Tanítási tervezet. Téma: A természet patikája

Átírás

1 Kövecsesné dr. Gősi Viktória adjunktus Tanítási tervezet Téma: A természet patikája Tantárgy: Természetismeret Tanító: Kövecsesné dr. Gősi Viktória Osztály: 2. osztály Témakör: A mező növény és állatvilága Tananyag: Gyógyító növények Az óra feladatai: Ismerjenek meg a tanulók néhány, a mezőn megtalálható gyógynövényt. Szerezzenek információkat a gyógynövények felhasználásának módjáról, lehetőségeiről. Ismerjék a felhasználási módján túl a veszélyeket is. Fejlesztendő kompetenciák: Természettudományos kompetencia: A természetben előforduló összefüggések, az ember és természet kapcsolatrendszerének megértése. Kognitív kompetencia: Gondolkodási képesség fejlesztése, kommunikációs képesség fejlesztése a viták, beszélgetések segítségével, a rendszerező képesség fejlesztése. Szociális kompetencia: Kooperatív együttműködés, közös problémamegoldás, tolerancia, alkalmazkodás képességének fejlesztése Személyes kompetencia: Önmegismerő, önértékelő kompetencia fejlesztése Nevelési feladatok: Környezeti nevelés: Környezettudatos magatartás formálása, természetvédelem Egészséges életmódra nevelés, testi nevelés: A gyógynövények segítségével betegségek megelőzése, kezelése Erkölcsi nevelés: Személyes felelősség megéreztetése a természet, a gyógyító növények iránt Esztétikai nevelés: A természet, a növények szépségének, esztétikumának megláttatása Értelmi nevelés: Kognitív képességek fejlesztése, kreatív, kritikai gondolkodás formálása Alkalmazott módszerek: beszélgetés, vita, szemléltetés, játék, magyarázat 1

2 Tanulásszervezés: Frontális munka, kooperatív csoport munka, önálló munka Alkalmazott kooperatív technikák: kerekasztal, szóbontó Eszközök: Csomagoló papírok, filcek, előre elkészített szöveges kártyák, növényleírások, képek, nem filteres gyógynövényteák (kamilla, csalán,.), vízforraló, méz, előre gyűjtött gyógynövények, könyv, munkafüzet, táblai applikációk, textilzsákok Előzetes feladatok a tanórára: Gyógynövények gyűjtése a tanórára (vagy otthonról, vagy tanulmányi sétával ha az iskola közelében tudunk beszerezni növényeket. ) Felhasznált irodalom: Dr. Mester Miklósné: A mi világunk tankönyvcsalád, Apáczai Kiadó Celldömölk Barbara és Peter Theiss: Erdők, mezők patikája, Microtrade Kft. Eger, A mi erdőnk, A Magyar Állami Erdészeti Részvénytársaságok lapja, Magyar Mezőgazdasági Kiadó, 1. évfolyam, július augusztus Imre Zsuzsánna Péter Kinga: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés, Társ Kiadó, Sepsiszentgyörgy, Dr. Mester Miklósné: Varázslatos világ, Apáczai Kiadó Dr. Nádai Magda: Erdei ünnepek és hétköznapok gyermekekkel, Flaccus Kiadó, Bp., I. Az előzetes ismeretek felidézése: A tanítási óra menete A tanulók kooperatív csoportmunkában, kerekasztal technikával oldják meg a feladatot. Egy lapot kapnak a csoportok a következő befejezetlen mondattal: A mező jellemzője, hogy.. A lap körbejár az asztalon és minden tagja a csoportnak leír egy mondat befejezést a lapra. A feladat megoldását követően minden csoport felolvassa a megoldásokat, és közösen összegezzük a mezőről megtanult ismereteket. II. Motiváció, ráhangolás az új témára Az új tananyag találós kérdésekkel kerül felvezetésre. Miután kitalálták a tanulók a találós kérdéseket, megbeszéljük, hogy mi lehet mindezekben a növényekben a közös. (gyógyító hatás) Az óra célkitűzésének megfogalmazása: A mai órán különböző gyógynövényekkel fogunk megismerkedni. 2

3 Ez a kicsi sárga pamacs A fű közt reád kacag. Ha virágja már elnyílott, A pihéit szertefújod. (gyermekláncfű) Erdő mélyén, bokor alján Elrejtőzve bólogat: Hogy könnyebben rátaláljunk, Illatával hívogat. (ibolya) Ici pici piroska, Fejében egy kis sapka, Hátuljában kis csutka. Mi az? Vagy: Erdőbe, mezőbe vörös húst árulnak. Mi az? (csipkebogyó) Hogyha egyszer hozzáérsz, Reád jön a viszketés. Hiába is vakarod, Nem múlik el a bajod. (csalán) III. A tananyag feldolgozása Hallgassuk meg az Alma együttes Bio című lemezén megtalálható Fűszerbatyu című dalt, mely a gyógynövényekről, fűszernövényekről szól. Próbáljátok megjegyezni, hogy milyen növények nevét hallottátok, és milyen hatásukról énekelnek? A dal meghallgatása után közösen gyűjtjük össze a hallott gyógynövények, fűszernövények neveit. (Óra végén teázás közben újra meghallgathatjuk.) Utasítás: Milyen gyógynövényeket, fűszernövényeket használtatok már otthon és milyen problémát szerettetek volna orvosolni vele? Ki milyet hozott magával a mai órára? Tudja-e mire lehet használni? A beszélgetést még érdekesebbé tesszük azzal, hogy különböző textilzsákokba rakjuk a gyógynövényeket és a gyermekeknek tapintás útján az illatukról kell megismerni őket. A beszélgetés során a gyógynövények történelméről Dr. Nádai Magda: Erdei ünnepek és hétköznapok gyermekekkel című könyvéből közlünk érdekességeket. (109.o.) Itt találhatjuk meg Melius Juhász Péter: Herbárium című füvészkönyvéből azokat a részleteket, melyeket a gyerekeknek csoportonként kiosztunk kis kártyákon és nem csak a gyógynövények hasznosításáról olvashatunk benne, hanem megfejthetjük a XVI. századi megmosolyogtató nyelvi stílust is. Feladat: Információgyűjtés, ismeretszerzés, jegyzetelés: A tanulók 5 csoportban dolgoznak az óra fő részében. Minden csoport más más gyógynövényt és az ahhoz tartozó rövid leírást kapja meg. A csoportnak át kell olvasni a gyógynövényről szóló szövegeket, majd annak lényegét kijegyzetelni. Szempontok: Mely részeit hasznosítjuk a gyógynövénynek? Mit készíthetünk belőle? Milyen hatásai vannak? Milyen érdekességeket tudtunk meg a növénnyel kapcsolatosan? 3

4 A feladathoz a tankönyvi szöveg mellé segítséget kaphatunk az Erdők mezők patikája című könyvből. A kooperatív csoportmunkában feldolgozásra kerülő gyógynövények: cickafark, kamilla, gyermekláncfű, citromfű, lándzsás útifű A feladat megkezdése előtt kiosztjuk a kooperatív csoportmunkához szükséges szerepeket, melyet borítékban kapnak meg a gyerek és mindenki húz belőle egyet. Szerepek: Időfelelős (aki a munka során a rendelkezésre álló időt figyeli), Jegyző (aki feljegyzi az ötletek), Szószóló (aki ismerteti az eredményeket más csoportokkal), feladatmester (aki a feladatot ismerteti, mikor a csapatok írásbeli formában kapják azt, illetve irányítja a munka menetét), Eszközfelelős (a szükséges eszközöket elhelyezi az asztalon, azokért felelős) Csendkapitány (feladata a megfelelő munkazaj szinten tartása) Ezen kívül adhatunk még további szerepeket a célok és a feladatok függvényében. (esélyteremtő, lelkesítő ) A gyógynövények megismerését követően a táblán elhelyezett applikációra (emberalak) kell elhelyezniük a gyerekeknek a növényeiket és a szókártyákat. (gyógynövény neve, betegség, tünetek, testrész) Minden csoport a saját kártyáját elmagyarázza, bemutatja a gyógynövényt, és elhelyezi oda, ahol az emberi testen hatása van az adott növénynek. A gyűjtött gyógynövényeket is felragasztjuk a táblára. Ezáltal összegezzük, rendszerezzük, a tanultakat. 4

5 Gyógynövények hasznosítása: A gyógynövények felhasználására vonatkozóan mutatunk be a gyerekeknek olajat, krémet, tinktúrát, teát. Olaj Tinktúra Tea Krém IV. Összefoglalás A feldolgozott ismeretek ellenőrzése, rögzítése: A., Két csoportnak szóbontóval kell a gyógynövény szó betűihez kapcsolni az adott fogalomról eszükbe jutó kifejezéseket: G y ó g y h a t á s p i t Y p a n g g y Ó g y s z e r G a l a g o n y a Y N Ö V í r u s É N g Y ö k é r 5

6 B. A másik három csoport reklámot készít, mely a gyógynövényeket népszerűsíti.(a sok gyógyszereket reklámozó film mellé hasznos lehet, ha felhívjuk a figyelmet a népi gyógyászat jelentőségére is.) Az óra befejezéseként gyógynövényekből teákat készítünk, és teakóstolással zárjuk az órát. V. Óra végi értékelés VI. Házi feladat: Egy, a tanultak közül szabadon választott gyógynövény lerajzolása, lényeges jellemzőinek bemutatása a füzetbe. A tantárgyi koncentráció lehetősége: Rajz óra: Füves könyv készítése A tanulók a begyűjtött gyógynövényeket lerajzolják egy általuk készített füzetkébe, és kiegészítik a rajzokat a tudnivalókkal. Képek: Mellékletek: Gyermekláncfű Kamilla (orvosi székfű) Citromfű Cickafark Lándzsás útifű 6