Tárgyszavak: levegőszennyezés; éghajlatváltozás; mezőgazdaság; USA.

Átírás

1 KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az éghajlat és a mezőgazdaság az új évezredben Tárgyszavak: levegőszennyezés; éghajlatváltozás; mezőgazdaság; USA. A földi légkör az ipari kor kezdete óta megváltozott. A nyomgázok így a szén-dioxid (CO 2 ), a metán (CH 4 ) és az ózon (O 3 ) mennyisége a légkörben folyamatosan növekszik. E gázok és a dinitrogén-oxid (N 2 O), a klór-fluor-karbonok (CFC-k) elnyelik a Föld felületéről kiinduló sugárzásokat, így melegítik az atmoszférát. E jelenség megnevezésére használják az üvegházhatás, a globális felmelegedés és a klímaváltozás kifejezéseket. A nyomgázok és az aeroszolok koncentrációja növekszik, ez hatással van a beérkező napsugarakra, a levegő hőmérsékletére, a csapadék eloszlására és a szélre. A földi kémiai és fizikai klíma egymással elválaszthatatlan kapcsolatban van. A globális növénytermelés döntő befolyásoló tényezője a nappali és éjszakai hőmérséklet, a csapadék vagy a talaj nedvességtartalma és a növénytermelés módja. Ehhez járulnak még egyéb hatások: így a légszennyezés, a hasznos növény/gyom verseny, a kórokozók és a rovarkárok. Számos olyan légszennyező anyag van, amely közvetlen vagy közvetett hatással van a mezőgazdaságra vagy a klímaváltozásra (1. táblázat), ezért a mezőgazdaságra ható tényezők egységes megközelítése szükséges. A légszennyező források fajtái, a kibocsátási területek és az éghajlatot befolyásoló tényezők Az ember által előidézett globális üvegházgáz-terhelés legjelentősebb fajtái: (A) erdőpusztítás a forró égövi erdőségekben (15% CO 2 - kibocsátás következtében); (B) energiatermelés és -fogyasztás (50% CO 2, NO x, CO, CH 4 és C x H y kibocsátás következtében); (C) a vegyipar, az oldószerek, hűtőfolyadékok, tűzgátló szerek alkalmazása (20% a

2 CFC-k kibocsátása következtében); és (D) a mezőgazdaság (15% CH 4 és N 2 O kibocsátása következtében). 1. táblázat A mezőgazdaság szempontjából legjelentősebb levegőszennyezők és hatásuk a globális klímaváltozásra Szennyező A mezőgazdaságra gyakorolt hatása Közvetlen Közvetett a A klímaváltozásra gyakorolt hatása Szén-dioxid (CO 2 ) + + Hidrogén-fluorid (HF) + + Metán (CH 4 ) + Nitrogén-dioxid (NO 2 ) + Dinitrogén-oxid (N 2 O) + Szerves brómvegyületek + Szerves klórvegyületek + + Ózon (O 3 ) + + Szemcsés anyag (PM) b Kén-dioxid (SO 2 ) c + + Nitrogén (N) d + a Feldúsul az ehető növényi szövetekben, így bekerül az élelmiszerláncba. b Felöleli a durva (> 2,5 µm) és a finom (< 2,5 µm) méretű részecskéket. Kifejthet hőmérséklet-növelő és hőmérséklet-csökkentő hatást is. c Hőmérséklet-csökkentő hatást gyakorol. d NO (nitrogén(ii)-oxid), NO 2, N 2 O, NH 3 (ammónia), NH + 4 (ammónium), HNO 2 HNO 3 (salétromossav salétromsav), NO - 3 (szervetlen és szerves nitrátok). Hozzájárul a talajvíz és a felszíni vizek minőségének megváltozásához, a talaj savasodásához, az erdők pusztulásához, a növénypopuláció meg- változásához és az eutrofizációhoz óta az USA a legnagyobb CO 2 -kibocsátó (2. táblázat), a táblázatban felsorolt régiók kibocsátásának 46%-a az USA járuléka. Ausztrália, bár a felsorolt régiók közt egyike a két legkisebb kibocsátónak, egy főre jutó kibocsátása hasonló az USA-éhoz. Az előrejelzések szerint 2100-ra Dél- és Kelet-Ázsia és Kína lesz a két legnagyobb CO 2 - kibocsátó. Jelenleg India a világ második legnépesebb országa, egy főre jutó CO 2 -kibocsátása a legkisebb a 2. táblázatban szereplő régiók között.

3 2. táblázat Az egyes földrajzi régiók becsült szén-dioxid-kibocsátása 1950 óta (a 13 legtöbb szén-dioxidot kibocsátó régió szerepel a táblázatban) Régió Kibocsátás (10 9 t) Az egy főre jutó kibocsátás (t/év) USA Európai Unió Oroszország Kína 58 2,5 7 Japán Ukrajna India 16 0,8 2,5 Kanada Lengyelország Kazahsztán Dél-Afrika Mexikó 8 2,5 7 Ausztrália Ez a következőkben a népesség növekedése, az urbanizáció és a gazdasági növekedés miatt változni fog. Bár a legtöbb nyomgáz koncentrációjának nagyságrendje (pl. a CFC-k) és 10-9 (pl. CH 4 ) közötti, a CO 2 koncentrációjának nagyságrendje Azonban a CH 4 és a CFC-12 nagyságrendekkel erősebben hat az atmoszféra felmelegedésére, mint a CO 2 (3. táblázat). Nem várható, hogy a nyomgáz-koncentráció növekedése a jövőben lineáris trendet követne. A savas csapadékot kiváltó kén-dioxid-gáz (SO 2 ) kibocsátása a legtöbb fejlett országban csökkent, de továbbra is problémát okoz a fejlődő országokban. Kifejezett korreláció áll fenn a mezőgazdaság és az ásványi üzemanyagok használata között Észak-Amerika keleti részén, Európában és Kína keleti részén, ill. Japánban. Bár e régiók a kontinensek csak 23%-át adják, a világ energia- és műtrágyafogyasztásában a járulékuk 75%, élelmiszer-termelésben és -exportban pedig kb. 60%. Ugyancsak e régiók a legnagyobb NO x -kibocsátók (NO x az O 3 keletkezéséhez szükséges egyik elővegyület), az emberi tevékenység miatt keletkező kibocsátás több mint 75%-a e régiókból ered. A globális kémiai

4 transzportmodell kimutatta, hogy a világ legtermékenyebb mezőgazdasági régiói valószínűleg ki vannak téve az O 3 káros koncentrációjú jelenlétének (az O 3 a legjelentősebb fototoxikus légszennyező anyag). Becslések szerint 2025-re a világ gabonatermésének 30 75%-át olyan régiókban termeljék, ahol az O 3 -szennyeződés káros mértékű. Nyomgáz a 3. táblázat A négy döntő fontosságú nyomgáz (üvegházgáz) összehasonlítása az éghajlat változására gyakorolt hatásuk alapján A környezeti koncentráció 1860-ban A környezeti koncentráció 2001-ben A koncentráció változása 140 év alatt GWB b (100 éves időtartamra vonatkozóan) Szén-dioxid (CO 2 ), ppm Metán (CH 4 ), ppm Dinitrogén-oxid (N 2 O), ppm ,5 29,5 296 CFC 12, ppt (CF 2 Cl 2 ) a A koncentráció egy évre vonatkoztatott számtani középértéke. b GWB (Global Warming Potencial globális melegítő képesség), a CO 2 -höz viszonyított érték. A CH 4 kivételével a nyomgázok élettartama a légkörben meghaladja a 100 évet. Az alábbiak nem tárgyalják a sztratoszférában jelen lévő hasznos O 3 -réteg CFC-k, szerves brómvegyületek és egyéb nyomgázok hatására bekövetkező károsodását és ennek következtében az ultraibolya-b (UI- B) sugárzás ( nm) intenzitásának növekedését a Föld felszínén. Az UI-B sugárzás növekedése gondot fog okozni a jövő mezőgazdaságának. Bár a kutatók vizsgálták a CO 2 és az O 3 megnövekedett koncentrációjának közvetlen hatását az egyes növényekre, a legnagyobb aggodalmat a globális felmelegedés kelti. Bár a következő 100 évben a globális átlaghőmérséklet emelkedése becslések szerint 2 6 C lesz, azonban a klímaváltozás nem annyira az átlagértékek megváltozásában, hanem az attól való eltérésekben, valamint a káros meteorológiai események (szárazságok, viharos szelek, zivatarok, hóviharok) gyakoribb előfordulásában mutatkozik meg. Bizonyíték van arra is, hogy az USA-ban kb óta a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti különbség

5 csökkent. A nappali hőmérsékletek némileg csökkentek, az éjszakaiak pedig növekedtek. Kimutatták, hogy egyes növényfajtáknál a magas éjszakai hőmérséklet változatlan biomasszahozam mellett a termett gyümölcs, illetve a mag mennyiségének csökkenéséhez vezet. Bizonyítékok vannak arra is, hogy Minnesotában a nyári hőmérséklet csökkent, de a tavasz és az ősz melegebb lett. E jelenségek hatással lesznek a tenyészidő hosszára, a növények biológiai viselkedésére, a növények válaszreakcióira a nem biotikus és biotikus stresszhatásokra. A növények reakciója a légszennyezésre és az éghajlatváltozásra Az éghajlatváltozás növényekre gyakorolt hatásai közül a legnagyobb aggodalmat a CO 2, O 3 koncentrációjának és az UI-B sugárzás intenzitásának növekedése, a hőmérséklet és a csapadékmennyiség megváltozása, egyes helyeken a SO 2 koncentrációjának növekedése kelti. Az erre vonatkozó ismereteink főleg egyváltozós és néhány esetben nem megfelelően tervezett kétváltozós vizsgálatokon alapulnak. Az egyes független változók növényekre gyakorolt hatására vonatkozóan bizonyos általánosítások lehetségesek (4. táblázat). Így egyes független változók növekvő behatása (pl. CO 2 ) más változók (pl. O 3 ) növekvő behatásával kompenzálható. Azonban az általánosítások óvatosságot igényelnek, mert e megfigyelések egyes növényfajtákra vagy a fajtán belüli változatokra érvényesek. Kimutatták, hogy az USA-ban a cirok (Sorghum vulgare), a zab (Avena sativa), a rizs (Oryza sativa), a borsó (Pisum sativum), a bab (Phaseolus vulgáris), a burgonya (Solanum tuberosum), a saláta (Lactuca sativa), az uborka (Cucumis sativus) és a paradicsom (Lycopersicon esculentum) érzékenyek a CO 2, az O 3 és az UI-B együttes, megnövelt mértékű behatására. A rizs, a cirok és a bab India öt legfontosabb kultúrnövénye közé tartozik. Azonban a fenti következtetések Indiára való kiterjesztése bizonyítást igényel. (A kísérleti munkáknak kell, hogy reális háttere legyen.) Így pl. az O 3 koncentrációjának és az UI-B intenzitásának egyidejű növekedése a Föld felszínén antikorrelációban van, ezért a behatásuk növelésének vizsgálatát váltakozva kell elvégezni. Hasonlóan, az olyan kísérletek, amelyek során a növények környezetében a CO 2 koncentrációját egyik pillanatról a másikra megkettőzik, nem hasznosak.

6 4. táblázat A CO 2, az UI-B és az O 3 külön és együttesen a növényekre gyakorolt hatásának áttekintése Növényi jellemző Fotoszintézis A levél vezetőképessége A vízfelhasználás hatásfoka A levél területe A levél fajlagos tömege A termény érési ideje A növény reakciója a környezeti változásra A CO 2 -koncentráció megkétszereződése C3 növényeknél 100%-ot elérő növekedés, C4 növények esetében csak kis növekedés C3 és C4 növények esetében csökken C3 és C4 növények esetében nő C3 növények esetében jobban nő, mint C4 növények esetében nő Az UI-B intenzitás növekedése csökkenés számos C3 és C4 növény esetében számos növény esetében nincs hatással a legtöbb növény esetében csökken sok növény esetében csökken sok növény esetében nő nő nincs hatással csökken Virágzás korábbi virágzás egyes növények esetében elősegíti, mások esetében gátolja a virágzást Szárazanyag hozama és terméshozam Az egyes fajták eltérő érzékenysége C3 növények esetében megkétszereződik, C4 növények esetében csekély növekedés jelentős eltérés a C3 és C4 növények között sok növény esetében csökken nagy változatosság az egyes növényfajok között Az O 3 -koncentráció megnövekedése a troposzférában csökkenés sok növény esetében érzékeny fajták és kultúrnövények esetében csökken az érzékeny növények esetében csökken érzékeny növények esetében csökken érzékeny növények esetében nő csökken a virágok száma, a gyümölcs érési ideje későbbre tolódik sok növény esetében csökken nagy változatosság az egyes növényfajok között Együttes hatás a CO 2 és UI-B egymás hatását semlegesíti; CO 2 és O 3 egymás hatását semlegesíti CO 2 és UI-B: korábbi virágzás, kisebb magtermés CO 2 és O 3 : egymást kompenzálják CO 2 és O 3 : változatosság a növényfajok között

7 4. táblázat folytatása Növényi jellemző Az egyes növényfajokon belüli (kultúrnövény-változat) eltérő érzékenység Szárazsággal szembeni érzékenység Az ásványi anyagokkal szembeni érzékenység A növény reakciója a környezeti változásra A CO 2 - koncentráció megkétszereződése kultúrnövényváltozatonként eltérő lehet szárazsággal szemben kevésbé érzékeny kevésbé érzékeny a CO 2 nagyobb koncentrációjára Az UI-B intenzitás növekedése kultúrnövényváltozatokban eltérő kevésbé érzékeny az UI-B-vel szemben, de érzékenyebb a vízhiánynyal szemben Az O 3 -koncentráció megnövekedése a troposzférában kultúrnövényváltozatokban eltérő kevésbé érzékeny az ózonnal szemben, de érzékenyebb a vízhiánnyal szemben érzékenyebb az ózonnal szemben Együttes hatás a a A következtetések csak kevés vizsgálaton alapulnak. Mind a környezetvédelemmel, mind a mezőgazdasággal foglalkozó vizsgálatokban kiemelt szerepe van a globális felmelegedés kérdésének. A mezőgazdaság minden ága érzékeny az időjárásra és az éghajlatra, ezek megváltozása lényeges hatással van a termőképességre. A fejlett országokban a mezőgazdaság sokoldalú támogatást élvez. A politika és a mezőgazdaságért felelős vezetés megpróbál olyan stratégiát kidolgozni, amely a klímaváltozás ellenére lehetővé teszi a legjobb talajokon a növénytermelés fenntartását. Az éghajlatváltozás hőmérsékletet növelő közvetlen hatásával azonos, vagy még nagyobb fontossága van a hidrológiai ciklusra gyakorolt közvetett hatásának. A feltételezett szárazabb nyarak az USA kukoricatermő zónájában (kukorica Zea mays) a kukoricatermesztésről a ciroktermesztésre való átmenetet idézik elő. Modellezték a szén-dioxid-feldúsulás és a globális hőmérsékletnövekedés hatását a terméshozamokra. Előnyös: az alacsonyabb kezdeti hőmérsékletek növelik a fotoszintézist és kompenzálhatják a tenyészidő meleg miatti megrövidülését; és a nagyobb szélességi fokokon fekvő területeken a tenyészidő hosszabbá válhat, a hideg növekedést károsító hatása csökkenhet.

8 Hátrányos: a leghidegebb helyek kivételével, mindenhol csökkenhet a tenyészidő, ez gyorsítja a növekedést, és kisebb hozamokhoz vezet; az erősebb párolgás és/vagy a kevesebb csapadék miatt csökkenhet a rendelkezésre álló vízmennyiség; gabonaféléknél a rossz előérlelés (jarovizáció) miatt csökkenhet a szemképződés és így a terméshozam. Az 5. táblázat számos tanulmány alapján összegzi az éghajlatváltozás hatását a növénytermesztésre. Az előrejelzések bizonytalanok, mert a különböző modellek különböző forgatókönyvekhez vezetnek; azonos módszerek alkalmazása is egy adott régióra eltérő eredményekhez vezet; az egy régióra vonatkozó eredmény függ attól, hogy a régión belül hány helyszínt választanak és a helyszínekre vonatkozó becsléseket hogyan veszik tekintetbe a régióra vonatkozó becslésekben; függnek attól, hogy a növények diverzitásának változását hogyan veszik tekintetbe a vizsgálat során; és függnek attól, milyen becsléseket tesznek a farmerek új körülményekhez való alkalmazkodásáról. A népesség és mezőgazdaság Indiában, az USA-ban és a világon 2000-ben a világ népességének 17%-a élt Indiában és 5%-a az USAban (6. táblázat). India 1 milliárd lakosa közül 72% élt vidéki településeken, ez az arány az USA-ban 23%, a világon 53%. Az USA vidéki lakosságának csak 10%-a foglalkozik mezőgazdasággal, ez az arány Indiában 75%, a világon 81%. Ennek a jelentős eltérésnek kézenfekvő okai: az intenzív gépesített mezőgazdaság kisszámú munkaerőt igényel; a fejlett mezőgazdasági termelési módszerek magas hozamokat (7. táblázat) és élelmiszertöbbletet eredményeznek; és a társulási formák számának növekedése. Pl. az 1990-es évek elejétől Minnesotában az egyes farmerektől termőterületeket vásárló és azokat nagyüzemi módon működtető társaságok száma 25%-kal növekedett.

9 5. táblázat A terméshozam alakulása 2 CO 2 GCM (General Circulation Model) egyensúlyi éghajlat esetében Régió Növény Hatása a termésre (-tól -ig) (%) Latin-Amerika A vizsgált országok kukorica -61 növekedés Argentína, Brazília, Chile, Mexikó. A GCM alapján, a CO 2 -hatás figyelembevételével és anélkül búza Argentína, Uruguay, Brazília. A GCM alapján, a CO 2 -hatás figyelembevételével és anélkül szója Brazília. A GCM alapján, a CO 2 -hatás figyelembevételével volt Szovjetunió búza gabona Európa Észak- Amerika Afrika Dél-Ázsia Kína és Tajvan Ázsia (egyéb országai) Csendesóceán peremvidéke A GCM alapján, a CO 2 -hatás figyelembevételével kukorica -30 növekedés Franciaország, Spanyolország, Észak-Európa. CO 2 - hatás figyelembevételével. Hosszabb tenyészidő, az öntözés hatásossága csökken, a termőterület északi irányba eltolódik búza zöldség csökkenés vagy növekedés növekedés kukorica búza szójabab kukorica köles biomassza csökken rizs kukorica búza rizs rizs legelő búza Franciaország, Egyesült Királyság, Észak-Európa. CO 2 -hatás figyelembevételével. Hosszabb tenyészidő, nagyobb rovarkár, csökken a rossz termés kockázata USA és Kanada. GCM alapján, CO 2 -hatás figyelembevételével Egyiptom, Kenya, Dél-Afrika, Zimbabwe. CO 2 -hatás figyelembevételével Banglades, India, Fülöp-szigetek, Thaiföld, Indonézia, Malaysia, Myanmar (Burma). GCM alapján, CO 2 -hatás figyelembevételével Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland

10 India, az USA és a Föld népességére vonatkozó néhány adat 6. táblázat Jellemző adat India USA Föld A teljes népesség 2000-ben 1, , Nem városi népesség 2000-ben , Az agrárnépesség 2000-ben , , (2) : (1) arány %-ban (3) : (2) arány %-ban 75 9,7 81 Az agrárnépesség becsült növekedése 2010-ig %-ban A teljes népesség becsült növekedése 2050-ig %-ban táblázat India, az USA és a világ legfontosabb növényeinek évi termesztési adatai Jellemző adat India USA Föld Növények száma ~80 ~90 ~175 A teljes termésterület (ha) 185 M 136 M 1,3 Mrd A teljes termés (t) 600 M 585 M 9,5 Mrd A három legfontosabb növény egy főre jutó termésterülete (ha) 0,08 0,28 0,08 A három legfontosabb növény India rizs, búza, köles USA szójabab, kukorica, búza világ búza, rizs, kukorica Becslések szerint 2050-re India népessége 60%-kal, a világé 55%- kal, az USA-é 41%-kal növekszik. India népességének várható növekedése a belső népszaporulat következménye lesz, az USA-ban a várható növekedés nagyobbrészt a bevándorlásnak lesz köszönhető ig a világ mezőgazdaságban foglalkoztatott népessége nem növekszik, Indiában a növekedés 5%-os lesz, míg az USA-ban 21%-os csökkenés várható. A év során a termesztett növények száma, a teljes termésterület és a teljes terméshozam az USA-ban és Indiában nagyjából hason-

11 ló volt; a két ország termőterülete a globális termőterület 25%-át adta. Indiában a három legfontosabb termény egy főre jutó termőterülete megegyezik a világátlaggal (0,08 ha), ez az érték az USA-ban 3,5-ször nagyobb; Indiában és az USA-ban is az öt legfontosabb növény közül három a világ öt legfontosabb növényei közé tartozott (8. táblázat). 8. táblázat Az öt legfontosabb növény termésterülete 2001-ben (ha) Fontossági sorrend India USA Föld 1 Rizs (30) a Szójabab (39) a Búza 2 Búza (12) a Kukorica (20) a Rizs 3 Köles (33) a Búza (9,5) a Kukorica 4 Cirok (24) a Lucerna (60) a Szójabab 5 Szárazbab (38) a Zöldtakarmány (47) a Cirok a A termőterület a Föld megfelelő termőterületének %-ában. Indiában a városok határában folytatott földművelésnek alapvető szerepe van a városi lakosság ellátásában. Az iparosodás, az urbanizáció és az ezekkel szorosan összefüggő légszennyezés veszélyezteti a városok körüli mezőgazdasági termelést: csökkenti a termelt mennyiséget és rontja a minőséget. A jövő mezőgazdasága és a változó éghajlat A CO 2 koncentrációja a világ légkörében folyamatosan növekszik. A terméshozam alapján történő empirikus kiválasztás közvetett módon elősegítheti a CO 2 -koncentráció folyamatos növekedésére kedvezően reagáló növények termesztését. Ez a közvetett kiválasztás azonban nem elég hathatós. Előrejelzések szerint 2025-ben a világ gabonatermésének 30 75%- a olyan régiókból származik, ahol az O 3 koncentrációja káros szintű lesz. Észak-Amerika, Európa, Kelet-Kína és Japán veszélyeztetettek; egyre több jel utal arra, hogy az emberi tevékenységből eredő aeroszolok, a fotokémiai szmog fenyegeti az indiai szubkontinenst is. A

12 megnövekedett CO 2 - és O 3 -koncentráció negatív és pozitív hatásai kompenzálhatják egymást az északi szélességeken termő számos növény esetében, azonban az éghajlatváltozás nem pusztán a CO 2 és az O 3 koncentrációjának növekedését jelenti. Az elmúlt 140 év során a nyomgázok közül a CH 4 koncentrációja növekedett a legnagyobb mértékben. Bár a CH 4 nincs közvetlen hatással a terméshozamokra, de 23-szor hatásosabb az atmoszféra felmelegítésében, mint a CO 2. A rizstermelés a légkörbe kerülő CH 4 legfontosabb forrása. Mivel az elkövetkező 50 évben India lakosságának a növekedése várható, a rizs vetésterülete is növekszik. Számos kultúrnövény genetikailag elszegényedett. Az ilyen csiraplazmák utódai vagy hibridjei jól meghatározott termesztési körülmények között adnak jó hozamot. A legkiválóbb genotípusokat a különböző fajtanemesítési programok során kiterjedten alkalmazzák, ez azt eredményezi, hogy a nagy földrajzi területeken termesztett különböző kultúrnövény-változatok rokonságban vannak egymással. A szűk genetikai bázis következtében valószínűtlen, hogy a növénynemesítők képesek lesznek a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajtákat létrehozni, ha e változás jelentős lesz és gyorsan megy végbe. Ha a változás fokozatos, a mezőgazdaság képes lesz alkalmazkodni hozzá. A klímaváltozáshoz alkalmazkodó kultúrnövényfajták közvetett kiválasztása nem elég hatékony eljárás. Ez szükségessé teheti, hogy a terménytöbbletet biztosító régiók lássák el a hiányt szenvedő régiók lakosságát. Ez a jövőben döntő hatással lehet a világ népességére. Összeállította: Schultz György [1] Krupa, S.: Atmosphere and agriculture in the new millennium. = Environmental Pollution, 126. k. 3. sz nov. p [2] Agrawal, M.; Singh, B. stb.: Effect of air pollution on peri-urban agriculture: a case study. = Environmental Pollution, 126. k. 3. sz nov. p [3] Krupa, S. V.: Global climate change: processes and products an overview. = Environmental Monitoring & Assessment, 46. k p