A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.212/21/2013. A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntıbizottság a Top Cop Security Zrt. (1119 Budapest, Zsombor u. 15., képviseli Dr. Benkó Ádám Ügyvédi Iroda, Dr. Benkó Ádám ügyvéd 1061 Budapest, Andrássy út 10. III/303., a továbbiakban: kérelmezı) által az Országos Mentıszolgálat (1055 Budapest, Markó u. 22., a továbbiakban: ajánlatkérı) Megbízási szerzıdés. İrzı-védı szolgálat ellátása az Országos Mentıszolgálat Budapest V. ker. Markó utcai központjában, a XIII. ker. Róbert Károly körúti és a XII. ker. Alkotás utcai telephelyein tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétıl számított tizenöt napon belül keresettel a Fıvárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fıvárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntıbizottsághoz lehet benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntıbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján, a következı tényállást állapította meg. Az ajánlatkérı a rendelkezı részben meghatározott tárgyú, a Kbt. Második része szerinti nyílt közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó ajánlati felhívását az Európai Unió Hivatalos Lapjában január 11-én adta fel, mely 2013/S iktató számon január 12-én jelent meg, amelyet a 2013/S iktató számon január 31-én, majd a 2013/S iktató számon február 14-én feladott hirdetménnyel módosított.

2 2 Az ajánlatkérı a felhívás II.2.1) pontjában meghatározta a teljes mennyiséget az alábbiak szerint: Három objektum ırzés-védése, az Országos Mentıszolgálat Budapest V. ker. Markó utcai központjában napi 24 órában 1 fıvel, a XII. ker. Alkotás utcai telephelyén napi 24 órában 1 fıvel, és a XIII. ker. Róbert Károly körúti telephelyén az irodaház fıbejáraton napi 24 órában 1 fıvel, a Mohács utcai bejáratnál napi 24 órában 1 fıvel, a Mohács utcai bejáratnál munkanapokon napi 12 órában (06-18 óra között) 1 fıvel. Nem lehetséges a részekre történı ajánlattétel. Becsült érték áfa nélkül: HUF A felhívás II.3) pontjában a szerzıdés befejezésének határidejeként a szerzıdés megkötésétıl számított 24 hónapot határozott meg az ajánlatkérı. Az ajánlatkérı a felhívás III. pontjában meghatározta az alkalmassági követelmény rendszerét. Az ajánlatkérı a felhívás IV.2.1) pontjában bírálati szempontként a legalacsonyabb összegő ellenszolgáltatást határozta meg. Az ajánlatkérı a felhívás IV.3.4) pontjában az ajánlattételi határidıt március 11. napjában határozta meg. A felhívás V.4.) pontjában az ajánlatkérı egyéb információkat adott meg, közöttük az alábbiakat: 9.) Az ajánlattevı a dokumentáció részét képezı felolvasó lapot, változatlan szövegszerkezetben és tartalommal kitöltve, a szerzıdéstervezet tartalmát elfogadó nyilatkozatot, mőszaki ajánlatát köteles ajánlatához csatolni. Az ajánlatkérı a felhívás mellé módosított dokumentációt is rendelkezésre bocsátott, mely egyebek mellett útmutatót, mőszaki leírást, szerzıdés tervezetet, mellékleteket tartalmazott. Az ajánlatkérı a dokumentáció 21. oldalán 2. sz. mellékletként az ajánlattevık rendelkezésére bocsátotta a felolvasólapot az alábbiak szerint:

3 3 Objektum Markó utca Róbert Károly krt. Alkotás utca Összesen A szolgáltatás havi díja Nettó Áfa Bruttó A dokumentáció 14. oldalán a megbízási szerzıdés 1.) pontja alatt illetve a 34. oldalán a mőszaki leírásban az ajánlatkérı ismertette a szolgáltatás ellátásához szükséges létszámot az alábbiak szerint: Budapest V. kerület Markó utca fı vagyonırrel minden nap, napi 24 órában Budai Irányítási központ (XII. ker. Alkotás utca ) 1 fı vagyonırrel minden nap, napi 24 órában Budapest XIII. ker. Róbert Károly körút 77. szám alatti irodaépület 1 fı vagyonırrel minden nap, napi 24 órában Budapest XIII. kerület Mohács utcai bejárat: 1 fı vagyonırrel minden nap, napi 24 órában A dokumentáció 35. oldalán az ajánlatkérı rögzítette, hogy Elvárás az ırzıvédı szolgálatot ellátó személyekkel szemben a határozott, de udvarias fellépés, az ápolt külsı. Feladataikat az emblémával, személyazonosító kitőzıvel ellátott a cégük által biztosított egyenruhában látják el. A Róbert Károly körúti telephelyen a ki és behajtó gépkocsi forgalmat sorompóval kell szabályozni. Az ajánlatkérı a Kbt. 45. (8) bekezdése értelmében január 21-én helyszíni bejárást tartott. A Gepárd-Security Kft február 5-én kérdést intézett arra, hogy a mőszaki leírásban és a szerzıdéstervezetben nem egyforma a biztonsági ırség létszáma, mivel a Mohács utcai bejáratnál az egyik esetben 1 fı vagyonırrel minden nap, napi 24 órában, míg a másik helyen 2 fı vagyonırrel minden nap, napi 24 órában elıírás került megjelölésre. Az ajánlatkérı február 6-án kelt kiegészítı tájékoztatásában rögzítette, hogy az ajánlati felhívás az irányadó, amely megegyezik a mőszaki leírásban

4 4 megadottakkal, tehát a Mohács utcai bejáratnál 1 fı 24 és 1 fı 12 órában teljesít szolgálatot. Ajánlattételi határidıre 9 ajánlattevı nyújtott be ajánlatot az alábbiak szerint: HM EI. Zrt. Objektum A szolgáltatás havi díja Nettó Áfa Bruttó Markó utca Róbert Károly krt Alkotás utca Összesen Sárvár Secutity Service Kft.- System Service Kft. Objektum A szolgáltatás havi díja Nettó Áfa Bruttó Markó utca Róbert Károly krt Alkotás utca Összesen Top Cop Security Zrt. Objektum A szolgáltatás havi díja Nettó Áfa Bruttó Markó utca Róbert Károly krt Alkotás utca Összesen Profil-Véd Kft. Objektum A szolgáltatás havi díja Nettó Áfa Bruttó Markó utca Róbert Károly krt Alkotás utca Összesen

5 P.Dussmann Service Objektum A szolgáltatás havi díja Nettó Áfa Bruttó Markó utca Róbert Károly krt Alkotás utca Összesen Jánosik és Társai Kft. Objektum A szolgáltatás havi díja Nettó Áfa Bruttó Markó utca Róbert Károly krt Alkotás utca Összesen Point Kft. Objektum A szolgáltatás havi díja Nettó Áfa Bruttó Markó utca Róbert Károly krt Alkotás utca Összesen Gepárd 3000 Security Kft. Objektum A szolgáltatás havi díja Nettó Áfa Bruttó Markó utca Róbert Károly krt Alkotás utca Összesen Tom Controll 2001 Zrt. Objektum A szolgáltatás havi díja Nettó Áfa Bruttó Markó utca Róbert Károly krt

6 Alkotás utca Összesen A március 11-én készült bontási jegyzıkönyv szerint a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nettó ,- Ft/2 év. Az ajánlatkérı az alábbi nettó ajánlati összegeket rögzítette: Ajánlattevı Nettó ajánlati ár Ft Jánosik és Társa Kft T.O.M. Controll Vagyonvédelmi és Szolgáltató Zrt. Top Cop Security Vagyonvédelmi Zrt. GEPÁRD 3000 SECURITY KFT HM EI Zrt POINT Kft SSS Kft Profil-Véd Vagyonvédelmi Kft P. Dussmann Kft Az ajánlatkérı április 5-én felvilágosítást kért az ajánlattevıktıl a benyújtott kereskedelmi ajánlatok tekintetében, továbbá tájékoztatta az ajánlattevıket a Point Kft. ajánlatának a Kbt. 74. (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenné nyilvánításáról. Az ajánlatkérı május 7-én megküldött összegezésében az eljárást eredményessé nyilvánította. Érvényes ajánlattevıkként a 9.a) pont szerint az alábbi ajánlattevıket rögzítette: Ajánlattevı Nettó ajánlati ár Ft Jánosik és Társa Kft T.O.M. Controll Vagyonvédelmi és Szolgáltató Zrt. Kérelmezı GEPÁRD 3000 SECURITY KFT HM EI Zrt SSS Kft Profil-Véd Vagyonvédelmi Kft P. Dussmann Kft Érvénytelen ajánlattevıként a POINT Kft.-t jelölte meg. Nyertes ajánlattevıként a Profil-Véd Vagyonvédelmi Kft.-t nettó Ft-os ajánlati árával, míg

7 7 a nyertest követı legkedvezıbb ajánlattevıként a T.O.M. Controll 2001 Vagyonvédelmi és Szolgáltató Zrt.-t nettó Ft-os ajánlati árával jelölte meg. A kérelmezı május 17-én terjesztette elı a jogorvoslati kérelmét. A Döntıbizottság a jogorvoslati eljárást hiánypótlást követıen június 3-án indította meg. A kérelmezı kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését továbbá ajánlatkérı kötelezését az eljárási költségek, ügyvédi munkadíj viselésére. A kérelmezı szerint az ajánlatkérı megsértette a Kbt. 63. (1) bekezdését, a Kbt. 69. (1) bekezdését és a Kbt. 74. (2) bekezdés a) pontját, mert nem nyilvánította érvénytelenné a gazdasági ésszerőséggel össze nem egyeztethetı ajánlatokat. Ad. 1.), 2.), 3.), 4.), 5.) és 6.) A kérelmezı a jogorvoslati eljárás és a tárgyalás során pontosított jogorvoslati kérelmében az ajánlatkérı eljárást lezáró döntésének jogszerőségét a Profil-Véd Vagyonvédelmi Kft., a T.O.M. Controll 2011 Vagyonvédelmi és Szolgáltató Zrt., a GEPÁRD 3000 SECURITY Kft., a Jánosik és Társa Kft., az SSS Kft., valamint a HM EI Zrt. ajánlata tekintetében az alábbiak szerinti azonos jogi megítélés és indokok alapján vitatta: A kérelmezı nem vitatta, hogy az aránytalanul alacsony ár vonatkozásában az ajánlatkérınek figyelembe kellett vennie a korábbi szerzıdéses tapasztalatait. Ismertette, hogy az ajánlatkérıvel január 1. napjától számított 24 hónapos határidıre december 20. napján megkötött, jelen közbeszerzés tárgyával azonos örzı-védı szolgálat ellátása az Országos Mentıszolgálat Budapest V. ker. Markó utcai központjában, a XIII. ker. Róbert Károly körúti és a XII. ker. Alkotás utcai telephelyein tárgyú megbízási szerzıdés alapján jelenleg is teljesít Ft +(25% ÁFA)/hónap megbízási díjért. Ismertette, hogy az aránytalanul alacsony ár tekintetében vizsgálandó idıintervallum a június május 31. közötti idıszak. A minimális személyi alapbér, és járulékainak összegét az alábbiak szerint kalkulálta: A június május 31. közötti idıszakra vonatkozóan az alábbiak szerint határozható meg a beszerzési tárgy mennyisége munkaóra számban kimutatva:

8 8 I. Budapest, V. kerület Markó utca fı vagyonırrel, minden nap, napi 24 órában 2013-ban 214 nap x 24 óra = óra, ben 516 nap x 24 óra = óra II. Budai Irányítási Központ (XII. kerület, Alkotás utca ) 1 fı vagyonırrel minden nap, napi 24 árában 2013-ban 214 nap x 24 óra = óra, ben 516 nap x 24 óra = óra III. Budapest, XIII. kerület, Róbert Károly körút 77. szám alatti irodaépület Fıbejárat: 1 fı vagyonırrel minden nap, napi 24 órában 2013-ban 214 nap x 24 óra = óra, ben 516 nap x 24 óra = óra Mohács utcai bejárat: 1 fı vagyonırrel minden nap, napi 24 órában, 2013-ban 214 nap x 24 óra = óra, ben 516 nap x 24 óra = óra 1 fı vagyonır munkanapokon 12 órában 2013-ban 145 munkanap x 12 óra = óra, ben 354 munkanap x 12 óra = óra Összefoglalva megállapítható, hogy az alábbi munkaóra-szám minimálisan szükséges a szerzıdés teljesítéséhez közötti idıszakban: óra közötti idıszakban: óra Ismertette, hogy az ajánlatok bontására március 11-én került sor december 20-án került kihirdetésre a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet 1.). A Korm. rendelet (2) bekezdésében megállapításra került, hogy a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylı munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidı teljesítése esetén január l-jétıl órabér alkalmazása esetén 656 forint. Ismertette, hogy az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény 454. (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlattevık, mint kifizetık szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelesek az általuk a teljesítés során igénybe vett munkavállalók után. A évi CLVI. törvény 455. (1) bekezdés a) pontja szerint a kifizetıt terhelı adó alapja a kifizetı által a vele adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá esı, nem önálló tevékenységbıl származó bevételbıl az adóelıleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett

9 9 jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével. A fentiekre figyelemmel a szociális hozzájárulási adó alapja kötelezıen alkalmazandó legkisebb munkabér esetében 656 forint. A évi CLVI. törvény 459. (1) bekezdése szerint a szociális hozzájárulási adó mértéke az adóalap 27 százaléka, azaz a minimálbér esetében 177 forint. Ismertette, hogy a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény 2. (1) bekezdés a) pontja szerint szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyő gazdasági társaság. A évi CLV. törvény 4. (1) bekezdése szerint a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelı szociális hozzájárulási adó alapja. A évi CLV. törvény 4, (2) bekezdése szerint a szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka. A fentiekre figyelemmel a kötelezıen alkalmazandó legkisebb munkabér után további 10 forint szakképzési hozzájárulás fizetendı. Megállapítható, hogy a kötelezıen alkalmazandó legkisebb munkabér alkalmazása esetén valamennyi ajánlattevınek legalább 177 forint szociális hozzájárulási adót, és 10 forint szakképzési hozzájárulást kell fizetnie. Ezek a közterhek a minimálbérre rakódnak, azaz 2 kötelezı legkisebb munkabérhez kapcsolódó közterheknek minısülnek. Ennek megfelelıen óradíj alkalmazása esetén a kötelezıen alkalmazandó legkisebb munkabér és az ahhoz kapcsolódó közterhek 843 forint összegben határozhatóak meg. Ismertette, hogy az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény 460. (1) bekezdése szerint a költségvetési szervnek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyőjteményi és közmővelıdési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minısülı kifizetı az ıt az adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyra tekintettel terhelı adóból adókedvezményt vehet igénybe, amennyiben a munkabérek elvárt emelésérıl szóló kormányrendelet szerinti elvárt béremelést - ide nem értve az elvárt béremelésnek akár csak részben is béren kívüli juttatás formájában történı megvalósítását - valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtotta. Ismertette, hogy a évi CLVI. törvény (6) bekezdése szerint a kedvezmény mértéke b) a évre havonta ba) a kedvezményalap 16 százaléka, de legfeljebb 12 ezer forint, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot, bb) a ba) alpont szerint meghatározott összegnek a 75 ezer forint feletti

10 10 kedvezményalap 20 százalékát meghaladó része, amennyiben a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot, azzal, hogy a évben az adókedvezmény a kifizetıt az (1) bekezdés szerinti feltételre tekintet nélkül illeti meg. Ismertette, hogy a évi CLVI. törvény (6) bekezdése bb) pontja alapján a kedvezmény mértéke 4200 forint a 390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdésében megállapított garantált bérminimum tekintetében. Óradíjra vetítve az adókedvezmény mértéke - arányosítás eredményként [(4200/114000) * 656 forint] - 24,17 forint. A évben érvényesíthetı adókedvezményre figyelemmel a teljesítés ra esı idıszakában óránként minimálisan 818,83 forint munkabér költséggel kellett számolniuk az ajánlattevıknek. A évi CLVI. törvény szerint az adókedvezmény 2014-ben már nem vehetı igénybe, ezért a teljesítés 2014-re esı idıszakában óránként már minimálisan 843 forint munkabér költséggel kellett számolnia minden ajánlattevıknek. Álláspontja szerint a jogszabály szerint kötelezı minimális óradíjjal, és annak járulékaival számolva a teljesítés minimális munkabér költsége az alábbiak szerint alakul: közötti idıszakban: óra x 818,83 Ft = ,- Ft közötti idıszakban: óra x 843 = ,- Ft Összesen: ,- Ft Ismertette, hogy ehhez kapcsolódó további költség az éjszakai pótlék, mivel a 24 órás szolgálatra figyelemmel szükségszerően számolni kell éjszakai pótlék fizetésével. A munka törvénykönyvérıl szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 142. szakasza szerint a munkavállalónak éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár. 24 órás szolgálat esetén napi 8 óra éjszakai munkával kell számolni - figyelemmel az Mt. 89. szakaszára -, azaz a 24 órás szolgálat esetében napi 8 óra munkavégzés után éjszakai pótlékot kell fizetni. Ennek költsége az alábbiak szerint alakul: 2013: 818,83 Ft/óra x 15 % = 122,82 Ft : 843 Ft/óra x 15 % = 126,45 Ft I. Budapest, V. kerület Markó utca fı vagyonırrel, minden nap, napi 24 órában 2013-ban 214 nap x 8 óra x 122,82 Ft = ,- Ft, ben 516 nap x 8 óra x Ft = ,- Ft II. Budai Irányítási Központ (XII. kerület, Alkotás utca ) 1 fı vagyonırrel minden nap, napi 24 órában

11 ban 214 nap x 8 óra x 122,82 Ft = ,- Ft, ben 516 nap x 8 óra x Ft = ,- Ft III. Budapest, XIII. kerület, Róbert Károly körút 77. szám alatti irodaépület Fıbejárat: 1 fı vagyonırrel minden nap, napi 24 órában 2013-ban 214 nap x 8 óra x 122,82 Ft = ,- Ft, ben 516 nap x 8 óra x Ft = ,- Ft Mohács utcai bejárat: 1 fı vagyonırrel minden nap, napi 24 órában ban 214 nap x 8 óra x 122,82 Ft = ,- Ft, ben 516 nap x 8 óra x Ft = ,- Ft Összesen: ,- Ft Álláspontja szerint a jogszabály szerinti kötelezı legkisebb munkabér, annak járulékai, kiegészítve az éjszakai pótlékkal ,- Ft összeget tesz ki. A további költségek vonatkozásában az alábbiakat ismertette: A gazdasági ésszerősséggel összeegyeztethetı és szintén indokolt az alábbi költségek figyelembe vétele: - Az Mt (2) bekezdése szerint munkaszüneti napon rendes munkaidıben történı munkavégzésre kötelezett munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg. Napi 24 órás szolgálat esetében ezen bérpótlék, mint költség felmerülésével ésszerő számolni, hiszen sor fog kerülni munkaszüneti napokon történı munkavégzésre. - Az Mt (1) bekezdése szerint a munkavállalónak a munkában töltött idı alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az Mt a szerint az alapszabadság mértéke húsz munkanap. Ésszerő azzal számolni, hogy a vagyonırök élnek az alapszabadság kivételének lehetıségével, és ezen idıszak alatt a vagyonır helyettesítésérıl kell gondoskodni, amely további költséget jelent. - Az Mt (1) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállaló számára a betegség alatti keresıképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. A vagyonırök betegszabadságra mennek majd a teljesítés idıszaka alatt, és gondoskodni kell a helyettesítésükrıl, amely szintén további költséget jelent. A munkavállaló alkalmazása, vagy az alvállalkozó bevonásával történı teljesítés körében ismertette, hogy álláspontja szerint a gazdasági ésszerőség vizsgálatakor nincs jelentısége annak, hogy a teljesítésbe bevont vagyonıröket az ajánlattevı maga foglalkoztatja munkavállalóként, vagy egyéni vállalkozó vagyonırt bíz meg, vagy más gazdasági társaságnak adja alvállalkozásba a vagyonırök rendelkezésre bocsátását. Az egyéni vállalkozó ugyanúgy fizet maga után járulékot, mint ahogyan a munkáltató fizet járulékot a munkavállalók után. Gazdaságilag nem ésszerő azt feltételezni, hogy egy egyéni vállalkozó a minimálbér alatti összegért várná el a feladatellátást. Nem ésszerő azt

12 12 feltételezni, hogy egy egyéni vállalkozó kevesebbért vállalná a feladat ellátását, mintha ugyanezt a feladatot munkavállalóként végezné. A középfokú szakképzettséghez kötött munkakör tekintetében ismertette, hogy megítélése szerint nem attól lesz, vagy nem lesz egy munkakör bizonyos képesítéshez kötött, hogy az ajánlatkérı ezt feltünteti-e a felhívásban, vagy sem, hanem attól, hogy jogszabály ezt a feltételt elıírja-e, vagy sem. A közbeszerzési dokumentáció mellékletét képezı szerzıdéstervezet 2.7. pontjában maga az ajánlatkérı írta elı, hogy a megbízott kijelenti, hogy a feladat teljesítésébe bevont személyek rendelkeznek az elıírt hatósági engedélyekkel, továbbá a Döntıbizottság a kérelmezı által hivatkozott korábbi eljárásában már elfogadta, hogy a vagyonıri munkakör középfokú szakképzettséget igénylı munkakör. Álláspontja szerint az ajánlatkérı éppen a szakképzettségi követelmény feltüntetésének elmulasztásával követett el jogsértést, amelynek megállapítása tekintetében indítványozta a Döntıbizottság hivatalbóli eljárását. Indítványozta a Döntıbizottság hivatalbóli eljárását arra is, hogy az ajánlatkérı jogsértıen határozta meg a közbeszerzési eljárás becsült értékéket, mivel azt indokolatlanul alacsony összegben jelölte meg. Továbbá indítványozta a Döntıbizottság hivatalbóli eljárását arra is, hogy vizsgálja meg, a bontási jegyzıkönyvben feltüntetett nettó ajánlati árak szerepelnek-e az egyes ajánlatokban, illetve ha nem, az ajánlatkérı miként határozta meg a bontási jegyzıkönyvben feltüntetett árakat. Továbbá annak vizsgálatát, hogy az ajánlatkérı jogszerően járt-e el az ajánlati áraknak a bontás során történı ismertetésekor (Kbt. 62. (3) bekezdés), illetve a közbeszerzési dokumentációnak és a jogszabályoknak megfelelıen végezte-e el az ajánlatok elbírálását, figyelemmel a Kbt. 63. (4) bekezdésére. Álláspontja szerint az élımunka költségeken felül a teljesítéshez szükséges további tárgyi feltételek biztosítása is, amely költségekkel az ajánlattevıknek szintén kalkulálniuk kellett ajánlati áraik kialakítása során. Az egyenruha minden ajánlattevı tekintetében további: , Ft/fı további költséget jelentett, amely tartalmazza a nyári és téli ruházatot, az emblémát és a kitőzıt. A kérelmezı ismertette, hogy neki nem kellett kalkulálnia az egyenruha költségével tekintettel arra, hogy a szolgáltatást jelenleg is ı látja el az ajánlatkérınél. A többi ajánlattevı esetében pedig nincsen olyan ajánlati elem, amelynek biztosítása nem kizárólag a jelen közbeszerzési eljárásban felmerült ráfordításnak tekinthetı. A kérelmezı június 21. napján 8 óra 30 percre kért iratbetekintést a Döntıbizottság elıtt a kérelemmel támadott ajánlattevık üzleti titkot is

13 13 tartalmazó ajánlatába. A Döntıbizottság a kérelmezı iratbetekintési kérelmét a D.212/15/2013. számú végzésével elutasította. Az ajánlatkérı észrevételében alaptalanság miatt a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Ad. 1.), 2.), 3.), 4.), 5.) és 6.) Az ajánlatkérı álláspontja szerint a Kbt. 69. (2) bekezdése szerint sem kötelezett aránytalanul alacsony ár indokolás bekérésére, amennyiben az árkülönbözet nem éri el a rendelkezésre álló fedezet 20%-át. Az ajánlatkérı a Kbt. 13. (1) bekezdése szerint járt el, amikor a rendszeresen visszatérı szerzıdés kategóriába sorolta az eljárás lefolytatásával megköthetı szerzıdést. Az ajánlatkérı a megelızı szerzıdéses idıszakot vette figyelembe, amelyet kérelmezıvel kötött 2 évre nettó Ft összegben. Ajánlatkérı ezt az összeget kerekítette fel a törvény szerinti következı naptári évre várható mennyiségi (lásd Mohács utcai bejáratnál plusz 1 fı, 12 óra munkaidıben) és értékbeli változással, amely 2 évre nettó Ft-ban került meghatározásra. Megítélése szerint a két szám összevetése ajánlatkérıi álláspontot támasztja alá. Ajánlatkérınél minden esetben a becsült érték az alapja a rendelkezésre álló fedezet megállapításának. Ezt ajánlatkérı a Kbt. útmutatása szerint határozta meg. Az ajánlatkérı nem írt ki szakképzettségre vagy iskolai végzettségre irányuló elvárást a teljesítésben résztvevı személyekre vonatkozóan. A felolvasó lapon 2 évre vonatkozóan kérte a havi ár megadását, melyet ismertetett. A bontási jegyzıkönyvben már a két évre vonatkozó összesített árakat szerepeltette, hogy ajánlattevı is összehasonlíthassa a bontáskor megadott rendelkezésre álló fedezet összegével. Az egyéb érdekelt Profil-Véd Kft. kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását. 1.) Álláspontja szerint a kérelmezı jogorvoslati kérelmében foglaltak nincsenek összhangban a Kbt.-ben, továbbá a hivatkozott eljárás ajánlati felhívásában és dokumentációjában foglalt elıírásokkal. Csatlakozott az ajánlatkérıi állásponthoz, megítélése szerint a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek maximális tiszteletben tartásával járt el az ajánlatkérı. Az egyéb érdekelt hangsúlyozta, hogy a kérelmezı álláspontját kifejezetten a kötelezı minimálbér alkalmazásáról szóló Kormányrendeletnek a középfokú szakképzettséget igénylı munkakör betöltésére vonatkozó rendelkezéseire alapította, ezért megítélése szerint figyelembe kell venni az igazságügyi és rendészeti miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 15/2008. (VII. 28.) IRM rendeletet, melynek 4. számú mellékletében a vagyonıri képesítést kifejezetten rész szakképesítésként említi a jogszabály. Ennek megfelelıen a vizsgára

14 14 bocsátásnak feltétele a 8 általános iskolai osztály elvégzése. A vizsga eredményeként pedig alapfokú végzetséget szerez a vagyonır. Megítélése szerint a középfokú szakképzettségrıl pedig csak abban az esetben lehet beszélni, amennyiben az erre épülı jogszabály által meghatározott modulokat is elvégzi a vagyonır, így egyebek között a bank ır, illetıleg a pénzszállítói tevékenységek azok a modulok, amelyek középfokú szakképzettségként figyelembe vehetıek. A Döntıbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérı közbeszerzési eljárását a Kbt. Második Része szerinti nyílt eljárás megindítására vonatkozó ajánlati felhívásával január 11-én indította, így a Kbt (1) bekezdésére tekintettel e jogorvoslati eljárásra a Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Döntıbizottság a kérelmezı 1.), 2.), 3.), 4.), 5.) és 6.) kérelmi elemeit azok azonos jogi és ténybeli megítélésére és arra, hogy azok az azonos ajánlatkérıi döntés jogszerőségének vizsgálatára irányulnak, együttesen bírálta el. A Döntıbizottság megállapította, hogy a kérelmezı jogorvoslati kérelmének 1.), 2.), 3.), 4.), 5.) és 6.) kérelmi elemei az alábbi indokokra tekintettel alaptalanok. Ad. 1.), 2.), 3.), 4.), 5.) és 6.) A Döntıbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy az aránytalanul alacsony ajánlati árakra tekintettel a Profil-Véd Vagyonvédelmi Kft., a T.O.M. Controll 2011 Vagyonvédelmi és Szolgáltató Zrt., a GEPÁRD 3000 SECURITY Kft., a Jánosik és Társa Kft., az SSS Kft., valamint a HM EI Zrt. ajánlata érvényességének megállapítása tekintetében jogszerő volt-e az ajánlatkérıi döntés. A Kbt. 63. (1) és (3) bekezdése szerint: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérınek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérı köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevı, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 69. (1)-(2) bekezdése szerint: (1) Az ajánlatkérı az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és errıl a kérésrıl a többi ajánlattevıt egyidejőleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerzıdés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a 71. szerint önállóan értékelésre kerül.

15 15 (2) Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérı korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelızıen végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelızıen a szükséges anyagi fedezet meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Köteles az ajánlatkérı az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés szerinti - ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér az ajánlatkérı rendelkezésére álló - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülı valamely eleme esetén az adott elemre esı - anyagi fedezet összegétıl. A Kbt. 71. (2) bekezdése szerint az ajánlatok értékelési szempontja a következı lehet: a) a legalacsonyabb összegő ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelınyösebb ajánlat kiválasztása. A Kbt a szerint az eljárás nyertese az az ajánlattevı, aki az ajánlatkérı részére az eljárást megindító felhívásban - több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi felhívásban - és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint a 71. (2) bekezdésében meghatározott értékelési szempontok egyike szerint a legkedvezıbb érvényes ajánlatot tette. A fent ismertetett törvényi elıírások alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérı köteles azt megvizsgálni, hogy a benyújtott ajánlat tartalmaz-e aránytalanul alacsony ajánlati árat. A jogalkotó annak érdekében írta elı ajánlatkérıknek a Kbt. 69. (1) bekezdésében az aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás vizsgálatának kötelezettségét, hogy az ajánlatkérık gyızıdjenek meg arról, hogy a feltüntetett ellenszolgáltatásért biztosítható-e részükre a teljesítés. Az aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás kérdését elsıdlegesen a konkrét beszerzés egyedi tárgyának specifikumaira figyelemmel kell vizsgálni. Ha az ajánlat aránytalanul alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, ajánlatkérı az ilyen ajánlatot nem nyilváníthatja automatikusan érvénytelenné, hanem köteles a Kbt.-ben meghatározott módon kell eljárni. A Kbt. 69. (1)-(2) bekezdésében a jogalkotó meghatározta azokat a feltételeket, eseteket, amikor ajánlatkérı köteles az érintett ajánlattevı ajánlati árát aránytalanul alacsony árként értékelni, és ezzel kapcsolatban indokolást kérni. A Kbt. 69. (2) bekezdése szabályozza az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérı által figyelembe veendı szempontrendszert, melynek alapján az indokoláskérés során az ajánlatkérı korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelızıen végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelızıen a szükséges anyagi fedezet meghatározásához felhasznált egyéb adatokra támaszkodik. Kötelezı az indokoláskérés, ha az ajánlatban foglalt ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér az ajánlatkérı rendelkezésére álló - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülı valamely eleme esetén az adott elemre esı - anyagi fedezet összegétıl.

16 16 Jelen esetben az ajánlatkérı a legalacsonyabb összegő ellenszolgáltatás értékelési szempontját választotta, az összesített ár képezte a vizsgálat tárgyát. A kérelmezı a Profil-Véd Vagyonvédelmi Kft Ft-os, a T.O.M. Controll 2011 Vagyonvédelmi és Szolgáltató Zrt Ft-os, a GEPÁRD 3000 SECURITY Kft Ft-os, a Jánosik és Társa Kft Ft-os, az SSS Kft Ft-os, valamint a HM EI Zrt Ft-os 24 hónapra összesített ajánlati ára tekintetében a kérelmét arra alapította, hogy azok aránytalanul alacsony mértékőek, mivel a szolgáltatás ,- Ft ellenszolgáltatási összeg alatti ajánlati árral nem teljesíthetı. Ajánlatkérı ezen ajánlatok elbírálása körében hozott döntését egyrészt azzal indokolta, hogy a Kbt. 69. (2) bekezdésében elıírt objektív feltétel alapján nem állt fenn kötelezettsége az ajánlattevıktıl indokolást kérni, azaz az értékelt ellenszolgáltatások kevesebb, mint 20%-kal tértek el az ajánlatkérı rendelkezésére álló anyagi fedezet összegétıl. A Kbt. 69. (2) bekezdés 2. fordulata alapján a kérelmezı által sem vitatottan az ajánlatkérıt nem terhelte indokoláskérési kötelezettség. A Döntıbizottság az ajánlatkérı nyilatkozata és a közbeszerzési iratok alapján rögzíti, hogy az ajánlatkérı a beszerzés becsült értékét Ft-ban határozta meg, melyet felhívásában az ajánlattevık tudomására hozott. A Kbt. 69. (2) bekezdésében rögzített viszonyítási alap, azaz a rendelkezésre álló fedezet mértékét a becsült értékkel azonos mértékben határozta meg, amelyet az ajánlattevıkkel a bontási eljárás során közölt, így a rendelkezésre álló fedezetének mértéke jelen esetben megegyezik a becsült értékkel. Ajánlatkérı a Kbt. 13. (1) bekezdése szerint rendszeresen visszatérı szerzıdésnek tekintette a jelen közbeszerzési eljárás lefolytatásával megkötendı megbízási szerzıdést és ennek megfelelıen határozta meg a becsült értéket. A Döntıbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. 69. (2) bekezdés 1. fordulata alapján az ajánlatkérıket nemcsak abban az esetben terhelheti indokoláskérési kötelezettség, ha a megajánlott ellenszolgáltatás és a rendelkezésre álló fedezet mértéke közötti különbség eléri a 20 %-os mértéket. Az elbírálás során teljes körően kell megvizsgálni az ajánlatok érvényességét, az aránytalanul alacsony ár megajánlása esetén az ajánlatkérı köteles meggyızıdni az irreálisnak tőnı tartalmi elemek valódiságáról és teljesíthetıségérıl. A Kbt. kógens szabályozása szerint aránytalanul alacsony mértékőnek nemcsak a 20 %-ot meghaladó mértékő eltérés minısülhet, ugyanakkor azt esetenként az adott közbeszerzési eljárás sajátosságai alapján lehet megítélni.

17 17 A jogalkotó az objektív határ megállapításával mindösszesen az automatikus indokoláskérési kötelezettség törvényi feltételét határozta meg, a Kbt. 69. (2) bekezdés 1. fordulata azonban azon tényezıkrıl, szempontokról rendelkezik, amelyeket az ajánlatkérınek az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor figyelembe kell vennie. Amennyiben tehát az ajánlatkérı az értékelés során e szempontokat figyelembe véve nem állapítja meg, hogy a megajánlott ellenszolgáltatás aránytalanul alacsony, nem köteles az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást kérni. Jelen esetben az ajánlatkérı arra hivatkozott, hogy a Kbt. 69. (2) bekezdés 1. fordulatában feltüntetett tényezık figyelembevételével elvégzett vizsgálata alapján sem állt fenn az indokoláskérési kötelezettsége. A Döntıbizottság az ajánlatkérı által közöltek és a becsatolt iratok alapján azt vizsgálta meg, hogy az ajánlatkérı erre tekintettel jogszerően végezte-e el az érvényességi vizsgálatot. Az ajánlatkérı igazolta, hogy az ajánlattevık ajánlati ára a piaci viszonyok tükrében nem minısül aránytalanul alacsonynak. A Döntıbizottság elsıdlegesen rögzíti, hogy a közbeszerzési iratok tartalmaztak összehasonlító adatokat. A becsült érték számítását részletezı dokumentum tartalmazta, hogy az ajánlatkérı a Kbt. 13. (1) bekezdés a) pontja szerint rendszeresen visszatérıen kötött szerzıdésnek tekintette a jelen közbeszerzési eljárás szerinti szolgáltatást és ennek megfelelıen a kérelmezıvel jelenleg is hatályban lévı azonos tárgyú szerzıdés nettó Ft-os ellenszolgáltatási összegét módosította a következı naptári évre várható mennyiségi és értékbeli változással. A Döntıbizottság megállapította, hogy a kérelmezı által is ismert szerzıdés, melynek egyébként szerzıdı fele volt, alátámasztotta az ajánlatkérı döntését, mivel a két beszerzés lényeges feltételei, a szerzıdés idıtartama és a beszerzés mennyisége között jelentıs, nagyságrendi különbség nem mutatkozott. A Döntıbizottság megállapította, hogy a jelen beszerzés alapján 24 hónapos idıtartamra kívánt az ajánlatkérı szerzıdést kötni három objektum ırzésvédésére, az Országos Mentıszolgálat Budapest V. ker. Markó utcai központjában napi 24 órában 1 fıvel, a XII. ker. Alkotás utcai telephelyén napi 24 órában 1 fıvel, és a XIII. ker. Róbert Károly körúti telephelyén az irodaház fıbejáraton napi 24 órában 1 fıvel, a Mohács utcai bejáratnál napi 24 órában 1 fıvel, ezen felül a Mohács utcai bejáratnál munkanapokon napi 12 órában (06-18 óra között) 1 fıvel. A Döntıbizottság megállapította továbbá, hogy a kérelmezıvel jelenleg is hatályban lévı szerzıdést szintén három objektum ırzés-védésére, az Országos Mentıszolgálat Budapest V. ker. Markó utcai központjában napi 24 órában 1 fıvel, a XII. ker. Alkotás utcai telephelyén napi 24 órában 1 fıvel, és a XIII. ker. Róbert Károly körúti telephelyén az irodaház

18 18 fıbejáraton napi 24 órában 1 fıvel, a Mohács utcai bejáratnál napi 24 órában 1 fıvel 24 hónapos idıtartamra kötötték. A Döntıbizottság a felek által sem vitatottan megállapította, hogy a jelen közbeszerzési eljárás mennyiségi változása a kérelmezıvel jelenleg is hatályos szerzıdéstıl eltérıen kizárólag abból következett, hogy az ajánlatkérı elıírta a Mohács utcai bejáratnál teljesítendı ırzı-védıszolgáltatást további 1 fıvel, 12 óra munkaidıvel. Az ajánlatkérı a kérelmezı által sem vitatottan ezen mennyiségi és értékbeli változást figyelembe véve határozta meg a szolgáltatás 24 hónapja tekintetében a nettó Ft összegő becsült értéket és közölte azt az ajánlattevıkkel a felhívásában. A Döntıbizottság megjegyzi, hogy az ajánlatkérı által közölt becsült érték tekintetében a kérelmezı jogorvoslati kérelemmel nem fordult a Döntıbizottság felé, így tudta azt, hogy a jelen közbeszerzési eljárás tárgya szerinti szolgáltatás ezen legmagasabb összegő teljes ellenszolgáltatáson, vagy adott esetben annál alacsonyabb fedezeti összegen teljesíthetı-e, vagy sem. A Döntıbizottság rögzíti, hogy a becsült érték az a legmagasabb összegő teljes ellenszolgáltatási érték, amelyet a közbeszerzési eljárás fedezetként elkülönített összege sem haladhat meg. A Döntıbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérı jelen esetben a becsült érték és a fedezet összegét egyaránt Ft-ban határozta meg. A Döntıbizottság álláspontja szerint a korábbi tapasztalatokra és az anyagi fedezet meghatározásához felhasznált egyéb adatokra vonatkozó ajánlatkérıi indokolás alátámasztja az érvényességi vizsgálat jogszerőségét. Az ajánlattevık érdekkörébe tartozik az, hogy a nyertességük elımozdítása végett az ajánlataikat az ajánlatkérı elıírásainak megfelelıen oly módon készítsék el és munkálják ki, hogy az ajánlatkérı a szerzıdéses teljesítésre való képességüket meg tudja állapítani. A jelen szolgáltatás specialitásából fakadóan a felek által sem vitatottan munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (megbízás, vállalkozás) keretében is teljesíthetı, ezért a kérelmezı által hivatkozott Korm. rendelet 1. rendelkezései garantált bérminimum- és ezzel összefüggı közteher-fizetési kötelezettség betartásának ellenırzését a szerzıdés teljesítése során az erre hatáskörrel rendelkezı hatóságok végzik. Mindezekre tekintettel a Döntıbizottság megállapította, hogy a Profil-Véd Vagyonvédelmi Kft., a T.O.M. Controll 2011 Vagyonvédelmi és Szolgáltató Zrt., a GEPÁRD 3000 SECURITY Kft., a Jánosik és Társa Kft., az SSS Kft., valamint a HM EI Zrt. által megajánlott ellenszolgáltatási összegek nem voltak aránytalanul alacsony árnak tekinthetık, ezért nem kellett árindokolásra felhívnia egyetlen ajánlattevıt sem, így nem állapítható meg a kérelmezı által

19 19 megjelölt, az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos, a Kbt. 69. (1) bekezdésben foglalt indokolás kérési kötelezettség elmulasztása. A Döntıbizottság a fentiekben részletezett indokok alapján a kérelmezı 1.), 2.), 3.), 4.), 5.) és 6.) kérelmi eleme tekintetében megállapította, hogy azok alaptalanok, ezért azokat érdemben elutasította. A kérelmezı indítványozta, hogy a Döntıbizottság hivatalból vizsgálja azt, hogy az ajánlatkérı jogszerően járt-e el akkor, amikor a szakképzettségi követelmény feltüntetését elmulasztotta, az ajánlatkérı jogsértıen határozta-e meg a közbeszerzési eljárás becsült értékét, az ajánlatkérı jogszerően járt-e el a nettó ajánlati árak bontási jegyzıkönyvben történı feltüntetésekor és az ajánlati áraknak a bontás során történı ismertetésekor. A Kbt (1) bekezdése szerint, ha a Közbeszerzési Döntıbizottság eljárása során a kérelem vagy a kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértésrıl szerez tudomást az érdemi határozat [152. ] meghozatala elıtt, ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az eljárás kiterjesztésére akkor van lehetıség, ha a feltárt jogsértés sérti a verseny tisztaságát vagy nyilvánosságát, az ajánlatkérık esélyegyenlıségét vagy érdemben kihatott az ajánlatkérı döntésére. Az eljárás kiterjesztésérıl az eljáró tanács jelzése alapján a Közbeszerzési Döntıbizottság elnöke dönt. A Döntıbizottság hangsúlyozza, hogy a Kbt (1) bekezdésének szabályozása tekintetében a Fıvárosi Törvényszék, illetve a Fıvárosi Ítélıtábla több jogerıs ítéletében kifejtette, hogy a Döntıbizottság mérlegelési jogkörébe tartozik a hivatalbóli kiterjesztés alkalmazása, a Döntıbizottságot e tekintetben kötelezettség nem terheli, tehát az alkalmazása felıli döntés kizárólag a Döntıbizottság elnökének diszkrecionális jogkörébe tartozik, a hivatalbóli kiterjesztésnek nem az a célja, hogy pótolja a be nem nyújtott jogorvoslati kérelmek alapján való eljárást. A Döntıbizottság elnöke hivatalból nem terjesztette ki vizsgálatát a kérelmezı által hivatkozottak tekintetében. A fentiek alapján a Döntıbizottság a Kbt (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt (2) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan jogorvoslati kérelmet elutasította. A Döntıbizottság a Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó a Közbeszerzési Döntıbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntıbizottság eljárásáért fizetendı igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm.

20 20 rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet 2.) 3. -a alapján rendelkezett az eljárási költségek viselésérıl. A Korm. rendelet (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntıbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 154. (1) bekezdésétıl eltérıen az eljárási költségekrıl való döntés keretében az igazgatási szolgáltatási díjról a (2)-(3) bekezdés szerint rendelkezik. A Korm. rendelet (2) bekezdés szerint amennyiben a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntıbizottság a Kbt.152. (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj forintot meghaladó része a kérelmezınek a Közbeszerzési Döntıbizottság érdemi határozatának megküldését követıen visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegébıl forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viselésérıl a Közbeszerzési Döntıbizottság a Ket. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmezı viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt a biztosítja. A Döntıbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérı központi költségvetési szerv - a Pp (7) bekezdése alapján a Fıvárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntıbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, június 28. Dr. Módos István sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Söpkéz Gusztávné sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné Dr. Virágh Norbert sk. közbeszerzési biztos