Átírás

1 2001-BEN ALAPÍTOTTA BÖSZÖRMÉNYI ZOLTÁN 2004 február A VILÁG LEGNAGYOBB PÉLDÁNYSZÁMBAN MEGJELENÕ MAGYAR IRODALMI HAVILAPJA IV évfolyam 28 szám 2004 február 5000 lej; 70 F ; 0,50 85 éve huny el Ady Endre Négy-ö magyar összehajol I valahol, o valahol Ese, szép, szomorú fejekkel Négy-ö magyar összehajol S kicsordul gúnyos fájdalmukból Egy ifjú-õsi könny, magyar könny: Miér is? És uána, min a zápor Jön a öbbi könny: Miér is, miér is, miér is? S nincs vége könnynek s miérnek Fölöük hahoa köszön, Hahoája, akik nem érnek S akik sohase kérdik s kérdék: Miér is? És csöpög a könny: Miér is, miér is, miér is? És hömpölyög fön a hahoa, Hogy soha, soha, soha Ennyi búsulással fényesen Nyílnék meg az Ég, Ahol csak Ég és okos üdvösség van S i nem elég I nem kell csak a könny S i valahol, o valahol Ese, szép, szomorú fejekkel Négy-ö magyar összehajol Miér is, miér is, miér is? Anavi Ádám 95 éves Szembesíés egy élemûvel A 95 éves meser verseirõl és verseibõl az öödik oldalon olvashanak összeállíás Végül is mi az, ami Anavi Ádám kölészeé alkoja? Milyen fonos elemekbbõl adódik össze világa? Talán mindenek közül a legfonosabb az eikai arás Anavi Ádám elsõ köeéõl kezdve egy akív humanizmus eszménye szerin vádol, véd, fél, vagy íél Hazám, Európa, aggódom éred írja elsõ köeében Magá európainak érzi, az európaiság minden poziívumával és korlájával egyeemben Kína bölcsõje lehe mélyebb, min Te,/ de idegen nekem - / s nem kell a mély, mibe szállni nem udok / S a Baranyai Ferenc 1923-ban szülee Aradon, egyike az aradi képzõmûvészei éle legjelesebbjeinek A kolozsvári Ion Andreescu Képzõmûvészei Akadémia befejezése uán visszaér szülõvárosába Évizedeken á dolgozo a Megyei Múzeum resauráorakén, 1956 óa rendszeresen szerepel egyéni és csoporos árlaokon, Aradon, Bukaresben, Temesváron, Nagyváradon, Szebenben és az országhaárokon úl is Egyik kriikusa szerin, munkáira az a legjellemzõbb, hogy a finoman felépíe képszerkeze középponjában mindig egy emberi alak helyezkedik el A avaly õsszel nyolcvanadik éleévé beölõ meser munkái megalálhaóak számos európai és amerikai magángyûjeményben Lapszámunka az õ alkoásaival illuszráljuk barna ér sem,/ mely csak ûr szememnek A hilerizmus barna ere a nemzei-szocialisa gondolkodás, a vezényszó / bakancs / parancs / sandard szellem éles eluasíásra alál már a negyvenes években Eluasíásra alál már akkor verseiben mindennemû nyárspolgárság (Pedagógia jobb házból való gyerekeknek) és alpnyaló megalázkodás (Ovidius Tomiból) Ezek az erkölcsi pillérek mindmáig épen maradak kölészeében (Mandics György, Igaz Szó, 1989/2) ANAVI ÁDÁM Csillagok érinése (Téli hármas-vers) I Árnyékom nincs Fagy ver éke, ölgy durrogása a mérék, körme hegyén próbálgaja éli szél éjféli élé Nincs nyomom Fehérbe bújva hallga len a gyõzes asszony Arccal bukom le a hóba: minázom haloi maszkom II Kék idõ hó-masszá csurga hangalan a földgolyóra, minha: hogy az újra önse, negaívo venne róla Csillagok pendülnek Láják: nincs sehol se ránc, se árok Égig ér a csend: jövendõ arcom fehérsége Várok III Színpad, szabadéri Fák, ég, zúzmara, hold: fényveíõk Innen mondanám el az az egy szó, világmelegíõ! Nézõér, hóarcok, éggel összenõ fa várja: kezdjék! Egyszer mindenki megarja valahol szerzõi esjé Állok Zúzmara-krisályzás fog körül, feléri kezem Ujjaimból fény sugárzik: Csillagokkal érinkezem Burus János Boond Elisabea BiceRossi szerene hazamenni Minhogy a morfin mellékhaáskén székrekedés okozha, az e szerrel kezel beegeknek sokszor hashajó is adnak A múl péneken közepes erõsségû földrengés ráza meg Olaszország középsõ részé A földmozgás haására magához ér a kómából egy 47 éves asszony Az umbriai Foligno kórházának inenzív oszályán már huszonö napja és izenhé órája feküd eszmélelenül Elisabea BiceRossi polgári iskolai kézimunka-anárnõ Giuliano Bifárini professzor, a kórház fõorvosa szerin a rengések és Rossi kisasszony ébredése idõben ponosan egybeesek: 9 óra 26 perckor örén Hogy vagyunk? kérdeze a napi vizinél doore Bifárini, és kedvesen beleigazíoa a pokróc egyik csücské a huzaba Há hogy is lehenénk, áldo legyen a Madonna monda hálás szemekkel Elisabea Nem, szédülés nem érez Talán egy kis gyengesége, de az majd elmúlik Bifárini fõorvos még egyszer végignéze a beegén, miközben piruláka rendeze három reggel, délben, ese rekeszbe Az nem udja megmondani, hogy hány napig arandó a kisasszony kivizsgálás ala Feküdni kell, a pihenés csak használ, az ember viszon nem alálkozik mindennap ilyen különleges eseel, ugye Táááámm! kiáloa Filippo Morovei, a fiaal fizikoerápiás szakorvos Mindig ezeke a megjelenéseke csinála, váralanul ugro be az olajfesékkel mázol folyosóról az ajókerebe Soha nem vol rosszkedvû Filippo Morovei, a fizikoerápia dokora, a mozgás javíója pusza kézzel és elekromos berendezésekkel! Tessék velem parancsolni! Egyedüli alkalom! Engem minden hölgy a sajá lábán hagy el! Vigyorogva odaangózo a kézimunka-anárnõ ágyához, és megkérdeze, szólíhaja-e Erzsikének Csak egy percre ugro fel, hogy a kisasszony egy nyugodabb erembe kísérje A kórházi ágy alá hajol, elfordío néhány kar, amiõl Elisabea BiceRossi feje vízszines helyzebe kerül, és elkezde fél kézzel, még mindig angózva guríani az ágya a nyio ajó felé A fordulónál inegee, pápá, és egy csóko dobo hára Morovei szereék a beegek, mer vicceke mesél, soha nem vol ideges és nõs Egy Lui nevû, izennégy kilós homokszínû herél kandúr aro Folyaása a VI oldalon Kánor Lajos: A Kapu Zöldi László búcsúzik egy kéziszedõõl Farkas Wellman Endre ké verse II old Kukorelly Endre: Falun Fried Noémi és Balázs K Aila versei Ferencz Zsuzsanna: Kik és Mik III old Színház: Varga Anikó ír a szamáriak álal bemuao Griskovec darabról IV old Debü: Varga Melinda V old F Bréda: Proméheusz, piromania magna Demeer Zsuzsa recenziója Király László köeérõl VII old Kulurális hírek VIII old

2 II 2004 február FARKAS WELLMAN ENDRE Trójai képeslap Kolozsvárról N B kisasszonynak, csak úgy parjain csak krokodil az asszony: i e folyó, holmi Szajna-féle, hívják Donnak, Temzének, Szamosnak nem udom, de nem alál a képbe i a város láod, ez, baráném óva óv vagy kiköp, s elfelej villamos zöyög és pénz beszél sínylõdik a láncra ver selej i a fõér faló nyerí raja ahogy illik: be van vonva bronzzal gipszkirály meg réz-alavaló röhög szembe mai héroszokkal i egy uca nagyon híres uca romkerjé már benõe a páfrány i a emplom örénelmi szcéna: pasas gyíkkal gyík vagy anyasárkány egykedvû õsz: lábunknál a város Fellegvár, és szemben o a Hója amíg bennem Kolozsvár világí, addig benned o söélik Trója Terra adj neve neki félelme ávilágí egyszer és felismered amin visszapászáz rája s szemébe villan egy pipacs fénydudája egy ragozalan léigé akaram: ha le volna rá bár egy rossz esélyem, udni, s leheõleg vagy neán i e földön önudalan, min legelsõ szerelme, elsõ csóko, a esnek gügyögésé húsomban hallom széhordja a hangod és i kísér míg ruháid szédobálod s szavakba búvik, remegve észrevélen harminchárom alakban s -féleképpen esélyem úgyse lenne: s kiválaszalak hogy a válaszokól hivány válaszfalak akarjanak és arcod már ne lássam s ha agyadban érzed az emlékezés késé nézz csak énrám: min rándul meg a vállam Kánor Lajos Százéves ház alán már Amerikában sem olyan rika nálunk, Erdélyben éppenséggel nem az Ennek a mi házunknak mégis, az hiszem, érdekes a örénee, onnan kezdve, hogy Reményik Sándor apja épíee, azóa pedig a kapuján sokan járak-járnak kibe Mindenféle régi dokumenum is elõkerül fiókokból, pincébõl-padlásról, naplók, följegyzések, levelek Kilenc hónapon á készül és végül elkészül a könyv, a Ház könyve (nem a milícia álal egykor köelezõen elvár, számonkér Care de imobil ); kuaásaim eredményé naplószerûen igyekezem rögzíeni, így szülee meg A Kapu A könyv második felében már nem a nagyszüleim és szüleim felhalmoza, illeve rájuk vonakozó szöveg-göngyöleg alálhaó, i már az én leveleimbõl (mások ide címze leveleibõl) válogaam Az alábbi fejezeben ebbõl a válogaásból kap némi ízelíõ az olvasó, jelzésképpen, hogy milyen idõke élünk meg például a havanas évek elején 2003 június 21 A hársilla beöli az udvar de nem bizos, hogy a Mikes ucá is, min régebben Baljós jelkén konsaáluk, napokkal korábban, hogy mennyi száraz levele fúj le a szél, a nagy rekkenõségben, esõhiányban alán ki sem paannak a virágrügyek Még mielõ azonban a ermésze kiköveele volna a jogá, megjelenek a szomszédból az épíõk, az elnépelenede zsinagógából egyeemi judaiszikai közpono faragni hivaoak, azzal a kéréssel, hogy engedjük levágni a eõre ányúló, csaorná eldugó ágaka Az elmúl évizedek során nem le ebbõl via, az ezüshárs és mi sem sérülünk a helyi, mélányos beavakozás kövekezében Mos viszon, kihasználva egy óvalan pillanao, a villanyfûrésszel érkezõ alkalmazoak nekiesek a századik évéhez közeledõ, csodálaosan arányos fának ermészei mûemlék (vol?), mondhanánk nyugodan a bíróságon, fél karjá mészárolák le Az évrõl évre vár hársvirágzás 2003-ban ehá fájdalma hozo Remélem, még hasznosíhaó anulságo is, hogy az ember keményebben védje az övé, a jogai; a mindenáron baráságra örekvés, az engedékenység vissza nem fordíhaó kár, szenvedés okoz Viszonyok, viszonyíások, anulságok Ismé visszaérve a levelekhez, kezemben arok egy sajáo feleségem õrize meg, Maros Magyar Auonóm Taromány Ludas rajonjába, Kereszelõszenpálra címezee, Nagy Erzsébe névre, 1962 február 16-án Kiépe irkalapra íram, Búzában, ahová az érelmiségiek (írók, egyeemi anárok, zenészek sb ) éli falusi kulúrmunkája kereében kerülem el Mi meg nem esz egy szerelmes, az udvarlás fázisá élõ ifjú, ha jövendõbelije anácsolja: apaszalja meg személyesen (ahogy õ is ee, a kolozsvári aníóképzõ friss végzejekén, 1955-õl, a mezõségi Búzában), hogyan élnek emberek Erdélyben Tíz nap az ö évhez képes persze viccnek ha, mégis idézem a búzai levélben leíraka legalább az unokáknak emlékezeõül, az ánivilágból (vajon valóban annyira áni, min a budapesi vagy akár a kolozsvári kényelembõl ûnik?): Hogy megin megfogadam anácsoda, az a levélpapírról is láhaod Elfelejeem ugyanis ívpapír hozni, s így csak ilyen van Igaz, ne szidjam Búzá azér A Kapu (Mikes Kelemen 15) Zöldi László is, amiben nem bizos, hogy hibás, mer nem is keresem az üzleben papír Szóval úgy örén, hogy szerda reggel megérkezünk Szamosújvárra, kilenckor Keõig váraak, mer a rajoni bizoságnál gyûlés vol, akkor örén a széoszás Eredeileg engem Kékesre oszoak be, egyedül (ha még emlékszel, Habadoc uán van, végállomás) s azán cserélgeünk, míg végül Balogh Dezsõvel kerülem ide (lekor a magyar nyelvészeen, azelõ az Igazságnál vol; eddig csak névrõl ismerem, nagyon rendesen viselkedik) A szamosújvári gyûlés uán énferegünk 1/2 5-ig, az auó azán (jegy-közelharc uán) 5-kor indul Kb 1/2 7-kor volunk Habadocon, koromsöében és eljes ködben Az auónál nem áll senki, szekere egyelõre nem láunk (hozzá kell egyem: a rajonnál közölék, hogy éresíeek minden illeékes népanácso amelynek nincs auóbuszmegállója, várják szekérrel az érkezõke) Már éppen nézelõdünk, hol lehene i éjjelre megszállni, amikor lovak körvonalai vélem felismerni Nagy nehezen odáig vergõdünk a sáron á, valóban szekér vol, s rá ö percre elõkerül a kocsis is Így azán a népanács hinóján (rãsurã mondák a rajonnál) vonulunk be Búzára A másfél órás úon igazán hõssé nõél a szememben (nem gúnyból írom), hogy ez ö évig kibírad Ilye még nem láam s Balogh se, aki pedig ismeri a Mezõsége, odavaló Nem is az úon jöünk (az elején), mer az még kocsival is járhaalan vol Csak i, a vendégszobában láam, hogy a szó szoros érelmében nyakig sáros leem (felcsapo a kerékrõl a sár a kabá gallérjáig), nem is beszélve a csizmáról pedig alig jöünk gyalog néhány lépés Szerencse, hogy mégis elhozam a csizmá, ugyanis ohon eljöveel elõ fölpróbálam, s egyedül nem udam lehúzni, s ezér ohon akaram hagyni Úgy lászik, minden bõvül, águl, még a csizma is, mer az ese már egyedül bár nehezen le udam húzni Ezek a ermészei viszonyok Másnapra ugyan már fagyo, s mos viszonylag kisebb a sár, mégis van mi kefélni a csizma felsõ szárán is Elsõ éjjel a hideg majd megve, keen aludunk Baloghgal egy szélesebb ágyon, ké pokróccal, a másikban ugyanis a rajoni IMSZ-akivisa feküd Az elmúl éjjel nem vol i, s fá is öbbe kapunk, így nem fázunk ( ) A búzai viszonyokból (belülrõl) még nem soka láunk, volunk egnap az iskolában, Zsüdi magyaróráján, ma pedig egy gyakorlai órán Az igazgaó nagyon szimpaikus (az a fiaal), a ermek nagyon hidegek, a gyerekek füzeei Zsüdi muaa rendkívül primiívek Van egy egészen jóképû anárnõ (líceumo végze), a népanácsi ikár felesége, éneke orná, földrajzo aní és a kórus vezei Tegnap ese volunk a kórus és agiációs brigád próbáján, majd megfagyunk, eljesen fûelen erem Ma ugyanúgy egy déli iskolai ünnepélyen (a mûvelõdési ohonban) Ilyen körülmények közö igazán szép, ha valami is fel udnak muani Ha évig ez csinálni elég nehéz, bár hasznos iskola Mos uólag sajnálalak igazán s mérem fel, mi jelen ehhez képes akár Szenpál is (a vasú és a gáz fõképpen, de az emberek is bár hozzánk a vezeõk nagyon kedvesek, a népanácsi elnök, alán Cioarbának hívják, azelõ párikár vol, soka ül i, és sakkozik) Segíeni, az hiszem nem soka udunk, viszon hasznos, hogy lája az ember, így is lehe élni bár nem volna szabad! Állíólag avasszal hozzákezdenek a Habadoc Búza-i ú épíéséhez, s akkor sokminden megválozik Jó, hogy Neked ez nem kell megvárni A jövõ hé csüörökig leszünk i, csüörök (II 22 ) déluán indulunk a ervek szerin Szamosújvárra, o alszunk, s a pének reggeli megbeszélés uán megyünk haza Ha van remény rá, hogy addig megkapjam válaszoda (Te ismered az ieni posá), ide írjál, ha nem, 23-án remélem ohon fog várni a levél Bibicuval (a kereszelõszenpáli román igazgaóval) legyél inkább engedékeny, még mindig sokkal jobb Búzánál! (Ez nem panaszkén írom, 10 nap igazán nem sok ) A (Korunk) szerkeszõség másfaja erep -apaszalaokkal is elláo, noha nem riporeri feladakörben dolgozam Galaci képeslap anúskodik róla, 1963 május 20-án küldem haza, szüleimnek, ezzel a beszámolóval: Ma reggel érkezem ide, fáraszó bukaresi ö nap uán Innen még visszamegyek Bukaresbe, nemcsak a kiadó mia, hanem mer Szemlérrel is így egyezkedünk; akkor fog elvinni néhány emberhez, akike mos nem sikerül megalálni I Galacban megpróbálok egy kicsi pihenni, kéhees szállodai élemód a sok hajszával s a bukaresi ávolságokkal eléggé kimeríõ De az hiszem, lesz eredménye is Járam a galaci hajógyárban, íram is róla Kellemesebb kirándulásra, illeve családépíõ nyaralásra emlékeze az ugyancsak Mikes (Croiorilor) ucába címze, jó hangulaú közös levél, a Brassó mellei Tömösrõl (1964 auguszus 3 ) Laci fiunk érkezésére készülve, jáékra, káryázásra, gondalan szórakozásra koncenrálhaunk erre ual a kismama fogalmazásában a kedves dési rokonokól anul levélindíás is: Ezen pár sorainkkal udajuk, hogy férjemurammal együ jó egészségben megvagyunk, melye Isenõl Mindnyájunknak viszon kívánunk Közben nyilván nem szüneel az irodalmi kapcsolaépíés, szervezés, szerkeszés Tulajdonképpen 1962 avaszáól-nyaráól errõl szól az éle Expresszlevél Budapesrõl, Czine Mihályól (a pesi pecsé 1962 auguszus 3-a, a kolozsvári auguszus 7-e mua): Kedves Lajos alá is húzom, mer csakugyan az vagy és újra kérlek valamire Ha a gonosz isenek közbe nem szólnak ismé, jövõ kedden indulok Hozzáok Illeve elõször Nagykárolyba, a rokonaimhoz, mer végül is hozzájuk gyanú nélkül kérheek úlevele A hivaalos kiküldeésbõl nem lesz semmi A Román Akadémia közöle a Magyar Akadémiával, hogy azok a könyvárak sb, melyekben én dolgozhanék, ászervezés ala vannak Mindegy, udomásul véee Így arra kérlek, ami elérheõ anyag Nálad van, majd muasd meg S valami lakáshoz is segís Pénzem, az hiszem, lesz Még arra is gondolhanál, hogy Vásárhelyen mikén ölhenék pár napo, ha egyálalán leheséges másfelé is uazni, min ahova az úlevél szól A Móricz-cikke persze nem írom meg; nemigen lánák az Nálaok szívesen S különben is, akkor a magam dolgairól nem írhanék Megírod az Te vagy Balogh Edgár, minden ismerek Fõnöködnek nem íram, gondolom ez nem is olyan nagy baj A Magyar Elbeszélõke azóa bizosan megkapad, s a jövõ héen alán alálkozunk is Addig is szereeel üdvözöl CZINE MISKA (Miska kolozsvári szállása a Mikes Kelemen 15-ben vol még az emeleen A földszinre visszakölözve, leünk igazán rendszeres vendégfogadók, a örvény ada és nem ada feléelek köz ) Búcsú a kéziszedõõl Vajon egy anyanyelvünkön elég jól beszélõ nem magyar éri-e, hogy mi a különbség a marokszedõ és a kéziszedõ közö? Három évizedes újságírói pályám felé nyomdában ölöem Igaz, csupán csüörökönkén múlaam az idõ nyomógépek közö, de a izenöször övenké hé ala minegy hészáz napo, körülbelül ké éve ölöem kéziszedõk közelében Ámuldozva figyelem, ahogy boszorkányos gyorsasággal varázsolák ólombeûkbe a kéziraainka Olyan is akad közöük, aki csak ingaa a fejé, és rábökö a úl hosszú vagy unalmas címre Válozaunk, azán szilveszerkor az alkoó együmûködés egy üveg whiskyvel köszönük meg nekik Gyuri is locsola az ólomporos orká, ilyenkor beszédesebb le Egyébkén rikán mosolygo, ám a munkájá precízen, szine gépiesen végeze Ha az ucán fuounk össze, keze fogunk, olykor néhány mondao is válounk Vajon mi örén vele, amióa nem járok nyomdába? Vajon mi csinál, amióa csodagépek veék á a kéziszedõk szerepé? Válasz a nagyvárosi felüljárónál kapam O áll Gyuri, viseles ruhában, gyûrö arccal Felém nyújoa a kezé De nem azér, hogy üdvözöljön Pénz kér õlem, az ismerelen járókelõõl Szede-vede gúnyája, gyûrö arca, kifejezéselen ekinee megdöbbene A sorsá mégsem érzem jelképesnek Sok kéziszedõ men nyugdíjba, a fiaalabbak áképezék maguka, és öbbségük megbirkózik a digiális nyomásechnikával is Az egyik leginelligensebb szakma erejébõl elik a huszonegyedik századra Lehe, hogy Gyuri alkoholisa le, és kikopo a munkából Lehe, hogy elvál õle az asszony, és a gyerekarásra rámen a jövedelme Lehe, hogy megbeegede, és a gyógyulás uán már nem udo visszakapaszkodni Tragédiájából azonban nincs kedvem mélyen szánó kövekezeés levonni Csupán emlékezem azokra a kéziszedõkre, akik évszázadokon á ólombeûkbõl rakák helyes sorrendbe a gondolaainka

3 2004 február III Kukorelly Endre Falun Nem sokára oda lesz az õsz virága, Nem sokára beszorulunk a szobába Nem sokára üres lesz a madárfészek, S megerednek a nagy õszi esõzések (Szabolcska Mihály: Falun) Nem falun lakom, hanem egy iszviselõelepen Nem városban lakom, elkölözem Pesrõl, kikölözem Szenisvánelepre, egyszerûen elegem le a Szondy ucából Ilyen egyszerû A Szondy egy VI kerülei, jellegzees pesi uca, középáj némi görbüleel, közepesen lepuszul, az Epreskernél, a Miasszonyunk emplom magasságában kicsi feljön, azán visszacsúszik, csak a legvégén, az Állaker pálmaházánál bukkan ki a slum-bõl Vagy -ból Ha kilépek a kapun, és elindulok déli irányba, a körú felé, három vagy négy sarokkal lejjebb, szemköz, a páralan oldalon ké elegem van éjjelnappali nyioak egymás melle Egyik kicsivel jobb, a másik jóval rosszabb, és mindig akad vevõ bennük Bemegyek hajnali háromnegyed négykor kenyérér meg sörér a jobbikba, az eladó meg ké másik fószer, vevõk vagy mi, abbahagyják a vevés vagy mi, nagyon lassan rám néznek, lassíoan arrafelé néznek, amerre vagyok, azán a vevõk elfordulnak, az eladó pedig szép ürelmesen várakozni kezd Hogy szedjem már össze az a eû magama, és nyögjem ki, mi a f akarok A bol kenyérszagú Ebbõl elegem van Ha nem is épp a kenyérszagból A bol helyén vol egykor a Kerekesék aszalosmûhelye Zsúfolság, ócska búorok, faanyag, forgács és fapor, ácsol lépcsõn lehee fölbakani a galériába, a Kerekes édesapja mûhelyébe Söé, padlásszerû valami, csak Kerekes bácsi középkék köpenye lászo a roló résein beszivárgó fényben Kerekes Sanyi kölõ, nyelvfilozófiával foglalkozik, nem udom mosanában mi van vele A bolal szemköz egy órásmûhely, egyszer i csinálaam meg apám órájá Muaam az órá, a meser megnéze, azán kive a szemébõl egy nagyíó, és rám bámul Nem igazából vee, hanem ejee, úgy, hogy meresze egye a szemén, és a nagyíó kipoyan, a enyerébe poyanoa, min valami csipeõ A magáé? Ja, az apámé vol Másnap visszamenem az óráér Nem adja el, mi?, kérdeze az órás, nem hiszem, mondam Visszafelé van egy auókijáró garázzsal, van egy használ ruhák bolja, a Csengery sarkán zöldséges, valamivel odébb, a másik oldalon még egy, a Vörösmarynál a bélyeggyûjõk székháza, szemben közér, azán egy nem udom milyen bol, a fodrásza helyén, a kirakaban fénymásolók, kompuerek, de mindig zárva, soha nincs o senki Ide elegem van járam borbélyhoz Nõi és férfi borbély, váram a soromra, a szomszédban ücsörögek a nõk a búra ala, áhallaszo, mirõl beszélgenek A bélyeggyûjõk helyén grund vol, háborús foghíj, o focizunk néha, nem sokszor, mer veszélyes vol, eliszórva églával, örö üvegekkel Ferencz Zsuzsanna 7 Mikor már soka él, és így számalan önarcképé megismere, Kik eldönöe, hogy egyelen Kike akar láni, de az sok példányban (hogy jobban megbizonyosodhassék) Ezér párhuzamos ükröke vásárol, és napona öbb órá ölö elõük Már-már el is hie, hogy ez há az egyelen léezõ Kik, amikor egy szép reggelen hiába néze, de nem láo senki a ükörben Vagyis elûnem végleg állapíoa meg Nem mondhani, hogy haalmas fájdalom ölöe volna el Inkább valami megkönnyebbülés érze Az Izabella sarkán a Velence eszpresszó, rendes cukrászda, fagylalgéppel, egyszer csak bezárák Kinyi, bezárják, áalakíják, gyorsan megin bezárják, elég Szemben a Payola is megszûn A körú sarkán a Béke Hoel alaposan áépíeék, há ez van i, délen, keleen Délkeleen Vol egy sörözõ is, Szondy pince nevû, de megszüneék, befalazák vagy mi A másik sarkon paika, visszafelé, egy-ké újonnan nyíl hely, éjszakai bár zongorisával, szõrmebol, videókölcsönzõ, használruha-urkáló, azán a körzei rendelõ, az Eövös uca sarkán szikvízüzem, egy eljesen szabályos kocsma, mellee bõrös vagy szíjjáró kisiparos, az órásmeser, vele szemben pedig a ké éjjelnappali Az éjjelnappalikban az eladók beörõ-képe vágnak, és lassan nézik a kuncsafo, na innen kölözem el Kik és Mik Hanem akkor észre vee a ükörcserepeke Amelyek számalanszor visszaükrözék a szemé Azán a fülé Az orrá De Kik, az nem vol sehol 8 Nem sokára én Isenem! nem sokára, Rászorulunk végképpen az olvasásra Az új napár okkal-móddal beszerezzük, A nyárról az újságoka elõszedjük Épp kiavaszodo, amikor Kik elveszee harmadik dimenziójá Aki kédimenziós, sose állapíhaja meg, hogy a mélységéõl, a magasságáól vagy pedig a szélességéõl búcsúzo-e el Azér Kik úgy séál a virágzó-rügyezõ fák ala, min aki végelenül lapos, keskeny és piciny Ami Einsein sem udo: aki végelenül lapos, keskeny és piciny, az pedig elveszi a negyedik dimenzió is: az idõ Gyerekkoromban minden nyara Szenisvánelepen ölöem Füsilla vol Füs-, bukszusbokor-, olvad kárányszag, a Duna melle Dunaszag Napszag, nyárszag, a fuball-laszim bõrszaga Nem falu, i-o aroak mégis disznó, vol i-o disznószag is Ez a erülee a húszas években parcellázák rendes négyzehálósra, fõú, ké szélsõú, vagy izenö (egyszer megszámolom) kereszuca, jelenõsebb magyarokról elnevezve, Arany János, Kinizsi Pál, ilyenekrõl Az árokparon cseresznyefasor A harmincas években épül egy uca akaros, palaeõs, korabeli sílusalanul sílusos családi ház, erméskõ-alapzaal, vakablakok, sukkó, Haidekkerkeríés, egy ilyen régi háza vásárolam épp három éve Évizedek ala eljesen beépül a elep, a vegyesbolal szemben levõ ere, ahol focizunk, elfoglala az iskola, az álósan szemben lévõ pedig, ahol olykor szinén focizunk, egy emelees ársasház Õszinén szólva nem udom, miér válogauk, hogy melyik pályán jásszunk, valahogy így jö Ez men késõ déluán, esefelé, minden nap fuballozunk, ha nagyon zuhogo, akkor nem Akkor viszon fogalmam sincs, mi csinálam Olvasam, amíg eljesen be nem söéede, azán még gyerya vagy peróleumlámpa melle is kicsi Nappal végképp nem udom, mi csinálam Lejáram a Dunához vagy a bányaavakhoz, délelõ bolba menem, ábiciklizem Budakalászra ivóvízér, kiülem a diófa alá a nyugszékbe olvasni, csikorgaam a sóderkavicso a nyugágy vasa ala Vol ugyanis egy kisebb, sóderral felszór négyszög az orgonabokor-sor melle, a diófa ala, o ücsörögem, bármily idillikusan hangzik is Akármilyen hülyén hangzik is Nyilván idilli vol, azér hangzik ilyen hülyén Ö felé azán fölveem a ornacsukáma, és kibringázam a pályára A helybéli fiúk udomásul veek, a jáék hibálanul elrendezi a viszonyoka, én pedig jól állam a hierarchiában, ugyanakkor meg mégis pesinek számíoam, nem leem igazán beavava Olykor jobban, olykor sehogy, ez valahogy éreni vélem, mindenesere megéreem, vagy legalábbis udomásul veem Paraszgyerekek, 26 percre a Margi híd budai hídfõjéõl, így úl sommás, mer volak közük paraszgyerekek és nem-paraszgyerekek, mindenesere vidékiek, bár csupán olyasmi mindössze-26-percre-vidékiek Bár akkoriban, negyven éve, negyvenmilliárd évvel ezelõ ez valahogy öbb vol, nagyobb fruszráció lehee, az hiszem Ma már Úgy érve, hogy mos így láom, összehasonlíva más, igazibb paraszgyerekekkel vagy, jó, vidékiekkel, akik valóban nehezen kezel(he)ik Pes-fruszrációjuka, volna mirõl mesélni Hogy például jön a kolozsvári Pesre, majd összeöri a kocsijá igyekezeiben, és szine azonnal visszafordul, és azonnal meg is magyarázza, a legkülönbözõbb ideologémáka nyomava Vagy jön a debreceni Pesre, és nem is óhajja kiismerni magá, vagy jön a bácskai Pesre, és beül az elsõ kocsmába Onnan egy másikba, onnan a harmadikba, Pes az 3 kocsma, és jön a saöbbi, és inkább nem is jön, noha nagyon jönne, és ha mégis jön, nem megy sehova, szóval a legválozaosabb sraégiák, ezekrõl azér írok, mer Mészáros Sanyi szerin ne hagyjam ki Van ezen kívül a vidéki lány Pesen-szindróma, a la paraszp az angolvécén, hogy pedig isenuccse viccelek még öbben megsérõdjenek rám, pedig nekik van igazuk, legjobb falun Akkor azán ez a világ sárrá olvad, Elfelejjük kérdezni, hogy mi lesz holnap? S pihenõül nem messzire a kályháól, Álmodozunk hosszasan a jövõ nyárról! Három éve Szenisvánelepen élek Nem falu, és mégis: inkább az, min nem: szóval falu Legjobb falun, ez nem vicc Csinálaam kályhá, élen befûök, nekidönöm a háam, és így ovább Elüzelem a kiszárad cseresznyefá, mindenféle gallya, oboz, újságpapír, ez-az, ami egész évben összegyûjögeem Kiszedeem és felfûrészeleem Lajossal, egy erdélyi cigányemberrel, az egyik kiszárad cseresznyefá Veem villanyfûrész Mos kifejezeen olyan illaa van a kernek, hogy nyugodan bele lehene halni Olyan, hogy majd, ha úgy alakul, hogy elegem lesz, akkor ilyen illa legyen (2003 szepember 28 ) BALÁZS K ATTILA Pillana I a moccanás pillanaa felfoghaalan akár a szobáól a kerig: közöünk nõ a vákuum míg gyémáná roskad állkapcsunk mögö laza szóhalmaz poná zsugorodik ezerév olyan lassan roskadunk mi is elveszíve rimus akár lükeõ madárraj miõl egyre ávolabb riad a csapzoan háráló város mos meginognak a dolgok és már feladhaó a rejek mindegy a napszak: éován mozdul ágak mögö égelynyi égbol II elmarad sok semmiség kapzsi részleek nyúlnának uánam igékõl moccan a áj minden kérdésemre kõömb vagy nem udom a válasz Egyensúlyból I majd megszûnik színek eszevesze dialekikája min víz megfoghaalan lesz: szigonyzo hal környezee a hajnal ingás és dõlés pillanaában elhagynak a kékek pörgõ engely körül csaakos barnák vágódnak a síkba / sárga fényig szalad az árnyék arka gyíkja / állhana de dõlni sem mer acélgolyóka állíok õrnek / nyikorogva semmibe ánorodnak rozsdás zöldek sárgák alá roppan pálcányi ember FRIED NOÉMI Újévi vers Íze a kenyérnek, a sónak, Íze az eljövendõ jónak, A csókok íze még a számon, És minden bûnöd megbocsáom Míg él a Földön igaz ember Megverve hiel, szerelemmel, Hol van még szó, és nemcsak szólam, Hol isza szándék, nemcsak szó van Hol megméreik még az ember Nem szóval, szándékkal, de eel; Hol mikor él jön, üze raknak, Ahol már nem kérnek, csak adnak, Honnan a vándor únak indul, Hien, hielenségen is úl, Hol az éhezõk enni kapnak, Hol mindig nyiva áll egy ablak, Ahová érkezik a vándor, Ki ovábbindul hé haárról, Hol megar minke még a hûség, Ahol nincs más, csak egyszerûség, Hol nem billen ki már a mérleg, o minden hielesen mérnek Íze az eljövendõ jónak Íze a kenyérnek a sónak II a ávolban irdalan súly emész és higanycseppekkel gurigáz az árnyék víz csöpög szembe ferde síkból s a es már nem ül nem áll / körbefagy kegyelen sárgaréz egy mélybarna hang erõsödik ömbjébe olvasz vize fény gyomo és algá / zsibbad és borul a világ mindenü csak kavargó barnák a semmibõl ánorodnak fel a formák / lehûl az álom izzó kérge / a hang haárain az ég pirosló korlá zajalan behull / egy oll a érbe III kimozdulnak csendmerev engelyükõl a dolgok / mos már az árny fölö mos már az árny ala folyik simán rögelen a reggel min rózsaszín layak remegnek idomalan képek: önmaga súlyáól roskad a vasdoboz imbolyognak majd leválnak a részek / színek egymásba aposnak / a higany a csonokba széled IV mi ismerek meg ha arcom elé olakodnak a képek / vibráló erek közö a szó csapong vadon s a formák amorf / esemig érnek s az egyelen érelme lökdösik karok / csonjaim köré rakódik mészhegy mi érinek meg ha arcom mögül színrajok elcsöpögnek / s ha szobák lobogó álmá arom / míg igéim sorra elgörögnek / marad a layak és marad az alkony / s lélegzeem a érben örök nesz

4 IV 2004 február Színház Téli mese Jevgenyij Griskovec neve nem cseng úl ismerõsen a színházszereõ nagy- vagy alán még a kisközönség számára sem, aminek oka, hogy a szerzõ fiaal siker udha magáénak: 2000-ben muaa be Moszkvában a Hogyan eem kuyá címû elõadásá, amivel ké Arany Maszk-díja nyer és egyszersmind színészkén és drámaírókén egy személyben hírneve Kevés szereplõs drámáinak avao ismerõje, Tompa Andrea a Béres László rendeze elõadás dramaurgja és a darab fordíója így ír róla az elõadás mûsorfüzeében: Jevgenyij Griskovec egyéniségével és mûvészeével új sílus ereme, az azóa új õszineségnek elkereszel színházi irányzao Raja kereszül, úgy ûnik, a színház ismé felfedezi a személyessége, az õszinesége, a közvelen hangneme és az egyszerû halandó (akinek azér olyan irodalmi elõdei vannak a kisember irodalmi alakjában, min Gogol, Doszojevszkij vagy Csehov hõsei), a színészre lecsupaszío, eszközelen, earaliás nélküli színháza és a nézõ közvelen megszólíásá A korárs orosz színházban egyedül õ vol képes olyan elõadásoka lérehozni, amelyek egyszerre udák megszólíani a legálagosabb nézõ és a kifinomul ízlésû színházbajáró Egyrész azzal, hogy a szöveg a közös múlból épíkezik és mindenki számára érheõ, ismer reáliákból, élményekbõl áll, másrész pedig folyamaosan rákérdez a lére de nem inellekuálisan pózolva, kívülállókén, hanem úgymond benne állva a lében Az õ színházi nyelvének a személyesség a legfonosabb ismérve Béres László rendezése, a dráma hangulaához híven, minha a visszavonás geszusából áplálkozna: a jáék számára kijelöl ér már-már ohonosan kicsi, a színészek jáékmódja eszközelen és minimalisa, a szokványos kellékeke akár egy kezünkön is megszámolhajuk, nincsenek speciális effekusok és a színek obzódásáól sem kell aranunk, amennyiben minden, a díszle és a jelmez is hófehér Az elõadás ere, amely a szibériai hómezõ reprezenálja, egy fehér, perspekivikusan mélyülõ vászonszoba, amelynek ké hásó sarka nincs összevarva: így a sáorszerû épímény Hópelyhecske (Vencz Sella), a darab láhaalan ündére á- és körbejárhaja Közvelenül az ucáról belépve a súdióerem elõszobaruhaárába érkezünk, ahol egy zongora áll: az elõadás kezdeekor Hópelyhecske ül i és zongorázza az a dallamo, amely az elõadás egyelen zenei háerévé válik Az elõadás a kisszámú súdióközönség elõ, érinheõ közelségben zajlik és ez is közrejászik abban, hogy a színészek és nézõk közö igen hamar kialakul egy magáól éreõdõen baráságos, egyszerû viszony Pedig maga a öréne koránsem ennyire szelíd: ké kaonáról (Nagy Csongor, Rapper Gábor) szól, akik éjszakai kiküldeésben vannak, feladauk egy közelrõl meg nem neveze ákolmány felrobbanása és ez illeõen maguk sem udnak döneni abban, hogy ez pusza szimuláció vagy már valódi gyakorla Ami érzékelheõen léezik, az a dermeszõ hideg és mer hófehér háizsákjuk vélheõen robbanószerekkel van ele, nem enyhíhenek raja sem ûzzel, sem cigareával A hideg szibériai éjszaká beszélgeéssel próbálják elüni és kibírni: szóba kerül a gyerekkor, az iskolai évek, a köelezõ olvasmányok, a lányok, a múl Nem bonyolul émák ezek, hanem ömleszve elénkhulló kollázsdarabjai elmúl éleüknek, ami könyvek emlékébõl, ízekbõl és apró vágyakból áll, sikerelen és félszeg kísérleekbõl, már kijavíhaalan hibákból és olykor a szereelenségrõl is szól Az idõ múlásával egyre nagyobb feladaá válik megküzdeni a hideggel és a halálfélelemmel: hiába mozognak, melegíenek be, lassankén lefagy a lábuk majd egész esük Halál elõi lázálmukban egyszerre várják és félnek Hópelyhecskéõl, akinek arca egybeolvad a szeree nõk arcával és megjelenése egyszerre jóváehene minden elszenvede sérülés, sikerelensége Hópelyhecske, a gyermekmesékhez híven megérkezik, hogy kiszabadísa õke fagyruhájukból és elvezesse õke a halálba, amely az elõadásban visszaérés a gyerekkor felelõlen, jáékos örömeihez Griskovec drámája és maga az elõadás is egyfaja öredékes és groeszk Akárki-öréne, amely annak az egyszerûségnek a bemuaásával ragad meg, amely mindannyiunk éleében közös Éleeleme és erõssége abban áll, hogy egyszerû beszélgeéseknek eremi meg a helyé, kis dolgoka helyez elõérbe: milyen jó is lenne elszívni egy cigareá, mondja az egyik kaona, milyen jó egyálalán bármikor elszívni egy cigareá ebéd uán és mennyire különbözik ez az öröm aól az örömõl, min félig elszívo csikke alálni egy eli hamuaróban a házibuli köveõ reggelen Apró örömök, beeljesülelen vágyak, kicsi zavaros gyerekkor, kamaszkor és a vágy, hogy áéljék a helyzee, amiben vannak: ez az, amibõl összeáll egy éle Ez a faja személyesség valóban közvelen nyelven kérdez rá a lére, amelye nem annyira problemaikuskén, min inkább ado dologkén szemlél: ez van, vége ér és ez milyen furcsa egy dolog A láványvilág és a díszle purianizmusa a színészre ereli a figyelme, de nem olyan módon állíja õ az elõadás középponjába, min színházi bûvészmuaványoka, meserségbeli forélyoka villogaaó bravúros mûvész, hanem min egy héköznapian civil ember, akinek héköznapian civil mozdulaai vannak A színész-kaonák egyszerû cselekedeeke hajanak végre: a földön ülnek, fekszenek, beszélgenek, a hideg ellen védekezve lábuka dörzsölik, lehelleükkel melegíik a kezüke, felállnak, járkálnak, a csillagos ege bámulják, cigareára, ûzre, melegre vágyakoznak, összebújnak, bizaják egymás, jóllehe mindkeen sejik már: közel a vég A jáékmód egyszerûsége, eszközelensége mégsem válik egyhangúvá: a ké kaona beszélgeésé múlbeli jeleneeke megidézõ improvizációs beéek arkíják Láhajuk, hogyan vedlik vissza a fehér kezeslábasba bújao kaona (Nagy Csongor) rosszul szabo ölönyben ágáló félszeg iskolásfiúvá, aki elsõ szerelmé (Vencz Sella) igyekszik meghódíani, ügyelenségével mindegyre maga ellen jászva Tanúi leheünk egy karácsonyi jelenenek, amelyben a szülõk (Vencz Sella, Nagy Csongor) éppen azzal nem lepik meg gyereküke (Rapper Gábor), amire az vágyik, egy biciklivel és amikor az apa a nyaralási pénzbõl nagy nehezen kerí egye, az is nõi bicikli Láhajuk, hogy egy ársaságban mikén hagyja magára baránõjé (Vencz Sella) egy fiaal férfi (Nagy Csongor), aki inkább barájával (Rapper Gábor) iddogál, és figyelmelensége mia elveszi szerelmé Vencz Sella Hópelyhecskéje örékeny szépségû bale-áncosnõre emlékeze, akinek szabad közlekedése van levegõben, hóban, gondolaokban és sorsokban; légiesen rebben ki a fehér szobából, a örénebõl, és ha akar, láhaalanul elepszik a ké kaona közé, meghallgani iskolai olvasmányélményeike Alakjában összeolvad az ajándékhozó angyal és a halálündér, aki uralja a hidege és (egy projekor segíségével) a ké kaonára veíi sorsuka: gyufaszálakból kirako háza és embereke fúj szé egy leheleel, papírfigurák lábai vágja le egy ollóval vagy éppen csillagos ege szolgála háérül Érdekes kérdés, hogy az elõadás hogyan bánik azzal a leheõséggel, hogy a közelségbõl, az improvizációs leheõségekbõl és az alapveõ páosznélküliségbõl kifolyólag a jáéko, a jáékosság elvé részesíhei elõnyben és mindeközben hielesen ad vissza egy olyan örénee, amely ké ember uolsó óráiról szól Három ényezõ is közrejászik abban, hogy nem a esi fájdalmak nauraliszikus ábrázolása, a szenvedés nyomaszó élménye válik meghaározóvá: ezek közül az elsõ egy olyan ér kialakíása, amely körbejárhaójászhaó és ez idézõjelbe eszi, viszonylagosíja a örénee A második ényezõ Hópelyhecske mesebeli, miikus figurájának a színre lépeése: számára más konvenciók szerin mûködik a ér (amin ez a mozgáskoreográfia is jelzi) és a öréne, amelynek õ egyszerre szereplõje és jáékmesere a fehér hómezõ magánbejáraú bábszínháza lesz, amelyben kénye-kedve szerin mozgahaja a szereplõke, kegyelenül és bájosan; õ az, aki kiléphe a jáékból és a nézõk közé ülve szemlélõje lehe sajá kis remekmûvének A harmadik ényezõ a rerospekív jeleneek kihasználása, amelyeknek köszönheõen a jáékmódok ámeneébõl kifolyólag nem válik zavaróvá az például, hogy miközben a kaonák a fagyhalállal küszködnek, melegõl kivörösödö arcukról kövér izzadságcseppek hullnak (a súdióeremben ugyanis jó meleg van és a színészek réegesen vannak felölözve: kezeslábasuk ala a beéjeleneek jelmezei vannak rajuk) Az elõadás kezdee és a vége ahol mindhárom szereplõ a zongora elõ ülve, háromkezesben jássza el az elõadás ismerõs dallamá felerõsíik annak az élményé, hogy mindaz ami láunk, csak színház: hiszen ahogyan a nézõk, õk is kilépek belõle, immár kívülrõl pillananak be a jáékérre Sejjük, nem ilyen egyszerû a dolog, de ez a geszus annak a jáékosságnak a sajáos jegye, amely meghaározza az egész elõadás Kár, hogy a jáékosságba némi didakikus íz is vegyül: az uolsó jeleneben, ahol a ké halo kaonáér biciklin érkezik meg fehér ündérük, hogy gyerekkori álmaika beeljesíse vígan karikázzák körbe hárman a fehér szobá, dublõrök foglalják el a haloak helyé a halál nyomaékosíása vége Teljesen fölöslegesen: a nézõ e nélkül is megérené, hogy ez már egy halálon úli jelene A fehér falak szine magukra kívánják a veíe képe és a rendezõ ez a kívánságo eljesíi is: néhol azonban zavaró, hogy ennyire elsõdleges asszociációka használ, min például a papírbábuk lábainak lefarigcsálása; a öbbérelmûség mindig ermékenyebb és poéikusabb leheõség Elgondolkodaó az is, hogy a giccs használaa nem eszi-e szükségessé az arra való reflexió is: könnyen megörénhe ugyanis, hogy a fehér szoba ké oldalán álló, villogó, amolyan karácsonyi égõkkel befuao oszlopa olyan jelkén mûködik, amely egy szinen áll az elõadás más jeleivel; meglehe, hogy nem ez vol a szándék, ehhez azonban erõeljesebb ironikus geszusra le volna szükség Béres László rendezése mindenféle pejoraív mellékzönge nélkül nem nagy elõadás, ha eszik így, nem rengei meg a földe De lehe, nem is áll szándékában a földrengeés és maga a dráma sem feléelez úlméreeze elméleeke a kaarzisról Ké kisember sorsa villan fel elõünk, amely apró, ismerõs élményekbõl, öréneekbõl áll össze és aminek a végén o áll a halál Hogy ez a halál okos, bua, érelmelen, jó vagy ragikus, arról nem fogalmaz vélemény az elõadás, láhaóan visszaarja magá a morális íéleekõl Ami mindenekfele bizos, az a jáék, a színház Szamárnémei Északi Színház Harag György Társula 2003/2004 évad Jevgenyij Griskovec: Tél Rendezõ: Béres László Dramaurg: Tompa Andrea m v Díszle- és jelmezervezõ: Crisian Gãina Zenei anácsadó: Manfrédi Annamária Mozgásmûvészei anácsadó: Gabriela Tãnase Szereplõk: Nagy Csongor, Rapper Gábor, Vencz Sella VARGA ANIKÓ

5 2004 február V ANAVI ÁDÁM Mese A eseme feloldja majd valami vegyszer a diszpécser széoszoga: kapjon belõlem a Naprendszer Volam hol nem volam egyszer Recep Vegyél egy emberséges elve az emberséggel mérd magad vegyél egy emberséges elve az abból szökken gondola a gáalan fellövõ-ornyon a magasság mélyére nyi, s kuasd: a szabad gondola felszállás önörvényei, vegyél egy emberséges elve és ha az csonodig hao vegyél egy emberséges elve örvénye kényszerjárao feszíhe rád, - s a védelmében felörnek benned õs ködök, - s kuasd: az emberség nevében mivé ehenek öszönök Egy kiállíás maszkjairól Az arcok vonásának új világa hasí szemedbe i disszonáns ének, szaladhasz már elõlük, mindhiába: viszed magadban õke, elkísérnek, s megszédí varázsuk szemverése, és felkavar az õs kérdések láza: miér hazug a maszkok évedése, és miér igaz a maszkok hazugsága Szófakaszás idegenben Négyezer méeren fölül csúcson fönséges csendben egyedül hónapok óa idegenben fullaszó anyanyelv-némaságban i vergõdeek idegemben ohoni ájak színek hangok Négyezer méeren felül a szólan ég nem enyhíi meg élõszó-éhem közömbös sziklákhoz menekül felszakad anyanyelv-némaságom Hahó, Bánság! Sinaia, hol vagy! Mér nem zúgsz, enger! És zúgni kezde pedig az oszrák hegyek fukarul viszonozák SZABÓ PÉTER /ameddig/ ameddig még i lehe védeni a végeke o egy árva ékeze /füs/ míg füs száll föl a kezembõl elfogy az idõm kialszik a cigareám ANAVI(LÁG) Anno, 2004 Temesvár fõerén, az Opera éren, már kora reggel nagy a forgalom Ébred, lélegzik a város A kölõ begombolja kabájá, vasag sála eker a nyakára, sapkájá jól a fejébe húzza, azán õ is elindul Hóban, fagyban, esõben, szélben bejárja mindennapi éleújá Elõbb a színház körül szimaol, azán úgy íz óra felé elju az Írószöveség Szen György éri székházába, végül, a déli órákban, kikö a Nyugai Jelen szerkeszõségében Színház, irodalom, újság az õ világa hosszú évizedek óa Olyannyira az övé, hogy nélküle alán már élni se udnának, de ha igen, akkor színelenebb, szegényebb lenne éleük Kell ez a mindenre kíváncsi, figyelõ szem, kell ez a múlhaalan fiaalságo lengeõ szellem, mely dacol az idõ múlásával Kellenek apró bosszúságai, kímélelen kriikái, kimér dicséreei, anácsai és kékedõ kérdései is kellenek Mer õ a mi Anavi Ádámunk Temesvár legöregebb és legfiaalabb idõs írója Le kell írnom, bár udom megdorgál ezér, hogy február végén beöli kilencvenöödik éleévé Olyan szüleésnap ez, amelye az ünnep melege old emberivé Ilyen vol, az uóbbi évizedekben a öbbi Anavi-ünnep is Akkor is, amikor heven, majd hevenö, azán nyolcvan és nyolcvanö, végül kilencven éve számlál Kilencven uán, azán fordul a kocka, a szüleésnapok évene eseménnyé duzzadak A kölõ álla a küzdelme, akár az ohon melegében, családi kör- Igen iszel Tanár Úr! A Budapesi Közlöny szepember 1-jén megjelen számából olvasam, hogy a kolozsvári F J Tudományegyeem bölcsészei nyelvöréne-udományi karának magyar mûvelõdésörénei anszékére pályáza hirdeik Én 1883 óa irodalmilag is mûködöm a magyar mûvelõdésöréne mezején Kisebb-nagyobb anulmányaim, érekezéseim elszóran jelenek meg minden nemû szakfolyóiraokban, a Budapesi Szemlében, Kisfaludy Társaság lapjaiban, A Múzeumok és Könyvárak Éresíõjében, Az arany János Társaság könyveiben, Olcsó Könyvárban, Pallas Lexikonban, a Törénelmi és Régészei Éresíõben (Temesvár), öbb ifjúsági folyóiraban és helybeli napilapokban is, vagy 16 munkám önállóan is megjelen A Budapesi Tudományegyeemen ké ízben is nyerem nyíl pályázaon keõ Schwandner-díja, 1883-ban 360 forino, 1890-ben pedig 400 forino; és pedig elõször A magyar nemzei szellem fejlõdésének és a magyar nyelv keleének örénee cz pályamunkával, másodszor Magyarország örénelmének kúforrásai 1711-õl 1848-ig cz munkával Ifjabb anár koromban az vol a ervem, hogy a magyar nyelv és nemzei szellem öréneé fogom megírni, min arra Budapesen Salamon Ferencz úr és Kerékgyáró anáraink, kik pályamûvemnek bírálói volak, buzdíoak is Foglalkozam is vele éveken kereszül, hogy minél jobba nyújsak, de idõközben elkerülem Budapesrõl Temesvárra I más munkakör vár reám; az elõbbi munká bajos is le volna vidéken folyani, azér csak öredékek jelenek meg belõle, min: 1 A magyar nyelv királyainak udvarában, Temesvár, r 79 1 ; 2 Rendi országgyûléseink magyarsága, Temesvár 1898, 56 lap A munka legnagyobb része, bár igen sok adaal bõvíeem, még mos is kidolgozásra vár Kulúrörénei irányú irodalmi munkásságomnak eredményekén be udok muani vagy 110 nyomao íve, azonkívül elszór czikke is, amelyeke már nagyon bajosan udnék összegyûjeni, szine kiesznek nyomao íve Azonkívül áll még az álalam 1901 óa szerkesze Törénelmi és Régészei Éresíõ 8 évfolyama s pár hónap múlva megjelenõ legújabb évfolyamban is lesz õlem egy kulúrörénei anulmány, Temesvár mûvészee (minegy 120 oldal) és egyéb apróbb érekezések, mer úgy láom, az egésze magamnak kell megírnom Megemlíem, hogy anári és bölcsésze udori vizsgán kívül eem Budapesen 1881-ben levélárnoki, fogalmazó szaki vizsgá 1903-ban, Budapesen elvégezem az összrégészei és néprajzi cursus, úgy báró Radvánszky Béla, min a magam érdekében kuaam a hazai legnagyobb levélárakban, a lain nyelvbõl vizsgálao is eem s e nyelve íz éven á középiskolában aníoam, anulmányozam mind a hazai, mind a belgrádi, az oszrák és némeországi múzeumoka 1902, 1904, 1907, 1908 évi anulmányuaimon 1892 óa ikára vagyok a Délmagyarországi Törénelmi és Régészei Társulanak, 1906 óa elnöke a 70 ago számláló Temesvár kerülei anári körnek, vezeõje a szépen mûködõ Temesvári Szabad Lyceumnak és rendes agja a emesvári Arany János Irodalmi Társaságnak sb nyezeben, akár az Írószöveség ermében ül az ünnepi aszalnál Elfogada az ilyenkor szokásos, öbbnyire hangzaos, köszönõke, de sohasem álla meg, hogy meg ne fricskázza (ez megleheõsen jámborul ee ugyan) a fennköl szónokoka S eõl a kedves dorgálásól egyszeriben földre száll az ünnepség Az Anavi-bolygón emberarcúvá le minden Ellenmondásokól nem menes párbeszédek, párharcok, heyke odavágások, szóbombák oldoák fel a hangulao Az Anavi szerepléseke mindig vidámság kísére Együ örülünk annak, hogy van, hogy közöünk és melleünk él, s hogy évei meghazudoló frissessége az örök ifjúság mesebeli forrásához csábí Mos ismé közeleg az a februári ünnep, amikor ebben az Anavi(lágban) alálkozunk, s a száz eszendõ felé kacsinva üríjük majd poharainka egészségére Novemberben már elõlegezük neki ez az ünnepe, amikor a emesvári szerkeszõség rendeze Dankó Pisa esen, egyik kolleganõnk áncra híva a Meser Ez a képe sohasem fogom elfeledni Anavi perge, forgo délcegen a zene rimusára, szemében kamaszos fények gyúlak, arcán mosoly gomolygo, min a fürge bárányfelhõ Hiheelenül szép vol és fiaal Olyan vol, min minden alkoó, akinek szívé emberi érzések füröszik Nem csupán a áncos lábak engedelmességéér vol boldog, hanem, mer azon az esén eljuo hozzá az örömhír: Bodor Pál szerkeszésében készül legszebb verseinek köee, mely az Irodalmi Jelen Könyvek árá fogja gazdagíani Mi más is kívánhanánk neki szüleésnapján, min a minden-belengõ, élee sugárzó, halhaalanságba meneelõ könyvek örömé PONGRÁCZ P MÁRIA Berkeszi Isván levele Márki Sándorhoz Márki Sándor Igen iszel Tanár Úr: bocsásson meg, hogy becses ürelmével alán visszaélve igen hosszadalmas vagyok Mindez azér eem, mer a kolozsvári anszékre pályázni szándékozom, de csak úgy ha az az igen iszel kar és elsõsorban Tanár Úr jónak lája Nem nevenek-e ki, hogy 55 éves léemre pályázom ilyen elõrehalado korban! Én ehá csak abban az eseben kívánok pályázni, ha ez ellen kifogásuk nincs és ha erre az állásra még nem volna kijelöl szakember Mély iszeleel és bizalommal fordulok azér igen iszel Tanár Úrhoz, hogy legyen szíves engem bármi röviden is éresíeni, hogy pályázzam-e erre az állásra, vagy se, mer nem szerenék minden kiláás nélkül magamnak felesleges kölsége okozni Ha úgy gondolná igen Tanár Úr, hogy pályázhaok, akkor ieni mûködésemrõl szebbnél szebb bizonyíványoka udok csaolani, s még egy ládára való irodalmi erméke is mellékelheek Mi egyek? Igen iszel Tanár Úrnak õszine szíves válaszá várva maradok Temesvár, 1909 szepember 17-én régi híve dr Berkeszi Isván állami fõiskolai anár (Magyar Todományos Akadémia Kéziraára, Ms 5160/392) *** Berkeszi Isván ( ) min mûvelõdésörénész íra be nevé Temesvár közéleébe, mûvelõdésöréneébe Legismerebb mûve a máig legjobb magyar nyelvû rövid kismonográfia Temesvárról, de számalan cikke melle megíra a város színészeé is Márki Sándorral ( ) már nem juhao kapcsolaba, hiszen Arad nagy örénésze ekkor már a kolozsvári egyeem nagynevû udósa, egy idõben dékánja és rekora is Õ keresi fel 1909-ben a feni erjedelmes levelével, s érdeklõdik, milyen reményekkel pályázha az egyeem anszékére Levele egyben udományos munkásságának összegzése is, így érékes hozzájárulás Berkeszi Isván élerajzához DR KOVÁCH GÉZA ORBÁN JÁNOS DÉNES rovaa DEBÜT VARGA MELINDA körön belül válozalan a ér idõben harminchárom lépés haladunk belõle izenkilenc csak görbüle amikor még nem udad hogy a kövekezõ billenyû fehér vagy fekee legyen hogy a végkicsengés is rólad komponálják megmaradál alakválozásod megkezdõdö ahogy nyiogasz fiókban reked arcvonások uán kuakodva meggyújod az uolsó gyufaszála is nem marad semmi reggelene mégis sarokban falak omladékán válozalan mennyiségben állapodik meg a por isméelen halleányok karizmája nem léezik s a meghosszabío ikk-akkok körön kívül válanak mohó orgiákba kövek ilalma sincs lábszáramhoz a fû még odaapad min csészealjban a zacc válozalanul füskarika úon körúon himbál az illúzió sovány vonz aszí másság harang monológkor ima ablakrésen pirulázó szúnyogokér póknézeben megszövik az esé kezed megpihen egy árgyilagos csészefülön ilyenkor meghívnálak egy mélyedésbe eázni mielõ suogásba fúlnál egy csalakozás elõ furcsa nekünk sosem vol nászunk elveék a villany vagy bekopogo a szomszéd eseleg megcsörren a elefon vagy egyszerûen elaludam míg lehámozad lábamról a harisnyá s mégis szereelek piros arcú szerelemmel

6 VI 2004 február Elisabea BiceRossi szerene hazamenni Folyaás az I oldalról Meséljen, Erzsikém! szólíoa meg a fekvõ nõ, aki ijeden kapaszkodo jobbról-balról a fémrudakba, elszédülve a gyors, és mégis élvezees száguldásól Gumialpú cipõjével fékeze a kereke Há mi is mondhana, legyen áldo a Madonna, örül, hogy újra jól van Hiába, háza lehe venni, de ohonosságo nem, zára lehe venni, de bizonságo nem, és ugyanígy van ez az egészséggel is, ami a legfonosabb Szerene ohon lenni, eddig bizos mindenen áll a por, s a ulipánok belebüdösödek a vázába Meg udná-e mondani a dokor, meddig arják megfigyelés ala Ameddig szükséges, Erzsike, csakis ameddig szükséges Tudja, maga ezzel a kómával meg ezzel az ébredéssel különleges ese Van egy híres professzor Rómában, nem ju eszembe a neve, pedig kívülrõl kelle fújni a fõiskolán, bizos azér nem ju eszembe, na és ez a római, aki ulajdonképpen nápolyi szüleésû, az ír egy könyve az ilyen furcsa ébredésekrõl, a Magdalénákról meg Conceákról meg Elisabeákról, akik mind magukhoz érek, pedig nem kelle volna nekik, mármin orvosi érelemben, persze Elisabea BiceRossi kezde magá különleges esenek érezni, ahogy gurul a folyosó vége felé, és ijeden gondol arra, hogy neki mos meg kell várni, amíg a híres professzor feluazik Rómából, hogy õ is anulmányozza De Morovei neveve megnyugaa, hogy a könyvíró dokor már a fõiskola ala is nagyon öreg vol, és eddig bizonyosan meg is hal, különben is a mûve a kómából felébredõkrõl már öbbször újrakiadák De azér érdekes lenne Tudja Erzsike, az ilyen felámadó Lázárok és Lázárnék mindenféle érdekes öréneeke lának leperegni a szemük elõ, úgy nézik, min egy mozi a fénylõ alaguakról meg a rég elávozo rokonságról Maga például mi néze meg? Elisabea az eddigi ársalgás kellemes empójában akara elmesélni, hogy mi apaszal, amikor hirelen, min egy fejfájásos roham elsõ görcse nyilall belé, hogy õ semmi sem láo A fizikoerápiás orvos egy pillanara megvona a szemöldöké, és hullámvonallá görbíee a szájá, hogy olyan le, min egy akaraoskodó gyermeké És az monda, ermészees, hogy a sokk mia kihagyjon kicsi az emlékeze A kézimunka-anárnõ elgördül egy falra szegeze pléhábla ala, ami mindenki a csend megarására ine, majd éreze, hogy ügyesen bekormányozzák az uolsó erembe az olajfesékes folyosó végén, félfordulaal a falnak irányíják az ágy felsõ részé, Filippo Morovei babrál valami a kallanyúkon, de mos a fejámla nem emelkede meg, marad ugyanolyan laposan A fiaal orvos elköszön, monda, hogy még visszajön láogani, és hogy a legjobb feküdni és semmi sem csinálni, gondolkodni szabad, de a beszéd fáraszó lehe Majd inkább akkor diskurálnak, ha újra jöhe Mosolygo, és az ajóból egy csóko dobo maga mögé Elisabea ényleg fáradságo érze, de felhúzódzkodo a könyökére, hogy lássa, hová hozák Az övén kívül izenké ágy vol egymás mellé rendezve, mindegyikben alvó beegekkel A falaka fehérre meszelék, és egy apró, alig észreveheõ ojáshéjdarabka ragad a villanykapcsoló alá A kézimunka-anárnõ fuó boldogsággal állapíoa meg, hogy rendes munka, ojás van keverve a mészbe, hogy ne súrlódjon le Ami rögön ezuán láo, az egy sor hajlío vasból készül virágaró vol Mindegyik ágy fölé erõsíeek egye, izenké darabo ehá, azaz izenhárma, csak a sajá feje fölö lévõ nem láhaa A arókban cserepes növények volak, nagy, zöld folyókák és csíkos pánlikafüvek, komló, mindegyik gyönyörû nagyra nevelve, és kifeszíe kendercérnákra fuava fel, ami haalmas pókhálókén majdnem elakara a mennyezee Az ablakpárkány belülrõl megoldoák egy deszkával, és azon is szorosan egymás melle állak a cserepek, muskálival, csokros ibolyával, viaszvirággal és páfránnyal, amike ízlésesen a színskála szerin alálaak Alauk a cserepekhez passzoló minájú álkákban víz csillogo A sarkokban, keéfûrészel hordócskákban méeres kínai ciromfa, diffenbachia, ujafa, mahónia A fém éjjeliszekrényekre pedig fono kosaraka eek, bennük díszökökkel, amiken meghagyak egy darab indá levélkékkel, és kukoricacsöveke szúrak közéjük Nagyon gusza kis kosarak volak, és Elisabea BiceRossi a virágos párkány felé fordulva, mosolyogva és hálával elen hunya le a szemé Vízcsobogásra ébred, és arra, hogy nagyon kell pisilnie Egy köpenyes ápolónõ fará láa, oldal pedig egy piros mûanyag önözõ, aminek sárga plaszik virág végébõl víz csurgo a cserepekbe Vele srégen szembe állig húzo akaró alól egy öregasszony bámul bele az arcába Szokalanul nagy szembogara vol Á, felébredünk! Az ápolónõ áll mellee, lógava a piros önözõ, végén a sárga, lyukaos virággal Szabad kezével megigazío egy ökö a kosárban Az én nevem Rosea-Peppina A férjem uán Vicario Ebben a kóreremben én vigyázok mindenre Tehá ha valami kell, lehe szólíani De legfõbb a nyugalom Azér vannak i Ez nem halpiac, i nem kap oda a ránás, nem nyürrögnek a kölkök A fõorvos napona egyszer, délben viziel Leee a kanná, benyúl a fekvõ Elisabea arkója alá, megemele, igazío a párnán, és kimen Az öregasszony még mindig bámul, csak még fennebb húza a akaró Rosea asszony nagyon rendes Ezek az õ virágai Mindennap ponos órában locsolja õke, nagyon vigyáz rájuk A nagyszemû vénasszony ágyszomszédja szólal meg, egy negyvenkörüli, legalább százkilós nõ Ez biccene az öregasszony felé, amiõl a okája himbálózni kezde nem ud beszélni Csak suog, mer amikor a kamrában keresgél, vélelenül beleivo a marószódás üvegbe A lúg meg kimara neki az egész nyaká belülrõl Egy bõrszalagon lógó nagy nuriafoga visel a nyakában Mer gyermekkorában az apja ezeke a pakányoka enyészgee Ha akarja, megmuahaom Erre az öregasszony hirelen kiduga egyik kezé a pléd alól, és a szája felé kapkodo, minha enni kérne Elisabea BiceRossi úgy alála, hogy ez a kéz megszólalásig hasonlí egy ágseprûre A néni suogo valami a szomszédja fülébe, lászo, ahogy forgó eejû nyálbuborékok kelekezek az ajkai közö, majd szépukkadnak Ez az kérdi, hogy maga jö-e vissza a úlvilágról És ha jár a mennyországban, láo-e nuriaelepeke? A kézimunka-anárnõn hirelen gyengeség ve erõ, és mos valami szédülésfélé is érze Csak a fejé ráza ehá, hogy nem jö õ vissza sehonnan, és nem is láo semmi, pláne nuriáka nem A szémar nyelõcsövû beeg undokan ovább bámula Valaki megmozdul a erem egyik ávolabbi ágyán, és Elisabea megkönnyebbülen vee észre a lekászálódó asszony, aki szégyenlõsen gyûrögee bele egy negyed ekercs vécépapír a pongyolája zsebébe Pávia a nõ bemuakozo, de nem nyújoa a kezé, mer közben a vécéajó akara becsukni És azokkal fölösleges ársalogni A vénasszony bolond szegény, és ezenkívül szerei a üü Akkor is pia uán kuao, amikor megia a szódá A szerencsélen az hie, a magas polcra akarák dugni elõle az üvege A dagad meg, képzelje, elmondom magának, nem is beeg El van inézve a beualója Sok vaj van annak a fején, nekem elhihei Mindkeen Sanbarolomeoból vagyunk, csak az õ férje ejporgyáros, csinálák azoka a szereke, amike a poronyokkal ee meg a mamájuk, ha nincs neki elég eje Jól élek, amíg ennek a debellának agyára nem men a flanc Mer képzelje, egy nap megírák az újságok, hogy elcsípék a gyáros éjszaka, amin a feleségé fürdee a nagy kádban, amiben a eje fõzik, hogy por legyen belõle a kicsibabának Ezér gubbasz mos i, a férjecské meg eszi szépen a ömlecpenész Csak ezér mondom, hogy az ilyennel nem kell közösködni Ha visszamegyünk, majd én muaok néhány rendes asszony, akivel lehe barákozni Elisabea beakara magá, és a ejben fürdõzõ nõre gondol Óvaosan odapillano a kövér beegre, hogy vajon mekkorák lehenek azok a ejfõzõ kádak? Szeree volna újra elaludni, de nagyon kényelmelenül éreze magá, mer Pávia felõl mos már öbben is õ nézék Halloa, hogy valaki belekezd egy örénebe, de a nõk nem veék le ekineüke róla A beszélõ folyaa, bizos szégyelle abbahagyni És ennek a Flórenc nevû mészárosnak a félkegyelmû fia egész nap csak egy pakánnyal szórakozo A pakány pedig belerága magá az egyik anyakoca hasszalonnájába, és megferõze a kocá, és Flórenc ez nem uda, vagy nem akara udni, és kimére a hús A fél falu beeg le õle, egy öagú családból mind az öen, és Flórencre mindenki annyira dühös vol, hogy a végén mûforgó kelle beegyenek neki A kézimunka-anárnõ láa, hogy lesik a haás az arcán Viszkeõen idegesíõ érzés vol A macska meg mindig o szeree séálni a hûlõ sparherd plaján, hogy dörgölõzzék a kürõhöz Amikor levere a vízforraló korsó, há úgy megijed a csörömpölésõl, hogy négy lábbal ugro a levegõbe, és egyenesen belefejel a peróleumos arályba Minden hiába vol, megvakul, megsükeül, kihullo a szõre Harmadik napra megdöglö szegény Egy olyan szeoszkóppal nyiogaa õke, min amilyen a dokorok nyakában lóg Senki se gondol rá, mer nagyon rafinálan csinála Mindig csak kicsi summá Végül a akaríólány álal ki, félékenységében, hogy mégsem veszi el feleségül Mer a fene se gondola volna Hiszen õlük veem én is, fogpor, pacsuli, alcumo, a legjobba árulák, kerek, piypangos dobozban, hosszú hajú, fehér lányarccal Egy éve csõdbe volak juva, s még mindig nem udódo ki, annyi margarin adak el arckrémes dobozokban A férje az ialba hal bele Felborul a kocsival, ripiyára ör az összes üveg Minden gödör megel pálinkával az úon, jöek a cigányok, merék ki és vedelek, min a disznók Ez meg mérgében közibük akar vágni egy palacko, de ahogy lehajol, megszédül a nagy szeszgõzõl, megánorodo, és bevere a fejé egy kõbe Egy zsebkendõnyi pálinkáslikban fullad meg Elisabea BiceRossi feje zsongo a rengeeg különbözõ hangól Ilyeszõ vol, ahogy egymás szavába vágva hadarak, és közben szüne nélkül õ vizsgálák Nagyon szeree volna egyedül lenni és ohon Ez Morovei dokor küldi, nyújo felé ké barna pirulá és egy fél pohár vize az ápolónõ Észre sem vee, mikor jö be Az arcán valami finorszerû mosoly jelenee meg Az üzeni, eõl jobban lesz a orka Minha még mondani akar volna valami, azán mégsem De mégis Ha kell papír és ceruza, csak szóljon! és kimen Csak egyik gyógyszer sikerül lenyelnie, a másik keserûen a nyelvén marad Úgy éreze, minha megkondíoák volna a székesfõvárosi orony nagy ércharangjá a füle melle A szeme elõ áncolak az óra bádogköpenyes szenjei Láa, hogy egy újabb asszony nyija ki a szájá Ha megszólal, õ menen megsikeül A homlokán kidagad egy üõér Én egy nagy állomásban volam Ahogy megszólal, mindenki elhallgao, a készülõ asszonynak félig nyiva marad a szája Egy igazi állomás vol, egy csopor kaonával, mindegyik zöld egyenruhában Melleem áll egy lányka meg az öcsikéje, olívaszín aralánruhában, a fiún ugyanolyan mellény Csak senki nem vol ideges, minden uas mosolygo és keze rázak egymással, min a emplomban, amikor van a köszönséek egymás a béke jelével A vonaon jö a kalauz, ellenõrize a jegyeme, mosolygo, én is mosolyogam, és keze rázunk egymással Gyönyörû ájon uazunk, minden csupa avaszi zöld, a fák, a bokrok, a fû Mindegyik más-más árnyala Amikor kiszállam, egy fehér hajú bácsi segíe vinni a bõröndöme Nem udam, merre induljak, de nagyon kellemesen érezem magam Beülem a vonaállomás kervendéglõjébe, eá iam, és hallgaam a keri zenekar Egy emelvényrõl jászoak, nyírfák közül, olyan rácsos dobogóról, ami úgy kell elképzelni, min a linzer Be vol fuava repkénnyel Az emberek jöek, megállak kicsi hallgani a zené, és ovábbmenek Akkor jö egy hosszú hajú, középmagas fiaalember Olyan isza arca vol, min egy ükör, és mély zöld drágakõszeme Kérdeze, jól érzem-e i magam A lehelee üdíõ vol a langyos melegben, minha mená rágcsál volna Én mondam, hogy nagyon jól, mire mosolygo, az monda, hogy még alálkozunk, és elmen Én pedig az érezem, minha valaki mély álomból akarna felköleni, és nem ud, és a vállamól fogva rázoga Másra nem emlékszem És nuriáka sem láam, fordul az elkerekede szemû vénasszony felé, és minha sírás folyogaa volna A kóreremben néma csend vol, lassan söéede be A hang olyan vol, min amikor köszörül késsel elvágják a liba háraör nyaká, és az álla fuldoklik a vérében Rosea-Peppina nõvér, férje uán Vicario, rémüleõl kidülled szemekkel, csapkodó pánikrohamban fukoso fel-alá az ágyak közö Mi csinálak, Jézus Kriszus szen nevére, mi csinálak, maguk kur-vá-há-hák? és elbõge magá, majd végre megalála az ajó, és kirohan Hallaszo, ahogy a folyosón nekiszalad a vizire jövõ fõorvos mellének, aki ijeden fogja le hadonászó karjai Tönkreeék, ezek a vadállaok önkreeék! Mindegyik növényeme szécsipdesék, ezek nem emberek, a eû kurvák! És ismé zokogo Ben mindenki némán, csuko szemmel, görcsmereven feküd Csak a vénasszony mere kimereszeni nagy szembogarai Szájából egy fél kínaiciromlevél lógo ki

7 FRANÇOIS BRÉDA Proméheusz, piromania magna A zeuszi-juppieri, paernálisan papi (apai- papai ), pászori (lásd: pászoróra!), párviszonyra épülõ Család világörénelmi haalomra juásá az Olümposzi Rend kialakulásá egy echnikaöréneileg is forradalmi újíás megjelenése segíi alapveõen elõ Zeusz-Juppier, a Paer, a halhaalanok (= az emberi nem) és a halandók (= az emberi egyénben konkreizálódó emberiség) Ayjá, a papi funkció is beölõ Apá, a belõle lérejöek igaz Pászorá a ûz eme világalkoó energia megszelídíése eszi humánonológiai (emberi léezésudományi) ényezõvé Zeusz, Kronosz-Saurnus, az Idõ, a Törénelem, az állandó Törés és Oszódás fiá a Tûz az õsöréne eme aombombájának a kezelése emeli valósan ki a üze -nem- érõ zoológiai regnum öszönközponú üvegbúrájából, és indíja el a projekív, elõreveíõ, elõreláó, ponosan jósló gondolkodás a gond a jövõ fonolgaó bemérés, a kövekezeéses, elemzõ analíikus- oszó eszmélkedés a raio radikális úján A zeuszi dikaúra bevezeésé és hegemonikus gyõzelmé egy rendhagyó Tián, Proméheusz a ûz segíi Az isenekõl (azaz: alán éppen a Zeusz villámaiból) ellopo ûz iáni Tiok echnikaörénei konyhaiok s ezen õsörénei iparikémkedés nyílván kínos büneés kövei E kozmoszeremõ és ekképp miikus elemenum a ûz kezelésének a birokában a piroechniká immár elsajáíó emberiségnek mélán hízha a mája a proméheuszi máj s ezenúl büszkén verhei a mellé, hogy õ már nemcsak álla, hiszen amazok, reegnek a ûzõl, mer nem érik eme elkáprázaó, rémes, égeõ és halál okozó csodafegyver használaának a gyakorlai módozaai Õ, a Tûzhasználó már nem bua álla, hanem állafölöi-álla, Õ az Állaok Isene, avagy kurán: ember! Proméheusz a Tûz segíee a Nagy Harcban a Tianomáchiában Zeusz-Juppier, a szociális, szexuálisan bináris alapmaricájú ember az állavilágo megagadó, fölsõbb rendû, renegá, éeles ani-állao, hogy a iánok az õskor fizikai eniásai fölé emelkedjen Ám Zeusz visszaél a Tûz elsajáíásának e világörénelmi ajándékával Zeusz, az ember kínozza a üze: a kaukázus szikláiból fémeke olvasz, esvéreinek, az állaoknak a belsõségei (a mája, a szíve, sb ) parázson piríja, majd saskeselyûkén nap min nap fölfalja, sül hús kezd fogyaszani, a régi ragadozó öszönök kifinomulnak: õ már nem ragadozó, õ már gaszronómus! Megjelenik a konyhamûvésze minden alkímia alfája és ómegája, s Zeusz akár min repülõ dinoszauroszból Ikaroszkén-Phaeonkén vízbe (engerbe) Az olcsóbban ado szépség poyan, s onnan kikecmerge emlõs sas min Sphinx, akár min Apa-Pap-Pászor-Paer fogózkodjunk meg : szakács lesz! Szakralizálódik a áplálékér a húsér, s ezennel: a rosonsülér örénõ ölés: a régi, állai áplálkozásmód kielégíése riualizálódik, s a ragadozói falaozás illedelmesíe válozaá ezenúl úgy hívják: áldozni Az áldoza az álla, s elsõsorban annak húsa, hiszen a cson s a rosszullée, sírás okozó zsír az isenekké (azaz: nem az emberré, nem embernek való) ermészeesen bûnös is: s világos, hogy rá kell fogni: legfõbb bûne az, hogy földi álla, Zeusz, az ember pedig nem az: Zeusz, az ember -az exálla- már nem lelkelen barma a Földnek, hanem légi ermészeû élõlény, azaz: minimálisan saskeselyû! A mészárosok céhe is föllép az emberi örénelem színpadára, s az áldozópapok kése a Kereszénység hajnaláig unos-unalan villan, fölemelkedik és lesúj Proméheusz a Tûz pedig válig ég, s sül a máj, s sülnek a vesék, amelyekbe mosmár bele lehe láni, sülnek a szívek, a üzesek, pirulnak a pyros (gör ûz) gyümölcsei, a pergel pörkölek, a karizmás karajok, a flash-flekkenek, a parázson még agiáló, pironkodó agyak és azóa pirulunk mi is Szeresd a e emlékeide, és ied lesz a mennyeknek országa! prédikála a csõsz a szõlõhegyen Kis Harai Mihálynak, az elese slágerszerzõnek avagy Michael Von Harainak, a császári áborszernagynak a Kék farkasokban, miközben rágyújo egy hosszú amerikai cigareára És Kis Harai Mihály, csakúgy, min Király László megannyi hõse a vol és van haárán, a szebb öréneek kedvéér ûzbe nézve öréneekké formálja emlékei A Király László összegyûjö prózai írásai aralmazó Madarak árnyéka köe hálapján Mózes Aila ajánlása is az emléknek min vagy vol, vagy nem vol állaponak az idõálló, királylászlói megörökíésére hívja fel a figyelme, miközben maga is emlékez(e)ni próbál a fel/megidéze szépség múlbeli és jelenbeli fogadaására, (újra)olvasására Mózes ajánlása ugyanakkor egyben visszaigazolás is Legiimálása a öréneeknek, az összegyûjö írások szándékának: Te, nem udom, de ha egyszer nekem sikerül valami is jól megírni, akkor én az szereném, hogy ez a öréne legyen, ami akkor örén a Breughel-képrõl másol éli ájban, a kíséreies fényben (Kék farkasok) A felidéze emléknek, az újra megél/áélni vél múlnak a örénegeneráló szerepével ellenében Király László prózája mégsem nevezheõ egy magyarosío prousi örénenek, és a lírai öleek melle nem mondhaó újabb Szindbád-únak sem A Madarak árnyékának izenö írása, a szerzõi insrukció figyelembe véelével, egy Breughel-fesmény válozaának is ekinheõ Fõkén azér, mivel Király László prózai írásaival öbb köeben is alálkozhaunk, de a jelen köeben, az összesíe jelleg folyán jobban körvonalazódni lászanak Király László prózájának fõbb sajáosságai, a öréneeke a moívumok nemcsak önmagukon belül, hanem egymás köz is szervesen egymáshoz kapcsolják Az emlékek, öréneek közöi összefüggés az emlékezés során maguk a szereplõk is felismerik: Mennyi mindenrõl lehe beszélni mondam Végül kiderül, hogy minden összefügg, minden egymásba kapcsolódik (Kék farkasok) Az írásoka meghaározó, srukuráló moívumok ismélõdése, min például a színszimbolika, a fehérnek, a hónak, a élnek min évszaknak a dominanciája, a áj és ember irreális kapcsolaa (a vaddisznók vagy a kék farkasok láványa a Kék Farkasokban, vagy a lovak lábnyoma a hóban a Fény hull arcodra, édesem címû novellában) az emléknek min mozgásba hozo múlnak a öréneszervezõ jellege, vagy a Mózes álal emlegee lebegee realizmus markánsan kijelöli Király öréneeinek nyomvonalai A külön éleuaka, emlékeke felidézõ öréneek visszaúja ugyanis egyidejûleg fikív és reális éridõ is feléelez: Menem a faluba, vissza a kegyelenségbe, vissza a gyermekkor ké villámló eszendejébe, menem segíeni a feleidnek, az elleneidnek, apám; döcögö velem a üdõbajos vicinális; ( ) és elérem a gyerekkoromba, és éjszaka menem, és lehajo fejjel menem, mer nem akaram láni semmi; semmi sem akaram láni (A heedik nyár balladája) Ebben az egyszerre fikív és reális éridõben nem elsõsorban az emléknek az újra-áélése a cél A Kék farkasok Kis Harai Mihálya alán a öréneek szereplõi közül az egyelen, aki célzaosan is megfogalmazza az emlékezés céljá: Magama akarom emlékezeni ( ), mer aljasságnak arom a felejés ( ) Az akaram, hogy minden visszaérõ olyannak várjaok, min engem, hogy vallassáok meg magaoka minden visszaérõ elõ Vagy így a hídon, vagy máskén, mindegy az Gyakran kell iszálkodni, hogy isza legyen az ember Az emlékezésnek ez a (Ciadella doc: három négykezes; szerkeszee és a szerb szövegrészeke fordíoa Beszédes Isván, zena, 2003, Zena, Szerbia-Monenegró) 2004 február VII Világhálós ciadella A mai prózának igen gyakran egy nem egészen ponosan körülhaárol város az alapja, a molnárferenci Grundja, ahol az egész öréne lejászódik Ez érezhei az is, aki kézbe veszi a Ciadella doc címû köee, amely egy késégelenül izgalmas vállalkozás eredményekén szülee A vállalkozás a zena, jugoszláviai inernees folyóira indíoa el (Jugoszlávia nincs már, de a weboldal megmarad) rábírva három magyar és három szerb író, hogy írjon négykezeseke Így szülee meg három négykezes prózafûzér, amely egymásba kapcsolódó, és egymásra réegezõdõ világokban megörén kalandoka ír le az olvasó számára A három próza-füzér: A nagyváros mögö (Ðorðe Pisarev Bakos András), az Egy ködös éjjel krónikája (Milos Lainoviæ Lakaos Mihály, és a Szamoszrel (Balla D Károly Slobodan Iliæ) A címadó szöveg az elsõ füzérbõl való, és sok minden elárul a köe egészérõl, úgy is mondhanánk, hogy mindhárom négykezesben a ciadella, a legfelsõ pon kérdésköre emaizálódik A legfelsõ réeg, a ha szerzõ szövegeiben nagy fonossággal bír Mindig a felszín az a szin, ahonnan elindulnak a magasabb/mennyeibb vagy alanasabb/pokolibb dimenziók, világok felé Mer az egyérelmûen kiviláglik ebbõl a könyvbõl ha valaki eddig nem uda volna hogy a városok réeges szerkezeûek, és aki megalálja az ájáróka a különbözõ réegek közö, az minden bizonnyal író, de legalábbis szabaddá vál ember, min Balla D Károly vendégmunkása Az ájárás láomások, alkohol haására lérejövõ víziók eszik leheõvé (elõbbire jó példa a Dorde Pisarev, uóbbira pedig a Bakos András álal leír szereplõ) Érzõdik a szövegeken, hogy inernees lap számára íródak, hiszen megpróbálnak ehhez a kommunikációs formához illõ prózaírási módszereke alkalmazni, szine minden exusnak van valamiféle paraexusa, öbbé-kevésbé jelze háere, amely lehe egy Borges idéze, egy Marquezõl származó szövegrészle, vagy csupán egy egyszerû ualás Kafkára, Danilo Kišre és a öbbiekre Szine mindenü emaizálódik az érelmiségi lé, a szerkeszõségi kuckójába visszavonuló irodalmár alakja, miközben párhuzamos világok is felbukkannak a szemeeskukából kimászó öregúr, vagy a solymászni készülõ fiaal herceg alakjában, alakja álal Nõk, sörök, kocsmák, alászállások, és rövid ideig aró felemelkedések jellemzik a Ciadella doc négykezeseinek világá, amely a szerzõk elérõ sílusa, és élekora ellenére, mégis egységes szöveggé, önálló és önörvényû világgá állnak össze, olyan várossá, avagy ciadellává, amelynek ucáin és rejekösvényein szívesen barangol az olvasó A négykezesek nagy erénye, hogy úl a szerzõválásoknak is köszönheõ rimusválásokon, amelyek olvasmányosabbá eszik a köee végig finoman egyensúlyoznak az elvon és a konkré világok közö, a hipnózis leírásáól egészen egy író kéz ponos meghaározásáig erjedõ skálán mozognak, miközben az olvasó úgy érzi, hogy egyelen szövege olvas, amely olyan minha egy Danilo Kiš novellából és egy Hajnóczy Péer kisregénybõl lenne összegyúrva KARÁCSONYI ZSOLT számadó, magyarázó jellege ugyanakkor nem menes a múl örénéseinek az uólagos megmagyarázásáól sem A legöbbször monázsechnikával felépíe szerkezeek uólagosan, a felidézeség perspekívájából nyerik el végsõ érelmüke, eremõdnek meg a végsõ összefüggések Mindezek úgy, hogy maguk a szereplõk is udaában vannak, emlékezésük az éppen mos akualiásá viselik magukon, aszerin kapják meg színeike, hangulaaika, hangsúlyuka és nem uolsósorban sorrendjüke Az emlék felidézése ugyanakkor az egyedüli ok a mesélésre Király novelláiban A öréneek szereplõinek jelene csak kiindulóponkén szolgál a múl feleleveníéséhez, a szereplõk jelene avagy eseleg jövõje homályban marad A hõsök visszaérnek az emlékek helyszínére, megidézik a múl szereplõi, számadásra készeik õke, szembenézni hajdani önmagukkal, magyarázao kínálni hajdani cselekedeeikre (A szige, A heedik nyár balladája), vagy felbukkannak egy faluban, s jelenléükkel ki nem mondo vagy eddig fel nem ismer összefüggések megeremésére készeik az o lakó embereke A múl örénéseinek felidézése uán a öréneek szereplõi elvonulnak, nem udni, hová, merre: Nézem az írás Köszönök minden ez jó Ha jó híreim lesznek, viszajövök ez ki lehene húzni; mindegy, hagyom Elveem egy Winson az úra De milyen úra? Maradjon ( ) Veem a áskám, és nekiindulam a hegynek Gondolam, az erdõn ávágok, s a kövekezõ völgyben majd alálok egy vonao vagy egy auóbusz, amelyre felszállhaok És ha nem alálok? (Kék farkasok) A öréneekben felmerülõ emlékeknek ugyanakkor keõs csapdája van A erhes emlékõl való megszabadulás iráni vágy és az emlék uáni noszalgia egyszerre feléelezi az emlék/múl álal függõvé e szereplõk közi viszonyok kialakulásá és a személyes emlék megoszhaalanságá Azaz a mesélés akusa, az emléknek min rossz hírnek, az olcsóbban ado szépségnek újra-áélése nem menes némi noszalgiáól, avagy a múl áírásának szándékáól, ugyanakkor az emlék áélése, megérzése, a öréneekbe való beavaás a jelen avagy a közelmúl szereplõi közöi viszonyok kialakulásának is záloga: És szereem volna elmondani neki, hogy érezze meg õ is a szépsége benne, hogy udhassam róla: udja és érzi úgy, min ahogy én érzem ( ) És érezem: ha mos megéri, akkor soha semmi el nem ávolíha õle, akkor valami örénik, valami olyan csoda, ami megoldja a sorsom jó elõre, egyszerûvé és elviselheõvé esz minden (Kék farkasok) Az emlékek álali deerminálság folyamaos különés üresjáraoka eredményez Kis Harai Mihály kényszerede beszélgeése a csõsszel, vagy az apja gyilkosá felkuani visszaérõ fiaalember, akiben az emlék nem szío elég gyûlölee, hogy a erveze bosszú végrehajsa (A heedik nyár balladája) külön jászmákká alakíja a öréneeke: Az pedig hogyan várhaam volna el õle, hogy ponosan megérezze mindaz, amiér ebbe a örénebe belevágam Hiszen én sem érzem az õ éleé ( ) lassan csak a sajá jáékom marad, de ami ennek ellenére végig kell mos jászanunk (Kék farkasok) A Madarak árnyéka öréneeinek hõsei számára azonban a kivonulás, az elmenekülés, a pahelyze, a csak sajá jáék végigjászásának fináléja mondhani, csak lászólagos A szereplõk a jelen nem örénik semmi dimenziójá az olcsóbban ado szépség folyamaosan ökéleesíe, az elmesélés révén jelenidejûsíe válozaaival emelik a vagy vol vagy nem vol állapoába: Kezdjük rendesen az elején Ide jöem, ez láam, ez halloam, vagy ez és ez vélem láni, hallani, ez és ez a szõr ezér és ezér nem bírok i maradni, és így ovább, sorban, fölösleges cicomák nélkül (Kék farkasok) DEMETER ZSUZSA (Király László: Madarak árnyéka Összegyûjö prózai írások Krierion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003 )

8 VIII 2004 február Szamizda kiállíás A Szamizda kiállíás a havanasnyolcvanas évek Közép- és Kele-Európájának egyedülálló kulurális jelenségé, a kommunisa dikaúrák szellemi illegaliásában lérejö alernaív kulúra világá muaja be: gépel vagy nyomao könyveke, plakáoka, röplapoka, foóka, képzõmûvészei albumoka, fesményeke és szobroka A brémai Kele-Európai Kuaóinéze 1982 óa gyûj és elemez szamizda dokumenumoka Európában egyedülálló archívumában a függelen gondolkodásnak öbb min százezer, a korábbi szovje blokkban kelekeze dokumenuma alálhaó A magyarországi kiállíás a brémai inéze anyaga melle, kibõvíve, áfogó képe ad a magyarországi ellenzéki körökrõl és mozgalmakról, a kövekezõ inézmények gyûjeményeire is ámaszkodva: Nyio Társadalom Inéze (OSI) Szabad Európa Archívuma, Országos Széchényi Könyvár, 1956-os Lapszámunk szerzõi Balázs K Aila 1973 szülee Baróon, a Kolozsvári Mûszaki Egyeemen és a Babeº-Bolyai Tudományegyeem magyar angol szakán szerze egyeemi diplomá A Székelyföld, a Helikon, és a Korunk közöle versei Bréda Ferenc 1956-ban szülee Déván, kölõ, író, mûfordíó, kriikus Köeei:Tovább, Dane nyomában (1977), A léezésõl a leheõségig (1980), Tûzpróba (1983) Burus János Boond 1981-ben szülee Csíkszeredában, jelenleg a kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyeem poliológia és újságíró szakos hallgaója Írásai a Helikon közöle Demeer Zsuzsa 1977-ben szülee Székelyudvarhelyen, a BBTE magyar finn szakán végze, jelenleg Kolozsváron él Farkas Wellmann Endre 1975-ben szülee Marosvásárhelyen, kölõ Mûvei: A lelkiismere aluljárói (1997), A vágy visszakézbõl (1999), Kulipendium (1999) Könnyûrule (2000) Ferencz Zsuzsanna 1947-ben szülee Kolozsváron, író, újságíró, öbb némeországi, svájci lap munkaársa Filmjei külföldön is bemuaák Elsõ köee Sok fal címmel 1969-ben jelen meg 1998-ban összeállíoa a jelenkori romániai magyar kölõk négynyelvû anológiájá, leguóbbi a Kik és Mik (2003) Fried Noémi 1974-ben szülee Szalárdon (Bihar), kölõ, jelenleg egy nagyváradi anikváriumban dolgozik Köee: Ne hívjaok Naóminak (2001) Kánor Lajos 1937-ben szülee Kolozsváron, József Aila-díjas, Pulizer-díjas szerkeszõ, író, újságíró, számalan köe szerzõje, a Korunk fõszerkeszõje Kukorelly Endre 1951-ben szülee Budapesen, József Aila-díjas vers- és prózaíró, kriikus, szerkeszõ, 1985-ben megkapa a Legjobb elsõköe-díja Szabó Péer 1952-ben szülee Aradon, kölõ, mûkedvelõ képzõmûvész Versesköeei: Szerelembonás (1980), Ami fonos (1985), Vagyunk (1995) Varga Anikó 1980-ban szülee Nagybányán, earológia szako végze Kolozsváron Varga Melinda 1984-ben szülee Gyergyószenmiklóson, elsõ éves a Babeº-Bolyai Tudományegyeem magyar-néprajz szakán Az Echinox magyar oldalainak szerkeszõje Zöldi László 1945-ben szülee Dunapaajon, családja Erdõhegyrõl származik Újságíró, kriikus, szerkeszõ, médiaörénee aní öbb felsõokaási inézményben Eddig nyolc köee jelen meg A VILÁG LEGNAGYOBB PÉLDÁNYSZÁMBAN MEGJELENÕ MAGYAR IRODALMI HAVILAPJA Szerkeszi: Böszörményi Zolán, munkaársak: Irházi János, Karácsonyi Zsol, Orbán János Dénes, Pongrácz P Mária hp://ij nyugaijelen com, ij@nyugaijelen com Anyagaink uánközlése csak a forrás megjelölésével Inéze, Törénei Hivaal, székesfehérvári Isván Király Múzeum, Fõvárosi Képár, Arpool Mûvészekuaó Közpon, Ludwig Korárs Mûvészei Múzeum, BTM Kiscelli Múzeum, Fõvárosi Képár A szamizda szó az oroszból származik és sajá kiadás jelen Vagyis az, hogy kölõk úgy írak verseke, mûvészek úgy állíoák ki mûveike és állampolgárok úgy küzdöek jogaikér, hogy elõe nem kérék ki a cenzúrahaóság engedélyé A brémai kollekció minegy négyszáz kiállíási árgya Magyarország, Lengyelország, a vol Csehszlovákia, az NDK és a Szovjeunió poliikai, kulurális, irodalmi, képzõmûvészei ellenállásá ismerei, mos elõször nem országok, hanem émák szerin elrendezve A kiállíás 2004 január május 2 közö ar nyiva Budapesen a Millenáris Park, D-kiállíási csarnokában (NOL) Kulurális hírek Kilépe Pari Pari Nagy Lajos, Döbrenei Kornélnak, a Tilos Rádió ellen szerveze üneésen elhangzo beszéde mia kilépe a Magyar Írószöveségbõl Ha legbelsõbb magánügyüke, a hie harcos honfiársaim nem prosiuálnák, nem vinnék egyre-másra az ucára, ez az én kilépéseme is, magánügyhöz illõen csupán az Írószöveség elnökéhez küldem volna el Így, az hiszem, a nyilvánosságra arozik áll abban az Éle és Irodalom címû heilapban megjelen glosszában, melynek (néhány személyes mondaal kiegészíe) szövegé a Magyar Írószöveség elnökének Kalász Máronnak is elkülde Pari Nagy Lajos Pari Nagy Lajos ban a Magyar Írószöveség egyik ikára, sokáig pedig válaszmányi agja vol Népmûvészei kiállíás Szépanyám fona, dédanyám szõe címmel január 22-én, a Magyar Kulúra Napja alkamlmából nyíl kiállíás Gyergyószenmiklóson régi szões aszalkendõkbõl, örülközõkbõl, székely fesékes szõnyegekbõl és székely népviselebõl Ez vol az egyelen rendezvény a városban, amely megemlékeze a Magyar Kulúra Napjáról (RMSZ) Ismerelen Kafka-levél Franz Kafka ( ) világhírû prágai néme író csehül ír, eddig ismerelen levelére bukkanak nemrégiben a cseh kuaók egy hollandiai, szláv nyelvekkel foglalkozó irodalmár hagyaékában A minegy háromoldalas, kézzel íro levél azér kivéeles fonosságú, mer egyérelmûen bizonyíja, hogy a mûvei némeül író Kafka szóban és írásban is kiûnõen bíra a cseh nyelve Irodalmárok körében ez a kérdés mind a mai napig éles viák árgya Kafkának ugyanis mindössze valamivel öbb min kéuca csehül ír, rövid levele marad fenn, s azok öbbsége is hivaali éresíés Forgaagos idõk Nagy Pál Forgaagos idõben címû köeé muaák be a múl hé végén Marosvásárhelyen A könyv szerzõjé 80 szüleésnapján ismerõsök, baráok köszönöék, Káli Király Isván és Gálfalvi György a köee, Süõ András pedig az író élemûvé mélaa (Krónika) Anyám fekee rózsa A nemzeközi vers- és prózamondó- alálkozó az édesanyák iszeleére izennegyedszer rendezi meg az Anyám Fekee Rózsa Közhasznú Alapívány A versenyen gyermek (12-15 év), ifjúsági (16-21 év), felnõ (22-65 év) valamin szépkorú kaegóriában lehe indulni Nevezési haáridõ: 2004 március 1 A versenyfelhívás és a jelenkezési lap leölheõ a www ccener ro weboldalról Bõvebb információ a Hargia Megyei Kulurális Közponnál kaphaó (Csíkszereda, Peõfi Sándor uca 36, el: , ) A gálával egybeköö dönõ a veresegyházi Váci Mihály Mûvelõdési Házban szervezik 2004 április 29- május 2 közö Láó Nívódíj A Láó irodalmi színpadán, a szerkeszõség Tanácskozmányi ermében ma, január 31-én déluán 6 órakor áadják a 2003-as Láó Nívódíja Az elismeréssel Haházy András drámaíró, színmûvész üneik ki Magyar Filmszemle Dokumenumfilmes programmal és az esi ünnepélyes megnyióval kedden kezdeé vee a 35 Magyar Filmszemle Az idei musra a megszoko szakmai, illeve a közönségnek szóló veíések, viák melle öbb különleges esemény is kínál, az elsõ mindjár a megnyión vol, a Budapes Kongresszusi Közponban: áadák az elsõ Mozgókép Mesere díjaka, szám szerin íze A kiüneésben a 65 éleévüke beölö Kossuh-díjas filmmûvészek részesülhenek Megalálák Pázmány könyvárá Háromszázheven év uán Pozsonyban elõkerül Pázmány Péer könyvárának félszáz darabja: az 52 köee Dr Mészáros Klára, a pozsonyi egyeemi könyvár régi nyomaványok és kéziraok oszályának vezeõje fedeze fel a könyvár ké és fél milliós állományának rengeegében Mészáros Klára örénész héfõn emlékezee arra, hogy az ellenreformáció vezérének, az egyeemalapíó bíborosnak, a magyar barokk próza legjelenõsebb meserének személyi könyvárá öbb min 370 évig haszalan keresék Pázmány monográfusa, Fraknói Vilmos és mások is e könyvár fellelésének szenelék kuaásaik jelenõs részé, de eredményelenül Elhuny Helmu Newon Helmu Newon, a világhírû foós január 23-án végzees auóbalesee szenvede Los Angelesben A némeek egy álmo is gyászolnak vele: a náci korszakban elüldözö, zsidó származású mûvész nyáról visszaér volna Berlinbe, és ezzel egy újabb mûvész rehabiliála volna a város A fekee-fehér akfoóival iskolá eremõ Newon képei már avaly Berlinnek ajándékoza, és sokan abban reménykedek, hogy a meser jelenléével a divafoózás egykori fõvárosa visszanyerhe valamennyi egykori fényébõl Balassi Bálin-emlékkard A rangos magyar irodalmi díja, a Balassi Bálinemlékkardo az idén Vári Fábián László nyere el, dönö az elismerés odaíélõ kuraórium, melynek elnöke Makovecz Imre A kárpáaljai Mezõváriban élõ poéa nagy örömmel éresül a dönésrõl: korábban rész ve kardáadási ünnepségen a budai Gellér Szállóban, s õ maga is ír már Balassira emlékezõ verse A esüle a Balassi-fordíónak járó kardo egy firenzei professzornak, Armando Nuzzónak íéle oda, az iáliai irodalmár már számos Balassi-verse áülee olasz nyelvre, sõ köee is kiado a magyar kölõóriásól A díjáadás az idén nyolcadszor a hagyománynak megfelelõen Bálin napján, február 14-én Budán lesz Áadák a felújío Deák-mauzóleumo Fõhajással iszelegek és koszorú helyezek el a közjogi mélóságok Deák Ferenc eredei formájában felújío mauzóleumánál héfõn Budapesen, a Fiumei úi sírkerben Közmegegyezéssel Európába, ez a deáki élemû ma érvényes, nekünk szóló üzenee fogalmazo beszédében Medgyessy Péer miniszerelnök Hie szerin ee hozzá a kormányfõ csak ez lehe az alapja a modern, európai Magyarország megeremésének Medgyessy Péer szavai szerin a magyarok számára nincs kéféle nemzei érdek, mer nincs ké nemze, min ahogy ké ország sem Olasz filmklub Budapesen Az olasz filmklub programsorozaa a Szemem fénye címû film veíésével vee kezdeé a héen A VIII kerülei Bródy Sándor uca 8 szám alai Olasz Kulurális Inézeben május végéig hei rendszerességgel köveik egymás a veíések Szobro állíanak Peõfinek Ilyés Gyula az RMDSZ Szamár megyei elnöke bejelenee, hogy még idén, az érdekvédelmi szerveze a város civilszervezeei és a lakosság ámogaásával Korunk Kulcsa Hevennyolc éves hagyományához híven, de folyamaosan a megújulás keresve, szolgálva Kolozsvárról az egész magyarságo kívánva megszólíani a Korunk a 2004 eszendõvel kezdõdõen, farsangi idõben kiemelen jualmazni kívánja egy-egy munkaársá, aki fonos szerepe vállal a folyóira szemléleágíó, udaalakíó munkájában A jelképes kulcso, Korunk Kulcsá a szerkeszõség elsõ alkalommal Teamani Béla Budapesen élõ grafikusnak íéle Teamani 1991 januárja óa közel készáz rajzával vol és van jelen a lapban, korunk és a Korunk képi érelmezéséér soka e, olyan lapszámoka közelíe az olvasóhoz, amelyek a szegénységrõl, a versenyhelyzerõl, a haalom ermészerajzáról, a korrupcióról, a kisebbségi lérõl, a nõk helyzeérõl, a haárokról, az európai inegrációról szólak Munkái szerepelek a Korunk Galériában (Kolozsvár, 1996) és a Mûcsarnokban szerveze Korunk-esen (Budapes, 1998) A Kulcs áadására 2004 februárjában, a Korunk szerkeszõségében kerül sor szobro állí Peõfi Sándornak, aki min ismerees öbbször is idõzö a városban, elsõsorban Erdõdre uazva, vagy csak azér, hogy Júlia közelében legyen Díjkioszásra készül az Írószöveség A 2003-as eszendõ irodalmi könyvermésé a ikos szavazással megválaszo zsûri az idei avaszon helyezi mérlegre A díjkioszásban érdekel kiadóvállalaok és szerzõk február 15-ig küldheik be a bíráló bizosághoz ké példányban a legsikeresebb kiadványaika Cím: Uniunea Scriiorilor din România, Calea Vicoriei 115, Biblioeca A neves kriikusokból, irodalomörénészekbõl, prózaírókból és kölõkbõl álló zsûri március 30-án arja elsõ munkaülésé A díjkioszásra júniusban kerül sor A nemzeiségek nyelvén íro könyvek érékelése és díjazása az Írószöveség Nemzeiségi Bizosága haáskörébe arozik Bõvebb információk napona a 021/ es elefonszámon, Balogh Józsefnél (RMSZ) Anropológiai Filmszemle Április én a budapesi Uránia Nemzei Filmszínházban másodszor rendezik meg a Magyar Néprajzi és Anropológiai Filmszemlé, a Dialëkus Feszivál, olyan 2000-nél nem régebbi anropológiai filmalkoásokkal lehe benevezni A részlees meghirdeés és a nevezési lap leölheõ a Palanír Film Alapívány honlapjáról: hp:// www palanirfilm hu/dialekus/meghirde hm A jelenkezési lapoka a alapívány posacímére kell eljuani Nevezési haáridõ: 2004 február 13 Benczúr Gyula-évforduló A legendákkal és mondákkal ászõ nyíri áj ada Benczúr Gyulá a magyarságnak 160 éve A nagy magyar képíró 1844 január 28-án szülee Nyíregyházán Nagyszabású örénei fesményekkel indul, s min ragyogó echnikájú magyar arcképfesõ fejeze be fényesen ívelõ pályájá Törénei, vallásos, miológiai árgyú fesményei és színpompás arcképeinek gazdag sorozaa a magyar képzõmûvésze legjelenõsebb alakjai közé emele (Erdélyi Napló) 11 Oscarra jelölék A legjobb film díja melle a Gyûrûk Ura A király visszaér versenyben van öbbek közö a legjobb filmzene és filmdal, a legjobb vizuális effekus, vágás és adapál forgaókönyv kaegóriájában, nem beszélve Peer Jacksonról, aki a legjobb rendezõ lehe Érdekes, hogy a hobbios-világmegmenõs mozi egyelen színészé sem jelölék a díjra Magyar cirkuszsiker A magyar cirkuszmûvésze óriási sikerekén a huszonha éves Richer Flórián az igazán rangos kiüneés, az Ezüsbohóc díja kapa Mone Carlóban, a világ legrangosabb cirkuszfesziválján lovasakrobaa számára Mellee még három különdíjnak is örülhee Edi feleségével, a számokban parnerével Háború a Disney vezeéséér Az uolsó Disney örökös, aki a Wal Disney Co igazgaóságából a közelmúlban ávozo, újabb frono nyio a vállala vezérigazgaója Michael Eisner ellen Miuán a Wal Disney alelnöke, Roy Disney decemberben lemondo, hasonló lépésre szólíoa fel a cége 1984 óa irányíó Michael Eisner is Disney akkor három oldalas levele küldö Eisnernek, amelyben élesen bírálja az elmúl hé éves evékenységé Min a sajóbeszámolókból kiderül, Wal Disney örököse úgy véle, hogy az 1984-ben a vállala élére kerül Eisner kezdeben remekül dolgozo, ám az uóbbi hé évben végze evékenysége már a cég jövõjé veszélyezei Összeállíoa IRHÁZI JÁNOS