Épülethomlokzat mérések feldolgozása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Épülethomlokzat mérések feldolgozása"

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Épülethomlokzat mérések feldolgozása Készítette: Szerdahelyi András Budapest 2007

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Történeti áttekintések A BME rövid története, A műemlékvédelem kialakulása A műemlékvédelem kialakulása Magyarországon Műemlékek felmérési módszereinek áttekintése Geodéziai felmérés Fotogrammetriai felmérés A klasszikus földi fotogrammetria A digitális fotogrammetria A lézerszkennelés A felhasznált szoftver bemutatása Technológiai leírás az elvégzett munkáról Fényképezőgépek A program felépítése A kamerák kalibrációja A 3D-s modell előállítása A képek összeillesztése Vizsgálatok A kamerák paramétereinek összehasonlítása Pontossági ellenőrzés hagyományos geodéziai felméréssel Struktúrák kialakítása Rétegkezelés Vonalak szerkesztése Ívek szerkesztése Hengerek szerkesztése Felületek kialakítása Képek ráillesztése

3 Az elkészült modell bemutatása Javaslat a 3D-s modell alkalmazási lehetőségeire a műemléki épületetek felmérésénél Összefoglalás Felhasznált Irodalom Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Mellékletek

4 1. Bevezetés Diplomadolgozatom célja, hogy bemutassam a műemléképületek felmérésének digitális fotogrammetria útján történő megoldását egy konkrét példán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Központi épületének homlokzatának modellezésén keresztül. Célul tűztem ki a modellalkotáshoz használt PhotoModeler 5.0 program bemutatását, funkcióinak részletes ismertetését. Célom továbbá, hogy vizsgálatot végezzek a modell létrehozásához használható kamerák paramétereinek összehasonlítására, valamint hogy javaslatot tegyek a 3D-s modell alkalmazási lehetőségeire. [az épület homlokzata az 1. számú mellékleten látható] A második fejezetben áttekintést adok egyetemünk 225 éves történetéről, felvázolva a műemlékvédelem kérdéskörét. A harmadik fejezetben bemutatok pár felmérési módszert, rámutatva azok előnyeire, valamint hátrányaira is. Dolgozatom negyedik fejezetében rövid leírást adok a felhasznált szoftver alkalmazási lehetőségeiről. Az ötödik fejezetben részletezem a PhotoModeler programmal történő modellezés lépéseit, kiegészítve személyes tapasztalataimmal, tanácsaimmal azoknak a felhasználóknak címezve, akik még csak ismerkednek e technikával, de azoknak is hasznos lehet, akik már használják, de még nem ismerik minden lehetőségeit. A hatodik fejezetben foglalkozom a modell további alkalmazási lehetőségeivel, annak Építményinformációs Rendszerbe való beillesztésével. A DVD melléklet tartalmazza a munkám során elkészült PhotoModeler állományokat, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem homlokzatáról készült fényképfelvételeket. [az épületről készült digitális ortofotó a 10. számú mellékleten látható] 4

5 2. Történeti áttekintések 2.1. A BME rövid története 1,2 A magyar műszaki felsőoktatás, több mint két évszázados múltra tekinthet vissza. Egyetemünk idén ünnepli 225 éve történő megalakulását. Tekintsük is át röviden ennek a kiemelkedő múltnak a mérföldköveit! II. József elhatározására, az Institutum Geometricum hivatalos megalapítása augusztus 30-án történt meg. Ennek a rendeletnek a kiadási időpontja lett a korszakhatár a magyar felsőoktatás történetében. Miért is? Mert ebben a királyi rendeletben mondják ki Magyarországon először, hogy nyilvános mérnöki állásra csak olyan személy alkalmazható, aki az előírt matematikai tanulmányoknak mind elméletéből, mind gyakorlatából Budán az Egyetemnél nyilvános vizsgát tett, és megfelelőnek ítélve törvényes bizonyítványt szerzett. A mérnöki pálya ettől kezdve egyetemi végzetséghez lett kötve. Az Institutum Geometricum felállításával kapcsolatban nagy hangsúlyt kaptak azok az indokok, melyek az intézet létrehozását sürgették: Mivel általában szertefölött szükség van elsősorban Magyarországon és csatolt tartományaiban földmérő, vízépítő és mechanikai tudományokra, ahol az előző századok annyi háborúja és viszontagságai következtében a birtokviszonyok igen zavarosak, ahol igen nagy tájak víz alatt és mocsarakban hevernek, ahol a malomgátak legtöbb helyen igen rosszul vannak szerkesztve, a közutak nagyobbrészt elhanyagoltak nyilvánvalóan szükség mutatkozik ezen tudományok művelésére 1779 őszén a budai várban az Egyetem részére birtokba vettek egy régi, uradalmi dézsmaházat. Először itt kezdte megműködését, az augusztus 30-án egyetemi rangra emelt Institutum. 1 A Budapesti Műszaki Egyetem története, szerk.: Héberger Károly alapján 2 Dr. Hodinka László-Károlyi Zsigmond-Végh Ferenc: A Budapesti Műszaki Egyetem történetének bibliográfiája 1-2., I. fejezete alapján 5

6 II. József 1784 nyarán az Egyetem 3 karát Pestre helyeztette át, egy másik kar (teológia) Pozsonyba került. Az Egyetem megkapta a Ferenciek pesti kolostorának épületét. Ez lett aug. 11-től az Institutum végleges épülete egészen 1850-ig. Ebben az időben rendkívül távol állt egymástól a kor felfogása szerint a csak gyakorlati kérdésekkel foglalkozó geometra, és az elméleti problémákat megoldó tudós személye. Hadd álljon itt a fentiek alátámasztására, egy nem éppen irodalmi értékű, de a kor mérnökfogalmát jól illusztráló versrészlet 1839-ből: A mérnök élete szép A mérnök vigan él Akármi pap s ügyész Sorsával nem cserél Járdal virágmezőn S lánczával méreget Színes zászló felé Mit ott feltüzetett A földmérő mihelyt Piroslik a kelet Derült szabadba száll A szi kéjt, új életet Vagy hág tetőre és Látcsőt kezébe vesz S szemlél sok tájt, falut Mit messzeség fedez S mit Isten végtelen Térségbe alkotott Kis ivre asztalán Mind fölteremti ott Az Institutum esetében mérnökön ebben az időben csak a földmérői és vízépítői szakembert értették, az intézet fő képzési iránya alapjában véve egész fennállása idején nem változott. Az iskola azonban közismert módon nem tudott lépést tartani a műszaki tudományok fejlődésével november 1-jén nyílt meg Pesten a főváros régen várt műszaki szakoktatási intézete, a József Ipartanoda. 6

7 1848. március 27-én a forradalom szelével készült el az a lista, amely 12 pontba foglalva tartalmazta az ifjúság követelését az Ipartanoda oktatási rendszerének korszerűsítéséről. Az összes ipartanodai hallgatóság kívánatai: 1. A pesti kir. József Ipartanodának minél előbb összegyetemmé (Polytechnicum) alakítása. 2. Az intézetnek mindenképp megfelelő épület. 3. Az összműegyetemhez illő minél előbbi tökéletes fölszerelése. 4. Az összműegyetem igényeinek megfelelő könyvtár, s ennek tanulók általi használhatása. 5. A bécsi Polytechnicumtól, valamint egyéb tanintézetektől tökéletes függetlensége. 6. Minden rendes tanár tartozzék vagy már létező, vagy általa szerkesztendő magyar tankönyv szerint előadni. 7. A szükségekhez képest tanársegédeknek minélelöbbi kinevezése. 8. Franczia, olasz nyelv rögtöni dijmentes hallgathatása, s az angol nyelv minélelöbbi tanitása. 9. Szabad tanítás és tanulhatóság. 10. Az intézet hallgatóságának a tanári ülésekben képviselete. 11. Magán és rendes hallgatók tetszés szerinti, évenkint vagy tanfolyam végéveli nyilván vizsgálata. 12. Az igazgatást tanári ülésekre kívánjuk átruháztatni, közbizodalmi tanár elnöklete mellett. A forradalom átmeneti győzelme az oktatásügy területén nagy belső átalakulás kezdetét jelentette. Kész volt 1848 nyarán a leendő Műipari Akadémia terve. A szabadságharc leverése utáni reformok első fázisaként az Institutum Geometricum és a József Ipartanoda egyesítésére szept. 29-én került sor. Azonban az oktatásnak tárgyi feltételei csak lassan javultak, nagy gondot okozott a helységprobléma, így 1854 nyarán az Intézmény felköltözött a várba, éppen 70 évvel azután, hogy II. József az Egyetemmel együtt a budai várból Pestre helyezte át az Institutum Geometricumot. 7

8 Ferenc József szeptember 30-án hagyta jóvá az új Műegyetem alapszabályát, így végre műegyetemi rangot kapott a magyar főváros mérnökképző intézete. Neve kir. József Műegyetem lett. Azonban ez a formális jogi intézkedés nem hozott lényeges változást helyzetében, a nyomasztó hely-, felszerelés-, és tanszemélyzethiány továbbra is fennállt, a budai vár bérelt házaiban a korszerű oktatás nem volt megvalósítható, így 1871-ben sor került újra a Műegyetem ideiglenes jelleggel Pestre való visszatelepítésére ban költözött át a Műegyetem a Múzeum körúton felépült, Steindl Imre műegyetemi professzor által tervezett új épületeibe, amelyben ma az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara található. Ezzel fennállása óta először került olyan épületbe, amelyet eredendően felsőoktatás céljaira terveztek. Alighogy elkészült a díszes épület a fényes berendezéssel, máris kiderült, hogy kicsi. Segítségként újabb pavilonokat építettek, bérházakban béreltek helyeket, de az egyetem és a minisztérium is hamar egyetértett abban, hogy valahol megint új otthont kell építeni. A század fordulóján végérvényesen rendeződött a Műegyetem elhelyezésének problémája. Wlassics Gyula kultuszminiszter okt. 9-én terjesztett be törvényjavaslatot az országgyűlés elé az egyetem számára szükséges telekvásárlásokról. A telket a Duna jobb partján, az akkor elkészült Ferencz József hídtól /mai Szabadság-híd/ délre a Lágymányoson a Duna-part és a Promontori út /ma Budafoki út/ között kívánták vásárolni. A telek jó része a Duna szabályozásából származott és azt 9 méterrel fel kellett tölteni. A kijelölt telek nagy része még l898-ban a kultusztárca birtokába jutott, a maradékot 1902-ig folyamatosan vásárolták meg. Számos hely felmerült akkoriban, s hogy a Műegyetem Lágymányosra, mai helyére került, az döntő mértékben Wartha Vince és Czigler Győző műegyetemi professzorok érdeme. Háromnegyed évszázad távlatából kell választásukért hálásnak lennünk, hiszen a hely minden szempontból ideálisnak bizonyult. Pedig akkor a város széle volt, mocsaras terület. De éppen ezért, jövőbeni fejlesztésre tág teret biztosított, amit a felszabadulás óta élvezünk. A Duna partján állva, az új épületek erősen befolyásolták a 8

9 városképet, a Műegyetem épületei a város reprezentatív, messzirő1 látható épületeivé váltak. A tervek elkészítésére Czigler Győző építész professzor kapott megbízást. Első tervezetében egy kupolás kétemeletes központi épületet és több pavilont szerepeltetett, de váratlan halála miatt azonban csak a Gellért-téri kémiai épület (1904) és a Budafoki úti 2530 m 2 -es fizikai épület (1906) készült el. A kémia épület eredetileg valóban kupolát viselt, de ezt a. 2. világháború utáni újjáépítés során elhagyták. A műegyetemi épületek tervezését, az építés vezetését Hauszmann Alajos, a köz-, mű- és díszépítészet professzora vette át. Ő Czigler elképzeléseit újragondolta, a pavilonok számát csökkentette, s a központi épületet áttervezte a mai formájára, amelyik az eredeti tervhez képest szerényebb lett. A kortársak azzal vádolták, hogy a helyhez képes nem elég impozáns és nem elég monumentális. De mint ma is láthatjuk, az azóta melléje épített R- épülethez képest nagyon is az. A hátralévő pavilonok, nevezetesen a műszaki mechanika, mezőgazdasági géptan, mechanikai technológia, az obszervatórium, a géplaboratórium, kazánház továbbá a központi könyvtár, épületeinek tervezését Pecz Samu professzor vette át s azok az ő stílusjegyeit magukon is viselik. Ez különösen a könyvtár historizáló, templomszerű együttesére érvényes. A Duna-parti főépület homlokzathossza 199 m, beépített területe m 2, a négy szinten használható terület m 2 volt, amihez további 1000 m 2 a padlástérbe helyezett rajztermi helyiség járult. Az épületben 6 udvar volt, ezek közül többet üveggel letakarva tanteremként hasznosítottak. Az emeletmagasság 6 m. Az épületbe Hauszmann 14 tantermet helyezett férőhellyel. Az épületben helyezték el az egyetem impozáns dísztermét és a belső-építészetileg csak dicsérhető rektori tanácstermet. A központi épület főbejáratát négy, az egyes szakosztályokat jelző kétszeres életnagyságú női alakot ábrázoló szobor díszítette, Senyei Károly szobrászművész alkotásai. [2. számú melléklet] A központi épület és a Pecz-féle pavilonok építése párhuzamosan folyt. Az építkezés 1906 őszén indul meg és 1909 őszére fejeződött be. Az 1909/10. évi tanévnyitó nov. 28-án már az új épületben történt, bár az ünnepélyes zárókőletételt elhalasztották olyan időpontra, amikor azon a király is résztvehetett. Az építkezés összköltsége végül is 13 millió koronát tett ki. 9

10 A zárókőletételre máj. 25-én került sor I. Ferenc József király részvételével, aki másfél órát töltött az egyetemen. A szájhagyomány szerint az uralkodó nem érkezett meg a jelzett időre, hanem kb. egy órát késett. Mivel azonban a pontosság a királyok erénye", az egyetem óráit visszatolták s így minden az eredeti terv szerint zajlott le. Abban a biztos tudatban, hogy a kir. József Műegyetem, míg egyrészről szakadatlanul a műszaki tudományok fejlesztésén fáradozik, másrészről sohasem felejti el, mivel tartozik e hazának, mely fenntartásáért és felvirágoztatásáért kész a legnagyobb áldozatokat is meghozni, a zárókövet azzal a hő óhajtással iktatjuk főépületünk falába: Vajha a Mindenható hosszú időre biztosítaná a békét, mely feltétlenül szükséges, hogy ez a tudományos főiskola a vele szemben támasztható követeléseket zavartalanul kielégíthesse. A béke iránti óhaj nem teljesedett be. Az első világháború ugyan nem okozott sérülést a Műegyetem épületeiben, a második viszont annál több rombolást okozott. Budapest ostroma során gránátbecsapódás a zárókövet és a mögötte levő, az okmányt tartalmazó bronzhengert is kivágta a helyéről. A bronzhengert a romeltakarítás során megtalálták, s meg ma is őrzik, de az okmány elégett ben az egyetem ismét jelentős szervezeti változáson ment keresztül, az országgyűlés döntött a Magyar Kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem megalakításáról. Az új intézmény a József Műegyetemet, a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolát, az Állatorvosi Főiskolát és a Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart egyesítette magában. Az évi 15. számú törvényerejű rendeletben újabb szervezeti változások történtek, megalakítva ezzel a Budapesti Műszaki Egyetemet január 1-jétől viseli egyetemünk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet. A tizenegynéhány diákból és egy tanárból álló Institutum Geometricumból 225 év alatt nemzetközi hírű egyetem lett

11 A Budapesti Műszaki Egyetem Központi épülete a budai Duna-part meghatározó eleme, olyan nagyvonalú idea eredménye, amely volumenében csak pl. a budai váregyüttessel, vagy a Parlament épületével hasonlítható. 4 Az épületegyüttes jelenleg műemlékvédelem alatt áll. A Központi épület homlokzatának felújítását a Reneszánsz Rt. végezte között, a K épület középrilazit homlokzat tagozatának kőszobrász javítási munkái címen. Erre a munkára Ft-ot szántak A műemlékvédelem kialakulása 6 Hazánk történelmének, kultúrájának és művészetének pótolhatatlan örökségét képezik azok az alkotások, amelyek a környezet kiemelkedő értékeiként az ország és az egyes települések arculatának jellegzetes meghatározói, kulturális hagyományainak hordozói, s egyben a történelmi és nemzettudat formálói. Ezek az alkotások, mint műemlékek a tulajdonjogra való tekintet nélkül az egész nemzet közös kulturális kincsei, védelmük nemzeti összefogást kíván. Fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és az egész társadalom számára való hozzáférhetővé tételük közérdek. 7 Tekintsük is át, minként fejlődött az emberiség kapcsolata ezekkel a páratlan alkotásokkal: Az ókorból s a középkorból származó rendeletek tanúsága szerint, azokban az időkben még nem a műemlék megóvását tartották szükségesnek, sokkal inkább a használhatóság és az esztétikai érték megtartása volt a cél. Kivétel persze mindig akad. Például a Római Birodalom idején Cicero mondta a következőt: Mi az emberi kor, a régi dolgok emlékezete nélkül? 4 A Központi Épület rekonstrukciós előkészítése (1997), készítette: BME, Lakóépülettervezési Tanszék 5 6 Műemlékvédelem jegyzet és ábraanyag alapján, összeállította: Mezős Tamás 7 Az idézet a napjainkban is érvényben levő műemléki törvény bevezetőjéből származik. (1997. évi LIV. törvény a műemlékvédelemről) 11

12 De olyan törvényt, sem a római, sem az egyiptomi, de még a görög törvényekből sem ismerünk, amely az egyes épületek helyreállítását azok régiség-értéke miatt szorgalmazta volna. A késő középkorban, s a korai reneszánsz idején az antik emlékek példátlan pusztítása zajlott a modern épületek emelése ürügyén. Például az egykori művészt, Bramant-ot a romboló mester névvel illették nem csupán azért, mert lebontotta a régi Szent Péter templomot, hanem azért is, mert az új felépítéséhez, többek között a Colosseum köveit is felhasználta. A reneszánszban és a XVIII. század végtől figyelhetjük meg, hogy már a törvényalkotásban is megjelenik az építészeti örökség számbavétele és védelme. Az 1789-es francia forradalom győzelme után például rendelet született a történeti és művészi értékek lajstromba vételéről. Ezen feladat céljára alapították meg a Műemlékek Bizottmányát. Konkrét eredményeket a Bizottmány nem tudott felmutatni az összeírás terén, de tagadhatatlanul hozzájárult a nemzeti múlt emlékei iránti érdeklődés felélénküléséhez. Európa szerte mozgalom indult a kulturális javak megőrzése érdekében. Azonban a műemlékvédelem, műemlék helyreállítás terén a korhoz illő, s követendő törvény, utasítás még nem állt rendelkezésre. A Notre-Dame helyreállítása kapcsán a következő javaslatot olvashatjuk: Egy ilyen munkánál nem lehet elég óvatossággal és szerénységgel dolgozni, és magunk vagyunk az elsők, akik kimondjuk, hogy a restaurálás veszedelmesebb lehet egy műemlék számára, mint az évszázadok és a népharag pusztításai, mert az idő és a forradalom pusztítanak ugyan, de nem tesznek hozzá semmit. Ezzel szemben a restaurálás új formák hozzátételével maradványok tömegét tüntetheti el. Nem helyeselték a stílusegység visszaállítását, mert mint írták: Kevés épület van, különösen a középkorból, mely egyetlen ütemben épült volna fel, vagy ha igen, ne ment volna át jelentős változásokon, akár hozzáépítések, akár átalakítások, vagy részleges módosítások útján. Magának a műemlékvédelem kifejezésnek az elterjedése az 1880-as évek elejétől figyelhető meg. A műemlékvédelem, mint fogalom körébe mindaz beletartozik, amit a 12

13 művészet és az ókor kifejezésekkel kapcsolatban ápolásra érdemesnek tartunk. Kérdés, hogy ezeket az emberiség miképpen tudja tartósan megóvni. Hasonlóan a reneszánsz időkben elhangzottakhoz képest, a szemlélet később sem változott: A műemlékvédelem valami létezőt szeretne megőrizni, míg restaurálás útján egy nem létezőt keltenek életre. Az egyik oldalon van a valóság, a másikon pedig a fikció. Csak azt lehet konzerválni ami még megvan, ami elmúlt, az sohasem fog visszatérni. Ismét felmerült az igény egy műemlékvédelmi törvényre: Ha nem vagyunk következetesek a restaurálással szemben, előbb vagy utóbb megfogalmazódnak azok az igények, amelyek alapján az újraépítést ismét megengedik. Példaként említhetjük, azokat a német várakat, amelyeket az eredeti anyagokból építettek újra. Az új szellem meghonosítása a műemlékvédelemben a bécsi szellemtörténeti iskola két nagy egyénisének nevéhez kötődik. Alois Riegl és Max Dvorak a XX. század első évtizedében fogalmazták meg kategorikus nézeteiket a történeti értékek védelméről. Riegl az első, aki elméletileg közelített a műemlék fogalmához. Jellemzésére két kategóriát határozott meg: a múltbeli- és a jelenbeli értékek fogalmát. Az első kategórián belül három csoportot definiált: 1.) a régiségértéket 2.) a történeti értéket és az 3.) emlékezet értéket. A jelenbeli értékek között két csoportot sorolt fel: 1.) használati érték és 2.) művészi érték, ami önmagában hordozza az a.) újdonságértéket - elemi művészi értéket és a b.) relatív művészi értéket. Az emlék szempontjából a régiségértéknek van nagyobb jelentősége. Ez alapján vizsgáljuk a szemmel is jól látható karakterisztikus jegyeket, amelyek az emlék korára utalnak: a romosságát, az épületszerkezeti elemek kapcsolatának hiányosságait, az anyag felületi mállottságát stb. A régiségérték felismeréséhez nincs szükség a szemlélő képzőművészet- vagy építészettörténeti jártasságára. Az emlék önmagán viseli a régiségértéket, függetlenül annak valós művészi kvalitásától. Kifejezetten káros a régiségérték szempontjából, bárminemű beavatkozás, ami meggátolja, hogy az emlék szépségben halhasson meg. A konzerválás még bocsánatos bűnnek számít, de a restaurálás már az emlék tönkretételét jelenti. A régiségérték fogalommal Riegl a történeti érték fogalmát helyezte szembe, amelyet csak tudományos vizsgálatok, elemzések igazolhatnak. Az ellentétesnek vélt 13

14 kategória-pár egy ponton azonban találkozik egymással, és ez maga az eredeti állapot értékelése. Az eredeti, vagy eredeti állapot kifejezés nem az emlék elkészültének a pillanatára értendő - ezt hajdanvolt állapotnak nevezi Riegl -, hanem arra az állapotra, amelyben minden változtatással, átépítéssel, hozzáépítéssel együtt egységes egészként története során létrejött. Ez az az állapot, amelyből a kutatásnak és a műemlékvédelmi beavatkozásoknak ki kell indulniuk. Dvorak ismerte fel, hogy szükség van olyan iránymutatásokra, szabályokra, amelyek a legjobb szándékú restaurátor számára is eligazítást adhatnak. Közel száz példa elemzésével próbálta megfogalmazni az általa helyesnek vélt beavatkozásokat. Minden régi épületen megjelennek repedések, szerkezeti elemek elmozdulnak egymástól, károsítja a homlokzatokat az időjárás, növényzet telepedhet meg a sarkokban, a felületeken, a díszítő elemek megsérülhetnek, bepiszkolódhatnak. Ezek mind olyan jelenségek, amelyek rontják az épület látványát, csökkentik az értékét. A hibák kijavításának azonban nem az a módja, hogy a sérült szerkezeteket azonnal kicseréljük, a szobrokat újra faragtatjuk, a falfestményeket átfestjük. Ilyen beavatkozás egy új, az emlék életében soha nem volt állapotot hoz létre, meghamisítja a múltat, tönkreteszi az épület eredetiségének értékét. A restaurátor feladata nem az, hogy új értéket hozzon létre, hanem az, hogy a régi értékeit helyreállítsa, a régi műalkotás eredeti értékeit megőrizze és hagyományozza tovább a későbbi generációk számára. A XX. században már konkrét elveket, kartákat, nemzetközi deklarációkat fogalmaztak meg. Lássunk ezek közül párat, amelyek kifejezetten meghatározóak, korunkra is: Olaszországban az Építészek és Mérnökök III. Római kongresszusán Camillo Boito 1883-ban fogalmazta meg nézeteit a műemlékvédelem gyakorlata számára, melyek szerint: 1. meg kell különböztetni a régi és az új stílusokat egymástól; 2. meg kell különböztetni az anyagokat és az alkalmazott technológiákat; 3. egy emlék történetiségét, az építési periódusokat tiszteletben kell tartani; 4. a kiegészítések jól felismerhetőek legyenek, megkülönböztethető legyen az eredeti és az új, akár anyaghasználatában is; 5. minden, az emléken végrehajtott változtatást pontosan dokumentálni kell; 6. pontosságra kell törekedni a kivitelezés során is. 14

15 Az olasz műemlékvédelemben a 6 pontot, mint Prima Carta del Restauro-t szokás emlegetni ben Boito tiszteletére konferenciát szerveztek, amelyre Gustavo Giovannoni egy kötet összeállításával jelentkezett. Közösséget vállalt azzal a korábban sokat vitatott felfogással, hogy a műemlékvédelmi elvekben csak a kutatásra és a dokumentálásra vonatkozó téziseket szabad alkalmazni, egyébként új utat kell keresni. Giovannoni az első olasz műemlékvédelmi törvény egyik megalkotója volt (Carta del restauro italiana ). Fontos szerepet vállalt a későbbiekben Athéni Charta néven ismertté vált dokumentum előkészítésében, (szinte szöveghű változata az Athéni Charta 8 a Carta del restauro italananak). Mindkét szövegben határozottan megfogalmazódott az a követelés, hogy a restaurálás csak objektív és tudományos szempontok alapján legyen elvégezhető. Hangsúlyt kell helyezni az emlék történeti és dokumentatív értékeire. Lássuk közelebbről is, mit tartalmaz az első, nemzetközi síkon megfogalmazott általános alapelveket tartalmazó Karta! Athénban október között muzeológusok, restaurátorok és építészek egységes célokat fogalmaztak meg az építészeti alkotások restaurálásának módszereiről. Az elfogadott dokumentum X. pontból áll. Az I. pont általános bevezetője után a II. a Charta legfontosabb megállapításait rögzítő pontban egyértelműen kinyilvánítják azt az általános alapelvet, hogy lemondanak az erősen sérült emlékek teljes visszaállításáról. Az emlék pusztulását rendszeres karbantartással kell megelőzni. Amennyiben a beavatkozás során az emlék restaurálása szükségessé válik, tiszteletben kell tartani a maradványokon fellelhető, különböző korokból, stíluskorszakokból származó beavatkozások nyomait. Lényegében deklarálja a dokumentum a már a reneszánsz korban is uralkodó gondolkodásmódot. Felhívják a figyelmet arra, hogy a modern használat során nem szenvedhet csorbát az emlék történeti és esztétikai értéke. A III. fejezet a közérdek elsőbbségét hangsúlyozza a magánérdekkel szemben. A magántulajdon tiszteletben tartása mellett fontosnak ítéli, hogy a köz képviseletében a hatóságnak lehetősége legyen elrendelni az emlék megőrzése érdekében elvégzendő legfontosabb beavatkozásokat akár a magánérdek megsértésével is

16 A romemlékek bemutatásáról szól a IV. pont. A lehetséges beavatkozási módok közül a legszerencsésebbnek az anastylosist tatja, vagyis azt, amikor az eredeti elemek legvalószínűbb eredeti helyükre kerülnek vissza. A helyreállításokat mindig alapos és minden részletre kiterjedő kutatásoknak kell megelőzniük annak érdekében, hogy megbizonyosodjunk a maradványok valós állapotáról. Az anastylisishoz használatos segédszerkezeteket és anyagokat lehetőség szerint rejtve alkalmazzák. Ha erre nincs lehetőség az új anyagoknak jól felismerhetőknek kell lenniük. A dokumentum az V. pontban megfogalmazza, hogy támogatja a modern anyagok ezek között külön megemlítve a vasbeton alkalmazását. A modern anyagok használatával kapcsolatban azonban nem váltak teljesen valóra a várakozások. A vasbeton alkalmazásánál már viszonylag hamar bebizonyosodott, hogy a műemlék eredeti anyagát a cement károsíthatja. Ennek ellenére nem vetették el a vasbetont mint szerkezeti anyagot, sőt a több mint 30 évvel később megrendezett velencei műemlékvédelmi konferencián elfogadott dokumentum is szorgalmazza használatát. A 80-as évektől a beton alkalmazása kifejezetten ellenjavallt a műemlékvédelemben. A Charta a VI. pontban megállapítja, hogy a műemlékeket a mai életkörülmények mellett egyre több káros külső hatás fenyegeti az egész világon, és mivel nem lehet egy általános szabályt felállítani, olyat, mely az esetek bonyolultságának megfelelne, ajánlja, hogy a konzerválás során a kutatásokat végző régész és/vagy művészettörténész szakértő a tervező építésszel működjön együtt, és szükség esetén más tudományterület szakembereit is hívják segítségül. Ezekkel együttesen terjesszék dolgozatok és rendszeres ismertetések útján az elért eredményeket, és tájékoztassák egymást a különböző országokban megkezdett munkákról. A műemléki szobrászati művek konzerválását illetően az Athéni Charta úgy fogalmaz, hogy szobrok eltávolítása abból a környezetből, amely számára készültek, elvi szempontból helytelen. Óvintézkedésnek, amikor még megvannak, az eredetiek restaurálását ajánlja; ha hiányoznak, a másolatok elkészítését tartja célszerűnek. A VII. pontban rávilágít arra, hogy az egyes emlékek védelmén túl gondoskodni kell az emlék környezetének a megóvásáról is. Az új épületek építésénél figyelemmel kell lenni a város eredeti karakterének a megtartására. 16

17 A következő, VIII. pontban foglalkozik a már előbb is emlegetett publikációval, valamint hangsúlyozza egy a műemlékekre vonatkozó archívum létrehozásának fontosságát. Befejezéseként a XI., X. pontokban elkötelezettséget fejezi ki a műemlékvédelem iránt, valamint olyan határozatot hoz, amely szorgalmazza, hogy nagy gonddal neveljék az ifjúságot a műemlékek mindenfajta rongálása ellen, s általános érdeklődésre indítsák őket az egész emberi kultúra védelme iránt. A második világháború miatti újjáépítés után, a '60-as évek elejétől figyelhetjük meg újra a műemlékvédelem elméleti vitáinak megindulását. Ez az időszak egybeesik a második nemzetközi műemlékvédelmi dokumentum, a Velencei Carta 9 előkészítésével és az május e közötti elfogadásával. Ekkor érkezett el az idő az Athéni Carta elveinek felülvizsgálatára, illetve azok elmélyítésére és értelmük kibővítésére. A Velencei Carta 16 rövid paragrafusban szisztematikusan foglalja össze a műemlékvédelem céljait és módszereit. Célként a műemlék konzerválását és restaurálását, az emléknek mint műalkotásnak a megőrzését jelöli meg. A beavatkozások megkezdése előtt az emlék tudományos vizsgálata és az eredmények dokumentálása kiemelten fontos feladatként kezelendő. Ha a hagyományos eszközök alkalmazása nem vezet eredményre, akkor az emlék megmentésénél valamennyi modern konzerválási eljárás és szerkezet igénybe vehető, feltéve, hogy hatékonyságuk és gyakorlati alkalmazhatóságuk is tudományosan bizonyított. A kiegészítéseknek azonban az eredetitől jól megkülönböztethetőnek kell lenniük. Esztétikai és/vagy műszaki megfontolásokból indokolt restaurálásnál a kiegészítésnek az eredetitől jól megkülönböztethetőnek és korunkra jellemzőnek kell lennie. A rekonstrukció mint műemlékvédelmi módszer alkalmazását a dokumentum nem javasolja, ha autentikus dokumentumokkal a beavatkozás nem igazolható. Az emléken megjelenő valamennyi korból származó beavatkozást, kiegészítést, hozzáépítést tiszteletben kell tartani, nem szabad a stílusegység megteremtésére törekedni. Hozzáépítésnél az emlék valamennyi fontos elemének abban az állapotban és módon kell érvényesülnie, amelyben megőrződött. A kompozíció egységét, valamint az emlék és a környezet viszonyát a hozzáépítéssel nem szabad megbontani. Publikáció terén meghatározott formában, rajzokkal, és fényképekkel illusztrálva kell valamely közgyűjtemény archívumában 9 A Műemlékek konzerválására és restaurálására vonatkozó Nemzetközi Carta (Velence)1964, fordítás 17

18 elhelyezni, és a kutatók rendelkezésére bocsátani. A Velencei Carta ajánlatosnak tartja a dokumentációk publikálását is. A 80-as évek után szemléletváltozás következett be az európai műemlékvédelemben. A Velencei Cartával szembeni megalapozott kifogás az volt, hogy ajánlásai túlzottan általános fogalmakat használnak. A hatóságok például szinte bármit és bárminek az ellenkezőjét is elutasíthatták, vagy elfogadhatták a Cartára hivatkozva. A másik kategorikus kifogás szerint a modern eljárásoknak és módszereknek túlzott alkalmazását tartotta elhibázottnak. Elméletileg a dokumentum legnagyobb hiányossága, hogy nem említi a beavatkozások reverzibilitásának a kérdését. A régészeti emlékek védelmével kapcsolatban a beavatkozások visszafordíthatóságával először Ch. Bouras foglalkozott, a brauroni stoa es részleges anastylosisának 1967-es ismertetésekor. Az ICCROM és az ICOMOS közös kiadásban megjelent Guidelines for the Management of World Cultural Heritage Sites című kiadvány 1990-ben kiemelt fontosságot tulajdonított annak, hogy...az emlék és részeinek javíthatósága a jövőben is fenntartható legyen. A terminológiájában és megfogalmazásában a Velencei Cartára támaszkodó szöveg kimondja: a.) valamennyi javasolt beavatkozásnak - amennyire műszakilag ez lehetséges - visszafordíthatónak kell lennie; b.) a beavatkozás ne befolyásolja károsan a jövőben szükségessé váló javítások, konzerválások lehetőségeit; c.) az emlék valamennyi, később előkerülő eleme, hozzáilleszthető legyen az eredetihez; d.) biztosítani kell, hogy a megtalált történeti anyagok maximális mennyisége megtartható legyen; e.) a javasolt beavatkozások színben, jellegben, struktúrában, formában és léptékben harmonikusan illeszkedjenek az egészhez, a szükségessé váló kiegészítések jól megkülönböztethetőek és elválaszthatóak legyenek a eredetitől; f.) valamennyi, az emléket megváltoztató beavatkozást csak képzett szakemberek végezhetik el. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy sok esetben a beavatkozások egyszeriek, nincs lehetőség a megismétlésükre, kijavításukra. Ilyen esetben előzetes kísérletekkel, vizsgálatokkal kell igazolni, hogy a beavatkozás nem károsítja-e az emléket. 18

19 Pár szóban meg kell említenem, hogy még ma is mindennapi vita, milyen kritériumok alapján vizsgálható egy műemlék bemutatásának hitelessége: A műemlékvédelemben a helyreállítás hitelessége az alkotás minőségének fokmérője. Annak ellenére, hogy a hitelesség fogalmat a szakirodalom használja, a helyreállításokkal kapcsolatban nem határozták meg a tartalmát. Az emlékek és együttesek hitelességét a világörökség helyszíneinek kiválasztásával kapcsolatban elemezték először. Az UNESCO és az ICOMOS közösen kezelési útmutatót dolgoztatott ki a világörökség címre pályázó helyszínek egységes hitelességvizsgálata számára. Ebben a kötetben az emlék hitelességét négy kritérium vizsgálatával ellenőrzik: 1.) forma, alak; 2.) anyag, állapot; 3.) környezet; 4.) szellem. Az utóbbi évek nemzetközi szakirodalmában elterjedt az a nézet, amely szerint a helyreállításoknak, az emlékek bemutatásának az értékelésére, a világörökség címre pályázó emlékekhez hasonlóan, a műemlékvédelmi tevékenység hitelességének az elemzése lenne a legjobb módszer. A fogalmak tisztázására 1994 februárjában Bergenben rendezett találkozót az ICOMOS. Emlékezzünk csak Alois Riegl-re, aki két kategória alapján jellemezte a műemlékeket: múltbeli- és a jelenbeli értékek alapján. Az első kategórián belül három csoportot definiált: 1.) a régiségértéket 2.) a történeti értéket és az 3.) emlékezet értéket. A jelenbeli értékek között két csoportot sorolt fel: 1.) használati érték és 2.) művészi érték, ami önmagában hordozza az a.) újdonságértéket - elemi művészi értéket és a b.) relatív művészi értéket. A feltárás során készített dokumentáció adja azt a tudományos alapot, amelyre a helyreállítás során támaszkodni kell. A bemutatás tervezését meg kell előzze az épület elvi rekonstrukciójának az elkészítése. Lehetőség szerint valamennyi jól megkülönböztetett építési periódust önállóan kell feldolgozni. Elemezni kell az emlék építészeti minőségét, az átépítések jellegét és mértékét. Viszonyítani kell az adott periódus elfogadott tömegformálási, téralakítási tendenciáihoz, általánosságban és a kiemelkedő emlékekkel történő összevetésben egyaránt. Értékelni kell az egyes előkerült építészeti részleteket, szerkezeti elemeket és az építőanyagok minőségét, elkészítésük színvonalát. Az ismert módszerekkel ellenőrizni kell azt, hogy az épületek alaprajzában a tervezés elveire utaló szabályszerűségek nem mutathatók-e ki. Az adatok 19

20 és a vizsgálatok eredményeinek birtokában választható ki az emlék javasolt helyreállítási periódusa, a helyreállítás módja és jellege. Meghatározhatóak azok az eszközök, anyagok, eljárások, amelyekkel a bemutatott emlék hitelessége az eredetihez viszonyítva optimálisan biztosítható A műemlékvédelem kialakulása Magyarországon 10 Az első fellelhető műemléki vonatkozású feljegyzést Mátyás király korából találhatjuk. Ekkor még csak a fellelt római kori köveket említik, de azokat rögtön be is falazták a várak falaiba. Szily János, Szombathely püspöke volt az a személy, aki ben már össze is gyűjtötte a megtalált emlékeket, s ki is állítatta azokat. A hazai műemlékek megóvásának szükségessége azonban csak 1846-ban fogalmazódott meg a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók által Kassán, de törvény hiányában a Magyar Tudományos Akadémia is csak felhívást tudott közzétenni, melyben felhívta a nemzeti becsületet szívén viselő magyar figyelmét arra, hogy az elmúlt évszázadok háborúi során sok emlék pusztult el. Talán ezeknél is nagyobb azonban azon emlékeknek a száma, amelyek pusztulásáért az éretlenség, lelketlenség és kegyelethiány okolható. A szabadságharc bukása után, csak 1850-ben alakult meg a Central Comission nevű szervezet, amely az egész Birodalomra kiterjedt, s feladata a műemlékek felügyelete volt. Az MTA Archeológiai Bizottmánya már 1858-ban eltökélte, hogy ellátja a Magyarország területén létező műtörténeti emlékek felügyeletét november 8-án a király a magyar műemlékekre vonatkozó jogköröket kivonta a Central-Comission hatásköréből, és az MTA archeológiai osztályára bízta az ügyek vitelét. Henszlmann Imre önálló képviselő rögtön az T. Ház elé terjesztette a műemlékek védelméről szóló törvénytervezetét, de csupán csak egy kormányzati szerv jött létre, a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságával (MMIB) karöltve, melynek feladata az ingatlan műemlékek lajstromozása, osztályozása volt, hogy az Országgyűlés mielőbb megismerkedhessen a feladat hozzávetőleges nagyságával. 10 Műemlékvédelem jegyzet és ábraanyag alapján, összeállította: Mezős Tamás 20

Műemléképületek háromdimenziós fotómodelljének készítése PhotoModeler segítségével

Műemléképületek háromdimenziós fotómodelljének készítése PhotoModeler segítségével Műemléképületek háromdimenziós fotómodelljének készítése PhotoModeler segítségével Szerdahelyi András BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék tudományos segédmunkatársa A műemlék jellegű épületek megfelelő

Részletesebben

Ingatlan felmérési technológiák

Ingatlan felmérési technológiák Ingatlan felmérési technológiák Fekete Attila okl. földmérő és térinformatikai mérnök Photo.metric Kft. www.photometric.hu geodézia. épületfelmérés. térinformatika Áttekintés Mérési módszerek, technológiák

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK 5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ)

Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ) Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ) A mérés és a térkép I. A földrészletek elméleti határvonalait definiáló geodéziai/geometriai pontok (mint térképi objektumok) 0[null] dimenziósak,

Részletesebben

7. 8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.

7. 8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak. 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 7. 8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak. 10. Műemléki érték: minden olyan építmény, kert,

Részletesebben

Műemlékfenntartó technikus Műemlékfenntartó technikus

Műemlékfenntartó technikus Műemlékfenntartó technikus Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 16/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ RENDELETE AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 16/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ RENDELETE AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 16/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ RENDELETE AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 2 AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 16/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ RENDELETE AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HELYI

Részletesebben

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 14. Digitális Alakzatrekonstrukció - Bevezetés http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiima01 Dr. Várady Tamás, Dr.

Részletesebben

Lézerszkenner alkalmazása a tervezési térkép készítésénél

Lézerszkenner alkalmazása a tervezési térkép készítésénél Lézerszkenner alkalmazása a tervezési térkép készítésénél Geodézia az ingatlan-nyilvántartáson túl tapasztalatok és gondolatok 2012. November 30. Geodézia Földmérőmérnöki Szolgáltató Kft. Szekszárd Kunfalvi

Részletesebben

Fotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. Tétel A feladat Építészeti alapfogalmak Mutassa be a természetes és az épített környezet elemeit, azok kapcsolatát, egymásra

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

Építészettörténet. Építészettörténet. Örökségvédelem. Műemlékvédelmünk múltja, jelene és jövője. Dr. Déry Attila 01

Építészettörténet. Építészettörténet. Örökségvédelem. Műemlékvédelmünk múltja, jelene és jövője. Dr. Déry Attila 01 Építészettörténet Örökségvédelem Műemlékvédelmünk múltja, jelene és jövője Dr. Déry Attila 01 Fogalmak: épített örökség műemlékvédelem rehabilitáció rekonstrukció revitalizáció renováció Mi mit jelent?

Részletesebben

29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról

29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról 29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI

A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI Detrekői Ákos Keszthely, 2003. 12. 11. TARTALOM 1 Bevezetés 2 Milyen geometriai adatok szükségesek? 3 Néhány szó a referencia rendszerekről 4 Geometriai adatok forrásai

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. október

Pályázati figyelő 2010. október Jelmagyarázat n.r. nincs adat nem releváns Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 i Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma

Részletesebben

Daruszentmiklós Község Önkormányzat Képviselőtestületének 13/2004. (IV. 1.) ÖKT számú rendelete

Daruszentmiklós Község Önkormányzat Képviselőtestületének 13/2004. (IV. 1.) ÖKT számú rendelete Daruszentmiklós Község Önkormányzat Képviselőtestületének 13/2004. (IV. 1.) ÖKT számú rendelete A község történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről Daruszentmiklós Község Önkormányzat

Részletesebben

Számítógépes grafika

Számítógépes grafika Számítógépes grafika HEFOP 3.5.1 Korszerű felnőttképzési módszerek kifejlesztése és alkalmazása EMIR azonosító: HEFOP-3.5.1-K-2004-10-0001/2.0 Tananyagfejlesztő: Máté István Lektorálta: Brückler Tamás

Részletesebben

3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás

3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás 3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás 15. Digitális Alakzatrekonstrukció Méréstechnológia, Ponthalmazok regisztrációja http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiiav54

Részletesebben

Top art technológiai megoldások a műemlékvédelemben, építészetben. Fehér András Mensor 3D

Top art technológiai megoldások a műemlékvédelemben, építészetben. Fehér András Mensor 3D Top art technológiai megoldások a műemlékvédelemben, építészetben Fehér András Mensor 3D PROLÓG 40-50 % tudja mi a szkennelés 44% nem akarja a 3D digitalizálást 68% akarja a 3D digitalizálást LÉZERSZKENNEREL

Részletesebben

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló Mott MacDonald Magyarország Kft.

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló Mott MacDonald Magyarország Kft. Sándor Csaba Hegedűs Tamás Váró Ágnes Kandi Előd Hogyor Zoltán Mott MacDonald Mo. Kft. tervezői művezetés Mecsekérc Zrt. geodéziai irányítás Az I-K1 és I-K2 tárolókamra építése során végzett optikai konvergencia-mérések

Részletesebben

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a piacvezető 3D tárgyrögzítésre és ortofotó - illetve felületmodell készítésre szolgáló szoftvert.

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a piacvezető 3D tárgyrögzítésre és ortofotó - illetve felületmodell készítésre szolgáló szoftvert. Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a piacvezető 3D tárgyrögzítésre és ortofotó - illetve felületmodell készítésre szolgáló szoftvert. Az Interspect Csoport és az Agisoft együttműködése Cégünk 2013-óta

Részletesebben

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás január 07.

Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás január 07. Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás 2011. január 07. Tartarlom Guide book,,...3 Trainer s slides,,...4 Trainer s handbook,,...5 CD,,...6

Részletesebben

A műszaki nyilvántartás-szervezés a közlekedésbiztonság tükrében

A műszaki nyilvántartás-szervezés a közlekedésbiztonság tükrében Kovács Dénes Igazgató Forgalomtechnikai és Műszaki nyilvántartási Igazgatóság BKK Közút Zrt. Visszatekintés: Milyen állomásokon keresztül jutottunk a KARESZ-ig? 1. Kanyar AutoCAD alapú vektoros - felmérés

Részletesebben

Vízszintes kitűzések. 1-3. gyakorlat: Vízszintes kitűzések

Vízszintes kitűzések. 1-3. gyakorlat: Vízszintes kitűzések Vízszintes kitűzések A vízszintes kitűzések végrehajtása során általában nem találkozunk bonyolult számítási feladatokkal. A kitűzési munka nehézségeit elsősorban a kedvezőtlen munkakörülmények okozzák,

Részletesebben

ÖRÖKSÉGVÉDELMI FOGALOMTÁR

ÖRÖKSÉGVÉDELMI FOGALOMTÁR MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA MŰEMLÉKVÉDELMI, RESTAURÁTORI TAGOZAT 1 ÖRÖKSÉGVÉDELMI FOGALOMTÁR KIDOLGOZTA, ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. CZÉTÉNYI PIROSKA okl. éptészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, műemlékvédelmi szakértő

Részletesebben

Távérzékelés Analóg felvételek feldolgozása (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

Magyar Tudomány Ünnepi Hónapja, november 3 30.

Magyar Tudomány Ünnepi Hónapja, november 3 30. A Magyar Tudomány Ünnepi Hónapja, 2012. november 3 30. A magyar tudomány napját a pozsonyi országgyűlés 1825. november 3 i felajánlásától származtatjuk. Az Országgyűlésen Gróf Széchenyi István adományával

Részletesebben

VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, január

VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, január VÖMNB_2012_1_01 Budapest, 2012. január 19. VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA BIZOTTSÁGI ÜLÉS Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 10.30 A napirend 1. pontja: A nyolc magyar világörökségi helyszínre vonatkozó

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Részletes program 2015/16. tanév 1. félévére

Részletes program 2015/16. tanév 1. félévére A tantárgy/kurzus címe MŰEMLÉKVÉDELEM A kurzus típusa Előadás A tantárgy/kurzus száma SGYMTET281xxx2/0/f/2 Óraszám/hét 2/2 óra Félév 1. Kreditek száma: 2 Előadó tanár: dr.tech.szabó László DLA, ny.főiskolai

Részletesebben

Láthatósági kérdések

Láthatósági kérdések Láthatósági kérdések Láthatósági algoritmusok Adott térbeli objektum és adott nézőpont esetén el kell döntenünk, hogy mi látható az adott alakzatból a nézőpontból, vagy irányából nézve. Az algoritmusok

Részletesebben

ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELMI PÁLYÁZATOK

ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELMI PÁLYÁZATOK ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELMI PÁLYÁZATOK 2016 A Fővárosi Önkormányzat anyagi és szakmai támogatásokat nyújthat: a historikus városszövet megtartása érdekében az örökségvédelem alatt álló építészeti értékek értékőrző

Részletesebben

Hatékony módszer a nagyfeszültségű távvezetékek. dokumentáció-felújítására a gyakorlatban

Hatékony módszer a nagyfeszültségű távvezetékek. dokumentáció-felújítására a gyakorlatban Hatékony módszer a nagyfeszültségű távvezetékek dokumentáció-felújítására a gyakorlatban MEE 57. VÁNDORGYŰLÉS 2010. szeptember 15-17. SIÓFOK Új technológia bevezetése A FUGRO INPARK B.V. Holland céggel

Részletesebben

Mérés és modellezés 1

Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Új lendületet vehet a Petőfi ügye

Új lendületet vehet a Petőfi ügye 1. oldal, összesen: 5 oldal Új lendületet vehet a Petőfi ügye Szecessziós "palota" lesz a Petőfiből Megszereztük a terveket! A város főutcáján álló Petőfi Szálló és Tóth József Színház műemlék épületének

Részletesebben

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1 Mérés és modellezés 2008.02.04. 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni

Részletesebben

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések Bucsuszentlászlói Községi Önkormányzat 9/2004.(VII.08.) sz. Önk. rendelete az épített és természeti értékek helyi védelmére vonatkozó szabályokról Búcsúszentlászló Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék MÁSODLAGOS ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK Meglévő (analóg) térképek manuális digitalizálása 1 A meglévő

Részletesebben

MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A MŰEMLÉKI ÉS HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK FELÚJÍTÁSÁNAK ANYAGI TÁMOGATÁSÁRÓL Mosonmagyaróvár

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának VIZUÁLIS KULTÚRA Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő 11. évfolyam Heti 2 óra Évi 72 óra 1.1. Vizuális nyelv 1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei - Vonal - Sík- és térforma - Tónus, szín -

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI TÉRINFORMATIKA

ÖNKORMÁNYZATI TÉRINFORMATIKA ÖNKORMÁNYZATI TÉRINFORMATIKA Jelenlegi helyzet Gemini II., XIII., XV., XVIII., XIII. kerület Minerva III., VIII., XII., XVII. kerület Digikom IV., X., XXII. kerület Fortemap V., VII. kerület Gispán XX.,

Részletesebben

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete 1 KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete Az épített örökség és természeti környezet helyi védelméről Kengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Országos Rendezési Tervkataszter

Országos Rendezési Tervkataszter TeIR Országos Rendezési Tervkataszter Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. LEKÉRDEZÉSEK... 3 2.1 TERV ELLÁTOTTSÁG LEKÉRDEZÉS... 4 2.1.1. Kördiagram... 5 2.1.2.

Részletesebben

A földmérés szerepe a mérnöki létesítmények teljes életciklusában

A földmérés szerepe a mérnöki létesítmények teljes életciklusában A földmérés szerepe a mérnöki létesítmények teljes életciklusában Németh András geodéziai csoportvezető szakosztály elnök szakcsoport elnök PA Zrt. MIG RTFO Építészeti Osztály MFTTT Mérnökgeodéziai Szakosztály

Részletesebben

PTE PMMIK, SzKK Smart City Technologies, BimSolutions.hu 1

PTE PMMIK, SzKK Smart City Technologies, BimSolutions.hu 1 BEMUTATKOZÁS Diploma (2009) Építészirodai munka, tervezési gyakorlat VICO vcs, (vce), pl, trainer (2010) PhD tanulmányok + oktatás Kutatócsoport + saját projektek (2014) BimSolutions.hu 1 BIM FELHASZNÁLÁSI

Részletesebben

120 éves a Mária Valéria híd

120 éves a Mária Valéria híd 120 éves a Mária Valéria híd A régi és új találkozása a 2001. évi felújításnál - Hajóhíd 1842-1895 A híd rövid története -1893-ban felerősödött az igény állandó vashídra, meghívásos versenypályázat Cathry

Részletesebben

2. A rendelet hatálya

2. A rendelet hatálya Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2005.(III.02.) számú rendelete a helyi építészeti védelem alatt álló épületek felújításának támogatásáról Kiskunhalas Város Képviselő-testülete

Részletesebben

A 156. sorszámú Műemlékfenntartó technikus megnevezésű szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelménye

A 156. sorszámú Műemlékfenntartó technikus megnevezésű szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelménye A 156. sorszámú Műemlékfenntartó technikus megnevezésű szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés-ráépülés azonosító száma:

Részletesebben

Mozgásvizsgálatok. Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán

Mozgásvizsgálatok. Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán Célja: Várható elmozdulások előrejelzése (erőhatások alatt, Siógemenci árvízkapu) Már bekövetkezett mozgások okainak vizsgálata (Pl. kulcsi löszpart) Laboratóriumi

Részletesebben

Készítette: Badik Dóra Kovács Jázmin Orosz Blanka

Készítette: Badik Dóra Kovács Jázmin Orosz Blanka Készítette: Badik Dóra Kovács Jázmin Orosz Blanka A XIX. század elején már létezett egy színházpártoló csoport Veszprémben, főként az iskolai színjátszás köré épülve. A század második felében aztán egyre

Részletesebben

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Két évtized tapasztalatát sűrítettük ErdaGIS térinformatikai keretrendszerünkbe, mely moduláris felépítésével széleskörű felhasználói réteget céloz, és felépítését

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

Kérdés Lista. A Magyarországon alkalmazott rajzlapoknál mekkora az oldalak aránya?

Kérdés Lista. A Magyarországon alkalmazott rajzlapoknál mekkora az oldalak aránya? Kérdés Lista információ megjelenítés :: műszaki rajz T A darabjegyzék előállítása során milyen sorrendben számozzuk a tételeket? Adjon meg legalább két módszert! T A Magyarországon alkalmazott rajzlapoknál

Részletesebben

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/ Fax: 89/

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/ Fax: 89/ PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 88. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2014. július 3-i ülésére Tárgy: Pápa Város Önkormányzata

Részletesebben

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség MÉRTÉKEGYSÉGEK Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség alapegységhez viszonyított nagyságát,

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

M.2. Mérnökgeodéziai tervezési segédlet

M.2. Mérnökgeodéziai tervezési segédlet M.2. Mérnökgeodéziai tervezési segédlet Kovács István 2011.11.26. 1 Miért kellett megújítani az M.1. Mérnökgeodéziai Szabályzatot? A 2007. évi LXXXII. törvény 1. (4) bekezdése 2008. 01. 01.-től hatályon

Részletesebben

A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók.

A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók. Leíró adatok vagy attribútumok: az egyes objektumok sajátságait, tulajdonságait írják le számítógépek számára feldolgozható módon. A FIR- ek által megválaszolható kérdések: < 1. Mi van egy adott helyen?

Részletesebben

Környezeti informatika

Környezeti informatika Környezeti informatika Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038 Eger, 2012. november 22. Utasi Zoltán Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék

Részletesebben

A történeti táj, mint örökség

A történeti táj, mint örökség A történeti táj, mint örökség Dr. Fejérdy Tamás DLA okl. építészmérnök, okl. műemlékvédelmi szakmérnök, c. egyetemi docens Táj-fogalom ami többé-kevésbé egyértelmű (de alig van belőle), az a Táj-fogalom

Részletesebben

Összeállította Horváth László egyetemi tanár

Összeállította Horváth László egyetemi tanár Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Intelligens Mérnöki Rendszerek Szakirány a Mérnök informatikus alapszakon Összeállította Horváth László Budapest, 2011

Részletesebben

A fotogrammetria fejlődési tendenciái

A fotogrammetria fejlődési tendenciái A fotogrammetria fejlődési tendenciái Dr. Engler Péter Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar Fotogrammetria és Távérzékelés Tanszék GIS Open 2011. Fejlődési irányt befolyásoló

Részletesebben

A távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései

A távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései A távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései Csornai Gábor László István Földmérési és Távérzékelési Intézet Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság Az előadás 2011-es átdolgozott változata

Részletesebben

AuditPrime Audit intelligence

AuditPrime Audit intelligence AuditPrime Audit intelligence Szakértői szoftver a könyvelés ellenőrzéséhez www.justisec.hu Minden rendben. Tartalom Előzmények... 3 A szoftver bemutatása... 3 A könyvelési adatok átvétele... 3 A technológia...

Részletesebben

FÖLDMÉRÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN. Középszint

FÖLDMÉRÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN. Középszint FÖLDMÉRÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN A vizsga részei Középszint 180 perc 15 perc A vizsgán használható segédeszközök Középszint szöveges adatok tárolására

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya. 2. Értelmező rendelkezések II. FEJEZET A BEÉPÍTÉSI TÁJÉKOZTATÁS

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya. 2. Értelmező rendelkezések II. FEJEZET A BEÉPÍTÉSI TÁJÉKOZTATÁS Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelete a helyi településrendezési előírások tartalmáról szóló előzetes tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai

Részletesebben

Háromdimenziós képkészítés a gyakorlatban és alkalmazási területei

Háromdimenziós képkészítés a gyakorlatban és alkalmazási területei Háromdimenziós képkészítés a gyakorlatban és alkalmazási területei Bálint Tamás Dr. Berke József e-mail: balinttamas85@gmail.com, berke@gdf.hu Gábor Dénes Főiskola Hogyan működik a 3D? Az emberi látás

Részletesebben

A pályázat célja A kiemelkedő színvonalú teljesítmények szakmai elismerése.

A pályázat célja A kiemelkedő színvonalú teljesítmények szakmai elismerése. ALUTA NÍVÓDÍJ 2010 A pályázat kiírója Az ALUTA (Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület) hagyományainak megfelelően nyilvános pályázatot hirdet a tevékenységének célkitűzéseiben megfogalmazott szakmai elvárásoknak

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2011. (IV. 4.) önkormányzati rendelete Terézváros helyi építészeti örökségének védetté nyilvánításáról Budapest Főváros VI.

Részletesebben

JOBAHÁZA. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció január TH

JOBAHÁZA. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció január TH JOBAHÁZA Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. január TH-14-02-02 2 Jobaháza településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

Papp Ferenc Barlangkutató Csoport. Barlangtérképezés. Fotómodellezés. Holl Balázs 2014. negyedik változat hatodik kiegészítés 4.6

Papp Ferenc Barlangkutató Csoport. Barlangtérképezés. Fotómodellezés. Holl Balázs 2014. negyedik változat hatodik kiegészítés 4.6 Papp Ferenc Barlangkutató Csoport Barlangtérképezés Fotómodellezés Holl Balázs 2014 negyedik változat hatodik kiegészítés 4.6 (első változat 2011) A felszíni térképezés már egy évszázada a légifotókon

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM

EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM LEHETŐSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓS FELLÉPÉSRE BUDAPEST, 2014.09.05. BENKŐNÉ KISS ZSUZSANNA FŐOSZTÁLYVEZETŐ, MINISZTERELNÖKSÉG Az Európai Örökség cím felhívja a figyelmet

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN A vizsga részei Középszint 120 perc 15 perc A vizsgán használható segédeszközök Középszint Szöveges adatok tárolására

Részletesebben

A tételsor a 29/2016 (VIII.26.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 29/2016 (VIII.26.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsga kérdései a IV. Szakmai követelmények fejezetben megadott témakörök mindegyikét tartalmazza. Amennyiben a tétel

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 1. MELLÉKLETÉT KÉPEZŐ SZT-1 SZABÁLYOZÁSI TERV HIBAJAVÍTÓ MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS ANYAGA

PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 1. MELLÉKLETÉT KÉPEZŐ SZT-1 SZABÁLYOZÁSI TERV HIBAJAVÍTÓ MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS ANYAGA PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 1. MELLÉKLETÉT KÉPEZŐ SZT-1 SZABÁLYOZÁSI TERV HIBAJAVÍTÓ MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS ANYAGA 2016. június KÉSZÍTTETTE: PILISVÖRÖSVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

JAVASLAT A SZEGED VÁROS ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETRE

JAVASLAT A SZEGED VÁROS ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETRE JAVASLAT A SZEGED VÁROS ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETRE Tartalom: Előszó 2011. A2 A) Rendelet tervezet I. Általános rendelkezések... A3 II. Az építészeti örökség fenntartási

Részletesebben

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos

Részletesebben

2011.08.18. Fotográfia szak

2011.08.18. Fotográfia szak Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 2011.08.18. Fotográfia szak Kérjük, a levelet figyelmesen olvassa el, mivel az alábbi feltételek maradéktalan teljesítése esetén vehet részt felvételi eljárásunkban!

Részletesebben

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak Matematika feladatbank I. Statisztika Elméleti összefoglaló és feladatgyűjtemény középiskolásoknak ÍRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dugasz János 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dugasz János Tartalom Bevezető 7 Adatok

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Helyi örömés bánattérkép SZKB 208_06

Helyi örömés bánattérkép SZKB 208_06 Helyi örömés bánattérkép SZKB 208_06 tanulói helyi ÖRÖM- és BÁNATTÉRKÉP 8. évfolyam 43 D1 Az ideális táj csoportos megközelítése: szempontok Hányan gondoltatok a valóságban is létező tájra? Hányan gondoltatok

Részletesebben

Épület termográfia jegyzőkönyv

Épület termográfia jegyzőkönyv Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett

Részletesebben

Mobil Térképező Rendszer hazai felhasználása

Mobil Térképező Rendszer hazai felhasználása 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. 1591 Budapest, Pf. 304. (1) 252-8222 Titkárság: (1) 363-6801 Fax: (1) 363-5808 Mobil Térképező Rendszer hazai felhasználása A lézerszkennerrel történő felmérés a legmodernebb

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Geoinformatikai rendszerek

Geoinformatikai rendszerek Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó

Részletesebben

BKK Közút Zrt. KARESZ Közterületi adatkezelés jövője c. konferencia. Műemlékvédelem a KARESZ támogatásával

BKK Közút Zrt. KARESZ Közterületi adatkezelés jövője c. konferencia. Műemlékvédelem a KARESZ támogatásával BKK Közút Zrt. KARESZ Közterületi adatkezelés jövője c. konferencia Bálna Budapest, Fővám tér 11-12. 2015. ápr. 27. Műemlékvédelem a KARESZ támogatásával Fülöpp Róbert, Forster Központ 1.0 Fogalom meghatározás

Részletesebben

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR A TÉRKÉP A HAGYOMÁNYOS VILÁG FELFOGÁSA SZERINT A TÉRKÉP ÉS EGYÉB TÉRKÉPÉSZETI ÁBRÁZOLÁSI FORMÁK (FÖLDGÖMB, DOMBORZATI MODELL, PERSPEKTIVIKUS

Részletesebben

Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium

Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium Műtárgy karbantartás Előadó: Palotás Gábor Munka, tűz és környezetvédelmi igazgató KÖZGÉP Építő és Fémszerkezetgyártó Zrt. Munkavédelmi Igazgatóság E-mail

Részletesebben

Műemléki Konferencia. Kocsány János IFK alelnök 2013. április 11. jkocsany@graphisoftpark.com

Műemléki Konferencia. Kocsány János IFK alelnök 2013. április 11. jkocsany@graphisoftpark.com v Műemléki Konferencia Kocsány János IFK alelnök 2013. április 11. jkocsany@graphisoftpark.com Az IFK tagjainak beruházásai Összes megvalósított projekt területe: 2.800 ezer m2 Összes projekt beruházási

Részletesebben

HUMANsoft Kft. Tanácsadás üzletág

HUMANsoft Kft. Tanácsadás üzletág HUMANsoft Kft. Tanácsadás üzletág 2013. március Amit kínálunk: tanácsadás 3D szkennelés és felmérés pontfelhő feldolgozás modellezés szkennelés eredményeinek elemzése, vizsgálata 3D nyomtatás eszközök

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT. Fertői Ferenc

Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT. Fertői Ferenc Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT Fertői Ferenc 2010 Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport 3-dimenziós táj generálása útvonalgráf alapján Szakdolgozat Készítette:

Részletesebben

A tér lineáris leképezései síkra

A tér lineáris leképezései síkra A tér lineáris leképezései síkra Az ábrázoló geometria célja: A háromdimenziós térben elhelyezkedő alakzatok helyzeti és metrikus viszonyainak egyértelmű és egyértelműen rekonstruálható módon történő ábrázolása

Részletesebben