbágy lustaságáról, mert õ sem néz a bokrokon túlra, ahol aratnak a dombhajlatig, ahol dohányt palántálnak, s a páskumig, ahol éppen az ökröt törik igába, a szomszéd dûlõig, ahol tavaszi vagy õszi mag alá szántanak. Igaz, a magyar jobbágy mindezt nem az országúton cselekedte. A mesét kedvelõ etnográfus, a tapasztalatlan historikus pedig elfelejtette monográfia írás közben kinyitni a szemét. S ha helyt adunk is némi hasonlóságnak az európai arisztokrácia és nemesség mentalitásában, értékrendjében, szükséges lenne a jelenségeket kronológiailag behatárolni. Hol, mikor, meddig észlelhetõk hasonló társadalmi viselkedési formák, értékrendek. A parkok, kertek néhány ritka kivételtõl eltekintve nálunk (a középkort és a Mátyás-kori reneszánsz félszázadnyi idõt ölelõ korszakát most nem vallatva) többnyire csak a II. Lajos halálát követõ két és fél századnyi idõ elteltével, leginkább a Mária Terézia koronázását követõen jöttek divatba. Hosszú ideig akkor is csak azon famíliák, nemzetségek építkezései során, akik uradalmakkal, tucatnyi vagy több falu szolgálónépével rendelkeztek. Késõbb a haszonelvû gazdálkodás térhódítását követõen, az es évektõl az ezernyi holddal rendelkezõk is megengedhették maguknak. A parkok 1944 õszéig, 1945 tavaszáig természet-közelben tartották az úri népnek titulált várkastély-, kastély- és kúria-lakókat. A nemesi vagy úri háznép körül sürgölõdõ szolgahad pedig sokkal nyitottabbá, ember- és társadalom-közelibbé pletykálta ezeket az embereket és zártnak vélelmezett világukat, mint a nálunk késõi megjelenésû gyártulajdonosokat, bankárokat, akik párnázott ajtókkal a külvilág zajától elzárt dolgozószobákban, festmények mögé rejtett, kincseket õrzõ trezorjaik elõtt üldögéltek. Az elõszobában sápadozó arcú, savanyodó lelkû titkárnõt is inkább csak azért tartották, hogy a tolakodót, az elõzetes egyeztetés nélkül érkezõ vendéget, vállalkozó társat, a pénzüket számlálgató, az uzsorakamat nagyságát kalkuláló tõkéstõl távol tartsa. De mert a költõket is, a történészeket is, a negyedik rend bértollnokká silányult sajtórabszolgáit is a bankárok honorálták, ezért Ady is, Móricz is, Marczali Henrik is, a Budapesti Napló és a Nyugat munkatársai is elmulasztották megírni, hogy a banktrezorokhoz sem építettek promenádot. Azt is, hogy a cselédek pletykáitól magukat óvó bankárok, gyárosok önteltebbek, gõgösebbek, elutasítóbbak, társadalom- és természetidegenebbek voltak mindenkor a történelmi arisztokratáknál. 184

7 Várak, várkastélyok, kúriák Szatmár megyében A birtokaik gazdálkodását maguk irányító középnemesekrõl, a néhány száz holdat birtokló dualizmus kori földesurakról nem is szólva. Az elmondottak összefüggnek azzal, hogy az épületek csak lakóikkal, funkcióikkal, szerepkörükkel, s a bennük lakók társadalmi értékrendjével együtt alkotnak tanulmányozni érdemes történelmi képzõdményt. Ezért érdemes odafigyelni, hogy amikor Angliában, Franciaországban a termeléstõl és a természeti javak begyûjtésétõl magukat távol tartó, az alattvalóiktól, a tulajdonaikat usuálóktól az ellenszolgáltatást bérleti díjként pénzben beszedõ arisztokraták kastélyokat építtettek, parkokat fundáltattak, s a falu szagától távol, a parasztoktól és a külvárosi szedett-vedett népességtõl elzárt kéjlakokba vonultak pihenni, szórakozni, a magyar nádor, az erdélyi fejedelem és a magára, nemzetsége hírére valamit adó arisztokrata, a húsz-harminc jobbággyal, zsellérrel rendelkezõ köznemes, a társadalmi emelkedés vágyától hajtott címerleveles ha bírta a karja, a dereka és megengedte a köszvénye kardot vont, törököt ûzött, várat õrzött, s a hódoltság területén zsákmány után kószált. Ha a csatában, az üldözés, a les-vetés közben rabul ejtett török elõkelõ váltságdíjából nem egy végvári harcost kellett kiváltania a Héttoronyból vagy a krími tatárok fogságából, akkor kardot, harci paripát, nyerget és kengyelt vásárolt magának, fiának, vagyonától elárvult rokonának, hogy többen mehessenek a pogányra. A törököktõl és a hajdúktól is gyakran megrabolt jobbágyainak kilenced- és tizedbeli szolgáltatásaiból a királytól zsold nélkül hagyott katonáit táplálta. A robotjukból pedig saját kastélyának a parkja helyett a végvárak falait, vizes árkait, kapuit, palánkjait reparáltatta. Tette ezt másfél-két évszázadon keresztül, amikor szerencsésebb francia és angol társa felhalmozott, tõkésített, a haszonelvûség tanaival és gyakorlásával foglalkozott. Amikor az angol és francia arisztokrata Afrikába, Ausztráliába, Óceániába, Dél-, Közép- és Észak-Amerikába hajózott a növény- és állatvilág kuriozitásait csodálni, ismeretlen szigeteket felfedezni, õserdei törzsek szokásait és életét tanulmányozni, magyar és erdélyi társuk a török szultánnak hordta Isztambulba az adót és az ajándékokat. Afrika és Óceánia helyett a hódoltság területére lovagolt, hogy a törökök uralta falvakból elhajtott állatok árverezésébõl tegyen szert jövedelemre, amin ágyút öntetett, ólmot szerzett a puskájába, s a lõporgyártáshoz vásárolt salétromot, ként és faszenet. Ezzel a különbségtevéssel meg is érkeztünk a szatmári földesúri magánvárakba, várkastélyokba, kastélyokba, nemesi kúriába, udvarházba. Várak, várkastélyok A honfoglalás kori földváraktól, az Árpád-kori királyi, az Anjou-kori lovagvárakon át, a Kárpát-medence történetében évszázadokig meghatározó szerepet játszó végvárakig, mindegyiknek megvolt a maga militáris szerepköre. Szatmár vármegyében feltûnõen sok 185

8 Takács Péter ilyen létesítmény emlékét õrzik a történelmi források. Csánki Dezsõ 16 a Hunyadiak korában Szatmárban Asszonypatakát [koraújkori nevén: Nagybánya], 17 [Nagy]Ecsedet 18, Erdõdöt, [Nagy]Károlyt, 19 Matucsina vagy [Tunyog]Matolcsot, [Aranyos]Meggyest, 20 Rozsályt, 21 Szatmárt és Szinyért, összesen kilenc települést emleget a vártartó helységek között. 22 Az említett castellumokat, castrumokat, várakat, várkastélyokat falvak tucatjai szolgálták. Többségük jelentõs uradalom központja volt. Hadászati szerepkört 1526-ig inkább a feudális anarchia idõrõl idõre fellángoló korszakaiban töltöttek be. Békésebb periódusokban uradalmi központ jellegük, gazdasági, vásározási és kézmûipari, gazdaságszervezési, igazgatási és igazságszolgáltatási, vásározási, egyházi és kulturális szerepkörük a domináns. 23 Egyben lakóhely is volt természetesen minden vár. A kapitánynak és családjának, vagy a vár tulajdonosának a lakóhelye. Jelentõségük azonban idõrõl idõre átrendezõdött. Szatmár vármegyében a hadászati szerepük 1526 után növekedett meg, amikor I. és II. János királyok 24 a magyar királyi korona birtoklása okán háborúba keveredtek a Habsburg-dinasztia tagjaival. Ekkorra viszont a várak sorsát jószerével eldöntõ tüzérség miatt, Szatmár megyében három vár állhatott ellent rövidebb-hosszabb ideig egy várostromra is felkészült nagyobb seregnek: Asszonypataka vagy Nagybánya, Szatmár és Ecsed vára. A középkorban Asszonypatakának emlegetett, a koraújkortól Nagybányának nevezett várban volt a pénzverde. A környék nem a váráról, arany-, ezüst bányáiról és a környéken 16 CSÁNKI Dezsõ: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. I. k. Bp., (a továbbiakban: CSÁNKI, I.) Másként Nagybánya, CSÁNKI, I ; SZIRMAY, I BOROVSZKY, 122., 463.; SZIRMAY, II A nagykárolyi vár legfeljebb ha várkastély lehetett. Amikor a Báthoriak 1473-ban bepanaszolták Mátyás királynál a Károlyi famíliát, hogy királyi engedély nélkül kõvárat építettek, abban cseh és más etnikumú, idegen katonákat tartanak, Mátyás király adminisztrációja kivizsgálván a panaszt, megnyugtatta a Báthori családot és a Szatmár megyei nemességet, hogy nem várat, csak kõházat építettek a Károlyiak a saját mezõvárosukban [ nec castrum neque fortalicium sed domum (lapideam) pro habitacione sua in oppido suo ]. A Károlyi család oklevéltára, II. k. 503.; BOROVSZKY, Korábban, Szirmay állítása szerint 1278-ban Jákóvárnak nevezték. SZIRMAY, II. 311.; CSÁNKI, I. 466.; BOROVSZKY, A rozsályi várkastély a törökök ellen vívott várharcok során híresedett el, amikor 1562-ben a Szatmárt ostromló törökök arra a hírre, hogy a Szatmár vármegyei nemesek javaikkal, arany és ezüst marháikkal a rozsályi várba vonták magukat a budai pasa akaratából megrohamozták a várat, nem sejtvén, hogy Egerbõl Rozsályba érkezett Kátay Ferenc és Gémessy Ferenc mintegy 160 lovas vitézzel. Kátay és Gémessy a vár egyik titkos kapuján Baksay Tamás vezetésével kiküldtek egy csoport gyalogságot, akik a sáncokat bontogató törököket hátba támadták. A meglepetéstõl a mintegy kétezernyi török várostromló összezavarodott, s közülük mintegy kétszáznyit levágtak, lepuskáztak a rozsályiak, a többiek pedig visszahúzódtak Szatmár alá, ahonnan a tél beálltával visszamentek váraikba. 22 A késõbb szervezõdõ Szatmár vármegye térségében egyébként már Anonymus is emlegetett két várat. Az egyik Sárvár, a másik Szatmár vára. MAKSAI Ferenc: A középkori Szatmár megye. Bp., , ; MA- GYAR Kálmán: Sárvár története és régészeti kutatása. Szabolcs-szatmári Szemle, XII. (1977) 1. sz SZIRMAY, I. k ; ; II , , , , , ; BOROVSZKY, Szapolyai János és János Zsigmond 186

9 Várak, várkastélyok, kúriák Szatmár megyében tanyázó rablóktól híresedett el. A mindig pénzszûkével kínlódó I. Ferdinánd katonáival elfoglalta, és a hûségére gyakran felesküdött Balassa Menyhértre bízta. 25 Valamit elárul Nagybánya szerepkörérõl, a bányák és pénzverde körüli életrõl az a leltár (inventárium), amelyikben a vár ingóságait írták össze 1566-ban. A vár bástyájában pénzt, pénzverõ eszközöket, üstöket, formákat, vasakat, hordókat, fújtatókat tároltak. Az asztalok, székek mellett rozsdás tõrök, pénzszaggató vasak hevertek. Távolabb kénsav, üstök, edények, só és kén volt található. Aztán szerszámok, fogatoláshoz szükséges kellékek: kapák, rudak, kalapácsok, kötelek, istrángok, rosták, zablák, nyíró ollók, mérlegek, csöbrök, edények, szegek nagy összevisszaságban. A kémlelõ nyílások körül ágyúgolyók, bárdok. A bástya melletti szobában ágyúgolyók, kõsó, rosták, szalonna, disznócsülök. A belsõ kapunál szakállas ágyúk, kõsó, vassúlyok, lakat és egy hitvány faíj. A vár egyik tornyában szakállas ágyúk, íjak, nyilak, lámpa, üvegkarikák. A konyha feletti helyiségben szalonna, sódar, karaj, disznófej, ökörbõrök, nyársak, rostélyok, csöbrök. Az aranyöntõ házban mérleg, ollók, kalapácsok, gyertyatartók, szerszámok. Külön helyiségben verték a pénzt. Itt tõkék, formák, kalapácsok, fémolvasztók, prések, hengerlõk hevertek. De voltak itt kapák, ollók, kések, üstök, az érmék tárolásához, szállításához hordócskák. Vas cséplõk, lakatok, ércmozsár, törõ és egy dob zilálták káoszosabbá a rend és célszerûség hiányát. A vár mellett külsõ kúria volt. Udvarán pávák, ludak, kocsik, igáslovak és szekerek unatkoztak. A kúria pincéjében hordók borral teli, vagy harmadig, félig ürítve. Kapák, csákányok, üres hordók, csapok, fogók, vékák és tehénbõrök. A kincstár egyik alkalmazottjának kettõ, a másiknak fél hordó bora. Az ebédlõben asztal, körötte székek, a falnál lóca, cserépedények, tálak, evõeszközök. Három szoba tartózkodásra és alvásra berendezve. A konyhában ólomtányérok, csészék, ércmozsár, vaskölyû, rézüst, hitvány asztalka, kések, vasnyárs, rostély, tûzszerszám, egy hordóban víz a fõzéshez. A kapun kívül kovácsmûhely: üllõ, kalapácsok, fújtató tûztérrel. A kúriához írtak össze két bányát, azokban sáros rosták, régi és új gépek, mozsarak, az egyikben aranypor. Vásznak, ivóvizes edények. A bánya és a kúria között két rét, boglyákban széna. Az egyik réten kecskék, bárányok legeltek. Mellette erdõ, benne bányafák ölekben. 26 A szerszámok, fegyverek, konyhai eszközök, tartósított ételek, bányászkellékek, a pénzverõ szoba berendezése, a hordókból fogyó bor, a kapu elõtt ácsorgó ágyú, a réten legelõ bárányok, kecskék, az udvaron tollukat illegetõ pávák, tûnõdve lépegetõ lovak, fogatolásra kész kocsik, szekerek, a konyhában forrásra váró víz, s a szikrát adni kész tûzszerszám, az erdõben ölbe rakott bányafák nem a vár és a kúria zártságáról árulkodnak. 25 BOROVSZKY, MOL, Urbaria et conscriptiones (a továbbiakban UC) 99: január

10 Takács Péter Igaz, nem is két ember számára épített pihenõ házacskák 27 tarkítják a kúria udvarát, az erdõt s a rétet. Nyüzsgés, mozgás, õrködés, a támadás elhárítását szolgáló készültség jellemzi Nagybánya várát, a váron kívül megépített kúriát. S az erdõk mögött haramiák lappangtak, rablásra, jó alkalomra várva. 28 Több mint száz év múlva, 1669-ben pedig a szatmári német õrség vonult lopva, lappangva Szinérváralján keresztül Nagybányára, s onnan a bányászoktól és a pénzverdébõl rabolt kincsekkel terhelten vissza Szatmár várába. Aranyosmeggyes úrnõje, Lónyay Anna, Kemény János özvegye gyûjtött ellenük hadat. Habsburg I. Lipót király és császár meg is jutalmazta érte. Felségárulási perbe fogta, s elkobzott birtokait a szatmári várhoz csatolta. 29 Mintha mégsem zárkóztak volna csendõrzõ magányukba és kastélyaikba, kúriáikba a magyar elõkelõk. Igaz, 1849-ben a szabadságharc bukása után Nagybánya ismeretlenségébe és csendjébe rejtezkedett egy idõre Kemény Zsigmond. Itt írta a Zord idõ-t. Kemény Zsigmond lappangását megelõzõen rendre látogatták Nagybányát összeírás, inventálás, a változások ellenõrzése okán a királyi kincstár, a kamara alkalmazottai: szeptember 17-én Szigeti György udvarbíró Kassáról a tatárok kószálása utáni állapotokat vette számba. Az 1556-ban inventált kúria, és az idõk folyamán helyébe épített csinosabbak elpusztultak. Az udvarház fundusa pusztán ásítozott az udvarbíró elõtt. A lakatlan kúriához is kötõdtek a szántók két fordulóra, ugyancsak két fordulóra 2 kaszáló. Tartozéka volt egy vízimalom két kõre, amelyet tavaly reparáltak a jobbágyok, és egy serfõzõ üsttel, kádakkal. A városban néhány ház, a lakók szolgálataival. A város határában három rét. Felsõbánya határában nyolc rét, mely réteket a jószág takarít fel. 30 Sok idõt és teret nem pazarolunk már a szatmári várakra, csak megjegyezzük, hogy Ecseden és Szatmárban sem volt zajtalanabb az élet 1717 elõtt, mint a hadaktól kevesebbszer, a rablóktól annál gyakrabban háborgatott Nagybányán. A szatmári várat azonban elnyelte a Szamos árja. Amíg állt, s az õrsége hadra fogható volt, egyre szaporodó számú falu szolgált ingyen munkával és természeti javakkal a várhoz, amely egyben uradalmi központ is volt ben az erdõdi, a nagybányai és az avasi uradalom 95 falujából 976 egésztelkes, 503 féltelkes, 29 harmadrésztelkes, 62 negyedtelkes és 220 zsellér szolgált a szatmári várhoz ig ez annyiban változott, hogy a vár területét visszaadták a Szamosnak. Az uradalom a szaporodó örökösök osztozkodásai során forgácsolódott. De annyira sohasem, hogy a jobbágyok, zsellérek ügyes-bajos dolgaiban, úriszéki perekben jövõ-menõ falusbírák, ispánok, kérelmezõk, lelkészek és plébánosok sürgése-forgása elõl megszökhetett volna tulajdonosuk. 27 Dr. KALMÁR Miklós: Legújabbkori magyar építészettörténet elõadássorozat.; KOPPÁNY Tibor: Kastély szavunk eredete elõadássorozat. 28 BOROVSZKY, BOROVSZKY, Szatmárnémeti, Már hogy a kincstár ezeket a réteket nem adja bérbe, árendába, úrbéres használatba a kincstár alattvalóinak, hanem majorsági rétként, allodiumként mûveli. MOL, UC 26: szeptember

11 Várak, várkastélyok, kúriák Szatmár megyében Ecsed várát bár a Kraszna táplálta Ecsedi láp nyomtalanabbul elrekkentette, mint Szatmár várát a Szamos a halhatatlansággal is megajándékozta az irodalom. Móricz Zsigmond az idõ múlásával dacoló regénybe szerkesztette, Makkai Sándor pedig egy vérfertõzõ testvérszerelemnek otthont adó kéjlakká züllesztette. 31 Arisztokrata kastélyok, nemesi kúriák és udvarházak A Szamosba enyészõ és az Ecsedi lápba tõzegesedõ, a II. Rákóczi Ferenc és III. Károly által felrobbantásra ítélt várakból az 1717-es tatárbetörést követõen elmúlván a militáris világ térjünk be a várkastélyokba, kastélyokba, a fegyvercsörgéstõl csak körvadászatok alkalmával hangos kúriákba, udvarházakba. Mielõtt télen csilingelõ szánkón, hóolvadástól hóesésig gyorskocsin, hintón, parasztszekéren, vagy az úr elénk küldött fogatán berobognánk, netán vándordiákként gyalog bebandukolnánk a kúria udvarára, ildomos itt megjegyeznünk: elvileg vizsgálva szándékunkat, és a jogilag szigorúan körbehatárolt társadalmi viszonyokat tekintve, 1848-ig nem lett volna módunk nem nemesi kúriába legfeljebb valamelyik nemestõl konfiskált, átmenetileg kincstári tulajdonban lévõ udvarházba vagy kastélyba megérkezni. Elsõként Dóczy András Szatmár megyei kúriáiban nézünk szét. Az õ háznépe ben Aranyosmeggyesen tartott lakást. Nemesi kúriája a Báthory-szeren volt. Fundusán az úr háza mellett és körötte a belsõ cselédség és a dominális bírók a különbözõ falvakban lakó jobbágyok szolgálataiért, robotjaiért voltak felelõsek lakóházai. Egy veteményes kert, egy cséplés céljára épült csûr, a majorsági kert követték egymást. Ez utóbbiban a kazlakon és boglyákon kívül helye volt a kúria fundusán telelõ jószágok (fejõstehenek, szopós borjak, hízásra fogott sertések) óljainak, a fogatolt és hátas lovak istállóinak, a vadászebek kutricáinak, a majorsági aprójószágok tyúk, kappan, liba, kacsa, pulyka, páva, gyöngytyúk, galambok, nyúl, vágásra szánt juhok, fejés alatt álló kecskék stb. óljainak, dúcainak, karámjainak stb Tartozéka volt a kúriának két kaszáló. A határ három fordulóján egyenként és 61 hold szántó. A meggyesi promontóriumon két darab, 31 MÓRICZ Zsigmond: Erdély trilógiájának elsõ kötetével, a Tündérkerttel Bárhory Gábor bõvérû szertelenségével utalva Ady zseniális szertelenségére, s a szerelmes Báthory Annát meghódítani bátortalan Bethlen Gábor alakjába önmagát is beleképzelve beemelte Ecsed várát az irodalmi halhatatlanságba. (MÓRICZ, 1922.); Az Ecsedi lápra és a közepén megközelíthetetlen sejtelmességgel elterülõ ecsedi várra, s a vár megszelídült következetességû kálvinista etikát és teológiát életelvévé sajátító várúrra, s a beteljesületlen szerelembõl született törvénytelen fiára, valamint a velük rokon katolikus Báthory testvérpár Gábor és Anna szertelenséggel párosult vérfertõzõ szerelmére épített buja történet hátteréül szolgáló Ecsedi lápot és az ecsedi várat Makkai Sándor is széles olvasótábor képzeletébe véste be. (MAKKAI, 1926.) A kettejük által felvázolt boszorkányos álmokkal teli, ördögien gonosz és rút, máskor meg angyalian szelíd és tökéletes szépírói építménnyel hiába perlekedne a történész a hétköznapi élettõl kölcsönzött profán forrásaival. Móricz és Makkai regényei eltakarják még azt a tényt is, hogy Ecsed várához négy vármegyébõl (Szatmár, Szabolcs, Bereg, Abaúj) 93 település, közöttük tucatnyi mezõváros úrbéres és úri szolgálónépe szolgált. A történésznek, aki Ecsed várához közelít, ezekkel a szépírói remeklésekkel is számolnia kell. 189

12 Takács Péter az apai szõlõhegyen egy darab szõlõ. A kúriához tartozott a Csillo-malom. Ez csak esõs idõben forgott. Tartozékként írták össze a település többi nemeseivel közösen fenntartott száraz-vámot is. A kúriához szolgáló alattvalók három szeren (egymástól elkülönülõ falurészen) Báthory-szer, Éhmezõ, Prényi-szer (Perényi) laktak. A Báthory-szeren élõk évenként 60 forint cenzussal, két vágótehénnel, a földesúr kocsmájára adott 100 köböl borral, 100 karácsony-tyúkkal és 300 tojással tartoztak uruknak. Földesúri dézsmát mindenféle mezei termékükbõl adtak. Háztartásonként szedtek két, illetve egy köböl makkot. Ezt megválthatták egy-egy quarta (negyed köböl) ocsúval vagy korpával. Venniük kellett évenként 210 sókockát a földesúr háztartása számára, s azt a kúriába fuvarozni. A só és a fuvar árába a 60 forint cenzusból hatot elengedett az uraság. A Prényi-szeren élõk Szent Márton napján fizettek 16 forintot. A kocsmára adtak 32 köböl bort. Jobbágyonként az egész telkesek 6 6, a féltelkesek 3 3 tyúkot, 24 24, illetve tojást. Makkolásért háznépenként egy-egy disznót. A Prényi-szeren is volt Dóczy Andrásnak egy puszta kastélya a hozzá tarozó épületekkel, fallal bekerített kerttel, melynek neve Barátkert. Ez utóbbiban egy jó pince. Valamikor a szerzetesek bora zamatosodott benne. Mellette allódiális kert puszta házzal. A romos kastély tartozéka volt egy két szekér szénát termõ rét, s fordulónként és 24 hold szántó. Dóczy András meggyesi kúriájához szolgáltak Matolcsról, Gyarmatról, Kisarból, Tarpáról, Szatmár (itt egy puszta curia nobilitaris, és járulékai is a Dóczy Andrásé volt) és Németi 32 mezõvárosokból, Madaras, Krassó, Berencze, Komorzán, Tartocz és Kányaháza falvakból. 33 Bármerre követjük az összeírókat, úrbéri leltározókat, konfiskálókat, háramlási jogon az udvarházakat, kastélyokat, magvaszakadt földesúri hagyatékokat a kincstár számára foglalókat, a felségárulási perekben elítéltek javainak öszszeíróit, leltározóit, minden esetben hasonló jogi, tulajdonosi és életmódbeli változatokkal találkozunk. A kúriának, kastélynak, nemesi udvarháznak, mint hajdan az uradalmi központot alkotó várnak, tartozékai, járulékai és szolgálónépei vannak. 34 Szatmár vármegyében az 1530-as évektõl az 1820-as évekig több tucat udvarházat, másfélszáznál több kúriát, kastélyt is tucatjával írtak össze az arra illetékesek. Minden esetben járulékaival együtt. A pénzhiányos jövedelem miatt nálunk 1848-ig virulens a jobbágyok természeti szolgáltatása. Önmagában már ez sem tette lehetõvé, hogy a kastélytulajdonosok, kúria-lakók udvarházaikba zárkózzanak, s a szántóvetõ, állattartó szolgálónépektõl elzárkózzanak ig az individualizáló liberalizmus jogi egyenlõséget deklaráló gyõzelméig egyfajta patriarchális viszony is 32 Szatmárnémeti 33 MOL, UC 1: november Az aprólékos pontossággal tájékozódni szándékozók figyelmét a Magyar Országos Levéltár U et C (Urbáriumok és Összeírások, Urbaria et Conscriptiones) fondjára hívjuk fel. 190

13 Várak, várkastélyok, kúriák Szatmár megyében összekapcsolta a földesurat szolgálónépeivel. Ahogy 1848-tól hátrálunk vissza az idõben, ez a patriarchális viszony úgy mélyül, s egyben úgy durvul is. A másik idõben visszafelé haladva egyre szorosabb jellemzõje a kúriáknak, udvarházaknak, földesúri kastélyoknak, váraknak, hogy nemcsak lakhelyek, hanem majorságok és gazdasági központok is. Egy-egy birtok, egy-egy család, olykor egy-egy közbirtokos tulajdonközösség adminisztrációs, szervezõ, és a megtermelt, illetve szolgáltatásként begyûjtött javak elosztásának központja is. Ilyen viszonyok és állapotok közepette nem különülhet el a földesúri lakhely a majorságtól. Nemcsak a konyha és a kamra Az istállók, az ólak, kutricák, a méhes, a szérûk, a raktárak, a pincék, a vermek, a hombárok, az aszalók, a sör- és pálinkafõzõ üstök is a kúria portáján, udvarán, fundusán, a nemesi telken épülnek meg és foglalnak helyet. Kiszorítják onnan, ellehetetlenítik a parképítõ szándékot mindaddig, míg a határrendezések és birtok-elkülönözések meg nem teremtik a stabil tanyák kialakításának a lehetõségét. Bizonyságul érdemes a Szatmár vármegyében rendházat tartó jezsuitáknak a vallásalap javára összeírt kúriáját szemrevételezni. A jezsuiták Szatmár vármegyében Homok, Berence, Saár és Szárazberek községekben birtokoltak ingatlanokat. Javaikat december 30-án írták össze a kamarai tisztviselõk. A conscriptorok Homokon találtak egy kúriát, amit a rend tagjai építettek 36 évvel korábban nyers és égetett téglákból. A Homok helység déli végén épült kúria öt szobából, konyhából, tornácból állott. Mellette nyers téglából, szalmával fedett cselédház, vályogból épült istálló, szekérállás, kukoricagóré, fakávás ásott kút, szérû cséplõhellyel, benne négy hombár, disznóhízlaló. A fundust körbe kerítették, a kerítésen belül gyümölcsfák termettek. Építettek a jezsuiták Homokon kõbõl is egy kúriát, annak fundusán fából egy alsóházat, csûrt is fából, nyomtatóhellyel. Ide egy hajdúházat is ragasztottak. Ennek a kúriának is körbekerítették a fundusát. 35 Saár helysége Szatmár vármegyében egészen a Kováts családé volt, de a família nem a községben lakott. Kuriális telkükön egy hasznavehetetlen romépület, tatarozni sem lehet. Majorsági állatokat nem tartottak a faluban. A romos kúria tartozéka volt egy négyköves vízimalom, amelyik csak tavaszi és õszi vízbõség idején forog. Mellette fából épült, szalmával fedett, szobából, konyhából álló molnárház. A határt jobbágyok usuálták, s a Mária Terézia által elrendelt urbárium szerint szolgáltak. Három háznép kuriális telken lakott. Három házas zsellér is szolgált a famíliának. Ezek csak rétet használtak. A kúria tartozéka volt a közös erdõ a jobbágyoknak benne háztartásonként két-két öl tûzifa földesúri lakhelyre szállítása ellenében faizási joguk volt tûzi- és épületfára, a közös legelõ, melynek használatáért vajszolgáltatással tartoztak. A kuriális jövedelem része a búzából, rozsból, kukoricából adott kilenced. A kúriához tartozott még két elhanyagolt földesúri tölgyerdõ is, melyek ötévenként teremnek makkot. A jobbágyrobottal 35 MOL, UC 204: december

14 Takács Péter irtatott cserjések az allódiumot gyarapítják. Ezt a jobbágyok cenzus ellenében használták. Az allodiális rétet robotban kaszáltatta a földesúr. 36 A kastélyok, nemesi kúriák, udvarházak létének jogi háttere Ahhoz, hogy a nemesi kúriák, udvarházak, kastélyok funkcióját, lakóiknak mentalitását, a hagyományokat konzerváló szerepkörüket, és a történelmi idõ múlásával változó lényegüket megértsük, a keletkezésükig kell visszatekintenünk. Bármennyire erõltetik az etnográfusok, 37 történelmi értelemben nincs kisnemesi parasztház. Jogilag ez fából vaskarika ig a telkeket, fundusokat, házakat, a kúriákat, kastélyokat, földesúri villákat, polgári és arisztokrata palotákat, zsellérházakat, a taksások bérelt telken épített viskóit, a gyepsori cigányok lakhelyeit, s a néhány forintnyi bérlet fejében magát és családját a nemesek antiqua sessioján rakott melléképületekben meghúzó zsidó viskóját is, a társadalmi presztízsnél is teljesebben minõsítette a rendi szemlélet. 38 A magyarországi rendiség korában 1351-tõl 1848-ig a nemes szó nem díszítõ jelzõ. Társadalmi státuszt, születési állapotot kifejezõ szófaji meghatározása szerint fõnév. Mindenféle elõfordulásában kiváltságok tapadnak hozzá, amik átháramlottak ingatlanaira is. Köznévként minõsítõ értelme volt, s ez elvileg mindazokra az armális nemestõl a hercegig vonatkozott, akik beleszülettek, vagy kiérdemelték, vagy megvásárolták és tovább örökítették maradékaikra, mint a géneket. Hogy mennyire meghatározta a társadalom szemléletét a nemességhez tartozás ténye és nosztalgiája, arról a városlakókat a század fordulóján 36 MOL, UC 204: december Lásd a Magyar Néprajz VIII. Köznemesi kúria kinemesi parasztház címû fejezetét. Az Interneten: A témával foglalkozó jelentõsebb tanulmányok, monográfiák: NYÁRÁDY Mihály: A Nyírség nemes házai. Néprajzi Értesítõ, XXVII ; VISKI Károly: Erdélyi népélet. Bp., 1941.; Uõ: La vita populare in Transilvania. Bp., 1941.; Uõ: Volksleben in Siebenbürgen. Bp., 1941.; BÁLINT Zoltán: Egy mezõségi nemes udvarház. Nép és Nyelv, III ; KISS Lajos: Két nyírségi egykori nemesház. Etnographia, LXX ; BAKÓ Ferenc: Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén. Bp., 1978.; KISS Ákos: Egy nemesi közbirtokosság kúriaépítkezései. Ethnographia, XC ; PRAZ- NOVSZKY Mihály: A Nógrád megyei nemesség lakóviszonyai a XIX. század elsõ felében. In: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, VIII. Szerk. Salgótarján, ; CSERI Miklós: A kisnemesi építkezés sajátosságai a Kárpát-medencében. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. Szerk. CSERI Miklós BALASSA M. Iván VIGA Gyula. Miskolc Szentendre, ; DOMINKOVITS Péter: Kisnemesi lakóházak, gazdasági épületek a 19. század elsõ felében. In: Kisalföld népi építészete. Szerk. CSERI Miklós. Szentendre Gyõr, ; Uõ: Nemesi lakóházak, gazdasági épületek leírása a 18. századi Sopron megyébõl ( ) Ház és ember, , Ezt a földhöz, telekhez, ingatlanhoz, településhez való viszonyt a köznapi szemléletben az országgyûlési törvényeknél is hatályosabban rögzítette és éltette Werbõczy Hármaskönyve. A Biblia mellett valószínûleg ez volt a Magyar Királyság területén és az Erdélyi Nagyfejedelemségben a leggyakrabban forgatott könyv. Paragrafusait ugyan annulálta az 1848-as törvényalkotás, s minden ízében megsemmisítette a dualizmus kori polgári törvényalkotás és a Csemegi Kódex Büntetõ és Polgári Törvénykönyv, de szellemét a dualista kor sem számûzhette a magyarság társadalomszemléletébõl. 192

15 Várak, várkastélyok, kúriák Szatmár megyében hatalmukba kerítõ nemesedési vágy és a nemesi jogállás vásárlására pazarolt összegek beszélnek a legjellemzõbben. 39 A privilégiumokon túl a nemességnek eszmei, ideológiai töltete is volt: a szent korona-tanból eredeztetett ódon nimbusza. Ennek csábító lényege volt az állandó hadsereg megszervezése után is fenntartott insurrectio, a rendi állam területének és népességének kötelezõ védelme. Ezt a párbajképességet biztosító státuszt családi mitológiákba ágyazva, visszafelé a honfoglalásig meghosszabbították a leszármazottak. Ez emelkedett büszkeségre adott okot olyan valóban nemes embernek is, mint Kölcsey, aki életében legfeljebb a gondosan bezárt ajtók mögött, a tükör elõtt húzta ki díszkardját a hüvelyébõl. 40 Ez az eszmei, ideológiai értékrend az 1351-es dekrétumtól sugárzott ki teljes pompájában, s tartotta magát 1848-ig. Gyökerei visszanyúltak az Aranybulláig és a kehidai szerviensek kiváltságleveléig. Az 1222-es Aranybulla és Nagy Lajos 1351-es dekrétumának a megszületése táján honosította meg a magyarság a maga egy és ugyanazon szabadsággal élõ nemesi rendjét. II. András elfogadta hatalmának olyatén korlátozását, mely szerint a szerviensek birtokai után semmiféle adót sem szed, házaikban és falvaikban hívatlanul nem száll meg [nec domos nec villas descendemus nisi vocati]. Parancsba adta, hogy ott a lovászok, pecérek és solymárok ne merjenek megszállni. Elrendelte, hogy a püspökök ne adjanak tizedet lovainknak a szerviensek birtoka után, és népeik se tartozzanak a tizedet a királyi birtokra szállítani. Végül, hogy a király disznait ne õrizzék a szerviensek erdeiben vagy mezõin az õ akaratuk ellenére 41 Mindezek a tilalmak a fejadó kivételével kiterjedtek a nemesi udvarházban, majorságban, telken stb élõ szolgálónépekre is. Nagy Lajos 1351-ben az örökösödés korábbi rendjének megváltoztatása mellett nemcsak megerõsítette az Aranybullát, hanem az abban biztosított privilégiumokat meg is szaporította, és a hatalma alá tartozó országban egységesítette. Az örökös nélkül elhalt nemesek végrendelkezési jogát eltörölte, s úgy rendelkezett, hogy a hagyaték jogilag és törvényesen, tisztán és egyszerûen mindenféle ellentmondás nélkül testvéreikre, rokonaikra és nemzetségükre szálljanak. A jog-, politika- és a köztörténetben is õsiségnek nevezett nemzetségi örökösödés 1848-ig maradt hatályban. Ez a törvényhely párosulva a szokás erejével 1848-ig az egyik legfõbb jellemzõje volt a nemesi kúriáknak, udvarházaknak. Legalább annyira hozzátartozott, mint az építészeti stílus vagy a lakhatási kényelem, mint a kastélyt vagy a kúriát ölelõ park, az azt övezõ kerítés, kõfal vagy régebben a deszkapalánkkal párhuzamosan futó vizesárok. 39 RÁCZ István: Városlakó nemesek az Alföldön. Bp., ; Ugyanilyen vágy sarkallta a pénzmágnásokat a dualizmus hetvenes-nyolcvanas évtizedétõl a bárói cím megszerzésére. 40 A születéssel osztályrészül kapott érzés mélységérõl és õszinteségérõl Kölcsey önéletrajzi vallomásban is, verstöredékben is beszámolt: Kölcsey Ferenc levele Szemere Pálhoz, Pozsony, március 20. KÖLCSEY Ferenc Összes Mûvei. Bp., k Lásd még uo. (Töredék), 1. k ÉRSZEGI Géza: Az Aranybulla. Bp.,

16 Takács Péter Bírói ítélettel meg nem támadható tartozéka volt a nemesi kúriának, fundusnak, udvarháznak, kastélynak, vityillónak, romladozó paticsfalu háznak, malomhelynek, szállásnak, hogy a tulajdonosa országunk határain belül (az ország határai által közrefogott hercegi tartományokban is) egy és ugyanazon szabadságnak [una et eadem libertate] örvendezhetett A Dráva és a Száva között is, bármilyen adó szedése alól, melyek idáig szokásban voltak, tökéletesen mentesek legyenek, miképpen országunk más részeinek többi nemesei is mentesek. 42 Nemcsak a személy, a fekvõ tulajdon is adómentes volt. Ha jobbágy vette zálogba, használóját fejadóval terhelhették, de a fundus és a járulékai mentesek maradtak az adótól, fizetési kötelezettséget róttak azonban rá, valahányszor a diétán subsidiumot, insurrectionalis kötelezettséget vállalt magára a nemesség. A nemesi fundushoz, a nemesi udvartartáshoz tapadtak az allodiális földek szántó, rét, szabad szõlõk, gyümölcsösök, kertek, legelõk, puszták, erdõk, s a kisebb királyi haszonvételek, a földesúri regálék (malom-, mészárszék-, kocsmatartás, boltnyitás, vásártartás, a vámmentes piacozás, híd- és révhasználat, a nádlás, a halászat és vadászat joga. Mária Terézia rendeletei nyomán az erdõ óvásának, 43 a tervszerû erdõlés [faizás, épület- és tûzifa hasznosítása, erdei legeltetés, makkoltatás, vesszõvágás, gubacsszedés, erdei gyümölcsök, gombák szedése, gyûjtése] felvigyázásának joga, idõ teltével ezeknek növekvõ haszna is. Ugyanakkor az insurrectionális kötelezettség a nemes személyéhez és mindennemû ingó- és ingatlan javaihoz, telkéhez, települési fundusához, udvarházához, kastélyához, azok appertinentiális járulékaihoz szántó, rét, erdõ, kert hozamához, a földesúri regálék hasznához is hozzátapadt. Mint ahogy békés idõben mindezek és jövedelmeik mentesek voltak az országos hadiadótól, a vármegyei törvényhatóság fenntartásának költségeire szedett törvényhatósági-, vagy háziadótól. Ez utóbbi mentességgel szemben a nemesi vármegyék megalakulásától nemesi kötelezettség volt közbizalom esetén a megválasztott megyei tisztségek (alispán, szolgabíró, esküdt stb ) kezdetben egy, majd három évre történõ vállalása. A választott tisztség elvállalásának megtagadását már Ulászló dekrétuma 44 is pénzbírsággal sújtotta. Ezt a törvényt többször megújították, majd pedig Mária Terézia rendelettel emelte a bírság összegét. Az említetteken túl az egyik legnagyobb terhe volt a kúriáknak, nemesi udvarházaknak az úriszéki bíráskodás. A szolgálóik fölött nem kevés költséggel az uradalom, a kúria és udvarház tulajdonosoknak kellett igazságot szolgáltatni. 45 A nemesi kúriát, kastélyt, udvarházat ezek nélkül a szabadságok és kötelmek nélkül mint ahogyan a tartozékaik nélkül is nehéz értelmezni. Legfeljebb az udvarház lakóépületének építészeti stílusát és szerencsés esetben a berendezését lehet elmesélni. 42 Uo Magyar Erdészeti Okmánytár I-III. Kiadta: TAGÁNYI Károly. Bp., Corpus Iuris Hungarici (a továbbiakban CIH), 1492: XXXIV. tc. 45 KÁLLAY István: Úriszéki bíráskodás a XVIII XIX. században. Bp.,

17 Várak, várkastélyok, kúriák Szatmár megyében A rendiség 1351 és 1848 közé ékelõdõ fél évezredét legfeljebb a történelmi, társadalmi szükséglet diktálta szakaszokra lehet bontani a nemesség lakhelyét illetõen ig, pontosabban az iszlám civilizáció és a kereszténység között dúló engesztelhetetlen harc kibontakozásáig a magyar nemesség lakhelye és életmódja kis késéssel ugyan szinkronban volt az Európában divatozó életmóddal és lakáskultúrával és 1717 között a Kárpát-medence elõkelõségei, más néven nevezve: a politikai és gazdasági elit a várakba és a csataterekre kényszerült re viszont annyi hátrány, pénz- és piachiány, rendezetlen birtokviszonyok, természetbeni szolgáltatások, kényszerû munkajáradék tapadt a nemesi birtokhoz, hogy praktikus okokból képtelen volt karakterisztikusan elkülönülni szolgálónépeitõl. A vár környezete funkciója és hadinépe szertelensége miatt éppúgy alkalmatlan volt parképítésre, mint a nemesi udvarház vagy kúria a határ- és telekrendezésekig. A középkor folyamán kialakult telekrendszert az Alföldön szétzilálták a háborúk, de már a törökök elõnyomulása elõtt összezavarta a rendezett telekrendszert a falvak pusztásodása. A mezõvárosokba, nagyobb falvakba áramló lakosság szétfeszítette az antiqua sessiok határvonalait. A telkek zsugorodni kezdtek, a települések belterületének a közbiztonsága labilissá vált, a külterületen pedig a biztos pusztulással volt egyenlõ akár parkkal, akár anélkül lakhelyet tartani. A nemesi elzárkózást, a lakhelyek parkokba rejtését gátolták a történelmi idõk, a köznemesek ház- és udvartartásának szolgákkal való megnépesedése. A ház belsõ cselédei (fûtõ, kocsis, udvargazda vagy kulcsár, dominális bíró, szakács, fejõnõk), az udvarház és allódiumok, majorságok nem robotos szolgálónépei (béres, vincellér, méhész, kertész), a majorsági aprójószágok (tyúk, kappan, kacsa, liba, nyúl, pulyka, galamb) gondozói, a gazdaságban és a ház körül foglalkoztatott kontárok (kovács, kerékgyártó, fafaragó, szövõmester, szabó, esetleg bõrmûves, az úr háznépéhez szegõdött tanító, borbély), mind-mind lakhatott az udvarházban. A kúria vagy udvarház portáján épültek meg a magtárak, kamrák, a pincék, az apró- és fejõsjószágok istállói, a takarmány- és szerszámtároló csûrök Itt lebzseltek a házõrzõ- és vadászebek, itt mászkáltak az egerészõ macskák, itt tartották a vadászsólymokat, s ide hordták be szolgáltatásaikat és ajándékaikat a jobbágyok, egyéb rendû szolgálók. Sem a rendezett, sem az õstermészet sajátosságait õrzõ parkot nem tûrte a században a család és szolgálónépek önellátására berendezkedett köznemesi udvarház. Egyszerre volt az a természeti javak raktározó és feldolgozó helye, a belsõ cselédek lakhelye, az úri és cseléd gyerekek játszótere, a kúria belsõ és külsõ szolgálóinak rendszeres gyülekezõ helye, a közeli és távoli rokonok, ismerõsök, haditársak fogadóhelye, futárokat váró és megvendégelõ állomás, információs központ és logisztikai bázis. Többnyire itt étkezett a plébános, itt töltötte délidejét a prédikátor, a kántor. Helye volt az ebéd- vagy vacsoraasztalnál a társalkodónõnek, a nyelvtanárnak, a feleség és férj rokonainak, a vadászmesternek 195

18 Takács Péter Az udvarház és portája az önellátó falu gazdasági központja is volt. Ide építette a jobbágyok házain szállásoló zsoldosoktól védendõ pincéjét, csûrjét, kamráját, aprójószágai majorsági épületeit a gazda. Ide húzódott be a szõlõhegyrõl a borház, s itt építettek üstházat a pálinka- és lekvárfõzõ üstnek. Itt tárolták, nyomtatták vagy csépelték nyár végétõl, kora õsztõl olykor tavaszig, máskor az új aratásáig a gabonaféléket. Itt vágták le a házat szolgáló cselédek és jobbágyok számára is az állatokat disznót, makkon hízott sertést, juhot, borjút, szarvasmarhát, kivénült vagy megsérült igavonó ökröt Zsibongó, zsongó, zajgó élet töltötte be az udvarházakat. Muzsika is itt csendült névnapon, születésnapon, sátoros ünnepeken, jelesebb családi események alkalmával, a belsõ cselédek gyermekeinek kiházasításakor. A népi énekmondó, a vándorcirkuszos akrobata, a vásári kikiáltó, a vándorárus is itt ütötte fel a tanyáját, s nem egy csûr szolgált alkalmul a mutatványosoknak. A bibliaárus, a versköltõ, a széphistória író, a vándorfestõ, a hegyekbõl érkezõ tapló-, énekesmadár és mókusárus, a faszenet és az égetett meszet fuvarozó, a malom- és köszörûkövet, a szikrapattintáshoz szükséges kovát és acélt árusító is itt talált éjszakára menedéket, portékájára vevõt leghamarabb. A köznapi élet ritmusa, a gyakorlati lét ezernyi ága-boga sem kedvezett annak, hogy a században gondozott parkok övezzék-rejtsék az udvarházakat, nemesi kúriákat a falulakók elõl a Kárpátmedencében. A Magyar Királyság, és abban Szatmár vármegye a római és bizánci kereszténység érintkezési pontján és a muzulmán-iszlám civilizáció peremén helyezkedett el. Három nehezen összeegyeztethetõ kultúra õrölte itt kölcsönösen fegyverrel, zenebonával, hadisarccal, kiváltandó és elhurcolandó foglyokkal, túszokkal a háromféle értékrendet. A iszlám katonai túlerejével és a hazai földön megbolydult társadalom félkatonai szervezeteivel, a bujdosókkal, hajdúkkal, kurucokkal, rablókkal szemben a nemesség és az õket szolgáló föld népe egyformán tehetetlennek bizonyultak. Puszta életüknek a mentése okán parkok építése, gondozása helyett az udvarházak, a kastélyok, viskók, jobbágyházak, zsellérlakások palánkkal, vizes árokkal ahol tehették kõfallal való kerítése, s a palánkok, a vizes árkok gondozása volt napirenden. A palánkkal, vizesárokkal kerített településeken vagy településrészeken pedig bûn lett volna a törökök, hajdúk, martalócok és tatárok elõl menekülõktõl parkok építésével elfoglalni a teret. A kúriák, nemesi udvarházak hazai sorsát, Szatmár vármegyei helyzetét is találóan jellemzik azok a sérelmek, panaszok, amelyekkel elárasztották az uralkodót a vármegyei követek, valahányszor Pozsonyban összeült a diéta. A törökdúlás mellett a hajdújárás a kúriákra és kastélyokra legalább olyan veszélyes volt. A császári zsoldosok törvényt nem tisztelõ visszaélései sem válogattak jobbágyi és nemesi jogállású porták és házak között tól a magyar koronát is viselõ Habsburg-dinasztia éppen trónon ülõ tagja nem lévén hatalma sem az idegen hadak kiûzésére, sem pénze a fogadott zsoldosai ellátására, sem elég ereje és tekintélye a törvény hatálya alól kivonuló szabad népelemek megfékezésére, törvény alá terelésére kárpótlásul minduntalan újra és újra szentesítette a 196

19 Várak, várkastélyok, kúriák Szatmár megyében nemesi kúriák, udvarházak szabadságát, adó- és katonaszállásolási mentességét. Ezt tette 1567-ben I. Miksa német római császár és magyar király is. A rendek folyamként áradó panaszára, mely szerint amíg õk az ország dolgában jártak, hadakoztak, diétán tanácskoztak a zsoldosok házaikat vagy nemesi udvarházaikat erõszakkal megrohanták, háznépüket zaklatták, kamráikat, pincéiket feldúlták, levelesládáikat felforgatták, nemes leveleiket az udvarra szórták, majorságukat irtották, pusztították, pincéiket feltörték Miksa elismerte a sérelmek jogosságát, s a károk súlyához mérte a kilátásba helyezett büntetést. Törvényerõre emelte a rendek akaratát: aki az ilyen erõszakosságokat elköveti, és az országgyûlésen jelenlévõknek a házába vagy fekvõ jószágába tör, vagy másnemû erõszakosságot konokul elkövetni merészkedik, az soron kívül perbe fogható legyen, és törvényes elmarasztalás után a hûtlenség bûnébe essék; a mikép[p] ez hajdan a fenséges Ulászló király decretumában 46 megállapítva volt. Az urak, nemesek és egyháziak nemes udvarai is, az ország régi szabadságához képest, úgy a belföldi, mint az idegen katonák szállásolása alól mentesek legyenek. 47 Ulászló dekrétumának hatálya az egész országra kiterjedt, a Miksa 1567-ben szentesítette törvény csak az uralma alá tartozó országrészre. Az erdélyi rendek külön törvényben gondoskodtak szabadságjogaik védelmérõl, kúriáik, udvaraik kiváltságainak megerõsítésérõl: Nemes házakban lakó paraszt s egyéb zsellér emberek, ha a városnak vagy falunak határát a nemes üléshez tartozó pertinentiákon [tartozékokon] kívül, vagy magok nem colálják [mívelik] vagy marhájokat azon nem legeltetik, a város vagy falu közé külön szolgálattal és contributióval nem tartoznak. 48 A hasonló sérelmek, panaszok, jajszavak hadszíntér lévén az ország 1526-tól jószerével 1717-ig évrõl évre, diétáról diétára sokasodtak, mind a Magyar Királyság, mind az Erdélyi fejedelemség területén. A Habsburg-dinasztiának a magyar királyi trónra ülõ mindenkori tagja hitlevélben és koronázási esküvel ígérte koronázásakor, és azt követõen minden diétán a panaszok és sérelmek orvoslását. 49 A nemesi házak, kúriák, kastélyok és egyéb kiváltságolt ingatlanok katonaszállásolás- és adómentességéhez a magyarországi rendek csorbítatlanul ragaszkodtak. Makacsul õrizték ezeket a privilégiumokat akkor is, amikor ezek feladása ellenében az ország fokozatos modernizációját, s adóforintjaikkal az állandó katonaság hadfelszerelését és a civil lakosság fogyasztását szolgáló manufaktúra- és gyáripar hazai fejlesztését segíthették volna elõ. 46 CIH, 1492: I. tc.: Jagelló II. Ulászló dekrétuma: a fõpap urakat és bárókat, minden egyházat és egyházi személyt, a nemeseket és városokat, úgy szintén az országok és erdélyi részek többi alattvalóit és lakóit a régi jogokban, kiváltságokban, mentességekben és szokásokban meg fogja tartani. 47 CIH, 1567: XXXIX. tc Approbatae Constitutiones: V. R. XLVII.. 49 A királyi hitlevél és eskü szövegét melyek minden esetben tartalmazták a nemesek összes közös [az 1351-es királyi dekrétumtól 1848-ig jogilag csorbítatlanul éltetett una et eadem libertate szabadságait] rendre törvénybe iktatták, az ország törvénykönyvében mindannyiszor publikussá tették. 197

20 Takács Péter Mellékesen meg kell itt jegyeznünk, hogy legkésõbb a török kiûzésekor idejét múlt egy és ugyanazon nemesi szabadságnak és mentességeknek az idõtlen konzerválása nemcsak a magyar nemesség megbocsáthatatlan históriai mulasztása. Legalább olyan következményeiben még súlyosabb történelmi felelõsség terheli a Habsburg-dinasztiának I. Ferdinándtól IV. Károlyig a magyar koronára ácsingózó minden tagját, amiért az amúgy is ázsiai mentalitású magyarságra az iszlám civilizáció ostroma közepette ráerõszakolta a testvérharcot. Másfél századon keresztül a Habsburg-házból koronázott királyok nemcsak hitvitára késztették a plébánosokat és a prédikátorokat, hanem tûzzelvassal, barbár metódusú gályarabsággal üldözték a reformált hitûeket. A fegyverrel kicsikart lojalitásért pedig cserébe a gazdaság fejlesztése, a társadalmi struktúra korszerûsítése, a technikai modernizáció szorgalmazása helyett az Aranybullában és a Nagy Lajos dekrétumában lefektetett, a zsoldos katonaság hadra fogásától puzdrásodó, szúette, egérrágta, avasodva illatozó legendás kiváltságok konzerválásával szúrták ki az ország-lakosok szemét, Bécs akció rádiuszon kívül esõ biztonságából szemlélve, miként morzsolja a magyarság erejét, vagyonát, vérét az iszlám malom. Valahány koronázás, annyi hitlevél erõsítette a II. András korában még a keresztény civilizáció térségében példaként követhetõ Aranybullát, és az Anjou-dinasztia második magyar királyának 1351-es akkor még ugyancsak európai példaként is szolgáló dekrétumát. E szomorú históriák legmélyebb bugyrában az 1790/1791-es diétán a hatályos törvények sorába iktatott koronázási hitlevél éktelenkedik. Franciaországban királyt gyilkolnak, s idehaza (az egyébként jó szándékú) II. Lipót szent esküvéssel fogadja: megtartja és megtartatja dicsõséges emlékû elõdeinktõl eddig engedett és megerõsített összes közös szabadságait, mentességeit, kiváltságait, kiiktatva az Aranybullából a családra hátrányos következményû ellenállási záradékot. 50 Nem az ámbitus hossza, nem is a veranda szélessége, nem is a lodzsa oszlopainak száma, oszlopfõinek klasszikus vagy barokkos díszítése, nem is a verõce hiánya vagy megléte, az oszlopfõk karcsúsága vagy köpcössége, még csak nem is a szobák száma, a létesítmény építészeti stílusa, nádas, zsindelyes vagy cserepes teteje határozta meg a ház, a kúria, az udvarház vagy kastély nemesi voltát, rendi besorolását, ezáltal gazdájának, tulajdonosának társadalmi státuszát és presztízsét, hanem a történelem során az Aranybulla kiadásától az 1790/91-es törvények szentesítésén át az 1848-as forradalomig rájuk porosodó kiváltság-halmaz. A rendiség ugyanis jogilag csak nagyon felületesen és mellékesen szociális kategória. Nem általánosítható ugyan, de itt, a hadak háborús mûhelyéül és laboratóriumául szolgáló Kárpát-medencében, a két király, majd király és fejedelem 50 CIH, 1790/91: II. tc.; Ezt megelõzõen I. Lipótnak hálálkodva a rendek a török kiûzését követõen csupán gonosz emberek félremagyarázásának nyilvánították az Aranybulla 31-dik cikkelyét, s miközben I. Lipót fiági örököseire, Habsburg József és Károly fiági leszármazottaira is kiterjesztették a magyar korona örökösödési jogát, végleg lemondtak velük szemben a fegyveres ellenállás jogáról. Lásd CIH, 1687: IV. tc. 198

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 6/2003.(III.14.) Ök. számú RENDELETE. Mátészalka város háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi körzeteiről

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 6/2003.(III.14.) Ök. számú RENDELETE. Mátészalka város háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi körzeteiről MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2003.(III.14.) Ök. számú RENDELETE Mátészalka város háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi körzeteiről (egységes szerkezetben a módosításáról rendelkező 39/2005.(XI.5.),

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Elmúlt idők levelezése

Elmúlt idők levelezése Elmúlt idők levelezése (folytatás) A következő században a XVII.-ben leveleink kifejezésmódja cifrábbá, díszesebbé válik. Hogyha ritka volt is az olyan hosszadalmas köszöntő, mint a Zrínyi Katáé, most

Részletesebben

Feladatlap. lókedvelő könyvbarátoknak

Feladatlap. lókedvelő könyvbarátoknak Feladatlap lókedvelő könyvbarátoknak Összegyűjthető 56 / Név: Iskola, osztály:. Lakcím:. Elérhetőség: mail, telefon Beküldés határideje: 2012. április 13. Cím: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Gyermekkönyvtár

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

MELLÉKLETEK Magyargencs.

MELLÉKLETEK Magyargencs. MELLÉKLETEK Magyargencs. 1. Bibliográfia és források. 69. old. 2. Összefoglaló táblázatok. 70-71 old. 3. Térképek. 72-73. old. 68 Irodalom. (Válogatás). Magyargencs. * BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek

Részletesebben

Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében

Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében Dr. Szani Zsolt Komárom, 2012.augusztus.11. Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében 27/2012 VM

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Nőtincs és a pecsétes téglák

Nőtincs és a pecsétes téglák Nőtincs és a pecsétes téglák Eczl József és Menyhárt Miklós A településről röviden A község Nógrád megye délnyugati részén, a Naszály hegy lábánál, a Lókos és a Hangya patak völgyében ad otthont az itt

Részletesebben

Közigazgatás Csengelén

Közigazgatás Csengelén Közigazgatás Csengelén Molnár Mihály Kordás István Csengele területe a 19. század közepéig lakatlan volt, rajta csak pásztorkodással foglalkozó személyek éltek. Földbe vájt viskók voltak a szállásaik.

Részletesebben

Galyaság, társadalmi állapotfelmérés

Galyaság, társadalmi állapotfelmérés Galyaság, társadalmi állapotfelmérés Kérdõív Az adatszolgáltatás nem kötelezõ! Nevet felírni nem kell! Település: 1. Az adatszolgáltató neme: 1-férfi 2. Az adatszolgáltató családi állapota: 0-nõtlen, hajadon

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

Családtörténetek. I. A program bemutatása II. Segédanyag III. Információ, bejelentkezés

Családtörténetek. I. A program bemutatása II. Segédanyag III. Információ, bejelentkezés Családtörténetek I. A program bemutatása II. Segédanyag III. Információ, bejelentkezés I. A program leírása A személyes történelmi emlékezet alapja a családi emlékezet, amely az egymást követő generációk

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Az ülés napirendje 1. Ligeti Antal (Nagykároly, 1823 Budapest, 1890): Az ifjú Mukácsy Mihály portréja [papír, ceruza, 450x610 mm, jelezve jobbra lent:

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949 Terjedelme: 3 doboz +1 kötet = 0,36 ifm Helyrajzi jelzete: Elhelyezés:

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

A vízaknai fürdő - Egy modern fürdő kiépítése a századfordulón-

A vízaknai fürdő - Egy modern fürdő kiépítése a századfordulón- XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2007. május 26-27. A vízaknai fürdő - Egy modern fürdő kiépítése a századfordulón- Témavezető: Kovács Zsolt egyetemi tanársegéd BBTE, Történelem-

Részletesebben

Magyar Népi építészet. A lakóház fejlődése

Magyar Népi építészet. A lakóház fejlődése Magyar Népi építészet A lakóház fejlődése VI-XI. sz. Szállítható és szilárd építmények együttes előfordulása Szaltovói kultúra Veremház, nyílt tüzelő középen, vagy a sarokban Föld feletti tapasztott nád

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S - a Képviselő-testülethez -

E L Ő T E R J E S Z T É S - a Képviselő-testülethez - 4 MÁTÉSZALKA V Á R O S POLGÁRMESTERÉTŐ L 4701. Mátészalka, Hősök-tere 9. Tel.: (44) 501-358, Fax: (44) 501-360 e-mail:polgarmester@mateszalka.hu Száma: 60/2008. E L Ő T E R J E S Z T É S - a Képviselő-testülethez

Részletesebben

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica Tomus XVII., Fasc. 1. (2012), pp. 171 175. BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Báró Eötvös József 1838-tól 1841-ig tartó Borsod

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

A KİSZEGSZERDAHELYI SCHULTER CSALÁD IRATAI 1662-1935

A KİSZEGSZERDAHELYI SCHULTER CSALÁD IRATAI 1662-1935 MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁR KİSZEGI FIÓKLEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.62. A KİSZEGSZERDAHELYI SCHULTER CSALÁD IRATAI 1662-1935 db doboz = 0,12 fm db doboz = ifm db kötet = ifm Összesen:

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

BOLYAI ANYANYELVI CSAPATVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ SZÓBELI (2012. DECEMBER 8.) 3. osztály

BOLYAI ANYANYELVI CSAPATVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ SZÓBELI (2012. DECEMBER 8.) 3. osztály 3. osztály Gyűjtsétek össze a lehető legtöbb (de legalább hat) szót vagy kifejezést, amely a kicsi szóval rokon értelmű! (Ugyanannak a szónak -ka / -ke képzős változata nem számít újabb szónak.) A keresztrejtvények

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai Somogy Megyei Levéltár Stephaits Richárd szolgabíró iratai 1784-1848. XIV. 32. Terjedelem Raktári egységek száma Terjed ifm. elem kisdoboz, nagy doboz, 1 csomó, Iratok: 0. 04. ifm. kötet, Kötetek: - ifm.

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

Rövidítésjegyzék. Jegyzetek 179

Rövidítésjegyzék. Jegyzetek 179 JEGYZETEK Rövidítésjegyzék évf. = évfolyam fn = főnév in = -ban, -ben KFL = Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár köt. = kötet mn = melléknév MOL = Magyar Országos Levéltár, Budapest Nr. = néprajz sz. = szám,

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR PUBLIKÁCIÓK

DEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR PUBLIKÁCIÓK Jelölt: Bódán Zsolt Neptun kód: RELP6C Doktori Iskola: Történelemi és Néprajzi Doktori Iskola Iktatószám: DEENKÉTK/401/2014. Tételszám: Tárgy: PhD Publikációs Lista A PhD értekezés alapjául szolgáló közlemények

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

A KIS KAKAS MEG A TÖRÖK CSÁSZÁR N é p m e s e

A KIS KAKAS MEG A TÖRÖK CSÁSZÁR N é p m e s e A KIS KAKAS MEG A TÖRÖK CSÁSZÁR N é p m e s e Élt egyszer egy szegény asszony, Semmije se volt, ha mondom! Se kenyere, se garasa, Csak egy kedves kis kakasa. A kis kakas a szeméten Kipir-kapar, kutat éhen.

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL Ezen rendelet 2000. március 29. napján kihirdetésre került. Kövegy, 2000. március 29. Dr Bagi Mária jegyző 1 Kövegy

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

õserõ a hegytetõn Az egész légkör, a hely V eranda

õserõ a hegytetõn Az egész légkör, a hely V eranda õserõ a hegytetõn Sokan vágynak kilépve a nagyvárosi élet nyüzsgésébõl és számtalan stresszhelyzetet teremtõ légkörébõl a Balaton-felvidék páratlanul egyedi környezetébe, ahol nem ébresztõórára kel fel

Részletesebben

1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre!

1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! 1. IDÉZETEK Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! ( elemenként 1 pont, összesen 8 pont ) 1. Az említett nemesek, a szászok és a székelyek között testvéri egyezséget létrehoztunk, és

Részletesebben

Feladatok a meséhez. 1. Miért mondja a szerző, hogy igaz mese volt? Írj véleményt! Élete során milyen állatokkal került kapcsolatba Hóka?

Feladatok a meséhez. 1. Miért mondja a szerző, hogy igaz mese volt? Írj véleményt! Élete során milyen állatokkal került kapcsolatba Hóka? Feladatok a meséhez 1. Miért mondja a szerző, hogy igaz mese volt? Írj véleményt! 2. Válaszolj! Élete során milyen állatokkal került kapcsolatba Hóka? Milyen munkaeszközökkel találkozott? Milyen munkahelyekre

Részletesebben

Javaslat a. Langó Hagyományőrző Ház. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. Langó Hagyományőrző Ház. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Langó Hagyományőrző Ház települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Langó Imre 2. A javaslatot benyújtó személy adatai:

Részletesebben

LİRINTE. LİRINTE 1934. A RÉ- MAJOR, ELİTÉRBEN: JÓKAY IHÁSZ LAJOS Az eredeti kép tulajdonosa: Jókay Károly Budapest.

LİRINTE. LİRINTE 1934. A RÉ- MAJOR, ELİTÉRBEN: JÓKAY IHÁSZ LAJOS Az eredeti kép tulajdonosa: Jókay Károly Budapest. LİRINTE 1934. A RÉ- MAJOR, ELİTÉRBEN: JÓKAY IHÁSZ LAJOS Az eredeti kép tulajdonosa: Jókay Károly Budapest. LİRINTE 1934. A LİRINTEI VÍZIMALOM ZSILIPJE, A ZÚGGÓ Az eredeti kép tulajdonosa: Jókay Károly

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!

Részletesebben

Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13.

Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13. Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13. A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető részeit, az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük. Az itemek már nem bonthatók fel részteljesítményekre,

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

Mucsi Balázs Sándor főigazgató Pelyhéné Bartha Irén főigazgató 2015.06.15 Dr. Varga Zoltán Balázs 2015.06.15

Mucsi Balázs Sándor főigazgató Pelyhéné Bartha Irén főigazgató 2015.06.15 Dr. Varga Zoltán Balázs 2015.06.15 BAJAI SZAKKÉPZÉSI 6500 Baja, Petőfi Sándor utca 1 12.) 2015.06.15 Korm. rendelet Virág Tibor főigazgató BÉKÉSCSABAI SZAKKÉPZÉSI 5600 Békéscsaba, Gyulai út 32/1 BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI BUDAPESTI GAZDASÁGI

Részletesebben

BIBLIKUS CSEH NYELVŰ GYÁSZBESZÉDEK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON

BIBLIKUS CSEH NYELVŰ GYÁSZBESZÉDEK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BIBLIKUS CSEH NYELVŰ GYÁSZBESZÉDEK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON A nyomtatott korpusz bemutatása és irodalomtörténeti vizsgálata Papp Ingrid Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16 17. századi Magyarországon (A felső-magyarországi városszövetség) I II. kötet, Osiris

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

Javaslat. Az önellátó tanyasi életmód és gazdálkodás. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat. Az önellátó tanyasi életmód és gazdálkodás. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat Az önellátó tanyasi életmód és gazdálkodás települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Nagyfalusi

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 Gyulafehérvár, 1629) erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott latin nyelvű oklevele. Kelt:

Részletesebben

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója.

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. Képes melléklet 1. kép Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. 2. kép 3. kép A Somogyi Győző grafikáival

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

Hon-és népismeret. Régi idők története

Hon-és népismeret. Régi idők története Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Alapismereti és Szakmódszertani Intézet Hon-és népismeret Kurzuskód: TA - 113 Régi idők története Interjú dédnagymamámmal Helle Brigitta HEBVAAT. KEFO Óvodapedagógus

Részletesebben

Tankönyvlista a 2015-2016-os tanévre. Magyar 1. évfolyam

Tankönyvlista a 2015-2016-os tanévre. Magyar 1. évfolyam Magyar 1. évfolyam Magyar irodalom Turcsányi M.: Irodalom 978 963 16 2892 0 Műszaki Könyvkiadó 6. Tankönyv Magyar irodalom Turcsányi M.: Irodalom 978 963 16 2941 5 Műszaki Könyvkiadó 6. Munkafüzet Tankönyv

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

A Csíkvárban elhelyezett török őrség létszáma 1568-1631. között. Ulufedzsi szuvárik 1568.12.20-1569.06.14. 33 40 36 109

A Csíkvárban elhelyezett török őrség létszáma 1568-1631. között. Ulufedzsi szuvárik 1568.12.20-1569.06.14. 33 40 36 109 1. számú melléklet A Csíkvárban elhelyezett török őrség létszáma 1568-1631. között Időszak Müsztahfizok Ulufedzsi szuvárik Martalószok Összesen 1568.12.20-1569.06.14. 33 40 36 109 1608.04.16-1609.04.04.

Részletesebben

AZ ERDÉLYI KIRÁLYI KÖNYVEK DIGITÁLIS KIADÁSA

AZ ERDÉLYI KIRÁLYI KÖNYVEK DIGITÁLIS KIADÁSA KONFERENCIÁK, KIADVÁNYOK, KÖZÉRDEKŰ ESEMÉNYEK AZ ERDÉLYI KIRÁLYI KÖNYVEK DIGITÁLIS KIADÁSA A kiadásról A magyarországi forráskiadás egyik jelentős vállalkozása, az erdélyi fejedelmek okleveleinek kiadása

Részletesebben

Thalassa (18) 2007, 2 3: 179 186 ARCHÍVUM FERENCZI SÁNDOR ÉS A PÁLOS (PROPPER) CSALÁD. Kapusi Krisztián

Thalassa (18) 2007, 2 3: 179 186 ARCHÍVUM FERENCZI SÁNDOR ÉS A PÁLOS (PROPPER) CSALÁD. Kapusi Krisztián Thalassa (18) 2007, 2 3: 179 186 ARCHÍVUM FERENCZI SÁNDOR ÉS A PÁLOS (PROPPER) CSALÁD Kapusi Krisztián Olvasom Axel Hoffer tanulmányában az alábbi sorokat: Gizella (született Altschul) családja közeli

Részletesebben

IZSÁK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2011.(VI.29.) önkormányzati rendelete

IZSÁK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2011.(VI.29.) önkormányzati rendelete IZSÁK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2011.(VI.29.) önkormányzati rendelete A háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi körzetek meghatározásáról Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

EREDMÉNYLAP ***TELJES*** Turul Koppány Íjászai HE, Hunvér Kft.

EREDMÉNYLAP ***TELJES*** Turul Koppány Íjászai HE, Hunvér Kft. Korosztály: 0-10 1. 58 HORVÁTH ANNA KHTK-FÉNYPÁRDUCOK 372 pont 59 % 2. 107 HORVÁTH KATICA TURUL KOPPÁNY 284 pont 45 % Korosztály: 10-14 1. 83 STEITZ ADELINA TURUL KOPPÁNY 375 pont 59 % 1. 39 FARKAS SZABOLCS

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

IV. 74. Közgyűlési összeírások. levéltári gyűjteménye. / Conscriptiones congregationales/

IV. 74. Közgyűlési összeírások. levéltári gyűjteménye. / Conscriptiones congregationales/ IV. 74. Közgyűlési összeírások levéltári gyűjteménye / Conscriptiones congregationales/ 1702 1848 CC I. Jobbágyköltözésre, egyes helységekre, foglalkozási csoportokra stb. vonatkozó összeírások 1702 1780,

Részletesebben

Így csináljuk a mi vidékünkön! Konferencia Európa Kulturális Fővárosában

Így csináljuk a mi vidékünkön! Konferencia Európa Kulturális Fővárosában Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde,

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ezen a lapon a magyar uralkodók listája található. Árpád-ház Fejedelmek kora Álmos szül. kb. 820-ban Egyek és Emese fia (?) Árpád kb. 895 907

Részletesebben

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-611-5. Mercator Stúdió, 2009

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-611-5. Mercator Stúdió, 2009 A magyar irodalom és kultúra örökbecsű értékeinek ápolása, terjesztése érdekében az Országos Széchenyi Könyvtárral együttműködve kiadja a Mercator Stúdió. Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Műszaki

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben