3/a Populációdemográfia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "3/a Populációdemográfia"

Átírás

1 3/a Populációdemográfia A populációk térbeni és időbeni szerkezetét az alábbi hatások befolyásolják: - diszperzió (vándorlási / mozgás képesség), - magatartas (élőhely szelekciós hatás), - más fai szerepe (ragadozók versengés, paraziták) - fizikai / kémiai környezet paraméterei (hő, fény, ph, stb.). Ha az élőlény viselkedését valamely környezeti tényező változásával kapcsolatban vizsgáljuk, rendszerint egycsúcsú, harang alakú görbét kapunk, ami megmutatja az intervallumot, amelyben az adott tényező mértékét az élőlény képes elviselni. Kardinális pontok: a minimum-, maximum és optimumpont. Aszerint, hogy az élőlénynek milyen az ökológiai tényezők iránti igénye, illetve tűrőképessége euriök (tág tűrőképesség, generalisták) és sztenök (szűk tűrőképesség, specialisták) fajokat különböztetünk meg. A populációk térbeni viselkedése mennyiségi (nagyság és sűrűség) és minőségi (a mintázatot kialakító diszpergáltsági jellemzők és térfolyamatok) karakterisztikákkal jellemezhetők. A populációk nagyságát az egyedek számával határozhatjuk meg. Egyedszám becslési mód-szerek: - abszolút technika (megszámoljuk), - mintavételi eljárás (fogás-visszafogás), - relatív módszer(nyom alapján). Sokkal informatívabb azonban a denzitás (sűrűség) értéke, amely azt mutatja meg, hogy hány egyedet találunk az adott populáció tagjai közül. A populáció nagysága és sűrűsége változó.a populáció jellemző sajátsága az egyedek térbeli eloszlása - a populáció térszerkezete (diszpergáltság). A diszpergáltság arra ad felvilágosítást, hogy a populáció egyedei hogyan (milyen tömegeloszlásban) népesítik be a rendelkezésükre álló teret. A diszpergáltság leírására valószínűségi eloszlásokat használnak, ezek alapján a térszerkezet lehet: - random (véletlen: a természetben ritka), -egyenletes (a természetben viszonylag ritka, olyan populációkra jellemző, ahol az egyedek között nagymértékü a versengés), -aggregált (csomós; a természetben a leggyakoribb) A vertikális diszperzió a talaj különböző mélységeiben mozgó állatfajok populációinál figyelhető meg. Lineáris diszperziót mutat pl. az utat, szegélyező gyomnövény populáció vagy a villanyvezetéken ülő fecskepopuláció. A populációk struktúrájának és funkciójának időbeni változását populáció-dinamikának nevezzük. A populáció nagyság át befolyásoló tényezők. - növeli : születés,bevándorlás. - csökkenti: halálozás, elvándorlás.. Kifejezésük a születési (natalitás) és halálozási (mortalitás) rátával történik. Ha különböző korú egyedek számát megvizsgáljuk, a popukició életképességére felvilágosítást adó korcsoport-struktúrához jutunk, ez mutathat fejlődő/fiatalodó (ábrázolás: háromszög), egyensúlyban lévő/stagnáló (ábr.: méhkas) vagy hanyatló/öregedő(ábr.: gomba) tendenciát. 3.b Bükki Nemzeti Park A védett terület nagysága: hektár, ebből fokozottan védett hektár. Elhelyezkedés: A Bükk hegység területe (nagyjából az Eger, Szilvásvárad, Tardona, Diósgyőr, Cserépváralja által határolt terület). 3-as tétel szerk: Gincsai János oldal 1

2 A Bükki Nemzeti Park Magyarország egyetlen egy tömbben kialakított nemzeti parkja, amely az Északi-középhegység keleti részén, a Tarna- és a Sajó-völgy, valamint délről az Alföld által határolt Bükk hegység párját ritkító geológiai, természeti és társadalomtörténeti értékeit hivatott megvédeni az ember sötétebb oldalától. A környezetéből mintegy nyolcszáz, ezer méterre kiemelkedő Bükk hegység a Kárpát-medence egyedülálló gyöngyszeme. A mészkőhegység múltja a földtörténeti ókorig követhető nyomon, amikor a mai Kárpát-medence területén húzódó hegyvidék széle megsüllyedt, és területén mintegy hetvenmillió éven át (a karbontól a perm időszakáig) tenger hullámzott. A tengerfenékre a legkülönbözőbb típusú mészkőüledék, dolomit, és agyag rakódott. A kőzetképződést a triászban és később is több alkalommal erős vulkáni tevékenység követte, amelynek következtében az agyagból agyagpala képződött, a területen bazalt, riolittufa és egyéb vulkáni eredetű kőzetek jelentek meg. A Bükk mintegy tizenötmillió éve emelkedett ki, majd a folyamatos mállás, erózió hatására lassan elnyerte mai, jellegzetes alakját, amely őrzi a terület teljes múltját. Ennek köszönhető a hegység sokszínű, bonyolult mintázatú geológiai és geomorfológiai képe. A tündéri szépségű karsztképződmények töbrök, zsombolyok, víznyelők, dolinák mellett híresek az ország legnagyobb karsztfennsíkját, a hegység közepén elterülő Bükk-fennsíkot övező hatalmas, hófehér bércek, a "kövek", amelyekről belátni a hegység teljes földrajzi környezetét (Tar-kő, Istállóskő, Pes-kő, Őr-kő, Őrvény-kő stb.). A kövek külső lábainál magashegyi vidékeket idéző mély, hideg, sötét szurdokvölgyek rejtik ritka értékű élővilágukat. A felszín alatt barlangok százai húzódnak meg. Az eddig feltárt mintegy nyolcszáz barlanggal a hegység belseje hatalmas szivacsként áramoltatja magában mélységi vizeit. A Bükk barlangjai közül negyvenöt fokozottan védett, nemzetközi hírűek az "ősember-barlangok" (róluk később még szót ejtünk), és itt található Magyarország legmélyebb barlangja, a kétszázötven méter mély és mintegy 4,5 km hosszú István-lápai barlang is. A turisták által leginkább kedvelt két barlang a hegység keleti oldalában, Lillafüreden található. Az István-barlang a Palota Szállótól ötszáz méterre nyílik, Oszlopés Kupolacsarnokát "mészkőélőlények" sokasága népesíti be. A másik közvetlen a szálló mellett nyílik a mélybe, lenyűgöző képződményei nemzetközileg is egyedülállóak, mert nem mészkőben, hanem mésztufában alakultak ki. Felszíni vizekben a mészkőhegység természetesen már jóval szegényebb. A karsztfennsíkon található két nagyobb forrást kivéve nemigen található víz a tetőn, a hegység oldalában azonban kisebbnagyobb patakok szaladnak a hegylábak felé. A legnevezetesebbek a nyugati oldalon a Szalajka, északkeleten pedig a Garadna, illetve a ma már csak időszakos Szinva. A Garadnán Lillafürednél található a mesterségesen kialakított Hámori-tó. A Szalajka híres fátyolvízesése a festői, magashegységi hangulatot árasztó Szalajka-völgy, tizenhét méteres szintkülönbségű mészkő lépcsősorán bukik alá. A hegység éghajlata rendkívül változatos, néhol kifejezetten szélsőséges. A fennsík csapadékos, páradús, és viszonylag kiegyenlített időjárású, az évi átlaghőmérséklete 6 fok, de egy-egy töbör alján még júliusban sem ritka a fagy. A déli hegylábak éghajlata meleg, száraz, míg a szurdokvölgyekre nyáron is a párás, hűvös klíma jellemző. Ez a gazdag felszíni és klimatikus változatosság páratlanul gazdag növény- és állatvilágot alakított ki, amit tovább formált az évezredek óta itt élő ember. A Bükk-hegység növénytársulásainak kialakulását két alapvető tényező befolyásolta: az észak-déli és a magassági zonalitás, valamint a mikrokörnyezetek nagy száma. Az Alföldről majd ezerméteres magasságig emelkedő hegység déli, délkeleti oldalán még mindig hatalmas kiterjedésű melegkedvelő gyertyános-tölgyesek, feljebb cseres-tölgyesek húzódnak. Tovább emelkedve, helyüket előbb a szubmontán, végül a hegy tetején a hegyi vagy montán bükkösök veszik át (a fenyvesek kivétel nélkül mesterséges telepítések a Bükkben). Akad olyan hely is a Sár-hegy oldalában, ahol már több, mint 3-as tétel szerk: Gincsai János oldal 2

3 száz éve nem folyik erdőművelés, a területen összefüggő, több száz éves faóriások erdeiben sétálhat a látogató. Az erdőkben ritka, és igen értékes növényfajok találnak menedékre. A montán bükkösökben virít a ritka kárpáti sisakvirág, jellegzetes veszélyeztetett faj a kárpáti aggófű, a pávafarkú salamonpecsét és a nyúlsaláta. Szintén jellegzetes magashegyi növények a sugárkankalin és a bérci rózsa. A hegytető hatalmas "tányérjában", a fennsíkon szintén a bükkös az uralkodó, de nagy területen találunk be nem erdősült területeket is (legértékesebb, szigorúan védett része a Nagymező és a Zsidórét). A töbrök szőrfüves társulásában nő az egész kontinensen ritka sokcimpájú holdruta. A hegytető és a magas hegyoldalak bükköseinek magashegyeket idéző irtásrétjein szártalan bábakaláccsal, hegyi és csinos tárniccsal, tüzes liliommal találkozhatunk. A bükkösök alsó részén már megjelenik a kőris, a gyertyán, és jellegzetesen megváltozik az aljnövényzet is: szagos müge, podagrafű, bükksás csillaghúr alkotja az aljnövényzetet. A meredekebb, sziklásabb területeken a sziklai bükkös társulás az uralkodó, a lisztes berkenyés cserjeszint alatt jó néhány reliktum növényritkaságot és csak itt élő bennszülött növényfajt rejtve (enyves aszat, magyar nyúlfarkfű, havasi hagyma). Egyedülálló csodaként rálelhetünk a végveszélyben lévő boldogasszony papucsára is. A Bükk déli, melegebb, sziklás, kőtörmelékes oldalán a ritka-értékes hárs-kőris és hársas-berkenyés sziklaerdő a jellemző. Aljnövényzetének dísze a mérges sás és az igen szép virágú bükki estike. A tetőről a hegylábak felé tartó mély, hideg szurdokok társulásai a hegyvidéki fajokban bővelkedő szurdokerdők. Jellegzetes fajai a havasi turbolya, a gímpáfrány és a holdviola, míg a kőtörmelékes oldalakon Magyarországon csak itt nyílik a féltett sárga ibolya. A cseres- és gyertyános tölgyesek aljnövényzete is számos látnivalót rejteget: gyakori az odvas keltike, a csillagvirág, vagy a jellemző pirosló hunyor, míg savanyúbb talajon a gyöngyperje és a fehér perjeszittyó. A tölgyes zónában fás növénytársulások gazdag változatosságát találjuk, amely a Bükk már említett sokszínű kőzet és talajféleségeinek eredményeképpen alakult ki: mészkerülő és mészkedvelő tölgyesek, sajmeggyes molyhostölgyesek, magyarperjés bokorerdő, cserszömörcés karszterdő, és még sokáig folytathatnánk. Mind egy-egy kis önálló, külön világ, jellegzetes forma, szín- és illatvilággal. A bokorerdők mellett, ahol a talaj már nem teszi lehetővé a fás társulások kialakulását, nyílt és zárt sziklagyepek, lejtősztyepprétek veszik át a terepet védett növényritkaságok tucatjait éltetve. Csak néhány faj ezek közül: leánykökörcsin, pillés zanót, szirti páfrány, nyúlfarkfű, sziklai borkóró, a fodorkák fajai, pikkelypáfrány, henye boroszlán, az orchideák közül a légybangó és a bibircsvirág stb. A Bükk állatvilága a növényvilághoz hasonlóan gazdag. A hegységben élő állatfajok számát mintegy huszonkétezerre becsülik, közöttük a középhegységekre jellemző rovar-, emlős- és madárfaunán túl számos ritka és értékes fajjal. A művelés alól kivont, nagy kiterjedésű, idős bükkösökben, tölgyesekben még mindig megélnek az elhalt fákhoz kötődő rovarfajok, a ma már ritka szarvasbogár vagy a cincérek, melyek legszebb faja, a havasi cincér szintén él a Bükkben. A szurdokerdőkben otthonosan érzi magát a kárpáti kék meztelencsiga, míg a karsztforrások vizében az endemikus zöld forráscsigával találkozhatunk. A még mindig tisztavizű kisebb-nagyobb hegyi patakokban tegzesek, kérészek, álkérészek, és szitakötők élnek, de láthatunk alpesi gőtét is. Az erdőszéleken, kaszálókon, sziklagyepeken rengeteg, köztük több endemikus lepkefaj él, míg a napsütötte sziklák féltett kincse a pannongyík. A Bükk madárvilágának leghíresebb tagjai a ragadozók. A legmeredekebb sziklák fészkelője, az egykor a kipusztulás szélén állt kerecsensólyom az aktív védelemnek köszönhetően szépen szaporodik, ezért többször is szem elé kerül. Hasonlóképp gyarapodik már az uhu állománya is. Rendszeres fészkelő a darázsölyv, a kígyászölyv. A sziklás területeken és felhagyott kőbányákban él a színpompás kövirigó, míg a patakok mellett még mindig láthatunk vízirigót. Félreeső völgyekben fészkel Magyarország egyetlen fészkelő fajdfaja, a fokozottan védett császármadár. A bükki barlangok 3-as tétel szerk: Gincsai János oldal 3

4 pedig akár többezres denevérkolóniáknak nyújtanak szálláshelyet, közöttük több ritka, másutt már kipusztult fajnak. Végezetül meg kell említeni a híres lipicai ménest, amely a Bükk-fennsík jellegzetessége. A Bükk ember- és társadalomtörténeti jelentősége vetekedik egyedülálló természeti értékeivel. A 20. század elején Kadic Ottokár kezdte feltárni a hegység barlangjait, és a Hámor község közelében fekvő Szeleta-barlang rögtön világraszóló eredményt hozott. Az ásatások során ezres nagyságrendben kerültek elő paleolit és neolit kori kőszerszámok, kalcedon lándzsahegyek, csiszolt és vonaldíszes kőeszközök, cseréptöredékek. Az alig később feltárt Balla-barlang ismét szenzációt szolgáltatott: egy kőkorszaki, kb. másfél éves korú gyermek csontjai kerültek elő a barlangi üledékből. Az Istállóskőbarlang feltárása során pedig különböző csonteszközökön kívül egy kőkori tűzhelyet, és a tűzhely körül több, mint kétszáz eltört és megpörkölt emberi csontot találtak, amiből arra következtettek a kutatók, hogy ez az ősünk bizony emberevő volt. Hasonló őskori emlékek kerültek napfényre majd valamennyi emberi tartózkodásra alkalmas bükki barlangból. A kutatók szerint egyetlen kultúrkörhöz tartoznak, amit a nemzetközi irodalom ma már szeleta-kultúraként említ. Korban valószínűleg a következő emlék az Odor-hegy tetejéről előkerült kőkori emlék, amely talán egy valaha volt őrhely maradványa. A Felsőtárkány melletti Várhegyen is őskori település emlékére (favázas épületek és földsáncok nyomaira) bukkantak a régészek. Avar kori sáncokat, vármaradványokat pedig több helyen rejthetnek még az erdők. A Bükk déli lábánál több helyen is látható kaptárkövek vagy bálványkövek eredete azonban mindmáig tisztázatlan. A három-tíz méter magas riolittufa-kúpokba átlagosan 60x30x25 cm-es nagyságú mélyedéseket faragtak valamikor valakik. Kács és Eger között több mint száz ilyen kaptárkő található, amit egyesek kora középkori, méhészettel foglalkozó törzsek kaptárainak vélnek, mások sokkal régebbre datálják, és valamilyen kultikus esemény rekvizitumainak gondolják. A hegységben Bélapátfalván már 1232-ben megtelepedtek a ciszterciták, és bár kolostoruknak már csak a romjai láthatók, templomuk még áll. A Szentlélek melletti Kis-fennsíkon 1240-ben épült kolostor, míg a Barát-réten karthauzi szerzetesek éltek. A 18. századtól pedig már az ipar is megvetette lábát a hegységben. Előbb a Szalajka-völgyben kezdték el az üveg- és vasgyártást, majd pedig a hegység keleti oldalán, Bükkszentkereszt, Répáshuta környékén indult meg. Ez utóbbi helyen a Fazola család, Fazola Henrik és fia, Frigyes honosította meg a vasgyártást. Fazola Henrik Ómassán őskohót, Hámor községben pedig vasverő üzemet épŕdtett (egyik legszebb ipari műemlékünk az ómassai kohó). A mesterséges Hámori-tavat is a vasgyártás vízszükségletének biztosítására alakították ki. A területen ezzel egy időben kezdődött el az üveggyártás. A két iparág hatalmas faszükségletét a Felvidékről betelepült szlovák favágók biztosították. A folyamatos fakitermelés alakította ki a fennsík fátlan térségeit. A Bükkben az üveggyártáshoz elengedhetetlen hamuzsír-égetés az üveggyártással együtt indult, és mára megszűnt, de a középkorban kezdődött mészégetés és a faszénégetés máig tart. Az erdőben járva találkozhatunk a mészégetők nyomaival, vagy a faszénégetők régmúlt korokat idéző füstölgő boksáival. Kedves-hasznos ipari emlékként szintén működik még az egykor volt keskeny nyomtávú feltáró kisvasutak közül a lillafüredi, szilvásváradi és a felsőtárkányi szárnyvonal. Sajnos az egykori iparból mára hatalmas ipartelepek alakultak, így jött létre a Kazincbarcika és Miskolc között húzódó ipari zóna, amelynek környezetromboló hatása nem marad hatás nélkül a Bükkre. Hasonlóképp szörnyű tájsebbel találkozhatunk a már említett Bélapátfalván, ahol a kőbányászat szinte lebontotta az eredetileg kilencszáz méter magas Sasbércet. Szerencsére a hegység belsejébe csak két út vezet, és mindennemű ipari tevékenységhez a nemzeti park engedélye kell. A legnagyobb problémát ma a felelőtlen turisták környezet- és természetkárosításai jelentik. 3-as tétel szerk: Gincsai János oldal 4

5 A nemzeti park megismerését segíti a hámori Kohászati Múzeum, a lillafüredi Herman Ottó Múzeum, és a szalajka-völgyi szabadtéri Erdei Múzeum is. 3/c A biodiverzitás megoszlása a Földön A Földön a leginkább fajgazdag élőhelyek a trópusi esőerdők, a korallzátonyok, a mélytengerek és a nagy trópusi tavak. A trópusok szárazabb élőhelyei, (bozótosok, gyepek, félsivatagok), és a mérsékelt öv mediterrán területei (Dél-Afrika, Délnyugat-Ausztrália, a Földközi-tenger melléke) szintén nagy faj gazdagsággal rendelkeznek. A trópusi esőerdők kiugró fajgazdagságát egyetlen osztály, a rovarok osztályának rendkívül nagy fajszáma okozza. Itt a rovarok számát 5 és 30 millió közé teszik a becslések. Az összes faj kétharmada él a trópusokon, melyek közül több mint nek az esőerdők adnak otthont. A korallzátonyok és a mélytengerek diverzitása viszont sokkal egyenletesebben oszlik meg: számos törzs és osztály képviselteti magát nagy fajszámokkal, az eddig leírt és ma is élő 33 állattörzsből 28 él a tengerekben, ezek közül 13 kizárólag tengerekben él. Ugyanakkor csak egyetlen törzs fordúl elő kizárólag a szárazföldön. A mélytengerek nagy fajgazdagságának kialakulásáért felelős lehet a fajképződésre rendelkezésre állt rendkívüli hosszú fejlődési idő, a nagy terület, a kontinensek által biztosított földrajzi izoláció, a környezet viszonylagos stabilitása és a különböző üledékféleségekre való specializáció, A korallzátonyok fajgazdagságának egyik oka a nagy produktivitás. A korallzátonyok vizének tisztasága lehetővé teszi a fény nagy mélységekbe való lejutását, így a korátokkal szimbiózisban élő algák fotoszintézisét is. A korallfajok közötti niche szegregáció és a bolygatáshoz való eltérő alkalmazkodottság is segíti a nagy fajgazdagság kialakulását. Ausztrália keleti partjainál elterülő Nagy-korallzátony a legnagyobb. A korallzátonyok fajai széles földrajzi elterjedésűek, mert szabadon úszó lárváik segítségével könnyen szétterjednek a tengerekben. Csak az izolált szigetek rendelkeznek sok bennszülött fajjal. A trópusi nagy tavak kiemelkedő diverzitását a nagy produktivitású, izolált élőhelyeken végbement gyors fajképződés okozza. Szinte minden élőlénycsoporton belül a faj szám a sarkoktól a trópusok felé növekszik. A szárazföldeken és á tengerekben is a trópusok felé haladva növekszik a fajgazdagság. Szárazföldi körülmények között a domborzat, az éghajlat és más környezeti tényezők helyi változatossága hatással van a faj gazdagsági mintázatokra. A fajgazdagság általában nő az alacsony tengerszint feletti magasság, a növekvő besugárzás és a növekvő csapadék hatására. Az emlősök legnagyobb fajgazdagsága általában nem a legcsapadékosabb, hanem a közepesen nedves régiókra esik. Az összetett, változatos geomorfológia növeli a fajgazdagságot, hiszen változatosabb az élőhely és nagyobb lehetőség van az izolációra. Ez magyarázza a magashegységek egymástól elszigetelt csúcsainak láncolatát benépesítő kisfajok nagy számát. Az összetett geológiai felépítésű területek is gazdagok, mert az eltérő alapkőzetü részeket egyéb szempontból hasonló igényű, de más-más alapkőzethez adaptálódott faj ok társulásai népesítik be. A tengerekben a fajgazdagság a mélységgel csökken. A nyílt tengeri közösségek a különbözőtársulásokkal benépesített víztestek határzónájában a leginkább fajgazdagok, bár e területek elhelyezkedése változhat. Az enyhe, csapadékos telű és meleg, száraz nyarú mediterrán területek szárazföldi növénytársulásai különösen sok fajból épülnek fel. A. Földközi-tenger melléke, Délnyugat-Ausztrália, Dél-Afrika, Kalifornia és Chile cserjés, illetve lágyszárú társulásaiban a nagy fajgazdagságot a magas geológiai kor, a termőhelyi viszonyok változatossága és a mostoha környezeti feltételek együttes hatása okozza. Az e területekre jellemző gyakori tüzek szintén kedvezhetnek a gyors fajkeletkezésnek. A történeti tényezőknek szintén nagy szerepe van a ma tapasztalt diverzitási mintázatok kialakulásában: az élővilág kontinuitása esetén az idősebb geológiai képződmények közösségei faj gazdagabbak. 3-as tétel szerk: Gincsai János oldal 5

6 Rengeteg megfigyelés igazolja, hogy a trópusi területeken fordul elő a legtöbb faj, ennek magyarázatára számos hipotézis született: 1. A hozzáférhető energiamennyiség. Vagyis a hozzáférhető tápanyag- és energiamennyiség megbatározza az. egy területen együtt élő fajok számát, abból kiindulva, hogy több faj több energiát igényel. Ebből azonban még nem következik, hogy több energia hatására több faj fog előfordulni. 2. A rendelkezésre álló idő. A fafajok száma a trópusoktól a sarkok felé csökken. E jelenség értelmezése kapcsán vetették fel, hogy a háttérben a trópusi társulások viszonylagos stabilitása áll, azaz a trópusokon hosszú időn keresztül közel hasonló viszonyok uralkodtak, így hosszabb idő volt a fák rendszertani diverzifikációjára, ami azután kiválthatta a kapcsolódó állatcsoportok diverzifikációját is, ezzel ellentétben Észak-Amerika vagy Európa mérsékelt övi területein az eljegesedések miatt a társulásoknak többször vándorolniuk kellett. 3. A területhatás. Azaz a trópusi területek nagy fajgazdagsága a trópusi területek nagy kiterjedéséből adódik. És hogy a nagy terület a nagy populációméret, illetve több ökológiai niche és elterjedési határ kilakulásának kedvez, ami a fajképződés felgyorsulását, valamint a kihalási ráta csökkenését eredményezi. Ennek egyik támadási pontja a számos közül, hogy a trópusi fajok populációi nem nagyobbak. 3. A Rapoport-szabály. Azaz az egyenlítőhöz közelebb előforduló fajok áreája földrajzi szélesség szempontjából kevésbé kiterjedt, vagyis több faj fér el" a trópuspkon amit úgy is értelmezhetnénk, hogy a trópusi fajokat általában keskenyebb, specializáltabb, ökológiai, niche jellemzi. Ezt a feltevést számos élőlénycsoport elterjedésének analízisé meg is erősítette. Azonban a trópusokon élő tengeri halak esetében nem sikerült igazolni érvényességét. És vajon a specializáltabb niche ok e, vagy következmény. 4. A kedvezőtlen évszak hiánya. A trópusi éghajlatot jellemző egyenletesen magas páratartalom és hőmérséklet sok faj túléléséhez és szaporodásához teremt megfelelő feltételeket, a mérsékelt öv viszonyai között csak olyan fajok képesek fennmaradni, melyek kitudják küszöbölni a fagy és a szárazság hatásait. 5. A parazitanyomás. A folyamatosan kedvező feltételek a paraziták elszaporodásának is kedveznek, ami megakadályozza, hogy egyes gazdapopulációk mások rovására túlzottan elszaporodjanak. Ez vezethetett ahhoz, hogy a trópusi társulások sokkal több, de egyenként ritkább fajból épülnek fel. 6. Az önmegtermékenyítés alacsony aránya a trópusi növényekben, mint a mérsékelt övben, ami nagyobb genetikai diverzitáshoz,s ezen kerjesztül több helyi adaptáció majd, fajkialakuláshoz vezet. Napjainkig körülbelül 1,5 millió fajt ismerünk, melynek több mint fele rovar. Bizonyos, hogy legalább kétszer ennyi még ismeretlen faj él, így kb. 5 millió faj él a Földön. Mintegy 1,6 millió gombafaj létét feltételezhetjük. Nagy a bizonytalanság a Földön előforduló fajok számát illetően, rengeteg kutatásra van még szükség. A tudományos szempontból jól feltártnak tekinthető néhány élőlénycsoportot leszámítva mai tudásunk rendkívül szegényes. A kevésbé feltűnő csoportok, mint például a rovarok, a gombák, vagy a baktériumok fajgazdagságából, az utóbbi idők célzott vizsgálatai rengeteg új fajt mutattak ki. A feltárást segítő technikák fejlődésével eddig teljesen ismeretlen és fajgazdag közösségek megismerésére is lehetőség nyílik. Igy például a mélytengerek vagy a trópusi esőerdők lomkoronájának társulásai. Rendkívül nagy szükség van a legkülönbözőbb élőlénycsoportok megismerését, az új fajok leírását elvégezni képes taxonómus szakemberek számának növelésére, az ilyen célokat szolgáló oktatás és kutatás fokozottabb anyagi támogatására. 3-as tétel szerk: Gincsai János oldal 6

7 3-as tétel szerk: Gincsai János oldal 7

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

2011.03.10. BÜKKI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK LOGÓJA FÖLDTANI ÉRTÉKEK FÖLDTANI ÉRTÉKEK

2011.03.10. BÜKKI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK LOGÓJA FÖLDTANI ÉRTÉKEK FÖLDTANI ÉRTÉKEK BÜKKI NEMZETI PARK http://www.bnpi.hu/index.php?m=cikk_galeria&gal_id=10 http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10103/ch04s04s07s01.html, http://www.ceglokator.hu/map.php A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

A Bükk-fennsík túra. Szerkesztette: Papp László. Sipos Zsoltné. Tóth Ferenc Zsolt. Felelős kiadó:

A Bükk-fennsík túra. Szerkesztette: Papp László. Sipos Zsoltné. Tóth Ferenc Zsolt. Felelős kiadó: A Bükk-fennsík túra Szerkesztette: Papp László Sipos Zsoltné Tóth Ferenc Zsolt Felelős kiadó: Heves Megyei Természetbarát Szövetség Csávás István elnök 2007. 1 2 TARTALOM Bevezető... 5 Túramozgalmunk feltételei...

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Az Északi-középhegység természeti földrajza

Az Északi-középhegység természeti földrajza Az Északi-középhegység természeti földrajza A Visegrádi-hegységtől a Bodrog folyóig terjed. Hazánk legváltozatosabb és legmagasabb tája. Mészkő: Bükk és Aggteleki-karszt. Andezit: Visegrádi-hegység, Börzsöny,

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek Egy kis segítség. A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek hívták, mai nevét arról kapta, hogy a régiek szerint

Részletesebben

2007. JÚNIUS 18-24. MAGYAR NEMZETI PARKOK HETE

2007. JÚNIUS 18-24. MAGYAR NEMZETI PARKOK HETE 1 Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 3304 Eger, Sánc út 6. - Levélcím: 3301 Eger, Pf.: 116. Ig. közv.: (36) 422-700 Tel.: (36) 411-581 Fax: (36) 412-791 E-mail: bnptitkarsag@bnp.kvvm.hu 2007. JÚNIUS 18-24.

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Jászói szikla tanösvény

Jászói szikla tanösvény Jászói szikla tanösvény Nehézségi fok: A tanösvény a Jászói Tölgyesek Nemzeti Termzeti Rezervátum (35,10 ha) keleti rzén halad. A tanösvény első szakasza a premontrei rend temetője melletti emelkedőn a

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

a) magyar nyúlfarkfû, Vrabélyi-estike b) Tornai-vértõ, pilisi len c) illatos bibircsvirág, légybangó d) cserszömörce, boldogasszony-papucsa

a) magyar nyúlfarkfû, Vrabélyi-estike b) Tornai-vértõ, pilisi len c) illatos bibircsvirág, légybangó d) cserszömörce, boldogasszony-papucsa I. feladat Totó (15 pont) 1) Melyik bemutatóhely tartozik a Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz? a) Lóczy-barlang. b) Szemlõ-hegyi-barlang c) Rákóczi-barlang d) Szent István-barlang 2) Melyik következõ két

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302 Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három

Részletesebben

Világörökségek a föld mélyében

Világörökségek a föld mélyében Az Aggteleki-karszt barlangjainak bemutatása nemzetközi összehasonlításban avagy Világörökségek a föld mélyében Magyar Nemzeti Parkok Hete Bódvaszilas 2012.06.15 Egri Csaba VM A Világörökséggé nyilvánított

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához.

2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. 2013/2014.tanév TANMENET a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. Összeállította: Ellenőrizte: Jóváhagyta:..... munkaközösség vezető igazgató Sopron, 2013. szeptember 01. Összeállította:

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Bioklimatikus övezetek. Bioklimatické pásma

Bioklimatikus övezetek. Bioklimatické pásma Bioklimatikus övezetek Bioklimatické pásma Az egyenlítőtől való távolság függvényében a Föld felszínén a növény- és állatvilág horizontális tagolódása figyelhető meg. Ennek alapvető oka az eltérő klimatikus

Részletesebben

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Magyarország éghajlata

Magyarország éghajlata Magyarország éghajlata Éghajlatunk általános jellemzése 1. Földrajzi helyzet Meleg mérsékelt szárazföldi éghajlati övben helyezkedik el a nyugati szelek övezetében Kárpát-medencében jelentős a medence

Részletesebben

Látnivalók a tanösvény állomásain

Látnivalók a tanösvény állomásain Baradla Tanösvény Jelzése: Helye: Hossza: Időtartam: Jellege: sárga sáv (turistajelzés) Aggteleki Nemzeti Park (Aggtelek Jósvafő) 7,5 km kb. 3 óra földtan, karsztmorfológia, növénytan, állattan Az Aggteleki

Részletesebben

Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL!

Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL! Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL! Kirándulás

Részletesebben

A Bükk rejtélyei vetélkedősorozat I. forduló

A Bükk rejtélyei vetélkedősorozat I. forduló I. feladat (15 pont) 1) Mikor alakult meg a Bükki Nemzeti Park? a) 1974. július 1-én b) 1977. január 1-én c) 1980. szeptember 1-én d) 1973. augusztus 1-én 2) Melyik a legkisebb tájvédelmi körzet az igazgatóság

Részletesebben

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK Dr. Paál Tamásné Natúra sorozat BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK (Raktári száma: RE00774/F) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. A) feladatlap megoldásai A trópusi területek természetes élővilága 1. feladat

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Bükki barlangok jelvényszerző túramozgalom

Bükki barlangok jelvényszerző túramozgalom Bükki barlangok jelvényszerző túramozgalom A Bükk-hegységben tett kirándulásaink különleges, izgalmas látnivalói a barlangok. Több százat találhatunk belőlük szerte a Bükk mészkővonulatainak turistaútjai

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Hegyi Árpád Szent István Egyetem MKK, KTI Halgazdálkodási Tanszék 1. óra Alapfogalmak, vizeink jellemzése és csoportosítása Vizeink csoportosítása

Részletesebben

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag

Részletesebben

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.

Részletesebben

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció II. hazánk élôvilága 1. Ökológiai alapismeretek A szén körforgása A növényeket azért hívjuk termelőknek, mert képesek a fotoszintézis folyamata során a légkörből vett szervetlen szén-dioxidból saját szerves

Részletesebben

VÁZLATOK. XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET

VÁZLATOK. XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET VÁZLATOK XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET Általános jellemzők: Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 o C között mozog Évi közepes hőingása:

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Állatföldrajz Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai Néhány alapfogalom Fauna: valamely

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

Dr. Gánti Tibor Természetismeret Verseny I. forduló. Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium

Dr. Gánti Tibor Természetismeret Verseny I. forduló. Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Dr. Gánti Tibor Természetismeret Verseny I. forduló Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium INFORMÁCIÓ Kedves Versenyzők! Köszöntelek benneteket a Boronkay György Műszaki Szakközépiskola

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

TANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013

TANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra A genetika alaptörvényei A gén fogalma. A fenotípus és a genotípus.

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története: Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az

Részletesebben

1 9 7 4. É V I T Á B O R T E V É K E N Y S É -

1 9 7 4. É V I T Á B O R T E V É K E N Y S É - M H T Borsodi Csoport Hidrogeológiai Szakosztálya M K B T Észak magyarországi Területi Osztálya, Miskolc, Szemere u. 40 J E L E N T É S A Z " A Q U A E X P E D I C I Ó " 1 9 7 4. É V I T Á B O R T E V

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1213 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT Számítás: Elv: (1 földrajzi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

Tudománytörténet és természeti értékeink

Tudománytörténet és természeti értékeink Kedd 9:10 Kémia Nagyelőadó 1. Csima Péter (DE TTK) 2. Imre Norbert Mészáros Ferenc (PTTT) 3. Juhász Linda (ELTE IK) 4. Kiszel Gergő (ME MFK) 5. Koncsik Zsuzsanna (ME MFK) 6. Majoros Judit (ME MFK) 7. Mitre

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

Magyarorsza gi Nemzeti Parkok

Magyarorsza gi Nemzeti Parkok Magyarorsza gi Nemzeti Parkok Név: Kvaszingerné Prantner Csilla Szak: Informatika Évfolyam: III. Tartalomjegyzék Az Aggteleki Nemzeti Park szövegrésze... 3 A Balaton-felvidéki Nemzeti Park... 3 Tihany...

Részletesebben

ERDEI ISKOLA programja

ERDEI ISKOLA programja ERDEI ISKOLA programja 2010. május 10-14. Felsőtárkány Hagyd ott a várost. Csend-övembe jöjj, hagyd ott az ingerült és hetyke szókat. Itt fákat, felhőt, forrást üdvözölj, s hallgasd a zengő, mámoros rigókat.

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. összetevő 1. FELADAT a) 1. Chicago 2. Washington

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára

Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára Alapelvek, célok és feladatok Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Természetismeret Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék Ökológia Összeállította: Dávid János főiskolai docens ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK biológiai rendszerek: az élő egyedek összessége és az élettelen környezet

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI PÉLDÁNY. 10. évfolyam

FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI PÉLDÁNY. 10. évfolyam FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI PÉLDÁNY BIIOLÓGIIA 10. évfolyam A feladatsorok összeállításában közreműködtek: Both Mária Fazakas Andrea Gadóné Kézdy Edit Holzgethán Katalin Kecskés Ferenc Kerényi Zoltán Lászlóné

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) Írta: Thurn Tamás Köszönet a képekért: http://www.herp-pix.org http://www.edu.ge.ch/co/renard/coursfacbio/welcome.htm Ez a csodálatos hüllő

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt!

Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt! Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt! Készítette: Kovács Veronika, 2014. október A játék célja A 7. osztályban tanult földtörténet összefoglalása

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben