H Í R L E V É L A M A G Y A R O R S Z Á G I M E T O D I S T A E G Y H Á Z P É C S I K Ö R Z E T E

Átírás

1 A M A G Y A R O R S Z Á G I M E T O D I S T A E G Y H Á Z P É C S I K Ö R Z E T E H Í R L E V É L XVII. évfolyam 12. szám december Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. János 1:45 1

2 É v i J e l i g e Nincs itt maradandó városunk, hanem az eljövendőt keressük. Zsidókhoz írt levél E g y h á z u n k É v i J e l i g é j e : Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be Isten törvényét. Galáciabeliekhez írt levél 6,2. Te r v e z e t t d e c e m b e r i p r o g r a m j a i n k : 2 December 1.-én, Ádvent 1. vasárnapján Ifjúsági Istentisztelet lesz, textus: Hós.14, órakor a közösségi órát dr.thalyné Éva tartja. December ig - csütörtöktől szombatig - Ittzés István lelkész tart evagnélizációt 17 órakor, melyre mindenkit szeretettel várunk! Téma: Várakozásunk kérdései! Csütörtök: Ki mondja meg a koordinátáimat? (Ádám hol vagy?) 1Móz.3,8 Péntek: Honnan tudhatom, hogy jó cél felé tartok? (Honnan jössz és hová mész?) 1Móz.16,7 Szombat: Van üdvösségem? (Mit cselekedjem, hogy üdvözüljek?) Luk.18,18 December 8.-án, Ádvent 2. vasárnapján 10 órakor Ittzés István lelkész szolgál - Úrvacsorai istentisztelet. Mikor jössz vissza? (Uram, nem ebben az időben állítod helyre ) ApCsel.1,6 December 14.-én szombaton délelőtt 9 órától Körzeti konferencia lesz, Csernák István szuperintendens vezetésével. December 15.-én Ádvent 3. vasárnapján 10 órakor Istentisztelet, textus: Ézs. 51, órakor Siklóson lesz istentisztelet. December 22.-én, Ádvent 4. vasárnapján 10 órakor Istentisztelet lesz, textus:. Ézs. 46,8-13a.

3 December 24.-én, délután a Támasz alapítvány hajléktalan szállóján szolgálunk December 25.-én Karácsonyi Istentisztelet lesz 10 órakor. December 29.-én vasárnap 10 órakor Istentisztelet. Textus: János 3,16. December 31.-én kedden, 18 órakor Évzáró Istentisztelet. Textus: János 12, E l ő z e t e s p r o g r a m o k Január 1.-én 14 órakor. Újévi jelige olvasás. Január 5.-én. 10 órakor Szövetségmegújító Úrvacsorai Istentisztelet. R e n d s z e r e s p r o g r a m j a i n k : Kedden 17 órakor bibliaórát tartunk Hidason Szerdán Ifjúsági óra Csütörtökön Bicsérden 18 órakor házi istentisztelet lesz Pénteken 17 órakor házicsoport lesz (változó helyszínnel) Vasárnap 9 30 imaóra, és órakor istentisztelet van Pécsett, órakor Hidason. Első vasárnapokon Úrvacsorai istentisztelet van. Minden harmadik vasárnap Siklóson órakor istentiszteletünk van Az esetenkénti időpontváltozásokról lelkészünknél lehet érdeklődni. S z ü l e t é s n a p j u k a t e b b e n a h ó n a p b a n ü n n e p l i k : Dr. Ritter Boglárka án Gyurkó Balázs én Dr. Vas Bence én Schauemann Barnabás án Sziliné Gáll Anna án Dóczi Győzőné én Siptár Gergő án Kívánjuk, hogy Isten áldja meg minden születésnapos életét! 3

4 D e c e m b e r Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. (János 1,4.) Búcsúzik tőlünk a év, és itt van a küszöbünkön Egy év eseményei örömei és bánatai vannak mögöttünk. Emlékképek sokasága villan fel gondolataink adattárából, vannak közöttük mély barázdákat szántóak, és vannak közöttük meghalványuló, színét vesztett, már-már a feledésbe merülő, megsárgult képek. Közben az idő, mint egy könyörtelen hatalom lendít bennünket tovább és tovább. Pedig nagyon szerettünk volna időzni még akkor és ott. De kár, hogy elmúlt! mondjuk. Ismerjük a másik végletett is, amikor az akkor és ott, nagyon lassan, szinte csigalassúsággal, múlni nem akaró perceivel kellett birkózni. Csak legyen már vége! mondtuk, vagy csak gondoltuk. Tudatosan, vagy tudattalanul működtetünk magunkban egy olyan mechanizmust, amellyel törlünk megtörtént eseményből képeket. A számítógépes szaknyelven delete funkciót léptetünk életbe. Nem régen mesélte egy számítógép szerelő ismerősöm, hogy nincs totálisan kitörölt adat, csak a rendszer számára olvashatatlan. Minden megvan valahol, csak program kell hozzá, és elő hozható, és újra olvasható. Minden embernek van egy adattára, amely két részre van osztva, a tudatos és a tudattalan. A tudatos adatbázis az, amelyet kezelünk, amikor kell, elővesszük, ha kell, lecseréljük, szükség esetén hozzá teszünk, vagy átírjuk. A tudatalatti memória, amelyben azokat az eseményeket tároljuk, - néha teljesen tudatosan - amikről nem akarunk tudni. Nem akarunk rá emlékezni, nem akarunk róla tudni! Azért írtam le ezeket, mert a Biblia arról tanúskodik, hogy pontosan ez történik egyszer minden emberrel. Jön egy esemény, amely rátör az életünkre. Keresztezi az utunkat, és akkor ellenállást nem tűrően megjelennek a tudatunkban azok az elnyomott, nem akarok tudomást venni róla, soha ki nem mondom többet a nevét, sorolhatnám ezeket a tudattalanba elrejtett döntéseinket. Isten mondja: Eléd adtam az életet 4

5 és a halált, ez egy döntés kényszer! Helyzetbe hoz bennünket a Szerető, Gondoskodó, Kegyelem Királya. Ezt okozhatja egy betegség, egy váratlan lelki krízis. Egy kegyelmi állapot, amely bármi is lehet. Azt fontos tudnunk, hogy nem az Isten tudta nélkül történnek ezek, tervszerűen és céltudatosan, a lelki üdvösségünk érdekében. Mindig szeretetbe ágyazva ad rá engedélyt Teremtő édes Atyánk. A decemberi jeligénk az mondja: Benne élet volt Bennünk halál van. Benne az élet és a világosság működik, bennünk a halál és a sötétség. Amikor az Élet bennünket szeretetével körülvesz, akkor a Világosság beragyog az életünkbe. Világossága átvilágítja egész létünket, múltunkat, jelenünket és jövőnket. Az egész embert mindenestől. Nincs előtte semmi, ami elrejthető volna. Ez a tény örömmel, vagy félelemmel tölt el bennünket. Isten nem ijesztgetésnek szánja, hanem öröm forrásának, mert ezzel mindig együtt jár, hogy kegyelmes jobbjával körülvesz bennünket. Javunkra teszi ezt. A halál megnyomorító helyzetét tárja fel, de lehetőségül oda teszi az Élet diadalát kegyelemből. Isten az embert csodálatos világosságba teremtette úgy, hogy mindent látott. Látta Istent is. Tudta, hogy kicsoda Ő, éppen azért bízott benne és szerette. Látták az emberek egymást, éppen ezért nem mentek neki egymásnak, hanem tisztelték egymást és szerették. Látták önmagukat, és nem ismerték félre magukat. Nem gondoltak magukról sem többet, sem kevesebbet. Tudtak tájékozódni az élet kérdéseiben. Ebben a csodálatos világosságban élt az ember az Édenkertben, amikor Isten megteremtette. Egyszer csak hirtelen sötét lett. Megszakadt a vezeték. Elszakadt az ember Istentől akkor, amikor azt mondta: Isten nélkül is tudok élni. Ne szóljon bele a dolgaimba! Majd én, egyedül! Ez a büszkeségünk a mai napig megmaradt mélyen bennünk. Attól kezdve nem látjuk Istent, ezért mondják sokan, hogy nincs is, mert nem látják. Ettől kezdve nem vagyunk tekintettel egymásra. Rengeteg karambol van az emberek között. Összeütközünk, nekiesünk egymásnak. Az ünnep előtti idegességben ez tipikus. A legtöbb családban ez nap, mint nap előfordul. Ettől kezdve nem látjuk a feladatainkat. Nem tudjuk, mi végre lennénk itt. Azt hisszük nekünk kell a világot megváltani, vagy nekünk kell 5

6 itt uralkodni, holott az Isten feladata lenne. Sokszor még a láthatókat sem látjuk, nem beszélve a láthatatlanokról, Isten csodálatos ígéreteiről. Sötét lett a világon. De A világosság a sötétségben fénylik,.. Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. Tudjuk, hogy ebben a hónapban van a természet törvénye szerint az év leghosszabb éjszakája, de emlékeztet bennünket a szeretet ünnepe arra, hogy ebbe a sötétségbe született a világ Világossága, az Isten Fia emberi testben. Isten ezzel a tettével elindította Világ Világosságát hódító útjára, és az Ő dicsősége feltartóztathatatlanul halad a teljes délig. G y u r k ó J ó z s e f K ö s z ö n t é s Október 27.-én, a vasárnap délelőtti Istentiszteleten a 90. Zsoltár verseivel köszöntötte a pécsi gyülekezet Schauermann Menyhértné Lizi nénit a 90. születésnapja alkalmából. Köszönjük az Úrnak, hogy hosszú élete során megtartotta, és gyakran nehéz útszakaszain is átsegítette. Köszönjük az Úrnak, hogy hosszú évtizedek óta a hidasi, majd a pécsi gyülekezet munkájában is fel tudta használni sokrétű szolgálatait. Az ünnep fényét szó szerint emelte Kozma János testvérünk által készített gyertyatartó, amelyen 9 gyertya lángja fénylett. Kérjük, hogy az Úr továbbra is kísérje útját, egészen a hazaérkezésig. Életünk ideje hetven esztendő, vagy ha több, nyolcvan esztendő, és nagyobb részük hiábavaló fáradság, olyan gyorsan eltűnik, mintha repülnénk. Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk! 90. Zsoltár 10. és 12. verse 6

7 L á b n y o m o k a h o m o k b a n Egyszer egy éjszaka azt álmodtam, hogy Urammal együtt mentem végig a tengerparton. A sötét éjszakai égbolt előtt fénycsóvákként ragyogtak fel életem képei. És minden alkalommal két pár lábnyomot láttam a homokban, a sajátomat és az Uramét. Amint az utolsó kép is elvonult szemeim előtt, visszatekintettem. Megijedtem, amikor felfedeztem, hogy életem útjának sok szakaszán csak egy pár lábnyom volt látható. És ezek éppen életem legnehezebb időszakai voltak. Aggódva kérdeztem az Urat: Uram, amikor elkezdtelek követni, akkor azt ígérted nekem, hogy mindenkor velem leszel. Most azonban azt kellett felfedeznem, hogy életem legnehezebb időszakaiban a homokban csak egy pár lábnyom látható. Miért hagytál magamra, amikor a legnagyobb szükségem lett volna Rád? Ekkor azt felelte: Kedves gyermekem, én szeretlek téged, és sohasem foglak magadra hagyni, különösen nem szorongattatásokban és nehézségekben. Ott, ahol csak egy pár lábnyomot láttál, ott én hordoztalak téged. M a r g a r e t F i s h b a c k P o w e r s ( o k t ó b e r K a n a d a ) - F o r d í t o t t a S c h a u e r m a n n H e n r i k Ez a gyönyörű, nagyon fontos üzenetet hordozó költemény Margaret Fishback Powers lelkéből-tollából származik. A költemény kézirata

8 október 10-i megírása után 1980-ban egy Torontóból Vancouverbe való költözés alatt - egyéb családi iratokkal együtt - eltűnt. Valaki(k) a szerzői jogok figyelmen kívül hagyásával a költeményt ismeretlen szerző műveként sokféle formában, keresztyén szórólapok és ajándéktárgyak felirataként kiadták. Magyar nyelven Túrmezei Erzsébet művészi fordításában is találkozhatunk a költeménnyel, ismeretlen szerző forrás-megjelöléssel, Lábnyomok címmel. A Fishback család a költeményt Washington államban 1983-ban fedezte fel egy keresztyén könyvesboltban, ott egy díszes képeslapra nyomtatva árusították, a hátoldalán egy nő nevét és címét közölték a költemény szerzőjeként. Írásos megkeresésükre a nő férje visszautasította a gyanúsítást, mondván, hogy ez a verset a felesége írta. A szerzői jogukat nem tudták bizonyítani, mert az elveszett eredeti példányon kívül nem találtak hiteles másolatot. Egy másik alkalommal a szerző férje, Paul Powers feküdt az intenzív osztályon, ahol egy hívő ápolónő adta át neki vigasztalásul egy ismeretlen költőtől származónak mondott kinyomtatott költeményt. Az éveken át tartó eredménytelen szerzői jogi küzdelem közben a költemény 1985-ben jelent meg M. Fishback verseskötetében a bermudai Hamiltonban Volt egy álmom címmel. Végül 1987-ben került elő egy másik hiteles kézirat a családi albumból, és ettől kezdve ismerték el jogilag is M. Fishback Power szerzőségét. A szerzőről és családjáról, valamint a költemény keletkezéséről szóló könyv angol nyelven, Kanadában jelent meg 1993-ban a Harper Collins Publishers-nél, Foodprints címmel. Német nyelven pedig Spuren im Sand címmel 1996-ban, már 2. kiadásként Brunnen Verlag Giessen-nél. A továbbiakban néhány sorban szeretném visszaadni a nagyon épületes és élvezetes olvasmány egy-egy részletét. A szerző egy kanadai német bevándorló (eredetileg Fischbach nevű) férj és ír 8

9 származású feleség unokája. A szerző (Margaret) áldott-, szolgáló életét, ugyanakkor sok súlyos megpróbáltatást és csodálatos szabadulást tartalmazó személyes bizonyságtételét, megtapasztalásait fejezi ki a fenti költemény. A költőnő képzettsége szerint tanítónő, filigrán alkatú, alacsony teremtés volt. Lakhelye egy nagyon viharjárta országrész volt, gyakori villámcsapásokkal. Egy alkalommal az osztályterembe is becsapott a villám, egy gyermek meghalt, ő pedig súlyosan megsérült. Hosszabb kórházi ápolásra szorult, de egészsége sohasem állt helyre teljesen. Férje nevelőszülőknél nevelkedett, majd nagy mélységeket megjárva fogadta el Jézus Krisztust élete Urának. Jegyességük idején egy tengerparti keresztyén ifjúsági táborban voltak. Itt álmodta a versben leírt jelenetet. Szokásához híven az ágya mellett volt most is jegyzettömbje és tolla, ebbe írta be ébredése után azonnal a sorokat. Férjével együtt teljes életüket a missziós szolgálatnak szentelték. Keresztyén irodalmat, filmeket terjesztettek, és ifjúsági színdarabokat, bábjátékokat mutattak be különböző rendezvényeken. Ebbe a munkába két lányuk is bekapcsolódott. Életükben több súlyos helyzetben tapasztalhatták meg Isten csodálatos segítségét: Az egyik kislányra rádőlt egy motorkerékpár, és a koponyába fúródó alkatrész néhány milliméterrel kerülte el a létfontosságú agyi szöveteket. A férj súlyos lábzúzódása teljesen rendbejött, mire a baleseti sebészetre értek. A baleset után - amíg a szülők a kórházba utaztak - kislányuk mély hittel imádkozott apja gyógyulásáért. Teljes természetességgel vette tudomásul, hogy apja lábán a kórházban már nem láttak semmi elváltozást. A nagyobbik lány felnőtt korában lezuhant egy szikláról, kisebb sérüléssel úszta meg a majdnem halálos esést. Édesapjánál az izgalom súlyos szívrohamot váltott ki, csodával határos módon az ott lévő idegen kirándulók között szakápoló is volt, aki biztosította a szükséges egészségügyi segítséget. Ennek a szívrohamnak a kórházi ellátása közben adta át a férjnek az ápolónő a felesége által írt költeményt, mint ismeretlen szerző művét. Ez a vers sok embernek szerzett vigasztalást, bíztatást, de szerzőjének éveken keresztül tartó harcot és megkeseredést is okozott a szerzői jog elorozása miatt. Egy rokona bíztatására értette meg, hogy el kell engednie az ügyet, különben lelki élete tönkremegy. Miután ezt megtette, nyerte vissza lelki békéjét és örömét az Úrban. S c h a u e r m a n n H e n r i k 9

10 I s t e n n e l ö s s z h a n g b a k e r ü l n i Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal. János 1.14 Egy öreg kastélyban évtizedek óta állt egy porlepte hárfa. Régi időkben pompás volt a hangzása. Egyszer aztán megrongálódott, senki sem tudta megjavítani, és régi zengését visszahozni. Egyik este egy ősz hajú férfi kopogtatott a kastély bejárati ajtaján, hogy éjjeli szállást kérjen. Amikor a hárfáról meséltek neki, kérte, hogy megnézhesse. Azt ígérte, hogy meg fogja javítani a hangszert. Kis idő múlva megtisztította, szakértő szemmel megvizsgálta, és ügyes kézzel megjavította azt. Nos, újrahangolta a hárfát, és elkezdett rajta játszani. Olyan gyönyörűen zengtek a húrok, mint a régi időkben. Arra a kérdésre, hogy hogy tudta a hárfát olyan gyorsan és jól megjavítani, azt felelte az ősz hajú idős ember, hogy sok évvel ezelőtt ő készítette el ezt a hangszert. Ő tudta, hogy mi módon lehet ismét helyrehozni. Talán úgy gondolnánk, hogy ez egy szép történet. Azonban hogy függ ez össze a mi életünkkel? Isten a teremtő, Ő teremtett minket. És Ő nagyon jól végezte a munkáját. Az ember Istentől való eltávozása révén egy óriási szakadás állt elő életünkben. Az Isten által jól tervezett életet azóta diszharmóniák, zavaró hangzások kísérik. Csak a teremtő maga képes a teremtményét meggyógyítani. Ezért lett Isten emberré, és lakozott közöttünk. Jézus a mi diszharmóniánkat ismét összhangba akarja hozni Istennel. Életünket meg szeretné tisztítani, javítani, és teljesen újjá teremteni. Ha életünket Jézus Krisztusra bízzuk, számolhatunk azzal, hogy Isten minket rá szeretne hangolni saját dallamára, az életnek általa szer- 10

11 zett művére (kompozíciójára). Segíteni szeretne, hogy életünk az Ő minőségében, és az Ő védelmében, gondoskodásában folyhasson. Isten emberré lett, hogy ismét olyan emberekké váljunk, amilyeneknek eredetileg elképzelt minket. Csak egy imányira van tőlünk. A n d r e a s E n g e l b e r t l e l k é s z ( E v a n g é l i u m i k ö z ö s s é g M ü n c h e n / É s z a k ) - f o r d í t o t t a S c h a u e r m a n n H e n r i k L é g y k é s z Légy kész meghallani az Úr hangját, Ha szólít csendes éjszakán! És mondd, mint mondta egykor Sámuel, Csak szólj, figyelek, Atyám! Légy kész meghallani az ÚR hangját, Ha lázas munkában talál. És kér idődből csak egy fél órát, Légy kész mondani: Itt vagyok, Atyám! És légy csendesen, míg beszél! Légy kész megtenni, amit kér! Mert nemsokára jő a vég, S nem lesz rá időd elég. A l m á s i M i h á l y n é I s t e n j ó h a r c o s a i Amikor azonban ezt végiggondolta magában, íme, az Úr angyala megjelent neki álmában, és ezt mondta: József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogant, az a Szentlélektől van. Máté 1.20 Hisz ön az angyalok létezésében? Az angyaloknak nagy az árfolyama ; a keresztelést megelőző minden beszélgetéskor válik ez nyilvánvalóvá számomra. Az élet ugyanis veszélyes. Így az oldalunkon álló védőangyal elképzelése nagyon megnyugtató számunkra. A Biblia valóban számol az angyalok valóságos létezésével. Isten állandó dicsőítésén 11

12 kívül szolgálatuk abban is áll, hogy ebben a félelem és halál által alakított világban megvívják a hit jó harcát a gonosz hatalmak ellen, amelyeket - ahogyan a János Jelenések könyvében olvashatjuk - már rég kihajítottak a mennyországból, legyőzettek, de úgy gondolják, hogy a földön még kitombolhatják magukat (lásd. Jelenések 12:7 és következő verseket). Azonban hála Istennek valóságos esély nélkül. Mert ahol 20 ördög van, ott 100 angyal is jelen van; ha ez nem így lenne, akkor már régen tönkrementünk volna. (Luther Márton) Ahol tehát Isten megbízásából angyalok óvnak és védelmeznek engem, ott nyilvánvalóan abból válik valami érzékelhetővé, ahogy a mennyországot elképzelhetem magamnak: a végtelen megóvásnak és boldog megőrzöttségnek a helye. És hallhatóvá válik, hogy mit jelent a menthetetlen halálfélelemmel teli világban Istenben elrejtett állapotban lenni: Ne féljetek! - ez az angyalok üzenete, amely a mezőn hangzott el a pásztorok számára, amikor a világ megváltója megszületik; és az az angyal üdvözlete a feltámadás reggelén. Ez a világ legjobb híre! És ennek neve is van: Jézus Krisztus - az Isten velünk van. Ő az egyedüli menedékünk mindörökké. G e o r g K r a u e r e v a n g é l i k u s l e l k é s z ( H a m b u r g - E p p e n d o r f ) - F o r d í t o t t a S c h a u e r m a n n H e n r i k E g y t é l i t ö l g y l e v é l r e 12 Árkosy Lajosnénak E levelet a hegytetőn találtam, Hóban feküdt, az erdőhöz közel, Fákról hullt gyémántporral beszitáltan. Míg zöld volt, írni rá nem lehetett. De hogy megbarnult, megkeményedett: Az írás felcsillámlik rajta, S tűnődvén, lelkem elsóhajtja: Kellett a dér, a tél, a hóvihar, S a zúzmara, a zordfényű palást, Hogy egy Kéz azt írhassa ránk, amit akar. R e m é n y i k S á n d o r - K o l o z s v á r, H ó j a, K a r á c s o n y

13 E l l e n s é g Szeressétek ellenségeiteket, jól tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik titeket háborgatnak. Aki egyik orcádat megüti, fordítsd néki a másikat is; és attól, aki felső ruhádat elveszi, ne vond meg alsó ruhádat se. Mindennek pedig, aki tőled kér, adj; és attól, aki elveszi a tiédet, ne kérd vissza. Lukács 6,27-30 Egyszer egy nagy császár magához hívatta az alattvalóit és ezt mondta nekik: -Ma az összes ellenségem megsemmisül. Néhány órával később a szolgák karon fogva látták a császárt az ellenségeivel sétálni, miközben azok nagyokat nevettek együtt. Meg is kérdezték urukat: -Császárunk, hát nem azt mondtad, hogy végzel az ellenségeiddel? A császár jóságosan elmosolyodott: -De hiszen így is tettem, a barátaimmá fogadtam őket. I n t e r n e t K e r e s z t é n y n e k l e n n i, m i é r t? Egy ember almafajok nemesítésével foglalkozott. Mindenkinek örömmel mutogatta pompás almafáit: boldog volt, ha valaki almáját megízlelte. Egyik szomszédját - noha többször hívta -, semmiképpen sem tudta rábírni, hogy bemenjen hozzá almakóstolóra. Mikor egyszer újra hívta, megszólalt a szomszéd: - Be kell vallanom, hogy a múltkor, kertje mellett elmenve, kíváncsiságból felvettem egy lehullott almát. Beleharaptam, de én életemben 13

14 olyan savanyú almát még nem ettem. Köszönöm, nem kérek az almájából. Az az egy, egész életemre elég... - No ez igazán nem mérvadó - szólt mosolyogva a kerttulajdonos - messze földet bejártam, míg ahhoz a savanyú almához jutottam. Azért ültettem a kerítés mellé, hogy egyszer s mindenkorra elvegyék a tolvajok kedvét az almalopástól. És bevált a számításom. De jöjjön velem a kert belsejébe! A második, harmadik sorban olyan jóízű, zamatos fajtákat talál, amilyet nem is álmodott. - Ha így áll a dolog, az más - szólt elgondolkozva a szomszéd és bement a kertbe. * * * Sokan így vannak a hívő élettel. A kívülállók csak a tilalmak, a bűnbánat és önmegtagadás savanyú almáiról tudnak. Ne a kerítésen bemászott tolvaj módjára ítélj, hanem menj be a kert Urával az ajtón, és meglátod, hogy mily édes az Úrral ápolt közösség minden gyümölcse. I n t e r n e t K a r á c s o n y i t ö r t é n e t A múlt század elején történt. Magányos férfi utazott le egy vidéki kisvárosba. Barátai hívták, hogy ne töltse egyedül a szentestét. Az utolsó vonattal érkezett. Már erősen szürkült, alig járt valaki az utcákon. Az egyik kirakat előtt észrevett egy kopott ruhás kisfiút. Nagy, vágyódó szemei egy kis betlehemre szegeződtek. A férfi megszólította: Ezt szeretnéd megvenni? A fiú bólintott, de nem vette le szemeit a kirakatról. Nem is lehet drága - folytatta a férfi. A kisfiú kihúzta kezét a zsebéből, tíz krajcáros csillogott benne. Ezt az előbb találtam, de ezért nem adnak semmit. A férfi elkérte a pénzt, s 14

15 a fény felé tartotta. Hallod-e, ez nem közönséges pénz, bizonyára az angyalok ejtették el. A gyerek csodálkozva nézett a férfira. Gyere, menjünk be az üzletbe - és megfogta a hideg kis kezét. Bent már senki sem volt, csak az idős kereskedő. Udvarias mosollyal szólt: Éppen zárni készülök. A férfi hunyorított a szemével: Akkor a legjobbkor jöttünk. Kis barátom egy rendkívüli pénzt talált. Az angyalok vesztették el. Azt veheti rajta, amit csak akar. Ezzel ismét ráhunyorított a kereskedőre, és az megértette. Kezébe vette, megvizsgálta a pénzt. Aztán sugárzó arccal mondta: Micsoda szerencse, te aztán jó fiú lehetsz. Válaszd ki hát, amit szeretnél. A gyerek először a kereskedőre, azután az ismeretlen férfira nézett. Mindkettő tekintetéből biztatást olvasott ki. Erre rámutatott a kirakatban csillogó betlehemre: Ezt szeretném. A kereskedő szépen becsomagolta, szaloncukrot is adott hozzá. A gyermek boldogan hagyta el a boltot. Az ismeretlen férfi ekkor elővette pénztárcáját, s fizetni akart. Szó sincs róla, uram, szólt a kereskedő. Ma este nekem is karácsonyom van. Az a Jézus, akit ma ünnepelünk, figyelmeztetett bennünket: Amit egynek tesztek a legkisebbek közül, azt nekem teszitek. A két férfi egymás szemébe nézett és kezet szorított. Mindketten tudták, hogy ebben a pillanatban született meg a szívükben a kis Jézus. I n t e r n e t H o g y a n h a l t m e g h e l y e t t e m? Egy hívő ember egyszer megkérdezett egy fiatalembert, mióta ismeri Megváltóját, és tudja-e bizonyosan, hogy bűnei meg vannak bocsátva. A fiatalember így válaszolt: - Bűneim meg vannak bocsátva, ezt biztosan tudom. - Mikor tudta ezt először? kérdezte a hívő ember. - Amikor édesanyámat megszúrta a méh. - Amikor édesanyát megszúrta a méh? Hogy érti ezt? Mondja el! - Édesanyám hívő asszony volt kezdte a fiatalember a történetet. - Gyermekkoromban gyakran elmondta nekem, mit tett értem Jézus Krisztus, de soha nem értettem egészen, nem tudtam elképzelni, hogyan halt meg helyettem. És ekkor, egy délután a kapunk előtt játszottam. Édesanyám a konyhaajtó közelében feltűrt ruhaujjal vasalt. Hirtelen egy dühös méh repült felém, és keringeni kezdett a fejem körül. Nyilván meg 15

16 akart szúrni. Megijedtem, és megpróbáltam a zsebkendőmmel elhessegetni. De csak egyre ott körözött, és mindig közelebb jött. Végül kétségbeesve rohantam be a házba, hogy megszabaduljak szúrós ellenségemtől. Anyámhoz futottam, aki egész idő alatt szemmel tartott, és most betakart a kötényével. Bár mosolygott az ijedtségemen, mégis anyai gondossággal átölelt, mintha csak ezt mondaná: - Nálam biztonságban vagy. Alighogy ezt tette, a méh a karjára szállt és hirtelen megszúrta. Anyám összerázkódott, azután a méhre nézett, nekem pedig azt mondta: - Nyugodtan előjöhetsz, a méh édesanyát szúrta meg helyetted, nézd csak, hogyan mászik a karomon. Most már nem árthat, mert a méh csak egyszer tud szúrni. Még mindig féltem egy kicsit, meg aztán sajnáltam édesanyámat is. De meg mertem nézni a fullánkot, míg anyám okosan felhasználta ezt az eseményt. Elmondta ugyanis: - Látod, ez szépen kiábrázolja azt a csodát, amelyről már oly sokszor beszéltem neked: Krisztus a helyedbe állt és helyetted halt meg. Megtanultam, és sokszor ismételgetem a bibliai mondást: bűneinket maga vitte fel testében a fára, Akinek sebeivel gyógyultatok meg. de mindaddig soha nem értettem, hogy Jézus Krisztus valójában önként vállalta helyettünk a büntetést. Most, hogy láttam a méhet és a fullánkját, egyszerre világos lett előttem minden. Isten nem kéri számon kétszer az adósságot engem sem hív már többé ítéletre hiszen Jézus Krisztus a vérével fizetett értem. I n t e r n e t K a r á c s o n y i k é r é s e k 16 A pásztoroknak lábát add nekem, hogy Hozzád siethessek sebesen! És a napkeleti bölcsek kezét, hogy szívem, kincsem letegyem eléd! Angyalok hangját, hogy mindenkinek örömhírt és békességet vigyek! S Mária Igét megőrző szívét: hadd legyek, Jézus, örökre Tiéd! T ú r m e z e i E r z s é b e t N é m e t b ő l f o r d í t o t t a

17 H a j ó t ö r ö t t Hagyd az Úrra a te útjaidat, és bízzál benne, majd Ő teljesíti. (Zsoltár 37,5) Egy szerencsétlen hajótörött, deszkába kapaszkodva kivetődött egy lakatlan szigetre. Alig talált magának megélhetést: kevés volt az erdő és a bokor, viszont annál több a szikla. Buzgó imádságban kérte Istent, hogy mentse meg. Minden nap figyelte a horizontot, hátha megérkezik a kért segítség. Ez így ment hosszú ideig, de nem történt semmi. Kissé kezdett magához térni, s megpróbálta megszervezni életét. Kövekből szerszámokat készített, vadászott, és művelte a földet. Hosszú fáradtság után még tüzet is sikerült gyújtania. Épített magának egy kunyhót és egy raktárfélét. Hónapok teltek el. Naponta imádkozott, de nem jött a segítség, pedig nagyon várta. Egy nap a szellő fölkapta az égő lángot és a kunyhó oldala lángba borult. Sötét füstfelhő szállt az ég felé. Kétségbeesve küzdött a tűz ellen, mert tudta, hogy hónapok munkája forog kockán. De hiába volt minden igyekezete, csak egy vödör hamu maradt egész munkájából. A hajótörött, aki erején felül igyekezett valamit megmenteni, levetette magát a homokba és keservesen sírt: Uram! Miért???? Miért tetted ezt velem???... Pár óra múlva egy hajó kötött ki a kis sziget közelében. Néhányan átszálltak a mentőcsónakba, és azzal jöttek a szigetre. - Honnan tudtátok, hogy itt vagyok? - kérdezte nagy boldogan a hajótörött. - Megláttuk a füstjeleidet! - hangzott a válasz. B r u n o F e r r e r o J é z u s é s a z e m b e r e k A názáreti Jézust felkente az Isten Szentlélekkel és hatalommal, és ő szertejárt, jót tett, és meggyógyított mindenkit, akik az ördög igájában vergődtek, mert az Isten volt vele. (ApCsel 10:38) Milyen hatásos leírása ez az Úr Jézus emberként, a földön leélt életének! Az Úr Jézus Isten, de Ő emberré lett, hogy itt Isten tetszésére és dicsőségére éljen. Ezért felkente az Isten Szentlélekkel és hatalommal, és ő szertejárt, jót tett. 17

18 Isten Fia földi útját mennyei látogatóként, alázatos idegenként, igaz emberként járta, de gondolkodásmódjában mégis teljesen különbözött minden más embertől. Életmódja páratlan volt, szavai tele voltak hatalommal, és ugyanakkor kegyelemmel, olyan szavak voltak, amelyeket korábban soha nem hallottak az emberek. Vele, aki így szertejárt, gyűlölettel és megvetéssel bántak az emberek: Heródes pedig katonai kíséretével együtt megvetően bánt vele, kigúnyolta, és fényes ruhába öltöztetve visszaküldte Pilátushoz. (Lk 23:11) Ennek ellenére szertejárt, jót tett, gyógyított. Csodálatos, imádatra méltó Úr! Szertejárt ismeretlenül, észrevétlenül, nemkívánatos személyként, hazátlan idegenként a világban, amelyet kezeivel teremtett. Nem kereste az emberek tetszését vagy jóindulatát, hanem szertejárt, jót tett, gyógyított. A kisgyermekek otthon voltak a karjaiban, a kitaszított bűnösöket örömmel fogadta, mikor leültek a lábainál, gondterhes emberek vigasztalást találtak a Vele való közösségben, betegek gyógyulást találtak a szavain keresztül, és a tanítványok együttérzést a közelében. Kész volt arra, hogy mindenkinek szolgáljon, és az Isten volt vele. Az emberek megtagadták Isten elismerte; az emberek gyűlölték Isten szerette; az emberek elhagyták de Isten volt vele. Magányos útján az Atya jelenléte volt hazája. D e r H e r r i s t n a h e ( ) - F o r d í t o t t a F ö l d e s i K a t a l i n Ü n n e p u t á n Oly szép ünnep a karácsony! Készülünk rá jó előre. De ha elmúlik az ünnep, vajon mi marad belőle? Finom falatok emléke, néhány gyorsan romló játék? Földre hulló tűlevelek, elfelejtett pár ajándék? Maradjon szívünkben Jézus! Az az öröm, az a béke, amit Ő hozott magával, s annak nem lesz soha vége! S i k l ó s J ó z s e f 18

19 A z i d ő e l s z á l l Így rendelte Isten! Az idő elszáll. Elmúlik egy év, és új kezdődik már. Az idő nem áll csendben. Semminek nincs itt állandósága, keresi minden, hogy hol a hazája. Így akarja Isten. Amikor mi is évből évbe lépünk, egyedül Isten a mi menedékünk nappal és éjszaka. Nincs helye holnapi aggodalmaknak. Elég, hogy megvan minden napnak a maga baja. Mulandó minden, mint hulló levél. Az örökélet az alap, a cél. Isten nevében merjünk indulni, előrelépni, mindenért hálát adni, Őt dicsérni ebben az évben! N é m e t b ő l f o r d í t o t t a T ú r m e z e i E r z s é b e t H o n l a p Ajánljuk a pécsi gyülekezet honlapját, korábbi hírlevelek is olvashatók ott, egyéb információkkal, hírekkel és képekkel. Címe: A honlapra, vagy a hírlevélbe küldendő anyagot a schauermannok@gmail.com címre lehet eljuttatni. Tá m o g a t á s Amennyiben adományával támogatni szeretné a Magyarországi Metodista Egyház Pécsi Gyülekezetét, ezen a számlaszámon megteheti:

20 20 O k t ó b e r 6. - á n A r a t á s i h á l a a d ó i s t e n t i s z t e l e t ü n k v e n d é g i g e h i r d e t ő j e V í g B e n c e t e o l ó g u s v o l t.