Épülethomlokzat mérések feldolgozása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Épülethomlokzat mérések feldolgozása"

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Épülethomlokzat mérések feldolgozása Készítette: Szerdahelyi András Budapest 2007

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Történeti áttekintések A BME rövid története, A műemlékvédelem kialakulása A műemlékvédelem kialakulása Magyarországon Műemlékek felmérési módszereinek áttekintése Geodéziai felmérés Fotogrammetriai felmérés A klasszikus földi fotogrammetria A digitális fotogrammetria A lézerszkennelés A felhasznált szoftver bemutatása Technológiai leírás az elvégzett munkáról Fényképezőgépek A program felépítése A kamerák kalibrációja A 3D-s modell előállítása A képek összeillesztése Vizsgálatok A kamerák paramétereinek összehasonlítása Pontossági ellenőrzés hagyományos geodéziai felméréssel Struktúrák kialakítása Rétegkezelés Vonalak szerkesztése Ívek szerkesztése Hengerek szerkesztése Felületek kialakítása Képek ráillesztése

3 Az elkészült modell bemutatása Javaslat a 3D-s modell alkalmazási lehetőségeire a műemléki épületetek felmérésénél Összefoglalás Felhasznált Irodalom Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Mellékletek

4 1. Bevezetés Diplomadolgozatom célja, hogy bemutassam a műemléképületek felmérésének digitális fotogrammetria útján történő megoldását egy konkrét példán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Központi épületének homlokzatának modellezésén keresztül. Célul tűztem ki a modellalkotáshoz használt PhotoModeler 5.0 program bemutatását, funkcióinak részletes ismertetését. Célom továbbá, hogy vizsgálatot végezzek a modell létrehozásához használható kamerák paramétereinek összehasonlítására, valamint hogy javaslatot tegyek a 3D-s modell alkalmazási lehetőségeire. [az épület homlokzata az 1. számú mellékleten látható] A második fejezetben áttekintést adok egyetemünk 225 éves történetéről, felvázolva a műemlékvédelem kérdéskörét. A harmadik fejezetben bemutatok pár felmérési módszert, rámutatva azok előnyeire, valamint hátrányaira is. Dolgozatom negyedik fejezetében rövid leírást adok a felhasznált szoftver alkalmazási lehetőségeiről. Az ötödik fejezetben részletezem a PhotoModeler programmal történő modellezés lépéseit, kiegészítve személyes tapasztalataimmal, tanácsaimmal azoknak a felhasználóknak címezve, akik még csak ismerkednek e technikával, de azoknak is hasznos lehet, akik már használják, de még nem ismerik minden lehetőségeit. A hatodik fejezetben foglalkozom a modell további alkalmazási lehetőségeivel, annak Építményinformációs Rendszerbe való beillesztésével. A DVD melléklet tartalmazza a munkám során elkészült PhotoModeler állományokat, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem homlokzatáról készült fényképfelvételeket. [az épületről készült digitális ortofotó a 10. számú mellékleten látható] 4

5 2. Történeti áttekintések 2.1. A BME rövid története 1,2 A magyar műszaki felsőoktatás, több mint két évszázados múltra tekinthet vissza. Egyetemünk idén ünnepli 225 éve történő megalakulását. Tekintsük is át röviden ennek a kiemelkedő múltnak a mérföldköveit! II. József elhatározására, az Institutum Geometricum hivatalos megalapítása augusztus 30-án történt meg. Ennek a rendeletnek a kiadási időpontja lett a korszakhatár a magyar felsőoktatás történetében. Miért is? Mert ebben a királyi rendeletben mondják ki Magyarországon először, hogy nyilvános mérnöki állásra csak olyan személy alkalmazható, aki az előírt matematikai tanulmányoknak mind elméletéből, mind gyakorlatából Budán az Egyetemnél nyilvános vizsgát tett, és megfelelőnek ítélve törvényes bizonyítványt szerzett. A mérnöki pálya ettől kezdve egyetemi végzetséghez lett kötve. Az Institutum Geometricum felállításával kapcsolatban nagy hangsúlyt kaptak azok az indokok, melyek az intézet létrehozását sürgették: Mivel általában szertefölött szükség van elsősorban Magyarországon és csatolt tartományaiban földmérő, vízépítő és mechanikai tudományokra, ahol az előző századok annyi háborúja és viszontagságai következtében a birtokviszonyok igen zavarosak, ahol igen nagy tájak víz alatt és mocsarakban hevernek, ahol a malomgátak legtöbb helyen igen rosszul vannak szerkesztve, a közutak nagyobbrészt elhanyagoltak nyilvánvalóan szükség mutatkozik ezen tudományok művelésére 1779 őszén a budai várban az Egyetem részére birtokba vettek egy régi, uradalmi dézsmaházat. Először itt kezdte megműködését, az augusztus 30-án egyetemi rangra emelt Institutum. 1 A Budapesti Műszaki Egyetem története, szerk.: Héberger Károly alapján 2 Dr. Hodinka László-Károlyi Zsigmond-Végh Ferenc: A Budapesti Műszaki Egyetem történetének bibliográfiája 1-2., I. fejezete alapján 5

6 II. József 1784 nyarán az Egyetem 3 karát Pestre helyeztette át, egy másik kar (teológia) Pozsonyba került. Az Egyetem megkapta a Ferenciek pesti kolostorának épületét. Ez lett aug. 11-től az Institutum végleges épülete egészen 1850-ig. Ebben az időben rendkívül távol állt egymástól a kor felfogása szerint a csak gyakorlati kérdésekkel foglalkozó geometra, és az elméleti problémákat megoldó tudós személye. Hadd álljon itt a fentiek alátámasztására, egy nem éppen irodalmi értékű, de a kor mérnökfogalmát jól illusztráló versrészlet 1839-ből: A mérnök élete szép A mérnök vigan él Akármi pap s ügyész Sorsával nem cserél Járdal virágmezőn S lánczával méreget Színes zászló felé Mit ott feltüzetett A földmérő mihelyt Piroslik a kelet Derült szabadba száll A szi kéjt, új életet Vagy hág tetőre és Látcsőt kezébe vesz S szemlél sok tájt, falut Mit messzeség fedez S mit Isten végtelen Térségbe alkotott Kis ivre asztalán Mind fölteremti ott Az Institutum esetében mérnökön ebben az időben csak a földmérői és vízépítői szakembert értették, az intézet fő képzési iránya alapjában véve egész fennállása idején nem változott. Az iskola azonban közismert módon nem tudott lépést tartani a műszaki tudományok fejlődésével november 1-jén nyílt meg Pesten a főváros régen várt műszaki szakoktatási intézete, a József Ipartanoda. 6

7 1848. március 27-én a forradalom szelével készült el az a lista, amely 12 pontba foglalva tartalmazta az ifjúság követelését az Ipartanoda oktatási rendszerének korszerűsítéséről. Az összes ipartanodai hallgatóság kívánatai: 1. A pesti kir. József Ipartanodának minél előbb összegyetemmé (Polytechnicum) alakítása. 2. Az intézetnek mindenképp megfelelő épület. 3. Az összműegyetemhez illő minél előbbi tökéletes fölszerelése. 4. Az összműegyetem igényeinek megfelelő könyvtár, s ennek tanulók általi használhatása. 5. A bécsi Polytechnicumtól, valamint egyéb tanintézetektől tökéletes függetlensége. 6. Minden rendes tanár tartozzék vagy már létező, vagy általa szerkesztendő magyar tankönyv szerint előadni. 7. A szükségekhez képest tanársegédeknek minélelöbbi kinevezése. 8. Franczia, olasz nyelv rögtöni dijmentes hallgathatása, s az angol nyelv minélelöbbi tanitása. 9. Szabad tanítás és tanulhatóság. 10. Az intézet hallgatóságának a tanári ülésekben képviselete. 11. Magán és rendes hallgatók tetszés szerinti, évenkint vagy tanfolyam végéveli nyilván vizsgálata. 12. Az igazgatást tanári ülésekre kívánjuk átruháztatni, közbizodalmi tanár elnöklete mellett. A forradalom átmeneti győzelme az oktatásügy területén nagy belső átalakulás kezdetét jelentette. Kész volt 1848 nyarán a leendő Műipari Akadémia terve. A szabadságharc leverése utáni reformok első fázisaként az Institutum Geometricum és a József Ipartanoda egyesítésére szept. 29-én került sor. Azonban az oktatásnak tárgyi feltételei csak lassan javultak, nagy gondot okozott a helységprobléma, így 1854 nyarán az Intézmény felköltözött a várba, éppen 70 évvel azután, hogy II. József az Egyetemmel együtt a budai várból Pestre helyezte át az Institutum Geometricumot. 7

8 Ferenc József szeptember 30-án hagyta jóvá az új Műegyetem alapszabályát, így végre műegyetemi rangot kapott a magyar főváros mérnökképző intézete. Neve kir. József Műegyetem lett. Azonban ez a formális jogi intézkedés nem hozott lényeges változást helyzetében, a nyomasztó hely-, felszerelés-, és tanszemélyzethiány továbbra is fennállt, a budai vár bérelt házaiban a korszerű oktatás nem volt megvalósítható, így 1871-ben sor került újra a Műegyetem ideiglenes jelleggel Pestre való visszatelepítésére ban költözött át a Műegyetem a Múzeum körúton felépült, Steindl Imre műegyetemi professzor által tervezett új épületeibe, amelyben ma az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara található. Ezzel fennállása óta először került olyan épületbe, amelyet eredendően felsőoktatás céljaira terveztek. Alighogy elkészült a díszes épület a fényes berendezéssel, máris kiderült, hogy kicsi. Segítségként újabb pavilonokat építettek, bérházakban béreltek helyeket, de az egyetem és a minisztérium is hamar egyetértett abban, hogy valahol megint új otthont kell építeni. A század fordulóján végérvényesen rendeződött a Műegyetem elhelyezésének problémája. Wlassics Gyula kultuszminiszter okt. 9-én terjesztett be törvényjavaslatot az országgyűlés elé az egyetem számára szükséges telekvásárlásokról. A telket a Duna jobb partján, az akkor elkészült Ferencz József hídtól /mai Szabadság-híd/ délre a Lágymányoson a Duna-part és a Promontori út /ma Budafoki út/ között kívánták vásárolni. A telek jó része a Duna szabályozásából származott és azt 9 méterrel fel kellett tölteni. A kijelölt telek nagy része még l898-ban a kultusztárca birtokába jutott, a maradékot 1902-ig folyamatosan vásárolták meg. Számos hely felmerült akkoriban, s hogy a Műegyetem Lágymányosra, mai helyére került, az döntő mértékben Wartha Vince és Czigler Győző műegyetemi professzorok érdeme. Háromnegyed évszázad távlatából kell választásukért hálásnak lennünk, hiszen a hely minden szempontból ideálisnak bizonyult. Pedig akkor a város széle volt, mocsaras terület. De éppen ezért, jövőbeni fejlesztésre tág teret biztosított, amit a felszabadulás óta élvezünk. A Duna partján állva, az új épületek erősen befolyásolták a 8

9 városképet, a Műegyetem épületei a város reprezentatív, messzirő1 látható épületeivé váltak. A tervek elkészítésére Czigler Győző építész professzor kapott megbízást. Első tervezetében egy kupolás kétemeletes központi épületet és több pavilont szerepeltetett, de váratlan halála miatt azonban csak a Gellért-téri kémiai épület (1904) és a Budafoki úti 2530 m 2 -es fizikai épület (1906) készült el. A kémia épület eredetileg valóban kupolát viselt, de ezt a. 2. világháború utáni újjáépítés során elhagyták. A műegyetemi épületek tervezését, az építés vezetését Hauszmann Alajos, a köz-, mű- és díszépítészet professzora vette át. Ő Czigler elképzeléseit újragondolta, a pavilonok számát csökkentette, s a központi épületet áttervezte a mai formájára, amelyik az eredeti tervhez képest szerényebb lett. A kortársak azzal vádolták, hogy a helyhez képes nem elég impozáns és nem elég monumentális. De mint ma is láthatjuk, az azóta melléje épített R- épülethez képest nagyon is az. A hátralévő pavilonok, nevezetesen a műszaki mechanika, mezőgazdasági géptan, mechanikai technológia, az obszervatórium, a géplaboratórium, kazánház továbbá a központi könyvtár, épületeinek tervezését Pecz Samu professzor vette át s azok az ő stílusjegyeit magukon is viselik. Ez különösen a könyvtár historizáló, templomszerű együttesére érvényes. A Duna-parti főépület homlokzathossza 199 m, beépített területe m 2, a négy szinten használható terület m 2 volt, amihez további 1000 m 2 a padlástérbe helyezett rajztermi helyiség járult. Az épületben 6 udvar volt, ezek közül többet üveggel letakarva tanteremként hasznosítottak. Az emeletmagasság 6 m. Az épületbe Hauszmann 14 tantermet helyezett férőhellyel. Az épületben helyezték el az egyetem impozáns dísztermét és a belső-építészetileg csak dicsérhető rektori tanácstermet. A központi épület főbejáratát négy, az egyes szakosztályokat jelző kétszeres életnagyságú női alakot ábrázoló szobor díszítette, Senyei Károly szobrászművész alkotásai. [2. számú melléklet] A központi épület és a Pecz-féle pavilonok építése párhuzamosan folyt. Az építkezés 1906 őszén indul meg és 1909 őszére fejeződött be. Az 1909/10. évi tanévnyitó nov. 28-án már az új épületben történt, bár az ünnepélyes zárókőletételt elhalasztották olyan időpontra, amikor azon a király is résztvehetett. Az építkezés összköltsége végül is 13 millió koronát tett ki. 9

10 A zárókőletételre máj. 25-én került sor I. Ferenc József király részvételével, aki másfél órát töltött az egyetemen. A szájhagyomány szerint az uralkodó nem érkezett meg a jelzett időre, hanem kb. egy órát késett. Mivel azonban a pontosság a királyok erénye", az egyetem óráit visszatolták s így minden az eredeti terv szerint zajlott le. Abban a biztos tudatban, hogy a kir. József Műegyetem, míg egyrészről szakadatlanul a műszaki tudományok fejlesztésén fáradozik, másrészről sohasem felejti el, mivel tartozik e hazának, mely fenntartásáért és felvirágoztatásáért kész a legnagyobb áldozatokat is meghozni, a zárókövet azzal a hő óhajtással iktatjuk főépületünk falába: Vajha a Mindenható hosszú időre biztosítaná a békét, mely feltétlenül szükséges, hogy ez a tudományos főiskola a vele szemben támasztható követeléseket zavartalanul kielégíthesse. A béke iránti óhaj nem teljesedett be. Az első világháború ugyan nem okozott sérülést a Műegyetem épületeiben, a második viszont annál több rombolást okozott. Budapest ostroma során gránátbecsapódás a zárókövet és a mögötte levő, az okmányt tartalmazó bronzhengert is kivágta a helyéről. A bronzhengert a romeltakarítás során megtalálták, s meg ma is őrzik, de az okmány elégett ben az egyetem ismét jelentős szervezeti változáson ment keresztül, az országgyűlés döntött a Magyar Kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem megalakításáról. Az új intézmény a József Műegyetemet, a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolát, az Állatorvosi Főiskolát és a Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart egyesítette magában. Az évi 15. számú törvényerejű rendeletben újabb szervezeti változások történtek, megalakítva ezzel a Budapesti Műszaki Egyetemet január 1-jétől viseli egyetemünk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet. A tizenegynéhány diákból és egy tanárból álló Institutum Geometricumból 225 év alatt nemzetközi hírű egyetem lett

11 A Budapesti Műszaki Egyetem Központi épülete a budai Duna-part meghatározó eleme, olyan nagyvonalú idea eredménye, amely volumenében csak pl. a budai váregyüttessel, vagy a Parlament épületével hasonlítható. 4 Az épületegyüttes jelenleg műemlékvédelem alatt áll. A Központi épület homlokzatának felújítását a Reneszánsz Rt. végezte között, a K épület középrilazit homlokzat tagozatának kőszobrász javítási munkái címen. Erre a munkára Ft-ot szántak A műemlékvédelem kialakulása 6 Hazánk történelmének, kultúrájának és művészetének pótolhatatlan örökségét képezik azok az alkotások, amelyek a környezet kiemelkedő értékeiként az ország és az egyes települések arculatának jellegzetes meghatározói, kulturális hagyományainak hordozói, s egyben a történelmi és nemzettudat formálói. Ezek az alkotások, mint műemlékek a tulajdonjogra való tekintet nélkül az egész nemzet közös kulturális kincsei, védelmük nemzeti összefogást kíván. Fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és az egész társadalom számára való hozzáférhetővé tételük közérdek. 7 Tekintsük is át, minként fejlődött az emberiség kapcsolata ezekkel a páratlan alkotásokkal: Az ókorból s a középkorból származó rendeletek tanúsága szerint, azokban az időkben még nem a műemlék megóvását tartották szükségesnek, sokkal inkább a használhatóság és az esztétikai érték megtartása volt a cél. Kivétel persze mindig akad. Például a Római Birodalom idején Cicero mondta a következőt: Mi az emberi kor, a régi dolgok emlékezete nélkül? 4 A Központi Épület rekonstrukciós előkészítése (1997), készítette: BME, Lakóépülettervezési Tanszék 5 6 Műemlékvédelem jegyzet és ábraanyag alapján, összeállította: Mezős Tamás 7 Az idézet a napjainkban is érvényben levő műemléki törvény bevezetőjéből származik. (1997. évi LIV. törvény a műemlékvédelemről) 11

12 De olyan törvényt, sem a római, sem az egyiptomi, de még a görög törvényekből sem ismerünk, amely az egyes épületek helyreállítását azok régiség-értéke miatt szorgalmazta volna. A késő középkorban, s a korai reneszánsz idején az antik emlékek példátlan pusztítása zajlott a modern épületek emelése ürügyén. Például az egykori művészt, Bramant-ot a romboló mester névvel illették nem csupán azért, mert lebontotta a régi Szent Péter templomot, hanem azért is, mert az új felépítéséhez, többek között a Colosseum köveit is felhasználta. A reneszánszban és a XVIII. század végtől figyelhetjük meg, hogy már a törvényalkotásban is megjelenik az építészeti örökség számbavétele és védelme. Az 1789-es francia forradalom győzelme után például rendelet született a történeti és művészi értékek lajstromba vételéről. Ezen feladat céljára alapították meg a Műemlékek Bizottmányát. Konkrét eredményeket a Bizottmány nem tudott felmutatni az összeírás terén, de tagadhatatlanul hozzájárult a nemzeti múlt emlékei iránti érdeklődés felélénküléséhez. Európa szerte mozgalom indult a kulturális javak megőrzése érdekében. Azonban a műemlékvédelem, műemlék helyreállítás terén a korhoz illő, s követendő törvény, utasítás még nem állt rendelkezésre. A Notre-Dame helyreállítása kapcsán a következő javaslatot olvashatjuk: Egy ilyen munkánál nem lehet elég óvatossággal és szerénységgel dolgozni, és magunk vagyunk az elsők, akik kimondjuk, hogy a restaurálás veszedelmesebb lehet egy műemlék számára, mint az évszázadok és a népharag pusztításai, mert az idő és a forradalom pusztítanak ugyan, de nem tesznek hozzá semmit. Ezzel szemben a restaurálás új formák hozzátételével maradványok tömegét tüntetheti el. Nem helyeselték a stílusegység visszaállítását, mert mint írták: Kevés épület van, különösen a középkorból, mely egyetlen ütemben épült volna fel, vagy ha igen, ne ment volna át jelentős változásokon, akár hozzáépítések, akár átalakítások, vagy részleges módosítások útján. Magának a műemlékvédelem kifejezésnek az elterjedése az 1880-as évek elejétől figyelhető meg. A műemlékvédelem, mint fogalom körébe mindaz beletartozik, amit a 12

13 művészet és az ókor kifejezésekkel kapcsolatban ápolásra érdemesnek tartunk. Kérdés, hogy ezeket az emberiség miképpen tudja tartósan megóvni. Hasonlóan a reneszánsz időkben elhangzottakhoz képest, a szemlélet később sem változott: A műemlékvédelem valami létezőt szeretne megőrizni, míg restaurálás útján egy nem létezőt keltenek életre. Az egyik oldalon van a valóság, a másikon pedig a fikció. Csak azt lehet konzerválni ami még megvan, ami elmúlt, az sohasem fog visszatérni. Ismét felmerült az igény egy műemlékvédelmi törvényre: Ha nem vagyunk következetesek a restaurálással szemben, előbb vagy utóbb megfogalmazódnak azok az igények, amelyek alapján az újraépítést ismét megengedik. Példaként említhetjük, azokat a német várakat, amelyeket az eredeti anyagokból építettek újra. Az új szellem meghonosítása a műemlékvédelemben a bécsi szellemtörténeti iskola két nagy egyénisének nevéhez kötődik. Alois Riegl és Max Dvorak a XX. század első évtizedében fogalmazták meg kategorikus nézeteiket a történeti értékek védelméről. Riegl az első, aki elméletileg közelített a műemlék fogalmához. Jellemzésére két kategóriát határozott meg: a múltbeli- és a jelenbeli értékek fogalmát. Az első kategórián belül három csoportot definiált: 1.) a régiségértéket 2.) a történeti értéket és az 3.) emlékezet értéket. A jelenbeli értékek között két csoportot sorolt fel: 1.) használati érték és 2.) művészi érték, ami önmagában hordozza az a.) újdonságértéket - elemi művészi értéket és a b.) relatív művészi értéket. Az emlék szempontjából a régiségértéknek van nagyobb jelentősége. Ez alapján vizsgáljuk a szemmel is jól látható karakterisztikus jegyeket, amelyek az emlék korára utalnak: a romosságát, az épületszerkezeti elemek kapcsolatának hiányosságait, az anyag felületi mállottságát stb. A régiségérték felismeréséhez nincs szükség a szemlélő képzőművészet- vagy építészettörténeti jártasságára. Az emlék önmagán viseli a régiségértéket, függetlenül annak valós művészi kvalitásától. Kifejezetten káros a régiségérték szempontjából, bárminemű beavatkozás, ami meggátolja, hogy az emlék szépségben halhasson meg. A konzerválás még bocsánatos bűnnek számít, de a restaurálás már az emlék tönkretételét jelenti. A régiségérték fogalommal Riegl a történeti érték fogalmát helyezte szembe, amelyet csak tudományos vizsgálatok, elemzések igazolhatnak. Az ellentétesnek vélt 13

14 kategória-pár egy ponton azonban találkozik egymással, és ez maga az eredeti állapot értékelése. Az eredeti, vagy eredeti állapot kifejezés nem az emlék elkészültének a pillanatára értendő - ezt hajdanvolt állapotnak nevezi Riegl -, hanem arra az állapotra, amelyben minden változtatással, átépítéssel, hozzáépítéssel együtt egységes egészként története során létrejött. Ez az az állapot, amelyből a kutatásnak és a műemlékvédelmi beavatkozásoknak ki kell indulniuk. Dvorak ismerte fel, hogy szükség van olyan iránymutatásokra, szabályokra, amelyek a legjobb szándékú restaurátor számára is eligazítást adhatnak. Közel száz példa elemzésével próbálta megfogalmazni az általa helyesnek vélt beavatkozásokat. Minden régi épületen megjelennek repedések, szerkezeti elemek elmozdulnak egymástól, károsítja a homlokzatokat az időjárás, növényzet telepedhet meg a sarkokban, a felületeken, a díszítő elemek megsérülhetnek, bepiszkolódhatnak. Ezek mind olyan jelenségek, amelyek rontják az épület látványát, csökkentik az értékét. A hibák kijavításának azonban nem az a módja, hogy a sérült szerkezeteket azonnal kicseréljük, a szobrokat újra faragtatjuk, a falfestményeket átfestjük. Ilyen beavatkozás egy új, az emlék életében soha nem volt állapotot hoz létre, meghamisítja a múltat, tönkreteszi az épület eredetiségének értékét. A restaurátor feladata nem az, hogy új értéket hozzon létre, hanem az, hogy a régi értékeit helyreállítsa, a régi műalkotás eredeti értékeit megőrizze és hagyományozza tovább a későbbi generációk számára. A XX. században már konkrét elveket, kartákat, nemzetközi deklarációkat fogalmaztak meg. Lássunk ezek közül párat, amelyek kifejezetten meghatározóak, korunkra is: Olaszországban az Építészek és Mérnökök III. Római kongresszusán Camillo Boito 1883-ban fogalmazta meg nézeteit a műemlékvédelem gyakorlata számára, melyek szerint: 1. meg kell különböztetni a régi és az új stílusokat egymástól; 2. meg kell különböztetni az anyagokat és az alkalmazott technológiákat; 3. egy emlék történetiségét, az építési periódusokat tiszteletben kell tartani; 4. a kiegészítések jól felismerhetőek legyenek, megkülönböztethető legyen az eredeti és az új, akár anyaghasználatában is; 5. minden, az emléken végrehajtott változtatást pontosan dokumentálni kell; 6. pontosságra kell törekedni a kivitelezés során is. 14

15 Az olasz műemlékvédelemben a 6 pontot, mint Prima Carta del Restauro-t szokás emlegetni ben Boito tiszteletére konferenciát szerveztek, amelyre Gustavo Giovannoni egy kötet összeállításával jelentkezett. Közösséget vállalt azzal a korábban sokat vitatott felfogással, hogy a műemlékvédelmi elvekben csak a kutatásra és a dokumentálásra vonatkozó téziseket szabad alkalmazni, egyébként új utat kell keresni. Giovannoni az első olasz műemlékvédelmi törvény egyik megalkotója volt (Carta del restauro italiana ). Fontos szerepet vállalt a későbbiekben Athéni Charta néven ismertté vált dokumentum előkészítésében, (szinte szöveghű változata az Athéni Charta 8 a Carta del restauro italananak). Mindkét szövegben határozottan megfogalmazódott az a követelés, hogy a restaurálás csak objektív és tudományos szempontok alapján legyen elvégezhető. Hangsúlyt kell helyezni az emlék történeti és dokumentatív értékeire. Lássuk közelebbről is, mit tartalmaz az első, nemzetközi síkon megfogalmazott általános alapelveket tartalmazó Karta! Athénban október között muzeológusok, restaurátorok és építészek egységes célokat fogalmaztak meg az építészeti alkotások restaurálásának módszereiről. Az elfogadott dokumentum X. pontból áll. Az I. pont általános bevezetője után a II. a Charta legfontosabb megállapításait rögzítő pontban egyértelműen kinyilvánítják azt az általános alapelvet, hogy lemondanak az erősen sérült emlékek teljes visszaállításáról. Az emlék pusztulását rendszeres karbantartással kell megelőzni. Amennyiben a beavatkozás során az emlék restaurálása szükségessé válik, tiszteletben kell tartani a maradványokon fellelhető, különböző korokból, stíluskorszakokból származó beavatkozások nyomait. Lényegében deklarálja a dokumentum a már a reneszánsz korban is uralkodó gondolkodásmódot. Felhívják a figyelmet arra, hogy a modern használat során nem szenvedhet csorbát az emlék történeti és esztétikai értéke. A III. fejezet a közérdek elsőbbségét hangsúlyozza a magánérdekkel szemben. A magántulajdon tiszteletben tartása mellett fontosnak ítéli, hogy a köz képviseletében a hatóságnak lehetősége legyen elrendelni az emlék megőrzése érdekében elvégzendő legfontosabb beavatkozásokat akár a magánérdek megsértésével is

16 A romemlékek bemutatásáról szól a IV. pont. A lehetséges beavatkozási módok közül a legszerencsésebbnek az anastylosist tatja, vagyis azt, amikor az eredeti elemek legvalószínűbb eredeti helyükre kerülnek vissza. A helyreállításokat mindig alapos és minden részletre kiterjedő kutatásoknak kell megelőzniük annak érdekében, hogy megbizonyosodjunk a maradványok valós állapotáról. Az anastylisishoz használatos segédszerkezeteket és anyagokat lehetőség szerint rejtve alkalmazzák. Ha erre nincs lehetőség az új anyagoknak jól felismerhetőknek kell lenniük. A dokumentum az V. pontban megfogalmazza, hogy támogatja a modern anyagok ezek között külön megemlítve a vasbeton alkalmazását. A modern anyagok használatával kapcsolatban azonban nem váltak teljesen valóra a várakozások. A vasbeton alkalmazásánál már viszonylag hamar bebizonyosodott, hogy a műemlék eredeti anyagát a cement károsíthatja. Ennek ellenére nem vetették el a vasbetont mint szerkezeti anyagot, sőt a több mint 30 évvel később megrendezett velencei műemlékvédelmi konferencián elfogadott dokumentum is szorgalmazza használatát. A 80-as évektől a beton alkalmazása kifejezetten ellenjavallt a műemlékvédelemben. A Charta a VI. pontban megállapítja, hogy a műemlékeket a mai életkörülmények mellett egyre több káros külső hatás fenyegeti az egész világon, és mivel nem lehet egy általános szabályt felállítani, olyat, mely az esetek bonyolultságának megfelelne, ajánlja, hogy a konzerválás során a kutatásokat végző régész és/vagy művészettörténész szakértő a tervező építésszel működjön együtt, és szükség esetén más tudományterület szakembereit is hívják segítségül. Ezekkel együttesen terjesszék dolgozatok és rendszeres ismertetések útján az elért eredményeket, és tájékoztassák egymást a különböző országokban megkezdett munkákról. A műemléki szobrászati művek konzerválását illetően az Athéni Charta úgy fogalmaz, hogy szobrok eltávolítása abból a környezetből, amely számára készültek, elvi szempontból helytelen. Óvintézkedésnek, amikor még megvannak, az eredetiek restaurálását ajánlja; ha hiányoznak, a másolatok elkészítését tartja célszerűnek. A VII. pontban rávilágít arra, hogy az egyes emlékek védelmén túl gondoskodni kell az emlék környezetének a megóvásáról is. Az új épületek építésénél figyelemmel kell lenni a város eredeti karakterének a megtartására. 16

17 A következő, VIII. pontban foglalkozik a már előbb is emlegetett publikációval, valamint hangsúlyozza egy a műemlékekre vonatkozó archívum létrehozásának fontosságát. Befejezéseként a XI., X. pontokban elkötelezettséget fejezi ki a műemlékvédelem iránt, valamint olyan határozatot hoz, amely szorgalmazza, hogy nagy gonddal neveljék az ifjúságot a műemlékek mindenfajta rongálása ellen, s általános érdeklődésre indítsák őket az egész emberi kultúra védelme iránt. A második világháború miatti újjáépítés után, a '60-as évek elejétől figyelhetjük meg újra a műemlékvédelem elméleti vitáinak megindulását. Ez az időszak egybeesik a második nemzetközi műemlékvédelmi dokumentum, a Velencei Carta 9 előkészítésével és az május e közötti elfogadásával. Ekkor érkezett el az idő az Athéni Carta elveinek felülvizsgálatára, illetve azok elmélyítésére és értelmük kibővítésére. A Velencei Carta 16 rövid paragrafusban szisztematikusan foglalja össze a műemlékvédelem céljait és módszereit. Célként a műemlék konzerválását és restaurálását, az emléknek mint műalkotásnak a megőrzését jelöli meg. A beavatkozások megkezdése előtt az emlék tudományos vizsgálata és az eredmények dokumentálása kiemelten fontos feladatként kezelendő. Ha a hagyományos eszközök alkalmazása nem vezet eredményre, akkor az emlék megmentésénél valamennyi modern konzerválási eljárás és szerkezet igénybe vehető, feltéve, hogy hatékonyságuk és gyakorlati alkalmazhatóságuk is tudományosan bizonyított. A kiegészítéseknek azonban az eredetitől jól megkülönböztethetőnek kell lenniük. Esztétikai és/vagy műszaki megfontolásokból indokolt restaurálásnál a kiegészítésnek az eredetitől jól megkülönböztethetőnek és korunkra jellemzőnek kell lennie. A rekonstrukció mint műemlékvédelmi módszer alkalmazását a dokumentum nem javasolja, ha autentikus dokumentumokkal a beavatkozás nem igazolható. Az emléken megjelenő valamennyi korból származó beavatkozást, kiegészítést, hozzáépítést tiszteletben kell tartani, nem szabad a stílusegység megteremtésére törekedni. Hozzáépítésnél az emlék valamennyi fontos elemének abban az állapotban és módon kell érvényesülnie, amelyben megőrződött. A kompozíció egységét, valamint az emlék és a környezet viszonyát a hozzáépítéssel nem szabad megbontani. Publikáció terén meghatározott formában, rajzokkal, és fényképekkel illusztrálva kell valamely közgyűjtemény archívumában 9 A Műemlékek konzerválására és restaurálására vonatkozó Nemzetközi Carta (Velence)1964, fordítás 17

18 elhelyezni, és a kutatók rendelkezésére bocsátani. A Velencei Carta ajánlatosnak tartja a dokumentációk publikálását is. A 80-as évek után szemléletváltozás következett be az európai műemlékvédelemben. A Velencei Cartával szembeni megalapozott kifogás az volt, hogy ajánlásai túlzottan általános fogalmakat használnak. A hatóságok például szinte bármit és bárminek az ellenkezőjét is elutasíthatták, vagy elfogadhatták a Cartára hivatkozva. A másik kategorikus kifogás szerint a modern eljárásoknak és módszereknek túlzott alkalmazását tartotta elhibázottnak. Elméletileg a dokumentum legnagyobb hiányossága, hogy nem említi a beavatkozások reverzibilitásának a kérdését. A régészeti emlékek védelmével kapcsolatban a beavatkozások visszafordíthatóságával először Ch. Bouras foglalkozott, a brauroni stoa es részleges anastylosisának 1967-es ismertetésekor. Az ICCROM és az ICOMOS közös kiadásban megjelent Guidelines for the Management of World Cultural Heritage Sites című kiadvány 1990-ben kiemelt fontosságot tulajdonított annak, hogy...az emlék és részeinek javíthatósága a jövőben is fenntartható legyen. A terminológiájában és megfogalmazásában a Velencei Cartára támaszkodó szöveg kimondja: a.) valamennyi javasolt beavatkozásnak - amennyire műszakilag ez lehetséges - visszafordíthatónak kell lennie; b.) a beavatkozás ne befolyásolja károsan a jövőben szükségessé váló javítások, konzerválások lehetőségeit; c.) az emlék valamennyi, később előkerülő eleme, hozzáilleszthető legyen az eredetihez; d.) biztosítani kell, hogy a megtalált történeti anyagok maximális mennyisége megtartható legyen; e.) a javasolt beavatkozások színben, jellegben, struktúrában, formában és léptékben harmonikusan illeszkedjenek az egészhez, a szükségessé váló kiegészítések jól megkülönböztethetőek és elválaszthatóak legyenek a eredetitől; f.) valamennyi, az emléket megváltoztató beavatkozást csak képzett szakemberek végezhetik el. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy sok esetben a beavatkozások egyszeriek, nincs lehetőség a megismétlésükre, kijavításukra. Ilyen esetben előzetes kísérletekkel, vizsgálatokkal kell igazolni, hogy a beavatkozás nem károsítja-e az emléket. 18

19 Pár szóban meg kell említenem, hogy még ma is mindennapi vita, milyen kritériumok alapján vizsgálható egy műemlék bemutatásának hitelessége: A műemlékvédelemben a helyreállítás hitelessége az alkotás minőségének fokmérője. Annak ellenére, hogy a hitelesség fogalmat a szakirodalom használja, a helyreállításokkal kapcsolatban nem határozták meg a tartalmát. Az emlékek és együttesek hitelességét a világörökség helyszíneinek kiválasztásával kapcsolatban elemezték először. Az UNESCO és az ICOMOS közösen kezelési útmutatót dolgoztatott ki a világörökség címre pályázó helyszínek egységes hitelességvizsgálata számára. Ebben a kötetben az emlék hitelességét négy kritérium vizsgálatával ellenőrzik: 1.) forma, alak; 2.) anyag, állapot; 3.) környezet; 4.) szellem. Az utóbbi évek nemzetközi szakirodalmában elterjedt az a nézet, amely szerint a helyreállításoknak, az emlékek bemutatásának az értékelésére, a világörökség címre pályázó emlékekhez hasonlóan, a műemlékvédelmi tevékenység hitelességének az elemzése lenne a legjobb módszer. A fogalmak tisztázására 1994 februárjában Bergenben rendezett találkozót az ICOMOS. Emlékezzünk csak Alois Riegl-re, aki két kategória alapján jellemezte a műemlékeket: múltbeli- és a jelenbeli értékek alapján. Az első kategórián belül három csoportot definiált: 1.) a régiségértéket 2.) a történeti értéket és az 3.) emlékezet értéket. A jelenbeli értékek között két csoportot sorolt fel: 1.) használati érték és 2.) művészi érték, ami önmagában hordozza az a.) újdonságértéket - elemi művészi értéket és a b.) relatív művészi értéket. A feltárás során készített dokumentáció adja azt a tudományos alapot, amelyre a helyreállítás során támaszkodni kell. A bemutatás tervezését meg kell előzze az épület elvi rekonstrukciójának az elkészítése. Lehetőség szerint valamennyi jól megkülönböztetett építési periódust önállóan kell feldolgozni. Elemezni kell az emlék építészeti minőségét, az átépítések jellegét és mértékét. Viszonyítani kell az adott periódus elfogadott tömegformálási, téralakítási tendenciáihoz, általánosságban és a kiemelkedő emlékekkel történő összevetésben egyaránt. Értékelni kell az egyes előkerült építészeti részleteket, szerkezeti elemeket és az építőanyagok minőségét, elkészítésük színvonalát. Az ismert módszerekkel ellenőrizni kell azt, hogy az épületek alaprajzában a tervezés elveire utaló szabályszerűségek nem mutathatók-e ki. Az adatok 19

20 és a vizsgálatok eredményeinek birtokában választható ki az emlék javasolt helyreállítási periódusa, a helyreállítás módja és jellege. Meghatározhatóak azok az eszközök, anyagok, eljárások, amelyekkel a bemutatott emlék hitelessége az eredetihez viszonyítva optimálisan biztosítható A műemlékvédelem kialakulása Magyarországon 10 Az első fellelhető műemléki vonatkozású feljegyzést Mátyás király korából találhatjuk. Ekkor még csak a fellelt római kori köveket említik, de azokat rögtön be is falazták a várak falaiba. Szily János, Szombathely püspöke volt az a személy, aki ben már össze is gyűjtötte a megtalált emlékeket, s ki is állítatta azokat. A hazai műemlékek megóvásának szükségessége azonban csak 1846-ban fogalmazódott meg a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók által Kassán, de törvény hiányában a Magyar Tudományos Akadémia is csak felhívást tudott közzétenni, melyben felhívta a nemzeti becsületet szívén viselő magyar figyelmét arra, hogy az elmúlt évszázadok háborúi során sok emlék pusztult el. Talán ezeknél is nagyobb azonban azon emlékeknek a száma, amelyek pusztulásáért az éretlenség, lelketlenség és kegyelethiány okolható. A szabadságharc bukása után, csak 1850-ben alakult meg a Central Comission nevű szervezet, amely az egész Birodalomra kiterjedt, s feladata a műemlékek felügyelete volt. Az MTA Archeológiai Bizottmánya már 1858-ban eltökélte, hogy ellátja a Magyarország területén létező műtörténeti emlékek felügyeletét november 8-án a király a magyar műemlékekre vonatkozó jogköröket kivonta a Central-Comission hatásköréből, és az MTA archeológiai osztályára bízta az ügyek vitelét. Henszlmann Imre önálló képviselő rögtön az T. Ház elé terjesztette a műemlékek védelméről szóló törvénytervezetét, de csupán csak egy kormányzati szerv jött létre, a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságával (MMIB) karöltve, melynek feladata az ingatlan műemlékek lajstromozása, osztályozása volt, hogy az Országgyűlés mielőbb megismerkedhessen a feladat hozzávetőleges nagyságával. 10 Műemlékvédelem jegyzet és ábraanyag alapján, összeállította: Mezős Tamás 20

Műemléképületek háromdimenziós fotómodelljének készítése PhotoModeler segítségével

Műemléképületek háromdimenziós fotómodelljének készítése PhotoModeler segítségével Műemléképületek háromdimenziós fotómodelljének készítése PhotoModeler segítségével Szerdahelyi András BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék tudományos segédmunkatársa A műemlék jellegű épületek megfelelő

Részletesebben

Ingatlan felmérési technológiák

Ingatlan felmérési technológiák Ingatlan felmérési technológiák Fekete Attila okl. földmérő és térinformatikai mérnök Photo.metric Kft. www.photometric.hu geodézia. épületfelmérés. térinformatika Áttekintés Mérési módszerek, technológiák

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

7. 8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.

7. 8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak. 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 7. 8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak. 10. Műemléki érték: minden olyan építmény, kert,

Részletesebben

Fotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom

Részletesebben

Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ)

Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ) Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ) A mérés és a térkép I. A földrészletek elméleti határvonalait definiáló geodéziai/geometriai pontok (mint térképi objektumok) 0[null] dimenziósak,

Részletesebben

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 14. Digitális Alakzatrekonstrukció - Bevezetés http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiima01 Dr. Várady Tamás, Dr.

Részletesebben

Lézerszkenner alkalmazása a tervezési térkép készítésénél

Lézerszkenner alkalmazása a tervezési térkép készítésénél Lézerszkenner alkalmazása a tervezési térkép készítésénél Geodézia az ingatlan-nyilvántartáson túl tapasztalatok és gondolatok 2012. November 30. Geodézia Földmérőmérnöki Szolgáltató Kft. Szekszárd Kunfalvi

Részletesebben

Építészettörténet. Építészettörténet. Örökségvédelem. Műemlékvédelmünk múltja, jelene és jövője. Dr. Déry Attila 01

Építészettörténet. Építészettörténet. Örökségvédelem. Műemlékvédelmünk múltja, jelene és jövője. Dr. Déry Attila 01 Építészettörténet Örökségvédelem Műemlékvédelmünk múltja, jelene és jövője Dr. Déry Attila 01 Fogalmak: épített örökség műemlékvédelem rehabilitáció rekonstrukció revitalizáció renováció Mi mit jelent?

Részletesebben

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a piacvezető 3D tárgyrögzítésre és ortofotó - illetve felületmodell készítésre szolgáló szoftvert.

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a piacvezető 3D tárgyrögzítésre és ortofotó - illetve felületmodell készítésre szolgáló szoftvert. Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a piacvezető 3D tárgyrögzítésre és ortofotó - illetve felületmodell készítésre szolgáló szoftvert. Az Interspect Csoport és az Agisoft együttműködése Cégünk 2013-óta

Részletesebben

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló Mott MacDonald Magyarország Kft.

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló Mott MacDonald Magyarország Kft. Sándor Csaba Hegedűs Tamás Váró Ágnes Kandi Előd Hogyor Zoltán Mott MacDonald Mo. Kft. tervezői művezetés Mecsekérc Zrt. geodéziai irányítás Az I-K1 és I-K2 tárolókamra építése során végzett optikai konvergencia-mérések

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. október

Pályázati figyelő 2010. október Jelmagyarázat n.r. nincs adat nem releváns Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 i Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma

Részletesebben

Számítógépes grafika

Számítógépes grafika Számítógépes grafika HEFOP 3.5.1 Korszerű felnőttképzési módszerek kifejlesztése és alkalmazása EMIR azonosító: HEFOP-3.5.1-K-2004-10-0001/2.0 Tananyagfejlesztő: Máté István Lektorálta: Brückler Tamás

Részletesebben

Részletes program 2015/16. tanév 1. félévére

Részletes program 2015/16. tanév 1. félévére A tantárgy/kurzus címe MŰEMLÉKVÉDELEM A kurzus típusa Előadás A tantárgy/kurzus száma SGYMTET281xxx2/0/f/2 Óraszám/hét 2/2 óra Félév 1. Kreditek száma: 2 Előadó tanár: dr.tech.szabó László DLA, ny.főiskolai

Részletesebben

Hatékony módszer a nagyfeszültségű távvezetékek. dokumentáció-felújítására a gyakorlatban

Hatékony módszer a nagyfeszültségű távvezetékek. dokumentáció-felújítására a gyakorlatban Hatékony módszer a nagyfeszültségű távvezetékek dokumentáció-felújítására a gyakorlatban MEE 57. VÁNDORGYŰLÉS 2010. szeptember 15-17. SIÓFOK Új technológia bevezetése A FUGRO INPARK B.V. Holland céggel

Részletesebben

3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás

3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás 3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás 15. Digitális Alakzatrekonstrukció Méréstechnológia, Ponthalmazok regisztrációja http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiiav54

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

A műszaki nyilvántartás-szervezés a közlekedésbiztonság tükrében

A műszaki nyilvántartás-szervezés a közlekedésbiztonság tükrében Kovács Dénes Igazgató Forgalomtechnikai és Műszaki nyilvántartási Igazgatóság BKK Közút Zrt. Visszatekintés: Milyen állomásokon keresztül jutottunk a KARESZ-ig? 1. Kanyar AutoCAD alapú vektoros - felmérés

Részletesebben

A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI

A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI Detrekői Ákos Keszthely, 2003. 12. 11. TARTALOM 1 Bevezetés 2 Milyen geometriai adatok szükségesek? 3 Néhány szó a referencia rendszerekről 4 Geometriai adatok forrásai

Részletesebben

29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról

29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról 29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

ÖRÖKSÉGVÉDELMI FOGALOMTÁR

ÖRÖKSÉGVÉDELMI FOGALOMTÁR MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA MŰEMLÉKVÉDELMI, RESTAURÁTORI TAGOZAT 1 ÖRÖKSÉGVÉDELMI FOGALOMTÁR KIDOLGOZTA, ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. CZÉTÉNYI PIROSKA okl. éptészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, műemlékvédelmi szakértő

Részletesebben

Vízszintes kitűzések. 1-3. gyakorlat: Vízszintes kitűzések

Vízszintes kitűzések. 1-3. gyakorlat: Vízszintes kitűzések Vízszintes kitűzések A vízszintes kitűzések végrehajtása során általában nem találkozunk bonyolult számítási feladatokkal. A kitűzési munka nehézségeit elsősorban a kedvezőtlen munkakörülmények okozzák,

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Távérzékelés Analóg felvételek feldolgozása (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

Országos Rendezési Tervkataszter

Országos Rendezési Tervkataszter TeIR Országos Rendezési Tervkataszter Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. LEKÉRDEZÉSEK... 3 2.1 TERV ELLÁTOTTSÁG LEKÉRDEZÉS... 4 2.1.1. Kördiagram... 5 2.1.2.

Részletesebben

Háromdimenziós képkészítés a gyakorlatban és alkalmazási területei

Háromdimenziós képkészítés a gyakorlatban és alkalmazási területei Háromdimenziós képkészítés a gyakorlatban és alkalmazási területei Bálint Tamás Dr. Berke József e-mail: balinttamas85@gmail.com, berke@gdf.hu Gábor Dénes Főiskola Hogyan működik a 3D? Az emberi látás

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék MÁSODLAGOS ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK Meglévő (analóg) térképek manuális digitalizálása 1 A meglévő

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések Bucsuszentlászlói Községi Önkormányzat 9/2004.(VII.08.) sz. Önk. rendelete az épített és természeti értékek helyi védelmére vonatkozó szabályokról Búcsúszentlászló Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

AuditPrime Audit intelligence

AuditPrime Audit intelligence AuditPrime Audit intelligence Szakértői szoftver a könyvelés ellenőrzéséhez www.justisec.hu Minden rendben. Tartalom Előzmények... 3 A szoftver bemutatása... 3 A könyvelési adatok átvétele... 3 A technológia...

Részletesebben

Láthatósági kérdések

Láthatósági kérdések Láthatósági kérdések Láthatósági algoritmusok Adott térbeli objektum és adott nézőpont esetén el kell döntenünk, hogy mi látható az adott alakzatból a nézőpontból, vagy irányából nézve. Az algoritmusok

Részletesebben

Mozgásvizsgálatok. Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán

Mozgásvizsgálatok. Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán Célja: Várható elmozdulások előrejelzése (erőhatások alatt, Siógemenci árvízkapu) Már bekövetkezett mozgások okainak vizsgálata (Pl. kulcsi löszpart) Laboratóriumi

Részletesebben

PTE PMMIK, SzKK Smart City Technologies, BimSolutions.hu 1

PTE PMMIK, SzKK Smart City Technologies, BimSolutions.hu 1 BEMUTATKOZÁS Diploma (2009) Építészirodai munka, tervezési gyakorlat VICO vcs, (vce), pl, trainer (2010) PhD tanulmányok + oktatás Kutatócsoport + saját projektek (2014) BimSolutions.hu 1 BIM FELHASZNÁLÁSI

Részletesebben

2. A rendelet hatálya

2. A rendelet hatálya Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2005.(III.02.) számú rendelete a helyi építészeti védelem alatt álló épületek felújításának támogatásáról Kiskunhalas Város Képviselő-testülete

Részletesebben

120 éves a Mária Valéria híd

120 éves a Mária Valéria híd 120 éves a Mária Valéria híd A régi és új találkozása a 2001. évi felújításnál - Hajóhíd 1842-1895 A híd rövid története -1893-ban felerősödött az igény állandó vashídra, meghívásos versenypályázat Cathry

Részletesebben

Műemléki Konferencia. Kocsány János IFK alelnök 2013. április 11. jkocsany@graphisoftpark.com

Műemléki Konferencia. Kocsány János IFK alelnök 2013. április 11. jkocsany@graphisoftpark.com v Műemléki Konferencia Kocsány János IFK alelnök 2013. április 11. jkocsany@graphisoftpark.com Az IFK tagjainak beruházásai Összes megvalósított projekt területe: 2.800 ezer m2 Összes projekt beruházási

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának VIZUÁLIS KULTÚRA Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő 11. évfolyam Heti 2 óra Évi 72 óra 1.1. Vizuális nyelv 1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei - Vonal - Sík- és térforma - Tónus, szín -

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: Az Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Két évtized tapasztalatát sűrítettük ErdaGIS térinformatikai keretrendszerünkbe, mely moduláris felépítésével széleskörű felhasználói réteget céloz, és felépítését

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. február 23-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat településfejlesztési koncepciója, mint a településrendezési terv módosítás folyamatában

Részletesebben

A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók.

A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók. Leíró adatok vagy attribútumok: az egyes objektumok sajátságait, tulajdonságait írják le számítógépek számára feldolgozható módon. A FIR- ek által megválaszolható kérdések: < 1. Mi van egy adott helyen?

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1185-06/1 Gazdasági tervezési, rendszerelemzési, tervezési vagy

Részletesebben

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete 1 KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete Az épített örökség és természeti környezet helyi védelméről Kengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség MÉRTÉKEGYSÉGEK Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség alapegységhez viszonyított nagyságát,

Részletesebben

MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A MŰEMLÉKI ÉS HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK FELÚJÍTÁSÁNAK ANYAGI TÁMOGATÁSÁRÓL Mosonmagyaróvár

Részletesebben

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak Matematika feladatbank I. Statisztika Elméleti összefoglaló és feladatgyűjtemény középiskolásoknak ÍRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dugasz János 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dugasz János Tartalom Bevezető 7 Adatok

Részletesebben

Papp Ferenc Barlangkutató Csoport. Barlangtérképezés. Fotómodellezés. Holl Balázs 2014. negyedik változat hatodik kiegészítés 4.6

Papp Ferenc Barlangkutató Csoport. Barlangtérképezés. Fotómodellezés. Holl Balázs 2014. negyedik változat hatodik kiegészítés 4.6 Papp Ferenc Barlangkutató Csoport Barlangtérképezés Fotómodellezés Holl Balázs 2014 negyedik változat hatodik kiegészítés 4.6 (első változat 2011) A felszíni térképezés már egy évszázada a légifotókon

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM

EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM LEHETŐSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓS FELLÉPÉSRE BUDAPEST, 2014.09.05. BENKŐNÉ KISS ZSUZSANNA FŐOSZTÁLYVEZETŐ, MINISZTERELNÖKSÉG Az Európai Örökség cím felhívja a figyelmet

Részletesebben

A fotogrammetria fejlődési tendenciái

A fotogrammetria fejlődési tendenciái A fotogrammetria fejlődési tendenciái Dr. Engler Péter Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar Fotogrammetria és Távérzékelés Tanszék GIS Open 2011. Fejlődési irányt befolyásoló

Részletesebben

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

A pályázat célja A kiemelkedő színvonalú teljesítmények szakmai elismerése.

A pályázat célja A kiemelkedő színvonalú teljesítmények szakmai elismerése. ALUTA NÍVÓDÍJ 2010 A pályázat kiírója Az ALUTA (Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület) hagyományainak megfelelően nyilvános pályázatot hirdet a tevékenységének célkitűzéseiben megfogalmazott szakmai elvárásoknak

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Mobil Térképező Rendszer hazai felhasználása

Mobil Térképező Rendszer hazai felhasználása 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. 1591 Budapest, Pf. 304. (1) 252-8222 Titkárság: (1) 363-6801 Fax: (1) 363-5808 Mobil Térképező Rendszer hazai felhasználása A lézerszkennerrel történő felmérés a legmodernebb

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2011. (IV. 4.) önkormányzati rendelete Terézváros helyi építészeti örökségének védetté nyilvánításáról Budapest Főváros VI.

Részletesebben

Irodalom: az Építésijog.hu oldalon található tematikus leírások (a tematika alapján a teljes előadásanyag letölthető);

Irodalom: az Építésijog.hu oldalon található tematikus leírások (a tematika alapján a teljes előadásanyag letölthető); YBL - SGYMMEN235XXX - Jogi ismeretek III. Tantárgyfelelős: dr. Jámbor Attila tanársegéd Tárgyelőadó: dr. Jámbor Attila tanársegéd Tantárgyi leírás Oktatási cél: A kurzus célja a speciálisan a kivitelezési

Részletesebben

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév antárgy megnevezése antárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 14-ei rendes, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 14-ei rendes, nyílt ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR A TÉRKÉP A HAGYOMÁNYOS VILÁG FELFOGÁSA SZERINT A TÉRKÉP ÉS EGYÉB TÉRKÉPÉSZETI ÁBRÁZOLÁSI FORMÁK (FÖLDGÖMB, DOMBORZATI MODELL, PERSPEKTIVIKUS

Részletesebben

A DIPLOMAMUNKA FORMAI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT

A DIPLOMAMUNKA FORMAI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT A DIPLOMAMUNKA FORMAI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT A diplomamunka kötelező részei (bekötési sorrendben) 1. Fedőlap - Bal felső sarokban a kiíró tanszék megnevezése (ha két tanszékkel együttműködve dolgozzuk

Részletesebben

MÁV-START Tudáspróba Felhasználói kéziköny

MÁV-START Tudáspróba Felhasználói kéziköny MÁV-START Tudáspróba Felhasználói kéziköny Tartalomjegyzék Bejelentkezés a tudáspróbára... 3 Kijelentkezés... 3 Megkezdett tudáspróba folytatása... 4 Tudáspróba kiválasztása... 5 Tudáspróba kiválasztása...

Részletesebben

Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium

Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium Műtárgy karbantartás Előadó: Palotás Gábor Munka, tűz és környezetvédelmi igazgató KÖZGÉP Építő és Fémszerkezetgyártó Zrt. Munkavédelmi Igazgatóság E-mail

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT. Fertői Ferenc

Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT. Fertői Ferenc Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT Fertői Ferenc 2010 Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport 3-dimenziós táj generálása útvonalgráf alapján Szakdolgozat Készítette:

Részletesebben

2011.08.18. Fotográfia szak

2011.08.18. Fotográfia szak Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 2011.08.18. Fotográfia szak Kérjük, a levelet figyelmesen olvassa el, mivel az alábbi feltételek maradéktalan teljesítése esetén vehet részt felvételi eljárásunkban!

Részletesebben

TÉRKÉP HELYETT KÉP, VAGY VALAMI MÁS?

TÉRKÉP HELYETT KÉP, VAGY VALAMI MÁS? TÉRKÉP HELYETT KÉP, VAGY VALAMI MÁS? PLIHÁL KATALIN MI A TÉRKÉP A KÉSZÍTŐ SZEMSZÖGÉBŐL NÉZVE? EGY OLYAN KÜLÖNLEGES ÉS SPECIÁLIS ESZKÖZ, AMELLYEL A TÉRBELI VALÓSÁGOT TRANSZFORMÁLVA, GENERALIZÁLVA ÉS GRAFIKUS

Részletesebben

ÉPKO, Csíksomlyó, 2011. június 4. A beton nyomószilárdsági osztályának értelmezése és változása 1949-től napjainkig Dr.

ÉPKO, Csíksomlyó, 2011. június 4. A beton nyomószilárdsági osztályának értelmezése és változása 1949-től napjainkig Dr. ÉPKO, Csíksomlyó, 2011. június 4. A beton nyomószilárdsági osztályának értelmezése és változása 1949-től napjainkig Dr. Kausay Tibor 1 Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Konferencia! Számtalanszor kerülünk abba

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Épület termográfia jegyzőkönyv

Épület termográfia jegyzőkönyv Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Adatgyűjtés pilóta nélküli légi rendszerekkel

Adatgyűjtés pilóta nélküli légi rendszerekkel Adatgyűjtés pilóta nélküli légi rendszerekkel GISOpen-2015 2015.03.26. Miről lesz szó? Az eljárásról Eddigi munkáinkról A pontosságról A jogi háttérről csak szabadon:) Miért UAS? Elérhető polgári forgalomban

Részletesebben

MÉRNÖKGEODÉZIA GBNFMGEOB ÓE AREK GEOINFORMATIKAI INTÉZET

MÉRNÖKGEODÉZIA GBNFMGEOB ÓE AREK GEOINFORMATIKAI INTÉZET MÉRNÖKGEODÉZIA GBNFMGEOB ÓE AREK GEOINFORMATIKAI INTÉZET MÉRNÖKGEODÉZIA tárgy felépítése Témakör Óraszám Előadások: A mérnökgeodézia fogalma, a tárgy tartalma és témakörei A mérnöki létesítmények tervezésének

Részletesebben

MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM

MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM RESTAURÁTOR TANSZÉK ÜGYRENDJE Elfogadva a Szenátus 54/2015. (IX.30.) számú határozata alapján. 2015. október 1. 1. Általános rendelkezések (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A portfólió Falus Iván Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Budapest, Gondolat Kiadói Kör A prezentációt

Részletesebben

A képek feldolgozásáról

A képek feldolgozásáról A képek feldolgozásáról Úgy gondoljuk joggal tételezzük fel, hogy a digitális fotótechnika elterjedésének köszönhetően nagyon sokan készítenek fotókat a különböző alkalmakkor a településeken. A régi papírképek

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 306/2004. (XI.2.) számú h a t á r o z a t a a Nyíregyházi Főiskolával kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyásáról A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 15/K. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 179/1300/22-2/2012. SZOCIÁLETIKAI KUTATÓINTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debrecen

Részletesebben

Kell-e cél és filozófiai háttér a multimédia oktatásnak?

Kell-e cél és filozófiai háttér a multimédia oktatásnak? Kell-e cél és filozófiai háttér a multimédia oktatásnak? Géczy László Óbudai Egyetem NIK Ez a kedvenc ábrám. A kedvenc ábrám azt hiszem, megmutatja a célt. Megmutatja, hogy a célt az igazi multimédiával

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. május 7-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. május 7-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 7-i ülésére Tárgy: Zirci Országzászló Alapítvány elvi támogatási kérelme a Zirc, I. András tér, 431 hrsz-ú ingatlanon a letűnt

Részletesebben

Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése

Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése

Részletesebben

JAVASLAT A SZEGED VÁROS ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETRE

JAVASLAT A SZEGED VÁROS ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETRE JAVASLAT A SZEGED VÁROS ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETRE Tartalom: Előszó 2011. A2 A) Rendelet tervezet I. Általános rendelkezések... A3 II. Az építészeti örökség fenntartási

Részletesebben

8. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. július 4-i rendkívüli ülésére

8. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. július 4-i rendkívüli ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. július 4-i rendkívüli ülésére Tárgy: A településképi véleményezési, bejelentési és a településképi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. november 12-ei rendes, nyílt ülésére. Tisztelt Képviselő-testület!

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. november 12-ei rendes, nyílt ülésére. Tisztelt Képviselő-testület! Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

Geoinformatikai rendszerek

Geoinformatikai rendszerek Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó

Részletesebben

BME-ÁFGT. MÉRNÖKGEODÉZIA A XXI. században. Külszíni bányamérés támogatása Mobil Térképező Rendszerrel. Sopron-II. gneisz Süttő-I.

BME-ÁFGT. MÉRNÖKGEODÉZIA A XXI. században. Külszíni bányamérés támogatása Mobil Térképező Rendszerrel. Sopron-II. gneisz Süttő-I. Külszíni bányamérés támogatása MMS-sel BME-ÁFGT MÉRNÖKGEODÉZIA A XXI. században Külszíni bányamérés támogatása Mobil Térképező Rendszerrel Sopron-II. gneisz Süttő-I. mészkő, főmérnök Geodézia Zrt. Amiről

Részletesebben

Mobil térképezés új trendek a digitális téradatgyűjtésben

Mobil térképezés új trendek a digitális téradatgyűjtésben Mobil térképezés új trendek a digitális téradatgyűjtésben Építési geodézia a gyakorlatban fórum Mérnökgeodézia a tervezés és létesítményüzemeltetés támogatásában 2011. október 13-14 Geodézia Földmérőmérnöki

Részletesebben

Dr. Csornay Boldizsár Örökségvédelmi főigazgató-helyettes

Dr. Csornay Boldizsár Örökségvédelmi főigazgató-helyettes Dr. Csornay Boldizsár Örökségvédelmi főigazgató-helyettes A 2013-mas jogszabályváltozások több szakterületen is kijelölik a Magyar Nemzeti Múzeum és azon belül a Nemzeti Örökségvédelmi Központ helyét a

Részletesebben

"Vizuális informatikai tantárgyak" oktatási tapasztalatai

Vizuális informatikai tantárgyak oktatási tapasztalatai "Vizuális informatikai tantárgyak" oktatási tapasztalatai Berke József PATE, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Szaktanácsadási, Továbbképzési és Informatikai Központ, Keszthely Gábor Dénes Főiskola,

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMÁK 2013 tavasz

SZAKDOLGOZAT TÉMÁK 2013 tavasz 1 SZAKDOLGOZAT TÉMÁK 2013 tavasz NAPPALI TAGOZAT 1. Többcsatornás képfelbontási mód alkalmazásának lehetőségei a nyomdatermékek hozzáadott értékének növelésében Dr. Novotny Erzsébet c. egyetemi docens

Részletesebben