GLOBÁLIS HULLADÉK: A KÖRNYEZETI TÉR TELÍTŐDÉSE, A VÁLASZOK ELÉGTELENSÉGE

Átírás

1 1 GLOBÁLIS HULLADÉK: A KÖRNYEZETI TÉR TELÍTŐDÉSE, A VÁLASZOK ELÉGTELENSÉGE DR. FARAGÓ TIBOR CSc, c. egyetemi tanár (Tibor_Farago@t-online.hu) Országhatárokon átterjedő környezeti hatások Üvegházhatású gázkibocsátások a hulladékokból Nehézfémek és szerves szennyezők Nemzetközi szállítás: veszélyes hulladékok szállításának korlátozása Nemzeti fennhatóság hatálya alá nem tartozó területek Tenger: hulladékok a tengeren és a parti tevékenységekből Antarktisz: környezetszennyezés, hulladékkezelés Űrhulladék Geológiai szerkezetek, mint lerakók A konkrét megállapodásokon túlmutató átfogó programok Nemzetközi fenntarthatósági programok és a hulladékgazdálkodás Összefoglaló és következtetések

2 Az éghajlatváltozás veszélye: a hulladékból eredő üvegházhatású gázkibocsátások 2

3 Az éghajlatváltozás veszélye: a hulladékból eredő üvegházhatású gázkibocsátások A kibocsátás mértéke, összetevői a hulladékból származó kibocsátás globális szinten a szén-dioxid egyenértékben számított összkibocsátás ~ öt százaléka: * legnagyobb része a depóniagáz metántartalma, * kisebb része a szennyvízből származó kibocsátás (metán, dinitrogén-oxid), * hulladékégetés és komposztálás során bekövetkező kibocsátás (elsősorban szén-dioxid). A nemzetközi szabályozás 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény 1997 Kiotói Jegyzőkönyv * hulladékkezelésből eredő kibocsátások számításba vétele * e kibocsátások szabályozása is a nemzeti programokban A kibocsátások elszámolása kibocsátások forrásairól és a nyelőkről beszámoló készül módszere hulladékokra is: É.v. Kormányközi Testület 93% 3% 4% Landfill Incineration w/o energy rec. Other waste treatment A hulladékkezelésből eredő ühg-kibocsátások becsült arányai az EU-ban (2008) 3

4 Az éghajlatváltozás veszélye: a hulladékból eredő üvegházhatású gázkibocsátások A kibocsátások csökkentése A hatékony hulladékgazdálkodásnak számos klímapolitikai előnye is van. A hulladékképződés csökkentésének követelménye mellett a legnagyobb jelentősége a lerakókba kerülő szervesanyag-tartalmú hulladék csökkentésének van, ill. a lerakókból származó metánkibocsátás mérséklésének (e gáz kinyerésének és energetikai hasznosításának). Többre van szükség A néhány területen tapasztalható kedvező változások nem tudják ellensúlyozni, hogy globális szinten tovább emelkedik az ühg kibocsátás; ehhez növekvő mértékben hozzájárulnak a hulladékokból származó kibocsátások. Source Landfill CH 4 a Landfill CH 4 b Landfill CH 4 (av. of a and b ) Wastewater CH 4 a Wastewater N 2 O a Incineration CO 2 b Total GHG emissions A hulladékból eredő üvegházhatású gázkibocsátások becslése MtCO2-eq (Forrás: IPCC, 2007) 4

5 Egyes különösen káros hatású anyagok: nehézfémek és szerves szennyezők 5

6 Egyes különösen káros hatású anyagok: nehézfémek Nehézfémek a hulladékban és a hulladékból Pán-európai levegőkörnyezeti megfigyelési program keretében kezdtek foglalkozni nehézfémek - ólom, higany, kadmium - (antropogén) légköri kibocsátásának forrásaival, terjedésével és kiülepedésével. (EMEP) E légköri kibocsátási források sorában * fontos szerepet tölt be a hulladékégetés (települési és kórházi h. égetése) * kisebb részben a lerakás. Nemzetközi megállapodások Pán-európai jk a nehézfémek (Pb, Cd, Hg ) légköri kibocsátásának csökkentéséről, 1998: * évi szintre való csökkentés h-égetésből eredő kibocsátásokat is beszámítva * égetőművek Hg kibocsátására határérték. * 2012 végén szigorították Globális egyezmény készült 2009 óta csak higanyról. * elfogadás 2013 végén (nagyon sok kivétel!) * tételesen foglalkozik összhangban a Bázeli Egyezménnyel a higanyt tartalmazó hulladékokkal, ártalmatlanítási követelményeikkel is (hatálybalépés?) Ólomkibocsátások csökkenése a pán-európai (EMEP) térségben (Forrás: LRTAP, 2012) 6

7 Egyes különösen káros hatású anyagok: szerves szennyezők Környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezők A környezetbe kikerülő, ott tartósan megmaradó POP-nak súlyos egészségi, környezeti hatásai A felismerés a DDT-vel kezdődött. Többsége szintetikus úton előállított rovarirtó szer; talajban, vízben lassan bomlanak le, szárazföldi, vízi ökoszisztémákban felhalmozódnak. Ipari folyamatok, szilárd tüzelőanyagok elégetése, hulladékégetés során is kerülnek a légkörbe, a légkörön át nagy távolságokra is eljutnak. Nemzetközi megállapodások Pán-európai jk 1998: szabályozza 16 POP gyártását, felhasználását, nk. kereskedelmét, légköri kibocsátását (tiltás, átmeneti korlátozás), készletek ártalmatlanítását; hulladékégetés kibocsátási határértékeit. /módosítás Globális egyezmény, 2001: 12 POP gyártása, felhasználása, nk. kereskedelme, légköri kibocsátása, készletek, hulladékok ártalmatlanítása de konkrét kib. határértékek nélkül. /újabb módosítás. A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezők vándorlása (GEO-3, 2002) POP légköri kibocsátási trendek az Európai Környezeti Ügynökség államaira, (EEA, 2012) 7

8 Az országhatáron túl: veszélyes hulladékok szállításának korlátozása 8

9 Az országhatáron túl: veszélyes hulladékok szállításának korlátozása Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékok kezelése komoly és költséges feladat a fejlett országokban a szigorodó nemzeti szabályozások miatt e hulladékok és velük együtt a súlyos egészségi, környezeti problémák nagyobb mértékben jelentek meg a fejlődő országokban. A veszélyes hulladékok kategóriáinak meghatározását részletes vizsgálatok alapozták meg. Nemzetközi egyezmény Bázeli egyezmény a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról, 1989: szigorú feltételekhez kötötte e hulladékok más országokba történő szállítását Bázeli Tiltás, 1995: a fejlett országok vállalták, a továbbiakban semmilyen céllal nem szállítanak ilyen hulladékot fejlődő országba A végrehajtás problémái adatszolgáltatási problémák illegális hulladékszállítások, e-hulladék útvonalak E-hulladék szállítások fejlődő országokba hasznosítási céllal (UNEP, 2002: Vital Waste Graphics. The great e-waste recyling debate) 9

10 Tenger és a tengerfenék: hulladékok a tengeren és a parton folytatott tevékenységekből 10

11 Tenger és a tengerfenék: hulladékok a tengeren és a parton folytatott tevékenységekből Tengeri szennyeződés és hulladék Növekvő tengeri környezetterhelés forrásai: világszerte növekvő hulladékmennyiségből hulladéklerakók tengerparti, folyóparti területen, tengeren a hajóforgalom, halászati, bányászati tevékenység nagy ütemben növekszik. Tengerbe kerülő hulladék nagy hányada műanyag: viszonylag gyorsan kis darabokra bomlik, a felszínhez közeli vízrétegben lebeg, bekerül a tengeri élőlények táplálékláncába. A tengeri hulladék más összetevőinek jelentős része lesüllyed a tengerfenékre. Nemzetközi megállapodások Egyezmény a hulladék lerakásból eredő tengeri szennyezésről 1972; jkv 1996: pár kivételtől eltekintve tiltja a hulladékok tengerbe lerakását, a hulladékégetést. Egyezmény a tengerjáró hajókról származó környezet-szennyezésről és az ott keletkező hulladékokról, 1973: tiltja a hajókról a szennyvíz és a hulladék tengerbe bocsátását. Tengerjogi Egyezmény, 1982 Globális program a szárazföldön folytatott tevékenységekből a tengerekbe kerülő hulladékról, szennyvízről, 1995 A tengeri hulladék különböző kategóriai az Atlanti óceán észak-keleti régiójában között végzett vizsgálatok alapján (OSPAR, 2011) 11

12 Tenger és a tengerfenék: hulladékok a tengeren és a parton folytatott tevékenységekből A szabályok annyit érnek, amennyit azokból betartanak A tengerek szennyezésének megelőzésére, mérséklésére irányuló sokirányú nemzetközi szabályozás ellenére lesújtó a tényleges helyzet, amit szinte mindenütt a tengeri hulladék mennyiségének növekedése jelez. A Csendes-óceán északi térségében felfedezett de tudományos vizsgálatokkal még nem eléggé alátámasztott nagykiterjedésű hulladék folt (hulladék sziget, örvény): óriási mennyiségű műanyag hulladék kereng és lebeg a felszín közelében. Tengeri áramlások a Csendes-óceán északi térségében és a hulladék foltok (Forrás: NOAA, 2010). A regionális tengerekkel kapcsolatban folytatott vizsgálatok hasonló tendenciákat mutatnak. 12

13 A lakatlan kontinens: környezetszennyezés, hulladékkezelés 13

14 A lakatlan kontinens: környezetszennyezés, hulladékkezelés Kutatási tevékenység és melléktermékei 1957-től (Nemzetközi Geofizikai Év) mind több kutatóállomás. A ~70 állomáson összességében évente néhány ezer ember. Szennyezésnek, hulladékoknak sok jele van az állomások térségében. Korábban a hulladékok nagy részétől megszabadultak: az elsodródó és elolvadó jégtömbbel együtt a rajta lévő hulladék is eltűnt. Nemzetközi szabályozás Antarktiszi szerződési rendszer alapja: évi egyezmény. Környezetvédelmi követelmények: évi jegyzőkönyv: * megtiltotta a bányászati tevékenységet (kivéve: kutatás), * szabályozta a h-gazdálkodás feladatait (hulladék lehetőleg abba az országba, ahonnan a tevékenységet szervezték) * a korábban hátrahagyott hulladékok felszámolása * a hulladék nyílt téri égetésének tiltása. A valóság Az előírások betartásával komoly gond van. Az elmúlt években végzett felmérések szerint pl az állomások többségén a szennyvizet semmilyen módon nem kezelik. Állandó antarktiszi kutatóállomások, Neko öböl ( Report From Antarctica, J. Marlow, 2009) 14

15 Távol a Földtől: az űrhulladék problémája 15

16 Távol a Földtől: az űrhulladék problémája Az űrhulladék mennyisége Az elmúlt ~50 évben több ezer objektumot bocsátottak fel. A Föld körül jelenleg keringő regisztrált mesterséges objektumok száma jóval meghaladta a tízezret a 2000 km-es távolságig terjedő földközeli pályán. A korábban felbocsátott objektumokból származó (a többi űreszköz számára veszélyesnek tekintett 1 cm átmérőnél nagyobb) űrhulladék darabjai: több mint háromszázezer. Nemzetközi megállapodások Az űrkutatás, az űr békés felhasználásának alapelvei, 1967: ezek során el kell kerülni annak káros szennyeződését Űrobjektumok által okozott károkról, a károkozásért viselt felelősségről, 1973 Űrhulladék mennyiségének mérséklésére útmutató, 2007 De: Az űrhulladék mennyisége növekszik: * mind többen és mind több objektumot bocsátanak fel, * annak ellenére, hogy már a tervezés során figyelmet szentelnek a biztonságra, az űrobjektumok sorsára, amikor majd azok használaton kívül kerülnek. Az űrhulladék eloszlása, növekedése (NASA, 2009) 16

17 Mélyen a felszín alatt: ami a geológiai szerkezetekbe kerül 17

18 Mélyen a felszín alatt: ami a geológiai szerkezetekbe kerül Gázsajtolás a mélybe A kitermelt kőolajból/földgázból leválasztják a kénhidrogén-széndioxid gázelegyet, s ezt földtani szerkezetekbe sajtolják. A mérgező kénhidrogén esetében ez költséghatékonyabb, mint a gáz kéntelenítése. A klímapolitika részeként foglalkoznak a szén- ill. gáztüzelésű erőművek füstgázából a széndioxid elkülönítésével, tárolásával (CCS). Ha a cél a légköri kibocsátás elkerülése, földalatti tárolás, akkor valójában gáznemű hulladék elhelyezéséről van szó. A szén-dioxid esetében nemzetközi problémák: * e gázkibocsátás glob. éghajlatvédelmi jelentősége miatt, * a tárolási hely kiválasztása és a szén-dioxid szállítása miatt. Sokan ellenzik e technológia alkalmazását. Nemzetközi vetületek 1997 Kiotói Jk.: szén-dioxid elhelyezési technológiák Módszertana: 2006 Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Szén-dioxid tengerfenék alatti elhelyezése: 2007 tengerjogi egyezmények módosítása A szén-dioxid geológiai tárolásának lehetőségei (IPCC, 2005) 18

19 Nemzetközi fenntarthatósági programok: az átfogó megközelítés szükségessége és a zöld gazdaság 19

20 Nemzetközi fenntarthatósági programok: az átfogó megközelítés szükségessége A fenntartható fejlődés globális programja 1992 ENSZ Körny. és Fejl. Konferencia: Feladatok a 21. századra hulladékgazdálkodás * szilárd hulladék, szennyvíz: re minden országban h-minimalizálási politika + fejletteknél a lerakókba kerülő hulladék mennyisége ne növekedjen + csökkenjen a csomagolási hulladék; + célok az újrahasználatra, hasznosításra, ártalmatlanításra. * veszélyes hulladék: csökkentés, önellátás és közelség elve alapján + környezetkímélő kezelés + országhatáron túlra szállítás csökkentése 2002 Rió+10 : a kitűzött célok nem teljesültek Végrehajtási Terv 2012 Rió+20 : gond van sok korábbi kötelezettség végrehajtásával is + A fenntartható fogyasztás és termelés programkerete 2002: nem- fft megváltoztatáshoz elvek, követelmények kellenek 2012: fft programok 10-éves kerete. Mit kell a fft alatt érteni: + fejlődés az ökológiai rendszerek eltartó képességének határain belül, + gazdasági növekedés szétválasztása a környezet terhelésétől, + erőforrás-használat és termelési folyamatok hatékonyságának javítása, + erőforrás-degradáció, szennyezés és hulladék csökkentése, 3R koncepció Feltételek sokasága! A programkeret hatása, haszna? 20

21 Nemzetközi fenntarthatósági programok: a zöld gazdaság 2012 Rió+20: a fő téma a zöld gazdaság új gazdaságfejl. irány?, ami a f.f.-t, szegénység leküzdését, a természeti erőf-kkal való hatékony gazdálkodást is elősegíti UNEP, 2011: átmenet teendői/eszközei szakterületeken is Hulladékgazdálkodás - növekvő gondok, de lehetőség: + ipari hulladék - újrafeldolgozási arány megduplázása, + e-hulladék szinte teljes körű újrafeldolgozása, + települési szilárd hulladék újrafeld. arány 3,5 x növelése + ezek gazdasági és foglalkoztatási előnyei.., az átmenethez lényeges változások szükségesek: + hulladékpiac megerősödése, + egyes természeti erőf-k növekvő hiánya (piaci ár nő) + új, hatékony hulladékfeldolgozási technológiák. Záródokumentum alig van szó a ZG tényleges tartalmáról:.. megerősíti a képességünket, hogy a természeti erőf-kkal fenntarthatóan gazdálkodjunk a káros környezeti hatások mérséklése, az erőf-hatékonyság növelése és a hulladék csökkentése által külön: életciklus, 3R megközelítés, nemzeti/helyi hg-pol-k, veszélyes h-k megfelelő kezelésének fontossága, DE bármilyen konkrét cél említése nélkül. Feltételek sokasága! Az ajánlások hatása, haszna? 21

22 Összefoglaló és következtetések Globális szinten a népesség, a termelési és fogyasztási volumen növekedése együtt járt a természeti erőforrások fokozódó felhasználásával, a környezet-szennyezés mértékének és a hulladékok mennyiségének növekedésével. Együttműködés: országok határait átlépő környezeti hatások, emberi tevékeny-ségekkel összefüggő mind kiterjedtebb környezetszennyezés felismerése nyomán a hulladékokkal kapcsolatban is megerősödött a nemzetközi körny-pol. együttm. A hulladékprobléma, annak számos következménye átlépte az országok határait. A legkritikusabbnak látszik * a különösen veszélyes anyagoknak a hulladékáramban való megjelenése, * a növekvő mértékű legális és illegális nemzetközi hulladékszállítás, * a nemzetközi területeken felhalmozódó hulladék (elsősorban a nyílt tengeren). Megállapodások: a glob. hulladékprobléma megoldására megállapodások születtek vagy a célokat, intézkedéseket belefoglalták nemzetközi programokba, más egyezményekbe. Fontos fejleménynek kell tekinteni ezek elfogadását, de a kötelezettségek és azok végrehajtására tett lépések összességükben egyelőre nem vagy csak részben tudják ellensúlyozni a növekvő hulladékproblémát. Faragó T., 2013: A globálisan növekvő hulladékmennyiség és a kezelésére irányuló nemzetközi törekvések. Ipari Ökológia, 2/1, o. Faragó T.; et al., 2005: Nemzetközi környezet- és természetvédelmi egyezmények jóváhagyása és végrehajtása Magyarországon. (Faragó T.; Nagy B. (szerk)) KvVM - ELTE, 180 o. 22