Főúri lakáskultúra magyarországon a dualizmus időszakában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Főúri lakáskultúra magyarországon a dualizmus időszakában"

Átírás

1 DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Főúri lakáskultúra magyarországon a dualizmus időszakában ÓHIDY VIKTOR

2 EÖTVÖS LÓRÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR DOKTORI DISSZERTÁCIÓ ÓHIDY VIKTOR FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Történelemtudományi Doktori Iskola Magyar Művelődéstörténeti Program A bizottság elnöke: Dr. Kardos József egyetemi tanár Hivatalosan felkért bírálók: Dr. Horváth Hilda PhD Dr. Sisa József Dsc A bizottság titkára: Dr. Heiszler Vilmos egyetemi docens A bizottság további tagjai: Dr Kiss Gy. Csaba egyetemi docens Dr Fábri Anna egyetemi docens Dr. Kertész Botond PhD Témavezető: Dr. Kósa László egyetemi tanár Budapest

3 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 AZ ARISZTOKRÁCIA ÉLETMÓDBELI VÁLTOZÁSAI ÉS ENNEK AZ OTTHONTÍPUSOKRA GYAKOROLT HATÁSA MINDENNAPI ÉLET KEDVENC IDŐTÖLTÉS KASTÉLYÉPÍTÉSZET MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN FŐÚRI PALOTAÉPÍTÉSZETÜNK A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN VILLÁK ÉS NYARALÓÉPÜLETEK VADÁSZHÁZAK, VADÁSZKASTÉLYOK FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA A HISTORIZMUS IDŐSZAKÁBAN A MAGYAROS STÍLUS FŐÚRI LAKÁSKULTÚRÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPE AZ ÉPÍTÉSZEK SZEREPE A HISTORIZMUS LAKÁSKULTÚRÁJÁBAN A HAZAI KÉZMŰIPAR HELYZETE ÉS A LAKÁSKULTÚRÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPE, KITEKINTÉSEL A KÜLFÖLDI KÉZMŰIPAR RÉSZESEDÉSÉRE MŰSZAKI FELSZERELTSÉG FŐÚRI OTTHONAINKBAN ELŐTEREK LÉPCSŐHÁZI CSARNOKOK, KÖZPONTI CSARNOKOK DÍSZLÉPCSŐHÁZAK, FŐLÉPCSŐK FOLYOSÓK TÁNCTERMEK, BÁLTERMEK SZALONHELYISÉGEK EBÉDLŐHELYISÉGEK PIPÁZÓSZOBÁK, DOHÁNYZÓHELYISÉGEK BILIÁRDSZOBÁK TÉLIKERTEK KÖNYVTÁRHELYISÉGEK LEVÉLTÁRAK DOLGOZÓSZOBÁK, ÍRÓSZOBÁK HÁLÓSZOBÁK FÜRDŐSZOBÁK ILLEMHELYEK GYERMEKSZOBÁK VENDÉGSZOBÁK, VENDÉGLAKOSZTÁLYOK HÁZIKÁPOLNÁK, ORATÓRIUMOK HÁZISZÍNHÁZAK, HÁZISZÍNPADOK KÉPTÁRAK, FESTMÉNYGYŰJTEMÉNYEK ŐSGALÉRIÁK

4 KELETI TÁRGYAK GYŰJTÉSE, KELETI SZOBÁK GYŰJTEMÉNYEK, GYŰJTEMÉNYI HELYISÉGEK KISZOLGÁLÓHELYISÉGEK A FŐÚRI OTTHON KÖRNYEZETE, PARKOK ÉS KERTEK FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK IRODALOMJEGYZÉK FÜGGELÉK A DOLGOZATBAN SZEREPLŐ FONTOSABB HAZAI HELYISÉGNEVEK A DOLGOZATBAN LELTÁRI SZÁMMAL (IS) SZEREPLŐ KÉPI FORRÁSOK KÉPJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 6 II./1. AZ ARISZTOKRÁCIA ÉLETMÓDBELI VÁLTOZÁSAI ÉS ENNEK AZ OTTHONTÍPUSOKRA GYAKOROLT HATÁSA II./2. MINDENNAPI ÉLET II./3. KEDVENC IDŐTÖLTÉS III./1. KASTÉLYÉPÍTÉSZET MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN III./2. FŐÚRI PALOTAÉPÍTÉSZETÜNK A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN III./3. VILLÁK ÉS NYARALÓÉPÜLETEK III./4. VADÁSZHÁZAK, VADÁSZKASTÉLYOK IV./1. FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN IV./2. A MAGYAROS STÍLUS FŐÚRI LAKÁSKULTÚRÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPE IV./3. KELETI TÁRGYAK GYŰJTÉSE, KELETI SZOBÁK IV./4. AZ ÉPÍTÉSZEK SZEREPE A HISTORIZMUS LAKÁSKULTÚRÁJÁBAN IV./5. A HAZAI KÉZMŰIPAR HELYZETE ÉS A LAKÁSKULTÚRÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPE IV./6. MŰSZAKI FELSZERELTSÉG FŐÚRI OTTHONAINKBAN V./1. ELŐTEREK, ELŐCSARNOKOK V./2. LÉPCSŐHÁZI CSARNOKOK, KÖZPONTI CSARNOKOK V./3. DÍSZLÉPCSŐHÁZAK, FŐLÉPCSŐK V./4. FOLYOSÓK V./5. TÁNCTERMEK, BÁLTERMEK V./6. SZALONHELYISÉGEK V./7. EBÉDLŐHELYISÉGEK

5 V./8. PIPÁZÓSZOBÁK, DOHÁNYZÓHELYISÉGEK V./9. BILIÁRDSZOBÁK V./10. TÉLIKERTEK V./11. KÖNYVTÁRHELYISÉGEK V./12. LEVÉLTÁRAK V./13. DOLGOZÓSZOBÁK, ÍRÓSZOBÁK V./14. HÁLÓSZOBÁK V./15. FÜRDŐSZOBÁK V./16. ILLEMHELYEK V./17. GYERMEKSZOBÁK V./18. VENDÉGSZOBÁK, VENDÉGLAKOSZTÁLYOK V./19. HÁZIKÁPOLNÁK, ORATÓRIUMOK V./20. HÁZISZÍNHÁZAK, HÁZISZÍNPADOK V./21. KÉPTÁRAK, FESTMÉNYGYŰJTEMÉNYEK, ŐSGALÉRIÁK V./22. GYŰJTEMÉNYEK, GYŰJTEMÉNYI HELYISÉGEK V./23. KISZOLGÁLÓHELYISÉGEK VI. A FŐÚRI OTTHON KÖRNYEZETE, PARKOK ÉS KERTEK FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK IRODALOMJEGYZÉK FÜGGELÉK A DOLGOZATBAN SZEREPLŐ FONTOSABB HAZAI HELYISÉGNEVEK A DOLGOZATBAN LELTÁRI SZÁMMAL (IS) SZEREPLŐ KÉPI FORRÁSOK KÉPJEGYZÉK

6 I. I. BEVEZETÉS Hazánnk történelmének 1867 és 1918 közötti szakasza a dualizmus időszaka, amelyet a gyors ütemű gazdasági fejlődés éveiként tartunk számon. Jelentős változáson ment át ekkor társadalmunk is, felgyorsult a polgárosodás és a demokratizálódás folyamata. A főnemesség időszakunk során végig megőrizte vezető szerepét, a társadalom egyéb csoportjaitól erősen elkülönülve a hagyományos elit megtestesítője maradt. 1 A politikai életben befolyását a polgárosodással együttjáró reformok ellenére is megtartotta. Hasonlóképp volt ez gazdasági téren is ahol fokozatosan csökkenő súlya ellenére helyzete alapvető fontosságú maradt. Tekintélyét, presztízsét anyagi függetlenségének köszönhette, amelynek alapját a földbirtokállomány, a latifundum képezte. A történelmi arisztokrácia vizsgálatakor szembetűnik, hogy az, a családok vagyoni helyzetét, és életmódját tekintve,, korántsem mutatott egységes képet. Tagjaik közül sokakat érintett a deklasszálódás egyre gyorsuló folyamata, ami közösségük súlyának gyengüléséhez vezetett. Az arisztokrácia összetételébent és létszámábant tekintve a dualizmus időszaka jelentős változást hozott. A magyaar gazdaság fejlődésében meghatározó szerepet játszottak a korszak kereskedelmi, ipari, pénzügyi tevékenységet űző nagypolgári családjai. E famíliák néhány évtized elteltével az ország gazdasági erejének jelentős hányada fölött rendelkeztek. Ekkor fejlődött ki egy a korábbihoz viszonyítva népesebb polgári réteg, amelynek csúcsán a leggazdagabb, többnyire zsidó származású befolyásos polgárfamíliák álltak, a klasszikus nagypolgárság képviselőiként. 2 A dualizmus korszakát jellemző nemesség-adományozási gyakorlat eredményeként, közülük többet is főnemesi rangra emeltek, akik már jól elhatárolható csoportot alkottak a történelmi arisztokrácia mellett. A tárgyalt évtizedekben a történelmi arisztokrácia és az újarisztokrácia, illetve a nagypolgárság vagyoni helyzetében egyfajta kiegyenlítődési folyamat indult el, amely 1 Károlyi, 9., 14. l. 2 Gyáni Gábor, Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp., 1998, l., Vörös Károly: A főrendiház évi reformja. in Rendi társadalom polgári társadalom I. Salgótarján, l. 6

7 lakhatási viszonyaik, életmódjuk hasonulását is eredményezte. E tekintetben az arisztokrácia életmódja, életkörülményei jelentették a követendő mintát. A XIX. század második felében a technika, a közlekedés rohamos fejlődése alapvető életmódbeli változásokat eredményezett az arisztokrácia körében. Ennek révén, az addig viszonylag erősebb helyhezkötöttséget határozott mobilitás váltotta fel, főúri családjaink otthontípusai az új viszonyokhoz igazodva már változatosabb, színesebb képet mutattak. Otthonaik a család hosszabb-rövidebb időre szóló lakhatásán túl más-más szerepet töltöttek be, így berendezésmódjuk és a helyiségek specializáltsága is a funkcióhoz illeszkedve erős eltérést mutatott. A XIX. század második fele a lakhatási viszonyok tekintetében minőségi változást hozott. Fokozott igény mutatkozott a praktikus szempontokat figyelembe vevő, kényelmesen berendezett otthonokra, ahol a reprezentáció is kiemelten érvényre juthatott. Az arisztokrácia kifinomult életmódja funkcióiban is differenciált otthonok kialakítását igényelte. Így a családtagok szükségletei szerint, a mindennapi élet különböző tevékenységeire, a társasélet szolgálatára, továbbá a vendégek elhelyezésére is külön helyiségeket alakítottak ki. Otthonaink előzőekben vázolt részei mellett, kiszolgálóhelyiségek egész sorát létesítették, amelyek szakosítottság tekintetében sokszor már üzemszerű jelleget öltöttek. Mindebből látható, hogy ezek építésénél, kialakításánál számos tényezőt kellett figyelembe venni. A higienies viszonyokat érintő változások széleskörű elterjedése is korszakunkhoz köthető. A főúri otthon szimbolikus információk hordozója is volt. Külső és belső kialakításával egyaránt demonstrálta tulajdonosa kiemelt társadalmi és anyagi helyzetét, műveltségét, művészetszeretetét, továbbá családjának a történelemben betöltött szerepét. A tárgyalt otthonok változó mértékben ugyan, de a tudomány és a művészet világának is helyt adtak, leginkább lakóinak érdeklődése, gyűjtőmunkája, ritkábban gyakorlati tevékenysége révén. Ez nyomon követhető mindazon helyiségekben, amelyeket a tulajdonos(ok) speciális érdeklődésének, tevékenységének kiszolgálására hoztak létre. Az arisztokráciát jellemző anyagi különbségek otthonaik méretében, a helyiségek specializáltságában, berendezésük színvonalában is megmutatkoztak. A főúri lakáskultúra egészén belül jelenlévő eltéréseket vizsgálva kitűnik, hogy a legmagasabb igényeket is kielégítő otthonok mellett a szerényebbekre is bőven akadt példa. Utóbbiak berendezés, felszereltség tekintetében sokszor már a vagyonosabb köznemesi illetve a középpolgári viszonyokhoz álltak közelebb. 7

8 A főúri lakáskultúra szerepe kiemelkedő volt ekkor, ugyanis hatása a módos köznemesi és a nagypolgári otthonokon túl csekélyebb mértékben ugyan, de a közép-, illetve a kispolgári otthonkultúrában is nyomon követhető. Ezért is sajnálatos, hogy a magyarországi lakáskultúra története a művelődéstörténet viszonylag kevéssé feldolgozott területei közé tartozik. A megállapítás fokozottan érvényes az arisztokrácia lakáskultúráját tárgyaló irodalomra. Ez a tény témaválasztásomkor meghatározó szempontként szerepelt. A további indíttatások között említem, hogy új- és legújabbkori történész-muzeológus egyetemi hallgatóként,, érdeklődésem fő iránya fokozatosan a bútortörténet felé fordult. A korszak kiválasztását több szempont határozta meg. Közülük a művészettörténeti vonatkozások, és a XIX. század második felében az arisztokrácia életmódbeli változásainak főúri otthonokra gyakorolt hatása voltak a legfontosabbak. A tárgyalt évtizedeket a XIX. század végéig a historizmus, majd a szecesszió és a korai modern irányzatok időszakaként tartjuk számon. A historizmus időtartamának megjelölésénél azt a napjainkban széles körben elfogadott nézetet vettem alapul, mely szerint Közép- Európában az 1840 és közötti évtizedek a historizmus történetén belül külön szakaszt képviselnek, amelyet romantikus historizmus néven különböztetnek meg a stíluskorszak későbbi periódusaitól. 3 A historizmus ezt követő érett és kései szakasza képezi szorosabban véve kutatásom tárgyát, de minden szükséges esetben részletesebben visszatekintek a megelőző évtizedekre is. A XIX. század vége főúri otthonainkban korántsem jelentette a felújított történelmi stílusok háttérbe szorulását, szerepe e területen továbbra is meghatározó maradt. A főúri lakáskultúrát, hasonlóan a korszak kastélyépítészetéhez hasonlóan, a történeti stílusok továbbélése jellemezte a XX. század tárgyalt éveiben is, ami már határozott különbséget mutatott a művészet és a lakáskultúra új irányaitól. Természetesen nem lényegtelen, hogy Magyarország történelmében a dualizmus évtizedeinek gazdasági fejlődése a kastélyépítészet és a főúri lakáskultúra utolsó felvirágzása volt. Nem csak az új építésű otthonok képezték vizsgálat tárgyát, ugyanis a régebbiek belső tereit a legtöbb esetben az új igények szerint módosították, rendezték be. Elsősorban az általánosan jellemző állapotokat szerettem volna bemutatni, kitekintéssel az egyedi példákra is. 3 Erről bővebben: Renate Wagner-Rieger: Wiens Architektur im 19. Jahrhundert. Wien, és Renate Wagner- Rieger: Historismus und Schloßbau. München,

9 A főúri otthonaink történetét tárgyaló irodalom hiányosságairól, röviden már említést tettem. A kutatást számos tényező akadályozta. A második világháborút megelőzően kevés témakörünket bemutató mű született, 4, talán a főúri otthonok zártsága,, vagy a vizsgált időszak közelsége miatt. Az ekkor napvilágot látott munkák a lakáskultúra történetének feldolgozásában egy új időszak kezdeti lépéseiként értékelhetőek, amelyeket az ismert politikai és ideológiai tényezőesemények sajnálatos módon megszakítottak a világháború után. Miközben Magyarországról néhány év alatt eltűnt az arisztokrácia mint társadalmi réteg, vele együtt lakáskultúrája is megsemmisült, évtizedekig háttérbe szorult a témakör tudományos szintű feldolgozása. 5 E tekintetben némi változás csak az 1980-as évek első felében mutatkozott, amikor elkészülhetett több,, a polgári lakáskultúrával foglalkozó tanulmány, de még ekkor is magyarázatra szorult ezek létjogosultsága. 6 A kedvezőtlen körülmények csak a rendszerváltozást követően szűntek meg, amikor már szélesebb körben is elismerté vált az életmódtörténeti kutatás fontossága és egyaránt zöld utat kapott, a polgárság, és az arisztokrácia lakáskultúráját feltáró tudományos munka. A főúri lakáskultúra területén az 1989 utáni másfél évtized alatt természetesen nem sikerült behozni a lemaradást. Néhány jeles szakember időszakunkat (is) érintő, egy-egy főúri otthont, gyűjteményt tárgyaló monografikus feldolgozásában részletesen is szól az épület belsőiről, témakörünkhöz szorosan kapcsolódó kérdésekről. 7 Ugyancsak egy, a 4 A második világháborút megelőzően, illetve az ekkor kiadott szakirodalom felsorolását Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században címmel, 1896-ban három kötetben megjelent munkájával kell kezdenünk, amely azóta is az egyetlen tudományos szintű feldolgozása a tárgyalt időszaknak. Jelentőségét mutatja továbbá, hogy 1986-ban hasonmás kiadásban is megjelent, képmellékletekkel bővített formában. Voit Pál: Régi magyar otthonok 1943-ban kiadott munkája a hazai lakáskultúra történetét a kezdetektől az 1930 as évekig tárgyalja, számos, a főúri viszonylatok szempontjából is lényeges témakört érintve. A kastélyokat általában, illetve az egy-egy főúri otthont tárgyaló monografikus feldolgozások is megemlítendők, ugyanis gyakran fontos lakáskultúrával és életmóddal kapcsolatos adatot közölnek. A leírtak alatt Rados Jenő: Magyar kastélyok (1939), Bíró József: Erdélyi kastélyok (1943), továbbá a gernyeszegi Teleki kastély (1938) című munkáját értjük. 5 A kutatottság akkori helyzetét mutatja, hogy témakörünkben csak Péczely Piroska: A keszthelyi Festetics kastély és belső berendezése című, 1958-ban megjelent tanulmányát említhetjük meg, amelyben szerzője levéltári kutatásokra (is) alapozva ismerteti az épület történetét. 6 Az említett tanulmányok 1992-ben a Visi Lakatos Mária által szerkesztett Polgári lakáskultúra a századfordulón című kötetben jelentek meg. Ennek bevezetésében Hanák Péter részletesen szól a lakáskultúra és életmód kutatásának akkori helyzetéről és problémáiról. 7 A témakörünket is érintő munkák: Horváth Hilda: Adalékok a század eleji magyar műgyűjtés történetéhez. Az 1907-es Budapesti amateur kiállítás. In Művészettörténeti Értesítő 1993, l., Horváth Hilda: Vázlat egy műgyűjtemény sorsáról. In 1993, l., Horváth Hilda: Gróf Pálffy János pozsonyi palotájának berendezése. In Ars Hungarica, 1996, l.. A főúri és a nagypolgári otthonok közti hasonlóságok vizsgálatánál fontos munka: Horváth Hilda: Az Emmer-palota. In Műemlékvédelmi Szemle. 1998, l. Horváth Hilda: Régvolt magyar kastélyok. Bp., 1998, különösen l. Horváth Hilda: Füzérradványi enteriőrök. In Ars Hungarica 1999, l., Horváth Hilda: Gróf Pálffy János műgyűjteménye, különös tekintettel iparművészeti kollekciójára. PhD. disszertáció (ELTE BTK, 2002). Sisa József: Egy eltűnt kastély nyomában (A galgamácsai királyi vadászlak). In Műemlékvédelem, 1986, 1. szám, l. Sisa József: A vépi volt Erdődy-kastély Vas megyében. In Műemlékvédelem, 1997, l. Sisa József: A csákvári Esterházy-kastély. In Művészettörténeti Értesítő, 1997, l., Sisa József: A füzérradványi 9

10 historizmus kastélyépítészetét, kastélykultúráját elsőként összetett módon tárgyaló disszertációban, a közelmúltban már született rövidebb összefoglalás időszakunk főúri lakáskultúrájáról. 8 Mindezen eredmények ellenére a témakört egészében bemutató munkát mindmáig nem adtak ki. Disszertációm megírásával az volt a célom, hogy szisztematikus kutatásokra alapozva elsőként kíséreljek meg átfogó képet rajzolni a tárgyalt évek főúri lakáskultúrájáról. Munkám során több forráscsoportot használtam fel, melyek a főnemesi levéltárak és otthonok pusztulása miatt különösen hiányos formában maradtak fenn. A pusztulás ellenére is a leggazdagabb és legváltozatosabb forrásanyagot a dualizmus korából a Magyar Országos Levéltár családi fondjaiban található kastélyleltárak képezik. A leltárak között vizsgálódva fő szempont volt, hogy segítségükkel a kisebb, egyszerűbb és a gazdagabb tárgyanyaggal bíró, fényűző főúri otthonok berendezése is bemutatható legyen, továbbá hogy időrendi tekintetben korszakunkat átfogják. 9 A kastélyleltárak alapvető fontosságú forrásként számos kérdésre adnak pontos választ,: például a berendezési tárgyak, használati eszközök típusaira és számára, továbbá az adott épület helyiségeinek fajtáira, azok elhelyezkedésére. A különböző enteriőrtípusokra jellemző berendezés meghatározásának következő forrása a képi anyag, amely ekkor már leginkább fényképfelvételeket jelent. Ezek segítségével, a berendezési tárgyak meghatározásán túl, hiteles módon alkothatunk képet az adott belső térről, illetve az egyes darabok koráról, stílusáról. Mindezeken túl, a fotók forrásként szolgálnak annak kiderítésében is, hogy a lakáskultúra főbb irányai milyen módon jelentek meg főúri otthonainkban. Munkámat közel hatszázötven enteriőrről készült archív fénykép segítette, amelyeknek az egyik Károlyi-kastély. In Ars Hungarica, 1999, l. Sisa József: A nádasdladányi Nádasdy-kastély. In Művészettörténeti Értesítő, (különlenyomat) 2000, l., Sisa József: Az angolkert és a kényelmes ház. Brit hatások a 19. századi Magyarországon. In Ars Hungarica, 2001, l., Dávid Ferenc-T. Ridovics Anna: A károlyi-palota rekonstrukciója. (Tudományos dokumentáció, 1997, kézirat.) Varga Kálmán: A gödöllői királyi kastély évszázadai. Bp., Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély. Kolozsvár, Dávid Ferenc: A fertődi Esterházy-kastély történeti helyiségkönyve: Funkciók és falburkolatok. I. rész, oldalszárnyak, patkószárnyak. (Tudományos dokumentáció, kézirat, 2002.) 8 Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában című akadémiai doktori értekezésében (2004) külön fejezetek szólnak e témakörről. (Sisa 2004, l.) 9 A főúri viszonylatban közepes méretűnek nevezhető otthontípust alapterület és berendezés tekintetében egyaránt jól példázta a berzencei Festetics-kastély (Berzence 1888). A kisebb és összességében is szerényebb otthonok bemutatását a sági Festetics-kastély leltárkönyve segítette. (Ság 1858) A gazdagabb berendezéssel bíró otthonok szemléltetését a keszthelyi Festetics-kastély es átépítése előötti (Keszthely ) és az eszterházai Esterházy-kastély es állapotát, berendezését bemutató leltárkönyvet használtam fel (Eszterháza 1917). További speciális szempontokat vagy tárgycsoportosítást figyelembe vevő anyag is felhasználásra került századunk elejéről a keszthelyi Festetics- (Keszthely 1911) és a csákvári Esterházykastélyból (Csákvár ), továbbá ide sorolandó az Esterházy család egyik pontosan meg nem nevezett otthonának ezüstkamraleltára is (Ezüstkamraleltár). A vadászkastélyok berendezésének meghatározásához a ropolyi, gyulaji és sárdipusztai Esterházy- vadászkastélyok leltárát használtam fel. (Esterházy vadászházak, vadászkastélyok). (Utóbbi leltári felvétele az 1930-as években történt, de berendezése jellemzően ekkor is első világháborút megelőző állapotokat őrzött.) 10

11 részét a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára és az Iparművészeti Múzeum Adattára őrzi. A két gyűjtemény valamennyi, témakörünket érintő felvételét megvizsgáltam. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal fényképgyűjteményéből konkrét épületekre vonatkozó felvételeket dolgoztam fel. Ezek mellett forrásként használtam a korabeli képes folyóiratokat. Közöttük külön kell szólni a Szalon Újságban ( ) megjelent enteriőr-felvételekről, amelyek gazdagon illusztrálják a főúri otthonok belsőit. A felhasznált források következő csoportját az emlékiratok alkotják. Használatuk nélkülözhetetlen a lakáskultúrával szorosan összefüggő életmód bemutatásánál. Munkám során, a dualizmus idején született visszaemlékezések mellett, feldolgoztam a későbbiekben íródott memoárok időszakunkra vonatkozó részeit is. Ezek mellett áttekintettem a XIX. század első feléből, illetve a két világháború közti időszakból származó, a mindennapi életről, otthonokról szóló írásokat is. 10 A korábbi évtizedekről tudósító visszaemlékezések leginkább az életmódbeli előzmények bemutatásánál, az adott területen jelentkező változások szemléltetésénél jelentettek segítséget. Az időszakunkat némileg megelőző, illetve az azt követő évtizedek történéseinek adataiból csak akkor vontam le bármiféle következtetést, ha biztos voltam abban, hogy bár a korszakunkat bemutató forrásokban erre konkrét példát nem találtam, az adat a tárgyalt időszakban is jelenlévő életmódbeli történést közöl. Ilyen esetben, ezt a hivatkozás közlésekor pontosan feltüntettem. A vizsgált évtizedeket szinte teljes egészében átfogó Vasárnapi Ujság ( ) minden 1867 és 1914 között kiadott évfolyamát feldolgoztam. Az Ország-Világ ( ) című folyóirat több évfolyamát tekintettem át. A fenti kiadványok egyebek mellett sok információt közölnek az arisztokrácia társadalmi életéről, mindennapjairól, 10 A XIX. század első feléből (is) tudósító írások között a két leggazdagabb forrást Splény Béla emlékiratai I.-II. (Splény I, II), és Podmaniczky Frigyes: Egy gavallér emlékei (Podmaniczky) című műve jelenti. Előbbi a szerző életének 1819 és 1860, utóbbi az 1824 és 1884 közötti szakaszát mutatja be. Ezeken túl feldolgozásra került Pulszky Ferenc: Életem és korom. I.-II. (Pulszky 1884) című memoárkötet mellett e szerző nejének, Pulszky Teréziának Egy magyar hölgy emlékiratai című munkája is (Pulszky), melyet eredetileg angol nyelven jelentettek meg, magyar kiadására csak 1986-ban került sor. Teleki Sándor: Emlékeim címmel 1880-ban kiadott visszaemlékezése is kutatás tárgyát képezte (Teleki). Zichy Géza: Emlékeim (Zichy), két kötetben 1912-ben megjelent memoárkötete már leginkább tárgyalt időszakunk főúri életébe enged bepillantást. A XX. század második felében íródott, de időszakunkal is részletesen foglalkozó munkák között jelentősége tekintetében kiemelkedő Károlyi Mihályné Andrássy Katinka: Együtt a forradalomban 1967 (Andrássy), és Lipthay Béláné Odescalchi Eugenie: Egy hercegnő emlékezik 1987 (Odescalchi) című önéletírása. További információkkal szolgált Károlyi Mihály: Hit illúziók nélkül 1982 (Károlyi), Erba Odescalchi Sándor: Testamentum I II (Erba Odescalchi), Thassy Jenő:. Veszélyes vidék (Thassy) és Károlyi Széchenyi Ilona: Kileng az inga 2005 (Széchenyi) című munkája. Az életmódbeli előzmények tárgyalásánál gazdag információforrást jelentett még Vay Sarolta: Régi magyar társasélet című munkája, továbbá a magyarországi utazók leírásai közül John Paget: Magyarország és Erdély (Paget) című magyarul 1987-ben megjelent kötete, amely az 1840-es évek hazai viszonyairól tudósít, számos főúri életmóddal kapcsolatos részletet közölve. A fentieken túl sok információt közöl a korszak főúri építtetőiről, lakáskultúrájáról Hauszmann Alajos naplója (Hauszmann I.). 11

12 otthonairól is, míg a Szalon Újság ( ) a Park Klub hivatalos lapjaként már kifejezetten e témakörökre szakosodott, ennek valamennyi évfolyamát feldolgoztam. A szakfolyóiratok közül a Művészi Ipar ( ) és a Magyar Iparművészet ( ) időszakunkat érintő évfolyamai közölnek értékes információkat a korszak lakáskultúrájáról, illetve az annak hátterében álló iparművészeti ágak helyzetéről. Több főúri otthont is részletesen, képanyaggal illusztrálva mutat be. Az építészeti kiadványok közül, az ig Építési Ipar, majd 1887 és 1913 között Építő Ipar néven megjelenő szakfolyóirat évfolyamait tekintettem át. A századforduló időszakának kastélyairól és gyakran azok berendezéséről is értékes szöveges és képi forrás a Magyarország vármegyéi és városai című sorozat, amely a történelmi Magyarország vármegyéiből huszonkettőt dolgozott fel. A lakáskultúra tárgyalása mellett szükségesnek tartottam az azzal szoros összefüggésben álló életmód vázlatos bemutatását is. Ennek ismertetését olyan részletességgel végeztem el, hogy ezáltaláltala összetettebb módon szemléltethessem a tárgyalt otthonok működését és az ott zajló mindennapi életet, alaposabb kidolgozása meghaladta volna a dolgozat kereteit. Ezúton szeretnék köszönetet mondani témavezetőimnek, dr. Kósa László professzor úrnak és Batári Ferencnek aki már nem érhette meg dolgozatom befejezését továbbá mindazoknak, akik segítették munkámat. 12

13 II./1. AZ ARISZTOKRÁCIA ÉLETMÓDBELI VÁLTOZÁSAI ÉS ENNEK AZ OTTHONTÍPUSOKRA GYAKOROLT HATÁSA A XIX. század második felének társadalmi változásai és technikai fejlődése jelentős átalakulást eredményezett a hazai arisztokrácia mindennapi életében. Az addig sokak által egyhangúnak tartott 11 hagyományos főúri életforma keretei tágabbá váltak 12, de a hagyományaihoz erősen ragaszkodó arisztokrácia továbbra is sok mindent megőrzött évszázadok során kialakult szokásaiból. A megszokott életmódhoz tartoztak a vadászatok, bálok, táncestélyek 13, házikoncertek, matinék. A farsangi idény a társadalmi élet szempontjából továbbra is kiemelt jelentőséggel bírt a társadalmi élet szempontjából. Egyesek a téli hónapokra városba költöztek 14, ahol palotáikban vagy bérelt ingatlanban laktak. 15 A városi időzés a téli vidéki tartózkodásnál színesebb életet kínált. 16 A nyarat leggyakrabban vidéki kastélyaikban töltötték, de némelyeknek állandó tartózkodási helye volt a vidéki otthon. 17 Megszokott időtöltésnek számított, hogy egyes, jó viszonyban, illetveőleg rokoni 11 Splény, 197. l. 12 Vay Sarolta a következőképp emlékezett a leírtakról: Kevesebb volt az élet terhe-gondja, mint ma, nem éltek, élveztek oly rohamosan az emberek, és tizenegy hónapi szükség után megelégedtek azzal, hogy farsang idején kedvük szerint kimulatják magukat. Most az egész esztendő farsang az emberiség egyik részének, a másik résznek meg az egész élet böjt. (Vay, 469. l.) 13 E táncestélyeket gyakorta házasság-előmozdító céllal rendezték, amit franciásan soirée-nak neveztek. (Splény, 519. l.) 14 A XVIII. század szaporodó hazai városi palotaépítkezéseinek magyarázata volt, hogy ekkortól egyre több főnemesi család kívánta az év bizonyos részét városban tölteni. Vay Sándor leírása is rámutat, hogy télen Pestre vagy a megyei székvárosba járt az arisztokrácia (Vay 1909, 167. l.), Erdélyben pedig november tájától sokak Kolozsváron teleltek. (Vay 1909, 168. l.) 15 A leírtakat példázta, hogy Zichy Ferenc gróf kassai tartózkodásakor egy ház első emeletét bérelte, a második emeleten egy öreg Csáky grófnő lakott. (Zichy, 30. l.) Zichy Géza gróf Pozsonyban lakást bérelt, ahol a szomszédok polgári családok voltak. (Zichy, 164, 165. l.) 16 A városok kínálta életmód is különböző lehetett. A kisebb vidéki városokban szerényebb társadalmi életet éltek, ezt példázták az eperjesi és nagyszombati társasági életről tudósító leírások, amelyek szerény, egyhangú körülményekről tudósítanak. (Pulszky 1884, 193. l. és Zichy, 61. l.) A nagyobb városainkban már jóval több lehetőség kínálkozott az idő kellemes eltöltéséhez. Ebéd után a nők látogatást tettek egymásnál (Paget, 251. l.), délután 5 és 8 óra között minden főúri ház nyitva állt a vendégek előtt, amikor a hölgyek szalont tartottak (Paget, 237. l.), ahol a társalgás a botrányok és más jelentéktelen ügyek körül folyt. (Paget, 251. l.) A XIX. század első felében már színházakat is lehetett látogatni például Pesten, Pozsonyban, Kolozsváron, amelyek az arisztokraták kedvelt szórakozási helyének számítottak. (Vay 1909, 169. l., Podmaniczky, 198, 217. l.) Kolozsváron az 1830-as években kaszinót hoztak létre főúri családjaink a pesti Nemzeti Casino mintájára, amelynek megnyitása után a hölgyek szalonjai üresen tátongtak. (Paget, 252. l.) 17 Erba Odescalchi, 90., 91. l. 13

14 kapcsolatban lévő családok bizonyos tagjai hosszabb időre egymáshoz látogattak, ennek időtartama akár több hónap is lehetett, az ilyen időzést séjournak is nevezték. 18 A kontinens távoli vidékeire tett gyakori utazások a XIX. század közepéig nem nevezhetők általános jelenségnek az arisztokrácia körében sem. 19 Ennek legfőbb magyarázatát annak nehézkességében, időigényességében kereshetjük. Hosszabb utazás esetén a leggyakoribb úticél Bécs volt. A császárvárosban töltött időszak kedvéért szívesen vállalták a több napig tartó megpróbáltatást is, mert ott változatos és színvonalas társadalmi életet élhettek. Ez a lehetőség komoly csábítás volt a főúri osztály hölgytagjai számára, akik a magyar főváros helyett szívesebben utaztak Bécsbe. 20 Számos magyar főúri családnak volt itt saját palotája 21, mások palotát vagy egyéb lakóingatlant béreltek. 22 A XIX. századi magyar arisztokrácia életmódbeli változásait alapvetően határozta meg a vasúthálózat kiépítése. Távoli vidékek váltak gyorsan és kényelmesen megközelíthetővé, az évszakok időjárási viszontagságai sem jelentettek már többé akadályt. A főnemesek, mint sok minden újat, így a vasutat is kezdetben fenntartással fogadták 23, de az abban rejlő lehetőségeket felismerve gyorsan elfogadták azt. Az arisztokrácia tagjai vagyoni helyzetük függvényében különböző színvonalon használták ki a tárgyalt közlekedési forma nyújtotta lehetőségeket. Az utazás legkényelmesebb módját a saját tulajdonú vasúti szalonkocsik biztosították. 24, A luxus e formáját az uralkodón kívül 25 a mágnás családok közül is csak kevesen élvezhették 26, 18 Splény I., 41. l. (Erről bővebb leírás a Vendégszobák, vendéglakosztályok című fejezetben olvasható.) 19 Podmaniczky Frigyes visszaemlékezéseiben így írt erről: Mi kevés ember utazott még akkoron, leginkább bizonyítja az, hogy e két hónapig, úgyszólván a szomszédban tett utunk közben csak két honfitárssal találkozánk: gróf Bethlen Ferenc és neje, és Vigyázó Sándorral. (Podmaniczky, 341. l.) 20 Az első nagyobb utazás végcélja Bécs volt, ahová telente az erdélyi arisztokrácia hölgytagjai oly szívesen látogattak el. Pestet nem is érintették. Nem érdekelte őket. Már tudniillik a női világot. ( ) A hölgyvilág azonban inkább Bécset választotta. Oda vonzották őket a szebbnél szebb boltok ruhaszalonok, cipészek, fodrászok és azok a kozmetikus művészek, akik a hölgyeket széppé varázsolták. Abban az időben egy ilyen bécsi út nem volt egyszerű és pihentető. Négyesfogattal utaztak, de kényelmes, csukott batárokban, és poggyászkocsi is kísérte őket. (Odescalchi, 20. l.) 21 Bécsben több magyar főúri családnak is volt palotája. Ezt példázta Pálffy Móric gróf (Alee Gasse), Esterházy Miklós és Alajos herceg és Pálffy János gróf palotái (Wallner Strasse), Esterházy Miklós Móric gróf (Kartner Strasse), Pálffy Miklós herceg és őrgróf Pallavichini Sándor palotái (Josefsplatz), továbbá Festetics Tasziló herceg (Metternich Gasse) és Széchenyi Géza (Plössl Gasse) palotája. A leírtakon túl mások is építtettek bécsi otthont, mint például a Zichy, Nákó, Széchenyi családok. (V. U., 1912, 395. l.) 22 Splény, 63. l. 23 Ezt tudjuk meg Podmaniczky Frigyes visszaemlékezéseiből: ( ) volt idő, mikor egy-egy vasárnap délután kétszer is megtették lovaim a Pest és Palota közötti utat, mert vasúton járni nem volt chic. (Podmaniczky, 223. l.) Más forrás tanúsága szerint a vasúttörténet korai szakaszában is volt már olyan arisztokrata illetve bizonyosan voltak olyan arisztokraták akik vasúton, lóvasúton jártak. Zichy Antal gróf Nagyszombatból Pozsonyba lóvasúton járt. (Zichy, 61. l.) 24 E luxusjárművek belső terében a kor legmagasabb kényelmi színvonalát élvezhette az utazó személy. A berendezés kényelmes kárpitozott ülőbútorokból állt, asztal körül elrendezve. Az igényes kiképzésű enteriőrt kényelem és megjelenés tekintetében egy valóságos szalonhelyiséghez lehetett hasonlítani. Iparunk akkori állását mutatja, hogy a Ganz cég szállította Ferenc József (V. U. 1906, 91., 92. l ), illetve az orosz cár szalonkocsiját is. (V. U., 1906, 336. l.) 25 V. U., 1906, 91., 92. l. 14

FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN

FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Óhidy Viktor FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Doktori disszertáció tézisei Budapest 2007. 1 Hazánk történelmének 1867 és 1918 közötti szakasza a dualizmus időszaka, amelyet a gyors

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

A Néprajztudományi Bizottság 2014. évi tevékenysége

A Néprajztudományi Bizottság 2014. évi tevékenysége A Néprajztudományi Bizottság 2014. évi tevékenysége Az MTA Néprajztudományi Bizottsága 2014-ben két alkalommal ülésezett (január 15- én és november 11-én). Az ülésre első alkalommal a Néprajzi Múzeum Tanácstermében

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL Vasvári Pál Múzeum 4440 Tiszavasvári, Kálvin út. 7. Mobil:+36/30-676-8514 www.vasvaripalmuzeum.hu e-mail: info@vasvaripalmuzeum Nyitva tartás: Április 1-től - október 31-ig: K-V: 09-18 óráig November 1-től

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Családfa. Fleischl Adolf? 1920. Interjúalany. Nádas (Neuwirth) István 1920. Gyermekek. Nádas (Neuwirth )Péter 1946

Családfa. Fleischl Adolf? 1920. Interjúalany. Nádas (Neuwirth) István 1920. Gyermekek. Nádas (Neuwirth )Péter 1946 Családfa Apai nagyapa Góth Tivadar (Tódor) 1860-as évek 1942 Apai nagyanya Góth Tivadarné (szül. Neuwirth Netti) 1860-as évek 1945 Anyai nagyapa Fleischl Adolf? 1920 Anyai nagyanya Fleischl Adolfné (szül.

Részletesebben

Kiss Éva ALMÁR (FRÄNKEL) GYÖRGY ÉS A MAGYAR MÛHELY-SZÖVETSÉG

Kiss Éva ALMÁR (FRÄNKEL) GYÖRGY ÉS A MAGYAR MÛHELY-SZÖVETSÉG 407 Kiss Éva ALMÁR (FRÄNKEL) GYÖRGY ÉS A MAGYAR MÛHELY-SZÖVETSÉG A 20. század, különösen az elsô világháborút követô idôszak sürgetô igénnyel vetette fel a lakáskérdést, ezen belül a környezet alakításának

Részletesebben

Családfa. Werner Károlyné (szül. Pollák Matild) 1858 1860 között 1936. Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933

Családfa. Werner Károlyné (szül. Pollák Matild) 1858 1860 között 1936. Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933 Családfa Apai nagyapa Popper Károly 1864 1935 Apai nagyanya Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933 Anyai nagyapa Werner Károly 1850 1916 Anyai nagyanya Werner Károlyné (szül. Pollák

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen A felsőoktatás hazai történetiségét tárgyaló konferencia előadásai sorába illesztettem egy egyszerre tudományági s

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL 2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében

Részletesebben

GÁL FERENC FŐISKOLA MEZŐTÚR SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK

GÁL FERENC FŐISKOLA MEZŐTÚR SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK GÁL FERENC FŐISKOLA MEZŐTÚR SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK Kollégiumi szálláslehetőség Cím: 5400 Mezőtúr, Petőfi tér 1. (volt főiskola kollégiuma) tel: 06-56-551-000 Szobák és árak: Földszint: 2 db 4 fős szoba (külön

Részletesebben

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből Személyes vonatkozások 9. évfolyam A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai Családi élet, családi kapcsolatok Emberek

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II. emelet)

Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II. emelet) Jegyzőkönyv a DOSz Nyelvtudományi Osztályának alakuló üléséről Ülés időpontja: 2013. 10. 21. 15:00 Ülés helyszíne: Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II.

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR PUBLIKÁCIÓK

DEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR PUBLIKÁCIÓK Jelölt: Bódán Zsolt Neptun kód: RELP6C Doktori Iskola: Történelemi és Néprajzi Doktori Iskola Iktatószám: DEENKÉTK/401/2014. Tételszám: Tárgy: PhD Publikációs Lista A PhD értekezés alapjául szolgáló közlemények

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

VII-B-004/761-4 /2013

VII-B-004/761-4 /2013 VII-B-004/761-4 /2013 Beszámoló A Fejér Megyei Kormányhivatal 2012. évi tevékenységéről FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... - 3-2. A kormányhivatalt érintő feladat- és

Részletesebben

Petelei István írásgyakorlatai (Média- és társadalomtörténeti elemzés)

Petelei István írásgyakorlatai (Média- és társadalomtörténeti elemzés) Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola Török Zsuzsa Petelei István írásgyakorlatai (Média- és társadalomtörténeti elemzés) Doktori értekezés tézisei Témavezető:

Részletesebben

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04.

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04. 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04. 2 ( C ) IPA by 1974 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

Nőtincs és a pecsétes téglák

Nőtincs és a pecsétes téglák Nőtincs és a pecsétes téglák Eczl József és Menyhárt Miklós A településről röviden A község Nógrád megye délnyugati részén, a Naszály hegy lábánál, a Lókos és a Hangya patak völgyében ad otthont az itt

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

A magyar lakosság utazási szokásai, 2010

A magyar lakosság utazási szokásai, 2010 1 A magyar lakosság utazási szokásai, 2010 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI

JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI APPONYI KISKASTÉLY ÉS KISBOLDOGASSZONY KÁPOLNA TELEPÜLÉSI/TÁJEGYSÉGI ÉRTÉKTÁRBA TÖRTÉNŐ FELVÉTELÉHEZ Készítette: Sió-menti Értéktár Bizottság dr. Baranyai Eszter Medina,2014.04.16

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A NYUGATI RENDVÉDELEM HATÁSA A XIX-XX. SZÁZADI MAGYAR RENDVÉDELEMRE

A NYUGATI RENDVÉDELEM HATÁSA A XIX-XX. SZÁZADI MAGYAR RENDVÉDELEMRE PARÁDI JÓZSEF A NYUGATI RENDVÉDELEM HATÁSA A XIX-XX. SZÁZADI MAGYAR RENDVÉDELEMRE XI. Rendvédelemtörténeti Tudományos Konferencia, Budapest, 1998. szeptember. 22-25. A magyar rendvédelemtörténet gyarapodó

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

Egy magánmúzeum lehetőségei a felnőttképzés különböző színterein

Egy magánmúzeum lehetőségei a felnőttképzés különböző színterein Egy magánmúzeum lehetőségei a felnőttképzés különböző színterein MAGYAR Erzsébet Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest magyar.erzsebet@ppk.elte.hu Molnár-C. Pál (1894-1981) festőművész, grafikus, egyházművész

Részletesebben

Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora

Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora 1. Melyik királynőre igazak az alábbi állítások? Írd az állítások betűjelét

Részletesebben

KIÁLLÍTÁSA BERNÁTH AURÉL RIPPL-RÓNAI JÓZSEF GRÓF ALMÁSY-TELEKI ÉVA BUDAPEST, VI., NAGYMEZŐ-UTCA 8. TELEFON: 224 008. UJABB KÉPEINEK (1861 1927)

KIÁLLÍTÁSA BERNÁTH AURÉL RIPPL-RÓNAI JÓZSEF GRÓF ALMÁSY-TELEKI ÉVA BUDAPEST, VI., NAGYMEZŐ-UTCA 8. TELEFON: 224 008. UJABB KÉPEINEK (1861 1927) GRÓF ALMÁSY-TELEKI ÉVA MŰVÉSZETI INTÉZETE (VOLT ERNST-MÚZEUM) BUDAPEST, VI., NAGYMEZŐ-UTCA 8. TELEFON: 224 008. BERNÁTH AURÉL UJABB KÉPEINEK ÉS RIPPL-RÓNAI JÓZSEF (1861 1927) VÁLOGATOTT MÜVEINEK KIÁLLÍTÁSA

Részletesebben

VAN SZERENCSÉNK HÍVNI A NAGYÉRDEMŰ KÖZÖNSÉGET! UTAZZON AZ OMNIBUSSZAL! KISVÁRDA A SZÁZADFORDULÓN

VAN SZERENCSÉNK HÍVNI A NAGYÉRDEMŰ KÖZÖNSÉGET! UTAZZON AZ OMNIBUSSZAL! KISVÁRDA A SZÁZADFORDULÓN VAN SZERENCSÉNK HÍVNI A NAGYÉRDEMŰ KÖZÖNSÉGET! UTAZZON AZ OMNIBUSSZAL! KISVÁRDA A SZÁZADFORDULÓN 3507/00102 Szakmai beszámoló Az idén immár hatodik alkalommal volt Múzeumok Éjszakája Kisvárdán. A késő

Részletesebben

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió 1 Forray R. Katalin Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban Európai dimenzió A roma közösség, mint etnikai kisebbség, több vonatkozásban is különbözik más nemzeti kisebbségektől. Egyik jellemzőjük,

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa.

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa. Családfa Apai nagyapa Wágner Henrik? 1930 Apai nagyanya Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Anyai nagyapa Vágó (Weisz) Gyula?? Anyai nagyanya Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin)?? Apa Wágner Sándor

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

Fürdőélet a Balatonnál

Fürdőélet a Balatonnál Fürdőélet a Balatonnál Iskolai forduló Általános iskolák FONTOS! A mellékelten elküldött irodalmi szemelvények a 3-7. feladatok megoldásához szükségesek. A kitöltéshez nyomtassátok ki a feladatlapot és

Részletesebben

ELADÓ/FOR SALE Az ingatlan eladási ára 2 millió Euro. Virág Endre endre.virag@alfila.hu +36 30/931 05 48

ELADÓ/FOR SALE Az ingatlan eladási ára 2 millió Euro. Virág Endre endre.virag@alfila.hu +36 30/931 05 48 ELADÓ/FOR SALE Az ingatlan eladási ára 2 millió Euro. Lehetôség van közvetlenül csak az ingatlan megvásárlására, illetve az ingatlant birtokló projekt társaság megvásárlására is. Egyeztetés céljából kérjük,

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

Márai Sándor Márai Sándor

Márai Sándor Márai Sándor Márai Sándor Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik[1] (Kassa, 1900. április 11. San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró. Márai életútja az egyik

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA AVKF KUTATÁS 1. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER AVKF Aktív Hallgatók 2011 tavasz KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

Szakmai záróbeszámoló a T37399. sz. Otka pályázatról

Szakmai záróbeszámoló a T37399. sz. Otka pályázatról Szakmai záróbeszámoló a T37399. sz. Otka pályázatról A pályázat címe, témája: A hétköznapi élet története Magyarországon a XX. század második felében Időtartama: 4 év, 2002-2005 2002 A munkatervben megfogalmazottaknak

Részletesebben

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Hargitai Imre Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára c. DLA értekezés tézisei 1 Antal István egyik utolsó növendékeként vállalkoztam arra, hogy

Részletesebben

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ (1896 1960) festőművész emlékkiállítása HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig A kis zugokat szeretem, mert a részekben azonosul a világ. Kerülő úton,

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

További munkájukhoz sok sikert kívánok és jó felkészülést a vizsgaidőszakra! Dr. Tóth Titanilla

További munkájukhoz sok sikert kívánok és jó felkészülést a vizsgaidőszakra! Dr. Tóth Titanilla Tisztelt Kollégák, Ezúton küldeném meg Önöknek a 2012. április 22-én megtartott előadás alapján készített tansegédletet. Természetesen az előadás teljes anyagát kéri számon dr. Horváth Attila, de a lényeges

Részletesebben

Magyar Örökség Díj Petrik Gézának

Magyar Örökség Díj Petrik Gézának PERSZONÁLIA Magyar Örökség Díj Petrik Gézának I I I 2003. március 22-én Petrik Géza Magyar Örökség Díjat kapott a magyar nemzeti bibliográfiát megalapozó tevékenysége elismeréséül. A Magyar Nemzeti Múzeumban

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos

Részletesebben

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek

Részletesebben

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE GÖDÖLLŐ, ISASZEG, 2015. NOVEMBER 27-29. 2 5 éves (C) IPA by 1974 az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE A SZERVEZETÜNK MEGALAKULÁSÁNAK

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély)

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) I. Az épület története A mai épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy

Részletesebben

(İk a néhai Dr. Arató Jenı fiai.) Az eredeti példány is náluk van.

(İk a néhai Dr. Arató Jenı fiai.) Az eredeti példány is náluk van. BEVEZETÉS A Szmodis család családfájának összeállításához az alábbi összefüggı adatok álltak rendelkezésemre: a.) Édesapám, néhai Szmodis Jenı tulajdonában volt családfa, b.) Szmodis Kálmán tulajdonában

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák József 1858 1933 Friedman? 1850-es évek 1920-as évek Apa Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Anya Izsák Jakabné (szül. Friedman

Részletesebben

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926 Családfa Apai nagyapa Kauders Dávid 1854 1926 Apai nagyanya Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Anyai nagyapa Freiberger Mór? 1904/05 Anyai nagyanya Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937

Részletesebben

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok)

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) RECENZIÓK Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) A Mûemlékvédelmi Hivatal ameddig létezett eléggé hivatalosnak tûnhetett a laikusok számára ahhoz,

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

Képek a megemlékezésről

Képek a megemlékezésről 2012 Közgyűlések Felderítő Napi megemlékezés 2012. november 11.: az immár hagyományosan a családtagok részvételével tartott ünnepi megemlékezésünkre rendkívül kulturált környezetben, a Művészetek Palotájában

Részletesebben

Budapest látványossága, a Vigadó

Budapest látványossága, a Vigadó Budapest látványossága, a Vigadó I. Pályamunkánk témájaként Budapest látványossága, a Vigadó bemutatását választottuk. Ismertetésének eszközéül ez a dokumentum és a melléklete, egy általunk létrehozott

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Lezajlott a Gyermeknap az Igali Gyógyfürdőben

Lezajlott a Gyermeknap az Igali Gyógyfürdőben Lezajlott a Gyermeknap az Igali Gyógyfürdőben 2011-ben is bekerült az Igali Gyógyfürdő nyári rendezvénysorozatába a már évek óta hagyományosan megrendezésre kerülő és töretlen sikernek örvendő gyermeknap,

Részletesebben

Szakmai beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakmai Kollégiuma 2011. évi (2209/110. sz.) döntése végrehajtásáról

Szakmai beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakmai Kollégiuma 2011. évi (2209/110. sz.) döntése végrehajtásáról Szakmai beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakmai Kollégiuma 2011. évi (2209/110. sz.) döntése végrehajtásáról Az NKA Levéltári Szakmai Kollégiuma a 2209/110. sz. alatt nyilvántartásba vett

Részletesebben