HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA ( )

Átírás

1 HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA ( )

2 HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA ( ) Készítették: Agria Nova Kft. ÁNTSZ Heves Megyei Intézete Heves Megyei Földművelésügyi Hivatal Heves Megyei Munkaügyi Központ Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Terület és Intézményfejlesztési Iroda, Művelődési és Sportiroda Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. KSH Miskolci Igazgatóságának Egri Képviselete Magyar Közút Kht. Heves Megyei Területi Igazgatósága Eger, március

3 TARTALOM Bevezetés 4 I. Tervelőzmények és módszertani alapelvek 6 I. 1. Tervelőzmények 6 I. 2. Módszertani alapelvek 11 II. Heves megye adottságai 12 II. 1. Természeti adottságok, földrajzi helyzet 12 II. 2. Társadalmi környezet 12 II. 3. Településhálózat 14 II. 4. Infrastruktúra 15 II. 5. Humán erőforrások 16 II. 6. Gazdasági bázis 24 II Heves megye gazdaságának (ezen belül az ipar) helyzete 24 II Heves megye agrárgazdaságának helyzete 33 II A turizmus helyzetének alakulása Heves megyében 36 II. 7. Környezeti adottságok 43 II. 8. Egészségügy 50 II. 9. Oktatás, kultúra 53 II A közoktatás Heves megyei helyzete 53 II A felsőoktatás helyzete a megyében 59 II Kultúra, közművelődés 61 III. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere a megyében 64 III. 1. Heves Megyei Területfejlesztési Tanács 64 III. 2. Felhasznált pályázati források 65 III. 3. Kistérségek 68 IV. Területfejlesztési koncepció 92 IV. 1. SWOT analízis 92 IV. 2. Heves megye jövőképe 94 IV. 3. Célfa (a kitűzhető célok rendszere, prioritások) 96 2

4 V. Stratégiai program 101 V. 1. Stratégiai célokhoz tartozó fejlesztések 101 V Gazdasági versenyképesség javítása 101 V Turizmus gazdasági súlyának megőrzése, növelése 106 V Fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése 111 V Életminőség feltételeinek javítása 119 V. 2. Heves megye meghatározó fejlesztési projektjei 128 VI. Melléklet Heves megye térképe 133 VII. Melléklet Heves megye a számok tükrében 134 VII. 1. Humán erőforrások 134 VII. 2. Gazdasági bázis 140 VII. 3. Lakáshelyzet, közműellátás és környezet 147 VII. 4. Egészségügy 152 VII. 5. Oktatás 155 VII. 6. Idegenforgalom, vendéglátás 158 VII. 7. A kistérségek pályázati forrásai 161 VIII. Melléklet Megyei fejlesztési elképzelések (projektlisták) 165 VIII. 1. Heves megye fontosabb projektjei VIII. 2. Projektötletek Heves megyében 3

5 BEVEZETÉS Agria Nova Kft. összeállítása Heves megye területe négyzetkilométer, amely az ország összes területének 3,9 %-a, tehát hazánk kisebb területű megyéi közé tartozik. A népesség év végén fő. A megyében 121 település található, melyből 9 város és 112 község. A népsűrűsége 87,8 fő/négyzetkilométer. Heves megye területfejlesztéssel kapcsolatos politikájának két legfontosabb helyi pillére: - Heves megye területfejlesztésének középtávú stratégiai programja (1998), valamint - Heves megye Fejlesztési terve című dokumentumok, melyek közül az első középtávon, az utóbbi hosszabb távon határozta meg az irányelveket, a kívánatos folyamatokat a megyében élő emberek életkörülményeinek javítása érdekében. A középtávú stratégia program megújításának szükségessége több okból indokolt. Egyrészt mert időtávja ig volt tekinthető aktuálisnak, ezzel együtt a benne foglalt célok nagy része teljesült, más esetekben irányváltásra van szükség az azóta eltelt időszak változásai miatt. Ebben az időszakban lettünk tagjai az Európai Uniónak, elkészült az I. Nemzeti Fejlesztési Terv, megújult az ágazati-horizontális célokat rögzítő Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, 2005-ben elfogadásra került az új Országos Területfejlesztési Koncepció, és 2007-ben elfogadásra került az Új Magyarország Fejlesztési Terv (a tervezés folyamatában II. NFT), valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv amelyek már az új helyzetnek megfelelően jelölik meg a nemzetgazdaság területi fejlődésének lehetőségeit és igazodását az európai térhez. Szükségesnek látszik egy olyan stratégia program megalkotása, amely Heves megye területfejlesztési programrendszerében követi e változásokat, és az Új Magyarország Fejlesztési terv időszakára határozza meg megyei szinten a gazdaság és a társadalom térbeli létezésének kereteit. Tervező munkánkban különös figyelmet érdemel az, hogy változások várhatók a közigazgatási rendszert érintően, megerősödik a régiók szerepe -választott irányító testület hiányában is-, régión belül pedig a kistérségek szerepe növekszik. A megyék lehetősége változik, egyre inkább koordinatív feladatok jelentkeznek régión belül, a kistérségek között, illetve az ágazatok és kistérségek között. A következő középtávú időszakra előreláthatóan az alábbi fő feladatok jelentkeznek a fejlesztések koordinációjában: - közreműködés a regionális programok tervezésében és végrehajtásában, - részvétel a közszolgáltatások ellátásának támogatására vonatkozó programok lebonyolításában, illetve a kistérségi szintű tervezés, fejlesztés szakmai támogatása, - több kistérséget átfogó, vagy más módon meghatározott területi jellegű fejlesztési programok kidolgozása, és végrehajtásának koordinálása, - megyei érdekek képviselete a szakágazati, valamint a regionális tervezésben, - hosszabb távon integrálódás a regionális szintű intézményrendszerbe. Mindehhez kellő felhatalmazást és útmutatást nyújt az Országos Területfejlesztési Koncepció a térségek fogalmának értelmezésével, egyes térségi szintek feladatainak meghatározásával. 4

6 A megyei stratégia és koncepció helye a fejlesztéspolitikai tervezési rendszerben Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Irányelvek, átfogó célok, 2020 Területfejlesztési politika - Országos területfejlesztési koncepció Középtávú országos fejlesztési stratégia (ÚMFT) (Kormányzat) Regionális Operatív programok (Uniós, hazai) Megyei területfejlesztési stratégia és koncepció (Uniós, hazai) Megyei operatív programok (Uniós, országos, regionális) Ágazati Operatív Programok (Uniós, hazai) Térségi fejlesztési programok (Megye + kistérség(ek), több kistérség) (Uniós, országos, regionális) EU szakpolitikák, keretstratégia Országos Fejlesztési programok (hazai) Kistérségi fejlesztési stratégia és koncepció (Uniós, hazai) Kistérségi Operatív programok (Uniós, országos, regionális) 5

7 I. TERVELŐZMÉNYEK ÉS MÓDSZERTANI ALAPELVEK Agria Nova Kft. összeállítása Országos Területfejlesztési Koncepció I. 1. Tervelőzmények A decemberében elfogadott új Országos Területfejlesztési Koncepció nem csak a magyar területfejlesztés egyik alappillére, hanem annak szellemiségét magában hordozva szükséges kialakítani a következő tervezési időszakra vonatkozó, a különböző területi szintekhez kapcsolódó fejlesztési koncepciókat, stratégiákat. Az OTK újszerűsége a következőkben foglalható össze: - a decentralizáció még inkább kiemelt szerepet kap a magyar területfejlesztésben, - a korábbi OTK-ban lévő, elsősorban felzárkóztató szellem helyett a felzárkóztatáson túlmutató fenntarthatóság és versenyképesség irányába tolódik el a hangsúly, - az új OTK kiemelt jelentőséget tulajdonít a határon átnyúló területi gondolkodásnak, - az ágazati politika területiségét megragadva egy komplexebb területpolitikát céloz meg. Lényeges elem annak hangsúlyozása, hogy a területfejlesztési politikának a többi szakpolitikán átívelő, horizontális policy - vé kell válnia, illetve a fokozódó decentralizációnak kell teret adni a magyar területfejlesztési politikában. Az OTK célrendszerében a legátfogóbb célkitűzés a területi harmónia megteremtése, mindezen célt szolgálják a hosszú távú átfogó területfejlesztés politikai célok, melyek a következők: Területi versenyképesség: egy régió, egy térség fejlettsége relatív. A magyarországi régiók fejlettségbeli különbségének mérséklése mellett hangsúlyt kell fektetni a fejlettebb régiók versenyképességének javítására is, hiszen a versenyképesség válhat a területi fejlődés alapvető kulcsává. Területi felzárkóztatás: a területi harmónia nem alakulhat ki akkor, ha egy országon belül az egyes térségek fejlődése, és fejlődési lehetősége eltér. Nem lehet tehát lemondani a területi versenyképesség segítése mellett a területi felzárkóztatás céljáról sem. Fenntarthatóság, térségfejlődés és örökségvédelem: A harmonikus térségi rendszerek alapkövetelménye a társadalmi, gazdasági, környezeti alrendszerek fenntarthatósága. Területi integrálódás Európába: A hazai térségek teljes körű integrálódásának feltétele a különböző területi szintek pozíciójának tudatos kialakítása pl. kapuszerep az uniós csatlakozásra váró országok számára vagy a hazai nemzetiségek anyaországi kapcsolatainak bővítése. Decentralizáció és regionalizmus: Harmonikus területi szerveződésű ország esetében a decentralizáció nem csak területfejlesztési elv, hanem átfogó cél, sőt a célok elérési eszközének is tekinthető. Az országos területi célokat az OTK-ban az alábbi középtávú célkitűzések képviselik: - Budapest és agglomerációjának fejlesztése, - a fejlődés regionális kisugárzású pólusainak kialakítása, - kooperáló városhálózat, - társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, - országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek (Balaton, Tisza-tó, Duna, termálvízkincs, megújuló energiaforrások), - határ menti együttműködés erősítése, - rurális térségek területileg integrált prioritásai; területi prioritások a szakpolitikák számára. 6

8 Az Országos Területfejlesztési Koncepció önmagában kevés a különböző területi szinteken megfogalmazódó speciális problémák és azok megoldási lehetőségeinek részletes feltárására, azonban elegendő ahhoz, hogy az egyes térségi szintek területfejlesztési koncepciója és a stratégiája megfogalmazásának alapjául szolgáljon. Új Magyarország Fejlesztési terv Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a helyzetelemzésben feltárt hiányosságok felszámolásával és a meglévő adottságok kiaknázásával az ország fejlődését és a nemzetközi versenyképesség erősítését szolgálja. Az ÚMFT átfogó céljai: 1. a foglalkoztatottság bővítése 2. a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Az átfogó célokból eredő legfontosabb feladatok: 1. A foglalkoztatás bővítéséért teendő lépések: - a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása; - a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés; - a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása; 2. A tartós növekedés elősegítéséért teendő lépések: - a versenyképesség növelése; - a gazdaság bázisának a szélesítése; - az üzleti környezet fejlesztése, azon belül: az elérhetőség javítása; a szabályozási környezet javítása, az állami szolgáltatások hatékonyságának növelése. A fejlesztési célok megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani két általános szempont (horizontális politikák) érvényesülésére. Az ágazati és regionális programokat át kell hatnia: - a környezeti, a makrogazdasági és társadalmi fenntarthatóság elvének, valamint - a területi és társadalmi összetartozás (kohézió) biztosításának. A fejlesztési célok eléréséhez az ÚMFT hat területre összpontosítja a fejlesztési elképzeléseket: 1. prioritás: A gazdaság fejlesztése - Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése; - A kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének a javítása; - Az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése. 2. prioritás: A közlekedés fejlesztése - Az ország nemzetközi elérhetőségének javítása; - A térségi elérhetőség javítása - A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése; - Az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése. 3. prioritás: A társadalom megújulása - A foglalkoztathatóság javítása; - Az alkalmazkodóképesség javítása; - Az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erősítése; - Az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés; - Az oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésében - Társadalmi részvétel és befogadás; - A humáninfrastruktúra fejlesztése. 7

9 4. prioritás: A környezet és energiafejlesztés - Környezetjavító fejlesztések; - Környezetbarát energetikai fejlesztések. 5. prioritás: Területfejlesztés - Együttműködő és versenyképes városhálózat; - Megújuló vidék; - Az elmaradott térségek felzárkóztatása; - A Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése. 6. prioritás: Államreform - A közigazgatás megújítása és a közszolgáltatások korszerűsítése; - A közszolgáltatások korszerűsítése, az e-kultúra fejlesztése. A prioritások alapján az ÚMFT a következő operatív programokat tartalmazza: Prioritások Operatív program 1. A gazdaság fejlesztése Gazdaságfejlesztési OP 2. A közlekedés fejlesztése Közlekedés OP 3. A társadalom megújulása Társadalmi Infrastruktúra OP Társadalmi Megújulás OP 4. Környezet- és energiafejlesztés Környezet- és Energia OP 5. Területfejlesztés Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program Közép-dunántúli Regionális Operatív Program Dél-dunántúli Regionális Operatív Program Észak-magyarországi Regionális Operatív Program Észak-alföldi Regionális Operatív Program Dél-alföldi Regionális Operatív Program Közép-magyarországi regionális Operatív Program Konvergencia Regionális OP-k 6. Államreform Államreform OP Elektronikus Közigazgatás OP Az Új Magyarország Fejlesztési Terv koordinációja és kommunikációja Végrehajtás OP 8

10 Észak-magyarországi regionális fejlesztési célkitűzések időszakban Az Észak-magyarországi Operatív Program átfogó célja: a régió versenyképességének javítása, miközben mérséklődnek a régión belüli társadalmi-gazdasági különbségek. Mindez eredményezi egy olyan társadalmi gazdasági környezeti térszerkezet létrejöttét, amely tartósan biztosítja regionális versenyképességünket, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. A közszolgáltatások és az életkörülmények tekintetében a régión belül mérsékli vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségeket. Specifikus célok: 1. A gazdaság helyi erőforrásokat, együttműködéseket kihasználó versenyképességének javítása; 2. A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása; 3. A társadalmi kohézió erősítése és vonzó gazdasági-, lakókörnyezet kialakítása A program fő prioritásai: - Versenyképeshelyi gazdaság megteremtése Ipar és szolgáltatások területén a gazdasági teljesítőképesség növelése, új vállalkozások létrehozása, új technológiák elterjesztése, az innovációra alapozott versenyképesség növelése a legfontosabb, a húzó területek kijelölésével, a gazdasági szerkezet annak megfelelő változtatásával. Az alprogramok elősegítik a K+F eredmények gyakorlati alkalmazását, a tudás alapú tevékenységek előtérbe helyezését (tudásközpontok), integrált beszállítói rendszerek kialakítását, a régió kulcsiparágainak fejlesztését (mechatronika, vegyipar), a környezetvédelmi ipar meghonosítását, energiaparban a megújuló energiaforrások arányának jelentős növelését. Nagy szerepet kap az együttműködési lehetőségek kiaknázása (beszállítói rendszerek, klaszterek, logisztikai hálózatok), amely által javul a vállalkozások működési hatékonysága, jövedelemtermelő képessége, valamint a vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások. - A turisztikai potenciál erősítése A program régiónkat versenyképes és nemzetközileg is meghatározó súlyú desztinációvá kívánja fejleszteni a régió egyedi természeti és kulturális turisztikai értékeinek és kapacitásainak hasznosításával, a kialakítandó hálózati rendszerek egymást erősítő hatásának kihasználásával. Alapvető cél a régióban eltöltött vendégéjszakák számának progresszív növelése, a turisztikai és kiegészítő szolgáltatások színvonalának és minőségének javításával a húzó turisztikai alágazatok, (gyógy-, hivatás-, kulturális-, öko- falusi-, gasztronómiai turizmus), kiemelt rendezvények fejlesztésével. Nagy hangsúlyt kap a régiómarketing fejlesztése, a humán erőforrás-fejlesztés, a tanácsadói és üzleti szolgáltató hálózat, a desztináció menedzsment. Ezek által javul a vállalkozások jövedelemtermelő képessége és új munkahelyek keletkeznek a régióban. - Településfejlesztés A nagyvárosok innovációs potenciáljuk érdekében vonzzák, illetve megtartsák a magas képzettségű lakosaikat, az elmaradott kistérségek központi városainak fejlesztése révén javuljon tőkevonzó képességük és a vállalkkozások működési környezete, továbbá a társadalmi szempontból szegregálódó és környezeti szempontból kockázatot jelentő városi területek megújításával csökkenjenek a társadalmi és környzeti feszültségek, erősödjön a társadalmi kohézió és javuljon az élet minősége. 9

11 - Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése A kistérségi keretek között megszervezendő humán közszolgáltatások: a közoktatás, az egészségügy és a szociális ellátás megújítása jelentősen hozzájárul a lakosság foglalkoztathatóságának javításához, valamint az életkörülményekben rejlő területi különbségek mérsékléséhez, így a társadalmi kohézió erősítéséhez. - Térségi közlekedés fejlesztése A jelentős gazdasági potenciállal rendelkező területek és turisztikai attrakciós célpontok, a kistérségek központi településeinek és a gyorsforgalmi utak elérhetőségének javítása hozzájárul a munkahelyek és a közszolgáltatások jobb elérhetőségéhez. - Technikai segítségnyújtás A program végrehajtásának támogatására, illetve a program céljainak teljesítése érdekében. Heves megye fejlesztési terve A 2003-ban megfogalmazott stratégia legfőbb célként az életminőség folyamatos javítását jelölte meg, amely hosszabb távon olyan versenyképes, lakható és kiegyensúlyozott megyét jelent, amely az egy főre eső GDP tekintetében a megyék közti rangsorban bekerül az első tízbe, közelít az Uniós átlaghoz, és mérsékli a megyén belüli területi különbségeket. E legfontosabb cél megvalósulását az alábbi célrendszer elérése teszi lehetővé. Ezek: 1. A gazdaság versenyképességének javítása, a termelési, üzleti környezet és infrastruktúra fejlesztése (termelékenység, K+F tevékenység javítása, gazdasági szerkezet átalakítása, zöld mezős beruházások, agroparkok, térségek közötti infrastruktúra fejlesztése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése) 2. Egészséges, képzett, kreatív, szolidáris és partneri együttműködésre képes társadalom, humán erőforrás fejlesztése (foglalkoztatottság növelése, a lakosság képzési és tudásszintjének emelése, szakképzési struktúra igényekhez való igazítása, egészségügyi ellátórendszer fejlesztése), 3. Fenntartható erőforrás gazdálkodás, javuló környezetminőség (környezeti terhelés csökkentése, ökogazdálkodás feltételeinek javítása, környezetterhelés káros hatásainak felszámolása, település rehabilitáció, belvíz és csapadékvíz védelmi jellegű fejlesztések) 4. Javuló térszerkezettel az elmaradott területek feltartóztatása (néhány mikrotérségben városiasodási folyamatok erősítése, középfokú ellátórendszerek és térségközponti szerepkörök mellett a közlekedési viszonyok javítására van szükség) 5. A tudásalapú társadalom fejlesztése javuló közigazgatási és területfejlesztési intézményrendszerrel (innovációs képességek fejlesztése, informatika nyújtotta lehetőségek kihasználása, esélyegyenlőségek javítása minden területen, területfejlesztés intézményrendszerének kiépítése, e-közigazgatás, IKT infokommunikációs technológia elterjesztése) A megyei stratégiai fejlesztési terv megvalósításához az I. Nemzeti Fejlesztési Tervvel (NFT) összehangolt operatív programok kerültek megfogalmazásra humán erőforrás fejlesztése, gazdasági versenyképesség javítása, agrár és vidékfejlesztés, környezetvédelem és infrastruktúra fejlesztés, valamint térség és településfejlesztés avval a kiegészítéssel, hogy a megye sajátosságai indokolják az egészségügyi és szociális ellátás és az idegenforgalom fejlesztésének hangsúlyosabb kezelését. 10

12 I. 2. Módszertani alapelvek Feladatunk a megyei területfejlesztési stratégia és koncepció korszerűsítése. Jelen időszakban a II. NFT tervezésének végső szakaszában vagyunk, munkánkban egyre inkább támaszkodhattunk a tervezési folyamatban kiérlelt fejlesztési elképzelésekre országos és régiós szinten egyaránt. Célunk megfogalmazni a területfejlesztés megyei szintű szerepét, feladatait, oly módon, hogy a stratégiai célrendszer és koncepció harmonikusan illeszkedjen az országos és régiós tervekhez. Másik célunk, hogy tervezetünk alkalmas legyen a as időszakban olyan megyei szintű, vagy megyei koordinációval összefogható programok megfogalmazására, amelyekre európai források megszerezhetők, megyei kistérségek, települések, vállalkozások számára. Munkánk kiindulópontja az 1998-ban készült Heves megye területfejlesztésének középtávú stratégiai programja dokumentum. Megújítása során elsődleges teendő volt helyzetelemzést készíteni, amely tartalmazza egyrészt a megye gazdasági társadalmi életében azóta bekövetkezett változásokat, másrészt a korábbi dokumentumban foglalt célok, feladatok teljesítésének mértékét. Helyzetelemzés során alapvetően támaszkodhattunk a különböző megyei intézmények, dekoncentrált szervek időközben elvégzett elemző dokumentumaira, illetve az ágazati fejlesztési elképzelésekre. Ilyen módon érvényesülhetett a szakmai és területi ingráció, azt kívántuk meghatározni, hogy melyek lehetnek a szakmai célkitűzések területei vetületei, illetve a területi igények és érdekek milyen szakmai feladatokat indukálhatnak. A helyzetelemzést összefoglaló SWOT analízis szolgált kiinduló alapul, szakemberek alkotta team által problémafa-célfa módszerét alkalmazva, a stratégiai célrendszer strukturálására, a megye lehetséges fejlődési irányainak meghatározására. Munkánk során figyelembe vettük a már eddig elkészült kistérségi vidékfejlesztési, komplex területfejlesztési, környezetvédelmi, stb. programokat, a megyei területfejlesztési tanács működésének tapasztalatait a decentralizált források elosztásában, a két alkalommal rendezett megyei területfejlesztésről szóló konferencia tapasztalatait. Támaszkodtunk a regionális fejlesztési terv készítése során összegyűjtött fejlesztési elképzelésekre projekt generálás, nagyprojekt lista mind települések, mind pedig vállalkozások vonatkozásában. További feladat a tervezett program társadalmi vitájának lebonyolítása, a jogszabály által meghatározott körben és formában, a vélemények összegyűjtése és azok figyelembe vételével a tervezet véglegesítése. 11

13 II. HEVES MEGYE ADOTTSÁGAI II. 1. Természeti adottságok, földrajzi helyzet Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. összeállítása Heves megye az Északi-középhegység közepét és a hozzácsatlakozó alföldi peremet foglalja el a Tisza folyóig. Az alföld síkságából hirtelen kiemelkedő vulkanikus Mátra hegység és a Bükk hegység nyugati része, a Heves-Borsodi-dombság, továbbá a Mátraalja és a Bükkalja egy része tartozik Heves megyéhez (lásd még VI. melléklet: Heves megye térképe). Felszíni vízfolyásai közül a legjelentősebbek az Eger-patak, a Tarna, a Zagyva, a Laskó, melyek vizeit a Tisza gyűjti egybe. Forrásvizei között kénes és szénsavas vizek is vannak (Parád, Bükkszék, Eger), melyekre már a törökkorban gyógyfürdők épültek, napjainkban pedig ezek a gyógyturizmus alapjai. Éghajlata, az alföldi részeket leszámítva, az országos átlagnál kissé hűvösebb és csapadékosabb, nem szélsőséges. Megyénk klímáját jelentősen befolyásolja a hegyvidék és alföldi terület közötti m-es szintkülönbség. A felszín erős függőleges tagoltsága miatt igen változatos éghajlati sajátosságok, mikroklímák jellemzik. Az évi középhőmérséklet attól függően, hogy a megye északi vagy déli részéről van-e szó 8-10 C fok közötti. A csapadék évi eloszlását tekintve a csapadékos hónapok május, június illetve a téli hónapok. A hegységek szintjein mm, a déli területeken mm. Az uralkodó szélirány ény é-i irányú. A napsütés órák évi összege óra, de a hegységekben 1350 óra. A táj geológiája és természetes növénytakarója igen változatos. A Mátra hegység andezitből áll, a Bükk tömegét főleg mészkő alkotja. A hegység alsóbb részein molyhos tölgyes, a lejtőn gyertyános tölgyes, a hegytetőkön bükkös fejlődött ki. A környéken a korai emberi kultúrák nyomai lelhetők föl, a szilvásváradi Istállós-kői barlangban az ősember jelenlétét is igazolja. A Mátra és a Bükk verőfényes déli lejtőin, a vulkáni kőzetek málladékain képződött jó talajon az egri történelmi borvidék, valamint több, igen híres bortermelő régió alakult ki (Gyöngyös-Visonta, Debrő). A táji adottságok, a gyógy- és ásványvizek bősége jó alapot ad a turizmusnak. Demográfiai jellemzők II. 2. Társadalmi környezet KSH Miskolci Igazgatóságának Egri Képviselete összeállítása A megye lakónépessége december 31-én fő volt, 4,18 %-kal, 13,9 ezer fővel kevesebb, mint az január 1-i népszámláláskor. A népességcsökkenés teljes egészében a természetes fogyás következménye, és közötti 17 évben összesen 25 ezer fővel haladta meg a halálozások száma az élveszületésekét. A természetes fogyást nem tudta ellensúlyozni a szomszédos megyék kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetéből adódó pozitív vándorlási különbözet (lásd még: VII. 1. melléklet: Humán erőforrások). 12

14 Az élveszületések száma 17 év alatt több mint 20%-kal esett vissza, a halálozások száma pedig sokkal mérsékeltebben csökkent, ennek következtében a évi természetes fogyás fő, 42 %-kal meghaladja az évit. A házasságkötések száma 36%-kal csökkent, az élettársi kapcsolatok terjedésével párhuzamosan. A válásokat viszont még az előző években nagyobb számban kötött házasságok felbontásával mondták ki: ezek száma 5 %-kal növekedett. A terhességmegszakítások száma csökkenő tendenciát mutat. Az 1000 lakosra jutó élveszületések száma 17 év alatt 11,3-ról 9,3-re csökkent, miközben a halálozási ráta körül ingadozott. Az élveszületések számának folyamatos csökkenése országos tendencia, az életmód, a családmodell változásával függ össze. Ezt a változást tükrözi a házasságkötések számának nagyarányú visszaesése, a válások számának emelkedése, az első szülésnek a női életpálya későbbi szakaszába való elhalasztása. Az utóbbi évek születésszám csökkenése annak ellenére történt, hogy a szülőképes korú (15-49 éves) nők száma 1997-ig, az ezen belüli 2 legtermékenyebb női korcsoport, a éves és a éves létszáma pedig még 2001-ben is emelkedett. Az 1990-es évek második felében ment végbe Heves megyében a két legtermékenyebb korosztály közötti váltás: 1990-ben a éves nők termékenységi mutatója még 43 ponttal magasabb volt, mint a éveseké. A vizsgált időszakban azonban annak 40%-ára esett vissza. Így annak ellenére, hogy a éves korosztály termékenysége is csökkent, az ezredfordulón már 20 ponttal magasabbnak bizonyult a évesekénél. Az első szülés későbbre tolódásával az esetleges további szülések gyakran már 30 éves kor felett realizálódnak, ennek köszönhető, hogy a éves korosztály termékenységi mutatója az általános tendenciával ellentétesen 1990 és 2006 között 1,6-szeresére nőtt. A népesség fogyásánál is nagyobb gond a megye egyre jobban elöregedő korstruktúrája én a lakónépesség 14,2%-a volt 65 éven felüli, én már 17,0%-a, a gyermekkorúak aránya 20% körüli értéket mutat. Az öregedési folyamat veszélyeit jelzik a népmozgalmi adatok is: 2006-ben 2991 volt az élveszületések száma, 1000 fő lakónépességre vetítve 9,3 az országosnál 0,3 ponttal kevesebb, az 1000 szülőképes korú nőre jutó élveszületések száma viszont az országos átlaggal megegyező (38 ). Heves megye korösszetétele országos összehasonlításban Békés megyét követően a második legelöregedettebb. A gyermekkorú népesség aránya 20,2 %. A fejlettebb gazdaságú nyugatdunántúli megyékben az élveszületések aránya még a heves megyeinél is alacsonyabb, de ott a jelentős számú családdal vagy anélkül bevándorló aktív korú fiatalítja a korösszetételt (lásd még: korfa II.7. fejezet). Az időskorú népesség aránya a hasonló adottságú Békés megye után a második legmagasabb, 17,2 %-os megyénkben. Az öregedési index (100 gyermekkorúra jutó időskorú) 109,4 volt én, ebben a kategóriában is csak Zala és Békés van előttünk. A népesség településtípusonkénti alakulásában az 1990-től kezdődően az alábbi változások történtek: 1990 január 1-éhez képest közel fővel fogyott a városi népességszám, a három legnagyobb városban a legnagyobb mértékben, a városi lakosság aránya 45,1%-ról 2006-ra 45,6%-ra emelkedett; Eger, Gyöngyös, és Hatvan népesség fogyása együttesen fő (a megye népességcsökkenésének 75 %-a), a 10 ezer fő alatti települések (a községek és a 4 legkisebb lélekszámú város) lakossága fővel csökkent; A községek lélekszáma stabilizálódik, a városkörnyékieké nő; 13

15 Befejeződtek az átrétegződési, migrációs folyamatok melyeket vitatható központi intézkedések váltottak ki -, illetve ezek kismértékű visszarendeződése, természetes mederbe terelődése indult meg (a gyors városba áramlást egy kisebb mértékű visszaköltözés követi); A kistelepülések lélekszámfogyása ma már döntően elöregedett korstruktúrából adódó természetes fogyás; A lélekszámukat legjobban növelő községek többségében az átlagosnál nagyobb a roma származású lakosság aránya. II. 3. Településhálózat KSH Miskolci Igazgatóságának Egri Képviselete összeállítása A megye településhálózata igen változatos. Északi részét a szomszédos megyék aprófalvas területének folytatásaként kicsiny lélekszámú, többségében 1000 fő alatti települések jellemzik, a községek átlagos népességszáma 1579 fő. Ebben a térségben három kisebb lélekszámú város található: év végén Bélapátfalva lakosainak száma 3271 fő, Pétervásáráé 2529 fő, Kisköréé 3015 fő volt. A hegyes-dombos vidéken kanyargó utakon nehéz a kistelepüléseket megközelíteni. A térség népességeltartó ereje elegendő munkahely hiányában kicsi. Magas az időskorú (60 éves és idősebb) népesség hányada: a Bélapátfalvai kistérségben 24,6 %, a Pétervásáraiban 27,2 %, (a megyei átlag 22,9 %). A közművekkel való ellátottság az utóbbi évek fejlesztéseinek következtében javult. A megye középső, gazdaságilag legfejlettebb sávjában az átlagos településméret lényegesen nagyobb. A három legnépesebb várost (Egert, Gyöngyöst és Hatvant) körülvevő községek átlagos lélekszáma 2650 fő. A három város közül Hatvan környékén, a hatvani kistérségben találjuk a legnagyobb lélekszámú községeket, amelyek átlagos lakónépessége 2540 fő, háromszor akkora, mint a Bélapátfalvaiban. Fejlődésüket a nagyobb ipari és szolgáltatási centrumokhoz való közelség nagymértékben elősegíti. Hatvan és Gyöngyös térségének gazdasági előrelépésében az M3 autópálya jelentős húzóerőt képvisel, hiszen a fővárossal és azon keresztül az ország nyugati felével való gyors összeköttetést biztosítja. A munkahelyek kínálata bővebb, mint a megye más részében. A közműellátottság színvonala Eger térségében kiemelkedően a legjobb. A megye középső sávjától dél felé haladva a két régebbi város, Füzesabony és Heves, valamint a évben városi rangot kapott Kisköre térségében ismét kisebb a községek átlagos lélekszáma (1573 fő), de az északi rész községeinek átlagos népességszámát 605 fővel meghaladja. A térségben a fiatalkorúak hányada nagyobb, mint a megye többi térségében. A közművekkel való ellátottság kedvezőtlenebb, mint a megyében. A megye 121 településéből kettő tartozik az öt-tízezer fős, három település a tíz- ötvenezer lakosú kategóriába, ötvenezernél több lakossal pedig mindössze egy város, a megyeszékhely Eger rendelkezett. A többi helység népessége nem éri el az ötezer főt. Eger városnak és környékének gazdasági pozíciója kedvezőnek tekinthető. A megye többi térségéhez képest magas a szolgáltatási jellegű ágakba tartozó munkahelyek aránya. Az iparon belül a gépiparnak van kiemelt jelentősége. A gazdasági életnek további jelentős hajtóereje az idegenforgalom. A népesség iskolázottsági szintje magas. Jó színvonalú a közműellátás, a városban és környékén az elmúlt években viszonylag sok új lakás épült. 14

16 II. 4. Infrastruktúra Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Terület és Intézményfejlesztési Iroda és a KSH Miskolci Igazgatóságának Egri Képviselete adatai alapján Közlekedés A megye részesedése az országos közúthálózatból területi súlyát meghaladó, 4,1%. Hossza 1271 km, melynek 6%-a autópálya és autóút, mintegy 7%-a elsőrendű főútvonal. A másodrendű főútvonalak aránya 15%, míg az úthálózat 72%-át az egyéb utak teszik ki. A hevesi, bélapátfalvai és a pétervásárai kistérségeken csak másodrendű főútvonal halad át. Az úthálózat döntő része (99%-a) aszfalt és bitumennel burkolt. A kiépítetlen utak (földutak) hossza 3 km. Az elmúlt években a közúti közlekedés javítása érdekében történt fejlesztések elsősorban az autópályát érintették. Az M3 autópálya a megyét érintő szakaszát átadták a forgalomnak. Az autópálya nyomvonala a hatvani, a gyöngyösi, a füzesabonyi kistérséget érinti. Egerben elkészült az ipari park jobb megközelítését szolgáló úgynevezett K2-es elkerülő út. Elkészült Hatvanban a 32-es és M3-as autópálya összekötése, ezáltal a város elkerülése megoldott, valamint elindult a Gyöngyös nyugati elkerülő út építése is. A megyében az útsűrűség a 100 km 2 -re jutó úthálózat hossza 34,9 km. Az úthálózaton belül kiemelkedő jelentőségű a megye középső tengelyén átmenő M3 autópálya, amely egyrészt a fővárossal biztosít igen kedvező összeköttetést (a megyeszékhely kb. másfél óra alatt elérhető), másrészt rövidebb elérhetőséget jelent az ország észak-keleti, keleti városai felé (Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza). Az autópálya mentén kedvező hatásként a vállalkozások számának növekedése, magasabb tőkeerejű vállalkozások megtelepedése jelentkezett. Sokkal kedvezőtlenebb a megye északi és déli településeinek közúton történő elérhetősége. Az északi aprófalvas településrészek esetében általában az utak minősége nem megfelelő, míg délen, jellemzően a Tisza-tó térségéhez közelítve az útellátottság hiánya mutatkozik. Teljességgel hiányosnak mondható az észak-déli tengely mentén való közúti közlekedés, a megye kapcsolatrendszere az alföldi megyék felé, illetve Szlovákia irányába csak korlátozottan, több számjegyű utak igénybevételével lehetséges. A közúthálózat minősége számos helyen kiváltképp a megye északi és déli részén nem éri el a kívánatos szintet, az utak többsége felújításra szorul, rossz állapotú. A közúthálózat hiányosságából fakadóan nehézkes a kistérségi központok, illetve azokból a megyeszékhely elérése. Az úthálózat korszerűsítése a települések kapcsolatrendszerének kiépítése, illetve a vállalkozások megtelepedésének szempontjából is prioritásként kezelendő feladat. A tömegközlekedés részaránya az európai átlag feletti a megyében. Megtartását, illetve fejlesztését a kultúrált közlekedés feltételeinek megteremtésével kell biztosítani és törekedni kell arra, hogy a rendelkezésre álló gépjárműpark folyamatos felújításával a szennyezőanyagok kibocsátása ne okozzon határértéket meghaladó szennyezést nagyobb városainkban sem. Ebben a megyében található mindhárom VOLÁN Részvénytársaság példamutatóan jár elől. A Heves Megyei Területfejlesztési Tanács pályázati rendszerében a legtöbb pályázat útépítésre, úthálózat rekonstrukciójára érkezett. A további legfontosabb fejlesztési cél a megyeszékhely összekötése az M3-as autópályával (erre azonban várhatóan csak 2013 után kerülhet sor), valamint a település-elkerülő és bekötő-utak, összekötő utak építésének felgyorsítása. A megyét dél-észak irányban átszelő M8-as (Eger-Szolnok) autópálya előkészítése a következő tervezési időszakok feladata lehet. 15

17 Lakásállomány, közműellátottság A lakásépítések üteme tízezer lakosra jutó épített lakások száma jelentősen elmarad az országostól, de kedvezőbb, mint az Észak-magyarországi régió átlaga. A tízezer lakosra jutó lakásépítések száma évben az egri kistérségben volt a legtöbb (35), a pétervásáraiban a legkevesebb (7). A vízvezeték-hálózat 1994-re minden településen kiépült. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya évben 93% volt, közel azonos az országossal. A száz lakásra jutó vízhálózatba bekapcsolt lakások száma a pétervásárai, a bélapátfalvai, a hevesi kistérségben a megyei átlagtól kisebb. A 90-es évek második felétől a települések szennyvízelvezetése a csatornahálózat bővülése következtében javult. A közüzemi szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya 1996-tól évről-évre emelkedett, de az országostól még elmaradt. A fejlesztések minden kistérséget érintettek, a színvonalbeli különbségek azonban továbbra is jelentősek. A szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya évben a Gyöngyösi kistérségben a legkisebb, az Egriben a legnagyobb. A megyében a 121 település közül 48-ban (2000. évben 71-ben) nem volt közüzemi szennyvízelvezetés. Pétervásárán a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését évben fejezték be. A közműolló 1996-tól évről-évre szűkült, és ma már közel azonos az országossal. Az egy km vízvezetékre jutó szennyvízcsatorna hossza év végén 520 m volt, az évinél 291 m-rel több. Valamennyi kistérségben javulás következett be, legnagyobb mértékű a bélapátfalvaiban, a füzesabonyiban és a pétervásáraiban. A fejlesztések ellenére a mutató értéke a füzesabonyi, a gyöngyösi, a hevesi kistérségben még mindig kisebb a megyei átlagnál. A vezetékes gázellátás tekintetében a megye helyzete kedvező. A 121 település közül évben már csak kettőben (Tarnabod és Szarvaskő) nem volt kiépítve a gázcsőhálózat. A fejlesztés az 1990-es évek második felétől folyamatos volt. A vezetékes háztartási gázfogyasztók száma években több mint háromszorosára emelkedett. Részesedésük év végén a lakásállományból 82 %, mely a tíz évvel korábbinál (66%) lényegesen nagyobb és az országos átlagot (74%) is meghaladta. Az ellátottság a megye minden kistérségében javult, de továbbra is jelentősek a különbségek. A bekötött lakások aránya az egri kistérségben a legnagyobb, de kiemelkedő a hatvaniban is. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya a lakásállományból a bélapátfalvai kistérségben a legkisebb (lásd még VII. 3. melléklet: Lakáshelyzet, közműellátás és környezet). A foglalkoztatottság alakulása II. 5. Humán erőforrások Heves Megyei Munkaügyi Központ összeállítása A február 1-jei népszámlálás adatai szerint a megyében 271 ezer fő, a 15 éves és idősebb népesség 47%-a az országosnál 1,5% ponttal kisebb hányada volt gazdaságilag aktív. Ezen belül 88%-uk (országosan 90%-uk) volt foglalkoztatott, számuk a tizenegy évvel korábbinál 20%-kal kevesebb. A foglalkoztatottak száma jobban fogyott, mint országosan (16%). 16

18 A 15 éves és idősebb népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint január február 1. Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott A foglalkoztatás szerkezete a tizenegy év alatt jelentősen átalakult. A mezőgazdaságban, az iparban és építőiparban foglalkoztatottak aránya kisebb, a szolgáltatási jellegű tevékenységet folytatóké nagyobb, mint 1990-ben. A foglalkoztatottak száma a legnagyobb mértékben, mintegy háromtizedére a mezőgazdaságban esett vissza, legkevésbé a szolgáltatások területén (1 %-kal). A foglalkoztatottak számának megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint január február 1. Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatások Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatások A népszámlálás adatai alapján a 15 éves és idősebb gazdaságilag aktív népesség 12 %-a (közel 15 ezer fő) volt munkanélküli, míg 11 évvel korábban csak 3 %-a. Érdekes módon ugyanabban az időpontban ( án) közel ugyanennyi (15,4 ezer fő) volt a regisztrált munkanélküliek száma, pedig a népszámlálás során az ILO kategóriái szerinti munkanélküli fogalmat alkalmazták. 17

19 Foglalkoztatottak száma Heves megyében 1992 és 2006 között (forrás: KSH Munkaerőfelmérés idősorai ) Foglalkoztatottság és aktivitás a KSH Munkaerő felmérése alapján Az 1990-es év végén tapasztalt gazdasági és foglalkoztatási fellendülés (1998 és 2000 között 109,3 ezer főből 118,6 ezer főre emelkedett a foglalkoztatottak aránya Heves megyében) a 2000-es évtized elején megtorpant, a világgazdasági recesszió Magyarországon és azon belül Heves megyében is kifejtette hatását, hiszen a megyében is az exportra termelő gépipar, műszeripar, járműalkatrész-gyártás volt a gazdasági növekedés, foglalkoztatás bővítés megtestesítője. A feldolgozóipar többi ágában (elsősorban a ruházati iparban és élelmiszeriparban) a foglalkoztatás és termelés fokozatosan csökken. A megyében az országos átlaghoz viszonyítva nagy súlyt képviselő villamos energia ipar foglalkoztatása is folyamatosan mérséklődik, mivel a Mátrai Hőerőmű a természetes fogyást évek óta nem pótolja. A mezőgazdaság eltartó képessége továbbra is csökken. A szolgáltatások, oktatás, egészségügy és a közigazgatás létszáma stagnál. A fenti folyamatok hatására 2000 és 2006 között a KSH Munkaerő felmérés becsült adatai alapján a foglalkoztatottak száma 6,9 ezer fővel 5,8 %-kal csökkent. A év közötti lakosságra vetített, foglalkoztatási arány 3,8 %-kal 45,7 %-ra esett vissza (továbbra is nagyon messze van az évi luxemburgi tanácskozáson 2010-re kitűzött 70%-os EU előirányzattól). Az aktivitási arány (amely az Európai Unión belül Magyarországon a legalacsonyabb) a megyében 51,4 %-ról 50,3 %-ra csökkent a vizsgált időszakban. A KSH Munkaerő felmérés által becsült munkanélküli létszám a 6 év alatt 9,7 ezer főről 11,3 ezer főre emelkedett, de ebből az idősoros adatok nagymértékű ingadozása, valamint az 1,8 ezer fős mintavételi hiba ismeretében messzemenő következtetéseket nem szabad levonnunk évben a megyei székhelyű vállalkozások termelése dinamikusan növekedett, a konjunktúra azonban nem növelte lényegesen a munkaerő-keresletet. A 49 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű ipari vállalkozások 17%-os termelésnövekedése a termelékenység 14,6%-os javulásával ment végbe, tehát a rendelkezésre álló munkaerő minimális 2%-os növelésével meg tudta oldani többletfeladatait a megyei ipar. A KSH munkaerő-felmérés évi eredményei szerint a megyében foglalkoztatottak száma 1,5 ezer fővel, a gazdaságilag aktív népesség 0,5 ezer fővel csökkent 1 év alatt. 18

20 Munkanélküliek számának változása Heves megyében ezer fő ,3 9,7 10,1 10,3 9,2 8, A munkanélküliség alakulása december 20-án fő regisztrált munkanélkülit, álláskeresőt tartottak nyílván Heves megyében, az egy évvel azelőtti állapothoz viszonyítva 923 fős, 6,3%-os növekedést regisztrálhattak (lásd még: VII. 1. melléklet). A bázisidőszakhoz viszonyított növekmény 2 komponensből tevődik össze: A pályakezdő munkanélküliek száma 321 fővel nőtt. A pályakezdők részére nyújtható támogatások, újonnan indított komplex programjaink is közrejátszottak abban, hogy az oktatási rendszerből kikerülő és a munkaerő-piacon elhelyezkedni nem tudó fiatalok növekvő számban kérték segítségünket: évben a bázisidőszakban tapasztaltnál 574 fővel több először jelentkezőt regisztráltunk A II. félévtől igénybe vehető álláskeresést ösztönző juttatásban 350 főt sikerült bevonni, ők ezen új ellátási forma nélkül valószínűleg a nem regisztrált munkanélküliek rétegét duzzasztanák év végén fő regisztrált munkanélkülit, álláskeresőt tartottak nyílván Heves megyében, az egy évvel azelőtti állapothoz viszonyítva 585 fős, 3,8%-os csökkenést regisztrálhattak, a regisztrált pályakezdők számának 1,6 %-os emelkedése ellenére is. Tehát a regisztrált munkanélküliek számát növelő rétegeket nem regisztrált munkanélküli illetve inaktív státuszból tudtuk bevonni a gazdaságilag aktívak, munkát keresők táborába. Munkánk akkor lesz igazán sikeres, ha a gazdaságilag aktívak között a foglalkoztatottak számát tudjuk jelentősen növelni, a regisztrált munkanélküliekét pedig csökkenteni. A Munkaügyi Központ hat kirendeltségén év végén nyilvántartott fő munkanélküli majdnem fele, 47 %-a nő, ez az arány 1,1%-ponttal magasabb, mint az egy évvel ezelőtti. A legnépesebb év közötti korosztályt tekintve az ügyfelek 64 %-a tartozik ebbe a körbe. A munkanélküliek 32,8 %-a szakmunkásként, 24,8 %-a betanított munkásként, 26,4 %-a segédmunkásként dolgozott nyilvántartásba vétele előtt, és 16 % a szellemi foglalkozásúak aránya. Alacsony iskolázottságú legfeljebb 8 osztályt végzett a munkanélküliek 46 %-a, 49,8 %- uk középfokú végzettséggel rendelkezik, és az állástalan diplomások 4,2 %-os arányt képviselnek év végén az egy évvel ezelőtti állapothoz viszonyítva a pétervásárait és a hatvanit kivéve további 4 körzetben nőtt a munkanélküliek száma, a legnagyobb arányban a gyöngyösi kistérségben, 16,5%-kal, vagyis 448 fővel. A gyöngyösi kistérségben 66 fővel nőtt a rendszeres 19