DEMO. Amit a periódusos táblázatról tudni kell. 1. fejezet. 2. fejezet BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ. STUDY Guard

Átírás

1 Amit a periódusos táblázatról tudni kell BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ Szervezés és irányítás...3 Sajátosságok...4 Elõkészületek a film megtekintése elõtt...5 A film megtekintése után...5 Javasolt tevékenységek...6 Szókincs, a megértés tesztelése és ellenõrzése, teszt...7 Témák, áttekintés, célok...8 Bevezetés a programba, szókészletbe, vitaötletek, fókusz...9 Hogyan használjam a... címû oktatómodult?...10 Javasolt tevékenységek Szókészlet...14 A megértés tesztelése...15 Kösd össze!...16 Igaz vagy hamis?...17 A periódusos táblázat...18 Az elemek csoportjai...19 Teszt Helyes megfejtések fejezet 2. fejezet STUDY Guard 1158 Budapest, Késmárk u. 18. Tel./fax: (06-1) info@studyguard.hu Honlap:

2 Gratulálunk! Ön olyan oktatóprogramot választott, amely ösztönzõleg fog hatni tanulóira, ellátja Önt világos és könnyen megvalósítható tanítási irányelvekkel, s így nagyban hozzájárul a szakszerû és sikeres tanórák megvalósításához. A tanítási modul egy olyan videoprogramot kínál Önnek, amely könnyen beilleszthetõ a tanóra menetébe, ezenkívül használati útmutatót, irányelveket és egy olyan oktatóprogramot is tartalmaz, amely tevékenységek és ötletek széles palettáját kínálja. Ez a modul, áttekinthetõsége és könnyû megvalósíthatósága révén lehetõvé teszi az Ön számára, hogy az általunk kínált speciális tevékenységi formákat a saját tantermi szükségleteihez igazítsa. 2

3 SZERVEZÉS ÉS IRÁNYÍTÁS MÁSODIK RÉSZ: BEVEZETÉS AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁBA: Ez a rész megadja azt az információt, amely által Ön a programot a tanórák anyagához könnyedén egymásba illesztheti. Annak érdekében, hogy megkönnyítsük az osztálytermi megvalósítást, az oktatómodul négy részre oszlik. Ön most az elsõ részt olvassa, amely áttekintést nyújt az oktatómodulról. HARMADIK RÉSZ: ELÕKÉSZÜLETEK A FILM MEGTEKINTÉSÉHEZ: Ez a rész javaslatokat és stratégiákat kínál ahhoz, hogyan lehet a tanulókat a film megtekintése elõtt kellõképpen motiválni, nyelvileg felkészíteni, összpontosításukat fejleszteni. NEGYEDIK RÉSZ: A PROGRAM MEGTEKINTÉSE UTÁN: Ez a rész javaslatokat tesz a témával kapcsolatos további tevékenységekre, valamint válogatást kínál könnyen felhasználható értékelési módszerekbõl és olyan tevékenységi formákból, amelyek hozzájárulnak a téma elmélyültebb tárgyalásához és összeköttetéseket teremt a tanterv egyéb témaköreihez is. 3

4 SAJÁTOSSÁGOK Az oktatási modulok bemutatása MÁSODIK RÉSZ: Az oktatási modul arra szolgál, hogy kiegészítse azt a videoprogramot, amelyet az oktatási mûsorok világszerte elismert kreatív írói és producerei készítettek. A tanórák sokszínûsége és rugalmassága érdekében, az oktatómodul a következõ komponenseket tartalmazza: Témák A fõ téma azt mutatja meg, hogyan illeszthetõ be az oktatómodul a tantervbe. A kapcsolódó témák a tanterv egyéb témaköreihez való kapcsolódásra tesz javaslatokat, s így lehetõvé teszi a tanárok számára, hogy felhasználják az oktatómodult a téma egyéb tanulmányi területekbe való beépítéséhez. Célok Az oktatómodul irányelveket nyújt a tanárok számára, hogy felmérhessék, milyen ismeretek megszerzése várható el a tanulóktól. Az egyes oktatómodulok befejezése után a tanulóknak módjuk lesz bizonyítani, hogy mélyreható és alkalmazható tudásra tettek szert a témában. Áttekintés Az áttekintés összegzést nyújt a videoprogram által érintett kérdéskörökrõl. A cél az, hogy összefoglalót adjon a modul témájáról, és ezáltal elõsegítse a tanórákra való felkészülést. 4

5 ELÕKÉSZÜLETEK A FILM MEGTEKINTÉSE ELÕTT Vitaötletek A vitaötletek arra szolgálnak, hogy felmérhessük a tanulók HARMADIK RÉSZ: meglévõ ismereteit a témáról és elõzetest adjunk nekik a tananyagról. Az aktív vita érdeklõ- A film megtekintése elõtti elõkészületként az oktatómodul ötleteket kínál a vitákhoz illetve a dést kelt a téma iránt és motiválja a témától vonakodó tanulókat is. Az odafigyelés és a gyakorlati feladatok végrehajtásához, amelyeket Ön bármilyen beszéd is aktív részvételt jelent. sorrendben illetve kombinációban használhat. Bátorítsa a tanulókat, hogy olyan mértékben vegyenek részt a vitában, hogy az ne legyen terhes számukra. Lehetõséget Bevezetés a programba kell teremteni számukra, hogy megoszthassák a többiekkel A "Bevezetés a programba" úgy ötleteiket, véleményeiket épül fel, hogy lehetõvé tegye a hasznos tapasztalataikat. tanulók számára, hogy elõhívják a témáról már meglévõ tudásukat és elõkészítse õket az új Fókusz tudásanyag befogadására. Segítse a tanulókat, hogy találjanak egy olyan szervezõelvet, Bevezetés a tananyag amely alapján értõbb szemmel szókincsébe figyelhetik a programot. A Fókusz arra szolgál, hogy segítse a A "Bevezetés a tananyag szókincsébe" áttekintést nyújt a progrezésében alaposabb meg- tanulókat a tananyag rendszeramban használt szavakról, kifejezésekrõl és azok használa- megközelítését. értésében. táról. Ez a bevezetés arra szolgál, hogy minden tanuló tökéletesen megértse a program által Gyorsan, de alaposan használt speciális szavakat. A "Gyorsan, de alaposan" rövid instrukciókat tartalmaz, amelyek lehetõvé teszik a program legfontosabb, legérdekfeszítõbb kérdéseinek gyors megvitatását. A PROGRAM MEGTEKINTÉSE UTÁN NEGYEDIK RÉSZ: Miután a tanulók megtekintették a filmet, a program által kínált bármelyik tevékenységi forma felhasználható a tanterv más témaköreinek tárgyalásakor is. A felkínált tevékenységek elõsegítik a tanultak rögzítését, a megértés mértékének tesztelését, a téma szélesebb körû tárgyalását, illetve gyakorlatiasabb 5

6 JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK A "Javasolt tevékenységek" olyan tevékenységi formákat javasol, amelyeket vagy a tanár irányít, vagy a tanulók önállóan gyakorolnak -párokban, vagy kis munkacsoportokban -, miután megtekintették a programot. A tevékenységeket képességek szerinti kategóriákba soroltuk, hogy mindenki könnyen megtalálja a szükségleteinek megfelelõ feladatokat. A címkék segítségével könnyen azonosíthatóak a különbözõ tevékenységek és kapcsolatba hozhatók a tantervvel. Megkönnyítendõ a tanóra idõtartamának meghatározását, az óraüveg megadja az egyes tevékenységek elvégzéséhez szükséges idõt. Az egyes tevékenységek a következõ kategóriákba sorolhatók: Egyéni igények kielégítése Ezek a tevékenységek biztosítják a tanítás folytonosságát. A kevéssé felkészült vagy kisebb érdeklõdést mutató tanulók fognak leginkább profitálni ezekbõl a tevékenységekbõl; céljuk hogy fejlesszék a tanulók nyelvi képességeit a programban közölt tartalmak jobb megértése végett. Kapcsolatok a tanterv egyéb témaköreivel Sok javasolt tevékenység célja, hogy integrálja az oktatómodul tartalmát a tanterv egyéb részeibe. Ezek a kapcsolatok elõsegítik, hogy az egyes témák ne elkülönülten, hanem egy áttekinthetõ rendszer részeiként jelenjenek meg. Kritikus gondolkodás A kritikus gondolkodást kívánó tevékenységek azt célozzák, hogy ösztönözzék a tanulókat saját ötleteik és véleményeik megfogalmazására. Ezek a tevékenységek megkövetelik a tanulóktól, hogy képesek legyenek megkülönböztetni a tényt a véleménytõl, hogy fogalmazzák meg problémáikat és keressenek lehetséges megoldásokat, vonjanak le következtetéseket, vitatkozzanak az okokról és okozatokról, kapcsolják össze a régebbrõl szerzett tudást a most szerzett tudással. Kulturális sokszínûség Valamennyi oktatómodul tartalmaz "kulturális tudatosság", "kulturális sokszínûség" vagy "kulturális csere" nevû tevékenységeket, amelyek arra ösztönzik a tanulókat, hogy megosszák másokkal azt, milyen háttérrel rendelkeznek, milyen a kultúrájuk, illetve vannak-e más országokról, illetve ottani hagyományokról és nyelvekrõl szóló ismereteik. Gyakorlatiasan Ez alatt a címszó alatt olyan kísérleti tevékenységek találhatóak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a programban szereplõ tananyaghoz. A tanulók lehetõséget kapnak, hogy felfedezéseket tegyenek, és megfogalmazzák saját ötleteiket a tanultak alapján. Írás Minden oktatómodul tartalmaz egy olyan tevékenységet, amelynek az a célja, hogy a tanulók felhasználják az írást, mint gondolataik kifejezésének fontos eszközét. Az írás abban is segíti õket, hogy alkalmazzák az itt tanultakat más témakörök tárgyalásakor is. Szerkesztõségi szoba Minden oktatómodul tartalmaz egy "szerkesztõségi gyakorlatot", amely segíti a tanulókat abban, hogy tapasztalatot szerezzenek arról, hogyan használható fel az elméleti tudás a való életben. A legfõbb cél az, hogy aktívan bevonjuk a tanulókat a tanulási folyamatba. A tanulók lehetõséget kapnak arra, hogy végrehajtsanak egy híradós produkció elkészítéséhez szükséges feladatokat: megírják, megszerkesszék, megrendezzék, interjúkat készítsenek, tehát végrehajtsák mindazt a tevékenységet, ami egy híradóprogram elkészítéséhez szükséges. 6

7 A tevékenységi körök kibõvítése Ezek a tevékenységek alkalmat kínálnak a tanulóknak, hogykülön-külön, vagy együtt további kutatásokat végezzenek a témában, válaszokat találjanak saját kérdéseikre, vagy alkalmazzák a tanultakat egyéb tantárgyak tanulásakor is. Kapcsolódás a külvilághoz Ezek a tevékenységek ötleteket kínálnak arra nézve, hogyan hasznosíthatják a tanulók az osztályteremben tanultakat a közösségükben, illetve a szélesebb értelemben vett környezetükben. A tevékenység kiszélesítése Az egység befejezéseként az oktatómodul javaslatokat tartalmaz olyan módszerekre is, amelyek megerõsítést nyújtanak a tanultak elsajátításáról és ötleteket nyújtanak ahhoz, hogyan hasznosíthatják a tanulók tudásukat világlátásuk szélesítésére. SZÓKINCS Minden oktatómodul tartalmaz egy olyan tevékenységet, amely további megerõsítést nyújt számukra a programban szereplõ szavak jelentését és használatát illetõen. A tanulók elõször elolvassák, illetve megkeresik a szavak definícióit, azután példamondatot alkotnak a szavakkal. A MEGÉRTÉS TESZTELÉSE A megértés tesztelése arra szolgál, hogy a tanár értékelhesse, mennyire sikerült a tanulóknak megérteniük, illetve elsajátítaniuk az oktatómodulban szereplõ információkat, illetve mennyire pontosan tudják felidézni azokat. A tanulók igényeitõl függ, hogy az egész osztály közösen, vagy kis csoportokban dolgozik, vagy minden tanuló önállóan végzi el a feladatokat. A tanulók a film újbóli megtekintése révén ellenõrizhetik írásbeli válaszaik helyességét. A diákok remekül használhatják ezt a feladattípust a tesztre való felkészülésként. A SZÓKINCS ELLENÕRZÉSE Ez a tevékenység lehetõséget kínál a tanulóknak, hogy egy szórejtvény segítségével ellenõrizzék, mennyire sikerült elsajátítaniuk a tananyag speciális szókincsét. A szókincsjáték formája ösztönzi a tanulókat, hogy a tanult szavakat és kifejezéseket más helyzetekben is használhassák. TESZT Az oktatómodul tesztje lehetõséget biztosít az Ön számára, hogy felmérje a tanulók tudását. Hívja fel a tanulók figyelmét arra, hogy figyelmesen olvassák el az összes válaszlehetõséget, mielõtt az egyik válasz mellett döntenek. Használja a megoldókulcsot a tesztek ellenõrzésekor. 7

8 Amit a periódusos táblázatról tudni kell TÉMÁK Az "Amit a periódusos táblázatról tudni kell" program a kémiai elemek csoportjait és közös tulajdonságait mutatja be. Szó esik az atomok elektronszerkezetérõl, az oktettekrõl, és az ezzel ösz-szefüggõ relatív reaktivitásukról. Ezen kívül a tanulók megismerkedhetnek a fé-mek, félfémek, a nemfémek, a gázok és az alkáli fémek csoportjával, illetve olyan csoportokkal, mint az oxigén vagy a nitrogén csoport. ÁTTEKINTÉS Az atomok a világmindenség építõkockái. A tudósok 90 különbözõ atomfajtát azonosítottak, és további 19-et állítottak elõ laboratóriumi körülmények között. Annak érdekében, hogy még hatékonyabban tanulmányozhassák ezeknek az elemeknek a tulajdonságait, létrehoztak egy osztályozó rendszert, amelyet periódusos táblázatnak nevezünk. A táblázat 109 négyzetbõl áll, minden négyzet egy elemet jelöl. A négyzeteknek négy csoportja van, eltérõ színekkel. Minden csoport tagjai azonos tulajdonságokkal rendelkeznek, például abban, miként képesek kötést létrehozni más elemekkel. CÉLOK Megismertetni a tanulókat a periódusos táblázat alapvetõ csoportjainak jellemzõivel. Megismerkedni a fémek, a félfémek, a nemfémek, a gázok és az alkáli fémek tulajdonságaival. Megvizsgálni az elektronszerkezetek, az oktettek jelentõségét. Feltárni a periódusos táblázat csoportjait, ideértve az oxigén és a nitrogén csoportot. 8

9 BEVEZETÉS A PROGRAMBA BEVEZETÉS A SZÓKÉSZLETBE FÓKUSZ Az elemek tanulmányozása az emberiség számos jelentõs felfedezéséhez vezetett. Az anyagoknak és viselkedésüknek az ismeretével a tudósok új energiaforrásokat tártak fel, életmentõ gyógyszerekhez vagy az ûrutazáshoz szükséges üzemanyaghoz jutottak. A periódusos táblázat segíti a tudósokat abban, hogy jobban megértsék a különbözõ elemek közötti hasonlóságokat és különbségeket, ami megkönnyíti és még hatékonyabbá teszi a további kutatást. Írja fel az "elem" szót a táblára. Mit jelent ez a szó a tanulók számára? Hány elemet tudnak a tanulók megnevezni? (Az elem az anyag legegyszerûbb formája, amely további, még egyszerûbb formára nem bontható. Az elemekre példa a szén, nitrogén, alumínium, nátrium vagy kalcium.) VITAÖTLETEK Kérje meg a tanulókat, hogy nézzék meg a periódusos táblázatot. Honnan származnak az elemek vegyjelei? Miért van egyes elemeknek, például a vasnak vagy az ólomnak szokatlan vegyjele? Ismernek-e a tanulók olyan vegyjelet, mely egy híres fizikusra utal? Van-e olyan elem, ami egy kaliforniai városról kapta a nevét? (A legtöbb vegyjel az elem kezdõbetûje. Ha az elem kezdõbetûje janak. már foglalt, a második betû is része a vegyjelnek. Néha egy elem vegyjele eltér a hétköznapi nevétõl. Például a vasé, "Fe" vagy az ólomé, "Pb", az elemek latin nevébõl - Ferrum, Plumbum - származik. Einsteinium a híres fizikus, Albert Einstein, a Berkelium a kaliforniai Berkley város után kapta a nevét. Kérje meg a tanulókat, hogy gondoljanak az õket körülvevõ világra. Milyen elemek alkotják ezt a világot? Miért fontos, hogy tanulmányozzuk az elemek természetét? Milyen elõnyökkel jár, ha jobban megértjük a világmindenség építõkockáit? Kérje meg a tanulókat, hogy a program megtekintése során ezekre a kérdésekre koncentrál- 9

10 Hogyan használjam az címû film oktatómodulját? Elõkészületek Olvassa el a Témák, Áttekintés, és a Célok címû fejezeteket, amelyek ismertetik programunk tartalmát és megfogalmazzák a célokat. Használja föl az Elõkészületek a film megtekintése elõtt címû rész javaslatait a téma feldolgozásához. "Amit a periódusos táblázatról tudni kell" címû film megtekintése közben Helyezze el a tévékészüléket olyan helyre, ahol minden tanuló jól láthatja. A tanterem ill. a csoport méretétõl függõen a film együttes, ill. kisebb csoportokban történõ megtekintése is lehetséges. Egyes tanulók számára elõnyösebb, ha többször is megnézi a filmet. "Amit a periódusos táblázatról tudni kell" címû film megtekintése után Válassza ki a Javasolt tevékenységek közül azokat, amelyek beilleszthetõk a tantervbe. Ha lehetséges, gyûjtsön anyagot és információkat. Válassza ki minden feladathoz azt a módot, amellyel a tanulók a leghatékonyabban foglalkoztathatóak. Vannak tevékenységek, amelybe ajánlatos az egész osztályt egységesen bevonni. Más feladatok esetében szerencsésebb a párokban, kis csoportokban vagy önállóan végzett munka. Ösztönözze a tanulókat arra, hogy lehetõleg osszák meg egymás közt a feladatokat. Készítsen megfelelõ számú másolatot a Szókincs és A megértés tesztelése címû részekbõl. Belátása szerint döntsön arról, mely egyszerûbb feladatokat adja föl házi feladatnak, és melyeket lenne célszerûbb az osztályban, illetve kisebb csoportokban elvégezni. Írattassa meg a tanulókkal a tesztet, hogy felmérje, mennyire sikerült elsajátítaniuk az anyagot. Szoktassa hozzá a tanulókat a tesztírás gyakorlatához. Használja A tevékenységi kör kiszélesítése c. részt arra, hogy a tanulók bemutathassák és összegezhessék a tanultakat és megoszthassák tapasztalataikat egymással, az iskola többi diákjával és a helyi közösségi szervezetekkel. 10

11 JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK Írás 30 perc Kérje meg a tanulókat, hogy válasszanak ki egy elemet az alább felsoroltak közül. Egy bekezdésben írjanak le mindent, amit a választott elemrõl tudnak, a periódusos táblázatban található információ felhasználásával. Mi az elem atomsúlya és atomszáma? Melyik csoporthoz tartozik az elem? Milyen tulajdonságai vannak az elem csoportjának? Milyen anyagban található meg az elem? Mit mond el még az elemrõl a periódusos tábla? szén kalcium réz volfrám nátrium neon ón plutónium Egyéni igények kielégítése 20 perc Kérje meg a tanulókat, hogy alkossanak mondatokat az alábbi szavakkal. Ha bizonytalanok a szavak jelentésében, használjanak értelmezõ szótárt. A mondatoknak azt kell tükrözniük, hogy a tanulók megértették azoknak a videóval kapcsolatos jelentését. elem - az anyag legegyszerûbb formája proton - az atommagban található részecske; meghatározza az atom számát periódusos táblázat - az elemek tulajdonságai alapján összerendezett táblázat molekula - egy anyag legkisebb része, amely még az anyag tulajdonságaival bír Kapcsolat a külvilághoz 20 perc Kérje meg a tanulókat, hogy a periódusos táblázatban keressék meg azokat az elemeket, amelyek nélkülözhetetlenek az emberi test számára. Milyen ételekben találjuk meg ezeket az elemeket? A testnek nyomokban szüksége van magnéziumra, káliumra, nátriumra, kalciumra, vasra, cinkre és jódra. Ezek az elemek megtalálhatóak a gyümölcsökben és a zöldségekben, a tojásban, a dióban, a mogyoróban, a halban és a tejben. Gyakorta az asztali sót is jóddal egészítik ki. Ezután minden tanuló sorolja fel három elem általános használatát. (A héliumot például léggömbök töltésére használják. A rézbõl érméket készítenek. Az alumíniumból üdítõs doboz készül. A jódot fertõtlenítésre használják. A platina, az arany és az ezüst ékszer, érme és egyéb értéktárgy lesz. A neon a fénycsõ része. A volfrám a villanykörtébe kerül. A folyékony hidrogén és a plutónium az ûrutazás energiaforrása.) 11

12 Kritikus gondolkodás 15 perc Bizonyos periódusos táblázatokban az atomsúly nem egész szám. Néhány táblázatban az atomsúly tizedes pontossággal szerepel. Keressenek egy olyan periódusos táblázatot, melyben az atomsúlyok így vannak feltûntetve. Kérdezze meg a tanulókat, szerintük mi ennek az oka? Emlékeztesse a tanulókat, hogy az atomsúly megállapításához a mintát az elem természetes megjelenési formája szolgáltatja.(bizonyos elemeknél a minta izotópokat tartalmaz. Az izotópok eltérõ neutronszámmal rendelkeznek, mint a mint az elem egyéb atomjai, ezért a súlyuk kicsivel nagyobb. Amikor átlagolják egy elem mintájának valamennyi atomját, az izotópok az átlagot enyhén megnövelik. Ez az oka a tört számoknak a nagypontosságú atomsúlyoknál.) Gyakorlatiasan 60 perc A tudósok a vegyületek szétválasztására és azonosítására gyakran kromatográfiát alkalmaznak. A vegyületek eltérõ súlyú molekulákból állnak, így általában eltérõ sebességgel jutnak át bizonyos felületeken. A szétválás következményeként gyakran két színben láthatók. A "kromatográfia" szó jelentése: "színnel írás". Egy egyszerû kísérlettel a tanulók könnyen megérthetik, hogyan mûködik a kromatográfia. Ehhez szükségük lesz egy filctollra, ragasztószalagra, egy nagy pohárra, némi vízre és egy kávéfõzéshez használatos papír filterre. A filterbõl vágjanak ki egy 15 cm hosszú és 5 cm széles csíkot. Ejtsenek egy tintapacát a csík aljának közelében. Minél nagyobb a paca, annál jobb. Ezután ragasszák fel a csíkot a pohár széléhez. A csík vége érjen a vízbe, de a paca kevéssel vízfelszín felett legyen. Mi történik a papíron lévõ tintával két órával késõbb? Mi lehet ennek az oka? (A tinta általában kettõ vagy több színre válik szét. Ez azért van, mert a fekete tinta általában több alapvetõ színezõfesték keveréke. Minden festék más-más sebességgel jut át a papíron. Ezt az elvet használják ki a vegyületek azonosítására a kromatográfiai kísérletekben.) Kapcsolódás a mûvészethez 60 perc Kérje meg a tanulókat, hogy készítsenek egy térbeli, három dimenziós szobrot, minél többet használva fel a periódusos táblázat elemei közül. Használjanak például pénzérméket, alufóliát, rézhuzalt vagy vasszeget a szoborkészítéshez. Legyenek annyira kreatívak, amennyire csak tudnak. A kész szobrokat állítsák ki "Elemi mûvészet" gyûjtõcímmel. 12

13 Kapcsolódás a történelemhez 20 perc Dimitrij Mengyelejev orosz kémikus volt az, aki a kémia tanulmányozását periódusos táblázatba rendezte. Kártyákat készített, minden elem számára egyet, amelyen felsorolta az elem kémiai tulajdonságait. Miután a kártyákat atomsúly szerint tette sorba, egy rendszer mutatkozott fel. Mi volt ez a rendszer? Milyen nevet adott Mengyelejev ennek a rendszernek? (Miután Mengyelejev a kártyákat sorba rakta, a hasonló tulajdonságok periodikusan ismétlõdtek. Ezt a jelenséget Periódusos Törvénynek nevezte el.) A fenti rendszer segítette hozzá Mengyelejevet, hogy periódusos táblázatát úgy szerkessze meg, ahogy azt ma is használják. Mivel biztosította, hogy a táblázat mind a mai napig hasznos? (Azokat a helyeket, ahová a Periódusos Törvény nem illett, Mengyelejev a táblázatban szabadon hagyta. Helyesen feltételezte, hogy a szabad helyeket a késõbb felfedezett elemek idõvel betöltik.) A médiaszobában 60 perc Kérje meg a tanulókat, hogy nézzenek át néhány aktuális újságot és képeslapot, keressenek bennük olyan cikket, amely megemlít egy elemet a periódusos táblázatból. Figyelmeztesse a tanulókat, hogy elsõsorban a környezetvédelemmel, az iparral, az egészségüggyel és a földrajzzal kapcsolatos cikkek között kutakodjanak. Minden tanuló ismertessen egy cikket az osztállyal. A tanulók beszéljék meg, hogy milyen összefüggésben szerepel az elem a cikkben, illetve hogyan utal a cikk az elem tulajdonságaira. A kivágott cikkeket gyûjtsék össze egy albumba, a végeredményt nevezzék el "Elemi újság"-nak. Összegzõ tevékenység 60 perc Felhasználva a témában tanultakat, kérje meg a tanulók mindegyikét, hogy fogalmazzanak meg egy-egy kérdést a programmal kapcsolatban. Gyûjtse be a kérdéseket és állítson belõlük össze egy kvíztesztet. Miután a tanulók kitöltötték, kérdezze meg õket, mennyire tetszett nekik a kvíz készítés. Mit szólnának, ha a jövõben további teszteket állítanának össze? Bõvített tevékenység 30 perc A tudósok számos kísérletet végeztek el, amíg az elsõ, alapvetõ elemeket felfedezték. Egy egyszerû kísérlettel a tanulók is különbséget tudnak tenni hasonló kinézetû anyagok között, mint például a cukor és a só. Az anyagok fagyáspontjának vizsgálatára a tanulók végezzék el otthon a következõ, egyszerû kísérletet: Oldjanak fel egy teáskanálnyi sót egy kisebb mûanyag pohárnyi vízben, illetve egy teáskanálnyi cukrot egy másik kisebb mûanyag pohárnyi vízben. Mindkét pohárkát tegyék a hûtõszekrény fagyasztójába. Két óra múlva nézzék meg, melyik oldat fagyott meg. Mit árul el az eredmény a két oldat relatív fagyáspontjáról? (A cukoroldat két óra alatt megfagy. A sóoldat nem. A sóoldatnak alacsonyabb a fagyáspontja, mint a cukoroldatnak.) 13

14 Név SZÓKÉSZLET A felsorolt szavak az "" címû videóból valók. Olvasd el a meghatározásokat. Írd eléjük annak a szónak a betûjelét a szókészletbõl, amely illik a meghatározásra. Utána alkoss mondatot a szóval. 1. ötvözet 7. családok 2. atom 8. halogének 3. atomtömeg 9. izotóp 4. atomszám 10. neutron 5. elektron 11. periódusok 6. elem 12. proton az atommagban található, pozitív töltésû részecske az atom állandó, keringõ, negatív töltésû részecskéje olyan anyag, amely két fém keverékébõl áll a periódusos táblázat oszlopai; "csoportok" néven is ismertek az atommagban található protonok száma olyan elem, mely protonjainak és neutronjainak száma nincs egyensúlyban az atommagban található, töltés nélküli részecske az atom fizikai tömege az elemek vízszintes sorai a periódusos táblázatban emelkedõ atomszá-mokkal a legkisebb olyan részecske, amely még magán viseli az adott elem vala-mennyi tulajdonságát. olyan anyag, amely további anyagokra nem bontható az atom szétbontása nélkül öt nemfém kémiai elem, amely annyira aktív, hogy a természetben önmagában nem található meg 14

15 Megoldás a 14. oldalhoz SZÓKÉSZLET A felsorolt szavak az "" címû videóból valók. Olvasd el a meghatározásokat. Írd eléjük annak a szónak a betûjelét a szókészletbõl, amely illik a meghatározásra. Utána alkoss mondatot a szóval ötvözet 7. családok 2. atom 8. halogének 3. atomtömeg 9. izotóp 4. atomszám 10. neutron 5. elektron 11. periódusok 6. elem 12. proton az atommagban található, pozitív töltésû részecske 5 az atom állandó, keringõ, negatív töltésû részecskéje 1 olyan anyag, amely két fém keverékébõl áll 7 a periódusos táblázat oszlopai; "csoportok" néven is ismertek 4 az atommagban található protonok száma 9 olyan elem, mely protonjainak és neutronjainak száma nincs egyensúlyban 10 az atommagban található, töltés nélküli részecske 3 az atom fizikai tömege 11 az elemek vízszintes sorai a periódusos táblázatban emelkedõ atomszá-mokkal 2 a legkisebb olyan részecske, amely még magán viseli az adott elem vala-mennyi tulajdonságát. 6 olyan anyag, amely további anyagokra nem bontható az atom szétbontása nélkül 8 öt nemfém kémiai elem, amely annyira aktív, hogy a természetben önmagában nem található meg 22