HATÁROZAT. korlátozom. kötelezem:

Átírás

1 Iktatószám: /2016 Előadó: Fülöpné Schmidt Gabriella dr. Agyaki Diána Telefon: Tárgy: Török Kovács Zoltán családi gazdálkodó korlátozó és kötelező határozata HATÁROZAT Török Kovács Zoltán családi gazdálkodónak (7570 Barcs Bajcsy- Zs. u. 35., a továbbiakban: Üzemeltető.) a Komlósd 015 hrsz. alatti sertéstelepen folytatott egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységét az alábbiak szerint korlátozom. 1. Az Üzemeltető a telephelyre nem telepíthet újabb állatállományt a tevékenység gyakorlásához szükséges engedély megszerzéséig. Egyidejűleg az alábbiak elvégzésére kötelezem: 1. A telephelyen található állatállományt, amennyiben az még a telephelyen található, ki kell futtatni legkésőbb június 30. napjáig. 2. A telephelyen található almostrágyának, a telephelyről történő kiszállításáról, és megfelelő szántóföldi hasznosításáról legkésőbb április 1.napjáig gondoskodni kell. 3. A telepen található almos trágya kijuttatásáról naprakész nyilvántartást kell vezetni, melyet az ezt követő 15 napon belül meg kell küldeni a környezetvédelmi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) részére. 4. A telephelyen található valamennyi fenti körbe nem tartozó hulladékot azok átvételére feljogosított hulladékkezelőnek kell átadni. Az átvételt igazoló bizonylatokat (veszélyes hulladékok Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 7621 Pécs, Papnövelde u Pécs, Pf.: kornyezetvedelem@baranya.gov.hu Honlap:

2 2 esetében a visszaigazolt SZ -kísérőjegyeket) az átadást követő 15 napon belül a Kormányhivatal részére meg kell küldeni. 5. A telephely kiürítése, hulladékok elszállítása, más helyen történő deponálása, kihelyezése lakosságot zavaró bűzhatást nem okozhat. 6. A telephely kiürítésével kapcsolatos szállítási tevékenységek megkezdésének időpontját, a szállítási forgalom nagyságát, a szállítandó áru megnevezését a tevékenység megkezdése előtt 15 nappal be kell jelenteni a Kormányhivatalnak. 7. A felhagyással kapcsolatos munkálatok során az esetlegesen előforduló haváriaeseményeket haladéktalanul be kell jelenteni a Kormányhivatalnak, egyidejűleg be kell fejezni a szennyező tevékenységet, és azonnal meg kell kezdeni a kárenyhítést szolgáló intézkedéseket. 8. A tevékenységhez kapcsolódó szállításból eredő zajkibocsátás, nem növelheti a szállítási útvonal melletti védett területek zajterheltségét a szállítás nélküli jelenlegi állapot zajterheltségéhez képest olyan mértékben, hogy a szállítási útvonalon az egyéb forgalomból és a szállításból eredő együttes zajkibocsátás meghaladja a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékeket. 9. Tájékoztatom, hogy a kommunális szennyvízgyűjtő akna kiürítése, valamint a szennyvíz, kiürítő helyen történő elhelyezése tekintetében az illetékes Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros u. 58/a., a továbbiakban: Főfelügyelőség), - mint II. fokú hatósághoz - címzett, de a Kormányhivatalnál előterjesztett illetékbélyeggel ellátott kétpéldányos fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés illetéke: forint INDOKOLÁS A Kormányhivatal jogelődje /2003. iktatószámon egységes környezethasználati engedélyt adott ki a Komlósd, külterület 015 hrsz. alatti sertéstelep üzemeltetésére. Az üzemeltető személyében bekövetkezett változás miatt a Kormányhivatal jogelődjének /2007. módosító határozata alapján az engedélyes június 3. napjától a Cserjés Farm Sertéstenyésztő Kft. (a továbbiakban: korábbi üzemeltető) lett. A Kormányhivatal jogelődje december 17. napján helyszíni ellenőrzést tartott a telephelyen, mely során megállapította, hogy a tevékenységet az engedélyben foglaltaktól eltérően az Üzemeltető végzi.

3 3 Az Üzemeltető a helyszíni ellenőrzésen tett nyilatkozatában elmondta, hogy körülbelül két és fél éve családi gazdálkodás keretein belül maximum 90 db sertés hízlalása mellett üzemelteti a sertéstelepet, és nem volt tudomása arról, hogy a tevékenység gyakorlásához jogerős egységes környezethasználati engedélyre van szükség. Elmondása szerint a korábbi üzemeltető felszámolási eljárás alá került, és az engedélyes személyében bekövetkezett változás átírása elmaradt. Az Üzemeltető nyilatkozata szerint a telephelyen 1db almostrágya technológiát alkalmazó hízlaldában jelenleg 85db, 30kg feletti sertés található. A Kormányhivatal jogelődje megállapította, hogy a telephely alkalmas több mint 2000 (30 kg-on felüli) sertés tartására is, ezért a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. számú melléklet 11. b) pontja alapján az Üzemeltető tevékenysége egységes környezethasználati engedélyhez kötött. A Kormányhivatal jogelődje tekintettel arra, hogy az Üzemeltető nem rendelkezett a tevékenység gyakorlásához szükséges engedéllyel, környezetvédelmi hatósági eljárást indított ellene, melyről az Üzemeltető a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (3) bekezdése alapján 230-2/2015. iktatószámú végzésben értesült. Az Üzemeltető a végzést február 17. napján átvette, azonban nyilatkozattételi jogával nem élt. A Kormányhivatal jogelődje az eljárás lezárásaként a R. 26. (1) bekezdése alapján 230-3/2015. iktatószámú határozatában, annak előírásával korlátozta az Üzemeltető tevékenységét, hogy a jogerős engedély megszerzéséig megtiltotta új állatállomány betelepítését, és a meglévő kifuttatását június 30. napjáig írta elő. A Kormányhivatal jogelődje ezzel egyidejűleg 230-4/2015. iktatószámú határozatában R. 26. (3) bekezdése, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 12/A. (1) bekezdése alapján figyelmeztetésben részesített az Üzemeltetőt. Az Üzemeltető a törvényes határidőn belül mindkét határozat ellen fellebbezést terjesztett elő, melyben előadta, hogy a figyelmeztetés alkalmazása vele szemben alaptalan, ugyanis a telephely engedélyesének személyében bekövetkezett változásról szóló adatok átírásának elmaradása, az általa e feladattal megbízott környezetvédelmi szakértő mulasztására vezethető vissza. Az Üzemeltető a fellebbezésében kérte, hogy a fentiek alapján a Kormányhivatal tekintsen el a figyelmeztetés alkalmazásától, és az állatállomány kifuttatására hosszabb határidőt biztosítson. A Kormányhivatal a 230-3/2015. iktatószámú határozatban előírt teljesítési határidő módosítására irányuló fellebbezést alaposnak találta, ezért a kötelezettség teljesítési határidejét 230-7/2015. iktatószámú módosító határozatában augusztus 31. napjára változtatta.

4 4 A Kormányhivatal a 230-4/2015. iktatószámú figyelmeztető határozat ellen előterjesztett fellebbezést azonban nem találta alaposnak, ezért azt 230-8/2015. iktatószámú iratában a másodfokon eljáró Főfelügyelőségnek terjesztett fel. A Főfelügyelőség az eljárás iratanyagának áttanulmányozását követően június 16. napján a Kormányhivatal 230-7/2015. iktatószámú módosító határozata ellen hivatalból felügyeleti eljárást indított, melyről OKTF-KP/9610-1/2015. iktatószámú végzésében tájékoztatta a Kormányhivatalt. A Főfelügyelőség ezzel egyidejűleg a 230-4/2015. iktatószámú figyelmeztető határozata ellen előterjesztett fellebbezés alapján indult másodfokú eljárást a felügyeleti eljárás befejezéséig felfüggesztette. A Főfelügyelőség a felügyeleti eljárásban felülvizsgálta a Kormányhivatal jogelődjének 230-3/2015, és a Kormányhivatal 230-7/2015. iktatószámú módosító határozatát, és tekintettel arra, hogy a Főfelügyelőség megállapítása szerint a Kormányhivatal az elsőfokú eljárása során nem vizsgálta a korlátozáshoz szükséges tevékenység környezetre gyakorolt hatását, megállapította, hogy tisztázatlan tényállás alapján került sor a fenti határozatok, valamint a 230-4/2015. iktatószámú figyelmeztető határozat kiadására. A Főfelügyelőség a fenti megállapítások alapján OKTF-KP/9610-2/2015. iktatószámú végzésében megsemmisítette a 230-3/2015. iktatószámú, és a 230-7/2015. iktatószámú határozatot, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította. A Főfelügyelőség a végzés indokolásában előírta, hogy az elsőfokú hatóságnak megismételt eljárásban vizsgálnia kell az Üzemeltető tevékenységének környezetre gyakorolt hatását, és csak ennek ismeretében lehet a R. 26. (1) bekezdésében foglalt lehetséges intézkedések megalapozottságáról dönteni, továbbá tisztázni kell, hogy az Üzemeltető milyen feltételek mellett kívánja a jövőben gyakorolni a tevékenységet. A Főfelügyelőség a fentiekhez hasonlóan a figyelmeztető határozat ellen előterjesztett fellebbezés vizsgálata során is megállapította, hogy az elsőfokú hatóság a 230-4/2015. iktatószámú határozat meghozatala során is elmulasztotta a tevékenység környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatát, ezért nem tett eleget a tényállás tisztázására vonatkozó kötelezettségének. A Főfelügyelőség a fentiek alapján OKTF-KP/ /2015. iktatószámú végzésében megsemmisítette a 230-4/2015. iktatószámú határozatot is, és az elsőfokú hatóságot az OKTF- KP/9610-2/2015. számú végzésében kifejtett iránymutatás szerint új eljárás lefolytatására utasította. A Főfelügyelőség OKTF-KP/9610-2/2015. iktatószámú végzése július 22. napján, az OKTF- KP/ /2015. iktatószámú végzése augusztus 27. napján emelkedett jogerőre. A Kormányhivatal a Főfelügyelőség fenti végzéseiben foglalt iránymutatás szerint augusztus 5. napján indult megismételt eljárás keretében vizsgálta újra az Üzemeltető engedély nélküli tevékenységének környezetre gyakorolt lehetséges hatását, mely eljárás megindításáról /2015. iktatószámú végzésében tájékoztatta az Üzemeltetőt. A Kormányhivatal a megismételt eljárás keretében /2015. iktatószámú végzésében felhívta az Üzemeltetőt arra, hogy nyilatkozzon a Komlósd 015. hrsz alatti telephelyen jelenleg végzett állattartási

5 5 tevékenység jellegéről, különösképpen az állattartás módjáról, annak hatásairól, valamint a telephely üzemeltetésének jövőbeli paramétereiről. Az Üzemeltető január 5-én helyszíni ellenőrzés során tett nyilatkozata szerint folyamatosan (helyszíni ellenőrzés lefolytatását megelőzően kb. 2,5 éven keresztül) maximum 90 db sertés egyidejű hízlalását végezte, almos tartási technológiával. A Kormányhivatal a helyszíni ellenőrzés során tapasztaltak, az Üzemeltető augusztus 9. napján érkezett nyilatkozata, valamint az Üzemeltetőt november 4. napján egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló kérelme és a hozzá tartozó dokumentáció (teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata) alapján, a tevékenység környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatban a következőket állapította meg. A Kormányhivatal a levegő terhelése a bűzszennyezés és a zaj vizsgálata alapján a technológia sajátosságainak figyelembevételével megállapította, hogy a tevékenység a védendő környezetre zavaró hatást nem jelentett, azonban alapfeltételezés szerint (amely a tevékenység jellegéből természetszerűen adódnak) az istállók levegőjében az ammónia és kénhidrogén a megengedett átlagkoncentrációban jelen volt. A sertéstelep állattartó épülete az ellenőrzéskor nem volt fűtve, de korábban a szociális létesítmény fűtésére és melegvíz ellátására egy 20KW-os gázkazánt használtak. A R. 26. (1) bekezdése értelmében az e rendeletben vagy hatósági határozatban foglalt határidőn túl jogerős egységes környezethasználati engedély nélkül folytatott tevékenység vagy egy részének gyakorlását a felügyelőség határozatában a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően a) korlátozhatja, b) felfüggesztheti, c) megtilthatja. A Kormányhivatal a jogsértés súlyának valamint környezetre kifejtett csekély hatásának figyelembevételével megállapította, hogy az Üzemeltető engedély nélküli tevékenységével kapcsolatban szükséges, de egyúttal elégséges is a R. 26. (1) bekezdés a) pontja szerinti korlátozás előírása. A Kormányhivatal a megismételt eljárásban rendelkezésre álló adatok alapján a R. 26. (1) bekezdés a) pontja értelmében a rendelkező részben foglaltak szerint korlátozta az Üzemeltető tevékenységét. A Kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94. (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII.22.) KvVM rendelet 1. f) pontja alapján mellőzte az ügyben felhívó végzés kibocsátását. A Kormányhivatal a döntést a Ket. 71. (1) bekezdése értelmében határozatba foglalta. A Kormányhivatal a Ket. 80/A. (1) bekezdés i) pontja, illetve a 80. (2) bekezdése értelmében a jogerős határozatot a 80. (4) bekezdés alkalmazásával hirdetőtábláján és honlapján közzéteszi, és a

6 6 határozat jogerős példányának megküldésével a határozat 15 napra történő hirdetményi kifüggesztése érdekében megkeresi az illetékes önkormányzatot. A Kormányhivatal tárgyi ügyben, mint joghatósággal rendelkező magyar hatóság a Ket. 18. (1) bekezdése, környezetvédelmi hatóságként a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 9. (2) bekezdése alapján járt el. A Kormányhivatal illetékességi területéről a Korm. rendelet 2. számú melléklet 5. pontja rendelkezik. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) és a 99. (1) bekezdései biztosítják. A fellebbezési illeték mértékének megállapítása az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése alapján történt. Pécs, március 17. Dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott felhatalmazása alapján kiadmányozta: Schwarcz Tibor főosztályvezető A határozatot kapják: 1. Török Kovács Zoltán családi gazdálkodó + tv (7570 Barcs, Bajcsy Zs. u. 35.) 2. Somogy Megyei Főügyészség (jogerő után) (7401 Kaposvár Pf: 46.) 3. Barcs Város Önkormányzat (jogerő után) közzététel céljából is (7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 46.) 4. HNYR (jogerő után) 5. ZPI /bamkh.hu/ (jogerő után) 6. Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség tv (1016 Budapest, Mészáros u ) 7. Irattár