Tárgyszavak: levegőszennyezés; éghajlatváltozás; mezőgazdaság; USA.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tárgyszavak: levegőszennyezés; éghajlatváltozás; mezőgazdaság; USA."

Átírás

1 KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az éghajlat és a mezőgazdaság az új évezredben Tárgyszavak: levegőszennyezés; éghajlatváltozás; mezőgazdaság; USA. A földi légkör az ipari kor kezdete óta megváltozott. A nyomgázok így a szén-dioxid (CO 2 ), a metán (CH 4 ) és az ózon (O 3 ) mennyisége a légkörben folyamatosan növekszik. E gázok és a dinitrogén-oxid (N 2 O), a klór-fluor-karbonok (CFC-k) elnyelik a Föld felületéről kiinduló sugárzásokat, így melegítik az atmoszférát. E jelenség megnevezésére használják az üvegházhatás, a globális felmelegedés és a klímaváltozás kifejezéseket. A nyomgázok és az aeroszolok koncentrációja növekszik, ez hatással van a beérkező napsugarakra, a levegő hőmérsékletére, a csapadék eloszlására és a szélre. A földi kémiai és fizikai klíma egymással elválaszthatatlan kapcsolatban van. A globális növénytermelés döntő befolyásoló tényezője a nappali és éjszakai hőmérséklet, a csapadék vagy a talaj nedvességtartalma és a növénytermelés módja. Ehhez járulnak még egyéb hatások: így a légszennyezés, a hasznos növény/gyom verseny, a kórokozók és a rovarkárok. Számos olyan légszennyező anyag van, amely közvetlen vagy közvetett hatással van a mezőgazdaságra vagy a klímaváltozásra (1. táblázat), ezért a mezőgazdaságra ható tényezők egységes megközelítése szükséges. A légszennyező források fajtái, a kibocsátási területek és az éghajlatot befolyásoló tényezők Az ember által előidézett globális üvegházgáz-terhelés legjelentősebb fajtái: (A) erdőpusztítás a forró égövi erdőségekben (15% CO 2 - kibocsátás következtében); (B) energiatermelés és -fogyasztás (50% CO 2, NO x, CO, CH 4 és C x H y kibocsátás következtében); (C) a vegyipar, az oldószerek, hűtőfolyadékok, tűzgátló szerek alkalmazása (20% a

2 CFC-k kibocsátása következtében); és (D) a mezőgazdaság (15% CH 4 és N 2 O kibocsátása következtében). 1. táblázat A mezőgazdaság szempontjából legjelentősebb levegőszennyezők és hatásuk a globális klímaváltozásra Szennyező A mezőgazdaságra gyakorolt hatása Közvetlen Közvetett a A klímaváltozásra gyakorolt hatása Szén-dioxid (CO 2 ) + + Hidrogén-fluorid (HF) + + Metán (CH 4 ) + Nitrogén-dioxid (NO 2 ) + Dinitrogén-oxid (N 2 O) + Szerves brómvegyületek + Szerves klórvegyületek + + Ózon (O 3 ) + + Szemcsés anyag (PM) b Kén-dioxid (SO 2 ) c + + Nitrogén (N) d + a Feldúsul az ehető növényi szövetekben, így bekerül az élelmiszerláncba. b Felöleli a durva (> 2,5 µm) és a finom (< 2,5 µm) méretű részecskéket. Kifejthet hőmérséklet-növelő és hőmérséklet-csökkentő hatást is. c Hőmérséklet-csökkentő hatást gyakorol. d NO (nitrogén(ii)-oxid), NO 2, N 2 O, NH 3 (ammónia), NH + 4 (ammónium), HNO 2 HNO 3 (salétromossav salétromsav), NO - 3 (szervetlen és szerves nitrátok). Hozzájárul a talajvíz és a felszíni vizek minőségének megváltozásához, a talaj savasodásához, az erdők pusztulásához, a növénypopuláció meg- változásához és az eutrofizációhoz óta az USA a legnagyobb CO 2 -kibocsátó (2. táblázat), a táblázatban felsorolt régiók kibocsátásának 46%-a az USA járuléka. Ausztrália, bár a felsorolt régiók közt egyike a két legkisebb kibocsátónak, egy főre jutó kibocsátása hasonló az USA-éhoz. Az előrejelzések szerint 2100-ra Dél- és Kelet-Ázsia és Kína lesz a két legnagyobb CO 2 - kibocsátó. Jelenleg India a világ második legnépesebb országa, egy főre jutó CO 2 -kibocsátása a legkisebb a 2. táblázatban szereplő régiók között.

3 2. táblázat Az egyes földrajzi régiók becsült szén-dioxid-kibocsátása 1950 óta (a 13 legtöbb szén-dioxidot kibocsátó régió szerepel a táblázatban) Régió Kibocsátás (10 9 t) Az egy főre jutó kibocsátás (t/év) USA Európai Unió Oroszország Kína 58 2,5 7 Japán Ukrajna India 16 0,8 2,5 Kanada Lengyelország Kazahsztán Dél-Afrika Mexikó 8 2,5 7 Ausztrália Ez a következőkben a népesség növekedése, az urbanizáció és a gazdasági növekedés miatt változni fog. Bár a legtöbb nyomgáz koncentrációjának nagyságrendje (pl. a CFC-k) és 10-9 (pl. CH 4 ) közötti, a CO 2 koncentrációjának nagyságrendje Azonban a CH 4 és a CFC-12 nagyságrendekkel erősebben hat az atmoszféra felmelegedésére, mint a CO 2 (3. táblázat). Nem várható, hogy a nyomgáz-koncentráció növekedése a jövőben lineáris trendet követne. A savas csapadékot kiváltó kén-dioxid-gáz (SO 2 ) kibocsátása a legtöbb fejlett országban csökkent, de továbbra is problémát okoz a fejlődő országokban. Kifejezett korreláció áll fenn a mezőgazdaság és az ásványi üzemanyagok használata között Észak-Amerika keleti részén, Európában és Kína keleti részén, ill. Japánban. Bár e régiók a kontinensek csak 23%-át adják, a világ energia- és műtrágyafogyasztásában a járulékuk 75%, élelmiszer-termelésben és -exportban pedig kb. 60%. Ugyancsak e régiók a legnagyobb NO x -kibocsátók (NO x az O 3 keletkezéséhez szükséges egyik elővegyület), az emberi tevékenység miatt keletkező kibocsátás több mint 75%-a e régiókból ered. A globális kémiai

4 transzportmodell kimutatta, hogy a világ legtermékenyebb mezőgazdasági régiói valószínűleg ki vannak téve az O 3 káros koncentrációjú jelenlétének (az O 3 a legjelentősebb fototoxikus légszennyező anyag). Becslések szerint 2025-re a világ gabonatermésének 30 75%-át olyan régiókban termeljék, ahol az O 3 -szennyeződés káros mértékű. Nyomgáz a 3. táblázat A négy döntő fontosságú nyomgáz (üvegházgáz) összehasonlítása az éghajlat változására gyakorolt hatásuk alapján A környezeti koncentráció 1860-ban A környezeti koncentráció 2001-ben A koncentráció változása 140 év alatt GWB b (100 éves időtartamra vonatkozóan) Szén-dioxid (CO 2 ), ppm Metán (CH 4 ), ppm Dinitrogén-oxid (N 2 O), ppm ,5 29,5 296 CFC 12, ppt (CF 2 Cl 2 ) a A koncentráció egy évre vonatkoztatott számtani középértéke. b GWB (Global Warming Potencial globális melegítő képesség), a CO 2 -höz viszonyított érték. A CH 4 kivételével a nyomgázok élettartama a légkörben meghaladja a 100 évet. Az alábbiak nem tárgyalják a sztratoszférában jelen lévő hasznos O 3 -réteg CFC-k, szerves brómvegyületek és egyéb nyomgázok hatására bekövetkező károsodását és ennek következtében az ultraibolya-b (UI- B) sugárzás ( nm) intenzitásának növekedését a Föld felszínén. Az UI-B sugárzás növekedése gondot fog okozni a jövő mezőgazdaságának. Bár a kutatók vizsgálták a CO 2 és az O 3 megnövekedett koncentrációjának közvetlen hatását az egyes növényekre, a legnagyobb aggodalmat a globális felmelegedés kelti. Bár a következő 100 évben a globális átlaghőmérséklet emelkedése becslések szerint 2 6 C lesz, azonban a klímaváltozás nem annyira az átlagértékek megváltozásában, hanem az attól való eltérésekben, valamint a káros meteorológiai események (szárazságok, viharos szelek, zivatarok, hóviharok) gyakoribb előfordulásában mutatkozik meg. Bizonyíték van arra is, hogy az USA-ban kb óta a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti különbség

5 csökkent. A nappali hőmérsékletek némileg csökkentek, az éjszakaiak pedig növekedtek. Kimutatták, hogy egyes növényfajtáknál a magas éjszakai hőmérséklet változatlan biomasszahozam mellett a termett gyümölcs, illetve a mag mennyiségének csökkenéséhez vezet. Bizonyítékok vannak arra is, hogy Minnesotában a nyári hőmérséklet csökkent, de a tavasz és az ősz melegebb lett. E jelenségek hatással lesznek a tenyészidő hosszára, a növények biológiai viselkedésére, a növények válaszreakcióira a nem biotikus és biotikus stresszhatásokra. A növények reakciója a légszennyezésre és az éghajlatváltozásra Az éghajlatváltozás növényekre gyakorolt hatásai közül a legnagyobb aggodalmat a CO 2, O 3 koncentrációjának és az UI-B sugárzás intenzitásának növekedése, a hőmérséklet és a csapadékmennyiség megváltozása, egyes helyeken a SO 2 koncentrációjának növekedése kelti. Az erre vonatkozó ismereteink főleg egyváltozós és néhány esetben nem megfelelően tervezett kétváltozós vizsgálatokon alapulnak. Az egyes független változók növényekre gyakorolt hatására vonatkozóan bizonyos általánosítások lehetségesek (4. táblázat). Így egyes független változók növekvő behatása (pl. CO 2 ) más változók (pl. O 3 ) növekvő behatásával kompenzálható. Azonban az általánosítások óvatosságot igényelnek, mert e megfigyelések egyes növényfajtákra vagy a fajtán belüli változatokra érvényesek. Kimutatták, hogy az USA-ban a cirok (Sorghum vulgare), a zab (Avena sativa), a rizs (Oryza sativa), a borsó (Pisum sativum), a bab (Phaseolus vulgáris), a burgonya (Solanum tuberosum), a saláta (Lactuca sativa), az uborka (Cucumis sativus) és a paradicsom (Lycopersicon esculentum) érzékenyek a CO 2, az O 3 és az UI-B együttes, megnövelt mértékű behatására. A rizs, a cirok és a bab India öt legfontosabb kultúrnövénye közé tartozik. Azonban a fenti következtetések Indiára való kiterjesztése bizonyítást igényel. (A kísérleti munkáknak kell, hogy reális háttere legyen.) Így pl. az O 3 koncentrációjának és az UI-B intenzitásának egyidejű növekedése a Föld felszínén antikorrelációban van, ezért a behatásuk növelésének vizsgálatát váltakozva kell elvégezni. Hasonlóan, az olyan kísérletek, amelyek során a növények környezetében a CO 2 koncentrációját egyik pillanatról a másikra megkettőzik, nem hasznosak.

6 4. táblázat A CO 2, az UI-B és az O 3 külön és együttesen a növényekre gyakorolt hatásának áttekintése Növényi jellemző Fotoszintézis A levél vezetőképessége A vízfelhasználás hatásfoka A levél területe A levél fajlagos tömege A termény érési ideje A növény reakciója a környezeti változásra A CO 2 -koncentráció megkétszereződése C3 növényeknél 100%-ot elérő növekedés, C4 növények esetében csak kis növekedés C3 és C4 növények esetében csökken C3 és C4 növények esetében nő C3 növények esetében jobban nő, mint C4 növények esetében nő Az UI-B intenzitás növekedése csökkenés számos C3 és C4 növény esetében számos növény esetében nincs hatással a legtöbb növény esetében csökken sok növény esetében csökken sok növény esetében nő nő nincs hatással csökken Virágzás korábbi virágzás egyes növények esetében elősegíti, mások esetében gátolja a virágzást Szárazanyag hozama és terméshozam Az egyes fajták eltérő érzékenysége C3 növények esetében megkétszereződik, C4 növények esetében csekély növekedés jelentős eltérés a C3 és C4 növények között sok növény esetében csökken nagy változatosság az egyes növényfajok között Az O 3 -koncentráció megnövekedése a troposzférában csökkenés sok növény esetében érzékeny fajták és kultúrnövények esetében csökken az érzékeny növények esetében csökken érzékeny növények esetében csökken érzékeny növények esetében nő csökken a virágok száma, a gyümölcs érési ideje későbbre tolódik sok növény esetében csökken nagy változatosság az egyes növényfajok között Együttes hatás a CO 2 és UI-B egymás hatását semlegesíti; CO 2 és O 3 egymás hatását semlegesíti CO 2 és UI-B: korábbi virágzás, kisebb magtermés CO 2 és O 3 : egymást kompenzálják CO 2 és O 3 : változatosság a növényfajok között

7 4. táblázat folytatása Növényi jellemző Az egyes növényfajokon belüli (kultúrnövény-változat) eltérő érzékenység Szárazsággal szembeni érzékenység Az ásványi anyagokkal szembeni érzékenység A növény reakciója a környezeti változásra A CO 2 - koncentráció megkétszereződése kultúrnövényváltozatonként eltérő lehet szárazsággal szemben kevésbé érzékeny kevésbé érzékeny a CO 2 nagyobb koncentrációjára Az UI-B intenzitás növekedése kultúrnövényváltozatokban eltérő kevésbé érzékeny az UI-B-vel szemben, de érzékenyebb a vízhiánynyal szemben Az O 3 -koncentráció megnövekedése a troposzférában kultúrnövényváltozatokban eltérő kevésbé érzékeny az ózonnal szemben, de érzékenyebb a vízhiánnyal szemben érzékenyebb az ózonnal szemben Együttes hatás a a A következtetések csak kevés vizsgálaton alapulnak. Mind a környezetvédelemmel, mind a mezőgazdasággal foglalkozó vizsgálatokban kiemelt szerepe van a globális felmelegedés kérdésének. A mezőgazdaság minden ága érzékeny az időjárásra és az éghajlatra, ezek megváltozása lényeges hatással van a termőképességre. A fejlett országokban a mezőgazdaság sokoldalú támogatást élvez. A politika és a mezőgazdaságért felelős vezetés megpróbál olyan stratégiát kidolgozni, amely a klímaváltozás ellenére lehetővé teszi a legjobb talajokon a növénytermelés fenntartását. Az éghajlatváltozás hőmérsékletet növelő közvetlen hatásával azonos, vagy még nagyobb fontossága van a hidrológiai ciklusra gyakorolt közvetett hatásának. A feltételezett szárazabb nyarak az USA kukoricatermő zónájában (kukorica Zea mays) a kukoricatermesztésről a ciroktermesztésre való átmenetet idézik elő. Modellezték a szén-dioxid-feldúsulás és a globális hőmérsékletnövekedés hatását a terméshozamokra. Előnyös: az alacsonyabb kezdeti hőmérsékletek növelik a fotoszintézist és kompenzálhatják a tenyészidő meleg miatti megrövidülését; és a nagyobb szélességi fokokon fekvő területeken a tenyészidő hosszabbá válhat, a hideg növekedést károsító hatása csökkenhet.

8 Hátrányos: a leghidegebb helyek kivételével, mindenhol csökkenhet a tenyészidő, ez gyorsítja a növekedést, és kisebb hozamokhoz vezet; az erősebb párolgás és/vagy a kevesebb csapadék miatt csökkenhet a rendelkezésre álló vízmennyiség; gabonaféléknél a rossz előérlelés (jarovizáció) miatt csökkenhet a szemképződés és így a terméshozam. Az 5. táblázat számos tanulmány alapján összegzi az éghajlatváltozás hatását a növénytermesztésre. Az előrejelzések bizonytalanok, mert a különböző modellek különböző forgatókönyvekhez vezetnek; azonos módszerek alkalmazása is egy adott régióra eltérő eredményekhez vezet; az egy régióra vonatkozó eredmény függ attól, hogy a régión belül hány helyszínt választanak és a helyszínekre vonatkozó becsléseket hogyan veszik tekintetbe a régióra vonatkozó becslésekben; függnek attól, hogy a növények diverzitásának változását hogyan veszik tekintetbe a vizsgálat során; és függnek attól, milyen becsléseket tesznek a farmerek új körülményekhez való alkalmazkodásáról. A népesség és mezőgazdaság Indiában, az USA-ban és a világon 2000-ben a világ népességének 17%-a élt Indiában és 5%-a az USAban (6. táblázat). India 1 milliárd lakosa közül 72% élt vidéki településeken, ez az arány az USA-ban 23%, a világon 53%. Az USA vidéki lakosságának csak 10%-a foglalkozik mezőgazdasággal, ez az arány Indiában 75%, a világon 81%. Ennek a jelentős eltérésnek kézenfekvő okai: az intenzív gépesített mezőgazdaság kisszámú munkaerőt igényel; a fejlett mezőgazdasági termelési módszerek magas hozamokat (7. táblázat) és élelmiszertöbbletet eredményeznek; és a társulási formák számának növekedése. Pl. az 1990-es évek elejétől Minnesotában az egyes farmerektől termőterületeket vásárló és azokat nagyüzemi módon működtető társaságok száma 25%-kal növekedett.

9 5. táblázat A terméshozam alakulása 2 CO 2 GCM (General Circulation Model) egyensúlyi éghajlat esetében Régió Növény Hatása a termésre (-tól -ig) (%) Latin-Amerika A vizsgált országok kukorica -61 növekedés Argentína, Brazília, Chile, Mexikó. A GCM alapján, a CO 2 -hatás figyelembevételével és anélkül búza Argentína, Uruguay, Brazília. A GCM alapján, a CO 2 -hatás figyelembevételével és anélkül szója Brazília. A GCM alapján, a CO 2 -hatás figyelembevételével volt Szovjetunió búza gabona Európa Észak- Amerika Afrika Dél-Ázsia Kína és Tajvan Ázsia (egyéb országai) Csendesóceán peremvidéke A GCM alapján, a CO 2 -hatás figyelembevételével kukorica -30 növekedés Franciaország, Spanyolország, Észak-Európa. CO 2 - hatás figyelembevételével. Hosszabb tenyészidő, az öntözés hatásossága csökken, a termőterület északi irányba eltolódik búza zöldség csökkenés vagy növekedés növekedés kukorica búza szójabab kukorica köles biomassza csökken rizs kukorica búza rizs rizs legelő búza Franciaország, Egyesült Királyság, Észak-Európa. CO 2 -hatás figyelembevételével. Hosszabb tenyészidő, nagyobb rovarkár, csökken a rossz termés kockázata USA és Kanada. GCM alapján, CO 2 -hatás figyelembevételével Egyiptom, Kenya, Dél-Afrika, Zimbabwe. CO 2 -hatás figyelembevételével Banglades, India, Fülöp-szigetek, Thaiföld, Indonézia, Malaysia, Myanmar (Burma). GCM alapján, CO 2 -hatás figyelembevételével Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland

10 India, az USA és a Föld népességére vonatkozó néhány adat 6. táblázat Jellemző adat India USA Föld A teljes népesség 2000-ben 1, , Nem városi népesség 2000-ben , Az agrárnépesség 2000-ben , , (2) : (1) arány %-ban (3) : (2) arány %-ban 75 9,7 81 Az agrárnépesség becsült növekedése 2010-ig %-ban A teljes népesség becsült növekedése 2050-ig %-ban táblázat India, az USA és a világ legfontosabb növényeinek évi termesztési adatai Jellemző adat India USA Föld Növények száma ~80 ~90 ~175 A teljes termésterület (ha) 185 M 136 M 1,3 Mrd A teljes termés (t) 600 M 585 M 9,5 Mrd A három legfontosabb növény egy főre jutó termésterülete (ha) 0,08 0,28 0,08 A három legfontosabb növény India rizs, búza, köles USA szójabab, kukorica, búza világ búza, rizs, kukorica Becslések szerint 2050-re India népessége 60%-kal, a világé 55%- kal, az USA-é 41%-kal növekszik. India népességének várható növekedése a belső népszaporulat következménye lesz, az USA-ban a várható növekedés nagyobbrészt a bevándorlásnak lesz köszönhető ig a világ mezőgazdaságban foglalkoztatott népessége nem növekszik, Indiában a növekedés 5%-os lesz, míg az USA-ban 21%-os csökkenés várható. A év során a termesztett növények száma, a teljes termésterület és a teljes terméshozam az USA-ban és Indiában nagyjából hason-

11 ló volt; a két ország termőterülete a globális termőterület 25%-át adta. Indiában a három legfontosabb termény egy főre jutó termőterülete megegyezik a világátlaggal (0,08 ha), ez az érték az USA-ban 3,5-ször nagyobb; Indiában és az USA-ban is az öt legfontosabb növény közül három a világ öt legfontosabb növényei közé tartozott (8. táblázat). 8. táblázat Az öt legfontosabb növény termésterülete 2001-ben (ha) Fontossági sorrend India USA Föld 1 Rizs (30) a Szójabab (39) a Búza 2 Búza (12) a Kukorica (20) a Rizs 3 Köles (33) a Búza (9,5) a Kukorica 4 Cirok (24) a Lucerna (60) a Szójabab 5 Szárazbab (38) a Zöldtakarmány (47) a Cirok a A termőterület a Föld megfelelő termőterületének %-ában. Indiában a városok határában folytatott földművelésnek alapvető szerepe van a városi lakosság ellátásában. Az iparosodás, az urbanizáció és az ezekkel szorosan összefüggő légszennyezés veszélyezteti a városok körüli mezőgazdasági termelést: csökkenti a termelt mennyiséget és rontja a minőséget. A jövő mezőgazdasága és a változó éghajlat A CO 2 koncentrációja a világ légkörében folyamatosan növekszik. A terméshozam alapján történő empirikus kiválasztás közvetett módon elősegítheti a CO 2 -koncentráció folyamatos növekedésére kedvezően reagáló növények termesztését. Ez a közvetett kiválasztás azonban nem elég hathatós. Előrejelzések szerint 2025-ben a világ gabonatermésének 30 75%- a olyan régiókból származik, ahol az O 3 koncentrációja káros szintű lesz. Észak-Amerika, Európa, Kelet-Kína és Japán veszélyeztetettek; egyre több jel utal arra, hogy az emberi tevékenységből eredő aeroszolok, a fotokémiai szmog fenyegeti az indiai szubkontinenst is. A

12 megnövekedett CO 2 - és O 3 -koncentráció negatív és pozitív hatásai kompenzálhatják egymást az északi szélességeken termő számos növény esetében, azonban az éghajlatváltozás nem pusztán a CO 2 és az O 3 koncentrációjának növekedését jelenti. Az elmúlt 140 év során a nyomgázok közül a CH 4 koncentrációja növekedett a legnagyobb mértékben. Bár a CH 4 nincs közvetlen hatással a terméshozamokra, de 23-szor hatásosabb az atmoszféra felmelegítésében, mint a CO 2. A rizstermelés a légkörbe kerülő CH 4 legfontosabb forrása. Mivel az elkövetkező 50 évben India lakosságának a növekedése várható, a rizs vetésterülete is növekszik. Számos kultúrnövény genetikailag elszegényedett. Az ilyen csiraplazmák utódai vagy hibridjei jól meghatározott termesztési körülmények között adnak jó hozamot. A legkiválóbb genotípusokat a különböző fajtanemesítési programok során kiterjedten alkalmazzák, ez azt eredményezi, hogy a nagy földrajzi területeken termesztett különböző kultúrnövény-változatok rokonságban vannak egymással. A szűk genetikai bázis következtében valószínűtlen, hogy a növénynemesítők képesek lesznek a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajtákat létrehozni, ha e változás jelentős lesz és gyorsan megy végbe. Ha a változás fokozatos, a mezőgazdaság képes lesz alkalmazkodni hozzá. A klímaváltozáshoz alkalmazkodó kultúrnövényfajták közvetett kiválasztása nem elég hatékony eljárás. Ez szükségessé teheti, hogy a terménytöbbletet biztosító régiók lássák el a hiányt szenvedő régiók lakosságát. Ez a jövőben döntő hatással lehet a világ népességére. Összeállította: Schultz György [1] Krupa, S.: Atmosphere and agriculture in the new millennium. = Environmental Pollution, 126. k. 3. sz nov. p [2] Agrawal, M.; Singh, B. stb.: Effect of air pollution on peri-urban agriculture: a case study. = Environmental Pollution, 126. k. 3. sz nov. p [3] Krupa, S. V.: Global climate change: processes and products an overview. = Environmental Monitoring & Assessment, 46. k p

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5 1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

Dr. Kiss Judit. 2009. november 17.

Dr. Kiss Judit. 2009. november 17. Klímaváltozás á és mezőgazdaság: tettes és áldozat, vagy nyertes? Dr. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet 2009. november 17. 1 1) A tettes Az üvegházhatású gázok (széndioxid, metán, fluor, klórvegyületek)

Részletesebben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11.

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. Gondolatok az élelmiszerkidobásról KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. 1 Élelmiszer pazarlás Élelmiszer veszteség: a termelés, a feldolgozás, a szállítás, a kereskedelem és a fogyasztás során keletkező

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata

A jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata A jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata Baranka Györgyi b Weidinger Tamás a Bozó László b Balázs Roland b Somfalvi-Tóth Katalin b a Eötvös Loránd Tudomány Egyetem b Országos Meteorológiai

Részletesebben

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen ári ó k elemzés ében és ért ékel és ében KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Horváth Levente levente.horvath@uni corvinus.hu Klímav maváltoz ltozás John Tyndall

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS LEVEGŐSZENNYEZÉSI ALAPFOGALMAK Szennyezett levegő - a természetes alkotóktól minőségileg eltérő

Részletesebben

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM. (Tantárgy kód: FCNBKOV)

KÖRNYEZETVÉDELEM. (Tantárgy kód: FCNBKOV) KÖRNYEZETVÉDELEM (Tantárgy kód: FCNBKOV) HARMADIK RÉSZ: LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA LÉGSZENNYEZŐDÉS LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROS HATÁSAI GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS SAVASODÁS OZÓNRÉTEG KÁROSODÁSA FOTOKÉMIAI

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

A világnépesség térbeli eloszlása, a népsûrûség

A világnépesség térbeli eloszlása, a népsûrûség A világn gnépesség g térbeli t eloszlása, sa, a népsûrûség 60 30 0 Fõ/km 2 < 1 30 1-10 11-25 26-50 51-100 101-200 > 200 A világn gnépesség g rasszok, nyelvek és s vallások szerinti megoszlása sa Rassz

Részletesebben

összefüggésben más haszonállat fajokkal Horn Péter

összefüggésben más haszonállat fajokkal Horn Péter Időszerű kérdések a baromfitenyésztés köréből, összefüggésben más haszonállat fajokkal Horn Péter Az egy főre eső évi GDP és az állati eredetű élelmiszerek aránya az összes energia-bevitelhez képest GDP

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

1./2011. Terménypiaci előrejelzések 2011. jan. 02., Vasárnap. Összefoglaló

1./2011. Terménypiaci előrejelzések 2011. jan. 02., Vasárnap. Összefoglaló Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft. 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 1./2011. Terménypiaci előrejelzések 2011.

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Kapronczai István. egyes mezőgazdasági ágazatokban. NAPI GAZDASÁG AGRÁRKONFERENCIÁJA Budapest, 2011. május 31.

Kapronczai István. egyes mezőgazdasági ágazatokban. NAPI GAZDASÁG AGRÁRKONFERENCIÁJA Budapest, 2011. május 31. Kapronczai István Rövid távú, éven belüli piaci kilátások az egyes mezőgazdasági ágazatokban NAPI GAZDASÁG AGRÁRKONFERENCIÁJA Budapest, 2011. május 31. A CRB élelmiszer-alindex alakulása (1960. január

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A reaktív nitrogén a légkörben; újabb európai kutatási eredmények

A reaktív nitrogén a légkörben; újabb európai kutatási eredmények A reaktív nitrogén a légkörben; újabb európai kutatási eredmények Horváth László(horvath.l@met.hu) Országos Meteorológiai Szolgálat/ MTA-SZIE Növényökológiai Kutatócsoport Cascade 1 A felesleges nitrogén

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés

A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés 21/12 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 12. szám 21. október 6. A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés A tartalomból 1 Bevezetés 1 Üvegházhatású gázok

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,

Részletesebben

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyarország

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 3a. Antropogén légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A légkör keletkezése A Föld keletkezésekor:

Részletesebben

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Sertéstenyészés hatékonyan Magyarországon

Sertéstenyészés hatékonyan Magyarországon Sertéstenyészés hatékonyan Magyarországon Lehetőségek a Magyar sertéstenyésztésben Ing. Arno van de Laar MSc, Regional Director TOPIGS International Az előadás témái: A világ sertéshús kereskedelme, a

Részletesebben

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+ Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel Education and Culture Erasmus+ Miről szól a nemzetközi kreditmobilitás? Erasmus nemzetközi kinyitása Rövid-időtartamú mobilitás

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

származó ammóniaemisszió kezelése

származó ammóniaemisszió kezelése LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 6.3 Mezőgazdasági tevékenységekből származó ammóniaemisszió kezelése Tárgyszavak: mezőgazdaság; ammónia; emisszió. Az ammónia (NH 3 ) és az ammónium-ion (NH 4 + ) fontos szerepet

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Dr. Bittsánszky András. Növények a jövőnkért. Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26

Dr. Bittsánszky András. Növények a jövőnkért. Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Dr. Bittsánszky András Növények a jövőnkért Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Központ Növényvédelmi Intézet www.nki.hu

Részletesebben

Makra László. Környezeti klimatológia II.

Makra László. Környezeti klimatológia II. Makra László Környezeti klimatológia II. Élelmiszer és éghajlat Alapismeretek Bevezetés Az elegendő élelmiszer biztosítása egyre nehezebbé válik az emberiség számára, mivel a népesség már meghaladja a

Részletesebben

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa, a zöld jövő Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa fejlődése A kiültetéskor 3 év múlva Az előző évben ültetett, a fagyok után tarra vágott Smaragdfa növekedése A 30, a 80 és a 100 napos facsemete

Részletesebben

Nemzetközi turizmus Szerkezet (1) Világ (2004): 763,2 mil. turista Európa 431,3 mil. Ázsia és Csendes Óceán 151,2 mil. Amerika 127,7 mil. Közel-Kelet Kelet 22 mil. Afrika 18,2 mil. Ismeretlen 12,8 mil.

Részletesebben

Oktatási Hivatal. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Földrajz - II. forduló Javítási útmutató I. FELADATCSOPORT (50 PONT)

Oktatási Hivatal. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Földrajz - II. forduló Javítási útmutató I. FELADATCSOPORT (50 PONT) Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Földrajz - II. forduló Javítási útmutató I. FELADATCSOPORT (50 PONT) I.1. Egyszerű választás (10 pont) 2. E 3. B 4. C 5. A 6.

Részletesebben

Az éghajlat és a tájhasználatváltozás hatása a szőlőtermelésre Bihari Zoltán Debreceni Egyetem

Az éghajlat és a tájhasználatváltozás hatása a szőlőtermelésre Bihari Zoltán Debreceni Egyetem Az éghajlat és a tájhasználatváltozás hatása a szőlőtermelésre Bihari Zoltán Debreceni Egyetem Mi befolyásolja a szőlőtermelést? Klímafüggő tényezők Levegő CO2 tartalma Hőmérséklet Csapadék Levegő páratartalma

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője.

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője. Plazma a villám energiájának felhasználása. A plazmatrónon belüli elektromos kisülés energiája 1,5 elektronvolt, amely az elektromos vonalas kisülés hőmérsékletének, legaláb 15 000 С felel meg. Bazaltszerü

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. összetevő 1. FELADAT a) 1. Chicago 2. Washington

Részletesebben

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17.

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17. A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17. Agrárium a fenntarthatóság tükrében Fenntartható az a tevékenység, amely a megújulás mértékén használja

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt.

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt. Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t- online.hu www.zoldforras.hu 25. Hírlevél TERMÉNYPIACI

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége

2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége Közzététel: 2013. január 21. Következik: 2013. január 24. Népmozgalom, 2012. január-november Sorszám: 13. 2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége (A fontosabb növényi

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) A légkör keletkezése Környezetvédelem (KM002_1) 3a. Antropogén légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 2015/2016-os tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék

Részletesebben

Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években

Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években 1 Nagy Z., 1 Pintér K., 2 Barcza Z., 3 Horváth L., 1 Balogh J., 1 Czóbel Sz., 2 Weidinger T., 1 Tuba, Z. 1 Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, Szent

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSF SFÖLDRAJZ 2. A Föld F népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek tek be a földet! f ldet! Teremtés

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A polietiléngyárak közelében légkörbe jutó etilén hatásainak monitoringja két érzékeny növényfajta segítségével

A polietiléngyárak közelében légkörbe jutó etilén hatásainak monitoringja két érzékeny növényfajta segítségével A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.3 A polietiléngyárak közelében légkörbe jutó etilén hatásainak monitoringja két érzékeny növényfajta segítségével Tárgyszavak: etilén; levegőszennyezés; biomonitoring;

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Mikor az ember valóban felnőtté válik Gazdaság és fenntarthatóság a XXIszázadban Dr. Borbély Csaba borbely.csaba@ke.hu 30-5647533 Fogalmi

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás

Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás A földminősítés elvi alapjai Rajkai Kálmán MTA TAKI Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 Az előadás felépítése Cél: a földminősítés

Részletesebben

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag

Részletesebben

Globális felmelegedés. Levegőtisztaság-védelem. Pozitív és negatív visszacsatolás. Természeti okok: pozitív visszacsatolású folyamatok.

Globális felmelegedés. Levegőtisztaság-védelem. Pozitív és negatív visszacsatolás. Természeti okok: pozitív visszacsatolású folyamatok. Globális felmelegedés Levegőtisztaság-védelem Évtizedek éghajlati változásai, emelkedik az óceánok és a felszín közeli levegő hőmérséklete. Globális klímaváltozás Globális felmelegedés okai Természeti

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 9. hét Előadás áttekintése A kukorica származása, rendszertana A kukorica elterjedése A kukorica beltartalma,

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

27 országban 18 millió gazdálkodó választotta a genetikailag módosított növényeket 2013-ban; 5 millió hektárral nőtt a globális vetésterület

27 országban 18 millió gazdálkodó választotta a genetikailag módosított növényeket 2013-ban; 5 millió hektárral nőtt a globális vetésterület ISAAA International Service for the Acquisition of Agri-Biotech Applications Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata További információ: Tamara Webb 00-1-713-513-9514 tamara.webb@fleishman.com

Részletesebben

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13.

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13. BME -Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Légszennyezés VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELEM 2012 Horváth Adrienn Légkör kialakulása Őslégkör Hidrogén + Hélium Csekély gravitáció Gázok elszöktek Föld légkör nélkül

Részletesebben