Tárgyszavak: levegőszennyezés; éghajlatváltozás; mezőgazdaság; USA.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tárgyszavak: levegőszennyezés; éghajlatváltozás; mezőgazdaság; USA."

Átírás

1 KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az éghajlat és a mezőgazdaság az új évezredben Tárgyszavak: levegőszennyezés; éghajlatváltozás; mezőgazdaság; USA. A földi légkör az ipari kor kezdete óta megváltozott. A nyomgázok így a szén-dioxid (CO 2 ), a metán (CH 4 ) és az ózon (O 3 ) mennyisége a légkörben folyamatosan növekszik. E gázok és a dinitrogén-oxid (N 2 O), a klór-fluor-karbonok (CFC-k) elnyelik a Föld felületéről kiinduló sugárzásokat, így melegítik az atmoszférát. E jelenség megnevezésére használják az üvegházhatás, a globális felmelegedés és a klímaváltozás kifejezéseket. A nyomgázok és az aeroszolok koncentrációja növekszik, ez hatással van a beérkező napsugarakra, a levegő hőmérsékletére, a csapadék eloszlására és a szélre. A földi kémiai és fizikai klíma egymással elválaszthatatlan kapcsolatban van. A globális növénytermelés döntő befolyásoló tényezője a nappali és éjszakai hőmérséklet, a csapadék vagy a talaj nedvességtartalma és a növénytermelés módja. Ehhez járulnak még egyéb hatások: így a légszennyezés, a hasznos növény/gyom verseny, a kórokozók és a rovarkárok. Számos olyan légszennyező anyag van, amely közvetlen vagy közvetett hatással van a mezőgazdaságra vagy a klímaváltozásra (1. táblázat), ezért a mezőgazdaságra ható tényezők egységes megközelítése szükséges. A légszennyező források fajtái, a kibocsátási területek és az éghajlatot befolyásoló tényezők Az ember által előidézett globális üvegházgáz-terhelés legjelentősebb fajtái: (A) erdőpusztítás a forró égövi erdőségekben (15% CO 2 - kibocsátás következtében); (B) energiatermelés és -fogyasztás (50% CO 2, NO x, CO, CH 4 és C x H y kibocsátás következtében); (C) a vegyipar, az oldószerek, hűtőfolyadékok, tűzgátló szerek alkalmazása (20% a

2 CFC-k kibocsátása következtében); és (D) a mezőgazdaság (15% CH 4 és N 2 O kibocsátása következtében). 1. táblázat A mezőgazdaság szempontjából legjelentősebb levegőszennyezők és hatásuk a globális klímaváltozásra Szennyező A mezőgazdaságra gyakorolt hatása Közvetlen Közvetett a A klímaváltozásra gyakorolt hatása Szén-dioxid (CO 2 ) + + Hidrogén-fluorid (HF) + + Metán (CH 4 ) + Nitrogén-dioxid (NO 2 ) + Dinitrogén-oxid (N 2 O) + Szerves brómvegyületek + Szerves klórvegyületek + + Ózon (O 3 ) + + Szemcsés anyag (PM) b Kén-dioxid (SO 2 ) c + + Nitrogén (N) d + a Feldúsul az ehető növényi szövetekben, így bekerül az élelmiszerláncba. b Felöleli a durva (> 2,5 µm) és a finom (< 2,5 µm) méretű részecskéket. Kifejthet hőmérséklet-növelő és hőmérséklet-csökkentő hatást is. c Hőmérséklet-csökkentő hatást gyakorol. d NO (nitrogén(ii)-oxid), NO 2, N 2 O, NH 3 (ammónia), NH + 4 (ammónium), HNO 2 HNO 3 (salétromossav salétromsav), NO - 3 (szervetlen és szerves nitrátok). Hozzájárul a talajvíz és a felszíni vizek minőségének megváltozásához, a talaj savasodásához, az erdők pusztulásához, a növénypopuláció meg- változásához és az eutrofizációhoz óta az USA a legnagyobb CO 2 -kibocsátó (2. táblázat), a táblázatban felsorolt régiók kibocsátásának 46%-a az USA járuléka. Ausztrália, bár a felsorolt régiók közt egyike a két legkisebb kibocsátónak, egy főre jutó kibocsátása hasonló az USA-éhoz. Az előrejelzések szerint 2100-ra Dél- és Kelet-Ázsia és Kína lesz a két legnagyobb CO 2 - kibocsátó. Jelenleg India a világ második legnépesebb országa, egy főre jutó CO 2 -kibocsátása a legkisebb a 2. táblázatban szereplő régiók között.

3 2. táblázat Az egyes földrajzi régiók becsült szén-dioxid-kibocsátása 1950 óta (a 13 legtöbb szén-dioxidot kibocsátó régió szerepel a táblázatban) Régió Kibocsátás (10 9 t) Az egy főre jutó kibocsátás (t/év) USA Európai Unió Oroszország Kína 58 2,5 7 Japán Ukrajna India 16 0,8 2,5 Kanada Lengyelország Kazahsztán Dél-Afrika Mexikó 8 2,5 7 Ausztrália Ez a következőkben a népesség növekedése, az urbanizáció és a gazdasági növekedés miatt változni fog. Bár a legtöbb nyomgáz koncentrációjának nagyságrendje (pl. a CFC-k) és 10-9 (pl. CH 4 ) közötti, a CO 2 koncentrációjának nagyságrendje Azonban a CH 4 és a CFC-12 nagyságrendekkel erősebben hat az atmoszféra felmelegedésére, mint a CO 2 (3. táblázat). Nem várható, hogy a nyomgáz-koncentráció növekedése a jövőben lineáris trendet követne. A savas csapadékot kiváltó kén-dioxid-gáz (SO 2 ) kibocsátása a legtöbb fejlett országban csökkent, de továbbra is problémát okoz a fejlődő országokban. Kifejezett korreláció áll fenn a mezőgazdaság és az ásványi üzemanyagok használata között Észak-Amerika keleti részén, Európában és Kína keleti részén, ill. Japánban. Bár e régiók a kontinensek csak 23%-át adják, a világ energia- és műtrágyafogyasztásában a járulékuk 75%, élelmiszer-termelésben és -exportban pedig kb. 60%. Ugyancsak e régiók a legnagyobb NO x -kibocsátók (NO x az O 3 keletkezéséhez szükséges egyik elővegyület), az emberi tevékenység miatt keletkező kibocsátás több mint 75%-a e régiókból ered. A globális kémiai

4 transzportmodell kimutatta, hogy a világ legtermékenyebb mezőgazdasági régiói valószínűleg ki vannak téve az O 3 káros koncentrációjú jelenlétének (az O 3 a legjelentősebb fototoxikus légszennyező anyag). Becslések szerint 2025-re a világ gabonatermésének 30 75%-át olyan régiókban termeljék, ahol az O 3 -szennyeződés káros mértékű. Nyomgáz a 3. táblázat A négy döntő fontosságú nyomgáz (üvegházgáz) összehasonlítása az éghajlat változására gyakorolt hatásuk alapján A környezeti koncentráció 1860-ban A környezeti koncentráció 2001-ben A koncentráció változása 140 év alatt GWB b (100 éves időtartamra vonatkozóan) Szén-dioxid (CO 2 ), ppm Metán (CH 4 ), ppm Dinitrogén-oxid (N 2 O), ppm ,5 29,5 296 CFC 12, ppt (CF 2 Cl 2 ) a A koncentráció egy évre vonatkoztatott számtani középértéke. b GWB (Global Warming Potencial globális melegítő képesség), a CO 2 -höz viszonyított érték. A CH 4 kivételével a nyomgázok élettartama a légkörben meghaladja a 100 évet. Az alábbiak nem tárgyalják a sztratoszférában jelen lévő hasznos O 3 -réteg CFC-k, szerves brómvegyületek és egyéb nyomgázok hatására bekövetkező károsodását és ennek következtében az ultraibolya-b (UI- B) sugárzás ( nm) intenzitásának növekedését a Föld felszínén. Az UI-B sugárzás növekedése gondot fog okozni a jövő mezőgazdaságának. Bár a kutatók vizsgálták a CO 2 és az O 3 megnövekedett koncentrációjának közvetlen hatását az egyes növényekre, a legnagyobb aggodalmat a globális felmelegedés kelti. Bár a következő 100 évben a globális átlaghőmérséklet emelkedése becslések szerint 2 6 C lesz, azonban a klímaváltozás nem annyira az átlagértékek megváltozásában, hanem az attól való eltérésekben, valamint a káros meteorológiai események (szárazságok, viharos szelek, zivatarok, hóviharok) gyakoribb előfordulásában mutatkozik meg. Bizonyíték van arra is, hogy az USA-ban kb óta a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti különbség

5 csökkent. A nappali hőmérsékletek némileg csökkentek, az éjszakaiak pedig növekedtek. Kimutatták, hogy egyes növényfajtáknál a magas éjszakai hőmérséklet változatlan biomasszahozam mellett a termett gyümölcs, illetve a mag mennyiségének csökkenéséhez vezet. Bizonyítékok vannak arra is, hogy Minnesotában a nyári hőmérséklet csökkent, de a tavasz és az ősz melegebb lett. E jelenségek hatással lesznek a tenyészidő hosszára, a növények biológiai viselkedésére, a növények válaszreakcióira a nem biotikus és biotikus stresszhatásokra. A növények reakciója a légszennyezésre és az éghajlatváltozásra Az éghajlatváltozás növényekre gyakorolt hatásai közül a legnagyobb aggodalmat a CO 2, O 3 koncentrációjának és az UI-B sugárzás intenzitásának növekedése, a hőmérséklet és a csapadékmennyiség megváltozása, egyes helyeken a SO 2 koncentrációjának növekedése kelti. Az erre vonatkozó ismereteink főleg egyváltozós és néhány esetben nem megfelelően tervezett kétváltozós vizsgálatokon alapulnak. Az egyes független változók növényekre gyakorolt hatására vonatkozóan bizonyos általánosítások lehetségesek (4. táblázat). Így egyes független változók növekvő behatása (pl. CO 2 ) más változók (pl. O 3 ) növekvő behatásával kompenzálható. Azonban az általánosítások óvatosságot igényelnek, mert e megfigyelések egyes növényfajtákra vagy a fajtán belüli változatokra érvényesek. Kimutatták, hogy az USA-ban a cirok (Sorghum vulgare), a zab (Avena sativa), a rizs (Oryza sativa), a borsó (Pisum sativum), a bab (Phaseolus vulgáris), a burgonya (Solanum tuberosum), a saláta (Lactuca sativa), az uborka (Cucumis sativus) és a paradicsom (Lycopersicon esculentum) érzékenyek a CO 2, az O 3 és az UI-B együttes, megnövelt mértékű behatására. A rizs, a cirok és a bab India öt legfontosabb kultúrnövénye közé tartozik. Azonban a fenti következtetések Indiára való kiterjesztése bizonyítást igényel. (A kísérleti munkáknak kell, hogy reális háttere legyen.) Így pl. az O 3 koncentrációjának és az UI-B intenzitásának egyidejű növekedése a Föld felszínén antikorrelációban van, ezért a behatásuk növelésének vizsgálatát váltakozva kell elvégezni. Hasonlóan, az olyan kísérletek, amelyek során a növények környezetében a CO 2 koncentrációját egyik pillanatról a másikra megkettőzik, nem hasznosak.

6 4. táblázat A CO 2, az UI-B és az O 3 külön és együttesen a növényekre gyakorolt hatásának áttekintése Növényi jellemző Fotoszintézis A levél vezetőképessége A vízfelhasználás hatásfoka A levél területe A levél fajlagos tömege A termény érési ideje A növény reakciója a környezeti változásra A CO 2 -koncentráció megkétszereződése C3 növényeknél 100%-ot elérő növekedés, C4 növények esetében csak kis növekedés C3 és C4 növények esetében csökken C3 és C4 növények esetében nő C3 növények esetében jobban nő, mint C4 növények esetében nő Az UI-B intenzitás növekedése csökkenés számos C3 és C4 növény esetében számos növény esetében nincs hatással a legtöbb növény esetében csökken sok növény esetében csökken sok növény esetében nő nő nincs hatással csökken Virágzás korábbi virágzás egyes növények esetében elősegíti, mások esetében gátolja a virágzást Szárazanyag hozama és terméshozam Az egyes fajták eltérő érzékenysége C3 növények esetében megkétszereződik, C4 növények esetében csekély növekedés jelentős eltérés a C3 és C4 növények között sok növény esetében csökken nagy változatosság az egyes növényfajok között Az O 3 -koncentráció megnövekedése a troposzférában csökkenés sok növény esetében érzékeny fajták és kultúrnövények esetében csökken az érzékeny növények esetében csökken érzékeny növények esetében csökken érzékeny növények esetében nő csökken a virágok száma, a gyümölcs érési ideje későbbre tolódik sok növény esetében csökken nagy változatosság az egyes növényfajok között Együttes hatás a CO 2 és UI-B egymás hatását semlegesíti; CO 2 és O 3 egymás hatását semlegesíti CO 2 és UI-B: korábbi virágzás, kisebb magtermés CO 2 és O 3 : egymást kompenzálják CO 2 és O 3 : változatosság a növényfajok között

7 4. táblázat folytatása Növényi jellemző Az egyes növényfajokon belüli (kultúrnövény-változat) eltérő érzékenység Szárazsággal szembeni érzékenység Az ásványi anyagokkal szembeni érzékenység A növény reakciója a környezeti változásra A CO 2 - koncentráció megkétszereződése kultúrnövényváltozatonként eltérő lehet szárazsággal szemben kevésbé érzékeny kevésbé érzékeny a CO 2 nagyobb koncentrációjára Az UI-B intenzitás növekedése kultúrnövényváltozatokban eltérő kevésbé érzékeny az UI-B-vel szemben, de érzékenyebb a vízhiánynyal szemben Az O 3 -koncentráció megnövekedése a troposzférában kultúrnövényváltozatokban eltérő kevésbé érzékeny az ózonnal szemben, de érzékenyebb a vízhiánnyal szemben érzékenyebb az ózonnal szemben Együttes hatás a a A következtetések csak kevés vizsgálaton alapulnak. Mind a környezetvédelemmel, mind a mezőgazdasággal foglalkozó vizsgálatokban kiemelt szerepe van a globális felmelegedés kérdésének. A mezőgazdaság minden ága érzékeny az időjárásra és az éghajlatra, ezek megváltozása lényeges hatással van a termőképességre. A fejlett országokban a mezőgazdaság sokoldalú támogatást élvez. A politika és a mezőgazdaságért felelős vezetés megpróbál olyan stratégiát kidolgozni, amely a klímaváltozás ellenére lehetővé teszi a legjobb talajokon a növénytermelés fenntartását. Az éghajlatváltozás hőmérsékletet növelő közvetlen hatásával azonos, vagy még nagyobb fontossága van a hidrológiai ciklusra gyakorolt közvetett hatásának. A feltételezett szárazabb nyarak az USA kukoricatermő zónájában (kukorica Zea mays) a kukoricatermesztésről a ciroktermesztésre való átmenetet idézik elő. Modellezték a szén-dioxid-feldúsulás és a globális hőmérsékletnövekedés hatását a terméshozamokra. Előnyös: az alacsonyabb kezdeti hőmérsékletek növelik a fotoszintézist és kompenzálhatják a tenyészidő meleg miatti megrövidülését; és a nagyobb szélességi fokokon fekvő területeken a tenyészidő hosszabbá válhat, a hideg növekedést károsító hatása csökkenhet.

8 Hátrányos: a leghidegebb helyek kivételével, mindenhol csökkenhet a tenyészidő, ez gyorsítja a növekedést, és kisebb hozamokhoz vezet; az erősebb párolgás és/vagy a kevesebb csapadék miatt csökkenhet a rendelkezésre álló vízmennyiség; gabonaféléknél a rossz előérlelés (jarovizáció) miatt csökkenhet a szemképződés és így a terméshozam. Az 5. táblázat számos tanulmány alapján összegzi az éghajlatváltozás hatását a növénytermesztésre. Az előrejelzések bizonytalanok, mert a különböző modellek különböző forgatókönyvekhez vezetnek; azonos módszerek alkalmazása is egy adott régióra eltérő eredményekhez vezet; az egy régióra vonatkozó eredmény függ attól, hogy a régión belül hány helyszínt választanak és a helyszínekre vonatkozó becsléseket hogyan veszik tekintetbe a régióra vonatkozó becslésekben; függnek attól, hogy a növények diverzitásának változását hogyan veszik tekintetbe a vizsgálat során; és függnek attól, milyen becsléseket tesznek a farmerek új körülményekhez való alkalmazkodásáról. A népesség és mezőgazdaság Indiában, az USA-ban és a világon 2000-ben a világ népességének 17%-a élt Indiában és 5%-a az USAban (6. táblázat). India 1 milliárd lakosa közül 72% élt vidéki településeken, ez az arány az USA-ban 23%, a világon 53%. Az USA vidéki lakosságának csak 10%-a foglalkozik mezőgazdasággal, ez az arány Indiában 75%, a világon 81%. Ennek a jelentős eltérésnek kézenfekvő okai: az intenzív gépesített mezőgazdaság kisszámú munkaerőt igényel; a fejlett mezőgazdasági termelési módszerek magas hozamokat (7. táblázat) és élelmiszertöbbletet eredményeznek; és a társulási formák számának növekedése. Pl. az 1990-es évek elejétől Minnesotában az egyes farmerektől termőterületeket vásárló és azokat nagyüzemi módon működtető társaságok száma 25%-kal növekedett.

9 5. táblázat A terméshozam alakulása 2 CO 2 GCM (General Circulation Model) egyensúlyi éghajlat esetében Régió Növény Hatása a termésre (-tól -ig) (%) Latin-Amerika A vizsgált országok kukorica -61 növekedés Argentína, Brazília, Chile, Mexikó. A GCM alapján, a CO 2 -hatás figyelembevételével és anélkül búza Argentína, Uruguay, Brazília. A GCM alapján, a CO 2 -hatás figyelembevételével és anélkül szója Brazília. A GCM alapján, a CO 2 -hatás figyelembevételével volt Szovjetunió búza gabona Európa Észak- Amerika Afrika Dél-Ázsia Kína és Tajvan Ázsia (egyéb országai) Csendesóceán peremvidéke A GCM alapján, a CO 2 -hatás figyelembevételével kukorica -30 növekedés Franciaország, Spanyolország, Észak-Európa. CO 2 - hatás figyelembevételével. Hosszabb tenyészidő, az öntözés hatásossága csökken, a termőterület északi irányba eltolódik búza zöldség csökkenés vagy növekedés növekedés kukorica búza szójabab kukorica köles biomassza csökken rizs kukorica búza rizs rizs legelő búza Franciaország, Egyesült Királyság, Észak-Európa. CO 2 -hatás figyelembevételével. Hosszabb tenyészidő, nagyobb rovarkár, csökken a rossz termés kockázata USA és Kanada. GCM alapján, CO 2 -hatás figyelembevételével Egyiptom, Kenya, Dél-Afrika, Zimbabwe. CO 2 -hatás figyelembevételével Banglades, India, Fülöp-szigetek, Thaiföld, Indonézia, Malaysia, Myanmar (Burma). GCM alapján, CO 2 -hatás figyelembevételével Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland

10 India, az USA és a Föld népességére vonatkozó néhány adat 6. táblázat Jellemző adat India USA Föld A teljes népesség 2000-ben 1, , Nem városi népesség 2000-ben , Az agrárnépesség 2000-ben , , (2) : (1) arány %-ban (3) : (2) arány %-ban 75 9,7 81 Az agrárnépesség becsült növekedése 2010-ig %-ban A teljes népesség becsült növekedése 2050-ig %-ban táblázat India, az USA és a világ legfontosabb növényeinek évi termesztési adatai Jellemző adat India USA Föld Növények száma ~80 ~90 ~175 A teljes termésterület (ha) 185 M 136 M 1,3 Mrd A teljes termés (t) 600 M 585 M 9,5 Mrd A három legfontosabb növény egy főre jutó termésterülete (ha) 0,08 0,28 0,08 A három legfontosabb növény India rizs, búza, köles USA szójabab, kukorica, búza világ búza, rizs, kukorica Becslések szerint 2050-re India népessége 60%-kal, a világé 55%- kal, az USA-é 41%-kal növekszik. India népességének várható növekedése a belső népszaporulat következménye lesz, az USA-ban a várható növekedés nagyobbrészt a bevándorlásnak lesz köszönhető ig a világ mezőgazdaságban foglalkoztatott népessége nem növekszik, Indiában a növekedés 5%-os lesz, míg az USA-ban 21%-os csökkenés várható. A év során a termesztett növények száma, a teljes termésterület és a teljes terméshozam az USA-ban és Indiában nagyjából hason-

11 ló volt; a két ország termőterülete a globális termőterület 25%-át adta. Indiában a három legfontosabb termény egy főre jutó termőterülete megegyezik a világátlaggal (0,08 ha), ez az érték az USA-ban 3,5-ször nagyobb; Indiában és az USA-ban is az öt legfontosabb növény közül három a világ öt legfontosabb növényei közé tartozott (8. táblázat). 8. táblázat Az öt legfontosabb növény termésterülete 2001-ben (ha) Fontossági sorrend India USA Föld 1 Rizs (30) a Szójabab (39) a Búza 2 Búza (12) a Kukorica (20) a Rizs 3 Köles (33) a Búza (9,5) a Kukorica 4 Cirok (24) a Lucerna (60) a Szójabab 5 Szárazbab (38) a Zöldtakarmány (47) a Cirok a A termőterület a Föld megfelelő termőterületének %-ában. Indiában a városok határában folytatott földművelésnek alapvető szerepe van a városi lakosság ellátásában. Az iparosodás, az urbanizáció és az ezekkel szorosan összefüggő légszennyezés veszélyezteti a városok körüli mezőgazdasági termelést: csökkenti a termelt mennyiséget és rontja a minőséget. A jövő mezőgazdasága és a változó éghajlat A CO 2 koncentrációja a világ légkörében folyamatosan növekszik. A terméshozam alapján történő empirikus kiválasztás közvetett módon elősegítheti a CO 2 -koncentráció folyamatos növekedésére kedvezően reagáló növények termesztését. Ez a közvetett kiválasztás azonban nem elég hathatós. Előrejelzések szerint 2025-ben a világ gabonatermésének 30 75%- a olyan régiókból származik, ahol az O 3 koncentrációja káros szintű lesz. Észak-Amerika, Európa, Kelet-Kína és Japán veszélyeztetettek; egyre több jel utal arra, hogy az emberi tevékenységből eredő aeroszolok, a fotokémiai szmog fenyegeti az indiai szubkontinenst is. A

12 megnövekedett CO 2 - és O 3 -koncentráció negatív és pozitív hatásai kompenzálhatják egymást az északi szélességeken termő számos növény esetében, azonban az éghajlatváltozás nem pusztán a CO 2 és az O 3 koncentrációjának növekedését jelenti. Az elmúlt 140 év során a nyomgázok közül a CH 4 koncentrációja növekedett a legnagyobb mértékben. Bár a CH 4 nincs közvetlen hatással a terméshozamokra, de 23-szor hatásosabb az atmoszféra felmelegítésében, mint a CO 2. A rizstermelés a légkörbe kerülő CH 4 legfontosabb forrása. Mivel az elkövetkező 50 évben India lakosságának a növekedése várható, a rizs vetésterülete is növekszik. Számos kultúrnövény genetikailag elszegényedett. Az ilyen csiraplazmák utódai vagy hibridjei jól meghatározott termesztési körülmények között adnak jó hozamot. A legkiválóbb genotípusokat a különböző fajtanemesítési programok során kiterjedten alkalmazzák, ez azt eredményezi, hogy a nagy földrajzi területeken termesztett különböző kultúrnövény-változatok rokonságban vannak egymással. A szűk genetikai bázis következtében valószínűtlen, hogy a növénynemesítők képesek lesznek a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajtákat létrehozni, ha e változás jelentős lesz és gyorsan megy végbe. Ha a változás fokozatos, a mezőgazdaság képes lesz alkalmazkodni hozzá. A klímaváltozáshoz alkalmazkodó kultúrnövényfajták közvetett kiválasztása nem elég hatékony eljárás. Ez szükségessé teheti, hogy a terménytöbbletet biztosító régiók lássák el a hiányt szenvedő régiók lakosságát. Ez a jövőben döntő hatással lehet a világ népességére. Összeállította: Schultz György [1] Krupa, S.: Atmosphere and agriculture in the new millennium. = Environmental Pollution, 126. k. 3. sz nov. p [2] Agrawal, M.; Singh, B. stb.: Effect of air pollution on peri-urban agriculture: a case study. = Environmental Pollution, 126. k. 3. sz nov. p [3] Krupa, S. V.: Global climate change: processes and products an overview. = Environmental Monitoring & Assessment, 46. k p

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM EGYESÜLT ÁLLAMOK KITERJESZTETTÉK A DDGS KIVITELÉT Az Egyesült Államok továbbra is jelentős mennyiségben exportálnak DDGS-t. (distiller s dried grains with solubles szárított

Részletesebben

OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM. Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére

OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM. Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére Nagyon kevés tényező befolyásolja a keresletet a mezőgazdasági termékek iránt

Részletesebben

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5 1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése

Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése Bozó László Meteorológiai Tudományos Napok, 2012. november 22-23. Magyar Tudományos Akadémia Tartalom Légköri nyomanyagok koncentrációjának és

Részletesebben

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Goudriaan mikroklímaszimulációs modellje III. 29. lecke

Részletesebben

Dr. Kiss Judit. 2009. november 17.

Dr. Kiss Judit. 2009. november 17. Klímaváltozás á és mezőgazdaság: tettes és áldozat, vagy nyertes? Dr. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet 2009. november 17. 1 1) A tettes Az üvegházhatású gázok (széndioxid, metán, fluor, klórvegyületek)

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI

Részletesebben

A főbb növényi termékek

A főbb növényi termékek UDOVECZ GÁBOR A főbb növényi termékek világpiaci kilátásai NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 25 BUDAPEST A világ búzatermelésének legnagyobb termelő országok szerinti megoszlása 24-ben és 214-ben EU TERMELÉS:

Részletesebben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének

Részletesebben

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen ári ó k elemzés ében és ért ékel és ében KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Horváth Levente levente.horvath@uni corvinus.hu Klímav maváltoz ltozás John Tyndall

Részletesebben

GABONA: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM

GABONA: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM GABONA: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM ERŐS KUKORICA KIVITEL OROSZORSZÁGNAK ÉS UKRAJNÁNAK Rekord globális kukorica fogyasztása, nagy exportálható készletek és kedvező valutaárfolyam támogatta Oroszország

Részletesebben

A jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata

A jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata A jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata Baranka Györgyi b Weidinger Tamás a Bozó László b Balázs Roland b Somfalvi-Tóth Katalin b a Eötvös Loránd Tudomány Egyetem b Országos Meteorológiai

Részletesebben

Melegszik-e a Földünk?

Melegszik-e a Földünk? Melegszik-e a Földünk? Érvek és ellenérvek a fenntartható fejlődés, globális felmelegedés témakörben Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Szervező: 1 Ózonlyuk, globális felmelegedés

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11.

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. Gondolatok az élelmiszerkidobásról KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. 1 Élelmiszer pazarlás Élelmiszer veszteség: a termelés, a feldolgozás, a szállítás, a kereskedelem és a fogyasztás során keletkező

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés

Részletesebben

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM. (Tantárgy kód: FCNBKOV)

KÖRNYEZETVÉDELEM. (Tantárgy kód: FCNBKOV) KÖRNYEZETVÉDELEM (Tantárgy kód: FCNBKOV) HARMADIK RÉSZ: LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA LÉGSZENNYEZŐDÉS LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROS HATÁSAI GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS SAVASODÁS OZÓNRÉTEG KÁROSODÁSA FOTOKÉMIAI

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29.

A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29. A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon Tikász Ildikó Edit Budapest, 2016. szeptember 29. Tartalom 1. Száraz hüvelyesek jelentősége 2. Termelési mutatók

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS LEVEGŐSZENNYEZÉSI ALAPFOGALMAK Szennyezett levegő - a természetes alkotóktól minőségileg eltérő

Részletesebben

Klímaváltozás és gazdálkodói adaptáció

Klímaváltozás és gazdálkodói adaptáció MRTT XIV. Vándorgyűlés Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben Nagyvárad, 2016. szeptember 15 16. Klímaváltozás és gazdálkodói adaptáció Koós Bálint MTA KRTK Klímaváltozásról néhány szó ENSZ

Részletesebben

USDA a 2016/17 évre India szójabab termelését 11,5 millió metrikus tonnára becsüli fel, ami 19%-os

USDA a 2016/17 évre India szójabab termelését 11,5 millió metrikus tonnára becsüli fel, ami 19%-os MEZŐGAZDASÁDI TERMELÉS A VILÁGON Szójabab Indiában: hozamok átlag felettiek USDA a 2016/17 évre India szójabab termelését 11,5 millió metrikus tonnára becsüli fel, ami 19%-os növekedés a múlt hónapi prognózishoz

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat 2004. 1.feladat - totó A helyes válaszokat karikázd be! 1. Melyek a levegő legfontosabb

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

MAGAS LÉGSZENNYEZETTSÉGET OKOZÓ

MAGAS LÉGSZENNYEZETTSÉGET OKOZÓ MAGAS LÉGSZENNYEZETTSÉGET OKOZÓ IDŐJÁRÁSI HELYZETEK VIZSGÁLATA Ferenczi Zita Kolláth Kornél OMSZ Hoffmann Lilla ELTE TARTALOM Klíma, időjárás, levegőminőség kölcsönhatása Időjárási helyzetek hatása a levegőminőségre:

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

összefüggésben más haszonállat fajokkal Horn Péter

összefüggésben más haszonállat fajokkal Horn Péter Időszerű kérdések a baromfitenyésztés köréből, összefüggésben más haszonállat fajokkal Horn Péter Az egy főre eső évi GDP és az állati eredetű élelmiszerek aránya az összes energia-bevitelhez képest GDP

Részletesebben

A világnépesség térbeli eloszlása, a népsûrûség

A világnépesség térbeli eloszlása, a népsûrûség A világn gnépesség g térbeli t eloszlása, sa, a népsûrûség 60 30 0 Fõ/km 2 < 1 30 1-10 11-25 26-50 51-100 101-200 > 200 A világn gnépesség g rasszok, nyelvek és s vallások szerinti megoszlása sa Rassz

Részletesebben

Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz

Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz 1. Változó éghajlat Válasszátok ki az egyes kérdésekre adható helyes válasz(oka)t! Karikázzátok be a betűjelét!

Részletesebben

A hazai és világ kukoricatermesztés eredményességét befolyásoló globális problémák.

A hazai és világ kukoricatermesztés eredményességét befolyásoló globális problémák. A hazai és világ kukoricatermesztés eredményességét befolyásoló globális problémák. A világ kukoricatermesztése az elmúlt időszakban rendkívüli fejlődést mutatott, mind a vetésterületet, mind a termésátlagokat

Részletesebben

A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei

A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei Hoyk Edit Kovács András Donát Tudományos munkatárs, MTA KRTK RKI ATO MRTT XII. Vándorgyűlés, Eger, 2015.

Részletesebben

Gabonafélék. Világ összes gabonatermelése meghaladta a 2,22 milliárd tonnát 2009-ben Kukorica: 36% Búza: 31% Rizs: 22%

Gabonafélék. Világ összes gabonatermelése meghaladta a 2,22 milliárd tonnát 2009-ben Kukorica: 36% Búza: 31% Rizs: 22% Ágazatok értékelése Gabonafélék Gabonafélék Világ összes gabonatermelése meghaladta a 2,22 milliárd tonnát 2009-ben Kukorica: 36% Búza: 31% Rizs: 22% Nemzetközi kereskedelembe 270 millió tonna gabona került

Részletesebben

1./2011. Terménypiaci előrejelzések 2011. jan. 02., Vasárnap. Összefoglaló

1./2011. Terménypiaci előrejelzések 2011. jan. 02., Vasárnap. Összefoglaló Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft. 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 1./2011. Terménypiaci előrejelzések 2011.

Részletesebben

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN PONGRÁCZ Rita, BARTHOLY Judit, Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT A hidrológiai ciklus és a vízenergia

Részletesebben

Környezeti kémia II. A légkör kémiája

Környezeti kémia II. A légkör kémiája Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11. A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó

Részletesebben

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Kapronczai István. egyes mezőgazdasági ágazatokban. NAPI GAZDASÁG AGRÁRKONFERENCIÁJA Budapest, 2011. május 31.

Kapronczai István. egyes mezőgazdasági ágazatokban. NAPI GAZDASÁG AGRÁRKONFERENCIÁJA Budapest, 2011. május 31. Kapronczai István Rövid távú, éven belüli piaci kilátások az egyes mezőgazdasági ágazatokban NAPI GAZDASÁG AGRÁRKONFERENCIÁJA Budapest, 2011. május 31. A CRB élelmiszer-alindex alakulása (1960. január

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

AZ ATMOSZFÉRA SZENNYZİDÉSÉNEK EREDETE

AZ ATMOSZFÉRA SZENNYZİDÉSÉNEK EREDETE AZ ATMOSZFÉRA SZENNYZİDÉSÉNEK EREDETE IPAR 23 % ELEKTROMOS ERİMŐVEK 14 % FŐTÉS 14 % SZENNYVÍZ KEZELÉS 3 % MEZİGAZDASÁG 1-2 % A mezıgazdasági eredető légszennyezés jellemzıi INTENZÍV ÁLLATTENYÉSZTÉS metán,

Részletesebben

A monszun szél és éghajlat

A monszun szél és éghajlat A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyarország

Részletesebben

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés) NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

A reaktív nitrogén a légkörben; újabb európai kutatási eredmények

A reaktív nitrogén a légkörben; újabb európai kutatási eredmények A reaktív nitrogén a légkörben; újabb európai kutatási eredmények Horváth László(horvath.l@met.hu) Országos Meteorológiai Szolgálat/ MTA-SZIE Növényökológiai Kutatócsoport Cascade 1 A felesleges nitrogén

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés

A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés 21/12 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 12. szám 21. október 6. A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés A tartalomból 1 Bevezetés 1 Üvegházhatású gázok

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 3a. Antropogén légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A légkör keletkezése A Föld keletkezésekor:

Részletesebben

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

TÉNYEK ÉS TÉVHITEK A TÁRSADALOMRÓL 40 ORSZÁGOS KUTATÁS PERILS OF PERCEPTION

TÉNYEK ÉS TÉVHITEK A TÁRSADALOMRÓL 40 ORSZÁGOS KUTATÁS PERILS OF PERCEPTION TÉNYEK ÉS TÉVHITEK A TÁRSADALOMRÓL 2016 40 ORSZÁGOS KUTATÁS PERILS OF PERCEPTION 2016 1 ITT TALÁLJÁK AZ IPSOS TÉVHITEK A TÁRSADALOMRÓL? CÍMŰ KUTATÁSÁNAK RIPORTJÁT. AZ EREDMÉNYEKBŐL KIVILÁGLIK, HOGY MENNYIRE

Részletesebben