KALMÁR János (ELTE, Budapest) Szatmár, 1711: vég, folytonosság, kezdet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KALMÁR János (ELTE, Budapest) Szatmár, 1711: vég, folytonosság, kezdet"

Átírás

1 KALMÁR János (ELTE, Budapest) Szatmár, 1711: vég, folytonosság, kezdet A vég A szatmári megegyezés csaknem valamennyi történeti összefoglalónkban, miként egyéb történeti munkáinkban és történeti tudatunkban is, korszakhatár volta miatt mérföldkő gyanánt szerepel. 1 A különböző publikációk általában azt hangsúlyozzák, hogy minek vetett véget. Ettől függ a minősítése is. Attól ti., hogy kinek a szemében mit és hogyan látszott lezárni. Közvetlenül a Rákóczi-szabadságharcot persze. De vannak, akik szerint az ígéretes folytatás, a fejedelem által kitűzött célok külső segítséggel remélhető megvalósulásának útját vágta el, 2 míg mások úgy gondolják, hogy a megalázó katonai vereség és az annak nyomán bizonyosan bekövetkező leszámolást előzte meg. 3 (Ezúttal nem feladatunk ebben a vitában állást foglalni.) A szatmári egyezség azonban sokhelyütt nemcsak a Rákóczi-szabadságharc befejezése miatt számít határkőnek. Egy jóval hosszabb korszak végállomását jelzi, valahányszor a függetlenségi harcok időszakának végét jelölik vele. 4 Nem boncolgatva most e szerintünk nagyon is vitatható terminológiát, amely helyett egyes esetekben inkább felkelést, máskor meg szabadságharcot javasolnánk alkalmazni. Lényegesebb ezúttal, hogy ennek nyomán igen hosszú időre (1848-ig) lezárultak a magyar ill. az erdélyi rendek és bécsi kormányzat közötti fegyveres összetűzések. Legkésőbb Szatmárral végképp szertefoszlott ugyanis az az illúzió, amely az adott bel- és külpolitikai erőtérben valamint erőviszonyok közepette esélyt adott az önálló nemzeti fejedelemség létrehozásának, vagy más uralkodóházból származó személy trónra ültetésének, netán Magyarország függetlensége kivívásának. A folytonosság A befejezésnél jóval kevésbé, szinte egyáltalán nem szokás viszont beszélni az 1711 előtti és az azt követő időszak közötti folytonosságról. Nemigen szokott szóba kerülni 1 A legfontosabbak közül pl. Szalay László: Magyarország története, VI. köt. Pest 1859 (befejezetlen); Horváth Mihály: Magyarország történelme, VII. köt. Budapest (ennek XIX. könyve A nemzeti kibékülés és meggyöngülés korszaka címet viseli); Marczali Henrik: Magyarország története III. Károlytól a bécsi congressusig ( ). Budapest 1898 (A magyar nemzet története, VIII. köt.); Szekfű Gyula: Magyar történet, IV. köt. Budapest , 317. (itt a XVIII. század történetének, az ún. barokk rendi korszaknak az elbeszélése az 1711 utáni időszakkal kezdődik); Magyarország története A késői feudalizmus korszaka. Szerk. H. Balázs Éva Makkai László. Budapest 1962 (Magyarország története II. Egyetemi tankönyv), 389.; Vita a feudális kori magyar történelem periodizációjáról. Budapest 1968 (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 45), Magyarország története Főszerk. Ember Győző Heckenast Gusztáv. Budapest 1989 (Magyarország története tíz kötetben, 4/1. köt.), : A nemesség elvesztette lehetőségét, hogy a Habsburg Birodalom keretei között az örökös tartományokkal egyenrangú helyzetet biztosítson az országnak. [ ] A szatmári megegyezés Rákóczit emigrációba taszította, elvágta az utat, hogy a szabadságharc vezetője maga fejezze be nemcsak a háborút, hanem a béketárgyalásokat is. 3 [ ] megmentette a függetlenségi háborút és az országot a katasztrofális katonai vereségtől s annak összes politikai következményétől. Valószínű, hogy egy másfajta befejezés végzetes lett volna az etnikai állományában az előző évszázadokban katasztrofálisan megfogyatkozott magyarságra. Bánkúti Imre: A szatmári béke. Budapest 1981 (Sorsdöntő történelmi napok 6), 146., ill. A szatmári béke megmentette a nemzetet a katonai vereséggel járó tragikus következményektől, s ezzel a legtöbbet érte el, amit 1711-ben el lehetett érni. Kovács Ágnes: Károlyi Sándor. Budapest 1988 (Magyar História/Életrajzok), Vita a magyarországi osztályküzdelmekről és függetlenségi harcokról. Elő- és utószó Pach Zsigmond Pál. Budapest 1965, , Vita a periodizációról: i. m., 33.

2 ugyanis, hogy a különböző problémák megoldására, amelyek miatt a szabadságharc kitört, a felkelés fémjelezte megoldási elképzelések mellett létezett másik is. Az ti., amelyiket az ún. dinasztiahű hagyományosan, bár meglehetősen helytelenül labanc -nak nevezett magyar politikusok képviseltek. Ők ha egyáltalán legfeljebb a szatmári kompromisszum tető alá hozásával kapcsolatban kerülnek szóba, akkor is úgy, hogy működésük minősítését mindenekelőtt Rákóczi elképzelései megvalósulásának mértékéhez szabják. Már az is sokatmondó, hogy egyikükről sem készült tudományos életrajz. Nem kivétel ez alól a még az utóbbi időben egyébként több vonatkozásban is az érdeklődés homlokterébe került Esterházy Pál sem, akinek politikusi működéséhez mindennek ellenére továbbra is úgy viszonyul a kutatás, mintha legkésőbb 1703-ban elhunyt volna, bár köztudott, hogy egészen 1713-ban bekövetkezett haláláig ő volt a nádor. Az uralkodóházhoz hű magyar főnemesség törekvéseinek történetírásunk által való mellőzése annál nehezebben menthető, mivel nagyobb részük, mindenekelőtt a magasabb világi méltóságok viselői, továbbá a katolikus püspökök (az utóbbiak két, bár ezek közül is az egyik esetben vitatható kivétellel 5 ) többnyire nem változtatták meg az udvarhoz való viszonyukat, 6 utólag reálisnak bizonyuló politikai alternatívát kínálva. Ha akadtak is köztük néhányan, akik átmenetileg csatlakoztak a felkelőkhöz, azok is nagyrészt csak azért tették, hogy megkíméljék javaikat a kurucok kártételeitől. A helyzet kétségkívül összetett voltára legyen elég Csáky Imre gróf ( ) váradi püspök, Bihar vármegye főispánja, későbbi bíboros családtagjainak példáját említeni. Egyik bátyja, Zsigmond ( ) 1706-ban lett tárnokmester. Két másik fivére, György ( ) és Tamás ( ) a spanyol örökösödési háború rajnai hadszínterein vitézkedett. A szatmári főkapitányi tisztet viselő István nevű testvére ( ) pedig bár 1704-ben Dolhánál még a felkelők ellen harcolt -, miután Szatmárnál kuruc fogságba esett, hogy javait megkíméljék, beállt Rákóczi táborába, ahol komoly gazdasági karriert futott be, mígnem rövid lengyelországi emigrációjából amnesztia alapján tért haza. Krisztina nevű nővére ( ) viszont 1695 óta Bercsényi Miklós kuruc főgenerális felesége volt, aki férjével tartott az emigrációba is. Mihály ( ) nevű fivére szintén csatlakozott a szabadságharchoz, amikor szepesvári várát a kurucok ostrom alá vették. Hamarosan tábornok lett Rákóczi seregében. Rodostóba is elkísérte a 5 Telekes(s)y István egri püspökre ( ) gondolunk, aki kuruc fogságából való szabadon engedése után valószínűleg egyházának szolgálata érdekében látta el újra a felkelők ellenőrzése alatt álló egyházmegyéjében püspöki hivatalát és sok máshoz hasonlóan bizonyára nem meggyőződésből fakadó indítékból írta alá ben Ónodon az uralkodóház trónfosztását. Gebei Sándor: Rákóczi püspöke, Telekesy István egri püspök. In: Povstanie Františka Rákócziho (v novšom priblížení)/rákóczi-szabadságharc (újabb megközelítésben). Ed. Kónya, Peter. Prešov 2005, 174., 177. A másik kivétel Dolny István, 1699-től 1707-ben bekövetkezett haláláig csanádi megyéspüspök volt. Misóczki Lajos: Vallás- és egyházügy a Rákócziszabadságharc idején. Gyöngyös 2009, 39. R. Várkonyi Ágnes ugyan összesen három Rákóczi-párti püspököt említ nem nevezve meg őket (R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc államáról. In: Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról. Szerk. Czigány István. Budapest 2002, 256.) -, akik közül a harmadik esetében alighanem Kaminszkij Petroniusra/Péterre görög katolikus szerzetespapra gondolhatott, akit II. Rákóczi Ferenc 1707-ben, azt követően nevezett ki munkácsi püspökké, hogy Kaminszkij elűzte onnan a törvényes püspököt, De Camillis János Józsefet, aki nem sokkal utóbb, 1705-ben meghalt. Véghseő Tamás:...mint igaz egyházi ember A történelmi Munkácsi Egyházmegye görög katolikus egyházának létrejötte és 17. századi fejlődése. Nyíregyháza 2011 (Collectanea Athanasiana I/4), 55., 126. Kaminszkij felszentelésére és a pápa által történő megerősítésére azonban nem került sor. Benda Kálmán: Rákóczi és a Vatikán. Brenner apát küldetése XI. Kelmen pápához In: Történelmi Szemle 2/1-2 (1959), A Forgách Simon gróf kuruc tábornagyhoz köthető emlékirat még ha némileg túlozva is így szól erről: [ ] már egész Magyarország átállt Rákóczihoz [ti végére], kivéve a főrangúakat és a püspököket, kik valamennyien a megerősített helyekre húzódtak, vagy éppen Bécsbe. A főrangúak közül más senki nem volt Rákóczi pártján, csak Bercsényi gróf [ ], ki az üldöztetése idején Lengyelországba menekült, valamint Csáky Mihály gróf, akinek a rákócziánusok oldalára átállt német katonaság miatt Szepesvárát magával együtt át kellett adnia, továbbá Károlyi Sándor báró, aki Kassáról menekült Rákóczihoz. Váradi Sternberg János: Forgách Simon kuruc tábornagy emlékiratai. Ford. Kenéz Győző. In: Századok 102/5-6 (1968), 1055.

3 fejedelmet, s maga is ott halt meg. 7 A Csáky-testvérek pályája tehát családtörténeti vonatkozásaival is példázza egyrészt a Rákóczi-szabadságharc részbeni polgárháborús jellegét, másrészt egyes mágnásfamíliák azon stratégiáját, hogy mindkét oldalon legyen elkötelezett családtagjuk. Ugyanakkor akadtak persze olyan főnemesi családok is, amelyek mindvégig és egyöntetűen megmaradtak aulikusnak. 8 Az 1708-ban kezdődött pozsonyi, ún. labanc országgyűlésen a prímással és a kalocsai érsekkel együtt 7 megyés- és 12 címzetes püspök, továbbá összesen 26 kanonok, apát ill. prépost jelent meg. A főurak közül a herceg-nádoron kívül 10 Eszterházy gróf, 5 Erdődy gróf, 4-4 Csáky, Pálffy, Kollonich és Zichy gróf, 3-3 Batthyány, Draskovich, Keglevich, Kéry és Nádasdy gróf, 2-2 Czobor, Koháry, Forgách és Széchényi gróf vett részt. 9 Politikai pártállásukból hiba lenne mechanikusan arra következtetni, hogy számukra közömbös lett volna a nemzeti ügy. Számba véve a szabadságharc idején általuk megfogalmazott politikai igényeket, könnyen meggyőződhetünk ennek az ellenkezőjéről ben vagy 1706-ban, mindenesetre kevéssel I. Lipót halála után, Esterházy Pál nádor összefoglalta a szabadságharc kitörésének okait, egyúttal javaslatot téve a fennálló problémák orvoslására. Szerinte a császári katonaság és parancsnokai sorozatos visszaélései, a bécsi Udvari Kamara törvénytelen intézkedései és más alkotmányellenes lépések okozták az elégedetlenséget. Ezért azt javasolta, hogy az uralkodó, I. József hívja össze Pozsonyba az országgyűlést, melynek keretében az alattvalók megbékítése céljából magyar királynévá koronáztathatná a feleségét, Amália Vilma braunschweig-lüneburgi hercegnőt. Határozottan leszögezte továbbá, hogy az országot kizárólag az írott magyar törvényeknek megfelelően szabad kormányozni, s hogy tartós békés állapotot csakis valamennyi törvénysértés megtorlása esetén remélhető. 10 Ismeretes egy másik, szintén a nádor által előterjesztett, de több magyar királyi tanácsossal együtt, 1707 március végén papírra vetett elaborátum is. Ezt azután fogalmazták, hogy félbeszakadtak az 1706-ban Nagyszombatban I. József és Rákóczi képviselői között kezdődött tárgyalások, mivel utóbbi ragaszkodott a Habsburg-háznak a Magyar Királyságra vonatkozó fiági öröklési joga érvénytelenítéséhez és az Aranybulla ellenállási záradéka ismételt hatályba léptetéséhez (azaz némelyik évi alapvető törvény figyelmen kívül hagyásához), az Erdélyi Fejedelemség önállóságához, a protestáns vallásgyakorlat általános engedélyezéséhez és ahhoz, hogy a megkötendő megállapodást a tengeri hatalmak (Anglia és a németalföldi Egyesült Tartományok) szavatolják. Az uralkodó azonban arra hivatkozva, hogy a szövetkezett rendek által támasztott feltételek az évi törvények érvényessége miatt sértik a felségjogot, valamint a szuverenitását megkérdőjelező külföldi garanciával kapcsolatos igények miatt visszautasította ezeket. A nádor, a többi magyar tanácsúr és Keresztély Ágost, az új prímás ilyen előzmények után már a reményeik szerint mielőbb sorra kerülő következő tárgyalásokban bízva terjesztették elő saját javaslatukat I. Józsefnek, akit főleg a szövetkezett rendek Ónodra tervezett országos gyűlésének januárban történt meghirdetése óta igyekeztek az országgyűlés összehívásának szükségességéről meggyőzni. Javaslatuk szerint: 1/ Minthogy a koronázási hitlevélben foglalt ígéretek megtartását az uralkodó miniszterei és kormányszervei gátolják, 7 MÁLNÁSI Ödön: Gróf Csáky Imre bíbornok élete és kora ( ). Kalocsa 1933, 66. és HECKENAST Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár.( S. a. rend.): Mészáros Kálmán. Budapest 2005 (História könyvtár/kronológiák, adattárak 8), passim, valamint MÉSZÁROS Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai. A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája Budapest 2006 (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtára), Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) P 125, 34. csomó ill. Mikrofilm, tekercs, sz., pp (Bécs, aug. 20-án kelt irat. Nyomtatvány). 9 SZIJÁRTÓ M. István: A diéta. A magyar rendek és az országgyűlés Budapest 2005, 144. (Jegyzet). 10 Magyar Országos Levéltár P 125, Nr. 7129, pp., ill. fol. 171r-175v.

4 az ezek megvalósítását illetően támadt jogos kétely csak úgy oszlatható el, ha a király és a szövetkezett rendek között kötendő megállapodást külföldi hatalmak is garantálják. Ami nem is lenne példátlan a magyar uralkodó és alattvalói viszonyában, hiszen a bécsi békét (1606) is szavatolta többek között Belső-Ausztria fejedelme, miként 1618-ban II. Mátyás kötelezettséget vállalt a Bethlen Gáborral 1615-ben Nagyszombatban kötött megállapodás külföldi hatalmak kezessége mellett történő országgyűlési becikkelyezésére is (ami csak azért nem valósult meg, mert az erdélyi fejedelem nem erőltette). 2/ Erdélyt illetően a magyar tanácsurak azt javasolták, hogy vagy az erdélyiek által még apja életében elfogadott II. Apafi Mihályt kellene fejedelemnek bevinni e koronatartományba, vagy, ha úgy gondolják, válasszanak mást helyette az ottani rendek, aki a királynak teendő hűségeskü mellett -, a Diploma Leopoldinum szellemének 11 megfelelően kormányozná a Fejedelemséget, annak régi határain belül, azaz a Partium nélkül. 3/ A számos feszültség forrásának tekintett idegen hadnak az ország belsejéből történő kivonását is elengedhetetlennek tartották, mihelyt a béke helyreáll. Csak a határvidéken maradhatna a magyar katonasággal azonos létszámú külföldi fegyveres erő, de az is magyar kapitányok parancsnoksága alatt. Az ország belsejében lévő főkapitányságokat az örökös tartományok gyakorlatának megfelelően - a határszélre javasolták áthelyezni. 4/ A vallásügyről úgy vélték, hogy a protestánsok elegendő jogot kaptak az 1687/88. évi pozsonyi, ill. az évi soproni országgyűlésen. Ha az ezen alkalmakkor hozott törvények foganatosítására helyenként nem, vagy nem teljesen került volna sor, úgy e hiányosságokat kiküszöbölendőnek ítélték. A protestánsok esteleges további igényeit pedig a legközelebbi országgyűlés napirendjére javasolták utalni. A nádor sürgette a fenti pontokkal kapcsolatos királyi állásfoglalást, hogy azt még az ónodi gyűlés megkezdése előtt a szövetkezett rendi vezetők tudomására hozhassák, előkészítve ezzel a felkelők és a kormányzat közötti újabb tárgyalást, amellyel megelőzhetőnek vélték Rákócziék esetleges kockázatos döntéseit. 12 A kormányzat azonban nem hallgatott e javaslatra április 12-én I. József nevében fogalmazott körlevelet adtak ki, amelyben a szövetkezett rendekre hárították a felelősséget a polgárháborúért, s megtiltották az ónodi gyűlésen való részvételt, előre semmisnek nyilvánítva annak határozatait, ugyanakkor a királyi bocsánatot kilátásba helyezve az uralkodó hűségére visszatérők számára. 13 Hosszas unszolásnak engedve, I. József végül mégiscsak összehívta az országgyűlést 1708 tavaszára, Pozsonyba. Az ott előterjesztett gravamenek sorában a kormányzat szemére vetették, hogy figyelmen kívül hagyja az ország több sarkalatos törvényét. Köztük azt, hogy még a hűtlenséggel vádolt nemes is csak törvényes elmarasztalás alapján tartóztatható le. Így aztán gyakran foganatosítják velük szemben puszta vádra hivatkozva akár a legsúlyosabb büntetéseket is. A rendek ezért azt igényelték, hogy szüntessék meg az idegenekből álló bíróságok tevékenységét, ítéleteiket helyezzék hatályon kívül, az általuk elítélteknek pedig szolgáltassanak elégtételt. A katonaság által önkényesen szedett adók eltörlése szintén felkerült a kívánságok jegyzékére, hangsúlyozva, hogy a jövőben csak országgyűlési jóváhagyás alapján vessenek ki állami adót. Hasonlóképpen diétai jogkörbe szándékozták utalni a só árának megállapítását. Törvénytelennek minősítették a világi birtokok visszaadása fejében a volt hódoltsági területen szedett fegyverváltsági díjat, amely oly sok nemesi családot szegényített el. Emiatt követelték az Újszerzeményi Bizottság megszüntetését, és azt, hogy az általa kezelt javakat ellentételezés nélkül szolgáltassák ki azoknak, akiket megilletnek. A rendi kívánságok közt szerepelt, hogy legalább három 11 Ennek szövegét ld. Rolf KUTSCHERA: Landtag und Gubernium in Siebenbürgen Köln Wien 1985 (Studia Transylvanica 11), Ezt az Opinio principis palatini ac magnatum Viennam convocatorum [ ]című, március végén Bécsben kelt szöveget kivonatosan ismerteti HORVÁTH Mihály: Magyarország történelme, VI. köt. Pest , Uo., 464.

5 évenként tartsanak országgyűlést. 14 Újra a 16. század óta immár sokadszor hangot adtak azon óhajuknak, mely szerint a Magyarországot érintő ügyekben kizárólag magyar hivatalnokok járjanak el, s hogy a Magyar Udvari Kancelláriát szabadítsák meg a külföldi hatóságoktól való függőségtől és tagjai között ne legyenek idegenek. A kurucokkal való megbékélés érdekében máris hasznos szolgálatokat tett Keresztély Ágost prímás kivételével, az egyházi és világi méltóságokat, valamint a magas katonai tisztségeket külföldiek helyett magyarokkal töltsék be. A felsőtábla azon is vitázott, hogy hozzanak-e határozatot Erdélynek a magyar koronához való tartozásáról, vagy általánosan fogalmazzanak a kérdésben, úgy, hogy az egykor a magyar koronához tartozott valamennyi, pillanatnyilag birtokolt területet csatolják ismét az országhoz. 15 Törvénykezési időszakokban működjenek ismét a hazai bíróságok, a királyi jogügyigazgató pedig a hazai törvények szellemében járjon el, s szűnjenek meg a magszakadásokkal kapcsolatos visszaélések júniusában született meg az a rendi javaslat is, amelynek értelmében ismét megfogalmazták, hogy a magyarországi honosságot nyert idegenek ezer aranyat fizessenek a nádornak az indigenátusért, mellyel kapcsolatban azt kérték az uralkodótól, hogy az ilyen címen befolyó összeget fordítsa az ország javára. 16 Ez az 1687.évi országgyűlés hasonló tartalmú határozata után azért lehetett indokolt, mert úgy látszik, hogy a honosítottak közül sokan nem tettek eleget ezzel összefüggő anyagi kötelezettségüknek. Kifejezetten érdekes, ahogy a diéta résztvevői az elpártoltakhoz viszonyultak: állást foglaltak a velük kapcsolatban használt pejoratív jelzőkkel szemben, s elvetették a Rákóczi táborába állottak proskribálására vonatkozó javaslatot, bízva abban, hogy így nagyobb esélye marad az uralkodó hűségére való visszatérésüknek. Erre három havi türelmi időt helyeztek kilátásba, amelyen belül felkínálták számukra az általános amnesztiát, persze a konföderáció és a trónfosztás érvényének megtagadása esetén. 17 A fenti kérdések némelyikét már Magyarország oszmán fennhatóság utáni új berendezése céljából készített rendi javaslatokban is hasonló értelemben exponálták. Ezek egyike szintén Esterházy Pál nádortól, 1688-ból származik. Ebben ő a nádori hatáskör jelentős mértékű kiterjesztése, többek között egy irányítása alatt működő központi kormányszék létesítése mellett 18 - a főkapitánysági szervezet átalakítását proponálta, mégpedig úgy, hogy azt az ország középső, immár felszabadulóban lévő területét illetően immár feleslegessé válva a perem- ill. határvidékeken szervezzék újjá. Az ennek keretében a Magyar Királyságban állomásozó német, horvát és magyar katonai kontingenseket nemzetiségenként azonos létszámúnak képzelte el, mindegyiküket saját anyanyelvű parancsnokok irányítása alá rendelve. 19 Ha a fentiekben elősorolt sérelmeket és javaslatokat összevetjük a Recrudescuntban, szabadságharc kiáltványában szereplőekkel, meglepő hasonlóságra bukkanunk. Az utóbbinak is a bécsi kormányzat által a koronázási hitlevélben foglaltak sorozatos megszegése, az ismétlődő és szinte minden területre kiterjedő törvénysértések képezik a vezérmotívumát. Abban is nehezményezik, hogy alig akad a hazában olyan erősség, amelynek magyar parancsnoka lenne. Szóvá teszik az idegenekből álló Udvari Tanácsnak a magyar ügyekben 14 Ezt ismételten törvénybe foglalták (1715:14. tc.). Magyar törvénytár: évi törvényczikkek. Budapest 1900 (Corpus Juris Hungarici/Magyar Törvénytár ), 446. /A továbbiakban: Törvénytár /. 15 Az 1715:92. tc. Erdélyét ugyan nem, de Pozsega, Verőce, Szerém, Csongrád, Csanád, Arad, Békés, Zaránd, Torontál, Szörény, Máramaros, Kraszna, Kővár és Közép-Szolnok vármegye visszacsatolását elrendelte. Törvénytár , KÖPECZI Béla, R. VÁRKONYI Ágnes (szerk.): Rákóczi tükör. Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcról, 2. köt. Budapest 1973 (Magyar Századok), 398. /A továbbiakban: Rákóczi tükör./ Ilyen tartalmú törvény már született az 1687/88. évi országgyűlésen (1687:27.tc. Törvénytár , 352.) 17 Rákóczi tükör, VARGA J. János: Berendezkedési tervezetek Magyarországon a török kiűzésének időszakában. Az <Einrichtungswerk> in: Századok füzetek 1 (1993), Uo., 10.

6 vitt szinte kizárólagos szerepét, a bécsi Udvari Kamara hatásköri túllépéseit: egyrészt a Magyar Kamara alárendelésére irányuló törekvését, továbbá azt, hogy az újszerzeményi területeken fekvő birtokok visszajuttatásáért súlyos, a nemességet kisemmiző megváltási összegeket szed, nem is szólva arról, hogy milyen gyakran részesít külföldieket az ottani jószágokból. Ráadásul az ilyen jellegű panaszokkal megint csak ugyanahhoz az Udvari Kamarához lehet fordulni jogorvoslatért. Szó esik a jászok és a kunok kiváltságos helyzetének felszámolásáról, akik elvesztették a közvetlen nádori joghatóság alá tartozásukkal kapcsolatos privilégiumukat annak következtében, hogy I. Lipót a Német Lovagrendnek adományozta az általuk lakott területet. Szemére vetik a kormányzatnak azt is, hogy országgyűlés összehívása nélkül vet ki magas adókat, hogy a sót, amelyben pedig nem szenved hiányt az ország, drágán árulják, s hogy a felekezeti viszályok szításával hinti el a belső ellenségeskedés magvát. 20 Tartalmi különbség tehát szinte nem fedezhető fel a két, más tekintetben egyébként markánsan elkülönülő csoport tagjai által megfogalmazott politikai sérelmek és igények között. Amiben mégis eltérés mutatkozik, az egyrészt a hangnem, másrészt az évi sarkalatos törvényekhez való viszonyulás. A Recrudescunt szerzőinek a hatalommal való szembenállása-szembefordulása tükröződik a kiáltvány méltatlankodó megszövegezésében is, míg az aulikus urak alázatos-rábeszélő stílusú előterjesztése a meggyőzés erejével kívánta érvényre juttatni szándékukat. Közjogi tekintetben pedig az évi 1-4. tc. a vízválasztó, azaz: a királyválasztási jogról való lemondás és az Aranybulla ellenállási záradékának érvénytelenítése. Ezeket ui. a kuruc oldal kikényszerített törvényeknek tekintve, 21 nem fogadta el érvényesnek - tudjuk, 1707-ben Ónodon (igaz, hogy külpolitikai okok miatt is) eljutnak majd egészen a Habsburg-ház trónfosztásáig -, míg a másik csoport nem vitatta, hogy ezeket szabályos körülmények között szavazták meg. A fenti programok vonatkozásában tetten érhető hasonlóság és folytonosság azonban csak az azokban szereplő kérdésekre, tehát csupán a tartalmi elemekre érvényes általánosan. Az 1711 előtt alkalmazott módszert illetően már csak részlegesen. A törvényes keretek között való sérelmi politizálás, ahogy a múltban, úgy a szatmári megállapodás utáni 18. századi jövőben is kétségkívül járható út maradt. Azonban a kurucok által a Rákóczi-szabadságharc idején és azt megelőzően, a 17. század folyamán többször is alkalmazott eszköz, ti. az uralkodóval és a kormányzattal való erőteljes politikai, pláne a fegyveres szembefordulás lehetősége ekkorra már elveszett. Megszűntek ui. azok a körülmények, amelyek ezt a radikális eszközt akár csak ideiglenesen is segítettek eredményessé tenni: az ország területén immár nem volt jelen az oszmán hatalom és katonasága, továbbá felszámolták a Portától való függése ellenére is többnyire széles körű politikai önállósággal rendelkező Erdélyi Fejedelemséget. Márpedig e változásokkal egyszersmind elvesztek azok a legfontosabb támaszok is, amelyek a legalább átmenetileg hatékony magyar ellenzéki politika legfőbb és csaknem folyamatos támogatói voltak. II. Rákóczi Ferencnek jobb híján - már csak az Európa-szerte dúló háborúba keveredett egyik-másik, a hadi és diplomáciai események forgatagában gyakran és gyorsan változó érdekű külső hatalom támogatásában való reménykedés lehetősége maradt, ami estleges megvalósulása esetén sem maradhatott tartós, mert illékony érdekközösségen alapult. A kezdet 1711 után Bécs szakítva a korábbi, főként I. Lipóthoz fűződő rossz hagyománnyal új kormányzati módszerhez folyamodott. A cél, a Magyar Királyságnak a Habsburg 20 Szövegét ld. KÖPECZI Béla (szerk.): A Rákóczi-szabadságharc és Európa. Budapest 1970 (Aurora XXXVII), Uo.,

7 Monarchiába való beillesztési szándéka nem változott ugyan, de ezt az addigitól részint eltérő eszközökkel kívánták megvalósítani. Ennek lényeges eleme volt az uralkodói udvar és a magyar rendek közötti bizalom helyreállítása, az alkotmány tiszteletben tartásával. E folyamattal összefüggésben aligha vitatható az új uralkodó, III. Károly személyes érdeme, akire talán addigi spanyolországi kormányzási tapasztalatai lehettek jótékony hatással, de legalább ennyi szerepe lehetett magának a Rákóczi-szabadságharcnak is. Az akkor még be nem fejeződött spanyol örökösödési háború miatt ugyanis a bécsi kormányzat kockázatosnak ítélte feléleszteni a magyarországi elégedetlenséget, amelyet több tekintetben indokoltnak is ítélt. Bárhogy ítéljünk is immár a szatmári megegyezésről, manapság aligha vonja kétségbe bárki is annak kompromisszumos jellegét, 22 amely csak mindkét fél több-kevesebb engedménye árán hozhatott maradandó eredményt. Az e dokumentum alapján megnyíló új korszakban a Magyar Királyság a Habsburg Monarchia keretein belül valamennyi sorstárs országénál és tartományénál nagyobb fokú önállóságot őrzött meg tól működni kezdett az akkor már néhai Esterházy Pál megálmodta saját kormánya is, Helytartótanács néven. S ugyanekkortól kezdve valósult meg a szintén általa kezdeményezett igazságszolgáltatási reform, még annál is jóval átfogóbb érvénnyel, mint ahogy azt ő elképzelte. A Helytartótanács sokasodó ügyosztályai, az igazságszolgáltatási szervezet bővülése, továbbá a közös hadsereg kínálta karrier, utóbb pedig a Magyar Királyi Testőrség felállítása eladdig zárt kapukat tárt ki hazai nemességünk és értelmiségünk előtt. S ezzel nemcsak egyéni érvényesülésük számára nyitott utat, hanem szerepet juttatott nekik a Monarchia egészének működtetésében, elősegítette látókörük bővülését, melynek köszönhetően mindinkább gyarapodott a modernizáció híveinek és igénylőinek tábora. Mert ne feledjük: a Recrudescuntban még, a valós sérelmek jogos hangoztatása mellett, igen nagy szerepet kaptak a nemesi aranyszabadság gyanánt emlegetett, középkori gyökerű kiváltságok is, amelyek anakronisztikus volta ekkor már régóta gátolta a felemelkedést. Az ezekhez való ragaszkodás, amely a Szatmár előtti évtizedekben többé-kevésbé sikerült, sok tekintetben az idejétmúlt állapotok konzerválását jelentette. Ezzel szemben azok, akik a hazaiak közül ezt felismerve, a Habsburg Monarchia keretein belül elérhető mennél teljesebb önállóság kivívására való igyekezetük mellett, hatékonyan közreműködtek a fejlődés útjában álló akadályok elgördítésében, méghozzá úgy, hogy közbenjártak a kuruccá lettekért is, nos ők aligha szolgáltak rá az áruló vagy udvarbérenc, netán a nemzetietlen minősítésre. Ehelyett inkább megbecsülést érdemelnek. Ideje észrevennünk végre, hogy nemzeti nagyjaink szobrának talapzata sokkal szélesebb annál, mint ahányan eddig helyet foglaltak rajta. Vagyis nem kell senkit letaszítani onnan azért, hogy más arra érdemesek is oda kerülhessenek. Éljünk bátran azzal a szakmai eredmények kínálta lehetőséggel, amely azt sugallja, hogy többekre lehetünk büszkék, mint eddig gondoltuk volna. 22 Vita: i. m., 22., Bánkúti: i. m., 146., Magyarország története , 1. köt. Főszerk. Ember Győző Heckenast Gusztáv. Budapest 1989 (Magyarország története tíz kötetben 4/1), , R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc Vaja , 88., Köpeczi Béla R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Budapest (Millenniumi magyar történelem/életrajzok), 466.

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1848-12 pont A Pilvax kör 1848. Március 15.-e reggelén Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

A szatmári béke SZKA_210_09

A szatmári béke SZKA_210_09 A szatmári béke SZKA_210_09 TANULÓI A SZATMÁRI BÉKE 10. ÉVFOLYAM 121 9/1 SZEREPKÁRTYÁK A vád képviselôje A bíróság elnöke: személynök A védelem képviselôje A bíróság elnökhelyettese: alnádor Károlyi Sándor

Részletesebben

Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I.

Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. Szabadságharc I. 1 Mikor volt a Rákóczi szagadságharc? 12 Mikor halt meg Rákóczi? 2 Kik voltak a kurucok? 13 Hol született IIRákóczi Ferenc? 3 Mi volt a Rákóczi felkelésnek a célja? 14 Melyik évben született IIRákóczi

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Beszámoló a Klebelsberg Kunó -ösztöndíj keretében végzett bécsi kutatásokról

Beszámoló a Klebelsberg Kunó -ösztöndíj keretében végzett bécsi kutatásokról Beszámoló a Klebelsberg Kunó -ösztöndíj keretében végzett bécsi kutatásokról 1/ Név: KALMÁR János 2/ A kutatás témája: Az 1708/09-1712/15. évi pozsonyi országgyűlés története Még javában tartott a Rákóczi-szabadságharc

Részletesebben

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ezen a lapon a magyar uralkodók listája található. Árpád-ház Fejedelmek kora Álmos szül. kb. 820-ban Egyek és Emese fia (?) Árpád kb. 895 907

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Közérdekű bejelentés

Közérdekű bejelentés Közérdekű bejelentés Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény (Római egyezmény) alábbi normasértése miatt

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Művelődéstörténeti konferencia a jezsuita rend sárospataki

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról A Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a MOKK

Részletesebben

Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng.

Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Erdély története Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Megejt a rét, az illatos kaszáló Ezer virágból

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Javaslat a. Szoborkert. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. Szoborkert. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Szoborkert települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Langó Csaba 2. A javaslatot benyújtó személy,

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Neved:. Elért pontszámod:... / 90 pont

Neved:. Elért pontszámod:... / 90 pont Neved:. Iskolád: Elért pontszámod:... / 90 pont 1. A keresztrejtvény megfejtésébıl megtudhatod, milyen jelképek díszítették az Egri csillagok címő regénybıl ismert Jumurdzsák amulettjét. (A szóközöket

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16 17. századi Magyarországon (A felső-magyarországi városszövetség) I II. kötet, Osiris

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest)

Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) 200 éve született Szentkirályi Zsigmond, a XIX. századi erdélyi bányászat egyik legmeghatározóbb

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések 1 a. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Gabona majorság Ötvösség szabóság Demográfiai és etnikai változás

Gabona majorság Ötvösség szabóság Demográfiai és etnikai változás FOGALOM HELYSÉG SZEMÉLY ÉVSZÁM Tizenötéves háború Sziszek, Veszprém Habsburg Rudolf 1593-1608 Szent Szövetség Fülek, Szécsény, Pálffy Miklós 1593-96 Nagy remények ideje Hollókő, Nógrád VII. Kelemen 1596-1604

Részletesebben

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. július 26. FŐVÉDNÖK: DR. VERES ANDRÁS szombathelyi megyéspüspök A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. 2014. július 26.

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

CRI (2003) 8. A Bizottság az Ajánlást 2002. december 13-án fogadta el Strasbourgban.

CRI (2003) 8. A Bizottság az Ajánlást 2002. december 13-án fogadta el Strasbourgban. A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 7. sz. általános ajánlása: A rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelem a nemzeti jogalkotásban A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai

Részletesebben

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély)

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) I. Az épület története A mai épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

ÚJKOR Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése Magyarországon

ÚJKOR Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése Magyarországon ÚJKOR Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése Magyarországon A magyar jogtörténet iránt érdeklődők számára is értékes tanulmány jelent meg 2010-ben a Schriften zur Europäischen Rechts- und Verfassungsgeschichte

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KELEMEN DIDÁK KORÁBAN 1 (1683-1744) HORVÁTH ZITA

MAGYARORSZÁG KELEMEN DIDÁK KORÁBAN 1 (1683-1744) HORVÁTH ZITA MAGYARORSZÁG KELEMEN DIDÁK KORÁBAN 1 (1683-1744) HORVÁTH ZITA Tanulmányomban - a felkérés alapján - Magyarország köztörténetét igyekszem felvázolni, azt a 61 évet, amely Kelemen Didák születésétől haláláig

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

a főrendi napló ügyében... 31

a főrendi napló ügyében... 31 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 JEGYZETEK... 21 BATTHYÁNY LAJOS REFORMKORI BESZÉDEI, LEVELEI, ÍRÁ- SAI... 23 1. Pozsony, 1839. július 24. Batthyány országgyűlési felszólalása a tanácskozás rendjéről...

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22.

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. 1. A kenyér és cirkusz politika az ókori Rómában Megszerkesztettség, A diák a római szórakoztatás ír, kiemelve azok a politikában betöltött jelentőségét.

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Gyõri Enikõ Az Országgyûlésben 1 a 2002. decemberi alkotmánymódosítás 2 értelmében 2003 õszén kezdõdtek meg

Részletesebben

Kedves Versenyzők! Herber Attila-Martos Ida - Moss László-Tisza László: Történelem 4. és 5. kötet megfelelő részei, Reáltanoda Alapítvány, Bp.

Kedves Versenyzők! Herber Attila-Martos Ida - Moss László-Tisza László: Történelem 4. és 5. kötet megfelelő részei, Reáltanoda Alapítvány, Bp. Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk titeket a Hatodik és hetedik osztályos tanulók kulturális vetélkedőjén! Az első forduló sikeres megoldásához segítségül szolgál az általunk megadott szakirodalom.

Részletesebben

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság

Részletesebben

PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. -

PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. - A T A T A I F R A N Y Ó R E M I G I U S F E L S É G S É R T É S I PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. - A T A T A I FRANYÓ REMIGIUS FELSÉGSÉRTÉSI P E R E. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest,

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

Gyorsított időutazás

Gyorsított időutazás Gyorsított időutazás Új kerettantervek Iskolatípusonként külön tanterv - 4 osztályos gimnázium és szakközépiskola - 8 osztályos gimnázium - 6 osztályos gimnázium Változatlan óraszámok (2 2 3 3) A korábbihoz

Részletesebben

Elıszó 1 ELİSZÓ A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, az új Országgyőlés alakuló ülésére készült. Elsısorban az Országgyőlés tagjainak, különösen a most elıször megválasztott képviselıknek a

Részletesebben

2014. november 5. Plenáris előadás: Orosz István: Európa a konstanzi zsinat korában. 12:30 13:30 Ebéd

2014. november 5. Plenáris előadás: Orosz István: Európa a konstanzi zsinat korában. 12:30 13:30 Ebéd 2014. november 5. 11:00 - A konferencia megnyitása: Szilvássy Zoltán rektor, Debreceni Egyetem Soltész Miklós államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma Papp László polgármester, Debrecen Megyei Jogú

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 6-án 18 órakor megtartott rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 6-án 18 órakor megtartott rendkívüli üléséről Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Decs, Fő utca 23. szám Tel: 74/595-911, Fax: 74/595-910... sz. példány Szám: 314-7/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Megoldás. Elemenként 0,5pont (2,5) II.

Megoldás. Elemenként 0,5pont (2,5) II. Megoldás 1. feladat I. a) Ernuszt János b) kincstartó c) Handó György vagy Nagylucsei Orbán (esetleg Ernuszt Zsigmond) d) A: rendkívüli hadiadó B: koronavám II. Elemenként 0,5pont (2,5) a) - nehézlovasság

Részletesebben

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat választották be. A KB tagjai, póttagjai és a revíziós bizottság tagjai között mindössze 6 magyar nemzetiségű tag van 485 (itteni magyar vezetők szerint legalább 14-16-nak kellene lennie). A megválasztottak

Részletesebben

I. feladat. Melegítsünk be!

I. feladat. Melegítsünk be! I. feladat Melegítsünk be! Pihentek vagytok? Bizonyíthatjátok! Fejtsétek meg a rejtvény! (Megoldásonként 0,5 pont jár.) 9 pont 1. Simára borotvált arccal 1704. április 1-jén állt át a kurucokhoz ez a tábornok.

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

A HAZA ÉS HALADÁS GONDOLATÁNAK INTEGRÁLÁSÁÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM WEKERLE SÁNDOR ÉLETMŐVÉBEN. Zsugyel János PhD

A HAZA ÉS HALADÁS GONDOLATÁNAK INTEGRÁLÁSÁÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM WEKERLE SÁNDOR ÉLETMŐVÉBEN. Zsugyel János PhD A HAZA ÉS HALADÁS GONDOLATÁNAK INTEGRÁLÁSÁÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM WEKERLE SÁNDOR ÉLETMŐVÉBEN Zsugyel János PhD Bevezetı gondolatok Wekerle Sándor joggal kérhetne helyet a Guinness rekordok könyvében: Magyarország

Részletesebben

SZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA

SZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA SZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA módosított Alapszabálya Egységes szerkezetben Szeged Gutenberg u. 4. sz. A Szegedi Ügyvédi Kamara 2007. június 15-i közgyűlésének VI/6/2007. sz. határozata alapján 2 A Szegedi Ügyvédi

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Az ülés napirendje 1. Ligeti Antal (Nagykároly, 1823 Budapest, 1890): Az ifjú Mukácsy Mihály portréja [papír, ceruza, 450x610 mm, jelezve jobbra lent:

Részletesebben

A magyar horvát perszonálunió kialakulása

A magyar horvát perszonálunió kialakulása 2002. október 39 2002. október 39 Magyarok és horvátok 900 év kapcsolatai 1102-ben koronázták horvát királlyá Könyves Kálmánt. Ettől kezdve 1918-ig a magyar korona viselői horvát királyok is voltak, ami

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor

Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor Közösségi javak államosításasa Az államosítások sok és s elkobzások okát

Részletesebben

A kisebbségvédelem története. Dokumentumok a kisebbségvédelem tárgyköréből

A kisebbségvédelem története. Dokumentumok a kisebbségvédelem tárgyköréből A kisebbségvédelem története Dokumentumok a kisebbségvédelem tárgyköréből Az ember, mint védendő alapérték Emberi jogok Kisebbségvédelem Kettősség, eltérő fejlődés, közösségek jogai, emberi jogok Történet

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára Rendelkezésre álló órakeret: 3 x 36 óra= 108 óra Tematikai Előzetes tudás A tematikai nevelésifejlesztési céljai

Részletesebben

C 77 Departamentum religionare Graeci ritus non unitorum, 1783-1848 (Állag)

C 77 Departamentum religionare Graeci ritus non unitorum, 1783-1848 (Állag) Archive Plan Context Context: MNL Magyar Nemzeti Levéltár, 1000-2100 (Levéltár) (1) Magyar Országos Levéltár, 1000-21. sz. (Levéltár) C (194) Helytartótanácsi levéltár - C szekció, 1601-1913 (Fondfőcsoport/Szekció)

Részletesebben

Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt

Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Bejegyzés 1607. január. 5. Bocskai István (igen tisztelt példaképem) valláskülönbség nélkül egyesítette a magyar nemzet szabadságának

Részletesebben

Horváth Andrea Horváth Levente Attila TÖRTÉNELEM. A kora újkortól a polgári átalakulásig. munkafüzet. Mozaik Kiadó Szeged, 2013

Horváth Andrea Horváth Levente Attila TÖRTÉNELEM. A kora újkortól a polgári átalakulásig. munkafüzet. Mozaik Kiadó Szeged, 2013 Horváth Andrea Horváth Levente Attila TÖRTÉNELEM A kora újkortól a polgári átalakulásig munkafüzet 6 Mozaik Kiadó Szeged, 2013 3. Magyarország Zsigmond király idején 1. Jelöld az idõszalagon a következõ

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26.

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ

Részletesebben