KÖRNYEZETPOLITIKA ÉS INTÉZMÉNYEK című távképzési anyag

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRNYEZETPOLITIKA ÉS INTÉZMÉNYEK című távképzési anyag"

Átírás

1 KÖRNYEZETPOLITIKA ÉS INTÉZMÉNYEK című távképzési anyag Készítette: Pánovics Attila Felhasználás: Kizárólag a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának belső továbbképzése számára!

2 Környezetpolitika és intézmények (országos, nemzetközi és EU-szint) Tananyagrészek elvárt felépítése: 1. Bevezetés Az elmúlt mintegy fél évszázadban látványos fejlődésnek indult a nemzetközi környezetvédelmi szabályozás, az államok és nemzetközi szervezetek beemelték céljaik közé a környezet megóvását, beépítették különféle tevékenységeikbe a környezetvédelmi szempontokat, környezetvédelmi programokat, kutatásokat indítottak, és mindennek köszönhetően nagyszámú, környezetvédelmi tárgyú nemzetközi szerződés, valamint egyéb, nemzetközi és nemzeti szinten elfogadott dokumentum született. Az elmúlt évtizedekben gombamód szaporodtak a környezetvédelmi tárgyú, kétés többoldalú nemzetközi egyezmények, a számuk napjainkra jelentősen meghaladja az 1500-at. A környezetvédelmi szabályozás továbbra is rendkívül dinamikusan fejlődik, a környezeti problémák fokozódása mégsem járt együtt egy hatékony nemzetközi jogi rezsim kialakulásával. A környezeti problémák egyik alapvető sajátossága, hogy igen változatos és összetett módon jelentkeznek, és a rájuk adott válaszok is szükségképpen sokfélék és bonyolultak. A környezeti politika esetén különösen nehéz megtalálni azt a kényes egyensúlyt, amely biztosítja a hatékony döntéshozatalt a helyi (lokális), regionális, nemzeti (állami) és ez fölötti szintek között. A környezetpolitika (vagy röviden környezetpolitika) szorosan összefügg a környezeti szabályozás kérdésével. Bár a nemzetközi jogot gyakran éri az a vád, hogy valójában nem is jog, az Európai Unióban és az egyes országok szintjén is a jog uralma (rule of law) jelenti a működés alapját, ezért jogállami keretek között a jognak elsődleges szerepe van a gazdasági-társadalmi életviszonyok alakításában. Nem kizárólagos tehát a jogi eszközök alkalmazása hiszen más magatartási szabályok (erkölcs, illem, stb.) is befolyásolják a magatartásunkat, de az igénybevételük elengedhetetlen. 2. Definíciók, fogalmak Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása; Környezetpolitika: összefoglalja a környezetvédelem területén megfogalmazott fő célokat, a környezet elérendő (cél)állapotát, a környezeti alapelveket, feladatokat, ezek fontossági sorrendjét, valamint a megvalósításhoz szükséges források biztosításának lehetőségeit. Környezetjog: fiatal, rendkívül dinamikusan fejlődő szabályozási terület, amelynek célja általánosságban a környezetpolitika megvalósításához történő hozzájárulás, szűkebben a környezeti elemek integrált védelme és megőrzése. Környezeti elemek: a föld, a levegő, a víz, az élővilág (és ennek részeként az emberek), a mesterséges (épített) környezet, továbbá ezek összetevői. 2

3 Római Szerződés: az Európai Gazdasági Közösség alapító szerződése, melyet március 25-én írtak alá, és január 1-jén lépett hatályba. Európai Közösségek: az 1951-ben létrehozott Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK; 50 évvel később, 2002 júliusában megszűnt), és az 1957-ben alapított két újabb szervezet: az Európai Gazdasági Közösség (EGK; jelenleg Európai Közösség EK), és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom/EAK). Európai Unió: az 1992-es Maastrichti Szerződéssel létrejött, sajátos nemzetközi szervezet, mely nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel. Egységes Európai Okmány: A három Közösség alapító szerződések 1986-ban született, első átfogó módosítása, amely önálló környezeti címet iktatott az EGK- Szerződésbe, a Közösség önálló politikájaként elismerve a tagállamok közötti környezetvédelmi együttműködést. Európai Parlament: a Strasbourg-i székhellyel működő, jelenleg 736 fős intézmény képviselőit az uniós polgárok választják 5 évre, közvetlen és általános választójog alapján. Önálló frakciója a jelenleg 55 fős Zöldek/Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja. Állandó bizottsága a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság. Évente egy ülésszakot tart, minden hónapban zajlanak plenáris ülések. Európai Bizottság: a 27 tagból álló brüsszeli testület a Közösség általános érdekében jár el. Az 5 évre kinevezett biztosok a feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat kormányoktól vagy más szervektől. A testület az elnök politikai irányítása alatt működik, a döntések előkészítését és végrehajtását különféle szervezeti egységek (főigazgatóságok, szolgálatok) segítik. Hatásköre elsősorban a közösségi jogszabályok tervezeteinek kidolgozása, bizonyos esetekben a jogszabály-alkotás. Ellenőrzi a közösségi jogszabályok alkalmazását, végrehajtja a közösségi szintű politikákat (pl. vámügyek, mezőgazdaság, külkereskedelem), kezeli a pénzügyi alapokat, és nemzetközi jogi alapú kapcsolatokban képviseli a Közösséget. Európai Unió Tanácsa: a tagállamok minisztereiből áll ( Miniszterek Tanácsa ), az uniós intézményrendszeren belül mai napig a legfőbb jogalkotó szerv. A tagállamok környezetvédelemért felelős minisztereiből álló Környezeti Tanács (köztük a magyar környezetvédelmi miniszter vagy képviselője) évente általában 4 alkalommal ülésezik Brüsszelben (Környezeti Tanács). Soros elnökség: A tagállamok töltik be a soros elnöki posztot hat-hat hónapos periódusokban, hármas csoportokban, egy előre meghatározott sorrend szerint (Magyarország első félévében). Egy 18 hónapos ciklusban egy nagy, egy közepes és egy kisebb méretű tagállam alkot egy csoportot. Harmadik állam vagy más nemzetközi szervezet irányába a Tanácsot a soros elnökséget adó tagállam képviseli. Európai Tanács: a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből és az Európai Bizottság elnökéből áll óta működik, már egyfajta csúcsszervvé vált, politikai kérdésekben a végső döntéshozó fórum. Jogszabályokat formálisan nem alkot, hanem a stratégiai kérdésekben dönt, meghatározva az integráció 3

4 fejlődésének irányait. Rendes üléseit évente kétszer, Brüsszelben tartja, rendkívüli ülésekre a soros elnökséget adó tagállamban kerül sor. 3. Tartalom a) A környezetpolitika fajtái A környezeti politika klasszikus dilemmája, hogy hogyan lehet (illetve lehet-e) úgy csökkenteni a környezet terhelését, és közben megőrizni a minőségét, hogy ezzel párhuzamosan az emberek életminősége javuljon. Kibékíthetetlennek tűnő ellentét feszül azonban a gazdaság és a népesség folyamatos növekedése, valamint a környezeti rendszerek között, ezért a gazdaság és a társadalom növekedését már most valamilyen módon korlátozni kellene. Az előbbi a fogyasztás csökkentését igényelné, ami elképzelhetetlennek látszik egy fogyasztói társadalomban, utóbbi problémát pedig egyelőre nem illik a nemzetközi kapcsolatok szintjén felvetni. A fogyasztás radikális csökkentése valódi megoldást jelenthetne rövid távon is a környezeti válságra, de ennek sem a fejlett, sem a fejlődő országokban nincs támogatottsága, ezért gyakorlatilag csak a tisztább termeléssel és fogyasztással kapcsolatos (gazdasági) elképzelések tudnak teret hódítani. A környezetpolitika szoros összefüggésben áll a fenntartható fejlődés koncepciójával. A fenntarthatóság, mint legfőbb általános célkitűzés elérésének környezeti pillérét a hatékony környezeti politika jelenti, összhangban az adott ország (szervezet, csoport, stb.) gazdasági és társadalmi elképzeléseivel. A fenntarthatóság alapelemét képező generációk közötti egyenlőség (a jövő nemzedékek érdekeinek figyelembe vétele a jelenben meghozott döntéseknél) azonban a gyakorlatban nem jelenik meg, erre alapozni modern környezetpolitikát még sehol nem sikerült. A környezetpolitikák többféle csoportosítása lehetséges. Egyrészt különbséget lehet tenni: reaktív (követő jellegű) és proaktív (megelőző) környezetpolitika között. Utóbbi jelenti a csővégi (ún. end of pipe-)eljárások és additív megoldások háttérbe szorulását, a tiszta termékek és technológiák elterjedését, amelyek kevesebb energia- és nyersanyag-felhasználással járnak, illetve kevesebb hulladékot termelnek. Emellett a környezeti politikák alábbi csoportosítása is ismert: 1. Gyógyító környezetpolitika A környezetpolitika ebben az esetben tűzoltó -jellegű, azaz a már bekövetkezett károsodásokat igyekszik enyhíteni, ebből következően nem jelent valódi megoldást a környezeti problémák esetén. Az általa alkalmazott eszközök közé tartozik például az épületek rekonstrukciója, a felhagyott ipari területek rekultivációja, a megromlott egészségi állapotú személyek gyógyítása, segélyezése. 2. Hatásorientált környezetpolitika Ez a típus a környezet minőségén (az ún. immissziós állapoton) kíván javítani, például az illegális hulladék-lerakók felszámolása, zajgátló falak vagy -védőövezetek kijelölése révén. 3. Forrásorientált környezetpolitika Ebben az esetben a cél a kibocsátások csökkentése, melynek tipikus eszközei a csővégi megoldások (pl. tisztító-, szűrőberendezések) alkalmazása. Igen elterjedt ezeknek az eszközöknek az alkalmazása, amelyek nagy szennyezéskibocsátó létesítmények esetén igen hatékony lehetnek, hiszen jelentős 4

5 kibocsátás-csökkentést képesek elérni viszonylag alacsony költségű beruházásokkal. 4. Szerkezetváltó környezetpolitika A környezetpolitika célja a társadalom átalakítása mikro- és makroszinten egyaránt. Tipikus eszköze a környezeti nevelés, a környezettudatosság növelését szolgáló, szemléletformáló eszközök. b) A környezetpolitika alapelvei Az alapelvekkel kapcsolatban kérdéses, hogy van-e ezeknek bármi gyakorlati jelentősége, képesek-e ténylegesen érvényesülni a szabályozás terén, és a gyakorlatban, a vitás esetekben. Az alapelvek körét illetően sincs teljes egyetértés, de az alábbiak szinte valamennyi releváns környezetvédelmi dokumentumban felsorolásra kerülnek: Integráció (a környezeti követelmények integrálása más gazdasági-társadalmi szektorokba), Tervezés (tervszerűség). Megelőzés (prevenció), Elővigyázatosság (óvatosság), Szennyező fizet (felelősség) elve, A szennyezés forrásánál történő fellépés, Együttműködés (nemzetközi) és partnerség (a gazdasági-társadalmi élet különféle szereplői között). A felsorolást ki lehetne még egészíteni egyéb elemekkel is, de önmagában már ez a lista is jelzi, hogy a környezetvédelem néhány évtized alatt olyan sajátos szabályozási területté nőtte ki magát, amely különleges, csak rá jellemző alapelvekkel, önálló szabályozási tárggyal, és egyre több önálló eszközzel (környezeti hatásvizsgálat KHV, integrált szennyezés-megelőzés és -ellenőrzés (más fordításban: egységes környezethasználati engedélyezés) IPPC, környezetbarát/környezetkímélő termékmegjelölések/védjegyek ökocímke, emisszió-kereskedelem, vállalatirányítási rendszerek KIR, stb.) rendelkezik. c) A környezetjogi szabályozás nehézségei Mindazok a problémák, amelyek általánosságban jellemzik a jogi szabályozást (a jogszabályok számának folyamatos növekedése, a szabályozás bonyolultsága, a jogrendszer kazuisztikus jellege, állandó változása, a végrehajtás bürokratizmusa, az igazságszolgáltatás leterheltsége, stb.) érvényesek a környezetjogi szabályozásra is. Az előszeretettel keresztbe fekvőnek is hívott szabályozási terület ezen felül számos speciális problémával is szembe kell nézzen: A környezetvédelmi szabályozás határai nehezen húzhatók meg, nehéz eldönteni adott esetben, hogy a szabályozás milyen mértékben érint környezetvédelmi szempontokat (pl. a fogyasztóvédelem, közlekedés, mezőgazdaság, épített örökség védelme, oktatás terén); Rendkívül terjedelmes és dinamikusan fejlődő joganyagról van szó; A jogi szabályozás természetéből adódóan a környezeti állapot változására általában csak utólag képes reagálni, ritkán sikerül megelőzni a problémák kialakulását; A rendelkezésre álló erőforrások, természeti értékek végessége miatt környezetkárosodás esetén az eredeti állapotot általában nem lehet teljes mértékben helyreállítani; 5

6 A szabályozás tárgyának (környezeti rendszerek, a védendő környezet ) összetettsége, komplexitása miatt az egymástól elkülönült, hagyományos ágazati szabályozáshoz (alkotmányjog, közigazgatási jog, polgári jog, büntetőjog, stb.) képest átfogó szemléletre, integrált megközelítésre van szükség, ami újfajta gondolkodásmódot, együttműködést vár el a jogalkotó-jogalkalmazó szervektől, valamint a gazdasági-társadalmi élet szereplőitől; Az emberi tevékenység hatással van valamennyi környezeti elemre, és a környezeti hatások nem egymástól elszigetelten jelennek meg, hanem a kisebbnagyobb szennyezések összeadódnak ; A komplexitás miatt nehéz előre látni az emberi tevékenységek várható környezeti hatásait; A környezeti hatások sokszor időben is elhúzódnak, ami nagyban nehezíti a bizonyítás (és ezáltal a felelősség megállapításának) esélyeit; A szennyezés képes egyik elemről a másikra vándorolni, tehát egy tevékenység hatásai sokszor térben is távolabb mutatkoznak meg; A problémák kezelése hosszú távú és költséges döntések meghozatalát igényli, ami a döntéshozók, politikusok számára a jelenlegi választási ciklusok alapján nem kifizetődő, ezért a környezet- és természetvédelem rendre háttérbe szorul a preferenciák között; Még mindig kevés információval rendelkezünk az ökoszisztéma működési folyamatairól, a precíz mérésekhez viszont hosszú idő és drága műszerek kellenek; Egyre növekszik a környezeti kockázatok mértéke, és soha nem lehet kiküszöbölni az emberi gondatlanság, hanyagság lehetőségét; A környezetszennyezés nem áll meg a határoknál, ezért a globálissá vált környezeti problémák hatékony nemzetközi együttműködés nélkül nem oldhatók meg. d) Magyarország környezeti politikája A környezet védelme amint azt a magyar Alkotmánybíróság is több határozatában megállapította elsődlegesen állami feladat. A környezeti problémák kezelése elképzelhetetlen a tennivalók állami, sőt nemzetközi szintű koordinálása nélkül. Magyarországon a környezet védelmének jogi szabályozását, a környezet védelmével összefüggő jogok és kötelezettségek megállapítását és megtartásuk ellenőrzését, a környezet védelmének tervezését és irányítását a törvényhozó hatalmat képviselő Országgyűlés, a Kormány irányítása alatt működő államigazgatás, valamint a helyi önkormányzatok szervei, intézményei látják el. Ennek keretében biztosítja az állam a környezet védelméhez fűződő állampolgári jogok és a más államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött környezetvédelmi egyezmények, szerződések érvényesülését az Alkotmánynak megfelelően. A magyar Alkotmány mindössze két helyen, összesen másfél mondatban említi a környezet védelmét, a legfontosabb keretszabályozást a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (Kvt.) jelenti. A környezetvédelem állami feladatai különösen: A környezetvédelmi követelmények érvényesítése az állam más irányú feladatai ellátása során (integráció elve!); A környezet igénybevételének, megóvásának, károsodása megelőzésének, veszélyeztetése megszüntetésének, helyreállításának, illetve állapota fokozatos javításának irányítása; A környezetvédelem kiemelt feladatainak, a prioritásoknak a meghatározása; 6

7 A környezetvédelmi célok elérését szolgáló jogi, gazdasági és műszaki szabályozórendszer megállapítása; A környezetvédelmi államigazgatási feladatok ellátása; A feladatok végrehajtását megalapozó, a környezet állapotát és az arra gyakorolt hatásokat mérő-, megfigyelő-, ellenőrző-, értékelő- és információs rendszer (az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer OKIR) kiépítése, fenntartása és működtetése; A környezet állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárása, terhelhetősége és igénybevétele mértékének, továbbá elérendő állapotának (célállapot) meghatározása, figyelembe véve a népesség egészségi állapotának mutatóit is; A környezetvédelem kutatási, műszaki-fejlesztési, nevelési-képzési és művelődési, tájékoztatási, valamint a környezetvédelmi termék- és technológia-minősítési feladatok meghatározása, és ellátásuk biztosítása; A környezetvédelem gazdasági-pénzügyi alapjainak biztosítása. A hatékony állami tevékenység alapja minden esetben egy jól átgondolt, részletes környezetpolitika, minden más tevékenység csak ezzel összhangban, ennek végrehajtása érdekében történhet. A társadalom tisztánlátásához és a gazdaság megfelelő működéséhez is szükség van hosszú távú stratégiákra, tervekre, koncepciókra, melyekhez igazodni lehet. A tervezés alapja Magyarországon az Országgyűlés által, hatévenként elfogadásra kerülő Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP), melynek részét képezi a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv is. Ideális esetben a Program összhangban áll minden egyéb fejlesztési elképzeléssel (nemzeti fejlesztési tervek, nemzet fenntartható fejlődési stratégia, Nemzeti Éghajlatváltozási Program, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, Országos Rendezési Terv, hazai erőműépítési program, közúthálózat-fejlesztési koncepció, közmunka programok, Nemzeti Népesedési Program, Roma Integráció Évtizede Stratégiai Program, stb.). A közötti időszakra szóló NKP-II azokra a környezeti kockázatokra összpontosít, amelyek a társadalmi-gazdasági-környezeti problémák metszéspontjában komplex módon jelentkeznek és több környezeti elemet érintő beavatkozást igényelnek. A Program megvalósításának kulcsterületeit jelentő, ún. tematikus akcióprogramok (TAP-ok) önálló beavatkozási területeket jelölnek ki, amelyek egymással összefüggő környezeti problémák megoldására irányulnak: 1. Környezettudatosság növelése; 2. Éghajlatváltozás; 3. Környezetegészségügy és élelmiszerbiztonság; 4. Városi környezetminőség; 5. Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem; 6. Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat; 7. Vizeink védelme és fenntartható használata; 8. Hulladékgazdálkodás; 9. Környezetbiztonság. A nemzeti környezetvédelmi programokban megfogalmazott feladatok végrehajtásának koordinálása a Kormány feladata. A Kormány a feladatok ütemezett megvalósítása érdekében - a költségvetés tervezésének ütemével összhangban - éves előrehaladási jelentésekben és végrehajtási tervekben rögzíti az aktuális feladatokat és azok megvalósításának biztosítékait, valamint a költségvetési törvény végrehajtásáról szóló zárszámadással összhangban értékeli a Program előrehaladását az előző végrehajtási időszakban. Ezek képezik a Kvt.- ben előírt kétévenkénti beszámoló és ellenőrzés alapját. A Kormánynak az 7

8 Országgyűlés részére készített beszámolója tartalmazza ágazatok környezetvédelmi teljesítményéről szóló beszámolót, a több tárca együttes végrehajtásában megvalósuló tematikus akcióprogramok végrehajtásának állását, valamint a célállapotok elérésének aktuális helyzetét és trendjét. A Kvt. felhatalmazása alapján a települési önkormányzatok a környezet védelme érdekében, a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban az illetékességi területükre önálló települési környezetvédelmi programot dolgoznak ki, amit szükség szerint de legalább kétévente felül kell vizsgálni. A programban meghatározott feladatokat a település rendezési terveinek jóváhagyása során, illetve az önkormányzat által hozott más határozat meghozatalával szükség esetén önkormányzati rendelet megalkotásával kell végrehajtani. A települési környezetvédelmi programoknak legalább az alábbiakat tartalmazniuk kell: a települési környezet tisztasága, csapadékvíz-elvezetés, kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, kommunális hulladékkezelés, a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, helyi közlekedésszervezés, ivóvízellátás, energiagazdálkodás, zöldterület-gazdálkodás, a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladatai és előírásai. A magyar környezetpolitika fejlettsége lényegében megfelel az EU átlagának, de a következő években komoly erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az átmeneti mentességek (derogációk) letelte után hasonló eredményeket tudjunk felmutatni az uniós tagságból származó kötelezettségek teljesítése terén. Az uniós csatlakozással kapcsolatban folytatott tárgyalások során Magyarország kilenc területen terjesztett elő átmeneti mentesség iránti kérelmet, majd ötöt időközben visszavont, így mindössze az alábbi területeken kapott (többségében mostanra lejárt határidejű) derogációt a közösségi előírások teljesítése alól: Szennyvíztisztítás megoldása 2015 végéig a 2000-nél nagyobb lélekszámú településeken (bizonyos településnagyságnál 2008, illetve 2010 végéig); Csomagolási hulladék: 2005 végére legalább 50%-os hasznosítás (illetve egyetlen csomagolási fajtánál se maradjon a hasznosítás aránya 15% alatt); Veszélyes hulladékok égetése: a berendezéseket legkésőbb 2005 közepéig kellett korszerűsíteni vagy kicserélni; Nagy tüzelőberendezések (erőművek, cement- és cukorgyárak) esetén 2004 végéig kellett teljesíteni a határértékeket. Az uniós csatlakozás óta sajnos nem csökkent a szomszédos országokból érkező környezetszennyezés mértéke (főleg Ausztria, Románia és Ukrajna), a tagállamok közötti konfliktusok megoldására azonban az uniós szabályozás még csak korlátozottan alkalmas. e) Az EU környezeti politikája Az európai országok és népek közötti egység megteremtésének lehetősége, egyfajta közös Európa létrehozása csak a második világháború után vált 8

9 lehetővé. A háborús pusztítások hatására vált nyilvánvalóvá, hogy Európa sorsát a jövőben az országok békés együttműködésére kell alapozni május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter beszéde indítványozta a szén- és acéltermelés közös irányítását egy olyan szervezet keretében, amelyhez a későbbiekben más országok is csatlakozhatnak. Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) alapító szerződését határozott időre, 50 évre kötötték. A szervezet hatalmas gazdasági sikereket ért el. A szén- és acélipari szektorban létrejött együttműködés nemzetek feletti jellegűvé vált, egyben Ez szolgált mintául a két másik Közösség: az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom/EAK) megalapításához. Mindkettőt határozatlan időre hozták létre. Az Euratom az ESZAK-hoz hasonlóan kezdettől fogva szektorális jellegű volt (azaz viszonylag szűk területen rendelkezett hatáskörökkel), míg az EGK számos területen hozhatott döntéseket (mezőgazdasági politika, vámpolitika, külkereskedelem, közlekedés, stb.), és ezek köre is folyamatosan bővült az évtizedek során (regionális politika, foglalkoztatás, oktatáspolitika, fogyasztóvédelem, környezetvédelem, stb.). Az EGK legfőbb célja egy ún. közös piac létrehozása volt a tagállamok között, melynek keretében az ún. négy alapszabadság (áruk, személyek, szolgáltatások, tőke) szabad áramlása biztosított. A két olajválság hatására azonban a tagállamok az 1970-es évektől megpróbálták védeni a nemzeti piacaikat, ezért számos kereskedelem-korlátozó intézkedést hoztak. Ezek lebontása érdekében született meg az egységes (belső) piac koncepciója 1985-ben, majd annak továbbfejlesztett változataként a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU). Utóbbi vezetett az 1990-es évek végére az Európai Központi Bank felállításához, és a közös fizetőeszköz, az euró bevezetéséhez, mely készpénz formában az európai integráció (gazdasági) sikerességének eddigi legkézzelfoghatóbb jele. Az EU alapját a mai napig a nemzeti piacok fúziója, a gazdasági integráció jelenti. Ennek sikerei nélkül nem lett volna lehetőség a Közösség környezeti politikájának elindítására sem. A tagállamok vezetői az ENSZ Stockholmi Világkonferenciájának hatására, 1972-ben állapodtak meg a közösségi környezetpolitika alapjainak lerakásáról, és az első közösségi környezeti akcióprogram kidolgozásáról (jelenleg a hatodik cselekvési program van hatályban). Az EGK-Szerződésbe azonban hivatalosan csak az 1986-os Egységes Európai Okmány által bevezetett módosításoknak köszönhetően került bele, korábban tehát egyáltalán nem tartalmazott a környezet védelmére vonatkozó rendelkezéseket, így a közösségi környezetvédelmi jogszabályok is az alapító szerződés kifejezett felhatalmazása nélkül születtek. Az 1992-ben, Rio de Janeiro-ban megrendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciát követően az ENSZ regionális és szakosított szervei, és más nemzetközi szervezetek is elkészítették a saját fenntartható fejlődési programjaikat, vagy legalább beépítették a meglévő programjaikba a fenntartható fejlődés elveit. Nem véletlen, hogy az EGK amelynek a nevét az Európai Uniót létrehozó, 1992-es Maastrichti Szerződés Európai Közösségre (EK) egyszerűsítette ötödik, egyben legambiciózusabb akcióprogramja A fenntarthatóság felé címet kapta. Kidolgozása során az Európai Bizottság elkészítette az előző 20 év környezetpolitikai mérlegét. A korábbi cselekvési programokhoz képest az ötödik közösségi akcióprogram nem 4-5 évre, hanem az 1992-től 2000-ig terjedő időszakra szólt, és úgy definiálta önmagát, mint a Rio-i konferencián elfogadott, Feladatok a 21. századra (Agenda 21) program európai végrehajtása. Kiemelte a környezet állapota szempontjából kulcsszerepet játszó ágazatokat (ipar, energia, 9

10 közlekedés, mezőgazdaság, turizmus), és a legsúlyosabb környezeti problémákat (éghajlatváltozás, savasodás és levegőminőség, városi környezet, tengerparti területek, hulladékgazdálkodás, vízvédelem, természetvédelem és a biodiverzitás megőrzése). Átfogó jellege miatt végül túl általánosra sikerült, ami megnehezítette a végrehajtását. A célok elérése érdekében a következő megállapításokat tették: A környezeti érdekek hatékony integrálása kulcsfeladat; Az eddigi direkt, command and control (utasít és ellenőriz) típusú szabályozási eszközök helyett alkalmazni kell a piaci alapú és a különböző támogatási eszközöket; Az összes szereplő együttműködését szorgalmazó megosztott felelősség elvét kell érvényesíteni; Erősíteni kell a végrehajtást; Támogatni a tudományos kutatást és fejlesztést (K+F); A környezet igénybevételét figyelembe vevő árakat kell kialakítani; A társadalmat informálni és oktatni kell; Fejleszteni kell a környezeti információs rendszereket. A jelenleg futó, hatodik közösségi akcióprogramnak hivatalosan a 2001-ben, Göteborgban elfogadott, saját Fenntartható Fejlődési Stratégia (EU SDS) megvalósulásához kell hozzájárulnia. A dokumentum megtartja az előző program alapvető elemeit, de lényegesen tömörebb annál. A prioritást élvező területek: Éghajlatváltozás; Természetvédelem és biodiverzitás; Környezet-egészségügy; Természeti erőforrások és hulladék. Ezek eléréséhez kiemel öt szempontot, ahol eredményeket kíván elérni: A meglévő környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának erősítése; A környezetvédelmi szempontok hatékonyabb integrálása a többi közösségi politikába; Szorosabb együttműködés az üzleti szférával és a fogyasztókkal; Az állampolgárok jobb informálása és hatékonyabb bevonása, valamint a fogyasztási szokásaik megváltoztatása (az ötödik akcióprogram egyik lényeges tapasztalata volt, hogy a különböző érdekcsoportok számára a tervezési fázis vonzereje sokkal nagyobb, mint a végrehajtás és az ellenőrzés szakasza); Környezettudatosabb terület- és földhasználat. Az EU SDS a 2002-es Johannesburgi Világkonferenciára (WSSD) született EUálláspontot jelenti. Környezetvédelmi pillére tehát a Közösség hatodik környezeti cselekvési programja. A konkrét célkitűzések (klímaváltozás elleni fellépés és az ún. tiszta energia használata, közegészséget fenyegető tényezők megállapítása, a közlekedési rendszerek és a földhasználat javítása, stb.) megvalósításához konkrét menetrendet állapít meg, és meghatározza a legfontosabb feladatokat: A szektorok és politikák összehangolása; Tényleges árak meghatározása; A tudomány és a kutatás erősítése; A kommunikáció fejlesztése, a polgárok és cégek mobilizálása; A bővítés és a globális dimenzió figyelembe vétele. A Fenntartható Fejlődési Stratégia kiegészíti egy környezeti dimenzióval a már korábban, 2000 márciusában született ún. Lisszaboni Stratégiát, melynek az volt az eredeti célja, hogy 2010-re az Európai Uniót a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává tegye. Bár a két stratégia (EU SDS és Lisszaboni Stratégia) kölcsönösen erősíti egymást, a gyakorlatban a politikai 10

11 jelentőségük eltérő, mivel az Európai Bizottság szerint a globalizációból fakadó kihívásokra adott európai válasz elsősorban egy erős, nyitott és versenyképes egységes piac lehet. Az egyre élesebb globális verseny miatt a két stratégia átfogó, 2005-ben megkezdődött felülvizsgálata során a hangsúly egyre inkább a gazdasági kérdésekre: a versenyképesség fokozására, a növekedésre és a munkahelyteremtésre helyeződött át. A Bizottság szerint ugyanis a gyengélkedő európai gazdaság megerősítése magával vonja majd a társadalmi és környezeti problémák megoldására fordítható források növekedését (ez természetesen nem jelenti a környezeti szempontok egyenrangúságát a gazdasági és szociális kérdésekkel, azaz valójában a fenntarthatatlanságot fokozza). A felülvizsgált EU SDS legfontosabb célkitűzései a környezetvédelem, a szociális igazságosság és kohézió, a gazdasági jólét, valamint a nemzetközi kötelezettségek teljesítése. A 7 fő kihívás, melyekhez operatív célkitűzések és konkrét intézkedések kapcsolódnak: Éghajlatváltozás és a tiszta energia; Fenntartható közlekedés; Fenntartható termelés és fogyasztás; A természeti erőforrások megőrzése és az azokkal való gazdálkodás; Közegészségügy; Társadalmi integráció, demográfia és migráció; A szegénységgel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos globális kihívások. Maga az Európai Unió (EU) csak 1992-ben, a Maastrichti Szerződéssel vált realitássá, ráépülve a három Közösségre. A Maastrichti Szerződés nem helyezte tehát hatályon kívül a korábbi alapító szerződéseket, és nem szűntek meg az Európai Közösségek sem, hanem a három Közösség lett az EU első (közösségi) pillére. A második pillér lett a kormányközi együttműködés formájában létrehozott Közös Kül- és Biztonságpolitika (KKBp), a harmadik pedig a szintén kormányközi jellegű Bel- és Igazságügyi Együttműködés (BIE; 1997-től leszűkült a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságszolgáltatási együttműködésre). Az első pillérben a tagállamok közötti együttműködés továbbra is sokkal szorosabb, nemzetek feletti (szupranacionális) jellegű. Az EU eleve nem rendelkezett önálló jogi személyiséggel, csak a három Közösség (ezek közül az Euratom a mai napig működik, az ESZAK 2002-ben megszűnt, az EGK-t pedig a Maastrichti Szerződés átkeresztelte Európai Közösségre, röviden EK-ra). Ebből adódik, hogy míg az EK gazdasági nagyhatalomnak tekinthető a nemzetközi kapcsolatok terén (beleértve a külkereskedelmet is), az EU a külpolitikában alig rendelkezik önálló eszközökkel ( gazdasági óriás politikai törpe ), a tagállamok ugyanis nem ruházták fel az ehhez szükséges hatáskörökkel, mert nem kívántak lemondani a szuverenitásuk ezen részéről. Jelenleg még tehát nem az EU-nak, hanem az EK-nak van környezeti politikája ( közösségi környezeti politika ), ő alkothat kötelező erejű közösségi környezetvédelmi jogszabályokat, ő köthet nemzetközi környezetvédelmi megállapodásokat, és vehet részt sokszor a tagállamokkal közösen különféle nemzetközi szervezetek környezetvédelmi tevékenységében. A hányatott sorsú reformszerződés, a 2007 decemberében megkötött Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével az EK megszűnik, és az EU végre önállóan, mint Európai Unió léphet fel a nemzetközi kapcsolatokban. A Közösség (Unió) környezeti politikája ún. megosztott hatáskörbe tartozik, azaz a tagállamok csak olyan mértékben alkothatnak és fogadhatnak el kötelező erejű jogi aktusokat, amennyiben az Unió a hatáskörét nem gyakorolta, vagy lemond 11

12 hatáskörének gyakorlásáról. A közösségi (uniós) szinten meghozott szabályok azonban mindig felette állnak a tagállamok nemzeti szabályainak (közösségi jog elsődlegességének elve), tehát a kettő közötti ellentét esetén nem a hazai, nemzeti szabályokat kell alkalmazni (ehhez nem kell őket formálisan hatályon kívül helyezni sem). Az EU környezetvédelmi szabályozása az alapító szerződéseken és a nemzetközi megállapodásokon túl a közösségi intézmények (Európai Bizottság, Európai Unió Tanácsa, Európai Parlament) által alkotott kötelező erejű jogforrásokra épül, melyeknek három típusa van: irányelv (direktíva), rendelet és határozat. Léteznek ezen felül "nem kötelező jogforrások" is, ilyenek az ajánlások és a vélemények, és számos egyéb, puha jognak (soft law) is hívott deklaráció, közlemény, állásfoglalás, intézményközi megállapodás, stb.. A környezetvédelmet szabályozó jogforrások leggyakrabban irányelvek, amelyek megjelölik az elérendő célokat és a nemzeti jogba történő átültetés (az ún. implementáció) határidejét, de nem rendelkeznek arról, hogy ezt az adott tagállamnak hogyan, milyen eszközökkel kell elérnie. Ebből adódóan kiválóan alkalmas eszközök a tagállamok eltérő nemzeti szabályainak közelítésére (a jogharmonizációra), hiszen képesek tükrözni a tagállamok közötti (földrajzi, jogi és egyéb) eltéréseket. A rendeleteket át sem kell ültetni, hanem ugyanúgy érvényesülnek, mint a tagállamok nemzeti szabályai, tehát egységes szabályozást hoznak létre, ami kevésbé alkalmas az eltérő tagállami sajátosságok figyelembe vételére. Európai Unió története világosan mutatja, hogy miként jutott el egy eredetileg szinte tisztán gazdasági céllal létrehozott szervezet annak felismeréséig, hogy a környezeti érdekek figyelmen kívül hagyása rövid időn belül az európai integráció továbbfejlődésének a gátjává válhat. Jelenleg az Európai Közösség, mint nemzetközi szervezet rendelkezik valószínűleg a világon a legfejlettebb környezeti szabályozással. Vezető szerepet tölt be a nemzetközi környezetpolitikában, főleg az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén. Ennek keretében indította el 2005-től a világ legnagyobb egységes CO 2 -piacát is, mely 2007 óta 27 országra terjed ki, és működése egybeesik a Kiotói Jegyzőkönyv keretében elfogadott első kötelezettségvállalások időszakával. Mindezek ellenére az Európai Környezetvédelmi Ügynökség európai környezetről szóló 2005-ös, átfogó jelentése kénytelen volt megállapítani, hogy mind a polgároknak, mind a kormányoknak többet kell tenniük annak érdekében, hogy a gazdasági fejlődés összhangba kerüljön a Föld teherbíró képességével. Az eddig elért sikerek többnyire annak köszönhetők, hogy a Közösség az elmúlt évtizedekben jórészt a jól látható pontforrásokra összpontosított, miközben az erőforrások felhasználása abszolút mértékben állandó maradt, a hangsúly pedig a gyártásról a fogyasztási kérdésekre tevődött át. Összességében elmondható, hogy a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés kérdése az Európai Unióban kezdetektől fogva a gazdasági növekedéshez kapcsolódott, és sajnos alá is rendelődött. Ez a sajátosság a mai napig megfigyelhető, viszont a fenntartható fejlődés értelmezése körüli állandó vita hatékony segítséget nyújt ahhoz, hogy a környezetvédelmi kérdések a legfontosabb politikai döntések meghozatala során rendszeresen felmerüljenek, és fokozatosan tisztázódjanak. f) Nemzetközi környezetpolitika A nemzetközi kapcsolatok létrejöttéhez a következő feltételek együttes meglétére van szükség: Több, egymástól elkülönült politikai egység vagy később állam, 12

13 Ezen államok közötti tényleges kapcsolatok, Egyetlen állam sem rendelkezik olyan hatalmi túlsúllyal, mely módot adhat más országok alávetésére. A nemzetközi jog a nemzetközi közösség tagjai elsődlegesen és döntő mértékben az államok, illetve egyre nagyobb mértékben a nemzetközi szervezetek közötti kapcsolatokat, viszonyokat szabályozó jogi normák rendszere. Míg az egyes országok nemzeti szabályai elsősorban a magánszemélyek életviszonyait szabályozza, ezzel szemben a nemzetközi jog főleg az államok külső, más államokkal fenntartott kapcsolataira vonatkozik. A nemzetközi szervezetek az államok száma szerint, illetve a szervezet céljai szerint a következőképpen csoportosíthatók: Univerzális és nem univerzális nemzetközi szervezetek, Általános és speciális feladatkörű nemzetközi szervezetek. Univerzális nemzetközi szervezetnek tekinthető az 1945-ben létrehozott ENSZ és a szakosított szervezetei (WHO, FAO, UNESCO, stb.), hiszen ezeknek a nemzetközi közösség túlnyomó többsége a tagja, és elvileg minden állam számára nyitva állnak. Nem univerzális nemzetközi szervezet például a NATO, az Európa Tanács, az OECD, az Amerikai Államok Szervezete (OAS), az Arab Liga vagy az Afrikai Unió. A nemzetközi szabályok nemzetközi szerződések megkötésével vagy a nemzetközi jog általános szabályainak (pl. nemzetközi szokásjog) kialakítása révén jön létre. Nemzetközi szerződéseket köthetnek az államok és a nemzetközi szervezetek is. A szerződő felek száma szerint a következőképpen csoportosíthatjuk a nemzetközi szerződéseket: Kétoldalú (bilaterális) szerződések, Többoldalú (multilaterális) szerződések. A nemzetközi szerződések szövegének létrehozásában és elfogadásában részt vevő országoktól (az ún. tárgyaló államoktól ) meg kell különböztetni azokat az államokat, amelyek elismerték, hogy a szerződés rájuk nézve kötelező hatállyal bír, függetlenül attól, hogy a szerződés hatályba lépett-e vagy sem (ezek ún. szerződő államok ). Ha a szerződés hatályba is lépett, akkor részes felekről beszélünk. A nemzetközi szerződések kötelezettjei, főszabály szerint, a szerződésben részes államok. Minden hatályos szerződés kötelezi a részes feleket, akiknek a nemzetközi szerződéseket jóhiszeműen kell végrehajtaniuk. Harmadik államnak tekinthető minden ország, amely nem részese a szerződésnek. Egy nemzetközi szerződés általában az adott ország beleegyezése nélkül nem tartalmazhat rá nézve sem kötelezettségeket, sem jogokat. A szerződés olyan módon és abban az időpontban lép hatályba, ahogyan erről rendelkezik, vagy ahogyan erről a tárgyaló államok megállapodnak. Ennek hiányában a hatályba lépéshez a tárgyaló államok mindegyikének el kell ismernie, hogy a szerződés reá nézve kötelező erővel bír. Ez az aktus történhet aláírással, a szerződést létrehozó okiratok kicserélésével, megerősítéssel, elfogadással, jóváhagyással vagy csatlakozással, illetve a felek megállapodása szerinti bármely egyéb más módon. Ha a szerződés lehetővé teszi, az államok egyoldalúan fenntartásokat is tehetnek, amellyel a szerződés bizonyos rendelkezéseit magukra nézve kizárják vagy módosítják. A nemzetközi jog szabályainak az alkalmazása tehát elsősorban az államok feladata, kikényszerítési mechanizmusa nem létezik, vagy nagyon gyenge, ezért a végrehajtása, kikényszeríthetősége is rendkívül korlátozott. A nemzetközi környezetvédelmi együttműködésnek kettős célja van: egyrészt a már kialakult környezetvédelmi problémák kezelése, megoldásának elősegítése, 13

14 másrészt az újabb problémák kialakulásának megelőzése. A gyakorlatban azonban inkább csak az első célkitűzés megvalósítását láthatjuk. Az egyes államok felelőssége azonban nem egyforma a globális környezeti problémák megoldása terén. Eleve nagyon nehéz azt meghatározni, hogy a globális környezeti problémák kialakulásában melyik ország mekkora szerepet játszik, ezek a hatások milyen következményekkel járnak, hogyan jelentkeznek az adott ország(ok)ban, milyen konkrét lépéseket kell tenni és mikor, illetve konkrétan kit terhel a felelősség a problémák kialakulásáért. Mivel a környezet védelme jelentős anyagi áldozatokkal jár, a gyakorlatban a nemzetközi együttműködés sok bizonytalansággal terhelt, és nagyon eltérő aktivitást mutat az egyes országok részéről. Az államok által képviselt álláspont általában igen sokrétű és gyakran ellentétes, aminek a hátterében rendre gazdasági érdekkülönbségek húzódnak meg. Magyarország már csak a mérete alapján is igen szűk mozgástérrel rendelkezik, hiszen kénytelen igazodni a nagyhatalmak és az Európai Unió álláspontjához, földrajzi fekvése alapján pedig különösen kiszolgáltatott elsősorban a szomszédos országoknak. A nemzetközi együttműködés sokrétű és több szinten valósul meg, de sokszor ugyanazok a szereplők (országok, országcsoportok, érdekcsoportok, sőt gyakran évekig ugyanazok a személyek) végzik ezt a fajta tevékenységet, ami miatt az általuk képviselt álláspontok is általában nagyon hasonlóak. A nemzetközi jog szabályai alapján valamennyi országnak szuverén joga a saját környezeti politikájának megfelelően kihasználni a természeti erőforrásait, ugyanakkor köteles biztosítani, hogy a fennhatósága vagy ellenőrzése alá tartozó tevékenységek ne károsítsák más országok, vagy a fennhatóságán kívül eső területek környezeti értékeit. A nemzetközi szerződésekben használt kétértelmű vagy túl általános megfogalmazások azonban mutatják, hogy a nemzetközi környezetvédelmi jog is valójában milyen korlátozott eszközökkel rendelkezik: a Szerződő Felek eltökélt szándéka ; a szóban forgó tények és problémák kellő figyelembevételével védik az embert és környezetét a szennyezés ellen; arra törekszenek, hogy korlátozzák és lehetőség szerint fokozatosan csökkentsék és megakadályozzák a szennyezést; megfelelő politikát és stratégiát alakítanak ki ; szükségleteik szerint együttműködést kezdeményeznek és folytatnak; kívánatosnak tartják, hogy közös programok készüljenek; hangsúlyozzák a programok végrehajtásának és továbbfejlesztésének szükségességét; készek arra, hogy az adatokat megadják egymásnak, és időszakonként naprakésszé tegyék; stb. A nemzetközi jog szabályait nem törvényhozó alkotja, nincs a végrehajtást biztosító kormány, kötelező bírósági eljárás vagy kényszerapparátus, az államok azonban úgy viselkednek, mintha a nemzetközi jog létezne: általában elfogadják a nemzetközi jog létezését, kötelező erejét, és a nemzetközi kötelezettségek megszegéséből beálló nemzetközi felelősségüket. 4. Hazai szabályozás Magyarországon a környezetvédelmi szabályozás alapja az Alkotmány mellett az évi LIII. törvény (röviden környezetvédelmi törvény: Kvt.). A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. 14

15 A Kvt. kerettörvény, azaz csak a környezet védelmének általános szabályait és horizontális eszközeit tartalmazza (elsősorban az állami irányítás és a közigazgatás feladatait), de számos elvi jellegű szabályt is megfogalmaz. Az egyes környezeti elemekre és az egyes ágazatokra vonatkozó szabályokat egyéb jogszabályok tartalmazzák. Ezt jól érzékelteti a Kvt. 3. -a, melynek értelmében a Kvt. rendelkezéseivel összhangban külön törvények rendelkeznek, különösen: a) a nukleáris energiáról és a radioaktivitás felhasználásáról, b) a bányászatról, c) az energiáról, d) az erdőkről, e) az épített környezet alakításáról és védelméről, f) a termőföldről, g) a halászatról, h) a közlekedésről, közlekedési alágazatonként, i) a katasztrófák megelőzéséről és következményeik elhárításáról, j) a területfejlesztésről, k) a vadgazdálkodásról l) a vízgazdálkodásról, m) a hulladékokról, n) a veszélyes anyagokról. A nem kimerítő (nem taxatív) jellegű felsorolásban külön kiemelésre kerülnek az élővilág és az épített környezet védelmével kapcsolatos külön törvények is: a) a természet és a táj védelméről, b) az állatvédelemről, továbbá az állategészségügyről, c) a növényvédelemről, továbbá a növényegészségügyről, d) a műemlékek védelméről. 5. Intézményrendszer Az integráció elve alapján elméletileg valamennyi állami szerv (köztársasági elnök, Országgyűlés, Kormány, helyi önkormányzatok, rendes bíróságok, Alkotmánybíróság, országgyűlési biztosok, stb.) köteles a tevékenységei során érvényesíteni a környezeti szempontokat. A Parlamentre, mint jogalkotó hatalomra különösen fontos szerep hárul ezen a téren. A Kormányon belül a környezetvédelemért felelős tárca (jelenleg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) felel elsődlegesen az állam környezetvédelmi feladatainak a végrehajtásáért. Magyarországon a környezetvédelmi igazgatás feladatait a Kvt. és más jogszabályok rendelkezései alapján a következő szervek látják el: A miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet, A területi környezetvédelmi hatóságok (felügyelőségek), illetőleg más államigazgatási szervek, A települési önkormányzat és szervei, A jegyző. A környezetvédelmi igazgatást végző szervek között kiemelt szerepet látnak el a hatósági jogkörrel (közhatalmú jogosítványokkal) is rendelkező szervek. Hatóságok tehát azok a közigazgatási szervek, amelyek közhatalmi jogkört gyakorolva hatáskörük, illetékességi kereteik között hatalmi jellegű egyedi aktusokat (pl. engedélyeket) bocsáthatnak ki. A hatóságok a hatósági jogköreik gyakorlása során az ügyfelekre hoznak kötelezést tartalmazó, jogot megállapító döntéseket, amellyel lényegében az állami közhatalmat testesítik meg. A döntéseik meghozatala után az abban foglaltak végrehajtását is ellenőrzik és szükség esetén joghátrány (szankció) kilátásba helyezésével gondoskodnak az állami akarat teljesítéséről. 15

16 A nemzeti park igazgatóságok hatósági és kezelői feladatainak egy kézben tartása, illetve a hatósági ügyek számának növekedéséből adódó problémák miatt a magyar környezetvédelmi igazgatás rendszerét állandó bírálat érte a csatlakozási tárgyalások során az Európai Unió részéről. Ezért a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó igazgatási szervezetrendszer fokozatosan átalakítására került 2003-tól. Ennek eredményeként jöttek létre az ún. egységes zöldhatóságok, amelyek kizárólag környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi első fokú hatósági és szakhatósági feladatokat, és az azok megalapozásához szükséges tevékenységeket látnak el. Elkülönült tehát a közhatalmi (hatósági), illetőleg az egyéb állami közfeladatokat ellátó szervek rendszere, és megszűnt az egymás eljárásaiban való szakhatósági közreműködés. Környezetvédelmi hatósági feladatot természetesen nem csak a felügyelőségek és a Főfelügyelőség, hanem a jegyzők is ellátnak, környezetvédelmi ügyekben a hatáskör gyakorlója ugyanis nem az önkormányzat, hanem a jegyző. Az önkormányzatoknál működő környezetvédelmi hatósági szervezet tehát valójában a jegyzők általános közigazgatási hatáskörének a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízgazdálkodási részét valósítja meg. 6. Esetelemzések A Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer ügye: Magyarország és Csehszlovákia között már az 1950-es években felmerült egy hidroelektromos erőmű közös megépítésének a terve a Dunakanyar felett. Ekkoriban a beruházás környezetvédelmi vonatkozásai még nem játszottak szerepet ben aláírták a magyar-csehszlovák egyezményt a vízlépcső megépítéséről, amely egy felső (Bős) és egy alsó gátból (Nagymaros) állt volna. A megállapodás célja az elektromos áram termelése mellett a hajózás javítása, az árvízvédelem és a regionális fejlesztés volt. A műszaki vázlat alapján Dunakilitinél elrekesztették volna a folyót, így felette létrejött volna egy tározó. Ebből ágazott volna ki az üzemvízcsatorna, rajta a bősi vízlépcsővel. Ezzel energetikai és hidraulikai egységben épült volna fel a nagymarosi vízlépcső. A létesítmények csehszlovák területen ha, a magyar oldalon pedig 4000 ha területet foglaltak volna el. A vízhozam szabályozásával a vízerőmű rugalmasan tudott volna alkalmazkodni az energiaigényekhez (ún. csúcsra járatás ). A vitákat 1978-ban egy népi ellenőrző bizottsági vizsgálat indította el a tervek hiányosságairól. A magyar fél 1981-ben a munkákat leállította, és 1990-ig történő megszakításukat javasolta. A szakmai viták eredményeként 1983-ban a Magyar Tudományos Akadémia jelentése alapján az Országos Környezet-és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) határozata megállapította, hogy a terv nem foglalkozott kellően a környezetvédelmi-ökológiai kérdésekkel, ezért hatásvizsgálat elvégzését rendelte el ban az egyezményt módosították, és az elkészítés határidejét Bősnél re, Nagymarosnál pedig 1994-re halasztották. A csehszlovák fél időközben a ráeső munkák jelentős részét elvégezte től kezdve a nyilvánosság is bekapcsolódott az eseményekbe (pl. a Duna Kör) ban magyar-osztrák megállapodás született: osztrák cégek, osztrák tőkével, magyar vállalatok bevonásával építik meg az erőmű nagy részét. Ennek fejében az osztrák fél 20 éven át évi 1,2 millliárd kwh áramot kapott volna, ami a vízlépcső-rendszer magyar részesedésének 2/3 részét jelentené ben a magyar kormány előbb felfüggesztette, majd leállította a munkálatokat Nagymarosnál ben a csehszlovák hatóságok, a C variánsnak nevezett ideiglenes megoldás útján, a munkálatok folytatásáról 16

17 nyilatkoztak. A C variáns egyrészt a folyó egyoldalú elterelését jelentette egy üzemvízcsatornába csehszlovák területen, másrészt egy csökkentett méretű tározótó létrehozását szintén csehszlovák területen. A két ország közötti sikertelen tárgyalások következtében Magyarország arra hivatkozva, hogy a terv környezeti hatásai tisztázatlanok, a Cseh és Szlovák Köztársaság kormánya folytatja a C variáns építkezéseit, valamint hogy az ideiglenes megoldás nemzetközi egyezményeket sért kinyilvánította az 1977-es szerződés egyoldalú megszüntetését, miközben egy új terelő gát építésével (Dunacsúnnál) Csehszlovákia saját területén megkezdte a folyóvíz nagyobbik részének elterelését az üzemvízcsatornába májusában a vitát a hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztették. A Bíróság a Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer ügyében szeptember 25-én, nyilvános ülésen hirdette ki az ítéletét, melynek főbb megállapításai a következők: Magyarországnak nem volt joga felfüggeszteni, majd később teljesen leállítani a nagymarosi beruházás munkálatait és a bősi beruházás rá eső részét, amiért 1977-ben felelősséget vállalt; Csehszlovákiának joga volt folytatni 1991 novemberében az "ideiglenes megoldás"-nak a megvalósítását, de azt nem volt joga üzembe helyezni 1992 októberétől; Magyarországnak a bejelentése 1992-ben, miszerint az 1977-es szerződést és az ahhoz kapcsolódó dokumentumok érvényességét megszünteti, nem vonta maga után a szerződés megszűnését; Magyarországnak és Szlovákiának jóhiszeműen kell tárgyalnia, figyelembe véve a fennálló helyzetet is, és a Feleknek minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az 1977-es szerződés céljai megvalósítását biztosítsák; amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, az 1977-es szerződés értelmében a Feleknek egy közös üzemeltetési rendszert kell létrehozniuk; Magyarország köteles kártérítést fizetni Szlovákiának azokért a károkért, amelyeket Csehszlovákiának és Szlovákiának okozott a munkálatok felfüggesztésével és későbbi teljes megszüntetésével, illetve Szlovákia is köteles kártérítést fizetni Magyarországnak azokért a károkért, melyeket Csehszlovákia okozott az "ideiglenes megoldás" üzembe helyezésével és életben tartásával okozott. Ehhez képest csak 2005-ben került sor három közös szakértői munkacsoport felállítására, amivel megkezdődhettek a szakértői szintű érdemi tárgyalások a két ország között. Az azóta eltelt időszak alapján látható, hogy Magyarországnak továbbra sem áll szándékában felépíteni a bős-nagymarosi vízlépcső alsó duzzasztóját. A felek között teljes az egyetértés az 1997-es ítélet mielőbbi végrehajtását illetően, viszont eltérően ítélik meg azt, hogy az alsó duzzasztó nélkül miképpen oldható meg az érintett folyamszakasz hajózhatósága. A tiszai ciánszennyezés: január 30-án a több napja tartó heves esőzések miatt az aranymosással foglalkozó nagybányai Aurul bányaipari vállalat ipari derítőjéből mintegy százezer köbméternyi cianiddal szennyezett víz ömlött ki a szabadba. A nagybányai magyar-román vegyesvállalat, az Aurul tulajdonosa az Esmeralda Exploration Limited ausztrál cég volt, amely ellen csődeljárás indult, továbbá több román vállalat. Az Aurul nagybányai üzemének működése során kibocsátott feldolgozási maradékot a 93 hektár alapterületű, úgynevezett zagytározó fogadta be. A tározótól nem messze folyt a Sasar-, illetve a Lápos-patak, melyek a Szamos folyón keresztül összeköttetésben voltak a Tiszával. 17

18 2000. január 30-án este a tározó gátja átszakadt és néhány óra alatt 25 méter széles, 2,5 méter mély kifolyási csatorna keletkezett és ezen keresztül folyt a mérgező, 120 milligramm/liter cianidot és nehézfémeket (főként rezet, cinket) tartalmazó víz a Láposba és a Sasarba, onnan a Szamosba, majd a Tiszába. Az első hivatalos információ január 31-én, 18 óra körül érkezett a magyarországi Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséghez a Kolozsvári Vízügyi Igazgatóságtól. A szennyezett víz a magyar határt február 1-jén 16 órakor érte el Csengernél, a szennyezettség mértéke elérte az "erősen szennyezett" kategória cianid-határértékének 180-szorosát. Az átfolyás megszüntetésére csak február 2-án hajnalban került sor. A magyar folyószakaszon 12 nap alatt (2000. február között) vonult le a ciános víz és egy hónap múlva a Dunán keresztül eljutott a Fekete-tengerbe. A magyar állam 2001-ben a Kincstári Vagyoni Igazgatóságon (KVI) keresztül perelte be az időközben Transgold SA-vá átalakult céget a tiszai cián- és nehézfémszennyezés miatt. A kártérítési követelés összege 28 milliárd 596 millió forint. Az EU-tagországok környezetvédelmi miniszterei 2004 októberében, Luxemburgban elfogadták, hogy új létesítmények esetében, a bányászati hulladékoknál az oldott cián szintje nem haladhatja meg köbméterenként a 10 milligrammot májusában a Fővárosi Bíróság ideiglenes intézkedés formájában úgy döntött, hogy a Transgold SA-nak 85 százalékkal vissza kell fognia termelését a további károkozás megelőzése érdekében májusában a Fővárosi Bíróság közbenső ítéletet hirdetve azt is kimondta, hogy a nagybányai aranybányát működtető Transgold SA-t terheli a felelősség a tiszai ciánkatasztrófáért (a Romániában egyelőre ki nem hirdetett ítéletet az aranybánya felszámolását végrehajtó cégek várhatóan megfellebbezik). Ezt követően kezdődhet csak meg az a vita, amely során a magyar állam számlák, szakértői jelentések alapján bebizonyíthatja, hogy jogosan tart igényt a kártérítési összegre. A 2006 áprilisában, Romániában elindított csődeljárás keretében a felszámolók összeállították a hitelezők külföldi bankok, román állami intézmények, szolgáltató vállalatok névsorát, ám végleges bírósági ítélet hiányában kihagyták a magyar államot. Magyarország emiatt a kolozsvári ítélőtáblán kérte, hogy vegyék fel a hitelezők közé, sőt megtámadta a korábban Aurul néven működő aranybánya csődeljárásáról, valamint eladásáról szóló intézkedéseket, ám a román bíróság a magyar állam valamennyi fellebbezését elutasította, így Magyarország nem jogosult az eladás nyomán befolyt vételár szétosztására sem. A Magyarországon folyó perben még nem született döntés a kártérítés összegéről, de abban az esetben kérdés lesz, hogy miként kényszeríthető majd ki a megállapított összeg. Az ügy legfőbb eredménye nagy valószínűséggel mindössze annyi lesz, hogy a bíróság által előírt biztonsági intézkedéseknek köszönhetően legalább a jövőbeni katasztrófák egy része megelőzhetővé vált. 7. Vizuális mellékletek 8. Ábrák A második világháború befejeződése Európában május május 9. A Schuman Nyilatkozat (az Európai Szén- és Acélközösség létrehiozására irányuló javaslat) 1951 Az ESZAK-Szerződés aláírása (Párizs) 1957 Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Európai Atomenergia 18

19 Közösség (EAK/Euratom) létrehozása (Róma) 1962 Rachel Carson Néma tavasz című könyvének megjelenése Az Országos Természetvédelmi Hivatal (OTvH) létrehozása M.o.-on 1968 A Római Klub létrehozása (Aurelio Peccei) 1969 Nemzeti Környezetpolitikai Törvény (NEPA) az Egyesült Államokban 1970 UNESCO Ember és bioszféra programja Az első Föld Napja az USA-ban (Denis Hayes; április 22.) 1972 A növekedés határai című jelentés (Dennis Meadows et al., "The Limits to Growth ) Az ENSZ Stockholmi Világkonferenciája Ember és bioszféra címmel. Június ötödikét környezetvédelmi világnappá nyilvánítják Döntés születik új ENSZ szakosított szervezet felállításáról, az ENSZ Környezeti Programjáról (UNEP) A közösségi környezeti politika elindítása 1973 Az EGK első környezeti cselekvési programja (1976-ig) évi II. törvény az emberi környezet védelméről 1977 Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) létrehozása 1984 Megalakul a 22 tagú Környezet és Fejlődés Világbizottság (WCED Brundtland Bizottság; magyar tagja Láng István) 1985 Megalakul az Országgyűlés Környezetvédelmi és Településfejlesztési Bizottsága 1986 Az Egységes Európai Okmány (A környezeti cím alkotmányos rangra emelkedése az Európai Gazdasági Közösségben) 1987 A Brundtland Bizottság Közös Jövőnk című jelentése ( Our Common Future ) 1988 A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KVM) felállítása 1990 A zöld tárca átalakítása Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummá (KTM) 1992 Az ENSZ második Környezetvédelmi Világkonferenciája A környezetről és a fejlődésről (UNCED, Rio de Janeiro) A Maastrichti Szerződés (az Európai Unió létrejötte) évi LIII. törvény (Kvt.) a környezet védelmének általános szabályairól 1997 A Kiotói Jegyzőkönyv aláírása Az első Nemzeti Környezetvédelmi Program elfogadása (NKP-I., 2002-ig) 1998 A Környezetvédelmi Minisztérium létrehozása (KöM) Az Aarhusi Egyezmény elfogadása 2000 A Lisszaboni Stratégia elfogadása az EU-ban 2001 Az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiájának elfogadása (EU SDS) 2002 Az ENSZ harmadik Környezetvédelmi Világkonferenciája A fenntartható fejlődésről (Rio+10; World Summit on Sustainable Development WSSD) A zöld tárca átalakítása Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummá (KvVM) 2003 A második Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP II.) Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz május A Kiotói Jegyzőkönyv hatályba lépése 19

20 február Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) 2009 dec. Klímacsúcs Koppenhágában EURÓPAI UNIÓ (1992) Európai Közösségek (EKk) Közös Kül és Biztonságpolitika (KKBp) Bel és Igazságügyi Együttműködés (BIE) ESZAK (2002 ig) Euratom (EAK) Európai Közösség (EK) Fontosabb nemzetközi környezet- és természetvédelmi egyezmények: Antarktisz Szerződés (1959); a hulladékkal és egyéb anyagokkal való tengerszennyezés megelőzéséről szóló egyezmény (1972); a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Párizsi Egyezmény (Világörökség Egyezmény, UNESCO, 1972); a hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló évi nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt évi jegyzőkönyv ( MARPOL 1973/1978. ); a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsari Egyezmény (1971); az évi 15. törvényerejű rendelettel kihirdetett és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Washingtoni Egyezmény (CITES, 1973); az évi 6. törvényerejű rendelettel kihirdetett a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló Bonni Egyezmény (1979); az európai, vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló Berni Egyezmény; a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésre vonatkozó, 1979-es Genfi Egyezmény; a sztratoszferikus ózonréteg védelméről szóló, 1985-ös Bécsi Egyezmény; a Tisza és mellékfolyóinak szennyezés elleni védelméről szóló 1986-os egyezmény; az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 1987-es Montreáli Jegyzőkönyv; a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, 1989-es Bázeli Egyezmény; 20

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelmi biztosíték bevezetésének szükségessége Szombathely, 2008. április 22. ÁTTEKINTÉS alapprobléma és háttér elméleti kérdések a rendelettervezet

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról

Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról (egységes szerkezetben a 9/1996.(III.25.), 16/1998.(VI.15.), 24/2010.(X.14.), 26/2011.(V.26.), 18/2013.(III.28.)

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 11/1997.(III.1.) számú r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlésének Környezetvédelmi Alapjáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a környezt

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály. Ózd, 2013. október 1.

PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály. Ózd, 2013. október 1. J a v a s l a t a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Társulási Megállapodássak kapcsolatos döntés meghozatalára Előterjesztő:

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110.

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

1. melléklet a 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelethez. A kiegészítő pótlék összege (Ft)

1. melléklet a 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelethez. A kiegészítő pótlék összege (Ft) 16564 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 95. szám A Kormány 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04.

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04. Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén Jelinek Gabriella főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály 2013. november 27: A Kormány a vízügyi

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város települési hulladékgazdálkodási

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai 007. évi előirányzat VI. BÍRÓSÁGOK 3 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai Átmeneti támogatással megvalósuló programok Az igazságszolgáltatás

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05.

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 2012 BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 1. Bevezetés A Vízépítő Kör szervezésében 2012.04.05.-én szakmai kiránduláson vettünk részt, mely során meglátogattuk a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer műtárgyait:

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben