KALMÁR János (ELTE, Budapest) Szatmár, 1711: vég, folytonosság, kezdet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KALMÁR János (ELTE, Budapest) Szatmár, 1711: vég, folytonosság, kezdet"

Átírás

1 KALMÁR János (ELTE, Budapest) Szatmár, 1711: vég, folytonosság, kezdet A vég A szatmári megegyezés csaknem valamennyi történeti összefoglalónkban, miként egyéb történeti munkáinkban és történeti tudatunkban is, korszakhatár volta miatt mérföldkő gyanánt szerepel. 1 A különböző publikációk általában azt hangsúlyozzák, hogy minek vetett véget. Ettől függ a minősítése is. Attól ti., hogy kinek a szemében mit és hogyan látszott lezárni. Közvetlenül a Rákóczi-szabadságharcot persze. De vannak, akik szerint az ígéretes folytatás, a fejedelem által kitűzött célok külső segítséggel remélhető megvalósulásának útját vágta el, 2 míg mások úgy gondolják, hogy a megalázó katonai vereség és az annak nyomán bizonyosan bekövetkező leszámolást előzte meg. 3 (Ezúttal nem feladatunk ebben a vitában állást foglalni.) A szatmári egyezség azonban sokhelyütt nemcsak a Rákóczi-szabadságharc befejezése miatt számít határkőnek. Egy jóval hosszabb korszak végállomását jelzi, valahányszor a függetlenségi harcok időszakának végét jelölik vele. 4 Nem boncolgatva most e szerintünk nagyon is vitatható terminológiát, amely helyett egyes esetekben inkább felkelést, máskor meg szabadságharcot javasolnánk alkalmazni. Lényegesebb ezúttal, hogy ennek nyomán igen hosszú időre (1848-ig) lezárultak a magyar ill. az erdélyi rendek és bécsi kormányzat közötti fegyveres összetűzések. Legkésőbb Szatmárral végképp szertefoszlott ugyanis az az illúzió, amely az adott bel- és külpolitikai erőtérben valamint erőviszonyok közepette esélyt adott az önálló nemzeti fejedelemség létrehozásának, vagy más uralkodóházból származó személy trónra ültetésének, netán Magyarország függetlensége kivívásának. A folytonosság A befejezésnél jóval kevésbé, szinte egyáltalán nem szokás viszont beszélni az 1711 előtti és az azt követő időszak közötti folytonosságról. Nemigen szokott szóba kerülni 1 A legfontosabbak közül pl. Szalay László: Magyarország története, VI. köt. Pest 1859 (befejezetlen); Horváth Mihály: Magyarország történelme, VII. köt. Budapest (ennek XIX. könyve A nemzeti kibékülés és meggyöngülés korszaka címet viseli); Marczali Henrik: Magyarország története III. Károlytól a bécsi congressusig ( ). Budapest 1898 (A magyar nemzet története, VIII. köt.); Szekfű Gyula: Magyar történet, IV. köt. Budapest , 317. (itt a XVIII. század történetének, az ún. barokk rendi korszaknak az elbeszélése az 1711 utáni időszakkal kezdődik); Magyarország története A késői feudalizmus korszaka. Szerk. H. Balázs Éva Makkai László. Budapest 1962 (Magyarország története II. Egyetemi tankönyv), 389.; Vita a feudális kori magyar történelem periodizációjáról. Budapest 1968 (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 45), Magyarország története Főszerk. Ember Győző Heckenast Gusztáv. Budapest 1989 (Magyarország története tíz kötetben, 4/1. köt.), : A nemesség elvesztette lehetőségét, hogy a Habsburg Birodalom keretei között az örökös tartományokkal egyenrangú helyzetet biztosítson az országnak. [ ] A szatmári megegyezés Rákóczit emigrációba taszította, elvágta az utat, hogy a szabadságharc vezetője maga fejezze be nemcsak a háborút, hanem a béketárgyalásokat is. 3 [ ] megmentette a függetlenségi háborút és az országot a katasztrofális katonai vereségtől s annak összes politikai következményétől. Valószínű, hogy egy másfajta befejezés végzetes lett volna az etnikai állományában az előző évszázadokban katasztrofálisan megfogyatkozott magyarságra. Bánkúti Imre: A szatmári béke. Budapest 1981 (Sorsdöntő történelmi napok 6), 146., ill. A szatmári béke megmentette a nemzetet a katonai vereséggel járó tragikus következményektől, s ezzel a legtöbbet érte el, amit 1711-ben el lehetett érni. Kovács Ágnes: Károlyi Sándor. Budapest 1988 (Magyar História/Életrajzok), Vita a magyarországi osztályküzdelmekről és függetlenségi harcokról. Elő- és utószó Pach Zsigmond Pál. Budapest 1965, , Vita a periodizációról: i. m., 33.

2 ugyanis, hogy a különböző problémák megoldására, amelyek miatt a szabadságharc kitört, a felkelés fémjelezte megoldási elképzelések mellett létezett másik is. Az ti., amelyiket az ún. dinasztiahű hagyományosan, bár meglehetősen helytelenül labanc -nak nevezett magyar politikusok képviseltek. Ők ha egyáltalán legfeljebb a szatmári kompromisszum tető alá hozásával kapcsolatban kerülnek szóba, akkor is úgy, hogy működésük minősítését mindenekelőtt Rákóczi elképzelései megvalósulásának mértékéhez szabják. Már az is sokatmondó, hogy egyikükről sem készült tudományos életrajz. Nem kivétel ez alól a még az utóbbi időben egyébként több vonatkozásban is az érdeklődés homlokterébe került Esterházy Pál sem, akinek politikusi működéséhez mindennek ellenére továbbra is úgy viszonyul a kutatás, mintha legkésőbb 1703-ban elhunyt volna, bár köztudott, hogy egészen 1713-ban bekövetkezett haláláig ő volt a nádor. Az uralkodóházhoz hű magyar főnemesség törekvéseinek történetírásunk által való mellőzése annál nehezebben menthető, mivel nagyobb részük, mindenekelőtt a magasabb világi méltóságok viselői, továbbá a katolikus püspökök (az utóbbiak két, bár ezek közül is az egyik esetben vitatható kivétellel 5 ) többnyire nem változtatták meg az udvarhoz való viszonyukat, 6 utólag reálisnak bizonyuló politikai alternatívát kínálva. Ha akadtak is köztük néhányan, akik átmenetileg csatlakoztak a felkelőkhöz, azok is nagyrészt csak azért tették, hogy megkíméljék javaikat a kurucok kártételeitől. A helyzet kétségkívül összetett voltára legyen elég Csáky Imre gróf ( ) váradi püspök, Bihar vármegye főispánja, későbbi bíboros családtagjainak példáját említeni. Egyik bátyja, Zsigmond ( ) 1706-ban lett tárnokmester. Két másik fivére, György ( ) és Tamás ( ) a spanyol örökösödési háború rajnai hadszínterein vitézkedett. A szatmári főkapitányi tisztet viselő István nevű testvére ( ) pedig bár 1704-ben Dolhánál még a felkelők ellen harcolt -, miután Szatmárnál kuruc fogságba esett, hogy javait megkíméljék, beállt Rákóczi táborába, ahol komoly gazdasági karriert futott be, mígnem rövid lengyelországi emigrációjából amnesztia alapján tért haza. Krisztina nevű nővére ( ) viszont 1695 óta Bercsényi Miklós kuruc főgenerális felesége volt, aki férjével tartott az emigrációba is. Mihály ( ) nevű fivére szintén csatlakozott a szabadságharchoz, amikor szepesvári várát a kurucok ostrom alá vették. Hamarosan tábornok lett Rákóczi seregében. Rodostóba is elkísérte a 5 Telekes(s)y István egri püspökre ( ) gondolunk, aki kuruc fogságából való szabadon engedése után valószínűleg egyházának szolgálata érdekében látta el újra a felkelők ellenőrzése alatt álló egyházmegyéjében püspöki hivatalát és sok máshoz hasonlóan bizonyára nem meggyőződésből fakadó indítékból írta alá ben Ónodon az uralkodóház trónfosztását. Gebei Sándor: Rákóczi püspöke, Telekesy István egri püspök. In: Povstanie Františka Rákócziho (v novšom priblížení)/rákóczi-szabadságharc (újabb megközelítésben). Ed. Kónya, Peter. Prešov 2005, 174., 177. A másik kivétel Dolny István, 1699-től 1707-ben bekövetkezett haláláig csanádi megyéspüspök volt. Misóczki Lajos: Vallás- és egyházügy a Rákócziszabadságharc idején. Gyöngyös 2009, 39. R. Várkonyi Ágnes ugyan összesen három Rákóczi-párti püspököt említ nem nevezve meg őket (R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc államáról. In: Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról. Szerk. Czigány István. Budapest 2002, 256.) -, akik közül a harmadik esetében alighanem Kaminszkij Petroniusra/Péterre görög katolikus szerzetespapra gondolhatott, akit II. Rákóczi Ferenc 1707-ben, azt követően nevezett ki munkácsi püspökké, hogy Kaminszkij elűzte onnan a törvényes püspököt, De Camillis János Józsefet, aki nem sokkal utóbb, 1705-ben meghalt. Véghseő Tamás:...mint igaz egyházi ember A történelmi Munkácsi Egyházmegye görög katolikus egyházának létrejötte és 17. századi fejlődése. Nyíregyháza 2011 (Collectanea Athanasiana I/4), 55., 126. Kaminszkij felszentelésére és a pápa által történő megerősítésére azonban nem került sor. Benda Kálmán: Rákóczi és a Vatikán. Brenner apát küldetése XI. Kelmen pápához In: Történelmi Szemle 2/1-2 (1959), A Forgách Simon gróf kuruc tábornagyhoz köthető emlékirat még ha némileg túlozva is így szól erről: [ ] már egész Magyarország átállt Rákóczihoz [ti végére], kivéve a főrangúakat és a püspököket, kik valamennyien a megerősített helyekre húzódtak, vagy éppen Bécsbe. A főrangúak közül más senki nem volt Rákóczi pártján, csak Bercsényi gróf [ ], ki az üldöztetése idején Lengyelországba menekült, valamint Csáky Mihály gróf, akinek a rákócziánusok oldalára átállt német katonaság miatt Szepesvárát magával együtt át kellett adnia, továbbá Károlyi Sándor báró, aki Kassáról menekült Rákóczihoz. Váradi Sternberg János: Forgách Simon kuruc tábornagy emlékiratai. Ford. Kenéz Győző. In: Századok 102/5-6 (1968), 1055.

3 fejedelmet, s maga is ott halt meg. 7 A Csáky-testvérek pályája tehát családtörténeti vonatkozásaival is példázza egyrészt a Rákóczi-szabadságharc részbeni polgárháborús jellegét, másrészt egyes mágnásfamíliák azon stratégiáját, hogy mindkét oldalon legyen elkötelezett családtagjuk. Ugyanakkor akadtak persze olyan főnemesi családok is, amelyek mindvégig és egyöntetűen megmaradtak aulikusnak. 8 Az 1708-ban kezdődött pozsonyi, ún. labanc országgyűlésen a prímással és a kalocsai érsekkel együtt 7 megyés- és 12 címzetes püspök, továbbá összesen 26 kanonok, apát ill. prépost jelent meg. A főurak közül a herceg-nádoron kívül 10 Eszterházy gróf, 5 Erdődy gróf, 4-4 Csáky, Pálffy, Kollonich és Zichy gróf, 3-3 Batthyány, Draskovich, Keglevich, Kéry és Nádasdy gróf, 2-2 Czobor, Koháry, Forgách és Széchényi gróf vett részt. 9 Politikai pártállásukból hiba lenne mechanikusan arra következtetni, hogy számukra közömbös lett volna a nemzeti ügy. Számba véve a szabadságharc idején általuk megfogalmazott politikai igényeket, könnyen meggyőződhetünk ennek az ellenkezőjéről ben vagy 1706-ban, mindenesetre kevéssel I. Lipót halála után, Esterházy Pál nádor összefoglalta a szabadságharc kitörésének okait, egyúttal javaslatot téve a fennálló problémák orvoslására. Szerinte a császári katonaság és parancsnokai sorozatos visszaélései, a bécsi Udvari Kamara törvénytelen intézkedései és más alkotmányellenes lépések okozták az elégedetlenséget. Ezért azt javasolta, hogy az uralkodó, I. József hívja össze Pozsonyba az országgyűlést, melynek keretében az alattvalók megbékítése céljából magyar királynévá koronáztathatná a feleségét, Amália Vilma braunschweig-lüneburgi hercegnőt. Határozottan leszögezte továbbá, hogy az országot kizárólag az írott magyar törvényeknek megfelelően szabad kormányozni, s hogy tartós békés állapotot csakis valamennyi törvénysértés megtorlása esetén remélhető. 10 Ismeretes egy másik, szintén a nádor által előterjesztett, de több magyar királyi tanácsossal együtt, 1707 március végén papírra vetett elaborátum is. Ezt azután fogalmazták, hogy félbeszakadtak az 1706-ban Nagyszombatban I. József és Rákóczi képviselői között kezdődött tárgyalások, mivel utóbbi ragaszkodott a Habsburg-háznak a Magyar Királyságra vonatkozó fiági öröklési joga érvénytelenítéséhez és az Aranybulla ellenállási záradéka ismételt hatályba léptetéséhez (azaz némelyik évi alapvető törvény figyelmen kívül hagyásához), az Erdélyi Fejedelemség önállóságához, a protestáns vallásgyakorlat általános engedélyezéséhez és ahhoz, hogy a megkötendő megállapodást a tengeri hatalmak (Anglia és a németalföldi Egyesült Tartományok) szavatolják. Az uralkodó azonban arra hivatkozva, hogy a szövetkezett rendek által támasztott feltételek az évi törvények érvényessége miatt sértik a felségjogot, valamint a szuverenitását megkérdőjelező külföldi garanciával kapcsolatos igények miatt visszautasította ezeket. A nádor, a többi magyar tanácsúr és Keresztély Ágost, az új prímás ilyen előzmények után már a reményeik szerint mielőbb sorra kerülő következő tárgyalásokban bízva terjesztették elő saját javaslatukat I. Józsefnek, akit főleg a szövetkezett rendek Ónodra tervezett országos gyűlésének januárban történt meghirdetése óta igyekeztek az országgyűlés összehívásának szükségességéről meggyőzni. Javaslatuk szerint: 1/ Minthogy a koronázási hitlevélben foglalt ígéretek megtartását az uralkodó miniszterei és kormányszervei gátolják, 7 MÁLNÁSI Ödön: Gróf Csáky Imre bíbornok élete és kora ( ). Kalocsa 1933, 66. és HECKENAST Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár.( S. a. rend.): Mészáros Kálmán. Budapest 2005 (História könyvtár/kronológiák, adattárak 8), passim, valamint MÉSZÁROS Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai. A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája Budapest 2006 (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtára), Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) P 125, 34. csomó ill. Mikrofilm, tekercs, sz., pp (Bécs, aug. 20-án kelt irat. Nyomtatvány). 9 SZIJÁRTÓ M. István: A diéta. A magyar rendek és az országgyűlés Budapest 2005, 144. (Jegyzet). 10 Magyar Országos Levéltár P 125, Nr. 7129, pp., ill. fol. 171r-175v.

4 az ezek megvalósítását illetően támadt jogos kétely csak úgy oszlatható el, ha a király és a szövetkezett rendek között kötendő megállapodást külföldi hatalmak is garantálják. Ami nem is lenne példátlan a magyar uralkodó és alattvalói viszonyában, hiszen a bécsi békét (1606) is szavatolta többek között Belső-Ausztria fejedelme, miként 1618-ban II. Mátyás kötelezettséget vállalt a Bethlen Gáborral 1615-ben Nagyszombatban kötött megállapodás külföldi hatalmak kezessége mellett történő országgyűlési becikkelyezésére is (ami csak azért nem valósult meg, mert az erdélyi fejedelem nem erőltette). 2/ Erdélyt illetően a magyar tanácsurak azt javasolták, hogy vagy az erdélyiek által még apja életében elfogadott II. Apafi Mihályt kellene fejedelemnek bevinni e koronatartományba, vagy, ha úgy gondolják, válasszanak mást helyette az ottani rendek, aki a királynak teendő hűségeskü mellett -, a Diploma Leopoldinum szellemének 11 megfelelően kormányozná a Fejedelemséget, annak régi határain belül, azaz a Partium nélkül. 3/ A számos feszültség forrásának tekintett idegen hadnak az ország belsejéből történő kivonását is elengedhetetlennek tartották, mihelyt a béke helyreáll. Csak a határvidéken maradhatna a magyar katonasággal azonos létszámú külföldi fegyveres erő, de az is magyar kapitányok parancsnoksága alatt. Az ország belsejében lévő főkapitányságokat az örökös tartományok gyakorlatának megfelelően - a határszélre javasolták áthelyezni. 4/ A vallásügyről úgy vélték, hogy a protestánsok elegendő jogot kaptak az 1687/88. évi pozsonyi, ill. az évi soproni országgyűlésen. Ha az ezen alkalmakkor hozott törvények foganatosítására helyenként nem, vagy nem teljesen került volna sor, úgy e hiányosságokat kiküszöbölendőnek ítélték. A protestánsok esteleges további igényeit pedig a legközelebbi országgyűlés napirendjére javasolták utalni. A nádor sürgette a fenti pontokkal kapcsolatos királyi állásfoglalást, hogy azt még az ónodi gyűlés megkezdése előtt a szövetkezett rendi vezetők tudomására hozhassák, előkészítve ezzel a felkelők és a kormányzat közötti újabb tárgyalást, amellyel megelőzhetőnek vélték Rákócziék esetleges kockázatos döntéseit. 12 A kormányzat azonban nem hallgatott e javaslatra április 12-én I. József nevében fogalmazott körlevelet adtak ki, amelyben a szövetkezett rendekre hárították a felelősséget a polgárháborúért, s megtiltották az ónodi gyűlésen való részvételt, előre semmisnek nyilvánítva annak határozatait, ugyanakkor a királyi bocsánatot kilátásba helyezve az uralkodó hűségére visszatérők számára. 13 Hosszas unszolásnak engedve, I. József végül mégiscsak összehívta az országgyűlést 1708 tavaszára, Pozsonyba. Az ott előterjesztett gravamenek sorában a kormányzat szemére vetették, hogy figyelmen kívül hagyja az ország több sarkalatos törvényét. Köztük azt, hogy még a hűtlenséggel vádolt nemes is csak törvényes elmarasztalás alapján tartóztatható le. Így aztán gyakran foganatosítják velük szemben puszta vádra hivatkozva akár a legsúlyosabb büntetéseket is. A rendek ezért azt igényelték, hogy szüntessék meg az idegenekből álló bíróságok tevékenységét, ítéleteiket helyezzék hatályon kívül, az általuk elítélteknek pedig szolgáltassanak elégtételt. A katonaság által önkényesen szedett adók eltörlése szintén felkerült a kívánságok jegyzékére, hangsúlyozva, hogy a jövőben csak országgyűlési jóváhagyás alapján vessenek ki állami adót. Hasonlóképpen diétai jogkörbe szándékozták utalni a só árának megállapítását. Törvénytelennek minősítették a világi birtokok visszaadása fejében a volt hódoltsági területen szedett fegyverváltsági díjat, amely oly sok nemesi családot szegényített el. Emiatt követelték az Újszerzeményi Bizottság megszüntetését, és azt, hogy az általa kezelt javakat ellentételezés nélkül szolgáltassák ki azoknak, akiket megilletnek. A rendi kívánságok közt szerepelt, hogy legalább három 11 Ennek szövegét ld. Rolf KUTSCHERA: Landtag und Gubernium in Siebenbürgen Köln Wien 1985 (Studia Transylvanica 11), Ezt az Opinio principis palatini ac magnatum Viennam convocatorum [ ]című, március végén Bécsben kelt szöveget kivonatosan ismerteti HORVÁTH Mihály: Magyarország történelme, VI. köt. Pest , Uo., 464.

5 évenként tartsanak országgyűlést. 14 Újra a 16. század óta immár sokadszor hangot adtak azon óhajuknak, mely szerint a Magyarországot érintő ügyekben kizárólag magyar hivatalnokok járjanak el, s hogy a Magyar Udvari Kancelláriát szabadítsák meg a külföldi hatóságoktól való függőségtől és tagjai között ne legyenek idegenek. A kurucokkal való megbékélés érdekében máris hasznos szolgálatokat tett Keresztély Ágost prímás kivételével, az egyházi és világi méltóságokat, valamint a magas katonai tisztségeket külföldiek helyett magyarokkal töltsék be. A felsőtábla azon is vitázott, hogy hozzanak-e határozatot Erdélynek a magyar koronához való tartozásáról, vagy általánosan fogalmazzanak a kérdésben, úgy, hogy az egykor a magyar koronához tartozott valamennyi, pillanatnyilag birtokolt területet csatolják ismét az országhoz. 15 Törvénykezési időszakokban működjenek ismét a hazai bíróságok, a királyi jogügyigazgató pedig a hazai törvények szellemében járjon el, s szűnjenek meg a magszakadásokkal kapcsolatos visszaélések júniusában született meg az a rendi javaslat is, amelynek értelmében ismét megfogalmazták, hogy a magyarországi honosságot nyert idegenek ezer aranyat fizessenek a nádornak az indigenátusért, mellyel kapcsolatban azt kérték az uralkodótól, hogy az ilyen címen befolyó összeget fordítsa az ország javára. 16 Ez az 1687.évi országgyűlés hasonló tartalmú határozata után azért lehetett indokolt, mert úgy látszik, hogy a honosítottak közül sokan nem tettek eleget ezzel összefüggő anyagi kötelezettségüknek. Kifejezetten érdekes, ahogy a diéta résztvevői az elpártoltakhoz viszonyultak: állást foglaltak a velük kapcsolatban használt pejoratív jelzőkkel szemben, s elvetették a Rákóczi táborába állottak proskribálására vonatkozó javaslatot, bízva abban, hogy így nagyobb esélye marad az uralkodó hűségére való visszatérésüknek. Erre három havi türelmi időt helyeztek kilátásba, amelyen belül felkínálták számukra az általános amnesztiát, persze a konföderáció és a trónfosztás érvényének megtagadása esetén. 17 A fenti kérdések némelyikét már Magyarország oszmán fennhatóság utáni új berendezése céljából készített rendi javaslatokban is hasonló értelemben exponálták. Ezek egyike szintén Esterházy Pál nádortól, 1688-ból származik. Ebben ő a nádori hatáskör jelentős mértékű kiterjesztése, többek között egy irányítása alatt működő központi kormányszék létesítése mellett 18 - a főkapitánysági szervezet átalakítását proponálta, mégpedig úgy, hogy azt az ország középső, immár felszabadulóban lévő területét illetően immár feleslegessé válva a perem- ill. határvidékeken szervezzék újjá. Az ennek keretében a Magyar Királyságban állomásozó német, horvát és magyar katonai kontingenseket nemzetiségenként azonos létszámúnak képzelte el, mindegyiküket saját anyanyelvű parancsnokok irányítása alá rendelve. 19 Ha a fentiekben elősorolt sérelmeket és javaslatokat összevetjük a Recrudescuntban, szabadságharc kiáltványában szereplőekkel, meglepő hasonlóságra bukkanunk. Az utóbbinak is a bécsi kormányzat által a koronázási hitlevélben foglaltak sorozatos megszegése, az ismétlődő és szinte minden területre kiterjedő törvénysértések képezik a vezérmotívumát. Abban is nehezményezik, hogy alig akad a hazában olyan erősség, amelynek magyar parancsnoka lenne. Szóvá teszik az idegenekből álló Udvari Tanácsnak a magyar ügyekben 14 Ezt ismételten törvénybe foglalták (1715:14. tc.). Magyar törvénytár: évi törvényczikkek. Budapest 1900 (Corpus Juris Hungarici/Magyar Törvénytár ), 446. /A továbbiakban: Törvénytár /. 15 Az 1715:92. tc. Erdélyét ugyan nem, de Pozsega, Verőce, Szerém, Csongrád, Csanád, Arad, Békés, Zaránd, Torontál, Szörény, Máramaros, Kraszna, Kővár és Közép-Szolnok vármegye visszacsatolását elrendelte. Törvénytár , KÖPECZI Béla, R. VÁRKONYI Ágnes (szerk.): Rákóczi tükör. Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcról, 2. köt. Budapest 1973 (Magyar Századok), 398. /A továbbiakban: Rákóczi tükör./ Ilyen tartalmú törvény már született az 1687/88. évi országgyűlésen (1687:27.tc. Törvénytár , 352.) 17 Rákóczi tükör, VARGA J. János: Berendezkedési tervezetek Magyarországon a török kiűzésének időszakában. Az <Einrichtungswerk> in: Századok füzetek 1 (1993), Uo., 10.

6 vitt szinte kizárólagos szerepét, a bécsi Udvari Kamara hatásköri túllépéseit: egyrészt a Magyar Kamara alárendelésére irányuló törekvését, továbbá azt, hogy az újszerzeményi területeken fekvő birtokok visszajuttatásáért súlyos, a nemességet kisemmiző megváltási összegeket szed, nem is szólva arról, hogy milyen gyakran részesít külföldieket az ottani jószágokból. Ráadásul az ilyen jellegű panaszokkal megint csak ugyanahhoz az Udvari Kamarához lehet fordulni jogorvoslatért. Szó esik a jászok és a kunok kiváltságos helyzetének felszámolásáról, akik elvesztették a közvetlen nádori joghatóság alá tartozásukkal kapcsolatos privilégiumukat annak következtében, hogy I. Lipót a Német Lovagrendnek adományozta az általuk lakott területet. Szemére vetik a kormányzatnak azt is, hogy országgyűlés összehívása nélkül vet ki magas adókat, hogy a sót, amelyben pedig nem szenved hiányt az ország, drágán árulják, s hogy a felekezeti viszályok szításával hinti el a belső ellenségeskedés magvát. 20 Tartalmi különbség tehát szinte nem fedezhető fel a két, más tekintetben egyébként markánsan elkülönülő csoport tagjai által megfogalmazott politikai sérelmek és igények között. Amiben mégis eltérés mutatkozik, az egyrészt a hangnem, másrészt az évi sarkalatos törvényekhez való viszonyulás. A Recrudescunt szerzőinek a hatalommal való szembenállása-szembefordulása tükröződik a kiáltvány méltatlankodó megszövegezésében is, míg az aulikus urak alázatos-rábeszélő stílusú előterjesztése a meggyőzés erejével kívánta érvényre juttatni szándékukat. Közjogi tekintetben pedig az évi 1-4. tc. a vízválasztó, azaz: a királyválasztási jogról való lemondás és az Aranybulla ellenállási záradékának érvénytelenítése. Ezeket ui. a kuruc oldal kikényszerített törvényeknek tekintve, 21 nem fogadta el érvényesnek - tudjuk, 1707-ben Ónodon (igaz, hogy külpolitikai okok miatt is) eljutnak majd egészen a Habsburg-ház trónfosztásáig -, míg a másik csoport nem vitatta, hogy ezeket szabályos körülmények között szavazták meg. A fenti programok vonatkozásában tetten érhető hasonlóság és folytonosság azonban csak az azokban szereplő kérdésekre, tehát csupán a tartalmi elemekre érvényes általánosan. Az 1711 előtt alkalmazott módszert illetően már csak részlegesen. A törvényes keretek között való sérelmi politizálás, ahogy a múltban, úgy a szatmári megállapodás utáni 18. századi jövőben is kétségkívül járható út maradt. Azonban a kurucok által a Rákóczi-szabadságharc idején és azt megelőzően, a 17. század folyamán többször is alkalmazott eszköz, ti. az uralkodóval és a kormányzattal való erőteljes politikai, pláne a fegyveres szembefordulás lehetősége ekkorra már elveszett. Megszűntek ui. azok a körülmények, amelyek ezt a radikális eszközt akár csak ideiglenesen is segítettek eredményessé tenni: az ország területén immár nem volt jelen az oszmán hatalom és katonasága, továbbá felszámolták a Portától való függése ellenére is többnyire széles körű politikai önállósággal rendelkező Erdélyi Fejedelemséget. Márpedig e változásokkal egyszersmind elvesztek azok a legfontosabb támaszok is, amelyek a legalább átmenetileg hatékony magyar ellenzéki politika legfőbb és csaknem folyamatos támogatói voltak. II. Rákóczi Ferencnek jobb híján - már csak az Európa-szerte dúló háborúba keveredett egyik-másik, a hadi és diplomáciai események forgatagában gyakran és gyorsan változó érdekű külső hatalom támogatásában való reménykedés lehetősége maradt, ami estleges megvalósulása esetén sem maradhatott tartós, mert illékony érdekközösségen alapult. A kezdet 1711 után Bécs szakítva a korábbi, főként I. Lipóthoz fűződő rossz hagyománnyal új kormányzati módszerhez folyamodott. A cél, a Magyar Királyságnak a Habsburg 20 Szövegét ld. KÖPECZI Béla (szerk.): A Rákóczi-szabadságharc és Európa. Budapest 1970 (Aurora XXXVII), Uo.,

7 Monarchiába való beillesztési szándéka nem változott ugyan, de ezt az addigitól részint eltérő eszközökkel kívánták megvalósítani. Ennek lényeges eleme volt az uralkodói udvar és a magyar rendek közötti bizalom helyreállítása, az alkotmány tiszteletben tartásával. E folyamattal összefüggésben aligha vitatható az új uralkodó, III. Károly személyes érdeme, akire talán addigi spanyolországi kormányzási tapasztalatai lehettek jótékony hatással, de legalább ennyi szerepe lehetett magának a Rákóczi-szabadságharcnak is. Az akkor még be nem fejeződött spanyol örökösödési háború miatt ugyanis a bécsi kormányzat kockázatosnak ítélte feléleszteni a magyarországi elégedetlenséget, amelyet több tekintetben indokoltnak is ítélt. Bárhogy ítéljünk is immár a szatmári megegyezésről, manapság aligha vonja kétségbe bárki is annak kompromisszumos jellegét, 22 amely csak mindkét fél több-kevesebb engedménye árán hozhatott maradandó eredményt. Az e dokumentum alapján megnyíló új korszakban a Magyar Királyság a Habsburg Monarchia keretein belül valamennyi sorstárs országénál és tartományénál nagyobb fokú önállóságot őrzött meg tól működni kezdett az akkor már néhai Esterházy Pál megálmodta saját kormánya is, Helytartótanács néven. S ugyanekkortól kezdve valósult meg a szintén általa kezdeményezett igazságszolgáltatási reform, még annál is jóval átfogóbb érvénnyel, mint ahogy azt ő elképzelte. A Helytartótanács sokasodó ügyosztályai, az igazságszolgáltatási szervezet bővülése, továbbá a közös hadsereg kínálta karrier, utóbb pedig a Magyar Királyi Testőrség felállítása eladdig zárt kapukat tárt ki hazai nemességünk és értelmiségünk előtt. S ezzel nemcsak egyéni érvényesülésük számára nyitott utat, hanem szerepet juttatott nekik a Monarchia egészének működtetésében, elősegítette látókörük bővülését, melynek köszönhetően mindinkább gyarapodott a modernizáció híveinek és igénylőinek tábora. Mert ne feledjük: a Recrudescuntban még, a valós sérelmek jogos hangoztatása mellett, igen nagy szerepet kaptak a nemesi aranyszabadság gyanánt emlegetett, középkori gyökerű kiváltságok is, amelyek anakronisztikus volta ekkor már régóta gátolta a felemelkedést. Az ezekhez való ragaszkodás, amely a Szatmár előtti évtizedekben többé-kevésbé sikerült, sok tekintetben az idejétmúlt állapotok konzerválását jelentette. Ezzel szemben azok, akik a hazaiak közül ezt felismerve, a Habsburg Monarchia keretein belül elérhető mennél teljesebb önállóság kivívására való igyekezetük mellett, hatékonyan közreműködtek a fejlődés útjában álló akadályok elgördítésében, méghozzá úgy, hogy közbenjártak a kuruccá lettekért is, nos ők aligha szolgáltak rá az áruló vagy udvarbérenc, netán a nemzetietlen minősítésre. Ehelyett inkább megbecsülést érdemelnek. Ideje észrevennünk végre, hogy nemzeti nagyjaink szobrának talapzata sokkal szélesebb annál, mint ahányan eddig helyet foglaltak rajta. Vagyis nem kell senkit letaszítani onnan azért, hogy más arra érdemesek is oda kerülhessenek. Éljünk bátran azzal a szakmai eredmények kínálta lehetőséggel, amely azt sugallja, hogy többekre lehetünk büszkék, mint eddig gondoltuk volna. 22 Vita: i. m., 22., Bánkúti: i. m., 146., Magyarország története , 1. köt. Főszerk. Ember Győző Heckenast Gusztáv. Budapest 1989 (Magyarország története tíz kötetben 4/1), , R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc Vaja , 88., Köpeczi Béla R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Budapest (Millenniumi magyar történelem/életrajzok), 466.

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

A szatmári béke SZKA_210_09

A szatmári béke SZKA_210_09 A szatmári béke SZKA_210_09 TANULÓI A SZATMÁRI BÉKE 10. ÉVFOLYAM 121 9/1 SZEREPKÁRTYÁK A vád képviselôje A bíróság elnöke: személynök A védelem képviselôje A bíróság elnökhelyettese: alnádor Károlyi Sándor

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I.

Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. 1 Mikor volt a Rákóczi szagadságharc? 12 Mikor halt meg Rákóczi? 2 Kik voltak a kurucok? 13 Hol született IIRákóczi Ferenc? 3 Mi volt a Rákóczi felkelésnek a célja? 14 Melyik évben született IIRákóczi

Részletesebben

Beszámoló a Klebelsberg Kunó -ösztöndíj keretében végzett bécsi kutatásokról

Beszámoló a Klebelsberg Kunó -ösztöndíj keretében végzett bécsi kutatásokról Beszámoló a Klebelsberg Kunó -ösztöndíj keretében végzett bécsi kutatásokról 1/ Név: KALMÁR János 2/ A kutatás témája: Az 1708/09-1712/15. évi pozsonyi országgyűlés története Még javában tartott a Rákóczi-szabadságharc

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Művelődéstörténeti konferencia a jezsuita rend sárospataki

Részletesebben

Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng.

Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Erdély története Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Megejt a rét, az illatos kaszáló Ezer virágból

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Megoldás. Elemenként 0,5pont (2,5) II.

Megoldás. Elemenként 0,5pont (2,5) II. Megoldás 1. feladat I. a) Ernuszt János b) kincstartó c) Handó György vagy Nagylucsei Orbán (esetleg Ernuszt Zsigmond) d) A: rendkívüli hadiadó B: koronavám II. Elemenként 0,5pont (2,5) a) - nehézlovasság

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

Gyorsított időutazás

Gyorsított időutazás Gyorsított időutazás Új kerettantervek Iskolatípusonként külön tanterv - 4 osztályos gimnázium és szakközépiskola - 8 osztályos gimnázium - 6 osztályos gimnázium Változatlan óraszámok (2 2 3 3) A korábbihoz

Részletesebben

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély)

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) I. Az épület története A mai épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

I. feladat. Melegítsünk be!

I. feladat. Melegítsünk be! I. feladat Melegítsünk be! Pihentek vagytok? Bizonyíthatjátok! Fejtsétek meg a rejtvény! (Megoldásonként 0,5 pont jár.) 9 pont 1. Simára borotvált arccal 1704. április 1-jén állt át a kurucokhoz ez a tábornok.

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KELEMEN DIDÁK KORÁBAN 1 (1683-1744) HORVÁTH ZITA

MAGYARORSZÁG KELEMEN DIDÁK KORÁBAN 1 (1683-1744) HORVÁTH ZITA MAGYARORSZÁG KELEMEN DIDÁK KORÁBAN 1 (1683-1744) HORVÁTH ZITA Tanulmányomban - a felkérés alapján - Magyarország köztörténetét igyekszem felvázolni, azt a 61 évet, amely Kelemen Didák születésétől haláláig

Részletesebben

Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a mormon akció idején Reisz T. Csaba

Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a mormon akció idején Reisz T. Csaba Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a mormon akció idején Reisz T. Csaba 50 éve történt. A Kádár-rendszer megszilárdulásának levéltári forrásai Magyar Országos

Részletesebben

Kedves Versenyzők! Herber Attila-Martos Ida - Moss László-Tisza László: Történelem 4. és 5. kötet megfelelő részei, Reáltanoda Alapítvány, Bp.

Kedves Versenyzők! Herber Attila-Martos Ida - Moss László-Tisza László: Történelem 4. és 5. kötet megfelelő részei, Reáltanoda Alapítvány, Bp. Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk titeket a Hatodik és hetedik osztályos tanulók kulturális vetélkedőjén! Az első forduló sikeres megoldásához segítségül szolgál az általunk megadott szakirodalom.

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

Horváth Andrea Horváth Levente Attila TÖRTÉNELEM. A kora újkortól a polgári átalakulásig. munkafüzet. Mozaik Kiadó Szeged, 2013

Horváth Andrea Horváth Levente Attila TÖRTÉNELEM. A kora újkortól a polgári átalakulásig. munkafüzet. Mozaik Kiadó Szeged, 2013 Horváth Andrea Horváth Levente Attila TÖRTÉNELEM A kora újkortól a polgári átalakulásig munkafüzet 6 Mozaik Kiadó Szeged, 2013 3. Magyarország Zsigmond király idején 1. Jelöld az idõszalagon a következõ

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

I. Ferdinánd 1526-64 Alvinc Székely székek ÉVSZÁMOK. V. Károly 1519-56 Buda Szász székek 1490. Losonczy István Szigetvár, Kanizsa Díván 1521

I. Ferdinánd 1526-64 Alvinc Székely székek ÉVSZÁMOK. V. Károly 1519-56 Buda Szász székek 1490. Losonczy István Szigetvár, Kanizsa Díván 1521 SZEMÉLYEK HELYNEVEK FOGALOM Jagelló Ulászló Nándorfehérvár 3 részre szakadás Habsburg Miksa Cognac Központi hivatalok Corvin János Mohács Kormányszékek Beatrix Buda Helytartóság Bakócz Tamás Bécs Magyar

Részletesebben

A vesztfáliai béke SZKA_210_15

A vesztfáliai béke SZKA_210_15 A vesztfáliai béke SZKA_210_15 TANULÓI A VESZTFÁLIAI BÉKE 10. ÉVFOLYAM 173 15/1 ORSZÁGKÁRTYÁK Lengyelország Lengyelország Lengyelország Hollandia Portugália Hollandia Erdély Hollandia Csehország Hollandia

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

a Rákóczi-szabadságharc emléknapja megünneplésér ől és a 2013-as év II. Rákóczi Ferenc és Rákóczi-szabadságharc emlékévér ől

a Rákóczi-szabadságharc emléknapja megünneplésér ől és a 2013-as év II. Rákóczi Ferenc és Rákóczi-szabadságharc emlékévér ől rcrménys.1.4i3c4 y Érkezett 2e11 'Ai 0 3..../2011. (.../...) OGY határozat a Rákóczi-szabadságharc emléknapja megünneplésér ől és a 2013-as év II. Rákóczi Ferenc és Rákóczi-szabadságharc emlékévér ől 1.

Részletesebben

KÓDEX. Szultán és császár birodalmában MAGYARORSZÁG -? MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1526-1790 KOSSUTH KIADÓ

KÓDEX. Szultán és császár birodalmában MAGYARORSZÁG -? MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1526-1790 KOSSUTH KIADÓ M A G Y A R KÓDEX Szultán és császár birodalmában MAGYARORSZÁG -? MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1526-1790 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET/TÖRTENELEM 7 POLITIKA ÉS HADÜGY A TÖRÖK KORBAN (1526-1699) / Fodor Pál Oborni

Részletesebben

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója.

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. Képes melléklet 1. kép Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. 2. kép 3. kép A Somogyi Győző grafikáival

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK 16 17. század Osiris Kiadó Budapest, 2002 TARTALOM ELOSZO JEGYZETEK AZ ELŐSZÓHOZ n 25 SZEPETNEKI GÁSPÁR MESTER, VESZPRÉMI ORKANONOK ÖSSZEÍRÁSA (1554) Szepetneki

Részletesebben

nem csekély díszére s hasznára válik a városkának Bél Mátyás: Notitia Hungariae (1730)

nem csekély díszére s hasznára válik a városkának Bél Mátyás: Notitia Hungariae (1730) nem csekély díszére s hasznára válik a városkának Bél Mátyás: Notitia Hungariae (1730) Papnevelés Egerben Telekessy István - 1704-ben (alapítólevél 1709. augusztus 4-én) oktatás helyszínei teológiai kar

Részletesebben

Á É É É É Í Ó ű Á Ú Í Í Í Á Í Í Í Í Í Á Í Ó Á Á É É É Ü É Á Á Í É Í É ó Í ő ó ü ő ő ü Í É ó Í ó ü ó ű ú ő ő ó ú Í ó ö ó Í ó ő ő ó ü ó ö ö ő ú ö ö Ü Á ő ő ő ő ő ő ö ő ó ó ó ő ó ű ű ő ő ő Í Í ü ó ó ő ö ő

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) III. KÁROLY (1711-1740

MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) III. KÁROLY (1711-1740 MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) I. A szatmári béke (1711): III. KÁROLY (1711-1740 a) a Rákóczi-szabadságharcot zárta le Ausztria és Magyarország között b) Károlyi Sándor és III. (Habsburg)

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Apai nagyanya. Anyai nagyanya. Apai nagyapa. Apa. Anya. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Apai nagyanya. Anyai nagyanya. Apai nagyapa. Apa. Anya. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Baik Gyula?? Baik Gyuláné (szül. Landsinger Gizella)? 1937? Schischa Ignác 1847 1910 Schischa Ignácné (szül. Österreicher Regina) 1870 1925

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek Fogalom Személyek Évszámok Véres megtorlás Haynau 1850-59 Neoabszolutizmus Windischgraetz 1859 Föderalizmus Schwarzenberg okt dipl. 1860 Centralizáció Alexander Bach feb. pát. 1861 Osztrák adórendszer

Részletesebben

Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3508/01131

Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3508/01131 SZAKMAI BESZÁMOLÓ A hagyaték. Konferencia a Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményeiről Pályázati azonosító: 3508/01131 A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum pályázatot nyújtott be az NKA Közgyűjtemények

Részletesebben

Mi, Pázmány Péter, Isten irgalmából a római szentegyháznak az illyriai szent Jeromosról címzett bíborosa, az esztergomi székesegyház érseke és ugyanazon hely örökös főispánja, Magyarország prímása, az

Részletesebben

SZÖGI LÁSZLÓ A NAGYSZOMBATI EGYETEM JOGI KARÁNAK BUDÁRA KÖLTÖZÉSE

SZÖGI LÁSZLÓ A NAGYSZOMBATI EGYETEM JOGI KARÁNAK BUDÁRA KÖLTÖZÉSE SZÖGI LÁSZLÓ A NAGYSZOMBATI EGYETEM JOGI KARÁNAK BUDÁRA KÖLTÖZÉSE Magyarország legrégibb, folyamatosan működő universitasa, a Nagyszombati Egyetem 367 évvel ezelőtt kezdte meg működését, és ezen az egyetemen

Részletesebben

Történelmi emléktúrák (2004-2006) a Bocskai szabadságharc (1604-1606) nyomában

Történelmi emléktúrák (2004-2006) a Bocskai szabadságharc (1604-1606) nyomában Pro Patria et fide! Történelmi emléktúrák (2004-2006) a Bocskai szabadságharc (1604-1606) nyomában Jelvényszerző túramozgalom. Meghirdetve a Bocskai szabadságharc kezdetének 400. évforduló 1 "Mert mi szorította

Részletesebben

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza)

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza) EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 3300 EGER, Ifjúság u. 2.sz Tel: (36) 324-808 Fax: (36) 324-909 OM azonosító: 031598 Web: www.szilagyi-eger.hu, E-mail: eszeg@eszeg.sulinet.hu A kezek összeérnek,/isten

Részletesebben

TISZTA ENERGIÁVAL MAGYARORSZÁGÉRT PÁRT PROGRAMJA

TISZTA ENERGIÁVAL MAGYARORSZÁGÉRT PÁRT PROGRAMJA TISZTA ENERGIÁVAL MAGYARORSZÁGÉRT PÁRT PROGRAMJA Jóléti állam megteremtésének pártja, melynek stabil gazdasági alapját a magyar szellemi tőke itthon tartása is biztosítja. I. Elvek Nemzeti megbékélés.

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

a főrendi napló ügyében... 31

a főrendi napló ügyében... 31 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 JEGYZETEK... 21 BATTHYÁNY LAJOS REFORMKORI BESZÉDEI, LEVELEI, ÍRÁ- SAI... 23 1. Pozsony, 1839. július 24. Batthyány országgyűlési felszólalása a tanácskozás rendjéről...

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31.

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31. A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31. A júniusi elmaradt nemzetközi lovas verseny nem szegte kedvét a szervezőknek. A HM támogatásával,

Részletesebben

III. ea. 2015. február 26.

III. ea. 2015. február 26. III. ea. 2015. február 26. NÁDOR (palatinus) Szent István óta van nádor eleinte gazdasági feladatkörök, majd inkább már bírói hatalma a jelentősebb. Rendi országgyűlésen először Hunyadi János kormányzósága

Részletesebben

Kívánunk Nektek továbbra is jó szórakozást és vidám munkát! Törő Krisztina Tokovics Tamás Nagy Sándor (VacKörTE) (ONTE Kft.

Kívánunk Nektek továbbra is jó szórakozást és vidám munkát! Törő Krisztina Tokovics Tamás Nagy Sándor (VacKörTE) (ONTE Kft. Kedves KerekEmese csapattagok! Reméljük a téli szünidőt hasznosan és kellemesen töltöttétek, kihasználtátok a hideget, jeget, havat, korcsolyáztatok, szánkóztatok, síeltetek. Hamarosan, az első forduló

Részletesebben

VIII. ea. 2015. április 16. Berendezési tervezetek a török kiűzése után. A kor államelméletének jelentős áramlatai

VIII. ea. 2015. április 16. Berendezési tervezetek a török kiűzése után. A kor államelméletének jelentős áramlatai VIII. ea. 2015. április 16. Berendezési tervezetek a török kiűzése után A kor államelméletének jelentős áramlatai természetjogi felfogás Hugo Grotiusnak (1583 1645) A háború és béke jogáról (1625). a természetjog

Részletesebben

Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket!

Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! (2-2 pont) monoteizmus: sztratégosz: várjobbágy: ősiség: reconquista:

Részletesebben

Osztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem

Osztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem Osztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem 1. A világ és Európa a kora újkorban Témák Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Felfedezők, feltalálók. Függetlenség

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet TARTALOM Elõszó................................ 11 Érdekképviseleti lehetõség integrációs alku............ 17 1. Az MNSZ a magyar és a román történeti diskurzusban......... 17 2. A romániai magyarság kisebbségpolitikai

Részletesebben

. MÁTYÁS-RAUSCH PETRA

. MÁTYÁS-RAUSCH PETRA Szakmai önéletrajz Személyes adatok: Név: dr. MÁTYÁS-RAUSCH PETRA (lánykori név: Rausch Petra) Családi állapot: házas Születési hely, idő: Komló, 1984.03.04. Cím: 7300 Komló, Damjanich u. 13. Telefonszám:

Részletesebben

Zrínyi Miklós titokzatos halála

Zrínyi Miklós titokzatos halála Zrínyi Miklós titokzatos halála Péter Katalin történész írta Zrínyi Miklós halálával kapcsolatban A magyar romlásnak századában címû kötetében: Zrínyi halálának körülményeit mindenki ismeri; a magyar történelem

Részletesebben

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági

Részletesebben

A MAGYAR JOGTÖRTÉNET FORRÁSAI

A MAGYAR JOGTÖRTÉNET FORRÁSAI A MAGYAR JOGTÖRTÉNET FORRÁSAI Szemelvénygyűjtemény Szerkesztette: Mezey Barna Osiris Kiadó Budapest, 2001 TARTALOM Előszó Rövidítések Bevezetés I. A KERESZTÉNY ÁLLAM MEGALAPÍTÁSÁTÓL 1790-IG 1. A jog forrásai

Részletesebben

IV. 80. Mohács utáni oklevelek gyűjteménye /Post Mohacsiana/

IV. 80. Mohács utáni oklevelek gyűjteménye /Post Mohacsiana/ IV. 80. Mohács utáni oklevelek gyűjteménye /Post Mohacsiana/ a.) Címereslevelek 1578-1863 0,80 ifm; 37 r. e. (tasak) Raktári hely: Kutatóterem 20. szekrény b.) Egyéb oklevelek 1536-1839 0,44 ifm; 19 r.

Részletesebben

Napcsoda Hatvanban 2015

Napcsoda Hatvanban 2015 Beszámoló a Civil Alap öntevékeny, önszerveződő közösségeket támogató keret pályázatához Napcsoda Hatvanban 2015 A Tilma a Gyermekművészetért Alapítvány által szervezett Ezerszínű Világ című 10. Jubileumi

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A történelem érettségi vizsga célja A vizsga azt hivatott megállapítani,

Részletesebben

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

Teleki Pál, az erdélyi politikus. A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941)

Teleki Pál, az erdélyi politikus. A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941) Teleki Pál, az erdélyi politikus A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941) Népesedési és etnikai változások Magyarországon a török korban Népességvándorlás a XVIII. századi Magyarországon

Részletesebben

A ROMÁNIAI KATOLIKUS PÜSPÖKI KONFERENCIA SAJTÓNYILATKOZATA (fordítás román nyelvről)

A ROMÁNIAI KATOLIKUS PÜSPÖKI KONFERENCIA SAJTÓNYILATKOZATA (fordítás román nyelvről) A ROMÁNIAI KATOLIKUS PÜSPÖKI KONFERENCIA SAJTÓNYILATKOZATA (fordítás román nyelvről) SAJTÓNYILATKOZAT amelyben a romániai katolikus püspökök Traian Băsescu államelnök támogatását kérik a hatályos Levéltári

Részletesebben

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26.

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Dr. Kenyeres István Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Adatok Szem. ig. szerinti név: Dr. Kenyeres István Tibor Lakcím: 1078 Budapest, István u. 26. II. 14. Telefon: 06-309190388 E-mail: kenyeresi@bparchiv.hu

Részletesebben

Virovecz Nándor Balázs: A császári és császári-királyi hadsereg magyar tábornokai (1740 1763) 1

Virovecz Nándor Balázs: A császári és császári-királyi hadsereg magyar tábornokai (1740 1763) 1 Virovecz Nándor Balázs: A császári és császári-királyi hadsereg magyar tábornokai (1740 1763) 1 A 18. század két legnagyobb háborújának (osztrák örökösödési háború: 1740 1748, hétéves háború: 1756 1763)

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. február 9-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. február 9-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. február 9-i ülés Az ülés napirendje 1. Pontormo, Jacopo (Pontormo, 1494 1557)-nak tulajdonítva: Mária gyermekével, Keresztelő Szent Jánossal és két angyallal, 1523 körül

Részletesebben

BOD PÉTER HÁROMSZÁZ ÉVE KONFERENCIA NAGYENYEDEN ÉS MAGYARIGENBEN

BOD PÉTER HÁROMSZÁZ ÉVE KONFERENCIA NAGYENYEDEN ÉS MAGYARIGENBEN Főszervezők: BOD PÉTER Alapítvány Gyulafehérvár Bethlen Gábor Kollégium Nagyenyed Társszervezők: Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár, Nagyenyed; Magyarigeni Református Egyházközség; Bod Péter Megyei Könyvtár,

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere. Javaslat a gyermekvédelmi szakellátással kapcsolatos együttműködési megállapodás megkötésére

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere. Javaslat a gyermekvédelmi szakellátással kapcsolatos együttműködési megállapodás megkötésére Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Ikt.szám: 30.989/2012 Javaslat a gyermekvédelmi szakellátással kapcsolatos együttműködési megállapodás megkötésére Tisztelt Közgyűlés! A gyermekek védelméről

Részletesebben

KÖRZETLEÍRÓ LISTA. Közterület neve jellege Kapubejárat tartomány Intervallum típusa

KÖRZETLEÍRÓ LISTA. Közterület neve jellege Kapubejárat tartomány Intervallum típusa Lapszám: 1 001. szavazókör, a Ve. 78. -a szerint a települési szintû lakóhellyel rendelkezö választópolgárok szavazására kijelölt szavazókör is Azonosító: 14-085-001-4, Cím: Napközi otthon, Bajcsy Zs.

Részletesebben

A magyar haditudósítás az első és második világháborúban

A magyar haditudósítás az első és második világháborúban Szerzői ismertető NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Gorda Éva A magyar haditudósítás az első és második világháborúban című doktori (PhD) értekezéséhez Témavezető: Dr. Szabó József

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

KÓDEX Reformkor és kiegyezés

KÓDEX Reformkor és kiegyezés M A G Y A R KÓDEX Reformkor és kiegyezés MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1790-1867 7 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET / TÖRTÉNELEM 7 A NEMZETTÉ VÁLÁS KORA (1790-1848) / Dobszay Tamás-Hermann Róbert 7

Részletesebben

Cultura Nostra III. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖZÉPISKOLÁS TÖRTÉNELMI VETÉLKEDŐ ÍRÁSBELI ELSŐ FORDULÓ 2004. FEBRUÁR 10. ISKOLA NEVE ÉS PONTOS CÍME:

Cultura Nostra III. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖZÉPISKOLÁS TÖRTÉNELMI VETÉLKEDŐ ÍRÁSBELI ELSŐ FORDULÓ 2004. FEBRUÁR 10. ISKOLA NEVE ÉS PONTOS CÍME: Cultura Nostra III. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖZÉPISKOLÁS TÖRTÉNELMI VETÉLKEDŐ ÍRÁSBELI ELSŐ FORDULÓ 2004. FEBRUÁR 10. ISKOLA NEVE ÉS PONTOS CÍME:.... CSAPATTAGOK: 1,.. 2,.. 3,.. PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG RÁKÓCZI SZÖVETSÉG

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

Az új görög katholíkus egyházmegye székhelykérdése*

Az új görög katholíkus egyházmegye székhelykérdése* Az új görög katholíkus egyházmegye székhelykérdése* = Alkotmány 1912. október 1. Szerző neve alatt. = Az új görög katholikus egyházmegye felállítása köztudomás szerint nemcsak a románoknál váltott ki nagy

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről

А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről Оxszаw,А: ёs Hivatal a Xtc+~~~S -fi ( S 4 11 Az Országgyúlés /2014. ( ) ОСУ Ьatározata Ёdс.«t: 2о14.1 иl. 0 ~. А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz

Részletesebben

ADALÉKOK A RÁKÓCZI SZABADSÁGHARC TÖRTÉNETÉHEZ

ADALÉKOK A RÁKÓCZI SZABADSÁGHARC TÖRTÉNETÉHEZ Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 71 ADALÉKOK A RÁKÓCZI SZABADSÁGHARC TÖRTÉNETÉHEZ MÓNUS IMRE A Rákóczi szabadságharc történetének tárgyalásakor az előzményekből kell kiindulnunk, azt a történelmi

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/3018. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2015. február 1 2015.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 6-án 18 órakor megtartott rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 6-án 18 órakor megtartott rendkívüli üléséről Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Decs, Fő utca 23. szám Tel: 74/595-911, Fax: 74/595-910... sz. példány Szám: 314-7/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Javaslat iskolai körzetek felülvizsgálatára. Dr. Kormos Vilmos főosztályvezető Oktatási, Kulturális és Civil Kapcsolatok Főosztály

Javaslat iskolai körzetek felülvizsgálatára. Dr. Kormos Vilmos főosztályvezető Oktatási, Kulturális és Civil Kapcsolatok Főosztály MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 70. 589 /2006. Melléklet: 7 db Javaslat iskolai körzetek felülvizsgálatára Összeállította: Dr. Kormos Vilmos főosztályvezető Oktatási, Kulturális és Civil

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. elutasítom.

H A T Á R O Z A T. elutasítom. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573, Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140, IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám:

Részletesebben