KALMÁR János (ELTE, Budapest) Szatmár, 1711: vég, folytonosság, kezdet
|
|
- Emma Halász
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KALMÁR János (ELTE, Budapest) Szatmár, 1711: vég, folytonosság, kezdet A vég A szatmári megegyezés csaknem valamennyi történeti összefoglalónkban, miként egyéb történeti munkáinkban és történeti tudatunkban is, korszakhatár volta miatt mérföldkő gyanánt szerepel. 1 A különböző publikációk általában azt hangsúlyozzák, hogy minek vetett véget. Ettől függ a minősítése is. Attól ti., hogy kinek a szemében mit és hogyan látszott lezárni. Közvetlenül a Rákóczi-szabadságharcot persze. De vannak, akik szerint az ígéretes folytatás, a fejedelem által kitűzött célok külső segítséggel remélhető megvalósulásának útját vágta el, 2 míg mások úgy gondolják, hogy a megalázó katonai vereség és az annak nyomán bizonyosan bekövetkező leszámolást előzte meg. 3 (Ezúttal nem feladatunk ebben a vitában állást foglalni.) A szatmári egyezség azonban sokhelyütt nemcsak a Rákóczi-szabadságharc befejezése miatt számít határkőnek. Egy jóval hosszabb korszak végállomását jelzi, valahányszor a függetlenségi harcok időszakának végét jelölik vele. 4 Nem boncolgatva most e szerintünk nagyon is vitatható terminológiát, amely helyett egyes esetekben inkább felkelést, máskor meg szabadságharcot javasolnánk alkalmazni. Lényegesebb ezúttal, hogy ennek nyomán igen hosszú időre (1848-ig) lezárultak a magyar ill. az erdélyi rendek és bécsi kormányzat közötti fegyveres összetűzések. Legkésőbb Szatmárral végképp szertefoszlott ugyanis az az illúzió, amely az adott bel- és külpolitikai erőtérben valamint erőviszonyok közepette esélyt adott az önálló nemzeti fejedelemség létrehozásának, vagy más uralkodóházból származó személy trónra ültetésének, netán Magyarország függetlensége kivívásának. A folytonosság A befejezésnél jóval kevésbé, szinte egyáltalán nem szokás viszont beszélni az 1711 előtti és az azt követő időszak közötti folytonosságról. Nemigen szokott szóba kerülni 1 A legfontosabbak közül pl. Szalay László: Magyarország története, VI. köt. Pest 1859 (befejezetlen); Horváth Mihály: Magyarország történelme, VII. köt. Budapest (ennek XIX. könyve A nemzeti kibékülés és meggyöngülés korszaka címet viseli); Marczali Henrik: Magyarország története III. Károlytól a bécsi congressusig ( ). Budapest 1898 (A magyar nemzet története, VIII. köt.); Szekfű Gyula: Magyar történet, IV. köt. Budapest , 317. (itt a XVIII. század történetének, az ún. barokk rendi korszaknak az elbeszélése az 1711 utáni időszakkal kezdődik); Magyarország története A késői feudalizmus korszaka. Szerk. H. Balázs Éva Makkai László. Budapest 1962 (Magyarország története II. Egyetemi tankönyv), 389.; Vita a feudális kori magyar történelem periodizációjáról. Budapest 1968 (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 45), Magyarország története Főszerk. Ember Győző Heckenast Gusztáv. Budapest 1989 (Magyarország története tíz kötetben, 4/1. köt.), : A nemesség elvesztette lehetőségét, hogy a Habsburg Birodalom keretei között az örökös tartományokkal egyenrangú helyzetet biztosítson az országnak. [ ] A szatmári megegyezés Rákóczit emigrációba taszította, elvágta az utat, hogy a szabadságharc vezetője maga fejezze be nemcsak a háborút, hanem a béketárgyalásokat is. 3 [ ] megmentette a függetlenségi háborút és az országot a katasztrofális katonai vereségtől s annak összes politikai következményétől. Valószínű, hogy egy másfajta befejezés végzetes lett volna az etnikai állományában az előző évszázadokban katasztrofálisan megfogyatkozott magyarságra. Bánkúti Imre: A szatmári béke. Budapest 1981 (Sorsdöntő történelmi napok 6), 146., ill. A szatmári béke megmentette a nemzetet a katonai vereséggel járó tragikus következményektől, s ezzel a legtöbbet érte el, amit 1711-ben el lehetett érni. Kovács Ágnes: Károlyi Sándor. Budapest 1988 (Magyar História/Életrajzok), Vita a magyarországi osztályküzdelmekről és függetlenségi harcokról. Elő- és utószó Pach Zsigmond Pál. Budapest 1965, , Vita a periodizációról: i. m., 33.
2 ugyanis, hogy a különböző problémák megoldására, amelyek miatt a szabadságharc kitört, a felkelés fémjelezte megoldási elképzelések mellett létezett másik is. Az ti., amelyiket az ún. dinasztiahű hagyományosan, bár meglehetősen helytelenül labanc -nak nevezett magyar politikusok képviseltek. Ők ha egyáltalán legfeljebb a szatmári kompromisszum tető alá hozásával kapcsolatban kerülnek szóba, akkor is úgy, hogy működésük minősítését mindenekelőtt Rákóczi elképzelései megvalósulásának mértékéhez szabják. Már az is sokatmondó, hogy egyikükről sem készült tudományos életrajz. Nem kivétel ez alól a még az utóbbi időben egyébként több vonatkozásban is az érdeklődés homlokterébe került Esterházy Pál sem, akinek politikusi működéséhez mindennek ellenére továbbra is úgy viszonyul a kutatás, mintha legkésőbb 1703-ban elhunyt volna, bár köztudott, hogy egészen 1713-ban bekövetkezett haláláig ő volt a nádor. Az uralkodóházhoz hű magyar főnemesség törekvéseinek történetírásunk által való mellőzése annál nehezebben menthető, mivel nagyobb részük, mindenekelőtt a magasabb világi méltóságok viselői, továbbá a katolikus püspökök (az utóbbiak két, bár ezek közül is az egyik esetben vitatható kivétellel 5 ) többnyire nem változtatták meg az udvarhoz való viszonyukat, 6 utólag reálisnak bizonyuló politikai alternatívát kínálva. Ha akadtak is köztük néhányan, akik átmenetileg csatlakoztak a felkelőkhöz, azok is nagyrészt csak azért tették, hogy megkíméljék javaikat a kurucok kártételeitől. A helyzet kétségkívül összetett voltára legyen elég Csáky Imre gróf ( ) váradi püspök, Bihar vármegye főispánja, későbbi bíboros családtagjainak példáját említeni. Egyik bátyja, Zsigmond ( ) 1706-ban lett tárnokmester. Két másik fivére, György ( ) és Tamás ( ) a spanyol örökösödési háború rajnai hadszínterein vitézkedett. A szatmári főkapitányi tisztet viselő István nevű testvére ( ) pedig bár 1704-ben Dolhánál még a felkelők ellen harcolt -, miután Szatmárnál kuruc fogságba esett, hogy javait megkíméljék, beállt Rákóczi táborába, ahol komoly gazdasági karriert futott be, mígnem rövid lengyelországi emigrációjából amnesztia alapján tért haza. Krisztina nevű nővére ( ) viszont 1695 óta Bercsényi Miklós kuruc főgenerális felesége volt, aki férjével tartott az emigrációba is. Mihály ( ) nevű fivére szintén csatlakozott a szabadságharchoz, amikor szepesvári várát a kurucok ostrom alá vették. Hamarosan tábornok lett Rákóczi seregében. Rodostóba is elkísérte a 5 Telekes(s)y István egri püspökre ( ) gondolunk, aki kuruc fogságából való szabadon engedése után valószínűleg egyházának szolgálata érdekében látta el újra a felkelők ellenőrzése alatt álló egyházmegyéjében püspöki hivatalát és sok máshoz hasonlóan bizonyára nem meggyőződésből fakadó indítékból írta alá ben Ónodon az uralkodóház trónfosztását. Gebei Sándor: Rákóczi püspöke, Telekesy István egri püspök. In: Povstanie Františka Rákócziho (v novšom priblížení)/rákóczi-szabadságharc (újabb megközelítésben). Ed. Kónya, Peter. Prešov 2005, 174., 177. A másik kivétel Dolny István, 1699-től 1707-ben bekövetkezett haláláig csanádi megyéspüspök volt. Misóczki Lajos: Vallás- és egyházügy a Rákócziszabadságharc idején. Gyöngyös 2009, 39. R. Várkonyi Ágnes ugyan összesen három Rákóczi-párti püspököt említ nem nevezve meg őket (R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc államáról. In: Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról. Szerk. Czigány István. Budapest 2002, 256.) -, akik közül a harmadik esetében alighanem Kaminszkij Petroniusra/Péterre görög katolikus szerzetespapra gondolhatott, akit II. Rákóczi Ferenc 1707-ben, azt követően nevezett ki munkácsi püspökké, hogy Kaminszkij elűzte onnan a törvényes püspököt, De Camillis János Józsefet, aki nem sokkal utóbb, 1705-ben meghalt. Véghseő Tamás:...mint igaz egyházi ember A történelmi Munkácsi Egyházmegye görög katolikus egyházának létrejötte és 17. századi fejlődése. Nyíregyháza 2011 (Collectanea Athanasiana I/4), 55., 126. Kaminszkij felszentelésére és a pápa által történő megerősítésére azonban nem került sor. Benda Kálmán: Rákóczi és a Vatikán. Brenner apát küldetése XI. Kelmen pápához In: Történelmi Szemle 2/1-2 (1959), A Forgách Simon gróf kuruc tábornagyhoz köthető emlékirat még ha némileg túlozva is így szól erről: [ ] már egész Magyarország átállt Rákóczihoz [ti végére], kivéve a főrangúakat és a püspököket, kik valamennyien a megerősített helyekre húzódtak, vagy éppen Bécsbe. A főrangúak közül más senki nem volt Rákóczi pártján, csak Bercsényi gróf [ ], ki az üldöztetése idején Lengyelországba menekült, valamint Csáky Mihály gróf, akinek a rákócziánusok oldalára átállt német katonaság miatt Szepesvárát magával együtt át kellett adnia, továbbá Károlyi Sándor báró, aki Kassáról menekült Rákóczihoz. Váradi Sternberg János: Forgách Simon kuruc tábornagy emlékiratai. Ford. Kenéz Győző. In: Századok 102/5-6 (1968), 1055.
3 fejedelmet, s maga is ott halt meg. 7 A Csáky-testvérek pályája tehát családtörténeti vonatkozásaival is példázza egyrészt a Rákóczi-szabadságharc részbeni polgárháborús jellegét, másrészt egyes mágnásfamíliák azon stratégiáját, hogy mindkét oldalon legyen elkötelezett családtagjuk. Ugyanakkor akadtak persze olyan főnemesi családok is, amelyek mindvégig és egyöntetűen megmaradtak aulikusnak. 8 Az 1708-ban kezdődött pozsonyi, ún. labanc országgyűlésen a prímással és a kalocsai érsekkel együtt 7 megyés- és 12 címzetes püspök, továbbá összesen 26 kanonok, apát ill. prépost jelent meg. A főurak közül a herceg-nádoron kívül 10 Eszterházy gróf, 5 Erdődy gróf, 4-4 Csáky, Pálffy, Kollonich és Zichy gróf, 3-3 Batthyány, Draskovich, Keglevich, Kéry és Nádasdy gróf, 2-2 Czobor, Koháry, Forgách és Széchényi gróf vett részt. 9 Politikai pártállásukból hiba lenne mechanikusan arra következtetni, hogy számukra közömbös lett volna a nemzeti ügy. Számba véve a szabadságharc idején általuk megfogalmazott politikai igényeket, könnyen meggyőződhetünk ennek az ellenkezőjéről ben vagy 1706-ban, mindenesetre kevéssel I. Lipót halála után, Esterházy Pál nádor összefoglalta a szabadságharc kitörésének okait, egyúttal javaslatot téve a fennálló problémák orvoslására. Szerinte a császári katonaság és parancsnokai sorozatos visszaélései, a bécsi Udvari Kamara törvénytelen intézkedései és más alkotmányellenes lépések okozták az elégedetlenséget. Ezért azt javasolta, hogy az uralkodó, I. József hívja össze Pozsonyba az országgyűlést, melynek keretében az alattvalók megbékítése céljából magyar királynévá koronáztathatná a feleségét, Amália Vilma braunschweig-lüneburgi hercegnőt. Határozottan leszögezte továbbá, hogy az országot kizárólag az írott magyar törvényeknek megfelelően szabad kormányozni, s hogy tartós békés állapotot csakis valamennyi törvénysértés megtorlása esetén remélhető. 10 Ismeretes egy másik, szintén a nádor által előterjesztett, de több magyar királyi tanácsossal együtt, 1707 március végén papírra vetett elaborátum is. Ezt azután fogalmazták, hogy félbeszakadtak az 1706-ban Nagyszombatban I. József és Rákóczi képviselői között kezdődött tárgyalások, mivel utóbbi ragaszkodott a Habsburg-háznak a Magyar Királyságra vonatkozó fiági öröklési joga érvénytelenítéséhez és az Aranybulla ellenállási záradéka ismételt hatályba léptetéséhez (azaz némelyik évi alapvető törvény figyelmen kívül hagyásához), az Erdélyi Fejedelemség önállóságához, a protestáns vallásgyakorlat általános engedélyezéséhez és ahhoz, hogy a megkötendő megállapodást a tengeri hatalmak (Anglia és a németalföldi Egyesült Tartományok) szavatolják. Az uralkodó azonban arra hivatkozva, hogy a szövetkezett rendek által támasztott feltételek az évi törvények érvényessége miatt sértik a felségjogot, valamint a szuverenitását megkérdőjelező külföldi garanciával kapcsolatos igények miatt visszautasította ezeket. A nádor, a többi magyar tanácsúr és Keresztély Ágost, az új prímás ilyen előzmények után már a reményeik szerint mielőbb sorra kerülő következő tárgyalásokban bízva terjesztették elő saját javaslatukat I. Józsefnek, akit főleg a szövetkezett rendek Ónodra tervezett országos gyűlésének januárban történt meghirdetése óta igyekeztek az országgyűlés összehívásának szükségességéről meggyőzni. Javaslatuk szerint: 1/ Minthogy a koronázási hitlevélben foglalt ígéretek megtartását az uralkodó miniszterei és kormányszervei gátolják, 7 MÁLNÁSI Ödön: Gróf Csáky Imre bíbornok élete és kora ( ). Kalocsa 1933, 66. és HECKENAST Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár.( S. a. rend.): Mészáros Kálmán. Budapest 2005 (História könyvtár/kronológiák, adattárak 8), passim, valamint MÉSZÁROS Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai. A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája Budapest 2006 (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtára), Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) P 125, 34. csomó ill. Mikrofilm, tekercs, sz., pp (Bécs, aug. 20-án kelt irat. Nyomtatvány). 9 SZIJÁRTÓ M. István: A diéta. A magyar rendek és az országgyűlés Budapest 2005, 144. (Jegyzet). 10 Magyar Országos Levéltár P 125, Nr. 7129, pp., ill. fol. 171r-175v.
4 az ezek megvalósítását illetően támadt jogos kétely csak úgy oszlatható el, ha a király és a szövetkezett rendek között kötendő megállapodást külföldi hatalmak is garantálják. Ami nem is lenne példátlan a magyar uralkodó és alattvalói viszonyában, hiszen a bécsi békét (1606) is szavatolta többek között Belső-Ausztria fejedelme, miként 1618-ban II. Mátyás kötelezettséget vállalt a Bethlen Gáborral 1615-ben Nagyszombatban kötött megállapodás külföldi hatalmak kezessége mellett történő országgyűlési becikkelyezésére is (ami csak azért nem valósult meg, mert az erdélyi fejedelem nem erőltette). 2/ Erdélyt illetően a magyar tanácsurak azt javasolták, hogy vagy az erdélyiek által még apja életében elfogadott II. Apafi Mihályt kellene fejedelemnek bevinni e koronatartományba, vagy, ha úgy gondolják, válasszanak mást helyette az ottani rendek, aki a királynak teendő hűségeskü mellett -, a Diploma Leopoldinum szellemének 11 megfelelően kormányozná a Fejedelemséget, annak régi határain belül, azaz a Partium nélkül. 3/ A számos feszültség forrásának tekintett idegen hadnak az ország belsejéből történő kivonását is elengedhetetlennek tartották, mihelyt a béke helyreáll. Csak a határvidéken maradhatna a magyar katonasággal azonos létszámú külföldi fegyveres erő, de az is magyar kapitányok parancsnoksága alatt. Az ország belsejében lévő főkapitányságokat az örökös tartományok gyakorlatának megfelelően - a határszélre javasolták áthelyezni. 4/ A vallásügyről úgy vélték, hogy a protestánsok elegendő jogot kaptak az 1687/88. évi pozsonyi, ill. az évi soproni országgyűlésen. Ha az ezen alkalmakkor hozott törvények foganatosítására helyenként nem, vagy nem teljesen került volna sor, úgy e hiányosságokat kiküszöbölendőnek ítélték. A protestánsok esteleges további igényeit pedig a legközelebbi országgyűlés napirendjére javasolták utalni. A nádor sürgette a fenti pontokkal kapcsolatos királyi állásfoglalást, hogy azt még az ónodi gyűlés megkezdése előtt a szövetkezett rendi vezetők tudomására hozhassák, előkészítve ezzel a felkelők és a kormányzat közötti újabb tárgyalást, amellyel megelőzhetőnek vélték Rákócziék esetleges kockázatos döntéseit. 12 A kormányzat azonban nem hallgatott e javaslatra április 12-én I. József nevében fogalmazott körlevelet adtak ki, amelyben a szövetkezett rendekre hárították a felelősséget a polgárháborúért, s megtiltották az ónodi gyűlésen való részvételt, előre semmisnek nyilvánítva annak határozatait, ugyanakkor a királyi bocsánatot kilátásba helyezve az uralkodó hűségére visszatérők számára. 13 Hosszas unszolásnak engedve, I. József végül mégiscsak összehívta az országgyűlést 1708 tavaszára, Pozsonyba. Az ott előterjesztett gravamenek sorában a kormányzat szemére vetették, hogy figyelmen kívül hagyja az ország több sarkalatos törvényét. Köztük azt, hogy még a hűtlenséggel vádolt nemes is csak törvényes elmarasztalás alapján tartóztatható le. Így aztán gyakran foganatosítják velük szemben puszta vádra hivatkozva akár a legsúlyosabb büntetéseket is. A rendek ezért azt igényelték, hogy szüntessék meg az idegenekből álló bíróságok tevékenységét, ítéleteiket helyezzék hatályon kívül, az általuk elítélteknek pedig szolgáltassanak elégtételt. A katonaság által önkényesen szedett adók eltörlése szintén felkerült a kívánságok jegyzékére, hangsúlyozva, hogy a jövőben csak országgyűlési jóváhagyás alapján vessenek ki állami adót. Hasonlóképpen diétai jogkörbe szándékozták utalni a só árának megállapítását. Törvénytelennek minősítették a világi birtokok visszaadása fejében a volt hódoltsági területen szedett fegyverváltsági díjat, amely oly sok nemesi családot szegényített el. Emiatt követelték az Újszerzeményi Bizottság megszüntetését, és azt, hogy az általa kezelt javakat ellentételezés nélkül szolgáltassák ki azoknak, akiket megilletnek. A rendi kívánságok közt szerepelt, hogy legalább három 11 Ennek szövegét ld. Rolf KUTSCHERA: Landtag und Gubernium in Siebenbürgen Köln Wien 1985 (Studia Transylvanica 11), Ezt az Opinio principis palatini ac magnatum Viennam convocatorum [ ]című, március végén Bécsben kelt szöveget kivonatosan ismerteti HORVÁTH Mihály: Magyarország történelme, VI. köt. Pest , Uo., 464.
5 évenként tartsanak országgyűlést. 14 Újra a 16. század óta immár sokadszor hangot adtak azon óhajuknak, mely szerint a Magyarországot érintő ügyekben kizárólag magyar hivatalnokok járjanak el, s hogy a Magyar Udvari Kancelláriát szabadítsák meg a külföldi hatóságoktól való függőségtől és tagjai között ne legyenek idegenek. A kurucokkal való megbékélés érdekében máris hasznos szolgálatokat tett Keresztély Ágost prímás kivételével, az egyházi és világi méltóságokat, valamint a magas katonai tisztségeket külföldiek helyett magyarokkal töltsék be. A felsőtábla azon is vitázott, hogy hozzanak-e határozatot Erdélynek a magyar koronához való tartozásáról, vagy általánosan fogalmazzanak a kérdésben, úgy, hogy az egykor a magyar koronához tartozott valamennyi, pillanatnyilag birtokolt területet csatolják ismét az országhoz. 15 Törvénykezési időszakokban működjenek ismét a hazai bíróságok, a királyi jogügyigazgató pedig a hazai törvények szellemében járjon el, s szűnjenek meg a magszakadásokkal kapcsolatos visszaélések júniusában született meg az a rendi javaslat is, amelynek értelmében ismét megfogalmazták, hogy a magyarországi honosságot nyert idegenek ezer aranyat fizessenek a nádornak az indigenátusért, mellyel kapcsolatban azt kérték az uralkodótól, hogy az ilyen címen befolyó összeget fordítsa az ország javára. 16 Ez az 1687.évi országgyűlés hasonló tartalmú határozata után azért lehetett indokolt, mert úgy látszik, hogy a honosítottak közül sokan nem tettek eleget ezzel összefüggő anyagi kötelezettségüknek. Kifejezetten érdekes, ahogy a diéta résztvevői az elpártoltakhoz viszonyultak: állást foglaltak a velük kapcsolatban használt pejoratív jelzőkkel szemben, s elvetették a Rákóczi táborába állottak proskribálására vonatkozó javaslatot, bízva abban, hogy így nagyobb esélye marad az uralkodó hűségére való visszatérésüknek. Erre három havi türelmi időt helyeztek kilátásba, amelyen belül felkínálták számukra az általános amnesztiát, persze a konföderáció és a trónfosztás érvényének megtagadása esetén. 17 A fenti kérdések némelyikét már Magyarország oszmán fennhatóság utáni új berendezése céljából készített rendi javaslatokban is hasonló értelemben exponálták. Ezek egyike szintén Esterházy Pál nádortól, 1688-ból származik. Ebben ő a nádori hatáskör jelentős mértékű kiterjesztése, többek között egy irányítása alatt működő központi kormányszék létesítése mellett 18 - a főkapitánysági szervezet átalakítását proponálta, mégpedig úgy, hogy azt az ország középső, immár felszabadulóban lévő területét illetően immár feleslegessé válva a perem- ill. határvidékeken szervezzék újjá. Az ennek keretében a Magyar Királyságban állomásozó német, horvát és magyar katonai kontingenseket nemzetiségenként azonos létszámúnak képzelte el, mindegyiküket saját anyanyelvű parancsnokok irányítása alá rendelve. 19 Ha a fentiekben elősorolt sérelmeket és javaslatokat összevetjük a Recrudescuntban, szabadságharc kiáltványában szereplőekkel, meglepő hasonlóságra bukkanunk. Az utóbbinak is a bécsi kormányzat által a koronázási hitlevélben foglaltak sorozatos megszegése, az ismétlődő és szinte minden területre kiterjedő törvénysértések képezik a vezérmotívumát. Abban is nehezményezik, hogy alig akad a hazában olyan erősség, amelynek magyar parancsnoka lenne. Szóvá teszik az idegenekből álló Udvari Tanácsnak a magyar ügyekben 14 Ezt ismételten törvénybe foglalták (1715:14. tc.). Magyar törvénytár: évi törvényczikkek. Budapest 1900 (Corpus Juris Hungarici/Magyar Törvénytár ), 446. /A továbbiakban: Törvénytár /. 15 Az 1715:92. tc. Erdélyét ugyan nem, de Pozsega, Verőce, Szerém, Csongrád, Csanád, Arad, Békés, Zaránd, Torontál, Szörény, Máramaros, Kraszna, Kővár és Közép-Szolnok vármegye visszacsatolását elrendelte. Törvénytár , KÖPECZI Béla, R. VÁRKONYI Ágnes (szerk.): Rákóczi tükör. Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcról, 2. köt. Budapest 1973 (Magyar Századok), 398. /A továbbiakban: Rákóczi tükör./ Ilyen tartalmú törvény már született az 1687/88. évi országgyűlésen (1687:27.tc. Törvénytár , 352.) 17 Rákóczi tükör, VARGA J. János: Berendezkedési tervezetek Magyarországon a török kiűzésének időszakában. Az <Einrichtungswerk> in: Századok füzetek 1 (1993), Uo., 10.
6 vitt szinte kizárólagos szerepét, a bécsi Udvari Kamara hatásköri túllépéseit: egyrészt a Magyar Kamara alárendelésére irányuló törekvését, továbbá azt, hogy az újszerzeményi területeken fekvő birtokok visszajuttatásáért súlyos, a nemességet kisemmiző megváltási összegeket szed, nem is szólva arról, hogy milyen gyakran részesít külföldieket az ottani jószágokból. Ráadásul az ilyen jellegű panaszokkal megint csak ugyanahhoz az Udvari Kamarához lehet fordulni jogorvoslatért. Szó esik a jászok és a kunok kiváltságos helyzetének felszámolásáról, akik elvesztették a közvetlen nádori joghatóság alá tartozásukkal kapcsolatos privilégiumukat annak következtében, hogy I. Lipót a Német Lovagrendnek adományozta az általuk lakott területet. Szemére vetik a kormányzatnak azt is, hogy országgyűlés összehívása nélkül vet ki magas adókat, hogy a sót, amelyben pedig nem szenved hiányt az ország, drágán árulják, s hogy a felekezeti viszályok szításával hinti el a belső ellenségeskedés magvát. 20 Tartalmi különbség tehát szinte nem fedezhető fel a két, más tekintetben egyébként markánsan elkülönülő csoport tagjai által megfogalmazott politikai sérelmek és igények között. Amiben mégis eltérés mutatkozik, az egyrészt a hangnem, másrészt az évi sarkalatos törvényekhez való viszonyulás. A Recrudescunt szerzőinek a hatalommal való szembenállása-szembefordulása tükröződik a kiáltvány méltatlankodó megszövegezésében is, míg az aulikus urak alázatos-rábeszélő stílusú előterjesztése a meggyőzés erejével kívánta érvényre juttatni szándékukat. Közjogi tekintetben pedig az évi 1-4. tc. a vízválasztó, azaz: a királyválasztási jogról való lemondás és az Aranybulla ellenállási záradékának érvénytelenítése. Ezeket ui. a kuruc oldal kikényszerített törvényeknek tekintve, 21 nem fogadta el érvényesnek - tudjuk, 1707-ben Ónodon (igaz, hogy külpolitikai okok miatt is) eljutnak majd egészen a Habsburg-ház trónfosztásáig -, míg a másik csoport nem vitatta, hogy ezeket szabályos körülmények között szavazták meg. A fenti programok vonatkozásában tetten érhető hasonlóság és folytonosság azonban csak az azokban szereplő kérdésekre, tehát csupán a tartalmi elemekre érvényes általánosan. Az 1711 előtt alkalmazott módszert illetően már csak részlegesen. A törvényes keretek között való sérelmi politizálás, ahogy a múltban, úgy a szatmári megállapodás utáni 18. századi jövőben is kétségkívül járható út maradt. Azonban a kurucok által a Rákóczi-szabadságharc idején és azt megelőzően, a 17. század folyamán többször is alkalmazott eszköz, ti. az uralkodóval és a kormányzattal való erőteljes politikai, pláne a fegyveres szembefordulás lehetősége ekkorra már elveszett. Megszűntek ui. azok a körülmények, amelyek ezt a radikális eszközt akár csak ideiglenesen is segítettek eredményessé tenni: az ország területén immár nem volt jelen az oszmán hatalom és katonasága, továbbá felszámolták a Portától való függése ellenére is többnyire széles körű politikai önállósággal rendelkező Erdélyi Fejedelemséget. Márpedig e változásokkal egyszersmind elvesztek azok a legfontosabb támaszok is, amelyek a legalább átmenetileg hatékony magyar ellenzéki politika legfőbb és csaknem folyamatos támogatói voltak. II. Rákóczi Ferencnek jobb híján - már csak az Európa-szerte dúló háborúba keveredett egyik-másik, a hadi és diplomáciai események forgatagában gyakran és gyorsan változó érdekű külső hatalom támogatásában való reménykedés lehetősége maradt, ami estleges megvalósulása esetén sem maradhatott tartós, mert illékony érdekközösségen alapult. A kezdet 1711 után Bécs szakítva a korábbi, főként I. Lipóthoz fűződő rossz hagyománnyal új kormányzati módszerhez folyamodott. A cél, a Magyar Királyságnak a Habsburg 20 Szövegét ld. KÖPECZI Béla (szerk.): A Rákóczi-szabadságharc és Európa. Budapest 1970 (Aurora XXXVII), Uo.,
7 Monarchiába való beillesztési szándéka nem változott ugyan, de ezt az addigitól részint eltérő eszközökkel kívánták megvalósítani. Ennek lényeges eleme volt az uralkodói udvar és a magyar rendek közötti bizalom helyreállítása, az alkotmány tiszteletben tartásával. E folyamattal összefüggésben aligha vitatható az új uralkodó, III. Károly személyes érdeme, akire talán addigi spanyolországi kormányzási tapasztalatai lehettek jótékony hatással, de legalább ennyi szerepe lehetett magának a Rákóczi-szabadságharcnak is. Az akkor még be nem fejeződött spanyol örökösödési háború miatt ugyanis a bécsi kormányzat kockázatosnak ítélte feléleszteni a magyarországi elégedetlenséget, amelyet több tekintetben indokoltnak is ítélt. Bárhogy ítéljünk is immár a szatmári megegyezésről, manapság aligha vonja kétségbe bárki is annak kompromisszumos jellegét, 22 amely csak mindkét fél több-kevesebb engedménye árán hozhatott maradandó eredményt. Az e dokumentum alapján megnyíló új korszakban a Magyar Királyság a Habsburg Monarchia keretein belül valamennyi sorstárs országénál és tartományénál nagyobb fokú önállóságot őrzött meg tól működni kezdett az akkor már néhai Esterházy Pál megálmodta saját kormánya is, Helytartótanács néven. S ugyanekkortól kezdve valósult meg a szintén általa kezdeményezett igazságszolgáltatási reform, még annál is jóval átfogóbb érvénnyel, mint ahogy azt ő elképzelte. A Helytartótanács sokasodó ügyosztályai, az igazságszolgáltatási szervezet bővülése, továbbá a közös hadsereg kínálta karrier, utóbb pedig a Magyar Királyi Testőrség felállítása eladdig zárt kapukat tárt ki hazai nemességünk és értelmiségünk előtt. S ezzel nemcsak egyéni érvényesülésük számára nyitott utat, hanem szerepet juttatott nekik a Monarchia egészének működtetésében, elősegítette látókörük bővülését, melynek köszönhetően mindinkább gyarapodott a modernizáció híveinek és igénylőinek tábora. Mert ne feledjük: a Recrudescuntban még, a valós sérelmek jogos hangoztatása mellett, igen nagy szerepet kaptak a nemesi aranyszabadság gyanánt emlegetett, középkori gyökerű kiváltságok is, amelyek anakronisztikus volta ekkor már régóta gátolta a felemelkedést. Az ezekhez való ragaszkodás, amely a Szatmár előtti évtizedekben többé-kevésbé sikerült, sok tekintetben az idejétmúlt állapotok konzerválását jelentette. Ezzel szemben azok, akik a hazaiak közül ezt felismerve, a Habsburg Monarchia keretein belül elérhető mennél teljesebb önállóság kivívására való igyekezetük mellett, hatékonyan közreműködtek a fejlődés útjában álló akadályok elgördítésében, méghozzá úgy, hogy közbenjártak a kuruccá lettekért is, nos ők aligha szolgáltak rá az áruló vagy udvarbérenc, netán a nemzetietlen minősítésre. Ehelyett inkább megbecsülést érdemelnek. Ideje észrevennünk végre, hogy nemzeti nagyjaink szobrának talapzata sokkal szélesebb annál, mint ahányan eddig helyet foglaltak rajta. Vagyis nem kell senkit letaszítani onnan azért, hogy más arra érdemesek is oda kerülhessenek. Éljünk bátran azzal a szakmai eredmények kínálta lehetőséggel, amely azt sugallja, hogy többekre lehetünk büszkék, mint eddig gondoltuk volna. 22 Vita: i. m., 22., Bánkúti: i. m., 146., Magyarország története , 1. köt. Főszerk. Ember Győző Heckenast Gusztáv. Budapest 1989 (Magyarország története tíz kötetben 4/1), , R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc Vaja , 88., Köpeczi Béla R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Budapest (Millenniumi magyar történelem/életrajzok), 466.
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenNEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I]
NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I] muzeum_brosura_168x238.indd 1 2016. 04. 29. 11:28 [ II ] BEVEZETŐ Az Országgyűlési Múzeum első alkalommal 1929 és 1949 között működött az Országházban.
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenI. feladat. Ne a tojást törd!
I. feladat Ne a tojást törd! Köszöntelek benneteket! Remélem sok tojást sikerül gyűjtenetek a mai napon! Fejtsétek meg a rejtvényt! 8 tojás (Megoldásonként 0,5 pont jár.) 1. Ilyen típusú épületben kötött
RészletesebbenA csapat száma: A feladatokat Érsek Attila készítette I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II.
- 1 - I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II. Rákóczi Ferenc. 2. 1704-ben tábornaggyá nevezték ki és rábízták Erdély védelmét a felkelő kurucok ellen. 3. Részt vett
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenI. Mátyás ( ) az igazságos
I. Mátyás (1458-1490) az igazságos született: 1443 Kolozsvár meghalt: 1490 Bécs feleségei: Podjebrád Katalin (cseh) Aragóniai Beatrix (nápolyi) (eljegyezve Cillei Borbála és Garai Anna) - Edelpock Borbála
RészletesebbenPárhuzamos történet, avagy hová juthat el egy tehetséges ember Kelet- és Nyugat-Magyarországon
Párhuzamos történet, avagy hová juthat el egy tehetséges ember Kelet- és Nyugat-Magyarországon Az 1532-ben, Pozsonyban született Esterházy Ferenc családja a vármegyei középnemesek egyike volt. Miklós nevű
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenTÖRTÉNELEM FELADATLAP
VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI
RészletesebbenA HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
RészletesebbenGRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK
GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenI. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a
I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc
RészletesebbenI. FORDULÓ. Ki volt a magyar uralkodó a szabadságharc kirobbanásának idején?
I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... Felkészítő: 1. A Rákóczi-szabadságharc Ki volt a magyar uralkodó a szabadságharc kirobbanásának idején? Milyen okai voltak a szabadságharc kirobbanásának?
RészletesebbenRÁKÓCZI FERENC RÁKÓCZI SZABADSÁGHARC RODOSTÓI HÁZ. Készítette: Esztelecki Andrea, Cseh Réka, Móri Petra
RÁKÓCZI FERENC RÁKÓCZI SZABADSÁGHARC RODOSTÓI HÁZ Készítette: Esztelecki Andrea, Cseh Réka, Móri Petra ÉLETE Született:1676. március 27. Borsi Elhunyt: 1735. április 8. (59 évesen) Rodostó Édesapja, Édesanyja:
RészletesebbenA szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején
1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat
RészletesebbenTörténelemtudományi Doktori Iskola témakiírás
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
RészletesebbenSZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.
SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00
RészletesebbenJavítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenMit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1848-12 pont A Pilvax kör 1848. Március 15.-e reggelén Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.
RészletesebbenORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS
ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenDoktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenGÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1.
GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY 2013-2014. FELADATLAP 1. 1 Kedves Diákok, kedves Kollégák! A Géfin Gyula emlékverseny három feladatlapja három, némileg eltérő tematika köré fog csoportosulni. A köztük lévő kapcsolatot
RészletesebbenRákóczi-szabadságharc: 1703-1711
A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják
RészletesebbenZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma
ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,
RészletesebbenSzabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I.
1 Mikor volt a Rákóczi szagadságharc? 12 Mikor halt meg Rákóczi? 2 Kik voltak a kurucok? 13 Hol született IIRákóczi Ferenc? 3 Mi volt a Rákóczi felkelésnek a célja? 14 Melyik évben született IIRákóczi
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok
Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-
RészletesebbenA világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt
AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között
RészletesebbenAz osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák
Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása
RészletesebbenA szatmári béke SZKA_210_09
A szatmári béke SZKA_210_09 TANULÓI A SZATMÁRI BÉKE 10. ÉVFOLYAM 121 9/1 SZEREPKÁRTYÁK A vád képviselôje A bíróság elnöke: személynök A védelem képviselôje A bíróság elnökhelyettese: alnádor Károlyi Sándor
RészletesebbenA Rákóczi-szabadságharc és nemzetközi összefüggései
A Rákóczi-szabadságharc és nemzetközi összefüggései 1. Előzmények: a.) a felszabadító harcok és a Habsburg abszolutizmus: 1683-1699 háborús helyzet Magyarországon felszabadító harcok (Szent Liga) a török
Részletesebben1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti
1. TOTÓ 1. Kire ismersz: ősiség eltörlése, Lánchíd, gőzhajó, kaszinó? 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos 2. Ebben az évben nyílik meg Magyarországon az első vasútvonal: 1. 1844 2.
RészletesebbenGéza fejedelemsége
Államalapítás Géza fejedelemsége 972-997 -933: Merseburg -955: Augsburg Kérdés: Folytatás Döntés: 973 Katasztrófális vereségek vagy befejezés????? Kelet vagy Nyugat Quedlinburgi-i konferencia - 12 magyar
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
RészletesebbenMűveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)
Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján
RészletesebbenJ. Újváry Zsuzsanna: Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség kormányzattörténete MA, szeminárium II. (2011., II. félév)
1 J. Újváry Zsuzsanna: Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség kormányzattörténete MA, szeminárium II. (2011., II. félév) Felső, közép- és alsó színtű törvényhozás, közigazgatás, bíróság, autonómiák (Az
RészletesebbenHUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA ( ) Csapat neve:... Iskola:... A forduló maximális pontszáma: 61 pont
KATEDRA TÖRTÉNELEMVERSENY II. forduló tori.katedra@gmail.com Rovatvezető: Presinszky Ágnes Beküldési határidő: 2013. november 30. HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA (1458-1490) Csapat neve:... Iskola:... A forduló
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
Részletesebbend barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci
A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza
RészletesebbenKössünk békét! SZKA_210_11
Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
RészletesebbenKORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után
KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenBeszámoló a Klebelsberg Kunó -ösztöndíj keretében végzett bécsi kutatásokról
Beszámoló a Klebelsberg Kunó -ösztöndíj keretében végzett bécsi kutatásokról 1/ Név: KALMÁR János 2/ A kutatás témája: Az 1708/09-1712/15. évi pozsonyi országgyűlés története Még javában tartott a Rákóczi-szabadságharc
RészletesebbenEszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Egyetem Doktori és Habilitációs Szabályzata,
Részletesebben2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása
TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök
RészletesebbenOsztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi
RészletesebbenHorváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( )
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) FELADATLAP 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Az egész látóhatár elsötétedett.
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK Hazánk a Habsburg Birodalomban Kinek a nevéhez köthető a Pragmatica Sanctio? III. Károly. Mettől-meddig uralkodott? 1711-1740. Mit tett lehetővé a Pragmatica Sanctio elfogadása? A
RészletesebbenCum Deo Pro Patria et Libertate. Rákóczi-verseny. középiskolások számára 2013/2014. II. forduló. esszé és teszt. 120 perc. Név:... Iskola neve:...
Cum Deo Pro Patria et Libertate Rákóczi-verseny középiskolások számára 201/2014 II. forduló esszé és teszt 120 perc Név:... Iskola neve:...... Felkészítő tanár:... 1 1. Mutassa be az alábbi dokumentumok
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
RészletesebbenK. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény
K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a
RészletesebbenV. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve: Címe: Felkészítő tanár neve:...
Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu V. TOLLFORGATÓ 2. forduló V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY
RészletesebbenKözérdekű bejelentés
Közérdekű bejelentés Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény (Római egyezmény) alábbi normasértése miatt
RészletesebbenMagyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ezen a lapon a magyar uralkodók listája található. Árpád-ház Fejedelmek kora Álmos szül. kb. 820-ban Egyek és Emese fia (?) Árpád kb. 895 907
RészletesebbenRészletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt
Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Bejegyzés 1607. január. 5. Bocskai István (igen tisztelt példaképem) valláskülönbség nélkül egyesítette a magyar nemzet szabadságának
RészletesebbenÚJKOR Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése Magyarországon
ÚJKOR Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése Magyarországon A magyar jogtörténet iránt érdeklődők számára is értékes tanulmány jelent meg 2010-ben a Schriften zur Europäischen Rechts- und Verfassungsgeschichte
RészletesebbenKiegészítı és gyakorló feladatok a 9-10/8-as leckéhez Reformáció és katolikus megújulás a szétszabdalt Magyarországon
Kiegészítı és gyakorló feladatok a 9-10/8-as leckéhez Reformáció és katolikus megújulás a szétszabdalt Magyarországon I. Teszt 1. Ki volt az alábbiak közül katolikus püspök? a. Bornemissza Péter b. Forgách
RészletesebbenA kétfejű sas árnyékában
A kétfejű sas árnyékában MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ MÁRIA TERÉZIA ÉS II. JÓZSEF, A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS II. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail
RészletesebbenTörténelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap
Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei
RészletesebbenORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 7-8. OSZTÁLYOS TANULÓK SZÁMÁRA 2016/2017 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS
ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 7-8. OSZTÁLYOS TANULÓK SZÁMÁRA 2016/2017 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar
Részletesebben1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont
1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.
RészletesebbenP Á Z M Á N Y B ö l c s É s z T A N U L M Á N Y I V E R S E N Y T Ö R T É N E L E M
P Á Z M Á N Y B ö l c s É s z T A N U L M Á N Y I V E R S E N Y T Ö R T É N E L E M 2017/2018. II. forduló írásbeli teszt (munkapéldány) Online kitöltendő: https://goo.gl/forms/4drkcstj0m6bce1x2 határidő:
RészletesebbenMAGYARORSZAG TÖRTENETE
Kristó Gyula-Barta János-Gergely Jenő MAGYARORSZAG TÖRTENETE Előidőktől 2000-ig RMNONÍCK KIADÓ TARTALOM 683 Tartalom ELŐIDŐK (1000-IG) A néppé válás évezredei (Kr. e. 6000-Kr. u. 855 körül) 5 Nyelvrokonság,
RészletesebbenA SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)
A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta
RészletesebbenJózsef nádor: Habsburgnak született, de magyarként halt meg
2016 március 10. Flag 0 1 Átlag: 1 (1 szavazat) Mérték Kétszáznegyven éve, 1776. március 9-én született Habsburg József Antal János főherceg, a népszerű József nádor. Bár nem volt uralkodó, nem állt birodalmi
RészletesebbenEszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Főiskola Intézményi Doktori és Habilitációs
Részletesebben7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet
7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi
RészletesebbenIskolánk rövid története
1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.
RészletesebbenHadi levéltár Bécs Kriegsarchiv
Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal
RészletesebbenSolymosi László: Írásbeliség és társadalom az Árpád-korban. Bp.,
MAGYAR TÖRTÉNELEM 1. A magyar őstörténet vitás kérdései, az őstörténeti kutatás fő irányai és eredményei. Kristó Gyula: Magyarország története 895 1301. Bp., 2007. 29 46. Engel Pál: Szent István birodalma.
RészletesebbenMegoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály
Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály 1. feladat: Az 1848 49-es szabadságharc eseményei a) 5. (isaszegi csata) b) 6. (pákozdi csata) c) 2.
RészletesebbenHorváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc.
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) ESSZÉ 120 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve nyomtatott betűkkel: Javító tanár aláírása: ESSZÉKÉRDÉS
RészletesebbenPRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések
1 a. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan
RészletesebbenTARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41
5 TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 BEVEZETŐ 51 SZÉKELYFÖLD FÖLDRAJZA ÉS KÖZIGAZGATÁSA (Elekes Tibor) 55 Természetföldrajzi adottságok és hasznosítható
RészletesebbenTestLine - Pedigped tesztje-06 Minta feladatsor
Történelem a 10. évfolyam számára IV. témakör: Az újjáépítés kora Magyarországon A magyar országgyűlés. 1. 2:42 Normál Válaszolj a táblázat és saját ismereteid alapján a kérdésekre! A magyar országgyűlés...
RészletesebbenFÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenEurópa alkotmánytörténete
RUSZOLY JÓZSEF Európa alkotmánytörténete Előadások és tanulmányok középkori és újkori intézményekről PÜSKI Budapest, 2005 TARTALOM I. Előadások Nyugat- és Közép-Európa intézmény történetileg meghatározó
RészletesebbenKatolikus megújulás Északkelet-Magyarországon
Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Művelődéstörténeti konferencia a jezsuita rend sárospataki
RészletesebbenORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS
ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
702/A/2006 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény rendelkezése alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára
RészletesebbenA nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei
A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.364/2007/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Radnóti István ügyvéd (1055 Budapest, Bihari János u. 20.) által képviselt felperes neve (felperes címe)
RészletesebbenA vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok
RészletesebbenA numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl
128 KOVÁCS M. MÁRIA A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl Írásom címében a numerus clausus és a zsidótörvények voltaképpen egy állítás fogalmazódik meg. Éspedig az, hogy az 1920-ban bevezetett
Részletesebbenelemzésének lehetőségei és tanulságai. PhD disszertáció, 2012.
Sz. Simon Éva: A hódoltságon kívüli hódoltság. Oszmán terjeszkedés a Délnyugat-Dunántúlon a 16. század második felében. (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések) Bp., MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont,
Részletesebben9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere
RészletesebbenAz 1918 elõtti Magyarország közismerten
Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel
RészletesebbenSZKA208_13. A kurdok
A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
Részletesebben9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?
9. tétel A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? B/ Tinódi: Budai Ali basa históriája 1. Melyik vár ostromáról szól a mű? Meséld el
RészletesebbenA korrupciós bűncselekmények szabályozási újdonságai egy törvényjavaslat margójára
MTA Law Working Papers 2015/16 A korrupciós bűncselekmények szabályozási újdonságai egy törvényjavaslat margójára Hollán Miklós Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN
Részletesebben