A Kaposvári Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja Lezárva: 2011.
|
|
- Éva Deák
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Kaposvári Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja Lezárva: Jóváhagyva: 77/2011.(XII.13.) KTKT határozattal
2 Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás Készült a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás 7400 Kaposvár, Szántó u. 5. (: 82/ Fax: 82/ ktkt@t-online.hu megbízásából. Készítették a Paktum Iroda Munkatársai 2
3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés 6 Koncepció A elhelyezkedése Külső tényezők vizsgálata Belső tényezők vizsgálata A belső erőforrások elemzése Humán erőforrások Gazdasági bázis A környezet adottságai Infrastruktúra Településhálózat Társadalmi környezet A területi egységet érintő különféle fejlesztési koncepciók értékelése A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere A stratégiai elemzése (SWOT) 79 Program 82 STRATÉGIAI PROGRAM Hosszú távú területfejlesztési alapcél Általános célok A kistérségben élők életminőségének, életkörülményeinek javítása A térségen belüli jelentős területi különbségek csökkentése A térségi gazdaság modernizációja Információs társadalom követelményeinek való megfelelés Környezetfejlesztés A kistérség területén található Vidékfejlesztési Egyesületek Közvetlen célok (prioritások) Gazdaságfejlesztési program Turizmusfejlesztési program Infrastruktúra-fejlesztési program Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program Környezetfejlesztési program Intézményrendszer-fejlesztési program A program indoklása 100 3
4 Tartalomjegyzék 5. A program leírása, főbb komponensek 101 Gazdaságfejlesztési program alprogram: Munkahelyteremtés alprogram: Feldolgozóipar fejlesztése alprogram: Megújuló energia hasznosítása 101 Turizmusfejlesztési program alprogram: Gyógy- és termálturizmus fejlesztése alprogram: Lovas turizmus fejlesztése alprogram: Turisztikai infrastruktúra fejlesztése 103 Infrastruktúra-fejlesztési program alprogram: Szennyvízkezelés alprogram: Úthálózat fejlesztés és rekonstrukció alprogram: Információs és kommunikációs technológia fejlesztése alprogram: Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése 104 Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program alprogram: Mezőgazdasági termelés fejlesztése alprogram: Állati és növényi termékek feldolgozása alprogram: Környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok alkalmazása 105 Környezetfejlesztési program alprogram: Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja alprogram: Hulladékgazdálkodási programok 106 Intézményrendszer-fejlesztési program alprogram: Önkormányzati intézményfejlesztés alprogram: Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése 6.3. alprogram: Közszolgáltatások fejlesztése 6. A program várható hatásai és eredményei Összefoglaló idő és pénzügyi táblázat 111 OPERATÍV PROGRAM Az operatív program célja Az alprogramok kiválasztásának indoklása A projektek bemutatása 117 Gazdaságfejlesztési program alprogram: Munkahelyteremtés alprogram: Feldolgozóipar fejlesztése alprogram: Megújuló energia hasznosítása 119 Turizmusfejlesztési program alprogram: Gyógy- és termálturizmus fejlesztése
5 Tartalomjegyzék 2. alprogram: Lovas turizmus fejlesztése alprogram: Turisztikai infrastruktúra fejlesztése 123 Infrastruktúra-fejlesztési program alprogram: Szennyvízkezelés alprogram: Úthálózat fejlesztés és rekonstrukció alprogram: Információs és kommunikációs technológia fejlesztése alprogram: Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése 130 Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program alprogram: Mezőgazdasági termelés fejlesztése alprogram: Állati és növényi termékek feldolgozása alprogram: Környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok alkalmazása 136 Környezetfejlesztési program alprogram: Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja alprogram: Hulladékgazdálkodási programok 138 Intézményrendszer-fejlesztési program alprogram: Önkormányzati intézményfejlesztés alprogram: Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése 3. alprogram: Közszolgáltatások fejlesztése Mellékletek
6 Bevezetés Bevezetés A és év között történt gazdasági, szervezeti, és jogi változások szükségessé tették a évben elkészült Kaposvári Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja felülvizsgálatát január 1-jével a 77 település által létrehozott Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulásból kivált 23 település, és megalkotta a Kadarkúti-Nagybajomi Többcélú Kistérségi Társulást. A Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás jelenleg az alábbi 54 településből áll: Alsóbogát, Baté, Bodrog, Bőszénfa, Büssü, Cserénfa, Csoma, Csombárd, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Fonó, Gadács, Gálosfa, Gölle, Hajmás, Hetes, Igal, Juta, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposvár, Kazsok, Kercseliget, Kisgyalán, Magyaratád, Magyaregres, Mernye, Mezőcsokonya, Mosdós, Nagyberki, Orci, Osztopán, Patalom, Polány, Ráksi, Sántos, Simonfa, Somodor, Somogyaszaló, Somogygeszti, Somogyjád, Somogysárd, Somogyszil, Szabadi, Szentbalázs, Szentgáloskér, Taszár, Újvárfalva, Várda, Zimány, Zselickislak, Zselicszentpál. A Területfejlesztési Koncepciót és Programot ennek megfelelően a új összetételét figyelembe véve szükséges átdolgozni. Az adatgyűjtés a év elején kezdődött területfejlesztési kérdőívek kitöltésével mind az 54 érintett településen. A kérdőívek kiértékeléséből nyerhettünk információt a települések helyzetét meghatározó belső és külső tényezőkre, valamint a tervezett fejlesztésekre vonatkozóan. A koncepció elkészítésének első lépése a helyzetelemzés, -értékelés, amelynek lényegében előkészítő, megalapozó jellegét emeljük ki. Ennek során a következő vizsgálatokat végeztük el: - Külső tényezők vizsgálata (jogi környezet, EU orientálás, a társadalmi-gazdasági fejlődés elemzése), - Belső tényezők vizsgálata (gazdasági bázis, humán erőforrások, infrastruktúra, környezeti adottságok, településhálózat), - A kistérséget érintő különféle tervek, koncepciók értékelése, - A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere. A helyzetelemzés a SWOT-analízissel zárul, amely röviden, áttekinthetően felvázolja a belső adottságait és kitörési lehetőségeit, illetve a fejlesztést gátló belső hiányosságokat és a külső hatásokat. 6
7 Bevezetés A belső adottságokat és a fejlesztési lehetőségeket mérlegelve kerül kidolgozásra a stratégiai (középtávú) és az operatív (rövidtávú) program, amelyek tartalmazzák a szereplőinek projekt ötleteit. Területfejlesztési koncepció A területfejlesztési koncepció célja a kistérség számára egy jövőkép felvázolása, továbbá annak megvalósításához szükséges kitörési pontok, fejlesztési szükségletek meghatározása, illetve átfogó fejlesztési célok rendszerének kidolgozása. A jövőkép hosszú távon elérhető állapotot tükröz, egy olyan statikus, időhorizonttal nem rendelkező célállapotot, amely az adott területi egység adottságaira, potenciáljaira épül, és figyelembe veszi annak fejlődését befolyásoló külső tényezők összességét is. A jövőképet a fejlesztési forgatókönyvek hozzák mozgásba, adnak számára időbeliséget, amennyiben a fejlesztési forgatókönyvek a jövőkép elérését, megvalósulását elősegítő, illetve akadályozó belső és külső tényezők, körülmények számbavételével, és azok alapján megfogalmazott elvek, feltételek, illetve a közöttük lévő interakciók függvényében a fejlesztési célok között relatív súlyozást, sorrendiséget alakítanak ki, valamint meghatározzák a programozhatóság kereteit, peremfeltételeit, és ezeket mind a megfelelő idősíkban helyezik el. A területfejlesztési koncepció tehát egy általános keretjellegű társadalmi-gazdasági tervdokumentum, mely fejlesztési elveket, kereteket, kitörési pontokat, fejlesztési irányokat, prioritásokat, azok megvalósításának peremfeltételeit és várt hatásokat fogalmaz meg, és ezeken keresztül egy jövőképet ad a térség számára. A koncepció meghatározza továbbá a jövőkép eléréséhez szükséges hosszú és középtávú fejlesztési célok rendszerét és a célok megvalósításának módját. A területfejlesztési koncepció által meghatározott jövőkép elérésének, a meghatározott fejlesztési célok (prioritások) megvalósításának tervét a területfejlesztési program tartalmazza. A jogszabály a programnak két szintjét, a stratégiai és operatív programot határozza meg. A stratégiai program célja kettős, egyrészt azon fejlesztési célrendszer meghatározása, amelyek révén megvalósítható a jövőkép, illetve a fejlesztési prioritások, másrészt az egyes céloknak a térség szereplői által történő megvalósíthatóságának, a megvalósítás feltételeinek vizsgálata. Az operatív program, a tulajdonképpeni cselekvési szint, azokat a programokkal (esetleg projektekkel) kapcsolatos feltételeket határozza meg, amelyeknél a feltételek elvben adottak a megvalósíthatás megkezdésére. Ezen feltételek között meghatározó a kezdeményező, a későbbi gesztor, illetve kedvezményezett személye, az adott program előkészítettségi foka, a végrehajtás személyi és pénzügyi feltételei, valamint a megvalósítandó programtól várt hatások verifikálása. A kistérségi programmal szembeni általános elvárás az ágazati és funkcionális szintű komplexitás, kapcsolódási pontjaiban, illetve tartalmában a megyei és a regionális 7
8 Bevezetés programokkal való összhang, továbbá a projekt-centrikusság, időben ütemezettség és részletes költségkalkulációkra alapozottság. A regionális politika alapelvei, melyeket a területfejlesztési koncepció és program készítésekor figyelembe vételre kerültek, az alábbiak: Szubszidiaritás A döntések lehetőleg ott szülessenek, ahol a problémák, társadalmi, gazdasági és környezeti konfliktusok jelentkeznek, továbbá ahol a kellő információk rendelkezésre állnak, és ahol a különböző feladatok közötti fontossági sorrendben a leghivatottabb szereplők vannak jelen. Magasabb területi szinten nem érdemes és nem is hatékony intézkedni olyan esetben, amikor az adott célt az alacsonyabb szinten lehet elérni. Ráadásul a magasabb szinten nincsenek is meg azok a motivációk, melyek az optimális, hatékonyan és költségtakarékosan végrehajtható döntések meghozatalára ösztönöznek. Decentralizáció Az európai területfejlesztési politika kardinális eleme a területfejlesztési döntések decentralizálására, a területi döntéshozók eszközrendszerének megerősítésére. A területfejlesztés intézmény- és eszközrendszerével szemben reális igénynek tűnik az, hogy a kistérségi szintű programok megvalósítására is megfelelő forrásokat biztosítanak. Ugyanakkor decentralizáció a kistérségek számára a program- és projekttervező, illetve végrehajtó, monitoring és értékelő kapacitások kiépítésének és fenntartásának feladatát jelöli ki. Nyilvánosság és részvétel A nyilvánosság és részvétel szerepe növekszik a fejlesztési politikában, amelynek újszerűsége többek között éppen a helyi erőforrások bevonásában és a nagyobb társadalmi támogatottságban rejlik. A legmagasabb színvonalú terv, illetve program sem valósulhat meg, ha a helyi társadalom nem azonosul a célokkal. Partnerség A területfejlesztési tanácsokban nem kaphatott képviseletet minden érintett társadalmi csoport, ezért a területfejlesztéshez kötődő érdekegyeztetés nem szűkülhet le a tanácsban képviseltek körére. A területfejlesztési tanácsok működésének sikere a tagok és nem tag érintettek közötti együttműködési és kompromisszum készségétől is függ. A jelenleg is futó programozási periódusban folyamatosan erősödnek a partnerségi kapcsolatok, mind a magán-, a közszféra és szociális partnerek vonatkozásában, mind pedig az egyes területi szintek, elsősorban a nemzeti és regionális, illetve a regionális és helyi szintek között. A 8
9 Bevezetés partnerségi együttműködés növeli a programoknak, projekteknek a komplexitását, és adott terület egészére, illetve az ott élő népesség nagyobb részesedésére vonatkozó relevanciáját, innovatív ötletek felszínre kerülését és nem utolsó sorban a forrásabszorpciós kapacitást az önerő komponensnek több szereplő közötti megosztása révén. Koncentráció A koncentráció elve, mely folyamatosan visszaköszön az elmúlt több mint másfél évtized során, kódoltan utal a forrásfelhasználás hatékonyságára, pontosabban arra, hogy a támogatási forrásokat azokra a helyekre és olyan mennyiségben kell koncentrálni, ahol érdemi gazdasági-társadalmi hatást tud kifejteni. A kistérségi szint sok tekintetben a rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználását képes biztosítani, ez a tény a kistérségi szintű program megvalósítás elsődleges indoka. A források koncentrációjánál mindig ésszerű egyensúlyt kell tartani a versenyképesség és a méltányosság között. A koncentráció elve felhívja a figyelmet a hatásvizsgálatok fontosságára, valamint az értékelési folyamatokra épülő korrekciós visszacsatolás jelentőségére. Programozás A programozás elve az Európai Unió regionális politikájában azt jelenti, hogy a támogatásokat nem egyedi létesítményekhez, hanem komplex fejlesztési programokhoz adják, amelyhez egyben részletes költségvetés is járul. Fontos célkitűzés, hogy az egyes területi szinteken a tervek között egyértelmű kapcsolatok legyenek, a felesleges ismétlődések kiküszöbölésre kerüljenek, a fejlesztések ne semlegesítsék egymás hatását, hanem erősítsék. A programozás elve egyben következménye annak, hogy a fejlesztési támogatási források pályázati rendszereken keresztül érhetők el a kedvezményezettek számára. Addicionalitás A fejlesztések pénzügyi forrásait az Európai Unió teljes egészében nem biztosítja, ahhoz a területi szinteknek, vagy éppen a területfejlesztés szereplőinek hozzá kell járulnia, azaz saját forrásokra is szükség van. A közösségi támogatás nem a nemzeti támogatási eszközök helyettesítésére, hanem azok kiegészítésére szolgál. A tagországoknak legalább a korábbi szinten kell tartaniuk a területfejlesztési támogatásaikat, és követelmény, hogy az adott program, beruházás költségeinek bizonyos részét a tagország, illetve a közvetlen kedvezményezett vállalja. Monitoring A projekteket közvetlenül az illetékes országos és regionális szerveken keresztül lehet benyújtani, viszont az elfogadás után már az illetékes országos, vagy regionális, helyi 9
10 Bevezetés szervek vesznek részt a megvalósításban. A monitoring bizottság ellenőrzi a végrehajtást, ebben a régió, az országos szervek és az EU Bizottság képviselői vesznek részt. A monitoring bizottság dönt a szükséges módosításokról, az egész programra vonatkozóan, nem egy projektre. Visszaélés, hanyagság esetén visszafizetést vagy más szankciót indítványozhatnak. Mindezen elvek, illetve az említett jogszabályok figyelembe vétele mellett jelen dokumentáció arra törekszik, hogy a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából felvázolja a középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve programját. 10
11 Koncepció Koncepció 11
12 Koncepció 1. A elhelyezkedése A Somogy megye közepén található. Nyugati irányban kiterjedésének határa az Osztopán-Újvárfalva-Kaposvár háromszög, délről és keletről a megyehatár, északról pedig az Igal-Polány-Felsőmocsolád vonal. A kistérség 54 településből áll, területe év elején 1 041,14 km 2, lakónépessége fő, népsűrűsége pedig 96,95 fő/km 2. Ezen adatok megoszlása azonban jelentős eltérést mutat a megyeszékhely és a vidék között. A lakossága Kaposvár nélkül fő, területe 927,55 km 2, népsűrűsége pedig 34,64 fő/km 2. Az 500 fő alatti települések száma 31, az fő közötti települések száma 13, az 1000 fő feletti települések száma 10, és a zsáktelepülések száma 14. A kistérségre tehát az aprófalvak túlsúlya jellemző, amelyek a legtöbb feladatot csak egymással társulva képesek gazdaságosan megoldani. A területe, népessége, népsűrűsége január 1-jén Település Terület (km 2 ) Lakosság (fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Alsóbogát 12, ,81 Baté 10, ,28 Bodrog 14, ,50 Bőszénfa 42, ,67 Büssü 17, ,51 Cserénfa 17, ,23 Csoma 8, ,09 Csombárd 8, ,70 Ecseny 12, ,26 Edde 8, ,50 Felsőmocsolád 16, ,65 Fonó 10, ,33 Gadács 3, ,91 Gálosfa 19, ,98 Gölle 44, ,73 Hajmás 11, ,86 Hetes 26, ,91 Igal 36, ,93 Juta 19, ,07 Kaposgyarmat 11, ,49 Kaposhomok 11, ,42 Kaposkeresztúr 19, ,46 Kaposvár 113, ,75 12
13 Koncepció Kazsok 10, ,97 Kercseliget 19, ,52 Kisgyalán 9, ,10 Magyaratád 18, ,70 Magyaregres 14, ,69 Mernye 25, ,84 Mezőcsokonya 30, ,35 Mosdós 16, ,64 Nagyberki 21, ,27 Orci 9, ,37 Osztopán 22, ,39 Patalom 6, ,55 Polány 12, ,97 Ráksi 15, ,15 Sántos 11, ,22 Simonfa 11, ,64 Somodor 19, ,25 Somogyaszaló 22, ,96 Somogygeszti 21, ,80 Somogyjád 25, ,37 Somogysárd 36, ,12 Somogyszil 38, ,53 Szabadi 8, ,57 Szentbalázs 12, ,10 Szentgáloskér 27, ,18 Taszár 17, ,40 Újvárfalva 12, ,39 Várda 10, ,30 Zimány 12, ,95 Zselickislak 10, ,51 Zselicszentpál 10, ,52 Kistérség összesen: 1041, ,85 Kaposvár nélkül 927, ,30 Forrás: KSH Somogy megye év elejétől az eddigi 10 helyett immár 11 tervezési-statisztikai kistérséget foglal magába. Ezek a Balatonföldvári, a Barcsi, a Csurgói, a Fonyódi, a Kadarkúti, a Kaposvári, a Lengyeltóti, a Marcali, a Nagyatádi, a Siófoki, illetve a Tabi kistérségek. A megye kistérségei közül a területe, településszáma és lakónépessége messze a legnagyobb. Népsűrűségben egyedül a Siófoki kistérség múlja felül, amely viszonylag kis területen és közvetlen a Balaton-parton helyezkedik el. Somogy megye kistérségeinek főbb összehasonlító adatait az alábbi táblázat szemlélteti: 13
14 Koncepció Kistérség Település Terület (km 2 ) Népesség Népsűrűség (fő) (fő/km 2 ) Balatonföldvári Barcsi ,5 Csurgói Fonyódi , Kadarkúti kistérség , ,5 Kaposvári , ,3 Lengyeltóti Marcali , ,4 Nagyatádi ,4 Siófoki Tabi , ,45 Összesen ,45 Forrás: KSH, A kistérség összességében az ország többi kistérségével összevetve átlagos, vagy annál jobb helyzetűnek minősíthető, így nem szerepel a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet alapján a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek jegyzékében a leghátrányosabb helyzetű kistérségek között. A gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási, társadalmi és szociális helyzetét tekintve hátrányos helyzetű besorolást kapott. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Kormány rendelet 1. sz. melléklete alapján azonban a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékében szerepel a alábbi 26 települése: Ssz. Település Ssz. Település 1. Alsóbogát 14. Kaposhomok 2. Bőszénfa 15. Kaposkeresztúr 3. Büssü 16. Kercseliget 4. Csombárd 17. Kazsok 5. Ecseny 18. Osztopán 6. Edde 19. Polány 7. Felsőmocsolád 20. Simonfa 8. Fonó 21. Somodor 9. Gadács 22. Somogygeszti 10. Gálosfa 23. Somogyszil 11. Gölle 24. Szabadi 12. Hajmás 25. Szentgáloskér 13. Kaposgyarmat 26. Újvárfalva 14
15 Koncepció Mikrokörzetek: A Kaposvári statisztikai kistérség területén 3 db önszerveződés alapján létrejött ún. vidékfejlesztési kistérség vagy más néven mikrokörzet található. Keleti (Mosdósi) mikrokörzet: Kaposvártól keletre helyezkedik el. Északról a Somogyi-dombság, délről és nyugatról a Kapos-völgye határolja. A mikrokörzet települései között Igal az egyetlen város, dél-keleti határán Kaposvár közelsége meghatározó. A 21 településből álló térség legfontosabb adottsága a tájitermészeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület és az erdőállomány a meghatározó. Jelentős része alatt termálvízkincs húzódik, amely eddig egyedül Igalban került feltárásra. A térség legfontosabb stratégiai erőforrásait a termőföld és az idegenforgalmi adottságok jelentik. A mikrokörzethez az alábbi települések taroznak: Baté Mosdós Orci Zimány Patalom Fonó Igal Kazsok Somogyszil Büssü Gadács Kaposhomok Kercseliget Csoma Szabadi Gölle Kaposkeresztúr Kisgyalán Nagyberki Ráksi 15
16 Koncepció Taszár Nyugati (Somogyjádi) mikrokörzet: A 22 településből álló térség Kaposvártól északra, a 67-es főközlekedési út két oldalán fekszik. A települések főútvonalak mentén jellegzetes észak-dél irányú völgyekben helyezkednek el. A térség belső szerkezete erősen heterogén, magába foglalja a megyei jogú várost, azonban a települések többsége az aprófalvak kategóriájába tartozik, közülük, pedig 8 zsáktelepülés. A térség jelentős erdőterülettel is rendelkezik. A térségben meghatározó a megyeszékhely szerepe, amely gazdasági, kulturális és tudományos központként is említhető, egyes vonatkozásokban a megyén túlmutató regionális szerepkört is betöltve. A térség ipara döntően a városra koncentrálódik, továbbá idegenforgalmi szempontból is a megyeszékhely szerepe domborodik ki. A mikrokörzethez az alábbi települések taroznak: Alsóbogát Ecseny Hetes Magyaregres Polány Somogygeszti Szentgáloskér Bodrog Edde Juta Mernye Osztopán Somodor Somogyjád Újvárfalva Csombárd Felsőmocsolád Magyaratád Mezőcsokonya 16
17 Koncepció Somogyaszaló Somogysárd Várda Surján-Zselici (Simonfai) mikrokörzet: A 10 települést magába foglaló térség a Zselic északnyugati részét fogja át. Maga a Zselic a Dunántúl délkeleti területén fekszik. A legfőbb értékek a táji-természeti adottságokban rejlenek, a táj szépsége, az erdők, rétek, a jó levegő, a tiszta vizű patakok, tavak, a csend, a nyugalom. A zselici táj völgyes, dombos területeinek nagyobb része erdővel borított, erdei és turista utakkal minden irányban átjárható. A térség szerves fejlődése részben a helyben feltárt lehetőségeken, a kaposvári agglomerációhoz való szorosabb kapcsolódásra, azzal való együttlétezésre ad reális esélyt. A mikrokörzethez az alábbi települések taroznak: Hajmás Kaposgyarmat Zselicszentpál Bőszénfa Gálosfa Sántos Szentbalázs Cserénfa Simonfa Zselickislak 17
18 Koncepció Külső tényezők vizsgálata 2.1. A regionális fejlődés nemzetközi meghatározottságai, illetve azok lehetséges hatása a területi egységre Az Országgyűlés A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény, valamint az azt módosító évi XCII. Törvény, illetve a évi LXXV. Törvény elfogadásával megteremtette a magyar regionális fejlesztési politika jogi alapjait, továbbá elvégezte a regionális politikai modellváltás magas szintű normában való megalapozását, a legkorszerűbb EU-konform alapelveket követve. Ezek alapján a területfejlesztési politika országos céljait és irányelveit figyelembe véve a regionális fejlődés nemzetközi meghatározottságait az alábbi csoportosításban lehet összefoglalni: a) A környezetvédelem területén - a területfejlesztés egyik legfontosabb célja a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapotjellemzők fenntartása és javítása különösen a környezetszennyezéssel veszélyeztetett térségekben, - a környezeti állapot optimális megtartása érdekében rendszeresen vizsgálni és értékelni kell a közlekedési folyósoknak, a pénzügyi és kereskedelmi hálózatoknak, a multinacionális cégeknek, az energiaszállító-rendszereknek, a tranzitforgalomnak az egyedülálló Kárpát-medencei ökoszisztémára gyakorolt hatását, - a területfejlesztés a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, a bioszféra sokszínűségének megtartása mellett menjen végbe, - a területfejlesztési terveket ésszerű és harmonikus környezet-igénybevétellel kell kialakítani és megvalósítani, ennek feltétele a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásnál a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése, valamint a lételemnek tekintett környezeti tényezők (levegő, víz, termőföld) és ezek állapotjellemzői esetében a szükséges állapot hosszú távú fenntartása. b) A humán infrastruktúra területén - az egészségügyi fejlesztés főbb irányai a háziorvosi és házi gyermekorvosi rendszer továbbfejlesztése, a járóbeteg-szakellátás megerősítése és a lakossághoz közelebb történő telepítése, az egészségügyi ellátás elérhetőségének javítása, az akut, valamint az ápolási feladatok intézményes 18
19 Koncepció elkülönítése, a betegellátás esélyegyenlőségének javítása, az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés intézményrendszerének fejlesztése, - a szociális ellátó rendszer fejlesztése során elsődleges feladat az egységes színvonalú, országos szintű és széles körű szociális alapellátás kiépítése, ami a rászorulók számára lehetővé teszi a közvetlen lakókörnyezetben, illetve a lakóhelyhez elérhető közelségben történő problémakezelést, - a területfejlesztés kedvezményezett térségeiben, az aprófalvas térségekben továbbra is támogatni kell a szociális válságkezelő programok, a szociális földprogramok, valamint a falugondnoki hálózat működését és kiterjesztését, - a közoktatási rendszernek biztosítania kell az esélyegyenlőséget. Nem fordulhat elő, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott alapvető szolgáltatások ne legyenek hozzáférhetők annak következtében, hogy az adott településen nem működik óvoda vagy iskola, - a kulturális és műveltségi színvonal emelése érdekében a kulturális intézményrendszer fejlesztése, - a regionális egyetemi központokban az innováció teljes vertikumának (alap- és alkalmazott kutatások, termék- és folyamatfejlesztés, termelési innováció, értékesítési szolgáltatások) fejlesztése szükséges az intézményi széttagoltság csökkentésével és az egyetemi integrációval, - a fejlett térségekben is támogatni szükséges a képzési, szakképzési és utánképzési kezdeményezéseiket a korszerű technológia átvételének intézményes rendszerét, - a lakáspolitika feladata a lakásépítés és felújítás élénkítése, önfinanszírozó lakásrendszer kialakítása a lakástakarékossági formák támogatásával, és a saját erőből nem piacképes rétegek és csoportok támogatása. c) Az ipar területén - legfontosabb az ipari térségekben szükséges szerkezetváltás elősegítése, a fejlett, korszerű technológiák gyors elterjesztésével, az innováció és a kutatásfejlesztési tevékenység a külső tőkebevonás ösztönzésével és a humán erőforrások célirányos képzésével, átképzésével, - az ipar korszerűsítése érdekében az elmaradt beruházásokat pótolni kell, ezért a beruházási rátát évi százalék körüli értéken szükséges tartani, - állami eszközökkel segíteni kell az ipar beszállítói kapcsolatrendszereinek kialakítását és a feldolgozóipar modernizációját a versenyképesség javítása érdekében, 19
20 Koncepció - kiemelten kell támogatni az ipari együttműködéseket a szomszédos országokkal, - az északkelet-magyarországi régióban szükséges további szerkezetváltás megvalósítását a nemzetközi szerződésekkel és kötelezettségvállalásokkal összhangban állami és helyi eszközökkel kiemelten kell támogatni, - kiemelten támogatni kell a közép- és kisvállalkozások elterjedését. d) Az agrárgazdaság területén - az ország kiemelkedően jó mezőgazdasági adottságainak kihasználása, - az agrár- és vidékfejlesztési politikában kiemelt szerepet kell kapnia az Európai Unió és a Vidéki Térségek Európai Kartája elvei érvényesítésének, - a különböző adottságú térségekben a terület- és vidékfejlesztési célok megfogalmazásakor különös figyelmet kell fordítani a vidéki népesség agrárgazdasághoz kötődő foglalkoztatására és életszínvonalának javítására a népesség helyben tartása céljából, - a vidéki népesség képzése, oktatása, általában a szellemi színvonal emelése, a vidéki életközösségek hagyományainak újraélesztése a fejlesztési programok hatékony megvalósítása érdekében, - a falvak és tanyák megújítása, figyelemmel arra, hogy a külterületi fejlesztések feleljenek meg a mezőgazdaság termelési funkciójának is, - a természeti erőforrások hasznosításában érvényesüljön a fenntartható fejlődés elve, a környezetkímélő, környezetbarát technológiák és eljárások elterjesztése, különösen a környezetileg érzékeny területeken, - az agrárgazdaság versenyképessége érdekében erősítendő a termőhely adottságaihoz jobban igazodó földhasznosítás, a kedvező adottságú területeken meg kell teremteni a profitorientált termelés feltételeit, - a történelmi borvidékek térségfejlesztési szempontú rekonstrukciója, - az egyedi termékek előállításához kapcsolódó feldolgozás és értékesítés, az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése a teljes termékpályát átfogó fejlesztési programok szerint, - a kedvezőtlen adottságú területeken kiemelten kell támogatni az adottságokhoz illeszkedő földhasznosítást, különösen az erdőtelepítést és talajvédő gyepesítést, továbbá a nagy élőmunka igényű, de egyébként versenyképes ágazatok fejlesztését, a falusi népesség számára alternatív foglalkoztatási lehetőségek elterjesztését. 20
21 Koncepció e) Az idegenforgalom területén - az idegenforgalmilag frekventált, bevezetett kiemelt üdülőkörzetek -ben fokozott állami szerepvállalással a minőségi turizmus komplex fejlesztése, - a kiváló adottságokkal, idegenforgalmi vonzerővel rendelkező, de elmaradott térségek általános, valamint idegenforgalmi infrastruktúra- és szolgáltató hálózatának gyorsított ütemű fejlesztése állami támogatással és preferenciák biztosításával. f) A műszaki infrastruktúra területén A közlekedés területén - fel kell gyorsítani a gyorsforgalmi úthálózat építését és a vasúthálózat korszerűsítését, a dunai és tiszai vízi út fejlesztését a régiók elérhetőségének javítására és az ország kedvező földrajzi elhelyezkedése előnyeinek kihasználására, - nagyobb szerepet kell kapnia a regionális szerepkör ellátására alkalmas repülőterek részben vállalkozási alapú fejlesztésének, - a környezetszennyezés mérséklése céljából a kombinált fuvarozás, a vízi és vasúti szállítás részarányát növelni kell; az alkalmas, a nemzetközi forgalomban meghatározó jelentőségű határátkelők térségében logisztikai központokat kell kialakítani, - folytatni kell a településeket tehermentesítő és elkerülő útszakaszok létesítésének programját, - tovább kell javítani a tömegközlekedés minőségét és színvonalát, - az Európai Unió közlekedéspolitikájával összhangban a Magyarországon áthaladó európai közlekedési folyosókhoz (IV., V., V/C., VII., X/B. számú) kapcsolódó közlekedési útvonalak fejlesztése. A vízgazdálkodás területén - a vízkár-elhárítási létesítmények fejlesztése, - a vezetékes ivóvíz minőségének javítása, - az EU ajánlásainak megfelelő szennyvíz-elvezetési, -tisztítási színvonal elérése, - a víziközmű infrastruktúra területi aránytalanságainak csillapítása, - az ivóvízbázisok hatékonyabb védelme, - az Alföld vízgazdálkodási problémáinak megoldását elősegítő intézkedések meghozatala, a talajvízszint-süllyedés megállítása és vízvisszatartás megoldása a Duna-Tisza közi homokhátságon. 21
22 Koncepció Az energiaellátás területén - az energiaellátás biztonságának megőrzése, ezen belül az egyoldalú importfüggés mérséklése, a primer és szekunder energiahordozói beszerzés diverzifikálás gazdasági technikai feltételeinek megteremtése, valamint a stratégiai készletek növelése, - az energiatakarékosság növelése az abszolút energiafelhasználás csökkentése érdekében, - az energiafelhasználás hatékonyságának növelése és a GDP-re vetített fajlagos energiafelhasználás csökkentése a nemzetgazdaság versenyképességének javítása érdekében, - a megújuló energiaforrások hasznosításának elterjesztése, - a környezetvédelmi és területhasználati szempontok érvényesítése, - a regionális és a megyei területfejlesztési tanácsok dolgozzák ki a régiók, illetve a megyék hosszú távú energiaellátási koncepcióját a Magyar Energiapolitika hosszú távú koncepciójának, valamint a területfejlesztés és területrendezés követelményeinek figyelembevételével Az Országos Területfejlesztési Koncepció területi egységet érintő meghatározottságai Közel két évvel A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény hatályba lépését követően az Országgyűlés az összehangolt nemzeti területfejlesztési politika kialakítása, a térségi regionális, megyei, kistérségi és helyi közösségek területfejlesztési kezdeményezéseinek összhangja, az egyes térségek fejlesztési koncepcióinak, programjainak kidolgozásához szükséges információk biztosítása, az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés elősegítése, valamint a határmenti együttműködésekben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása érdekében a 35/1998. (III. 20.) Országgyűlési határozatával kihirdette az Országos Területfejlesztési Koncepciót. Később a 97/2005. (XII. 25.) Országgyűlési határozattal egy megújított Országos Területfejlesztési Koncepció lépett életbe. Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Magyarország átfogó, távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza országunk hosszú távú területfejlesztési céljait, a területfejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információt biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és területfejlesztés szereplői számára. Az új OTK célja, hogy kijelölje az ország közép- és hosszú távú területfejlesztési politikai célkitűzéseit és prioritásrendszerét, valamint a területi 22
23 Koncepció szempontok következetes érvényesítésének feltételeit, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos, regionális, térségi programok kidolgozásához. Az OTK hosszú távú, 2020-ig tartó időszakra határozza meg a fejlesztéspolitika átfogó céljait: Az ország területi jövőképében megfogalmazott területi harmónia eléréséhez, illetve a kiegyensúlyozott területi fejlődés biztosításához öt átfogó célkitűzés érvényesítése szükséges: 1. Térségi versenyképesség 2. Területi felzárkózás 3. Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem 4. Területi integrálódás Európába 5. Decentralizáció és regionalizmus A dokumentum 2013-ig a középtávú országos területi célokat határozza meg a jövőkép és az átfogó célok megvalósulása érdekében, valamint felvázolja a fejlesztési programokat és a pénzügyi eszközrendszert, a források ágazati és területi allokációjának kereteit. Az OTK az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval (OFK) szoros összhangban készült, a két tervdokumentum egymást kiegészíti. Az OTK elsősorban a területi jelenségekre és folyamatokra vonatkoztatva értelmezi az OFK fejlesztési elveit, ahol szükséges, ott speciális területi elveket is bevezet. Továbbá földrajzilag orientálja az OFK célkitűzéseit, és sajátos területi megfontolásokkal gazdagítja azokat 1 Az ország hét tervezési-statisztikai régiójához tartozó regionális fejlesztési tanácsok fejlesztési terveikben, programjaikban az OTK-ban megfogalmazott célok, mint kötelező keretek következetes figyelembevétele mellett jelölik ki fejlesztési céljaikat, illetve határozzák meg a prioritásokat és intézkedéseket. Az Országos Területfejlesztési Koncepció a Dél-dunántúli régió átfogó céljait az alábbiakban határozta meg: Magas környezeti minőségű modellrégió kialakítása - Természeti környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása - Kiegyensúlyozott térszerkezet és térségi munkamegosztás kialakítása Helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság - Innovatív környezeti ipar és energetika - Piacorientált kreatív és kulturális ipar - Élettudományi bázisra épülő egészségipar - Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok és a turisztikai kínálat által termelt hozzáadott érték növelése. Stabilizálódó népességszám és erős társadalmi szolidaritás 1 97/2005. (XII.25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 10. oldal 23
24 Koncepció - A lakosság egészségi állapotának javulása - Hátrányos helyzetűek és inaktívak munkaerőpiaci reintegrációja - Piacképes tudásszint A Dél-dunántúli régió területi céljai: - Fejlesztési pólus (Pécs és agglomerációja) közigazgatási, egészségügyi, tudományos, oktatási, kulturális, idegenforgalmi funkcióinak megerősítése, valamint az innováció fogadására és terjesztésére képessé tétele; - A regionális növekedési zónák (Kaposvár és Szekszárd térsége valamint a Balatonpart) innováció befogadására, az innováció-vezérelt fejlődésre és specializációra képessé tétele, illetve a régióban hagyományosan jelen lévő iparágak és a turizmus versenyképességének erősítése; - Karakterisztikus fejlődési pályára állítandó vidékies térségek (a régió többi térsége) gazdaságának stabilizálása, foglalkoztatási helyzetének javítása; - Duna-völgy komplex fejlesztése (magaspartok, ökológiai rendszerek, vízminőség és az ivóvízbázisok védelme, a Duna átjárhatóságának biztosítása hídépítéssel, integrált turisztikai fejlesztések megvalósítása, az árvízvédelem és ártéri gazdálkodás feltételeinek megteremtése, a szennyvíztisztítás és a hulladékgazdálkodás fejlesztése) A térséget érintő, nagyobb térségre vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok hatásainak értékelése A térséget érintően az elmúlt években az alábbi nagyobb térségre vonatkozó területfejlesztési és ágazati koncepciók, illetve programok készültek: Dél-Dunántúli Régió Regionális Innovációs Stratégiája Készítette: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. MTA RKK Dunántúi Tudományos Intézet Yorhshire & Humber Regional Technology Network Ltd Shannon Development Készítés éve: Dél-Dunántúli Régió Komplex Fejlesztési Programja Készítette: AACM Konzorcium Készítés éve:
25 Koncepció Dél-dunántúli stratégiai célrendszer Készítette: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Készítés éve: Somogy Megye Területfejlesztési Programja Készítette: DHV Magyarország Kft. Készítés éve: Somogy Megye Területfejlesztési Programjának felülvizsgálata Készítette: Kaposvári Egyetem Készítés éve: A jól kidolgozott programok és koncepciók rendkívül fontos szerepet töltenek be az adott térség fejlesztési elképzeléseinek megvalósításában. Használható stratégia csak egy körültekintően elvégzett helyzetfeltárásra építhető eredményesen, hatékony és kivitelezhető operatív program pedig csak helyesen kidolgozott stratégiára építhető. Az Európai Unióhoz történt csatlakozással a fejlesztési programok szerepe még hangsúlyosabbá vált, felhívva a figyelmet a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Európa terv fontosságára a közösségi támogatások elnyerésével kapcsolatosan. Az új típusú magyar területfejlesztési programozás országos szinten 1998-ban kezdődött meg az Országos Területfejlesztési Koncepció elkészítésével. Ezen dokumentum a hazai és nemzetközi trendeknek megfelelően azon általános fejlesztési irányvonalakat vázolta fel, amelyek az országot átfogóan érintették ben az Európai Unió fejlesztési célrendszerét figyelembe véve új Országos Területfejlesztési Koncepció készült. A speciális, helyi adottságokra épülő fejlesztések térségenként, decentralizáltan kerültek meghatározásra, az országos talpkövekhez illeszkedve. Így készült el Somogy megye, valamint a Dél-Dunántúli Régió fejlesztési programja 1998-ban, illetve 1999-ben. A programok hasznossága nem vitatható, azonban az eltelt évek tapasztalatai rávilágítottak azok hibáira. Ennek megfelelően került sor a megyei program aktualizálására 2002-ben, amelynek az operatív programrészben szereplő fejlesztések jelentős része meg is valósult, bizonyítva ezzel a munka hasznosságát. A regionális program az Európa Tervhez kapcsolódóan a év során került átdolgozásra. Külön megemlítendő a évben elkészült Dél-Dunántúli Régió Regionális Innovációs Stratégiája, amely megadja a régió fejlesztési stratégiájának alapköveit, így hatással van a kistérségi programozásra is. 25
26 Koncepció 2.4. A területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlődési irányai Feldolgozóipar - Növekvő minőségi követelmények, - külföldi versenytársak fokozottabb jelenléte, - erősödő verseny. Turizmus - Világviszonylatban tovább nő a turizmus nemzetgazdasági súlya, - tovább nő a réteg- és a speciális szolgáltatásokat biztosító turizmus jelentősége, - tovább nő a belföldi és a falusi turizmus súlya az ágazatokon belül, - a turisztikai célpontok versenye tovább erősödik, nő az ágazat szolgáltatás, illetve tőke igényessége. Mezőgazdaság, élelmiszergazdaság: - Tovább nő a mező- és élelmiszergazdasági integrációk súlya, - az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya változatlan marad, - tovább nő a biotermékek és készítmények iránti igény, - erősödik a mezőgazdaság multifunkcionális jellege, amely a családi munkaerőre alapozott árutermelő birtokot tekinti a termelés alapegységének és fokozottabban összepontosít a vidék gazdasági fejlődésére, a környezet és a táj védelmére, - nő a mezőgazdaság szociális és vidékfejlesztési jelentősége, - erősödik az agrárágazat településformáló ereje, - nőnek a mezőgazdaság környezetmegóvó jellegével szemben támasztott elvárások, - nő az erdő- és vadgazdálkodás súlya, - az EU a jövőben más-más ösztönzési, támogatási programokat kínál a versenyszféra szereplőinek, ill. a hagyományokra épülő, nem árutermelő orientált gazdálkodást folytatóknak, - a földtulajdonszerzés jogszabályi hátterét várhatóan újra szabályozzák, - vélhetőleg megindul a birtokterületek koncentrációja, - a nagyüzemek tőkehasznosító társasági jellege nő, - tovább nő az ágazat tőkeigényessége és termelékenysége. 26
27 Koncepció Oktatás, kutatás - Világviszonylatban erősödik a kutatási bázisok, intézmények közötti kapcsolat, a következő évtized kutatásainak súlypontjai az alábbiak szerint alakulnak: az élet minőségének javítása és az élő környezeti forrással való gazdálkodás a felhasználóbarát információs társadalom létrehozása versenyképes és fenntartható növekedés támogatása ökoszisztéma megőrzése - a felsőoktatás, valamint a K+F tevékenység további felértékelődésével lehet számolni, - tovább nő a posztszekunderi képzés jelentősége A területfejlesztés szereplőinek elvárásai és igényei a területi egység fejlesztéséről A területi egység fejlesztésével kapcsolatos elvárások megismeréséhez szükséges volt a megfelelő helyismerettel rendelkező szakemberek és szervezetek megkérdezésére. Az interjúkon elhangzottak alapján területfejlesztési kérdőíveket töltöttünk ki. Az egyes szereplők a fejlesztési prioritásokat természetesen eltérő súllyal értékelik, azonban a fő irányvonalak találkoznak. A települési önkormányzatoknak sajátos és változásokkal teli időszakot jelent a megalakulásuktól eltelt 21 év. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. Törvény számos, az önkormányzatok által kötelezően ellátandó, illetve még több fakultatívan ellátandó feladatot határoz meg. Ezen tevékenységeknek a kistelepülési önkormányzatok forráshiányos költségvetésük révén egyre nehezebben tudnak eleget tenni. Nem aratott osztatlan sikert ugyanakkor a többcélú társulási folyamat sem, amely pontosan azt célozta, hogy a kötelezően ellátandó feladatokat társult formában, térségi szinten lássák el a települési önkormányzatok, növelve ezáltal a közszolgáltatások forráshiány miatti romló színvonalát. A gazdasági szervezetek elsősorban a stabilabb és komplexebb kistérségi gazdasági háttérhez szükséges feltételek megteremtését igénylik. Ennek keretei között a humánerőforrás fejlesztése, valamint az infrastruktúra-fejlesztés jelenik meg a legmarkánsabban. A nonprofit szervezetek a térségi szerveződés, erősebb összefogás 27
28 Koncepció és együttműködés iránti elkötelezettségüket hangsúlyozzák, a háztartások pedig az élhetőbb települések megfogalmazás jegyében a munkalehetőségek bővülését, a bérszínvonal emelkedését, a települési infrastruktúra-fejlesztést, valamint a közszolgáltatások magasabb színvonalra emelését fogalmazták meg A fejlesztés lehetőségeit meghatározó törvényi, szabályozási feltételek és követelmények. A térségi fejlesztési programok, illetve koncepció kidolgozása az alábbi jogszabályok figyelembe vétele mellett történt: évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről évi CXXXV. Törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről évi XCII. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény módosításáról évi LXXV. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól - 244/2003. (XII. 18.) Kormány rendelet a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről - 97/2005. (XII. 25.) Országgyűlési határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról - 16/2010. (II. 5.) Korm. Rendelet. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról /2009. (X.6.) Korm. Rendelet. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) 28
29 Koncepció Magyarország az Európai Unió tagjaként 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében (2004-es árakon számolva) 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult, amelyet hazai társfinanszírozás és magántőke is kiegészít. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) folyó áron 3,8 milliárd euró és az Európai Halászati Alapból (EHA) folyó áron 34,3 millió euró fejlesztési forrás áll majd a rendelkezésünkre. Az uniós források igénybevételéhez el kellett készíteni a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet, melynek alapjául egyrészt az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció valamint az Országos Területfejlesztési Koncepció szolgált másrészt az EU által készített Közösségi Stratégiai Iránymutatások dokumentum. A stratégiai dokumentumokkal párhuzamosan készülnek az Európai Unió alapjainak - Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Kohéziós Alap (KA), Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) szabályozásáról szóló tervezetek is, amelyek meghatározzák, hogy az EU milyen célokat és beavatkozási területeket támogat a közötti időszakban. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, mint Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakeretét, a Kormány az 1103/2006. (X. 30.) Kormány határozattal fogadta el. Az Európai Unió által, a fejlett országokhoz való felzárkózáshoz biztosított 22,4 milliárd euró az uniós adófizetők pénze, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint. E hatalmas összeg sikeres felhasználásával megerősíthetjük meglévő adottságainkat, és felszámolhatjuk azokat az akadályokat, amelyek visszahúzó-erőként gátolták fejlődésünket. Néhány éven belül soha nem látott mértékben növekedhet a gazdaság, ha megtaláljuk versenytársainkra figyelve saját kitörési pontjainkat. A legtehetségesebbek kiugró teljesítménye közös jólétünk feltétele. Ha támogatjuk a társadalom megújulását, bővülni fog a foglalkoztatottak száma és számottevő mértékben csökken a szegénység. Egyre többen lesznek képesek arra, hogy előbbre lépjenek, és saját jövedelmükből tartsák el családjukat. A méltányos közteherviselés pedig megteremti majd a forrásokat arra, hogy az öngondoskodásra képtelenek számára a szolidáris társadalom méltányos életfeltételeket biztosítson. A közötti programozási időszakra vonatkozó stratégiai dokumentum 8 nemzeti szintű ágazati operatív program és 7 regionális szintű operatív program megvalósítását tervezi. A tematikus és területi prioritásokat kibontó és tartalmilag összetartozó prioritástengelyek jelölik ki az egyes fejlesztési (operatív) programokat. Az operatív programok az átfogó és specifikus célok megvalósítására megtestesülő beavatkozásokat az alábbi tematikus és területi prioritásokat tartalmazzák: 1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Társadalmi megújulás 4. Környezeti és energetikai fejlesztés 29
30 Koncepció 5. Területfejlesztés 6. Államreform Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket. Az egyes operatív programokban a 15 %-os hazai nemzeti társfinanszírozással együtt indikatív jelleggel, a 2004-es árakon számolva az alábbi források állhatnak rendelkezésre: 1. táblázat Operatív programok forrásai 265 Ft/euró, 2004-es árak Operatív programok Összesen milliárd forint Gazdaságfejlesztés OP 690,0 Közlekedés OP 1703,2 Társadalmi megújulás OP 966,0 Társadalmi infrastruktúra OP 538,9 Környezet és energia OP 1140,0 Nyugat-dunántúli OP 128,3 Közép-dunántúli OP 140,5 Dél-dunántúli OP 195,0 Dél-alföldi OP 207,1 Észak-alföldi OP 269,6 Észak-magyarországi OP 249,9 Közép-magyarországi OP 419,0 Államreform OP 40,9 Elektronikus közigazgatás OP 99,8 Végrehajtás OP 87,2 Új Magyarország Fejlesztési Terv Összesen 6875,4 Európai területi együttműködés* 106,8 A közösségi támogatásokra való jogosultság feltételeit a Tanács 1083/2006 számú rendeletének 5-7. cikkelye szabályozza, mely szerint a konvergencia célkitűzés alá az a NUTS-II szintű régió tartozik, amelynek a es időszakra vonatkozó, közösségi adatok alapján számított egy főre jutó GDP-je kevesebb a közösségi átlag 75%-ánál. Az Európai Parlament és a Tanács május 23-án kihirdetett 1059/2003/EK rendeletének évi kiegészítése rögzítette, hogy hazánk területe hét NUTS-II régióra oszlik. Az egy főre számított GDP közösségi átlaga a es időszakra: euró volt. Ennek alapján a konvergencia célkitűzés alá tartozik a Dél-dunántúli Régió mellett további öt régió. A konvergencia régiók regionális programjai az országosnál alacsonyabb területi szinten regionálisan eldöntendő fejlesztési célokat, programokat és integrált kistérségi, települési léptékű fejlesztéseket 30
A Kaposvári Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja
A Kaposvári Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja Lezárva: 2011. Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás Készült a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás 7400 Kaposvár, Szántó u. 5. (: 82/320-542
RészletesebbenSomogy megye. Kaposvári járás
Somogy megye Kaposvári járás - - Tartalom: I. Általános adatok... oldal II. Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság.. oldal Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye III. A hatalomgyakorlás
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenDDH Nonprofit Kft. érvényes LAKOSSÁGI DÍJAI a háztartási vegyes hulladékokra vonatkozóan
díj Ág 120 0 204 204 55 258 Ág 60 0 177 177 48 225 Ág többlethulladék zsák 281 281 76 357 Almáskeresztúr 120 0 274 274 74 348 Almáskeresztúr 60 0 238 238 64 303 Almáskeresztúr többlethulladék zsák 300
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenHAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK
HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenA Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában
A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenTerületi kohézió a fejlesztéspolitikában
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai
RészletesebbenTanúsítvány. KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft.
Tanúsítvány Tanúsítjuk, hogy a Székhely: H-7400 Kaposvár, Áchim A. u. 2. : melléklet szerint az alábbi érvényességi területen és élelmiszer-biztonsági irányítási rendszert vezetett be és alkalmaz, mely
RészletesebbenRegionális Operatív Programok
Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenRÉGIÓS LOMHULLADÉK SZÁLLÍTÁS Tisztelt Lakosság!
RÉGIÓS LOMHULLADÉK SZÁLLÍTÁS 2018 Tisztelt Lakosság! Az ingatlanok elől a KHG Nonprofit Kft. összegyűjti a kihelyezett lomhulladékot. Kérjük, hogy a lomokat kizárólag a lenti táblázatban megjelölt napon
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenTURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
RészletesebbenRegionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika
Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenII. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)
Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű
RészletesebbenA Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.
A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
RészletesebbenVeszprém Megyei TOP. 2015. április 24.
Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott
RészletesebbenA Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenBékés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenTelepülés Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés
Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
Részletesebbenmegyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember
megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok
RészletesebbenMEGÁLLAPODÁS. Bárczi 3.sz. melléklet
MEGÁLLAPODÁS Bárczi 3.sz. melléklet Melyet kötöttek egyrészről a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás (Kaposvár, Szántó u. 5., képviseli: Dr. Sárhegyi Judit elnök) a továbbiakban: Társulás, másrészről:
RészletesebbenRegionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika
Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenA magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője
A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője Együttműködési lehetőségek a magyar-horvát területfejlesztésben konferencia Eszék, 2018. február 5. A magyar regionális fejlesztés politika
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenNyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató
Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési
RészletesebbenVI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások
VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós
RészletesebbenKözép-Dunántúli Régió
Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség
RészletesebbenHeves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020
A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenCertificate. KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft. We hereby certify that. in the following fields
Certificate We hereby certify that Headquarters: H-7400 Kaposvár, Áchim A. u. 2. : see appendix in the following fields has introduced and applied a Food Safety Management System, which satisfies the requirements
Részletesebbena Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére
Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási
RészletesebbenRégiós Lomtalanítás 2019
Régiós Lomtalanítás 2019 Tisztelt Lakosság! Az ingatlanok elől a KHG Nonprofit Kft. összegyűjti a kihelyezett lomhulladékot. Kérjük, hogy a lomokat kizárólag a lenti táblázatban megjelölt napon reggel
RészletesebbenA Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra
A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenLENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony
RészletesebbenKÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok
KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenTerületi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.
Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény
Részletesebbenhalászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai
RészletesebbenPÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
RészletesebbenA fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon
RészletesebbenA területi politika főbb összefüggései Magyarországon
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus
RészletesebbenÚj kihívások az uniós források felhasználásában
Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:
Részletesebben4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek
4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenHatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia
Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati
RészletesebbenA kormányzati és a helyi tervek konvergenciája
A kormányzati és a helyi tervek konvergenciája Tipold Ferenc főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium Területfejlesztési Tervezési Főosztály Hagyomány. Természet. Modernitás. Tokaj - Hegyalja fejlesztési
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenA Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása
A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály
RészletesebbenTerületi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.
Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenJász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra
Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
Részletesebbenletfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók
Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenVállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban
Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenKörnyezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében
Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység
RészletesebbenA Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat
A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.
RészletesebbenHajdúhadház Város Polgármesterétől
Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi
RészletesebbenOPERATÍV PROGRAMOK
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai
RészletesebbenMagyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra
Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.
Részletesebben96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról
96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy Magyarország az Európai Unió sikeres tagjaként hozzájáruljon Európa kiegyensúlyozott
RészletesebbenA befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás
A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
Részletesebbenv e r s e n y k é p e s s é g
anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése
RészletesebbenA 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei
A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
Részletesebben2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-
RészletesebbenA LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában
A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása
RészletesebbenA vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében
A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,
RészletesebbenFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó
Részletesebben